Az elektronikai ipar jelentősége és lehetőségei Magyarországon
az IKT Stratégia – 2010; Elektronikai ipar fejezete (Javaslat)
Az IVSz Elektronika Tagozat megbízásából készítette: dr. Eszes Gábor; 2010. 09.14.
1 / 19
1. A magyar elektronikai ipar helyzete, teljesítménye Mint a következőkben részletesebben is látni fogjuk, az elektronikai ipar a magyar nemzetgazdaság legnagyobb önálló szegmense. Az AmCham elemzése szerint: Gazdasági ágazat Elektronikai gyártás Építőipar Mezőgazdaság Gépjármű gyártás Energia szolgáltatás Turizmus, idegenforgalom
GDP hozzájárulás (2007–10 között) 5.34% 4.62% 4.06% 3.96% 2.86% 1.61%
Ennek alapján az ágazat egyértelműen kiemelt figyelmet érdemel. Látni fogjuk, hogy a magyar elektronikai ipar hogyan tud hozzájárulni a Kormány kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához (foglalkoztatottság, vidékfejlesztés, nemzetközi versenyképesség, technológiai fejlődés stb.); és megmutatjuk, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy ez a hozzájárulás kiteljesedjék.
1.1 Definíció; szereplők: Az „elektronikai ipar” meghatározásához a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere – Teáor 08, www.cegalapitas.net/teaor03.htm adja a módszertani alapot. Ezek a definíciók nagyban elősegítik az ágazat jellegének és tartalmának megértését, valamint az állításainkat alátámasztó statisztikai adatok csakis ezen besorolás mentén érhetőek el. Ugyanakkor tartalmi szempontból az elektronikai ipar alatt sok szempontból bővebb területet értünk (pl. nanotechnológia legtöbb területe), komolyabban ki kell emeljük a kapcsolódó K+F+I és oktatási tevékenységet; egyes (alapvetően nem high-tech) tevékenységeket viszont nem értünk ide (pl. klasszikus villamosgép-gyártás). Ezek a kiegészítések/finomítások azonban nem befolyásolják a domináns szereplők által meghatározott statisztikai mutatókat (foglalkoztatási, illetve GDP termelési arányok). A vonatkozó TEÁOR kategóriák: 2611 Elektronikai alkatrész gyártása (pl. Tyco, Vishay /félvezető/) Ebbe a szakágazatba tartozik a félvezetők és más alkatrészek (passzív elemek, nyomtatott áramköri lapok, csatlakozók stb.) gyártása elektronikai alkalmazásokhoz. Nem ebbe a szakágazatba tartozik a készre szerelt termék gyártása, amelyet a komplett berendezés helyének megfelelő szakágazatába kell besorolni
2 / 19
2612 Elektronikai áramköri kártya gyártása (pl. Elcoteq, Videoton, Jabil, Sanmina, Flextronics, Knorr, Zollner, Bosch, National Instruments, a hazai Hitelap, Gemosz stb.) Néhány jellemző idetartozó elem: az alkatrészekkel beültetett nyomtatott áramköri lap gyártása; az alkatrészek beültetése a nyomtatott áramköri kártyába; a külső/belső számítógépmodemek gyártása stb. 2620 Számítógép, perifériás egység gyártása (pl. Sanmina, Zollner, IBM) Ebbe a szakágazatba tartozik például: az asztali, hordozható, kézi (pl. PDA) és a központi (nagy) számítógépek, szerverek gyártása; a mágneslemez meghajtók, félvezető (flash) tároló és más tárolóeszköz gyártása; a perifériák (nyomtató, monitor, billentyűzet, egér, szkenner stb. gyártása; a számítógép-projektor (videokivetítő) gyártása; a számítógép-terminál, pl. bankjegykiadó automata (ATM), elektronikus pénztárgép (POS) gyártása; többfunkciós nyomtatók (szkenner, másoló, fax) gyártása stb. 2630 Híradás-technikai (vgyis telekommunikációs) berendezés gyártása (pl. Nokia, Samsung, Ericsson) Ez a szakágazat tartalmazza az elektronikus jellel működő vezetékes és vezeték nélküli telefon és adatátviteli berendezés, beleértve a rádió- és televízióműsorsugárzó és vezeték nélküli híradás-technikai berendezés gyártását; például: központok, alközpontok, kapcsolóközpontok (PBX) gyártása; telefon és faxberendezés gyártása; adatátviteli berendezés, digitális távközlési kapcsolóegység, router stb. gyártása; a kábeltelevíziós berendezés gyártása; a mobiltelefon-rendszer gyártása; a mobil távközlési berendezések gyártása; rádiós és televíziós stúdió és műsorszóró berendezés gyártása, televíziós kamerák, videokamera, tv-kamera gyártása; modemek, a jelátviteli berendezésének gyártása; a műhold híradás-technikai készülékeinek gyártása stb. 2640 Elektronikus fogyasztási cikk gyártása (pl. Philips) Ebbe a szakágazatba tartozik az otthoni szórakozás és gépjárművek részére készült elektronikai hang- és képtechnikai készülékek, a hangosító eszközök és a hangszerek erősítőinek gyártása; például: a videofelvevő és –másoló berendezések, videokamerák gyártása; a televízió és képernyőgyártás; a hangrögzítő és –másoló rendszerek, sztereo berendezések, rádiók gyártása; a közhasználatú (háztartási) videokamera gyártása; a CD- és DVD-lejátszó gyártása; a videojáték-konzol gyártása 2651 Mérőműszergyártás (pl. National Instruments, Elektronikai Szövetkezet) Ebbe a szakágazatba tartozik például a következő termékek gyártása: a kereső-, érzékelő-, navigációs, vezérlő-, légi és tengerészeti rendszer és készülék; a különböző alkalmazások automatikus ellenőrző és szabályozó berendezése; az elektromosság és villamos jel jellemzőit mérő és ellenőrző eszköz; az olyan műszer és eszközrendszer, amelyet különböző anyagok kémiai és fizikai összetevőinek vagy koncentrációjának laboratóriumi analizálására alkalmaznak; stb. 2660 Elektronikus orvosi berendezés gyártása 2931 Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása (pl. Bosch, Continental Temic, Continental Teves, Valeo, Delphy, Bourns, Zollner) Ebbe a szakágazatba tartozik többek között: a gépjármű villamos egységeinek, készülékeinek gyártása, mint pl. indítómotor-generátor, gyújtótekercs, gépi hajtású ablak- és ajtórendszer, feszültségszabályozó stb. gyártása; a járművek kábelegységeinek, huzalozott termékeinek és hasonló kábelkészleteinek vagy összeállításainak gyártása stb.
3 / 19
Tömegét tekintve (termelési volumen, GDP %, export, foglalkoztatás, FDI és általános befektetések) mindenképp az elektronikai termékek összeszerelése, gyártása az elektronikai ágazat legjelentősebb része. Ezen túlmenően, az iparág fejlődési tendenciái és a nagy hozzáadott érték miatt külön megemlítünk néhány területet: A mikroelektronika mint fogalom a kis méretű, nagy integráltságú félvezetőkből felépített áramkörök gyártási technológiáját jelenti. Ezen belül jelenleg a tervezési tevékenység tűnik perspektívikusabbnak abban az értelemben, hogy nagyobb a lehetősége és valószínűsége, hogy rövid távon jelentős volumenű tervezési tevékenység jelenjen meg az országban, mint gyártás. A mikroelektronikai gyártás lehet kisebb volumenű, speciális (egyedi, kis szériás igényeket kielégítő) – általában ennek megjelenése várható előbb. A nagytömegű mikroelektronikai gyártás (pl. processzor-gyár) rendkívüli módon koncentrált (egy helyen nagy volumen) és rendkívül magas technológiát igényel – ennek megfelelően igen nagy (több milliárd dolláros) a beruházási igénye és világnak csak néhány helyén jelenik meg. Magyarország ezzel együtt jó eséllyel pályázhatna egy középtávon megjelenő ilyen beruházásra, mivel az általános infrastruktúra, a logisztikai feltételek, az ország általános fejlettsége és nem utolsó sorban a magyar szellemi munkások befektetési szempontból kiváló „érték”/”bekerülési ár” aránya jó alapot teremt. A szükséges speciális technológia (tervezéshez, kisszériás és nagytömegű gyártáshoz is) hazánkba településének elsődleges feltétele a megfelelő szakember-állomány és a mikroelektronikai kultúra (pl. kompetencia-központ) megléte. A nanotechnológia a mikrotechnológiánál tízszer-százszor kisebb méretekben, a molekulák és atomok mérettartományában működik. A nanotechnológia olyan tervezési és építkezési elvek és módszerek összessége, amelyekre az atomi szinten történő építkezés a jellemző. Olyan eljárásokat értünk alatta, amelyek segítségével jellemzően nanométeres méretű objektumokat, valamilyen funkciót megvalósító eszközt vagyunk képesek létrehozni Az utóbbi két évtizedben a tárolás-processzálás-, távközlés hármas forradalmához egy negyedik megújulási folyamat is csatlakozott: a nanotechnikával előállított érzékelők, szenzorok forradalma (MicroElectroMechanicalSystem = MEMS chipek), és a szintén nanotechnológián alapuló fotovillamos (napenergia) technológia –általában az ún. nanoelektronika. Jelentős szinergia/konvergencia van a XXI. század három kulcs-ágazata között: a biotechnológia nanotechnológiai és mikroelektronikai eszközöket használ, a mikroelektronika jövőbeli fejlődése nanotechnológiai eszközökkel (is) történik, a nanotechnológia széles körben támaszkodik a mikroelektronikai eszközökre és technológiákra stb. Az iparág high-tech jellegéből adódóan kiemelt jelentőségű az elektronikus berendezések tervezéséhez, gyártásához kötődő K+F, innováció. Kitörési pont lehet az innovatív magyar KKV-k számára az ún. DFx: Design for Testing, Manufacturing, Cost stb., vagyis a speciális célú tervezés és tesztelés.
4 / 19
Az elektronikus berendezések tervezéséhez, gyártásához kötődő oktatás kulcsterület a magyar elektronikai ipar szempontjából, még akkor is, ha közvetlen gazdasági súlya (oktatás-ipar) nem annyira jelentős. Három alapvető aspektust kell kiemelni, amelyek nem csak magyar specialitások: •
Világszerte kevés az elektronikai ipar által igényelt szakember (minden szinten: szakmunkás – termelési mérnök – fejlesztő – kutató). Ezért jelentős versenyelőnyt jelentene, és komoly vonzóerőt gyakorolna a globális szereplők felé, ha Magyarország másoknál előbb, eredményesen és hatékonyan lépni tudna ezen a területen.
•
Mindenütt gond az utánpótlás kérdése: különböző okokból, de manapság nem divat természettudományokkal foglalkozni és mérnökké válni.
•
Bizonyos technikai/technológiai szint fölött már olyan specifikus oktatási és továbbképzési igények merülnek fel, amelyek miatt az iparági szereplők igénylik közvetlen részvételüket a képzésben. Konkrét iparági igény az ilyen feladatot (is) ellátó kompetencia-központok létrehozása. Ezekben a szükséges oktatás/továbbképzés akár a konkurensek együttműködésével is folyhat (konkrét szándék is van erre!).
Az elektronikai ipar szegmensei:
a termelés volumene KICSI NAGY
Egy egyszerű osztályozás a következő:
A
D
B
C
„egyediség” (K+F+I, önálló fejlesztések stb.) KICSI NAGY Értelemszerűen az „A” szegmensben a nagy multik (és a kevés nagynak minősülő magyar) gyártó-összeszerelő cég szerepel – lényegileg ez a szegmens adja az ágazat kiemelt nemzetgazdasági súlyát (GDP, foglalkoztatottság). Gondjuk a működési környezet (szabályozók, adóterhek) és a munkaerő-ellátottság (mind betanított munkás, mind szakmunkás, technikus és mérnök szinten vannak utánpótlás-gondok). Ki kell emelni, hogy ezek a cégek országosan meglehetősen egyenletesen terítve üzemelnek, vagyis a vidék felzárkózásának már most is egyik leglényegesebb tényezői! A „B” szegmens elsősorban a beszállítók világa. Fontos, hogy itt minél több erős magyar KKV szerepeljen – ehhez inkubációs segítség kellene (elvárt szakmai színvonal eléréséhez), gond a tőke-hiány (beruházásokhoz, fejlesztésekhez), és itt is gond a szakember-utánpótlás. Szintén lehetne jobb a működési környezet (adóterhek, illetve a forráshoz jutás adminisztrációs-bürokratikus nehézségei /pályázati rendszer/). Mindenképp szükséges a magyar KKV-k támogatása, erősítése, hogy minél nagyobb legyen a hazai hozzáadott érték az ágazat termelésében.
5 / 19
A „C” szegmens szereplői elsősorban az innovatív magyar KKV-k. Nem igazán ismertek, pedig nem kevesen vannak. Erősödésükhöz a K+F+I támogatási rendszerének erősödése kellene; fontos lenne egy, a mainál jobb és eredményesebb együttműködés az egyetemei főiskolai és ipari kutató-fejlesztő helyek között (inkubáció, kompetencia-központok); gondot jelent a kockázati tőke hiánya, és a szabályozási, működési környezet is. Szakember-utánpótlásuk kérdéses, a meglévő szakember-állomány is fogy a külföldi elhelyezkedések, munkavállalások miatt. Sokat segítene rajtuk, ha az „A” szegmens cégei minél több fejlesztést hoznának Magyarországra – ehhez persze kell(ene) egy erős (és piac-orientált!) hazai K+F+I bázis, beleértve az egyetemi-főiskolai elektronikai (hardver) oktatóbázisokat és kutatóhelyeket is. Tipikus tyúk-tojás probléma, amelyből csak szívós, céltudatos és elkötelezett munkával, megfelelő kormányzati stratégiai háttérrel lehet kitörni – de mindenesetre ehhez (még…) megvannak az alapok az innovatív magyar KKV-k, kutatóhelyek tekintetében. A „C” szegmensben szerepelnek a hazánkban is termelő multik fejlesztő részlegei – itt is vannak jelentős eredmények (pl. National Instruments fejlesztő részlege, GE-Health), de még mindig hatalmas a tartalék, a fejlődési lehetőség… A „D” szegmens egyelőre üres: nincs még magyar Nokia, vagy Intel. Két lehetőség is van a fejlődésre: egyrészt megfelelő iparpolitika esetén közép-, hosszú távon akár egy innovatív high-tech nagyberuházás is letelepülhet Magyarországon (pl. mikroprocesszorgyártás); másrészt a „C” szegmens (magyar) szereplői közül egynéhány sikeres cég akár be is léphet ennek a szegmensnek az alsó sávjába. Ismét: ezt csak szívós, céltudatos és elkötelezett munkával, megfelelő kormányzati stratégiai háttérrel lehet elérni.
1.2 GDP hozzájárulás A KSH adatai alapján a következő állapítható meg: A magyar GDP összetétele 2007-2008 adatok alapján: Ipari termelés Ingatlan szolgáltatások
21,8% és
gazdasági 18,2%
Kereskedelem, javítás
11,6%
Közigazgatás, társadalombiztosítás
8,6%
Közlekedés, posta, távközlés
8,3%
Oktatás
5,0%
Építőipar
4,6%
Egyéb szolgáltatások
4,6%
Orvosi és szociális ellátás
4,3%
Pénzügyi szolgáltatások
4,3%
Mezőgazdaság Közüzemi (villany, szolgáltatás
4,1% víz,
gáz) 2,9%
Idegenforgalom, turizmus
1,6%
Bányászat, halászat, egyéb
0,2%
6 / 19
A legnagyobb szektoron (ipari termelés) belül magasan az elektronikai iparnak van a legnagyobb súlya: Az ipari termelés szerkezete (2007-2009 alapján): Elektronikai gyártás
24,5%
Gépjármű gyártás
18,1%
Élelmiszeripar
11,3%
Fémipar
7,5%
Gumi, műanyag stb. gyártás
7,3%
Kőolaj-ipar
6,9%
Villamosgép gyártás
4,9%
Vegyipar
4,4%
Gépgyártás
4,0%
Fa-, papír- és nyomda-ipar
3,8%
Gyógyszeripar
3,1%
Textil- és bőr-ipar
1,7%
Egyéb
2,5%
Ezekből az adatokból felállíthatjuk a termelő ágazatok „Top-10" listáját: A termelő ágazatok hozzájárulása a GDP-hez (első 10): Elektronika gyártás
5,3%
Építőipar
4,6%
Mezőgazdaság
4,1%
Gépjármű gyártás Közüzemi szolgáltatás
3,9% (energia) 2,9%
Élelmiszeripar
2,5%
Idegenforgalom, turizmus
1,6%
Fémipar
1,6%
Gumi, műanyag stb. gyártás
1,6%
Kőolajipar
1,5%
Kétségtelen tényként állapíthatjuk meg tehát, hogy az önálló termelő ágazatok között egyértelműen az elektronikai ipar adja a legnagyobb hozzájárulást a magyar GDP-hez.
1.3 Foglalkoztatás A foglalkoztatottak számát – a különböző statisztikai módszerek miatt – nehéz pontosan megbecsülni. A lakossági kikérdezés és a háztartások megfigyelése alapján 2008-ban 84 ezer, 2009-ben 75 ezer fő volt foglalkoztatva a magyar elektronikai iparban. Ugyanez a szám az intézményi jelentések alapján (bár az 5-49 főt alkalmazó cégek esetében itt is reprezentatív megfigyelésen alapul a statisztika) 60 ezer, illetve 52 ezer alkalmazott volt az iparágban 2008-ban, illetve 2009-ben. Ezek a számok a teljes és a részidőben alkalmazottak együttes számát jelentik. Ehhez még ténylegesen 5-10 ezer fő számolható hozzá, akik kiközvetített munkaerőt jelentenek („leased work-force”).
7 / 19
Az iparágban az alkalmazottak 28%-a (!, meglehetősen fehérgalléros, magasan kvalifikált munkaerő.
magas arány)
az
ún.
A statisztikai adatok eltérései mellett is megállapítható, hogy az elektronikai ipar nagy hatékonysággal dolgozik. Az elektronikai ipar adja a GDP 5,3%-t – a foglalkoztatottak 5,3%-a kb. 200 ezer fő lenne, ennyien pedig biztosan nem dolgoznak ebben az ágazatban. 1.4 A magyar elektronika helyzete a globális piac szempontjából Elemzésünk szempontjából rendkívül figyelemreméltó, hogy Korea, Finnország és Japán után Magyarországon a legnagyobb az elektronikai ipar (OECD „ICT Manufacturing” kategória) hozzájárulása a nemzeti ipari hozzáadott értékhez. Az elektronikai ipar nemzetgazdasági súlya, jelentősége szempontjából gyakorlatilag egyenlő szinten állunk Japánnal!
AZ ICT ipar részesedése a teljes ipari hozzáadott értékből (OECD jelentés, 2008) Share of ICT manufacturing in total manufacturing value added, 2006 Computer & Office
Radio, TV, Rest ICT ICT Communications manufacturing manufacturing
19952006
Spain
0,6
0,8
0,8
2,3
-1,5
Portugal (1)
0,2
1,8
0,8
2,8
-1,0
Australia
0,2
1,7
0,9
2,8
-0,3
Greece (1)
0,0
1,5
1,4
3,0
1,2
Belgium
0,2
2,3
1,0
3,5
-0,6
Netherlands
0,3
2,3
1,1
3,8
-2,4
Italy
0,3
2,5
1,4
4,2
0,0
Norway
0,1
1,7
2,8
4,6
0,2
Canada
0,4
3,1
1,2
4,6
-1,6
Denmark
0,4
1,9
2,6
4,8
0,4
Czech Republic
0,6
3,0
1,5
5,0
2,2
France
0,3
2,4
2,5
5,2
-1,1
Germany
0,8
2,5
2,3
5,6
1,0
Mexico (2)
1,4
3,2
1,1
5,6
0,4
Austria
0,1
4,4
1,1
5,6
-1,6
United Kingdom (1)
1,3
1,8
2,9
6,0
-2,3
United States
1,2
4,2
2,2
7,7
-2,6
Sweden (1)
0,5
6,5
2,4
9,3
1,7
Ireland
5,9
4,8
0,8
11,5
-2,7
Hungary
2,4
8,8
1,4
12,6
7,8
Japan
1,7
9,8
1,3
12,8
0,2
Finland
0,1
18,3
1,8
20,1
11,4
Korea
1,0
18,9
1,2
21,1
5,1
1. 2005 instead of 2006. 2. 2004 instead of 2006. 4. ICT wholesale (5150) is not available. 5. Telecommunication services (642) included Postal services. 6. Rental of ICT goods (7123) is not available. Source: IT Outlook 2008, OECD estimates based on STAN and National Accounts databases, March 2008.
8 / 19
Külön kiemelendő, hogy Finnország után Magyarországon volt a legnagyobb az ágazati részesedés növekedése! (Igaz, ez a 2008-2009-es válság előtti prosperáló világra vonatkozik)! Magyarország tehát elektronikai ipari nagyhatalom, az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel az elektronikai ipar – sajnos ennek a ténynek még az iparpolitika irányítói sincsenek kellően tudatában.
1.5 A magyar elektronikai ipar fejlődési potenciálja Mivel az elektronikai eszközök ma már az élet, ipar, gazdaság minden területén meghatározó súllyal vannak jelen (###a globális autóipari termelés értékének mintegy 40%-át elektronika adja!), bármely területen is kezdődik el a kilábalás a kétezres évek végének gazdasági válságából, a globális elektronikai ipar mindenképp a legelőször fejlődésnek induló ágazatok egyike kell, hogy legyen. További elemzés helyett egy újságcikk a KSH friss adatairól: http://nol.hu/lap/gazdasag/20100814-gyorsuloutemben_fejlodik_az_ipar
2010.08.14.
A korábbi időszak folyamatos visszaesése után tavaly december óta – a márciusi botlástól eltekintve – lényegében egyre gyorsuló ütemben nő a hazai ipar. Idén júniusban a termelés már 15,2 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakban mértet, míg májusban a bővülés mértéke – éves összevetésben –még 13,8 százalék volt – derül ki a KSH adataiból. Az első fél évben a növekedés így összességében már elérte a kilenc százalékot, míg az első öt hónap átlaga 7,3 százalék volt. A termelés felfutását a külföldi eladások táplálták: az export júniusban 21,8, míg az első hat hónapban 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A belföldi keresletre azonban továbbra sem számíthatnak a vállalkozások: a magyarországi eladások az első nyári hónapban másfél, míg a január–júniusi időszakban 5,1 százalékkal maradtak el a tavalyi szinttől. A KSH szerint ezt a különbséget elsősorban az magyarázza, hogy az exportra termelő cégek hazai beszállítóinak termelésnövekedése (ami szintén belföldi értékesítésként jelenik meg a statisztikákban) sem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését. A legmeghatározóbb szegmens, a feldolgozóipar teljesítménye júniusban 16,9 százalékkal nőtt. A szektor tizenhárom alága közül kilencben nőtt a termelés. A jelentősebb súlyúak közül a feldolgozóipari termelés több mint ötödét adó számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása kiugróan, 35,7 százalékkal nőtt –mutatja a KSH statisztikája. A bővülés hajtóerejét a híradás-technikai berendezések, továbbá a háztartási elektronikai cikkek iránti tartós keresletélénkülés adta. A hasonló súlyú járműgyártás is jól teljesített, 23,2 százalékos növekedést produkált éves összevetésben. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés tizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása azonban csökkent, 5,6 százalékkal esett vissza a hazai kereslet csökkenése és a kisebb súlyú kivitel stagnálása miatt.
9 / 19
2. Társadalmi és nemzetgazdasági kihívások – és a magyar elektronikai ipar válaszai Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogy melyek a magyar gazdaságpolitika legfontosabb célkitűzései, és azok megvalósulását hogyan tudja szolgálni a magyar elektronikai ipar. Javaslatokat teszünk arra, hogy milyen intézkedésekkel lehet az ágazat lehetőségeit realizálni. Fontos látni, hogy ezek a javaslatok sok esetben (pl. oktatás modernizációja) nem csak az elektronikai ipar számára fontosak, de általános nemzetgazdasági relevanciával is bírnak. A Kormány gazdaságpolitikai célkitűzései a kormány programja alapján vizsgálhatóak. Az elemzés során erősen támaszkodunk a Századvég Gazdaságkutató Zrt. „Iránytű – Gondolatok a gazdaságpolitikai fordulathoz” című tanulmányára, amelyet a kormányprogram gazdaságpolitikai megfontolásainak közgazdasági alapossággal kifejtett megalapozásának tartunk. (Ezt az anyagot a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megfontolásra, véleményezésre és felhasználásra külön is megküldte az IVSz részére.).A fejezet dőltbetűs idézetei ebből az anyagból valóak. Értelemszerűen nem érintjük itt a gazdaságpolitika azon kiemelt elemeit, amelyekhez a magyar elektronikai iparnak nincs köze (pl. nagy rendszerek reformja). Ez persze úgy értendő, hogy az itt elért sikerek természetesen nagyban elősegítik a magyar ipar és ezen belül az elektronika fejlődését, nemzetközi versenyképességének erősödését – azonban ez nem elektronikai ipar specifikus kérdés…
2.1 Gazdaságpolitikai alapvetések
„Egy olyan, fenntartható növekedési pályára kell állítani a magyar gazdaságot, amely az érzékelhető jólétnövekedést az egyensúly megbomlása nélkül tudja megteremteni. Az új gazdaságpolitikának modernizációs jellegűnek kell lennie, kezelve az elmaradottságunkból adódó problémákat, és rendszerértékű változtatásokat kell véghezvinnie a nagy elosztási rendszerek területén.” és „Az új gazdaságpolitikának egyben modernizációs politikának is kell lennie. Ennek keretében szükséges a hazai gazdaság versenyképességének növelése, vagyis a technika színvonalának általános emelése” – ezek a kijelentések nem igényelnek további magyarázatot, mint ahogy az sem, hogy a magyar modernizáció egyik legjelentősebb ágense a magyar ipari termelés egyik legfontosabb bázisát adó elektronikai ipar, amely globálisan is egyértelműen a modern ipari termelés élvonalát adja és fogja adni az elkövetkező évtizedben is. Javaslataink az élenjáró technikai színvonalat képviselő magyar elektronikai ipar további fejlődését és globális versenyképességének növelését célozzák. „A gazdaságpolitikai fordulathoz egyértelműen lefektetett stratégiai célokat követő, potens fejlesztéspolitikára van szükség.” – ennek a stratégiának az iparpolitikát érintő részéhez teszünk javaslatot; mégpedig a magyar ipari termelés legizmosabb pillérét, a magyar elektronikai ipart illetően. „A fenntartható vagy potenciális növekedést a kínálati tényezők (tőkeállomány, munka /foglalkoztatottság/ és technológia) határozzák meg.” – a magyar elektronikai ipar mindhárom területen igen jelentős potenciállal bír, amely a javasolt intézkedések mentén realizált eredményekben fog megmutatkozni.
10 / 19
2.2 A foglalkoztatottság növelése A Kormány egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatottság drasztikus emelése: 10 év alatt 1 millió új munkahely teremtése. Ezzel a jelenlegi kb. 55%-os foglalkoztatottsági arány (amellyel sereghajtók vagyunk a fejlett országok között) mintegy 71%-ra emelkedne (ami a jelenlegi élvonalat jelenti). A részletes és közgazdasági számításokkal alátámasztott elemzés szerint az általános gazdaságpolitikai folyamatok és intézkedések (tőkebővülés, foglalkoztatottság tartalékainak mobilizálása és technikai fejlődés) évi 6075 ezer új munkahelyet teremt, ami az ambiciózus célkitűzéstől mintegy 30%-al elmarad – vagyis a cél elérése további specifikus intézkedéseket is kíván. A magyar elektronikai ipar jelentős mértékben képes hozzájárulni a foglalkoztatottság növeléséhez. Az elektronikai ipar jelenleg mintegy 53 ezer – 75 ezer munkahelyet ad. Az alacsonyabb érték az intézményi létszám-jelentésekből adódik, a magasabb érték a KSH reprezentatív lakossági felmérésének eredménye. A foglalkoztatottak mintegy 30%-a a felsőfokú képzettségű „fehérgalléros” munkatárs. Az elektronikai iparban foglalkoztatottak száma 10 év alatt akár megduplázódhat. Ennek keresleti oldalát potenciálisan az biztosítja, hogy az elektronika az elkövetkező évtizedben még biztosan a világ vezető és legdinamikusabban fejlődő iparága lesz. A 2008-ban kezdődött világgazdasági válságból az elektronikai ipar kezdett el először kilábalni – a 2010 I. féléves magyar foglalkoztatottsági adatok is mutatják már a fellendülés halvány jelét (2009: 51,6 ezer, 2010. I. félév: 52,6 ezer foglalkoztatott). Számunkra bíztató jelenség, hogy várható a termelés egy jelentős részének visszatérése Távol-Keletről. Ennek egyik oka a munkaerő árának ottani gyors emelkedése, másik (talán döntő) oka pedig az iparjogi védelem megoldatlan helyzete. Kínálati oldalon is biztosítható a magyar elektronikai iparban foglalkoztatottak számának növekedése, akár megduplázódása 10 év alatt. A fehérgalléros munkakörök betöltésére egyelőre elegendőnek látszik az egyetemek kibocsájtása (évi 2-3 ezer új végzős), a kékgallérosok utánpótlása a munkanélküliek állományából megoldható. Mindennek azonban alapvető feltétele, hogy megfelelő változások történjenek az oktatás területén (ld. 2.3 fejezet), illetve, hogy javuljon a magyar munkaerő mobilitása (ld. 2.6 fejezet erre vonatkozó javaslatai).
2.3 Az oktatás modernizációja „Hosszú távon elengedhetetlen az oktatáspolitikai reform, amelynek az iskolában szerzett tudás alkalmazhatóságának növelésére kell törekednie. Vissza kell állítani a szakképzés tekintélyét, differenciálni kell a tömegképzéssé fajult felsőoktatásban, s emelni kell az iskolából rövid idő után kikerülő réteg alkalmazhatóságát.” A modern iparágak – elsősorban az infokommunikáció (IKT) és az elektronikai ipar – egyik legfőbb gondja a szakemberhiány. Bár ezek az ágazatok biztos elhelyezkedést és jó kereseti lehetőséget kínálnak, világméretű probléma a rohamos fejlődés által igényelt munkaerő utánpótlása. Az iparágban rejlő lehetőségeket csak akkor tudjuk kihasználni, ha ezt a feladatot meg tudjuk oldani. Komoly kihívást jelent a világméretű kereslet: az épp, hogy elegendő végzős szakemberek számára nagy csábítást jelentenek a külföldi munka-lehetőségek. Fordítottan is jelentkezik a gond: sok esetben potenciális munkahelyteremtő beruházások hiúsulnak meg a megfelelő munkaerő hiánya miatt.
11 / 19
A szakember-hiány egyik fő oka, hogy manapság nem divatos a műszaki pálya. Ez is világméretű jelenség, de Magyarországon még súlyosabb a helyzet: pl. az OECD országok között nálunk a legalacsonyabb a mérnöki-természettudományos felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók aránya (kb. 10% - az OECD átlag 25%-al szemben). A jelenség gyökere a közoktatásban rejlik – már ott háttérbe szorulnak a természettudományos pályák. Az ágazati szereplők munkaerővel kapcsolatos elvárásai következőket javasoljuk a megfelelő közép- és felsőfokú érdekében:
figyelembevételével a szakember biztosítása
Modernizáció a közoktatásban Be kell vezetni a közoktatásban – kiemelten a természettudományos tárgyak oktatásában – az elérhető legmodernebb pedagógiai módszereket és az azokat támogató technikai eszközöket. A javasolt modernizáció a pedagógiai módszereken és a tanárokon alapul, a technika csak kiszolgáló szerepet tölt be. A javasolt rendszer lényegi elemei: korszerű pedagógiai módszerek kidolgozása és elterjesztése (one-to-one learning, csoportmunka, projekt-munka stb.) a tanárok kiképzése ezekre a módszerekre a megfelelő korszerű (multimédiás és web-en elérhető) oktatási tartalmak létrehozása és elterjesztése a technikai feltételek biztosítása (osztálytermi internet-elérés, tanulói laptopok mindenkinek az órai használatra, megfelelő szélessávú kapacitás) Ezt a „XXI. század iskolája” koncepciót támogatja a magyar Cisco-Intel-Microsoft együttműködés. Megjegyzendő, hogy a XXI. század iskolája elterjesztése komoly lehetőséget ad a magyar KKV-k számára is, elsősorban a szükséges számítógépes és hálózati infrastruktúra telepítése, üzemeltetése, valamint a korszerű oktatási tartalmak fejlesztése és nyújtása területén. Fontos látni, hogy a korszerű oktatási formák országos elterjesztése igen komoly lépést jelentene a vidékfejlesztés, illetve a (fő)város és vidék közötti hátrányos különbségek eltüntetése terén is.
Tanárok képzése, továbbképzése A XXI. század iskolájának továbbra is a tanár a kulcs-figurája. Felmérések szerint a tantárgyak népszerűségét az azokat tanító tanárok népszerűsége, karizmája határozza meg. Ennek megfelelően kell gondoskodni a jövő nemzedékét oktató tanárok képzéséről, arról, hogy megismerjék és alkalmazzák az előbb vázolt korszerű pedagógiai módszereket. (Jó példa az Egri tanárképző Főiskola!) Igen jelentős probléma a természettudományos tanárok utánpótlása (alig van jelentkező, illetve végzős). Ezen a problémán csak a közoktatásban lehet segíteni (a természettudományos tárgyak és a matematika népszerűvé tételével, korszerű eszközökkel való oktatásával).
12 / 19
Idegen nyelvek oktatása Versenyképes munkaerőről csak megfelelő idegen nyelv ismeret esetében lehet szó. Optimális esetben a 8. évfolyam végére a gyerekeknek folyékonyan kell beszélniük angolul, ezt a második idegen nyelv tanulása mellett fejlesztenék tovább a középfokú oktatás végéig.
Természettudományi tárgyak oktatása A mérnöki, illetve természettudományos területen való felsőfokú képzésben való részvételhez a kapcsolódó tárgyak alapos elsajátítása kell. A természettudományos tárgyakat (elsősorban fizikát, kémiát) a matematikával együtt a középfokú tanulmányok végéig kell tanítani, hiszen csak így várható el, hogy a diákok ilyen tárgyakból is érettségizzenek és a továbbtanuláskor (mérnöki, illetve természettudományos pályán) megfelelő alapokkal rendelkezzenek. Kötelezővé kellene tenni legalább egy természettudományos tárgyból való érettségit (a matematika mellett).
A szakképzés fejlesztése Vissza kell állítani a szakképzés becsületét és színvonalát! fejlesztéseken túl itt specifikusan szükséges:
Az általános közoktatás
•
Angol szaknyelvi képzés
•
Tananyagok megosztása, szakképzési portál
•
Cégek bevonása az oktatásba (tananyag kidolgozása és a gyakorlatok)
A felsőoktatás fejlesztése A felsőoktatásban „helyére kell tenni” a tömeges és a minőségi képzés arányát, definiálni kell a BSc és MSc képzés célját, a kitűzött „outputot”. Ezzel elérhető lesz, hogy a termelés-irányításban kompetens és a szakmai fejlesztésekre is alkalmas mérnökök megfelelő arányban és megfelelő kompetenciával és tudással kerüljenek ki a felsőoktatásból. Az ipar (keresleti oldal) igényei szerint kell beállítani a felsőfokú szakképzésben, a BSc és az MSc képzésben résztvevők arányát és számát. A finanszírozás szerkezetének megváltoztatásával és a felvételik minőséget biztosító szigorításával biztosítani kell a kimeneti létszám/felvett létszám arány növelését és a képzésnek a mintatanterv szerinti időkorláton belüli befejezését. Cégek bevonása az oktatásba (tananyag kidolgozása és a gyakorlatok) Legyen kötelező (az eddiginél nagyobb arányban) a szakmai gyakorlat. Ezt – az elektronikában – az érintett cégek vállalják. Fordítva is: az oktatóknál legyen elvárás az ipari tapasztalat! Erősíteni kell az ipar (cégek) és az oktatás (egyetemek, főiskolák) együttműködését a K+F+I területén. Ez nem kis mértékben szabályozási kérdés is (pl. spin-off cégek), de az uniós támogatások elosztásakor is befolyásolható. Vállalkozói ismeretek és kompetenciák oktatása; az „egyéb” készségek fejlesztése (kommunikáció, prezentáció, ügyfélközpontúság, tárgyalástechnika stb.)
13 / 19
A felnőttoktatás és a továbbképzés fejlesztése A specifikus szakmai képzéseken, át- és tovább-képzéseken túl szükséges: nyelvoktatás vállalkozói és pénzügyi ismeretek digitális írástudás fejlesztése
A mérnöki és természettudományos területek propagandája Kiváló külföldi (elsősorban német és angol) példák találhatóak a mérnöki pálya és a természettudományok népszerűsítésére. Ezek közös jellemzője, hogy a média legkorszerűbb, leghatásosabb eszközeit alkalmazzák, ezek a műsorok – a hazai gyakorlattól letérően – nem a másodlagos műsoridő kelletlen, alacsony költségvetésű kitöltői. Egységes koncepción alapuló, nagy elérésű országos programra (és az ehhez szükséges pénzügyi eszközök biztosítására) van szükség a kellő eredmény eléréséhez.
2.4 Vidékfejlesztés „Prioritásként kell kezelni az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan új regionális központok kialakítását, valamint a kiemelt iparágak fejlesztésével összhangban történő vidékfejlesztést, csökkentve ezzel a nagy területi egyenlőtlenségeket.” „A magyar gazdaság kiemelkedő centralizáltsági fokát jelzi, hogy míg hazánk lakosságának csupán 17 százaléka lakik Budapesten, a gazdasági tevékenység 42 százaléka származik a fővárosból. A centralizáltság megtörése nélkül nem lehet hatékony vidékfejlesztésről beszélni. A gazdaságpolitikának ki kell választania egy-két regionális központot, amelyekből a külföldi minták példájára a közlekedés, az ipar és a logisztika stratégiai fejlesztésével regionális csomópontot alakít. A fővároson kívüli központok kialakításán túl a nagy területi egyenlőtlenségekből, valamint a felesleges munkaerő és magas munkanélküliség vidéki koncentrációjából adódóan egyértelműen szükség van a vidéki Magyarország globális fejlesztésére is. A vidékfejlesztés elsődleges célja munkahelyeket teremteni ott, ahol a legkisebb a gazdasági aktivitás és legmagasabb a munkanélküliség, megakadályozni egyes régiók végzetes leszakadását, és a fejlődés pozitív hozadékaiból részesíteni a kistelepüléseken élőket is, hiszen a rendszerváltás egyik nagy vesztesei éppen az itt élők voltak.” Látni kell, hogy a magyar elektronikai ipar már eddig is lényeges tényezője volt a vidékfejlesztésnek. A gyártókapacitások nagy része Budapesten kívül telepedett meg (Debrecen, Székesfehérvár, Komárom, Vác, Zalaegerszeg, Szombathely, Tiszaújváros, Hatvan, Miskolc, Pécs stb.). Ez a tény a továbbiakban is komoly lehetőséget kínál a vidékfejlesztésre, javaslatunk szerint elsősorban a kapcsolódó kompetencia-központok kialakításán keresztül. A kompetencia-központok a meglévő ipari termeléshez kapcsolódó, a területen (szakmai és földrajzi értelemben egyaránt) működő felsőoktatási intézménnyel együttműködő olyan intézmények lennének, amelyek: biztosítják az adott termeléshez szükséges specifikus tudással rendelkező szakember-utánpótlást (képzéssel és továbbképzéssel; közép- és felsőfokon); az adott szakterülethez szükséges elméleti és gyakorlati tudás és szakértelem központjai;
14 / 19
az adott szakterületen együttműködésben);
K+F+I
tevékenységet
végeznek
(ipar-egyetem
gondoskodnak a beszállítók képzéséről, részükre szakmai támogatást nyújtanak; nemzetközi szakmai és K+F kapcsolatokat tartanak fent és ápolnak; beszállítói és K+F+I inkubációs központok. A kompetencia-központ(ok) legfontosabb feladatai, tevékenységei tehát: o
o
o
o
o
o
kutató bázis -
szakmailag
-
műszerezettségben, infrastruktúrában)
oktató bázis -
posztgraduális képzés
-
MSc (kiegészítő) képzés
-
középfokú továbbképzés
-
beszállítói képzések
információ-bróker és kapcsolat-építő központ -
egyetem-ipar
-
hazai-külföldi (szakmai)
-
multi-beszállítói
adatbázis -
könyvtár (elektronikus és hagyományos szolgáltatások)
-
nemzetközi kapcsolatok
-
szakmai tudástár(ak)
inkubáció -
K+F+I
-
beszállítói (hazai KKV)
innováció-menedzsment
Egy kompetencia-központ egy – az adott helyen releváns – szakterületre fókuszál. Ennek kiválasztásához szempontokat jelentenek az EU által preferált témák (technológiai platformok); az iparági trendek (amelyekről a működő iparvállalatok készek ajánlásokat adni) és a helyi sajátosságok (helyi gyártás, a helyi oktatási intézmény erősségei). Az ipari termelés és a meglévő oktatási intézmények mellé települő kompetenciaközpontok már létezésüknél fogva helyi munka-lehetőséget teremtenek; a képzéseken és támogatásokon keresztül képzik (és ezzel munkához juttatják) a helyi potenciális munkaerőt; fejlesztik, támogatják a helyi magyar KKV-kat (beszállítóként, illetve K+F+I szereplőként); tovább emelik a helyi oktatási intézményi színvonalat; fejlesztik az adott térség nemzetközi kapcsolatait. A helyi tudásközpont kialakítása jó esélyt teremt további befektetések oda-vonzására, letelepülésére is. A kompetencia-központok értelemszerűen jelentősen hozzájárulnak a gazdaságpolitikai koncepciókban kifejtett modernizációhoz, a technikai szint (termelékenység, nagy hozzáadott érték) növeléséhez is – ami a tervezett évi 3,5% GDP növekedés egyik kiemelt eleme.
15 / 19
2.5 A KKV-k erősítése és a befektetések „A korábbi időszakok gazdaságpolitikája kiemelten épített a külföldi tőke piacépítő, versenyképességet javító és technológiai fejlődést hozó szerepére. Ezek a várakozások azonban csak részben teljesültek. Éppen ezért új egyezségre van szükség a külföldi tőkével: a feltétel nélküli támogatások és kivételek helyett olyan célzott támogatásokat szabad csak folyósítani, amelyek eredményeként megvalósul a technológiai transzfer, kiépül a hazai beszállítói kör, kiszélesedik a hazai piaci verseny és javul a versenyképesség.” „Fontos makrogazdasági célnak tekintjük, hogy a hazai gazdaság nemzetközi kitettsége csökkenjen.” „A következő időszakra ennél (1,4%) erőteljesebb, évi 2 százalék körüli tőkebővüléssel számolunk, figyelembe véve a hazai kis- és középvállalkozások dinamikus növekedését.” „A tőkeállomány bővülésében továbbra is jelentős – bár a korábbinál kisebb – szerepet szánunk a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozásoknak.” Az elektronikai ipar jellegénél fogva globális. A nagy beruházási igény és a piac nemzetközi jellege miatt nemzeti KKV-k önmagukban nehezen tudnak érvényesülni. Ugyanakkor a nagy gyártók is igénylik a beszállítókat, itt eleve komoly szerepe lehet a magyar KKV-knak. A kialakult kapcsolat, és az így megvalósuló technológia-transzfer lehetővé teszi, hogy ezek a KKV-k később betörjenek az elektronika „niche-marketjeire” (elsősorban Ny-Európa piacára), egyedi fejlesztésű termékekkel, kisszériás gyártással stb. Beszállítóként a magyar KKV-k komoly versenytársakkal szembesülnek: az idetelepült nagy gyártót követik a hagyományos beszállítóik, akik itt is megalapítják a beszállító leányvállalataikat, telepeiket. További versenytársakat jelentenek a környező országok vállalkozásai is, hiszen a nagy nemzetközi gyártó cégek nem csak a magyar, hanem minden elérhető potenciális beszállítót megversenyeztetnek. A legtipikusabb probléma, ami a hazai KKV-k alkatrész/termék beszállítóvá válását akadályozza az, hogy a üzemméret miatt ezek a vállalkozások alig képesek az OEM/EMS által kért kapacitásokat biztosítani – ezért már az előtt elbuknak a beszállító kiválasztási folyamatban, mielőtt egyáltalán a tényleges alku elkezdődhetne és így az AVL (approved vendor list) közelébe sem kerülnek. A hazai KKV-k erősítésére, támogatására a következőket javasoljuk: technológia- és tudás-fejlesztő programok; kiemelten a kompetencia-központok segítségével; inkubáció; EU forrásokból történő célzott támogatás a beszállítói státusz elnyeréséhez (technológiai fejlesztések/beruházások; továbbképzés stb. célzott támogatása – a versenyképesség erősítése érdekében inkább kedvező hitel, vagy éppen kockázati tőke formájában, mint vissza nem térítendő támogatásként…); adminisztratív intézkedések támogatott befektetőtől)
(pl.
technológia-transzfer
megkövetelése
a
K+F+I tevékenységük támogatása, erősítése (EU támogatásokkal, kockázati tőke alapon keresztül, inkubációval, külföldi kapcsolatok támogatásával stb.) Mindemellett látni kell, hogy az elektronikai ipar fejlesztéséhez kapcsolódó javaslataink más területeken is erősítik a magyar KKV-kat, például az oktatási programban a számítógépes/internetes rendszerek üzemeltetésén, vagy a tartalmak fejlesztésén keresztül.
16 / 19
2.6 Adminisztratív intézkedések, szabályozás Az iparág – mint szó volt róla – a vidékfejlesztés egyik vezető ereje, mivel az ország különböző területein találhatóak komoly termelő kapacitások. Ennek egyik folyománya, hogy az iparág szereplői szóvá tették a nem egységes szabályozási környezetet! Az APEH, vagy a VPOP területi szervei nem egységesek a szabályok értelmezésében és végrehajtásában. Hasonlóan komoly eltéréseket tapasztaltak a különböző hatósági engedélyezési eljárásokban és gyakorlatban. Az elmúlt időszak gazdasági válsága azt mutatta a nagy beruházóknak, hogy a munkaügyi szabályozás merev, nem biztosítja a kellő rugalmasságot a munkaadó számára. emiatt nehéz volt számukra a munkaviszony ideiglenes szüneteltetése – ehelyett kénytelenek voltak elbocsájtani akkor is, amikor bíztak abban, hogy nemsokára visszaáll a gyártási volumen. A foglalkoztatottság növelése érdekében rendkívül fontos lenne a magyar munkaerő rugalmasságának nagyfokú növelése. Ez adminisztratív eszközökkel is erősíthető (támogatások, segélyek szabályozása stb.). Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a munkahely megszerzéséhez szükséges költözésnek praktikus akadályát jelenti a speciális magyar lakáshelyzet. Egy Miskolcon eladott lakás árából némi túlzással Győrben még a foglalót sem lehet kifizetni. A rugalmasság javításához költözési támogatásra, távlatosabban pedig komoly bérlakás- programra lenne szükség. Az iparág fejlődése, a magyar beszállítói szerep erősítése szempontjából megfontolandó az Egyedi Kormánydöntésen (EKD) alapuló beruházás-támogatás szempontjainak újragondolása. Az eddiginél jobban kellene figyelembe venni a potenciális befektető szándékát a tevékenységéhez kapcsolódó K+F+I tevékenység hazánkba telepítésére; az oktatásra és általában a tudás-transzferre; vizsgálandó a beruházás fenntarthatósága; a hozzáadott érték nagysága; a várható technológia-transzfer stb. Megvizsgálandó, hogy adminisztratív eszközökkel hogyan lehetne erősíteni a barátságos hazai kockázati tőkét és annak szerepvállalását a hazai elektronikai ipar (és azon belül az innovatív magyar KKV-k) fejlesztésében.
2.7 Kapcsolódó területek: egészségipar, logisztika A modern egészségügyi ellátás nem képzelhető el az elektronikán alapuló korszerű diagnosztikai és terápiás eszközök nélkül. A világszínvonalú egészségügyi/orvosi elektronikai eszközök fejlesztése és gyártása mindkét ágazat számára nagy presztízs és nagy üzleti lehetőség is jelent. Ezen a területen különösen nagy a fajlagos és abszolút hozzáadott érték, ezért jelentős eredményt jelenthet a fejlesztésekben és gyártásban való komoly részvétel. A fejlesztési igényekre való megfelelő reakció ismét az innovatív magyar KKV-knak ad kiugrási lehetőséget. Ennek kiaknázásában a megfelelő támogatást nyújtó kompetenciaközpont(ok) segíthetnek. A tőke-igény, a magas technikai szint és a nemzetközi piaci körülmények miatt elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés. Erre a magyar hagyományok és a jelen tendenciái alapján megvan a lehetőség (pl. a GE-Health több mint 100 magyar fejlesztő mérnököt alkalmaz az ide telepített fejlesztő központjában). Magyarországot földrajzi helyzete, meglévő út- és vasút-hálózata és viziút-kapacitása ideális Közép-Európai logisztikai központtá teszik. (Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs
17 / 19
szükség az infrastruktúránk fejlesztésére…) Az elektronikai ipar hagyományosan komoly logisztikát generál: a zömében Távol-Keleti „alapanyag” (részegységek, alkatrészek) kerülnek hazánkban (és sok más helyen is) feldolgozásra, összeszerelésre. Ez az ideális logisztikai modell, amely már nem csak az áru szállításáról szól, hanem arról, hogy az árunak meg kell érkeznie, majd processzálás (feldolgozás, hozzáadott érték teremtése) után kerül újabb elosztásra a felvevő piacok felé. A nagyméretű magyar elektronikai ipar egy ilyen korszerű, az ország szempontjából nagy hozzáadott értéket produkáló logisztika iskolapéldája. Az elektronikai ipar fejlődése tehát – jellegénél fogva – maga után vonzza a logisztikai szolgáltatások fejlődését. A másik oldalról nézve: a NyugatEurópai (légi és tengeri) kikötők már pár évvel ezelőtt elérték kapacitásuk felső határát, ezért a Távol-Keleti áru új csatornákat keres. Magyarországnak mind az Adriai és Feketetengeri kikötők használata, mind pedig a Távol-Keletről érkező vasúti szállítás komoly logisztikai lehetőség (ezen útvonalak természetes Európai elosztó központja lehetünk) – az elektronikai ipar további fejlődését is értelemszerűen segítheti ezeknek a csatornáknak a megnyílása. Egy új magyar logisztikai koncepció (tranzit-gazdaság) kidolgozásában és végrehajtásában a magyar elektronikai ipar tehát lényeges szerepet tud vállalni.
2.8 Koncentráció, tudatos iparpolitika, kiemelt területek „A magyar gazdaság számos problémája közül az egyik túlzott centralizáltsága, illetve a gazdaságpolitika fókusznélkülisége. A gazdaságpolitikai fordulathoz elengedhetetlen, hogy ezen a téren is előrelépés történjen: egyértelműen lefektetett stratégiai célokat követő, potens fejlesztéspolitikára van szükség. A fejlesztéspolitikának a nagyprojektek, nagyvállalatok mellett/helyett a kis- és középvállalatok fejlesztését fokozottan kell támogatnia.” „Ki kell választani néhány kiemelt területet, amelyek a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokból gazdálkodó gazdaságpolitika fókuszába kerülnek. Földrajzi adottságainkból (kiváló földminőség, folyamvölgy) fakadóan elsősorban a mezőgazdaságba és a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparba, valamint a megújulóenergia-iparba való célzott beruházásokat sürgetjük.” Mint korábban láttuk, az elektronikai iparban a nagyberuházások jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatottsághoz és a vidékfejlesztéshez is. Mindkét területen további lehetőségeket tártunk fel. A nagyberuházások beszállítói igénye a magyar KKV-k előnyére is kihasználható. Ezeknek a termelő-kapacitásoknak a munkaerő-igénye a magyar oktatási rendszer és módszerek megújulásának katalizátora lehet. Az elektronikai ipar – jellegénél fogva – a technológiai fejlődés egyik legfontosabb motorja. Végül, de nem utolsó sorban, a magyar gazdaság legnagyobb, legjelentősebb ágazatáról van szó, amely önmagában nagyobb hozzáadott értéket produkál, mint a mezőgazdaság és élelmiszer-ipar, a megújulóenergia-ipar és a turizmus együtt! Mindezek alapján bátran merjük javasolni, hogy a magyar elektronikai ipar kiemelt figyelemben részesüljön; javasoljuk az anyagban leírt konkrét intézkedések megvalósítását annak érdekében, hogy az ambiciózus gazdaságpolitikai célok teljesülhessenek! Végül pedig javasoljuk, hogy a vázolt komplex fejlesztéspolitikai akcióterv részletes kidolgozásának és végrehajtásának legyen operatív kormányzati felelőse. Ez biztosítaná az akciók sikeres megvalósítását a kitűzött célok tényleges elérését.
18 / 19
Felhasznált források
1.
OECD Information Technology Outlook 2008
2.
IVSz - Az IKT Ágazati Akcióterv kialakítását tanulmány; 2009-2013
3.
NFGM –A kis- és középvállalkozások helyzete; 2008
4.
AmCham iparági elemzések, adatok
5.
IMNTP - Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform anyagai
6.
Cadence Co. „MAGIC – Magyar Innovation Collaboration” tanulmánya és javaslata
7.
IVSz Elektronikai tagozat Magyarországon” tanulmány
„Az
elektronikai
megalapozó szakmai átvilágító
ipar
jelentősége
és
lehetőségei
19 / 19
