Elhangzott bibliaórán március 11-én. A sárkány legyızése

Lekcio: Jelenések 12: 1-12 Textus: Jelenések 12: 9

Elhangzott bibliaórán 2010. március 11-én.

A sárkány legyızése "És levettetett a hatalmas sárkány, az ısi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre és vele együtt angyalai is levettettek."

E

zen a héten többen is kérdezték a Biblia-olvasó testvérek közül, hogy kicsoda a Jelenések könyve "napba öltözött asszonya", akinek születendı gyermekét a sárkány várja, hogy azonnal felfalhassa, amint megszületik. Ahogy olvastuk is, az asszony nem csak napba öltözött, hanem a hold sarlóján áll, és fején a tizenkét csillag a korona. Ezek ebben a látomásban a méltóság jelei, hiszen a nap ad éltetı erıt mindennek a földön, ami csak él, a hold a maga változásaival nagyon is beleszól az emberi élet ritmusaiba, és a csillagok a rajtunk túli sorserık jelképei, amikkel mindenki küzd, de az asszonynak koronaként ékesítik a fejét. Ragyogóan szép tehát a jelenség, ám az asszony vajúdik és szülési fájdalmában gyötrıdve kiáltozik. Aki látott már szülı asszonyt, az tudja, hogy semmi túlzás nincs ebben a képben, mert a szülés nehéz és fájdalmas dolog. A látomásbeli asszony egy fiút fog szülni, éspedig olyan fiút, aki vasvesszıvel terelgeti a népeket, ı a születendı Messiás , az igazi ember ószövetségi jelképe. Azt mondhatjuk tehát, hogy az igazi ember születésének vajúdását látjuk, és ezt az igazi embert az Isten népe kell megszülje. İ a napba öltözött asszony, a hívık serege, az anyaszentegyház, Isten népe, aki folyamatosan vajúdik, hogy megszülje az igaz embert. Nemcsak a szülési fájdalmak, a vajúdás jelenti itt a kínt, hanem az is, hogy a sárkány odaáll, hogy felfalja a születendı gyermeket. Mert a gonosz erıi nem akarják az igazi emberi életet, hanem azt akarják, hogy az mielıbb eltőnjön. Így volt ez az elsı igazi ember, Jézus megszületése idején, és így van ma is. Amint megszületett Jézus, azonnal ott volt Heródes gyermekgyilkossága, hogy ha lehet, elpusztítsa a csecsemıt. És vajon nem vár hasonló veszély minden frissen megszületett új hitre, minden megtért emberre, ifjúra és idısebbre egyaránt? Nem kétszeres erıvel jelentkeznek-e a régi vágyak és kísértések, amint valaki újjászületik és magát valóban Isten királyi uralma alá akarja rendelni? Mert ahol igazi élet születik,

2010. március 21.

2

ott az ilyen fajta élet ellensége azonnal ott terem, hogy ha lehet, ártson és pusztítson. A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön, és pusztítson, mondja Jézus a gonoszról. I. De maradjunk elıször magánál a szülésnél. Hosszú vajúdás elızte meg az elsıszülött fiú születését, hiszen ezerkétszáz éven át tartott az elıkészület Jézus eljöttéig. Mennyi vajúdás, mennyi vergıdés és gyötrelem volt ebben a történetben! Engedelmesség és bőn, odaszánás és kemény szív váltogatták egymást, volt pusztai vándorlás és jerikói falak leomlása, volt dávidi királyság és babiloni fogság, voltak vérontások és voltak próféták, akik megítélték a vérontásokat. Ez a vajúdás nemcsak a Bibliából ismerıs Isten gyermekeinek, hanem a saját életükbıl is. Van imádság és igével élés, de van hát mögötti beszéd és mások megítélése is. Van adakozás és áldozat, de van önzés és nem egészen tiszta jövedelem is. Van templomi áhítat és dicséretmondás Istennek, de van dühünkben kimondott indulatszó és olykor még káromlás is. Nagyon nagy küzdelem tanúi és részesei vagyunk, mert a megszületı gyermek és a sárkány egyaránt itt van mibennünk. És ha már a gyermekrıl tudjuk, hogy az a bennünk megszületni képes új élet, krisztusi élet, maga Krisztus, akkor nézzünk most szembe a sárkánnyal is. Nem véletlen, hogy nem emberként ábrázolja a bibliai jelképvilág, mert mind annak az ellensége, ami emberi és ami minket igazán emberré tesz. Még állatnak sem ábrázolhatja a Biblia, hiszen az állatok nagyon szépen körülhatárolt világot képviselnek, hanem sárkányként, ıskígyóként rajzolja meg, ami a képzeletünk számára az emberen túli, ismeretlen, démoni világot jelképezi, ahol minden veszedelmes és minden hatalmasabb nálunk. Amikor csodálkozunk és nem értjük a dolgokat, mert egy ember lelkében valahol örömöt jelent más gyermekeinek a rejtekhelyrıl való lelövöldözése, vagy amikor ártatlan embereknek kell meghalnia egy színházteremben bizonyos követelések miatt, akkor azt kell mondjuk, hogy egy ismeretlen, életellenes erı dolgozik, aminek a természetét nem tudjuk átlátni és nem értjük. Ez a dolog sem nem emberi, hiszen méltatlan hozzánk, sem nem állati, hiszen még az állat is kizárólag táplálkozása céljából öl, ez valami egészen más kategória. Ezért ábrázolja a gonoszt sárkány formájában számunkra, a teremtett lények között nem létezı alakban, mert olyan dolgokra is képes, ami messze túl van az emberi és az állati lehetıségeken. És a sárkány még az ég angyalaival is tusakodni kezd, még azokat is meg akarja gyızni, meg akarja rendíteni. Nem játékról van tehát szó, hanem az Isten ellenes valóságról, amellyel iszonyatos küzdelme van minden embernek is, mert a mi új életünket akarja felfalni, és ha lehet, akkor fizikailag is a vérünket akarja ontani. Errıl a küzdelemrıl csak annyit mondjunk, hogy senki nem kerülheti el, a sárkány minden születendı igazi életre ott leselkedik. Aki nem küzd vele, azt nagy valószínőséggel már le is gyızte. El tud ı altatni minket a képernyın látható úgynevezett valósággal, sörösüveggel, pecabottal, szerencsejátékok ixelgetésével és még sok más módon is. De az igaz ember küzd és harcol, mindenek fölött a saját gyarlóságaival, a hitetlenségével és a megfáradásával, a szeretetlen, kemény szívével, ami mindnyájunkra jellemzı és a titkos, csak minket jellemzı, egyéni hitványságokkal, amiket talán a legtöbb ember észre sem vesz rajtunk, csak Isten elıtt nyilvánvalók. A küzdelem tehát valami olyasmi, amit nem elkerülni kell, hanem megnyerni, mert aki nem küzdi a maga harcait, az valószínőleg félálomban van, és úgy lehet, még a végítélet harsonáit is kétszer kell majd megfújni számára, hogy felébredjen. "Harcold meg a hitnek szép harcát!" - biztatja az apostol a fiatal Timóteust. És kinek nem kell megharcolnia, élet végéig újra és újra a hit szép harcát? Légy hív, mindhalálig, és néked adom az élet-

3

XIII. évfolyam 13. szám

nek koronáját! Aki gyız, örökségül nyer mindent. Soroljuk még? A Szentírás telis-tele van küzdı emberekkel. Még Urunk, Jézus Krisztus is vergıdve küzdött az utolsó éjszakán, a veríték, mint vércseppek hullottak az arcáról! Lehet, hogy bizonyos harcokat megnyertünk, melyekkel már nem kell többet küzdenünk, de jön helyette más. Ilyen az emberi élet. Jaj annak, aki feladja, aki kitér elıle, aki a vereségeit gyızelmeknek akarja feltüntetni. Senki nem koronáztatik meg, csak az, aki betartja a szabályokat, aki szabályszerően végigküzdi az elıtte lévı küzdıteret. II. Milyen jó, hogy az asszony megszülte azt a gyermeket, aki vasvesszıvel terelgeti a föld minden nemzetségét. Errıl a dologról múlt idıben beszél a Jelenések könyve, és mi is így gondolkodhatunk róla. A világ történelme más azóta, hogy Jézus megszületett. Nem azért, mert kevesebb a bőn, hanem azért, mert ı a döntı küzdelmet megharcolta elıttünk és érettünk. Van egy gyızelem, ami forrása lehet a mi gyızelmeinknek. Az ı gyızelmérıl úgy szól az ige, hogy az égbıl levettetett általa a gonosz. Jób idejében még ott volt, ott lehetett, vádolhatott és ronthatott, ma már nem lehet ott. Akármilyen rettenetes dolgok történhetnek a földön, de az égbıl a gonosz levettetett, nincs ott többé. Jézus van ott, aki az Atya jobbján ül, és aki eljön hozzánk a Szentlélek és az ige által. Nincs két egyenrangú isten, egy jó meg egy rossz, csak egy Isten van, az Atya, és az a Krisztus, akinek adott minden hatalmat mennyen és földön. Micsoda erıt adó evangélium! Gyıztes Urunk van, aki méltó arra, hogy kinyissa a sorskönyvek hét pecsétjét, aki legyızte az ıskígyót! Nem vagyunk egyedül iszonytató küzdelmeinkben, nem hagy minket magunkra a harcainkban, a mi oldalunkon áll! Még az is erıt és megnyugvást ad az embernek, ha a szomszéd házak nem üresek, ahol lakunk és ahol az éjszakát töltenie kell, akár ha csak egyetlen ember is lakik a szomszédban: ad valami biztonságot az ilyen gondolat. Ha bajban vagyok, tudok kitıl segítséget kérni. Mennyivel több ennél ez a gondolat: olyan valakim van ott a mennyben, ahol az én életem sorsát is intézik, aki nagyon szeret engem, aki önmagát adta értem a kereszten, és értem is imádkozott, amikor a kezét átszögezték. İ megemlékezik az én formáltatásomról, és tudja, hogy porból lettem. Még a kísértéseket is mind ismeri, melyekkel szembe kell néznem hosszú földi életem alatt. Semmi nem ismeretlen számára, amivel nekem meg kell küzdenem, ı ezekkel mind megküzdött anélkül, hogy elbukott volna. Ezért hát az én küzdelmem sem reménytelen. Kitartással fussátok meg az elıttetek lévı küzdıtért, nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzıjére, Krisztusra, aki nem törıdött a gyalázattal, és örök üdvösség szerzıje lett. İ a mi gyızedelmünk, ı a mi erınk forrása. İt keressük, hozzá közeledjünk, vele beszélgessünk, és lesz erınk a gyızelemhez. Van gyızelem a nagy küzdelemben! Nincs az ember veszteségre ítélve. Egyedül ugyan nem megy senkinek, még a legjobbak is megfáradnak és a legkülönbek is megbotlanak. De levettetett az égbıl testvéreink vádlója, aki Isten elıtt vádolta ıket éjjel és nappal, Jézus levetette ıt onnan. És az emberek közt immár ott vannak az övéi, akik legyızték maguk is a sárkányt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével. Senki magát megtisztítani nem tudja, egyedül a Bárány vére moshat meg minket. Ezzel annyi a dolgunk, hogy hittel elfogadjuk és örvendezzünk neki. De a gyızelemnek nemcsak kezdete van - amint a megtisztulás, a múlt lezárása Krisztusban megtisztulva kezdet - ,hanem folytatása is kell legyen. Ez az ige, a bizonyságtétel, mai szóval tanúskodás. E nélkül a nagy gızelem is kárba mehet. Hány ilyen elvérzést lehet látni a láthatatlan, lelki harcmezın! Vala-

2010. március 21.

4

ki megtér, elindul szép hittel, de nem táplálkozik az igével, ami gyökeret verhetne ıbenne, és a következı kanyarban elbukik, vereséget szenved, pedig szép kezdete volt a hitének. Gyızni csak a Bárány vérével és az igével együtt lehet. A kegyelem elfogadásával, mint kezdettel, ezt fejezi ki a Jézus vére, mint megtisztító erı, és az ige folyamatos étkezésével, ami a folytatás. Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik. A lelki éhenhalás nem látszik rajtunk kívülrıl, csak a türelmetlenségünk, az áldozni nem tudásunk, a helytállásban való gyengeségünk vall róla. Azért van szükség a bizonyságtétel igéjére, mert az ıskígyó levettetett ugyan az égbıl, nincs ott az Isten közelében, de annál inkább itt van a földön, ahol mi élünk, és még azt is tudjuk róla, hogy nagy haraggal végzi a maga életellenes, pusztító munkáját, mert tudja, hogy kevés ideje van. A háborúk legborzalmasabb része mindig a vége szokott lenni, amikor a vesztésre álló fél már tudja, hogy alig van ideje a végsı letiportatásig: ilyenkor a legkegyetlenebbek a diktátorok és követıik, mert tudják, hogy kevés idejük van. A Gonosz is így van most jelen a földön. Amikor megrontott fiatalokat látunk, akik nem csak használják, hanem terjesztik is a kábítószert, amikor primitív és mosdatlan nyelvő és lelkő emberek kerülnek oda a képernyıre, hogy mintát adjanak viselkedésbıl és életfelfogásból bámész tömegeknek, amikor a szerzés bármilyen eszközzel történik is, magától értetıdı emberi igyekezetnek tekinthetı, amit mindenki ért és elfogad, és amikor az erıszak egyetlen ellenszerének a még nagyobb és még hatásosabb erıszakot hirdetik meg, akkor azt kell mondjuk, hogy az ördög nagy haraggal végzi a maga munkáját úgy, amint az a hatalmasság szokta, aki tudja, hogy nem sok ideje van hátra. III. Mi teheti számunkra mégis elfogadhatóvá az életet, mi jelentheti nekünk ebben a sötét képben a fénysugarat? Az, hogy mindnyájan kaptunk egy kis területet, ami a miénk. Egy lakást, egy munkahelyet, egy rokonsági kört, talán egy kertet is, barátokat, gyülekezetet. Egy kis területet, ahol a dolgok olyanok lehetnek, amilyenné mi tesszük ıket. Nem biztos, hogy ez a kör jelentıs, az is lehet, hogy összesen pár embert és néhány négyzetmétert érint, nem többet. De ez a kör a mi helyünk, ahol otthon lehetünk, ahol csinos rend uralkodhat és ahol mindennap egy kicsit többet adhatunk, mint amennyit kapunk. Ha az ember idáig eljut, hogy egy kicsit többet adjon, mint amennyit kap, már elérte az élete értelmét. Ahol még számolgatják, hogy nekem mennyit adtak, majd legfeljebb annyit adok én is, ott még az óember uralkodik. Többet adni azonban csak az tud, akinek a szíve nyitva van fölfelé, hogy kapjon az Úrtól. Az ilyen megajándékozott embernek nem nehéz elnézınek lenni ott, ahol mások már ordítanak, nem nehéz türelmes lenni, amikor valamit ki kell várni, nem nehéz felfedezni a jót még azokban is, akikben sokkal könnyebb a rosszat észrevenni, mert az ilyen ember mennyei többlettel rendelkezik. Kapott, tehát tud adni. Vigyázzunk hát életünk rendjére, hogy ki ne maradjunk az Isten ajándékaiból. Vegyük ıket észre, sıt keressük meg ıket: ott rejlenek a hívı emberek tanúságtételeiben, szavaiban és tetteiben, de még inkább ott rejlenek az Isten igéjében, ahogy most mi is megtalálhattuk azt, még a Jelenések könyve titkos jelképei közt is. Nagyon fájt, amikor az Ember tragédiája elıadásából kihagyták a záró mondatot: Ember küzdj, és bízva bízzál! Mert erre a biztatásra van leginkább szükségünk nekünk, küzdı embereknek. Bíznunk, azaz hinnünk kell, hogy küzdelmünket fel ne adjuk, hanem hőségesen mind végig megharcoljuk, és bizonyosak legyünk abban, hogy aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül. (Szabó Gábor)

5

XIII. évfolyam 13. szám

Heti rendünk: vasárnap (március 21.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc keresztel: Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Böjti Evangélizációs Istentisztelet [Templom], Dr. Szabó István püspök hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Fekete Zoltán 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Szabó Gábor kedd 17.30 Fébé Nıszövetség [Kálvin Terem], Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta szerda 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 17.30 Bibliaóra [Kálvin Terem], Szabó Gábor 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István péntek 13.00 Általános iskolai hónapzáró istentisztelet [Templom] , Dr. Fodor Ferenc 13.30 Gimnáziumi hónapzáró istentisztelet [Templom] , Szabó Gábor szombat 15.00 Ifjúsági bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Fekete Zoltán Virágvasárnap (március 28.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor keresztel: Szabó Gábor 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Böjti Evangélizációs Istentisztelet [Templom], Peterdi Dániel esperes Megkereszteltük: Tóth Árpád és Gór-Nagy Katalin Benedek Árpád nevő gyermekét.

2010. március 21.

6

Eltemettük: özv. Bálint Ernıné (Búz Ilona) élt 86 évet, Esed d. 25. özv. Dani Pálné (G. Szabó Julianna) élt 85 évet, Csíkvár d. 36. Halottaink: özv. Héjjas Sándorné (Bacsó Erzsébet) élt 84 évet, Filó L. u. 1. Temetése: 2010. március 22. (hétfı) 14 óra a református temetıben. özv. Halász Istvánné (Újlaki Erzsébet) élt 88 évet, Kodály Z. u. 2/b. Temetése: 2010. március 22. (hétfı) 15 óra a református temetıben. Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl Dr. Törös László emlékére feleségétıl a templom felújítás javára 50.000,- forint, valamint Istendicsıségére 25.000,- forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 48.555,- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!

BÖJTI EVANGÉLIZÁCIÓ Elcsendesedésre Isten elıtt, ıszinte bőnbánatra és bőnvallásra, Istentıl várt lelki megújulásra hívjuk és várjuk szeretettel Önt és kedves Családját a húsvét elıtti idıszakban minden vasárnap este 18 órától, a böjti evangélizációs Istentiszteleten, a nagykırösi református gyülekezet templomában. Az evangélizációs sorozat témái: „Mi bolondok a Krisztusért…” I. Korinthus 4,10 2010. március 21-én este 18 óra Szolgál: dr. Szabó István püspök, Budapest - budahegyvidéki lelkipásztor „Isten bolondsága…” I. Korinthus 1,25 2010. március 28-án este 18 óra Szolgál: Peterdi Dániel esperes, fıjegyzı, a pécsi gyülekezet lelkipásztora

Meghívó Szeretettel meghívjuk gyülekezetünk tagjait a már hagyományos VIRÁGVASÁRNAPI szeretetvendégségünkre, amelyet 2010. március 28-án ½ 4 órakor tartunk a Kálvin teremben. A szeretetvendégség az este 6 órai böjti evangelizációs istentisztelettel fejezıdik be a templomban, PETERDI DÁNIEL esperes, fıjegyzı, a pécsi gyülekezet lelkipásztorának szolgálatával. Szeretettel várjuk a Testvéreket!

7

XIII. évfolyam 13. szám

Tájékoztatjuk gyülekezetünk tagjait, hogy húsvéti vásárunkat 2010. március 23-án és 24-én (kedden és szerdán) tartjuk a Kálvin-teremben. Mindkét napon 9 órától 17 óráig szeretettel várja a Testvéreket a gyülekezet nıszövetsége.

Iskoláink hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA: Március 15-ére kerékpártúrát szervezett a diákönkormányzat. Az úticél a Kutyakaparó csárda volt. Az immár hagyományossá váló programon a nagy szél ellenére 15 km-t tettek meg két keréken a lelkes kirándulók. Szerdán a szülık nyílt órán vehettek részt az alsó tagozatos osztályokban. Ugyanezen a napon nagycsoportos óvodások látogattak el hozzánk, tornatermünkben a kecskeméti Csörömpölı együttes ajándékozta meg ıket felejthetetlen percekkel. Március 18-án a KUL-TÚRA ÉLMÉNY pályázaton elnyert összegbıl a programsorozat zárásaként az 1. b osztály látogatott el a kecskeméti Cifrapalotába. Pénteken Tutanchamon kiállítást tekintettek meg Budapesten ötödikes és hatodikos tanulók Nagy Andrea és Tormáné Zöldi Szilvia tanárnık vezetésével. Pénteken a Béres Ferenc Országos Zsoltár- és Népdaléneklı Versenyen iskolánk tanulóinak minden mővészi produkciója elismerésben részesült. Az alábbi eredmények születtek :

Cselóczki Viola 1.c arany minısítés, különdíj Matuska Gyöngyvér 2.b arany minısítés, 2. díj Cselóczki Boglárka 3.c arany minısítés, 2. díj Barna Alexandra 4.c ezüst minısítés Matuska Lilla 6.b arany minısítés, különdíj Nagy Alexandra ezüst minısítés Lunka Kinga 8.b bronz minısítés

Felkészítıjük F. Hegedősné Particska Ágota tanárnı volt.

8

2010. március 21.

GIMNÁZIUM: Marosszéki Zsuzsanna 10. A osztályos tanuló emléklapot kapott a Szép Magyar Beszéd verseny megyei fordulóján való részvételéért. A Péntek Délutáni Teák rendezvénysorozat újabb alkamán Hajdu Andrea kóstolóval egybekötött elıadást tartott az egészséges életmódról, majd a jelenlévık megoszthatták egymással tapasztalataikat.

125 éve született Kosztolányi Dezsı Boldog szomorú dal Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem. Szivem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák Suttogva hajolnak utamra, És benn a dió, mogyoró, mák Terhétöl öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, Telefonom, úti böröndöm, Van jó-szívü jót-akaróm is S nem kell kegyekért könyörögnöm, Nem többet az egykori köd-kép, Részegje a ködnek, a könnynek, Ha néha magam köszönök még, Már sokszor elıre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, Tárcám van igaz szinezüstbıl, Tollam, ceruzám vigan illan, Szájamban öreg pipa füstöl. Fürdı van, üdíteni testem, Langy téa, beteg idegemnek. Ha járok a bús Budapesten, Nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat Könnyekbe borít nem egy orcát, És énekes, ifju fiának Vall engem a vén Magyarország.

De néha megállok az éjen, Gyötrödve, halálba hanyatlón,

Úgy ásom a kincset a mélyen, A kincset, a régit, a padlón, Mint lázbeteg, aki feleszmél, Álmát hüvelyezve, zavartan, Kezem kotorászva keresgél, Hogy jaj! valaha mit akartam, Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, A kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban S már nem vagyok otthon az égben.

9

Kosztolányi Dezsı: Könyörgés az ittmaradókhoz Ha meghalok majd, mélyre ássatok gyarló valómban meg ne lássatok, ködként inogjon eltőnt társatok, s nekem, szegénynek, megbocsássatok. Ne nézzétek karomat-térdemet, csak szándokom és ne az érdemet, mi vérzik és fáj most mellem megett, azon lehet akkor megmérnetek. Önváddal és mérgekkel olykoron vertem magam füstös-boros toron, mindig a kín volt ólmos ostorom, mindig magány a mély monostorom. Vétkeztem itt s vétkeztek ellenem, bár senki úgy, mint lázadt szellemem, az sarkantyúzott szünös-szüntelen, s ezért vagyok én bőnös-büntelen. De a komor szemet el nem birom, örök gyehenna lesz attól sirom, nézd, fél a lelkem, mint hulló szirom, legyen az irgalom az én biróm. Azzal, mi biztos és szilárd-igaz, holtomban új halálba taszitasz, aki halandó, folyvást botlik az, számomra csak a kétes a vigasz. A kancsal emlék szépitsen tovább, mint hold, mely a felhıkön oson át, s széthordva megbocsátó mosolyát, ezüstté büvöl minden pocsolyát.

XIII. évfolyam 13. szám

2010. március 21.

10

Gondolatébresztı és ismeretbıvítı sorok Júdás az asztal alatt

E kép egy úrvacsorai terítı részletét ábrázolja, melyet egy Budapesttıl északra lévı falu parasztasszonyai hímezték 1824-ben. Különösnek számít, hogy a terítın Jézust a tizenegy tanítvánnyal látjuk, amint az asztal mögött áll, Júdást pedig eközben az asztal alatt kuporogva ábrázolja. Az ábrázolás, de még inkább a mögötte rejlı gondolat mélyen megérintett, mert Júdást nem számkivetettként mutatja be, hanem mint Jézus közelében lévıt akkor is, noha az asztal alatt van. Tahitótfalui Református Egyházközség úrA hímzést készítı asszonyokat az a tapasztalás asztali terítıje 1824-bıl. Megtekinthetı a vezethette, amit gyermekeikkel tettek, amikor Ráday Múzeumban Kecskeméten. azok rosszul viselkedtek, vagy amikor a gyer- Egyéb információk: www.radaymuzeum.hu mekek önszántukból bújtak el az asztal alatt, mert valami miatt felelısség terhe nyomasztotta ıket. Az ilyen rejtızködés sosem tartott nagyon sokáig, mert a szülık szeretetüket nem tarthatták vissza örökké. E parasztasszonyok úgy gondolták, Júdás sem lehet kivétel.

Elfordulás a győlölettıl és a bosszútól

A bőnbocsánat ereje és igazsága, mint a győlölettıl és bosszútól való elfordulás dıl el Júdásban, ebben a Jézust eláruló tanítványban. Hogy ilyen magatartás ma is lehetséges, Natasa Kampusch egy nemrégiben megjelent TV-interjúban közzétett nyilatkozata mutatja. (Natascha Kampuscht egy férfi egy föld alatt berendezett helyiségben tartotta fogva, ahonnét a leány nyolc év után megszökött. A férfi ekkor vonat elé vetette magát. A Ford.) Fogva tartójának, aki egy földalatti cellában nyolc éven át rabságban tartotta, megbocsátott. Győlölettel a szívében nem élhet valaki– mondotta a riportmősorban –, különösképpen, ha tudható, hogy a kínzója beteg ember volt. Ezért kell Júdásnak is Jézus közelében maradnia akkor is, ha nem beteg volt, hanem inkább mélységesen csalódott és megkeseredett.

Júdás, mint botránykı

Júdás azért volt csalódott – vele együtt sok kortársa is –, mert azt hitte, hogy Jézus virágvasárnapon a diadalmas jeruzsálemi bevonuláskor a dávidi nemzeti birodalmat visszaállítja és egy nagyszabású lázadást szervez a római megszállók ellen. Júdás – és Jézus néhány tanítvá-

11

XIII. évfolyam 13. szám

nya – a „fanatikusok” egy csoportjához tartozott, akik ellenállási mozgalmat és merényleteket szerveztek a győlölt római megszállók ellen. Júdás úgy érezte, Jézus félrevezette, mert Jézus igehirdetéseibıl és tetteibıl fegyveres harcra való felhívást hallott ki. Csalódásában és dühében bosszút esküdött magában és feljelentette Jézust a templomi adminisztrációnál. Júdás kétségkívül botránykıvé lett, éspedig a szó kettıs értelmében. Mert egyfelıl bosszankodunk, ha kınek ütközünk, ami talán megsebez. Júdás mély sebeket ütött a keresztyénségen, mert ez az áruló Jézus legbelsı körébıl származott. Másfelıl nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy amikor megbotlunk egy kıben, az felhívja a figyelmünket valamire, amin normális körülmények között nem gondolkodnánk el. Júdás ugyanis ama kérdés elé állít bennünket, hogy Jézus határtalan nagy szeretetét komolyan vesszük-e vagy sem. A megütközés kövének ez a két tulajdonsága nem választható szét egymástól, mert összetartoznak. A felebaráti szeretet próbája Megütközünk Júdáson, mert fáradozásainkat megsemmisíti, hogy jók és gonoszok között éles határvonalat húzzunk. Mint jók szeretnénk magunk között maradni, ám félelem van bennünk, hogy féltve vigyázott hófehér mellényünk koszos lesz, ha gonoszokkal vagy az úgynevezett ellenségekkel, illetve árulókkal érintkezünk. Gyakran ez a félelem ragadtatta a keresztyéneket, az egyházakat iszonyú erıszakos cselekedetekre. Hamar feledjük, hogy a felebaráti szeretet minıségi próbája az ellenséghez való viszonyulásban mutatkozik meg. Jézus ebbe az irányba állította át a váltót, amikor a kereszten a balján megfeszített gonosztévınek – aki ugyanazon ellenállási mozgalomhoz tartozott, mint Júdás – kegyelmet és bocsánatot ígért. Ez Júdásra is és Jézus minden ellenségére érvényes. Az ellenségtıl és az állítólagosan fehér mellényük elvesztésétıl való félelmükben a keresztyén emberek és az egyházak Júdás árulását formálisan kiterjesztették minden zsidóra, s ezáltal önmagukat minden felelısség alól felmentették. Így igazolódtak a kirekesztés, az üldöztetés, a pogromok és a „végsı megoldások” el egészen a gázkamrákig. Ez a mechanizmust gyakorta alkalmazták más úgynevezett ellenségekre is. Napjainkban az iszlámtól való félelem terjed és olyan sztereotípiákat használ, mint az antiszemitizmus. Jobboldali radikálisok egy éve a mauthauseni koncentrációs tábor falára egy olyan jelmondatot írtak, mely az összefüggést egyértelmően megvilágítja: „Ami atyáinknak a zsidó, az nekünk a moszlimfajzat”.

Jézus elfogad bennünket, bőnösöket Júdást és minden ı követıjét az emberekkel való közösségbıl kizárni annyit jelentene, hogy önmagunk beszennyezett mellényét megtisztítandó a kapott szabadítást önmegváltássá változtatnánk, vagy jelentené egyik ismert énekünk elárulását, melyben ez fogalmazódik meg: „Jézus elfogad bennünket” („Jesus nimmt die Sünder an.”). Ha a legfıbb jó önmagunk tisztántartásának akarásában fogalmazható meg, ha önmagunk tisztán tartásának akarását a legfıbb jóra stilizálni szeretnénk, akkor igazán eljutunk a bibliai értelemben vett tisztátalanságig. Ama egyszerő parasztasszonyok a hímzésükkel ujjukat a hit érzékeny pontjára tették: az egyház, mint a szentek közössége nem derék emberek halmaza, hanem kegyelembe fogadott bőnösöké, és „igazzá nyilvánított istenteleneké” (Wilhelm Dantine), akik síkraszállnak az igazságosságért, mert a szeretetben és a reménységben hosszabb lélegzetvételőek.

12

2010. március 21.

Evangéliumi üzenet Júdásnak Azok a parasztasszonyok, akik az úrasztali terítıt hímezték, jól ismerték a Bibliát és komolyan vették Jézus szavait: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak titeket.” Júdás megfáradt és megterhelt ember volt! Mert a tette nyomasztotta, és mert bőnrıl, bőnhıdésrıl és megbocsátásról senkivel nem tudott beszélni, kétségbeesésében maga oltotta ki az életét. E parasztasszonyok épp ezért nem akarták Júdást az egyedüllét hővösében hagyni, mert a magányosságtól nincs messze a rombolás vagy az önpusztítás iránti késztetés. Egyedül csak egy megelızı szeretet képes az életet a hidegbıl kihozni. Ez pedig kihívás a keresztyén emberek és az egyházak számára. Ennélfogva az evangélium, a Krisztusról szóló jó hír üzenet mindeneknek, akik az életük értelmét elveszítették. Evangéliumi üzenet ez Júdásnak és ivadékainak. Ezt ismerték fel a parasztasszonyok és azért tartották Júdást Jézus közelében. Ugyanakkor azonban az ábrázolásuk figyelmeztetés mindenkinek, akik az Úrnak asztalához jönnek, akik csak a fehér mellényükre, nem pedig Jézus megelızı szeretetére gondolnak. (Németh Balázs) (A cikk az ausztriai Reformiertes Krirchenblatt 2010. márciusi – 87. évf. 3. – számában jelent meg a nagykırösi születéső, ma nyugalmazott lelkipásztor, Dr. Németh Balázs tollából. Fordította: Dr. Fodor Ferenc)

Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2010. március 21-e és március 28-a között) Márc. 21. Márc. 22. Márc. 23. Márc. 24. Márc. 25. Márc. 26. Márc. 27. Márc. 28.

vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap

Ézs 21 Ézs 22 Ézs 23 Ézs 24 Ézs 25 Ézs 26 Ézs 27 Ézs 28

Zsolt 126

Zsolt 118

Lk 20,20-26 Lk 20,27-44 Lk 20,45-21, Lk 21,5-28 Lk 21,29-38 Lk 22,1-23 Lk 22,24-38 Lk 22,38-53

Ré 137 Ré 101 Ré 334 Ré 335 Ré 337 Ré 339 Ré 346 Ré 330

Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5, telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk: [email protected], Honlap: http://refkoros.hu

A kiadvány ára: 25 Ft