Élőhely-urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék (Parus major) ragadozóval és emberrel szembeni viselkedésére Készítette:
Németh Brigitta ELTE TTK Környezettudomány MSc 2015 Témavezető:
Vincze Ernő PhD hallgató Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék Belső konzulens: Dr. Török János Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem
Urbanizáció hatása madarakra • Élővilágra Populációk összetétele • Természetes élőhely <–> urbanizált környezet
Szaporodás befolyásolása • korábbi költéskezdés, fióka- és tojásszám (CHAMBERLAIN, D. E. et al. 2009)
• Ragadozóval szembeni viselkedésre Predátor-préda kapcsolata • Menekülési távolság (MOLLER, A. P. 2012) • Ragadozótól való félelem (SERESS G. et al. 2011) • Predációs kockázat – utódgondozás (FONTAINE , J. J. & MARTIN, T. E. 2006)
Urbanizáció hatása madarakra • Emberrel szembeni viselkedésre Ember jelenléte • Menedékfoltban töltött idő , táplálkozási idő (VALCARCEL , A. & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. 2009 )
• Madarakkal szembeni viselkedés (CLUCAS , B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )
Ember közvetett hatása • Mesterséges fény: szülői gondoskodás ,fitness (TITUALER, M. et al. 2012)
Célkitűzés Etetési viselkedés: Élőhelyek közötti különbség a zsákmány utódgondozásában Mit várunk? HA városban rosszabb táplálékminőség, kompenzáció –> magasabb etetési gyakoriság HA városban kevesebb táplálék –> alacsonyabb etetési gyakoriság
Ragadozóra adott válasz: Függ az urbanizációtól? Mit várunk? HA városban stresszhatásra tolerancia és/vagy kisebb predációs nyomás –> ragadozóval szembeni félelem csökken HA városban predációs nyomás nagy –> ragadozóval szembeni félelem nő
Célkitűzés Viselkedés az ember jelenlétében: Függ az urbanizációtól? Mit várunk? HA városban emberrel szembeni tolerancia és/vagy eleve bátrabb egyedek –> emberrel szembeni félelem csökken
Vizsgált fajok Préda faj: Széncinege (Parus major) • •
Egyaránt költ erdei és -> alkalmas modellfaj urbanizálódott területen Kockázatvállalás megváltoztatása környezeti hatásra (HOLLANDER, F. A. et al. 2008)
Ragadozó faj: Karvaly (Accipiter nisus)
Kontroll faj: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
Vizsgálati terület 2013 május 15- július 12
Két városi helyszín:
Veszprém (81 odúban 41 költés) Balatonfüred (49 odúban 11 költés) Két vidéki helyszín:
Szentgál (97 odúban 38 költés) Vilma-puszta (89 odúban 11 költés)
Mintavétel • Karvalyteszt • Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése
• Videó-felvétel készítése
• Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
Mintavétel • Emberteszt • Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése
• Videó-felvétel készítése
• Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
Adatok feldolgozása R statisztikai szoftver (3.0.3)
6 függő változó: •
Etetési viselkedés:
Etetési gyakoriság kontroll alatt (karvalyteszt + emberteszt)
•
Ragadozóra adott válasz:
Etetési gyakoriságok a gerle és karvaly makett jelenlétében és eltávolításukat követően (frekvencia válasz)
•
Emberrel szembeni viselkedés:
Etetési gyakoriságok az ember jelenlétében és az ember jelenléte után
Magyarázó változók: • Élőhely • Zavaró magyarázó változók (fiókaszám, fiókakor, napszak, dátum (CHAMBERLAIN, D.E. et al. 2009; BARBA, E. et al. 2009) ,
+ hím és tojó gyűrűzöttsége, kontroll alatti etetés)
• Random faktor (pár azonosító)
Eredmények Karvalyteszt: (χ2=18,02; n=84; p<0,001) Zavaró változók: Fiókaszám(χ2=14,29; p<0,001)
Emberteszt: (χ2=32,07; n=88; p<0,001) Zavaró változók: Fiókaszám(χ2=8,35; p=0,004)
KONTROLL
Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata KARVALY és GERLE makett összehasonlítása Makettek jelenléte: Kontroll-gerle: (V =1134; p=0,411) Kontroll-karvaly: (V=1800; p<0,001) Gerle-karvaly: (V =1437; p<0,001)
Makettek eltávolítása után: Kontroll-gerle után: (V= 998; p=0,016) Kontroll-karvaly után: (V=1915; p=0,078) Gerle után-karvaly után: (V=1915; p<0,001)
Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata Makett jelenlétében: (χ2=3,95; n=53; p=0,267) Zavaró változók: Fiókaszám (χ2=4,16; p=0,041)
Makett eltávolítása után (χ2=1,68; n=61; p=0,641) Zavaró változók: Napszak (χ2=5,49; p=0,019) Fiókaszám (χ2=5,36; p=0,021)
Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata ELSŐ és MÁSODIK ember összehasonlítása Első ember-második ember:
(ICC=0.557; p<0,001; N=85 )
Első ember után-második ember után: (ICC=0,692; p<0,001; N=83 )
Tesztszakaszok összehasonlítása: Kontroll-ember:
(V =2918; p<0,001)
Kontroll-ember után: (V=1492; p=0,33)
Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata Ember jelenlétében
(χ2=12,35; n=87; p=0,006) Zavaró változó: Dátum (χ2=3,72; p=0,054)
Eredmények megvitatása Etetési viselkedés -> élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének különbsége – Városban táplálék kisebb méretű (SINKOVICS CS. 2014)
-> neofóbia, kísérleti körülményekkel szembeni félelem
Ragadozóra adott válasz -> a karvaly jelentős ragadozó mindkét élőhelyen – Karvaly urbanizálódott faj, emberi zavarásra toleráns (BÉRCES J. 2013; PAPP S. 2011)
Emberrel szembeni viselkedés -> városban alkalmazkodás az emberhez – – – –
Habituáció bátor egyedek kolonizálnak (CARRETE, M. & TELLA, J. L. 2011) mikroevolúció madarakkal szembeni barátságos viselkedés (CLUCAS , B. & MARZLUFF, J. M. 2012 )
Kitekintés További vizsgálatok:
• Etetési latencia vizsgálata • Ivarok külön-külön elemzése • Emberek közötti különbségtétel
Köszönetnyilvánítás • Témavezetőmnek: Vincze Ernőnek (Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, PhD hallgató) • Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoport tagjainak • Dr. Bókony Veronikának és Dr. Liker Andrásnak • Belső konzulensemnek: dr. Török Jánosnak (ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár) Jelen dolgozat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás infrastrukturális hátterét az OTKA K84132 pályázat biztosította.
Köszönöm a figyelmet!
• Hivatkozások: BÉRCES J. 2013: A karvaly (Accipiter nisus) költésbiológiája és védelmének lehetőségei urbanizált és természetes élőhelyeken. – Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi mérnöki szak, Gödöllő. 58 p. CARRETE, M., & TELLA, J. L. (2011): Inter-individual variability in fear of humans and relative brain size of the species are related to contemporary urban invasion in birds. PLoS One, 6(4): e18859. CHAMBERLAIN, D.E.– CANNON, A.R.– TOMS, M.P.– LEECH, D.I.– HATCHWELL, B.J.– GASTON, K.J. 2009: Avian productivity in urban landscapes: a review and metaanalysis. – Ibis, 151(1), pp. 1-18 CLUCAS, B., & MARZLUFF, J. M. (2012): Attitudes and actions toward birds in urban areas: Human cultural differences influence bird behavior. - The Auk, 129(1): 8-16. FONTAINE, J. J., MARTIN, T. E. (2006): Parent birds assess nest predation risk and adjust their reproductive strategies. – Ecology Letters, 9: 428–434 HOLLANDER, F. A.– OVERVELD, T. V.– TOKKA, I.– MATTHYSEN, E. 2008: Personality and Nest Defence in the Great Tit (Parus major) – Ethology, 114.4, pp. 405-412. MOLLER, A. P. 2012: Urban areas as refuges from predators and flight distance of prey. – Behavioral Ecology, ars067, pp. 1030-1035 PAPP S. 2011: Breeding of Eurasian Sparrowhawks (Accipiter nisus) in two Hungarian towns. – Aquila, 118, pp. 49-54 TITULAER, M.– SPOELSTRA, K.– LANGE, C. Y. M. J. G. – VISSER, M. E. 2012: Activity Patterns during Food Provisioning Are Affected by Artificial Light in Free Living Great Tits (Parus major). – PLoS ONE 7(5): e37377 SERESS G.– BÓKONY V.– HESZBERGER J.– LIKER A. 2011: Response to Predation Risk in Urban and Rural House Sparrows. – Ethology, 117.10, pp. 896-907 SINKOVICS CS. 2014: A fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban. – Diplomamunka. Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet, Ökológia Tanszék, Budapest. 46 p. VALCARCEL, A., & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. (2009): Antipredator strategies of house finches: are urban habitats safe spots from predators even when humans are around? -Behavioral Ecology and Sociobiology, 63(5): 673-685.
Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék
1. A gerle és karvaly makettek mindig rögzített sorrendben kerültek bemutatásra. Ez a módszer (szemben a random sorrenddel) nem teszi lehetővé a sorrend hatás (habituáció, szenzitizáció, fiókák motivációjának [éhség] változása) és a gerle-karvaly makettek által kiváltott különbségek szétválasztását. Mi volt a rögzített sorrend választásának oka, és vizsgáltátok-e egy adott pár első és második reakciója közötti különbségeket, bármelyik teszthelyzetre nézve?
– eredeti terv, hogy a kontroll minden esetben megelőzze a tényleges stimulust – utólag mi is úgy gondoljuk, hogy szerencsésebb lett volna a sorrendet cserélgetni
Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék
2. A karvaly-makett jelenlétében szinte egyáltalán nem etettek a madarak. Ez arra utal, hogy nagyon erős stimulus lehetett a cinegék számára, ami esetleg nem engedte felszínre kerülni a csoportok közötti enyhébb különbséget. Finomítva a tesztet pl. egy kevéssé halálos fenyegetést jelentő stimulussal (macska, esetleg harkály) és kicsit távolabb kihelyezve a makettet elképzelhető-e, hogy a vizsgálat a vidéki-városi helyszínek között különbséget tár fel a reakciókban?
– Igen, elképzelhető, a kutatócsoport már tervezett vizsgálatot erre (jövőre, Németország)
Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék
1. Madarak viselkedésében milyen gyorsan következik be a megszokás fázisa? Nem lett volna jobb mégis hosszabb vizsgálati idő? Miért nem tesztelték az időfüggést? –
Technikai akadályok; tesztszakaszok hossza standardizált; percenkénti etetési gyakoriságokat számoltunk
2. Mi lehet az oka az etetési gyakoriságbeli különbségnek vidék és város között? Más a táplálék mennyisége vagy jellege, minősége? –
„A Szentgál és Veszprém közt az etetési rátában mutatkozó különbségben az élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének lehet leginkább szerepe (Sinkovics 2014).”; + neofóbia?
Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE 3. Hogyan értelmezhető pl. a 10. ábra, ahol az etetési gyakoriságot ábrázolta ember jelenlétében?
10. ábra. Élőhely hatása az etetési gyakoriságra ember jelenlétében.
–
"Az élőhelyek hatását a függő változókra boxplotok segítségével ábrázoltuk, ahol a középső vastag vonal a mediánt, a doboz az interkvartilis terjedelmet, a bajuszok a kilógó értékek nélküli adattartományt jelölik."
