Elektronikus hirdetés vagy spam? A gyakorlatban sokszor felmerülő kérdés, hogy lehet-e a hatóság eljárását kezdeményezni kéretlen levelek (levélszemét, spam) miatt? A spam jogilag nem definiált fogalom, a köznyelvben és a számítástechnikában is több, egymástól különböző meghatározása létezik. Az elektronikus hirdetés fogalmát ezzel szemben a hatályos jogszabályok meghatározzák: ebbe a körbe tartozik a gazdasági reklám, a társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás, valamint az is, ha valaki elektronikus hirdetés küldéséhez kér hozzájárulást. Ugyanakkor a „spam” fogalmába a legtöbben olyan kéretlen üzeneteket is beleértenek, amelyek nem minősülnek elektronikus hirdetésnek. Ilyenek lehetnek például a vírusok által küldött, vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus üzenetek, vagy a lánclevélszerűen terjedő „vicces” képek, videók, vagy éppen téves információk (hoax). Ezek általában nem minősülnek elektronikus hirdetésnek. Fontos ezért kiemelni, hogy az alább leírt eljárási lehetőségek kizárólag a magyar jogszabályokban elektronikus hirdetésként definiált üzenetekre vonatkoznak. A hatóság levélszeméttel, spammel, kéretlen levelekkel nem foglalkozik. Amennyiben ilyen üzenettel kapcsolatban kezdeményeznek eljárást, és az tartalma alapján nem minősül elektronikus hirdetésnek, akkor az eljárást a hatóság megszünteti. Eljárási lehetőségek kéretlen elektronikus hirdetés esetén Ha kéretlenül elektronikus hirdetést kap, döntésétől függően különböző szervek előtt, különböző törvényi rendelkezések alapján van lehetősége eljárást indítani. Az eljárásokat egymástól függetlenül külön-külön, vagy akár egyszerre, egymás mellett is kezdeményezheti. Amennyiben azért kíván panaszt tenni, mert anélkül küldtek Önnek, mint természetes személynek elektronikus hirdetést, hogy ehhez előzetesen hozzájárult volna, úgy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Hivatalától kérheti a felügyeleti eljárás megindítását. Ha az elektronikus hirdetéssel összefüggő gazdasági reklámtevékenységet kifogásolja, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnál tehet bejelentést. Ha személyes adatainak kezelését sérelmezi, úgy választása szerint az adatvédelmi biztoshoz vagy a területileg illetékes bírósághoz (vagy egyszerre mindkettőhöz) fordulhat. Ha úgy érzi, hogy az elektronikus hirdetés személyhez fűződő jogait sérti, úgy ezen a címen a bíróságtól kérhet jogorvoslatot. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint [2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) és 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.)] csak annak küldhető elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz (pl.: SMS, MMS, fax) útján elektronikus hirdetés, aki ehhez előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. A törvény 2008. szeptember 1. követően hatályos módosítása alapján ez a kritérium a természetes személyek esetében alkalmazandó. Amennyiben tehát az, aki az elektronikus hirdetést küldte, vagy az, akinek az érdekében a hirdetést küldték nem tudja bizonyítani, hogy a természetes személy címzett előzetesen hozzájárult a küldéshez, jogszabályt sért. A törvény 2008. évi módosítása következtében az NHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a természetes személyek részére küldött ehirdetések esetében folytatja le a kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárását. Amennyiben a lefolytatott eljárás végén a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a hirdető megsértette az
elektronikus hirdetés küldésére vonatkozó szabályokat, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja, hogy a jogsértő további kéretlen elektronikus hirdetést küldjön, valamint – ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. A kérelmet az NHH honlapján található "Kérelem az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatása iránt " űrlap kapcsolódó dokumentum kitöltésével és csatolásával nyújthatja be. Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásban a „titkos” adatkezelésre nincs mód, a „bizalmas” adatkezelésre pedig csak bizonyos korlátok között. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az ügyfelek részére biztosított jogaiból következően a kérelemre indult eljárásokban az ellenérdekű fél jogosult megismerni a kérelmező nevét és azt az elektronikus levelezési címet / telefonszámot, amelyre a kifogásolt elektronikus hirdetések kiküldésre kerültek, hiszen e nélkül nem volna módja bizonyítani azt, hogy rendelkezett-e előzetes és egyértelmű hozzájárulással a részéről ahhoz, hogy elektronikus hirdetést küldjön. Egyéb személyes adatot az eljárásban nem bocsát a hatóság az ellenérdekű fél rendelkezésére. Kérelem helyett lehetőség van bejelentés megtételére is, ebben az esetben az űrlap kitöltésére nincs szükség. A bejelentéseket a Hatóság folyamatosan figyeli, és szükség esetén hivatalból indítja meg az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást. A bejelentő kérheti természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését. Ennek elrendeléséről a hatóság vezetője dönt, amennyiben a bejelentő megfelelően valószínűsíti, hogy őt a bejelentés miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Amennyiben a bejelentő természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését elrendelték, akkor azokat csak az ügyben eljáró hivatalos személyek ismerhetik meg. A bejelentést / kérelmet levélben az NHH Hivatalának Ügyfélszolgálatán, vagy Informatikai Szabályozási Igazgatóságán, valamint e-mailben a
[email protected] elektronikus elérhetőségen teheti meg. Amennyiben az elektronikus hirdetést azért sérelmezi, mert annak tartalmát jogellenesnek tartja, illetve az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, úgy a panaszát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnál jelentheti be. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárása reklámfelügyeleti eljárás keretében Ha az elektronikus hirdetésben foglaltak a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályokat sértik (pl.: pornográf reklám, dohányáru reklámja, stb.) panasszal élhet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH), amely reklámfelügyeleti eljárást folytat le. Amennyiben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megállapítja a jogsértést (azaz azt, hogy az elektronikus hirdetésben foglalt reklám valamelyik reklámtilalomba ütközik), elrendelheti, hogy a jogsértő hagyjon fel a jogsértő hirdetés közzétételével, illetve megtilthatja, hogy a jogsértő a jövőben újabb jogsértő hirdetést küldjön. Az NFH ezen túlmenően a jogsértés körülményeivel összhangban álló összegű bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben. A bejelentést a lakóhelye szerint illetékes regionális felügyelőségnél teheti meg levélben, vagy elektronikus úton a NFH honlapján. A Grt. 12. § és 13. §-ában foglalt rendelkezések (megtévesztő, összehasonlító reklám) megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatalnál élhet panasszal. A Gazdasági Versenyhivatal honlapján olvasható tájékoztató alapján, az ott szereplő űrlapon lehet
panaszt benyújtani (Bejelentési űrlap fogyasztómegtévesztéses ügyekben). Az űrlap megnyitásakor az eljárásról rövid tájékoztató is olvasható. Az adatvédelmi biztos eljárása személyes adat megsértése miatt A természetes személy e-mail címe, illetve telefonszáma személyes adat. Ha valaki az adatát jogosulatlanul használja fel (a jogszerű és jogszerűtlen használatról ld. bővebben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv)), akkor Ön az adatvédelmi biztoshoz fordulhat. Megteheti ezt személyesen, telefonon, faxon vagy akár e-mailben is. Amennyiben az adatvédelmi biztos megállapítja, hogy Önt személyes adatai kapcsán jogsérelem érte, a jogsértőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. Ha a jogsértő ennek nem tesz eleget, az adatvédelmi biztos elrendelheti például a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését is. Az adatvédelmi biztos egyik legfontosabb eszköze a nyilvánosság: az adatvédelmi biztos ugyanis tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogosulatlan adatkezelésről, az adatkezelő (vagy adatfeldolgozó) személyéről, valamint az üggyel kapcsolatos egyéb kérdésekről. Bírósági eljárás az adatvédelmi törvény megsértése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése miatt Az Avtv-ben foglaltak megsértése miatt nemcsak az adatvédelmi biztoshoz, hanem bírósághoz is fordulhat az, akit jogsérelem ért. Ebben az esetben a bíróság soron kívül jár el. Ha a jogsértést a bíróság az adatkezelés kapcsán megállapítja, elrendeli az adat törlését, illetőleg a jogsértőt az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi. A bíróság nemcsak a személyes adatokhoz kapcsolódóan, hanem ennél általánosabb alapon, mégpedig a Polgári Törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendelkezései alapján is eljárhat. A személyhez fűződő jogok (pl.: levéltitok) megsértése esetén a bíróságtól keresettel lehet kérni például a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértő magatartás abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltásra kötelezést, valamint, hogy a bíróság a polgári jogi felelősség szabályai szerint állapítson meg kártérítést. Forrás: http://www.hif.hu/?id=hir&cid=1279&mid=969&lang=hu