Életünk TORONYIRÁNY. VII. évfolyam, 3. szám augusztus 20. Örökségünk

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

VII. évfolyam, 3. szám 2015. augusztus 20.

Örökségünk T

33

❘ Ajánlat a tartalomból

FOTÓ: DÉVÉNYI ENDRE

TORONYIR ÁNY

16. 

HÛSÉG AZ ÔSÖKHÖZ

A teremben kétszáz tizenéves, velük szemben Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Előadást tart, oldottan, noha nem könnyű szakmai kérdéseket boncolgat. A gyerekek persze helyzeti előnyben vannak: a Dél-Alföldi Talentum Akadémia növendékei ők, akik született adottságaikkal kiemelkednek környezetükből. Tehetséggondozó kurzuson vesznek részt…

8. 

ÉLETRE SZÓLÓ ÉLMÉNY ÉS TANULSÁGOK A 19. ÁGOTA-TÁBORBAN

FOTÓ: ZENTAI PÉTER

Százhetven állami gondoskodásban élő gyermek és fiatal érkezett az ország több megyéjéből DobozSzanazugba, a tizenkilencedik ÁGOTA-táborba. A rendezvényt jellemző felszabadult hangulatú programok mellett nagy szerepet kaptak a traumák feldolgozását segítő terápiás csoportfoglalkozások.

20. 

„EURÓPA KERESZTÉNY LESZ, VAGY NEM LESZ”

A Pew Forum Kutatóközpont több mint 230 országot átfogó éves felmérései szerint a Föld népességének 84 százaléka tartozik valamely valláshoz. A világ vallásai közül a legnépesebb a kereszténység 2,2 milliárd fővel. Ez a szám Földünk népességének 32 százalékát teszi ki. A statisztikai adatok tekintélyesek és látszólag tiszteletet parancsolóak…

6. 

AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS VOLT A FÔ TÉMA AZ IDEI PAPI TALÁLKOZÓN

Hagyományosan Gyula adott otthont a tizenkettedik egyházmegyei papi találkozónak, melyen közel ötven pap vett részt. A júniusi találkozó fő témájául az illegális bevándorlást és annak egyházmegyét érintő kihívásait választotta Kiss-Rigó László püspök.

Torony irá ny

26. 

TÁBORI LELKÉSZKÉNT AZ ELSÔ VILÁGHÁBORÚBAN

A Szeged-Csanádi Egyházmegye magazinja Megjelenik: évente ötször Kiadja: Gerhardus Média Központ Kft. 6720 Szeged, Aradi Vértanúk tere 2.

A Csanádi Egyházmegye történetét számos kötetben földolgozó történészként ismert Juhász Kálmán (1892–1966) az első világháborúban tábori lelkészként szolgált, amelynek során több kitüntetést is szerzett. A lapunkban közölt írás mellett közreadott fényképek az egyháztörténésznek a szegedi püspökség levéltárában őrzött hagyatékában maradtak fönn.

Felelôs kiadó: dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke Felelôs szerkesztô: dr. Antal Zsolt Lapmenedzser: Orosz László Lapreferens: Bartucz Katalin (62/420-932/126-os mellék) Nyomdai elôkészítés: WellCom Stúdió Nyomtatás: Pharma Press Nyomda Eng. szám: 163/0819/2/2009 A kéziratok rövidítésének jogát fenntartjuk. A BORÍTÓ TIMÁR ILDIKÓ NEMEZKÉPÉNEK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT

T

2

TORONYIR ÁNY

❘ Üzenet

Tisztelt Olvasòk, Kedves Testvèrek! A napokban ünnepeljük első szent királyunkat, Istvánt, akinek sok szempontból köszönhetjük államiságunkat, magyarságunkat és kereszténységünket. Az elmúlt ezer évben megtanulhattuk, hogy biztos jövőt csak az általa lerakott alapokra építve, a tőle áthagyományozott értékrend szerint, az ismételten jelentkező kihívásokra állandóan megújuló stílusban és módszerekkel válaszolva tudunk Isten segítségével teremteni magunknak. Szent Istvánt egyesek most – teljes tudatlanságban – az idegenek befogadásának kapcsán emlegetik. Csakhogy ő azokról „az idegenekről” beszélt, akik a nemzet részeivé akartak válni, akik tudása, kultúrája, munkája és alkalmazkodó készsége gazdagította az egész nemzetet. A mostani népvándorlás azonban elsősorban nem menekültáradat, hanem irányított invázió, békésnek tűnő hadjárat Európa ellen. A rászorulóknak természetesen az evangélium szellemében minden segítséget meg kell adnunk, és ezt meg is tesszük, de az ily módon történő hódításnak ellen kell állnunk, mint ahogy azt mi magyarok megtettük évszázadokkal ezelőtt az iszlám hódítással szemben is. Szent István egyik közismert rendelkezése volt, hogy legalább tíz falu számára épüljön egy templom. Sajnos a több évtizedes bolsevik-ateista diktatúra miatt egyházmegyénkben még mindig számos olyan település van, ahol komoly keresztény, katolikus közösség él templom nélkül. Ezért Szent István értékrendjét komolyan véve fontosnak tartjuk, hogy kisebb-nagyobb templom épüljön a katolikus közösség szolgálatára minden településen az egyházmegye területén, ahol él ilyen közösség. Ezért építettünk templomot Lökösházán, Bakson, Újszentivánon, Nagylakon és Békéssámsonban, és építünk Pusztaszeren, Okányban, Csanádalbertin és mindenhol, ahol erre szükség van. Szent István művét a mi esetünkben Szent Gellért segítségével tudta végbevinni, aki a szent király szándékából egyházmegyénk első püspöke volt. Őt szeptember 24-én ünnepeljük, az idén rendkívüli ünnepélyességgel. Elkészült ugyanis az egyházmegye egész közösségének „anyaháza”, a Székesegyház, amelynek felújítását európai uniós források is segítették. A munkálatok célja az volt, hogy a Dóm, a Székesegyház valóban az egész egyházmegye háza legyen, és bemutassa közel ezeréves múltunkat, történelmünket ugyanúgy, mint jelenünket. A történelem viharaiban többször is változtak a Szent István által alapított egyházmegye határai, de jelenleg is három országban három egyházmegye vallja magáénak Szent Gellért örökségét: a Temesvári Egyházmegye Romániában, a Nagybecskereki Egyházmegye Szerbiában és mi, a Szeged-Csanádi Egyházmegye közössége Magyarországon. A felújított Székesegyház ünnepélyes átadására szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepén délután 6 órakor kerül sor. Az ünnepségen részt vesznek az előbb említett testvéregyházmegyék főpásztorai és küldöttségei is, de a jeles ünnepre szeretettel hívom és várom a lelkipásztorokat és a kedves híveket saját egyházmegyénk minden plébániájáról is a Dóm előtti szabadtéri szentmisére és az azt kövező ünnepségre. Mivel egyházmegyénk 2030-ban ünnepli alapításának 1000. évfordulóját, az idei Szent Gellértünnep alkalmul szolgál arra is, hogy megkezdjük a tudatos felkészülést ezeréves fennállásunk megünneplésére. Erre tizenöt év áll rendelkezésünkre, mely idő alatt szeretnénk tudatosan és módszeresen átgondolni hivatásunkat, feladatunkat és küldetésünket, mint a Krisztus által alapított közösség, az egyház tagjai az egész társadalom, az egész nemzet szolgálatában. Ezért hívom egyházmegyénk tagjait minden településről és plébániáról szervezett csoportban vagy egyénileg a Dóm térre Szent Gellért ünnepén, szeptember 24-én 18 órára, a közös ünneplésre.

Kiss-Rigó László püspök

T

3

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Politikai dilemmánk:

a bevándorlás Február óta sok minden változott, főleg azért, mert a magyar kormány radikális lépésre szánta el magát: drótkerítést építenek a magyar–szerb határon az illegális bevándorlók feltartóztatására. A döntés kül- és belföldön komoly felháborodást és tiltakozást váltott ki, de jellemző módon főleg baloldali és liberális politikai körökben. A kormányfőnek igazat kell adnom abban, hogy az európai és magyar baloldalt igazából saját dogmái és víziói vezérlik, és a tömeges bevándorlást a nemzetállamok, a nemzetek és a nemzettudat elsorvasztására használják fel. Még azzal a meglátásával is egyet kell értenem sajnos, hogy a külföldi kritikák egy részének magyarellenesség a forrása. Mással ugyanis nem tudom magyarázni azt, ha valaki csak és kizárólag a magyar határon emelendő kerítést tekinti az európai és egyetemes emberi értékekkel összeegyeztethetetlennek, a bolgár, a görög, a spanyol vagy az izraeli kerítéseket nem! A szerb miniszterelnök reakciója is, miszerint „Szerbia

Európa válaszúton című, előző számunkban megjelent írásomban azt fejtegettem, hogy az emberi jogok, a humanizmus, a nyitottság, a befogadás stb. egyetemesnek mondott, de mégiscsak európai értékei alapján borzasztó nehéz kidolgozni realista és hatékony bevándorláspolitikát, de a világi hatalmaknak, az Európai Unió vezetőinek felelőssége, hogy végre-valahára olyan nemzetközi és külpolitikával álljanak elő, amely hatékonyan alapozza meg az összehangolt bevándorlás- és menekültpolitikát… nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni”, bántóan magyarellenes, mert a magyarok 1944 óta tartó fasisztázása áll a sanda célozgatás mögött, ami nem idegen a balliberális magyar sajtóköröktől sem. A baloldali ellenzéki Népszabadság egy cikkében például „védett házaknak” nevezik a civil szervezetek által a menekülteknek biztosított szállásokat, noha a valóságban a „védett házak” a nyilas terror idején nyújtottak menedéket az üldözött zsidóknak. És egyfajta magyar öngyűlölettel magyarázható az, jóindulattal, hogy a bevándorlók lánglelkű pártfogói között ott vannak azok a baloldaliak, akik 2002-ben és 2004-ben a két világháború közötti szélsőjobboldal antiszemita logikája alapján uszítottak a határon túli magyarok „beözönlése” ellen. A kérdés jogos: miért jó bevándorlók az Európán kívüliek, és miért rossz bevándorlók a határon kívüli magyarok a hazai baloldal egy része számára? A kormányellenes ideológiai játszmát néha „szakpolitikai” érvelés egészíti ki: bevándorlókra szükségünk is van, mert a népességfogyás miatt

T

4

a  nyugdíjrendszer össze fog omlani. A probléma csak az, hogy a nyugdíjrendszer és reformja már évtizedes gondja s feladata a magyar politikának, de a baloldalon eleddig egyetlenegy választási programban sem tűzték ki célul a tömeges bevándoroltatást a nyugdíj előtt álló magyarok érdekében. Ráadásul az Európán kívüli bevándorlók túlnyomórészt képzetlenek vagy alulképzettek, ezért józan ésszel felfoghatatlan rájuk ala-

❘ Életünk

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

TORONYIR ÁNY

pozni a nyugdíjrendszer megmenté- az illegális bevándorlók ellen. Nem szerb kormány már rá is kényszerült, sét, hacsak nem jó nagy politikai blöff véletlen, hogy hónapokkal ezelőtt, hogy változtassona a hozzáállásán. az egész. amikor Koszovóból tömeges migráció Ugyancsak a drótkerítésnek, a maEgyáltalán nem vagyok biztos ab- indult meg, Németország rendőröket gyar kormány döntéseinek tudható ban, hogy a határzár jó megoldás, de küldött a budapesti pályaudvarokra, be, hogy sok minden változott meg az igen jellemző, hogy a baloldal és a hogy segítsék a magyar hatóságok unión belül. liberálisok fentebb vázolt ideológiai munkáját: kiszűrni az illegálisan Né- E sorok írásakor a nemzetközi sajtó támadásai ellenére az EU tagállamai metországba igyekvőket. Ausztria is arról tudósít, hogy a brit és a francia érdemi kifogást nem emeltek. Más megerősítette keleti határainak ellen- kormány megegyező nézeteket vall az országok már emlíillegális bevándorlást tett kerítései miatt ez illetően. A két ország amúgy is szemforgató ...a külföldi kritikák egy részének magyar- belügyminiszterei tármagatartás lenne, de ellenesség a forrása. Mással ugyanis nem gyalásokat folytattak jól érzékelhető, hogy arról, hogy miképpen tudom magyarázni azt, ha valaki csak az EU-ban előbblehet visszaszorítani és kizárólag a magyar határon emelendő az Európai Unióba utóbb erőteljes fordulat várható a bevándorkerítést tekinti az európai és egyetemes áramló migránshulláláspolitikában. Több mot, és nyomást gyaemberi értékekkel összeegyeztethetetországban már szigokorolni a két ország rítottak a  bevándorlási lennek, a bolgár, a görög, a spanyol vagy közötti vasúti alagszabályokon, máshol úton, a Csalagúton az izraeli kerítéseket nem! a  közelgő választáát Nagy-Britanniába sok egyik nagy témája igyekvőkre. A brit bellesz. Franciaország lezárta határát az őrzését, és határrendészekkel veszi ki ügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a Olaszországon át érkező migránsok részét az uniós magyar–szerb határ franciákkal közösen dolgoznak azon, előtt, Anglia biztonsági kerítéssel védelméből! hogy visszafordítsák a migránsokat, nehezíti meg a Franciaországból való A drótkerítésnek politikai és szim- főleg Nyugat-Afrika felé, és rádöbbejutásukat. Merkel német kancellár bolikus jelentősége is van. Az eddigi bentsék őket arra, hogy egyáltalán pedig kerek perec kijelentette, hogy szerb gyakorlat az volt, hogy szinte nincs garancia, hogy le tudnak teleNémetországnak csak szakképzett senkinek sem biztosítottak menekült pedni Európában. A francia szocialisbevándorlókra van szüksége. státuszt, és ösztönözték a migrán- ta kormány belügyminisztere minden A magyar kormány lépéseit igazoló sokat, hogy folytassák útjukat Ma- köntörfalazás nélkül szögezte le: „Az európai példák sorát folytathatnám, gyarországra, amihez még rendőri Európai Unió területére belépni próbálók de inkább arra hívnám fel a figyel- segítséget is nyújtottak. A kerítés hetven százaléka 2015 év elejétől nézve met, hogy a magyar–szerb határ egy- építésével fordult a kocka: az amúgy illegális gazdasági bevándorló. Nincs joben uniós határ, és Magyarországnak uniós csatlakozásra készülő Szerbia is guk Európában maradni…” kötelessége védenie az EU határait a figyelem középpontjába került, és a löffler tibor

T

5

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Az illegális bevándorlás volt a fô téma az idei papi találkozón A hagyományoknak megfelelően Gyula adott otthont a  tizenkettedik egyházmegyei papi találkozónak, melyen közel ötven pap vett részt. A júniusi találkozó fő témájául az illegális bevándorlást és annak az egyházmegyét érintő kihívásait választotta a püspök.

gét. A rendőrfőkapitány a kérdéskör részletes bemutatása során segített a résztvevők véleményformálásában, illetve az egyházmegye szempontjait figyelembe véve a kihívás kezeléséhez

FOTÓK: SZABÓ ZOLTÁN

A rendezvényen Kovács József általános helynök kiemelte: a több mint egy évtizedre visszavezethető június eleji találkozó tulajdonképpen mindannyiuk papszentelési évfordulója, mert általában a nagy többséget június hónapban szentelték pappá. Ilyenkor szokták köszönteni az ezüstmiséseket, az aranymiséseket, vagyis a 25 és az 50 évvel ezelőtt szentelteket, emellett ilyenkor külön pápai áldást kérnek a Szentatyától. A  találkozó tárgyköre ugyanakkor mindig aktuá lis társadalmi vagy vallási témához kapcsolódik. Az esemény lényege, hogy a papok kötetlenül találkozzanak egymással, ne csak a hivatalos lelkigyakorlatokon. Így szabadabb, közvetlenebb beszélgetésekre kerülhet sor, és a nap végén egy baráti, testvéri találkozóra, ami szellemi, fizikai felüdülésüket is szolgálja. A találkozó témáját a hagyományhoz híven az egyházmegye püspöke választja ki, és ő hívja meg az előadókat is. Az idei papi találkozón KissRigó László napjaink egyik legégetőbb problémáját, az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlást helyezte a papi találkozó fókuszába. A püspök a témakör bemutatására Lukács László Csongrád megyei rendőrfőkapitányt kérte fel, aki munkája révén nap mint nap személyesen találkozik a problémával. A találkozó résztvevői az előadás közben világossá tették, hogy minden plébánia, egyházközség megéli a történések fontosságát, és felismerték a cselekvés szükségessé-

T

6

szükséges stratégia kialakításában. Ennek keretében a papság mélyebben megismerte a problémakör összefüggéseit, annak fizikai, szociális és egészségügyi hátterét. Az is mindenki számára világossá vált, hogy a bevándorlóknak milyen segítségre van szükségük. Lukács László a megoldás és a kezelés összetettségét hangsúlyozva kiemelte, hogy a mórahalmi határszakaszon lépnek be a legtöbben illegálisan Magyarországra, ennek következtében egyházmegyénk jelentős mértékben érintettje az egyre növekvő számú migrációnak. A főkapitány azt is megállapította, hogy a problémának már nemcsak szűkebb térségünkben érezhetők a hatásai, hanem országos, sőt kontinentális szinten is. sz. z.

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Közös tanárképzést indít az SZTE a Gál Ferenc Fôiskolával

Az SZTE és a GFF közötti együttműködés értelmében az egyházmegyei főiskola hittanár szakja mellé ez egyetem bármely tanárszakját fel lehet venni.  A megállapodás kiterjed más képzési és tudományos együttműködésre is, közös kutatások, fejlesztési projektek indítására, könyvtári és kollégiumi együttműködésre. Az Egyetem partnerséget biztosít a Főiskola regionális felsőoktatás-fejlesztési programjához is. Szabó Gábor, az SZTE rektora a megállapodás ünnepélyes aláírásakor méltatva az egyházmegyei felsőoktatást, kiemelte: a GFF társadalmi küldetésének tekinti a felsőoktatás működtetését olyan régiókban, ahol az ko-

Kozma Gábor és Szabó Gábor rektorok a megállapodás aláírása után

rántsem magától értetődő. Az SZTE saját szakmai kapacitását ajánlja fel e nemes küldetés teljesítéséhez.

Az SZTE és a GFF az alábbi tanár szakpárokat indítja: 쐌 GFF katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszak bármely SZTE tanári minorral

쐌 GFF hittanár–nevelőtanár mesterszak – SZTE közismereti tanári mesterképzés

쐌 GFF katekéta–lelkipásztori munkatárs alapszak bármely SZTE alapszakkal

쐌 GFF hittanár–nevelőtanár osztatlan szak – SZTE közismereti osztatlan tanárszak

T

7

tanárokat oktat, emellett a szarvasi karra óvodapedagógus hallgatók járnak, Mezőtúron pedig a mezőgazdasági képzéseket készítik elő. A főiskola helyzete Magyarországon sajátos és egyedülálló az egyházi felsőoktatásban, mivel saját pedagógiai és pszichológiai tanszékeket működtetett. Kozma Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy az SZTE és a GFF közös tanárképzése a főiskolára jelentkezőknek és az őket fogadó közoktatási intézményeknek egyaránt vonzó lehetőséget teremtett, mivel a hittanári végzettség mellett közismereti tanárszakot is szerezhetnek a hallgatók. t. i.

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Együttműködési megállapodást kötött a  Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Gál Ferenc Főiskola (GFF).   A  megállapodás – amelyet Szabó Gábor egyetemi és Kozma Gábor főiskolai rektorok július 2-án írtak alá – kiemelt területe a kétszakos osztatlan tanárképzés.

Kozma Gábor kiemelte a Gál Ferenc Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem több mint húsz éves múltra visszatekintő, gyümölcsöző partneri együttműködését. Ezt követően a rektor kiért az intézmény sokszínű, az egész egyházmegyét lefedő tevékenységére: a szegedi székhellyel működő főiskola hitéleti és teológusképzést folytat, valamint etika-

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Életre szóló élményt és tanulságokat hozott a 19. ÁGOTA tábor

Felszabadultan építik a bizalmat Százhetven, állami gondoskodásban élő gyermek és fiatal érkezett az ország több megyéjéből DobozSzanazugba, a tizenkilencedik ÁGOTA táborba. A rendezvényt jellemző felszabadult hangulatú programok mellett nagy szerepet kaptak a traumák feldolgozását segítő terápiás csoportfoglalkozások . Pesti Renáta második, közelgő nagykorúsága miatt egyben utolsó táborát töltötte a Kettős-Körös összefolyásánál. Ő pincérnek tanul, és szeretne érettségizni, majd főiskolára menni. Azt mondta, először tartott tőle, nem érzi majd jól magát, de az élet felülírta a félelmeit. – Félve érkeztem, mert azt hittem, hogy nagyon kötött, szinte robotolós

FOTÓK: DÉVÉNYI ENDRE

A bizalom megerősítése: ezt hozta az eddigi nyolc ÁGOTA tábor a Szerencs közelében lévő Megyaszóról, egy ottani lakásotthonból érkező Radics Martin számára. A 17 éves fiatalember a korábbiakhoz hasonlóra számított idén is. Azt mondta, rengeteget tanult már a tábor munkatársaitól, minden évben sokat adott számára ez a rendezvény. – Fontos, hogy legyenek céljaink, melyekért megküzdünk. Számomra eddig a legnagyobb élmény az volt, hogy megtanultam bízni. Ezt olyan gyakorlatokkal értük el, melyekben én csukott szemmel hátradőlök, és valaki elkap. Ez bármilyen egyszerű is, működik – ecsetelte a fiatalember, aki a szakma megszerzése után munkát, majd házat és családot szeretne.

T

8

lesz a tábor, de bevallom, nagyon kellemesen csalódtam, rengeteg élményben volt részem. Olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik a sorstársaim, rengeteget beszélgetünk, tanácsokat adunk egymásnak, ez a 10 nap egyfajta lelki megerősödés, feltöltődés számunkra – fogalmazott a 17 éves lány. Az persze nem a véletlen műve, hogy a programokat úgy állították össze,

TORONYIR ÁNY

Sokan álltak a rendezvény mellé A 19 éves Ágota Alapítvány mintegy 10 ezer gyereket támogat évi 600 programmal, anyagi, szociális, pedagógiai eszközökkel. Legfőbb céljuk a veszélyeztetett fiatalok és az állami gondoskodásban élők támogatása. Ezért sem véletlen, hogy a nyári tábor mellé is sok támogató állt. A gyerekek társfővédnökként Herczeg Anitát, Magyarország Köztársasági Elnökének feleségét és Kiss-Rigó László püspököt tudhatták maguk mellett. Védnöki szerepet vállalt Czibere Károly, az Emberi Erőforrás Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Soltész Miklós, ugyanezen tárca egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A Békés megyeieket e sorban Polyák Zsolt rendőrfőkapitány és Köves Mihály, Doboz polgármestere képviselte. hogy a résztvevőknek sok élményben legyen részük, és közben fejlődjenek is. Kothencz János, az ÁGOTA Alapítvány alapítója azt mondta, a táborban nyújtott gondoskodás azt az érzést alapozza meg a gyerekekben, hogy nincsenek egyedül, mindig van segítség. – Különleges terápiás csoportokban foglalkozunk a fiatalok életét aktuálisan leginkább meghatározó témákkal. Ilyen a jövőkép, a család, a bizalom, a traumák feldolgozása. Ezeket a mélyebb magvakat a hihetetlen felszabadultságot előidézni képes élményprogramokkal ágyazzuk körül – hangsúlyozta Kothencz János. A szervezet alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok önkéntes segíti a tábor sikerét. Erre azért is szükség van, mert ettől személyessé, élővé válik az a segítség, amit nyújtanak.

❘ Életünk

– Fontos küldetésként éljük meg a segítségnyújtást – csatlakozott a gondolathoz Tolnai Péter, aki alelnökként részben a Békés Megyei Önkormányzatot, sokgyermekes nevelőszülőként pedig az érintetteket is képviselte. – Békésben 160 családban 500 nehéz sorsú gyermek nevelkedik. Mi, akik foglalkozunk velük, igazi küldetésként tekintünk erre a feladatra – emelte ki. – Büszkék lehetünk arra, hogy az ÁGOTA Csongrád megyei termék – jelentette ki Juhász Tünde. Csongrád megye kormánymegbízottja nem először vett részt a táborban vendégként, így tudja, milyen különleges ez a rendezvény, amely életre szóló élményeket ad. – A nyár a fiatalok számára jó esetben a mozgás, a játékok, a kikapcsolódás, a közösségi élmények ideje. Ezt kívánom én is a résztvevőknek – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. A szegedi központú egyházmegye püspöke a korábbi évekhez hasonlóan idén is a rendezvény mellé állt, és társ-fővédnöki szerepet vállalt. – Amikor néhány éve megismertem Kothencz Jánost, az egyházmegye is csatlakozott a jó ügyhöz, gyermek- és ifjúságvédelmi szakszolgálatot alapítottunk, és támogatjuk a gyermekek védelmében megfogalmazott célokat – hangsúlyozta a főpásztor. A júliusi forróságban tovább fűtötte a hangulatot Kiss Norbert. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős helyettes államtitkára meglepő módon megénekeltette a gyerekeket, majd azt mondta nekik,

T

9

hogy soha ne feledkezzenek meg egymásról, és szeressék társaikat. – Csak a dicséret hangján lehet szólni erről a táborról. A fiatalok, akik itt vannak, óriási figyelmet, és nem utolsó sorban komoly törődést kapnak. Nemcsak azt értem ezalatt, hogy jó programokon vehetnek részt, hanem azt is, hogy belül, a szívükben egyre többé válhatnak, és nagyobb figyelemmel fordulhatnak nemcsak a segítők, hanem egymás felé is – emelte ki a politikus, aki szerint az állami gondoskodásban élő fiatalok egyre jobban igénylik a figyelmet, és egyre többször szeretnének találkozni olyan emberekkel, akik törődnek velük. cs. á.

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Példaértékû összefogás a halmozottan sérült gyermekekért

Telt ház előtt játszottak a roma

Mindenk

Június 12-én kapta meg a sérült gyermekekkel foglalkozó szegedi GEMMA iskola és központ új épületének kulcsát. Az összefogásnak eredménye, hogy az intézmény a  korábbi, mára szűkösnek bizonyult szőregi helyszínről, egy tágasabb otthonba költözhet.

A GEMMA Iskolát és Központot a Szivárvány Autizmus Egyesület 2010-ben szülők és önkéntes szakemberek összefogásával hozta létre, hogy hiánypótló szolgáltatást nyújtson a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek oktatása és szociális nappali ellátása érdekében. Különösen nagy figyelmet fordítottak az autizmussal élő fiatal felnőttek nappali gondozására. Ezidáig a GEMMA intézményei egy 250 m 2-es városszéli egykori iskolaépületben működtek, melyet a városi önkormányzattól bérelt a szervezet. Az intézmény már több éve „kinőtte” az épületet, így nem tudta befogadni a jelentkezőket.

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Az intézményt fenntartó Szivárvány Autizmus Egyesület példaértékű társadalmi összefogással vásárolhatta meg a szegedi Bakay utcában álló épületet az ingatlan bérbeadásától elzárkózó, azért 69 millió forintos piaci árat kérő szegedi önkormányzattól. Az épület megvásárlása KissRigó László püspök személyes közbenjárásával jöhetett létre, melyhez a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Richter Gedeon Nyrt., az OTP Bank Nyrt., a MOL Magyarország Nyrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 12-12 millió forintot ajánlott fel. A fennmaradó összeget egyéb ado-

mányokból egészítette ki a szervezet. Az új épület olyan fejlesztések megvalósítására teremt lehetőséget, mint a mozgás rehabilitációs részleg, vagy a Speciális Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola. Kissné Papfalvi Nóra, a civil szervezet munkatársa szerint a birtokba vett épület felújításának első üteme a tervek szerint a következő tanév kezdetére elkészül, így a 24 gyermeket oktató iskola és az ugyanennyi fiatalnak segítséget nyújtó nappali központ már új otthonában kerül elhelyezésre. A második ütemben az épület emeleti szintjének rekonstrukciója és az akadálymentesítés következik. A tervek szerint 2016 őszére befejeződő beruházás teljes költsége mintegy 150 millió forint lesz.

T

10

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium falai között komplex tehetséggondozó program működik, amelynek keretében szakképzett mentorok egyéni fejlesztési tervek mentén egyengetik a hallgatók pályáját, figyelembe véve kompetenciáikat. – Miután tavaly láttam a 12 dühös ember című előadást Barnák László rendezésében, megfogalmazódott bennem az ötlet, hogy a hallgatóink kal hasonló projektbe fogjunk. Felkerestük a rendezőt, aki nagy örömmel vállalta a felkérést, és választotta ki a darabot – tekintett vissza a fél éve kezdődött munkára Szombathelyi Nóra, az intézmény tanulmányi vezetője. – A szakkollégium roma és nem roma hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozásával foglalkozik, az intézmény ez irányú célkitűzései pedig ebben a projektben ismét találkoztak a hallgatói elképzelésekkel. Amikor a fiataloknak felkínáltuk a lehetőséget, hatalmas lelkesedéssel vállalkoztak rá. A lelkes csapatot Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője karolta fel, s vezette be őket a dramaturgi módszerekbe és a teátrum kulisszatitkaiba. A próbák már februárban megkezdődtek, 2-3 naponta éjszakákba nyúlóan tanulták a szövegkönyvet, gyakorolták a színpadi mozgást, és barátkoztak a többségük számára ismeretlen szerepkörrel. A színházi eszközrendszer remek lehetőséget biztosított a rendezőnek arra, hogy önismeretre buzdítsa a fiatalokat, hogy fejlessze azokat a készségeket, amelyeket a mindennapi életben is hasznosítani tudnak. – Amikor megkerestek azzal, hogy készítsünk egy ilyen drámapedagógiai módszereken alapuló tehetséggondozó projektet a hallgatókkal,

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

roma szakkollégisták a szegedi kisszínházban

nkinek ezer arca van rögtön azon kezdtem el gondolkodni, hogy mi lehet az a mű, amiben van valami áthallás az ő mindennapjaikra vonatkozóan. Egyszer csak beugrott Shakespeare A velencei kalmár című darabja. Ebben a műben tetten érhetők azok a történések, amelyek visszaköszönnek a hétköznapjaikban, mint például a kirekesztés, az előítéletek, amellyel bizonyos közösségekben szembesülnek. A darab révén szeretnénk megismertetni a társadalommal, miben vállal szerepet a roma szakkollégiumi hálózat. A Shakespeare-darab egy szövegét tekintve húzott verzióját állították színpadra a hallgatók. Az eredeti történet éppúgy megmaradt, ahogyan a szereplők is, mindössze néhány plusz karakter került a darabba. A szereplők nemcsak magyarul, hanem lovári nyelven is szerepet kaptak: bibliai és

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Óriási sikert aratott a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium 12 hallgatójának Barnák Lászlóval közös Shakespeare-feldolgozása, A velencei kalmár. A darab révén szeretnék megismertetni a társadalommal, miben vállal szerepet a roma szakkollégiumi hálózat.

Choli Daróczi József-idézetek, sőt, Petőfi Sándor egyik költeménye is elhangzott. – A darab mondanivalóján túl a keresztény és roma kultúra bemutatására is nagy hangsúlyt fektettünk – folytatta a rendező. – A hallgatók felváltva játszották a karaktereket, még a főszerepeket is jelenetről jelenetre váltották a színpadon. Ezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy

nem lehet beskatulyázni az embereket. Mindenkinek ezer arca van. A szakkollégium huszonöt hallgatójából tizenketten jelentkeztek a produkcióba: Bagi Zsolt, Berta Arnold, Iovanovici Afrodita, Kolompár Gábor, Kovács Adrienn, Nagy Martin, Mezei Tímea, Sinkó Attila, Terhes István, Váli Krisztina, Vidó Roland és Kelemen Tamás. gaál bernadett

Roma Családi Nap Alsóvároson Első alkalommal rendezett Roma Családi Napot a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász az alsóvárosi ferences templom melletti téren, mintegy kétszáz család részvételével július 10én. Szeged város minden részéről érkeztek családok erre az alkalomra.

A vidám, kötetlen rendezvényen játékos, sportos vetélkedőkben mérhették össze ügyességüket a családok különböző nemzedékekhez tartozó tagjai. A program szervezésébe bekapcsolódó Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság révén pedig a gyerekeknek lehetősége nyílt beülni egy rendőrautóba, felpóbálhatták a rendőrségi felszereléseket, de megoldhattak bűn- és balesetmegelőzéssel kapcsolatos feladatokat is. Az esemény megvalósításához a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és a Belvárosi Polgárőr Egyesület is

T

11

hozzájárult – a meghívott családok kiválasztásában, illetve a helyszínre szállításában nyújtottak segítséget. – Az egyházmegyei Karitász számos erőfeszítést tesz a romaintegráció elősegítése érdekében Csongrád és Békés megyében – mondta el Kothencz János igazgató, példaként emelve ki, hogy Mezőkovácsházán negyven család számára biztosítják a gyermekek étkeztetését a nyári szünidőben. A rendkívül jó hangulatban zajlott első Roma Családnapot Szegeden és az egyházmegyében számos más program követi majd. t. i.

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Hagyományôrzô jármûszentelés Békéscsabán „Szent Kristóf, az utazók védőszentjének a közbenjárására áldja meg ezt a járművet és a benne közlekedőket a mindenható Isten az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Amen.” Szent Kristóf, az utazók védőszentje tiszteletére az idén is több városban tartottak járműszentelést. Évről évre hagyománnyá nőtte ki magát az esemény Békéscsabán is, ahol a Jézus Szíve plébánián július 26-án immáron tizedik alkalommal áldották meg a járműveket és vezetőiket a balesetmentes közlekedés érdekében. A hívek és járműveik szép számban gyűltek össze a templom körül. Közel

balesetmentességért. A közlekedésben is a szeretetnek kell a főszerepet játszania, mindig figyelnünk kell embertársainkra, önmagunkra. t. i.

harminc gépkocsitulajdonos, veteránmotoros és kerékpáros várta, hogy Bauer Csaba plébános a szentmise végén egyenként áldást kérjen rájuk. A szentbeszédben a plébános atya felhívta a figyelmet a tudatos, körültekintő és felelősségteljes közlekedésre. Mint mondta, a járműszenteléssel kérjük ugyan az ég áldását, de ez az áldás csak úgy érvényesülhet, ha mi magunk is mindent megteszünk a

Gyalogos zarándoklat Nagyváradra Idén negyedik alkalommal indultak zarándokok Húsvét ötödik vasárnapján a  Körös-gáton Gyomaendrődről Nagyváradra, a Vardinum-ünnepre.

T

Az 1920-as évek elején Széchenyi Miklós nagyváradi püspök hirdette meg a Szent László-zarándoklatot, amely a trianoni határok meghúzása óta a nemzetek békés egymás mellett élését hirdeti. Idén negyedik alkalommal indultak zarándokok Gyomaendrődről, hogy három nap alatt tegyék meg a mintegy száz kilométeres utat Nagyváradig. A változatos időjárási viszonyok között zajló zarándoklatot az útba eső falvak plébániaközösségei, majd az út végén a Nagyváradi Egyházmegye fogadta. A csapatot Dénes Zoltán atya és Szonda István néprajzkutató vezették, akiktől sokat megtudhattak a résztvevők Szent László lelkiségéről és a Nagyváradi Egyházmegye, valamint a térség történetéről, kultúrájáról, az itt lakó népek identitásáról is. A menet két nagyváradi résztvevője azért utazott a békési városba, hogy jelenlétükkel is kifejezzék és viszonozzák a nemzetek közötti közeledés szándékát. A szentmise előtt Böcskei László püspök üdvözölte a gyalogos zarándoklat résztvevőit. Különleges lelkiségét kölcsönzött az eseménynek, hogy a Kárpát-medence számos tájáról, sőt még Ausztriából is érkeztek román, szlovák és osztrák zarándokcsoportok. Alkalmazkodva a résztvevőkhöz, a szentmisét is több nyelven mutatta be a főpásztor, illetve minden zarándokcsoportot a saját nyelvén köszöntött és bocsátott el. bartucz katalin

12

TORONYIR ÁNY

❘ Életünk

Búcsújáró zarándoklat Szeged-Alsóvároson

A búcsújárás zarándoklat, mely a hitbeli bűnbánatnak és elégtételnek, az emberi megnyugvás keresésének megnyilvánulása – írta Bálint Sándor, a népi vallásosság egyik legnagyobb kutatója. Ez egyfajta kivonulás az otthoni környezetből, ahol minden a munkára, a mindennapi feladatokra és kötelességekre emlékeztet, lelkierő gyűjtése a további helytállásra. – Három szentmisére nem tudtam elmenni, mert beteg voltam, de most már úgy gondoltam, akárhogy is lesz, mindenképpen eljövök. A Jóisten és a Szűzanya megsegített, hogy itt lehessek – mondta Savanya Balázsné, aki betegsége ellenére is fontosnak tartotta, hogy részt vegyen az idei búcsún. – A Havas Boldogasszony búcsú egy IV. századi római legendára tekint

FOTÓK: GÉMES SÁNDOR

Hagyományosan augusztus első vasárnapján és az azt megelőző szombaton rendezték meg SzegedAlsóvároson a Dél-Alföld legnagyobb múltú vallási ünnepét, a  Havas Boldogasszony-napi búcsút. A  kétnapos programsorozat a vasárnap délelőtti, ünnepi Szentmisén csúcsosodott ki, melyet a családokért és a „szögedi nemzetért” tartottak, és amelyen több százan vettek részt, sokan a  határon túlról érkeztek.

vissza – hangsúlyozta Kiss Norbert egyháztörténész. – Rómában élt egy János nevű patrícius, aki gyermektelen nemesember volt, és az egyházra szerette volna hagyni a vagyonát. Ő és a felesége ezt egy templom-

T

13

építés támogatásával látta megvalósíthatónak. Egy éjszaka álmot látott, megjelent neki a Szűzanya, és augusztus 5-én hóeséssel kijelölt egy területet Róma egy dombján. Ezen a helyen felépült a Santa Maria Maggiore-bazilika, így a búcsú elnevezése magára a terület kijelölésére utal. Az ünnep szombat délután a szerzetesi és a papi hivatásokért tartandó ifjúsági misével kezdődött, este a Mátyás téren keresztutat tartottak. A búcsú csúcspontja a vasárnap délelőtti ünnepi szentmise volt, amelyet Székely János, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye segédpüspöke mutatott be a családokért és a „szögedi nemzetért”. A püspök kiemelte, ha egy családban él a szeretet a férj és feleség között, akkor az minden nap újra születik. – Ha azt az első igent nap mint nap újra ki tudják mondani, akkor minden probléma könnyebben átvészelhető. A férfi, ha tud udvarolni, a feleség, ha tud neki bölcsen, finoman jelezni, hogy minek örül, mi az, ami fáj, ha tudják a szerelmüket élni, akkor hasonlóan hordozzák Istent a világban, mint a Szűzanya, és átélik azt a csodát is, hogy kivirul a sivatag. Nagyon sok szenvedés, nagyon sok nehézség megszépül azáltal, ha egy család szeretetben él – mondta Székely János. A búcsúhoz kapcsolódó tárlatvezetések során korabeli dokumentumok segítségével bemutatták az egykoron hatalmas tömegeket vonzó Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat. A kétnapos ünnepkör ünnepélyes zsolozsmával és hálaadó szentmisével ért véget, amely egyben egy ferences szerzetes újmiséje is volt, így az idelátogató zarándokok újmisés áldásban is részesültek. varga zoltán

TORONYIR ÁNY

❘ Szeminárium • www.szgsz.hu

Májusi áhítat A Szegedi Szimfonikusok fagottművészei adtak májusban koncertet a kispapoknak.

Májusi litánia A püspökség felújított kertjében állított új Mária szobor (keresztények segítsége) előtt imádkozták a májusi litániát a kispapok.

A kispapok nyara

A szemináriumi évet a kispapok a maguk sütötte vacsorával zárták be. Június közepétől szeptember közepéig tart a nyári szünet. Ebben az időszakban egy hetet gyermekek táboroztatásán kell besegíteni, és egy hetet egy plébánián kell tölteni a kispapoknak nyári gyakorlatként. Van, aki nyelvkurzuson vesz részt, és van, aki külföldön tölti a nyár egy részét.

A felvételi eredménye Kiss-Rigó László püspök úr az egyházmegye kispapjai sorába két jelentkezőt vett föl, Balogh Ottót (Orosháza) és Dvornik Lászlót (Hódmezővásárhely). A két szegedcsanádi növendék mellé még két kalocsa-kecskeméti és két szabadkai egyházmegyés növendék érkezik az első évre. Az elsőévesek egy héttel hamarabb érkeznek be a Szemináriumba, ahol a többiek érkezése előtt bevezetést kapnak a ház életébe a prefektus és spirituális atya, valamint a kisduktor segítségével. A Szent Gellért Szeminárium elöljárói és növendékei • Ülnek balról jobbra: Pecsmán Viktor (V. é., Sze-Cs), Tóth Tibor (V. é., Kal-K), Kovács József rektor, Kiss-Rigó László püspök, Sutka István prefektus, Veréb László spirituális, Marton Gábor (IV. é., Kal-K). Középsô sor: Tápai Péter (III. é., Kal-K), Lukács Arnold (IV. é., Szab), Nagy Tibor (IV. é., Sze-Cs), Bartus Ervin (I. é., Szab), Polyák Balázs (I. é., Kal-K), Gaál László (I. é., Kal-K), Lôricz Dávid (II. é., Kal-K). Felsô sor: Nnadi Benjamin (I. é., Sz-Cs), István Gábor (II. é., Szab), Hajdú László (III. é., Szab), Kovács Zoltán (II. é., Sze-Cs), Bartakovics Zsolt (II. é., Kal-K), Amanso Brendan (I. é., Sze-Cs), Szabó Szepesi Csaba (II. é., Szab), Kiss Zsolt (IV. é., Sze-Cs). Hiányzik: Rácz Szabó Krisztián (II. é., Szab).

Szemináriumi csoportkép

T

14

TORONYIR ÁNY

❘ A főpásztor válaszol

A fôpásztor válaszol Az Egyházmegyei Hivatalhoz, a püspökhöz, a helynökökhöz postai, illetve elektronikus úton folyamatosan érkeznek vélemények, kérdések, ötletek, panaszok, olykor név nélkül. Rovatunkban az ezekből megszerkesztett kérdésekre ad választ a főpásztor.  Az egyházmegyékben általában július-augusztus a lelkipásztori kinevezések, áthelyezések, megbízások időszaka. Ilyenkor az egyházmegye főpásztora számos levelet kap – nemcsak névtelent – a plébániai közösségek tagjaitól e témában. Ezekben többnyire olyan vágyak, igények fogalmazódnak meg, melyek nem vehetők figyelembe, hisz minden áthelyezés vagy új kinevezés az egész egyházmegye lelkipásztori ellátásának szempontjai szerint szükségszerűen történik, és nem egyszerűen a püspök saját véletlenszerű döntése alapján. Jó érzés viszont olyan levelet olvasni, amikor a plébánia tagja vagy tagjai dicsérik azt a lelkipásztort, akit nagyon megszoktak és megszerettek, s kérik, ha lehet, maradjon még aktuális szolgálati helyén. A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a személyi változások idén is elsősorban nyugdíjazás, betegség, egészségügyi okok vagy az egyházjog előírásai miatt történtek.  Az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt az ország határait illegálisan átlépő migránsok száma. Az ügy kezelése nem kis feladat elé állítja a kormányt, a hatóságokat, a különböző szervezeteket, az egyházat, gyakorlatilag az egész országot. Nagyon sokan úgy mondanak véleményt és „osztanak észt”, hogy fogalmuk sincs a valós helyzetről. Mások – nem törődve az ország igazi érdekeivel – politikai kérdésként kezelik az ügyet, és értelmetlen, buta, álságos, provokatív vagy álszent megoldásokat kínálnak. Megint mások, főleg olyanok, akik azt sem tudják, hogy az evangéliumot „eszik vagy isszák”, evangéliumi idézetekkel állnak elő. A hazai írott sajtó részéről több kérdést kaptunk az újkori népvándorlással kapcsolatban, de az ügyben még a Vatikáni Rádió olasz szekciója is kért interjút tőlem. A valós helyzet az, hogy a legérintettebb határszakasz éppen a Csongrád megyei, mely egybeesik az egyházmegyei határral is. Itt mostanában naponta 1000-1500 migráns jön be az országba az úgynevezett zöldhatáron. Ezek túlnyomó többségét rövid időn belül feltartóztatják, és egy befogadó-ponthoz szállítják, ahol regisztrálják őket, azaz felveszik adataikat és ujjlenyomatot vesznek tőlük. Aki erre nem hajlandó, azt azonnal kiutasítják az országból. A regisztráció után, mely folyamán menekült státust kérhetnek a bevándorlók, az ország területén lévő több befogadó-tábor valamelyikébe irányítják őket vasúti menetjegyet biztosítva számukra, de a jogszabályok alapján szabadon mozoghatnak az országon belül. Kérelmük elbírálása többnyire legalább egy hónapot vesz igénybe. Addig teljes ellátásukat (egészségügyi ellátás, naponta többszöri

T

étkezés, szállás – bár tábori körülmények között) a magyar állam biztosítja számukra különböző egyházi karitatív szervezetek szükség szerinti együttműködésével. Többségük azonban nem várja ki ügyének lezárását, hanem azonnal indul tovább (illegálisan) nyugat felé, elsősorban Németországot, Nagy-Britanniát vagy a skandináv országokat célba véve. Tudni kell, hogy a migránsok egy része valóban rászoruló, üldözött vagy életveszélyből menekülő, de legalább a felük GPS-szel, mobiltelefonnal van felszerelve, és öt vagy jóval több ezer euró birtokában van. Egyházmegyénk sajátossága, hogy a családi kíséret nélkül érkező kiskorúak az egyházmegye által fenntartott hódmezővásárhelyi otthonba kerülnek, míg ügyük le nem zárul, vagy nagykorúvá nem válnak. Látni kell tehát, hogy nem egyszerűen szószerinti menekültek befogadásáról van szó, hanem egy újkori, valóságos népvándorlásról, mely ráadásul szervezettnek és irányítottnak tűnik, az embercsempészet „iparágáról” nem is beszélve. Nyilvánvaló, hogy mindenféle humanitárius segítséget kötelességünk megadni minden rászorulónak, és ezt elég nagy áldozatok árán meg is tesszük. Az irányított és szervezett népvándorlást azonban már csak önvédelemből is meg kell állítanunk. Ennek egyik – remélhetőleg hatékony – eszköze az érintett határszakaszon épülő drótkerítés, mely véletlenül sem hasonlítható a berlini falhoz vagy a vasfüggönyhöz, mellyel kapcsolatban nekünk magyaroknak bőven van történelmi tapasztalatunk. Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy azok az európai politikai és ideológiai csoportok, melyek az utóbbi évtizedekben az európai identitást, a keresztény értékeket tudatosan lejáratva és feladva bomlasztották Európát, most a leghangosabban képviselik álszent és demagóg módon a migránsok minden feltétel nélküli befogadását. Ez önpusztítás, és a keresztény értékek, hagyományok támadásának oly módja, mely már-már árulással ér fel. Nekünk keresztényeknek tehát a valódi rászorulóknak minden segítséget meg kell adnunk (és főleg ott, ahonnan menekülniük vagy távozniuk kell), és ebben a Szeged-Csanádi Egyházmegye igencsak élen jár, másrészt azonban elsősorban saját közösségeinkért vagyunk felelősek (ahogy Teréz anya mondta: „A szeretet otthon kezdődik”), illetve Jézus felszólítására hallgatva legyünk szelídek, mint a galambok, de okosak is, mint a kígyók, azaz erősítsük és védjük meg keresztény gyökereinket, hagyományainkat, értékeinket, azaz a keresztény Európát. Ezt mi magyarok egyszer már más körülmények között megtettük, úgy tűnik, most ismét rajtunk a sor.

15

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

Hûség az ôsökhöz

FOTÓ: ZENTAI PÉTER

➜ Elnök úr, hogy érezte magát előadóként ezen a délelőttön? ➜ Remekül! Ilyen „minőségi” közönség előtt jó beszélni. Sugárzó a tehetségük, fogékonyak. ➜ Nem kis dolog a kritikus tizenévesektől egy előadás végén vastapsot kapni… ➜ Úgy látszik, megértették az üzenetet. ➜ Ön a tehetséggondozást célul tűző Talentum Akadémia egyik fővédnöke, így az akadémisták táborában kétszeresen is „hazai pályán” volt. Meglepte a fiatalok nyitottsága? ➜ Ez nem jelentett meglepetést, tudtam róluk, hogy kivételes képességűek. Nagy fantáziát látok ebben a Gyulán öt éve indult programban, amelynek célja, hogy felkutassa az innovatív, stratégiai gondolkodásmódra képes lányokat-fiúkat. Az érettségit követően olyan plusz képzést kapnak, amely alkalmassá teheti őket a későbbi fontos szerepükre. A vezetői utánpótlás kinevelését segíti ez program. A térségből valók a jelöltek, és a határon túlról is, Erdélyből. Kiss-Rigó László püspök úrral együtt vállaltuk a fővédnökséget, mindketten hiszünk abban, hogy ez a régió szellemi bázisát erősíti. ➜ A közgazdasági szemlélet kialakítása lehet az egyik cél? ➜ Pontosan. Nagy szükség van olyan fiatalokra, akik a képességeik révén a munkahelyteremtés és -fenntartás kulcsszereplői lehetnek majd. Ez a térség egyik neuralgikus pontja. ➜ Amely térségnek ön megyei közgyűlési elnöke és négy cikluson át egyéni körzetben megválasztott országgyűlési képviselője volt. És ma is rendre visszajár. ➜ Pontosítanom kell: nem vissza, hanem haza. Nem felejtem el, hová gyökereztem. Nekem ez mindörökre a „haza”, itt élnek a rokonaim, még ma is Békéscsabán fizetem az adót, itt van az állandó lakóhelyem.

T

FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

A teremben kétszáz tizenéves, velük szemben Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Előadást tart, oldottan, noha nem könnyű szakmai kérdéseket boncolgat. Izgalmas – mondja a mellettem ülő, valóban, még egy olyan laikust is megfog, mint én. A gyerekek persze helyzeti előnyben vannak: a Dél-Alföldi Talentum Akadémia növendékei ők, akik született adottságaikkal kiemelkednek környezetükből. Tehetséggondozó kurzuson vesznek részt. Az előadás végén feltett kérdéseik is tudásról árulkodnak.

➜ Ezt, és egyáltalán bármi személyes dolgot nem olvashatunk az ÁSZ-honlapon lévő önéletrajzában. Ez tudatos dolog? ➜ A Számvevőszék objektív, tényeken alapuló munkát végez, tükröt mutat a közszféráról, a közpénzekről a mindennapok emberének is. Ez egy alapérték, és ebbe nem férnek bele a személyes dolgok. A fiataloknak beszéltem arról is, hogy a magánélet dolgait a munkahelyen kívül kell rekeszteni. A mai előadásomban persze személyes életpéldákat is hoztam, de ez természetes, hiszen ezeket a fiatalokat az önépítésre is fel kell készíteni, ehhez pedig a „honnét hová” kérdése, meg a problémakezelés készsége is hozzátartozik. Ám a nyilvánosság előtt a munkámat, és az intézményem munkáját akarom megmutatni. ➜ Az előadás fontos eleme volt az, hogy a közpénzügyi tudáshalmaz Magyarországon nem elégséges. Mit tehet ebben a Számvevőszék? ➜ Minden, amit mi mondunk, ellenőrzéseken alapul. Mindenütt igyekszünk ott lenni, ahol közpénzek sorsa dől el. Az a tapasztalatunk – vegyük példaként a közüzemi cégeket –, hogy ott nem kellően érvényesülnek a piacgaz-

16

TORONYIR ÁNY

❘ Párbeszéd

FOTÓ: ÁSZ

daságtan törvényszerűségei. A magánszektorban persze, jövedelemnövekedést érünk el, és az egész társadalom akár tőzsdei cégről, akár egy kis magánvállalkozásról van jobb anyagi körülmények közé kerül. Akkor majd elszó, más a kiindulópont, ott mindent a magasabb profit mondhatjuk, hogy a függetlenségünkkel élni tudtunk, és elérése és a vagyonosodás vezényel. Az állami szférában 2008 után, amikor gazdaságilag alávetett helyzetbe jutott ez árnyaltabb. Ott senki nem akar hasznot kivenni, ott a az ország, végre megszereztük nemcsak a jogi-politikai, profitnak az a célszerű mértéke, amely még éppen meg hanem gazdasági autonómiánkat is. ➜ Szóljunk számvevőszék-elnöki filozófiájának – vagy tudja előzni a vagyonvesztést, és meg tudja valósítani a stratégiájának – egy másik sarkalatos pontjáról… technológiai fejlesztést. És gondoljunk a vízszolgáltatás➜ Egy jó stratégia mindig fi lozofikus. ra, a tömegközlekedésre vagy a hulladékkezelésre – ezek ➜ Ez a másik kulcselem a korrupció színvonala teszi jobbá a közösség elleni keresztes háború. Ön 2011életminőségét. Fontos fölismerés, ben erre szövetkezett az állam és az hogy az államnak a stratégiai közigazságszolgáltatás erőivel. szolgáltató vállalataihoz speciális ➜ A Számvevőszék az Országmércét kell szabnia. Teljesítménygyűlés legfőbb ellenőrző szervealapú menedzsmentet kell kialaként közbizalmat élvez, ezt még kítani, de a teljesítmény itt nem a az ellenzék is elismeri, és gyakran profit, hanem a szolgáltatás minőpartner abban, hogy az ország hasége, a vagyonvesztés megelőzése, tékonyabban kezelje a korrupció a világgal való haladás képessége, kérdését. Amit a közszférában az erőforrások hatékony felhaszkorrupciónak hívunk, az a magánnálása; végső soron a közpénzzel szférában csalás, visszaélés, lopás való bánás úgy, hogy minél jobb – és ez nemcsak nálunk, hanem legyen a szolgáltatás. ➜ Megvan ehhez a tudásháttér? mindenütt benne van a közgon➜ Mindezek mögött nagyon dolkodásban, mondhatni a „közkomoly tudományos, technikai, kultúrában”. Amit én képviselek, pénzügyi műveleti, eljárásrendi valóban új, úgynevezett integritáDomokos László Békéscsabán született tudáshalmaz és szervezettség van. si elvű gondolkodás, a prevenció. 1965. február 26-án. Szülôvárosában érettUgyanakkor mindig irigyeljük, Hogy megelőzzük, hogy létre se ségizett. A pécsi Janus Pannonius Tudohogy sok országban, vegyük csak jöjjön a korrupcióra lehetőséget adó mányegyetemen okleveles közgazdaként a szomszédos Ausztriát, kétszerhelyzet. Azt szoktuk mondani, egy diplomázott, késôbb a budapesti „közgáháromszor jobb a színvonal, pedig vezető kösse be a biztonsági övét, zon” szerzett szakközgazdász másoddiplougyanazt csinálják. De hát mégvagyis mindent tegyen meg, hogy mát. Szer vezetfejlesztôi, stratégiai tervezôi sem ugyanazt, ha ott kétszer-háa szervezetében a legkevesebb lehetapasztalatokkal lett politikus. 1991-ben romszor jobb a hatékonyság. Ha tőség legyen a visszaélésre. Ennek lépett be a Fideszbe. Városa önkormányezt mi is megcélozzuk, akkor újra a technikája, szervezési képessége zatában tevékenykedett alpolgármesterkell gondolnunk ehhez a straténem magától jön, ezt meg kell taként, majd a megyei közgyûlés tagja, giát, hiszen látjuk: egy évtizedes nulni. Mi ezt a hollandoktól lestük frakcióvezetôje, két cikluson át pedig a tesuniós tagságunk után nem jutotel, és tovább is fejlesztettük, erre tület elnöke lett. 1998-ban Szarvas és tértunk előbbre. A ’89-90-es váltoők is büszkék. A Számvevőszék sisége választópolgárai az Országgyûlésbe zások után gazdasági összteljekeressége ebben az, hogy képesek delegálták, majd újabb három ciklusban sítményben nem következett egy voltunk észrevenni, mertünk átszavaztak neki bizalmat. 2010-ben lett az felívelés. Szabadabban tudunk venni, továbbfejleszteni, terjeszteni Állami Számvevôszék elnöke. Parlamenti megválasztása után valamennyi politikai ma élni, ez nagyon nagy érték, de egy módszert, felelősséget vállalva, tisztségérôl lemondott. Házas, leánygyera függetlenség nem hozta meg a hogy Magyarország javára egy jó meke, Anna középiskolás. várt felzárkózást. Az egyik elavult eszközt adunk azok kezébe, akik terület, ahol alig léptünk tovább, közpénzzel bánnak. A világban az épp a közpénzekkel bánó intézmények működése, és a először nálunk történt meg, hogy a három hatalmi ág 2011közvállalatok. Mondhatnánk, e területen a szocializmus ben szövetkezett erre, és ennek meglesz az eredménye. ➜ A végére egy személyes kérdés: Újkígyós és Budapest kötovább élt. Az utóbbi időben viszont ennek a változását érzött mekkora a távolság – nem kilométerben, hanem érzelzékeli a Számvevőszék. E tapasztalatainkról is beszéltem mileg? az elmúlt hónapokban, és úgy látom, a kormányzat kezd ➜ Nincs távolság. Nagyszüleim faluja Újkígyós, amelyezzel érdemileg foglalkozni. Nagyon bizakodó vagyok, hez ragaszkodom. A gyökereimet ápolom, őseim tradíhogy most, miután már nem a válsággal kell az államnak cióit és katolikus hitét őrzöm, a régióhoz való kötődésekínlódnia, ezekre a hosszabb távú folyamatokra nagyobb met megtartom… – mint minden patrióta. figyelmet tud fordítani, és meg tudjuk újítani a közpénzek várkonyi balázs felhasználásának rendszerét. Ha ez sikeres lesz, jelentős

Névjegy

T

17

TORONYIR ÁNY

❘ Iskolapéldák

Az út kezdete, ahol minden eldôl Feketerigó kapirgál a falevelek között. Ott, ahol iskolaidőben a gyerekek bandáznak, most ő az úr. Hamarosan aztán, amikor megjön a gyereksereg, osztozni kénytelen a területen, de békében megvannak együtt a szarvasi főiskola parkjában. Emberi léptékű, szép és barátságos diáktanya a „campus”. Nem tudom, van-e még egy intézmény az országban, ahol ilyen közel lehetnek a kicsik és a nevelőjelöltek: a gyakorló iskola-óvoda és a főiskola egy „bokorban” van, pár lépésre egymástól. – Áldás ez az adottság – mondja dr.  Lipcsei Imre, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara dékánja. – A hallgató kijön például egy metodikaelőadásról, és azonnal a gyerekekbe botlik. Napi kapcsolatban van a pedagógusjelölt azokkal, akikhez hasonlókat nevelni fog. – Itt nem villamossal, busszal járnak a hallgatók az iskolai képzésre, mint másutt – teszi hozzá Bíró Gyula, a gyakorlóiskola igazgatója. – Léptennyomon találkoznak, korán kialakul köztük a bensőséges kapcsolat. Szóval ez lehet a hírneves, erős presztízsű szarvasi pedagógusképzés sikerének titka: az életközelség. Ezt a

vezérelvet képviseli két vendéglátónk. Lipcsei Imre tanári diploma, egyetemi másoddiploma után huszonöt éve lett főiskolai tanársegéd. Végigjárta a ranglétrát, végképp ide gyökerezett. PhD fokozatot szerzett. A neveléstörténet és az összehasonlító pedagógia ismert szakembere, akadémiai bizottság és számos már szakmai szervezet tagja, nemzetközi kapcsolatok építője. A Magyar Felsőoktatásért Díj kitüntetettje. 2007 óta a Pedagógiai Kar dékánja. Bíró Gyula pályafutásának a kezdetektől tanúja Lipcsei doktor: egykor tanára volt, figyelemmel kísérte diákja egyetemi másoddiplomájának

megszerzését, pedagógusi indulását. Bíró tanár úr több kiegészítő képesítést szerzett. Nemcsak helyben tanít, a Gál Ferenc Főiskolán tanársegéd, a Debreceni Egyetemen óraadó. Szakmai publikációi mellett szépíróként is megmutatja tehetségét.

A kinyújtott kéz A szarvasi Pedagógiai Kar életében az utóbbi években egy tényező bizonyult állandónak: a változás – összegzi a múltat Lipcsei Imre. – 1998-ban a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola egyesült a Békéscsabai Tanítóképző Főiskolával. Körös Főiskolaként két évig működött, majd a központi integrációs törekvés okán létrejött a Tessedik Sámuel Főiskola. 2008-ban a szenátus – hogy a beruházások terheit viselni tudja – nagy lépésre szánta el magát: igent mondtunk a Szent István Egyetem hívó szavára. Öt év után azonban mi kezdeményeztük a kiválásunkat, nem hálátlanság-

T

18

TORONYIR ÁNY

ból, hanem végre mi szerettük volna felrajzolni a szarvasi pedagógusképzés megnyugtató jövőképét. – Távolságban és szellemiségben közelebbi gesztort kerestek… - Igen, és szerencsére kinyújtott kezünket elfogadták a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskolán. Megtaláltuk a helyünket és bátran kijelenthetem: a hosszú integrációs utazás végére értünk, megérkeztünk a végállomáshoz – Egy éve ennek. Sikerült beilleszkedni? – Természetesen. Ebben nagy segítségünkre volt a GFF rektora, aki munkatársaival mindent megtett a zökkenőmentes együttműködésért. A kar szakmai tradíciói mellett igyekezett megfelelni az Egyházmegye és a Főiskola értékrendjének. Ez nem volt nehéz, mert eddig is az egyetemes etikai normákhoz igazodtunk, s ez kiegészült a keresztény pedagógia alapvetéseivel. Tantárgyakban erőteljesebben megjelennek az eddig is kihagyhatatlan katolikus értékek. A zeneoktatásban a gyermekdalok mellett még nagyobb hangsúlyt kapnak az egyházi énekek, a vizuális nevelés területén pedig a művészettörténetben eddig is kikerülhetetlen keresztény művészet A neveléstudományban megjelenik a keresztény pedagógia, Don Bosco tevékenysége, az etikaoktatásban nagyobb szerepet kapnak a nagy egyházi gondolkodók, Szent Ágoston, Aquninói Szent Tamás. – A nem feltétlenül hívő hallgatókkal is könnyen szót értenek? – Tanulnak nálunk hitüket megélő és eltérő világnézetű hallgatók is. Az előbbieket segítjük hitük elmélyítésében, hogy amint a Szentatya mondta, tegyenek tanúságot az emberek előtt a szeretetről. Akik még keresik az utat, azok számára is igyekszünk megmutatni a hit erejét. Nekik is fontos egy újabb életcél felkínálása.

Becsengetés elôtt A szarvasi gyakorlóiskola szervezetileg a Gál Ferenc Főiskolához tartozik. Ennek praktikus oka van – mondja Bíró Gyula. – Intézményünk mindig is a szarvasi pedagógusképzést erősítve, szoros együttműködés-

❘ Iskolapéldák

Négy megye, negyvenegy település:

keresztény szellemû oktatás Ősi tradíció: az egyházi oktató-nevelő intézmények tanévét a Veni Sancteszentmisék nyitják. Veni Sancte Spiritus; Jöjj, Szentlélek – hangzik fel a fohász, az énekbe foglalt könyörgés, megerősítést kérve az éves erőpróbára. Kell a megerősítés, a diákoknak a tanuláshoz, pedagógusoknak az oktatómunkához, és mindannyiuknak a hit megőrzéséhez. A Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott köznevelési intézmények száma az elmúlt években jelentősen gyarapodott. Minden alkalommal helyi kezdeményezés előzte meg a csatlakozást, az egyházmegye pedig – sok évszázados hivatásához hűen – befogadta a jelentkező iskolákat, óvodákat. Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében működteti nevelő „műhelyeit”, 41 településen készülnek a gyerekek a szeptemberi első csengőszóra. A huszonnyolc önálló köznevelési intézményben és a nyolcvannégy fi liáléban folyó munkát a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság irányítja. A szervezethez 31 óvoda, 37 általános iskola, 4 középiskola és 6 kollégium tartozik. Fenntartásuk, szakmai felügyeletük egyaránt a főhatóság feladata. Az idei évnyitóra 1900 óvodás kisgyermeket, 5700 általános iskolás és 1900 középiskolás diákot várnak. Háromszázan kollégisták lesznek. A  9500 növendéket 800 pedagógus oktatja majd, őket 350 munkatárs segíti. Az egyházmegye intézményeiben tanulók hit- és tudásközösséget alkotnak. Az ismeretanyag megszerzése mellett keresztény szellemű nevelést kapnak, az Egyház által képviselt etikai normarendszerbe vezetik be őket a nevelők és lelkipásztorok. ben látta el feladatát, és hogy ma már a Gál Ferenc Főiskola a szellemi központ, adódott, hogy mi is közvetlenül a főiskolához kötődjünk. Ez új erőket szabadít fel. Sokat profitálunk ebből, és a Kar számára is inspiráló, hogy szinte naponta tudják modellezni az elméleti tudást. Sehol másutt nem látni hasonlót. – Két évszázad után tért vissza az iskola az egyház fennhatósága alá. Lelki értelemben milyen jelentősége van ennek? – Szarvason a 18. században létesült rendkívüli közösségi összefogással katolikus iskola. A 20. századi államosításig szolgálta az oktatás-nevelés ügyét. Intézményünk 2013 őszén tért vissza az egyház kebelébe, tulajdonképpen szellemi örökösként. Az óvodapedagógus és tanító, tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése, módszertani felkészítése a feladatunk. Keresztény szellemiségű, érték- és gyermekközpontú pedagógiájával a hazai pedagógusképzés ismert és elismert gyakorlóintézménye a miénk.

T

19

– A szellemi örökség kötelez… – Igen. Don Bosco-t idézve „a munka azt jelenti: teljesítjük kötelességünket.” A vallásnak van meg az ereje, hogy elkezdje a nevelés nagy munkáját. A hit és tudás eszméje, a korszerű pedagógiai módszerek remek táptalajai egy jó ethoszú intézménynek. – Rendkívüli a felelősségük, hisz minden az út elején dől el. – A főiskolával közösen kifejlesztett óvodai programunknak évente ezret meghaladó látogatója van. Nem véletlen, hogy Magyarország Európa úttörője óvodapedagógiában Brunszvik Teréz 1828-ban való munkásságának kezdetétől. Az iskolai nevelési metódusunk is „testre szabott”. Programunk kiindulópontja a hiteles pedagógus, a lángot adó nevelő. Az érzelmi élet megalapozása időszakában a pedagógusnak és az általa sugárzott hitnek rendkívüli a szerepe. Intézményünkben a katolikus köszönés nem formális, hanem a szeretet kinyilvánítása ember és Isten felé. v. b.

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

Vallásszabadság, keresztényüldözés, menekültkérdés

„Európa keresztény lesz, vagy nem lesz” A Pew Forum Kutatóközpont több mint 230 országot átfogó éves felmérései szerint a Föld népességének 84 százaléka tartozik valamely valláshoz. A világ vallásai közül a legnépesebb a kereszténység 2,2 milliárd fővel. Ez a szám Földünk népességének 32 százalékát teszi ki. A statisztikai adatok tekintélyesek és látszólag tiszteletet parancsolóak. Amikor azonban a vallásüldözés szempontjából vizsgáljuk a kereszténység helyzetét a világban, sajnálatos módon nem érvényesül a keresztények tekintélye, sőt az arányok egyenesen félelmetessé válnak. A kutatóközpont becslése szerint évente több mint százezer keresztény hal meg hite miatt. Azaz ötpercenként meggyilkolnak egy keresztényt a világban. Jelenleg a Közel-Kelet és Afrika iszlám vallású országaiban a radikális fundamentalizmus és az etnikai alapú nacionalizmusok jelentik a legnagyobb veszélyt a keresztény

lakosság számára. Ezzel szemben a „nyugati” világ, azon belül Európa – miközben naponta szembesül az Iszlám Állam és csatlósai rémtetteivel és az arab és afrikai országok felől jövő menekültáradattal – elfeledkezik a keresztények védelméről és befogadásuk elősegítéséről. A probléma gyökerei nem új keletűek. Az Európai Unióban a kereszténység – éppen a neoliberális kulturális ideológiákkal szemben képviselt álláspontja miatt – bizonyos körökben már régóta nemkívánatos vallásnak számít. Massimo Introvigne olasz professzor szerint például Ferenc pápa „gender” ideológiával és a meleglobbival szemben megfogalmazott kijelentései miatt a keresztények és az egyház hangja veszélyesnek minősül az európai elit vezető csoportjaiban. Nem véletlen, hogy lobbijaik az intolerancia és a diszkrimináció hadjáratát indítják el ellenük. Sajnos Európa annak el-

feledésére is hajlamossá vált, hogy a kereszténység mekkora szerepet töltött be a civilizáció fejlődésében és az európai egység megteremtésében azzal, hogy a bosszú logikáját a megbocsátás és együttműködés logikájával cserélte fel. Megbocsátani az üldözőknek és befogadni – ez egyedül a kereszténységet jellemzi. Ennek szellemében segítik a keresztény egyházak és segélyszervezetek ma is felekezeti és származási különbségtétel nélkül az unióba tartó közel-keleti és afrikai migránsokat. Szerencsére Európában is egyre többen ismerik fel, hogy korunk természeti, gazdasági, kulturális és humanitárius válságainak rendezéséhez erős Európára van szükség. Ehhez azonban Európának változnia kell. Mindenekelőtt magára kell találnia és visszatérnie identitása alapjaihoz, a keresztény értékekhez. Sosem volt időszerűbb Robert Schumannak, az Európai Unió alapító atyjának egykoron elhangzott jóslata, mint ma: „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz.” dr. antal zsolt

Elôször jelent meg az Európai Parlament egyik olyan ország a világon, jelentése a vallásszabadságról biaaholazleginkább sérül a vallásszabadA június elején közreadott jelentés a vallásszabadság helyzetét mutatja be. A munkacsoport célja, hogy felhívja az európai döntéshozók figyelmét a vallásszabadság megsértésének eseteire, és ezzel összefüggésben javaslatokat tegyen. A jelentés megállapítása szerint a vallásszabadságot komoly támadások érik mind az állami, mind a nem állami szektor részéről. A jelentés a súlyos problémák között említi, hogy Mexikóban a keresztények a bűnszerveztek és a drogkartellek célpontjaivá váltak a felekezetek drog és alkohol rehabilitációs

programjai miatt. A jelentés rámutat, hogy 2014-ben Mexikóban ölték meg a legtöbb papot. A Közel-Kelet és Észak-Afrika térségéről szólva a munkacsoport kiemeli, hogy alig van olyan ország, ahol „bármilyen szinten is érvényesülne a vallás vagy a meggyőződés szabadsága”. Iránban például az alkotmány rögzíti az ország iszlám berendezkedését, amely nem teszi lehetővé a vallási toleranciát. Irak a vallási alapú üldözés szinonimájává vált, amelyet az Iszlám Állam nevű szélsőséges terrorszervezet előretörése tovább rontott. Szaúd-Ará-

T

20

sághoz való jog. Az országban nincs templom vagy más, nem muszlim istentiszteleti hely. A jelentés szerint a szíriai polgárháború megnövekedett vallási alapú erőszakhoz vezetett. Afrikában különösen a Boko Haram nevű szélsőséges szerezet tevékenységét emelték ki, amely muzulmánokat és keresztényeket egyaránt támad. A jelentés rámutat, hogy az EU egyre aktívabb a vallásszabadság elősegítése terén, azonban hangsúlyozza, hogy sok teendő van még ezen a területen. forrás: zenit

TORONYIR ÁNY

❘ Kitekintő

Brit egyházi vezetôk a keresztény menekültek befogadását sürgetik George Carey, az anglikán egyház korábbi vezetője úgy fogalmazott, hogy David Cameron miniszterelnök bűnt követ el azzal, ha hátat fordít a szíriai és az iraki mészárlások elől menekülő keresztényeknek. A lordok házának tagja arra biztatta az állampolgárokat, hogy írják alá a Barnabas Fund nevű keresztény segélyszervezet által indított petíciót, amely azt sürgeti, hogy az ország fogadja be a keresztény menekülteket. A Barnabas Fund más európai országokkal is tárgyal a keresztény menekültek elhelyezéséről. A múlt héten például 42 keresztény családot menekítettek ki Szíriából, és juttatták el őket Lengyelországba. Több menekültet Csehországba, sőt még Brazíliába is eljuttatnak, de az Egyesült Királyság elutasította a menekültek befogadását.

Carey a Telegraphnak elmondta: „A szíriai és az iraki keresztényeket lemészárolják, megkínozzák és rabszolgasorba hajtják. Szükség van arra, hogy a brit kormány együttműködjön az olyan jótékonysági szervezetekkel, mint amilyen a Barnabas Fund, hogy kimentsék azokat, akiknek veszélyben van az élete”. Az egyetlen iraki anglikán templom korábbi vikáriusa, Andrew White „borzasztónak” nevezte, hogy a britek nem akarnak menedéket nyújtani a keresztény menekülteknek. Justin Welby canterburyi érsek korábban nyíltan foglalt állást a közel-keleti keresztények helyzete miatt, és támogatta, hogy az Egyesült Királyságban és más nyugati országokban menedéket kapjanak. forrás: christian today

A valaha volt legnagyobb keresztényüldözés zajlik a Közel-Keleten A new-york-i székhelyű Pew Forum Kutatóközpont közelmúltban közreadott tanulmánya rámutatott, hogy az üldöztetés következtében drasztikusan csökken a térségben a keresztények száma. Irakban kevesebb mint félmillió keresztény maradt, miután már több mint egy évtizede a szélsőséges csoportok célpontjaivá vált a vallási kisebbség, Szíriából pedig a közel 600 ezer keresztény egyharmada menekült el. A közel-keleti országokban – Egyip-

tomban, Izraelben, Palesztinában és Jordániában – a keresztények aránya a korábbi 14 százalékról 4 százalékra csökkent. Az újság kiemelte, hogy a vallási alapú üldözések nem az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megjelenésével kezdődtek, hanem tíz évvel ezelőtt, az iraki invázióval. A  brit Guardian cikke szerint Szaddám Husszein uralma alatt a keresztények a maihoz képest szinte „aranykorban” éltek, szabadon gyakorolhatták vallásukat, és teljes

a sajtószemlét összeállította: dr. antal zsolt

T

21

jogú állampolgárok voltak. A   diktátor eltávolítását követően azonban elkezdődött a síita–szunnita hatalmi harc, aminek áldozatává váltak. Louis Sako iraki káld pátriárka még az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavaszi ülése előtt egyenesen azt nyilatkozta, hogy „Az amerikaiak és a nyugat azt mondták nekünk, hogy demokráciát, szabadságot és jólétet hoznak, ehhez képest anarchiával, háborúval, halállal és hárommillió menekült sorsával szembesülünk nap mint nap.” forrás: christian today

TORONYIR ÁNY

❘ Kultúra

Kulturális Mozaik Kezdôknek és haladóknak A boldoggá avatás előtt álló Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi” apróbb közleményeit, amelyek az Új Ember hasábjain élesztgették szakrális hagyományaink kihalóban lévő tüzét a hetvenes években, Tóth Sándor rendezte kötetbe. A katedrájától megfosztott professzor – egy személyben európai hírű tudós és alsóvárosi „szentembör” – ebben az évtizedben rendezte kötetekbe szellemi hagyatékának mindkét ágát. A szögedi nemzet a helytörténet, az Ünnepi Kalendárium a vallási folklór nagybecsű alapműve, nehezen becserkészhető könyvkincs. A jelen kötetben egybeszedegetett írások nagyrészt visszaköszönnek majd az utóbbi, forrásértékű főmű lapjain. A hetilapi közlések szabatosságára, a tudós igényességére vall, hogy a rövidke glosszák változtatás nélkül képezhetik egy-egy bekezdését

a római kalendárium jeles napjait nem érintő érdekességeket mutat be. Kinek ajánlható ez esetben a szerzőt bemutató méltatásokkal záruló kötetke? Mindenekelőtt azoknak, akik mindeddig nem találkozhattak Bálint Sándor munkáival, általuk pedig a népi életritmus égi és földi időt, ünnepeket és megszentelt hétköznapokat, testi és lelki szükségleteinket ékes, csodálatraméltó összhangba hozó szabályrendszerével. (Barna Gábor – Tóth Sándor [szerk]: Nehéz évek leltára. SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszék 2015)

Nemzetközi összhang

Gregor 75

a műfajteremtő tudományos szakmunkának, amely páratlan összefoglalása keresztény magyar szokásrendünknek. Az írások kisebb hányada

vagy az Anyegin Gremin hercegének, a Bohémélet Collinjának megformálójaként is. Mozart-repertoárja Ozmintól Sarastróig és Don Alfonsótól Leporellóig ölelte föl a komikus és a drámai alakításokat. Oratóriuménekesként is remekelt, számos zenei ritkaság magyarországi bemutatóját vitte sikerre. Vidéki hovatartozását mindig büszkén hangoztatta: a Magyar Állami Operaházba éppúgy Szegedről járt föllépéseire, mint ahogyan a New York-i Metropolitanből, a houstoni, portlandi és a baltimore-i operaházakból is ide tért vissza. Élete utolsó hónapjaiban példás helytállással teljesítette színpadi felkéréseit. 2006. október 27-én távozott az égi társulatba.

Augusztus 8-án lenne 75 éves a világhírű magyar basszista, Gregor József. Az operaénekes, aki komolyzenészként ritka népszerűséget szerzett közvetlen személyiségével, Rákosligeten született. A Honvéd Művészegyüttesben figyeltek föl kivételes szépségű basszushangjára. Ezt követően Szegedre szerződött, és a karmesterlegenda, Vaszy Viktor keze alatt vált professzionális énekessé. Legnagyobb szerepeit buffószerepekben – a Szerelmi bájital Dulcamarájaként és a Don Pasquale címszerepében – aratta, de megrendítő alakítást nyújtott Falstaff ként, a Turandot Timurjának szerepében

T

22

Öt ország muzsikusai játszottak együtt azon a kamarazenei fesztiválon, amelyet júliusban rendezett meg első ízben Marosvári Dorottya zongoraművész. A szegedi származású, Zürichben élő muzsikus a svájci koncertéletben szerzett nemzetközi kapcsolatait latba vetve arra vállalkozott, hogy bemutassa a hazai közönségnek a világ különféle kultúrájában nevelkedett komolyzenészeket, egyben megismertesse a művészekkel Magyarország vendégszeretetét és gazdag zenei hagyományait. A bemutatkozó fesztivál zenei ínyencségeket kínált: olyan ritkaságok hangzottak el, mint Bach Goldberg-variációinak vonóstrió-átiratai, Piazzolla Négy évszak című tangó-fantáziája, Barber négykezese, a Souvenirs, Bartók Kontrasztjai, Haydn, Mozart, Beethoven, Schumann és Mahler kamaraművei. A fesztivált szervező zongorista-páros, Marosvári Dorottya és Szlovják István partnereiként a dán hegedűművész, Marie Hanskov, a japán Kie Umehara klarinétművész, Alberto Ferres-Torres spanyol csellista és David Schnee svájci brácsaművész szó-

TORONYIR ÁNY

❘ Kultúra

A kamarazenei fesztiválon fellépett mûvészek egy csoportja, a kép bal oldalán a fesztivál szervezôje, Marosvári Dorottya látható.

Modernek nyara az Alföldön A huszadik századi magyar piktúra három meghatározó életművével is találkozhattunk ezen a nyáron három dél-alföldi városunkban. A szentesi Koszta József Múzeum Czóbel Béla (1883–1976) munkáit látta vendégül. A művész abban a ritka helyzetben volt, hogy egyforma megbecsülés övezte Párizsban és Budapesten. A nagybányai indíttatást a francia főváros művészvilágának inspiráló forgataga teljesítette ki az előző századelőn. Czóbelt egyenrangú művészbarátként fogadták be Matisse, Braque, Apollinaire és Picasso körei. A találkozások és hatások nyomot hagytak ugyan a Czóbel-piktúrában, ám a művész mindvégig a maga útját járta, saját világot teremtett meg. Bensőséges témáit, puha kontúrral övezett alakjait sajátságos belső vitalitás járja át. Czóbel hűséges maradt a látványelvű festészethez, amit azonban összetéveszthetetlen atmoszférával, a színfoltok egymásba játszó, izzó mozgalmasságával tett a lírai expresszivitás kifejezőivé.

Szeged két kiállítóhelyen: a Kass Galériában és a Reök-palotában tiszteleg a harmincas évek jelentős festője, Aba-Novák Vilmos (1894–1942) előtt. A művész, akit lenyűgözött az olasz quattrocento közvetlensége, monumentális, dekoratív kompozíciókban talált rá a drámai világképét kifejező formára. Történelmi és egyházi tanulságokat, az emberlét egyetemes helyzeteit képbe sűrítő, retorikus munkái mellett azonban ugyanilyen beszédesek a komédiások és cirkuszosok körében készült, külvárosok

FOTÓ: FORTEPAN

laltatta meg a kamarairodalom változatos műfajait, felmutatva egyben a komolyzene nemzetek fölötti érvényességét.

és népünnepélyek jeleneteit megörökítő életképei is, amelyeknek plakátszerűsége – szakítva a romantikus zsánerfestészet szépítő törekvésével - látszat és lényeg tragikus konfl iktusával szembesít. Aba-Novák a Hősök kapuja (1936) és a Dömötör-torony (1931) nemrég restaurált falképeinek festőjeként Szeged fogadott művészének számít. A kiállítás november 15-ig látható. A hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum ez évi „nagy dobása” a hatvanas-hetvenes évek egyetemes érvényű életművének, Barcsay Jenő munkásságának bemutatása szeptember 6-áig. Kevesen tudják, de a Szentendréhez kötődő alkotó, a művészeti anatómia világszerte jegyzett szaktekintélye pályakezdőként, 1926-ban Hódmezővásárhelyen és Makón alkot. Endre Béla ihlető közelségében maga is az alföldi táj drámai látványelemein edzi meg ecsetjét. Az életmű keresztmetszetét bemutató tárlat nagyszerű lehetőség arra, hogy a látogató érzékelje a természeti látványtól az expresszivitáson át az elvontságig vezető fejlődést, amelynek során Barcsay művészete a látványt fegyelmezett formák rendszerévé lepárló, a látható jelenségek benső rendjét kutató módon, a színek és a formák önértékéből hívja elő, idézi föl a vizuális tapasztalat által kiváltott érzeteket. marton árpád

Barcsay Jenô festômûvész

T

23

TORONYIR ÁNY

❘ História

A Szent István király intelmei Imre herceghez címmel fönnmaradt tizenegyedik századi magyar királytükör szerint a jó uralkodónak az evangéliumi szeretetre épülően a kegyesség, a türelem, az irgalmasság, az alázatosság, a mértékletesség, a szelídség, a becsületesség, a lelkiekben való erősség és a szemérmesség az erényei. Az első király legfontosabbnak a katolikus hit megőrzését és a magyar nép szokásainak tiszteletben tartását tartotta, de – bizonyos fenntartások mellett – nem feledkezett meg az országba érkező vendégekről sem.

SZENT ISTVÁN ÉS GIZELLA

• KLIGL SÁNDOR BRONZ SZOBRA A SZEGEDI SZÉCHENYI TÉREN • FOTÓ: GÉMES SÁNDOR

Szent István intelmei

T

24

TORONYIR ÁNY

❘ História

A földi pályáját 1038-ban befejező Szent István király Mint a csaknem ezeréves műben olvasható: „Ha valamifiához és remélt örököséhez, Imre herceghez intézett inkor uralmad alatt akadnának olyanok – távol legyen! –, telmei a középkori magyar eszmetörténeti kutatások fonkik az így egységbe fűzött Szentháromságot megosztani tos forrásszövege. A bizánci birodalomban és a nyugati vagy kisebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: keresztény országokban egyaránt elterjedt királytükör az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház műfajában íródott munka a trónörökös számára foglalja fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, össze azokat az alapvető ismereteket és tapasztalatokat, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. amelyek a jó uralkodás föltételeinek számítanak. A szöveMert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorulget ugyan az államalapító uralkodóhoz köti a hagyomány, tul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, lehetséges szerzőjeként azonban a kutatás a Csanádi Egykülönös gondod legyen!” (Ez a kitétel elsősorban a Jézus házmegyét megalapító, hitéért 1046-ban vértanúságot Krisztus istenségét kétségbe vonó ariánus mozgalomra – szenvedő Szent Gellért püspököt éppúgy számon tartja, és az ariánus vallást követő számos koraközépkori germán mint Thancmar bencés szerzetest, hildesheimi kanonoállamalakulatra – utalhat, amelyet mind a keleti ortodox, kot. Az Intelmek az 1020-as években – de mindenképpen mind a nyugati katolikus kereszténység elutasított.) Szent Imre halála (1031) előtt – készült. A nyolcadik fejezetben az államalapító király arra figyelA tizenegyedik századi magyar királytükör tíz fejezeten mezteti Imre herceget, hogy engedelmesen kövesse atyja keresztül tárgyalja az jó uralkodó – akinek a szöveg szerint és elődei törvénykezési és hatalomgyakorlásai mintáját, az evangéliumi szeretetre épülően főbb erényei a kegyesség, hogy megbecsült és elfogadott uralkodó lehessen, s hogy a türelem, az irgalmasság, az alázatosság, a mértékletesség, tartsa meg elődeinek és népének is bevált szokásait. „Mely a szelídség, a becsületesség, a lelkiekben való erősség és a görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely szemérmesség – felé támasztott követelményeket. 1) A kalatin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.” tolikus hit megőrzéséről. 2) Az egyházi rend becsben tarEzekkel a sorokkal Szent István előrelátó módon a hetásáról. 3) A főpapoknak járó tiszteletről. 4) A főemberek lyi jogszokások megtartásának fontosságát hangsúlyozza. és vitézek tiszteletéről. 5) Az igaz ítélet és a türelem gyaSorai annál inkább megfontolandóak, mert utóda, a Szent korlásáról. 6) A vendégek befogadásáról és gyámolításáról. Imre halála után trónörökössé váló, majd István halá7) A tanács súlyáról. 8) A fiak kövessék az elődöket. 9) Az lát követően trónra lépő unokaöcs, Orseolo Péter – aki imádság megtartásáról. a középkori elbeszélő 10)  A kegyességről és források szerint „min„Ha valamikor uralmad alatt akadirgalmasságról, valadent a maga szokása mint a többi erényről. szerint tett” és külföldi nának olyanok – távol legyen! –, kik Az Intelmek korunk mintára alkotott törvéaz egységbe fűzött Szentháromságot aktuálpolitikájában tanyeket, valamint adólán leggyakrabban idékat vezetett be – tevémegosztani (...) próbálják, tudd meg: zett passzusa a „vendékenységével veszélybe az eretnekség fejének szolgái azok, és gekről” szóló fejezet, sodorta Szent István nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pe- örökségét: a keresztény amelyben azt olvashatjuk, hogy „amiként magyar királyságot. dig ne gyámolítsd, ne védelmezd!” különb-különb tájakról Az előbbi szöveghelyen és tartományokból jönolvasható görög és latin nek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, módra való kormányzati gyakorlat említése kettős tanulkülönb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s sággal szolgál. Egyrészt érzékelteti Szent István dilemmindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külmáját, hogy – kulturálisan, gazdaságilag, diplomáciailag földieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyel– a keresztény Nyugat (s ennek részeként a szomszédos vű és egy szokású ország gyenge és esendő.” Minderre német birodalom), vagy a keleti nagyhatalom, Bizánc alapozva az uralkodó ajánlja örökösének, hogy „a jövevéfelé orientálja újonnan szervezett országát. Másrészt – az nyeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy előbbi gondolatsortól elválaszthatatlanul – fölveti annak nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt laka problémáját, hogy a latin rítusú nyugati, vagy a görög janak”, s fölhívja, hogy „naponta nagyobbítsd országodat, szertartású keleti kereszténység fölvétele és országos hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák”. szinten való elterjesztése stabilizálja-e jobban az államot. A föntiekben idézett szövegrész – amelynek gyökerei kiSzent István elsődleges célja a keresztény magyar állam mutathatóak az Intelmek összeállításakor forrásként haszlétrehozása és védelme volt. Éppen ezért külpolitikájában nált korábbi királytükrökben is – első értelmezési rétege mértékletesség, kockázatkerülés és békére való törekvés a bevándorló vendégek (hospesek) iránti türelemre és befojellemezte. Ennek jegyében a három európai nagyhatagadó szemléletmódra int. Meg kell jegyezni, hogy a mű lommal (a pápaság, a német és a bizánci császárság) és első fejezetében Szent István a keresztény hit védelméa környező népekkel (csehek, lengyelek, kijeviek, velenre és kifejezetten a katolicizmusnak a Szentháromságról ceiek) is igyekezett jó kapcsolatot ápolni. szóló tanításának óvására és terjesztésére szólítja föl fiát. miklós péter

T

25

TORONYIR ÁNY

❘ História

Tábori lelkészként az elsô világháborúban A Csanádi Egyházmegye történetét számos kötetben földolgozó történészként ismert Juhász Kálmán (1892–1966) az első világháborúban tábori lelkészként szolgált, amelynek során több kitüntetést is szerzett. Az alábbi írás mellett közreadott fényképek az egyháztörténész szegedi püspökség levéltárában őrzött hagyatékában maradtak fönn. Az első világháború centenáriumának időszaka lehetőséget ad egyrészt a korszakra és az eseményekre vonatkozó ismereteink újragondolására, másrészt újabb levéltári és egyéb kiadatlan források, dokumentumok, emlékek gyűjtésére és földolgozására sarkallhatja a téma iránt érdeklődőket. Jelen írásommal magam ez utóbbi törekvésekhez szeretnék csatlakozni. Jó ideje kutatom ugyanis a dél-alföldi régió és a Csanádi Egyházmegye tizennyolc–tizenkilencedik századi történetét, s ezen munkálataim során gyakran megfordultam a SzegedCsanádi Püspöki Levéltárában, ahol tanulmányozhattam Juhász Kálmán plébános, hittudományi főiskolai tanár kéziratos hagyatékát, amely számos fontos dokumentumot, fényképet, kéziratot és följegyezést tar-

talmaz. Ebből a hagyatékból valók az alábbiakban olvasható adatok és a cikkemet illusztráló fényképek is. A bécsi egyetemen doktoráló, majd 1936 és 1953 között mint kübekházi plébánosként szolgáló Juhász Kálmán (1892–1966) egyháztörténészként szerzett magának nemzetközi hírnevet és komoly szakmai tekintélyt, hiszen ő volt a Szent István király által alapított és Szent Gellért vértanú püspök által szervezett Csanádi Egyházmegye történetének legjelentősebb kutatója. A középkorban Csanád, a tizennyolcadik századtól Temesvár, majd – a trianoni békediktátum egyik keserű következményeként – Szeged székhellyel működő püspökség históriáját az 1030. évi alapítástól 1699-ig nyolc kötetben jelentette meg (1930 és 1948 között).

T

26

Egészen az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc időszakáig földolgozta egyébként az egyházmegye történetét, a „fordulat éve” – az 1948-as kommunista hatalomátvétel után – azonban már nem publikálhatta műveit Magyarországon, így német és olasz nyelven jelentette meg azokat külföldi folyóiratokban. Juhász Kálmán 1916. december 6. és 1917. április 9. között volt a debreceni katonai kórház lelkésze. 1917. április 10-től 1918 júniusáig szolgált a császári és királyi 33. gyalogezrednél, amelynek alakulatai a következő helyeken harcoltak az első világháború éveiben: 1916 áprilisa és júniusa között Asiago és Arsiero térségében az olasz Alpokban, 1916. júliusban és augusztusban Bukovinában, 1916 augusztusa és 1917 júliusa között a Kárpátokban, 1917 júliusa és 1918 márciusa között ismét Bukovinában, majd az 1918. évben márciustól júliusig Ukrajnában és Dél-Oroszországban, végül 1918 augusztusa és novembere között Piavénál. Juhász tábori lelkész a keleti fronton eltöltött több mint egy esztendő után 1918. június 28-től a csóti fogolytáborban tevékenykedett, majd Budapesten

TORONYIR ÁNY

❘ História

az egyik katonai kórházban szolgált 1922 májusáig. Frontszolgálata alatt két kitüntetést szerzett (amelyek láthatóak a tábori lelkészi igazolványképén is). Az 1916. december 13-án, nem sokkal IV. Károly trónra lépése után alapított Károly-csapatkereszt mellett – amely emlékérmet az Osztrák– Magyar Monarchia hadseregében szolgálók közül több mint hatszázötvenezren kaptak meg, azok, akik legalább tizenkét hetet töltöttek a fronton – részesült a II. osztályú lelkészi érdemkereszt fehér-vörös szalagon a kardokkal elnevezésű kitüntetésben is 1917. november 20-án. A tábori lelkészek számára 1801. november 23-án I. Ferenc által alapított kitüntetésnek arany és ezüst fokozata volt. Az előbbinek az elnevezését I. Ferenc József 1911-ben I. osztályú, míg az utóbbinak a nevét II. osztályú lelkészi érdemkeresztre változatta, IV. Károly pedig 1917-ben elrendelte, hogy azok, akik a békeidőben is

a bukovinai hadszíntéren, különösen az 1917. szeptember 3–4-én zajlott czardaki ütközet idején, amikor is a sebesültek között járva éjjel-nappal vigasztalást, bátorítást és lelkesítést nyújtott számukra. A tisztikar tagjaként számon tartott és speciális egyenruhát viselő katoli-

adományozható kitüntetést háborúban, mégpedig a harcok során tanúsított személyes hősies helytállásukért kapták meg, az érdemérem szalagján két keresztbetett arany kardot is viselhettek. A két karddal kiegészített kitüntetést Juhász Kálmán az elsők között nyerte el 1917 novemberében. A kitüntetésre való fölterjesztő okirat szerint azért a bátorságért és emberségért, amelyet 1917 augusztusában és szeptemberében tanúsított

kus tábori lelkészek az első világháborúban sokrétű feladatkört láttak el. Egyik legfontosabb szolgálati területük volt a szentmisék bemutatása és az előírt vallási ünnepekről való méltó megemlékezés a gondozásukra bízott honvédek körében. A számukra készült szolgálati utasítás hetvenedik pontjában olvashatóak a következők: „A honvéd lelkész különös kötelességei közé tartozik, hogy minden vasárnap és ünnepnapon az

T

27

istentiszteleteket, valamint általában az összes előforduló lelkészi teendőket méltósággal, illendően épületesen végezze.” Emellett vezették a halotti anyakönyveket, kiszolgáltatták a szentségeket a kórházakban, vigaszt nyújtottak a szenvedőknek. Népnevelői föladatokat is végeztek: buzdító beszédeket tartottak a hadba indulóknak, vagy éppen az első bevetésre (a tűzkeresztségre) készülőknek – történelmi és aktuális politikai ismereteket is beleszőve mondandójukba. Fontos tudni, hogy az akkori törvények által bevett felekezetnek nyilvánított valamennyi közösségnek szolgált tábori lelkésze a magyar haderőben. Juhász Kálmánnak a szegedi egyházmegyei levéltárban őrzött hagyatékában maradtak fönn az írásom illusztrációjaként közölt fényképek, amelyek személyes tartalmuk mellett történeti forrásértékkel is bírnak. A képek a császári és királyi 33. gyalogezrednek a katonáit örökítették meg, amint tábori misén vettek részt valahol Bukovinában az 1917. év folyamán. A szentmiséket Juhász Kálmán mutatta be, s jól látható, hogy egy idő után a fronton szolgálók – egyrészt az áldozatbemutatás szertartása ünnepélyességének kifejezésére, másrészt talán az otthonosság érzésének pótlására – alkalmi kis kápolnát is építettek, amelyet – más ezredek gyakorlatához hasonlóan – faágakkal, gallyakkal és virágokkal díszítettek. m. p.

TORONYIR ÁNY

1,7 milliárd forint az egyházi intézmények dolgozóinak kompenzációjára Az egyházi intézmények foglalkoztatottjainak bérkompenzációjára 1,7 milliárd forintot csoportosított át a kormány a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. A rendelet szerint az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak idei kompenzációjának finanszírozására szánt összeget a Miniszterelnökség költségvetésének céltartalékából finanszírozza a kormány.

Tanévzáró szentmise és diplomaátadó a fôiskolán A Gál Ferenc Főiskola 2014/2015. tanévi hálaadó szentmiséjét Kovács József általános helynök, szemináriumi rektor, a Teológiai Kar dékánja mutatta be a Székesegyházban, számos paptanár koncelebrálásával és Kozma Gábor főiskolai rektor diakónusi szolgálatával. Az ezt követő ünnepségre a főiskolai Klebelsberg Teremben került sor, amit Kozma Gábor rektor nyitott meg. A díszvendégek között megjelent Kakas Béla, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke, valamint Tikász Sándor, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka, a Szegedi Tudományegyetemről pedig Marsi István dékán a Juhász Gyula Pedagógusképző Karról és Szecsődi Ferenc dékánhelyettes a Zeneművészeti Karról. Az idei volt az első tanévzáró a tanév elején csatlakozott szarvasi Pedagógiai Kar részvételével, akiket Lipcsei Imre dékán és Fest Sarolta dékánhelyettes képviselt. A 84. tanév zárásakor Kovács József teológiai dékán és Zakar Péter társadalomtudományi dékán 71 oklevelet adott át, közülük négy főnek az egyetemmel közös kétszakos képzés elvégzéséért.

Gyûrû-Kúra nyári egyetem házaspároknak Mozgalmas belső utat tehettek egymás felé azok a házaspárok, akik a 2015. június 19-21-i hétvégén részt vettek az Egyházmegyei CsaládKözPont által szervezett bentlakásos nyári egyetemen Domaszék-Zöldfáson. Dr.  Mihalec Gábor családterapeuta Gyűrű-Kúra című kurzusán tizenhét házaspár tekintette át kapcsolatát, a közös életüket befolyásoló legfontosabb területeket. Így szó volt kommunikációról, a konfl iktuskezelésről, spiritualitásról, szexualitásról, pénzkezelésről, gyerekvállalásról, szerepekről és szabadidőről, valamint a jó csa-

T

❘ Hírek ládi kapcsolatok titkairól. Mihalec Gábor tudományos kutatásokra alapozott és személyes példákkal színesített bevezetőit követően a párok gyakorlati feladatok segítségével térképezték fel kapcsolatuk egyes területeinek erősségeit és fejlődési területeit. Amíg a szülők kapcsolatuk elmélyítésén dolgoztak, gyermekeik mozgalmas és színes játékokban, kézműves foglalkozásokon vettek részt lelkes, fiatal önkéntesek aktív közreműködésével.

Elhurcolt szerzetesekre emlékeztek a szegedi székesegyházban A szegedi szerzetesek elhurcolásának 65. évfordulójára mutattak be június 10-én szentmisét a szegedi dómban. A szerzetesek elhurcolásának első hulláma a kommunista Rákosi-diktatúra tetőpontján, 1950. június 9-éről 10-ére virradó éjjel történt. A szörnyű eseménysorozatra emlékeztek a hívek a székesegyházban és imádkoztak a szerzetesrendek működésének betiltásakor történt erőszakos cselekmények áldozataiért, valamint az elkövetők lelki üdvéért.

Ármella nôvér az egyik arca a „Rendben vagyok”-kampánynak. A köztiszteletben álló nővér sokak lelki gondozója, vezetője. Élő tanúságtevője, hogy voltak, akik a kommunista diktatúra idején is kitartottak hitükben. Az ötvenes években veszéllyel dacolva a hitoktatást sem hagyta abba. Hűséges szolgája maradt egyházának és hirdette az evangéliumot. A 80 éven túl is – sokunk örömére – máig megőrizte aktivitását. Ármella nővért Hódmezővásárhelyen Pro Urbe-díjjal tüntették ki.

Szeptember végén az újszegedi ligetben startol a Tágas Tér Fesztivál! „Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem” – a Zsoltárok könyvének ezen idézetén alapul a fesztivál elnevezése, melyet szeptember 25–27-e között rendeznek meg a szegedi egyházi közösségek. Az érdeklődőket koncertek, előadások, liturgikus imaalkalmak és sportprogramok várják. A fesztivál központi helyszíne az újszegedi Erzsébet-liget lesz, ahol jelképesen falvakat építenek fel, és ott mutatkoznak majd be a civilek, közösségek és intézmények. Ezek közül kiemelkedő a gondoskodás falva, ahol a különböző egészségügyi szervezetek képviselői, szeretetszolgálatok és zöld szervezetek is megjelennek. Ezen kívül a hivatások falva és tudományfalu is várja majd a vendégeket. Szeptember 25-én Pál Feri atya érkezik, majd az olaszországi Gen Verde együttes koncertezik, melynek tagjai a szegedi Móra Ferenc iskola diákjaival közösen lépnek fel. A keresztény könnyűzene egyik legkiemelkedőbb képviselője, a Hillsong London is bemutatkozik. A rendezvénynek a Dugonics téren és a Karolina iskolában is lesznek programjai.

28

TORONYIR ÁNY

❘ História

NÁLUNK MEGTALÁLOD A JÖVÔD! Hitéleti szakok felvételije a Gál Ferenc Főiskolán SZEGED - SZARVAS – BUDAPEST – MEZŐTÚR TEOLÓGIAI KAR (Szegeden, egyes képzések Szarvason) ◆ Teológia (osztatlan, 10 féléves) ◆ Katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA, 6 féléves, levelező tagozaton Szarvason is) ◆ Hittanár-nevelőtanár (osztatlan, 10 féléves, levelező tagozaton Szarvason is) ◆ Hittanár-nevelő tanár (MA, 2–5 féléves, levelező tagozaton Szarvason is) ◆ Kántor (BA, 6 félév, CSAK Szarvason!)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS SZOCIÁLIS KÉPZÉSI KAR (Szegeden, Szarvason, Mezôtúron) ◆ Keresztény egyház- és művelődéstörténet (MA, 4 féléves): keresztény művelődéstörténet szakirány ◆ Pasztorális-karitásztudomány (MA, 4 féléves, levelező tagozaton Mezőtúron is) ◆ Új specializációk indulnak a  katekéta-lelkipásztori munkatárs BA és a karitász MA szakon: mezőgazdasági közösségszervező, (roma) közösségi szociális munkás, szociális ápoló, gyermekvédelmi ismeretek, interkulturális ismeretek. 

ÁLTALÁNOS FELVÉTELI INFORMÁCIÓK: A Gál Ferenc Főiskola ösztöndíjas hitéleti szakjaira a jelentkezés saját felvételi eljárás keretében történik 2015. augusztus 24-ig. A felvételi vizsga szóbeli elbeszélgetés a jelentkező alapvető biblikus és hittani ismereteiről. A vizsga MA szakokon szakmai résszel egészül ki. A felvételi eljárás alól mentesül BA szakon az, aki katolikus hittan tárgyból közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy az Országos Katolikus Középiskolai Hittanverseny döntőjébe jutott. Hitéleti MA szakon hitéleti alapképzettség hiányában 50 kredit teológiai alapozás teljesítendő. • Szakjaink államilag finanszírozott és önköltséges formában (130 000 HUF/ félév, minor szak esetében a költségtérítési díj 50%) végezhetőek. Nyelvvizsga-követelmények: mesterképzésre csak középfokú komplex nyelvvizsgával rendelkező jelentkezőt vehetünk fel. A nyelvvizsga-követelményekről részletes tájékoztató elérhető a honlapon a felvételi résznél.

JELENTKEZÉSI HATÁRIDÔ: ÖSZTÖNDÍJAS vagy költségtérítéses hitéleti szakokra a GFF-en: 2015. augusztus 24-ig! Pótfelvételi jelentkezés: szeptember 4-ig!

T

9 További információ:2 www.gff -szeged.hu

TORONYIR ÁNY

❘ Grosics Akadémia

A legjobbak közé került a Grosics Akadémia három korosztálya

A munka és az akaraterô gyôzelme

és 25 kapott gól mellett 26 mérkőzésen 72 pontot szerezve nyerte meg az NB II dél-keleti csoportját, azután pedig veretlenül vívta meg a drámai végjátékot hozó osztályozókat a Gödöllő, majd a Nyíregyháza ellen.

– Amikor kiderült, hogy rajtunk múlik a feljutás, átgondoltuk a dolgokat, és azt találtuk ki, hogy erősebb csapatok ellen játszunk barátságos meccseket olyankor, amikor a bajnokságban gyengébb ellenfél következik. Ezeknek a találkozóknak az volt a célja, hogy a játékosok kemény, emberpróbáló közegben edződjenek. Nem kell mondanom, hogy mennyivel más a Szeged 2011 felnőtt kerete, vagy a román korosztályos válogatottakkal megtűzdelt Arad ellen játszani idegenben, mint egy olyan csapat ellen, ahol legfeljebb az a tét, hogy 8 vagy 10 gólt rúgunk – emlékeztetett a csapat vezetőedzője. Klausz László a munka és az akarat diadalának nevezte a sikert, melynek köszönhetően

A siker értékét növeli, hogy a szövetség az idény felénél döntött úgy, hogy nem a 19-es, hanem a 17-es korosztályok között dőlnek el a fontos kérdések.

ősztől így az akadémia 16-os, 17-es és 19-es gárdája az első vonalban küzdhet a minél jobb eredményért. cs. á.

Történelminek nevezhető sikert ért el a gyulai Grosics Akadémia szempontjából a Klausz László edzette U 17-es csapat. Az együttes nagyszerű szezont produkálva minden akadályt legyűrt, és három korosztály számára harcolta ki az első osztályú tagságot. – Jó szezont zártunk, csapatként és egyénileg is előrelépést könyvelhetünk el – értékelte az elmúlt hónapokat Seres Bence, aki szerint agreszszívebben, keményebben játszanak, ez pedig meghozta a várt eredményt. Kiemelte, sokat számított az, hogy korábban az első osztályban pallérozódott a csapat jelentős része, így sok ellenfelüknél játékban és fizikailag is erősebbek voltak. – Laci bá’-nak köszönhetően összeszedett, keményen küzdő csapatként nyertük meg a bajnokságot – mondta Mannheim Dorián. A középpályás szerint a Grosics sikerében az is közrejátszott, hogy nincsenek „nagy egyéniségek”, inkább csapatként álltak helyt. Így értékelte az elmúlt időszakot a csapat két játékosa. Laci bá’, vagyis Klausz László együttese 210 rúgott

A másik három csapatnak sem kell szégyenkeznie Elképesztően nagy szezont produkált az NB II dél-keleti csoportjában a Grosics Akadémia U 21-es csapata. A fiúk 26 mérkőzésből 24 győzelmet söpörtek be, és olyat tettek, amit a létesítmény legidősebb csapata eddig még nem, vagyis megnyerték a bajnokságot. Az elmúlt évekkel összehasonlítva nem okozott csalódást az U 14-es és az U 15-ös együttes teljesítménye, sőt, azt lehet mondani, hogy jó eredményt értek el az NB I-es bajnokságban. Más kérdés, hogy a létszám megfelezése miatt a középmezőnybeli tagság egyben a búcsút is jelentette az élvonaltól. Ősztől így ez a két korosztály a második vonalban folytatja.

T

30

Sz

TORONYIR ÁNY

❘

SZENT GELLÉRT FESZTIVÁL SZEGED NEMZETKÖZI KOMOLYZENEI FESZTIVÁL

2015. szeptember 21–27. 2015. SZEPTEMBER 21. HÉTFŐ

2015. SZEPTEMBER 24. CSÜTÖRTÖK

ZENE ÉS TUDOMÁNY – ELŐADÁSOK

II. SZIMFONIKUS KONCERT Szentmise a Dóm felújításának befejezése alkalmából

17 00

Gál Ferenc Főiskola – Klebelsberg terem Prof. Robert Christian Bachmann, a Szent Gellért Fesztivál alapítójának és művészeti igazgatójának bevezető beszéde Prof. Janka Zoltán: A kreativitás idegtudománya című előadása Prof. Párducz Árpád: Ádám, Éva és a zene az agykutatás szemszögéből című előadása Balassa Sándor: Párosítók – részletek Tóth Péter: Duo Concertante KÖZREMŰKÖDIK: Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész és Farkas Erzsébet – hegedű

JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY 19 30

Dóm A Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány javára Miklósa Erika hangversenye KÖZREMŰKÖDIK: Vajda Júlia és a Szegedi Szimfonikus Zenekar VEZÉNYEL: Gyüdi Sándor MŰSOR: különböző korok egyházi zenéje, opera részletek

2015. SZEPTEMBER 22. KEDD

18 00

2015. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK MASSIMO KÓRUS – KOREA 19 30

Gál Ferenc Főiskola – Klebelsberg terem Salvatore Sciarrino: Ai limiti della notte – szóló csellóra Kurtág György: Árnyak – szóló csellóra Bartók Béla: Hegedű duók Luciano Berio: das Lieds – szóló klarinétra Kodály Zoltán: Allegro serioso, non troppo, duó hegedűre és csellóra, Op. 7 Piergiorgio Ratti: Darab klarinét szólóra (világpremier) Antonio Bartolomeo Bruni: Duo Concertante Nr. 2., Op. 4, G-mollban hegedűre és brácsára Wolfgang Amadeus Mozart: Kvintett klarinétra és vonósokra (A-dúr, KV 581)

III. SZIMFONIKUS KONCERT 19 30

I. SZIMFONIKUS KONCERT Dóm Ludwig van Beethoven: „Appassionata” nyitány (világpremier) – a zongoraszonátából az Allegro assai átirata zenekarra (F-moll, Op. 57) Yoon Kuk Lee által Antonio Vivaldi: Laudate pueri Dominum RV 600 Ludwig van Beethoven: VIII. szimfónia (F-dúr, Op. 93) VEZÉNYEL: Robert Christian Bachmann, Yoon Kuk Lee KÖZREMŰKÖDIK: Meredith Hoffman Thomson – szoprán

T www.szentgellertfesztival.hu Szent Gellert 2015 hird A4 - Toronyirany indd 1

Vigadó – Budapest Ludwig van Beethoven: Coriolanus-nyitány (Op. 62) VIII. szimfónia (F-dúr, Op. 93) G-dúr románc hegedűre (No. 1, Op. 40) F-dúr románc hegedűre (No. 2, Op. 50) VII. szimfónia (A-dúr, Op. 92) VEZÉNYEL: Robert Christian Bachmann, Yoon Kuk Lee KÖZREMŰKÖDIK: Adam Banda – hegedű

2015. SZEPTEMBER 27. VASÁRNAP IV. SZIMFONIKUS KONCERT 19 30

2015. SZEPTEMBER 23. SZERDA 19 30

Dóm Felcsendülnek Franz Biebl, Ralph Manuel, Nicholas White, Lee Hyeon-Cheol, Cho Hye-Young, Song Chang-Sik, John Rutter, Robert Delgado és Moses Hogan művei

2015. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT

KAMARA KONCERT – fiatal magyar és olasz szólistákkal 19 30

Dóm Ludwig van Beethoven: G-dúr románc hegedűre és zenekarra, Op. 40 F-dúr románc hegedűre és zenekarra, Op. 50 VII. szimfónia (A-dúr, Op. 92) VEZÉNYEL: Robert Christian Bachmann, Yoon Kuk Lee KÖZREMŰKÖDIK: Adam Banda – hegedű

Dóm Tóth Péter: Szent Gellért Oratórium (ősbemutató) KÖZREMŰKÖDIK: a Szegedi Szimfonikus Zenekar VEZÉNYEL: Gyüdi Sándor

INFORMÁCIÓK „Régió-10” Kft. ƒ 6720 Szeged, Dugonics tér 12. ƒ Tel.: +36 62 710 500 e-mail: [email protected] ƒ web: www.szentgellertfesztival.hu

JEGYEK KAPHATÓAK ƒ A koncertek előtt a helyszínen ƒ C&T Hungary Kft. Utazási Irodában [ 6720 Szeged, Dugonics tér 12. ]

31

www.stgellertfestival.com 2015 08 11 13:46:45

Feltárul a múlt

Ezüst kehely a XV-XVI. századból A középkori ötvösművészet kiemelkedő darabjaként számon tartott kehely két különböző korú és stílusú részből áll. A kehely kupa része a XV. században, míg a csomó és a talp a XVI. században készült. Mérete 20 cm × 12,5 cm. A műtárgy a Szeged-Csanádi Egyházmegye Püspöki Székházában, a Jézus Szíve püspöki magánkápolna leltárában található a 2608. számon.