Élet a határokon átnyúló helyzetekben az EU-ban

BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA „C” TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK

JOGI ÜGYEK

Élet a határokon átnyúló helyzetekben az EU-ban

Összehasonlító tanulmány a családi állapotról

ÖSSZEFOGLALÁS

PE 462.489

HU

A dokumentumot az Európai Parlament Jogi Bizottsága rendelte meg. SZERZŐ Név: Mariolina ELIANTONIO Szervezet: Milieu Ltd Cím: 15 Rue Blanche, 1050, Belgium

FELELŐS TISZTVISELŐ

Vesna NAGLIČ „C” Tematikus Főosztály: Állampolgári jogok és alkotmányos ügyek Európai Parlament B-1047 Brüsszel E-mail: [email protected]

NYELVI VÁLTOZATOK

Eredeti nyelv: EN Fordítás: BG/CS/DA/DE/EL/ES/ET/FR/IT/LV/LT/HU/MT/NL/PL/PT/RO/SK/SL/FI/SV

A SZERKESZTŐRŐL

A tematikus osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: [email protected] Európai Parlament, a kézirat lezárva: 2012. november © Európai Unió, 2012 A dokumentum az interneten a következő címen érhető el: http://www.europarl.europa.eu/committees/hu/studies

FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA

Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni. 2

Összehasonlító tanulmány a családi állapotról

____________________________________________________________________________________________

ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió talán egyik legnagyobb sikerének tekinthető, hogy létrehozott egy olyan határok nélküli területet, amelyen belül lehetővé tette a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását. Csak a 2010-es évben hozzávetőlegesen 11 millió uniós állampolgár élt országán kívül valamely másik tagállamban. Az emberek számos okból kifolyólag hagyják el otthonaikat, például külföldi munkavállalás, fogorvosi ellátás stb. Gyakran akadályokba ütköznek azonban olyan meghatározó eseményekhez szükséges papírügyek intézése során, mint például a születés, házasság vagy éppen a névadás. Ez eredményezheti azt, hogy az állam nem ismeri el adott személyek házasságát vagy örökbefogadott gyermek örökbefogadóit, mint annak szüleit. Az EU és a nemzetközi közösség felismerte ezeknek az akadályoknak az állampolgárokra gyakorolt hatását. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kiterjedt nemzetközi közjoga és ítélkezési gyakorlata van hatályban. Az Európai Unió továbbá jogszabályokkal, tanulmányokkal és nyilvános konzultációkkal könnyítette a más tagállamokban élő állampolgárok életét. Mégis, az EU hatásköre korlátozott, jogalkotási fellépése többnyire a tagállamok ítéleteinek elismerésére terjed csupán ki. Ennek eredményeképpen bonyolult nemzeti, uniós és nemzetközi közjog alakult ki, változó ratifikációval, számos korlátozással és széles mérlegelési jogkörrel, amely nem érinti a családi állapotra vonatkozó nemzeti szabályokat, és emiatt nagy eltérések tapasztalhatók a különböző tagállamok rendszereiben és szabályaiban. Ezeket a problémákat felismerve rendelte meg az Európai Parlament ezt a tanulmányt. Jelen tanulmány az uniós állampolgárok elé táruló legjelentősebb akadályokat hivatott vizsgálni:

  

családi állapot igazolása másik tagállamban, családi állapot bejegyzése, anyakönyvi kivonat megszerzése vagy annak másik tagállamban való érvényesítése.

Ezen akadályok azonosítása és megértése érdekében elemeztük a családi állapotra vonatkozó nemzetközi és uniós jogszabályokat, valamint kilenc ország, azaz Bulgária, Olaszország, Franciaország, Németország, Lettország, Hollandia, Skócia, Szlovénia és Svédország családi állapotra vonatkozó rendszereit. Ezek a rendszerek különböző jogszabálycsaládok részét képezik és egyaránt képviselnek északi, déli, újabb, valamint régebbi tagállamokat. Az érintettekkel folytatott interjúk információkat szolgáltattak a családi állapot szabályainak gyakorlati oldalairól és segítettek a lehetséges uniós megoldások azonosításában. A jogrendek nagymértékben eltérnek. Egyesek a meghatározó események külön-külön bejegyzését részesítik előnyben, míg mások az összes eseményre hangsúlyt helyeznek. Tehát, miközben Svédország egyetlen népesség-nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, Skócia a különböző eseményekre vonatkozóan tíz különböző nyilvántartást vezet. A kiadott nyomtatványok tagállamonként típusukban és tartalmukban egyaránt változóak, valamint az anyakönyv-vezetői hivatalok felépítése is különbözik.

3

„C” Tematikus Főosztály: Állampolgári jogok és alkotmányos ügyek

____________________________________________________________________________________________

A más uniós tagállamokbeli családi állapottal kapcsolatos ügyeket illetően az elemzés az uniós állampolgárok problémáinak négy csoportját különítette el. Először is az adminisztrációs és eljárásbeli előírások súlyos terhet róhatnak az állampolgárokra, növelik a költségeket és lassítják, vagy akár el is lehetetleníthetik az okmányok elismertetését. Például Liva, lett és Marco, olasz állampolgárok szeretnék újszülött gyermeküket Lettországban anyakönyveztetni. Ezért elmennek a városházára, ahol azonban a lett hatóságok nem fogadják el olasz házassági anyakönyvi kivonatukat és kérik annak lett fordítását. Lehetséges megoldást a legalizálásra irányuló követelmények eltörlése és helyettük a CIEC által készített standard, többnyelvű formanyomtatványok használata, vagy az információcsere javítása jelenthetne, például online platformok keretében. Hasonló módon problémákba ütköznek az állampolgárok, mivel a hivatalvezetők az ország hivatalos nyelvét használják és a külföldiek számára nehéz az anyakönyvi kivonatokhoz való hozzáférés. Ezeket a problémákat az alapvető információk különböző nyelveken és médiákon történő közzétételével, valamint a köztisztviselők nyelvtudásának kibővítésével lehetne kezelni. Másodszor, az anyagi jogban fennálló különbségek következtében előfordulnak a törvények tartalmának elismerésével kapcsolatban felmerülő problémák is. Ebből kifolyólag az egyik tagállambeli okmányban található tételek esetleg különbözhetnek egy másik tagállam hasonló okmányában található tételektől, vagy esetleg az okmányra úgy van szükség, hogy közben az nem létezik abban a tagállamban, amelynek azt ki kellene állítania. Valamint az okmány tartalma egy másik tagállam törvényeibe ütközhet, vagy előfordulhat, hogy a tagállamban nem létezik olyan jogi intézmény, amely információt tudna szolgáltatni. Marie, belga és Karol, lengyel állampolgárok Finnországba települnek. Szeretnének összeházasodni, de szükségük van egy „házassági tanúsítványra”. A belga hatóságok nem állítanak ki ilyen okmányt, míg a külföldön letelepedő, 16. évét be nem töltött lengyel állampolgárok számára ezt kizárólag konzuli tisztviselők állíthatják ki. Ezt Finnország nem fogadja el. Ennélfogva Marie és Karol nem köthetnek házasságot Finnországban. Ideális esetben e problémák némelyike megoldhatóvá válhatna az anyagi családi jog harmonizációjával; az e területen történő jogszabályalkotás azonban kívül esik az unió hatáskörén. Másik, korlátozottabb megoldást kínáló alternatíva a családi állapotot igazoló dokumentumok egységesítése az európai vezetői engedélyhez hasonlóan. Harmadszor, a nemzetközi magánjogban fennálló különbségek következtében előfordulnak a törvények tartalmának elismerésével kapcsolatban felmerülő problémák is. Ebben az esetben a kollíziós szabály értelmében mindkét tagállamnak alkalmaznia kellene a másik tagállam szabályait. Ez lassíthatja a döntéshozatalt és alapvetően módosíthatja a döntés eredményét attól függően, hogy melyik törvény lesz a hangsúlyosabb. Például, apasági vita esete állhat fenn, a gyermekével és német partnerével Szlovéniában élő Júlia, német állampolgár és Németországban élő volt férje között. Németországban a

4

Összehasonlító tanulmány a családi állapotról

____________________________________________________________________________________________ szülők általános tartózkodási helye (ezesetben Szlovénia), míg Szlovéniában, a szülők nemzetisége (ezesetben Németország) dönti el melyik törvény alkalmazandó. Ezek a problémák megoldhatók, ahogy részben meg is oldódtak az uniós hatáskörbe tartozó nemzetközi magánjog harmonizációjával. Negyedszer, az anyagi, vagy a nemzetközi magánjogban fennálló különbségek következtében előfordulhatnak a törvények érvényességének elismerésével kapcsolatban felmerülő problémák is. Például Paolo és Marco Franciaországba költözik, ahol hivatalos élettársi viszonyt kezdenek. Visszatérnek Olaszországba, ahol kérelmezik ennek elismerését családi vállalkozásuk létrehozása érdekében. Az olasz hatóságok ezt visszautasítják, mivel Olaszország nem ismeri el az élettársi viszonyt. Így nem nyithatják meg családi vállalkozásukat. Ezek az akadályok feloldhatókká válnának a családi állapotot igazoló dokumentumok érvényességének automatikus elismerésével. Mindazonáltal nehéz az államok között megállapodásra jutni. Kitűnik, hogy az uniós állampolgárok továbbra is számos problémával küszködnek szabad mozgáshoz való joguk gyakorolása során. E problémák fő oka, hogy a nemzeti jogszabályok erősen eltérnek. Azonban az Unió korlátozott hatásköre harmonizáció tekintetében, valamint a mélyen gyökerező társadalmi, politikai és kulturális okokból eredő különbözőségek megakadályozták az EU-t abban, hogy uniós szintű megoldást találjon. Ez kiszámíthatatlanná teszi az uniós állampolgárok számára a jogszabályok spektrumát, homályossá teszi teendőiket, vagy azt, hogy mire számíthatnak pontosan, valamint további terheket és extra költségeket róhat rájuk, vagy akár hátrányos megkülönböztetés is érheti őket. Mindamellett az Unió előrelépést tett és – ahogy azt a nemzetközi intézkedések mutatják – több megoldás is létezik, különösen olyan területeken, ahol az akadályokat eljárási és gyakorlati terhek jelentik. Az EU ezenkívül az összes erőforrását kihasználva pozitív változásokat érhet el ezen a területen, olyan uniós állampolgárok millióit segítve ezzel, akik országuktól távol, más tagállamban élnek.

5