Iktatószám: JN/MEFFO/00215-0001/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A City Gas Kereskedőház Zrt. (székhelye: 5350 Tiszafüred, Igari u. 51, adószám: 11260442-2-16) által forgalmazott
CO-TECHNIK márkanévvel és FXCD010 típusszámmal ellátott elemes táplálású szénmonoxid riasztó esetén elrendelem a termék forgalomból történő kivonását és visszahívását.
A fent nevezett termékre a határozatom azonnali végrehajtását rendelem el, egyben intézkedem annak nyilvánosságra hozataláról.
Határozatom fenti rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
2
Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse.
Ezen túlmenően a Zrt. terhére
50.000,-Ft, azaz ötvenezer forint
fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
Továbbá elrendelem az eljárás során megállapított, összesen 137160,- Ft eljárási költség megfizetését.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a
3 továbbiakban: Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében, illetve más jogszabályban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-ára (ez csak KKV esetében), az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Pftv. 16. § (3) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01494879 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutaláson jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a „Jász-Nagykun-Szolnok Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A be nem fizetett bírság behajtása adók módjára és azokkal egy sorban történik.
Felhívom figyelmét, hogy ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell megfizetni.
A mintavétel költségét és a laboratóriumi vizsgálat költségét tartalmazó eljárási költséget a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál – a 10032000-01494879-00000000 számlaszámon – vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára csekken vagy átutalással kell befizetni, a befizetés (számlára érkezés) határideje végzés jogerőre emelkedésétől számított harmincadik nap. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a befizetett eljárási költségről számlát állít ki, és azt a befizetést követő tizenöt napon belül megküldi az ügyfélnek.
4
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatójához címzett, de Felügyelőségünkhöz benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5.000,-Ft és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,-Ft. Az illetéket az iraton, illetékbélyegen kell leróni. A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bírálja el, mely a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A forgalomból történő kivonás és visszahívás elrendelésének elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
A döntés ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait.
INDOKOLÁS
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 2015. február 3. napján mintavétellel egybekötött helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a City Gas Kereskedőház Zrt. 5350 Tiszafüred, Igari u. 51. szám alatti „City Gas Kereskedőház” elnevezésű kereskedelmi egységében.
5
A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
Országos vizsgálat sorozat kapcsán került sor mintavétellel egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzésre, mely során hatóságunk az alábbi terméket mintázta be és küldte tovább laborvizsgálatra:
CO-TECHNIK márkanevű FXCD010 típusszámú elemes háztartási szénmonoxid érzékelő és jelző készülék (vonalkód: 5948849010970). A minta mennyisége 3 db.
Fentiek alapján Felügyelőségünk az ügyben eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg.
2015. március 9-én érkezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztályának a tájékoztatása, mely alapján a JNO/001/00209-0005/2015. iktatószámú végzésben hatóságom a fent nevezett termék forgalmazását idéglenesen megtiltotta, az ügy lezáró döntésig.
6
2015. december 9.-én érkezett Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztályának szakvéleménye és kockázatértékelése. Ezen dokumentumok alapján melyek mellékelten a határozat részét képezik megállapítható, hogy a CO-TECHNIK márkanevű, FXCD010 modellszámú, elemes táplálású, szén-monoxidriasztó a vonatkozó jogszabályban és szabványban a termékre előírt egyes jelölések és figyelmeztetések feltüntetésének hiánya, illetve nem megfelelő volta, a csomagolás esetében ezek teljes hiánya, valamint a magyar nyelvű használati útmutató tartalmi hiányosságai, továbbá a feltárt termékbiztonsági hiányosságok miatt nem felel meg a forgalomba hozatal és a forgalmazás alapvető feltételeinek.
A vállalkozás a határozathozatal napjáig nyilatkozattételi jogával nem élt, így a rendelkezésre álló adatok alapján döntöttem.
Fentiek alapján megállapítást nyert tehát, hogy a Zrt. – mint a termék forgalmazója - az alábbiakban hivatkozott jogszabályi előírásokat sértette meg:
A Pftv. 3. § (1) bekezdése szerint csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére.
A Pftv. 3. § (3) bekezdése szerint Az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.
7
A Pftv. 2. §-ának 6. pontja szerint forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
A 765/2008/EK r. 2. cikkének 6. pontja értelmében „forgalmazó”: az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket
A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 6/2013. Korm. r.) 3. § (1) bekezdése alapján egy termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza meg.
Az érintett termék az MSZ EN 50291-1:2014. (Villamos készülékek szén-monoxid érzékelésére lakóépületekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények) számú szabvány által támasztott követelményeknek, a mellékletek értelmében nem felel meg.
A szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről 12/2014. (II. 21.) BM rendelet 2. § szakasza szerint a berendezésnek meg kell felelnie az 1. melléklet szerinti alapvető funkcionális követelményeknek.
Az. 1. melléklet az alábbiakat tartalmazza:
8
A berendezésre vonatkozó alapvető funkcionális követelmények
1. A berendezésnek alkalmasnak kell lennie a szén-monoxid (a továbbiakban: CO) emberre veszélyes szintjének biztonságos és hatékony érzékelésére.
2. A berendezésnek a CO emberre veszélyes szintjének érzékelése esetén – a veszélyes szint fennállásáig – folyamatosan riasztó jelzést kell adnia annyi időn belül, mely az érintett helyiségből való távozást biztonságosan lehetővé teszi.
3. A berendezés által adott riasztó jelzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a felszerelés helyiségében bárki azonnal és egyértelműen érzékelhesse.
4. Azokat a legfontosabb jellemzőket, információkat és használati útmutatásokat, amelyek ismeretétől és figyelembevételétől a rendeltetésszerű használat függ, a berendezésen vagy a csomagolásán, és a hozzá mellékelt magyar nyelvű használati utasításban meg kell adni.
5. A berendezés bekapcsolt állapotát, esetleges meghibásodását és – amennyiben ilyen funkcióval is ellátták – élettartamának végét egyértelmű, egymástól megkülönböztethető jelzésnek kell mutatnia.
A 3. § szakasz szerint, ha a berendezés az MSZ EN 50291-1 szabványban (Villamos gyártmányok szén-monoxid érzékelésére lakóhelyiségekben. 1. rész: Vizsgálati módszerek és működési követelmények) foglalt követelményeknek megfelel, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyúttal eleget tesz az 1. melléklet szerinti követelményeknek. Az 1. melléklet szerinti követelmények az ezen szabvánnyal egyenértékű más műszaki megoldással is teljesíthetőek.
9
A forgalomból történő kivonás és visszahívás elrendelése és a fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározása során vállalkozás a Kkvtv. 12/A. §-a, a Pftv. 16. § (1)-(3) bekezdése, illetve az Fgytv. 47. § (1) és (5) bekezdései alapján az alábbiakat vettem figyelembe:
A bírságmaximum tekintetében a Pftv. 16. § (2) bekezdésének b) pontját vettem alapul.
Tekintettel arra, hogy a határozat indokolási részében és a szakvéleményben kifejtett jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét veszélyeztette, mely tényállás a Pftv. 16. § (3) bekezdése, valamint a Kkvtv. 12/A. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelező bírságkiszabási esetek körébe tartozik, így az alábbi mérlegelési körülmények figyelembevételével a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekinteni nem tudtam.
A fogyasztók érdekei sérelmének körében értékeltem, hogy a nem biztonságos, egészségre veszélyt jelentő termék forgalomba hozatala esetén sérül a fogyasztók élethez, egészséghez és testi épséghez való joga.
Különös súllyal értékeltem, hogy a vállalkozás a termék forgalmazásával összefüggő alapvető követelményt sértett meg, mivel a termék biztonsági szempontoknak való megfelelősége és biztonságosságának állandó figyelemmel kísérése kiemelten fontos társadalmi érdek.
10
Az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. Másrészt a termék importőrének vagy első magyarországi forgalomba hozójának és forgalmazójának, ha kellő szakmai gondossággal kíván eljárni, az általa forgalmazott termékre vonatkozóan be kell szereznie minden szükséges információt a biztonságos forgalomba hozatal érdekében.
Az importőr és a forgalmazó felelős, amennyiben szakmai ismerete – így különösen egyszerű megtekintés, reklamációkezelés vagy a forgalmazott azonos fajtájú termékek összehasonlítása, illetve a szükséges dokumentumok, jelölések, használattal kapcsolatos tájékoztatások, figyelmeztetések megléte, megfelelősége vagy hiánya – alapján tisztában kell lennie azzal, hogy a vizsgált termék megfelel-e a vonatkozó termékbiztonságot érintő előírásoknak.
Mindezeken túlmenően az importőr és a forgalmazó szakmai gondossága keretében köteles az általa forgalmazott termékek biztonságosságát folyamatos figyelemmel kísérni.
A forgalmazó feladata a termék forgalmazása előtt meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a megfelelőségi jelölést, és mellékelték hozzá a jogszabály által előírt megfelelőséget igazoló dokumentumot.
A CE megfelelőségi jelölés csupán akkor tüntethető fel a terméken, amennyiben a termék vizsgálatokkal igazoltan megfelel a vonatkozó előírásoknak. A termékre vonatkozó megfelelőség igazolás pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a termék kielégíti a rá vonatkozó előírásokat.
11
Amennyiben a vállalkozás a termék megfelelőségét igazolni nem tudja, úgy a feltüntetett CE megfelelőségi jelölés használata jogszerűtlen. Mindezekre tekintettel, ha egy vállalkozás a megfelelőségi jelölés feltüntetésével megalapozatlanul azt állítja, hogy a termék kielégíti a jogszabályban, illetve szabványokban meghatározott követelményeket, a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogán túlmenően a vagyoni érdekeit is megsérti.
Figyelembe vettem továbbá, a Zrt. a határozathozatal napjáig az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabályt nem sértette meg.
Határozatom azonnali végrehajtását az egészség, a testi épség megóvása érdekében rendeltem el.
Határozatom fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) 101. § (5) bekezdés a) pontja; valamint a Pftv. 16. § (7) bekezdése alapján rendelkeztem.
Határozatom nyilvánosságra hozataláról a Pftv. 17. § (1) bekezdése alapján intézkedem.
12
A Pftv. 15. § (1) bekezdése alapján a piacfelügyeleti hatóság jogosult bármely termék biztonságosságát, egészségre gyakorolt hatását, megfelelőségét és dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosult a helyszínen méréssel ellenőrizni a termék megfelelőségét vagy laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és ellenmintát venni.
A Pftv. 16. § (4) bekezdése szerint, ha a laboratóriumi vizsgálat, a megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy hatóság mérése céljából mintavételezett termék nem megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni.
Eljárási költség részletezése
Az eljárási költség összegét a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet alapján határoztam meg.
Az eljárás során feltárt jogsértés a fogyasztók alapvető jogainak sérelmét vonta maga után.
A termék forgalomból történő kivonása és visszahívása jogszerű és indokolt annak érdekében, hogy a vállalkozás a jövőben ne veszélyeztesse a fogyasztók alapvető jogait és érdekeit és a jogszabályi előírások betartására fokozott figyelmet fordítson; továbbá, hogy a veszélyes termék a
13 fogyasztók számára a jövőben ne legyen elérhető. Mindezek mellett az eset összes körülményeinek értékelése alapján a rendelkező részben meghatározott bírság kiszabását találtam a megállapított jogsértéssel arányban állónak.
Tekintettel arra, hogy megállapítást nyert, hogy a vállalkozás által importált termék az előírt követelményeknek nem felel meg, így az eljárási költséget a vállalkozás köteles viselni.
Az alkalmazott bírság tekintetében tájékoztatni kívánom továbbá a Zrt.-t arról, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 74. § (1)-(4) bekezdései lehetővé teszik a kötelezés részletekben történő teljesítését a következők szerint:
Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott
14 cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.
Határozatomat a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. A döntés alakszerűségét a Ket. 71.§ (1) és 72. § (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény(ek) meghatározása a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak figyelembevételével a Pftv. 15. § (2) bekezdés d), e) és h) pontjai és az Fgytv. 47. § (2) bekezdése alapján történt. Hatásköröm az Fgytv. 45/A. § (1) bekezdésén, a (3) bekezdésének b) pontján, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésén és a 8. § (1) bekezdésén, illetékességem a Ket. 21. § (1) bekezdés a) és d) pontján alapul. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) (3) bekezdései alapján határoztam meg. A jogorvoslatról a Ket. 98-99.§-ai alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29.§ (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján rendelkeztem.
Kelt: Szolnok, 2016.
Kapják: 1. City Gas Kereskedőház Zrt. 5350 Tiszafüred, Igari út 51. Jogerő után: 2. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Piacfelügyeleti Főosztály 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Főosztály 4. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 5. Irattár
