XV X VII I I. I. É ÉVF VFOL VF OLYA Y M 11 YA 11. SZ SZÁM ÁM
20 00 09. N NOV OVEM OV VEM EMBE B R–S BE SZ ZEN ENT AN ENT ANDR DR RÁS ÁS HAV AVA A
K SK KI SKUN UN NLA LACH CH HÁ ÁZ ZA ÖN Ö KO ORM MÁN Á YZ Y A AT TÁN ÁNAK A KÖ AK ÖZ ZÉL É ET ETI, I, K KU ULTU UL URÁ RÁLI LIIS, LIS, S, H HAG AG AGYO GYOMÁ YO OMÁ ÁN NY YŐR ŐRZŐ ZŐ ÉS SZ SZÓRA ÓR RAKOZ AKOZ AK O TA T TÓ TÓ LAP APJA JA
Elment a hírmondó… „Ki kedveseinek emlékében él, Nem halt meg az, csupán elutazott. Halott csak az, kit elfelejtenek.” Talán nem is tudta, mennyire szeretjük. Valószínűleg mi sem tudtuk. Azt hiszem, nagyon sokan csak most döbbentünk rá, hogy nincs többé, mennyire hozzátartozott a község életéhez. Nem volt olyan rendezvény, esemény, ahol ne lett volna jelen. Igaz, olyan szerényen, diszkréten végezte munkáját, hogy szinte alig lehetett ész-
Kiskun Farkas László
Tegnapi ének Tegnapi dal, gyászének, zsoltár. Te énekelted, ez te voltál. Dicsértél percet s káromoltál, Hogy szebb legyen a lesz a voltnál. S én veled együtt énekeltem, hogy lehető a lehetetlen, bár élve örökké jelenben az ember napról napra retten. Hiszem: kell e tegnapi ének házául a holnap hitének. Öleljen, üssön értem, érted, S legyen kicsit könnyebb az élet!
revenni, mégis mindannyian éreztük, hogy ott van. Az ő jelenlétével volt teljes minden ünnepség, minden szellemi műhely, minden kiállítás-megnyitó. Éveken keresztül az ő szemüvegén át láttuk magunkat, az életünket. Olyan nem fordulhatott elő, hogy a hozzá fordulónak ne segítsen – gyorsan, pontosan, önzetlenül. És ezt mi nagyon jól tudtuk. Éltünk, s talán néha visszaéltünk segítőkészségével… Valóságos „intézmény” volt. Az utóbbi években nem jelent meg olyan helytörténeti anyag, Lacházáról szóló könyv vagy fotógyűjtemény, melyhez ne járult volna hozzá keze munkájával. Időt és magát sem kímélve rengeteget dolgozott szerzőknek, családoknak. Ha valaki bármilyen régi fotót vagy helytörténeti anyagot keresett, elsőként őt kérte, segítsen. És soha nem mondott nemet. Tiszteltük tü-
Örök üzenet Gizeh legnagyobb piramisa teljesen üres, s üres is volt mindig. Egyetlen felirat árválkodik benne özönvíz előtti eleink korunkba átmentett örök üzeneteként: „A szeretet hatalmasabb a halálnál.” Feri nagy szorgalommal, értéssel és nyilvánvaló szeretettel készítette számunka
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni Kiskunlacháza Nagyközség Képviselő-testületének és dr. Répás József polgármester úrnak azért, hogy Hernádi Ferencet a község saját halottjának tekintették! Köszönjük mindenkinek, aki a temetésen megjelent, a sírra koszorút, virágot helyezett el, hogy fájdalmunkban osztozott! A gyászoló család
relméért, teherbírásáért, humoráoráért, akaraterejéért, szerénységéért éért és szorgalmáért. Vajon hány alkalommal nézünk önkéntelenül a színházterem rem első sorának szélére, hogy ott ül-e? l-e? Hány hétig, hónapig keressük szemünkkel a főút mentén bandukolkolva, elmaradhatatlan fényképezőgéőgépével a nyakában? Nem tudom. De azt igen, hogy sajnos soha többé bbé nem fogjuk megpillantani. Örökrökre elment. Halála mindannyiunkat nkat felkészületlenül ért. Talán csakk őt nem… Azt hiszem, régen sejthett ette, hogy nagy baj van, de nem akarta, arta, hogy ezt mi is lássuk. Úgy szeretett tett volna elmenni, ahogy élt. Csendndben, felhajtás, panasz nélkül, hihehetetlen méltósággal. Ha azt mondom, nagyon fogg hiányozni, hazudok. Nem, nem fog. Már most hiányzik. Feri bácsi! Legyen könnyűű a föld… Vásárhelyi-Nagy Ilona ona Gyovai Margit argit
havi újság tükrünket. Ebben láthattuk magunkat, hol örömünkre, hol bosszúságunkra. Odaadással gondozta a régmúlt helyi történelmi idők képeit, a hozzájuk kapcsolódó apró történéseit tartalmazó kiadványokat. Sokan szerettük őt, s örültünk annak, hogy minden jeles és hétköznapi alkalommal közöttünk volt, és megörökítette közös életünket. Feledhetetlen minden irán-
ti kíváncsisága, tapintatos, jó szándékú, emberi melegségű érdeklődése. Ő is nagyon szeretett sokunkat. Immár az örök üzenet nagynagy talányával nélküle kell szembenéznünk. Ebben példaadó szeretete tovább támogat bennünket. Közös szeretetünk kísérje őt mindnyájunk végső útján. A szeretet hatalmasabb a halálnál. Kátai István
2
A Mi Újságunk
Hagyományőrzés
Október 7-én a művelődési ház az est muzsikájához illően kialakított színpadán szívet-lelket melengető érzéssel csendült fel szüleink és nagyszüleink korosztályának tánczenéje: a magyar nóta. Hajdanán nem kellett hozzá sem erősítő, sem magnó, sem rádió. Minden faluban voltak együttesek (bandák), akik rendezvényeken az országosan ismert zenéket a közönség szórakoztatására előadták. Lakodalomban, névnapokon, más vidám családi ünnepségeken másnap hajna-
muzsika lelkiségébe, annak finom rezdüléseit eleveníti fel. Peregen lakott. Közöttünk élt, az ihletet innen merítette. Ezért nótái kortársairól, a falu lakóiról is szólnak. A nótákat hallgatva egy olyan világ elevenedik meg előttünk, amely már nincs. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy elmúlt. Az idősebb korosztály ifjúsága kel életre a nótákban. A szorgos hétköznapok, a vidám bálok és lakodalmi mulatozások. Egy megszűnt világ tükörképe rajzolódik ki. Ma már történelem. Ez a kép néha már elmosódott, de aki átélte, annak személyes élmény. Egyes részletei kiszámíthatatlanul, élesen előtörnek. Ez volt maga az ifjúság, a boldogság, a gondtalanság, a szabadság sok embernek. Jó volt, ha csak egy kicsit is, de ezen az estén visszatért ezeknek az időknek a hangulata! A nótában a dallam és a szöveg együttesen fejezi ki a mondanivalót. A fiatalok nagy része valószínűleg még nem értékeli kellően ezt a
lig húzták a talpalávalót. A közönség a zenekarral együtt énekelt és felszabadultan mulatott. A mulatásnak kidolgozott koreográfiája volt. Nem kellett kábítószert szedni ehhez. A házi termésű egészséges bor is meghozta a jókedvet. Idősek és fiatalok egyaránt ismerték a magyar nótákat. A hétvégi bálok (nem diszkók, nem bulik) nem éjfélkor kezdődtek, hanem akkor fejeződtek be. Ezután még mindenki ki tudta magát aludni reggelig. Másnap a munkában teljes értékű emberként meg tudták állni a helyüket. A magyar népzenére is emlékeztető nóták a magyar nép érzésvilágát, örömét és bánatát fejezik ki elemi erővel. Nem lehet lefordítani idegen nyelvre és helyettesíteni sem lehetséges mással. Keresztes Mihály – a híres peregi nótaszerző – a legjellemzőbb dallamokat művész szinten jegyezte le. Beletalál a népi
zenét, de elérkezhet az ő életükben is egy olyan időszak, amikor vevők lesznek a fülbemászó dallamokra. Ezek a szívhez szólnak. Nem kell a megértéséhez különösebb képzettség, konzervatóriumi végzettség. Mindenki felfogja. Különösen az életet próbált, a sors által megtépázott emberek hullámhosszán szól ez a zene. Őket már a sors kellően megkoptatta, és a nóták által sugárzott érzésvilággal azonosulni tudnak. Számukra a fiatalságot, az életerőt jelenti. A régi idők mozgalmas báljai, pezsgő falusi élete elevenedett meg a hallgatóság előtt. A szorgos, kötelességtudó, tiszteletreméltó, nótázó őseink jelentek meg lelki szemeink előtt. Az idősebbeknek saját fiatalsága kelt életre. A hétköznapok szürkeségében megfáradt arcok gyakran mosolyra fakadtak, máskor szemük fátyolos lett. Mindenki fiatalodott több évet.
Keresztes Mihály emlékest Keresztes Mihály nótaszerző Peregen született 1911-ben Budapesten halt meg 1993-ban
Nagyszüleink generációja még sok szempontból élhetőbb világban élt. Megtalálták a munka és a pihenés egyensúlyát. Nem hajszolták minden áron az anyagi javakat. Hiteleket nem vettek fel nyakló nélkül luxuscikkekre. Beérték anynyival, amennyire erejükből tellett. Szakítottak időt szórakozásra és az emberi kapcsolatok ápolására is. Ezenkívül voltak érzéseik, gondolataik, melyeket zenei formába öntöttek, vagy egy tehetséges zeneszerző – mint ahogy ezt Keresztes Mihály is tette – nóta formájában megkomponálta és az utókorra hagyta. Vajon mit hagyunk és hagynak gyerekeink az utókorra? Fizetendő, további súlyos adósságokat? Vagy lesznek a jövőben olyanok is közöttük, akik nem a globális áramlatokkal betóduló, számunkra teljesen idegen gépi zenét tekintik egyedüli szórakoztatásnak, hanem szereznek még néhány magyar nótát a magyar lélek gyógyítására és lelkesítésére? Mindez elsősorban a mai generációkon múlik. Hogyan ápoljuk a múltat, és milyen módon sáfárkodunk annak örökségével. A nótaest nemcsak a múlt felidézése, nemcsak a peregi Keresztes Mihály dalaira való emlékezés volt. Tehetséges helyi és környékbeli művészek szólaltatták meg a közönség előtt szerzeményeit. Máté Jánosnak 30 év után(!) lehetősége volt ismét szülőfaluja közönségét szórakoztatni virtuóz hegedűjátékával és kiváló muzsikusokból álló cigányzenekarával. Horváth Gabriella is bemutathatta szép énektudását falujának, ahonnan 1986ban költözött el Soroksárra. (Édesapja Horák Menyus bácsi zenekarában játszott sok éven keresztül). A dömsödi Ócsai Juli szintén régi ismerőse községünknek. A László Napok állandó szereplője, ahol a mostanihoz hasonlóan nagy si-
kerrel csillogtatta csengő hangját az operettek és a népdalok világában. Szántó Csaba nótaénekes Soroksárról érkezett, hogy Pereg nótaírójának szerzeményeivel gyönyörködtesse a közönséget. A mostani rendezvény ismét bebizonyította, hogy az érték, a tehetség itt lappang közöttünk. Csak felszínre kell hozni. Ehhez szükséges egy lelkes szervező, aki megkeresi a módját annak, hogy mások is tudomást szerezzenek a kincsről. Községünk igen gazdag a múlt értékeiben. Ne hagyjuk veszendőbe menni ezt a felbecsülhetetlen örökséget. A Keresztes Mihály emlékműsor egyik kezdeményezője és támogatója dr. Szabó Attila volt. Szabó doktor nemcsak a kisgyermekek gyógyításában sikeres, de a felnőtt lelkek ápolására is figyelmet fordít. Az est további szponzorai voltak: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata, a Mobiltrans Zrt, a Mózes és Keresztes család, Mészáros Tiborné. Köszönet mindannyiuknak és a művelődési ház dolgozóinak ezért a szép estért. Videófelvétel is készült az elhangzott nótákról. dr. Szijártó József
AM Mi Újságunk j g
Hagyományőrzés
3
Hangulatjelentés a szüreti felvonulásról További képek a www.muvhazkkl.hu címen találhatók
Évről évre egyre kevesebben… Szűk körben bár, de méltósággal emlékezett meg településünk az 1956-os eseményekről. Meghallgathattuk prof. Losonci Miklós felejthetetlen beszédét, és a Kiskunlacházi Szakközép- és Szakképzőiskola tanulóinak és tanárainak nagyszerű ünnepi műsorát, melyet Kovácsné Nagy Mária rendezett, s amelyhez ezúton is szívből gratulálok! Gy. M.
2009. 009 okt ok október któber óber 2 23. 3.
4
A Mi Újságunk
Hétköznapi hősök
Népi játékok mestere
senyt is rendeztek, ami nagy örömére szolgált Pista bácsinak. Azóta készít újabb és újabb darabokat, hogy ajándékba adja a gyerekeknek. Az őszi ünnepkör keretében a művelődési központba látogató iskolás csoportok a Mester bemutatója után nemcsak kipróbálhatták ezeket a játékokat, de az egyszerűbbeket el is készíthették, és haza is vihették.
Az érdeklődést és az alkotásokat látva István bácsi nagy lelkesedéssel ajánlott fel egy készletet a játékokból a művelődési központnak azzal a céllal, hogy azokat sok-sok év múlva is bemutathassuk. Nagyon szépen köszönjük! Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy álmai általunk is megvalósuljanak! Deliné Szabó Aranka
Egy évszázadnyi élet…
Pokornyik Pista bácsi fiatalos mozgása ellenére majdnem 88 éves. A művelődési központ meghívására segít megismertetni a mai óvodásokkal, iskolásokkal azokat a játékokat, amelyekkel 80-100 éve játszottak a szegényebb sorsú gyermekek. Beszélgetésünket úgy kezdte, hogy „én bolond, mivel foglalkozom! De már gyerekkoromban is a gyerekek kedvence voltam. Együtt rágtuk g a kenderkócot, hogy a bodzafapuskába legyen golyó, kukorica-
szárból gyantázással hegedűt készítettünk, brúgattyút faragtunk és persze nádsípot is. Labda híján rongylabdával fociztunk, s hogy lovaskocsink legyen , a kisefa elé csutkalovat fogtunk, aminek a kocsija egy rossz lábas volt. Na és persze, a krumplipuska! Az volt az igazi kedvenc, mert lehetett vele egymással incselkedni, no meg a tanárokkal!” Mindennek vége g szakadt,, mikor kinőtt a gyeregy ládikámekkorból, s a játékok ját áé kerültek. Kis húga, ban a padlásra ke Pokornyik Anna, Anna nagy gondosKésőbb sággal őrizte ezeket. e – 25 évvel ezelőtt –, amiSzebellédi Mihályné kor Szebe Aranka nnéni megalapította a Peregi Hagyományőrző Nyugdíjas mányőr Klubot, Pista bácsi Klub is nnagy gyűjtő lett. A régiségekkel az eegyesület gyűjteményét gyarapította. Így kerültek oda a régi játékok, ahol mint m készítő bemutatta azokat, és Gál az isRóza tanárnővel t koláso kolásoknak még ver-
Községünk szülöttjét, ét, Blaskó Jánosnét köszöntnthettük 100. születésnapja pja alkalmából. Marika nénii jó egészségnek örvend fizikailag is, de talán ami még ennél is fontosabb, az fantasztikus hite, és lelki ereje. Nincs panaszszava! Boldog. Örül annak, hogy szép élete van. Örül annak, hogy népes családja van. Örül annak, hogy gyak-ran láthatja unokáit, és szeretheti őket… Boldog, hogy lányával élhet. Boldog, hogy jó emberek veszik körül, és hogy ennyi szépségben lehetett része eddigi életében. Hálás mindezért a Teremtőnek. Lányától, Kulimak Imrénétől tudom, hogy gyengélkedik mostanában. Marika néni! Ezúton kívánok mielőbbi felépülést, és sok erőt ahhoz, hogy ezt a fantasztikus sok sze-
retetet rre tetet és tapasztalatot még sokáigg megoszthassa nécsaládjával! pes családjá j val!
Marika néninek van egy lánya (egy gyermeke már sajnos elhunyt), 3 unokája, 8 dédunokája és 5 ükunokája ünnepelte vele ezt a gyönyörű kort. Kívánok valamennyiünk nevében ezúton is boldog születésnapot! Gy. M.
A Mi Újságunk
Közkincs
Vélemények és viták Gondolatok a készülő kunkép kapcsán „Külső segítség nélkül nincs szépség , és minden tökély eldurvul, ha az iskolázottság nem emeli, mert csak ez javítja a rosszat és tökéletesíti a jót. A természet egy szép napon rendszerint cserbenhagy bennünket, fogódzkodjunk hát inkább a művészetbe! Nélküle sekélyes marad a legszebb természetes hajlam, ám a kultúra nélküli képesség csak fél képesség. Mesterséges továbbképzés nélkül mindenki bárdolatlannak hat, és a tökély minden fajtája pallérozásra szorul.” Baltasar Gracián (Az életbölcsesség kézikönyve) Kiskunlacháza képviselő-testülete úgy döntött, hogy csatlakozva az I. Kun Világtalálkozó eseménysorozatához és több kiskunsági településhez, kunképet (kunbabát) állíttat. (Baba: kipcsak-török eredetű szó, jelentése „tiszteletre méltó személy”.) A szobor költségeit a kazahsztáni kiskunság egyik módosabb képviselője, Balzhigitov Telzhan úr és családja vállalta magára, ajándékképp Kiskunlacháza lakosai részére, hogy emlékeztessen minket közös – többek között kun – őseinkre, hagyományainkra, rokonságunkra, múltunkra és gyökereinkre. Egy bizottság alakult az ügyben, hogy utána nézzünk, pontosan milyenek is voltak ezek a szobrok (Kunkovács László: Kőemberek című könyvéből például), mi a tudomány mai állása szerint eredetük, és az ország többi részén milyen típusú szobrokat állítottak eddig. A bizottság tagjai voltak: Fábián József kiskunkapitány, Gál Róza falukutató, dr. Répás József polgármester, dr. Kun Lászlóné igazgató, Vad László kunkutató, Mándoky Ajsa, Gyovai Margit, és később csatlakozott a kiskunlacházi származású szobrászművész, Németh József. Nagy vita volt azon, hogy egy – ma már nem létező – idealizált alakot (a mai közízléshez ala-
kítva) öltöztessünk fel hagyományos jegyekkel (csésze, viseleti jegyek), vagy válasszuk az eredeti, archaikus ábrázolásmódot, mely egy szimbolikus jelentéstartalommal bíró ősi jelkép. Végül az archaikus ábrázolásmód mellett döneményt kértünk Rostöttünk. Véleményt ól, a kiskunfélegyháta Szabolcstól, j aki zi múzeum igazgatójától, tott előadást ellőadást többször tartott zági kun k a magyarországi bbek kök leletekről, többek lacházáán zött Kiskunlacházán rás Zso olt is; Bíró András Zsolt tól, aki a antropológustól, végzett kutatásokat végzett Kazahsztán azon területein is, ahol abák az ősi kunbabák lálhamég megtalálhatók; Győrff y Sánth-dídor Kossuth-dízműjas szobrászműkinek vésztől, akinek kunbabáit szeptember 18-ánn avat-aszerenn, ták Ópusztaszeren, bb ilyenn és akinek több an má ár alkotása van már aországszerte. Vala Valamennyien dicsér-ték a készülőő szobor vázlatát, külön kiemelték annakk fontosságát, hogy az archaikuss ábrázolásmód mellett döntöttttünk, mpontés több szempontannakk, ból is örültek annak, dszerből ből az anyahogy a jelkép-rendszerből meltük ki. ság-szimbólumot emeltük A szoborvázlat elkészült, a képviselő-testület meghozta a végső döntést, elfogadta a vázlatot, ők is az archaikus ábrázolásmód és a művészi szabadság teljes elfogadása mellett voksoltak. A mai napig vita van a szobor körül, ami természetes és jó dolog, hiszen egy művészeti alkotás halála a közöny, nem pedig a tetszés-nemtet-
szés. Egy alkotás akkor jó véleményem szerint, ha megérinti az embert, és érzelmeket hoz elő a nézőből. Bármilyen érzelmet – ebbe a kategóriába szerintem csak a közöny nem fér bele. A vitára az egyik ok: „bezzeg erre van pénz…” Válasz: a szobor árát kazah szponzorunk fizeti, aki szintén megtekintette a vázlatot, és elismerését fejezte ki ifjú alkotónknak. „ készülő A vitára a másik ok: „a szobor csúf ” kontra „a ké készülő szone bor gyönyörű” a maga nemében. vi előbbRemélem, ez a vita utóbb csillapo utóbb csillapodik majd, a elkészült elkész alkoés az megszok megtást megszokjuk, szerretjük, ssőt, akár szeretjük, büszzkék is lehetünk büszkék rá, mint a karcagiak, óópusztasz ópusztaszeriek és a ku telepütöbbi kun lések lakó lakói, ahol áll ak ilyen i lított „kőeemberek Annál embereket”. inkáb hiszen is inkább, pa alan viezek partt ták. Ne Nem győzhetünk meg senk arról, hogy h kit amit ő szeret, az ízléstel csúnya, csúny amit mi len, sszeretünk az pedig szeretünk, egyetl és örök az egyetlen érvényű szépség… Az ízlés, m az, ami hogy mi tetszik és mi az, ami nnem, mind egyén egyedi. egyéni, Mind Mindenkinek t más tetszik. Jómagam például szere szeretem, elfod az őősi éés kkoraközépkori k é gadom műigyeksz megérteni üzevészetet, igyekszem neteit, próbálom megismerni szimbolikáját, mégis, ha együtt kéne élni egy szoborral, inkább Michelangelo Dávidját választanám, mert a szépről alkotott fogalmaimhoz az, vagy a Milói Vénusz közelebb áll. Festők közül is szívesebben laknék Munkácsy festményei között, mint Picassonak akár egyetlen képe társaságában. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy Picasso nem
5
volt fantasztikus művész, és azt sem, hogy az emberiség nagy része mindezzel egyetért. Sőt… Így vagyok a készülő kunképünkkel is. Nem önmagában találom szépnek, hanem abban az üzenetében, amit hordoz. Egy régi korra emlékeztet, ahonnan máig szóló és máig érthető üzenetet közvetít egy néptől, akik őseink között szerepelnek, de ma már nem léteznek. Beolvadtak a Kárpát-medence magyarjai közé. Ez az ősi kun nép határtalanul tisztelte a nőket, az asszonyokat, de bennük nem a ma élő – és sok lányt megnyomorító – szépségideált, „házikedvencet”, valamint „takarékos üzemmódú háztartási robotgépet” – remélhetőleg szép csomagolásban – áhította és kereste, hanem az Anyát, a védelmezőt. A női lét legnagyobb és legfontosabb értelmét. Az egyetlent, amivel az ember „maradandót” alkothat. A tűzhely és a család, így az egész társadalom őrzőjét. Aki ha kellett – a férfiak távollétében – fegyverrel is megvédte a családot. (Nem véletlenül álltak szobraik határjelző halmokon, és őrködnek ma is a keleti pusztákon.) Mi lenne az az üzenet, ami a mai kor emberének, magyarjának fontosabb kellene legyen? Oly korra emlékeztet ez a szobor, amikor még a család büszkeségét a tisztesség és a becsület táplálta. A gyermekek, akiket szeretettel és bölcs szigorral neveltek fel – s ennek ellenére is megvoltak pszichológus nélkül –, továbbvitték a család hírét-nevét, hagyományait. Ellentétben korunkkal, amikor a családok zöme csak azzal „büszkélkedik”, ha egy topmodell, esetleg egy „celeb” (honnan kerülhetett ez a szó egyáltalán a magyar szóhasználatba…?) vagy „politikus” bevonható valahogy a rokonságba… Fontos, hogy érezzük: őseinkre, családunkra, gyermekeinkre igenis büszkék lehetünk! Ehhez azonban az kell, hogy hűen megőrizzük az ősök emlékét, példát vegyünk tőlük tisztességből, becsületből, s a legfontosabb: adjuk tovább mindezt a tudást gyermekeinknek, hogy méltó utódok lehessenek! Gyovai Margit
6
A Mi Újságunk
Közélet
Rendszerváltás magyar módra avagy a fejtetőre állított ország I. Néhány hónap múlva emlékezünk meg a rendszerváltás 20. évfordulójáról. Bizonyos szempontból úgy értékelhetjük az eltelt éveket, hogy ez volt az úgynevezett szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet időszaka. Tudnunk kell, hogy a rendszerváltás mint olyan, nem magyar ötlet eredménye, nem magyar találmány. Az 1980-as évek végén a gorbacsovi szovjet vezetés rájött arra, hogy számukra a továbbiakban nem előnyös a középkelet-európai országokkal (a volt szocialista országokkal) való addigi kapcsolatrendszer fenntartása. Ezért Gorbacsov szovjet és Reagen amerikai elnöknek Málta közelében egy csatahajón folytatott tárgyalásai eredményeként a Szovjetunió visszavonta csapatait saját határai mögé. Megszűnt a szocialista országokkal kötött katonai együttműködési doktrina, a Varsói Szerződés, és a gazdaságokat összehangoló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Így ezek az országok ténylegesen önállók lettek. Véget ért a 45 éves közvetlen szovjet irányítás, befolyás. Az érintett országoknak, nekünk is, fel volt adva a lecke: hogyan tovább? (A közelmúltban londoni forrásokból derült ki, hogy Anglia és Franciaország akkori vezetői ellenezték a szovjet lépést, és rá akarták beszélni őket az addigi „status quo” fenntartására! Ha jól meggondoljuk, ez a törekvés minimum nagyon furcsa volt a két, magát elhivatottan demokratikusnak, a szabadság bajnokának tartó ország részről.) Ma már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a magyar rendszerváltás bizonyos külföldi befolyásolással, valamilyen forgatókönyv alapján történt. A szomorú a dologban az, hogy a forgatókönyv az esetek többségében nem a nemzeti érdekeknek megfelelően íródott. A következőkben néhány olyan kiemelten fontos témakörrel szeretnék foglalkozni, amelyekben tükröződnek az elmúlt évek visszásságai. A témák felvetése nem öncélú – és ahogy magyar zsargonban mondjuk nem a „csőben akarom felfedezni a lukat” –, hanem olvasóink figyelmét szeretném ráirányítani néhány olyan fontos témára, amely nem csak országunk,
de kisebb közösségeink, községünk szempontjából is döntő fontosságú.
A privatizáció alulnézetből A rendszerváltásnak nevezett nagy társadalmi átalakulás egyik alapvető célkitűzése a gazdasági viszonyok átalakítása, a központosított állami irányítás és tulajdon megváltoztatása a várhatóan nagyobb gazdaságossággal működő, döntően magántulajdonon alapuló kapitalista gazdaság kiépítése. Ennek egyik lépése volt a pénzügyi rendszer, a bank-rendszer átalakítása. Főként külföldi bankok leányvállalatai jöttek Magyarországra, és itt történt az első nagy hiba. A kormánynak ugyanis gondoskodnia kellett volna több olyan állami bank megalakításáról, amely a nemzeti érdekeknek megfelelően kellő súllyal képviselte volna közvetlenül a magyar mezőgazdasági termelők, a kis- és közepes magyar vállalkozók érdekeit. A másik nagy hiba volt az úgynevezett bankkonszolidáció, amelynek során a rossz pénzkihelyezések miatt igen rövid idő alatt tönkrement bankokat az állam közpénzből talpra állította. Most utólag szinte nyilvánvaló, hogy a bankok részéről egy mesterségesen előre tervezett működésről volt szó az adófizetők pénzének rovására. A privatizáció igazi haszonélvezői a külföldi tőkések, tőkés csoportok lettek. Több esetben bizonyíthatóan, máskor gyaníthatóan állami, vagy állam közeli segítséggel jóval áron alul fölvásárolták szinte az egész magyar ipart és kereskedelmet. A vásárlások célja igen sok esetben piacszerzés, a konkurens jól működő magyar cég bezárása volt. A hivatalos állam pedig ezt a nyilvánvaló harácsolást adókedvezményekkel, kötelezettség vállalásokkal is támogatta. Szinte fölsorolni sem lehet azt a sok, a nemzeti gazdaságpolitika szempontjából előnytelen üzletet, amelyet egyes kormányok kötöttek. A hab a tortán pedig az volt, hogy óriási propagandával ünnepeltették azokat az állami vezetőket (miniszterek, államtitkárok, stb.) akik egyre-másra kötötték az előnytelen szerződéseket. Szinte érdem lett az állami vagyon elkótyavetyélése. Így jutottunk el napjainkig, amikor vi-
lágviszonylatban szinte egyedülálló módon a nemzeti vagyonnak alig 10%-a maradt állami kézben. Erősen beszűkítve ezzel az állam gazdasági cselekvőképességét, a nemzeti értékek célszerű hasznosíthatóságát. Mindezek után felvetődik a kérdés: miért rossz az egyszerű magyar polgárnak az, hogy a magyar gazdaság nagyobb része külföldi kézben van? Két ok miatt és mind a kettő nagyon fontos. Az egyik az, hogy a haszon jelentős részét a külföldi beruházók kiviszik az országból, a másik pedig, hogy a külföldi tőkések nem törőd-
nek a sajátos magyar nemzeti érdekekkel. Befejezésként hadd említsek meg két kis apró, de jellegzetes példát. A Magyarországon kapható Szegedi Halászlé kockát a Knorr cég forgalmazza és Olaszországban gyártják. Horvátországból hozunk be olyan kristálycukrot, amelyet a nálunk termelt és oda kiszállított cukorrépából állítottak elő. Nyilvánvaló, hogy a haszon döntő része ezekben az esetekben is külföldi kézben realizálódik. (Folytatjuk.) Dr. Kovács Béla
Szent Mihály napi búcsú A peregi katolikus templomban ünnepi misével emlékeztek meg a templom védőszentjéről. A délelőtti szentmisét Ország Tibor ócsai plébános úr celebrálta. Közreműködött a kiskunlacházi Manna Együttes. A délelőtt zárásaként a Volly István Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárai adtak koncertet klasszikus szerzők műveiből. A fellépő művészek: Galambos Nóra (klarinét), Sávay László (oboa), Halasiné Németh Erika (zongora).
A búcsú szó jelentése többféle. Egyrészt elválást és eltávozáskor szokásos köszöntést jelent. Vallási értelemben kettős jelentése van: a) bizonyos számú purgatóriumi büntetés elengedése; b) templom vagy egyházközség védőszentjének vagy templom fölszentelésének emlékünnepe. A ma emberének sokszor a fogyasztást, a pénzköltést, és óriási hangerővel bömbölő külföldi zenét jelenti. Vagy mégsem? Dr. Szijártó József
A Mi Újságunk
Helytörténeti kalandozások
7
A Kátói-hegy Kiskunlacházától a Bugyi felé vezető műút mentén, a bankházi elágazástól mintegy négy kilométerre, egy jobbos kanyar öblében található a Kátói-hegy. A hegy megnevezés kissé túlzás, mivel csupán egy kb. 50x100 m alapterületű és hét méter magas dombról van szó, amelyet 1567. után hordtak öszsze valamikor. A református egyház 1567-es debreceni zsinata ugyanis megtiltotta a templomban és a templom körüli – cinteremben történő – temetést azzal az indoklással, hogy „tiszta helynek, nem dögösnek kell lenni, ahol prédikálnak”. Ez a tilalom egyúttal arról is rendelkezett, hogy a temető minél távolabb legyen a lakott területtől (esetünkben Kátótól), és minél magasabban legyen, hogy az elföldelt tetemek véletlenül se érintkezhessenek a talajvízzel. Tehát a Kátói-hegy nem volt más, mint egy temetődomb, s egyúttal határdomb is, mivel Lacháza (Kátó) és Bugyi pusztáinak határán építették. Fennmaradását tulajdonképpen annak köszönheti, hogy 1956ban egy negyedrendű háromszögelési pontot – követ – helyeztek el a dombtetőn geodéziai mérések céljából, amelyet a törvény véd. A dombot így a téeszesítéskor nem lehetett eldózerolni, nem úgy, mint a szentkirályi vagy éppenséggel a lacházi öregtemetőt a Strandi út mentén.
A Kátói-hegy a topográfiai térképen A Kátói-hegy mint határdomb évszázadokon át nagy jelentőséggel bírt, amit bizonyít az alábbi két tanúvallomás is. 1738-ban a Pest megyei Kátolyban tartott határperben számolt be az egyik tanú arról, hogy gyerekkorukban az öccsével a szomszédba áthajtottak, ahol a lacháziak mindkettőjüket megfogták és megverték. „Az eöcsét jelenlétiben az Tatár hányásnak felső végiben le vonták az Végső Dombon s Derekassan megh csapták az Fatenst [tanút] is ismét megh
akarták verni az Laczháziak, hanem sok kérése után el engedték, s nem is bántották”, meghagyván nekik „Barátim, megh emlékezzetek, hogy a’ minémű Dombon megh verettettetek azon Domb, mely is az Tatár Hányás végiben vagyon, választya el az Kátoly és Bugyi földet egymástól….” Ugyancsak ebben a perben szól az egyik pásztor, aki „ennek előtte Beleznay Uram Csikósa volt, s a Deutrális [kérdéses] Dombig legeltette lovait; a Laczháziak Szeme láttára” az egyik lacházi ember nyo-
matékkal megjegyezte: „Barátom, jól jártál, hogy által nem jöttél a Kiss Kátoj Dombon, Kátó felől, mert – mint hangsúlyozta – azonnal úgy az nyerges Lovadat vesztetted volna el, vagy pedig úgy vertünk volna (meg), hogy más vett volna fel a földrül…” Kár, hogy a domb közelében nincs egy információs tábla kitéve, mely ismertetné e történelmi ereklye jelentőségét és múltját. Dr. Babós Lajos
A Kátói-hegy látképe (Gál Róza felvétele)
8
A Mi Újságunk
Testi-lelki egészség
Az ember és a modern technika Az emberi elme ma már olyan fejlett technikai eszközöket tud létrehozni, amelyek fizikai érintés nélkül bármilyen munkadarabot le tudnak gyártani. Ezek az automata gépek a számítógép beprogramozott technológiája szerint működnek. A komputertechnikát széles körben alkalmazzák az egész világon, az űrhajózástól a mezőgazdaságig. Szinte minden munkahelyen megtalálhatók, az egyik legfontosabb munkaeszköz. A számítógépek kezelése egyszerű, könnyen megtanulható. Az alkalmazásukkal rengeteg fizikai munka helyettesíthető, könnyíti és gyorsítja a munkavégzést. Adathordozóikban nagy mennyiségű adatot tárolnak, melyek bármikor visszakereshetők. Ez a gép az élet fontos eszközévé vált, otthonunktól a világmindenségig. A modern technikák alkatrészeit különböző anyagokból készítik, melyekhez természetből előállított energia szükséges. Sajnos a nagy kitermelés miatt a természetes erőforrások készletei egyre apadnak, előbb utóbb kimerülnek. Ezzel együtt jár, hogy a föld globális szer-
kezete is változhat, ami az emberi életteret is befolyásolja. Ki vagyunk téve a környezeti ártalmaknak, amit nem csak a légköri viszonyok okoznak, de az általunk kibocsátott szennyező anyagokkal is károsítjuk bolygónkat. Ez visszahat az egész emberiség életterére. Az emberi szervezet nehezen tűri a mesterségesen előállított kémiai szereket, élelmiszereket, a szennyezett levegőt, vizet, az állandó feszültséget és az érzés nélküli gépesített világot. Gondoljanak bele azoknak a munkájába, akik nap mint nap egy szalagsoron dolgoznak, apró dolgokat előállítva, monoton munkát végezve. Hosszú kilométereken át, feszült figyelem mellett róják az utat az autópályákon . A számítógép monitorjára meredve adatokat táplálnak be a gépbe. Netán emberek sokaságának problémáival kerülnek kapcsolatba. Az állandó stressz, a folyamatos figyelem, az egyfolytában való nézés milyen károkat okozhat a szervezetükben? Az idegrendszerük, látásuk állandó igénybe vétele milyen károkat okozhat ? Sajnos nagyon
sok probléma előjön. Az állandó feszültség, a stressz, a látásélesség csökkenése, a túlfeszített igénybevétel károsítja a szervezetet. Legjobban a szem van terhelve. A szem mozgató izmai begörcsölhetnek, amit egy kiadós fejfájás is kísérhet. A lencse-függesztő rostocskák, a szemlencse folyamatos merev tartása, hosszú ideig igénybe véve szintén görcskészséggel jár. A feszült izmok a szem vérellátó ereit is leszűkítik, így a szem vérellátása is lassabb lesz. Fellép a látószerv fáradtsága, kimerültsége. Ha ilyenkor nem tudjuk pihentetni a szemünket, a hosszú távú megerőltető igénybevétellel a látás gyengül, gyakran a dioptria is csökkenhet. Mit tehetünk annak érdekében, hogy kivédjük a stresszt és óvjuk szemünk világát? Először is tanuljunk meg lazítani, relaxálni! Nagyon egyszerűen mindenki el tudja sajátítani. A megfelelő gyakorlatokkal feloldjuk a feszültséget és a begörcsölt izmainkat kisimítjuk. A testünket fizikailag is eddzük sporttal, kertészkedéssel, kikapcsolódással!
Szemünk egészséges karbantartására érdemes elsajátítani a szemtréning gyakorlatokat. Ezek olyan látást segítő elemek, amelyekkel megakadályozhatjuk a szem izmainak görcseit, elősegíthetjük és erősíthetjük a szemizmok működését. A módszer sokat segít látószervünk vérellátásának elősegítésében. Jó irányba befolyásolják az éleslátást, hiszen szemünk szinte kinyílik egy-egy gyakorlatsor befejezése után. A szemtorna-gyakorlatok alkalmazásával nemcsak a látószervünket látjuk el energiával, hanem az egész testünket, hiszen a tréning alatt más szervek akupresszúrás pontjait is igénybe veszszük. Nagyszerű stressz-oldó hatása van. Nem szükséges hozzá különösebb fizikai vagy pénzügyi befektetés. Próbálják meg! Egészségünk karbantartása, látásunk megőrzése, szellemi energiánk feltöltése mindannyiunk számára létfontosságú. Vigyázzunk környezetünkre, tartsuk szem előtt egészséges planétánk megóvását! Zákány Erzsébet természetgyógyász, szemtréner 30/235-0 705
Az életkor érték, ezért meg kell becsülnünk az időseket! Pest megye az Idősek Világnapja alkalmából a legnagyobb tisztelettel és hálával köszönti az időseket. Szüleink, felmenőink ugyanis életüket, legszebb éveiket áldozták fel azért, hogy gyermekeik sorsán túl hazánk javát szolgálják. Pest megye eddig is maximálisan képviselte az idősek érdekeit, és ezek után is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a kormány megszorító intézkedéseit megfelelően ellensúlyozza.
„Minden ország jövőjét a gyermekek biztosítják. Az idősek pedig olyan bölcsesség birtokában vannak, amelyre az egész társadalomnak szüksége van” – írta Paulo Coelho. Pest megye ugyanezt a nézetet vallja, ezért az idősektől nem a legtöbbet akarja elvenni, hanem a lehető legtöbbet akarja adni nekik. Az idősek nem a társadalom számkivetettjei, hanem megbecsült tagjai kell, hogy legyenek. Pest megye ezért a törvény adta lehetőség-
Köszönetet mondunk a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság dolgozóinak és mindazoknak, akik édesapánkat, VÉGH GYULÁT utolsó útjára elkísérték és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
gel élve az elsők között hozta létre az ldősügyi Tanácsot. A szervezet pedig a lehető legalaposabb munkával alkotta meg Pest megye Idősügyi Koncepcióját. Célunk ugyanis, hogy a felmerülő problémákra a leggyorsabb és legjobb válaszokat találjuk meg. A kormány megszorító intézkedéseit az idősek szenvedik meg a legjobban. A kabinet magatartása szerint, aki megtette kötelességét, azzal mér nem kell törődni.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik édesanyánkat, ID. ÖZV. KOVÁCS MIHÁLYNÉT utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család
Ez azonban egy álságos hozzáállás. Az időseket védeni, támogatni kell, ugyanis nekik köszönhető, hogy hazánk mai napig fennmaradt és Európa büszke állama. Ezúton is köszöntöm az időseket a világnap alkalmából, és üzenem: az életkor érték és hálásak vagyunk munkájukért nemcsak ma, hanem az év minden napjában. Dr. Szűcs Lajos elnök
Tisztelettel megköszönjük mindazok együtt érző szeretetét, akik FEKETE MIHÁLYT utolsó útjára elkísérték, sírjára elhelyezték az emlékezés virágait, koszorúit, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
A Mi Újságunk
Közélet
Kiskun kapitány 2008/2009 számadás a végzett munkáról
1
Kiskun kapitányi beiktatásomra 2008. június 29-én került sor Kiskunlacházán. A megtiszteltetést most, a hivatali időszak végén ismét megköszönöm.
2
Megtisztelő címemet büszkén viseltem. A megbízatásommal járó teendőket igyekeztem szívvel lélekkel ellátni, a kiskun hagyományokat őrizni és ápolni, a kiskunok népét becsülettel szolgálni. Köszönöm feleségemnek és családomnak, hogy ezt lehetővé tették!
3
Nekünk, kunoknak élő hagyományunk emberi tulajdonságaink. Hűségünk, elkötelezettségünk és megbízhatóságunk. Így igyekeztem feladataimat ellátni.
4
Ismételt öntudatra ébredésünk alapja saját történelmünk ismerete. Sajnos ezt még nem tanítják településeink iskoláiban. Addig is ismeretterjesztő kiadványokra és eseti előadásokra van szükség . Emeritus kapitány társaimmal, Ván Jenővel és Sövény Sándorral együtt segítettük Bánkiné dr. Molnár Erzsébet ismeretterjesztő munkáját kitűnő könyve alapján, melynek címe A kunok Magyarországon. Lajosmizsén és Szabadszálláson voltak előadások. Hasonló ismereterjesztő előadásokon vettem részt Peterdi Verával, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusával és Baski Imre turkológussal. Ösztönöztem és segítettem több helytörténeti kiadvány megjelenését Kiskunlacházán. Sajnos a redempciós Liber Fundik megjelentetése nem fért bele hivatali időmbe.
5
▶
▶
▶
▶
▶
▶
▶
polgármester megbízása alapján Kiskunlacházát is képviseltem. A tanácskozásokon javaslatokkal is éltem és feladatokat is kaptam. Ezek egy része hivatali időszakomon túlnyúlik. Jászkun kapitányok tanácsa: idén először jászkun főkapitányt választottunk. E néven a tisztség létrehozását szorgalmaztam. Hármas kerületi és kun kerületeken belüli közös rendezvények: kézi aratóversenyek, a Kunok I. Világtalálkozójának félegyházi megnyitó rendezvénye. Kerületi rendezvények: jász és nagykun kapitányok beiktatása, Kiskun Kerületi Kézi Aratóverseny, Kiskunsági Nemzeti Park bugaci rendezvénye, hagyományőrző rendezvények a Hármas Kerületben. Települési rendezvények: falusi, községi és városi napok, kulturális rendezvények. A kiskun kerületben még kevéssé éltek a kiskun kapitány meghívásának lehetőségével – inkább csak a kisebb települések –, léte még nem ment át mindenütt a köztudatba. Mindenhova megküldött karácsonyi üdvözletemmel együtt eljuttattam az elérhetőségeimet is. A Magyarok Szövetsége legutóbbi bösztöri nagyrendezvénye: a szövetséggel a hivatalos kapcsolatfelvételhez a kezdeti lépéseket segítettem. Vitézi Rend: meghívott vendégként vettem részt a rend kárpátmedencei joghatóságú újjáalakulását követő vitézzé avatáson. Pest Megyei Honismereti Egyesület: első vándorgyűlésük Kiskunlacházán volt. Valóságos kuriózum voltam nekik.
6
Szűkebb hazámban, Kiskunlacházán a hagyományőrző rendezvények rendszeres résztvevője, s több esetben egyik szervezője is voltam. Pl. Kunok I. Világtalálkozójának felső-kiskunsági rendezvénye, helyi kunkép-állítás.
7
Alakulóban van Kiskunlacházán a kazakisztáni kiskunokkal a közvetlen kapcsolatfelvétel, Kulszári várossal a testvér-településsé válás. Röviden így foglalom össze hivatali időszakom tevékenységeit. Bíztatok mindenkit a hagyományok ápolására, elhagyott szokása-
9
ink felélesztésére, elvett hagyományaink újjáteremtésére. A családok felelőssége az, hogy milyen életmintát követnek. A családok felelősége az, hogy milyen helyi közösségeket hoznak létre. A jászkun önigazgatás hagyománya országos mintául is szolgálhatna. Sok sikert, erőt és egészséget kívánok a most beiktatásra kerülő utódomnak, az új kiskun kapitánynak faladatai ellátásához. Biztos lehet benne, hogy tevékenységét igényei szerint támogatni fogom emeritus kapitány társaimmal egyetemben. Tisztelt lacházi Polgárok! Hallgassanak a szívükre! Aki a szívére hallgat, az boldog lesz. Aki boldog, az boldogulni fog a nehéz időkben is. Fábián József
Rendszeresen képviseltem a kiskun kerületet a következő irányokban és helyeken: ▶ Kiskun önkormányzatok szövetsége: itt rendszerint egyúttal a
A kiskunkapitány a művelődési ház kapitányával
10
A Mi Újságunk
Közérdekű
Sertést tartók figyelmébe! Tisztelt Állattartó! Felhívom a szíves figyelmét, hogy a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X 18.) FVM rendeletben és a sertések jelöléséről, valamint egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 116/2003. (Xl. 18.) FVM rendeletben foglaltak alapján Ön mint sertéstartó köteles az alábbi előírásoknak eleget tenni:
1
Sertéstartását a Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR) be kell jelentenie. Ha Ön a rendszerbe már bejelentkezett, ezt a kapott tenyészetkóddal tudja igazolni. Amennyiben Ön még nem jelentkezett be, ennek módja a következő: ▶ A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltói (MVH) regisztrációs számot kell igényelni. Az MVH részére megküldendő regisztrációs szám igénylő
nyomtatvány az MVH honlapjáról (www.mvh.gov.hu) letölthető, vagy kerületi hivatalomban is beszerezhető. ▶ Miután Ön az MVH regisztrációs számot megkapta, a www.enar.hu oldalról letöltött (vagy kerületi hivatalomban beszerzett) 2150-es tenyészet, valamint 2152-es tartási hely bejelentő lap kitöltésével jelentheti be tenyészetét, valamint a hozzá kapcsolódó tartási helyet. A bejelentő lapokat alá kell íratni az Ön által választott ENAR kapcsolattartó állatorvossal, majd ▶ hivatalomban a Közigazgatási Szolgáltatási Díj egyidejű befizetésével le kell adni. Amennyiben Önnek van már MVH regisztrációs száma illetve tenyészetkódja más állatfaj tartására vonatkozóan, ezt a 2153-as tartási hely módosító lap kitöltésével sertésekre is ki kell terjesztenie.
2
A sertéseket (vágóhídra, eladásra történő) elszállításuk előtt
A hatósági állatorvosi ügyelet rendje 2009. nov. 14-15. 2009. nov. 21-22. 2009. nov. 28-29. 2009. dec. 5-6. 2009. dec.12-13. 2009. dec. 19-20. 2009. dec. 24-25. 2009. dec. 26-27. 2010. jan. 1-3. 2010. jan. 9-10.
Dr Bécsi László Dr. Faragó János Dr.Mészáros János Dr. Nagy Zoltán Dr. Siket Péter Dr. Szakács Endre Dr. Szelényi Zoltán Dr. Bécsi László Dr. Faragó János Dr. Mészáros János
Ráckeve Kiskunlacháza Kiskunlacháza Dömsöd Dömsöd Halásztelek Alsónémedi Ráckeve Kiskunlacháza Kiskunlacháza
20/9242-367 30/867-0724 20/927-2366 20/934-7625 20/261-6996 30/949-7123 20/555-7763 20/9242-367 30/867-0724 20/927-2366
megfelelő füljelzők berakásával be kell jelöltetni (ENAR kapcsolattartó állatorvos végzi).
3
A sertéseket (vágóhídra, eladásra történő) szállításkor érvényes szállítólevélnek és állatorvosi bizonyítványnak kell kísérnie (ENAR kapcsolattartó állatorvos végzi).
4
A beszállított (vásárolt) illetve elszállításra kerülő sertésekről naprakész állatmozgás nyilvántartást kell vezetni! A nyilvántartásnak a mellékelt táblázat szerinti adatokat kell tartalmaznia!
5
Amennyiben a Tenyészet Információs Rendszerben Ön be volt jelentkezve, de sertés tartását időközben beszüntette, úgy a 2153-as tartási hely módosító lapon azt ki kell jelentenie (MVH regisztrációs szám szükséges hozzá). Amennyiben önnek még nem volt MVH regisztrációs száma, és más TIR-be bejelentett állatfajt nem
tart, akkor az ENAR kapcsolattartó állatorvos segítségével MVH regisztrációs szám megkérése nélkül is kijelentkezhet az 1410-es tartási helyek megszüntetésének bejelentő lapjával. Amennyiben más, TIRbe bejelentett állatfajt is tart, úgy az MVH regisztrációs szám megkérése elkerülhetetlen. Azzal az állattartóval szemben, aki az előbbiekben felsorolt előírásoknak nem tesz eleget, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XL VI. törvényben, valamint a sertések jelöléséről, valamint egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendeletben meghatározottak szerint élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni, állományára pedig forgalmi korlátozás rendelhető el. Dr. Siket Péter kerületi főállatorvos A Kerületi Hatósági Főállatorvosi Hivatal elérhetőségei: 2300 Ráckeve, Kossuth L. u.25. 20/556-5930
A Mi Újságunk
Óvodai hírek
A Peregi Óvoda hírei A Kiskunlacháza II. számú Napközi-otthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány (rövidebb nevén: „Peregi Óvoda Alapítvány”) nevében megköszönjük támogatóinknak, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-át nekünk ajánlották fel. A 2007. évi adóból az APEH számlánkra 2008-ban 111.871Ft-ot utalt át. Ebből az összegből műanyag udvari játékot vásároltunk a gyerekeknek, amit örömmel vettek birtokba. Adószámunk: 18674956-1-13 Számlaszámunk: 11742214-20007755 Támogatásukra a jövőben is számítunk! Köszönjük! Peregi Óvoda Alapítvány kuratóriumi tagok Szeretnék beszámolni Önöknek arról, hogy mire költöttük az elmúlt évben az alapítványi pénzt. A szülők által adományozott havi 100 Ft-ból – ami a 2008/09 évre 80.000 Ft volt – kicseréltettük a régi, repedezett facsúszdát. Helyére – a cikk megjelenésének idejére már remélhetően – felkerül az új műanyag csúszda. A csere 50.000 Ft-ba került, de reméljük több szakadt nadrág, horzsolt popsi nem lesz!
Volt két gyereknapunk is, egyiken kirándulni mentünk Szigetbecsére, a másikon pedig az óvoda udvarán játszottunk. Mészáros Károly szervezte, hiszen hozta az ugrálóvárakat, s mi az alapítvány pénzéből vettünk labdákat, libikókát 14.375 Ft értékben. Köszönet a kellemes napért Mészáros Károlynak! Az ősszel vásároltunk 15.800 Ft értékben fejlesztő, úgynevezett Logika – Ügyesség – Kitartás játékot. Ez a játék minden korcsoportnak hasznos, remélem az idén is fogjuk tudni bővíteni.
Kirándulások A kis és középső csoport egy szép őszi napon veszprémi állatkerti kiránduláson vett részt. A két nagycsoport pedig az eső miatt a Mezőgazdasági Múzeumot és a Csodák Palotáját látogatta meg.
Köszönetnyilvánítás Almaszüreten voltunk szeptemberben Fehér Bandi bácsi és családja jóvoltából, amiről sok finom almával érkeztünk haza. Köszönet érte. Köszönjük a fuvart Kovács Benőnek! Majtényiné Köő Katalin tagóvodavezető
Családi Nap a kiskunlacházi Duna-parton 2009. szeptember 26. A kiskunlacházi Vörösmarty úti iskola 2.a és 2.b osztályosai részére egy családi nap szervezését kezdeményezte Rózsika és Anikó tanító néni. Gyermekeink már a hír hallatára szellemileg és testileg feltöltődve készültek a rendezvényre. Szinte minden nap új információkkal jöttek haza a kiskunlacházi Duna-parton lévő csónakházban és a hozzá
tartozó területeken tervezett programokról. Elérkezett a várva várt nap! Személygépkocsikkal oldottuk meg a rövid utazást. Szinte minden szülő teli kézzel érkezett. Bográcsokkal, a paprikás krumplihoz szükséges nyersanyagokkal, házi készítésű süteményekkel, üdítőkkel, játékokkal és egyéb felszere-
11
Összefogással sikerült! Örömmel számolok be az újság hasábjain a kedves olvasóknak, hogy a Kiskunlacháza–Áporka Óvodai Társulás Búzavirág Óvoda minkét épületében a nyáron vásárolt új udvari játékok a helyükre kerültek és a gyerekeink birtokba vehették azokat. Az „A” épületben a két új hinta állványon 2-2 kicsi és 2-2 nagy gyermek együtt hintázhat. Örömmel csúsznak az ovisok az új csúszdán és a nap folyamán többször megmásszák az új fa mászóka mindkét oldalát. A „B” épületben az új udvari babaházban lehetőség nyílik a gyerekek számára a közös játékra, vendégeskedésekre és beszélgetésekre. Szeretném köszönetemet kifejezni minden szülőnek, aki támogatta óvodánk Együtt-Egymásért napi rendezvényét, hiszen a befolyt öszszegből sikerült megvásárolnunk az új játékokat! Külön köszönöm a település- és intézményfenntartó csoport munkáját, hogy az udvari játékok telepítésében segítettek.
lésekkel birtokba vettük a kora őszi napsütötte terepet. A délelőtt szabad programmal kezdődött, de az ügyességi vetélkedő, a játékkészítés kukorica-csuhéból és a rajzolás sem volt kötelező. A játékokkal megtelt udvar csak addig kötötte le gyermekeink figyelmét, míg le nem vitték a szülők a Duna-partra a csónakokat és a mentőmellényeket. A nem kis felelősséggel járó feladatot három szülő vállalta: két csónakkal, 4-4 gyermekkel a fedélzeten járták a vizet. Közülük sok-
Másik örömhírünk, hogy Józsa László és Csécs Andrea felajánlott a Búzavirág Óvoda „A” épületének udvarába egy vadonatúj két csúszdás és hintás fa játékot. A játék felállítása folyamatban van, az új játék helyének kialakításában a Csicsergő és Napocska csoport szülei közül Józsa Réka apukája, Józsa Károly; Samu Máté édesapja, Samu Zoltán; Orosz Laura és Máté apukája, Orosz Tamás Péter és Józsa Balázs édesapja, Józsa Károly vett részt a munkában. László Barnabásnak szeretném megköszönni, a gyors segítséget, amivel megkönynyítette tereprendező munkánkat.! Köszönök a gyerekek és magam nevében minden hozzájárulást! Összefogással sikerült! Orosné Dávid Ildikó óvodavezető
nak újdonság volt a csónakázás és az evezés. A vízirendőrök érkezése újabb örömöt szerzett. Kapusi Zoltán rendőr főtörzs-zászlós és Várhelyi Bernát rendőr főtörzsőrmester egy rövid előadást tartott a vízi sporteszközök és csónakok közlekedési szabályairól, valamint a fürdőzéssel kapcsolatos tudnivalókról. Ez idő alatt a felnőttek szorgosan dolgoztak. Burgonyát, hagymát tisztítottak, felállították a bográcsokat, tűzifát gyűjtöttek. A vízirendőrök a tájékoztató után lehetőséget adtak gyermeke-
12
A Mi Újságunk
Óvodai hírek
ink részére, hogy kipróbálhassák szolgálati járművüket. A motoros csónakázás mindenki számára maradandó élmény volt. Míg a gyermekek a játékokkal és a csónakázással múlatták az időt, addig több szülő Lucifert megszégyenítve állt helyt a bográcsok mellett, küzdve a szem-könnyeztető és torokszorító füsttel. Hamarosan megérkezett a várva várt másik motorcsónak is Demeter Attila bácsi vezetésével.
Közben elkészült az ízletes ebéd, melyből mindenki jóízűen fogyasztott. Délután minden vízi jármű – 2 hagyományos és 2 motoros csónak – rendelkezésre állt a gyermekek és felnőttek szállítására. Két stégen is hosszú sorban várakoztak a leendő utasok, hogy valamelyik járműben helyet foglalhassanak. Ekkor ismerős arc tűnt fel: Németh Józsi bácsi integetett motorcsónakjából. Látva a hosszú sorokat, besegített a csónakáztatásba.
Vidám lovaskocsikázás, tánc a szüreti felvonuláson Nagy megtiszteltetés érte csoportunkat: a mi gyerekeink táncolhattak a község szüreti felvonulásán. A kicsik örömmel fogadták a hírt, hiszen szívesen mozognak, táncolnak. Nagyon szeretik a népzenét, sok népdalt, népdalfeldolgozást ismernek, s tánclépésekkel is próbálkoztak már. Most azonban többre volt szükség: figyelniük kellett a zenére, saját mozgásukra és egymásra is. A kezdeti nehézségek után hamar ráéreztek a zene és a közös tánc ízére és szívesen gyakoroltak. Közben rengeteget fejlődött a figyel-
mük, zenei hallásuk, ritmusérzékük, térbeli tájékozódásuk, együttműködésük, fegyelmük. Nagyjából egy hónap „kemény” munkájának eredményét láthatták az érdeklődök a felvonuláson. Az idő ragyogó volt, a gyerekek szépen felöltözve, vidáman, de kicsit izgatottan érkeztek a megbeszélt időpontban a művelődési központ parkolójába. Ámulva nézegették a feldíszített fogatokat és a lovasokat. Jókat kacagtak, amikor egy-egy ló az útra potytyantott.
A zsúfolt vízi forgalomban folyamatosan csapkodták a nagy hullámok a Duna partját, s az örömteli utazás vidám hangjai jelezték, hogy a csónakokban is biztonságban érzi magát mindenki. Délután négy órakor indultunk haza. Gyermekeink és mi, szülők is nagyon jól éreztük magunkat. Ez a nap követendő példa: helyben, kis ráfordítással, összefogással, jó hozzáállással élményekben gazdag programokat lehet megvalósítani!
A mi kocsinkat Őrsi László hajtotta, aminek nagyon örültünk, hiszen ismerjük józanságát, megbízhatóságát, ami elengedhetetlen a gyerekek biztonsága miatt. Indulás előtt az ülésekre plédek kerültek, minden gyerek és felnőtt „úti batyut” kapott a szervezőktől. Az útvonal az elmúlt évekhez képest lerövidült. Köszönet érte: ez sokkal jobban megfelelt a kicsiknek. Gyerekeink két helyszínen szórakoztatták az egybegyűlteket, igyekezetüket tapssal jutalmazták. Szeretnénk megköszönni a kedves Szülők segítségét mind az előkészületekben, mind az egész út során, valamint a gyerekek munkáját. Nagyon büszkék vagyunk rájuk!
Itt szeretnénk megköszönni a BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, Demeter Attila és Németh József segítségét, hogy biztosították részünkre a délutáni programot, valamint Nóska Anett rendőr törzszászlós közreműködését, segítségét. Köszönjük, hogy igénybe vehettük a csónakház területét és csónakjait, és végül, de nem utolsó sorban Rózsika és Anikó néninek a szervezést! Szülők
Emlékezetes, vidám délutánt töltöttünk együtt. A Búzavirág Óvoda Breki csoportjának gyerekei és dolgozói
Vidám utcaképek Az utca közterület. A közösség területe. Ha minden közösségi területünk ilyen ötletes, vidám „csatajelenetekkel” lenne tele, öröm lenne végigmenni az utcán, és biztosan vidáman érnénk haza, vagy munkába! Jómagam szívesen járok-kelek a régi 51-esen, amióta ez a látvány fogad! Gratulálunk a lelkes alkotóknak! Gy. M.
„A kormány vidékfejlesztése után” (szüreti felvonulás)
„Gyere csak, tökfej!” (Halloween)
A Mi Újságunk
Életképek az óvodából
13
14
A Mi Újságunk
A sportcsarnok novemberi ajánlója
Hétvégi programajánló november 14. november 14. november 21. november 21. november 28. december 5. december 5. december 12. december 12. december 19. december 26.
09.00 17.30 09.00 17.30 08.00 09.00 17.30 10.00 09.00 szünnap szünnap
13.00 19.30 13.00 20.00 22.00 13.00 20.00 14.00 13.00
kosárlabda kézilabda kosárlabda kosárlabda táncverseny kosárlabda kosárlabda labdarúgás kosárlabda
Sportfoglalkozások a sportcsarnokban Diáksport Atlétika Asztalitenisz Kézilabda Labdarúgás Röplabda Tollaslabda
Felnőtt foglalkozások H–Sze–P 14.30–16.30 Sze 15.30–17.00-ig; P 14.30–16.00 H 16.30–17.30; Sze 17.00–18.00 K–Cs 14.30–16.30 Sze 14.30–15.30 szervezés alatt
A diáksport-foglalkozások térítésmentesek, a többi tanfolyam díjáról és az egyéb tudnivalókról érdeklődjön a kurzusok vezetőinél!
Kosárlabda Hip-hop tánc Kyokushin karate Capoeira ShaoLin Kung-Fu Önvédelem felnőtteknek Önvédelem polgárőröknek Shinkendo Aikido
K – Cs 16.30 – 20.00 K – Cs 18.30-19.30 Sze 17.00-18.30; P 17.30-19.00 H – Sze 16.00 – 17.00 H – P 16.00 – 17.30 H 17.30 – 18.30 H 18.30 – 19.30 H – Sze 19.00 – 20.30 K – Cs 19.30 – 21.00
A Mi Újságunk
A művelődési központ novemberi ajánlója
15
TARTALOM
2 3 TV
csatornán
DVTV és MVTV az InviTV, a PR-Telecom és a FiberNet hálózatán! További információ a 24/517-861-es számon és a www.dunavidektv.hu címen található.
▶ ▶ ▶ ▶ ▶ ▶ ▶ ▶
Elment a hírmondó... .............................................. 1. o. Kiskun hét...................................................................... 2. o. Hétköznapi hősök.................................................... 4. o. Rendszerváltás magyar módra........................ 6. o. Szent Mihály napi búcsú ..................................... 6. o. A Kátói-hegy................................................................ 7. o. A kiskun kapitány számadása ........................... 9. o. Óvodai hírek ....................................................11–13. o.
Fekete-fehér mellékletben a legutolsó képviselő-testületi ülések anyaga és más érdekességek. Az újságba szánt anyagokat kérjük a megjelenést megelőző hónap 20-áig eljuttatni a szerkesztőséghez. A névvel ellátott írásokért szerzőink felelnek. Azok nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. „Szavaimmal ha nem értesz egyet, kérlek, Akkor se bánj velem méltatlanul! Így ismerd el a bennem rejlő jót, Vedd figyelembe szerető szándékomat. S kíméletesen mondd meg az igazat.”
A Mi Újságunk Kiadja: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata E-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete A szerkesztőség tagjai: Gyovai Margit főszerkesztő dr. Kun Lászlóné Tiszteletbeli szerkesztőségi tagok: Zákány Erzsébet, dr. Kovács Béla dr. Szijártó József Tiszteletbeli tördelőszerkesztő: Hernádi Ferenc Szerkesztőség: 2340 Kiskunlacháza, Kinizsi utca 1. Telefon/fax: 24/519-975 20/56-97-061 Új e-mail cím:
[email protected] Nyomda: Press+Print Kft. Tóth Imre felelős vezető Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/A Tipográfia: Aletheia Multimedia Kft. www.aletheia.hu Lapzárta minden hónap 20-án.
