Eladások és poszterek összefoglalója

El adások és poszterek összefoglalója Talajtani Vándorgy lés Rendez k: Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága, Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Bizottsága, Nyugat Magyarországi Egyetem Erd mérnöki Kar

Sopron 2006. augusztus 23–25

A XXI. század kihívásai a talajokkal kapcsolatos adatok felvételezése, tárolása és alkalmazása terén

Az összefoglalót szerkesztette: dr. Bidló András, Varga Bernadett Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erd mérnöki Kar, Növénytani és Term helyismeret-tani Intézet, Term helyismeret-tani Intézeti Tanszék, 9400 Sopron, Bajcsy Zs. U. 4. E-mail: [email protected]

A kötet a 2006. augusztus 1-ig beérkezett összefoglalókat tartalmazza

Tartalomjegyzék Szerz és cím

Oldalszám

Földmin sítés és talajmonitorozás Tóth Tibor, Németh Tamás, Máté Ferenc, Tóth Gergely, Gaál Zoltán, Sz cs István, Makó András, Horváth Eszter: Földmin ség, földérték és fenntartható földhasználat az európai uniós adottságok között .….. …….. 8. Fábián Tamás, Hoffmann Richárd, Dér Ferenc: Földértékelés és term helyi min sítés új lehet ségei a gyepgazdálkodásban ………… …….. 9. Rajkai Kálmán, Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán: A mez gazdasági és az erdészeti talaj illetve term helyosztályozási rendszer összehasonlítása …………………… …….. 10. Debreczeni Béláné, Tóth Zoltán, Hermann Tamás: A talaj termékenységének és szervesanyag-tartalmának szerepe a földmin sítésben ………………………………………………………. …….. 11. Hermann Tamás, Tóth Zoltán, Kismányoky Tamás: Agronómiai tényez k szerepe az objektív talajmin sítésben ………………………. …….. 12. Sisák István, Bámer Balázs, Sz cs Péter: Környezeti indikátorok számítása feldolgozott talajtérképek és egyéb adatok segítségével ...... …….. 13. Ferencz Kálmán: Védett értékek (VÉRT) a földértékelésben ……….

…….. 14.

Gaál Zoltán, Németh Tamás, Nikl István, Speiser Ferenc, Vass József: 4F földértékelési rendszer információs technológiája ………………. …….. 15. Heil Bálint, Bidló András, Kovács Gábor: Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának problémái ………………. …….. 16. Czakóné Vér Klára, Morschhauser Tamás: Talajbiológiai monitoring ipari területek rekultivációs felszínein ………………………………. …….. 17. Dombos Miklós, László Péter, Pásztor László: Talajökológiai indikációs módszerek és azok alkalmazása …………………………. …….. 18. Talajosztályozás és térképezés Antal Kristóf, Szabóné Kele Gabriella, Horváthné Kratancsik Edit: Nagyméretarányú talajtani adatbázis létrehozása …………………….. …….. 19. Szabó József, Dombos Miklós, Pásztor László, Bakacsi Zsófia, László Péter: Aktuális talajállapot-értékelés …………………………………. …….. 20. Micheli Erika: A WRB 2006 és várható hatása a hazai talajfelvételezési, vizsgálati és osztályozási rendszerünkre ………… …….. 21.

Szerz és cím

Oldalszám

Pásztor László, Szabó József, Bakacsi Zsófia, László Péter: Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése ………………………………………………………………. …….. 22. Szabóné Kele Gabriella, Fuchs Márta, Hegymegi Péter, Micheli Erika: Javaslatok a csernozjom talajok osztályozásának módosítására ……. …….. 23. Puskás Irén, Farsang Andrea: A városi talajok osztályozása Szeged talajtípusainak példáján ………………………………………………. …….. 24. Führer Ern , Jagodics Anikó: A szénkészlet nagysága és eloszlása (él dendromassza, avartakaró, talaj) középkorú bükkös és cseres ökoszisztémában ……………………………………………………… …….. 25. Markó András, Labant Attila: Az erd - és szántó m velés területek talaj-adottságainak összehasonlítása a somogyi tájakon ……………… …….. 26. Poszterek Anton Attila, Uzinger Nikolett, Szili-Kovács Tibor és Halbritter András: Kémiai nehézfém-stabilizációs eljárás hatásainak vizsgálata laboratóriumi modellkísérletben ……………………………………… …….. 27. Barta Károly, Farsang Andrea, Mez si Gábor, Erdei László, Cser Viktória: Fitoremediációs kísérletek eltér szennyezettség területeken …………………………………………………………….. …….. 28. Bidló Gábor, Bidló András: Leuchtenbergit el fordulása a Sopron környéki talajokban …………………………………………………… …….. 29. Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Góhér Zoltán, Illés Gábor: A term hely és az erd állomány kapcsolata a Kékes-Észak …….. 30. erd rezervátum példáján …………………………………………….. Biró Borbála, Kiss Endre: A „Talajvédelem” oktatásának megváltozott igényei és helyzete Dunaújvárosban ………………………………… …….. 31. Biró Borbála, Villányi Ilona, Ködöböcz László, Füzy Anna, Angerer Ildikó, Makádi Marianna, Anton Attila, Monori István: A mikrobiális aktivitás mérése és lehetséges kontrollja mez gazdasági és kommunális hulladékok hasznosításánál ……………………………… …….. 32. Buzás István, Hoyk Edit, Cserni Imre, Borsné Pet Judit: Talaj nitrátvizsgálati értékek kalibrálása a csemegekukorica nitrogén m trágya adagjának meghatározása céljából …………………………………. …….. 33. Centeri Csaba: Tápanyaglemosódás monitoring különböz felszínborítások mellett Magyarországon ……………………………..

…….. 34.

Szerz és cím

Oldalszám

Centeri Csaba, Kristóf Dániel, Vona Márton, Barczi Attila, Penksza Károly: Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken ………………………………………………………. …….. 35. Dömsödi János: A láptalajok kialakulása, rendszerezése és földhasználati adottságai ……………………………………………. …….. 36. Dömsödi János: A hazai földértékelés, földmin sítés módszertani elemzése, rendszerezése ………………………………………………. …….. 37. Elek Barbara, Makó András: Talajok olajvezet -képességének becslése szénhidrogénekkel szennyezett területek tényfeltárása során . …….. 38. Farsang Andrea, Kitka Gergely, Barta Károly: Talajerózió és foszfátátrendez dési folyamatok térképezése kisvízgy jt n ………….. …….. 39. Fuchs Márta, Hegymegi Péter, Waltner István, Micheli Erika: Javaslatok a hidromorf talajok osztályozásának módosítására ……… …….. 40. Hagyó Andrea, Nagy Zoltán: Barna erd talaj fizikai jellemz i gyepen és erd állományban …………………………………………………… …….. 41. Hegymegi Péter: A hazai és nemzetközi talaj-felvételezés, monitorozás, osztályozás vizsgálati módszereinek összehasonlítása … …….. 42. Juhász Péter, Bidló András, Heil Bálint, Illés Gábor, Kovács Gábor: Várhegy erd rezervátum term helyi viszonyainak digitális értékelése . …….. 43. Kovács Dalma, Tóth Tibor, Marth Péter: Szikes talajok változékonysága a TIM pontok vizsgálata alapján …………………… …….. 44. Kovács Gábor, Illés Gábor, Bidló András, Heil Bálint: Term helyi tényez k változása és azok kihatása a gazdálkodásra és a természetvédelemre a Fert -Hanság medencében ……………………. …….. 45. Kovács Gábor, Bidló András, Illés Gábor, Heil Bálint: A Soproni Hidegvíz-völgy erd rezervátum erd állományainak hatása a talajra …. …….. 46. László Péter, Pásztor László, Horváth Eszter: A Demeter rendszer adatigényének talajtani vonatkozásai ………………………………… …….. 47. Leviczkyné Dobi Mária, Holló Sándor: Nyírségi öntöz kúti vizek kémiai paramétereinek vizsgálata ……………………………………. …….. 48. M. Nagy Noémi, Kónya József: Talajok változó töltéseinek vizsgálata potenciometrikus titrálással …………………………………………… …….. 49. Makádi Marianna, Orosz Viktória, Tomócsik Attila: Bentonit kezelés hatása nyírségi homoktalaj baktérium-összetételére és a talaj enzimaktivitására ……………………………………………………… …….. 50.

Szerz és cím

Oldalszám

Makó András, Elek Barbara, Tóth Brigitta: K olajszármazékokkal szennyezett talajok olajvisszatartó képességének becslése egyszer en mérhet talajparaméterek alapján …………………………………… …….. 51. Meyndt Szilvia, Szabóné Kele Gabriella, Havasné Tátrai Éva: Egy új típusú, a földhasználat szabályozást megalapozó talajvédelmitalajhasznosítási tervezési eljárás …………………………………….. …….. 52. Molnár Hajnalka, Makó András, Hermann Tamás, Tóth Brigitta, Debrecezni Béláné: Az országos M trágyázási Tartamkísérlet talajainak vízgazdálkodása ……………………………………………. …….. 53. Pásztor László, Szabó József, Bakacsi Zsófia: A Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer ……………………………………………. …….. 54. Patocskai Zoltán, Bidló András, Kovács Gábor, Heil Bálint: Az erdészeti term helyi tényez k, mint min ségi paraméterek numerikussá tételének lehet ségei a term helyi tényez k és a faterm képesség közötti kapcsolat számszer meghatározásához …… …….. 55. Ristolainen Antti, Farkas Csilla, Alakukku Laura: A talajnedvességtartalom területi eloszlásának tanulmányozása kötött talajon ………. …….. 56. Simon László, Biró Borbála, Széles Éva, Balázsy Sándor: Növények és mikrobák szerepe a szelénnel szennyezett talajok fitoextrakciójában …….. 57. Sipeky Csilla, Árvay Gyula, Czakóné Vér Klára: Indukált talajlégzés intenzitásának vizsgálata fémmel kezelt talajokon ……………………. …….. 58. Sisák István, Bámer Balázs: Agrár-környezetvédelmi portál fejlesztés a Georgikon Térképszerveren ………………………………………… …….. 59. Szabó József, Pásztor László, László Péter, Dombos Miklós, Bakacsi Zsófia: Talajtérképek pontosságának növelése aktuális talajállapotfelvételezéssel …………………………………………………………. …….. 60. Szeder Balázs, Simon Barbara, Dombos Miklós, Micheli Erika: A talajfauna degradációja egy eróziós katénában ……………………….. …….. 61. Szegi Tamás, Hegymegi Péter, Waltner István, Micheli Erika: Javaslatok a barna erd talajok osztályozásának módosítására ……… …….. 62. Tóth Brigitta, Makó András, Rajkai Kálmán: Vízgazdálkodás és talajtermékenység összefüggésének vizsgálata hazai talajtani adatbázisokon ………………………………………………………. …….. 63. Tóth Zoltán, Hermann Tamás, Kismányoky Tamás: A vetésszerkezet és a talajtermékenység összefüggései ……………………………… …….. 64.

Szerz és cím

Oldalszám

Várallyay György: A talaj szerepe az id járási és vízháztartási széls ségek ökológiai hatásainak mérséklésében, ill. fokozásában … …….. 65. Vass Eulália, Leviczkyné Dobi Mária: A szennyez elem-tartalom alakulása az AKG-programban lév Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területeken …………………………………………………………….. …….. 66.

Tóth Tibor1 – Németh Tamás1 – Máté Ferenc2 – Tóth Gergely3 – Gaál Zoltán2 – Sz cs István4 – Makó András2 – Horváth Eszter1 Földmin ség, földérték és fenntartható földhasználat az európai uniós adottságok között 1 Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Bp. 2 Veszprémi Egyetem, Veszprém 3 European Commission Joint Research Centre Institute for Environment and Sustainability, Ispra, Italy 4 Szent István Egyetem, Gödöll A környezeti hatások és a jövedelmez ség figyelembe vételére a földhasználat megfelel tervezése, szabályozása és megvalósítása folyamán különleges figyelmet kell szentelni. Egy korszer földmin sít rendszer a talaj er forrásainak fenntartható felhasználására irányuló döntéshozatal során is eredményesen alkalmazható. A talajmin ségen alapuló földértékelés alkalmazhatóságát lényegesen javítja, ha mez gazdasági tábla léptékben kerül kidolgozásra. Kutatásunk során olyan ökológiai és gazdasági értékelésén alapuló földmin sít rendszer kidolgozását t ztük ki célul, amelyik eltér földhasználati és gazdálkodási rendszerekre is alkalmazható a mez gazdasági tábla léptékében. A produktivitás értékelése on-line GIS rendszeren keresztül történik. A term földet különböz m velési intenzitás alapján értékel D-e-Meter rendszer három elér évjárat típusra becsül földmin sít viszonyszámokat. A szántók produktivitásának meghatározásához alapul az 1:10 000 méretarányú digitális talajtérképek, kataszteri térképek, topográfiai térképek, digitális terepmodellek és a klíma információk szolgálnak. Jelenleg terjesztjük ki a produktivitás meghatározását erd kre és gyepekre. A meghatározott földmin sít viszonyszámok alapján további gazdasági számításokat végzünk. Ennek során figyelembe vesszük a földhasználat típusát, a produktivitást, a piaci viszonyokat, a fedezeti hozzájárulást, és egyéb tényez ket is. Kutatásunk eredményeként ökológiai szemlélet , rugalmas szerkezet földmin sít rendszer készül el. Ez a rendszer alapot ad majd az agrártámogatásoknak a környezeti tényez ket is figyelembe vev alakításához, a mez gazdasági hitelbiztosítási rendszerek kidolgozásához, szélesíti a termelés- és környezetpolitika eszköztárát, és segítséget ad a gazdáknak a racionális földhasználat, a jövedelmez gazdálkodás mindennapi gyakorlatában is. Ily módon hasznos alapot nyújt a fenntartható vidékfejlesztés tervezéséhez.

Fábián Tamás – Hoffmann Richárd – Dér Ferenc Földértékelés és term helyi min sítés új lehet ségei a gyepgazdálkodásban Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék A mez gazdasági területek földhasználatának egyik lényeges összetev je a term területek tulajdonságainak ismerete. A földmin sítés és a földmin séget is figyelembe vev gazdálkodástervezés mind az Unió, mind Magyarország agrárpolitikájában kiemelt kérdés. Magyarországon a növénytermesztés jelent s szerepe következtében már nagyon régen felmerült a földértékelés informatív módszerének kialakítása. E módszer, amely „Aranykorona” néven vált ismerté, egészen a közelmúltig m ködött, olyannyira, hogy az 1990-es években végrehajtott term föld privatizáció során is ezt alkalmazták. Magyarországon a több mint 1 millió hektár gyepterület számottev szerepet képviselt, és játszhat a jöv ben a szálastakarmány-termesztésben. Napjainkig a gyepek értékelési módszerei nagyrészt növénycönológiai alapokra épültek. Ezek a módszerek f leg becsléseken alapultak, és számos meghatározó ökológiai tényez t nem vettek figyelembe. Ésszer en gazdálkodni azonban csak olyan viszonyok közt lehet, ahol minél szélesebb körben ismerjük a gyepterületek jellemz it, tulajdonságait. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy feltárjuk az ezt meghatározó paramétereket, a gyepterületek min sítéséhez szükséges adatrendszert kib vítsük, és megcélozzuk egy objektív gyepmin sítési rendszer kidolgozását. Napjainkban a mez gazdaság fejlesztése nélkülözhetetlenné teszi egy, az aranykorona rendszer fogyatékosságaitól mentes, korszer földértékelési rendszer kialakítását. Mivel a szántóföldek értékelése során a kidolgozás alatt álló D-eMeter földértékelési rendszer kerül majd várhatóan alkalmazásra, a rendszer gyepterületekre is alkalmazható alapelemeinek átvételével és a gyep sajátos tulajdonságainak az értékelésbe történ beépítésével kell megcélozni egy korszer értékelési rendszer kialakítását. Ennek kapcsán a következ kérdéseket szükséges megválaszolnunk: milyen hatást gyakorol a gyeptípus a gyep term képességére; a talaj, és éghajlati adottságok meghatározzák-e egy adott gyeptípus kialakulását; valamint az egyes gyeptípusokon a gyepösszetétel, a talaj-, és id járási viszonyok milyen hatást gyakorolnak a gyep min ségére. Szükséges megvizsgálni a term helyi adottságok (talajtípusok, altípusok, fekvés, klimatikus tényez k), valamint más, a gyep értékét meghatározó tényez k hatását (gyepalkotók összetétele, részaránya), és a gyep értékelésében betöltött szerepét. A gy jtött adatok alapján faktorokat képezhetünk, amelyek felhasználhatók egy modellszint értékelési rendszerben.

Rajkai Kálmán1 - Bidló András2 - Heil Bálint2 - Kovács Gábor2 - Patocskai Zoltán2 A mez gazdasági és az erdészeti talaj- illetve term hely-osztályozási rendszer összehasonlítása 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismeret-tani Intézeti Tanszék A tervek szerint Magyarországon jelent s mez gazdasági területek kerülhetnek beerd sítésre. Ennek több oka is van, egyrészt jelenleg egyes mez gazdasági termékekb l túltermelés van, másrészt az elmúlt hatvan évben olyan területek is mez gazdasági m velésbe kerültek, amelyek rentábilisan nem m velhet k. Másik oldalról hazánk, annak ellenére, hogy erd sültsége az elmúlt száz évben 12 %-ról közel 19 %-ra n tt, még mindig Európa egyik legkevésbé erd sült országa. A jelenlegi tervek szerint, 2020-ra az ország erd sültségét 25 %-ra kívánják növelni. Az erd sítend területek kiválasztásánál igen fontos a megfelel alternatívák (szántóföldi termelés, rét-legel , erd ) egyidej gazdaságossági vizsgálata. Ez csak akkor lehetséges, ha az egyes ágazatok által végzett talaj, illetve term hely-vizsgálatok összehasonlíthatóak. Munkánk során a mez gazdasági és az erdészeti talaj, illetve term hely-osztályozási rendszer kategóriáit hasonlítottuk össze, illetve javaslatokat tettünk „egységes” kategóriák létrehozására. Kiindulásul a jelenleg érvényes mez gazdasági és erdészeti osztályozási rendszert használtuk. A munka elvégzésénél a teljességre törekedtünk, azaz abból indultunk ki, hogy az egységesített osztályozási rendszernek mindazon információkat kell tartalmaznia, ami a két rendszerben különkülön szerepelt. Bár a két rendszerben igen sok a hasonlóság, néhány kategóriában szükség volt az egységesítésre, illetve a kiegészítésre. Mindkét osztályozásban el fordultak olyan term helyi tényez k, amelyet a másik rendszer nem, illetve másként vett figyelembe. Az erdészeti rendszerben olyan tényez k is megjelentek (pl. avartakaró, nagyobb mélységben el forduló talajvíz), amit a mez gazdasági osztályozás nem, vagy kevésbé részletesen tárgyalt. Bár mindkét rendszer talajosztályozása a hazai genetikai és tájföldrajzi elveken nyugvó rendszeren alapul, van néhány típus, amelyek csak az egyik rendszerben található meg. Egyes esetekben (pl. alapk zet) javaslatokat tettünk egyszer sítésre. Az eltéréseknél külön-külön vizsgáltuk azok indokoltságát. Munkánkat az NKFP 4/015/2004-es projektje támogatja.

Debreczeni Béláné – Tóth Zoltán – Hermann Tamás Talajtermékenység és a szervesanyagtartalom szerepe a földértékelésben Pannon Egyetem Veszprém, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar Keszthely A földmin sítési rendszer fontos eleme a talajok termékenysége, amely els sorban a gazdasági növények többéves hozamviszonyaival hozható összefüggésbe. Az Országos M trágyázási Tartamkísérleti Hálózat (OMTK) kutatási eredményei alapján, három eltér talajtani és agroökológiai term helyen vizsgáltuk az agyagbemosódásos barna erd talaj, a mészlepedékes csernozjom és az öntéstalaj tulajdonságait és néhány trágyázási kezelésben a hozamviszonyokat, kukorica és szi búza növényeknél. Ezeken a talajokon, a kisparcellás négyismétléses szántóföldi kísérletek, (Putnok, Iregszemcse, Mosonmagyaróvár), 1967-ben lettek beállítva, bikultúrás forgókban ( .búza-kukorica-kukoricaö.búza, 17B). Az OMTK Hálózat e három kísérleti helyeir l, korábban közöltünk már termés- és talajtápanyag vizsgálati eredményeket (Debreczeni, Bné-Németh, T.-Tóth, G. 2003), bár azok az 1968-ban beállított 18B-kísérletek 1980-1989-éveib l származtak. El adásunkban, az 1967-es 17B-kísérletekb l, a tartamhatás 21-34-éveinek(1988-2001) termésadatait (t/ha) és a kísérleti talajok 0-20cm-es rétegeiben vizsgált legfontosabb talajtermékenységi mutatókat (pH, AL-P2O5-K2O mg/kg, szervesanyag tartalom(%), szén (C)%, összes-N (%) és a C/N arány)hasonlítjuk össze. A három kísérleti talaj termékenységének min sítését, alapvet en a két növényfaj kumulatív terméshozamai alapján (a trágyázatlan és néhány NPK-m trágyázott kezelés parcellákon vizsgálva), az évjáratok csapadékviszonyait(évi és tenyészid beni) figyelembevéve és egyes humuszstabilitási értékek alapján rangsoroltuk.

Hermann Tamás – Tóth Zoltán – Kismányoky Tamás Agronómiai tényez k szerepe az objektív talajmin sítésben Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar A talajtermékenység legfontosabb tényez je a víz, leveg és táplálóanyagok optimális arányú együttes jelenléte a talajban. A talajm velés során is az a cél, hogy a növényi fejl dés szempontjából optimális talajfizikai jellemz kkel bíró talajállapotot hozzunk létre. A mez gazdaságban alkalmazott agrotechnikai tényez k nagymértékben befolyásolják a talajtulajdonságokat, hatással vannak még a talajok biológiai aktivitására is. Ezen megfontolásokból kiindulva a talaj termékenységének becslésekor mindenképpen számolnunk kell a különböz agrotechnikai beavatkozások által okozott hatásokkal. Az agrotechnikai tényez k közül azokat vizsgáltuk, melyek a talaj állapotára vannak közvetlenül hatással, nem foglalkoztunk tehát azokkal, melyek a hozamokat a növényi beavatkozásokon keresztül befolyásolják, mint pl. a növényvédelem. A termések alakulását igen sok tényez befolyásolhatja az egyes években, ezért a termékenységér l reális képet csak akkor nyerhetünk, ha a termések sokéves átlagait gy jtjük össze. Ezen adatok átlagából már nagyobb biztonsággal következtethetünk a kérdéses agrotechnikai beavatkozás termékenységre gyakorolt hatására. A vizsgálatok során a talajm velési beavatkozások, a trágyázás, illetve a növényi összetétel hosszú távú elemzésével következtettünk a talaj genetikus talajalegységeinek tulajdonságaiból adódó potenciális termékenységt l való eltérésekre. A talajm velés kapcsán nem az alkalmazott m velési eljárásokat vettük figyelembe, mint például a szántás, tárcsázás, vagy éppen simítózás, hanem a talajm velés m veletei képezték a vizsgálatok alapját, úgy mint a forgatás, lazítás, vagy a tömörítés. Fontos szempont volt továbbá a m velés mélysége is, melyet szintén figyelembe vettünk a modell építésénél. A vetésváltás vizsgálatakor is a hosszú távú növényi összetételt vettük figyelembe, hiszen a vetésváltás, a talaj agronómiai szerkezetére gyakorolt hatását összességében így tudjuk a termékenységbecslésnél felhasználni. Megállapítható, hogy a term helyi feltételeken túlmen en az agrotechnikai tényez k szerepe is meghatározó a termés alakulása szempontjából.

Sisák István – Bámer Balázs – Sz cs Péter Környezeti indikátorok számítása feldolgozott talajtérképek és egyéb adatok segítségével Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék A GVOP-3.1.1.2004-05-0383/3.0 projektben (Interneten keresztül elérhet automatikus eróziós modell fejlesztése a Balaton vízgy jt jére és adaptálása más környezetre) célul t ztük ki többféle adatforrás feldolgozását és ezek integrált hasznosítását a Balaton vízgy jt környezetvédelmi és a tó vízmin -ségvédelmi problémáinak a megoldására. A környezeti indikátorok számítása során a környezeti problémával való tényleges összefüggést, a pontosságot és a térbeli, valamint id beli összehasonlíthatóságra való alkalmasságot kell szem el tt tartanunk az optimális indikátor kiválasztásához. E szempontok figyelenbe vételével a Zalaapáti fölötti Zala vízg jt re elkészí-tettük a föllelhet talajtérképek digitális változatait (földértékelési céllal készített 1:10.000-es térképek, és 1:25.000-es Kreybig és Géczy térképek). Ezek együttes értékelésével és topográfiai adatok figyelembe vételével a kiválasztott reületre egy nagy részletesség (közelít leg 1:10.000-es lépték ) becslést tudtunk készíteni a talajtípusokra és azok tulajdonságaira vonatkozóan. Ez már megfelel alap ahhoz, akár kisvízgy jt k közötti, akár települések, vagy kistérségek közötti összehasonlításban érvényes megállapításokat tegyünk. A településhatárokra vonatkozóan a FÖMI által készített térképet használtuk, a kisvízgy jt határokat pedig a digitális domborzatmodellb l magunk generáltuk. Feldolgoztuk továbbá a felszínborítást mutató CORINE adatbázist a vízgy jt re és a 2000. évi általános mez gazdasági összeírás települési, illetve kistérségi szint adatait is. Ez utóbbi adatbázis minden egyes relevánsnak ítélt adatát megvizsgáltuk, és a vonatkozó terület egészéhez, vagy csak egy, esetleg több felszínborítási kategóriákhoz rendeltük hozzá a területen belül. A talajtani, domborzati és az egyéb adatok együttes értékelésével egy részletes mintázat állt el , amely segítségével a környezetvédelmi kérdések széles körére választ kereshetünk. Pékldaként bemutatunk néhányat a lehetséges kérdések és indikátorok köréb l, amelyek a Balaton tápanyagterhelésével függenek össze. Úgy ítéljük meg, hogy az általunk kialakított rendszer az indikátorokkal szemben támasztott kritériumokat teljesítik, tehát a vízgy jt n történ beavatkozások széles körének megalapozásához megfelel háttérinformációt ad.

Ferencz Kálmán Védett-értékek (VÉRT) a földértékelésben Tessedik Sámuel F iskola Mez gazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Szarvas Napjainkban a károsító hatások nyomán el térbe került a talajmin ség és velejárójaként a talajvédelem? Talajhasználat nem elhasználás helyett! Ebben van az alapja a használati funkció és a természetes funkció közötti különbségnek. Ezért tekintettel kell lenni az érzékenységre, regenerálhatóságra, vagyis a talajértékekre. A talajtermékenység meg rzését (helyreállítását) szolgálják a talajértékek, - vizsgálati érték, annak megállapítása, hogy káros folyamat fennáll-e? - Intézkedési-érték, a hasznosítás nyomán káros folyamat megindulása miatt intézkedés szükséges, - gondoskodási érték, amelynek a túllépésével káros talajváltozás kezelésér l kell gondoskodni. Ennek a számszer sített kritikus határértéknek a mutatója a Védett-érték (VÉRT). Talajra vonatkozó jelzése: VÉRT-talaj, amelynek még alcsoportjai is lehetnek A védett-érték alatt általában a környezet többé vagy kevésbé átfogó részterületét (pl. talaj, talajvíz, leveg ), szervezet (pl. ember, állat, növény) vagy funkció (pl. a természetháztartás teljesít képessége) értend . – fogalom alkalmazása a mindenkori szakszabályok felhasználásával történik.

Gaál Zoltán1 – Németh Tamás3 – Nikl István2 – Speiser Ferenc1 – Vass József1 4F földértékelési rendszer információs technológiája 1 Pannon Egyetem, 2InterMap Kft., 3MTA-TAKI A D-e-Meter projekt (NKFP 3/004/2001) célja egy környezeti szempontú föld-min sítési rendszer megalkotása, a földmin ség térképek on-line kezelhet ségének kidolgozása, valamint hozzá kapcsolódóan a mez gazdasági adatszolgáltatás EU-konform rendszerének Internet alapú fejlesztése. A kutatás második szakaszában a 4F (NKFP 2004-4/015) projekt keretein belül azt vizsgáljuk, hogy milyen módon lehet a szántó területeken kívül az erd -, gyepterületek értékelését is a rendszer szolgáltatási-körébe integrálni, úgy hogy közgazdasági értékszámot is származtathassunk a közös alapon létrehozott mutatóból. Egy ilyen nagy volumen , sokváltozós probléma megoldásához elengedhetetlen egy megfelel színvonalú technológiai megoldásokat felvonultató háttérapparátus létrehozása. Az alapadatok el készítése, feldolgozása és integrálása a rendszerbe, összehangolt munkát igényel a konzorcium részér l, ennek a folyamatnak illetve a rendszer felépítésének bemutatására fektetjük a hangsúlyt. A D-e-Meter rendszerben már alkalmazott technológiák továbbfejlesztésére került sor, melyek az értékelés szempontjainak megfelel adatokat az ESRI térinformatikai szoftvercsomagja segítségével egy központi szerveren tárolja, ahonnan az internetes térképi megjelenítési felületen keresztül ezek a használók által elérhet ek. Az el adás által tárgyalt témák: - Az informatikai labor infrastruktúrája, oktatás - A 4F rendszer adatmodellje, térbeli és id beli változások kezelése - Földértékelési kutatómunka segédalkalmazás - Megjelenítési felület és az adatbázis kapcsolata Az új földmin sítési módszer eredményeképpen egy ökológiai szemlélet , rugalmas szerkezet rendszer válthatja fel az elavult aranykoronás földmin sítést. Az új rendszer alapot adhat a mez gazdasági támogatási rendszerek környezeti tényez ket is figyelembe vev alakításához, a mez gazdasági hitelbiztosítási rendszerek kidolgozásához, szélesítheti a termelés- és környezetpolitika eszköztárát, és segítséget adhat a gazdáknak a racionális földhasználat, a jövedelmez gazdálkodás mindennapi gyakorlatában. A kifejlesztend alkalmazások alapja a környezeti szempontú földmin sít rendszer, a földmin ség on-line térinformatikai megjelenítése, valamint az ezzel integrált EU-konform mez gazdasági adatszolgáltatási modul. Segítségével az Európai Uniós és hazai mez gazdasági támogatási alapok forrásai valóban azokhoz a gazdaságokhoz jutnak el, akiknek erre a környezeti adottságai vagy gazdálkodási módja miatt leginkább szüksége van.

Heil Bálint – Bidló András – Kovács Gábor Települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának problémái Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismerettani Intézeti Tanszék A települési szilárd hulladéklerakók biológiai rekultivációjának általános célja mindig a hulladékfelület letakarása, valamint a lerakó tömegének a természetes környezetéhez történ minél harmonikusabb illesztése volt. Míg az 1996 el tti id szakban az el írások hiányában általában fels m szaki védelem nélkül valósították meg ezt a biológiai rekultivációt, addig az Európai Uniós jogharmonizációhoz kapcsolódóan az utóbbi években jelent sen megváltoztak az erre vonatkozó törvényi el írások. A változás legfontosabb eleme az, hogy míg korábban a hulladék tér elzárására csak egy egyszer talajréteg felhordása volt szükséges, amelyre úgy lehetett növényzetet telepíteni, hogy annak gyökerei növekedésük során korlátlanul behatolhattak a szeméttérbe, addig az újfajta fels m szaki védelem egy összetettebb rétegrendet ír el . Ez a rétegrend a biológiai rekultiváció során ökológiailag egészen más, f leg a fás szárú növényzet számára igen kedvez tlen körülményeket jelent, jelent sen korlátozva a maximális term réteg-vastagságot. A fenti szabályozásnak megfelel en kialakított Dunakeszi-1.sz. települési szilárd hulladéklerakón megvizsgáltuk a biológiai rekultiváció során kialakult ökológiai, term helyi körülményeket. A mindössze átlagosan 90 cm vastag fed talajréteg kedvez tlen fizikai és kémiai tulajdonságai következtében a rekultiváció során végzett erd telepítés nagyon rossz eredmény volt. A homokos szövet term rétegben az iszap+agyag frakciók együttes aránya helyenként kevesebb mint 5%. A géppel való felhordás miatt a pórustér is helyenként igen alacsony volt (36-59%), magas térfogattömegekkel (1584-1374 g/dm3). A laboratóriumi pF-méréseink kimutatták, hogy term rétegben tárolható diszponibilis vízmennyiség mindössze 21-88 mm. A viszonylag száraz klíma (542 mm átlagos évi csapadékösszeg) mellett a talaj vízháztartását tovább rontotta a homok mésztartalma (4.4-12.5%) a fiziológiai szárazság révén. Talajjavító anyag feltalajba való keverése ellenére is jórészt alacsony volt a humusztartalom (0.18 – 1.72%), valamint a nitrogén (0.02-0.35%), AL-P és AL-K ((2.7-13.4 ill. 0.6-7.3 mg/100g) mennyisége. Eredményeink alapján – a hasonló fels m szaki védelemmel ellátott hulladéklerakókra is érvényesen – ajánlásokat adtunk a biológiai rekultiváció végrehajtásának módjára. A term helyi adottságoknak megfelel en javaslatokat fogalmaztunk meg a telepítend fás- és lágyszárú növényzet megválasztására, valamint az utógondozás során elvégzend munkálatok végrehajtásának módjára.

Czakóné Vér Klára1 – Árvay Gyula2 Talajbiológiai monitoring ipari területek rekultivációs felszínein 1 Pécsi Tudományegyetem, TTK, Környezettudományi Intézet, Talajtani és Klimatológiai Tanszék 2 Baranya-megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat Talajtani Laboratóriuma A pécsi széntüzelés h er m , a PPRt salak-és pernyehányóinak remediációs munkálatai során a kiporzás megakadályozására és a növényesítés el készítésére a területet földborítással látták el. NKFP-3/050/2001 pályázat keretében végeztünk kísérleteket a területen. A kijelölt mintaparcellákon (TP1, TP2) a fed réteg a helyszínen kitermelt, csekély szervesanyag-tartalmú anyag volt. Különböz eredet komposztok talajjavító hatását vizsgáltuk. A mintaterületen 4 kiválasztott fafaj került beültetésre. A rekultiváció sikerességének nyomonkövetésére komplex monitoringrendszert dolgoztunk ki, ami talajkémiai, talajmikrobiológiai, botanikai és zoológiai monitoringból tev dött össze. A talajbiológiai monitoring célja a talajfejl dés nyomonkövetése volt. A talaj kémiai jellemz it és mikrobiológiai aktivitását a kihelyezést követ 3 évben vizsgáltuk, tavaszi és szi mintavételezést követ en. A TP1-es, 60 cm földborítású parcella mintáiban az els évben kapott eredmények között még nem voltak jelent s különbségek, a kontrolnál viszont minden esetben magasabb volt az enzimaktivitás. A legnagyobb mérték változást az alapállapot adataihoz képest két év múlva, a V1-jel komposzt esetén lehetett megfigyelni. A dehidrogenázenzim aktivitás (DHA) 25 x emelkedett, ami ezen komposzt kezelés hatására a mikroflóra aktivitásában bekövetkez pozitív változásokat jelzi. A TP2-es, 30 cm földborítású parcella mintáiban a kihelyezést követ évben a szennyvíziszap granulátum hatása bizonyult a legsikeresebbnek. Egy év múlva, a tavaszi talajminták talajmikrobiológiai jellemz iben a legnagyobb mérték emelkedést a B1 és B4 komposztok alkalmazása során lehetett mérni. A következ években a B1 jel komposzt hatása bizonyult a legjobbnak. Az összmikróbaszám és a nitrogénköt baktériumok mennyisége elérte a 107/g száraz talaj értéket, a DHA aktivitás pedig a term talajokra jellemz 0,05-0,2 mg formazán/g talaj/24 óra között változott. A rekultiváció sikeressége érdekében javasoljuk a rekultivációs felszínek talajjavító anyagokkal történ kezelését a talajélet aktivitásának növelése és a növények felvehet tápanyagokkal való ellátásának segítése érdekében.

Dombos Miklós – László Péter – Szeder Balázs – Báti Edit Talajökológiai indikációs módszerek és azok alkalmazása Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talajbiológiai indikációs eljárások az él helyeken fellép biológiai degradációs folyamatokat teszik mérhet vé. Az indikátorok fejlesztésekor kvantitatív összefüggést keresünk a biológiai degradáció és a diszturbációs hatás között, amely alapján képesek lehetünk a terhelések mértékét a fenntarthatóság és/vagy természetesség szempontjából skálázni, az esetleges degradációs veszélyeket feltárni és indikációs modellek bevezetésével a talajökológiai változásokat el re jelezni. Az indikátor kiválasztásakor tekintetbe kell vegyük, hogy egyrészt az él lénycsoport a dekompozícióban fontos szerepet töltsön be, másrészt hogy megfelel en vizsgálható legyen (gy jtés, határozás, labortechnika). A sokféle indikációs módszerek között az er forrásigény, az elméleti alap és ennek megfelel érzékenység és pontosság szempontjából a legegyszer bb az un. „bait lamina” teszt, mely in situ táplálékfogyasztás alapján méri a talaj összes biológiai aktivitását. Kevés biológiai és taxonómai el képzettséget igényel a földigiliszta denzitáson alapuló eljárás. Bonyolultabb az un. SBQ index, mely a valódi talajlakó és a talajfelszínen él gerinctelen taxonok morfológiai elkülönítésén alapszik. A további eljárások taxonómus specialistákat igényelnek, ahol a faj szint határozás után az állatközösség szerkezete meghatározható. Ezek után a fajok ökológiai min sítése alapján, megfelel statisztikai eljárást alkalmazva megadható az él hely ökológiai állapota. A legbonyolultabb módszer az un. fajkompozíciós modellezés, ahol az abiotikus környezet paraméterei alapján a fajösszetétel kiszámítható. A különböz indikátorok korlátja –a kidolgozottság mellett- a befektetési költség. Ezért olyan eljárást javasolunk, ahol a különböz indikátorok térben rendezett módon egymásba ágyazottak. Ekkor a több mintaponton felvehet egyszer indikátorok értékei és a kevesebb mintaponton felvett pontosabb indikátorok értékei a talajfoltok, a növényzeti borítás és a területhasználat módjának megfelel términtázat alapján összekapcsolható. Ez a mintavétel optimalizáció nemcsak költségcsökkentést, hanem a térbeli kiterjesztést és az eredmények interpretálhatóságát is segíti A talajbiológiai indikátorokat az MTA TAKI GIS által vezetett talajállapot értékelési projektek mintaterületein teszteljük (VTT mintaterületek), így a mintapontok a talajtérképezés során térben összekapcsoltak és adott talajfoltra reprezentatívak. El adásunkban részletesen bemutatjuk a különböz indikátorok elméleti hátterét, az alkalmazott statisztikai elemzési módszereket, és a Tisza menti területek talajállapot értékelésének példáján keresztül az egyes indikátorok felhasználhatóságát.

Antal Kristóf – Szabóné Kele Gabriella – Horváthné Kratancsik Edit Nagy méretarányú talajtani adatbázis létrehozása Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Talajtani szakmai fórumokon sokszor szerepel elérend célként a talaj tulajdonságainak részletes ismerete, egyidej leg említést téve valamely korábbi nagyméretarányú talajtérképezés eredményér l, annak feldolgozásáról, használhatóságáról. Magyarországon két nagyméretarányú (1:10 000), talajtérképezés zajlott; az egyik az üzemi genetikus talajtérképek készítése, 1960 és 1990 között, a másik a földértékelést megalapozó nagyméretarányú talajtérképezés az 1980-as évek második felében, mely az egész ország területére kiterjedt, bár befejezésre sajnos nem került. A nagyméretarányú talajtérképek település vagy topográfiai térkép határosan készültek; általában a korábbi üzemi genetikus talajtérképek anyagát is hasznosítva. Az el adásban a földértékeléshez készített térképek feldolgozásáról, adatainak egységes, térinformatikai hátter adatbázisba való szervezésér l szólunk, a Fejér megyei térképek példáján. A földértékeléshez készített talajtérképek és kartogramok a talajfoltok adatait kódolva ábrázolják; a jegyz könyvek az összes talajszelvény adatait tartalmazzák: környezetre vonatkozó adatok, szelvény adatok, genetikai szintenként helyszíni és laborvizsgálati eredmények. A kódolás a számítógépes feldolgozási elképzelésre utalt. A talajszelvények adatai a területek egy részén már Commodore-on lettek feldolgozva és a kor technikai fejlettségének megfelel en flopin tárolva. A nagyméretarányú talajtani adatbázis építése során el ször a térképek szkennelése és vetületbe illesztése történt meg, majd digitalizálva lettek a talajszelvények és vonalakból megépítve a foltok. A leíró adatok feldolgozása részben történt meg. Egyrészt a Commodore-flopikról lett átmentve az anyag, másrészt jelenleg is folyik a csak papíron rögzített adatok feldolgozása. A feldolgozás során a geometria és a leíró adatok hibái el kerülhetnek. Ezen hibák egy része „automatikusan” javítható, másik részével a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet semmit kezdeni; ezekre is mutatunk példákat. A feldolgozás közben, azzal egyidej leg „metaadatbázist” (adat az adatról) is készítettünk, hogy áttekintésünk legyen, hol milyen anyagaink vannak, hol tud a feldolgozott anyag más munkát el segíteni. Az el állított adatbázis a felvételezéskori talajtani állapotot és szemléletet tükrözi. Lehet ségünk van megvizsgálni, vajon mi igaz a jelenben? Az adatok nagyobb része lassan változó – azaz jelenleg is igaz –, egy része a földhasználat változása miatt vesztette el adatértékét (iparterületek, autópályák). A továbbiakban adatbázisunk felülvizsgálatakor megújuló talajosztályozási rendszerünket, és az új térinformatikai lehet ségeket is figyelembe véve kell eljárni. Az adatbázis használhatóságát egy speciális alkalmazáson keresztül mutatjuk meg.

Szabó József – Dombos Miklós – Pásztor László – Bakacsi Zsófia – László Péter Aktuális talajállapot értékelés Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az emberi tevékenység intenzívvé válásával a talajt ér antropogén stressz-hatások köre egyre szélesebb. A terhelések dönt en a területhasználatból és -a dönt en az emberi tevékenység miatt bekövetkez - környezeti változásokból adódnak. A mez gazdasági földhasználat talajra gyakorolt hatása a talajok mennyiségi és min ségi paramétereinek - a természeti folyamatokhoz képest - gyors változásaiban nyilvánul meg. A talaj aktuális állapota az egyes talajtulajdonságok változási ütemének megfelel felmér rendszerek (monitorozás) segítségével vizsgálható. Mindezekb l következik, hogy az agrár-környezetgazdálkodás megalapozásához, a várható pozitív hatások feltárásához az aktuális talajállapot leírására és a talajállapot változás detektálására van szükség. Az MTA TAKI az aktuális talajállapot leírására, és a talajállapot változás detektálására alkalmas kísérleti módszertant fejlesztett, és tesztelt alföldi mintaterületeken. Kísérleti módszertanunk térbeli és id beli adatgy jtésen, azaz archív talaj-felvételezési adatok feldolgozásán, illetve aktuális talajállapot felvételezésen alapul. Módszertanunk alkalmas lehet a degradációs folyamatok típusainak, mértékének és területi kiterjedésének nagyléptékben történ megállapítására, valamint az el z állapotfelmérés óta bekövetkez mennyiségi változások detektálására. A módszertanunk alapján történ mintaterületi információ-szolgáltatás egyrészt a természeti adottságok együttesét számszer sít ún. agrárpotenciál meghatározását, másrészt a degradációs folyamatok típusainak, azok mértékének és területi kiterjedésének meghatározását jelenti. A felkeresett talajszelvények helyszíni vizsgálatára, leírására, a kapcsolódó mintavételezésekre és a laboratóriumi vizsgálatokra végrehajtására is részletes módszertani ajánlást tettünk. Ajánlásaink a talajok fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálatán túl néhány kiválasztott reprezentatív parcella részlet vizsgálatával a mez gazdasági parcellák tápanyag viszonyainak feltárására, illetve a talajbiológiai indikátorok segítségével a talaj ökológiai állapotának jellemzésére is irányulnak. Az archív- és az aktuális helyszíni- és laboratóriumi vizsgálatok adatainak adatbázisba rendezése és összekapcsolása, illetve a vizsgált talajszelvény adatainak az agroökológiai egységekre történ térbeli kiterjesztése biztosítja a hatékony mintaterületi információ-szolgáltatást, amely térinformatikai környezetben valósul meg. Kísérleti módszertanunkat szeretnénk egy szakmai grémium irányítása mellett, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, valamint tudományos kutatóhelyek szakért inek aktív részvételével miel bb véglegesíteni.

Micheli Erika A WRB 2006 és várható hatása a hazai talajfelvételezési, vizsgálati és osztályozási rendszerünkre Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék A talajosztályozás, mint más osztályozási rendszerek, az emberi gondolkodás eredménye. Így tükrözi a kor tudását, igényeit és a helyi viszonyokat (Cline, 1949). Az utóbbi évtized tudományos eredményei, a megváltozott társadalmi és gyakorlati igények, valamint a globális harmonizácós igények hatottak az osztályozási rendszerekre. Új, szigorúbb definíciókra és számszer adatokra épül diagnosztikai szemlélet jelent meg a modern talajosztályozási rendszerekben. Az ismeretek b vülésével világossá vált, hogy a talajfolyamatok, különösen a folyamattársulások felismerése, felismerhet sége kétséges és nagymértékben függ a vizsgálódó szakember tapasztalatától. A modern osztályozási rendszerek alapelve szerint, a talajfolyamatok jól definiálható, mérhet morfológiai, fizikai és kémiai tulajdonságokat eredményeznek, melyek felismerése lehetséges és csökkenti a szubjektív megítélést, egyben lehet vé teszi a megfelel osztályozást. Az egyes osztályozási egységek felismerése és meghatározása így jól meghatározott fogalmakon, úgynevezett diagnosztikai kategóriákon, vagyis diagnosztikai talajszinteken, tulajdonságokon és diagnosztikai talajanyagokon alapul. A talajok határozó kulcs segítségével történ besorolása, pedig e szintek, tulajdonságok, anyagok, jelenléte, sorrendje esetleg hiánya alapján történik. Ezen az alapelven fejl dött és nyugszik a “Világ Talaj Referenciabázis“ (WRB, World Reference Base for Soils Resources), melyet a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) 1998-as Világkongresszusán hivatalos nemzetközi korrelációs rendszerként elfogadott el. Az EC (European Commission) szintén a WRB-t jelölte meg európai korrelációs rendszerként, harmonizált térképek és adatbázisok készítéséhez. Így a jöv ben, fokozatosan a WRB válik az egységes nemzetközi talajtani és talajosztályozási ismeretátadás és harmonizálás eszközévé. Az el adás bemutatja a WRB második kiadásának (WRB, 2006) alapelveit, szerkezetét és hazai, természettudományi alapokon nyugvó talajosztályozási rendszerünk fejlesztésre szoruló pontjait, melyek szükségesek hazai talajaink WRB szerinti korrelációját, illetve hazai talajadatainknak az európai adatbázisokba való illesztését. E fejlesztések els sorban olyan új definíciók, határértékek, bizonyos esetekben terepi és laboratóriumi módszerek bevezetését jelentik, melyek biztosítják, vagy megkönnyítik hazai osztályozási egységeink felismerését, elhatárolását.

Pásztor László – Szabó József – Bakacsi Zsófia – László Péter Térbeli talajinformációs rendszerek pontosságának és megbízhatóságának növelése Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talajtérképekt l elvárt alapvet gyakorlati haszon a térbeli predikció, melynek lényege, hogy az ismert helyeken vett mintákra a helyszínen vagy laboratóriumban meghatározott értékek, vagy egy adott osztályozás alapján becslés adható az azonos vagy egyéb talajtulajdonságokra a környez terület tetsz leges pontjára vonatkozóan. Ennek tradicionális eszköze a hagyományos talajfolt térkép. Lényege, hogy a térképezend területet olyan diszjunkt egységekre bontja, amelyeken belül a talaj változékonysága kisebb, mint a teljes területre vonatkozóan. A talajfoltok használata mögötti modell szerint a térképezett talajtulajdonság egy folton belül homogén, azaz azonosan jellemzi a terület minden egyes pontját, és csak a határok mentén ugrik; a talajfoltok mintegy rétegzik a varianciát. Vannak a hagyományos módszernél pontosabb térbeli becslést nyújtó, matematikailag megalapozott eljárások, a klasszikus megközelítésnek mindazonáltal még tág mozgástere van, a felhasználók többsége számára ugyanis ez nyújtja a legkönnyebben interpretálható eredményeket. A talajfolt térképek pontossága többféleképpen növelhet : a folthatárok mind pontosabb megrajzolásával; a talajfoltok térbeli finomításával, azaz minél kisebb inhomogenitások figyelembevételével; illetve a foltokra jellemz adatok pontosításával. A folthatár a felvételezés során jön létre, a felvételez talajtani tudása, terepi gyakorlata és adott helyi ismerete, valamint az egész térképezési munka viszonyai integrálódnak meghúzásában és persze nem hanyagolható el a térképi alap szerepe, amelyen a talajfolt térképi objektumként megjelenik. A papír alapú talajtérképek digitalizálásával és megfelel téradat rendszerbe illesztésével, valamint a térképezési ismeretek szem el tt tartásával mód nyílik a folthatárok finomítására, pontosítására. A talajfoltok méretében az ábrázolhatósági határt a felvételezés léptéke határozta meg, az adott méretarányban nem kartografálható, talajtanilag inhomogén területeket nem határolták el. Egy megfelel en kialakított térbeli talajinformációs rendszerben azonban átléphet k a klasszikus kartográfiai korlátok, hasonlóan a már létez folthatárok finomításához, foltosztó határok is megrajzolhatók, amennyiben valamilyen forrásból ismert, hogy a folton belül talajtani inhomogenitás található. A foltokra vonatkozó adatok általában egyid sek a térképezéssel, kivéve ha már eredend en monitoring célú és azt felvállaló felvételezés zajlott. A foltokra meghatározott adatok azonban akár újra felvételez-het k, amennyiben tudjuk, hol, mit és hogyan keressünk fel, határozzunk meg, mérjünk meg. A térbeli talajinformációs rendszerek a terepi térinformatika eszközkészletével ehhez hatékony segítséget nyújthatnak.

Szabóné Kele Gabriella1 - Fuchs Márta2 - Hegymegi Péter2 - Micheli Erika2 Javaslatok a csernozjom talajok osztályozásának módosítására 1 Fejér Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat, 2 Szent István Egyetem Magyarországon napjainkig a 60-as évek elején kidolgozott, dokucsajevi elveken alapuló genetikai szemlélet talajföldrajzi osztályozási rendszer m ködik, mely évtizedeken keresztül jól szolgálta és szolgálja a talajok megismerését. Az ismeretek b vülése, a technikai fejl dés nyújtotta lehet ségek, a nemzetközi korreláció igénye, valamint az a tény, hogy egyes talajtípusoknál már a típusbesorolás is problémás, azonban szükségessé tette a talajosztályozási rendszer korszer sítését. Magyarország legtermékenyebb, a mez gazdaság számára igen fontos talajai a csernozjom talajok. El adásunkban az ide tartozó talajok osztályozási problémáit kívánjuk bemutatni. Bár csernozjom talajaink nagyobb része nem felel meg az eredeti, dokucsajevi csernozjom definíciónak, mivel nem elég sötétek és nem elég mélyen humuszosak, felismerésük és hazai besorolásuk f típus szinten problémamentes. Nemzetközi megfeleltetésük, a WRB szerinti besorolásuk gyakran okoz gondot még gyakorlott talajosztályozó számára is. A hazai rendszerben alkalmazott típusokba való besorolás gyakran a laboratóriumi adatok birtokában is vitás. A legnagyobb probléma, hogy egyes tulajdonságok, bélyegek pontos definíciója hiányzik. A hidromorf bélyegek és az öntés bélyegek pontos meghatározása, elkülönítése például feltétlenül fontos lenne ahhoz, hogy az átmeneti típusokat (öntés csernozjom, réti csernozjom) objektívebben határozzuk meg. Hasonló gondot jelent a kilúgzás értelmezése, a kilúgzott csernozjom és az erd talajok felé átmenetet jelent típusok elkülönítése. Mind a hazai rendszer pontosítása, mind a nemzetközi korreláció megkönnyítése szükségessé teszi a diagnosztikai szemlélet bevezetését. A hazai talajosztályozási rendszer korszer sítése során javasoljuk a nemzetközileg elfogadott diagnosztikai szintek- mollic, chernic alkalmazását a f típus meghatározásánál. A diagnosztikai tulajdonságok, így a hidromorf bélyegek, öntés bélyegek pontos definíciója, megjelenésük mélységének cm-hez kötése, a kilúgzás mélységének meghatározása segítené a típusok közötti elkülönítést. Mint már említettük, a csernozjom talajok nemzetközi megfeleltetését szintén els sorban a pontos defíníciók, határértékek hiánya nehezíti. A hazai típus leírás gyakran nem tartalmaz elég információt a besoroláshoz. A Magyarországon csernozjom f típusba tartozó talajok a nemzetközi korrelációs rendszerben az alábbi referencia talajcsoportokba sorolhatók, tulajdonságaik alapján: Chernozems, Kastanozems, Phaeozems Cambisols, Luvisols, Vertisols. El adásunkban laboratóriumi vizsgálati eredményekkel és leírásokkal jellemzett talajszelvények bemutatásával teszünk javaslatot a csernozjom talajok osztályozásának módosítására.

Puskás Irén – Farsang Andrea A városi talajok osztályozása Szeged talajtípusainak példáján SZTE TTK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Az eddigi talajtani kutatások f ként a természetes talajok vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. A kezdeti talajosztályozási rendszerek sem tör dtek az antropogén talajokkal. Az emberi tevékenységek talajmódosító hatásának el retörésével azonban elengedhetetlenné vált a természetes és az antropogén talajok elkülönítése, az antropogén talajok osztályozása, beillesztésük a talajértékelés, a talajmenedzsment folyamatába, és a környezetvédelembe. Fokozott figyelmet kell fordítani a városi talajokra, hiszen a városi környezet talajai mind a talajképz folyamatok megváltozott jellege, mind az antropogén átalakítások miatt nem sorolhatók a területre jellemz természetes genetikai típusokhoz. Az urbán talajok csoportosítására létrehozott osztályozási rendszerek igen különböz ek (Avery,1980; Keleberda & Drugov, 1983; Hollis, 1991; Blume, 1996;, Lehmann, 2004. stb.). Ezen rendszerek a talajok taxonómiájában már tükrözik a városi talajokat ért emberi hatásokat. A kutatási célkit zéseink az alábbiak voltak: A szegedi talajok csoportosítása, osztályozása már meglév , a város talajainak leginkább megfeleltethet talajosztályozási rendszer segítségével; A városi talajaink antropogén bélyegeinek, a természetes talajoktól eltér tulajdonságainak bemutatása, elemzése. A mintavétel (2005 tavasza) a város területén, 15 talajszelvény szintjeib l történt, törekedve az egyenletes eloszlásra és a térbeli lefedettségre. Az eredmények a következ kben foglalhatók össze: A városi talajok osztályozása Lehmann (2004) osztályozási rendszere alapján történt. A talajaink osztályozása során a következ városi talajtípusokat különítettük el: Urbic, Technic, Sealic, Epicompanic, Endocompanic, Urbihumic, Urbiruptic, Pestic, Urbiskeletic, Techniskeletic talajok; A talajok osztályozásán túl sor került a durva vázrész, karbonát tartalom, nitrogén tartalom, pH (H20, KCl), nehézfémek meghatározásásra, a humusz mennyiségi és min ségi vizsgálatára is; A karbonát tartalom közepesen meszes, illetve er sen meszes kategóriába sorolható. A karbonáttal megegyez tendenciát mutat a pH, amely gyengén lúgos, illetve lúgos tartományba sorolható. A gyenge humuszmin ség mellett alacsony humuszkoncentráció értékek a jellemz ek; Az antropogenitást - szelvénybeli eloszlásukkal, koncentrációjukkal - egyértelm en indikáló talajparaméterek a következ k voltak: a durva vázrész, humuszkoncentráció, illetve nitrogéntartalom.

Führer Ern – Jagodics Anikó A szénkészlet nagysága és eloszlása (él dendromassza, avartakaró, talaj) középkorú bükkös és cseres ökoszisztémában Erdészeti Tudományos Intézet A növénytársulások értékét biológiai értelemben szénforgalmuk, szénlekötésük határozza meg. Magyarországon az erd nek van a legnagyobb szénlekötése, ezért más ökoszisz-témákhoz képest ökológiai jelent sége is nagyobb. A term hely term képességét meghatározó klíma nagy mértékben befolyásolja a szerves-anyagképzést. Egy bükkös klímában lev középkorú bükkös ökoszisztéma és egy gyertyá-nos kocsánytalan tölgyes-, valamint cseres klíma határán tenyész középkorú cseres öko-szisztéma szervesanyagának szénkészletét összehasonlítva az alábbi megállapítások tehet k: - Bükkös ökoszisztémában a dendromassza szénkészlete 292 tonna, a cseresben pedig 188 tonna, azaz egyharmaddal kevesebb. - Bükkös esetében a dendromasszában megkötött szén 83 %-a földfeletti (törzs, ágak, levélzet stb.) és 17 %-a földalatti (tuskó és gyökf , gyökérzet) kompartimentekben található, míg a cseresben a földfeletti arány csak 73 %, a földalattié pedig 27 %. - Bükkös ökoszisztéma gyökérzetének mennyisége 29 t/ha, a dendromassza 10%-a, a cseresben pedig 36 t/ha, a dendromassza19%-a. - Az erdészeti gyakorlatban használatos átlagnövedék bükkösben évente 3,5 t, míg a cseresben csak 2,7 t hektáronként. - A dendromasszán kívül az avar- és humuszszint, valamint a talaj szénkészlete megha-tározó. Bükkösben az avar- és humuszszintben 12 t elemi szén halmozódott fel hektá-ronként, ellenben a cseresben ennél jóval több, 18 t. - A bükkös és cseres mély term réteg (150 cm) barna erd talajának egyes szintjeiben ill. rétegeiben összesen 115 t ill. 144 t szén halmozódott fel. Az adatokból következik, hogy az ökológiai potenciáltól függ en az ökoszisztémák teljes szénkészlete bükkösben 419 t/ha, a cseresben pedig 354 t/ha. A dendromasszában bükkös ökoszisztémánál az összes szénkészlet 70 %-a, a cseresben pedig csak 54 %-a található. A fenti adatok az „ERD KLÍMA” kutatási projekt (NKFP 3/B/0012/2002) eredményei.

Markó András – Labant Attila Az erd - és szántóm velés területek talajadottságainak összehasonlítása a Somogy megyei tájakon Somogy Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Az erd talajok zónájában talajtérképezést végz knél általában felvet dik, - az erd vel hasznosított és az erd közeli vagy távoli múltban történt kiirtását követ en szántóként m velt területek talajadottságai között vannak-e különbségek és a különbségek miben nyilvánulnak meg. Tekintettel arra, hogy Somogy megye is az erd talajok zónájában található, célul t ztük és kísérletet tettünk az erd - és szántó hasznosítású területek talajadottságainak természetföldrajzi tájankénti összehasonlítására. Az összehasonlítást nehezíti, hogy az elmúlt évszázad talajtérképezései csak a mez gazdasági hasznosítású területekre terjedtek ki. A talajtérképezések alapján készített országos átnézeti talajtérképeken a mez gazdasági területekre tett megállapítások pedig ki lettek terjesztve az erd területekre (Magyarország genetikus talajtérképe, agrotopográfiai térkép). Az összehasonlításhoz megfelel hátteret biztosít a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) keretében 1992-ben felvett 54 db mez gazdasági és az Erd védelmi Hálózat (EVH) 4 x 4 kmes kötés pontjairól szintén 1992-ben felvett 102 db erdei pont talajleírása. Az erd területek és a szántók talajadottságainak természetföldrajzi tájanként végzett összehasonlításakor megállapítható eltérések alapvet en két jellemz esetre vezethet vissza: - Az erd és a környezetében lév szántók azonos talajtípussal jellemezhet k. Az eltérés csupán abból adódik, hogy az emberi beavatkozás, az erd kiirtása után a növényzet megváltozásából adódó hatás lényegesen módosult, valamint az évenkénti talajm velés is alakította a talajban lejátszódó folyamatokat. Ebben az esetben a mez gazdasági hasznosítású területek talajadottságairól tett megállapítások az átnézeti talajtérképeken általában kiterjeszthet k a környezetükben lév kisebb erd kre (Küls -Somogy, Zselic, Marcali-hát). - Az erd és a környezetében lév szántók eltér talajtípussal jellemezhet k. Ez általában a tájak nagy, összefügg erd területeire vonatkozik. A táj jobb adottságú, termékenyebb, nagyobb eltartó er vel bíró talajait szántóként, a gyenge termékenység talajokat (gyenge vízgazdálkodású homoktalajok, nagy lejtésszögb l adódó váztalajok) erd ként hasznosítják. Ebben az esetben a mez gazdasági hasznosítású területek talajtérképezésekor tett megállapítások nem terjeszthet k ki az összefügg erd területekre, mert az esetek többségében az nem felel meg a valóságnak (Bels -Somogy).

Anton Attila – Uzinger Nikolett – Szili-Kovács Tibor – Halbritter András Kémiai nehézfém-stabilizációs eljárás hatásainak vizsgálata laboratóriumi modellkísérletben MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nehézfémekkel szennyezett talajok esetén a tápláléklánc terhelésének csökkentésére sokszor az egyetlen megvalósítható út a nehézfémek nehezen felvehet , helyhez kötött formában való stabilizációja. Az egyes kémiai stabilizáló-szerek különbözhetnek egymástól hatásmechanizmusukban, hatékonyságukban és a talaj egyéb tulajdonságaira, köztük a talajéletre gyakorolt hatásukban is. A gyöngyösvisontai lignitnek, mint kémiai stabilizáló-anyagnak a vizsgálatára multifaktoriális ortogonális kísérleti terv alapján laboratóriumi modellkísérletet állítottunk be. A komplex talajinkubációs kísérleti rendszerben lehet ség nyílt szabadföldi kísérleti területeinken jellemz en el forduló, széles koncentrációtartományban alkalmazott három nehézfém (Cr, Zn, Pb) megköt désének vizsgálatára az ugyancsak eltér en dozírozott ligniten. A kísérlet tervezése és eredményinek értékelése a DISITOBI modellrendszerrel történt. Ez a többváltozós modellrendszer lehet vé teszi az el bbi változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát a kezelt modell-talaj (savanyú homok) királyvíz-, víz-, acetátpufferes és Lakanen-Erviö oldható nehézfémtartalmára. Emellett vizsgáltuk a három nehézfém és a lignites kémiai stabilizáció talajbiológiai hatását. Ehhez olyan, a talaj mikrobiális közösségének biomasszáját, szerkezetét és aktivitásait jellemz indikátorokat választottunk, mint a szacharáz-aktivitás, a kloroform-fumigációinkubáció és a foszfolipid-zsírsavak mennyisége. Ezáltal lehet ség nyílott a mikrobiális biomassza változásainak követése mellett a kezelések egyes mikrobacsoportokra gyakorolt hatásának vizsgálatára is.

A lignit a nehézfémek felvehet frakcióinak arányát legnagyobb mértékben a Cr, legkevésbé pedig a Pb esetében csökkentette. Nehézfém-stabilizációs szerepén túl, mint szervesanyag önmagában is befolyásolta a mikrobaközösségeket.

Barta Károly1 – Farsang Andrea1 – Mez si Gábor1 – Erdei László2 – Cser Viktória1 Fitoremediációs kísérletek eltér szennyezettség területeken 1 SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged 2 SZTE Növényélettani Tanszék, Szeged Prezentációnkban hároméves kutatási projektünk els eredményeit szeretnénk bemutatni, mely célja nehézfémekkel különböz mértékben szennyezett területek környezeti kockázatának csökkentése fitoremediáció segítségével. Két mintaterületünk egyike Mártélyon található, a Mártélyi-holtág kotrási iszapján, mely csupán néhány nehézfémb l (Cr, Ni, Pb, Zn) tartalmaz határértéket kis mértékben meghaladó szennyez dést. A kikotort iszapot tartalmazó hat zagykazettán füzest telepítettünk (Salix alba), mely szakirodalmi adatok alapján számítva évente hektáronként 7,5 kg Zn felvételére alkalmas. A szomszédságában hat kisparcellán (10x30 m) folynak különböz növényfajokkal kísérletek. A 30 cm vastag iszappal borított parcellákon kiépített monitoringrendszer keretén belül egy mélységben mérjük a talajh mérsékletet, két mélységben a talajnedvességet, illetve minden egyes parcellán egy 4 m2-es területr l gy jtjük az átszivárgó csapadékvizet. Mind a parcellák talajaiból, mind a rajtuk átszivárgó vizekb l, mind pedig a rajtuk termel d biomasszából rendszeresen vizsgáljuk a nehézfémtartalmat, mellyel részletes vízmérleget, illetve minden egyes nehézfémre részletes elemháztartási mérlegeket tudunk készíteni. Célunk a növényi fitoextrakcióval az említett nehézfémek koncentrációját a szennyezettségi határértékek alá csökkenteni. Másfél éve rendszeresen mérjük a talajok összes elemtartalmát (királyvizes feltárás) és a növények által felvehet hányadot (EDTÁ-s feltárás), 2006 tavaszán pedig a vizsgálatokat kiterjesztettük a teljes szekvenciális sorozatra, jóval pontosabb információt nyerve így a módszer hatékonyságáról. Az almásfüzit i vörösiszap-tározón hasonló mintaparcellát m ködtetünk. Itt a vizsgálatok tárgyát a tározó befedésére szolgáló antropogén eredet talajszer anyag adja, amely a legkülönböz bb ipari hulladékok keverékéb l áll, nehézfémtartalma a legtöbb elem esetében (pl. Cd, Cr, Ni, stb.) a határértéket többszörösen meghaladja. E területen az igen magas nehézfémtartalom csökkentése mellett célunk a fitostabilizáció megvalósítása, azaz a növényzet segítségével megakadályozni mind a kiporzást, mind pedig a talajvízbe jutást, amelyet az alatta elhelyezked vörösiszap magas pH-értékei is segítenek. A nehézfémek mozgásának nyomonkövetését itt is az átszivárgó vizek gy jtésére alkalmas drénezés és rendszeres talajnedvesség mérések segítik. A kutatást az NKFP 3/A – 3A0009/04 program támogatja

Bidló András1 - Heil Bálint1 - Kovács Gábor1 - Góhér Zoltán1 - Illés Gábor2 A term hely és az erd állomány kapcsolata a Kékes-Észak erd rezervátum példáján 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismerettani Intézeti Tanszék 2 Erdészeti Tudományos Intézet Az erd rezervátum program a 90-es évek elején kezd dött. Jelenleg az országban kijelölt 62 erd rezervátum közül, mintegy 10 rezervátumban folynak intenzív felmérések. Ezek közül kiemelked a Kékes-Észak erd rezervátum amely erd állományának felmérését, mintegy 15 éve Czájlik Péter és munkatársai kezdték meg. Az elmúlt évtizedben kialakult az erd rezervátum kutatás egységes metodikája, így szükségessé vált a rezervátum erd állományának újbóli felmérése, illetve ennek kiegészítéseként a term helyi viszonyok felvétele. A talajtani felmérések két részb l tev dtek össze. Egyrészt a területen részletes term helyfeltárást, valamint közel 50 x 50 m-es hálózatban talajfúrásokat végeztünk. A részletes term helyfeltárás során a terület jellegzetes pontjain talajszelvényeket nyitottunk, ezeket leírtuk, majd az egyes szinteket megmintáztuk. A talajmintákat fizikai és kémiai tulajdonságait laboratóriumban határozzuk meg. A megvizsgált szelvények alapján a köves-sziklás váztalajok, a rankerek és az agyagbemosódásos barna erd talajok különféle altípusait találtuk meg. Az egyes szelvények alapján jól kimutatható volt a talajok genetikai fejl dése, így gyakran találkozhattunk „átmeneti” típusokkal is. A talajok kialakulását alapvet en az andezit alapk zet különböz fokú málladéka, a területen fellép er s erózió, illetve a lombos erd állomány határozta meg. Az egyes talajtípusok elterjedését a talajfúrások alapján mértük fel. Az er sen szabdalt, igen nagy lejtés (néha függ leges sziklafalakat tartalmazó) terep miatt, az egyes talajtípusok elterjedését els sorban a domborzat alakította ki. A talajtípusok gyakran mozaikosan váltották egymást. Az erd állomány növekedésének becslésére a szögszámláló és az állandó sugarú mintavételi eljárásokat együttesen alkalmaztuk. Mintavételi pontok középpontja a talajfúrások helye volt. A felvételek alapján kimutatásokat készítettünk a fa magasságokra. Összehasonlításokat készítettünk több faj magassági görbéjéb l és ez alapján megállapítható az állományban betöltött szerepüket. Valamennyi faállomány jellemz t ábrázoltuk DigiTerra térképkészít program segítségével. Ábrázoltuk, hogy az egyes mintaterületeken milyen elegyaránnyal fordulnak el a fafajok. Ezen kimutatásokból egyértelm en tükröz dik a bükk dominanciája, viszont fontos, az elegyfajok közti megoszlás is, amelyb l több term helyi, és faállomány-szerkezeti következtetést vonhatunk le. A term helyi tulajdonságok és az erd állomány növekedésének és állapotának összevetése lehet séget teremt arra, hogy pontosabban kimutassuk a kett közötti kapcsolatot, illetve a kezeletlen „ serd ben” szerzett tapasztalatainkat más erd állományokban is hasznosítsuk.

Bidló Gábor - Bidló András Leuchtenbergit el fordulása a Sopron környéki talajokban Nyugat-Magyarországi Egyetem Term helyismeret-tani Tanszék Az Alpok keleti nyúlványain, így Sopron környékén, egy igen ritka k zet-el fordulás található a leukofillit (Vendel M., 1972, Kisházi - Ivancsics, 1985). A fehér-halványsárga k zet f alkotórésze a kvarc, a muszkovit és a leuchtenbergit. Talajképz dés szempontjából a leuchtenbergit [KMgAl(OH)2(Si4O10)] szerepe eddig nem volt ismert. Ez a csillámszer ásvány könnyen törik és a bomlásnak sem áll ellen. Mivel K-ot és Mg-ot is tartalmaz, jelent s szerepet játszik a talajok tápanyag mérlegében, ezért igyekeztünk ezt a rendelkezésre álló eszközeinkkel felderíteni a Soproni-hegyvidék talajaiban. Elterjedésének megállapítására, egy 10 km-es hosszúságú, kelet – nyugati irányú, Asztalf t l Várhegyig terjed transszekt mentén nyitottunk, egymástól 1 km-es távolságra talajszelvényeket. Az egyes szelvényeket – az erdészeti gyakorlatnak megfelel módszerekkel - a helyszínen leírtuk, majd megmintáztuk. A laboratóriumba bevitt mintáknak meghatároztuk a legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint röntgendiffrakciós eljárással (PHILIPS PW 3710 diffraktométerrel) az ásványi összetételüket. A minták el készítését és elemzését a korábban közölt (BIDLÓ 1971, 1991, GEREI 1961) módszerrel végeztük, a leger sebb leuchtenbergit vonalak intenzitásának összehasonlításával. . A talajok leuchtenbergit tartalmában – az alapk zetnek megfelel en – jelent s eltérés volt. A hegység nyugati részén fekv , fiatal korú, üledékes eredet (VENDEL M., 1972) brennbergi rétegeken kialakult szelvényekben minimális mennyiség leuchtenbergit volt kimutatható, annak ellenére, hogy az üledéket alkotó kavics darabok közel fele metamorf eredet . A hegység keleti, metamorf alapk zet , részén, nyitott szelvények közül néhányban igen nagy (max. 32 %) mennyiség leuchtenbergitet találtunk. Az egyes szintekben kimutatott leuchtenbergit mennyisége igen különböz volt. A szintek közötti különbség okainak kimutatása további vizsgálatokat igényel.

Biró Borbála – Kiss Endre A „Talajvédelem” oktatásának megváltozott igényei és helyzete Dunaújvárosban Dunaújvárosi F iskola, Természettudományi és Környezetvédelem Tanszék A talaj-és környezetvédelmi oktatási feladatok aktualizálása a megváltozott társadalmi gazdasági körülményekhez napjaink aktuális feladatai közé tartozik. A változások igénye egyrészt a „Bolonyai folyamat ”, másrészt az azt megel z egyetemi-f iskolai integrációs lépések, harmadrészt pedig, az EU csatlakozást követ en fogalmazódott meg (BIRÓ, 2004). A Dunaújvárosi F iskola jelent s átalakuláson ment keresztül. Korábban a Miskolci Egyetem kihelyezett karaként funkcionált, majd kés bb önálló F iskola lett. A talajvédelmi, környezetvédelmi profil ebben a folyamatban egy új, fiatal, de perspektivikus szakirány, ha figyelembe vesszük a város iparosodottságát, környezetvédelmi terheltségét. Az autópálya megépülésével is újabb igények jelentkezése várható. Ezt bizonyítja, hogy a tárgy oktatására posztgraduális szinten is egyre nagyobb igény van. A nappali tagozatos hallgatók, a gépészek és m szaki menedzserek B.Sc. szint hatékony oktatásának egyik nehézségét jelenti az alapozó tárgyak (Talajtan, Mikrobiológia, Ökológia) hiányos ismerete, illetve a megfelel oktatási anyagok nem kell szint megléte. A posztgraduális képzésnél is ezek jelentik a legnagyobb akadályokat. A B.sc. és M.Sc. képzéshez kapcsolódó igények azonban napjainkra világosan megfogalmazódtak. A Talajvédelem és Környezetvédelem oktatását kiegészít , komplementer tárgyak is segítik, mint pl. Környezeti kémia, Hulladékgazdálkodás, Vízvédelem, Mesterséges ipari környezet, Környezetvédelmi mérések. A tananyagfejlesztés intenzív szakaszában van. Az els interaktív, CD lemezen hozzáférhet oktatási anyag is elkészült, de számos újabbnak a kialakítására is szükség van. BIRÓ B. (2004): A szennyvíziszapok elhelyezésének új talajvédelmi szempontjai az Európai Unióban és hazánkban. p. 43-53. In: „Környezetvédelem az EU csatlakozás tükrében“. V. Környezetvédelmi Konferencia és Társadalmi Fórum (Szerk. ANGERER I. et al.), Text Nyomda, Dunaújváros

Biró Borbála1 – Villányi Ilona1 – Ködöböcz László1 – Füzy Anna1 – Angerer Ildikó2 – Makádi Marianna2 – Anton Attila1 – Monori István3 A mikrobiális aktivitás mérése és lehetséges kontrollja mez gazdasági és kommunális hulladékok hasznosításánál 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 2 Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöll ; 3 Debreceni Egyetem, Agrárcentrum, Karcagi Kutatóintézet, Karcag Napjaink környezetvédelmi feladatai közé tartozik a mez gazdasági és kommunális hulladékok elhelyezése, hasznosítása (BIRÓ et al. 2004). A kiindulási alapanyagtól függ en stabilizálási, kondícionálási és szervesanyag-hasznosítási módszerek ismertek. Az élelmiszerbiztonsági okok és a patogén-kontroll miatt a komposztálást is alkalmazzák. Az ilyen anyagok hasznos mikroorganizmusok viv anyagai is lehetnek (KÖDÖBÖCZ et al. 2003, 2005). A folyamat során szükség van a mikrobiológiai tulajdonságok, állapot monitoringjára. Ennek megfelel en az összmikrobás aktivitást mértük fluoreszcens-diacetát (FDA) enzimatikus eljárással, valamint a kitenyészthet legfontosabb mikróbacsoportokat (heterotrófok, oligotrófok, sugárgombák, spórások, penészek és éleszt k, Enterobacter sp), vagy potenciális patogén mikrobafajokat (Escherichia coli, Clostridium sp.) számoltuk különböz id pontokban (BIRÓ, ANGERER 1997). Eredményeink szerint az össz-enzim-aktivitás fluoreszcens diacetát (FDA) módszere alkalmas a komposztálási folyamat során bekövetkez mikrobiális aktivitás mennyiségi jellemzésére. Az FDA adatok lecsengése jelzi a komposzt mikrobiológiai stabilizálódását, érettségét. Az egyes mikroorganizmus-csoportok szerepe a folyamatban változó, és számuk igen érzékenyen reagál a környezeti abiotikus tulajdonságokra, így pl. a minták víztartalmára, leveg zöttségére az adalékanyagok függvényében is. A potenciális patogének (Enterobacter, Esherichia sp.) eliminálódása is bekövetkezik a megfelel technológia kialakításával. Jelenleg az egységes Európai-szint monitoring módszerek összehangolt validálása, szabványosítása folyik. A mikrobiológiai eredmények alapján modellkísérletben a szennyvizek és szennyvíziszapok alkalmazásának a tényét is nagy biztonsággal kimutattuk hazai reprezentatív talajok bevonásával. A kutatásokat az OTKA (T046610), A GVOP programok és az EU-kp 6 Kör-Komp, HOR-Hyg projektjei támogatják. BIRÓ B, ANGERER IP (1997): In: Proc. of XI. Országos Környezetvéd. Konf. Siófok, p. 287-292; BIRÓ B, et al. (2004): In: Problems around sludge. The accession countries perspectives. Joint DG/JRC, DG ENV Workshop (Eds. GAWLIK BM, MARMO L), p. 31-36., EU-IES, ISPRA, Italy; KÖDÖBÖCZ L. et al. (2003a,b): Agrokémia és Talajtan. 52: 395-408.; 54: 177-189.

Buzás István – Hoyk Edit – Cserni Imre – Borsné Pet Judit Talaj nitrát-vizsgálati értékek kalibrálása a csemegekukorica nitrogén m trágya adagjának meghatározása céljából Kecskeméti F iskola Környezettudományi Intézet Fizikai értelmet a talaj-tápanyagvizsgálati eredmények csak azáltal nyerhetnek, ha kalibráljuk ket. Gyakorlatban közvetlenül felhasználható eredményt akkor kapunk, ha a kalibrációt kisparcellás kísérlettel végezzük. A kalibrációs kísérletek lehet vé teszik, hogy külön tudjuk vizsgálni a talajellátottság, és külön a trágyázás termésre gyakorolt hatását. A trágyázással kiadott tápelem másképpen hat, mint a talaj trágyázás el tti ellátottsága. Többféle „jó”, vagyis olyan ellátottság létezik, amelyek esetén már nem kell, vagy nem szabad trágyázni, a hozzájuk tartozó termés azonban lényegesen különböz lehet. Kísérleteink eredményeképpen megállapítottuk, hogy a csemegekukorica-termés mennyiségi és min ségi mutatói, a talaj fels , 0-30 cm-es rétegének nitrát-nitrogén tartalmával mutatnak összefüggést. Mivel a mélyebb rétegek nitrát-nitrogén tartalma és a csemegekukorica között nem találtunk kapcsolatot, arra a következtetésre jutottunk, hogy a csemegekukorica-termesztés eredményessége még azel tt eld lt, hogy a kukorica gyökerei a 30 cm-nél mélyebbre hatoltak volna. Megállapítottuk, hogy attól függ en, hogy trágyázás el tt, a talaj NO3-N tartalma mennyi volt, a nitrogéntrágyázással elérhet maximális fosztatlan cs termés különböz nagyságú lehet. A vizsgált legkisebb, 2,9 mg NO3-N/kg talaj nitrogén-koncentrációnál, a kiadott legnagyobb (200 kg N/ha-os) m trágya adaggal, de becsülhet en bármekkora nitrogén-m trágya adaggal sem lehet akkora termést elérni, mint a 4,6 mg NO3-N/kg-os talaj esetén. A jelenség, hogy különböz talajok esetén a jobb termesztési sajátságokkal rendelkez talajon a trágyázással elérhet maximális termés nagyobb, mint a gyengébben, közismert. Azt, hogy ez azonos talajok esetén (amelyek csak a kalibrálandó talajvizsgálati érték nagysága tekintetében különböznek egymástól) is lehetséges, csemegekukoricával még senki sem igazolta. Megállapítottuk, hogy a csemegekukorica hektáronkénti szem-szárazanyag produkciója a talaj nitrogénellátottságának növelésével még akkor is tovább növelhet , amikor már a fosztatlan cs termés nem n . Olyan kalibrációs görbéket szerkesztettünk, amelyekr l leolvasható a 2,9 – 4,6 mg NO3-N/kg talaj tartományban, hogy különböz nitrogén-ellátottságú meszes homoktalajokon, 0-200 kg tavaszi nitrogén-m trágya adagok kijuttatása esetén, mekkora fosztatlan cs termés, vagy mekkora szemszárazanyag termés várható.

Centeri Csaba Tápanyaglemosódás monitoring különböz felszínborítások mellett Magyarországon SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer a lejt ket alsó, középs és fels harmadra osztja. 2000-t l kezd d en végzünk mintavételt (0-25cm rétegb l) különböz felszínborítású területeken (kapás, kalászos és pillangós növények; vele párhuzamosan erd vagy gyep alól) annak megállapítására, hogy ki lehet-e mutatni az erózió hatását a tápanyagok eloszlását vizsgálva az egyes lejt -harmadokon. Mintaterületeink Somogybabod, Alsószuha, Gömörsz l s és Galgahévíz területeken fekszenek. Arra kerestük a választ, hogy ki lehet-e mutatni szignifikáns különbséget a tápanyagok, és egyéb talajtulajdonságok esetében, azok eloszlásában a lejt fels és alsó harmada között, azokban az esetekben, ahol a lejt alsó harmada javára növekedést mértünk (1. táblázatban a P2O5 eloszlására vonatkozóan találunk adatokat). 1. táblázat. A P2O5 mennyiségének növekedése a lejt k alsó harmadában Felszínborítás LFH LAH LAH-LFH Különbség (%) Lucerna II 116,46 273,65 157,19 135,0 Kukorica 16,25 39,14 22,89 140,9 Tarló II 8,77 29,94 21,17 241,4 Búza 8,37 45,41 37,04 442,5 Akác (2) 17,02 132,81 115,79 680,3 Tritikále (2) 277,09 303,1 26,01 9,4 Lucerna I (2) 88,99 99,63 10,64 12,0 Lucerna II (2) 155,27 247,93 92,66 59,7 Kukorica (2) 261,09 267,94 6,85 2,6 Tarló I (2) 121,01 164,13 43,12 35,6 Kukorica II (2) 76,84 130,12 53,28 69,3 Tarló II (2) 57,37 136,87 79,5 138,6 Búza (2) 48,6 101,97 53,37 109,8 Alsószuha szántó 32,41 90,07 57,66 177,9 A statisztikai értékelés során felvetett nullhipotézis szerint a lejt alsó harmadán és fels harmadán található foszformennyiségek között szignifikáns eltérés van, azokban az esetekben, ahol több foszfort mértünk a lejt alsó harmadában. A statisztikai értékelés, a nagy szórás ellenére igazolta a hipotézist (p<0,001). A mintaterületeken idén kezdtük meg a második mintavételt, így lehet ség van az állapotok 4-5 év alatt történt voltozásának nyomon követésére!

Centeri Csaba – Kristóf Dániel – Vona Márton – Barczi Attila – Penksza Károly Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék Az egyetemes Talajvesztési Egyenlet lehet séget ad arra, hogy a megfelel bemeneti adatok rendelkezésre állása esetén térinformatikai módszer segítségével készítsünk eróziós térképet. Kutatócsoportunk az elmúlt 10 év során számos mintaterületen készített talajtani és eróziós térképeket 1:10 000-es méretarányban. Ezeket szeretnénk bemutatni, bemutatva a sajátosságokat, a térkép készítése során felmerül problémákat és azok megoldási lehet ségeit. A következ térképek készültek el: 1. Somogyvár (1 db 1:10 000-es EOV-szelvény, azon a területen, ahol rendelkezésre állt az üzemi talajtérkép). 2. Balatonszabadi (1 db 1:10 000-es EOV-szelvény, azon a területen, ahol rendelkezésre állt az üzemi talajtérkép). 3. Nemessándorháza (1 db egész, 1:10 000-es EOV-szelvény, saját készítés talajtérkép alapján). 4. Tihanyi-félsziget (Barczi digitális talajtérképe, és Zsembery digitális vegetáció térképe alapján). 5. Mosoni-sík ÉTT részterületére (kb. 20 db. EOV-szelvény területén). 6. Borsodi-mez ség ÉTT részterületére (kb. 10 EOV-szelvény területére). 7. Sárvíz-völgy egy részére (kb. 50 EOV-szelvény területére). 8. A Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó egy részére (1:50 000-es méretarány, 2259 ha terület, talajtani alapadatok forrása: MTA-TAKI). A térképek grid formátumban készültek el. A talajveszteség mértékét hazai és nemzetközi gyakorlati tapasztalatok alapján a következ képpen osztottuk be: gyenge talajveszteség (0-2 t/ha/év), közepes talajveszteség (2-11 t/ha/év), er s talajveszteség (11< t/ha/év). A beosztás természetesen bármikor megváltoztatható. A térképek alkalmasak a gazdák és a döntéshozók számára a talajvédelmi beavatkozások helyének és mértékének, valamint szükségességének megállapítására, segítséget nyújtanak a támogatások odaítéléséhez.

Dömsödi János A láptalajok kialakulása, rendszerezése és földhasználati adottságai NYME Geoinformatikai F iskolai Kar Kubiena, W. (1953) szerint a lápok esetében, az ásványi talajok fejl désével ellentétben, metamorfózisról van szó. Megállapítása a mai ismeretekkel is b víthet , pontosítható, vagyis egy átalakulási és megsemmisülési folyamattal kísért talajfejl désr l van szóm (Dömsödi J. 1979, 1980). A láptudomány és a talajtan kapcsolatáról írt tanulmányában Göttlich, K. (1965) megállapítja, hogy azok a kategóriák, amelyekbe a természeti képz dményeket besoroljuk, a láptalajok esetében mindaddig kényszermegoldást jelentenek, amíg a kialakulás pontosabb folyamatait nem ismerjük. Az elmúlt évtizedek vizsgálatai nyomán (Dömsödi J. 1980, 1988) megállapítható az is, hogy ezek a talajok valójában „t zegtalajok” vagy t zeg eredet talajok, és nem „lápi-mocsári” talajok (mint ahogy vannak lösz-, homok-, öntésanyagú, ill. eredet talajok is). A „láp vagy mocsár”, amelyben nem képz dik t zeg, valamilyen ásványi talajon, pl. szikes-, réti talajokon, volt ártéri erd k talaján helyezkedik el, ahol a víz a talaj felszínét id szakonként feláztatja (iszap), ez a körülmény azonban nem változtatja meg alapvet en a talaj típusát. Ez is egyik oka, magyarázata lehet annak, hogy a „láptalaj” fogalmán miért kell t zegláp talajt értenünk. Az ásványi talajok szerves anyag mérlege ( a szerves anyag utánpótlás, lebomlás: humuszosodás, mineralizálódás) rendszerint a kedvez egyensúlyi állapot irányba halad. A szerves, t zegtömeg lerakódása a lápokban azonban tartósan pozitív mérleget jelent. Amikor a lápképz dés (növényi üledék lerakódás) befejez dik, kezdetét veszi a negatív mérleg beindulása és a fokozatos t zegfogyás (átalakulás, megsemmisülés) folyamata válik uralkodóvá. Ez a talajképz dési folyamat uralkodó a talajtípusok, altípusok kialakulásában és azok földhasználati adottságaiban is (Dömsödi J. 1972-2006).

Dömsödi János A hazai földértékelés, földmin sítés módszertani elemzése, rendszerezése NYME Geoinformatikai F iskolai Kar Két (I. II.) f irány: az általános célú környezetmin sítés (földértékelés, földmin sítés); és a közhiteles ingatlan kataszteri földértékelés, földmin sítés fejl dési irányai különböztethet ek meg (Dömsödi J. 1988). Az általános célú (I), a mez gazdasági termelés természeti alapjainak feltárásával a tájökológia (Lóczy D. 1989) és az agroökológia (Láng I. et. al. 1980) tudományága is behatóan fogalakozik. Itt a fogalmak is különböz ek, pl. „táj-, ill. környezetpotenciálok értékelése”, „természetföldrajzi tájértékelés”, „agroökológiai potenciál”, „földrajzi környezetmin sítés” stb. E fogalmak nem sz külnek a term föld pénzben kifejezhet értékére, ill. a földhasználattal, a talajjal kapcsolatos min sítésre. Módszerei: közép- és kistáji szint tájértékelési kísérletek; agroökológiai vizsgálatok (Marosi S. Szilárd J. 1963, Ádám L. 1980, Goczán L. 1974, 1980,1984); közvetett, a haszonnövények termeszthet ségének a vizsgálatán alapuló min sítések (a búzatermesztésre való alkalmasság vizsgálata, Nagy L. 1981, Géczy G. 1968); az un. D-e-Meter módszerrel kiválasztott szántóföldi növényekkel a talajtípusok, altípusok szántóföldi modellterületén a termésátlagokat „termékenységi viszonyszámmal” fejezik ki (Gaál Z. Máté F. Toth G. et. al. 2003; a Tájértékelés, földmin sítés c. m vében Lóczy D. (2002) az országos talajtérképezéseket is a tájökológiai módszerbe foglalja; a magyar erd tipológia alapjait Majer A. (1962) dolgozta ki. A II. f irány módszerei a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba való beépítés és folyamatos vezetés lehet ségén: a „földmin sítés”, „földértékelés” fogalmak gyakorlati alkalmazásán alapulnak. Ezek: a hozadéki aranykoronás; az un. mintateres genetikus term helyi értékszámos; és az un. talajtérképes genetikus term helyi értékszámos módszer (Dömsödi J. 2002). A földértékelés, földmin sítés fogalmakat is els sorban az állami földmérés, ingatlan-nyilvántartás (földhivatali) szervezete és a földhasználó társadalom alkalmazza. Az ide tartozó módszerek a term földnek, mint termel eszköznek a közhiteles min sítési (értékelési) követelményeire irányulnak. A term képességgel összefügg környezeti tulajdonságokkal foglalkozó módszereket kategória rendszereknek, a természetes term képességet mennyiségi paraméterekkel kifejez módszerek, rendszerét paraméterrendszernek nevezzük. Az el adás a két f irányba tartozó különböz módszereket elemzi és rendszerezi. Az ingatlan-nyilvántartásban vezetett, földmin sítési adatokon alapuló földértékelést az el adás konkrét példa alapján mutatja be.

Elek Barbara1 – Makó András2 – S. Nagy István3 Talajok olajvezet -képességének becslése szénhidrogénnel szennyezett területek tényfeltárása során 1 Szent István Egyetem Ybl Miklós M szaki F iskolai Kar, 2 Pannon Egyetem Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, 3 Luzonit Mérnöki Iroda Magyarországon ez elmúlt évtizedekben számos olyan ipari létesítmény sz nt meg, melyek területén nagy mennyiség szénhidrogén szennyezés kerülhetett be a felszín alatti befogadóba. Napjainkban ezen felhagyott ipari létesítmények helyén ún. barnamez s beruházások valósulnak meg. A barnamez s beruházás folyamán - tekintettel a felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletre - a már bekövetkezett szennyezés(ek) esetén kármentesítést kell végezni a köz érdekében. A kármentesítés els szakasza a tényfeltárás. A tényfeltárás során vizsgálni kell minden olyan szennyez anyag - esetünkben szénhidrogén - térbeli el fordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószín síthet , továbbá környezeti- és humánkockázat becsléssel meg kell adni az ún. kármentesítési célállapot határértéket. A tényfeltárás során a felszín alatti közeg állapotának megismerése céljából általában pontszer mintavételezés (pl. fúrás) történik. Ezt követ en a “pontszer mintavételezés” vizsgálati eredményeinek figyelembevételével - számítással, modellezéssel - történik meg a szennyezés térbeli és id beli lehatárolása. A szénhidrogénnel szennyezett területek esetében a szennyezés minél pontosabb térbeli lehatárolása, valamint id beli terjedésének meghatározása végett meg kell határozni a talajok olajvezet -képességét, illetve olajvisszatartó-képességét. A Pannon Egyetem Georgikon Mez gazdaságtudományi Karán kifejlesztett vizsgálati módszer lehet vé teszi nemcsak mesterséges talajoszlopok, hanem eredeti szerkezet talajminták olajvezet képességének mérését is. A vizsgálati adatbázis elemzésével kapott regressziós összefüggések alkalmasak lehetnek arra, hogy a könnyen mérhet talajparaméterek (pl. agyag- és humusztartalom, térfogattömeg, összes porozitás, stb.) alapján a talajok olajvezet -képességét becsülni is tudjuk.

Farsang Andrea – Kitka Gergely – Barta Károly: Talajerózió és foszforátrendez dési folyamatok térképezése kisvízgy jt n SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Vizsgálatunk során egy környezeti szempontból érzékeny, sekély mélység tó (Velencei-tó,) 14 km nagyságú, mez gazdasági hasznosítás alatt álló részvízgy jt jén végeztünk két méretarányban vizsgálatokat. Mikro szinten a vízgy jt re jellemz lejt szög és terület használatú sz l és búzatáblákon lejt menti talajerózió modellezést végeztünk, részletes térképezéssel feltártuk a csapadék eseményhez köt d térbeli foszforátrendez dési tendenciákat, valamint üledékcsapdák kihelyezésével vizsgáltuk egyes csapadékeseményekhez köt d en az elemfeldúsulást (enrichment ratio: ER) az erózióval mozgó szedimentben. Mezo szinten a vízgy jt egészét tekintve modelleztük a talajeróziót Erosion 3D szoftverrel, talajmintavételt és elemzést követ en megszerkesztettük a kiindulási tápanyag térképet (AL-P2O5), majd ezen alaptérkép és a feldúsulási faktor segítségével modelleztük a vízgy jt re az egyes csapadék események hatására bekövetkez tápanyagmozgást. Vizsgálataink eredményeként az alábbi megállapítások tehet k: A lejt mentén kihelyezett üledékcsapdás elemzéseink azt mutatják, hogy a szervesanyag tartalom esetében ER=2.1-szeres, míg a leiszapolható rész esetében csupán átlagosan ER=1,2-szoros feldúsulás jellemz . A P2O5 is jelent s mértékben (ER = 1,9) dúsul. A feltalaj erózióval mozgó foszfortartalmának jelent s hányada a szediment humusz- és agyagkolloidjaihoz abszorbeálva mozdul el. A szervesanyag tartalom és az ALP2O5 tartalom szignifikáns pozitív korrelációt mutat, a korrelációs koefficiens értéke 0,78 (0,01-es szignifikancia szinten). A tápanyag veszteség térképeket vizsgálva megállapítható, hogy annak térbeli alakulását nem a kiindulási tápanyag térképben fellelhet különbségek határozzák meg, azt felül rajzolják a jellemz eróziós viszonyok. Az AL-P2O5 lemosódás f ként a környez területeknél magasabb foszfor tartalommal rendelkez szántókon jelent s. Az átlagos AL-P2O5 kimosódás a vizsgált két csapadék eseménynél 5,5 – 15,05 mg/m2. Az általunk kidolgozott több modellt összekapcsoló eljárás, valamint ahhoz kapcsolódóan a tápanyag mozgási törvényszer ségek feltárása több szempontból hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, az erózió szempontjából optimális területhasználat és m velési módok meghatározásában, vízgy jt menedzsmentben. A precíziós mez gazdaság elterjedésével, a megfelel mennyiség tápanyag kijuttatásához inputként szolgáló statikus tápanyag térképeken túl un. „dinamikus adatként” az általunk eredményként kapott, a feltalaj tápanyag tartamának elmozdulását tartalmazó térképeket is bevonhatjuk a tervezésbe (környezetkímél tápanyag gazdálkodás). 2

Fuchs Márta - Hegymegi Péter - Waltner István - Micheli Erika Javaslatok a hidromorf talajok osztályozásának módosítására Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék A hidromorf, más néven azonális talajaink közös jellemz je, hogy képz désüket és fejl désüket id szakos felületi vízborítás, vagy közeli talajvíz okozta víztöbblet határozza meg. Jelenlegi, genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszerünk négy hidromorf f típust különít el az osztályozás legmagasabb szintjén. Réti talajaink esetében az elkülönítés vízhatásra bekövetkez morfológiai bélyegek (fekete humuszanyag, ásványi részek redukciója) alapján történik. A hidromorf bélyegek definíciójának, mélységbeli megjelenésének és eloszlásának határértékekkel történ pontos meghatározása fontos segítséget nyújtana az osztályozási egységek egyöntet bb elkülönítésében, és nemzetközi osztályozási rendszerekkel (WRB, ST) való megfeleltetésben. Szikes talajaink esetében a felszínközeli talajvíz magas vízben oldható sótartalommal párosul. Jelenlegi osztályozási rendszerünkben a vízben oldható sók mennyisége, a sófelhalmozódás mélysége, és a sófelhalmozódás jellege is jól meghatározott, így ezen talajaink felismerése és besorolása f típus szinten problémamentes. A nemzetközi rendszerekkel történ megfeleltetés azonban az eltér határértékek és módszerek alkalmazása következtében nem egyértelm . A láptalajok esetében az osztályozási egységek egymástól, és más, átmeneti talajtípusoktól (pl. lápos réti talajok) való elhatárolása szervesanyag tartalom alapján történik, azonban erre vonatkozóan sem rendelkezünk pontos határértékekkel. Altípus szinten a mélységbeli kritériumok jól meghatározottak, de az elkülönítésben problémát okozhat a „kotu“ és a „t zeg“ definíciójának hiánya. A szervesanyag tartalomra vonatkozó pontos határértékek definíciók esetén a WRB és a ST „Histosol“ referencia csoporttal történ megfeleltetés is leegyszer södne. A mocsári erd k talajait erd s vegetáció alatt képz dött, kis szervesanyag tartalmú, er sen savanyú felszíni szintjük, és állandó vízb ség hatására kialakult reduktív tulajdonságaik alapján különítjük el a többi f típustól. Bár a reduktív viszonyok hatására kialakult morfológiai bélyegek és mélységi követelmények jól meghatározottak, azonban sem a szervesanyag tartalomra, sem pH-ra vonatkozóan nem rendelkezünk határértékekkel, így ezen talajaink elkülönítése szintén könnyen szubjektívvé válhat. Poszterünkben bemutatjuk a magyar azonális talajokat, és javaslatot teszünk ezen talajaink osztályozásának és a WRB-vel történ nemzetközi megfeleltetésének fejlesztésére.

Hagyó Andrea – Nagy Zoltán Barna erd talaj fizikai jellemz i gyepen és erd állományban MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete Nagy agyagtartalmú barna erd talaj hidrofizikai tulajdonságait hasonlítottuk össze egy mátrai mintaterületen (Szurdokpüspöki, É 47°50’37,6”, K 19°43’16.5”) található, egymással szomszédos gyep és erd állományban. A terület plató helyzetben, ill. enyhe DNY-i lejt n található. Az alapk zet andezit tufa. A talaj Haplic Vertisol (WRB), a humuszos réteg vastagsága 35 cm. Meghatároztuk az Arany-féle kötöttségi számot, a mechanikai összetételt, a térfogattömeget, a víztartóképesség-görbét és a talaj humusztartalmát több rétegben mindkét területen. A gyep talaján mértük a telített vízvezet képességet. Mindkét területre jellemz , hogy a talajszelvényben lefelé haladva a humusztartalom csökken, az agyagtartalom n . Az erd ben a 0-10 és 10-20 cm-es rétegekben nagyobb az agyagtartalom, mint a gyepen, a 20-40 cm-es rétegben nincs jelent s különbség. A humusztartalom a fels 40 cm-ben végig az erd ben nagyobb. Az Arany-féle kötöttségi szám az erd ben a mélységgel nem változik, a gyepen a mélységgel n , vagyis a különbség csökken a szelvényben lefelé haladva. A telített vízvezet -képesség igen alacsony, ami els sorban a nagy agyagtartalmú talajt jellemz duzzadással magyarázható, vagyis nagy nedvességtartalom esetén a talaj megduzzad, a vizet nem ereszti át, vízzáró réteg keletkezik. Ugyancsak a duzzadás-zsugorodás jelensége miatt, száradás során intenzív repedezés figyelhet meg. A felszíni talajréteg víztartóképesség-görbéjének lefutása hasonló a két vegetáció típusban. A szántóföldi vízkapacitás és a hervadás pont nedvességtartalom is hasonló, viszont a két pont közti tartományban a nedvesség tartalom 5-7%-kal nagyobb a gyep esetében, ami a kisebb térfogattömeggel magyarázható. Az A1 szint víztartóképesség-görbéje nagyobb mértékben különbözik a két területen. A telített nedvességtartalom a gyepen 14%-kal kisebb, mint az erd ben. Ezt magyarázhatja a nagyobb töm döttség (1.43 vs. 1.33 g/cm3), ami a korábbi szántásból és taposásból adódhat, amivel szemben az erd ben a fák gyökerei lazítják a talajt. Az alacsony szívóer -tartományban megfigyelhet kb. 10%-os nedvesség-tartalom különbség a nagyobb szívóer tartomány felé csökken, majd a hervadáspontnál kiegyenlít dik.

Hegymegi Péter A hazai és nemzetközi talaj-felvételezés, monitorozás, osztályozás vizsgálati módszereinek összehasonlítása. Szent István Egyetem. Gödöll , Talajtani és Agrokémiai Tanszék Napjainkban egyre nagyobb az igény a talajtakaró valóságos differenciáltságának megismerésére. Régóta tartó törekvés, minél pontosabb és összetettebb módszerekkel feltárni az egyes talajegyedek anyagcsere sajátosságait, és egyre élesebben körülhatárolni a különböz talajtípusokat. A precíziós mez gazdálkodás gyakorlata egyenesen megköveteli az ilyen irányú vizsgálatokat. Tény azonban, hogy egyes talajtulajdonságok mérésére (például kationcsere kapacitás, szerves anyag tartalom) a nemzetközi gyakorlatban számos analitikai módszer ismeretes, amelyek különböz eredményt adhatnak ugyanarra a talajra vonatkozóan. A talajok fizikai-kémiai tulajdonságainak megállapítására alkalmazott vizsgálatok széles választéka azt engedi feltételezni, hogy sokszor nem áll rendelkezésre egy „tökéletes” eljárás, amely minden esetben alkalmas adott paraméter pontos meghatározására. Egyes tulajdonságok vizsgálatára területenként-országonként más-más módszerek terjedtek el. Ez azonban sokszor megnehezíti az eredmények összehasonlítását. Az, hogy mekkora eltérés van a vizsgálati eredmények között, a különböz módszerek eredményei konvertálhatóak-e, továbbá, hogy az eltér en meghatározott értékek hogyan befolyásolják a talajok besorolását, pontosan nem ismert. Id szer tehát, foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, és a nemzetközi harmonizáció jegyében kísérletet tenni megválaszolásukra. A téma aktualitását fokozza, hogy egyre nagyobb az igény a vizsgálati módszerek egységesítésére, harmonizálására. Ez az elvárás Magyarország Európai Unióhoz történ csatlakozásával hazánkra is fokozottan érvényes. A talajok bázistelitettsége, szervesanyag tartalma, azokban a talajosztályozási rendszerekben, amelyek szigorú definíciókra és számszer adatokra épül diagnosztikai szemléleten alapulnak (pl. World Reference Base for Soil Resources (WRB), US Soil Taxonomy), diagnosztikai paraméterként szerepel. A nemzetközi talajtani fórumokon jelenleg ezek a leginkább elfogadott, és használatos rendszerek. Az ezekkel történ összehangolás jegyében az utóbbi id ben több nemzeti osztályozási rendszer is megújult különös figyelmet fordítva a diagnosztikai szemléletre. Poszterünkön a talajok kationcserél képességének, valamint szerves anyag tartalmának meghatározására használatos módszerek összehasonlítását mutatjuk be, megállapítva, hogy ezen módszerek eredményei azonos talajok esetén eltérnek (esetenként jelent sen) egymástól, és az eltérések nagysága nem konzekvens. Ezek alapján javaslatot teszünk, a vizsgált talajtulajdonságok meghatározására használatos módszerek egységesítésére, harmonizálása.

Juhász Péter1 - Bidló András1 – Heil Bálint1- Illés Gábor2 – Kovács Gábor1

Várhegy erd rezervátum term helyi viszonyainak digitális értékelése 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismerettani Intézeti Tanszék 2 Erdészeti Tudományos Intézet Az növénytársulások életében igen nagy jelent ség ek a term helyi tényez k, amelyek meghatározzák egyes fajok el fordulását és növekedését. Különösen igaz ez a természet közeli erd k életében, ahol az emberi hatás kevésbé érvényesül. Munkánk során a Fels tárkány – Várhegyerd rezervátum magterületén végeztünk term helyi kutatásokat. A vizsgálatok els része részletes term helyvizsgálatból, a második pedig a vizsgált terület 50 x 50 méteres hálózatban történ term hely-térképezéséb l állt. A terepi felvételek alapján adatbázist készítettünk, amely részletesen tartalmazza a fúrások, valamint a növényfelvételek eredményeit. Az adatbázis alapján elkészítettük egyes term helyi paraméterek térképeit is. Ezeken jól látható, hogy milyen genetikai talajtípussal, fizikai talajféleséggel, term réteg-vastagsággal, term réteg mélységgel, illetve humuszvastagsággal találkozhatunk a területen. Az EOV-szelvények alapján elkészült a felületmodell, mely a kitettség és a domborzat függvényében szemlélteti a terület term helyi sajátosságait. A felületmodell és a talajfúrások egy része alapján megpróbáltuk megbecsülni az egyes term helyi tényez ket (pl. term réteg vastagság, humusztartalom), oly módon, hogy a pontszer talajfelvételek helyett „teljes térképet” kapjunk. A becslések és a tényleges felvételek között igen szoros kapcsolatot kaptunk az ellen rz fúrások alapján. Elkészítettük az egyes eredmények statisztikai módszerekkel történ kiértékelését is. Itt említhetjük a különböz domborzati, illetve term helyi tényez knek a területen való százalékos megoszlását, a területen el forduló term helytípus-változatok klímák szerinti csoportosítását, az egyes fúráspontokban el forduló állományalkotó fafajok klímánkénti és talajtípusonkénti megoszlását, valamint a növényfelvételi adatok cluster-analízisét. Az elkészített felületmodellr l leolvasható a kitettség és a talajfejl dés kapcsolata, az egyes erd állományok el fordulása különböz kitettség esetén. Jól látható, hogy a kitettség és a domborzat adott esetben milyen nagy mértékben képes befolyásolni a mezoklíma változását – ezzel együtt pedig a talajok kialakulását és fejl dését, következésképp a növényállományok szerkezetét és min ségét.

Kovács Dalma 1– Tóth Tibor 1 – Marth Péter 2 Szikes talajok változékonysága a TIM pontok vizsgálata alapján 1 Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest 2 Budapesti F városi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A szikesedés – melyet tipikusan nátrium sók okoznak – egyike a legsúlyosabb és legelterjedtebb talajdegradációs folyamatoknak. El fordul természetes körülmények között, és intenzíven m velt területeken is. A szárazföldek teljes felszínének 5-10 %-át érinti. A szikesedés a magyarországi talajok jellemz degradációs formája. Napjainkban a szikes talajokon meglév füves területek nagy része természetvédelmi kezelés alatt áll, páratlan növény és állatvilágának köszönhet en. Jelent s azonban azoknak a területeknek a nagysága is, ahol mez gazdasági m velés folyik annak ellenére, hogy a talaj sókoncentrációja meghaladja az 0,1 %-ot. Az öntözés és az emelked talajvízszint miatt, ezek a talajok szikesebbé válhatnak, és ez korlátozza a mez gazdasági tevékenységet. A talajdegradációs folyamatok nyomon követésére, monitoring rendszereket hoztak létre számos országban. Mivel a talajok sókoncentrációja elég gyorsan változhat, a szikesedés folyamata talajmonitoring hálózatokkal jellemezhet legjobban. Dolgozatunkban a Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer adatait használtuk fel ahhoz, hogy eldönthessük, mi az általános tendencia a szikesedéssel kapcsolatban Magyarországon. Az elmúlt néhány évben vajon növekszik, vagy csökken a talajok sókoncentrációja? Melyek azok a legfontosabb háttérváltozók, amik befolyásolják a talajok sótartalmának változását? Összevetve egy korábbi beszámolóval, ebben az értekezésben a talaj sótartalmának térbeli változására fektettük a hangsúlyt. A 69 szikes talajfolton létesített TIM pont a genetikai szintekben vett minták alapján jelent s id beli változást mutatott. A talajvízszintet és az általa meghatározott talaj sótartalom értékeket az id járás er sen befolyásolja. A talajok második (10-20 cm) és harmadik (30-40 cm) genetikai szintjében meghatározott évenkénti sótartalom változás gyenge statisztikai összefüggést mutatott a talajvízszint-észlel állomásokkal, illetve a talajtípusokkal. Konkrétan Kecskemét térségében csökken , míg Békéscsaba térségében növekv talajsótartalmat jelzett a korrespondancia elemzés. A talajtípusok között a szolonyeces réti talajok növekv sótartalmat mutattak. A vizsgálatok alapján hangsúlyosan megfogalmazódott, hogy az összefüggés-vizsgálat során rendkívüli gondossággal kell a talajsótartalom (mint független változó) id beli változását megmagyarázó független háttérváltozók körét meghatározni.

Kovács Gábor1 – Illés Gábor2 – Bidló András1 – Heil Bálint1 Term helyi Tényez k változása és azok kihatása a gazdálkodásra és a természetvédelemre a Fert -Hanság medencében 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismerettani Intézeti Tanszék 2 Erdészeti Tudományos Intézet A term helyi tényez k változása részben a természeti folyamatok megváltozásának, részben az emberi tevékenység hatására bekövetkezett változásnak köszönhet . A term helyi tényez k közül a vizes él helyek esetén a víznek, alapvet en a talajvíznek van kiemelked szerepe a talajképz désben. A változások geológiai léptékkel mérve gyorsak. Ez érvényes mind a talajvízszint süllyedésére, mind pedig annak emelkedésére. A lecsapolások eredményeképpen a lápterületek jól m velhet vé váltak. Lehet vé vált a csatornázással az altalaj öntözés, másfel l pedig a többletvíz elvezetése. Ennek hatására a szerves anyag leveg s körülmények között jelent s gyorsan oxidálódott és az 1934-es állapotokhoz képest 2000-re átlagosan mintegy 30 cm-rel csökkent a t zeg-, ill. a term réteg vastagsága. Ez átlagosan azt jelenti, hogy évente mintegy 0,5 cm-rel csökken a t zegréteg vastagsága a meliorált, lecsapolt és m velt területeken. A hidromorf talajok esetében a másik változási irány az, hogy a talajvízszint jelent sen megemelkedik. Ez történt az 1996-os állapothoz képest az Észak-Hanságban, ahol átlagosan 2000-re mintegy 1-2 m-t emelkedett a talajvíz szintje. Ennek hatására a term helyek felszínig nedvessé váltak, amelyeken a telepített nemes nyárasok is a talaj leveg tlensége következtében kipusztultak. A Hansági term helyek igen változatosak, ezért mozaikos term helyeken történ gazdálkodás szükségessé teszi term helyeink rendszerbe foglalását, amely jelent sen megkönnyíti mind az erd tervezés, erd gazdálkodás, mind pedig az erd felügyelet tevékenységét. Ugyanez lehet érvényes a természetvédelmi oltalom alatt álló erd k kezelésére is. A mai korban azonban fölmerült annak az igénye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló term helyi tényez k alapján egy korszer , az eddigi eredményeket figyelembe vev , GIS-módszereket messzemen en kihasználó, kevés költséggel járó, az eddigieknél pontosabb, a term helyi tényez ket a leginkább figyelembe vev módszereket dolgozzunk ki. Az ilyen irányú modellezések alapkoncepciója, hogy az egyes fafajok faterm képessége és a term helyi (talaj) tulajdonságok között szoros összefüggés áll fenn.

Kovács Gábor1– Bidló András1 – Illés Gábor2 – Heil Bálint1 A Soproni Hidegvíz-völgy erd rezervátum erd állományainak hatása a talajra. 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismerettani Intézeti Tanszék 2 Erdészeti Tudományos Intézet A term helyi alapkutatások eredményei magyarázatul szolgálhatnak számos, további ökológiai kutatás eredményeinek értékeléséhez, összefüggések megállapításához. Elemezhet a tájhasználat, a fafajválasztás az erd gazdálkodási tevékenység és erd történet valamint a jelenlegi talajállapot közötti összefüggések vizsgálata. A Soproni Hidegvízvölgy erd rezervátum term hely- ill. talajtérképezése során, annak véd zónájában talajszelvények részletes elemzését, a vizsgálati eredményeket kiértékeltük. A magterületen pedig Pürkhauer-féle talajfúró segítségével 50x50 m-es hálóban talajfúrást végeztünk és a helyszíni leírások alapján, a rendelkezésre álló digitális terepmodell segítségével elkészítettük a magterületre a legfontosabb talajtani paraméterek fedvényeit is. A talajvizsgálati eredmények jól mutatják a talajfejl désben bekövetkezett változásokat az elmúlt évtizedek, évszázadok alapján. A talajfejl dési folyamatok hosszú távon a környezeti tényez k összhatásaként jelentkeznek. A természetes talajfejl désben bekövetkez változások mutatják az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatását is. A talajban talajvizsgálati eredményei alapján a pH, az adszorpciós képesség, a kicserélhet kationok alakulása valamint a bázistelítettség-profilok két alapvet típusra különíthet el, nevezetesen a barna erd talajokra jellemz klasszikus profilokra, ill. a feltalaj elsavanyodását mutató profilokra. A talajfejl dési folyamatok és a jelenlegi talajtulajdonságok jól mutatják a korábbi erózió, valamint a fafajcserés állományátalakítások vagy erd felújítások hatását. Az említett talajtulajdonságok mellett a humuszkészlet alakulása, a foszfor és a káliumtartalom alakulása is jól magyarázható. A lombelegyes állományok kialakítása tehát ökológiai szempontból, az igen kedvez talajállapot tartós fennmaradása szempontjából kívánatos. Ezen állományok alatt folyamatos az A1-szint felépülése ill. fennmaradása. Jelent s a nitrogén, foszfor ill. kálium mennyisége, amely a növények számára a vizsgálatok alapján elegend mennyiséget mutat. Jelentéktelenebb az ökoszisztémára jellemz bels talajsavanyodás. A lucfeny telepítések hatása már egy-két feny generáció után is kimutatható. Hatásukra jelent s mértékben csökkent a pH, n tt a savanyúság és a bázistelítetlenség, csökkent az adszorpciós képesség. Ezt a hatást fokozzák az egyéb term helyi adottságok, mint a meredek hegyoldal, ahol igen nagy az erózió veszélye, ami az ökológiai stabilitást tovább veszélyezteti.

László Péter – Pásztor László – Horváth Eszter A D-e-Meter intelligens környezeti földmin sít rendszer adatigényének talajtani vonatkozásai Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A D-e-Meter intelligens környezeti földmin sít rendszer digitális térképi (talaj- és, kataszteri térképek, topográfiai térképek, digitális terepmodellek), táblaszint gaz-dálkodási és klíma adatbázisokra támaszkodva eltér földhasználati típusok gazda-sági és ökológiai értékelésére alkalmas. A talajmin ségen alapuló földértékelés nagylépték digitális talajtérképet igényel. A hazai talajtérképezések során a változó igények és lehet ségek miatt eltér módszertant alkalmaztak a talajfelvételezésre és térképszerkesztésre, emiatt az elkészült talajtérképek is különböz ek (üzemi genetikus talajtérképek, földértékelési térképek). A D-e-Meter rendszer kidolgozásakor az 1:10.000-es földértékelési térképek információ-tartalmából indultak ki. Az ország területének jelent s részére azonban nem állnak rendelkezésre ezen térképek, másrészt viszont elérhet k, beszerezhet k és feldolgozhatók egyéb térképi alapú vagy térbeli objektumokhoz köthet talajfelvételezési adatok (üzemi genetikus térképezés, mintateres földértékelés). A D-e-Meter program adatigényének kielégítéséhez olyan módszertan(ok) kialakításá-ra van szükség, amely(ek) a rendelkezésre álló talajtani információkból képes(ek) el állítani az adott területre vonatkozóan a földértékelési térképezés során el nem készült térképi anyag (eredeti módszertan szerinti) digitálisan emulált változatát. Az 1960-as és 1970-es években készült 1:10.000-es üzemi genetikus talajtérképek talajfolt központú információ tartalmának „földértékelési térképezés konform” kib vítéséhez szükséges a térképezési munkák helyszíni felvételi és laboratóriumi jegyz könyveinek feldolgozása. A mintateres földértékelés -mintegy a földértékelési térképezés megalapozásaként- filozófiájában ebb l a szempontból közelebb áll utódjához, más szempontból viszont sokkal komolyabb kihívás elé állítja azt, aki térinformatikai feldolgozására vállalkozik. Mert bár ugyan term helyérték központú leírást alkalmazott a talajok jellemzésére, a talajtulajdonságok térbeli kiterjesztése szempontjából alapvet térbeli objektumokról nem szolgáltat apriori információt. További metodológiai problémát jelent az archív adatok feldolgozása során a földhasználati változások kezelése, mivel ezek nem függetlenek a talajtani adatok felvételezését l, illetve térképi megjelenítését l. Márpedig a földhasználat a talajnál sokkal dinamikusabban és gyakran látványosabban változik, amelyr l ugyan nem feltétlenül a talajtérképeknek kellene számot adnia, de azokon is számon kérik, ha azok ezt a változást nem követik.

Leviczkyné Dobi Mária1 – Holló Sándor2 Öntöz kutak vízmin ségének vizsgálata a Nyírségben 1 Agromechanika Kkt. 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Magyarország éghajlata széls séges, id járása szeszélyes, az ariditási index >1.5-<1.1 közötti. Az évente lehulló csapadék az extenzív növénytermesztés igényeit kielégíti, az intenzív termelés azonban nagyobb mennyiség és kedvez bb eloszlásút kíván. Az agrotechnikai módszerek mellett a leghatásosabb lehet ség a vízhiány pótlására az öntözés. Öntözni ott szükséges, ahol a csapadék nem biztosítja a növényzet fejl déséhez szükséges vizet, öntözést kiépíteni azonban csak ott lehet, ahol megfelel min ség , hozzáférhet és elegend vízkészlet áll rendelkezésre. Az öntöz vizek min ségét, tehát felhasználhatóságát az határozza meg, hogy a víz és a vízzel szállított oldott anyagok egyrészt közvetlenül hatnak a termesztend növény fejl désére, víz- és ionfelvételére, másrészt pedig közvetve a talajjal való kölcsönhatás eredményeként alakítják a talajképz dési folyamatokat. Az öntöz vizek min ségét az alábbi kémiai jellemz k figyelembe vételével lehet megítélni: összes oldott sótartalom, szódaegyenérték /Sze/, effektív Ca+Mg tartalom, a víz relatív Na-tartalma / Na %/, a Naadszorpciós arány /SAR/, a Mg-ionok Ca-hoz viszonyított relatív mennyisége /Mg%/. Hazánkban az öntözéses gazdálkodás bár a m velt területek nagy százalékát soha nem érintette, hosszú múltra tekint vissza. A mez gazdasági termelés szerkezete napjainkban bizonyos értelemben az intenzívebb ágazatok felé tolódik, ezért az öntözéses gazdálkodás kiépítése felértékel dött. Ez Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében is érzékelhet . A megye az agro-ökológiai potenciál figyelembe vételével 10 kistájra tagolódik, amelyb l öt a Nyírséghez tartozik (Fels –Nyírség, Középs –Nyírség, Alsó–Nyírség, Nyírbátori kistáj, Mátészalkai kistáj). A Nyírségben az évi közepes vízhiány 100-125 mm/év. Az öntözésre berendezett területeken a víz néhány felszíni vízforrástól eltekintve a 20-40 m mélységben lév rétegvízre települ cs kutakból származik. Jelen dolgozatunkban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat állomásán fellelhet vízvizsgálati eredménylapokat felhasználva kívánjuk bemutatni a cs kutakból származó öntöz víz min ségét a nyírségi kistájak területén.Vizsgálatainkat az alábbi paraméterekre terjesztettük ki: pH, vezet képesség, Na%, Mg%, SAR-érték, Fe2+-, Mn2+-, NH4+- és NO3—ionok, melyekb l ez utóbbi kett a kút környezetvédelmi állapotának megítélése szempontjából is nagyon fontos.

M. Nagy Noémi – Kónya József Talajok változó töltéseinek vizsgálata potenciometrikus titrálással Debreceni Egyetem, Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék, Izotópalkalmazási Részleg A talajok tápanyagforgalmában és a szennyez ionok megkötésében fontos szerepet játszanak a különböz kation-megkötési folyamatok az agyagásványok rétegközi terében (kationcsere), illetve a pH-tól függ felületi töltéseken. A kationcsere-folyamatokat hosszú ideje kiterjedten vizsgálják, a változó töltések szerepével kevésbé foglalkoznak. Gyakran együtt kezelik az állandó és a változó töltés helyekr l származó, ill. azokon megkötött hidrogénionokat. Ez a kétféle kation-megkötési mód hozzájárulását tekintve részben érthet . A felületi töltések azonban kiinduló helyei lehetnek olyan határfelületi folyamatoknak, amelyek jelent sen befolyásolják a kationok kémiai formáit, ezen keresztül részvételüket a tápanyagforgalomban, illetve a szennyez ionok felvehet ségét. A felületi komplexképz dési modell segítségével lehetségesnek látszik, hogy a talajok változó töltéseit, a felületi csoportok sav-bázis tulajdonságait vizsgáljuk. Ilyen kutatásokra az irodalomban eddig nem találtunk példát. Különböz magyarországi talajtípusok potenciometrikus titrálását végeztük el. A felületi komplexképz dési modell segítségével számítottuk a felületi szilanol- és aluminol-csoportok koncentrációját, protonálódási és deprotonálódási állandóikat, majd összefüggést kerestünk ezen paraméterek és a talaj összetétele, illetve bizonyos jellemz paramétereivel. A protonálódási és deprotonálódási állandók a legtöbb talajra azonos értékeket mutattak. Mivel ezek termodinamikai állandók, ez nem meglep . Az értékek nagymérték hasonlósága viszont a modell alkalmazhatóságát igazolhatja. A felületi csoportok koncentrációja általában összefüggésbe hozható az összetétellel, kivéve a frissen lerakódott, nagy mennyiség primer szilikátot tartalmazó talajokat.

Makádi Marianna – Orosz Viktória – Tomócsik Attila Bentonit kezelés hatása nyírségi homoktalaj baktériumösszetételére és a talaj enzimaktivitására Debreceni Egyetem ATC Kutató Központ Nyíregyháza A homoktalajok jellemz je többek között az alacsony szerves- és ásványi kolloid tartalom, valamint a biológiai aktivitás viszonylag alacsony szintje és jellegzetes szezonális dinamikája. A talajokban található szerves anyag tápanyagforrásul szolgál a mikrobák számára, valamint a talaj vízháztartásának javításával életkörülményeiket is kedvez bbé teszi. Az ásványi kolloidok felületén szabad talajenzimek köt dhetnek meg, így aktivitásukat hosszabb ideig képesek megtartani, de egyben a mikroorganizmusok számára is védett él helyeket biztosítanak. 2002-ben a Kutató Központ nyíregyházi telepén kisparcellás kísérletben 5, 10, 15 és 20 t/ha bentonittal kezeltük a talajt. A kísérletek els dleges célja annak tanulmányozása volt, hogy ilyen dózisban a szántott rétegbe juttatott bentonitnak van-e pozitív hatása a termés mennyiségére, amely hatást els sorban a bentonit duzzadóképessége révén felvenni képes többlet vízmennyiségt l vártunk. 2004-t l a vizsgálatokat kib vítettük a talajmikroorganizmusok szelektív kitenyésztésével és enzimaktivitás valamint CO2-tartalom mérésekkel. A bentonit alkalmazásától várt termésnövel hatást nem sikerült kimutatnunk átlagos csapadékú években, tehát a homoktalaj rossz vízgazdálkodásán („átszalad” rajta a víz) ilyen módon való alkalmazásával nem tudtunk javítani. Viszont öntözött kísérletekben és egyenletesen csapadékos vegetációs id szakban a 10-15 t/ha bentonittal történ kezelés szignifikáns termésnövekedést eredményezett. Az egyes mikrobacsoportok szelektív táptalajon kitenyészthet mennyisége valamint az enzimaktivitások a vizsgálatok nagy részében szintén a 10-15 t/ha-os kezelésekben voltak a legmagasabbak, bár statisztikailag igazolható szignifikáns különbség nem minden esetben volt kimutatható. Az eredmények alapján a kontroll és a 10 t/ha bentonittal kezelt parcellában CO2 mérést végeztünk, melynek eredménye alátámasztja a korábbi vizsgálatokat. A kontroll és a 10 t/ha-os kezelés talajából API teszttel végzett vizsgálat a két kezelés eltér baktérium csoportokat/genusokat jelez.

Makó András1 – Elek Barbara2 – Tóth Brigitta1 K olajszármazékokkal szennyezett talajok olajvisszatartó képességének becslése egyszer en mérhet talajparaméterek alapján 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Talajtani Tanszék 2 Szent István Egyetem Ybl Miklós M szaki F iskolai Kar, Budapest A talajok folyadék-visszatartó képességének mérése rendkívül hosszadalmas folyamat, különösen akkor, amikor a pórusteret nem víz, hanem egyéb, a vízzel rosszul elegyed folyadékfázis telíti. Így a különféle talajok olajvisszatartó-képességének megítélésekor is a gyakorlat jobbára különféle becslési módszerekre hagyatkozik. A kevés mérési eredmény birtokában kidolgozott becsl módszerek közös jellemz je, hogy a talajokat ideális porózus közegnek tekintve nem, vagy alig veszik figyelembe a határfelületeken elkerülhetetlenül fellép szilárd fázis/folyadék fázis kölcsönhatásokat (pl. duzzadási-zsugorodási jelenségek, dezaggregálódási folyamatok). Így e becsl eljárások a durva homoktalajoktól eltekintve meglehet sen pontatlanok. A Pannon Egyetemen kifejlesztett méréstechnika segítségével heterogén talajmintaanyagon (bolygatott és eredeti szerkezet talajmintákon), egy a gázolajhoz fizikai és kémiai tulajdonságaiban nagyon hasonló szerves modellfolyadékkal (DUNASOL 180/220) olajvisszatartó képesség méréseket végeztünk. A vizsgálatok eredményeit adatbázisba rendeztük, majd statisztikai módszerekkel értékeltük. A talajok olajvisszatartó képesség görbéjének becslésére – a vizes rendszereknél megszokottakhoz hasonlóan – pedotranszfer függvényeket számítottunk.

Meyndt Szilvia – Szabóné Kele Gabriella – Havasné Tátrai Éva Egy új típusú, a földhasználat szabályozást megalapozó talajvédelmi-talajhasznosítási tervezési eljárás Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Az alapprobléma, hogy ma Magyarországon a földhasználat szabályozáshoz kapcsolható intézményi- és eszközrendszer széttagolt, bonyolult, hiányos és éppen ezért alkalmatlan a természeti er források és kiemelten a talaj mennyiségét és min ségét fenntartó gazdálkodás megvalósítására. Véleményünk szerint a helyes er forrás-gazdálkodás megteremtéséhez elengedhetetlen egy olyan egységes tervezési-értékelési módszertan kidolgozása és bevezetése, amely alapján megfogalmazható egy terület adottságokra és elvárásokra alapozott földhasználati rendszerének koncepciója, illetve meghatározható a szabályozás konkrét célja, a szükséges beavatkozások köre és eszközei. Munkánkban kísérletet tettünk a talaj, mint er forrás ésszer hasznosításának megvalósításához szükséges földhasználat szabályozás egy lehetséges eszközének bemutatására. Célunk egy olyan nagy méretarányú, a talajvédelmi-talajhasznosítási irányítást megalapozó tervezési-szabályozási rendszer kialakítása, amely alapján a konkrét területi egységek vizsgálhatók, értékelhet k, a szükséges szabályozási elemek és feladatok meghatározhatók. A kidolgozott tervezési eljárás négy alapvet lépésb l áll. Az els lépésben részletesen feltártuk egy adott terület természetföldrajzi-, és talajadottságait, a földhasználat id beli változásait, a térstruktúrát és a társadalmi-gazdasági elvárásokat. A munka második részében értékeltük a vizsgált területet a talajtól elvárt funkciók, a talaj képességei, a talaj funkcionalitását korlátozó, veszélyeztet tényez k alapján és feltártuk az egyes földhasználati formák, ágazati érdekek között feszül konfliktusokat. A harmadik szakaszban az összegy jtött információk és az értékelés alapján felrajzoltuk a terület középtávra el irányzott földhasználati rendszerét. A földhasználati rendszer egy új típusú kategóriarendszer alapján felvázolt talajhasznosítási övezeti tervben fogalmazódott meg. A kialakított övezeti rendszerben az egyes kategóriák egymástól a területhasználat f karakterében, kizárólagosságában és a használat intenzitásában különböznek. Negyedik lépésként a beavatkozási tervben rögzítettük a kiemelt irányítási eszközökkel befolyásolandó területeket, a célállapot eléréséhez szükséges végrehajtási eszközöket, konkrét feladatokat. Megítélésünk szerint, a felvázolt tervezési módszer alapján elkészül talajvédelmi talajhasznosítási terv alapot adhat a környezet-orientált településirányítás megvalósításához, segítheti a fejlesztési elképzelések megítélését, a döntés meghozását, indoklását. E tervezési módszerrel lehet ség nyílik a területi adottságoktól függ en meghatározni az egyes területhasználati formák típusát, arányát, struktúráját, kezelhet vé válnak a telek szinten nem rendezhet konfliktusok, és megvalósulhat az ágazati érdekek összehangolása.

Molnár Hajnalka – Makó András – Hermann Tamás – Tóth Brigitta – Debreczeni Béláné Az Országos M trágyázási Tartamkísérletek talajainak vízgazdálkodása Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, Keszthely Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék Az Országos M trágyázási Tartamkísérletek kutatási program 1966-ban és 1967-ben összesen 26 kísérleti helyen indult meg. Napjainkban 9 kísérleti helyen folynak még a kutatások (Keszthely, Putnok, Kompolt, Nagyhörcsök, Hajdúböszörmény, Bicsérd, Mosonmagyaróvár, Iregszemcse, Karcag). A kutatások során a m trágyázás hatását többféle szempontból vizsgálták (hatása a termés min ségére, a növények tápelem tartalmára, a talaj nitrogénforgalmára, stb.), ugyanakkor kevés a kísérletek talajaira vonatkozó talajfizikai és vízgazdálkodási vizsgálati eredmény. E hiány pótlása több szempontból is fontos. Egyrészt a vizsgálati eredmények ismerete segítséget nyújthat a növények tápanyaggazdálkodásával összefügg kísérleti eredmények egzaktabb értelmezéséhez. Ezen felül a mért talajfizikai és vízgazdálkodási paraméterek fontos alapadatai lehetnek a kísérleti helyeken alkalmazandó, tesztelni kívánt különféle termésmodelleknek is. Vizsgálatainkhoz 2005. nyarán a fent említett kísérleti helyeken talajszelvény feltárást végeztünk, genetikai szintek szerint eredeti szerkezet , illetve bolygatott talajmintákat vettünk. A szelvények morfológiai leírása, a mintákhoz kapcsolódó laboratóriumi alapvizsgálatok, illetve kémiai vizsgálatok mellett elvégeztük a talajszelvények egyes genetikai szintjei szerint a mechanikai összetétel vizsgálatokat (hazai és FAO szabvány szerint), a víztartó képesség méréseket (porózus kerámialapos extraktorokkal meghatározott pF görbék), és a hidraulikus vezet képesség méréseket (csökken folyadéknyomás módszere). Közleményünkben ezen vizsgálataink eredményeit kívánjuk bemutatni.

Pásztor László – Szabó József – Bakacsi Zsófia A Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Magyarországon számos terület, jelent s projekt igényli vagy fogja igényelni a közeljöv ben az INSPIRE-ban is megfogalmazott alapelveknek megfelel digitális, térképi alapú talajtani információt. Az agrár-környezet-gazdálkodás programok sikere megkívánja a célterület agrár-környezeti állapotának felmérését, a terület általános környezeti állapotának, agrárpotenciáljának, mez gazdasági termelésre való alkalmasságának és a talajok sérülékenységének és regeneráló-képességének megismerését. A VTT keretében megvalósítandó tározók területén és környezetük-ben szintén fontos követelmény a talaj vízháztartásának jellemzése és a tájgazdálko-dás feltételeinek talajtani szempontú értékelése, valamint a talaj nedvességforgal-mának, a talajvízmérleg elemeinek, a talajkészletek térbeli helyzetének térségi szin-t jellemzése és a talajállapot id beni változásainak nyomonkövetése. Részletes és megbízható talajtani információra azonban számos további terület is igényt tart (é-l hely térképezés, belvíz és aszály érzékenység térképezés, hidrológai modellezés). Magyarországon jelent s természetföldrajzi, talajtani információ gy lt össze a ki-terjedt talajtaniagrogeológiai felvételezéseknek köszönhet en. Az összegy lt ada-tok és az azok alapján szerkesztett térképek különböz léptékben születtek a gazdál-kodásitól az országos szintig. A kisebb lépték ek országos fedettséget adnak, a részletesebbek ellenben nem. A legrészletesebb, országosan elkészült térképi alapú talajtani adatrendszer a Kreybig-féle Átnézetes Talajismereti térképezés anyaga. A világ egyéb tájaihoz hasonlóan hazánkban sem várható új, országos, részletes térképezés a közeljöv ben. Az elmúlt két évtizedben a térképi alapú talajtani információk jelent s része, bár f képpen a kisebb méretarányúak, kerültek digitális feldolgozásra és épültek be különböz térbeli (talaj)információs rendszerekbe. A részletesebb adatok feldolgozásának id közben megteremt dtek a technikai feltételei és az igény is megn tt a nagylépték digitális talajtani információkra, ezért el térbe került az ilyen adatokat szolgáltatni képes rendszerek kialakítása. A fentebb említett tulajdonsága miatt ezek között kitüntett szerep jut a Kreybig térképezés digitális feldolgozásának és az ezen alapuló Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer (KDTIR) kialakításának. A KDTIR nem egyszer en az átnézetes talajtérkép sorozat információ tartalmának digitális változata, hanem egy olyan térbeli talajinformációs rendszer, amely értéknövelten, konzisztens módon fogja össze az archív adatokat egy olyan téradat rendszerbe foglalva, amely megteremti az eredeti információ anyag mind pontosabb és részletesebb feldolgozását és kiaknázását, valamint a továbbfejlesztés, a pontosítás és megbízhatóság növelésének számos lehet ségét.

Patocskai Zoltán – Bidló András – Kovács Gábor – Heil Bálint Az erdészeti term helyi tényez k, mint min ségi paraméterek numerikussá tételének lehet ségei a term helyi tényez k és a faterm képesség közötti kapcsolat számszer meghatározásához Nyugat-Magyarországi Egyetem, Term helyismerettani Intézeti Tanszék, Sopron A kutatás célja, hogy az erdészeti term helytípus változat és a faterm képesség közötti összefüggéseket számszer sített adatokkal reprezentálja. Az erdészeti célú ökológiai értékelés alapja a term helytípus változat, valamint az ehhez kapcsolódó legfontosabb környezeti tényez k meghatározása (MAJER ET AL.1962, JÁRÓ ET AL 1966). Magyarországon az Erd állomány Adattár tartalmazza az erd részletek adatait. A fatermési táblák függvényesíthet k (GÁL 1986), amelyek segítségével a kortól függetlenné tehet a faterm képesség. A két adathalmaz összefüggései közötti kapcsolatot statisztikai módszerekkel vizsgáltuk. Ezekb l az adatokból el zetes sz rés után az alábbi szempontok szerint leválogatásra kerültek az egyes term helyi tényez k és fafajonként, korosztályonként a faterm képesség adatok. Azokat az erd részleteket vettük vizsgálat alá, amelyekben a term hely meghatározás közvetlen úton történt. Az erd részletek korát 20 és 100 év között vizsgáltuk, és azokat az erd részlet adatokat találtuk felhasználhatónak, amelyeknek fafaj szerinti elegyaránya nagyobb volt, mint 50 %. Az adatokat a statisztikai vizsgálatokhoz el készítettük, ezért els lépésként két és háromdimenziós mátrixokat alkottunk, amelyek segítségével az egyes term helyi tényez k faterm képességben szerepet játszó súlyának valószín sége került megállapításra, illetve az, hogy milyen irányban befolyásolják a faterm képességet. A faterm képesség megállapítására a nagyszámú adatokból átlagokat képeztünk. Az adatbázisban szerepl min ségi változók átalakításra kerültek mennyiségi változókká. A mennyiségi változók kialakítása szakmai szempontok és a gyakorlati tapasztalatok alapján számmal történik, majd az így létrejött adatbázisból többváltozós regresszió segítségével egy regressziós függvényt állítottunk el . A kapott eredmények alapján megállapíthatók a term helytípus változatok, és az azokon alkalmazható célállományok várható faterm képessége számszer sített formában, az eddigi empirikus adatokon nyugvó kijelentések helyett. Ezek az eredmények lehet séget adnak majd a továbbiakban arra, hogy azokon a területeken, ahol jelenleg nem áll erd , a meghatározott term helyi tényez kön nyugvó ökológiai pontszámok alapján viszonylag pontosan el re megbecsülhessük a faterm képességet és annak ismeretében a terület erd érték-számítása is nagyobb pontossággal megadható. A kidolgozott módszerek és azok alkalmazhatóságát szükséges a gyakorlatban is mintaterületeken tesztelni. A kutatást az NKFP 4. programja támogatja.

Ristolainen1 Antti – Farkas2 Csilla – Alakukku1 Laura A talajnedvesség-tartalom területi eloszlásának tanulmányozása kötött talajon 1 MTT Agrifood Research Finland, Environmental Research, E-House, 31600 Jokioinen, Finland, [email protected] 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A fenntartható és a környezetei elemek változásához igazodó helyspecifikus növénytermesztés alapja a talajtulajdonságok és a talajvízmérleg térbeli változatosságának ismerete. Kutatásaink során a talajvízmérleg elemeinek területi eloszlását tanulmányoztuk nagy agyagtartalmú talajon Finnország déli részén. Vizsgálatainkat a mintaterületre létrehozott talajtani térbeli adatbázisra és a SWAP talajnedvesség-forgalmat szimuláló modellre alapoztuk. 2002-ben két mez gazdasági tábla (J1 és J2) 30 (J1), illetve 21 (J2) pontjából szedtünk bolygatott és bolygatatlan talajmintákat három különböz mélységb l a talaj mechanikai összetételének és a talajhidrológiai függvények meghatározása céljából. Három éven keresztül (2002-2004) a vegetációs id szakban átlagosan kéthetente mértük a talaj 0-30 és 0-60 cm-es rétegének nedvességtartalmát a kiválasztott 30 (J1) és 21 (J2) monitoringpontban. Ugyanezen id szakban folytonos talajnedvesség-tartalom méréseket végeztünk TDR szondával egy, a területre jellemz referencia-szelvény 0-30, 40-70 és 70-100 cm-es rétegében. A SWAP matematikai modellt a referencia szelvényben mért talajnedvesség-dinamika értékekre kalibráltuk. Elvégeztük a talajhidrológiai függvények skálázását a modelleredmények területi kiterjesztése céljából. A modell bemen adatai közé tartozó talajfizikai függvényeket két eltér módon (a matematikai és a skálázott átlag-görbékkel) definiáltuk a talajnedvesség-tartalom területi átlagának meghatározására. Megállapítottuk, hogy a mintaterületre létrehozott adatbázis megfelel alapot szolgáltatott a SWAP modell adaptációjához és a modelleredmények térbeli értelmezéséhez. A skálázott átlag-görbékkel definiált talajhidrológiai függvények jobban jellemezték a talajnedvességtartalom területi átlagát, mint a matematikai átlagolással meghatározott görbék. A skálázási együtthatók alkalmazásával kielégít becslést kaptunk a talajvízmérleg elemeinek területi eloszlására. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a terület talajainak vízforgalmát jelent sen meghatározza a stabil gilisztajáratokon beáramló víz mennyisége, ezért szükség van a makropórusos vízáramlás részletesebb tanulmányozására.

Simon László1 – Biró Borbála2 – Széles Éva3 – Balázsy Sándor4 Növények és mikrobák szerepe a szelénnel szennyezett talajok fitoextrakciójában 1 Nyíregyházi F iskola, Táj-és Környezetgazdálkodási Tanszék 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Rhizobiológiai Kutatórészleg, Budapest; 3Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Élelmiszertudományi és Min ségbiztosítási Tanszék; 4 Nyíregyházi F iskola, Biológia Intézet A fitoremediáció során növények (illetve a velük társult mikroorganizmusok) segítségével tisztítják meg a környezeti elemeket a szervetlen vagy szerves szennyez anyagoktól. Megvizsgáltuk, hogy a szelénnel mesterségesen elszennyezett talajokból a szareptai mustár, takarmányretek, és a lucerna mennyi szelén fitoextrakciójára képes. Tanulmányoztuk továbbá, hogy a szelénnel szennyezett talajokban milyen mikrobacsoportok vannak jelen, és azok közül vannak-e olyan fajok, melyek a serkethetik a szelén fitoextrakcióját. Tenyészedényes fényszobás kísérletben a szelenittel (2,5 mg/kg Na2SeO3) elszennyezett barna erd talajból (vályogos homok, pHKCl 6.6, CEC 18.1 cmolc/kg) a szareptai mustár levele 21,1 µg/g, a takarmányreteké 34,9 µg/g szelént akkumulált. 2,5 mg/kg szelenát (Na2SeO4) kijuttatás esetén ezek az értékek jelent sen megemelkedtek, és elérték a 657 µg/g-ot a szareptai mustár, illetve a 745 µg/g-ot a takarmányretek levelében. A rizoszférából vett, szelénnel szennyezett talajmintákban Bacillus, Corynebacterium, Pseudomonadaceae és Staphylococcaceae fajokat találtunk. A nagyhörcsöki nehézfém-szennyezést tanulmányozó szabadföldi tartamkísérletben 1991-ben a mészlepedékes csernozjom talajt (vályog, pHKCl 7,1, CEC 30 cmolc/kg) 0, 30, 90, 270 és 810 kg/ha nátrium-szelenittel szennyezték el. Annak ellenére, hogy a szelén jelent s része id közben a mélyebb rétegekbe mosódott ki, 2005-ben a kezelt parcellákról betakarított lucerna szénájában 85,3–727 µg/g szelént mértek. A kitenyészthet mikrobaszámokban (heterotrófok, spóraképz k, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) a kontroll és a szelén-kezelt talajok között a legtöbb esetben nem találtunk ugyan szignifikáns eltérést, a kontroll törzsek mégis nagyobb fokú Se-érzékenységet mutattak in vitro, amikor a táplevesbe 0–0,1–0,3–1,1–3,4 és 10 mM Na2SeO3-et jutattunk ki. A szelénnel szennyezett talajmintákból els sorban Actinomyces, Bacillus, Corynebacterium és Micrococcus fajokat tudtunk izolálni. Feltételezzük, hogy a nagyobb szelén-terhelést kapott talajokból izolált törzsek a rizoszférába kijuttatva alkalmasak arra, hogy a növények Se-fitoextrakcióját tovább javítsák. A fenti munkát az OTKA T43479, T46610 kutatási programok, dr. Simon László tevékenységét az OM Széchényi István ösztöndíja támogatta.

Sipeky Csilla1 – Árvay Gyula2 – Czakóné Vér Klára1 Indukált talajlégzés intenzitásának vizsgálata fémmel kezelt talajokon 1 Pécsi Tudományegyetem Környezettudományi Intézet Talajtani és Klimatológiai Tanszék 2 Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Talajbiológiai Laboratórium Azt az energiaátadó folyamatot, melyben a talajok oxigént nyelnek el, és széndioxidot bocsátanak ki, a talajban él , anyagcserét folytató szervezetek írányítják. A talajhoz adott glükóz oldat hatására a talajlégzés sajátos módon változhat, ezáltal lehet ség nyílik a talaj informatív mikrobiológiai jellemzésére. Kísérletünk során SIR (Substrate Induced Respiration) módzserrel vizsgáltuk, hogy gyorsan lebomló szénforrás (glükóz) hatására hogyan változik nehézfémmel kezelt talajok mikróbaközösségének aktív anyagcserét folytató frakciója. A laboratóriumi modell-kísérletben három, fizikai féleségében eltér baranyai talajt (típusos mészlepedékes csernozjom, kovárványos rozsdabarna erd talaj, karbonátos réti csernozjom) vizsgáltunk. A talajmintákat két TIM pontról és egy regisztrált helyr l vettük. A kezelésekhez a Cu2+, Ni2+ és Pb2+ vízben oldható vegyületeit (CuSO4*5H2O, NiCl2*6H2O, (CH3-COO)2Pb*3H2O) használtuk. A talajokat 0, 50, 200 és 800 kg/ha fémdózissal terheltük. Ismert tömeg talaj CO2termelését mértük áramlásos rendszerben infraanalizátorral a kezelést l eltelt 0., 7., 14. és 28. napokon, óránként egyszer, minimum 8 órás intervallumban. A mért respirációk analóg jeleit ismert CO2 koncentrációjú gáz jeléhez viszonyítva számszer sítettük, és mg CO2 / 100 g talaj / 1 h mértékegységben fejeztük ki. A SIR meghatározását három ismétlésben végeztük el. Eredményeinkb l a következ a következtetéseket vonhatjuk le. Fémszennyezés hatására legnagyobb mértékben a kovárványos rozsdabarna erd talaj respirációs aktivitása csökkent. Ezzel szemben a típusos mészlepedékes csernozjom talaj légzési aktivitását megnövelte a fémszennyezés. Az egyes fémeket tekintve elmondhatjuk, hogy a Cu és a Ni jelenléte csökkentette a respirációs aktivitást, míg az Pb emelte. Dózishatást csak a Ni esetében a karbonátos réti csernozjom talajnál tapasztaltunk. A SIR-t befolyásolják a talaj fizikai és kémiai sajátosságai, a fémszennyezés típusa és mértéke, és a szennyezést l eltelt id . Ezzel a kísérlettel modellezhetjük a talajok természetes öntisztuló képességét és a fémszennyezés remediációját.

Sisák István – Bámer Balázs Agrár-környezetvédelmi portál fejlesztés a Georgikon Térképszerveren Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, A 3/024/2001 NKFP projektben (Szabályozási alternatívák a diffúz foszfor terhelés csökkentésére a Balaton vízgy jt jén) létrejött a Georgikon Térkép-szerver, ahol a projekt térképi formában megjeleníthet eredményeit tettük közzé. Ennek bázisán a GVOP-3.1.1.2004-05-0383/3.0 projektben (Interneten keresztül elérhet automatikus eróziós modell fejlesztése a Balaton vízgy j-t jére és adaptálása más környezetre) célul t ztük ki a térképszerver tovább-fejlesztését olyan módon, hogy a jöv ben jelentkez agrár-környezetvédelmi információk iránti igényt széleskör en kielégíthesse. A cél érdekében elvégeztük a Balaton teljes vízgy jt jén az 1:10.000 méret-arányú topopgráfiai térképek digitalizált magasságvonalai alapján a részletes (10*10m) domborzati modell generálást és ennek segítségével újrarajzoltuk a vízgazdálkodási kerettervben meghatározott 96 kisvízgy jt határait, amelyek-r l eddig csak nagyon durva (1:400.000) térkép állt rendelkezésre. Elvégetük a Horváth-Kamarás (1980) által készített eróziós tanulmány eredményeinek a hozzárendelését a kisvízgy jt khöz. Digitalizáltuk a vízügyi mér hálózat mér -állomásainak a helyét és azon vízfolyásokat, amelyeken a mintavételeket vég-zik. Bemutatunk egy példát arra, hogy a vízügyi adatbázis és a mez gazdasági adatbázis összekapcsolása mindkét terület számára új információt szolgáltat ezért ezt rendszer szinten is meg kellene oldani. Többféle talajtérkép feldolgozásával (földértékelési, Kreybig, Géczy) a teljes vízgy jt re részletes talajtani adatbázist hoztuink létre. Megteremtettük annak feltételeit, hogy az eróziót befolyásoló, a gazdálkodástól függ tényez ket (termesztend kultúra, agrotechnika, esetleges talajvédelem) az interneten ke-resztül gy jthessük be a gazdálkodóktól, és az általános talajveszteségi egyenlet grides környezetre adaptált változatának a segítségével táblaszint erózós számítást tudunk végezni. Ebben a számításban figyelembe vesszük a kérdéses mez gazdasági tábla „vízgy jt jét”, és a ráfolyási terület felszínborítását is. Természetesen az erózió csak egy, bár talán a legfontosabb területe az EU ké-szül talajvédelmi szabályozásának, de a Georgikon Térképszerveren kialakított portál és a mögötte álló térinformatikai apparátus az agrár-környezevédelem bármely területének hatékony támogatója lehet. A Balaton vízgy jt je a Víz-Keretirányelv szerint kialakított egyetlen olyan vízgy jt Magyarországon, amely teljes terjedelmében az országhatáron belül található, ugyanakkor fontos turisztikai célpont is. A védelme érdekében egy komplex információs rendszer felállítása szükséges, amelynek alrendszere lehet az általunk létrehozott portál.

Szabó József – Pásztor László – László Péter – Dombos Miklós – Bakacsi Zsófia Talajtérképek pontosságának növelése aktuális talajállapot felvételezéssel Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A talajokra vonatkozó információk publikálásának hagyományos eszköze, a fel-használók többsége számára a digitális adatok korában is legkönnyebben interpre-tálható talajfolt térkép, melynek pontossága többféleképpen növelhet : a folthatárok mind pontosabb megrajzolásával; a talajfoltok térbeli finomításával folton belüli inhomogenitások figyelembevételével; illetve a foltokra jellemz adatok pontosítá-sával (precízebb mérés, aktuálisabb információ, korszer bb módszertan/ osztályozás). Mindháromra lehet séget ad egy nagylépték térbeli talajinformációs rendszer terepi térinformatikával támogatott talajállapot felvételezésel történ reambulálása. Az MTA TAKI archív talaj felvételezési adatok feldolgozásán és aktuális talajállapot felvételezésen alapuló kísérleti módszertant fejlesztett az aktuális talajállapot leírására, illetve a talajállapot változás detektálására, amely -az eddigi mintaterületi adatgy jtéseink és terepi felvételezéseink tapasztalatai alapján- alacsony el készítési, felvételezési költségek mellett gyors és hatékony információt szolgáltat a mintaterület aktuális talajtani viszonyairól. A mintaterület környezetében a rendelkezésre álló archív talajfelvételezés térképi- és leíró adataiból felépített térinformatikai adatbázis alapján elhatároljuk az agroökológiai egységeket, (talajföldhasználati foltokat), amelyek aktualizálásához támaszkodunk a terület nagyfelbontású domborzati modelljére és a távérzékelés adataira (ortografikus légifelvételek) is. Azonosítjuk az így elkülönített folt objektumokhoz az eredeti terepi felvételez , illetve az archív térkép szerkeszt je által meghatározott és általa a talajfolthoz rendelt reprezentatív talajszelvény(eke)t. Ezen referencia szelvények, illetve el re kijelölt mintavételi helyek felkereshet k és -a valós id ben rendelkezésre álló térbeli adatok és a terepi valóság egybevetésével- revideálhatók, áthelyezhet k. Szintén ezen információk adnak lehet séget a térbeli kiterjeszthet ség vizsgálatára, esetleg a levont tanulságok alapján esetlegesen monitoring pontok kijelölésére, továbbá a talajfoltok terepen történ geometriai reambulálására: finomítására, pontosítására, újra rajzolására. A terepi felvételezés során elvégezzük a régi/új referencia helyek módszertanilag rögzített feltárását, illetve azok verifikációját. A múltbéli és az aktuális talajtani leírás összevetésével meger sítjük a felkeresett referencia szelvény státuszát, illetve eltér talajtani leírás esetén értelmezzük a talajtani folyamatok következtében beálló változásokat. Az elvégzett felvételezés adatainak, a terepi munka tapasztalatainak és a terepi térinformatikai változásvezetésnek a kiinduló térbeli talajinformációs-rendszerbe történ integrálásával, az annak alapján szerkesztett újabb térképek naprakészsége, pontossága, megbízhatósága nagy mértékben n .

Szeder Balázs1 – Simon Barbara1 – Dombos Miklós 2 – Micheli Erika1 A talajfauna degradációja egy eróziós katénában 1 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöll 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Jelenleg Magyarországon nincsen jól alkalmazható monitoring rendszer mely a biológiai mutatókra épül, illetve a létez Talaj Információs és Monitoring rendszerben sem alkalmaznak kel en átfogó biológiai mutatókat. Ebben a helyzetben nagyon aktuális biológiai módszerek fejlesztése és tesztelése, melyek segítségével skálázható a fellép hatás (pl.: talajdegradáció) mértéke. Hazánkban a mez gazdasági m velés jelent s része mez ségi talajokon történik, melyek természetes állapotukban termékeny talajok. A helytelen m velés hatására a degradáció különböz formái (pl. erózió) lelhet k fel, melyek ökológiai hatásai kevéssé ismertek. Célunk az volt, hogy egy eróziós grádiens mentén kvantitatív kapcsolatot keressünk a talaj fizikai és biológiai degradációja között. A talajfauna degradációját az ugróvillások közösség-szerkezetének változásán keresztül vizsgáltuk a fajszám, összegyedszám és a BSQc (Biological index for Soil Quality based on Collembola) index mérésével. A BSQ egy jelenleg tesztelés alatt álló index mely azon alapszik, hogy a fizikai degradáció növekedésével csökken a valódi talajlakó ugróvillások összegyedszáma. Egy tizenegy pontból álló eróziós fokozat mentén, történt mintavételezés. E pontokon az ugróvillások összegyedszámát, fajösszetételét mértük. A fizikai degradáció mértékét a talaj nedvesség visszatartó képességével és a humuszos szint mélységével fejeztük ki. A humuszos szint mélysége a nem erodált területen 70 cm, a legjobban erodált területen 10 cm volt. A nedvesség visszatartó képesség lineárisan csökkent. Ezek alapján a 11 pont 3 degradációs szintre bontható. Az ugróvillások egyedszáma jól korrelált a nedvesség visszatartó képességgel (r=0,89) ill. a három degradációs szinten az ugróvillások összegyedszámában szignifikáns különbség mutatkozott (F2,41)= 9.2, p<0.001), a nem erodált területhez képest a közepesen erodált területen 40%-, a nagyon erodált területen 75%-os összegyedszám csökkenést tapasztaltunk. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a talaj degradációs folyamatok és az ebb l következ talaj nedvesség visszatartó képesség csökkenés er s negatív hatást gyakorol az ugróvillások közösségeire az összegyedszám, fajszám és ezek alapján számított index tekintetében is.

Szegi Tamás - Hegymegi Péter - Waltner István - Micheli Erika Javaslatok a barna erd talajok osztályozásának módosítására Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék A barna erd talajok, mint f típus a “zonális” talajok közé tartoznak. Elkülönítésük a többi f típustól a feltételezett si erd s vegetációval, illetve a látható talajképz dési folyamatokkal (kilúgzás, agyagvándorlás, savanyodás, podzolosodás, továbbá a pszeudoglej) jellemezhet . Az osztályozás alsóbb szintjein a típusok és altípusok elkülönítése a talajképz dési folyamatok megléte illetve er ssége alapján történik, a pontos, numerikus definíciók sok esetben hiányoznak. Az erd talajok f típus talajok igen széles és változatos skáláját foglalja magába, a gyengén fejlett barnaföldek (amelyek, „csupán” kilgúzással, és szerkezetbeli, színbeli fejl déssel rendelkeznek), a fejlett agyagbemosódásos barna erd talajok (er teljes kilúgzás, savanyodás, agyagfelhalmozódás), a pszeudoglejes barna erd talajok (gyenge vízátereszt réteg felett megpangó víz, glejes márványozottság), illetve a podzolos barna erd talajok (podzolosodás), mellett „átmeneti” talajtípusokat is tartalmaz, mint például a csernozjom barna erd talajok. A World Reference Base for Soil Resources (WRB) alkalmazásakor a barna erd talajok különböz referencia csoportokba sorolnak ki, mint például: Cambisol-ok (fiatal talajok), Luvisol-ok (agyagfelhalmozódásos talajok), Podzol-ok (podzolok), Planosol-ok, Arenosol-ok (homoktalajok) és az Alisol-ok. Ezeknek a referencia csoportoknak jól definiált kritériumrendszere van a színre, a szerves szén tartalomra, a bázistelítettségre, az agyagfelhalmozódásra és a glejes talajtulajdonságokra is. A barnaföldek általában Cambisol-ként sorolnak ki, a többi esetben a korreláció bonyolultabb. A WRB legalacsonyabb szintjén a talajok további jellemzésére, mind kémiai mind fizikai talajtulajdonságok kifejezésére “min sít k” (qualifier) szolgálnak. A poszter példákat sorol fel a Magyar talajosztályozási rendszer és a WRB megfeletetésének nehézségeir l. Javaslatokat teszünk a hazai barna erd talajok típusainak fejlesztesére, definícók, hatátértékek megváltoztatásra és/vagy bevezetésére, továbbá min sít k (qualifier) hozzáadására a WRB rendszerhez hazai tapasztalatok alapján.

Tóth Brigitta1 – Makó András1 – Rajkai Kálmán2 Vízgazdálkodás és termékenység összefüggésének vizsgálata hazai talajtani adatbázisokon 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, Keszthely, Növénytermesztési és Talajtani Tanszék 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Munkánk célja az volt, hogy az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) és a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer (TIM) adatbázisainak felhasználásával vizsgáljuk a talajok vízgazdálkodási és néhány termesztett növény termés adatai közötti kapcsolatokat. A TIM adatbázisban statisztikai klasszifikációs módszerekkel vízgazdálkodási kategóriákat alakítottunk ki a talajok könnyebben mérhet tulajdonságai alapján, majd kiszámoltuk a létrehozott kategóriák jellemz pF-értékeit. Variancia analízissel vizsgáltuk a vízgazdálkodási kategóriák egymáshoz képesti különböz ségét pF0; pF2,5; pF4,2 és pF6,2 értékekhez tartozó víztartó-képesség értékeik alapján. Amely kategóriák nem mutattak szignifikáns különbséget, azokat összevontuk. Az így kialakított kategóriákra megadtuk a különböz pF-pontokhoz tartozó jellemz víztartóképesség értékeket. A rendelkezésre álló, könnyebben mérhet talajtulajdonságok alapján, a vízgazdálkodási kategóriákba sorolást elvégeztük az AIIR adatbázison is. Vizsgáltuk a vízgazdálkodási kategóriák jellegzetes termékenységi mutatóit búza, kukorica, napraforgó és cukorrépa esetén. A közleményben ezeket a vizsgálatainkat mutatjuk be. Ezek az étékelések fontos támpontot nyújthatnak a Demeter földértékelési rendszer köztes min ségjelz értékeinek kidolgozásához.

Tóth Zoltán – Hermann Tamás – Kismányoky Tamás A vetésszerkezet és a talajtermékenység összefüggései Pannon Egyetem Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar A talaj termékenységének kialakulására az edafikus és klimatikus tényez k mellett ill. ezekkel összefüggésben jelent s szerepe van a felszínt borító növényállománynak. A különböz növények fiziológiai és morfológiai sajátosságaikon keresztül közvetlenül, de a talajban visszamaradt rezidumaiknak köszönhet en közvetett úton hosszú távon is befolyásolhatják a talajok termékenységét. Szántóföldi körülmények között ezért a talajtermékenység fenntartásának fontos tényez je lehet a növények termesztésének térben és id ben megvalósuló rendszere, a vetésváltás, ill. a vetésforgó. Dolgozatunkban két különböz vetésforgóban ( szi búza – lucerna – lucerna – szi búza – kukorica; szudáni f – szi búza – zabosbükköny – szi búza – kukorica) vizsgáltuk a különböz tápanyagkezelések (kontroll, m trágya, m trágya+istállótrágya) hatását a talaj szervesanyag tartalmára, NO3--N tartalmára, felvehet foszfor és kálium tartalmára, kémhatására valamint CaCO3 tartalmára vonatkozóan. Vizsgálatainkat Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar kísérleti telepén Ramann-féle barna erd talajon végeztük a Kemenesy Ern irányításával 1963-ban beállított vetésforgó tartamkísérletben. A talajmintákat a kísérlet 41. évében a nyolcadik rotáció után vettük a 0-300 cm-es talajmélységben 20 cm-es rétegenként. A vizsgálati eredmények alapján a következ ket lehetett megállapítani: A mélység növekedésével minden kezelésben fokozatosan csökkent a szervesanyag tartalom, majd az 1 m-es szintet elérve a mélyebb rétegekben már nem változott jelent sen. Mindemellett a lucernás vetésforgóban a talaj fels rétegeiben kissé magasabb szervesanyag tartalom értékek voltak mérhet k a lucernát nem tartalmazó forgóhoz viszonyítva. Legmagasabb volt a szervesanyag tartalom a m trágya+istállótrágyázott parcellákon, míg legalacsonyabb a kontroll parcellákon. A lucernás vetésforgóban és trágyázás hatására jelent sen magasabb volt a nitrát nitrogén tartalom a 0-1 m-es mélységben. A trágyázás jelent sen növelte a talaj felvehet foszfortartalmát, ami a mélység növekedésével csökkent és a 40-60 cm-es réteget elérve már nem volt kimutatható különbség a kezelések hatása között. A trágyázás jelent sen növelte a talaj felvehet kálium tartalmát, ami a mélység növekedésével csökkent és a 80-100 cm-es réteget elérve már nem volt kimutatható különbség a kezelések hatása között. A lucernás vetésforgóban a mésztartalmi eredményekkel összefüggésben alacsonyabb volt a talaj fels rétegeinek pH-ja. A trágyázás kis mértékben (nem szignifikánsan) szintén csökkentette a pH-t ebben a vetésforgóban.

Várallyay György A talaj szerepe az id járási és vízháztartási széls ségek ökológiai hatásainak mérséklésében, illetve fokozásában MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest A Kárpát-medence alföldjei viszonylag kedvez agroökológiai adottságokkal rendelkeznek a fenntartható biomassza-termelés céljára. De, e kedvez adottságok igen nagy tér- és id beni változatosságot mutatnak; szeszélyesek, gyakran kiszámíthatatlanok, s így nehezen el rejelezhet ek; széls ségekre hajlamosak; érzékenyen reagálnak természeti okok miatti vagy emberi tevékenységb l adódó stressz-hatásokra. Az általában kedvez agroökológiai adottságokat els sorban a következ tényez k veszélyeztetik: talajdegradációs folyamatok; széls séges vízháztartási helyzetek; a növényi tápanyagok és a szennyez anyagok biogeokémiai ciklusának kedvez tlen irányú megváltozása. Magyarországon egyre gyakoriabbak, s a jöv ben még gyakoribbá, hosszabbá, súlyosabbá válnak a széls séges vízháztartási helyzetek: egyaránt n az árvíz–belvíz–túlnedvesedés veszélye, ill. az aszályérzékenység. Mégpedig gyakran ugyanabban az évben, ugyanazon a területen. Ennek okai a légköri csapadék nagy és szeszélyes tér- és id beni variabilitása; az es -hó arány és a hóolvadás körülményei; a makro-, mezo- és mikrodomborzat; a talajviszonyok, els sorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai; a növényzet, ill. a talajhasznosítás. Következményei pedig víz-, talaj-, biota-, növény-, termés- és energia-veszteség, valamint fokozódó környezeti kockázatok, károsodások. Ilyen körülmények között megkülönböztetett jelent sége van annak, hogy Magyarország legnagyobb potenciális természetes víztározója a talaj. 0–100 cm-es fels rétegének pórusterébe (30– 35 km³) az évi átlagos csapadékmennyiség (50–55 km³) elvileg kétszerre beleférne. Az egyre gyakoribbá váló széls séges vízháztartási helyzeteket az okozza, hogy ez a tározótér nem tud feltölt dni, hasznosulni, az alábbi okok miatt: – A talaj pórustere vízzel telített, egy megel z nedves id szak csapadéka feltöltötte („tele palack”). – A víz talajba szivárgását vagy egy fagyott („fagyott palack”), vagy egy er sen töm dött, közel víz át nem ereszt („ledugaszolt palack”) felszíni vagy felszín közeli talajréteg megakadályozza vagy korlátozza. – A beszivárgott víz nem tározódik a talajban, hanem a mélyebb rétegekbe vagy a talajvízbe szivárog („lyukas palack”). Következik fentiekb l, hogy a talajvízháztartás-szabályozásának alaptétele a felszínr l jutó víz talajba szivárgásának és a talajban történ hasznos (a növény számára felvehet formában történ ) tározásának el segítése. Ezzel egyaránt csökken a felszíni lefolyás, a párolgási és szivárgási veszteségek; javul a növény vízellátása; s mérsékl dik a káros környezeti mellékhatások kockázata.

Vass Eulália1 – Leviczkyné Dobi Mária2 Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban résztvev területek toxikus elem tartalmának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1 talajtani és agrár-környezetgazdálkodási szakért , Nyíregyháza. 2 talajtani és környezetvédelmi szakért , Agromechanika Kkt., Nyíregyháza. A gazdálkodók 2004. év kés szén ismét lehet séget kaptak, hogy pályázatot nyújtsanak be a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételére. A felhívásra az országban sok termel jelentkezett. A támogatásban részesített földterületeken a tápanyaggazdálkodást ötévente talajvizsgálatra kell alapozni. A vizsgálati megkötések /a vizsgálandó paraméterek köre/ az egyes célprogramokhoz igazodnak, így az integráltés ökológiai célprogramokban az alábbi 8 db toxikus elem vizsgálata is kötelez : króm, nikkel, réz, cink, arzén, kadmium, higany és ólom. Ezek az elemek akár kis mennyiségben az él szervezetbe kerülve akut vagy krónikus egészségkárosodást, illetve mérgezést okoznak. Az akkreditált laboratóriumokban végzett vizsgálati eredményekb l szaktanácsadóként a gazdálkodók felkérésére a területekre adaptált tápanyag-gazdálkodási terveket készítünk. A rendelkezésünkre bocsátott mérési eredmények értékelése során adódott a feladat: hogyan alakul Szabolcs-SzatmárBereg megyében a vizsgált toxikus elemek térbeli elhelyezkedése. Munkánkhoz a talajtani paraméterek nagyfokú egyez sége alapján az alábbi öt térséget jelöltünk ki: Dél-Nyírség, Észak-Nyírség, Rétköz, Szatmár, Bereg. A nyírségi homok fizikai féleség talajokon és a Rétközben a réz, az arzén, az ólom, a króm és a cink mennyisége a rendeletben megengedett határérték alsó harmadában halmozódik, a nikkel pedig a középérték alatt van. A beregi és szatmári kötött talajokon az ólom és a réz hasonló értékeket mutat mint az el z ekben említett homoktalajokon, míg a nikkel a fels megengedett értékhez közelít. Ezzel szemben a króm, az arzén és a cink a méréstartományban nagy szórást mutat ezeken a területeken. A higany és a kadmium mért eredményei igen kevés kivételt l eltekintve mindenütt a vizsgálati kimutathatóság alatti érték ek, ezért azokat nem értékeltük. Eddigi eredményeink szakmai közönség elé bocsátását figyelem-felkeltésnek szántuk, még nem alkalmas megbízható következtetések levonására. A téma a folyamatosan elkészül vizsgálati eredmények bevonásával és egyéb paraméterek figyelembe vételével, (pl. összefüggések a pH, kötöttség, bázistelítettség) további feldolgozást kíván, amib l nem maradhat ki a TIM-pontok vizsgálatsorának beépítése sem.

Támogatónk:

LABSYSTEM

… a megbízható partner több mint 10 éve! MILESTONE Mikrohullámú készülékek AAS, ICP, ICP-MS, GC, GC-MS vizsgálatok minta-el készítéséhez. roncsolók extraktorok reaktorok hamvasztók savdesztillálók clean chemistry RETSCH Minta-el készít berendezések talajdarálók vágó- és golyósmalmok örl berendezések homogenizátorok szitarázógépek mintaosztók, adagolók… STUART Laboratóriumi készülékek kémcs rázók, rázógépek mágneses kever k f t lapok kever pálcás motorok desztilláló berendezések rázóvízfürd k…

SCHOTT, PYREX, QUCKFIT Üvegeszközök általános üvegeszközök speciális üvegáruk rekatorok h t k….

DELTALAB M anyag laboreszközök pipettahegyek kémcs állványok tárolóedények autoklávozható zsákok mér edények egyszer használatos eszközök… JENCONS Folyadékadagolók mechnaikus és elektronikus pipetták diszpenzerek, büretták perisztaltikus adagolók pipettázó feltétek… TOVÁBBI TERMÉKEINK: elem-analizátorok, autoklávok, szárítószekrények, inkubátorok, vízés h mér k, pH mér k, adatgy jt k, h t - és fagyasztószekrények, olajfürd k, mikrobiológiai berendezések, sz réstechnikai eszközök és berendezések, laborhigiéniai és munkavédelmi eszközök, t zálló- és biztonsági szekrények, vákuumszivattyúk és rendszerek, kemencék, h t -f t cirkulátorok…..

KÉRJE RÉSZLETES, INGYENES KATALÓGUSUNKAT! Labsystem Kft. 1035 Budapest, Miklós u. 15. Tel.: 1-436-0790, 1-436-0791 e-mail: [email protected]

Fax: 1-250-1241 web: www.labsystem.hu