Elektronikai ipar Magyarországon (történelem)
Lambert Miklós főszerkesztő 2005 április 12
Az elektronikai ipar működése K+F
Konstrukció Konstrukció
Eddig a legnagyobb jelentősége a gyártástechnológiának van
Gyártás
Kereskedelem Kereskedelem
Fogyasztó
Miért?
1
Elektronikai iparunk története (1) Fejlett elektronikai iparunk a II. világháborúban megsemmisült A szocialista rendszerben elektronikai iparunk nagy volt, de elmaradott ¾ Alkatrészgyártás (Remix, Tungsram, MM, stb.) ¾ Számítógépgyártás (Videoton, KFKI, SZKI, stb.) ¾ Műszergyártás (EMG, Ganz, stb. ¾ Szórakoztató elektronika (Orion, Videoton, BEAG, stb.)
Elektronikai iparunk története (2) rendszerváltás (1990) óta meredek fejlődés ¾Multinacionális cégek gyárai (Philips, Siemens, Grundig, Sony, Bosch, Samsung, Clarion, Easthern Asia, Flextronics, Solectron, Ericsson, Nokia, Vishay, Schneider Electric, Elektrolux, General Electric, stb.) ¾Alkatrészgyártás kicsi, de növekvőben (Vishay, Phicomp, TDK, Tyco, eupec, HITELAP, Eger-Print, Videoton, stb.) Magyar elektronikai cégek: kevés, több kellene (Videoton, 77 Elektronika, Albacomp, Pintér művek, stb.) Kis cégek, magánvállalkozók (tőkehiány) Vegyesvállalati forma előnyös (eddig nem nagyon éltek vele)
2
Elektronika az évezredváltás után Magyarországon A multinacionális cégek árnyékában nehéz érvényesülni tőkehiány piackutatás, marketing, kevés gyakorlat alkatrészforrások (olcsó és jó) szürkeállomány jó, sokszor a multiknak eladják magukat kényszerűségből ami jól megy: multiknak beszállítói tevékenység keressük a kitörési pontokat (kormányzati támogatás: Széchenyi terv, EU pályázatok) „tudásalapú társadalom” építése egy jó megoldás: vegyesvállalati forma kölcsönös előnyök alapján befektetések: jelentős kedvezmények (www.ITDH.hu)
Tudásalapú társadalom építése Magyarországon nem mi találtuk ki japán tanulás a II. világháború után távol-keleti „kis tigrisek” finn példa (Nokia), ír példa Kína nemcsak tömeggyárt, tanul is magyar szürkeállomány hagyományosan jó, de sokat veszített fényéből innováció, találmányok átlagon aluli (több mint 50. hely Európában, szellemi elgyarmatosodás) nem tartjuk a lépést a fejlett K+F tevékenységben átgondolatlan állami ösztönzők és támogatások az oktatási rendszerben (szoftvervásárlás csak egyszer, szinttartás finanszírozatlan) összehangolatlan K+F, koncepció hiány (Talentis, stb.)
3
Hogyan ítél meg bennünket a világpiac? (a rendszerváltást követő időkben) Fejlett országokban egyre drágább az élőmunka A technológia az automatizmus irányában fejlődik Érdemes volt a rendszerváltás után Magyarországon beruházni: Kezdeti olcsó munkaerő (Nyugat-Európaihoz viszonyítva) Jó gyártási kultúra, bizalmi gyártmányok Földrajzi adottságok (utak, klíma, stb.) Meglévő infrastruktúra Kedvező (állami, önkormányzati) hozzáállás Távlatokban K+F lehetőségek
Miért vonzó Magyarországon ipart telepíteni?
4
Magyarország fejlődése attraktív
Magyarország elektronikai ipara A nagyiparban a multinacionális cégek dominálnak
5
Főbb elektronikai ipari cégek Magyarországon Győr – Philips, General Electric Szombathely – Philips, Siemens Sárvár – Flextronics Zalaegerszeg – Flextronics, General Electric Nagykanizsa – General Electric Tab – Flextronics Pécs – Elcoteq Dunaújváros – Aikawa Székesfehérvár – Philips, Videoton, Pannonplast Tatabánya – Hitachi, SCI Komárom – Nokia, Sunarrow, Foxcon Biatorbágy – Alpine Dorog – Sanyo Debrecen – National Instruments Göd – Samsung Szigetszentmiklós – Samsung Vác – General Electric, Manfred Zollner Veresegyház – General Electric Rétság – TDK
Gödöllő – Sony, Lear, Samsung Budapest – GE, Siemens, Ericsson, Continental Temic Hatvan – Bosch, Saia-Burgess Jászfényszaru – Samsung Nagykáta – Clarion Nagykőrös – Sanshin Hajdúböszörmény – General Electric Tiszaújváros – Jabil Circuit Nyíregyháza – Flextronics Miskolc – Shinwa Kisvárda – General Electric Ózd – General Electric Salgótarján – Videoton, Mitsuba Kaposvár – Videoton Kunhegyes – Videoton Veszprém – Videoton Enying – Videoton Sárbogárd – Videoton Törökszentmiklós – Videoton
Magyarország megítélése a 2001-es válság után Az elektronika végérvényesen betör a mindennapi életbe A fogyasztói szemlélet mindennapivá válik (használd és dobd el) A környezetvédelem előtérbe kerül (hulladékkezelés) Az árak további csökkentése Az elkövetkező években a Kelet-Európai régió elektronikai termelése meg fogja haladni a mostani teljes Nyugat-Európait Magyarország megítélése kedvezőtlen irányban változik: A munkaerő egyre drágább Távol-Keleten fejlesztik az infrastruktúrát Óriási beruházások Kínában (már csak a szállítási költség a számottevően magas, de az ázsiai piac is óriási) Magyarország versenyképessége a szoftverben, az informatikában (közös fellépés Romániával: Ázsia kapuja) és az egyedi nagy-megbízhatóságú gyártásban van
6
Magyarország elektronikai iparának szerkezete Iparág
1990 [%]
2002 [%]
Textilipar, ruházat Papír- és nyomdaipar Vegyipar Nemfémes anyagok ipara Fémkohászat Gépipar Egyéb
10,2 6,4 33,5 5 16,9 25,6 2,4
4,5 6,6 18,6 3,4 9,6 55,7 1,6
2004 [%]
50,1 48,4 1,5
Az ipari termelés megoszlása Az ipar termelésének és értékesítésének ágazati szerkezete 2004. január-december hó Előzőekben nem kiemelt ipari ágazatok Máshova nem sorolt feldolgozóipar Járműgyártás
100% 90%
Villamos gép, műszer gyártása
80%
Gép, berendezés gyártása
70%
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása Gumi-, műanyagtermék gyártása
60% 50% 40% 30%
Vegyi anyag, termék gyártása
20%
Kokszgyártás, kőolaj feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Bőrtermék, lábbeli gyártása
10% 0% Termelés
Belföldi értékesítés
Export
Textília, textiláru gyártása
7
A gépipar megoszlása Gépipar
2002 [%]
Járműipar 31 Szerszámgépipar 12 Elektronikai ipar, műszergyártás 57
2004 [%] 34 12 54
(a járműiparban az elektronika aránya 30% felé tart)
Magyarország mai megítélése Trafalgar Publications Hart Marketing International (MESAGO) 2005-re az elektronikai összeszerelési iparág termelése Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és a környező országokban együttvéve meg fogja haladni Nyugat-Európáét (angol vélemény). A rövid ellátási lánc, a jól képzett munkaerő és a jó piacot jelentő, EU-tagállamokban élő 370 millió ember miatt Magyarország és a Cseh Köztársaság az európai elektronikai ipar központjává vált. Átalakulás: 2005-ben ősszel: CEMCON
8
A tudásbázis fejlődése Számítógép az elektronikai tervezésben (paradoxon: az elektronika nagy vívmánya, a számítógép nagyon későn kapcsolódik be a tervezésbe) Először CAD, csak segítség Ma: szimulációs, jeltisztasági analízis, stb. A világ három legnagyobb cége amerikai: Cadence, Mentor, Synopsys Cadence több éve itt van, egyetemi licencek, kompetencia központ Mentor most jön, április 20-án első (bemutatkozó) szimpózium Hazai fejlesztések nem elhanyagolhatók (Designsoft)
Elektronikai ipar Magyarországon (az ipar kialakulása) Elektronikai ipar Magyarországon (az új ipar kialakulása)
Lambert Miklós Lambertfőszerkesztő Miklós ELEKTROnet főszerkesztő 2005 április 12
9
Jöttek a „multik” Vámszabad-területi termelés Régi technológiánkkal semmi csereszabatosság Gépek kezdetben „leszerelt” rendszerek (pl. Flextronics-nál Universal furatszerelt technológia, pneumatika, sequencerek) Sok kézi munka (pl. Philips video-fej tekercselés) Automaták csak a precíz minőség miatt (pl. Fuji forrasztó robotok) Magyar beszállító legfeljebb csomagolóeszközökben
Multik gazdálkodása Menedzsment kezdetben külföldi Nyelvtudás a vezető rétegben megkövetelt Kezdetben minden profitot kivisznek Magyar gazdaságnak két haszon: Fejlett technológiát hoz be, lehet tanulni Munkahelyet létesít, foglalkoztatottságot növel A teljes termelés automatikusan export A rövid távon gondolkodók kivonulnak A hosszú távon gondolkodók (a többség) bővít
10
Hazai (magyar) elektronikai ipar Az „örökölt” technológia elavult Tőkehiány a beruházásra A leggyengébb láncszem a tesztelés A konstrukció sem támogatja a fejlett technológiákat Flip-chip elemek Bondolás nyh lemezen Eltemetett viák Vegyesmódusú szimuláció alkalmazása Monolit technológiák (Integration Hungary, Herterkom, Analogic) Bíztató jelek: Kis cégek erősödnek (Radar-tronic, RLC, stb.) Nagy cégek technológiai beruházásai (Videoton, Prolan, BHG, HITELAP, stb.)
Technológiaszállító cégek Beültetés: Nagyok: Siemens Dematic, Universal, Panasonic, Samsung, Tyco, Mydata, Philips Forrasztás: Nagyok: DEK, ERSA, Rehm, SEHO, Metcal, Speedline, stb. Hazai specialista cégek: ELAS, Microsolder, Alpha-Fry, ITC Microcircuit, Schönweitz, D & Társa, C+F, Ferrumino, Pro-Forelle, stb. Nyomtatott huzalozású panelgyártók: 3 nagy gyártó: Hitelap, Videoton, Eger-Print Új technológia: ólommentes forrasztás
11
Mi kell az elektronikai készülékhez?
Tervezés
Gyártás
Készülék
Alkatrész
Alkatrész az ütemezett gyártáshoz Alkatrész műszaki paraméterei Alkatrész minősége, eredete (ISO) Ütemezett szállítás Csomagolás (ESD védelem) Ömlesztett Hevederes Csőtár Tekercs Kivezetések minősége, előkészítése, forraszthatóság
12
Alkatrész forrás Alkatrész gyártó
Disztribútor
Nagykereskedő
Kiskereskedő
1
2
3
4
Felhasználó
Alkatrész beszerzési módok Beszerzés régen: EMO monopol helyzetben Beszerzés a piacgazdaságban ¾Ha csak az árkérdés dominál: rugalmatlan, megbízhatatlan ¾Kevés szállító: hosszú távú együttműködés Szerződések, árengedmények, megbízhatóság ¾Disztribúció: Megbízhatóság Képviselet, franchise ¾Művi kiszolgálás
13
A világ fő elektronikai alkatrész disztribútorai Két nagy vezető disztribútor: ¾ARROW csoport: Amerikában: Wyle Európában: Spoerle ¾AVNET EBV WBC Silica Time
Európa nagy disztribútorai ¾ További nagydisztribútorok Eurodis Future Rutronik MEMEC MSC Setron Farnell Magyarországon van leányvállalatuk ¾ Katalógus-disztribúció Magyarországon vállalati szinten kevésbé megy, hobby szinten annál inkább (Conrad, Distrelec, RS, ELFA)
14
Hazai nagydisztribútorok ChipCAD LOMEX MACRO KONTEL ROBTRON MICRODIS Nivelcomp Bázis Elektronika HT-Eurep Hoeller Gothárd SMD WorldComponents
Disztribúciós piac felmérése Miért van rá szükség? ¾ Beszerzési források biztosítása ¾ Ütemezett gyártáshoz biztos szállítás kell A világ egyik legsokoldalúbb piacfelmérője:
15 éve a piacon
15
A Europartners célkitűzései ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A világ alkatrész disztribúciójának bemutatása Országos mérőszámok képzése Piaci analízisek Összehasonlítások, következtetések Piaci trendek Előrejelzések Kiadványok Mind több ország bevonása (eddig 21 ország) Magyarország hetedik éve
Piacjellemző viszonyszám: TAM/DTAM ¾ ¾
¾ ¾ ¾
TAM: Total Avalable Market, azaz az alkatrész teljes piaci forgalma DTAM: Distributed Total Avalable Market, azaz a disztribútorokon át forgalmazott alkatrészek forgalma A gyári kiszolgálás után a legmegbízhatóbb forgalmat a disztribútorok bonyolítják Disztribútori címet elérni költséges kiváltság, de a kereskedők harcolnak érte TAM/DTAM minél magasabb legyen (10-60%)
16
Az elkövetkező évek feladatai ¾ Felnőni a külföldi nagy disztribútorokhoz ¾ Árversenyben jók vagyunk ¾ További javítás minőségben, megbízhatóságban (ISO, ahol még nincs) ¾ Éves szerződések, franchise ¾ Szállítási pontosság ¾ Rugalmasság ¾ Nagyvállalatok szívós ostromlása a piacért, naponta bizonyítás ¾ Fizetési fegyelem (áfa éves banki kamat negyede…) ¾ Az ELEKTROnet segítő jobbot nyújt Cikkek Hirdetések Adatbázis Internet portál (börze, szakirodalom, linkek)
Köszönöm figyelmüket
17
