Tartalomjegyzék Elindultunk………………………………………………………… 3 Iskolatörténet………………………………………………………. 4 Régen volt, hogy is volt…………………………………………….. 6 Egy idős „Gáboros” diák visszaemlékezése……………………… 8 A hónap sztárja: Éliás Gyula Jr………………………………….. 10 A hónap tanára…………………………………………………….. 12 A hónap tanulói……………………………………………………. 14 Életképek…………………………………………………………… 15 Aktuális, Ti mondtátok……………………………………………. 16
-----------------------------------------------------------------------------------------Gáborélet iskolai folyóirat
2013. első szám
Főszerkesztő: Erdős Levente Szerkesztők: Pál Klaudetta 8.a, Mervel Bence 7.a, Havassy Gergely 7.a, Agárdi Ádám 7.a, Zsilina Enikő 7.a, Varga Kata Nikoletta 6.a, Nándori Loretta 6.a, Virág Vivien 6.a További cikkírók: Kárpátiné Dudás Gabriella, Szilágyi Janka 7.c, Ifj. Faludi László 7.c Címlapszerkesztő: Sarmasági Andrea Kispesti Gábor Áron Általános Iskola 1196 Budapest, Nádasdy utca 98., Tel: 282-8739 email:
[email protected] 1196 Budapest, Fő utca 143. Tel: 357-3334 email:
[email protected] honlapunk: http://www.gaboriskola.extra.hu/
Elindultunk… Kedves Gyerekek! Néhány lelkes diákkal belevágtunk a Gáborélet című suliújság beindításába. Az apropó adott volt, hiszen idén 85 éves az iskolánk. Ezért induló számunk ez alkalomból adódóan is íródott. Így olvashattok iskolánk történetéről és több régi diák visszaemlékezéséről. Havi rendszerességgel jelenünk meg és máskor is szeretnénk megszólaltatni iskolánk egykori tanulóit. Állandó rovatokkal jelentkezünk majd, amelyekben megszólalnak a hónap tanulói és rendszeresen megválasztjuk a hónap tanárait, akiktől olyan dolgokat kérdezünk, amikre ti igazán kíváncsiak lehettek, és amikről ők eddig nem igazán beszéltek. Terveink szerint minden számban megszólaltatunk egy-egy hírességet. Kezdésnek mindjárt egy olyan sztárral készített interjút egyik tanulónk, akire mi is nagyon büszkék lehetünk, hiszen Éliás Gyula Jr. a mi sulinkból indulva vált neves énekessé. Életképek rovatunkban saját magatokat is megtalálhatjátok a fotókon, az Aktuálisban versenyeredményekről és az előttünk álló hónap eseményeiről olvashattok. Feleléseitek és dolgozataitok humoros megnyilvánulásaiból szemezgetünk a Ti mondtátok rovatban. A modern kor követelményeinek megfelelően alapvetően internetes újság leszünk, az iskola honlapjáról lesz elérhető lapunk mindenki számára és nem mellékesen ingyenesen. Néhol linkekre is kattinthattok, hogy ne csak olvassátok, hanem láthassátok, hallhassátok is például a hónap sztárját. Reméljük, mindenki örömét leli majd a suliújságban, olvassátok rendszeresen, mert az újság nektek szól és persze rólatok. Hisz a Gáborélet ti vagytok.
Erdős Levente
Iskolatörténet A Gábor Áron Általános Iskola 2007. augusztus 1-jén jött létre két 1928-ban épített kertvárosi iskola egyesülésével. Iskolánk Fő utcai épülete Foerk Ernő építész terve alapján épült 1928-ban. Az ő nevéhez fűződik az Országházban a faldíszítések tervezése, valamint a szegedi Fogadalmi templom építése, amelynél Schulek Frigyes terveit alakította át. Ide a Fő utcai épületbe hozták át Kispest legrégibb elemi iskolájának dokumentumait megőrzésre, így van előmeneteli naplónk az 1903-1904-es tanévről. A Fő utcai épületben működő iskola neve többször is változott. Először Mikes Kelemen Általános Iskola, később Kispest Fő Utcai Állami Elemi Népiskola, aztán Horthy Miklós Állami Elemi Iskola, majd Linhardt Antal Úti Iskola néven később Gábor Andor Úti Iskola és Fő Utcai Iskolaként emlegették. 1995-ben vette fel Gábor Áron Általános Iskola nevet. Igazgatók: -
1928-1931: Rámeszdorfor Róbert
-
1931-1945: Markó Lajos
-
1946-1972: Dr. Neusch Ervin
-
1972-1983. Dr. Hodány Lászlóné
-
1983-1985: Sziklai Jánosné
-
1985-2000: Szentirmai Gyuláné
-
2000-
Dessewffyné Szabó Erzsébet
A Nádasdy utcai épület ugyancsak 1928-ban nyitotta meg kapuit. Az iskola 1928-1956-ig Rózsa tér 16. sz. Állami Elemi Népiskola néven működött. 1957-1993-ig Hullay Jenő nevét viselte, majd Jókai Mór nevét vette fel. Az épületet Schodits Lajos építész tervezte, építője Csímár Károly volt. Igazgatók: -
1928-1948: Lóhnert Lajos
-
1948-1957: Jámbor József Barabás Klára Szabolcs Máté Gérecz István Vágó Benőné Deák Bárdos Gábor
-
1957-1960: Kopp László
-
1960-1962: Solymos Sándor
-
1962-1977: Dr. Németh Zoltánné
-
1977-1982: Győrfi Gézáné
-
1982-1987: Bohus Gábor
-
1987-1988: Bartha Józsefné
-
1988-1992: Csernavay Jenő
-
1992-2007: Horváth Andrea
-
2007-
Dessewffyné Szabó Erzsébet
Épületeink emberléptékűek, hangulatuk családias. A viszonylag állandó pedagógus közösség
a
biztosítéka
az
állandó
magas
színvonalnak.
Fontosnak
tartjuk
a
gyermekközpontúságot, a magas színvonalú szakmai munkát, a szülőkkel való jó kapcsolatot, az iskola családias légkörét, hagyományaink ápolását. Kiemelt hangsúlyt kap oktatásunkban az alapműveltség elsajátíttatása, a matematika, a magyar tantárgy, az idegennyelv-oktatás, a tehetséggondozás. A Nádasdy utcai épületben első évfolyamtól kezdődik az angol nyelv oktatása. Az emelt szintű nyelvoktatásnak köszönhetően a legjobbak 8. osztályban alapfokú nyelvvizsgát tesznek. A Fő utcai épületben 5. osztálytól emelt óraszámú matematika tehetséggondozó osztályt működtetünk, ahová bárki jelentkezhet. Tehetséges tanulóinknak szakköröket, a felzárkóztatásra szorulóknak korrepetálásokat biztosítunk. A rendszeres testedzés iskolánk programjának fontos része: délutáni sportfoglalkozások, úszás, külső sportpályák használata túrák, versenyek várják a gyerekeket. Iskolánkban aktív közösségi élet folyik: Suli-buli, vetélkedő, Mikulás, farsang, táborok, Művészeti Fesztivál. 2000-ben kapcsolódtunk be az Európai Uniós Comenius Iskolai Együttműködési programba. A program során tanáraink és tanulóink is utazhattak Romániába (Kolozsvár), Olaszországba (Arsago), Németországba (Stuttgart), projekttalálkozókon vettünk részt. Az elmúlt évek országos szintű komplex tudásszint felméréseinek kiváló eredményei bizonyítják oktatásunk eredményességét. Évek óta szinte minden tanulmányi versenyen a dobogón
végeznek
tanítványaink.
Tanulóink
természettudományos és kéttannyelvű gimnáziumokba. Kárpátiné Dudás Gabriella
eredményesen
felvételiznek
Régen volt, hogy is volt…
V
eronka néni, a szomszédunk már 75 éve lakik Kispesten. Hozzám hasonlóan, ő is a „Gábor” iskolába járt, de akkor még sok minden más volt. Veronka néni és nővére is, sőt később fia és unokái is egyaránt a Gábor Áron (akkor még Fő utcai, később Gábor Andor) Általános Iskola tanulói voltak.
Veronka néni hosszasan sorolja és idézi fel régi emlékeit, hogyan nézett ki akkor az iskola, az osztályterem, milyenek voltak a tanárok és az iskolai szabályok. Olyan ő számomra, mint egy élő történelemkönyv. Hihetetlen, hogy mennyi mindenre emlékszik, ilyen messzi évek múltán is. Hogy nézett ki akkor az iskolánk? - Abban az időben, amikor én kisdiák voltam, az iskola még csak egyszintes volt. Az első folyosón lévő termekben tanultak a lányok, a másik folyosó termeiben pedig a fiúk. Tehát külön a lányok és külön a fiúk. Ez akkor teljesen természetes dolog volt a számunkra. A termekben a tanári asztal egy dobogón állt. A tábla mellett egy nagy számoló állvány, amin golyókat kellet húzogatni, ha számtan óra volt. Vaskályha volt minden teremben, amit az iskolai pedellus bácsi töltött meg fával és szénnel minden kora reggel. A szén és a fa a kályha mellett sorakozott egymásra tornyozva, katonás rendben. A falakon vármegyetérképek lógtak, amelyekre nádpálcával kellett rábökni a kérdésekre adott válaszul. Az osztálytermekben olyan padok álltak, mint amilyenek a mostani elsősök osztályában, s minden pad közepén tintatartó volt, ugyanis akkor még tollheggyel írtunk. A tintával szépen lehetett írni, de hamar bajba is kerülni, mivel könnyedén pacázott papírt, asztalt, ruhát. Megvolt–e már akkor a kis épület, s folyt–e benne tanítás? Igen, a kis épület már akkor is ott állt, azonban tanítás nem volt benne. Hiszen a
kis épületben az igazgató úr és családja lakott. Az igazgató nagy tiszteletnek örvendett, minden diák félt is tőle, és tisztelettel nézett a ház felé. Hol voltak a közös étkezések, az ebédlő akkor hogyan nézett ki? - Az ebédlő már akkor is létezett, benne külön konyhaszekrényekből kellett kiszedni a tányérokat és evőeszközöket. A falakat hímzett falvédők védték, amelyeket még mi hímeztünk a kézimunkaórák során. A székek helyett pedig kis sámlik voltak. Az ebédlő családias, otthonos, a diákok számára barátságos hely volt. Étkezéshez és találkozásokhoz is. Milyen tanórák voltak akkor? - Elsősorban a számtanra, mértanra, hittanra, a történelem és kézimunkaórára emlékszem, de voltak magyar és nekünk lányoknak főző órák is. A kézimunkaórán kötni, hímezni, stoppolni tanultunk. A főzőórákról arra is emlékszem, hogy ott mindig jól tudtam lakni, a recepteket, amiket ott tanultunk meg, mai napig használom. A füzeteinket kék papírba csomagoltuk, közepén piros vignetta, rajta a nevünkkel.
Volt-e kötelező egyenruha az iskolában? - Igen. A lányoknak térdzokni, sötétkék szoknyával és fehér blúzzal, a fiúknak pedig sötét nadrág és fehér ing volt a viselet. Főzés órán külön köpenyt viseltünk, amire mi hímeztük rá a mintát.
Hány osztály volt akkor az iskolában? - Akkor még csak négy osztály volt. Így, ha elvégeztük a negyediket, másik iskolába, „polgáriba” kellett mennünk. Egy osztályba 34-35 gyerek járt, így többen nem is nagyon fértünk volna el az egyszintes épületben. Jó tanuló volt Veronka néni? - Minden tantárgyból egyesem volt. Ne csodálkozz, ugyanis akkor az volt a legjobb jegy, mint ma az ötös. Így hát mindenki azért küzdött, hogy egyest kapjon. Volt olyan tanára Veronka néninek, akire szívesen emlékszik vissza, mert kedves emléket hagyott maga után? - A számtan tanárnőre, Nyitrai Margit nénire a mai napig emlékszem. A Jókai és Fűzér utca sarkán lakott (ami ma a Nádasdy utca nevet viseli), ahol ma egy nagy díszes, emeletes családi ház áll. Másik tanárom Sárvári Gizi néni, aki a Határ út és az Álmos utca sarkán lakott, azt hiszem történelmet tanított nekünk.
egy vidám emlék, amikor a délutáni büntetésre, magam helyett a nővéremet küldtem be, mivel nagyon hasonlított rám. Miközben ő helyettem a büntetést töltötte, fel-alá járkáltam a folyosón, s vártam őt, a büntetés leteltét. Sok csodálkozó tanár szólított meg, s kérdezte mire-kire várok tulajdonképpen. Én becsülettel elmondtam mindnek, hogy a nővéremre, aki helyettem tölti a büntetésem, de hitetlenkedve otthagytak. Hogyan nézett ki akkor a tanárok szobája? A „tanári” akkor ugyanott állt, mint most, s csak később, amikor a gyerekeim jártak az iskolába és épült meg az első emelet, került fel a mostani emelet „0”-ba. Járt még valaki ide a családján kívül? Az utcánkból több gyerek is volt osztálytársam, vagy iskolatársam. Mára már sajnos egyikük sem él, vagy régen elköltözött innen. Csak én maradtam itt, az osztályunkból egyedül. Szeretett Veronka néni ebbe az iskolába járni? Igen nagyon szerettem. Ez egy nagyon jó iskola volt. Ezért írattam ide be a gyerekeim is, és örültem, amikor az unokák is itt kezdték el az iskolát. Biztos vagyok benne, hogy még most is jó iskola a „Gábor”.
Hogyan neveltek akkor a tanárok? Ha nem vezetted szépen a füzeted, és írásod nem volt szép, egy vonalzóval körmöst kaptál. Ha az órán, vagy a dolgozat során nem jól szerepeltél, délutáni bezárás volt a büntetés. Erről eszembe jut
Szilágyi Janka 7. c
Egy idős “Gáboros diák” visszaemlékezése Édesapámmal, id. Faludi Lászlóval beszélgettem egy interjú keretében az iskoláról, melybe egykoron ő is járt. Történeteit korabeli képekkel is tudta illusztrálni. Légy szíves mesélj nekem néhány dolgot azokról az időkről, milyenek voltak az akkori körülmények, mi volt másképp mint most? Azzal kezdeném, hogy amikor elsősként ballagtam át a még ma is mellette működő óvodából, akkor még 1956.szeptembert mutatott a naptár. Sok óvodai csoporttársammal együtt egy osztályba kerültünk. Életre szóló barátságok kötődtek a 3 év óvodai és az iskolai 8 év alatt. Az utca neve akkoriban Gábor Andor utca volt, innen eredt az iskola akkori neve is. Az iskola kinézete szinte ma is ugyanaz, mint akkor volt. Sárga falaival, nagy ablakaival furcsa érzés ma is ugyanazon folyosó kövein végigmenni, és látni a magas osztályajtókat, termeket. Élénken emlékszem még azokra a csapóajtókra is, amik a folyosókat választották el a lépcsőháztól. Talán a padsorok voltak azok, melyek a legnagyobbat változtak. Akkoriban az elsőtől a harmadik osztályos korig összekapcsoltak minden asztalt és padot. A teremben három oszlopban ültünk, és csak fiúk, mert vegyes osztályokat csak negyedik évtől hoztak létre. A padok író felületének tetején kis vájatokba kellett a ceruzát, radírt előkészíteni, és a tintatartónak is külön furata volt. Változott az egyes osztálytermek elrendezése? Milyen volt az akkori udvar?
Az osztályok nagy része akkor is ezt az elrendezést tükrözte, viszont a mai igazgatói iroda helyén akkoriban egy lakás volt kialakítva. Ott lakott Éliás Tibi bácsi, az iskola gondnoka. Ő végzett minden olyan munkát, ami az iskola karbantartásával függött akkor össze. Úgy emlékszem, javította a meghibásodott padokat, ajtókat, ablakokat. Talán még a takarítás is az ő feladata volt. Fontos ember volt, ő nyitotta és zárta reggel és este az iskola kapuit is. Legemlékezetesebb vele kapcsolatban, hogy mindig vidám ember volt és óraszünetekben lehetett nála mindig sült tököt, vagy egy kis zacskóban pirított napraforgót, tökmagot venni, akkoriban darabját 50 filléres áron! A mai informatikai labor helyén volt az igazgatói iroda és tanári szoba. Akit akkor oda behívtak az nem jelentett sok jót számára… Az udvar akkor még teljesen földes volt, de a beton színpad már akkor is megvolt, működött, ugyanúgy, mint most az egyes rendezvények, tanévnyitók és évzárók alkalmával. Szerencsére a 8 év folyamán többször hívtak fel átvenni az akkori igazgatótól – Neusch Ervintől – az év végi bizonyítványt vagy egy dicsérő oklevelet. Az udvar hátsó sarkában voltak szabadtéri tornaszerek, korlátok, nyújtó, távolugró gödör. Középen röplabdapálya volt kialakítva. Mindig az udvaron tornáztunk. A mai tornaterem helyén a felsősöknek politechnika terem volt, nagy négyszögletes munkaasztalokkal, satuval. Nagyon szerettünk ott barkácsolni.
Milyen volt akkoriban az iskola belső élete? Akkor mi szigorúbbnak láttuk az iskolai fegyelmet, mint ahogy az ma látszik. Az udvaron a reggeli sorakozóknak időre és csendben kellett történnie. A tanítás végén a tanító néni közösen vitte ki az osztályt az iskola elé és elköszönés után lehetett csak haza indulni. Napközis tanulószoba már akkor is létezett, és nagyon sajnáltuk azokat akiknek ott kellett maradni. Csuha Istvánné elsős tanító néninkkel éppen hogy csak belekezdtünk az írás-olvasás rejtelmeibe, 1956 októberében kitört a forradalom, melyből mi 6 évesen csak annyit érzékeltünk, hogy nem kellett 4 hétig iskolába menni…. Minden nyáron úttörőként 2 hetet táboroztunk. Voltunk Mátrafüreden, Vörösberényben, Gyepükajánon. Erről is tudnék sokat mesélni… Felsősként már akkor is szerepelt tantárgyként a fizika, kémia. Nagyon szerettük ezeket az órákat, de labor még nem volt, csak a szertárnak nevezett
raktár, és onnan kellett előkészíteni a kísérletek kellékeit. Végezetül azt kérdezném, hogyan emlékszel vissza az itt töltött évekre? Én nagyon büszke vagyok arra, hogy Gáboros diákként ebben az erős iskolában kitűnő bizonyítvánnyal végeztem 1964-ben. Így nem volt különösen nehéz elsőre felvételivel bekerülnöm egy szintén tekintélyes gépipari technikumba. Mivel sok volt osztálytársammal máig is tartjuk a kapcsolatot, elmondhatom, hogy legtöbb akkori osztálytárs megállta a helyét élete során. Örülök és büszke vagyok, hogy oda járhattam és rád, hogy Te is oda jársz, kisfiam.
Ifj. Faludi László 7. c
A hónap sztárja:
Éliás Gyula Jr. Minden bizonnyal sokan ismeritek a kiváló énekest, aki A Dal című televíziós műsorban sokunk számára felejthetetlenül szépen énekelte a Mindhalálig várni rád című dalt (itt meghallgatható: http://www.youtube.com/watch?v=EWt_Z SJhZQc). Éliás Gyula Jr. ezen kívül kiváló, Artisjus-díjas zenész, valamint neves zenetanár, aki az X-Faktor, a Megasztár és a Csillag születik énekeseit készítette fel. Csöppet sem mellékesen pedig iskolánk volt tanulója, aki készséggel állt rendelkezésünkre és adott interjút a Gáboréletnek. Azt hiszem, mindannyian büszkék lehetünk rá. Varga Kata 6.a osztályos tanuló beszélgetett az énekessel.
Milyen emlékei vannak az iskoláról?
Mikor kezdett el énekelni?
Második osztályos koromban kerültem a Jókai utcai Gábor Áron Általános Iskolába, ami akkor Hullay Jenő nevét viselte. A tanárok nagyon rendesek voltak velem, kivételeztek velem, mert én egy hiperaktív, nagyon rossz gyerek voltam tele energiával és világot megváltó gondolatokkal. És nem szerettem tanulni. Nagyon szerettem focizni, szerettem a sportot, a rajzot, a tornát. Majd amikor 8 évesen az édesanyámnak köszönhetően elkezdtem a zenével rendszeresen foglalkozni, akkor elkezdtem sokkal jobban tanulni, a zene a sporttal párosítva pozitív hatással volt a tanulásomra. A zene, mint művészeti ág fejleszti az agyat és jót tesz a léleknek, ezáltal lettem jobb tanuló.
16 évesen kezdtem el énekelni, azelőtt pedig 8 éves koromtól kezdve zongoráztam.
Hogyan jöttek rá, hogy jó hangja van? Amikor zongoráztam, akkor elkezdtem dalokat is írni és gimnazista első osztályos koromban alakítottunk egy zenekart, amelyben én voltam a gitáros. Énekest kerestünk, mert az nem volt a zenekarban, és akkor én egyszer elénekeltem egy dalt, amire azt mondták, hogy nagyon jól énekelek, nem is kell mást keresni. Tulajdonképpen azóta vagyok énekes.
Mikor döntötte el, hogy a zenével fog foglalkozni? Az első koncert után, amit 12 évesen 1986ban láttam az akkori Népstadionban, ahol a Queen együttes lépett fel Freddie Mercuryval. Ez olyan hatással volt rám, hogy tudtam, hogy ezután én már nem a diszkózással fogok foglalkozni. Addig ugyanis sok bulit, diszkót csináltam az iskolában az édesapámtól kapott slágereket felhasználva. Sok szép emlék fűz oda, rengeteg szerelem és barátság. Sokat gyakorolt? Amikor kisgyerek voltam kénytelen voltam sokat gyakorolni, mert addig nem engedtek játszani. Kényszerített a nagyanyám, hogy „Gyuszikám, csak még ezt az egyet tanuld meg a kedvemért”. Én pedig nagymamámat annyira szerettem, hogy mindig megtanultam. Volt valaha olyan abbahagyja a zenélést?
érzése,
hogy
Egyszer 1997-ben egy olyan lelki trauma ért a szakmát illetően, hogy úgy döntöttem abbahagyom az éneklést és fodrász leszek, nekem ugyanis van egy kitanult fodrász szakmám. 4-5 hónap kihagyás után újra elhívtak énekelni egy zenekarba és utána visszakerültem a régi kerékvágásba.
Említette az elején, hogy korábban rossz gyerek volt. Elmondana néhány csínytevését? Például rágóval dobáltuk a tanárt, ami nem volt egy szép dolog, vagy radírral dobáltuk egymást, elgáncsoltuk egymást a folyosón, pillanatragasztóval odaragasztottuk társunk ruháját a székhez. Tartja még a osztálytársaival?
kapcsolatot
az
Egy emberrel tartom a kapcsolatot, Barabás Zsoltival, aki a reptéren dolgozik, ő szobafestő és mázoló. Ő volt a padtársam és vele egy évben egyszer-kétszer össze szoktunk jönni, a barátságunk megmaradt. Ha kívánhatna valamit, mi lenne az? Azt kívánom, hogy ugyanaz történjen velem, mint ami most és minden maradjon abban, amiben most van. Azt szoktam mondani, hogy minden jóból jó sokat, bőséget és egészséget! Ezt kívánom másoknak és magamnak is. Köszönöm szépen az interjút! Én köszönöm a lehetőséget mindenkinek jó tanulást kívánok!
és
Szokott e izgulni fellépésekkor? Már nem annyira, legfeljebb ha csak egy számot elénekelve kell fellépni a színpadra, ilyenkor előfordul, hogy izgulok. Vagy tévés fellépésekkor, ami nem egy természetes közeg. Varga Kata 6.a
A hónap tanára: Dessewfyné Szabó Erzsébet ahogy eddig nem ismertétek Sikeres pályázata nyomán újabb 5 évre Dessewfyné Szabó Erzsébetet választották iskolánk igazgatójává. Az oktatásban történő radikális változások nyomán csöppet sem könnyű az élete, iskolánk viszont minden nehézség ellenére gördülékenyen működik, fejlődik. Így méltán lett igazgató néni a hónap tanára. Tudtuk, hogy magyart tanít, de sok minden másra is kíváncsiak voltunk vele kapcsolatban. 1.) Miért pont választotta?
ezt
a
szakmát
Egész kiskoromtól tanító néninek, tanárnak készültem. Már 3-4 éves koromban is iskolást játszottam a babáimmal, mackóimmal. A kérdéseimre mindig édesanyám válaszolt a babák helyett.
Sok tanáromat szerettem. Mindegyikük szigorú, de igazságos volt, jól magyaráztak, türelmesek voltak velünk. Példaképem gimnáziumi magyartanárom, aki az osztályfőnököm is volt. Gita nénit mindannyian imádtuk; jól tanított, rengeteget foglalkozott velünk órán kívül is. Olyan volt, mint egy jó anyuka: szigorúan fogott minket, de kifelé mindig megvédte az osztályt. 4.) Tini korában ki volt a kedvenc együttese/énekese? A kedvencem az Omega együttes volt, ma is szeretem őket.
5.) Szeretett-e diszkóba járni? A diszkót sose szerettem, túl zajos. Inkább házibulikat szerveztünk, 2-3 napos kirándulásokra mentünk a barátaimmal.
2.) Mi volt a kedvenc tantárgya? Általánosban a matematika, kémia, magyar, gimiben a magyar és a kémia.
3.) Volt-e olyan tanára, valamiért jobban kedvelt?
akit
6.) Iskolás korában hosszú vagy rövid haja volt? A hajam kicsi koromtól 24-25 éves koromig derékig érő volt, akkor vágattam vállig érőre. Rövid hajam 6 éve van.
7.) Mi volt a divat akkoriban?
12.) Mi a kedvenc filmje?
Farmer, alföldi papucs (ez egy lapos sarkú, zárt orrú bőr papucs volt), tarisznya. Divat volt még a trapéznadrág, de nekem nem tetszett.
Sokféle filmet nézek szívesen. Kedvenceim a krimik, minden típust szívesen nézek belőlük. A legtöbbször talán a Tizedes meg a többiek-et láttam. Szeretek minden olyan filmet is, amelynek szellemes humora van.
8.) Mikor volt először szerelmes? Hát ez nehéz kérdés. Azt hiszem, első szerelemnek az a titkos rajongás nevezhető, amit ötödikes koromban éreztem egy nyolcadikos fiú iránt. 9.)Mi gyerekkorának legemlékezetesebb pillanata? Talán egy szenteste. Kertes környéken laktunk. Hatalmas hó esett, minden fehér és gyönyörű csillogó volt. Míg édesanyámék a fenyőt díszítették, keresztszüleim elvittek sétálni. Varázslatos este volt, hangulatára máig emlékszem, bár csak 5 és fél éves voltam akkor. 10.) Melyik a kedvenc háziállata és miért? A kutya. Születésemtől fogva mindig volt kutyánk. Legkedvesebb közülük egy nagyon okos, képzett németjuhász volt, szinte beszélgetni lehetett vele.
13.) Mi a kedvenc édessége? Mogyorós csokoládé, almás pite.
13+1.) Ha lehetne 3 kívánsága, mi lenne az? 1. Sokkal jobb helyzete legyen az iskolámnak, a tanároknak. Több, kevésbé leterhelt tanár, sokkal több eszközzel, sokkal érdekesebb, izgalmasabb programokkal foglalkozhasson a gyermekekkel. 2. A mi sulinknak egy nagy közös modern épületet, két tornacsarnokkal, uszodával, színházteremmel, hatalmas könyvtárral, klubhelyiséggel, nagy sport és külön nagy játszóudvarral, virágos kerttel, vidám, világos, jól felszerelt tantermekkel. 3. Magamnak és a családomnak egészséget, nyugalmat, békés napokat.
11.) Melyik könyv volt a legérdekesebb, amit valaha olvasott? Rengeteg könyvet olvastam, főleg iskolás koromban. A legérdekesebb számomra talán Steinbeck, Érik a gyümölcs című műve volt.
/A kérdéseket a suliújságot szerkesztő diákok állították össze./
A hónap tanulói szeptemberben
Zsurka Brúnó 3.a
Varga Kata 6.a
Órákon mindig odafigyelek, így otthon sokkal kevesebbet kell tanulnom. Az anyagok érdekesek, sok a jó olvasmány. Otthon a szüleim elvárják, hogy jól tanuljak és szeretik is, ha jó jegyeket kapok, mindig megdicsérnek érte. Tavaly kitűnő lettem, idén is az szeretnék lenni. A testnevelés és a matek a kedvenc tantárgyam. Otthon szeretek apával és a kistestvéremmel focizni. Van egy kiscicánk, akivel nagyon szeretek játszani. Szeretek iskolába járni, nekem ez olyan, mintha itt is otthon lennék.
Nagyon motivál, hogy 8. után egy jó iskolába vegyenek fel, anyukám sokat segít a tanulásban. Megígérte, hogy ha kitűnő leszek, kapok egy kisteknőst. Tavaly jeles lett a bizonyítványom. Kedvencem a természetismeret és az angol. Délutánonként zongoraórára és szolfézsra járok, valamint most kezdtem el táncolni is. Felnőttként zongoratanár szeretnék majd lenni, tavaly megnyertem az országos Kodály Zoltán zongoraversenyt. Részt veszek a suliújság szerkesztésében, sok barátom van az iskolában, akikkel szeretek jókat beszélgetni a szünetekben, szóval jól érzem magam ebben az iskolában.
ÉLETKÉPEK Gábor Tábor, Káptalanfüred
Aktuális Szeptemberi eredmények:
Októberi program:
Diákolimpia, fiú kispályás kerületi foci II. korcsoport:
-
Gábor – Vass 1:1 Gábor – Koós 4:1
-
Gábor – Puskás 3:0 Jelenleg első helyen állunk a csoportban. Diákolimpia, fiú kispályás kerületi foci, IV. korcsoport:
-
Gábor – Erkel 3:1 Gábor – Bolyai 4:1
-
Gábor – Eötvös 1:3 Jelenleg csoportunkban a 2. helyen állunk.
-
Kerületi mezeifutó bajnokság, 2013.09.23. Egyéniben Lengyel Zoltán 10. helyezett lett, a csapatverseny eredménye lapzárta után érkezett.
-
GRATULÁLUNK MINDENKINEK!
Művészeti fesztivál (okt. 4-5.) Atlétika kerületi többpróba bajnokság (okt. 7. fiúk, okt. 9. lányok; esőnap: okt. 14.) Papírgyűjtési akció (október 711; átvétel reggel 7-8 óra, illetve délután 15-18 óra között, 11-én csak reggel 7-8 óra között van átvétel) Bolyai matematikai csapatverseny (október 11.) Bátaszéki egyéni matematikai verseny Nyílt hét (alsós: okt. 14-15; felsős okt. 16-17) Október 23-i ünnepély (okt. 22.) Őszi szünet kezdete (okt. 28.)
HAJRÁ, SZURKOLUNK!!!
Ti mondtátok… „ Aztán Napóleon megcsászározta magát…” „Szondi meghal, és két apródja lantolja el.” „Testvérem születésénél apukám vágta el a köldökkábelt.”
