Elhagyni Magyarországot - Elvárások a külföldi élettel kapcsolatban; a hazatérés lehetőségei

Elhagyni Magyarországot - Elvárások a külföldi élettel kapcsolatban; a hazatérés lehetőségei

Cím Elhagyni Magyarországot - Elvárások a külföldi élettel kapcsolatban; a hazatérés lehetőségei Kiadó: Ostrakon Hallgatói Szervezetért Egyesület, Székhely: 1213 Budapest, Szentmiklósi út 59. 1/6 ISBN 978-963-12-5173-9

Tartalomjegyzék A kutatásvezető előszava Zsolt Péter............................................................................................................. 4 Kutatási terv, hipotézis Galavits Patrik, Wágner Zsolt................................................................................ 6 A kutatás célja........................................................................................................................................................ 6 A kutatás bemutatása........................................................................................................................................... 6

Elméleti megalapozás................................................................................................................................ 7 Migrációs elméletek.............................................................................................................................................. 7 Neoklasszikus elméletek...................................................................................................................................... 7 Korábbi kutatások a témában..........................................................................................................................................8

Kutatásunk korlátai............................................................................................................................................... 9

A visszaérkezett kérdőívek elemzése Gálik Dóra, Galavits Patrik, Zsolt Péter..................................... 9 Általános adatok.................................................................................................................................................... 9 Magyarország elhagyásának ideje és az okok összefüggéseinek általános elemzése........................... 11 Általános elégedettség......................................................................................................................................... 12 Munka külföldön.................................................................................................................................................... 13 Akik nem a szakmájukban helyezkedtek el...................................................................................................................14 Akik a szakmájukban helyezkedtek el............................................................................................................................17

A diplomás magyarok helyzete külföldön.............................................................................................. 18 A kivándorlás okai................................................................................................................................................. 19 A diplomások és külföldi munkahelyük.........................................................................................................................20 A diplomások magánélete külföldön.............................................................................................................................22 Kapcsolat az otthoniakkal................................................................................................................................................23 Magyarországhoz való viszony........................................................................................................................................24 Magyar belpolitika és közélettel való kapcsolat..........................................................................................................27 Problémák Magyarországon............................................................................................................................................28 Elégedettség az országgal, ahol él.................................................................................................................................30

A külföldi országban lévő viszonyokkal való elégedettség.......................................................................... 32 Szívó és taszító okok............................................................................................................................................. 33 Külön elemzések.................................................................................................................................................... 35 A nem vállalkozásbarát környezet hatásai....................................................................................................................35

Akiket elvesztettünk.............................................................................................................................................. 36 A Magyarországgal szemben elutasítóak és a külföldi országban maradni akarók összehasonlítása............37 A Magyarországgal szemben legelutasítóbbak elemzése.........................................................................................38

A külföldre költözés motivációi – a válaszadók gondolatai Czerovszki Noémi Lilla........................ 42 Politikusokkal készített interjúink Galavits Patrik, Huszár Péter, Wágner Zsolt.................................. 44 Szél Bernadett (társelnök, Lehet Más a Politika)............................................................................................. 44 dr. Ujhelyi István (Európai Parlamenti képviselő, Magyar Szocialista Párt)............................................... 45

A londoni terepmunka összefoglalása Druskóczi László......................................................................... 46 Balassi Intézet......................................................................................................................................................... 47 Konzulátus.............................................................................................................................................................. 48

Kutatásunk következtetései Galavits Patrik.................................................................................................. 52

A kutatásvezető előszava Zsolt Péter A XX-XXI. századi magyar kivándorlások indítékai

gok nemzeteihez képest. Így az elsőként útnak

változtak, de egy mélyáramlat végig tetten érhető.

indulók szelektált volta, és a kutatás időpontját

A kilométerek és a kulturális távolságoktól füg-

megelőző néhány év óta kint levők közt nagyon-na-

getlenül az utazás és az otthoniakkal való kom-

gyok a különbségek, sőt, valószínűleg szociológiai

munikáció egyre könnyebbé vált. A kivándorlás

összetételük is eltérő. A szaporodó „szerencsét

egyre kevésbé megmásíthatatlan végeredmény,

próbálok”, „lesz ahogy lesz”, „legfeljebb hazajövök”

sokkal inkább egy állapot.

attitűd egész mást jelent, mint a korábbi nagyon

Az ’56 után menekültek gondolatai közt fel sem

elszánt, minden kulturális sokkot elviselő szívós

vetődött, hogy valaha még visszatérhetnek Ma-

megkapaszkodni akarás.

gyarországra, a 80-as évek disszidensei pedig ha

A kutatás a kivándoroltakat, és a jelenleg kinn tar-

végérvényesnek is gondolták döntésüket, sokuk

tózkodókat vizsgálja. Így arról nem tud beszámolni,

mégis itt él megint: hazatértek. Ma pedig elmenni

hogy milyen arányban történik visszaáramlás. Jól

és visszajönni végképp könnyű, bár koránt sem

lehet arra a politikai kérdésre, hogy miképp lehet

kényszerektől mentes, és persze vannak ma is

a fiatal generációkat megtartani meg kéne még

bürokratikus kellemetlenségek.

vizsgálni a dolog másik lábát is, nevezetesen, hogy

Az alábbi kutatási eredmények a kiutazás kény-

kik és miért tértek haza. A hazatértektől ugyanis

szereit és motivációit igyekeznek feltárni. Az

még több is megtudható volna arról, hogy mivel

egzisztenciális küldő és szívó hatásokat, a kaland-

lehet elérni a visszafelé történő migrációt, mint

vágy előfordulását, az érvényesülési magabiztos-

a kimentektől.

ságokat stb., de az olyan okokról is szól, mint a

Ráadásul van egy pszichológiai torzítás is mindkét

politikai közérzet, vagy hogy a kint élő magyarok

tábor esetén. Ha valaki hazatért kevéssé valószínű,

összetartásának állami lehetőségei voltaképp

hogy azt mondaná: „kudarcot vallottam”, „vissza-

az identitás megőrzését szolgálják, bár, hogy ez

kullogtam”, amiképp a kint lévőnek pedig abban

korrelál-e a hazatérési szándékkal, az még szintén

áll érdeke, hogy a hazai viszonyokat rossznak

kutatható új kérdésként fogalmazódik meg.

minősítse, és ezzel igazolja a döntését. Ahogy

A kutatás a maga szisztematikus és strukturált

azonban a mobilitás egyre könnyebbé és termé-

módján előrébb lép a szokásos újságírói esete-

szetesebbé, elfogadottabbá és általánosabbá

lemzéseken, többet megtudhatunk a magyarok

válik, úgy terjed el az „úton levés” paradigmája is.

migrációjának motivációiról, bár a motivációk

Ma még kivándorlókról beszélünk, még ha az

százalékos arányairól változatlanul csak munka-

Európai Unión belüli mozgást is tárgyaljuk, holnap

hipotéziseket tud megfogalmazni, tekintve, hogy

viszont már nem fogja leírni ez a kifejezés jól an-

a külföldön élő honfitársainkból reprezentatív

nak a honfitársunknak az életét, aki tegnap még

mintát venni – épp azért, mert nem tudjuk pon-

a Távol-Keleten élt, ma az Egyesült Államokban

tosan hányan és milyen státusban tartózkodnak

dolgozik, holnap meg otthonaként Finnországot

külföldön – nem lehetséges.

nevezi meg. Egyre többeknek adatik meg az a

Azt a folyamatot amit azonban a XX-XXI. szá-

lehetőség is, ami valamikor csak az arisztokraták-

zad mutatott nekünk egy mostani időrendben

nak, hogy világpolgárokká váljanak, s akár több

még tovább tudja finomítani. Jól látszik, hogy az

országban is legyen otthonuk. A jelenség közé-

utóbbi évtizedek mobilitását is nagymértékben

posztályosodása ma még csak egyes foglalkozási

befolyásolta, hogy a magyarok először kevésbé

csoportokat érint, tudósokat, egyetemi embereket,

mozdultak meg tömegesen a többi régiós orszá-

informatikusokat, orvosokat, művészeket.

6

Egyáltalán nem mindegy, hogy egy kutatás rá-

Az ostrakonos diákok kutatása igen szépen feltárja

juk fókuszál-e, vagy pedig azok kerülnek be a

a mobilitások legkülönbözőbb útjait. Már a zárt

mintába, akik kénytelenek voltak a csapdába

kérdésekben, és az interjúkban is több minden

került helyzetükből úgy kilépni, hogy messze

megjelenik, de ott vannak még a kérdőívek nyitott

szakmai végzettségük alatt vállaltak külföldön

kérdései is, melyek során begyűjthetővé váltak a

segédmunkát, és az elmúlt éveket arra használták,

különböző sorsok közti hasonlóságok. Ezek mind

hogy megpróbáljanak visszakapaszkodni abba a

a kint élőkről, az elindulásuk okairól és jövőbeli

társadalmi pozícióba, melyet elveszítettek, mikor

elképzeléseikről szól. Kirajzolódnak a mikro- és

elindultak. Nagyon erős felhajtóerő az a nyugati

makrotendenciák. A 2008-as gazdasági válság,

társadalmak számára, hogy ezt a társadalmi

a korábbi banki eladósodások.

státust vágyja, kergeti rengeteg kelet-európai,

A magyarok migrációjának témájában rendkívül

és ezért hajlamos a segédmunkákat elvégezni,

fontosak lesznek a nemzetközi szívó és toló hatá-

miközben képzi magát, beszerzi a helyi iskolák

sok makroszintű feltérképezései is, melyre ugyan

papírjait, és aztán emeli az ottani társadalom

kevéssé vállalkozott e kutatás, de a kérdőívekből

tudásszintjét és GDP-jét. Tegyük hozzá, hogy az

és az interjúkból átsejlik azért a legújabb történeti

ilyen felfelé mobilitásra a nyugati demokráciák

háttér is. Ha a jövőt pásztázzuk, a nemzetközi

esélyt is adnak, támogatóan lépnek fel, míg a

migráció véleményem szerint erősen szűkíti a

mi régiónkban nincsenek úgy kitárva a kapuk a

magyarok külföldi lehetőségeit, bár akár meg-

felfelé mobilitásra.

nyithat egy új területet is, hiszen nagy számban

Megint más derülne ki, ha szakmunkások körét

lesz szükség nyugaton olyanokra, akik szociá-

vizsgálnánk, akiknek sikerült ott folytatni, ahol

lis és társadalmi integritás-folyamatok segítői.

itthon abbahagyták, vagy ha főként olyanok vála-

Ugyanakkor egyre nehezebb lesz versenyre kelni a

szolnak, akik idehaza elhelyezkedtek egy cégnél,

szolgáltató szektorban, mely eddig a felkapaszko-

és továbbra is ugyan annak a társaságnak dol-

dás leggyakoribb útja volt, hiszen a magyaroknál

goznak, csak külföldre irányították őket.

olcsóbb munkaerő önti el a nyugati országokat.

A kinti érvényesülés gyötrelmes, és sok szorgal-

Nehezebb lesz versenyezni angolul jól beszélő

mat, kitartást követel, és feltehetően ott is csak

arab és indiai informatikusokkal, pincérekkel,

a legjobbaknak sikerül. Kérdés, mit tesznek ők,

szállodai alkalmazottakkal, s mindez oda vezethet,

miután elérték vágyott társadalmi státusukat

hogy több magyar kiutazása válik átmenetivé, és

– ez egy szakmunkásnak lehet egzisztenciális,

puszta ismeretszerzéssé.

egy értelmiséginek lehet ezen kívül presztízs is.

A fiatalok nagyobb mobilizációja az ide-oda uta-

Feladják, hogy aztán itthon esetleg újra átéljék azt

zások, a visszautazások, az itthonról végzett

a kulturális sokkot, amit odakint át kellett élniük,

nemzetközi távmunkák gyakoribbá válása viszont

vagy erre már nem vállalkoznak? Van-e lehető-

meg fogja változtatni a mi társadalmunkat is.

ségük, hogy átemeljék mindezt a hazai terepre?

Minden bizonnyal egy pozitív irányba, mellyel

Valószínűsíthető, hogy haza inkább azok jönnek,

való jó politikai együttműködés a mindenkori

akik nem érték el céljaikat. Ám az ő tapasztalataik

politikai hatalomnak is kihívás, hiszen nagyobb

is lehetnek nagyon értékesek visszatértük után.

érzékenységet és odafigyelést igényel majd.

Egy ilyen kutatás fókuszába kerülhetne például az, hogy a hazajövők tudtak-e valamit hasznosítani a kinti tapasztalataikból.

7

Kutatási terv, hipotézis Galavits Patrik, Wágner Zsolt A kutatás célja Hosszabb ideje megfigyelhető tendencia, hogy

sával, hiszen a téma kényességének igazi oka,

Magyarországot egyre több fiatal hagyja el. Ennek

hogy az ország egyik legégetőbb problémájával

okairól leginkább csak feltételezések születnek, a

szorosan összefügg: a demográfiai válsággal.

különböző vélemények legtöbbször a pártpolitikai

Magyarország népessége – még ha a kivándorló

csatározásoktól befolyásoltan alakulnak, a témát

fiatalok egyik pillanatról a másikra mind haza is

objektíven megközelítő, tudományos igényességű

jönnének – egyre öregszik és fogy. Mind több

munkák jóval ritkábban látnak napvilágot.

és több szakembert foglalkoztat a kérdés, hogy

Célunk megérteni, mik azok a motivációs tényezők,

miképpen lehetne megfordítani a tragikus demo-

amik egy fiatalt rávesznek arra, hogy a bizton-

gráfiai folyamatokat, amiknek következményei

ságosnak gondolt otthont hátragyva külföldre

egyelőre beláthatatlanok. További problémát

távozzon. Komolyabb egzisztenciát keresnek? Va-

jelent, hogy nagy százalékban képzett, diplomás

lóban csak a pénz ambicionálja őket? Az Európai

fiatalok hagyják el az országot, így gyakorlatilag

Unióban megnyíló határok ösztönzik a kalandvá-

egy modernkori agyelszívás érvényesül, ezt pedig

gyukat? Milyen szociálpszichológiai aspektusok

felelősen gondolkozó döntéshozók és a közéleti

játszhatnak szerepet az egyéni döntések megho-

történések iránt aktív érdeklődést mutató rétegek

zatalában? Lehet-e ok a sokat emlegetett magyar-

nem nézhetik tétlenül. Ezért legfontosabb célunk,

országi rossz közhangulat, és tulajdonképpen az

hogy a fiatalok országelhagyásának motivációit

emberek pesszimista világszeméletét megunó

feltárva egy ajánlást tegyünk a politikai szereplők

fiatal generációt valami új, valami más megisme-

elé, amely segíti őket az üggyel kapcsolatos viták

rése hajtja? És ha így van, miután elhagyták az

elmélyítésében és olyan megoldások kidolgozá-

országot, azt kapták új otthonuktól, amit vártak?

sában, amelyek hozzájárulhatnak a kedvezőtlen

Megannyi fontos kérdés és fogalom fordul elő már

irányok megfordításában. Korosztályi érintettsé-

ezekben a kérdésekben is, amiket külön-külön is

günk véleményünk szerint hozzásegíthet minket

érdemes lenne tisztázni. Az Ostrakon Hallgatói

ahhoz, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel a

Szervezetért Egyesületnek és a Szakkollégium-

témával kapcsolatban.

nak szintén vannak olyan tagjai, akik családjuk

Nem utolsósorban úgy gondoljuk, hogy a megkér-

vagy barátaik révén érintettek a témában, illetve

dezettek – éppen a jobbára egy korcsoporthoz

többünkben ugyanúgy megfogalmazódott már,

való tartozás miatt – könnyebben megnyílnak

hogy kipróbáljuk magunkat külföldön.

nekünk, őszintébb válaszokra számíthatunk va-

Fel szeretnénk tárni, milyen válaszokat ad jelenleg

lamint nagyobb segítőkészségre, mint más kér-

Magyarország a problémára. Szervezetünk példát

dezők esetében.

szeretne mutatni társadalmi felelősségvállalá-

A kutatás bemutatása Kutatásunk módszertanának legfontosabb elemei

munkát interjúk készítésével kezdjük. Elsősorban

a különböző interjúk és kérdőívek voltak. Hogy

politikusokat, közigazgatási szerveket, valamint a

kellő mennyiségű információt gyűjthessünk a

külföldi magyarokkal kapcsolatot tartó szerveket

döntéshozók és a magyar fiatalok kivándorlá-

és azok munkatársait keressük meg.

sával kapcsolatos jelenlegi gondolkodásáról, a

8

Ezt követően kérdőívezéssel vizsgáltuk meg a

rópába a magyarokat. Véleményünk szerint a

már külföldön élő magyar fiatalok motiváció-

most kint élő magyarok jelentős része három

ját, érzéseit, gondolatait saját helyzetükről. A

nagyobb hullámban hagyta el Magyarországot:

kint élő magyarok eléréséhez a technikát és a

a rendszerváltást követően, az Európai Uniós

különböző közösségi hálókat hívtuk segítségül:

csatlakozás után, valamint a 2008-ban Európába

megannyi Facebook-csoport, internetes oldal

is begyűrűző gazdasági válsághoz köthetően,

gyűjti össze a kisebb-nagyobb magyar közös-

amire ráerősítettek a „nyugati Kánaánról” szőtt

ségeket Európa-szerte, amelyeknek jellemzően

nyilvánvalóan túlzó álmodozások, tévképzetek.

van egy nem hivatalos vezetője, úgynevezett

További észrevételünk, hogy a legutóbbi idők-

adminja, akin keresztül először bizalmat tudtunk

ben kivándorlók nem szakítják teljes egészében

építeni a személyre szóló megkeresések előtt,

kapcsolatukat az anyaországgal, többen közülük

illetve ez alapján fel tudtuk mérni, hogy az egyes

könnyen el tudják képzelni a hazatérést, illetve nem

helyekről hány visszaérkezett kérdőívre számít-

feledkeznek meg magyarságukról. Lehetősége-

hatunk. Kérdőíveket és interjúinkat legtöbbször

ikhez mérten ápolják a magyar hagyományokat,

strukturált formában képzeltük el, eldöntendő

segítik az itthon maradt családtagjaikat.

kérdésekkel, skálákkal, amelyek megkönnyítik a

A gazdasági okokból történő kivándorlás mellett

begyűjtött adatok és információk feldolgozását

fontos szerepet játszik többeknél a kalandvágy, a

és rendszerezését.

nyelvi készségeik fejlesztése és a tapasztalatszer-

Előzetes feltételezésünk szerint a fiatalok kiván-

zés. Kutatási hipotézisünk ezekre az alapokra épül,

dorlásának elsőszámú oka a gazdasági nehéz-

kérdőíveinkben ezen állításaink igazságtartalmát

ségekkel magyarázható. Úgy véljük, a magasabb

próbáljuk meg kideríteni.

életszínvonal ígérete vonzza leginkább Nyugat-Eu-

Elméleti megalapozás Migrációs elméletek Push and pull elmélet (Ernest George Ravenstein):

sarkalják, míg ennek ellentéteként a hazájukban ta-

a potenciális migránsokat a célországban meglé-

pasztalt taszító tényezők kivándorlásra ösztönzik.

vő, általuk vonzónak vélt tényezők bevándorlásra

Neoklasszikus elméletek •

•

Makrogazdasági modell: A neoklasszikus közgazdaságtan elmélete szerint a nemzetközi mig-

ráció a munka globális keresletének és kínálatának alakulásával függ össze. •

•

Mikrogazdasági modell: Az egyén alapvetően ésszerűen viselkedik, és akkor dönt a migráció

mellett, ha az nettó hasznot hoz neki, vagyis a migráció annak szükségszerű költségeit levonva is nyereséget hoz számára. Kapcsolathálózati elmélet: Egyéni szinten na-

kivándoroltak, vagy rendelkeznek migrációs ta-

gyobb valószínűséggel vállalkoznak migrációra

pasztalattal. Internet, távközlés fejlődésével egyre

azok, akik rendelkeznek kapcsolatokkal az adott

nagyobb teret kap az elmélet.

célországban, és közösségi szinten gyakoribb

Intézményelmélet: A fokozatosan bejáratódó

a migráció ott, ahol a közösségből már sokan

migrációs csatornák és hálózatok egy idő után in-

9

tézményesülnek, vállalkozások célpontjai lesznek,

Agyelszívás (brain drain): A hasznos tudással

és ezek a vállalkozások maguk is bekapcsolódnak

rendelkezők nagy számban vándorolnak ki, el-

a migráció szervezésébe, valamint a migráns

sősorban a magasabb fizetésért, kutatási lehe-

csoportok beilleszkedésének elősegítésébe.

tőségekért, jobb előmeneteli lehetőségekért, stb.

Korábbi kutatások a témában A 2014-es KSH SEEMIG-projekt megállapításai:

1999 és 2011 közötti időszakot öleli föl. A legfon-

a migráns magyarok 25%-a 30 év alatti, 63%-a

tosabb megállapítás, hogy a vizsgált időszakban

még nem érte el a 40 éves kort. További 18% tar-

a külföldi munkát vállaló magyar állampolgárok

tozik negyvenes korosztályba, 11% az ötvenesek

száma folyamatosan növekedett, 2009 végétől

közé, míg a 60 felettiek aránya mindössze 5%-

azonban a növekedés felgyorsult. A kutatás fel-

os. Migránsok átlagéletkora: 38 év. Végzettség

tételezi a gazdasági válságot a jelenség mögött.

tekintetében a diplomások aránya 32%, a csak

A kutatás további megállapításai: férfiak körében

8 osztályt vagy kevesebbet végzettek aránya

több, mint kétszeres a kivándorlás esélye, mint a

6%. A három fő célország Németország, Nagy

nők körében, végzettséget tekintve a szakmun-

Britannia és Ausztria. Németországban és Auszt-

kásképzőt vagy szakiskolát végzettek körében a

riában magas a férfiak és a szakmunkás végzett-

legmagasabb a kivándorlás (egyetemisták köré-

ségűek aránya és kisebb a diplomásoké. A Nagy

ben valamivel alacsonyabb), földrajzi szempontból

Britanniába kivándorolt magyarok átlagéletkora

a Nyugat-Dunántúl a legnagyobb kibocsátó és

különösen alacsony: 33 év, kiköltözés idején 29.

különösen erős hatással van a kivándorlási szán-

Többségük nem házas. Körükben kevesebb a

dékra korábbi migrációs tapasztalatok megléte.

szakmunkás (15%), több az érettségizett (43%)

A fejletlenebb régiókban a 40 év alattiak nagyobb

és a diplomás (36%). A nemi arányok kiegyenlí-

eséllyel vándorolnak ki. A fejlettebb régiókban az

tettek. A kivándorlók 84%-a dolgozik, 3% tanul.

egyetemi végzettség, míg a fejletlenebbekben a

A legalább egy éve külföldön tartózkodó magya-

szakmunkásképzői és szakiskolai végzettség

rok többsége intenzív kapcsolatot ápol az itthon

megnöveli a kivándorlás esélyét.

maradottakkal. A legalább egy éve külföldön élő

A 2012-es Demográfiai portréban megjelent (szer-

népességnek csupán 14%-áról derült ki, hogy a

ző: Gödri Irén) kutatás szerint az uniós csatlakozás

vizsgálatot megelőző egy évben egyáltalán nem

felerősítette a kivándorlást. Kiugró növekedés

járt Magyarországon. A kutatás adatai szerint a

volt 2007-ben és 2008-ban, a tanulmány szerint

külföldre költözött magyarok 25%-a juttat haza

azért, mert ezekben az években számos régi

rendszeres pénzügyi támogatást. Ez az arány a

tagország megszüntette a munkaerőpiaci korlá-

2009 után kivándoroltak esetében 32%. Főleg

tozásokat a magyar állampolgárokkal szemben.

férfiak azok, akik támogatják az otthon maradt

A legfontosabb célország mind a kilencvenes,

családot. Minél régebben él valaki külföldön, annál

mind a kétezres években a legfontosabb célor-

valószínűbb, hogy nem akar hazatérni. Mindös�-

szág Németország volt. A befogadó országok

sze 10%-nak van határozott, időponthoz köthető

statisztikái alapján 1994 és 2008 között 380 ezer

hazatérési szándéka.

magyar állampolgár távozott valamely európai

A Magyar Tudományos Akadémia által a KSH

országba, ebből 230 ezer 2001-től.

Munkaerő-felmérés adatai alapján készített 2014es tanulmányának megállapításai. A kutatás az

10

Kutatásunk korlátai Semmiképpen sem tudjuk vállalni a kutatás rep-

pályázati pénz összege, hiszen például terepmun-

rezentativitását. Elsősorban azért, mert még

kából csak egyet tudunk vállalni. A projektünk

magának a KSH-nak sincsenek pontos adatai arról,

zárásának meg kell történnie jövő év márciusáig,

hogy mikor, hányan és kik hagyták el az országot.

ez pedig időben szab határokat a munkánknak.

További korlátot jelent a rendelkezésünkre álló

A visszaérkezett kérdőívek elemzése Gálik Dóra, Galavits Patrik, Zsolt Péter Általános adatok Kérdőívezésünkkel kapcsolatban az első és leg-

a témában pontos felmérések nincsenek, nem

fontosabb, hogy leszögezzük: nem történt repre-

tudjuk, pontosan hány magyar élhet külföldön,

zentatív adatgyűjtés, ezért minden adatot ennek

legfeljebb feltételezések vannak, amiket azonban

a ténynek megfelelően kell értékelni, illetve a

több eredményünk is alátámaszt. Bizonyos ös�-

beérkezett válaszokat mi is ennek fényében érté-

szegzésekre azonban szükség van a megfelelő

keltük ki. Nehezítette továbbá a dolgunkat, hogy

tanulságok levonásához és következtetésekhez.

1. ábra Lakóhely szerinti vizsgálatnál jól látszik, hogy

(14,5%). Természetesen az, hogy az Egyesült

az Egyesült Királyságból töltötték ki legtöbben a

Királyság-beli csoportok rendelkeztek a legtöbb

kérdőívet. A 304 kitöltött kérdőív 34,5%-át onnan

taggal valószínűsítette azt is, hogy onnan fog

küldték vissza. Az arányt elsősorban a módszer-

érkezni a legtöbb kitöltés, de egyben a digitá-

tannak köszönhetjük: kérdőívünket a különböző

lis kor egyik bizonyítékaként is értelmezhetjük,

külföldi magyar közösségek Facebook-csoportjai-

miszerint a legtöbb magyar Magyarországról

ban osztottuk meg. További jelentős számú válasz

történő elköltözésekor azt az országot jelöli meg

érkezett Ausztriából (16,4%) és Németországból

célként. A Facebook-csoportokkal kapcsolatban

11

még fontos megjegyezni, hogy ezek kiválasz-

a válaszadásból, de legalábbis megadtuk volna

tásakor azokat kerestük, amelyeket a kint élő

a lehetőséget egy-egy kivételezett csoportnak

honfitársaink egymás általálános információkkal,

a felülreprezentáltságra, ezzel együtt pedig a

segítséggel, ajánlatokkal való ellátására hoztak

beérkezett válaszok torzítására.

létre. Nem kerestünk olyanokat, amelyek egy-egy

Az életkor szerinti megoszlásból leginkább az

társadalmi csoportot vagy ugyanolyan világné-

internet- és Facebook-használatra következtethe-

zetű, esetleg vallású személyeket tömörítenek,

tünk. Láthatjuk, hogy többségében fiatal felnőttek

hiszen ezzel kizártunk volna más csoportokat

töltötték ki a kérdőívet.

2. ábra Hipotézisünk szempontjából fontos, hogy mikor

mint 30%-kal. A 2004 előtti országelhagyókat

költöztek el Magyarországról külföldi célországuk-

sajnos gyakorlatilag nem tudjuk használható

ba a kitöltők. Jelentős többségben (56,6%) vannak

mintaként kezelni, és a 2004-2008 közöttieket

azok, akik 2012 után hagyták el az országot, őket

is csak nagyobb általánosságban vizsgálhatjuk

követik a 2008-12 között távozók valamivel több

alacsony arányuk miatt.

3. ábra

12

Magyarország elhagyásának ideje és az okok összefüggéseinek általános elemzése Az alábbi diagramból jól látszik, hogy az orszá-

környezettel kapcsolatos hiányérzet) nem lehet

gelhagyásban közrejátszó okok jelentős része

örömmel konstatálni, hiszen mindez csak annyit

nagyjából ugyanannyira játszik szerepet minden

jelent, hogy az elmúlt évtizedben az emberek úgy

időszakban. Ezt azonban pozitívan értékelni a

látják: a jelen kérdésekben egy helyben topogunk,

negatív okok esetében (mint pl. a vállalkozás barát

előrelépés nincs.

4. ábra Javulás sajnos egyik pontnál sem látható, el-

javulás, nem várhatjuk, hogy nagyobb számban

lenben érdemes kiemelni a politikai közhangu-

jöjjenek vissza hazánkba az elköltözők. Másik

lat és a személyes kapcsolatok egyre növekvő

hasonló adat a személyes kapcsolatok hatása: a

hatását (a taszító és szívó hatásokról más fe-

kérdés itt arra irányult, hogy a már külföldön élő

jezetben bővebben is esik szó). A 2008 utáni

rokon vagy ismerős megkönnyítette-e a külföldre

országelhegyók 15 százalékkal többen állították

költözésben a döntést.

a korábbiakhoz képest, hogy a rossz politikai

Logikus, hogy az egyre több kint élő rokon és

közhangulat közrejátszott a Magyarországról

ismerős gyakorol bizonyos szívó hatást, de az

történő elköltözésükben, ez a szám pedig a

arányok elgondolkodtatóak: míg a 2004 és 2008

2012 utániak esetében stagnál. A társadalmi

között külföldre költözők 19,4 százaléka mondta

párbeszéd minősége és a politikai intézkedések

azt, hogy szerepet játszott döntésében egy már

tehát egyre jobban nyomasztják a lakosságot,

kint élő családtag vagy barát, addig a 2008-12

ezért pedig többek döntését is erősen és mind

közötti csoportban már 25,8% volt az arány, a

jobban befolyásolja a külföldre költözés melletti

2012 utániaknál pedig 37,8%. Gyakorlatilag biztos,

döntés meghozatalában. Ha ebben nem történik

hogy ez a hatás csak erősödni fog és a követke-

13

ző tíz évben – a tendenciát figyelve – könnyen

Némileg meglepő lehet, hogy az uniós csatlakozás

50% fölé is csúszhat majd azok aránya, akik a

óta nem ugrott meg a külföldön tanulmányokra

későbbiekben hasonló kérdés esetén ezzel is

vállalkozók száma, ez 2004-ben ugyanúgy 40

indokolják elköltözésüket.

százalék körüli országelhagyási okként szerepelt,

Nem felejthetjük el azonban a legfontosabb ta-

mint az utóbbi években. Azonban – és erre Lon-

nulságot: elsősorban mindenki az anyagi okokat

donban készített interjúink is rávilágítanak – a nem

jelöli meg a kivándorlás elsőszámú indokaként.

megfelelő munkahely megtalálása nemcsak az

Ez egyik időszakban sem változott, ezekben az

alacsonyabb fizetésre vagy rosszabb munkahelyi

esetekben pedig egyértelmű kényszerről beszélhe-

körülményekre vonatkozik: sokan egyszerűen nem

tünk, hiszen ha megnézzük a nem létfenntartáshoz

találnak a végzettségüknek vagy képességeiknek

fűződő okok közül pl. a kalandvágyat, már sokkal

megfelelő munkát Magyarországon, nagyobb ki-

kevesebben mondták azt, hogy ez is közrejátszott

hívásokra vágynak, így pedig a megfelelő diploma

döntésük meghozatalában. Igaz, a mindhárom

megléte és jó nyelvtudás esetén tárt karokkal

időszakot figyelembe véve stagnáló kb. 60 szá-

várják őket szerte Európában. Az ő esetükre külön

zalékos arány így sem mondható alacsonynak.

figyelmet érdemes fordítani, hiszen őket könnyen

Némileg egybecseng a vállalkozásbarát környezet

vissza lehetne irányítani Magyarországra, de nem

hiányolásával a bizonytalannak tűnő jövőt megje-

is biztos, hogy ezt sürgetni kell. Az ott megszerzett

lölők véleménye. Arányuk magasabb, de közös a

tudásukat sokan nagyon szívesen kamatoztatnák

két kérdést indokként megadók között, hogy ez

itthon, ezért inkább annak a módját kellene meg-

is stagnált mindhárom időszakban, tehát nem

találni, hogy miként segíthetik tapasztalataikkal,

csak a vállalkozó kedvű honfitársaink aggódtak

szakmai tudásukkal már akár kintlétük alatt is

itthon a hogyan tovább miatt.

Magyarországot az erre nyitottak.

Általános elégedettség A válaszadók általános elégedettségét végzett-

viseltetik magukat értékelhető számban. A 164

ség és munkahely szerint vizsgáltuk. Az alábbi

diplomás 54,3 százaléka végez szellemi munkát,

diagramban főleg a szellemi és a fizikai munkát

30,5 százalék pedig könnyű fizikait.

végzők elégedettsége érdekes, hiszen ők kép-

5. ábra

14

Nincs is abban semmi meglepő, hogy a szellemi

helyet foglalják el, elégedettek a helyzetükkel.

munkát végző diplomások nagyon magas arány-

Ebben valószínűleg az anyagi tényezők játszhat-

ban elégedettek helyzetükkel. Minden bizonnyal

nak leginkább szerepet, de egy torzító hatást sem

sokan vannak köztük, akik a szakmájukban he-

hagyhatunk figyelmen kívül: londoni interjúala-

lyezkedtek el, illetve jó anyagi körülmények között

nyaink elmondták, vannak, akik már csak dacból

is élnek. Fontos megjegyezni, hogy ha nem is

sem ismernék el, hogy bizonyos szempontból

éppen sikerült elhelyezkedniük a végzettségüknek

még rosszabbul is jártak a kivándorlással, mint

megfelelően, valószínűleg akkor is találtak olyan

ha itthon maradtak volna. Ezt a magas arányt

munkát, aminek az elvégzése nem kell, hogy szé-

azonban hiba lenne teljes egészében ezzel a

gyenérzettel töltse el őket. Sokkal meglepőbb a

faktorral magyarázni.

könnyű és nehéz fizikai munkát végző értelmiségi-

A legfeljebb érettségivel rendelkezők válaszai-

ek elégedettsége. Tízből nyolcan tulajdonképpen

nak megvizsgálásából is érdekes eredményeket

azt mondják, annak ellenére, hogy a társadalmi

kapunk.

ranglétrán nem a végzettségüknek megfelelő

6. ábra Ők nagyobb arányban – tízből körülbelül kilencen

arányban vannak olyanok, akiket kevésbé moti-

– elégedettek a helyzetükkel, ha könnyű fizikai

vált az igazán jó minőségű vagy éppen eredeti

munkát végeznek a munkahelyükön, ugyanakkor

szakmájukhoz illő munka megtalálása, inkább

majdnem tíz százalékkal kevesebben vannak, akik

csak a remélt jobb megélhetés miatt hagyták el

a szellemi munkájukkal elégedettek. A legfel-

Magyarországot, a kinti körülményekben azonban

jebb érettségizettek között valószínűleg nagyobb

már csalódniuk kellett.

Munka külföldön Milyen külföldön dolgozni? Ha feltesszük ezt a kér-

ző sorokban ezt a kérdéskört fogjuk megvizsgálni.

dést ma Magyarországon egy átlagembernek, szinte

Kutatásunk alapján az derül ki, hogy a válaszadók

biztos, hogy az életerős fiatalokról fog beszélni, akik

35,9%-a tudott rögtön, a külföldre költözésekor a

elhagyják az országot, hogy magasabb juttatásokért

szakmájában elhelyezkedni, 61,5%-uk pedig nem,

dolgozzanak például pincérként, minthogy itthon

valamint 2,6%-uk nem válaszolt erre a kérdésünkre.

helyezkedjenek el a saját szakmájukban. A követke-

15

7. ábra Mire következtethetünk ebből? Egyrészt egyre

korábban. De következtethetünk arra is, hogy olyan

gyakoribb az a jelenség, hogy a fiatalok a maga-

rosszul érzik magukat országunkban az alacsony

sabb fizetés miatt döntenek a külföldre költözés

bérek miatt, hogy ha nem is a szakmájukban

mellett, hogy gyűjtögessenek, majd hazatérjenek

helyezkednek el, úgy is megéri nekik anyagilag

és magasabb életszínvonalon éljenek itthon, mint

az elköltözés mellett dönteni.

Akik nem a szakmájukban helyezkedtek el Vizsgáljuk meg elsősorban azokat az embereket,

lyezkedtek el, végzettség szempontjából.

akik kiköltözésük után nem a szakmájukban he-

8. ábra Azok közül, akik nem a szakmájukban helyezked-

változtatnia kint tartózkodása alatt. Ez egész

tek el a külföldre költözésük után, a megkérdezett

jó arány, hiszen az emberek több mint feléről

személyek 42,8%-a diplomával rendelkezik, vala-

feltételezhetjük ez alapján, hogy volt bátorsága

mint a második legnagyobb arányú az érettségivel

továbblépni, és nem bent ragadni egy számára

rendelkezők csoportja.

„idegen” munkakörben, illetve hogy megvetette a

Kutatásunk alapján az derül ki, hogy a megkér-

lábát és megállta a helyét annyira, hogy komolyabb

dezettek több mint felének sikerült munkakört

munkakörben is számítsanak rá.

16

9. ábra Fontos megvizsgálnunk azonban azt a szempon-

Négy szempontot vizsgáltunk ezen a kérdéskörön

tot, hogy a munkakör változtatás után mennyire

belül: Mennyire elégedett a munkahelye tekinte-

vannak megelégedve honfitársaink a jelenlegi

tében…

munkájukkal. 1. az elvégzendő munkával 2. a munkabérrel 3. a munkahelyi körülményekkel 4. megmaradt szabadidejével

10. ábra Érdekes adat, hogy munkakör váltás után is vi-

munkájával, a munkabérével, a munkahelyi körül-

szonylag nagy arányban vannak az olyan sze-

ményekkel, valamint a megmaradt szabadidejé-

mélyek, akik általánosan nem érzik jól magukat

vel. Relatív, hogy ez az arány nagynak számít-e,

a munkájukban. Minden negyedik-ötödik ember

viszont ezzel szembe lehet állítani az elégedett

azt válaszolta a kérdésünkre (ezen a csoporton

személyek csoportját, ami több mint a megkér-

belül), hogy nincsen megelégedve az elvégzendő

dezett csoport fele.

17

Az „elégedetlen személyek” ekkora arányát ma-

olyan helyzetbe, hogy fel kellett adniuk az akkori

gyarázhatja az, hogy egy új közegben nehezebb

életszínvonalukat, sokan hazai ingatlanuktól is

érvényesülni, be kell illeszkedni az adott kultúrába,

megváltak, hogy fizetni tudják a felvett hiteleiket.

a kiköltözött emberek „idegeneknek” érezhetik

Ebben a helyzetben volt az embereknek egy olyan

magukat az új közösségben. Másrészt magyaráz-

csoportja, akik úgy döntöttek, hogy ezek után nem

hatja az is ezt a jelenséget, hogy nem az történt

Magyarországon folytatják tovább „az életben

a kiköltözésük után, mint amire számítottak, és

maradásért való küzdelmet”, inkább továbbállnak,

csalódottá váltak.

és szerencsét próbálnak egy új országban.

De miért nem jönnek haza ezek a csalódott ma-

Érdekes kérdés lehet, hogy ezek a magyarok, akik

gyarok? Eleve miért hagyták el Magyarországot?

közül majdnem minden negyedik nincs megelé-

Feltételezésünk szerint gazdasági kényszerből.

gedve valamilyen módon a munkájával, vajon mit

A 2008-ban kirobbanó gazdasági válság, a „de-

is dolgoznak?

viza-katasztrófa” idején rengeteg ember került

11. ábra Ahogy azt a fenti ábrán láthatjuk, akik eredetileg

végző személyek aránya, ami részben rácáfol a

nem a szakmájukban helyezkedtek el, azok a

feltételezésre, miszerint a diplomások is „moso-

legnagyobb százalékban könnyű fizikai munkát

gatni” mennek külföldre.

végeznek jelenleg. A legmagasabb iskolai vég-

Összességében elmondható azonban, hogy a

zettséggel (8. ábra) összevetve egyértelműen

nem a szakmájukban elhelyezkedett, időközben

látszik, hogy azok a diplomások, akik nem tudtak

munkakört változtató emberek jól érzik magukat

elhelyezkedni a szakmájukban, nagy valószínű-

abban a külföldi országban, ahol jelenleg vannak.

séggel könnyű fizikai munkát vállalnak jelenleg,

Ezt bizonyítja az, hogy 84,4%-uk kérdőívünkben

és némelyikük tanul mellette felsőoktatásban,

igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy „Összes-

vagy más módon továbbképzi magát. Emellett

ségében a külföldre költözés megfelelt az Ön

azonban meglepően magas a szellemi munkát

várakozásainak?”.

18

Akik a szakmájukban helyezkedtek el A másik nagyobb csoport a külföldi munkavál-

A válaszadók között kissé felülreprezentált a dip-

lalók között, amit vizsgálunk, azok az emberek

lomások száma. Ennek következtében a szakmá-

csoportja, akik kiköltözésük után sikeresen el

jukban elhelyezkedők között a válaszadók 60,6%-a

tudtak helyezkedni a saját szakmájukban.

főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkezik.

12. ábra Érdemes külön megvizsgálnunk a főiskolai/

kát a diplomával rendelkező emberek alkotják.

egyetemi diplomával rendelkező személyek cso-

Kérdésként megfogalmazódhat, hogy azonban

portját. Az 7. ábrán láthatjuk, hogy a kiköltözött

az egyetemet végzett személyek csoportján

magyarok kevesebb mint fele (35,9%-a) helyez-

belül mekkora arányban sikerült elhelyezkedni

kedett el sikeresen az általa tanult szakmában.

kiköltözéskor a szakmájukban?

Ennek a kis aránynak is a legnagyobb százalé-

13. ábra

19

Az előző diagrammal összevetve a 44,9% elég

könnyű fizikai munkát végez. Valószínűsíthető,

kicsi arány. Ennek egyszerűen az a magyarázata,

hogy egy részük még tanul, és emellett vannak

hogy a diplomával rendelkező személyek felül-

olyanok, akik nem a szakmájukban helyezkedtek

reprezentáltak a kérdőív kitöltői között. De mit

el, de azóta változtattak munkakört, valamint nem

szűrhetünk le ezekből az adatokból? Az, hogy

a szakmájukban helyezkedtek el, de szellemi

nem a szakmájábanhelyezkedett el, nem feltét-

munkát végeznek.

lenül jelenti azt, hogy az az 54,4% diplomás mind

14. ábra A megkérdezett személyek közül, akik szakmá-

jában elhelyezkedő ember könnyű fizikai munkát

jukban helyezkedtek el kiköltözésükkor a legna-

végez, amivel szemben azok közül, akik nem a

gyobb arányban a „szellemi munka” kategóriát

szakmájukban helyezkedtek el, minden harmadik

választották, mint jelenlegi foglalkozás.

ember szellemi munkát végez.

Összevetve ezt a diagramot, a 13. ábrával, egyér-

Konzekvenciaként levonható, hogy igen nehéz a

telműen meg lehet állapítani azt a tényt, hogy

kivándorlás után rögtön saját szakmában elhe-

akiknek nem sikerült a szakmájukban elhelyez-

lyezkedni, de nem lehetetlen. Emellett az derül

kedni, leginkább könnyű fizikai munkát végeznek

ki, hogy a munkakör váltása is lehetséges, már

(pincérkedés, felszolgálás, mosogatás, stb.). Ezzel

csak az a kérdés, hogy ki mennyire hajlandó egy

szemben pedig akik sikeresen elhelyezkedtek

viszonylag idegen környezetben az olyan fokú

a szakmájukban kiköltözéskor, a legnagyobb

rugalmasságra, hogy a biztos állás helyett inkább

arányan szellemi munkát végeznek. Emellett

új után kutasson.

megemlítendő, hogy minden negyedik, szakmá-

A diplomás magyarok helyzete külföldön Kutatásunkban fontos szerepet töltöttek be a

hogy hogyan érzik magukat jelenlegi tartózkodási

diplomával rendelkező, külföldön élő magyarok és

helyükön, mennyire vannak megelégedve a kinti

az ő helyzetük. Megvizsgáltunk több fajta szem-

élettel, és hogyan állnak helyt a munka világában.

pontot, elsődlegesen Magyarország elhagyásának az okát, milyen a viszonyuk országunkkal, valamint

20

A kivándorlás okai Legelőször nézzük meg, miért is hagyták el ha-

indokként jelöltek a megkérdezettek. A feltett

zájukat a kérdőívünket kitöltő diplomások. A 16

kérdés így hangzott: „Melyek azok a tényezők,

feltett kérdés alapján kiválogattuk a három leg-

amelyek leginkább hozzájárultak a külföldre köl-

szembetűnőbben magas arányú értéket, amiket

tözéshez...”.

A három legmagasabb értéket kapó szempontok a következők: 1. Jobb megélhetés, magasabb életszínvonal

15. ábra 2. Bizonytalannak tűnő jövő Magyarországon

16. ábra 3. Nyelvtanulás

17. ábra

21

Az első adat igen jelentős kutatásunk szempontjá-

A harmadik diagramon igen szembetűnő az „igen”

ból, hiszen a diplomások részéről is alátámasztja

válaszok magas aránya. Azért tarthatjuk meglepő-

hipotézisünket, miszerint gazdasági okok miatt

nek ezt az eredményt, mert ma Magyarországon

hagyják el egyre többen a fiatalok Magyarországot.

csak sikeresen letett középfokú nyelvvizsga után

Fontos azonban kiemelnünk, a „bizonytalannak

lehet megszerezni a diplomát. Az ember nyilván az

tűnő jövő Magyarországon” kérdésünket, ahol a

adott idegen nyelvet az anyanyelvként beszélő em-

megkérdezettek 81,6%-a állította, hogy az is köz-

berek között tanulja meg a legjobban, de érdekes,

rejátszott külföldre való távozásában. Érdemes

hogy nyelvvizsga mellett is ilyen fontos szerepet

lehet utánajárni, hogy mi okozhatja ezt a gondol-

játszik a külföldre költözésben a nyelvtanulás. Ez

kodásmódot. Az úgynevezett általános magyar

egy extramotivációt, egy alapvetően új szemléletet

pesszimista attitűd? A reményvesztés a gazdasági

feltételez a nyelvtanulásról és annak hasznáról.

válság vagy, a devizahiteles „tragédia” után? Vagy csak szimplán az alacsony bérek okozzák ezt az érzetet ezekben a magyar emberekben?

A diplomások és külföldi munkahelyük Mindenekelőtt érdemes megvizsgálnunk, hogy a

arányban szellemi munkát végeznek a külföldön

külföldön lévő diplomás magyarok milyen arány-

élő magyar, diplomával rendelkező személyek, de

ban és milyen munkakörökben dolgoznak.

emellett viszonylag nagy számban – körülbelül

Ahogy az alábbi ábrán is láthatjuk, a legnagyobb

harmaduk – könnyű fizikai munkát vállalt el.

18. ábra Az ábrából látszik, a diplomások felének sikerült

végez, ami kizárja azt, hogy a szakmájukban

valamilyen szellemi munkát találnia, azonban

helyezkedtek el.

a több mint harmaduk könnyű fizikai munkát

22

A következő szempont a korábbi munkatapasztalat megszerzésének helye volt.

19. ábra A fenti diagramról leolvasható, hogy a válaszadók

már a diplomájukat is külföldön szerezték. A kettő

fele Magyarországon kezdett el dolgozni, miután

kategória között van azok csoportja, akik egyaránt

lediplomázott, és csak ezután költözött külföldre.

külföldön és belföldön is szereztek munkatapasz-

Ennél jóval kevesebb, a megkérdezett diplomások

talatot mielőtt elköltöztek volna Magyarországról.

csupán 19%-ának volt bátorsága kiköltözni min-

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a diplomások

denféle munkatapasztalat nélkül, és ott elkezdeni

hány százalékának sikerült munkakört változtatnia

dolgozni. Közöttük persze lehetnek olyanok, akik

kiköltözése óta.

20. ábra Ahogy az ábrán is látható, eléggé megoszlik az arány a megkérdezett személyek között. A diplomásoknak a fele mert/tudott munkakört változtatni.

23

A diplomások magánélete külföldön Az ország elhagyásának az okait és a munkával

abban, hogy megértsünk sok velük kapcsolatos

kapcsolatos adatokat már megvizsgáltuk, érde-

kérdést.. Mindenekelőtt lássunk néhány alapin-

mes ezek után néhány szót ejteni a diplomások

formációt a megkérdezettekről.

magánéletéről, hiszen ez is segítséget nyújthat



21. ábra

22. ábra

A legnagyobb számban a 26-39 év közöttiek van-

csolatban lévők. Kérdéses az, hogy hol alakították

nak, családi állapot tekintetében pedig a párkap-

ki a jelenlegi családi állapotukat.

23. ábra A grafikon alapján elmondható, hogy a diplomás

párkapcsolatban lévőkre és a házas, családos

magyarok legnagyobb része úgy költözött kül-

emberekre is vonatkozik).

földre, hogy családi állapotát már Magyarországon kialakította (ez mind az elváltakra, mind a

24

Kapcsolat az otthoniakkal

24. ábra

25. ábra Általánosan kijelenthetjük, hogy a válaszolók közül

az eredményből arra lehet következtetni, hogy van

mindenki tartja a kapcsolatot otthon maradt csa-

körülbelül 30%-nyi külföldi magyar akik küldenek

ládtaggal és/vagy ismerőssel. Ezek után megkér-

is haza támogatást a családnak, és kapnak is

deztük az embereket arról is, hogy támogatják-e

tőlük rendszeresen. Ez azt is jelentheti, hogy van,

az otthon maradt személyeket anyagilag, és ha

amelyik családtag rászorul a támogatásra, nekik

igen, mennyivel. Majd feltettük azt a kérdést is,

küldenek külföldről pénzt, és emellett a közeli

hogy a külföldön lévőket támogatják-e otthonról

család lehet, hogy támogatja a kiköltözött fiata-

valamilyen módon anyagilag

lokat. Ez egy feltételezés, de mindenesetre igen

A két diagramot összevetve igen érdekes ered-

érdekes ellentmondásosságot tükröz a két ábra.

ményt kapunk. A megkérdezett diplomások majd-

Az már kiderült, hogy a külföldi magyarok rend-

nem 60%-a nem támogatja az otthon maradt

szeresen tartják a kapcsolatot az otthon maradt

családtagjait/ismerőseit anyagilag, míg ezzel

családtagokkal és ismerősökkel. Kérdőívünkben

szemben a családtagok, rokonok rendszeresen

arra is rákérdeztünk, hogy emellett más kint élő ma-

küldenek anyagi támogatást a kint élőknek. Ebből

gyarokkal is tartják-e rendszeresen a kapcsolatot.

25

26. ábra Kiderült, hogy nagyon kevesen vannak, akik egyál-

zettek 38,1%-a tartja a kapcsolatot más kint élő

talán nem tartják a kapcsolatot más magyarokkal

magyarokkal, alkalmanként 29,9%-uk, a „többnyire”

az adott országban, csupán a rendszerességben

opciót pedig 25,2%-uk választotta a megkérdezett

vannak eltérések. Rendszeresen a megkérde-

diplomások közül.

Magyarországhoz való viszony Mindenekelőtt nézzük meg, hogy a kérdőívet kitöltő diplomás magyarok mikor hagyták el hazánkat.

27. ábra A válaszadók között jelentősen nagy arányban voltak azok, akik 2012 után hagyták el az országot. Ezek után megvizsgáltuk, hogy hosszútávon képzelik-e el a kinti életüket.

26

28. ábra A kettő diagramot összehasonlítva arra a követ-

meg, hogy ez tényleg így van-e. Mivel a 2004 előtt

keztetésre juthatunk, hogy valószínűleg azok

kivándorolt diplomások és a 2004-2008 között

válaszoltak úgy, hogy „Igen, határozottan” hosszú

kivándorolt diplomások kevesen vannak, ezért

távon képzelik el a kinti életüket, akik 2012 után

most csak a kettő legnagyobb csoportot, a 2008-

hagyták el Magyarországot, mivel kb. ugyanak-

2012 között Magyarországot elhagyók, és a 2012

kora arányban szerepelnek a két ábrán. Nézzük

után kivándorolt diplomásokat vizsgáljuk meg.

29. ábra A fenti ábrából kiderül, hogy nem feltétlenül szeretne minden 2012 után kivándorolt fiatal tartósan kint maradni. Ezzel párhuzamba állíthatjuk az ezt követő kérdéssel, ami így hangzott:

27

30. ábra A megkérdezett diplomások 54,4%-a válaszolta

az is elmondható, hogy a megkérdezettek több,

azt, hogy igen, kint képzeli el hosszútávon az éle-

mint fele bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy

tét, ezzel szemben pedig összesen 60% válaszolt

haza szeretne-e majd a jövőben költözni.

„Nem hiszem”-mel, vagy „Határozottan nem”-mel,

Végezetül arra kértük meg a kérdőív kitöltőit, hogy

hogy szeretnének-e a jövőben hazaköltözni. Egyéb-

értékeljék saját helyzetüket az otthon maradt

ként érdekes, hogy milyen szinten megoszlanak a

ismerőseivel összehasonlítva.

vélemények ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Még

31. ábra Az eredmény teljes mértékben egyértelmű, a meg-

Érdekes, hogy ettől függetlenül 10-ből 9 ember

kérdezettek 90%-a gondolja úgy, hogy jobb a helyzete,

jobbnak találja a saját helyzetét külföldön, mintha

mint az otthon maradt ismerőseié, a maradék 10%-

itt maradt volna Magyarországon, mégis 23,8%-

ból pedig 4,8% ugyanolyannak tartja, 2,1% pedig

uk lát arra esélyt, hogy hazaköltözzön, 9,5%-uk

rosszabbnak találja.

pedig egyértelműen kijelenti, hogy határozottan haza szeretne költözni.

28

Magyar belpolitika és közélettel való kapcsolat A következő igen fontos kérdés, hogy a külföldi

talán nem követi a magyar belpolitika alakulását.

magyarok, köztük a diplomások milyen szinten

Ez azt jelenti, hogy a külföldre vándorolt magyar

követik a magyar közélet és belpolitika alakulását.

értelmiség 95,2%-a követi valamennyire (van, aki

Megfigyelhetjük, hogy a megkérdezett diplomá-

ritkán, van, aki rendszeresen) a Magyarországon

soknak csupán 4,8%-a válaszolta azt, hogy egyál-

történő eseményeket.

32. ábra A 21. században nem feltétlenül meglepő ez az

lyek milyen arányban vettek részt magyarországi

eredmény, mivel az interneten elég könnyű hoz-

választáson, amióta kiköltöztek, hiszen ebből

záférni szinte akárhonnan a magyar hírekhez is.

következtethetünk aktivitásukra és a hazai ese-

Fontos kérdés, hogy a külföldi diplomás szemé-

mények iránt tanusított valós érdeklődésre.

33. ábra

29

A megkérdezettek mindössze 25,9%-a mondta,

tözött magyarok között? Valószínűsíthető az is,

hogy igen, már szavazott magyarországi válasz-

hogy ezt nem befolyásolta a kiköltözés, mivel a

táson külföldön, emellett 23,1%-uk állítja azt, hogy

Magyarországon élő magyarok között sem sok-

még nem volt alkalma szavazni, de a jövőben

kal magasabb a választásokon való részvételi

szeretne. Érdekes adat, hogy a kiköltözött magya-

hajlandóság, illetve az, hogy a nyugaton élők csak

rok 51%-a nem volt és nem is nagyon szeretne

a konzulátuson – lakóhelyüktől sok esetben csak

szavazni a jövőben. Mi lehet az oka ennek, hogy

nagyon távol vehettek volna részt a voksolásokon.

a választási hajlandóság ilyen alacsony a kiköl-

Problémák Magyarországon Fontos megvizsgálnunk a diplomások körében,

jegyzés: Ahol nem szerepel a diagramban a „Nem

hogy mit gondolnak, mik okozzák a legnagyobb

jelent problémát” válaszlehetőség, az azt jelenti,

problémát ma Magyarországon. A következő hat

hogy azt senki sem választotta a megkérdezettek

szempontról kérdeztük ki a véleményüket: (Meg-

közül az adott kérdésnél.)

Alacsony fizetés

34. ábra Az alacsony fizetést szinte minden megkérdezett

leginkább gazdasági okok miatt hagyják el az

személy nagy problémának látja a mai Magyaror-

emberek országunkat.

szágon. Ez is bizonyítja hipotézisünket, miszerint Korrupció

35. ábra

30

Érdemes említeni a korrupció kérdését, hogy gon-

látjuk itt sem volt olyan személy, aki a „Nem jelent

dolkoznak erről a válaszolók. Ahogy a diagramon

problémát” adta volna válaszul.

Túlzott bürokrácia

36. ábra A harmadik fontos szempont, hogy mennyire tart-

nagy problémát jelent országunkban a túlzott

ják gondnak Magyarországon a túlzott bürokráciát

bürokrácia. Lehetséges, hogy ha Magyarországon

a külföldön élő diplomások. 9,5%-uk nem tartja

az éppen hatalmi pozícióban lévő politikai erők

jelentős problémának, azonban ezzel szemben

egy „jobb államot” tudnának létrehozni, kevesebb

72,2%-uk egyértelműen kijelentette, hogy igenis,

diplomás magyar fiatal hagyná el az országunkat.

Kivándorlás

37. ábra Külön kiemelendő, hogy mit gondolnak a kiván-

így is nagy az arány. Aki nem ezt válaszolta, az

dorlás problémájáról azok, akik már elhagyták az

kevés kivételtől eltekintve „növekvő problémafor-

országot. Az előző szempontoknál kevesebben

rás”-ként határozta meg ezt a jelenséget.

választották a „nagy problémát jelent”-opciót, de

31

A társadalom elöregedése

38. ábra A társadalom elöregedésének kérdésénél is ha-

problémának, vagy növekvő problémaforrásnak

sonlóak az arányok, mint a kivándorlásnál. Néhány

tartja a társadalom elöregedését Magyarországon.

kivétellel minden megkérdezett személy nagy Rossz közhangulat

39. ábra Fontos megjegyeznünk, hogy nem volt olyan sze-

a hazai társadalmi párbeszéd minőségével, nem

mély, aki ennél a kérdésnél azt válaszolta volna,

érzik jól magukat az országban, ez pedig nem

hogy nem jelent problémát a mai Magyarorszá-

csak a kivándorlási szándékukat befolyásolja, de

gon a rossz közhangulat. Ez nagyon súlyos jel: a

a hazatérési szándékukat is – negatív irányban.

diplomások egyáltalán nincsenek megelégedve

Elégedettség az országgal, ahol él Miután megvizsgáltuk, hogy a kint élő diplomás

országban hogyan érzik magukat, ahol jelenleg élnek.

magyarok mit gondolnak, mennyire jelentenek prob-

A kérdőív kitöltőinek öt szempontból kellett ér-

lémát a korábban felsorolt szempontok Magyar-

tékelniük a jelenlegi helyzetüket külföldön. Mit

országon, érdemes megnéznünk, hogy abban az

gondolnak az…

32

1. általános közhangulatról 2. megélhetési körülményeikről 3. lakhatási körülményeikről 4. személyes kapcsolataikról 5. munkahelyükről/iskolájukról

40. ábra Összességében elmondható, hogy 10-ből 8-9

aránynak mondani, hiszen 86,5%-a a válaszadók-

ember mindegyik felsorolt szempontot legalább

nak így is meg van elégedve ezzel a tényezővel.

megfelelőnek találja az adott országban. Érde-

Végül megvizsgáltuk, hogy összességében mit

kes, hogy a munkahely/iskola kapta úgymond a

gondolnak a megkérdezett, külföldön élő diplo-

„legrosszabb” értékelést, bár ezt sem lehet rossz

más magyarok az országról, ahol jelenleg élnek.

41. ábra

33

Elmondhatjuk, hogy néhány kivételtől eltekintve

külföldön tapasztalt. Külön kiemelendő, hogy a

nem volt olyan személy, akik azt válaszolták volna,

megkérdezett személyek 50,3%-a kifejezetten

hogy nem felelt meg a várakozásainak az, amit

elégedett a jelenlegi helyzetével.

A külföldi országban lévő viszonyokkal való elégedettség

42. ábra Három fontos szempontot vizsgáltunk a külföldi

pénz hazaküldése – aligha tudják megvalósíta-

élettel kapcsolatban: a lakhatási körülményekkel,

ni, és a hó végén akár komolyabban is meg kell

a megélhetéssel és a személyes kapcsolatokkal

húzniuk a nadrágszíjat.

való elégedettséget.

A személyes kapcsolatokkal való elégedettség a

Jól látszik, hogy habár akár fehérgalléros, akár

szellemi munkások és a fizikai munkások között

fizikai munkát vállal valaki külföldön, mindhárom

is egyaránt magas. A későbbiekben látni fogjuk,

mutatóban inkább elégedett lesz a helyzetével,

hogy ennek oka lehet a szintén kint élő magya-

mint elégedetlen. A legnagyobb különbség a

rokkal való kapcsolattartás, és nem feltétlenül az

megélhetés megítélésében mutatkozik. A fizikai

őshonos lakossággal történő „vegyülés”.

munkások is inkább elégedettek a megélhetési kö-

Következő ábránkon már nem volt értelme külön-

rülményeikkel, de nagyjából 15 százalékuk ennek

választani diplomásokat és nem diplomásokat,

ellenkezőjét állítja. Valószínű, hogy esetükben a

szellemi vagy fizikai munkásokat: abban az elsöprő

fizikai munkáért kapott alacsony fizetés arra még

többség egyetért, hogy sokkal jobb a helyzete,

elég, hogy tisztességes lakhatást biztosítsanak

mint ha Magyarországon maradt volna.

maguknak, azonban egyéb céljaikat – spórolás,

34

43. ábra

Szívó és taszító okok Ha a kivándorlásra ható okokat két csoportra

külföldi pozitív okok inkább játszanak szerepet az

osztjuk – külföldre szívó pozitív okokra és Magyar-

országelhagyásban, mint a hazai taszítók.

országról taszító negatívakra – azt látjuk, hogy a

44. ábra Legszignifikánsabban a már korábban bemutatott

után távozók közül, mint a 2004-2008 közöttiek.

ok, a kint élő család szívó ereje emelkedik, mintegy

A barátok, ismerősök is nagy hatást gyakorolnak

kétszer annyian jelölték ezt meg indokként a 2012

a folyamatra, ami visszafordíthatatlannak tűnik.

35

Nyilvánvaló, hogy a magát külföldön már kipróbáló

tétlenül anyagi jellegű motivációk, hogy közben

ismerős szavára jobban adnak a kivándorolni

az elsődleges kivándorlási okok erőssége (jobb

készülők, mint bármilyen kampányra vagy tanul-

megélhetés, magasabb életszínvonal, itthoni

mányra, és ha pozitív beszámolókat hallanak, az

pénzügyi gondok) stagnál.

megkönnyíti nekik a döntést. Érdekes továbbá,

A külföldi pozitív szívó hatásokkal aligha tudunk

hogy a kapcsolatépítés is sokkal erősebben ját-

bármit kezdeni, ilyen szempontból érdemesebb

szik szerepet a kivándorlásban 2012 után, mint

megvizsgálni, hogy mik azok a negatív tényezők,

a korábbi időszakokban. Úgy tűnik, a gazdasági

amik sokakat késztetnek távozásra hazánkból.

válság elültével úgy kerülnek előtérbe a nem fel-

45. ábra Nem meglepő, hogy az anyagi jellegű motivációk,

volna kezdeni – nagyjából ugyanannyian, mint

az anyagi nehézségek, a kint várható magasabb

akik negatívan értékelik a hazai vállalkozásokra

életszínvonal, a hazai helyzet kilátástalannak

vonatkozó jogszabályokat.

ítélése nagyon magas arányban játszik szere-

Az adatokat elemezve kiderül, hogy égetően fon-

pet a kivándorlásban. Emelkedő képet mutat

tossá vált, hogy a magyarországi fizetések miha-

a politikai közhangulattal való elégedetlenség,

marabb és minél nagyobb arányban növekedjenek.

illetve stagnál a vállalkozásellenesség, méghozzá

Ennek a gazdasági teljesítőképesség nyilván határt

magas, 60 százalékos arányon. Ehhez a pont-

szab, de a politikai közhangulat és a vállakozás-

hoz fontos megjegyezni: egyértelmű, hogy nem

barátabb környezet kialakítása már nem feltétle-

szeretne minden magyar országelhagyó külföl-

nül ütközik gazdasági akadályokba. A társadalmi

dön vállalkozásba kezdeni, de aki szeretne, az

párbeszéd silánysága és a nemzetközi mércékkel

nagyon úgy tűnik, hogy a hazai jogszabályokat

mért egyre rosszabb korrupciós és demokráciát

mind előnytelenebbnek tartja a külföldieknél.

érintő mutatók elriasztják az embereket, főleg a

Ennek az adatnak pozitív szívó okok közti párja

tanultabb, a világot árnyaltabban, szélesebb látó-

az ötleteim megvalósítása pont lehet és jól lát-

körben szemlélő diplomásokat veszítheti el ezzel

ható, hogy nagyjából ugyanúgy 60 százalékos

akár végleg Magyarország.

arányban mondták azt a válaszadók, hogy kint valamilyen ötletük megvalósításába szerettek

36

Külön elemzések A nem vállalkozásbarát környezet hatásai Mivel a gazdasági helyzeten nagymértékben sokkal

körüljárjuk. Érdemes megnézni, hogy a különböző

nehezebb pozitív irányban változtatni, mint a vál-

életkorú válaszadók milyen arányban mondták azt,

lalkozásoknak kedvezőbb jogszabályokat alkotni,

hogy ez a tényező közrejátszott a kivándorlásukban.

ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a kérdést jobban

46. ábra Látható, hogy a 40-55 éveseknél toronymagasan

annak tudhatjuk be, hogy egy saját vállalkozás

legnagyobb azok aránya, akik, a vállalkozáselle-

beindításához jellemzően a fiatalabb években

nességet országelhagyásuk okaként jelölték meg,

indul meg a tőkefelhalmozás, majd középkorúan

de még a 26-39 éveseknél is eléri a 60 széza-

szeretnék legtöbbször ezt a pénzt valamilyen

lékot, míg a 19-25 éveseknek kevesebb mint a

saját ötlet megvalósításába fektetni.

fele látta úgy, hogy érdemesebb neki külföldön

Ebből a grafikonból nem tudjuk meg, hogy az

vállalkozásba kezdenie. Hangsúlyozni kell: nem is

egyes korcsoporthoz tartozók mikor hagyták

mindenki szeretne a kivándorlók közül vállalkozást

el Magyarországot, ezért kiemeltük a legelége-

indítani, ezért ezek a számok arról árulkodnak,

detlenebbeket, a 40-55 év közöttieket, akiknél

hogy a vállalkozókedvűek elsöprő többsége nincs

megvizsgáltuk, hogy mikor hagyták el Magyaror-

megelégedve a hazai jogszabályokkal. Az életkor

szágot, és hogy akkoriban mennyiben indokolták

előrehaladtával történő növekedést elsősorban

a vállalkozásellenes környezettel a döntésüket.

37

47. ábra Ezen elemzés megmutatja, hogy a most ebben

jogszabályokat. A vállalkozókedvűek tehát Ma-

a korban lévők akár a húszas éveikben, akár kö-

gyarországon már régóta szenvednek az őket

zépkorúként hagyták el Magyarországot, mindig

érintő rossz jogszabályoktól, magas adóterhektől

ugyanolyan arányban tartották rossznak a hazai

és túlbürokratizáltságtól.

Akiket elvesztettünk A kérdésre, mely szerint hol képzelik el jövőjüket munkahelyük tekintetében a külföldön élő honfitársaink sokrétű válaszokat kaptunk.

48. ábra

38

Kezdjük azokkal, akik több országban szeretnének

egyazon országban a kinti életüket, a 40-55 év

dolgozni, Magyarországot is beleértve. Arányük

közöttiek pedig még többen, 35 százaléknyian

főleg a legfiatalabbak között magas, de a 26-39

gondolják úgy, hogy nekik a mostani ország jelenti

közötti korosztályban is majdnem 25 százaléknyi-

a végállomást munkahelyek tekintetében.

an vannak, a 40-55 év közöttiek közül viszont már

Az előző két kérdésre azok adtak válaszokat, akik

csak minden tizedik gondolja úgy, hogy hazatérne

alapvetően nem utasítják el Magyarországot,

Magyarországra. Ebből alapvetően két következ-

sokuk szívesen haza is jönne egy idő után, míg

tetést vonhatunk le: egyrészt sok honfitársunk

a jelenlegi lakóhelyüket a későbbiekben is prefe-

egyáltalán nem idegenedik el a hazájától, sőt

rálókról nem tudhatjuk, hogy mennyire magas kö-

minden bizonnyal tudatosan úgy vállal munkát

rükben szülőhazájuk elutasítottsága, de valószínű,

külföldön, hogy a kint megteremtett egzisztenciát

hogy náluk – sokszor életkorukból is kifolyólag

előbb-utóbb hazatérve itthon szeretné fenntar-

– a megtalált számítások és a jó értelemben vett

tani. Levonhatjuk továbbá azt a következtetést

kényelmesség a meghatározó a jövőbeni terve-

is, hogy az egyre idősebb korosztályokban azért

ikkel kapcsolatban.

csökken a valamikor hazatérni vagy egyáltalán

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy erre a kér-

más országba költözni vágyók aránya, mert ha

désre kaptuk a legtöbb bizonytalan választ. A

egyszer valaki megtalálja a számításait az új

válaszolók 15-20 százaléka a minden korcso-

országban, kevésbé kapható arra, hogy újabb

portban bizonytalan, nem tudja megmondani,

komoly változásnak tegye ki magát. Ez a 40-55

hogy hazatér-e még dolgozni Magyarországra

év közöttiek körében a legérthetőbb.

vagy maradna a jelenlegi letelepedési helyén.

Ezt bizonyítja azok magas aránya, akik mindig

Esetükben nem beszélhetünk arról, hogy zsigerből

a jelenlegi lakóhelyüknek megfelelő országban

elutasítanák a Magyarországra történő hazaköl-

szeretnének dolgozni a későbbiekben is. A legfi-

tözést, de nyilvánvaló, hogy olyan lehetőséget és

atalabb korosztálynak még az ötöde sem mondja

körülményeket kell hazánknak nyújtania, amik

azt, hogy mindig a mostani lakhelyén szeretne

miatt a bizonytalanságukban Magyarországban

dolgozni, ők egyértelműen mobilak, többet sze-

is erős fogódzkodót találnak.

retnének tapasztalni a világból és ki akarják hasz-

Érdemes azonban körüljárni, hogy pontosan kiket

nálni a nyitott határok nyújtotta lehetőségeket. Az

és miért „veszített el” Magyarország, ezért külön

eggyel idősebb korosztályban már 30 százalék

pontot szentelünk azon válaszolók elemzésének,

azok aránya, akik vannak annyira elégedettek

akik más országokba szívesen váltanának, de

helyzetükkel, hogy hosszabb távon tervezzék

Magyarországra semmiképp sem jönnének vissza.

A Magyarországgal szemben elutasítóak és a külföldi országban maradni akarók összehasonlítása Az alábbi grafikonból következtetni tudunk arra,

Magyarországgal szemben, akik egyértelműen

hogy a jelenlegi külföldi lakhelyükön a jövőjü-

kizárják szülőhazájukat a

ket elképzelők vannak-e ugyanolyan elutasítóak

39

49. ábra A kék oszlopok mutatják az elutasítóan nyilatko-

ban (kalandvágy, idegen kultúra megismerése,

zókat, a narancssárgák pedig azokat, akik inkább

politikai közhangulat). Azok, akik elutasítóan

csak elégedettek a jelenlegi helyzetükkel és a

nyilatkoztak Magyarországról, nagyobb valószínű-

jelenlegi lakhelyükről már nem szeretnének el-

séggel hagyták el hazánkat ilyen okból, ezért ez is

költözni.

arra világít rá, hogy a demokrácia és a társadalmi

Érdemes kiemelni a külföldön felsőoktási tanulmá-

párbeszéd minősége sokakat elriaszt a hazatérés

nyokat folytatókat: felük kifejezetten lemondóan

gondolatától. A többi mutatót nagyjából egyfor-

nyilatkozik Magyarországról, nem szeretnének

mán vették számításba mindkét csoportnál a

semmiképpen sem hazajönni. Ezenkívül viszony-

kivándorláskor.

lag nagy eltérés mutatkozik az immateriális okok-

A Magyarországgal szemben legelutasítóbbak elemzése Az előző elemzésből kiderült, hogy a Magyaror-

Érdemes tehát őket közelebbről is megvizsgálni.

szágot a jövőbeni terveikből határozottan kizárók

Az életkor szerinti elemzésből kiderül, hogy a

kivándorlási motivációja sok esetben különbözött

várakozásokkal ellentétben nem a legfiatalabbak

azokétól, akiknek egyszerűen nem szerepel a terve-

szerepelnek legnagyobb arányban az elutasítók

ik között a Magyarországra történő visszaköltözés.

között, hanem a 26-39 éves korosztály.

40

50. ábra Még a felmérésünkben szereplő legidősebb kor-

és gyerekneveléssel kapcsolatos gondolatokra

osztály is inkább tartja elképzelhetőnek a ha-

tudunk majd következtetni, illetve arra, hogy egy

zaköltözést, mint a fiatal felnőttek. Az alábbi

párkapcsolat alapvetően mennyire befolyásolja

adatoktól azt vártuk, hogy a gyerekvállalással

a hazaköltözési szándékot.

51. ábra Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a személyes

Sajnos ha a végzettség alapján vizsgáljuk a Ma-

kapcsolatok ilyen formán nem játszanak szerepet a

gyarországtól elidegenedőket, szomorú számok-

kivándoroltak gondolataiban. Nagyjából megoszlik

kal kell szembesülnünk.

azok aránya, akik akár egyedülállóan, akár családosan gondolkoznak úgy, hogy nem szeretnének már Magyarországon élni.

41

52. ábra A diplomás, fiatal értelmiségiek tekintenek legin-

velük: gazdasági szempontból ők lehetnének a

kább elutasítással hazájukra, ami egyelőre komoly

gazdaság felpörgetői magasabb fizetésükkel és

gátat képezhet abban, hogy őket az anyaországgal

ezzel együtt adójukkal, valamint tőlük várható az is,

kapcsolatos bármilyen programba sikerrel lehes-

hogy gyermekeik jobb környezetbe, az átlagosnál

sen bevonni. Ha az ő 51 százalékos arányukhoz

jobb lehetőségekkel szülessenek. Az ő hiányuk

hozzávesszük a jelenlegi felsőoktatási hallgatók

generációkra előre kihathat Magyarország sor-

15 százalékát, még rosszabb összképet kapunk.

sának alakulására.

A Magyarországról történő kivándorlás legfonto-

Ami viszont külön elgondolkodtató és szomorú

sabb kérdése, hogy ezeket az embereket hogyan

ezzel kapcsolatban, az az, hogy a következő di-

tudjuk pótolni, illetve hogyan tudnánk olyan vál-

agramból világosan látszik: hiába diplomás az

toztatásokat eszközölni itthon, amitől kevésbé

elutasító nézetűek több mint fele, közülük nagyon

lesznek elutasítóak és nem veszítünk el belőlük

sokan úgy fordulnak lemondóan Magyarország-

a jövőben még többet? Nemcsak a szakmai tu-

hoz, hogy közben nem is az eredeti szakmájukból,

dásukról van szó, vagy egész egyszerűen arról,

hanem fizikai munkából kénytelenek külföldön

hogy egy komoly értelmiségi réteget veszítünk

megélni.

53. ábra

42

Ez a szomorú statisztika azonban reménykeltő

külföldön. Ezekre a tényekre alapozva lehetne az

is lehet: nyilvánvaló, hogy amennyiben a hazai

ő felfogásukon változtatni. Valószínű, hogy ezeket

környezet pozitívan változna – mind fizetésbeli,

az embereket újra összekötni az anyaországgal

mind közhangulati szempontból – ezek az eluta-

sokkal egyszerűbb, kisebb lépések sorozata lehet,

sító hangok halkabbak lennének. Interjúinkból is

mint azt elsőre gondolnánk.

kiderül és teljesen érthető, hogy a diplomások

Ennek talán legékesebb bizonyítéka, ha azt vizs-

közül sokan megalázónak érzik, hogy pl. tanári

gáljuk, a Magyarországra visszatérni nem szán-

végzettséggel pincérkedniük vagy takarítaniuk kell

dékozók mikor hagyták el az országot.

54. ábra A 2008 előtti kivándorlók sokkal alacsonyabb

jobb állam és a kiterjedtebb demokrácia hiányára,

arányban elutasítóak szülőhazájukkal szemben,

amellett, hogy a pénzügyi helyzetüket ugyanolyan

mint azok, akik a gazdasági válságot és a gyö-

rossznak ítélték itthon, mint az elemzés minden

keres politikai változásokat követően hagyták el

egyéb szereplője.

Magyarországot. Az ő kifogásaik, ahogy azt korábban is láthattuk, nagyobb arányban irányulnak a

43

A külföldre költözés motivációi – a válaszadók gondolatai Czerovszki Noémi Lilla Rengeteg befolyásoló érv és motiváció lehet ab-

veket tanulnak, akár kihívásból vagy mert kilátásba

ban, hogy valaki úgy dönt, inkább máshol próbál

helyezték, hogy egy esetleges hazaköltözéskor

szerencsét. Kérdőívünk egyes szakaszaiban le-

több lehetőség várja majd őket a hazai munkaerő-

hetősége nyílt a válaszadóknak, hogy bővebben

piacon, ha külföldön még tovább képezik magukat.

kifejtsék, melyek voltak azok a tényezők, amelyek

Vannak, akik gyermekeik jövőjének zálogát látták

leginkább hozzájárultak a külföldre költözésük-

a tartós külföldre költözésben, iskoláztatásukat és

höz, valamint, hogy kutatásunk teljesebb képet

a továbbtanulási lehetőségeiket mind külföldön

tudjon adni, megosszák velünk gondolataikat és

szeretnék biztosítani számukra.

tapasztalataikat. A sokszínű és érdekes válaszok

A megkérdezett fiatalok körében szintén magas

között azonban észre lehetett venni visszatérő

százalékban jelentkezett okként a jobb megél-

tendenciákat, ezek alapján szeretnénk bemutatni

hetés és a magasabb fizetés utáni vágy, – a to-

a főbb hatást gyakorló tényezőket. Mivel kutatá-

vábbtanuláshoz hasonlóan – mint a külföldre

sunk elsődleges célcsoportja a fiatalok voltak,

költözés elsődleges motivációja. A kiköltözöttek

így nem meglepő, hogy a válaszokban a legtöbb

közül többen úgy vélik, hogy a magas bérezés és

helyen a továbbtanulásról, munkalehetőségekről

az egyéb juttatások mellett stabil és kiszámít-

vagy a kalandvágyról lehetett olvasni.

ható munkahelyekre, valamint megbecsülésre

Jó néhány válaszban találkoztunk azzal, hogy

lehet számítani a külföldi munkavállalás során.

a válaszadók elsősorban a továbbtanulás vagy

Mindezek pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy félre

gyermekeik külföldi taníttatása miatt hagyták el

tudjanak tenni, akár lakásra, akár autóra vagy

az országot. Sokakat motivált a célország nyel-

más tartós fogyasztási cikkekre. „Itt meg tudtam

vének magas fokú ismerete, vagy éppen az volt

venni a legújabb mobilt három hónap alatt, otthon

a célkitűzésük, hogy fejlesszék ezt a nyelvtudást.

esélyem nem volt rá, pedig itt még a nyelvet sem

Természetes, hogy minden nyelvet könnyebb

beszélem.” – írta egy jelenleg Belgiumban élő

elsajátítani egy olyan országban, ahol a többség

fiatal. A válaszadók közül többen kifejtették, hogy

anyanyelven beszéli azt. Többeket motivált, hogy

a magyarországi bérek és a megélhetés nem áll

számos helyen ingyenes az oktatás külföldön,

összhangban egymással, amely megnehezítette

vagy megfelelő tanulmányi eredmények esetén

az életkörülményeiket. A kitöltők több esetben

ösztöndíjakkal könnyebben finanszírozhatóak az

írtak a „hitelcsapdáról”, miszerint otthon nehéz

egyes képzések. Néhány válaszadót konkrét egye-

helyzetbe kerültek a kölcsönök törlesztése miatt,

temek és/vagy konkrét célországok érdekeltek,

vagy éppen azért, mert Magyarországon nem

és páran azt is említették, hogy a projektekre és

tudtak hitelhez jutni, végül a külföldre költözés

csapatmunkára épülő képzési formák vonzották

mellett döntöttek. Úgy vélik, a kinti munkaválla-

őket, a magyartól eltérő, más oktatási módszerek

lás lehetőséget nyújt számukra az otthoni hitel

és rendszerek. Egy a kérdőívünket kitöltő, jelenleg

törlesztésében, vagy a másik esetben külföldön

Hollandiában élő hölgy például így fogalmazott:

könnyebben jutnak hitelhez, mint Magyarországon.

„Az oktatási intézmények hangulata, kiépítése,

A válaszadóknak ebben a kategóriájában, ahol

épületei, technikai felszereltsége. Az iskola által

a külföldre költözés ösztönző tényezője a jobb

biztosított egyéb lehetőségek, mint például: sport,

megélhetés és munkalehetőség volt, többen úgy

klubok, előadások stb.” A válaszadók közül vannak,

érezték, hogy nem tudtak érvényesülni a magyar-

akik munka mellett járnak tanfolyamokra és nyel-

országi munkaerőpiacon. A kitöltők közül többen

44

megjegyezték, hogy a szakmájukban az otthoni

Németországban élő hölgy ezt így fogalmazta

és a kinti fizetés, valamint az elvégzendő munka

meg: „Kipróbálni önmagam, hogy megtudok-e

mennyisége között számottevő különbségek

élni a jég hátán is.” Vonzották őket az EU-tagság

vannak. A válaszadók közül többen egyetemi vég-

nyújtotta lehetőségek, a nemzetközi munkakör-

zettséggel is csak nehezen tudtak elhelyezkedni

nyezet és, hogy a célországok elérhető távolságra

vagy nem találtak munkahelyet, így a könnyebb

vannak Magyarországtól, megkönnyítve ezzel

megélhetés reményében költöztek külföldre. Fon-

a kapcsolattartást családjaikkal és barátaikkal.

tos a fizetés, de nem minden. A pénz mellett

Nagy számban voltak azok is, akik házastársuk,

meghatározó indok volt az is, hogy a válaszadók

párkapcsolatuk vagy kint élő családtagjaik, ba-

számos esetben csalódtak az otthoni munkahelyi

rátaik vagy ismerőseik ösztönzésére döntöttek

légkörben. „Nemcsak a pénz motivált, hanem az

a kiköltözés mellett. Így a válaszadóknak ezt a

otthoni >>jóban kell lenni a főnökkel és ennyi elég,

szegmensét főként egy hirtelen adódott lehetőség

ahol a szorgalom és tudás egyáltalán nem számít

és a magánéletük változása sarkallta a külföldre

a munkahelyen<< felfogás egyszerűen kilökött

költözésre, több esetben ezért a célországot nem

az országból. Több helyen tapasztaltam.” – írta

is választották, hanem már alapvetően adva volt

Írországból az egyik válaszadó.

számukra. Egyeseket a megváltozott élethelyze-

A kérdőívet kitöltők között voltak olyanok, akik

tük motiválta, mint például egy válás, vagy egy

üzleti megfontolásból költöztek külföldre, hogy

új párkapcsolat megtalálásának reményében

ott vállalkozásba kezdjenek. A válaszadókat az új

döntöttek a külföldi élet mellett.

piaci és szélesebb körű befektetési lehetőségek, a

Több helyen lehetett olvasni, hogy a magyarországi

fizetőképes kereslet és a vállalkozásbarát jogsza-

közhangulat, a rendszerváltás utáni kormányok

bályok vonzották elsősorban. Az unió tagállama-

tevékenysége, a korrupció, a már sztereotípiaként

iban viszonylag egyszerűen lehet céget alapítani

fennálló pesszimista magyar gondolkodásmód

bárhol. Az egyszerűbb vállalkozásokat néhány

és az általános társadalmi csalódottság számos

nap alatt, akár online is el lehet indítani. Egy Ír-

esetben hozzájárultak ahhoz, hogy a válaszadók

országban élő hölgy véleménye szerint fontos „…

elhagyják az országot. Egy Egyesült Királyságban

kialakítani egy pénzügyi hátteret – legyen az saját

élő férfi a következőkkel reagált arra, hogy mely

üzlet, befektetés, ingatlan vagy online munka – és

tényezők késztették a kiköltözésre: „Korrupció,

külföldi fizetést kapni, külföldön fizetve a járuléko-

írhatnám >>egyszerűség<<, kicsinyes gondolko-

kat. Több ilyen esetről tudok, hogy hazamennek,

dásmód. Az oktatás eltorzulása, a közmunkásság

de függetlenek maradnak Magyarországtól, mivel

favorizálása, az intolerancia, az egymás iránti

online dolgoznak külföldön. Nem keresnek pénzt

tisztelet és nagyrabecsülés hiánya, az élet és a

otthon így nem fizetnek semmit az államkasszába,

kreativitás tiszteletének hiánya, a gátlástalan adó-

ami ellopható lenne a politikusok által.”

politika, a teljes kizsákmányolás, a bizonytalan

A fentebb említett motivációk mellett sokan pusz-

törvényi háttér, az erőszakos és tárgyalásra kép-

tán kalandvágyból költöztek külföldre, hogy saját

telen állam és államigazgatás, a szolidaritás teljes

határaikat feszegetve teszteljék magukat egy

hiánya.” Egy szintén Egyesült Királyságban élő

idegen környezetben és szerencsét próbáljanak.

hölgy pedig azt írta: „Másfél éve nagyon haza

Többen csalódtak egy-egy kísérlet után, de nem

szerettem volna költözni, mert nagy nehézségeken

adták fel és inkább maradtak. Ki akartak lépni

mentünk itt át. Aztán a magyar politikai helyzet,

a komfortzónájukból és lehetőséget láttak ab-

illetve a közhangulat teljesen elvette a kedvem.

ban, hogy kipróbáljanak valami újat. Egy jelenleg

Idén aztán az itteni életünk is sínre került. Nagyon

45

szeretem Magyarországot, és remélem lesz idő,

küzdelmei, hátrányai és előnyei is. Sokan, akik ki-

mikor majd értelmét is látom visszamenni és nem

jönnek, nagyon nagy elvárásokkal vágnak bele, és

csak a szívem húz.” Többen írták, hogy a negatív

meglátásom szerint túl nagy áldozatot is képesek

tapasztalataik hatására nem is nyitottak rá, hogy

hozni, amikor elhagyják hazájukat egy ilyen illúziót

a külföldön kialakított élethelyzetükben tartsák a

kergetve. Csak keveseknek érik be igazán a gyü-

kapcsolatot az ott élő más magyarokkal vagy a

mölcs, kevés olyan kint élő magyarral találkoztam,

magyar kultúrát ápolják. Ugyanakkor a külföldre

akik hosszú távon kiegyensúlyozott, harmonikus

költözöttek többsége az otthon maradt család-

életet tudtak élni külföldön. De velük kapcsolatban

tagjaikat szívesen támogatja. Mindazonáltal akik

meg az az érzése az embernek, hogy ők otthon

ezen a véleményen vannak, közülük is akad, aki

is ugyanúgy boldogulnának.” – foglalta össze

nyitott a jövőbeli hazaköltözésre, ha sikerül ki-

gondolatait egy Egyesült Királyságban élő hölgy.

alakítaniuk a megfelelő pénzügyi hátteret vagy

Ahány ember, annyi vélemény. Nehéz lenne leegy-

akár egy külföldi vállalkozás működtetését, amit

szerűsíteni a külföldre költözés motivációit csupán

az esetleges hazaköltözés alkalmával Magyar-

a magasabb fizetésre és életszínvonalra, hiszen

országról is tudnának irányítani. „Mindenütt jó,

minden válasz összetettebb ennél. Különböző

de legjobb otthon.” – sommázta erről röviden a

élethelyzetek és személyes ambíciók állnak a

véleményét egy lengyelországi válaszadó.

külföldi letelepedés mögött, valamint az egyéni

A kérdőívet kitöltőknek egy másik csoportjában

kompetenciák és a már meglévő anyagi háttér is

is azt írták, hogy hiányzik nekik a nagy betűs pesti

befolyásoló tényező lehet. A megkérdezettek közül

élet, vagyis a kultúra, a színházak, a kiállítások és

volt olyan, aki például azért nem helyezkedett még

a fesztiválok. Bár külföldön élni érdekes és ren-

el a szakmájában, mert szüksége van a szakmai

geteg tapasztalatot lehet szerezni, ami kitágítja

jártassága és a nyelvtudása fejlesztésére, mielőtt

az emberek gondolkodásmódját és életszemlé-

erre lehetősége nyílna. Ugyanis többen úgy vélik,

letét, azért rengeteg nehézséggel és kulturális

manapság nehezebb külföldön sikeresnek lenni

különbséggel is lehet találkozni. „Meglátásom

a magas szintű nyelvtudás vagy egy jó szakma

szerint a >>külföldön minden jobb<< hozzáállás

ismerete nélkül.

egy illúzió. A külföldi létnek is megvannak a maga

Politikusokkal készített interjúink Galavits Patrik, Huszár Péter, Wágner Zsolt Interjúkérdéseinket minden jelenleg az ország�-

Bernadett részéről és Ujhelyi Istvántól, a Magyar

gyűlésben frakcióval rendelkező pártnak elküldtük.

Szocialista Párt EP-képviselőjétől érkezett.

Válasz a Lehet Más a Politika társelnöke, Szél

Szél Bernadett (társelnök, Lehet Más a Politika) Szél Bernadett-tel, a Lehet Más a Politika társel-

jelenlegi gazdasági és politikai helyzeten. Ma-

nökével is folytatottunk beszélgetést a magyar

gyarországot egy befásult országnak látják, ahol

fiatalok külföldre vándorlásáról. Első szempont

a nyugdíjasok érdekei előnyt élveznek a fiatal

a kérdés megválaszolásában, amit a képviselő

generációval szemben. Ezt indokolja, hogy az

asszony felhozott az a fiatalok kiábrándultsága

idősebbek politikailag aktívabbak, így az ő pre-

a politikából.

ferenciáik jobban érvényesülhetnek választások

A fiatalok nagyarányú elvándorlásának oka, hogy

alkalmával. Ez egy végeláthatatlan, öngerjesztő

sokan nem látják, miként lehetne változtatni a

folyamat. Felhívta a figyelmet: a magyar társada-

46

lomra sosem volt korábban jellemző a nagyarányú

ilyen jellegű kihívásokkal nem találkozhatnak.

mobilitás, a magyarokat mindig a szülőföldjükhöz

Úgy gondolja, nem láthatunk pozitív lehetőséget

való ragaszkodás jellemezte, Magyarországon be-

abban sem, ha az országot elhagyó magyarok

lül sem szívesen változtattak lakhelyet az emberek,

nagyobb összegeket utalnak haza és ezzel já-

ehhez képest pedig különösen nagy változásnak

rulnak hozzá a gazdaság fellendítéséhez, hiszen

érzi, hogy sokan egyenesen egy másik országban

ilyen eszközökkel a periférián élő országok élnek,

kezdenek új életet.

de Magyarországnak semmiképpen sem ezt az

A társelnök ezután azt említette a kivándorlás fő

utat szánná.

problémaforrásaként, hogy a Nyugat-Európába

Szél az itthoni politikai életben méltatlanul mel-

kivándorló fiatalok családalapítás előtt mennek

lőzött témának nevezte a fiatalok országelhagyá-

ki. Ha az első gyermekeik kint születnek meg,

sának kérdését. Hivatkozva a pártja által végzett

akkor már egyre kisebb valószínűséggel jönnek

kérdőívezésre megjegyezte: nem igaz az Orbán

haza. Ugyanakkor személyes tapasztalata szerint

Viktor által felvetett gondolat, miszerint az or-

egyre gyakoribb, hogy szülők már megszületett

szágelhagyókat a kalandvágy hajta. Az általuk

gyerekekkel is kiköltöznek külföldre, mert úgy

végzett felmérés alapján azt mondta, ez csak

látják, könnyebben nevelhetik fel őket külföldön.

a kivándorlók elenyésző kisebbségénél játszik

A legnagyobb okként a kivándorlásnak a magyar

szerepet. Az erről való társadalmi és politikai

fizetések alacsony vásárlóerejét említette. A mini-

párbeszédet nagyon alacsony színvonalúnak tartja

málbérből élő magyar fiatalnak lehetetlen kijönnie

és meggyőződése, hogy sokkal több figyelmet

a fizetéséből emberhez méltó körülmények között,

kellene a kérdésnek kapnia.

és még egy saját háztartást is fenntartania. So-

A szőnyeg alá söpöréssel a kormány célja, hogy

kan ezért pár évre pénzgyűjtés céljából nyugatra

érdektelenné tegye a fiatalokat. Ezt szolgálja

mennek, de sokan sosem jönnek vissza. Az élet-

például, hogy ők nem szavazhatnak csak konzu-

színvonal megszokásával, az idő múlásával a

látuson, külképviseleten ellentétben a trianoni

hazatérés egyre nehezebb és lehetetlenebb lesz.

határokon kívülre szorult magyarokkal, akiknek

Ez hosszútávon a társadalom struktúrájának

erre sokkal több lehetőségük van. A körülmények

fenntarthatatlanságát, az innovatív területek ki-

megnehezítésével kevesebben tudnak hangot

aknázatlanságát eredményezi. A munkaerőhiány

adni nemtetszésüknek a választásokon.

kezd megjelenni a magyar piacon, ennek negatív

A megoldás az LMP társelnöke szerint az újfajta,

hatásai a jövőben meg fognak mutatkozni a nö-

zöld munkahelyek teremtésében van. Szerinte

vekedés és a versenyképesség mérőszámain is.

ezekkel a munkahelyekkel a fiatalokat haza le-

Nem tartja jó iránynak az autóipar fejlesztését, az

hetne csábítani, élhető körülményeket, fizetést

összeszereleőüzemek nagyarányú megjelenését.

lehetne számukra biztosítani és a környezetünk

Véleménye szerint a magyarok korábban mindig

szempontjából is a fenntartható fejlődés útjára

innovatívságukról, kreativitásukról, jó ötleteikről

léphetnénk.

voltak híresek, ezeken a munkahelyeken azonban

dr. Ujhelyi István (Európai Parlamenti képviselő, Magyar Szocialista Párt) Dr. Ujhelyi István európai parlamenti képviselő sze-

kai-társadalmi klíma és a „jelenlegi államirányítás

rint a magyar fiatalok kivándorlásának elsődleges

erőszakossága és nyomasztó bezárkózása” szin-

motivációja az egzisztenciális ellehetetlenülés és

tén fontos tényező, míg a kalandvágy, tanulási vágy

az érdemben megfizetett munka hiánya. A politi-

szerepe megítélése szerinte csak harmadlagos.

47

A képviselő a kivándorlást a jelenlegi Magyaror-

a külföldre költözött fiatalokat „tisztességes fize-

szág egyik legjelentősebb problémájának tartja,

tésekkel, szabad levegőjű társadalmi közeggel,

ahogy fogalmazott, „egy modernkori Trianon felé

kiszámítható jövővel és biztos megélhetéssel”

robogunk”. Súlyos következményei között említi

lehetne hazacsábítani. A képviselő az általa meg-

a nyugdíjrendszer felborulását és a magasan

hirdetett Hazaváró-program keretében többször

képzett fiatalok kivándorlásával a hazai innová-

találkozott külhoni magyarokkal, ami alapján tíz

ciós készség eltűnését. A képviselő azt is nagy

pontos javaslatcsomagot dolgoztak ki. Eszerint

veszélynek tartja, hogy az Angliában világra jövő

törekedni kell a 25 év alattiak teljes foglalkoz-

magyar gyermekek elszakadnak Magyarországtól

tatottságának elérésére, ki kell terjeszteni az

és a magyar kultúrától.

Ifjúsági Garancia-programot, hazatelepülést és

A szocialista politikus szerint mind a kormány,

újrakezdést támogató uniós alapot kell létrehozni,

mind az ellenzék csak mostanában kezdett el

meg kell szüntetni a létminimum és a minimálbér

érdemben foglalkozni a kivándorlás problémá-

közötti különbséget, továbbá meg kell állítani a

jával. A média részéről ugyanakkor hangosabb

forráskivonást a felsőoktatásból.

kommunikációra lenne szükség annak érdeké-

Ujhelyi úgy látja, a magyar kormány „elhazud-

ben, hogy a magyar társadalom teljesebb képet

ja” a kivándorlást, mivel nem szeretnék, hogy

kapjon ezekről az „akár végzetes” folyamatokról.

a feszültség ellenük csapódjon le. Úgy véli, a

A képviselő szerint el kell választani egymástól

kormány számára addig jó, amíg az emberek

az európai vívmányok jogos kihasználását és a

„a kilátástalanság elől nem a Kossuth térre, ha-

kényszermigrációt. Előbbi támogatandó folyamat,

nem a Trafalgarig mennek”. A Gyere haza fiatal

mivel a külföldön szerzett tudást hazájuk érde-

programot a képviselő gyenge hatékonyságú

kében kamatoztathatják a fiatalok, ugyanakkor

látszatprogramnak tartja. Szerinte a kormány

kihívást is jelent megtartásuk, számukra inspiráló

álláspontjával szemben ugyanakkor az ellenzék

társadalmi és gazdasági környezet megterem-

egységes platformon van a kivándorlás okait és

tésével. A kényszermigrációban résztvevő sok

a lehetséges megoldást illetően.

ezer magyar viszont nem jószántából, hanem a

A képviselő a külföldre költözött magyarok politikai

„nyomasztó hitelek”, az alacsony bérek és a meg-

aktivitását alacsonynak tartja, szerinte személyes

becsülés hiánya miatt kényszerül kivándorlásra. A

sorsuk alakulása jobban foglalkoztatja őket. Úgy

képviselő szerint ezeket az embereket a magyar

véli, aktivitásukat a magyar kormány is igyekszik

állam cserbenhagyta, mivel ők, ha lenne lehető-

alacsonyan tartani azzal, hogy megtagadja tőlük

ségük a tisztes megélhetésre, itthon maradnának.

a levélben szavazás lehetőségét.

Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint

A londoni terepmunka összefoglalása Druskóczi László Az elméleti alapok lefektetésén felül kutatásunk

vannak Londonban. Felkerestük a londoni Magyar

másik fontos alappillére, az empirikus tapasztala-

Kulturális Központot, a magyar konzulátust, a Kül-

tokon nyugvó londoni tanulmányút volt. Választá-

földön Tanuló Magyar Egyetemisták Egyesületét,

sunk azért esett az Egyesült Királyság fővárosára,

illetve az Új Nemzedék Központ eddig egyetlen

mert legmagasabb és legkoncentráltabb számban

külföldi irodáját. Már a felsorolásból is jól kitűnik

ott élnek magyarok, . emellett olyan szemponto-

London kiemelt szerepe, hiszen kulturális intézet,

kat is figyelembevettünk, hogy a magyarokat és

főkonzulátus, illetve egyetemi hallgatókkal foglal-

a magyar kultúrát képviselő intézmények is jelen

kozó civil szervezet és kormányzati támogatással

48

működő központi közigazgatási háttérintézmény

Királyság volt az első ország, amely megnyitotta

egyidejűleg jelenleg csak Londonban működik.

munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó államok

Az egyes szervezeteknél arra voltunk kíváncsiak,

előtt, míg Ausztria és Németország 7 éves dero-

hogy ők hogyan látják a kinn élők helyzetét és a

gációval élve ezt csak 2011 május 1-ét követően

fiatalok magyarságképét.

tette lehetővé. Ennek következtében az elmúlt tíz

A 2004-es Európai Unióhoz történő csatlakozá-

évben százezres nagyságrendben hagyták el az

sunk szintén egy fordulópontnak tekinthető, hiszen

országot honfitársaink. Bár pontos számot nem

a szabad mozgás és a munkavállalás előtti akadá-

tudunk mondani – kutatásunk sem foglalkozik

lyok lebontásával megnyílt a lehetőség a széles

ennek meghatározásával – feltehetőleg csak az

tömegek előtt, hogy Nyugat-Európában dolgoz-

Egyesült Királyságban 100.000-150.000 magyar

zanak. A 2004-es bővítést követően az Egyesült

élhet, míg szerte Nyugat-Európában félmillió.

Balassi Intézet A Londoni Magyar Kulturális Központban tett lá-

klasszikus zongoraestek művészei is. Az általunk

togatásunk fő célja az Egyesült Királyságban élő

felkutatott programokból két megállapításra ju-

fiatalok magyarságképének és kulturális szokásai-

tottunk. A meghívottak között találunk hazánkban

nak megismerése volt. Interjút készítettünk Pataki

is divatosnak számító magyar zenekarokat is,

Eszter igazgató asszonnyal és két Körösi-Csoma

mint például a Punnany Massif együttes, ezáltal

Sándor ösztöndíjas hallgatóval.

egyértelműen kijelenthető. hogy a külföldön élők

Az interjú első és egyik legfontosabb megállapí-

igyekeznek lépést tartani az otthoni trendekkel.

tása szerint a külföldön élő magyarokra kulturális

Emellett gyakoriak az olyan zenekarok, akik a

szempontból abszolút nem lehet egy homogén

kint élők fiatalságát és retró korszakát idézik elő.

csoportként tekinteni. Társadalmilag is legalább

Ilyen fellépőnek tekinthető az EDDA vagy éppen a

olyan heterogének, mintha egy magyarországi

2000-es évek elején befutott dj-k, mint Hamvai PG.

közösséget vizsgálnának, s ezért a kultúra leg-

Ezekre az eseményekre akkora igény mutatkozott ,

különbözőbb szegmensei iránt mutatnak érdek-

hogy már külön cég és honlap foglalkozik a londoni

lődést. A Balassi Intézet eleve a magyar kultúra

magyar bulik megrendezésével.1 Ide sorolhatóak

nyugaton való megismertetéséért felel, egyfajta

még a stand-up commedys fellépők és a.

„kultúra-export” a fő portfóliója, ugyanakkor az

A fentiekben részletezett eseményeket egészítik ki

egyes eseményeknek az ott élő magyar közösség

a „túró rudi” effektusra építő szolgáltatások. Túró

tagjai is vendégei. Ezzel párhuzamosan az utóbbi

rudi effektusnak nevezzük azt a jelenséget, amely

években megjelent egy profitszerzési alapon mű-

a külföldön élő magyar személyek honvágyát

ködő rendezvényszervező közeg, akik a jelentős

valamilyen tradicionálisan magyar kulináris élve-

számú magyar közösség igényeinek megfelelően

zettel kívánja kielégíteni. Az ilyen rendezvényeken

rendeznek különféle eseményeket. A társadalmi

gyakori a pörkölt, a kürtös kalács, a kolbász és a

differenciáltság ebből a szemszögből is jól kitűnik.

töltött káposzta.A profitábilis alapokon működő

A meghívott előadók igen széles palettát képvi-

cégek mellett rendkívül sok magyar önkéntes

selnek. Így lehet vendége ugyanannak a magyarok

szervezet működik Anglia szerte, amelyek szá-

által létrehozott cégnek a populáris-komersz

ma London és környékén hozzávetőleg eléri az

kategóriába tartozó Kis Grofo, majd néhány héttel

ötvenet. Ezek a szervezetek alapvetően önkéntes

később a magasabb kulturális értéket képviselő

alapon működnek és a szervezők társadalmi

Zorán, valamint a Balassi Intézet által szervezett

1 www.londonimagyarbuli.com

49

munkában végzik a tevékenységüket. Természe-

A Balassi Intézet által szervezett programok fiatal

tesen a működésükhöz igazított elvárásokat is

vendégei elsősorban az értelmiségi rétegből érke-

ehhez kell mérni. Portfóliójuk hagyományosan

ző, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatókból

a magyar kultúra ápolását fedi le. Így működnek

kerül ki. Az igazgató asszonyszemélyes tapaszta-

magyar iskolák és cserkészszövetségek is. Ezen

lata szerint minimálisra tehető azon fiatalok száma,

szervezetek rendkívül fontos szerepet töltenek be

akik teljesen elutasítóak lennének az esetleges

a magyar identitás megőrzésében. Bár a taglét-

hazaköltözéssel kapcsolatban. Sokan azonban

számról nem áll rendelkezésünkre pontos adat,

bizonytalanok akár a középtávú jövőjüket illetően

az interjú alapján arra a következtetésre jutottunk,

is. A konkrét elképzeléssel és csak néhány évre

hogy a kint élő magyar közösség csupán töredékét

érkezők száma ennél jóval alacsonyabbra tehető,

képesek lefedni.

derült ki az interjú során.

Konzulátus Külföldi tanulmányutunk második fontos állomása

től már eléri az éves GDP 3%-át, ami jelentősnek

a konzulátus felkeresése volt. Ennek keretében

mondható. Amennyiben vélelmezzük, hogy kö-

dr. Riskó Nagy László főkonzul úrral készítettünk

rülbelül félmillió magyar él, dolgozik, tanul kül-

interjút. Egyrészt érdeklődtünk a brit kilépéssel

földön és mindannyian pénzt utalnak haza, akkor

kapcsolatos reformszavazásról, másrészt a

egy főre lebontva 1.200.000 Ft-ot utalnak haza.

magyar, illetve a közép-európai kisebbségről

Természetesen, ez a számítás semmiképp sem

alkotott külföldi véleményekről. A főkonzul úr

pontos, mert a tanulók feltehetőleg nem utalnak

elmondása szerint az Egyesült Királyság szociális

haza, s a családok minden egyes tagjára sem lehet

kiadásokat megvágó elképzelései alapvetően

igaz ez az állítás. Mégis, ha ebből a számításból

nem a magyarokkal vagy a közép-európaiakkal

kiindulva egy tükörszámítást végzünk érdekes

szembeni rossz tapasztalatokból táplálkoznak.

adatot kapunk meg. Feltételezzük, hogy az előbb

Sokkal inkább arról van szó, hogy a britek azokat

említett félmillió honfitársunk hazaköltözik és

kívánják kivonni a szociális védőháló alól, akik

egyszerre el tudnak helyezkedni a munkaerő-

nem befizetői a rendszernek. Bár csak becslések

piacon és mindegyikük a bruttó átlagkeresetet

állnak rendelkezésre az Egyesült Királyságban élő

(bruttó 250.000 Ft) fogja kézhez kapni, akkor

és dolgozó magyarok számáról, mégis ők több-

bruttó 125 milliárd forintot keresnének havonta.

nyire befizetői az ellátási rendszernek, semmint

Ez éves szinten 2,4-szer annyi, mint a hazautalt

haszonélvezői. Így alapvetően a magyarokról

összeg. Továbbá, az előbbivel szemben, ez nem

kialakult kép inkább semlegesnek mondható,

csak fogyasztási adóként (ÁFA) csapódna le,

mint negatívnak. Honfitársainkat leginkább egy

hiszen a hazautalt pénz leginkább a családtagok

kalap alatt szokták említeni a közép-európai or-

fogyasztását segíti elő, hanem egyéb adóbevétel

szágokból betelepültekkel.

is keletkezne. Ismét hangsúlyozandó, hogy ez a

Ezt erősíti az az adat is, miszerint a 2014-es év-

számítás semmiképp sem valós, hiszen félmillió

ben több, mint hárommilliárd euró, azaz kb. 630

plusz munkahely betöltése a munkaerőpiac ke-

milliárd forintnyi munkajövedelmet utaltak haza

reslet és kínálat oldalát megbolygatva hatna a

a külföldön dolgozó magyarok.2 Ez a szám 2011-

keresetekre, s ez csak egy a sok indikátor közül, ami befolyásolná ezt a számítást és egy közgaz-

2 http://www.portfolio.hu/gazdasag/

dasági alapon nyugvó kutatásnak lenne a feladata

rengeteg_penzt_utalnak_haza_a_kulfoldon_

pontosabb számokat adni. Amennyiben az imént

dolgozo_magyarok.221237.html

50

végigvezetett és leegyszerűsített számítást ves�-

Olaszországban Rómában, Németországban

szük alapul, elmondható, hogy nemzetgazdasági

Münchenben, és Svédországban Stockholmban.

szempontból hasznosabb lenne, ha itthon találnák

A következő időszakban pedig további pozíció-

meg számításaikat azok, akik jelenleg külföldön

kat akarnak létesíteni majd a világ valamennyi

dolgoznak.

pontján, ahol jelentősebbnek tekinthető magyar

A főkonzul úr megjegyezte, hogy nem ritkán még

diaszpóra él.

manapság is az a kép alakul ki az emberekben,

Balogh György elmondása szerint az Angliában

miszerint külföldön jobb élet vár mindenkire. Sajnos,

működő társadalmi szervezetek hagyományai

főként az alacsonyabb képzettséggel rendelke-

–ahogyan valamennyi nyugati magyar szervező-

zők körében a megfelelő tájékozódás hiányában

désé – a második világháború és az 1956-os

vállalkoznak a külföldre költözésre és nincsenek

forradalom idejéig vezethetőek vissza. A rend-

tisztában a kinti kereseti lehetőségeikkel. A mi-

szerváltozást követően ugyanakkor megszűnt

nimálbér jelenleg kb. 320.000 Ft-nak megfelelő

az az identitást képző indok, amivel szemben

összeg, amihez ha hozzávesszük a 200.000 Ft-os

a nyugatra emigráltak meghatározták magukat.

átlag albérlet (ami csak egy szoba közös helysé-

Az 1990 előtti nyugati szervezetek úgynevezett

gekkel) és a 40.000 Ft-os tömegközlekedési árakat

emigráns típusú közösséget alkottak, ahol a cso-

már nem olyan csábító képet festenek elénk.

portkohézió tradicionálisan erősnek nevezhető.

Ezért azok, akik nem keresnek ennél valamivel

A 90-es évektől kezdve a szocializmussal szem-

magasabb összeget, szó szerint szűkölködnek

beni politikai, ideológiai fundamentumról sokkal

és hónapról hónapra élnek.

inkább áthelyeződött a hangsúly a hagyomány-,

A főkonzullal készített interjút követően Balogh

kultúra- és nyelvápolás irányába. A magyarországi

György, nemzeti összekötő diplomatával folytat-

kormányzati politika is azt fogalmazta meg, hogy

tunk megbeszélést. A nemzeti összekötő diploma-

ezeknek a szervezeteknek leginkább a nemzet-

ta feladata az adott külföldi országban létező nem-

stratégiai célokba kell beágyazódniuk és a Ma-

zeti közösségekkel való kapcsolattartás. Rengeteg

gyarország külföldi szervezetinek legyenek inkább

magyar szervezet, csoportosulás tevékenykedik

tekinthetőek, sem mint egy másik országban

külföldön, amelyek között nem igen volt eddig ko-

tevékenykedő, s Magyarországtól szinte telje-

hézió. A nemzeti összekötő diplomata célja tehát

sen független szervezeteknek. Természetesen,

az ilyen szerveződések feltérképezése, igényeik

mivel ezek a csoportosulások nem-kormányzati

felmérése és egy érdemi párbeszéd elindítása az

szervezetek (NGO-k), ezért közvetlen irányításról

anyaországgal való összekapcsolás feltételeinek

nem beszélhetünk. Ezért volt szükség a nemzeti

kialakítása érdekében. A nemzetpolitika kialakí-

összekötő diplomata tisztség létrehozására, aki a

tása és a humán- és pénzügyi források elosztása

soft-diplomacy eszközeivel képes lehet befolyá-

érdekében elengedhetetlen a támogatandó fél

solni a szervezetek működését és integrációjukat

szükségleteinek megismerése. A magyar diplo-

a magyar nemzetstratégiai célokba. Bár a 21.

máciában az összekötő diplomata új pozíciónak

század technikai vívmányainak köszönhetően a

számít, hiszen 2014 végén hozták létre, abból a

kapcsolattartás és az információszerzés soha

felismerésből, hogy a magyar állam nem rendel-

nem volt olyan egyszerű, mint manapság, hiszen

kezik megfelelő mélységű kapcsolattal a külföldi

az online hírportálokon keresztül bárki tájékozód-

magyar szervezetekkel. Ilyen diplomaták tevékeny-

hat a magyarországi fejleményekről és a különbö-

kednek az Egyesült Államokban New Yorkban

ző szociális média felületeken keresztül bárkivel

és Washingtonban, Kanadán belül Torontóban,

beszélhetünk. Ennek ellenére megállapítható,

51

hogy nem létesült állandó és aktív kapcsolat a

elősegítése, hanem a kinti önszerveződés és az

mindenkori magyar kormánnyal, különben nem

ottani sikerek elérése, amihez a későbbiekben

lett volna igény a nemzeti összekötő diplomata

csatlakozhat majd egyfajta tudástranszfer Ma-

tisztség létrehozására.

gyarország irányába. Ezeknek az embereknek

3

Van ugyanakkor egy olyan réteg– akik az EU csat-

sikerült jól beágyazódni a külföldi társadalom-

lakozást követően telepedtek le az országban-

ba és nem feltétlenül céljuk, hogy hazatérjenek.

elsősorban a fiatalság körében, akik számára a

Ugyanakkor olyan tudással és tapasztalattal ren-

magyarság önmagában már nem elég hívó szó, s

delkeznek, amely akár itthon is hasznosítható.

sokkal inkább tematikus események és programok

Ehhez szükséges egy „híd” kiépítése és olyan

iránt mutatnak érdeklődést. Jellemző például a

fórumok megszervezése, ahol lehetőséget kapnak,

külföldi egyetemeken tanuló egyetemisták hely-

hogy megosszák ismereteiket és tapasztalatokat

zete, akik az egyetem berkein belül jól szervezet-

cseréljenek egymással. A kulcs tehát olyan te-

tek, különböző diákköröket alapítanak, mégis a

matikus programok megszervezése, ahol ezek a

hagyományos értelemben vett kultúra ápolás

személyek szakmai érdeklődésüknek megfelelően

nem mozgatta meg eddig az érdeklődésüket. Ide

kapcsolatba léphetnek egymással, legyen szó

sorolhatóak olyan fiatal kutatók, szakemberek is,

akár egészségügyi fejlesztésekről vagy pénzügyi

akik a magyar hagyományok ápolásán túl valami

befektetési kérdésekről.

többet akarnak. A 2016 januárjától Londonban

Rendkívül fontos lenne a folyamatosan felhalmo-

működő Új Nemzedék Program irodája leginkább

zódó tudást rendszerezni és egy olyan intézmény-

ezt a réteget próbálja megszólítani. Az irodá-

rendszert kialakítani – akár az Új Nemzedék Iroda

ban jelenleg egy teljes munkaidőben dolgozó

kompetenciáit kibővítve -, amely képes a különbö-

irodavezető, egy részmunkaidős helyettes és

ző stakeholderekkel állandó kapcsolattartásra és

egy külső foglalkoztatott munkatárs dolgozik.

egy olyan mechanizmus fenntartásárára, ahonnan

Rövid távon elsődleges célkitűzésük az olyan

Magyarország számára konkrét és kézzelfogható

sikeres és magas hozzáadott értékű tudással

eredményeket lehet kinyerni. Ez főképp azért is

rendelkező magyarok egybegyűjtése, akiket az

kiemelt kérdés, mert az előbbiekben már ismer-

eddig létező fórumok nem tudtak megszólítani.

tetett braindrain és braincirculation változásai

Bár néhány hónapos működésük hosszú távú és

miatt folyamatosan új emberek kerülhetnek be

megalapozott konzekvenciák leszűrésére még

ebbe a mechanizmusba, akik számára az idő

nem feltétlenül alkalmas, mégis néhány érdekes

előrehaladtával egyre nagyobb információs bázis

gondolat már most megfogalmazható az előbb

fog rendelkezésére állni.

nevesített csoport és Magyarország kapcsolatá-

Ehhez kiváló alapot biztosíthatnak a már kinn élő

nak szorosabbra fűzését illetően.

és sikereket elérő magyarok, akik hosszú évek

Az Új Nemzedék londoni irodájának első tapasz-

alatt gyűjtötték össze azt tudást, amivel külföldi

talatai alapján megindult egy „networking”, azaz

szinten is elismerést vívtak ki maguknak. Az ő

hálózat olyan magyarok között, akik eddig nem

segítségükkel lenne szükséges egy mecénási vagy

kapcsolódtak semmilyen magyar szervezethez

tutorálási fórumot kialakítani. Ennek értelmében

sem. A fő üzenete elsősorban ennek a networking-

a megfelelő know-how-val rendelkező személyek

nek nem a hazatérés és az otthon való boldogulás

összegyűlnének érdeklődésük szerint körökben és az éppen külföldre érkező tehetséges, de tapasztalattal nem rendelkező fiatalokat segítenék.

3 Interjú Balogh György nemzeti összekötő

A tutorálásnak köszönhetően akár mindkét fél szá-

diplomatával

52

mára win-win helyzetet eredményezhetne, tehát a

közösséget alkotnak és támogatják egymást.

mentor és mentorált is egyaránt nyertesként kerül-

Egy idegen országban óriási segítséget jelent

hetne ki az együttműködésüknek köszönhetően.

bárki számára, ha van egy olyan közösség, akik

A mentorált olyan tanácsokkal, tapasztalatokkal

az elhelyezkedésben, szállás keresésében, akár

gazdagodhatna, amelyek elősegíthetik szakmai

a mindennapi bevásárlás kérdéseiben segíteni

fejlődését és nem mellesleg rengeteg időt is

tudják az éppen kiérkező honfitársaikat. Ha ez

megtakaríthat maga számára, azzal az esettel

a szerveződés folyamatos kapcsolatot tart a

szemben, ha mindent maga tanulna meg. Ez pedig

mindenkori magyar kormány megfelelő intéz-

óriási versenyelőnyt jelenthet a munkaerőpiacon,

ményeivel, sokkal könnyebben megismerhetőek

ugyanakkor az anyaországhoz való kötődése is

lesznek az igények és így az ehhez szükséges

erősödhet azáltal, hogy egy kormányzati koor-

stratégia alkotás is jobban igazítható lesz a valós

dinációval megvalósuló fórum tagjává válik és

szükségletekhez. Azok, akik pedig csak néhány

magyar mentorral állna állandó kapcsolatban.

évre terveztek a külföldi életüket, állandó informá-

A program a mentor részére is ígéretes lehet,

cióval rendelkezhetnek az otthoni lehetőségekről

hiszen a tehetséges fiatalok ötletei innovációs

és a kinn megszerzett tapasztalatukkal esetleges

támogatást nyújthatnak a tutorálásért cserébe.

hazatérésük esetén kiemelkedő versenyelőny-

Az a réteg, amely az eddig elért eredményei alap-

re tehetnek szert a Nyugat-Európában szerzett

ján alkalmas lenne erre a feladatra, feltehetően

munkatapasztalatuk és nyelvtudásuk alapján.4

megtalálta külföldön a számításait és nehezen

Rövidtávon a legkönnyebben hazahívható réteget

elképzelhető, hogy kormányzati támogatásból

a jelenleg külföldön tanuló egyetemisták jelentik.

megvalósuló bármilyen program keretében ha-

Balogh György elmondása szerint az angliai fel-

zatérne. Velük kapcsolatban sokkal inkább az

sőoktatásban résztvevő magyar hallgatók 80%

lenne a feladat, hogy egy úgynevezett „stand-by”

érdeklődik a hazatérés iránt, de nincsenek tisztá-

állapotban tartsuk őket, azaz legyen egy állandó

ban a magyarországi munkaerőpiac kínálta lehe-

kapcsolatuk Magyarországgal, legyen szó akár

tőségekkel. Hazatérésükhöz egy magyarországi

kinti programok szervezéséről részükre, vagy

állandó állásmonitoring és egy információs kam-

vendéglátásukról az otthoni szakmai rendezvé-

pánykörút elindítása járulhatna hozzá nagyban.

nyek keretében. Ha ez a kapcsolat megmarad

Nyugat-Európa egyetemi városaiban már egy egy

és kialakul bennük a mentorálásra való hajlam,

napos tájékoztató körút szervezése is hozzájá-

akkor óriási támaszt jelenthetnek mind a később

rulhatna ahhoz, hogy fiataljaink megismerjék az

kiutazók, mind Magyarország számára is.

otthoni lehetőségeket.

A potenciálisan hazacsábítható réteg két klas�-

A külföldön végzett diplomások vagy a munkában

szikus típusa a külföldön tanuló egyetemisták

eltöltött néhány évet maguk mögött tudó fiatalok

és azok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők

különösen versenyképesek lehetnek a Magyaror-

(diplomások, OKJ képzés, stb.), akik itt nem a

szágon telephellyel rendelkező multinacionális

képzettségüknek megfelelő munkát végeznek. Az

vállalatoknál, ahol „hagyományosan” nyugat-eu-

első lépés ellenben itt sem az azonnali hazatérés

rópai állampolgárok töltik be a vezetői pozíciókat.

elérése lenne. Számukra a megfelelő munkahely

Jól látható, hogy különféle csoportok, különfé-

megtalálásában kell segítséget nyújtani. Balogh György véleménye szerin a lengyelek szol-

4 Egyes becslések szerint 600.000-1.000.000

gálhatnának előttünk példaként. Bár számuk jóval

közé tehető az Egyesült Királyságban élő

magasabb ugyanakkor egy jobban szervezett

lengyelek száma.

53

le igényekkel jelennek meg szerte Európában,

rétegnek a legnehezebb az elérése és aktivizálási

amelynek a kezeléséhez érdemes egy központi

hajlandósága. Nem ritka, hogy ezek a személyek

koordinációs szervezet felállítása. Létre kell hozni

a magyarországi munkaközvetítő által szervezett

egy olyan csatornát, amely képes a külföldön

tömegszállásokon laknak (6-12 fő/lakás) és saját

élőknek segíteni, egy állandó kapcsolatot fenntar-

mikroközösségükön kívül ritkán érintkeznek a

tani velük és a későbbi esetleges hazatérésüket

magyar kultúrával. További nehézség, hogy a

is elősegíteni.

pénzszerzés, mint motivációs tényező szintén

A kivándorlás megállításának vagy legalábbis

ennél a csoportnál a legmagasabb, ezért a sza-

lassításának kezelésére tehát nem hozhatóak

badidős elfoglaltság rovásárára gyakran túlórát

azonnali és gyökeres változások. A folyamat rövid

vállalnak, s így fokozatosan veszítik el a kapcso-

és középtávon sem fog teljesen megszűnni, amíg

latot a külvilággal. A nyelvtudás hiányának és a

az Európai Unión belüli országok gazdaságai nem

folyamatos munkavégzésnek köszönhetően az

konvergálnak egymáshoz és a centrum-periféria

ő többségi társadalomba való integrálódásuk a

jelenség értelmezhető a tagállamok között. A

legkevésbé sikeres. Ennek következtében haza-

megoldáskeresésben így nem a kimegy-hazajön

térnek és az összespórolt pénzükből próbálnak

tengelyen kell mozogni, sokkal inkább rátelepülni

meg Magyarországon új életet kezdeni. Ennek a

kell a folyamatra és az abban kiaknázható ered-

rétegnek a legfőbb igénye tehát az lenne, hogy

mények alapján kell változást elérni.

megfelelő információt kapjanak arról, milyen

A legnehezebben elérhető társadalmi réteg, egy-

költségekkel és veszélyekkel járhat, ha megfelelő

ben a legnagyobb számú csoport is, a maximum

felkészültség nélkül érkeznek meg egy nyugati

érettségivel vagy szakmunkás végzettséggel

államba. A problémát alapvetően a gyökerénél kell,

rendelkezők. Sajnálatos módon ők azok, akik a

és talán lehet is kezelni. Egyrészről járási szinten

leginkább ki vannak szolgáltatva a külföldi mun-

kellene olyan tájékoztató rendezvényeket szervez-

kaerőpiac viszontagságainak. Ennek legfőbb

ni, ahol az emberek megfelelő képet kaphatnak

oka, hogy ők beszélnek legkevésbé nyelveket és

a kinti élet mibenlétéről. Másrészről a fiatalokat

ők rendelkeznek a legkevesebb információval a

a fókuszba helyezve, a középiskolákban kellene

kinti élet velejáróiról. A két Körősi Csoma Sándor

hasonló tájékoztatónapokat tartani.

ösztöndíjas is egyetértett abban, hogy ennek a

Kutatásunk következtetései Galavits Patrik A Magyarországot elhagyó honfitársainkkal kapcso-

menő, de jelentős javulást tapasztalnánk főleg

latos legfontosabb feltélezéseink beigazolódtak.

a reálkereseteket tekintve az elkövetkező 5-10

Valóban az anyagi okok játsszák a legfontosabb

évben, a jobb fizetések vonzó ereje nyugatról nem

szerepet kivándorlásukban és a rossz magyaror-

szűnne meg. Kétségtelen, amennyiben keveseb-

szági közhangulat is egyre inkább hatással van

ben éreznék kilátástalannak a jövőjüket itthon,

rájuk. Irreális elvárás lenne, ha azt mondanánk,

nem hagynák el Magyarországot annyian, de

hogy az ország vezetőinek belátható időn belül

nem szabad alábecsülnünk a jobb életbe vetett

gazdaságpolitikai bravúrokkal hasonló életszínvo-

hitet és kalandvágyat, amely mindig hajtóerőként

nalat kell itthon biztosítania a lakosságnak, mint

hagyhat a kivándorlásra. Emellett láthattuk: so-

van Németországban, az Egyesült Királyságban

kak nem találnak maguknak megfelelő munkát

vagy éppen Belgiumban és Hollandiában. Erre

itthon, mert túlképzettek és tulajdonképpen arról

képtelenek vagyunk, és még ha nem csodaszámba

sem álmodhatunk, hogy ezeknek az emberek-

54

nek hamarosan legalább hasonló feltélteleket

ismeretségén és legfőképpen elhatározásán.

és lehetőségeket tud Magyarország biztosítani,

A megváltozott Európa és a globális világ által

mint amilyet azt a londoni Cityben vagy Frank-

feltett kérdés tehát nem az, hogy hogyan tudja

furt pénzügyi negyedében a legnagyobb bankok,

egy-egy ország otthon tartani a lehető legtöbb

biztosítók vagy tőzsdék teszik.

embert, hanem, hogy sikerül-e vonzó alternatí-

Inkább az a kérdés, hogy tragédiaként fogjuk-e

vaként megmaradnia az azt elhagyóknak. Ha ezt

fel, ha valaki Magyarország elhagyása mellett

a kritériumot egy ország tudja teljesíteni, akkor

dönt? A válasz erre egyértelmű: semmiképpen

válhat igazán sikeressé.

sem. Már csak azért sem, mert ha belegondolunk,

Kutatásunk adataiból kiderül: a kivándorlás és

a rendszerváltás óta azon dolgoztunk és abban

az országelhagyás fogalmát ideje jelentősen

reménykedtünk, hogy végre a magyarok előtt is

újragondolni. Ma már nem arról van szó, hogy a

megnyílhatnak a határok, előttük is ott lesz majd

Magyarországról elköltözők soha ne akarnának

a rengeteg lehetőség, a külföldi, nívós egyetemek;

hazájukba visszatérni. Még csak arról sem beszél-

a munkaerőpiac kínálta esélyek. El kell fogadnunk,

hetünk, hogy a kiválasztott célországon kívül más

hogy a világ óriásit változott, bizonyos szempon-

országban ne akarnák kipróbálni magukat. Nagyon

tokból az elmúlt két évtizedben többet, mint az

sokan akarnak élni a megváltozott világ kínálta

azt megelőző száz évben.

lehetőségekkel, vannak hozzá elég bátrak, hogy

Soha nem voltak még ennyire mobilak a társadal-

idegennyelven, egy más országban kamatoztassák

mak Európán belül, ma már egészen fiatalon is

tudásukat, fejlődjenek és keressék boldogulásukat.

megadatik sokaknak, hogy akár középiskolásként

A fiatalabb generációk merőben másképp állnak

majd később egyetemistaként különböző ösztön-

tanulmányaikhoz, munkájukhoz és alapvetően

díjak, összeurópai programok révén belekótoljanak

életükhöz, mint szüleik. Egyre kevesebb kötött-

a nemzetközi környezetbe. Kutatócsapatunk tag-

séget viselnek el, minél szabadabbnak akarják

jainak nagy része is töltött már el hosszabb-rövi-

érezni magukat. Ettől függetlenül többségük nem

debb időt valamilyen ösztöndíjjal külföldön, így

akarja elveszteni kötődését szülőföldjéhez, és

személyes tapasztalatból is mondjuk, hogy ezek

meggyőződésünk, hogy azok, akik kérdőívünkben

a nemzetközi tapasztalatok nagyon sokat érnek

lemondóan nyilatkoztak hazatérésükről vagy

a hazai munkaerőpiacon is, hozzájárultak sze-

Magyarországról, kicsi, de lényeges változások

mélyiségünk fejlődéséhez és alapvetően mindig

hatására változtatnának véleményükön.

nagyon szép emlékként fogunk rájunk tekinteni.

Magyarországnak szüksége van a külföldi ta-

Arról nem is beszélve, hogy mennyit segítenek a

pasztalattal rendelkező, nyitott, tanult, világot

más országokból érkezőkkel való találkozások

látott polgáraira. Olyan csatornákat kell teremteni,

abban, hogy másképp gondolkodjunk a külföl-

amelyek megkönnyítik számukra a hazatalálást

diekről, nyitottabbak legyünk mások kultúrájára

és éreztetik velük, hogy fontosak a hazájuknak,

és ők is a miénkre.

hiába válnak sokan bizonyos értelemben akár

Miért is ne lehetne ugyanilyen nagyszerű lehe-

világpolgárrá, Magyarország mindig hazavárja

tőségként tekinteni arra is, ha valaki külföldön

őket és számít rájuk.

vállal munkát? Hiszen a munkavállalásra sok

Kutatásunk egyik legfőbb tapasztalata, hogy a

esetben hatványozottan igaz, hogy még könnyebb

külföldön élő honfitársaink nyitottak a hazájukkal

belevágni külföldön, mint egy egyetemi ösztön-

való kapcsolattartásra, és ez alatt nem csak a

díjba – hiszen a munkavállalás leginkább csak az

családtagokkal és az ismerősökkel való kapcsolat

egyénen múlik, saját képzettségén, elképzelésein,

ápolását értik. Tapasztalataik és tudásuk meg-

55

osztására számíthatnánk, de jelenleg nincs olyan

Reméljük, a kor kihívásainak megértéséhez ku-

hivatalos és szervezett csatorna, ami a téma

tatásunk a helyes kérdések és új szempontok

komplexitásához mért komolysággal közelítene

beemelésével segítséget tudott nyújtani.

hozzájuk.

56

Köszönjük a kutatásunkban történő közreműködést: Dávid Máté Erdősi Petra Kovács Mátyás Lehoczki Adrienn Sági Anna Szabó Ádám Ujvári Dorottya

COPYRAMA NYOMDA

57