Fókusz
Élelmiszerek: Mit főz ki a Parlament? Több élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabállyal is foglalkozott az elmúlt pár hónapban a Parlament. A képviselők szavaztak a génmódosított növények betiltásának feltételeiről, az élelmiszercímkézésről és az élelmiszerminőségről. A cél, hogy a fogyasztók egyszerűbben és tudatosabban tudjanak dönteni arról, hogy mi kerül a tányérjukra. A menü:
HU
• GMO-k: Lehetőséget kell adni a tagállamoknak, hogy dönthessenek a génmódosított növények termesztésének korlátozásáról vagy betiltásáról. Ezt javasolja az az állásfoglalás, amelyet júliusban szavazott meg a Parlament plenárisa. Nem változna viszont a génmódosított növények termesztésének engedélyeztetési eljárása, amelyet továbbra is az Európai Bizottság folytat le. • Élelmiszercímkézés: A jövőben egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz, hogy a vásárlók tudatosabban tudják eldönteni, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak. Ezt tartalmazza az a jogszabályjavaslat, amelyet szintén júliusban szavazott meg a Parlament plenárisa. • Minőségi élelmiszerek: Minőségbiztosítási rendszer és iránymutatások, az agrártermékek eredetének pontos megjelölése - többek között ezek szerepelnek abban a javaslatban, amelyről áprilisban szavazott a Parlament mezőgazdasági szakbizottsága. Első olvasatban szeptemberben kerülhet a plenáris napirendjére a téma. • Új élelmiszerek: Az utolsó körben sem sikerült megegyeznie a Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy fel kelljen-e tüntetni az élelmiszerek címkéjén, ha klónozott összetevőt tartalmaznak. Az EP szerette volna elérni, hogy klónozott állatok utódjaiból ne lehessen élelmiszert előállítani, a Tanács viszont csak az első generációs utódok esetében tiltotta volna meg ezt. A Parlament arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki új jogszabályjavaslatot.
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20110513FCS19340 A sajtóosztály központi telefonszáma:
1/6
Fókusz Részletesebb, egyértelműbb élelmiszercímkék segítik majd a vásárlókat A jövőben egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz, hogy a vásárlók tudatosabban tudják eldönteni, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak. Ezt tartalmazza az a jogszabályjavaslat, amelyet szerdán szavazott meg a Parlament. Renate Sommer (néppárti, német), a téma parlamenti jelentéstevője elmondta: „A véleménykülönbségek ellenére jó kompromisszumot sikerült elérni a Tanáccsal. Az új szabályok a vásárlók mellett az élelmiszeripar számára is előnyösek, mivel nagyobb jogi biztonságot teremtenek és csökkentik az európai élelmiszeripar 80%-át kitevő kis- és középvállalkozások bürokratikus terheit.” Több információ több termékről Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek, esetén is kötelező lesz feltüntetni. Ez jelenleg csak az előre csomagolt élelmiszerek esetén kötelező. Ezzel kapcsolatban a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy hogyan osztják meg ezeket az információkat a vásárlókkal. Kötelező lesz feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is. Ez jelenleg a marhahús, méz, olívaolaj, friss zöldségek és gyümölcsök esetén, illetve olyankor kötelező, amikor ennek az információnak a hiánya félrevezető lehet. Az új szabályok szerint gondoskodni kell majd arról, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. Szigorú szabályok gondoskodnak majd arról is, hogy a fogyasztókat ne lehessen félrevezetni különböző élelmiszer-utánzatokkal, például a tej felhasználása nélkül előállított „sajtszerű" termékekkel. A csomagolás elején, a márkanév mellett egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek. A jelentést a Parlament 606 igen, 46 nem és 26 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá. A jogszabály hivatalos közzétételét követően az élelmiszeriparnak maximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz. Eljárás: együttdöntés, második olvasat
20110513FCS19340 - 2/6
Fókusz A tagállamokra bízná a döntést az EP a génmódosított növények betiltásáról Lehetőséget kell adni a tagállamoknak, hogy dönthessenek a génmódosított növények termesztésének korlátozásáról vagy betiltásáról - javasolja a Parlament. A jogszabályjavaslatot 548 igen, 84 nem és 31 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők kedden Strasbourgban. A következő lépésben a tagállamok érdekeit képviselő Tanáccsal folytatódnak a tárgyalások. Corinne Lepage, a Parlament francia, liberális jelentéstevője a szavazás kapcsán elmondta: „Örülök az eredménynek. Nehéz kérdésről van szó, amely évek óta foglalkoztatja a közvéleményt. Ha sikerül a Tanáccsal is megállapodni, akkor a tagállamok dönthetnek majd a génmódosított növények termesztésének korlátozásáról.” A Bizottság mást javasolt Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok nem hivatkozhatnának egészségügyi vagy környezetvédelmi okokra, csak más kifogásokat emelhetnének a génmódosított növények termesztése ellen. A Parlament szerint viszont a tagállami tilalmak csak akkor állhatnak szilárd jogi alapon az esetleges nemzetközi kereskedelmi jogi viták során, ha környezetvédelmi érvekre is támaszkodhatnak. Ilyen érvek lehetnek például: a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia, a biológiai sokszínűség megőrzése vagy a megfelelő adatok hiánya azzal kapcsolatban, hogy a génmódosított növények termesztésének milyen negatív következményei lehetnek a környezetre. A képviselők szerint a tagállamoknak annak érdekében is intézkedéseket kell tenniük, hogy a génmódosított növények ne tudjanak behatolni a nem génkezelt növényi termesztést preferáló területekre. Ha ez mégis megtörténik, a felelősöknek anyagi felelősséget kell vállalniuk az okozott károkért. Engedélyezés továbbra is uniós szinten A Parlament javaslata nem változtat azon, hogy továbbra is uniós szinten hagyják jóvá a génmódosított növények termesztését. A képviselők viszont felhívták a Bizottság figyelmét arra, hogy az ezzel kapcsolatos iránymutatásokon javítani kell. Jelenleg két genetikailag módosított növény termesztése engedélyezett uniós szinten: egy kukoricafajtáé és a keményítőgyártásra kifejlesztett burgonyáé. Kereskedelmi célokból csak néhány tagállam termeszti ezeket a növényeket, több tagállam, köztük Magyarország is, a jelenlegi szabályokba foglalt biztonsági záradék értelmében tiltotta meg termesztésüket. A génmódosított növények termesztésének tilalma az új magyar alkotmányban is szerepel. Eljárás: együttdöntés, első olvasat
20110513FCS19340 - 3/6
Fókusz Nem született megállapodás a klónozott állati eredetű élelmiszerekről A klónozott állatok utódjának húsa úgy kerülhet az üzletek polcaira az EU-ban, hogy erre vonatkozó információt nem tartalmaz a termék címkéje. A Tanács elutasította a Parlament erre vonatkozó javaslatát a hétfőn késő estig tartó tárgyaláson. Mivel a két intézmény elmulasztotta az utolsó lehetőséget, hogy megállapodjon az úgynevezett új élelmiszerekről szóló uniós jogszabály aktualizálásáról, minden marad a régiben. 1996-ban egy csapásra világhírű lett Dolly, a klónozott birka. Az azóta eltelt időben szarvasmarhákat, sertéseket és kecskéket is klónoztak már, a gyakorlat elterjedésével együtt pedig felmerült az a kérdés is, hogy klónozott állatokból is lehessen-e élelmiszert előállítani. A Parlament szerette volna megtiltani a klónozott állatokból és utódaikból nyert hús értékesítését, illetve a klóntechnológia alkalmazását az élelmiszergyártási célból. Nem tudott megállapodni a Tanács és a Parlament A Tanács és a Bizottság támogatta, hogy ne lehessen állatokat élelmiszergyártási célból klónozni, de elutasította, hogy ez a tiltás a klónozott állatok utódaira is vonatkozzon. Az EP kompromisszumként azt javasolta, hogy ilyen termékek esetében legalább egyértelműen tüntessék fel a hús vagy más termék eredetét. A Tanács csak a friss marhahús esetében támogatta ezt, a képviselők viszont ezt elégtelennek találták. Egy 2008�as Eurobarometer�felmérésre hivatkoztak, amely szerint a megkérdezett uniós polgárok 63%-a nagy valószínűséggel nem vásárolna olyan terméket, amely klónozott állat húsát tartalmazza. Az akkor megkérdezettek 61%-a morális megfontolásból a klónozással sem értett egyet. „Rendkívül bántó, hogy a Tanács figyelmen kívül hagyta a közvéleményt” - közölte közös közleményében Gianni Pittella (szocialista, olasz), az egyeztetőbizottság parlamenti delegációjának elnöke, illetve Kartika Liotard (baloldali, holland), az új élelmiszerekről szóló jelentés szerzője. „A klónozott állatok utódjaira vonatkozó intézkedések rendkívül vitathatók, mivel a klónozás csak a későbbi tenyésztést követően térül meg, nem pedig közvetlen értékesítéskor. Egy gazda se klónoztatna egy marhát 100 ezer euróért, csak azért, hogy utána hamburgerhúsként értékesítse” - jelentették ki a képviselők. {}Maradnak az 1997-es jogszabályok Jelenleg nincsen olyan uniós jogszabály, amely kimondottan tiltja tej- vagy hústermékek előállítását klónozott állatokból. Az Európai Bizottság és a Tanács az új élelmiszerekre vonatkozó szabályok keretében szabályozta volna a kérdést, míg a Parlament külön jogszabályban foglalkozott volna velük. Az egyeztetőbizottsági tárgyalások kudarca a Parlament és a Tanács között azt jelenti, hogy az 1997-es jogszabályok maradnak hatályban. A jogszabály értelmében azok az élelmiszerek számítanak új élelmiszernek, amelyeket új technológiai eljárás során állították elő, fogyasztásuknak nincs előzménye az EU-ban. A szabályok előírják a klónozott állatokból készült élelmiszerek engedélyeztetését, de ez nem vonatkozik a klónozott állatok utódjaiból előállított élelmiszerekre. Nanotechnológia Az élelmiszergyártásban a nanotechnológiai eljárásokat az antibakteriális anyagok előállítására, az íz vagy a szín megváltoztatására használhatják. A technológiát egyre szélesebb körben használják, az EP ezért további ellenőrzéseket szorgalmazott azzal kapcsolatban, hogy megfelelően meg lehessen vizsgálni, mennyire biztonságosak az ilyen élelmiszerek. Az EP szerette volna azt is, hogy az ilyen összetevőket tartalmazó élelmiszerek címkéjén ez az információ is szerepeljen. De mivel nem sikerült megegyezni az új jogszabályokról, továbbra sem lesznek olyan specifikus rendelkezések, amelyek ezt a kérdést szabályoznák - emlékeztettek a képviselők. 20110513FCS19340 - 4/6
Fókusz A munkaidőről szóló irányelv után most fordult elő másodjára, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak nem sikerült kompromisszumra jutnia az uniós jogalkotás utolsó lehetséges fázisát jelentő egyeztetőbizottsági szakaszban sem, így nem született új jogszabály.
20110513FCS19340 - 5/6
Fókusz Az vagy, amit megeszel A biztonságos, egészséges élelmiszerekről szólt a kedd az Európai Parlamentben, Brüsszelben. A mezőgazdasági szakbizottság az élelmiszerbiztonságról szavazott meg egy jelentést, az élelmiszercímkézésről és a genetikailag módosított élelmiszerekről szemináriumot rendeztek, a Parlament éttermében pedig több európai régió termékei is bemutatkoztak. A képviselők nemcsak a sajtó, hanem a Facebookon és Twitteren kérdező olvasóink kérdéseire is válaszoltak. A mezőgazdasági szakbizottság megszavazta, hogy könnyebb legyen regisztráltatniuk a termelőknek a minőségi tanúsítványokat, hogy könnyebben tudjanak versenyezni a harmadik országok termékeivel. A tervek szerint az Európai Bizottságnak hat hónapon belül kell válaszolnia a regisztrációval kapcsolatos kérelmekre. A minőségi címke segítségével az élelmiszergyártók jobban meg tudják majd védeni termékeiket és könnyebben tudják majd népszerűsíteni is őket. Várhatóan szeptember végén szavaz a Parlament plenárisa a kérdésről. Kedden több európai régió is bemutatta élelmiszerspecialitásait. Az érdeklődők Di Bufala Camapan mozzarella sajtot, Auvergne kéksajtot és ardenneki sonkát kóstolhattak. Egyértelműbb élelmiszercímkét szeretnének a vásárlók Az élelmiszercímkézésről szóló szemináriumon a képviselők a Facebookon és Twitteren érkező kérdésekre is válaszoltak. A legtöbb kérdés az élelmiszerbiztonsággal és az élelmiszerek címkézésével kapcsolatban érkezett. Az ideális élelmiszercímkével kapcsolatos kérdésre válaszolva Carl Schlyter svéd, zöldpárti politikus elmondta, hogy ilyen azért nem létezik, mert minden vásárló számára másmilyen címke számít annak. „Ugyanakkor a címkének segítenie kell a vásárlókat abban, hogy tudatosan tudjanak dönteni és elkerüljék a megtévesztő élelmiszereket, például az olyan eperjoghurtot, amelyben nincs is eper” - tette hozzá a képviselő. Gerben-Jan Gerbrandy holland, liberális képviselő szerint a címkéknek arról is tájékoztatniuk kell a vásárlókat, hogy a terméknek milyen egészségügyi hatása van. Struan Stevenson brit, konzervatív képviselő szerint felesleges a től sok információ, szerencsésebb lenne, ha a címkék csak a legfontosabb tudnivalókat tartalmaznák, de azokat egyértelműen. Arra az olvasói kérdésre, hogy hogyan lehet megérteni az élelmiszercímkéken szereplő információt, Glenis Willmott brit, szocialista képviselő azt mondta, hogy a tudatos vásárlóvá nevelést már korán, általános iskolás korban el kell kezdeni. Renate Sommer német, néppárti képviselő szerint az idősekről sem szabad megfeledkezni, hiszen nekik is pontosan tudniuk kell, hogy mi kerül a bevásárlókosarukba. A Kínából és az Egyesült Államokból importált élelmiszerekkel kapcsolatban Carl Schlyter képviselő megjegyezte, hogy az EU-ban létezik a korai figyelmeztetési rendszere, amely azt jelenti, hogy ha az egyik tagállam felfedezi, hogy valamilyen importált élelmiszer veszélyes, tájékoztatnia kell a többi országot. A harmadik országoknak be kell tartaniuk az uniós normákat, ha itt szeretnék értékesíteni termékeiket - tette hozzá Renate Sommers.
20110513FCS19340 - 6/6
