EIB Tények 6
Elmélet és gyakorlat Európai Beruházási Bank - esettanulmányok fejlődési tervet kellett volna felállítani évi 1,8 millió dollár támogatással. Az ENI eddig egyetlen kötelezettségét sem teljesítette ezek közül.
Az esettanulmányok az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kapcsolatos problémák konkrét példáit mutatják be, valamint alátámasztják a civil szervezetek sürgős reformokra vonatkozó követeléseit. Az öt esettanulmány között találunk példát nyugat európai, újonnan csatlakozott országbeli és Európán kívüli beruházásra is. A tanulmányok világosan rámutatnak az EIB hiteleinek végrehajtásánál, ellenőrzésénél, illetve a környezeti és szociális következmények területén tapasztalható hiányosságokra.
A Val d’Agri Nemzeti Parkot hivatalosan 1998-ban hozták létre, és akkor 1999 júniusában határozták meg a terület bekerítésének határidejét. Az ENI olajfúró helyszíneinek növekedése miatt azonban a Nemzeti Park számára javasolt terület egyre csökkent. Időközben az Ipari Minisztérium új engedélyeket adott ki a park területén létesítendő új olajtornyok számára, és engedélyezte a szeizmikus feltárási munkálatokat a park egész területén. A Környezetvédelmi Minisztérium nem alkalmazta a védett területekre vonatkozó nemzeti jogszabályokat, amelyek elsőbbséget biztosítanak a környezet megóvásának a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével szemben, és a szeizmikus feltárások tilalmáról rendelkeznek.
Val d’Agri – Olaszország Az EIB által az EU-ban valamint a csatlakozó országokban finanszírozott összes projektnek meg kell felelnie mind a nemzeti, mind az uniós környezeti előírásoknak, beleértve a KHV-ről szóló irányelvet (EIB Környezeti Eljárások Dokumentuma).
A vállalat próbafúrásokat hajtott végre az engedélyek kiadása előtt, anélkül, hogy előzetesen elkészítették, illetve nyilvánossá tették volna a környezeti hatástanulmányt. Ez egyértelműen a KHV-ról szóló törvény megsértését jelentette. A parkot mind a mai napig nem kerítették be, az a tervezettnél kisebb lesz, és néhány értékes terület kimarad belőle. Több közösségi jelentőségű terület is található a Nemzeti Park területén. A talajvíz viszonyokat valamint az Agri folyót is veszélyeztetik az olajkitermelés hatásai.
1999. december 1-én az EIB bejelentette, hogy 200 millió eurós hitelt fog nyújtani egy Agip által ellenőrzött vállalatnak, az Enterprise Oil Italiana SpA.-nak, az Appenninek déli részén fekvő Basilicata régió Val d’Agri térségében két olajmező kiaknázására. A finanszírozás az olajkitermelés jelentős mértékű növelése érdekében magában foglalta egy olajtároló létesítmény és egy olajvezeték létrehozását is. Az elmúlt hat évben az EIB, Olaszország energiarendszerének bővítését főként az olajszektorban megvalósuló beruházások támogatásával finanszírozta. A Val d’Agri térség olajának kitermelésére adott első hitelt 1996-ban folyósították, az eddig adott hitelek összege 607 millió euróra rúg.
Nem tudni, hogy a feltárás és a kitermelési tevékenység előtt megfelelő minőségű hatástanulmányt állítottak-e össze. A Val d’Agri Nemzeti Park egyes területeihez kapcsolódó KHV-kat soha nem hozták nyilvánosságra, és a völgyekben és a kőolajvezeték mentén nem mérték fel a földrengési kockázatot sem. A helyi közösségek számára nem készült evakuálási terv olajszennyezés esetére.
A beruházást megvalósító ENI/Agip csoport 1998-ban megállapodást kötött Basilicata regionális önkormányzatával egy tíz éves, környezeti károkat enyhítő terv végrehajtásáról. A megállapodás szerint környezeti felügyeleti rendszert, környezeti megfigyelőállomást, regionális energiahasznosítási és fenntartható
Az olajipari beruházások pozitív hatásaként harangozták be, hogy Dél-Olaszország
1
EIB Tények 6 támogatások eltörlése érdekében kifejtett nyomásukkal. A korrupció, illetve a Szlovák Vasúttársaság és a kormány egyre emelkedő adósságterhei együtt, a tömegközlekedés leromlásához vezettek, ami komoly hatással volt a közlekedéstől függő vidéki térségekre és a környezetre.
lakosságának munkahelyeket fognak teremteni. De eddig az új munkahelyek száma elenyésző, azok nagy része is szakosodott ismereteket igényel, a helyi ismeretek nem alkalmazhatók. Sőt, a Nemzeti Park több munkahelyet teremtett volna a régióban, mint az olajkitermelés. Ezenfelül az emberi egészségre gyakorolt hatásától is tartanak, különösen a fúrás során felszabaduló igen veszélyes kénhidrogénektől.
Az EIB 1999-ben 200 millió eurós hitelt biztosított a Szlovák Vasúttársaság számára a vasút rendbetételére. A hitelt számos feltételhez kötötték, amelyek a „Szlovák Vasúttársaság Gazdasági Stabilizációs és Átalakítási Tervének” részeként valósultak meg. Ilyen feltételek voltak: • a személyközlekedés díjainak 30%-os emelése egy éven belül, • 2007-ig a Szlovák Vasúttársaságnak biztosított állami szubvenciók csökkentése az 1999-es szint 31%-a alá, • a bérköltségek 30%-os lefaragása 2007-re (azaz 18 000 alkalmazott elbocsátása), •a teherpályaudvarok 20-25%-ának bezárása, és a használaton kívüli tehervagonok eladása, • a vasúthálózat csökkentése 32 vonal megszüntetésével vagy privatizációjával.
A Val d’Agri beruházás EIB általi finanszírozása azt mutatja, hogy a bank továbbra is előszeretettel támogat nagyszabású, környezeti és szociális vonatkozásban meglehetősen fenntarthatatlan befektetéseket, figyelmen kívül hagyva úgynevezett elkötelezettségét a megújuló energiaforrások és társadalmi részvétel mellett. Ez az ügy rámutatott arra, hogy az EIB nem mérte fel a beruházás környezeti hatásait, illetve nem riadt vissza az olasz és európai környezeti törvények megszegésétől sem. 1996 óta az EIB körülbelül 2554 millió euró hitelt folyósított a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének növelésére, míg csupán 237 millió euróval támogatta a tiszta energiák elterjedését előmozdító beruházásokat. A bank 2004-ben bemutatott új célkitűzései között szerepel, hogy 2010-re az energiaiparral kapcsolatos hitelei 50 %-át kívánja a megújulókra fordítani. Ha ez teljesül is, egyáltalán nem mindegy, hogy egyéb forrásait mire költi.
Az EIB által a hitelért cserébe támasztott feltételekről nem volt társadalmi vita. Az eredmény az állami szubvenciók csökkentése, a menetdíjak emelése, több regionális vasútvonal megszüntetése és az utasok számának visszaesése volt. A hitel negatív szociális és környezeti hatásokkal járt, különösképpen a vidéki, gazdasági fejlődésben elmaradt régiók legszegényebb lakosai körében, akik számára a tömegközlekedés létfontosságú volt. A szennyezési szint emelkedett a megnőtt közúti személyközlekedés és áruszállítás miatt. Az EIB visszautasítja, hogy felelős lenne a vasúti hálózat csökkenésében.
További információk: http://www.bankwatch.org/publications/issue _papers/2002/eib-ip-vald'agri.pdf “Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.crbm.org
Az EIB-től, a szlovák Közlekedési, Posta- és Hírközlési Minisztériumtól és a Szlovák Vasúttársaságtól több civil szervezet1 is követelte a hitel megállapodás nyilvánossá tételét, beleértve annak feltételeit, végrehajtásuk időrendjét, valamint egyéb dokumentációkat, például a hitellel kapcsolatban elvégzett környezeti
Szlovák Vasúttársaság - Szlovákia Szlovákia tömegközlekedési hálózata Csehszlovákia szétválása óta lassan, de folyamatosan pusztul. A vasúti tömegközlekedésről autópályák építésére helyeződött a hangsúly. Nemzetközi pénzügyi intézmények (IFI-k) elősegítették ezt a váltást, a szlovák kormányra a tömegközlekedési hálózatoknak biztosított
1
Környezeti Tanácsadó Központ (CEPA), Föld Barátai Szlovákia és a Bankfigyelő Hálózat.
2
EIB Tények 6 részben a kameruni őslakosok földjén halad keresztül.
felméréseket. Mivel azonban a szerződésbe titkossági záradékot is foglaltak, egyik dokumentumot sem hozták nyilvánosságra. Az EIB állítása szerint a beruházásért felelős és/vagy az illetékes hatóság dönt a szerződés részleteinek nyilvánosságra hozataláról. A szlovák kormányhatóságok azonban kijelentették, hogy az EIB-vel kötött megállapodás nem teszi lehetővé a hitelfeltételek vagy végrehajtásuk időzítésének nyilvánossá tételét.
A beruházás támogatásával azt akarták bemutatni, hogy az olajkitermelés enyhítheti a szegénységet a gazdasági fejlődés előmozdításával, amit az olajtartalékok magánszféra általi kitermelésével érnének el. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ha hoz is pénzt a befektetés, akkor az ténylegesen eljut a szegénységben élőkhöz. Ez különösen aggályos, ugyanis a Transparency International a kamerunit a világ egyik legkorruptabb kormányaként tartja számon, míg Csádban jelenleg politikai bizonytalanság uralkodik. A Világbank azt hangoztatja, hogy ez történetének legalaposabban mérlegelt hitele, nemzetközi NGO-k azonban fenntartják azt a véleményüket, hogy az káros ökológiai, szociális és emberi jogi következményekkel fog járni.
Egy közintézménynek folyósított hitel esetében nem létezhet jogos indok arra, amely ilyen titkossági záradék alapján eltitkolhatná a részleteket a nyilvánosság elől. Ennél az ügynél visszatartottak információkat, annak ellenére, hogy az összes fél – az EIB, a Szlovák Vasúttársaság és a kezes, a szlovák kormány – közfeladatot lát el. További információk: http://www.bankwatch.org/issues/transport/s lovakrailway/mslovakrailways.html
A konzorcium két KHV-t készített el, azonban egyik sem foglalkozott a legfontosabb környezeti aggályokkal, amelyek Kamerunban a biodiverzitás erdőirtás miatti csökkenésétől és a folyók fölött áthaladó vezeték szivárgása miatt bekövetkező, esetleges vízszennyezéstől tartanak.
http://www.bankwatch.org/issues/transport/s lovakrailway/downloads/article_eibloan_0403.html http://www.bankwatch.org/issues/eib/meib.ht ml
Az olajvezeték Kamerunban félnomád, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató népcsoport földjén is át fog haladni. Az Őslakos Terv, amelyet a Világbank politikájával összhangban nyújtottak be, nem biztosít ezeknek az embereknek teljeskörű részvételt a beruházás megvalósítása során, és nem foglalkozik azzal sem, hogy a kormány nem mutat elkötelezettséget a terv megvalósítása iránt. Csádban az olaj kitermelése a többségében mohamedán kormány és a déli térségek keresztény lázadói között már meglevő konfliktusok kiéleződéséhez vezetett. Tanulmányok tanúsága szerint a kitelepítési számarányokat, a helyi lakosoknak felkínált kárpótláshoz hasonlóan, mindkét országban alábecsülték.
Környezeti Tanácsadó Központ http://www.cepa.sk Föld Barátai Szlovákia http://www.foe.sk A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org Csád-Kamerun olajvezeték – Csád és Kamerun 2000 júliusában a Világbank és az EIB jóváhagyta a hiteleket, amelyeket Csádban 300 olajfúrótorony építésére, és egy - 1050 km-es, a csádi Doba-olajmezőtől Kamerunon át az Atlanti-óceánig futó olajvezeték létesítésére lehet felhasználni. Az EIB 144 millió eurós hitelt biztosít Csád és Kamerun kormányának és egy olajtársaságokból konzorciumnak, amelyben az Exxon Mobilt, a Chevront és a malajziai Petronast is megtaláljuk. Az olajvezeték természetes erdőkön és szántóföldeken,
3
EIB Tények 6 millió euróra rúgó hitellel. A beruházást a Világbank, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Európai Fejlesztési Alap, továbbá európai kétoldalú segélyügynökségek és néhány exporthitel ügynökség is támogatja.
Éghajlatváltozás és fejlesztési mandátum Az olajvezeték EIB általi finanszírozása világossá teszi, hogy a megújuló energiaforrásokra helyezett állítólagos hangsúly ellenére a bank az ilyen beruházások támogatásával jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Az EIBnek ezenfelül a Cotonou-i Egyezmény célkitűzéseinek – a fenntartható fejlődés céljaival összhangban a szegénység csökkentése, az emberi jogok valamint a demokratikus elvek tiszteletben tartása, a nem állami szereplők széles körének részvétele és stabil politikai környezet elősegítése – értelmében kellene működnie. Ez a beruházás ezen követelmények egyikének sem felel meg.
Az 1A szakasz esetében nem hajtottak végre átfogó KHV-t, és se erózió, se ülepedés vizsgálat nem készült. Előrejelzések szerint a Senqu/Orange-folyó ökológiai egyensúlyában súlyos zavar fog keletkezni a beruházás következtében, és Lesotho legtermékenyebb, egyedüli felesleget termelő földjei fognak víz alá kerülni. Sok családot áttelepítettek, egyeseket erőszakkal, és összességében több ezer embert érint a fejlesztés. A kárpótlási csomagok eleddig szegényesek voltak, illetve nem is valósultak meg: túl kevés csereföldet ajánlottak fel, túl sokan kényszerültek új megélhetés keresésére.
2000 januárjában az Európai Parlament EIB-nek címzett ajánlásában úgy fogalmazott, hogy ne támogassa a beruházást a Lomé-i Egyezményre hivatkozva. Az ajánlás ellenére az EIB jóváhagyta a hitelt.
Az emberi nyomorúságon felül a beruházás korrupcióba is süllyedt. A Lesothoi-felföldi Fejlesztési Hivatal vezetője számos, a duzzasztógát építésébe bekapcsolódó nemzetközi vállalattól fogadott el csúszópénzt. Végül öt lesothoi munkás vesztette életét akkor, amikor a gátat építő konzorcium vállalatai a rendőrséghez fordultak, hogy munkásokat távolíttassanak el velük az építkezés melletti táborból. Ez röviddel azután történt, hogy „törvénytelen sztrájk” miatt 2300 lesothoi építőmunkásnak felmondtak. A munkások az egyenlőtlen bánásmód ellen tüntettek, továbbá tiltakoztak a rendőri zaklatás és a vállalatok lépései ellen, amelyekkel megszüntették a helyi szakszervezettel létrehozott tárgyalási kereteket. Masupha Sole, a Lesothoi-felföldi Fejlesztési Hivatal korábbi igazgatója jelenleg 15 éves börtönbüntetését tölti, amiért több nemzetközi alvállalkozótól és tanácsadótól kenőpénzt fogadott el. A lesothoi nemzeti bíróság eddig két nyugati vállalat bűnösségét állapította meg megvesztegetés vádja kapcsán: az Acres International kanadai építőipari vállalatot és a Lahmeyer International német alvállalkozót. A Spie Batagnolles francia építőipari vállalat ellen jelenleg folyik a per, míg néhány vállalat, köztük az olasz Impregilo a per kezdetére vár.
További információk: http://www.bankwatch.org/issues/eib/mngo materials.html http://www.bankwatch.org/issues/oilclima/m ainchad.html Both Ends http://www.bothends.nl “Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.cbrm.org Föld Barátai Nemzetközi Hálózat http://www.foei.org Lesothoi-felföld Lesotho
vízügyi
beruházás
–
A Lesothoi-felföld vízügyi beruházás Afrika legnagyobb építőmérnöki vállalkozása. A Senqu/Orange-folyó vizének 40%-át öt hatalmas duzzasztógát segítségével fogják elterelni, hogy 200 kilométernyi alagútban átvezessék azt a Maluti-hegységen, hogy aztán a víz a dél-afrikai Gauteng-folyóba jusson. Az EIB 20 millió eurós hitelt folyósított a beruházás 1A szakaszához, és az 1B szakaszt további pénzügyi támogatásban részesíti két, összesen 54
4
EIB Tények 6 jövőbeli világpiaci árához rögzítik. Számítások szerint ez az ár minden valószínűség szerint nem lesz elegendő a beruházás költségeinek fedezéséhez, így Izland adófizetői fogják viselni a veszteségekből fakadó terheket.
A korrupció, a megvesztegetési botrány és az építőmunkások halála, valamint a beruházás súlyos szociális és környezeti hatásai ellenére az EIB folytatta a finanszírozást. Nem készítettek megfelelő KHV-kat, a társadalmi részvétel a folyamat során elenyésző mértékű volt, a kárpótlási csomagok szegényesek voltak, illetve nem is valósultak meg.
Üzembe helyezésekor az alumíniumkohó hatalmas mennyiségű széndioxidot és egyéb üvegházhatású gázt fog a levegőbe bocsátani. Jelenleg a világban nincs igény az új kohó által majdan termelendő alumíniumra, az Alcoa csupán a költségek csökkentése érdekében helyezi át kohászati kapacitását alacsonyabb költségű országokba, mint például Izland. Az alumínium újrahasznosításának fejlesztése esetén nem lenne szükség új kohókra, vagyis a Karahnjukar Projektre sem.
További információk: http://www.bankwatch.org/publications/issue _papers/ 2002/eib-ip-lesotho.pdf “Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.cbrm.org A karahnjukari vízerőmű és a reydarali alumíniumkohó beruházás – Izland
Ennek ellenére az izlandi kormány szerződést kötött az Alcoával a beruházás megvalósítására. A kormány azonban nem tudja egyedül előteremteni a szükséges pénzösszeget, ezért külföldi finanszírozási forrásokhoz fordult azt tervezve, hogy az EIB-től, az Északi Beruházási Banktól és kereskedelmi bankoktól biztosítja azt. A világ 120 környezetvédelmi szervezete felszólította a pénzintézeteket, hogy ne támogassák a Karahnjukar Projektet, többen az EIB-nek is írtak a támogatás megtagadásáért. Július 28-án az EIB bejelentette, hogy nem fogja támogatni a projektet, arra hivatkozva, hogy a projekthez nem vehetők igénybe az EIB forrásai. Ez volt az egyik azon csekély számú ügyek közül, ahol a társadalmi nyomás valószínűleg arra kényszerítette a bankot, hogy lemondjon a részvételéről.
Európa második legnagyobb, még érintetlen vadonját, Izland Központi Felföldjét több, hatalmas duzzasztógátprojekt is veszélyezteti, amelyekkel Izland nehéziparát akarják ellátni. A több mint 1 milliárd dolláros költséggel felépülő karahnjukari vízerőmű áramot fog termelni a világ legnagyobb alumíniumgyártója, az Alcoa izlandi tengerparton felépítendő alumíniumkohója számára. A kilenc gátból, három gyűjtőmedencéből, hét csatornából és tizenhat alagútból álló beruházás jelentős hatással lesz Izland érzékeny környezetére. Számos jellegzetes tájelemet fog tönkre tenni vagy elárasztani, a sziget tömbjének 3%-át fogja megváltoztatni, és veszélybe sodorja fókák, rénszarvasok, halak és a rózsaszín lábú liba (Anser brachyrhynchus) élőhelyét, illetve ritka vegetációkat. A fejlesztés a földkéreg egyik legaktívabb régiójának közelében fekszik, valamint olyan geológiai kockázatok is fenyegetik, amelyeket szakértők szerint nem vettek kielégítő mértékben figyelembe. Számos pert és panaszt nyújtottak be eddig és Izland környezetvédelmi miniszterét is beperelték azért a döntéséért, amellyel jóváhagyta a tervet.
A beruházás nem volt összhangban az EIB Vállalati Operatív Tervével, amely elsőbbséget biztosít az innovatív technológiák, környezeti projektek, kis- és közepes vállalkozások támogatása számára, valamint az Európai Unió szociális és gazdasági kohéziójának. Ha az EIB támogatta volna a Karahnjukar Projektet, akkor saját környezeti iránymutatásait is aláásta volna. Ezenfelül az EIB információs politikája a nemzeti kormányok számára továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy bizalmasan kezeljék a bankhoz benyújtott projektjavaslataikat, így az információkhoz
A kohó a vízerőmű által termelt elektromos energia legnagyobb részét fel fogja használni, ugyanakkor az izlandi kormány úgy egyezett meg az Alcoával, hogy az általuk fizetendő áram árat az alumínium
5
EIB Tények 6 való társadalmi hozzáférés nem lett volna szavatolt. Végezetül a duzzasztógát építésére és az alagutak fúrására szerződött fővállalkozó az olasz Impregilo volt, amelyet korábban megvesztegetéssel gyanúsítottak a Lesothoi-felföld vízügyi beruházás kapcsán is (lásd fentebb).
További olvasnivalók és információk: A Bankfigyelő Hálózat honlapja: http://www.bankwatch.org Az EIB honlapja: http://www.eib.org =================================
További információk: Tények az Európai Beruházási Bankról: http://www.bankwatch.org/issues/eib/karahnj ukar/mngoreports.html
EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank
Folyók Nemzetközi Hálózata http://www.irn.org
EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények
Izlandi Természetvédő Szövetség http://www.inca.is Föld Barátai Nemzetközi Hálózat http://www.foei.org
EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet
“Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.cbrm.org
EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank - Esettanulmányok =================================
Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége - 2004 További információk: Éger Ákos,
[email protected], tel: 1/216-7297 Magda Stoczkiewicz,
[email protected], tel: +31/20-622-13-69
6
