Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR

POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL 2007. OKTÓBER

Tisztelt Polgármester Asszony / Úr!

Több hazai szervezet közösen "Partnerség a családon belüli erőszak ellen" címmel pályázatot nyújtott be az áldozattá válás megelőzése prioritásoknak megfelelő és mintaértékű megoldások kidolgozására. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság segítségével a pályázatban foglaltak megvalósultak és ennek eredményeképpen azonos címmel egy módszertani útmutató, kézikönyv kiadására került sor. Ezen kézikönyvet folytatólagosan, szinte teljes terjedelmében leközöljük. Megítélésünk szerint a családon belüli erőszak kezelésének társadalmi, önkormányzati feladatait és lehetőségeit ilyen egzakt módon még nem adták közre. Javaslom, hogy a folytatásokat foglalják egységbe és szakembereiknek így, digitálisan is bocsássák rendelkezésére.

PARTNERSÉG A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLEN I. RÉSZ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RENDSZEREI

Az igazságszolgáltatás rendszereiben az elmúlt néhány évszázadban jelentős szemléletváltozások következtek be mind a bűnmegelőzés jelentőségét, mind az elkövetők és a sértettek megítélését illetően. E rendszerek legalább vázlatos bemutatása nélkül az áldozatok személyi körének, az állami szolidaritást kifejező áldozatvédő, áldozatsegítő tevékenység tartalmi elemeinek, fejlődésük motivációinak megismertetése nem lenne teljes körű. -

A megtorló büntető igazságszolgáltatási szemlélet szerint az egyéntől függ, hogy milyen magatartást tanúsít. A megtorlási céllal kiszabott büntetés akkor indokolt és igazságos, ha az a tett súlyával arányos. Az áldozat, mint a bűncselekménnyel okozott kár, sérelem elszenvedője kívül marad az igazságszolgáltatás hatáskörén, a jóvátételre, helyreállításra az esetek túlnyomó többségében nem kerül sor. - A megelőző célú igazságszolgáltatási rendszer a bűnös emberi magatartások körében érvényesülő törvények felismerésén alapszik. A büntetés fő célja nem a megtorlás, az elrettentés, hanem figyelembe veszi az elkövető személyiségét, genetikai adottságait és társadalmi körülményeit, majd ezek vizsgálatát követően a bűncselekmény megelőzésére fekteti a hangsúlyt.


- A kárhelyreállító igazságszolgáltatási koncepció a bűncselekmény áldozatát helyezi a büntető igazságszolgáltatás középpontjába. Fő feladata az áldozat kártalanítása, a bűncselekmény előtti állapot visszaállítása, de legalább az arra való törekvés. E rendszerben az áldozat kártérítése mellett nagy szerepe van az elkövető rehabilitálásának és a közösség bevonásának az igazságszolgáltatásba, továbbá annak, hogy az áldozatokkal megbékítse az elkövetőket. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó nemzetközi szerveztek és dokumentumaik A gyermekek és jogaik védelmében, a családon belüli erőszak kezelésében, az áldozatok jogainak elismerésében és elismertetésében a nemzetközi szervezetek gondolatformáló hatása vitathatatlan, a tudományos kutatásokon alapuló normáik az egy adott szervezetekhez tartozó államok számára egyidejűleg szolgálnak ajánlásul, és mutatnak irányt az igazságszolgáltatási reformok kidolgozásához, továbbfejlesztéséhez. A rangos dokumentumokban megfogalmazott elvek és ajánlások közül különösen az alábbiak érdemelnek kiemelést. : 1. A bűncselekmények következtében sérelmet szenvedett áldozatok jogainak elismeréséhez, biztosításához, tiszteletben tartásához nélkülözhetetlen alapelvek és alapvető normák a bűncselekmények és a hatalmi visszaélések áldozataival kapcsolatos igazságszolgáltatási alapelvekről szóló 1985. évi ENSZ deklarációban nyertek megfogalmazást. 2. A Gyermekek Jogairól szóló, 1989-ben New Yorkbna elfogadott ENSZ Egyezményben megfogalmazottak szerint a „a gyermeknek joga van életéhez, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Joga van ahhoz, hogy megvédjék az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás, a nemi erőszak bármilyen formájától.” A részes államok az Egyezményben vállalták, hogy a gyermekek jogainak biztosítása érdekében megtesznek minden olyan intézkedést, amellyel előmozdítják különleges törvények és eljárások elfogadását, hatóságok, intézmények létrehozását. Hazánkban az Egyezményt az 1991. évi LXIV. Törvény építette be a magyar jogrendszerbe, rendelkezései megjelennek a családjogi, a gyermekvédelmi és a büntetőjogi törvényekben is. 3. Az ENSZ közgyűlésének a nők elleni erőszak megszüntetéséről szóló 1993-ban hozott határozata elvárja az államoktól, hogy büntető, polgári és igazgatási eszközökkel is segítsék a nők elleni erőszak áldozatait, illetve az elkövetők megbüntetését. 4. Az Európa Tanács - a bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló (77)27. számú határozatban hívta fel a tagországok figyelmét a szándékos és erőszakos bűncselekmények áldozatai részére történő állami kárkompenzáció szükségességére., - 1985. június 28-án hagyta jóvá az áldozat/sértett büntetőjogi és büntető eljárásjogi helyzetéről szóló (85)11 számú ajánlást, a (87)21. számú, az áldozatoknak nyújtandó segítségről és az áldozattá válás megelőzéséről szóló ajánlásában emelte ki az áldozatokkal kapcsolatos tudományos kutatómunka, a lakosság informálásának jelentőségét az áldozattá válás megelőzésében, - családon belüli erőszakkal kapcsolatos R(90)2 számú ajánlása hívja fel a figyelmet arra, hogy az Európai szociális karta 16. és 17. szakaszai szerint a családnak joga van a szociális, jogi és gazdasági oltalomra, éppúgy, mint az anyáknak és a gyermekeknek a megfelelő szociális és gazdasági védelemre,


-

-

-

-

-

-

R(93)2 számú ajánlása értelében a gyermekek elleni erőszak és az elhanyagolásuk hatékony megelőzése érdekében olyan rendszert kell kialakítani, amely képes a problémák észlelésére, azonosítására, értékelésére és a megfelelő, lehetőleg korai beavatkozásra, valamint az utógondozásra. Az ajánlás szerint a rendszer csak akkor lehet működőképes, ha több szakma tudását egyesíti, és világosan meghatározza az érintett szerveztek, hatóságok szerepét és felelősségét, R(94)14 számú ajánlása egységes és integrált családpolitika kialakítására hívja fel a tagállamokat. Eszerint a szociális rendszernek különös figyelmet kell fordítania a legszegényebb csalások támogatására annak érdekében, hogy azok eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. A támogatások nem sérthetik a családtagok emberi méltóságát. Az egységes és integrált családpolitika kialakítása érdekében az állami szerveztek olyan feltételek megteremtésére kötelesek, amelyek között a családban élők biztonságban vannak és méltósággal élnek, R(96)8 számú, a büntetőpolitikáról az átalakulóban lévő Európában című ajánlása ismételt figyelemfelhívást tartalmaz arról, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszeren belül kiemelt gondoskodás illeti meg az áldozatot, fogadta el a büntetőügyekben történő mediációról szóló (99)19. sz. ajánlást, a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB tanácsi kerethatározatban definiálta az áldozat, az áldozatvédelem fogalmát és írt elő a tagországok számára azokat a normákat, amelyeket az áldozatok, a különösen veszélyeztetett áldozatok védelme, a másodlagos viktimizálódás elkerülése érdekében kell biztosítani. Deklarálja továbbá, hogy a tagállamoknak szabályozniuk kell a sértett és az elkövető közötti közvetítést, illetve kötelesek biztosítani, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások a büntetőügyekben figyelembe vehetők legyenek, a Parlamenti Közgyűlés a 1582 (2002). Számú ajánlásában fejtette ki, hogy a családon belüli erőszak fizikai bántalmazásként, nemi erőszakként, fenyegetésként és megfélemlítésként egyaránt megnyilvánulhat. Felszólította a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a családon belüli erőszak áldozatainak ingyenes jogi tanácsadásról, az áldozatoknak nyújtandó pszichológiai és pénzügyi segítségről, az áldozatok hatékony védelméről a sérelem elkövetés után és a jogi eljárás alatt, az áldozatokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek támogatásáról és megfelelő szakemberek képzéséről, fogadta el a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK Tanácsi irányelvet, dolgozta ki a bűncselekmények áldozatainak nyújtandó segítéségről szóló (2006)8 számú ajánlást. Számos ajánlása javasolja, hogy vizsgálják felül a gyermekfegyelmezései szabályokat, és korlátozzák, vagy teljesen tiltsák meg a testi fenyítést. Az ajánlások – többek között – a kiskorúak rossz bánásmóddal szembeni védelméről (1969), a gyermekek elhanyagolással szembeni védelméről (1979), a családon belüli erőszakról (1985), a kiskorúak erőszaktól való védelméről (1990) szólnak.


Az áldozatsegítő politika reformja Magyarországon Az áldozatsegítő politika reformját elősegítő legjelentősebb hazai normák 1. A bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, enyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII.7.) Kormány határozat az áldozatvédelmi hazai ügyének előmozdítása céljából: - Kötelezettségként fogalmazza meg, hogy a bűncselekmények áldozataival a hatósági vagy más eljárás keretében foglalkozó szerveknek segíteniük kell a bűncselekmények áldozatait annak érdekében, hogy – büntetőeljárási jogaik és kötelezettségeik megismerésén túl – átfogó ismereteket szerezhessenek a szociális, a gazdasági, az egészségügyi szolgáltatásokról, a jogi tanácsadás, segítségnyújtás további lehetőségeiről, az áldozatokat segítő társadalmi szervezetek más szolgáltatásairól, s azok igénybevételének módjáról, - Szükségesnek ítéli az áldozatvédelemben érintett hatóságoknál és más szerveknél a leginkább veszélyeztetett áldozati körrel foglalkozó ügyintézői rendszer kiépítését, a kiskorú áldozatok ügyeiben pedig – a munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalmát nem sértve – a nő munkatársak szerepének fokozását, továbbá a családgondozói hálózat feladatkörének bővítését; az áldozatok ügyeiben eljáró hatóságok és más állami szervek munkájában a sértetteket – különösen az erőszakos bűncselekmények áldozatául esett nőket és kiskorúakat érintő intézkedések, az e személyek emberi méltóságát, érzéseit – kímélő eljárási cselekmények megtételét, - Különös hangsúlyt fektet a bűncselekmény okozta károk lehető legrövidebb időn belüli megtérülésére a büntető eljárásokkal, az áldozatok ügyeiben folyó közigazgatási eljárásokkal párhuzamosan, és azokat követően; az áldozatokat segítőtámogató egyházi és egyéb társadalmi szervezetek munkájának szükségességére. 2. A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról szóló 45/2003. (IV. 16) OGY határozat az első olyan dokumentum a magyar jogalkotás történetében, mely a családon belüli erőszak kérdéskörét, az ellene való fellépést az intézményes beavatkozás rangjára emelte. Kimondja, hogy a bántalmazás nem tekinthető magánügynek, feladatokat és határidőket határoz meg annak érdekében, hogy hathatós intézkedések történjenek jogalkotási, infrastrukturális és cselekvési szinten egyaránt. Számba veszi azokat a nemzetközi egyezményeket és ajánlásokat, melyek végrehajtására hazánk is kötelezettséget vállalt. Felismeri a hatályos jogi szabályozás hiányosságait, érvényesülésének nehézségeit, a civil szervezetek munkájának nélkülözhetetlenségét mind a prevenció, mind az áldozatsegítés terén. 3. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat stratégiai fontosságú dokumentum a bűnmegelőzés cél, eszköz és feladatrendszerét illetően, melyben a nemzeti stratégia öt prioritása között a családon belüli erőszak megelőzésének kérdésköre különös hangsúllyal került részletezésre. 4. Az 1036/2005. (IV.21.) Kormány számú határozat – a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatban foglaltak teljesítéseként – a 2005. és 2006. évekre vonatkozóan számos feladatot határozott meg a gyermek- és fiatalkori bűnözés, a családon belüli erőszak és az áldozattá válás megelőzése, csökkentése érdekében. (hatályon kívül helyzete az alábbi, 5. pontban hivatkozott norma.) 5. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2007ben megvalósítandó feladatokról szóló 1016/2007. (III. 20.) Kormány határozat kiemelt feladatként kezeli:


-

-

-

-

-

A gyermekek erőszakmentes életének biztosítása és a gyermekek körében terjedő erőszak megelőzése érdekében – figyelemmel az Európai Bizottságnak az erőszakos filmekhez kapcsolódó kezdeményezésére is – a) erősíteni kell a nevelő, felvilágosító tevékenységet, ezen belül a veszélyeztetett célcsoportok felnőtt tagjai számára, b) módszertani leveleket, ajánlásokat, szakmai útmutatókat, szórólapokat kell készíteni a nevelési-oktatási, a szociális vagy egyéb szolgáltatást nyújtó intézmények és szerveztek számára, c) el kell készíteni és széles körben terjeszteni kell a szülőknek szóló információs, és média kiadványokat annak érdekében, hogy ismereteket szerezhessenek a gyermek és szülő közötti konfliktushelyzetek erőszakmentes feloldásához. Folytatni kell a gyermekjóléti szolgálatok, az óvodák, az iskolák, a kollégiumok, a gyermekotthonok szakértőinek felkészítését arra, hogy a gyermekek elleni agresszióhoz kapcsolódó jogi, jogalkalmazási kérdésekben eligazodjanak és megtalálják az optimális, törvényes és hatékony válaszokat a testi bántalmazás, a fizikai agresszió, a kényszerítés, a fenyegetés, a fenyítés, a megfélemlítés, a megalázás, a lelki erőszak jelenségeinek kezelésére és megelőzésére. A gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése érdekében oktatni kell az állampolgári és a bűnmegelőzési ismereteket. A gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekotthonok és a kollégiumok munkatársai, a pedagógusok, a nevelőszülők, a helyettes szülők, a nevelési tanácsadók, a gyermekés ifjúságvédelmi koordinátorok, a védőnői hálózat dolgozói, a pártfogó felügyelők, a rendőrség ifjúság- és áldozatvédelmi munkatársai, valamint az ifjúsággal foglalkozó más szakemberek számára speciális, tanfolyam jellegű továbbképzési programokat kell szervezni, amelyek a veszélyeztető és a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek, fiatalok felismerését, helyzetének javítását, valamint az érintett szakterületek szakembereinek együttműködését szolgálják. A pártfogó felügyelők, a rendőrség, az áldozatsegítők, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a családokat segítő és támogató egyéb szolgálatok, szervezetek, a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakemberek között folyamatos – szükség szerint esetkezelésre is kiterjedő – együttműködést kell kialakítani, különös tekintettel a devianciák kockázati tényezőinek jelzésére, a jelzőrendszerben való részvételre és a korai pszicho-szociális beavatkozásra. A családon belüli erőszak megelőzése érdekében: A távoltartással kapcsolatos szabályok érvényesüléséről hatékonysági elemzést kell végezni. Vizsgálni kell a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére kidolgozott módszertani útmutatók, levelek, valamint utasítás hatékonyságát. A vizsgálatok tapasztalatait hasznosítani kell a jogalkotásban, a jogalkalmazásban és a jelzőrendszer működésében. A védőnői hálózat, az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti alapellátás, a gyermekvédelmi szakellátás munkatársait, az önkormányzatok oktatási referenseit, a gyámhatóság, a rendőrség és az áldozatsegítés dolgozóit, a pártfogó felügyelőket, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakembereket fel kell készíteni a családon belüli erőszak észlelésére és más intézményekkel együttműködésben történő kezelésére. Gondoskodni kell az érintett szakmák együttműködését, a jelzőrendszerben való szerepét fejlesztő képzésről. Körükben terjeszteni kell a konfliktusok erőszakmentes feloldásának módszereit.


-

Továbbra is fejleszteni kell a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítése érdekében a szociális, az orvosi, a jogi és a pszichológiai segítséget. Fenn kell tartani, és fejleszteni kell az országos lefedettségű, ingyenesen hívható, 812-24 órás telefonsegély szolgálatok működését, készenléti telefonos szolgálatot kell szervezni a gyermekjóléti központokban is. A családon belüli erőszak idős, beteg vagy fogyatékossággal élő, valamint egyedülálló áldozatainak létrehozott speciális férőhelyek számát növelni kell úgy, hogy minden megyében álljon számukra rendelkezésre speciális férőhely. Gondoskodni kell olyan szálláshelyek létrehozásáról, amelyekben azoknak a távoltartás hatálya alatt álló bántalmazóknak az átmeneti elhelyezését lehet megoldani, akik erre rászorulnak. Az áldozattá válás megelőzése, az áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja során: Ki kell alakítani és működtetni kell a jelzőrendszert a bűncselekménnyel és az áldozatokkal érintett hatóságok között az áldozattá válás elkerülése, a veszélyeztetett személyek felismerése és a megelőzés érdekében. Sértett-orientált rendőri szolgáltatásként – a konkrét nyomozati tapasztaltok alapján – meg kell szervezni az áldozattá válás kockázatának jelzését az intézmények (idősek otthoni, gyermekvédelem személyes gondoskodást nyújtó intézményei, iskolák, egészségügyi szolgáltatók) és a civil szerveztek számára. A szakmai továbbképzési programokban az áldozatokkal kapcsolatban kerülő szakmák képviselőit (orvosok, pszichológusok, jogászok, gyermekvédelmi- és szociális szakemberek) ki kell képezni áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok ellátására. Az önképzés segítése érdekében biztosítani kell a szükséges adatbázist, szakcikkeket, a módszertani útmutatókat. A képzés lehetőségét fel kell ajánlani a nem állami áldozatsegítő szerveztek képviselőinek is. Támogatni kell az áldozatsegítők munkájához kapcsolódó tevékenységet végző civil szervezeteket, magánszemélyeket, egyházakat. Programot kell kidolgozni a sértettek segítését szolgáló, szakmai és segítő feladatokat ellátó civil szervezetek finanszírozására. Elő kell segíteni azt hogy az áldozatsegítő szolgálatok és a szolgáltatók között szerződéses együttműködés jöhessen létre az áldozat gyors és hatékony pszichológiai ellátásának biztosítására. Támogatni kell az áldozatsegítő szolgálatok, a rendőrség, a határőrség, az idegenrendészeti- és menekültügyi hatóság, a szociális és egészségügyi szolgálatok szakembereinek közös képzését. A képzés lehetőségét fel kell ajánlani a nem állami áldozatsegítő szerveztek képviselőinek is. Az áldozatsegítő politika reformját segítő szervezetek

1. A bűnmegelőzés országos szervezete kialakításának első lépéseként 1995-ben – érdekegyeztető, döntés-előkészítő és javaslattevő szervként – jött létre az Országos Bűnmegelőzési Tanács, mely állásfoglalásaival, javaslataival segítette a bűnözés visszaszorzására irányuló törekvéseket és jelentős szerepet vállalt az Országos Bűnmegelőzési Program létrejöttében. A 2003-ban Országos Bűnmegelőzési Bizottsággá átalakult Országos Bűnmegelőzési Tanács a Kormány nevében irányítja a társadalmi bűnmegelőzési koordinációját, és tevékenyen működik közre a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának megvalósításában. 2. A BM Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodáján belül 1998-ban létrehozott Áldozatvédelmi Iroda feladata a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá


tartozó önálló szerveknél az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása és koordinálása, valamint az érintett társadalmi szervezetekkel való együttműködés. 3. 1999. július 7-én a Kormány meghatározta az áldozatvédelemmel kapcsolatos jogalkotási feladatokat, és az 1998-ban létrejött Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (OKBK) hatáskörébe utalta a személy elleni súlyos erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítését, meghatározva a kárenyhítésre, illetve a bűnmegelőzési feladatok támogatására fordítható közalapítványi tőke nagyságrendjét. Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól rendelkező 209/2001. (X.31.) Kormány rendelet – az OKBK jogutód szervezeteként létrejött – Biztonságos Magyarországért Közalapítvány feladatává tette – a bűnmegelőzési, a katasztrófavédelmi és az áldozatvédelmi programok támogatása mellet – az állami kárenyhítési tevékenységek ellátását. A Közalapítvány az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatainak megalakulását követően 2007. februárjában megszüntetésre került. 4. A Pártfogó Felügyelői- és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, valamint a Központi Kárrendezési Iroda fúziójából 2006. január 1. napjával létrejött Igazságügyi Hivatal pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtói szakmai tevékenysége - 2006. január 1-től a személyi és vagyoni kárpótlási, illetve az áldozatsegítési közigazgatási hatósági szolgáltatásokkal, - 2006. szeptember 1. napjától a lobbi tevékenységhez fűződő hatósági szolgáltatással, - 2007. január 1-től a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel bővült. Az áldozatsegítő hatósági szolgáltatásokat az Ást, valamint az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezései alapján az Áldozatsegítő Szolgálat központi, fővárosi és megyeszékhelyeken működő szervezeti egységei nyújtják, kérelemre induló közigazgatási hatósági eljárás keretében.

___________________________________________________________________________

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNÜGYI SZERVEK BŰNMEGELŐZÉSI OSZTÁLY 3527 Miskolc, Zsolcai kapu 32. Pf.:161 Telefon: (46) 514-500/23-27, fax: 27-37 www.bunmegelozes.eu

Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer ELBIR POLGÁRMESTERI HÍRLEVÉL

Recommend Documents