Iktatószám: GY/001/00472-0004/2017 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL
Ügyiratszám: GY/001/00472/4/2017 Tárgy: Fogyasztóvédelmi bírság és
kötelezésről szóló határozat
Melléklet: készpénzátutalási megbízás
Telefon: (96) 795-951
Határozatszám: 1707F-00025
HATÁROZAT
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) a Spar Magyarország Kft. (székhelye: 2060 Bicske, Spar út 0326/1 hrsz., adószáma: 10485824-2-07, tevékenységi helye: 9023 Győr, Fehérvári u. 3., „5010. sz. Interspar”) számára megtiltja a jogsértő magatartás folytatását, mivel a fogyasztókat mindenkor az általuk kért és kifizetett mennyiségű termékkel köteles kiszolgálni, továbbá a fogyasztók által a vásárlók könyvébe írt panaszok esetében, a panaszokat mindenkor a jogszabály által meghatározott – 30 napos – határidőn belül meg kell válaszolnia, továbbá elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, mivel a vállalkozás mindenkor köteles feltüntetni a fogyasztóknak megvételre kínált termékek eladási árát és az egységár feltüntetési kötelezettség alá eső termékek esetén – egységárát.
2 Fenti kötelezettségének a vállalkozás e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
II.
Ezen túlmenően a hatóság 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki a vállalkozás terhére.
A bírságot a Pest Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01040030-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő határozatszámot, továbbá a „Győr-Moson-Sopron Megye”, és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem kerül befizetésre, úgy annak behajtása iránt intézkedem.
A be nem fizetett bírság behajtása adók módjára és azokkal egy sorban történik. A hatóság felhívja figyelmét arra, hogy ha pénzbefizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell megfizetni.
A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
III.
A hatóság felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi
3 CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ára, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
IV.
A hatóság a jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi.
V.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Győri Járási Hivatalnál (9022 Győr, Türr István u. 7.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni vagy az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni.
4
Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107-00000000 számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie.
Az eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során eljárási költség nem merült fel.
Indokolás
I/1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2017. március 20. napján témavizsgálat keretében hatósági ellenőrzést végzett a Spar Magyarország Kft. által üzemeltetett 9023 Győr, Fehérvári út 3. szám alatt található „5010 sz. Interspar” elnevezésű élelmiszerüzletben, Reisingerné Hauser Tímea frissáru vezető jelenlétében. Az ellenőrzés során 17 tételből álló próbavásárlásra került sor 9.382,- Ft értékben.
A próbavásárlás során szabályos gépi nyugta került kiállításra, amit a hatóság munkatársai stornózás céljából visszaadtak, a pénzt visszakapták és a termékeket visszaadták.
A próbavásárolt termékek árfeltüntetését (eladási ár/egységár) a hatóság munkatársai rendben találták.
Az ellenőrzés során megállapításra került azonban, hogy a fogyasztóknak megvételre kínált és próbavásárolt 0,850 kg füstölt nyers kolozsvári szalonnáért (egységár: 3.290,- Ft/kg) a kasszánál 2.797,- Ft került felszámításra.
A termék visszamérése során a mérleg a csomagolóanyag nélkül 0,846 kg-ot mutatott, melyért 2.783,- Ft-ot kellett volna fizetni, így a fogyasztó hátrányára 14,- Ft eltérés volt megállapítható.
5
Az ellenőrzés során megállapításra került továbbá, hogy a vásárlók könyve jól látható módon került elhelyezésre, azonban a KI035109 sorszámú fogyasztói bejegyzésre a helyszínen választ bemutatni nem tudott a vállalkozás. A bejegyzés dátuma 2017. január 05. napja. A hatóság munkatársai a helyszínen felhívták a jelen lévő frissáru vezetőt, hogy 8 napon belül küldje meg a hatóság részére a bejegyzésre hitelt érdemlően kiküldött választ.
Az ellenőrzés során a hatóság munkatársai az általános kereskedelmi feltételek kapcsán megállapították, hogy a nyitvatartási időről, a vállalkozás székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, módjáról és elérhetőségeiről, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és annak elérhetőségeiről, valamint a biztonsági szolgálatról a fogyasztók tájékoztatása megtörtént. Az üzletben használt mérőeszközök hitelesítéssel rendelkeznek.
A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-001284 sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet Reisingerné Hauser Tímea frissáru vezető az aláírásával igazolt. A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a feltárt jogsértéssel összefüggésben nem nyilatkozott. A helyszínen a tényállás tisztázása céljából 10 db fényképfelvétel készült.
A hatóság 2017. március 23. napján kelt levélben értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről.
A vállalkozás a 2017. március 23. napján kelt és a hatósághoz 2017. március 27. napján érkezett, illetve a március 27. napján kelt, és a hatósághoz március 31. napján érkezett levelében csatolta a fentebb hivatkozott fogyasztói bejegyzésre kiküldött válaszát.
A nyilatkozatot és a megküldött mellékletet azonban a hatóság nem tudja elfogadni, tekintettel arra, hogy a válaszlevél dátumának tanúsága szerint, a fogyasztónak megküldött válaszlevél a hatósági ellenőrzést követően került kiküldésre, a jogszabály által előírt, panaszbeérkezést követő 30 napos határidőn túl.
6
I/2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztályának Fogyasztóvédelmi Osztálya 2017. március 21. napján témavizsgálat keretében hatósági ellenőrzést végzett a Spar Magyarország Kft. által üzemeltetett 9021 Győr, Arany J. u. 16. szám alatt található „8271 sz. Spar Szupermarket” elnevezésű élelmiszerüzletben, Erdős Gábor boltvezető jelenlétében. Az ellenőrzés során 16 tételből álló próbavásárlásra került sor 7.543,- Ft értékben.
A próbavásárlás során szabályos gépi nyugta került kiállításra, amit a hatóság munkatársai stornózás céljából visszaadtak, a pénzt visszakapták és a termékeket, valamint a vásárlás összege után kapott 2 csomag matricát visszaadták.
Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy az alábbi próbavásárolt termékek eladási ára és egységára semmilyen formában nem került feltüntetésre, a jegyzőkönyvbe azt az árat rögzítették a hatóság munkatársai, amennyiért a termékeket felszámították:
- 500 g Barilla Collezione Conchiglie Rigatte durum tészta, felszámított ára: 559,- Ft, kifogásolt: 7 db,
- 300 ml Milli jegeskávé, eladási ára: 249,- Ft, kifogásolt mennyiség: 20 db.
A próbavásárolt Dr. Oetker sütőpor 5+1 csomag termék előtt a polccímkén semmilyen ár nem került feltüntetésre, sem a terméken . A próbavásárlás során felszámított ár 185,- Ft, kifogásolt mennyiség 20 db.
Az alábbi próbavásárolt termékek eladási ára semmilyen formában nem került feltüntetésre:
- 4X5 filter Pickwick gyümölcstea variáció, eladási ára: 349,- Ft, kifogásolt mennyiség:10 db,
7
- 2 db-os Fackelmann lefolyószűrő, eladási ára: 299,- Ft, kifogásolt mennyiség: 7 db.
Az ellenőrzés során megállapításra került továbbá, hogy a fogyasztóknak megvételre kínált és próbavásárolt 0,247 kg Békéscsabai adalékmentes füstölt kolbászért (egységár: 2.990,- Ft/kg) a kasszánál 739,- Ft került felszámításra.
A termék visszamérése során a mérleg a csomagolóanyag nélkül 0,246 kg-ot mutatott, melyért 736,- Ft-ot kellett volna fizetni, így a fogyasztó hátrányára 3,- Ft eltérés volt megállapítható.
A vásárlók könyve jól látható módon került elhelyezésre, a bejegyzések megválaszolásra kerültek. A nyitvatartási időről, a vállalkozás székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, módjáról és elérhetőségeiről, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és annak elérhetőségeiről, valamint a biztonsági szolgálatról a fogyasztók tájékoztatása megtörtént. Az üzletben használt mérőeszközök hitelesítéssel rendelkeznek.
A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-001263 sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet Erdős Gábor boltvezető az aláírásával igazolt. A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben a feltárt jogsértéssel összefüggésben nem nyilatkozott. A helyszínen a tényállás tisztázása céljából 11 db fényképfelvétel készült.
A hatóság 2017. március 27. napján kelt levélben értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, az ügyintézési határidőről.
II. A hatóság az előtte folyamatban lévő két ügyet (I/1. és I/2.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/B. § (1) bekezdése alapján, együttes eldöntés céljából egyesítette, mivel tárgyuk egymással összefügg. A hatóság ezen jogszabály előírásai alapján a döntéseit jelen ügyben egybefoglalja.
8
III. Az ügy iratai alapján a hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdését, miszerint: „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 2. § d) pontja értelmében: „kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával … közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása … vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja…”
Az Fttv. 2. § e) pontja alapján: „ kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől…”
Az Fttv. 3. § (2) és (3) bekezdései szerint: „Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bb): „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: … b) az áru lényeges jellemzői, így különösen …. bb) mennyisége …”
Az Fttv. 9. § (1) bekezdése szerint: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.” Az Fttv. 10. § (1) bekezdése értelmében: „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt … a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.”
9
Az Fttv. 19. §-a kimondja, hogy: „A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) … rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Megállapításra került továbbá, hogy a vállalkozás tevékenysége során nem tartotta be az Fgytv. 17/A. § (6) bekezdést, mely szerint: „Az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.”
A vállalkozás a kereskedelmi tevékenysége gyakorlása során nem tartotta be továbbá az Fgytv. 14. § (1) bekezdését , amely kimondja: „A fogyasztót … a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról... (3) Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni…” Az Fgytv. 2. § m) és n) pontja szerint: „E törvény alkalmazásában: … eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, … egységár: a termék egy kilogrammjára, egy literére vagy milliliterére, egy méterére, egy négyzetméterére vagy egy köbméterére vonatkozó ár…” Az Fgytv. 16. § (1) bekezdése szerint: „… az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó … köteles.”
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30) NFGM-SZMM együttes rendeletet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése kimondja: „ A termék eladási árát - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.”
Az Árrendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy „A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.”
10 Az Árrendelet 3. § (2) bekezdése szerint: „Nem kell feltüntetni az egységárat
a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű,
b) az automatából értékesített,
c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített,
d) a különleges díszcsomagolású,
e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken.”
Az egységár feltüntetésének módjáról az Árrendelet 4. §-a rendelkezik, amely szerint: „Az egységárat
a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3),
b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t),
c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm),
d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2),
e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni.”
IV. Az Fgytv. 45/A. § rendelkezése alapján „(1) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, … d) a panaszkezeléssel, … összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni
11 rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és – ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – eljár azok megsértése esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, … c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, … vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.”
A Fgytv. 47. § (1) bekezdése értelmében, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: …
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, (…)
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.”
Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése alapján: „A bírság összege 15 ezer forinttól
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet.”
12
Az Fgytv. 47. § (5) bekezdése értelmében: „Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.
Mérlegelte a hatóság azt, hogy a vállalkozás – a tömegre értékesített termék esetében – az indokoltnál magasabb eladási ár felszámításával a fogyasztók vagyoni érdekeit súlyosan megsértette, továbbá a termék forgalmazásával összefüggő lényeges követelményt sértett meg, mert a fogyasztóknak mindenkor joguk van az általuk ténylegesen kért és kifizetett mennyiségnek megfelelő termékhez, valamint a vagyoni érdekeiket is veszélyeztette, mivel indokolatlanul magasabb eladási árat számított fel.
Azzal, hogy a vállalkozás a vásárlók könyvébe tett panaszra nem reagált, megsértette a fogyasztók tájékoztatáshoz illetve érdekérvényesítéshez való jogát. A vásárlók könyve olyan alapvető panasztételi fórum, amelybe a fogyasztó esetleges kifogásait bármikor bejegyezheti, mely jogának gyakorlásában megakadályozni nem lehet, továbbá a vállalkozásnak jogszabályi előíráson alapuló kötelezettsége, hogy a vásárlók könyvébe tett bejegyzésekre 30 napon belül érdemben válaszoljon.
A vállalkozás a válaszadás elmulasztásával vagy határidőn túl történő teljesítésével súlyosan sérti a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő érdekét és érdekérvényesítési jogát, mivel a fogyasztó a vállalkozás írásbeli válaszának hiányában nem szerez tudomást arról, hogy panaszát milyen módon fogják rendezni, illetve amennyiben panaszát elutasítják, mely hatóság eljárását kezdeményezheti.
Mérlegelte a jogsértéssel megvalósult fogyasztói érdeksérelem körét és súlyát, vagyis azt, hogy a vállalkozás az eladási- és egységár feltüntetésének elmulasztásával a termékek forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg.
A vállalkozás megsértette továbbá a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető jogát, hiszen a termék eladási- és egységára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően befolyásolja. Az egységár az áruválasztást könnyíti meg a fogyasztó számára a különböző gyártók azonos termékei, illetve az azonos gyártók különböző kiszerelési egységű termékeinél.
Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási- és egységárról a vásárlókat írásban egyértelműen tájékoztassák, melynek ismeretében a fogyasztó eldöntheti, hogy anyagi helyzetének melyik árfekvésű termék a legmegfelelőbb.
13
A hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy a fogyasztóknak megvételre kínált termékek eladási- és egységár feltüntetésének hiánya 5 féle, összesen 64 db terméket érint.
A döntés meghozatalánál a fentieken túl a hatóság figyelembe vette azt is, hogy a vállalkozás - a nyilvános létszám- és gazdálkodási adatainak értelmében - Kkvtv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével nem minősül kis- és középvállalkozásnak, így a Kkvtv. 12/A. §-a alkalmazásának nincs helye.
A szankció megállapításánál és a bírságösszeg meghatározásánál a hatóság mérlegelte továbbá, hogy a vállalkozó ismételten sértette meg az eladási- és egységár feltüntetésére vonatkozó fenti fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezéseket.
A döntés meghozatalánál a hatóság mérlegelési jogkörében súlyosító körülményként értékelte, és a bírság kiszabásától nem tekinthetett el, hogy a hatóságnál vezetett nyilvántartás értelmében a vállalkozás ugyanezen telephelyén is és más üzleteiben is, a 2014. május 02. napján jogerőre emelkedett 1407F-00063 számú határozattal, a 2014. június 11. napján jogerőre emelkedett 1407F-00078 számú határozattal, a 2015. október 26. napján jogerőre emelkedett 1507F-00120 számú határozattal, a 2016. április 26. napján jogerőre emelkedett 1607F-00053 számú határozattal, a 2016. június 20. napján jogerőre emelkedett, 1607F-00074 számú határozattal, a 2016. június 22. napján jogerőre emelkedett, 1607F-00076 számú határozattal, a 2016. július 16. napján jogerőre emelkedett 1607F-00094 számú határozattal, a 2016. november 14. napján jogerőre emelkedett 1607F-00133 számú határozattal, a 2016. november 25. napján jogerőre emelkedett 1607F-00135 számú határozattal és a 2017. március 21. napján jogerőre emelkedett 1707F-00011 számú határozattal korábban már az eladási- és egységár hiányosság miatt szankciók meghatározására került sor a vállalkozással szemben.
Jelen esetben a hatóság a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók vagyoni, a megfelelő tájékoztatáshoz és érdekérvényesítéshez fűződő érdekeinek védelme érdekében.
Mindemellett a hatóság szükségesnek tartotta elrendelni a vállalkozás számára a jogsértő állapot és a jogsértő magatartás megszüntetését annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson és az ártájékoztatásra, panaszkezelésre és árfelszámításra vonatkozó kötelezettségének eleget tegyen.
14 Az eljárás során a vállalkozást terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért a hatóság annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezett.
A hatóság a határozatot a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. A döntés alakszerűségét a Ket. 71.§ (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg.
A jogkövetkezmény(ek) meghatározása az Fgytv. 47. § (1) bekezdés a) és i) pontja, valamint a (2) bekezdése alapján történt. Hatásköre az Fgytv. 45/A. (3) bekezdésének a) pontján, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 1-2. §-ain, illetékessége a Ket. 21. § (1) bekezdés a), valamint a 66/2015.(III.30.) Kormányrendelet 1.sz. melléklet 7. pontján alapul.
A hatóság a jogorvoslatról a Ket. 98-99.§-ai, valamint az Fgytv. 48/A. § alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján rendelkezett.
Győr, 2017. április 06.
Kelt: Győr, 2017.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
