Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála
KÖZÉPISKOLÁSOK DROGHASZNÁLATA ÉS ALKOHOLFOGYASZTÁSA MAGYARORSZÁGON
II.
ALAPDOKUMENTÁCIÓK
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ
1999
TARTALOM
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A kutatásban résztvevő intézmények listája A munka menetének leírása A kutatás kérdőíve Osztályadatlap Felkérő levél Kérdezői utasítás Kódutasítás
3
A KUTATÁS RÉSZTVEVŐI Az ESPAD 99 magyarországi vizsgálatát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) Viselkedéskutató Központja végezte. A kutatás magyarországi vezetői: - Elekes Zsuzsanna (egyetemi docens), - Paksi Borbála (egyetemi adjunktus) Finanszírozó intézmények: - Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), - Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM), - Állami Népegészségügyi Szolgálat Pest Megyei Intézete. (ÁNTSZ) Kutatásszervezők: Győri Tünde (Szociológia PhD hallgató) Ferenczhalmy Bálint (BKE Szociológia szakos hallgató) Az adatfelvételt részben a BKE szociológia és szociálpolitika, valamint tanár szakos hallgatói, részben pedig hivatásos kérdezőbiztosok végezték.
4
A MUNKA MENETE A kérdőív összeállítása A felhasznált kötelező és választható és moduláris kérdések: -
Két kérdés, az „alcopop” és a „cider” fogyasztásra vonatkozó kérdések kivételével minden kötelező kérdés szerepelt a kérdőívben. A kihagyott két kérdésben szereplő alkoholfajták fogyasztása – előzetes vizsgálataink – alapján nem jellemző Magyarországon.
-
A moduláris kérdések közül az anómiával kapcsolatos kérdésblokk 3 kérdését (lásd 53-55. kérdéseket) szerepeltettük.
A saját kérdések a következők voltak: - 3. kérdés kiegészítéseként szerepelt a 3h. „csak úgy lődörgök, kószálok” - A droggal kapcsolatos kérdésblokkban a felsorolt szereket kiegészítettük az altatók rendelvény nélküli fogyasztásával, és a Magyarországon jellemző egyéb ópiátokkal kapcsolatos kérdésekkel. E két kiegészítő kategória szerepelt a 21, 30, 31, 32, 38, 39, 40. kérdésekben. - Szintén a droggal kapcsolatos blokkban az ESPAD kérdéseknél részletesebben szerepeltettük, és élet, éves és havi prevalenciát is kérdeztünk az alábbi szerekre: egyéb ópiátok, LSD, XTC, altatók rendelvény nélküli fogyasztása. - A családi háttérre vonatkozó kérdések között rákérdeztünk a lakóhely típusára valamint a családban előforduló devianciákra. Összesen 27 saját kérdést szerepeltettünk, azonban ezek többnyire nem önálló kérdések, hanem csak az ESPAD kérdések újabb alkérdései. Mindegyik feltett saját kérdés zárt, a feltett ESPAD kérdésekkel azonos, vagy azokhoz hasonló felépítésű. A kérdőívet a kutatás vezetője fordította magyarra, majd külső fordító végezte a magyarról angolra történő visszafordítást. A kérdőív véglegesítését megelőzően, január közepén próbakérdezést végeztünk három különböző iskolatípusban. A próbakérdezés eredménye elsősorban a kérdőív hosszúságát befolyásolta, a feltett kérdések megválaszolása általában a diákoknak nem jelentett problémát, azonban a moduláris és saját kérdések számát csökkentenünk kellett.
5
Az adatfelvétel előkészítése: A kutatás előkészítésének fázisában a következő munkálatokat végeztük el: - a mintába került iskolák kiértesítése, - a kérdezőbiztosok eligazítása Az iskolák részvételi hajlandóságának növelése érdekében a mintába került iskolákat levélben kerestük meg, s kértük fel a kutatásban való közreműködésre. E megkeresésre részben a survey-kultúra magyarországi alacsony fokú elterjedtsége, részben pedig a vizsgált jelenségek sajátosságai miatt volt szükség.1 Az előkészítési fázisban ezen kívül igen nagy figyelmet fordítottunk a kérdezőbiztosok körültekintő eligazítására. Részben azért, mert a mintaleírás és a pótminta-leírás konkrét alkalmazásának bizonyos igen lényeges feladatai a kérdezőbiztosokra, ill. az őket instruáló területi megbízottakra hárultak. Részben pedig azért, hogy a magyarországi droggal kapcsolatos attitűd-állapotok mellett ezúton is próbáljuk maximalizálni a különböző szinteken a részvételi hajlandóságot.2 Adatfelvétel: Az adatfelvétel az iskoláktól független kérdezők végezték Az adatgyűjtés periódusa 1999. március 1-től 1999. március 26-ig tartott. A kieső iskolák pótlására is folyamatosan, ebben a periódusban került sor. A kérdezőbiztosok az adatfelvétel során állandó kapcsolatban álltak egyrészt a területi instruktorokkal, másrészt az instruktorokon keresztül a kutatás vezetőivel. Budapesten a kutatás vezetői közvetlenül gondoskodtak a kérdezőbiztosok instruálásáról. Az adatgyűjtés során a kérdezők a mellékelt utasításban foglalt szabályokat, instrukciókat követték. A kérdezők munkájának ellenőrzése: A kérdezési periódusban szúrópróbaszerűen ellenőriztük, hogy az egyes kérdezőbiztosok munkájuk során mennyire tartották be az instrukcióban szereplő kérdezési szabályokat. Amennyiben ennek során szabálytalanságot észleltünk (pl. nem a mintában szereplő osztály került megkérdezésre), abban az esetben a szabálytalanul megkérdezett osztályok kérdőíveit megsemmisítettük, és pótoltuk az ebből adódó kieséseket. 1
A kiküldött felkérő levél pontos szövege az alapdokumentációkat tartalmazó kötetben található.
2
A kérdezői utasítás részletes leírása az alapdokumentációkat tartalmazó kötetben található 6
A kérdőívek kódolása: A következő munkafázist a kitöltött kérdőívek kódolása, és a kérdőívek értékelése képezte. Ezt a munkafolyamatot egy 7 főből álló, előre kiképzett, csoport végezte, akik folyamatos kapcsolatban álltak a kutatás vezetőivel, az esetleges problémák megbeszélése, és azok megoldásának egységesítése végett.3 A kérdőívek kódolásának ellenőrzése: A kódolás során a kutatás vezetői kezdetben teljes körűen, később szúrópróba szerűen folyamatosan ellenőrizték az egyes kódolók munkáját. Az adatfeldolgozás módja Az adatok bevitele SPSS/PC Entry programmal történt. A rögzített adatfile ellenőrzése logikai ellenőrzőprogrammal történt. A hibákat a kérdőívek visszakeresésével javítottuk. Az elemzések során SPSS 7.5 for Windows programcsomagot használtunk.
3
A kódolás során az alapdokumentációkat tartalmazó kötetben található kódutasítást alkalmaztuk: 7
BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Viselkedéskutató Központ 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel/Fax: 1-215-03-78
Tisztelt Igazgató Asszony / Úr! Az Európa Tanács 1995-ben egész Európára kiterjedő, és rendszeresen megismétlődő nemzetközi összehasonlító vizsgálatot kezdett a középiskolások alkohol- és drogfogyasztásáról, valamint a dohányzás elterjedtségéről. A kutatás második adatfelvételére, - amely a középfokú oktatási intézményekben tanuló 16 éves korcsoportot érinti - 1999. márciusában kerül sor. Magyarországon eddig végzett epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a kábítószerfogyasztás - ha csak a kipróbálás, vagy alkalmi fogyasztás szintjén is - elterjedt az ország egész területén. A mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás elterjedtségéről számos korábbi kutatás tanúskodik. Ezek a tények önmagukban is fontossá teszik a fogyasztás terjedésének, a veszélyeztetett populációnak, és a kábítószerekkel, alkohollal és dohányzással kapcsolatos véleményeknek a rendszeres vizsgálatát. A korábban végzett hazai és nemzetközi vizsgálatok bizonyították, hogy a középiskolások kérdőíves megkérdezésével megbízható információk nyerhetők az alkohol- és a drogfogyasztás valamint a dohányzás sajátosságairól, elterjedtségéről, a szerekkel szembeni attitűdökről, a veszélyeztetett csoportokról. A vizsgálat rendszeres időközönkénti megismétlése pedig lehetővé teszi a változások mérését. Mindez nélkülözhetetlen információkat jelent a megelőzésben, egy hatékony egészségvédő politika kialakításában, illetve annak eredményességének vizsgálatában. Magyarországon a vizsgálatot az Országos Tudományos Kutatási Alap és az Ifjúsági és Sport Minisztérium finanszírozásával a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központjának munkatársai végzik. Az adatfelvétel március 1-31. közötti időszakban történik. A kérdőívek névtelenek, és semmi olyan információt nem tartalmaznak, amellyel azonosítani lehet a diákokat. A számítógépes feldolgozást követően az adatok csak összesített formában kerülnek publikálásra, tehát sem egyénekre, sem pedig az egyes osztályokra, illetve iskolákra vonatkozó információkat nem kaphat senki. A véletlenszerűen kiválasztott mintába az Önök iskolája is bekerült. Ezért március hónap folyamán az adatfelvétellel megbízott munkatársunk fel fogja keresni Önöket. Kérem, hogy ebben a nagyon fontos, a kábítószer-probléma mérséklésében nélkülözhetetlen munkában a megbízott munkatársunkat támogatni szíveskedjék! A vizsgálat eredményeiről tájékoztatni fogjuk a kutatásban részvett iskolákat. Együttműködésüket előre is köszönve, tisztelettel
Budapest, 1999. február 20. a kutatás vezetői: Dr. Elekes Zsuzsanna egyetemi docens
Paksi Borbála egyetemi adjunktus
8
ÚTMUTATÓ A KÉRDEZÖBIZTOSOKNAK
1. A KÉRDEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, KAPCSOLATFELVÉTEL AZ ISKOLÁVAL • A kérdezői kártyán szereplő adatok alapján – vagy ha az téves, akkor pl. a telefonkönyvben szereplő adatokból felfrissített információk alapján - vegyük fel a kapcsolatot az iskola igazgatójával, (vagy más kompetens személlyel), illetve a kérdezendő osztály osztályfőnökével. • Mondjuk el, hogy ez egy nemzetközi vizsgálat (az Európa Tanács szervezésében), és hogy a magyarországi kutatást Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Viselkedéskutató Központja végzi. Hivatkozzunk arra, hogy – feltehetően - kaptak felkérő levelet a kutatás vezetőitől (Elekes Zsuzsanna, a BKE docense, valamint Paksi Borbála a BKE adjunktusa). Ha nem kapott az iskola felkérő levelet, akkor mondjuk el az abban foglaltakat, vagy mutassuk meg azt! • A kérdezői kártyán rögzítsük, a kapcsolatfelvétel eredményességére vonatkozó információkat. Azaz azt, hogy a kapcsolatfelvétel sikeres (1), vagy sem. És ha nem, akkor annak mi volt az oka: az, hogy nem létezik az iskola, illetve a keresett iskolatípus, vagy évfolyam (2), vagy az, hogy iskola igazgatója (3), ill. az osztályfőnök (4) megtagadta az együttműködést, vagy valami más tényező (5) (pl. a kérdezési időszakban a tanulók nem érhetők el az iskolában: pl. szakmai gyakorlat miatt) • A kérdezés előtt próbáljuk meg, nem megmutatni az iskolában a tanároknak a kérdőívet – de semmiképpen se hagyjuk ott az előzetes megbeszéléskor. Nem szeretnénk, ha a gyerekeket felkészítenék a válaszadásra! – nem csak fogyasztási adatokat, hanem ismereteket és attitűdöket is kérdezünk. • Ne menjen senki olyan iskolába kérdezni, ahova korábban Ő járt, vagy most oda jár pl. a gyermeke, testvére, vagy ott tanít közeli hozzátartozója, stb. tehát ahol nem kívülálló személyként jelenik meg. 2. A megkérdezendő osztály kiválasztása az egyes iskolák egyes évfolyamain belül: • A mintában az egyes évfolyamokon belül az osztályokat a sorszámokkal jelöltük. A megkérdezendő osztály azonosítása a következő képen történik. Amennyiben az iskolában, a mintában szereplővel megegyező megjelölést alkalmaznak, - sorszámozzák az egyes osztályokat évfolyamokon belül - akkor a mintában megjelölt sorszámú osztályt kérdezzük. Ha az egyes osztályok az ABC betűivel vannak sorban jelölve, akkor az „A” osztályt tekintjük 1-es osztálynak, a „B” osztályt 2-es osztálynak, és így tovább. Amennyiben az osztályok egyéb módon (például szakmai nevekkel) vannak megkülönböztetve, akkor kövessük a következő eljárást. Soroljuk fel alfabetikus sorrendben a vizsgált évfolyam osztályait, majd hozzájuk rendelve a sorszámokat, válasszuk ki a mintának megfelelő osztályt. • A fenti kiválasztási eljárást az iskolán belül csak azon iskolatípusba (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző, szakiskola (gép és gyorsíró, egészségügyi, háziasszonyképző. egyéb) tatozó osztályok halmazára kell alkalmazni, mely a mintában szerepel, és csak azon osztályok halmazára, ahol nem felnőttoktatás, ill. kifejezetten érettségi utáni képzés folyik. Tehát az érettségi utáni képzésben résztvevő első és második osztályokat nem szabad felvenni a listára! (az iskolatípust az iskolaazonosító első két számjegye jelzi: 21=gimnázium, 22=szakközépiskola, 23=szakmunkásképző, 24=szakiskola) • Ha az iskolában a megfelelő évfolyamon nincs annyi osztály, mint ahányadikat ki kell választanunk, akkor körbe számoljunk! Pl. ha a 3-as sorszámú osztályt kell kérdeznünk, de az iskolában az adott évfolyamon csak két osztály van, akkor az A=1, B=2, A=3, azaz az „A” osztályt kérdezzük. 9
• Amennyiben valamelyik osztály, vagy egy egész iskola megtagadná a válaszadást, ill. az adott iskolában nem lenne a mintában szereplő iskolatípus vagy évfolyam, vagy pl. csak felnőttoktatás folyik az iskolában, akkor a kutatás instruktorához kell fordulni. 3. A KÉRDEZÉS LEBONYOLÍTÁSA
/a. A kérdezés során csak a kérdezőbiztos lehet jelen • Kérjük meg a tanárt, hogy hagyjon magunkra az osztállyal, mert egy olyan ember jelenléte, aki ismeri a diákokat, módosíthatja a kitöltést. Nekünk kötelességünk gondoskodni a standard felvételi körülmények biztosításáról. /b. A kérdezőbiztos feladata az osztályban • Elmondani nagy vonalakban, hogy egy egész Európára kiterjedő szociológiai kutatásban vesznek részt, melynek során a fiatalok szokásairól szeretnénk néhány dolgot megtudni. Magyarországon összesen kb. 6.000 középiskolást kérdezünk meg. • Kérjük a segítségüket a kutatáshoz. • Hangsúlyozzuk, hogy a kérdőív teljesen anonim, nem szerepel rajta semmiféle azonosító, sem az egyes osztályokat, sem a diákokat nem lehet később visszakeresni. Az iskolában senki nem férhet hozzá a kitöltött kérdőívekhez. A kutatás befejezésével csak összesített (országos, illetve bizonyos régiókra vonatkozó) eredmények kerülnek közlésre. • A kérdőív nem teszt, tehát nincsenek jó, vagy rossz válaszok. • Ha bármelyik kérdésre valaki nem akar, vagy nem tud válaszolni, hagyja üresen azt a kérdést. A kérdőív kitöltése önkéntes, de nekünk nagyon fontos, hogy minél több kérdésre próbáljanak válaszolni. • Osszuk ki a kérdőíveket, és kérjük meg őket, hogy lehetőleg kitöltés közben ne beszéljék meg egymással az egyes kérdéseket, mert mindenkinek a saját véleményére vagyunk kíváncsiak. Olvassák el a kérdőív elején lévő tájékoztatót. MONDJUK EL AZ ALÁBBI TECHNIKAI JELLEGŰ TUDNIVALÓKAT: • Előfordulhatnak a kérdőívben olyan kifejezések, amiket esetleg nem ismernek. Erre számítva mellékeltünk (az utolsó oldalon) a kérdőívhez egy un. értelmező szótárt. Az egyes drogokkal kapcsolatos kérdések esetében a kérdezőbiztos nem adhat más felvilágosítást, mint ami a szótárban található. • Ha valakinek ezen túlmenően problémája van a kitöltéssel, jelentkezzen s mi odamegyünk és segítünk. (Ne zavarják egymást a munkában azzal, hogy hangosan kérdeznek.) • Ha valamely kérdésre téves választ jelölnek meg, akkor lehetőleg húzzák át (satírozzák ki) a téves választ. Mindenképpen egyértelműen jelöljék, hogy melyik az általuk megfelelőnek tartott válasz! • Kérjük meg a diákokat, hogy a kérdőívet tollal töltsék ki. • A kitöltés alatt a kérdezőbiztos ne sétálgasson az osztályban, általában a viselkedésével is próbálja a kérdőív anonimitását biztosítani. • A kérdezés során ne viselkedjen a kérdezőbiztos úgy, mint egy tanár. Egyenrangú félként kezelje a diákokat. Ne utasítsuk, hanem mindig kérjük meg őket arra, amit szeretnénk elérni, pl. kérjük meg őket, hogy ne zavarják egymást a munkában, és ne próbáljunk direkt módon fegyelmezni, rendre utasítani!
10
3. A KÉRDŐÍVEK ÖSSZEGYŰJTÉSE • Tegyünk ki a tanári asztalra egy talpas-borítékot. Amikor a diákok végeztek, a kérdőíveket tegyék be a borítékba. Ha mindenki végzett, tűzzük össze még az osztályban a borítékot, mintegy demonstrálva, hogy lezárjuk, és senki nem nyerhet betekintést abba. A diákok előtt ne nézegessük a kérdőíveket! • A kérdőíveket senkinek ne mutassuk meg az iskolában! • Ha kimentünk az osztályból (vagy az iskolából), akkor írjuk rá a borítékra az iskolaazonosítót, a megkérdezett évfolyamot, és az osztály sorszámát. Mindez megtalálható a kérdezői kártyám. Ne írjuk fel az iskola nevét a borítékra!!! 5. AZ OSZTÁLY ADATLAP KITÖLTÉSE • Az osztály adatlapot az osztályfőnök segítségével töltsük ki, majd írassuk alá az osztályfőnökkel. A kitöltött osztály adatlapot a kérdezőbiztosnak is alá kell írni. • Az osztály adatlapon ugyan azt az azonosítót kell szerepeltetni, mint a borítékon (iskolaazonosító, évfolyam, osztály) • Fontos a prevenciós program nevének kiderítése! (5.kérdés) • Tanóra rendszerű a prevenciós program akkor, ha rendszeresen szerepel ilyen tárgy a képzésben, ill. az osztályfőnöki órákat használják fel rendszeresen prevenciós oktatásra. (6/A kérdés) • A külsős szakember foglalkozását mindenképpen tüntessük fel, pl. rendőr, pszichológus, stb. (6/b kérdés) • Az osztály adatlapon a 4. kérdésnél tüntessük fel minden egyéb, máshol nem szerepeltethető észrevételt, pl. ha valaki elhagyta az osztályt, azaz elutasította a kutatásban való részvételt.
11
KÓDUTASÍTÁS ÁLTALÁNOS ELŐKÉSZÜLETEK: 1. Ellenőrizzük, hogy a borítékban lévő kérdőívek száma megegyezik-e az osztályadatlapon szereplő számmal. Ha nem egyezik meg, akkor ezt tüntessük fel pirossal az osztályadatlapon! 2. Ellenőrizzük, hogy a borítékon és az osztályadatlapon szereplő iskolaazonosító (kód) megegyezik-e. Ha igen, akkor ezt az azonosítót írjuk fel valamennyi, a borítékban található kérdőívre (1-9 kódkockába). A kódoláshoz és a kérdőívben való jelölésekhez piros tollat használunk (ha rontunk, fessük le az elrontott jelölést). A KÓDKOCKÁK TARTALMA Kódkocka sorszáma 1-9
10
11
12-13 14
15 16
Kódolt információ ISKOLA AZONOSÍTÓ: A borítékon, illetve ez osztályadatlapon szereplő – a fentieknek megfelelően egyeztetett - iskolakód Az iskolaazonosító tartalma (tájékoztató inf): 1-2 Iskolatípus 3-4 Település kód 1. MEGYE 5-9 Iskolasorszám Évfolyam: A borítékon, illetve ez osztályadatlapon szereplő információk alapján. Érvénytelen válasz esetén, illetve ha a két helyen nem egyezik meg az adat, akkor a kutatás vezetőihez kell fordulni! 1 – első évfolyam, illetve az ezzel megegyező 9. évfolyam 2 – második évfolyam ill. 10. évfolyam 3 - harmadik, ill. 11. évfolyam 4 – negyedik, ill. 12. évfolyam Osztály sorszám: A borítékon, illetve ez osztályadatlapon szereplő információk alapján. Ha ott nem számot, hanem betűjelet tüntettek fel, akkor a betűjelnek megfelelő számot írjuk be: 1 „A” 1 „B” 2 „C” és így tovább Érvénytelen, illetve a fentiektől eltérő, problémás válasz esetén a kutatás vezetőihez kell fordulni! Tanuló sorszám: Ez a kód az egy osztályban (egy borítékban) lévő kérdőívek egyszerű sorszámozása útján jön létre. A sorszámozás tehát minden boríték esetében 1-es sorszámmal indul. Település kód 2. - település típus 1. főváros 2. megyeszékhely 3. egyéb város 4. község Egyházi vagy világi iskola: Az osztályadatlap, 7. kérdésére adott választ kódoljuk Van-e vagy volt-e prevenciós program az osztályban: Az osztályadatlap 5. kérdésére adott választ kódoljuk
12
A prevenciós program típusa I. - tanóra rendszerű-e Az osztályadatlap 6/A. kérdésére adott választ kódoljuk A prevenciós program típusa II. – ki tartja? 18 Az osztályadatlap 6/B kérdésére adott választ kódoljuk, egyszerű önkódolással, ha csak egy választ van jelölve, azaz 1 - az iskola valamelyik tanára 2 - külsős szakember 3 - szenvedélybeteg Ha több válasz van jelölve, akkor a következő a kódokat alkalmazzuk: 4 - tanár + külsős szakember 5 – tanár + szenvedélybeteg 6 – külsős szakember + szenvedélybeteg 7 – mindhárom válaszlehetőség be van jelölve A tanuló születési éve 19-20 A kérdőív 2. kérdése alapján, a tanuló születési évének utolsó két számjegyét kódoljuk. Pl. 1983-at 83-nak kódoljuk. válaszhiány esetén a kódkockát üresen hagyjuk A tanuló tanulmányi átlaga 21-22 A kérdőív 6. kérdése alapján, egy tizedesig kódolva. Pl. 3,7-et 37-nek, az esetlegesen előforduló 3,65-öt szintén 37-nek kódoljuk, tehát az általános kerekítési szabályokat alkalmazzuk abban az esetben, ha a kérdőívben nem egy tizedesig szerepel a válasz. Ez alól kivételt képez a 2.0 alatti válasz, ugyanis aki megbukott, annál minden esetben 10-et kódolunk. válaszhiány esetén a kódkockát üresen hagyjuk A kódoló véleménye, értékelése a kérdőív megbízhatóságáról, érvényességéről 23 A kérdőív megbízhatóságáról, érvényességéről alkotott véleményünket egy 3 fokozatú skála segítségével fejezzük ki, ahol 1 – megbízhatónak, érvényesnek értékeljük a kérdőív kitöltését 2 – részben megbízhatónak értékeljük (is-is válasz) 3 – a kódoló véleménye szerint a kérdőív kitöltése nagymértékben megbízhatatlan, érvénytelen Támpontok a megbízhatóság értékeléséhez a kódutasítás mellékletében találhatók 24-25 A kérdező azonosítója 26-27 Budapest esetében a kerület - önkód Válaszhiány esetén egy piros ferde vonallal áthúzzuk azt a kódkockát, ahova kódolnunk kellene a választ. A nem hátrakódolandó kérdéseknél a válaszhiánnyal nincs teendőnk. 17
A kódolás során nem csak a kérdőív végén található kódkockák kitöltése a feladatunk. Át kell néznünk a kérdőív egészét azért is, és a kérdőívben található nem egyértelmű válaszokat a rögzítők számára egyértelművé tegyük. Amennyiben egyes kérdéseknél a kérdezett több választ is bejelölhetett, akkor erre az adott kérdésnél mindig felhívtuk a figyelmet. Ha egy kérdésnél több válasz van bejelölve, olyankor, amikor az nincs megengedve, akkor a következő eljárást kell követnünk: • Amennyiben egyértelműen el lehet dönteni a kitöltés alapján, hogy melyik a helyes válasz, akkor a helyes választ pirossal bekarikázzuk. • Ha nem dönthető el hogy a kérdezett melyik választ gondolta helyesnek, akkor az alábbiak szerint járunk el: - Általában ha egy kérdésre két egymást követő lehetséges választ jelölt be a kérdezett, akkor felváltva kódoljuk a magasabb, illetve az alacsonyabb értéket, azaz minden
13
-
-
második alkalommal a magasabb, egyébként pedig az alacsonyabb értéket jelöljük be pirossal, mint helyes választ. Ha a tanuló által bejelölt válaszok több válaszlehetőség közötti intervallumot jelölnek, akkor a középértéket tekintjük érvényesnek, és ezt piros tollal jelöljük.
A fenti elvet nem alkalmazzuk, ha két szélső értéket jelöl be a kérdezett, például teljesen egyetért és egyáltalán nem ért egyet, - ez esetben a kérdést érvénytelen válasznak kódoljuk.
A KÉRDŐÍV MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK, ÉRVÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 1. Ellenőrizzük, hogy a nemre és a születési évre vonatkozó kérdést megválaszolta-e a megkérdezett. Ha a nemét, vagy ha a születési évet nem írta be a megkérdezett, a kérdőívet megbízhatatlannak tekintjük. Ha a nemre vonatkozó kérdés nincs kitöltve, és az osztályadatlap alapján próbáljuk meg kitölteni! 2. Ellenőrizzük, hogy vannak-e szisztematikus válaszok, például mindig az első oszlopot, vagy mindig az utolsó oszlopot jelöli be a kérdezett. Ez is a megbízhatatlanság egyik tényezője. 3. Hasonlóan a megbízhatatlanság egyik tényezője, ha sok, egyértelműen inkonzisztens válasz található, elsősorban a droggal kapcsolatos kérdéseknél. Például: - az előző hónapban fogyasztott valamit, de az előző évben, vagy életében nem - fogyasztott relevint - ismeri a relevint - a 23-30 közötti kérdéseknél jelezett valamilyen szerre vonatkozóan életprevalenciát, ugyanakkor ezt nem szerepelteti a 31-es, első használat életkorára vonatkozó kérdésnél, vagy a 32-35 kérdésekben azt válaszolja, hogy soha nem használt semmilyen szert, vagy megfordítva, például soha nem fogyasztott marihuánát, de az első drog amit az életében fogyasztott a marihuána volt. Ugyanakkor az értékelés során vegyük figyelembe azt is, hogy nem valószínű, hogy valamennyi kérdés konzisztensen legyen megválaszolva. Előfordulhat, hogy a diákok nem válaszolnak logikusan, vagy figyelmetlenek, akkor is, amikor őszintén akarnak válaszolni. 4. Előfordulhatnak olyan, valószínűtlen válaszok a kérdőívben, amiből látszik, hogy nem vette komolyan a tanuló a kérdéseket (pl.: valamennyi szert 40 vagy több alkalommal fogyasztották a megelőző 30 napban.) Ez szintén a megbízhatatlanság egyik tényezője. 5. Problémának tekintjük továbbá, ha a kérdőív nincs teljesen kitöltve. Ha a kérdések több mint fele nincs megválaszolva, a kérdőívet érvénytelennek tekintjük. Ha a kérdések kevesebb, mint a fele nincs megválaszolva (és nincs egyéb olyan válasz, amely a válaszok megbízhatatlanságára utal), a kérdőívet érvényesnek tekinthetjük. Az érvényesség eldöntéséhez ugyanakkor mindig szükséges ellenőriznünk a megválaszolatlan kérdések szerkezetét is. Például előfordul, hogy a megkérdezettnek nincs ideje az egész kérdőív kitöltésére, vagy elfárad közben. Ilyenkor a kérdőív első fele megfelelően ki van töltve, és az utolsó kérdések maradnak megválaszolatlanul. Ebben az esetben, ha egyébként a válaszok konzisztensek, a kérdőívet érvényesnek tekintjük.
A megválaszolatlan kérdések értékelésénél vegyük figyelembe azt is, hogy a diákokat külön figyelmeztettük arra, hogy ha valamelyik kérdésre nem akarnak válaszolni, akkor hagyják azt üresen. Tehát az esetenként előforduló válaszhiány lehet éppen az őszinteség jele is. 6. A kérdőív megbízhatóságának értékeléséhez vegyük figyelembe, továbbá a kérdőívben található megjegyzéseket, beírásokat, esetleges firkálgatásokat. Ezek szintén a kitöltés komolytalanságára, a kérdőív megbízhatatlan voltára utalhatnak. A fenti tényezők mérlegelése alapján alakítsuk ki a kérdőív megbízhatóságára, érvényességére vonatkozó állásfoglalásunkat, és azt fejezzük ki a kódutasításban szereplő 3 fokozatú skálán. Tehát inkonzisztenciák és/vagy hiányosságok és/vagy egyéb komolytalanságra utaló jelek 14
halmozott előfordulása esetén adjuk 3-as osztályzatot. Ha ezek nem, vagy csak 1-1 kérdésnél, és láthatóan véletlenül fordulnak elő, akkor minősítsük a kérdőívet megbízhatónak, és adjunk 1-es osztályzatot. Köztes esetben, amikor nem tömegesen, de néhány esetben előfordulnak problémák, akkor adjunk 2-est. Vegyük azt is figyelembe az osztályozás során, hogy a hiányosságok, inkonzisztenciák, stb. súlya nem egyforma, tehát nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is értékelnünk kell az előforduló hibákat. Ha a kérdőívet teljesen használhatatlannak tartjuk, vagy ha valamely kérdőív a fent felsorolt kritériumok szerint elfogadhatónak tűnik, de mégis kétségesnek találjuk a megbízhatóságát, mutassuk meg a kutatás vezetőinek.
Az ESPAD 99-ben résztvevő intézmények és személyek listája
15
