Életszakaszok: Öregedés Csontrendszer és a bőr öregedése
Csont l l l
Vázrendszer felépítése Mozgás kivitelezés Szerv védelem
Összetétel: kötőszövet szerves mátrix-szervetlen összetevők
l
Szervetlen összetevők: A száraz anyag tartalom 65%-át adja Ca-P kristályok, amorf Ca-P sók
l
Szerves alkotóelemek: A száraz anyag 35%-a 90%-a kollagén (1-es típus) 10%-a nem kollagén eredetű fehérjék: serum albumin PDGF – csont regeneráció Sejt kapcsolat: fibronectin proteoglycan-ok (ismeretlen hatás): chondriotin, heparin sulfate Növekedéssel kapcsolatos fehérjék: TGF-β, IGF-I és II K-vitamin függő fehérjék: osteocalcin (fehérje turnover)
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Csont sejtek: l
l
l
Osteoblast: Fehérje szintézis és szekréció, csont mátrix fehérjék szintézise – csont mineralizációja, collagenase, prostaglandin E szekréció Osteoclast: Nagy, több magvú sejtek, csont felszívás, H+ termelés-dekalcifikálja a környező csontot (savas pH-lysosomalis enzim termelés-mátrix bontás) Osteocyta: Más osteocytákkal kapcsolódnak, valószínűleg ezekreagálnak a PTH-ra, és szabályozzák a kálcium homeosztázist.
KÉK-osteoblast, ZÖLD-osteoclast, SÁRGA-osteocytes
CSONT ÚJRAKÉPZŐDÉS: /Remodelling/ l
l
l l
Lebontás és újraképződés (fáradás és mikrosérülésekkel szembeni prevenció) Kezdő lépés: osteoclast-lebontás, üreg képződés, osteoblast-újratöltés koncentrikus rétegekkel Lebontés: 21 nap; újraképződés: több hónap Az egyensúly megbomlik az idősödő életkorral!!
A csont újraképződés zavarai öregedés során
l
Túl nagy és túl sok üreg képződés Megkésett csont képződés/újra feltöltés
l
Eredmény:
l
kisebb csont tömeg és nagyobb törésre való hajlam
CSONT VESZTÉS l l
-
Az öregedés elkerülhetetlen következménye Függ: Nem Csonttípus Életkor (kezdet: 30-as évek, megjelenés: 50es évek, menopausa-osteoporosis)
OSTEOPOROSIS Alacsony csonttömeg és növekvő érzékenység a törésekre kis traumák hatására. l Szakaszai: - elsődleges (idiopátiás-fiatalkori, postmenopauzális, időskori osteoporosis) - másodlagos (csak 10%, felismerhető klinikai tünetek) VAGY: - I. típus: porózus, szivacsos szerkezetű csont, 51-75 év, jellemző a csigolyák és a distalis radius törése; nők : férfiak - 6:1 - II. típus: szivacsos szerkezetű csont, 70+év, ékcsigolyák és csípőtörések, nők : férfiak - 2:1 l
MENOPAUZA l
l
l l
Kezdeti fázisban gyors csontvesztés a menses megszűnése után (10 év) Növekvő osteoclast aktivitás – csont ásványi anyag és mátrix vesztés Alacsony serum ösztrogén Ösztrogén – csont vesztés ???
PTH, D-vitamin, CALCITONIN l
PTH: stimulálja a Ca kiáramlást a scontból, serkenti a vesetubulusokban a Ca visszaszívást, segíti a bioaktív D-vitamin átalakulását. Növeli az osteoclastok számát és aktivitását- osteoblastnak van PTH receptorjaostebolast osteoclast aktivitást serkentő faktort termel.
l
D-vitamin forrás: táplálkozás vagy 7dehydrocholesterol-ból képződik a bőrben UV sugárzás hatására; D3 inaktív, a májban majd a vesében hydroxilálódik létrehozva az aktív (D3,) vitamint.
l
Calcitonin: csökkenti az osteoclastok méretét, számát és mozgékonyságát.
KÁLCIUM HOMEOSZTÁZIS KONTROLL MEGVÁLTOZÁSA l
HYPOTHESIS I. Nemi hormonok gátlólag hatnak a PTH-ra → meopauza után megszűnik → magas plazma Ca → PTH csökkenés → csökkent D3 vit. visszaszívás és átalakítás → csonttömeg csökkenés – ösztrogén kezelés (csökkenő Ca és növekvő PTH)
l
HYPOTHESIS II. PTH növekszik és nem csökken öregedéssel, D3 vit. Mennyiség nem függ össze az osteoporosissal
l
HYPOTHESIS III. Kálcitonin deficiencia – nincs gátlás az osteoclast aktivitáson EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK
ÁLLAT KÍSÉRLETEK l
Ovarectomy: Növekvő gyorsaságú csont turnover, nagyobb szivacsos csontállomány vesztés, csökkenő intestinalis Ca visszaszívás
KEZELÉSEK: ösztrogén, PTH, calcitonin, fizikai aktivitás
RIZIKÓ FAKTOROK l
Külső faktorok: - fehér vagy ázsiai nők, vékony csontozat vagy alacsony csúcs csonttömeg a fejlődés végére, családi kórtörténet - sebészi vagy korai menopauza, alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, inadekvát Ca bevitel
CSONTVESZTÉS PREVENCIÓJA l l l
l l
Aktív életstílus – rendszeres fizikai aktivitás Megfelelő Ca bevitel Rendszeres csontsűrűség vizsgálat 50 év felett (autoradiography) Nap/fény terápia Ösztrogén terápia
ÖREGEDÉS Bőr
l
Az öregedés hatása legészrevehetőbb.
a
bőrön
a
l
Az öregedési folyamat az öröklött genetikai program és a soktényezős környezeti faktorok eredményeként jön létre.
l
Napsugárzás, photoaging: a belső öregedéi folyamat és a napsugárzás okozta károsodások összeadódása – a bőr megjelenésében létrejövő nemkívánatos változások.
„Belső” öregedés l
l
Kiszáradás, petyhüdtség, proliferatív bőrelváltozások Bőr alkotórészei: epidermis bazális membrán zóna dermis subcutis járulékos alkotóelemek
ráncok,
jóindulatú
HiSZTOPATHOLÓGIA EPIDERMIS l l l l
stratum corneum- corneocyták keratinocyták melanocyták Langerhans sejtek
EPIDERMIS l
l
l l
l
Stratum corneum: Véd a vízvesztéstől, káros kemikáliák és kórokozók elleni védelem, szétszórja az UV sugarakat Corneocyták: öregedéssel csökken az epidermális turnover Keratinocytes: immunológia, gyulladásos folyamatok – cytokinek Melanocytes: melanin pigmentek – bőrszín, védelem
Langerhans sejtek: immunológia
BAZÁLIS MEMBRÁN ZÓNA l
Kontakt régió – kommunikáció
l
Kisebb proliferáció – csökkent kommunikáció, nagyon sérülési lehetőség
DERMIS l l l l
Támasztó kötőszövet Erek, idegek, véralvadás – fibroblasts Collagene - merevség Glycosaminglycan - rugalmasság
Fiziológiás változások l
Határ funkció
l
Immun funkció
l
Seb gyógyulás
l
D vitamin termelés
Látás, hallás, íz érzés, szaglás
Hallás öregedése
Az idős populáció körében a 65 éves életkorúak 29%-ának van jelentős hallás vesztése, ami a 80 éves életkorúaknál 50 %-ra emelkedik. A hallás vesztés döntő hatással van az életminőségre, különösen amikor megakadályozza, hogy meghalljuk és megértsük a beszédet. Sok idős ember, aki hallás csökkenésben szenved, egyben látás romlása is van, és ez a kombináció jelenősen tudja gátolni a mindennapi élettevékenységek végrehajtását. A hang több jellegzetessége, beleértve a hangosságot és a hangmagasságot, hatással van a beszéd során képződő hangok megértésének képességére. Például a hallásvesztés képtelenné tesz, hogy meghalljunk szavakat bizonyos hangossági küszöb alatt. A hallásvesztés továbbá képtelenné tesz, hogy különbséget tegyünk hasonló hangzású szavak között, ami függ a hang erősségétől és magasságától.
A fokozatos hallásvesztést, ami sok idős embert érint presbycusis-nak nevezik. A presbycusis elkezdődhet a 20-as életévekben, de észrevétlenül folytatódik az 50-60-as életévig.
Az öregedés önmagában szerepet játszik a presbycusis kifejlődésében, de a zaj valószínűleg a leggyakoribb oka. A zajártalom roncsolja a hajszálvékony kapcsolatokat a cochleában, amik vezetik a hangot. Mind a hang erőssége, mind a zajártalom ideje fontos tényező. Egyszeri, nagyon hangos zajártalom is okozhat hallás vesztést, de az ilyen hallásvesztés általában ideiglenes.
Mindemellett az ismétlődő, hangos zaj hatások is általában megmaradó hallás vesztést okoznak. Az USA-ban emberek millióit éri olyan szintű zaj hatás, ami károsíthatja a hallást. Tipikusan, minden zajhatás hallásvesztést okoz, olyan finomat, ami alig észrevehető. Csak évtizedek során végbemenő zajártalmak összeadódva okoznak olyan károsodást, amely már érzékelhető.
Bizonyos
gyógyszerek,
mint
a
gentamicin
és
hasonló
antibiotikumok
(aminoglycoside antibiotics), a cisplatin (egy kemoterápiás gyógyszer), az aspirin és kapcsolódó gyógyszerek (salicylates) és a furosemide és kapcsolódó diuretikumok (loop diuretics) is okozhatnak hallás vesztést. Az aspirin fül csengést okozhat (tinnitus), ami általában átmeneti és csak magas dózisnál jelentkezik. Alkalmanként a Quinine is okozhat hasonló szimptómákat. A hallójárat fülzsír általi elzáródása a leggyakoribb oka az enyhe hallás vesztének az idősek körében. Azoknál az embereknél is, akik sok év óta hideg vízben úsznak, kifejlődhet elzáródás a hallójáratban csontos nyúlványképződés következtében (exostoses). Általában kis jelentőséggel ezek a csontnyúlványok is képezhetnek viaszt, amit a bőr felhalmoz. Kevésbé gyakran a hallójárat részben vagy teljesen elzárt abnormális csontnövekedés miatti koponya deformitása miatt. (Paget kór).
Sokkal ritkább általános oka a hallásvesztésnek a dobhártya szakadása, fertőzés vagy allergia, ami folyadék képződést okoz a dobhártya mögött, vagy idegen tárgy általi hallójárat elzáródás, hallóideg, agy vagy eustachkürt tumor, stroke és kórok melyben valamilyen okból az egyén saját immunrendszere fordul a szervezet ellen (autoimmun betegségek).
Az öregedéssel kialakuló hallásvesztés olyan fokozatosan fejlődik ki, hogy az ember nem is figyel fel az első tünetekre. A magas hangok nagyobb mértékben érintettek, mint az alacsonyak. A nők és a gyermekek hangjának megértése ezért, ami magasabb hangfekvésű, mint a férfiaké, különösen nehézzé válhat. A magas hangú hangszerek, mint amilyen a hegedű, egyhangúnak szólnak.
Emellett, bizonyos betűket, mint a C, D, F, K, P, S és a T nehéz megkülönböztetni. Néhány betű hang meghallásának képtelensége miatt úgy tűnhet, hogy a beszélő motyog.
Ezért szavakat félreérthetünk: azt
hallhatjuk, hogy „bone”, mikor a beszélő azt mondja, hogy „stone”. A társalgás nehezen követhetővé válik,különösen forgalmas, zajos helyeken.
Folyamatosan
arra
kérni
másokat,
hogy
beszéljenek
hangosabban frusztráló mind a beszélő, mind a hallgató számára. Hallás csökkent emberek félreérthetik a kérdést és oda nem illő bizarr választ adhatnak, azt az érzetet keltve másokban, hogy nem normálisak. Helytelenül érzékelik a saját beszédhangjuk erejét is, ezért kiabálnak, elbátortalanítva másokat a velük való beszélgetéstől. A háttérzajok elfedhetik a magas frekvenciájú és nem teljesen tiszta hangokat, megnehezítve a beszédértést még a normálisan halló időse számára is. A háttérhangok kompenzálására sok idős ember kifejleszti a szájról olvasását, hogy értse, ami elhangzott.
Sajnálatosan, a legtöbb, időseknél kialakuló hallásvesztés kezelhetetlen. Jóllehet,
bizonyos
kezelések
javíthatják az életminőséget.
kompenzálhatják
a
hallásvesztést
és
A hallókészülékek például kedvezőek
lehetnek a legtöbb kis vagy közepes mértékű hallásvesztéssel rendelkező ember számára. A cochleáris implantátum kedvező lehet jelentős hallásromlás esetén is.
Halló készülékek: növelik a hang erősségét, elérve a dobhártyát. Hasznosak, függetlenül a hallás romlás okától, és jelentősen javítják az egyén kommunikációs képességét. Ha a hallásromlás mindkét fület érinti, ami a legtöbb idős ember esetében így van, a legjobb eredményt a mindkét fülön való hallókészülék viselése jelenti. Ha a hallásvesztés az egyik oldalon sokkal jelentősebb, az 1 készülék érintettebb oldalon történő viselése a legjobb megoldás.
Bizonyos
mértékű
íz
és
szagérzet
csökkenés
normálisan
végbemegy a az öregedéssel. Ez azon idegek degenerációjával jöhet létre, amik kontrolálják a szaglást, amik direkt vagy indirekt módon hatnak az ízlelésre. Az ízlelőbimbók száma és érzékenysége is csökken az életkorral. Jóllehet az ízlelés és a szaglás csökkenése vagy elvesztése létrejöhet más, gyakran kezelhető okból is. Ezek az okok lehetnek: Nazális és szinusz problémák, mint az allergia, a szinuszitisz, vagy a nazális polipok Bizonyos gyógyszerek, mint néhány anibiotikum, magas vérnyomás gyógyszerek és a kemoterápia Száj sérülések, fogszuvasodás vagy alacsony száj higiénia Fej sérülések, dohányzás Neurodegeneratív elváltozások, mint a Parkinson-kór, Alzheimerkór
Az ízlelés és szaglás elvesztésének jelentős hatása van az élet minőségre.
Az ízlelés és a szaglás csökkenése
csökkent
étvágyat és szegényes táplálkozást eredményezhet az idős egyéneknél. Túl sok só vagy cukor használatra is csábíthat, hogy fokozzuk az ételek ízét – ami problémát jelenthet, ha valakinek magas a érnyomása vagy cukorbeteg. Ezen okok miatt
fontos
az
íz
vagy
szagérzet
vesztés
orvos
általi
értékelése. Ha helyesen diagnosztizált, a megromlott ízlelés és szaglás sok oka kezelhető.
Megközelítőleg
9000 ízlelő bimbóval rendelkezünk. Az ízlelő bimbók
elsősorban az édes, a sós, a savanyú és a keserű íz érzékeléséért felelősek. A szaglás (és kis mértékben az ízlelés) is fontos szerepet játszik mind a biztonságban, mint az élvezetben. Olyan veszélyeket detektálunk szaglással és ízleléssel, mint a romlott étel, veszélyes gáz vagy füst. A finom étel vagy egy kellemes aroma javítja a szociális interakcióinkat és az élet élvezetét. Az ízlelő bimbók száma csökkenésnek indul nők esetében a 40-50-es, férfiak esetén az 50-60-as életévektől. Azonban minden megmaradó bimbó is elkezd atrofizálni. A négy alap íz érzékelésének érzékenysége úgy tűnik nem csökken a 60-as életévig. Ha az íz érzés csökkent, először általában a sós és édes íz érzés csökken, tovább megmaradó savanyú és keserű érzékeléssel. Mindemellett a száj kevesebb nyálat termel az öregedéssel. Ez száj szárasságot okoz, ami nehézzé teszi a nyelést. Késleltetett és kevésbé hatékony emésztést eredményez és növeli a fog problémákat.
A szag érzés különösen a 70. életévet követően csökken. Ez kapcsolatba hozható az orrban lévő idegvégződések csökkenésével. Az íz és szagérzés öregedéssel együttjáró csökkenésének okaival foglalkozó vizsgálatok ellentétes eredményeket mutatnak. Néhány vizsgálat szerint a normál öregedés önmagában kismértékű íz és szagérzet változást eredményez. A változások kapcsolódhatnak
az
élet
során
betegségekhez,
dohányzáshoz,
környezeti
hatásokhoz. A csökkent íz és szagérzet októl függetlenül csökkenti az evés iránti érdeklődést és élvezetet. Bizonyos emberek kevésbé ügyelnek a személyes higiéniára, ha a szagérzet csökkent. A környezet élvezete lecsökken. Néha
az
ételek
elkészítési
módjának
változtatása,
pl.
a
használt
fűszerek
változtatása segíthet. Néhány ember esetében számolni kell az asphyxia növekvő kockázatával, mivel nem képesek érzékelni a tűzhelyből, vagy a kazánból vagy más eszközből szivárgó természetes gázok szagát. A vizuális gázérzékelő, amely gáz jelenlétében változtatja a kinézetét, segítséget jelenthet.
Bizonyos életkor-függő, szemet érintő változások, mint a presbyopia
teljesen
normálisak
és
nem
jelentenek
semmilyen kóros folyamatot. A kataraktát életkor-függő betegségnek tarthatjuk, ami különösen gyakori az idősek körében, és könnyedén javítható katarakta műtéttel.
Néhányunk valószínűleg súlyosabb életkor függő szem betegséget is át fog élni, amik nagyobb eséllyel lesznek hatással az életminőségünkre, ahogy öregszünk. Ilyen betegségek a glaukóma, a makula degeneráció és a diabéteszes retinopátia.
Presbiópia: Miután elértük a 40 éves életkori mérföldkövet, észrevesszük, hogy sokkal nehezebb fókuszálni közeli tárgyakra a presbiópia miatt. Ez teljesen normális csökkenése a fókuszáló képességnek a szemen belüli lencse keményedése miatt. Egy ideig tudjuk kompenzálni ezt a fókuszáló képesség csökkenést csak azzal, hogy a megfigyelni kívánt tárgyat messzebb tarjuk a szemünktől. Végül szükségünk lesz olvasó szemüvegre, multifokális kontakt lencsére, vagy multifokális szemüvegre. Bizonyos korrekciós műtéti eljárások elérhetőek presbiópia esetén, mint amilyen a monovision LASIK, vagy a konduktív keratoplasztika. Ahogy továbböregszünk a 50-es évek felé, majd tovább, a presbiópia sokkal kifejezettebbé válik. Észrevesszük, hogy egyre gyakrabban kell szemüveg lencsét, vagy kontakt lencsét cserélni. Megfigyelhetjük, hogy egy recept már nem a legjobb megoldás az összes vizuális szükségletünkre. Például egy pár lencsére van szükségünk a normál tevékenységekhez és egy másik a munkához, pl. a komputer előtt.
Katarakták:
Annak
ellenére,
hogy
a
kataraktát
életkor
függő
szembetegségnek tekintjük, általános az idősek körében, amit ők úgy és tekinthetnek, mint normál öregedési változás. A Mayo Klinika szerint, a 65 éves amerikaiak kb. felének van bizonyos fokú katarakta képződés a szemében. Ahogy elérjük a 70 évet, a százalékos arány még magasabb. Becslések szerint 2020-ra több, mint 30 millió embernek lesz kataraktája. Szerencsére a modern katarakta műtét nagyon biztonságos és olyan hatékony, hogy a katarakta következtében kialakult látásvesztés 100 százalékban helyreállítható. Ha katarakta következtébeni látás változást észlelünk,
ne
hezitáljunk
szemorvoshoz
fordulni.
Gyakran
jobb
eltávolítani a kataraktát, mielőtt túlságosan kifejlődik. Van lehetőség ma már multifokális lencse implantátum kipróbálására, visszaállíthatja a teljes
látás
tartományt
szükségességét.
így
csökkentheti
az
olvasószemüveg
Makula degeneráció: Nevezik életkor függő makula degenerációnak is (AMD) a vakság vezető oka az amerikai idősek körében. A Nationale Eye Institute (NEI) szerint a makula degeneráció több, mint 1.75 millió embert érint az USA-ban. Az amerikai populáció gyorsan öregszik, így ez a szám kb. 3 millióra fog emelkedni 2020-ra. Glaukóma: A kockázat, hogy glaukómát kapunk 40 év fölött minden évtizeddel nő a 40 éves kori 1%-ról 12% fölé a 80 éves életkorig.
A
galukómás ameriakiak száma 50 %-al fog nőni (3.6 millióra) 2020-ra. Diabéteszes retinopátia: Az NEI szerint, a 40 év fölötti amerikaiak közül megközelítően 10.2 millió ember diabéteszes. Több szekértő úgy gondolja, hogy az emberek 30%-a, akinek cukorbetegsége van, még nem lett diagnisztizálva. Az NEI szerint a 40 év fölötti ismert cukorbetegek 40 %ának
van
bizonyos
fokú
diebéteszes
retinopátiája,
ill.
diabéteszesnek van kifejlett, látást veszélyeztető retinopátiája.
minden
12.
Hogyan hat az öregedés más szem struktúrákra?
Csökkent színlátás: Azoknak a sejteknek az érzékenysége, melyek a retinában felelősek a normál színlátásért, csökken öregedéssel, ami a színeket kevésbé élénké teszi, a különböző színek közti eltéréseket nehezen észrevehetővé teszi. Különösen a kék szín tűnhet halványabbnak, vagy „kimosottnak”. Mivel nincs terápia erre az életkorral együttjáró normál színérzet csökkenésre, fel kell készülni erre a veszteségre a profiknak (művész, varrónő, elektronikus), akinek fontos a finom szín elkülönítés.
Vitreous leválás: Ahogy öregszünk, a gél állagú vitreous a szemen belül elkezd
elfolyósodni
és
kiáramlik
a
retinából
pöttyöket
és
néha
fényvillanásokat eredményezve, mely általában ártalmatlan, de jele lehet a retina leválás kezdetének – egy olyan veszélyes problémának, meky vakságot okozhat, ha nem kezelik azonnal
