Előadás #1
Az anatómia helye és szerepe a gyógyító orvostudományban. Dr. Mihály András tanszékvezető egyetemi tanár
2014. szeptember 1.
Az Anatómiai Intézet (Kossuth L. sgt. 40.; http://anatomy.szote.uszeged.hu/Anatomy/) • Prof. Dr. Mihály András intézetigazgató, egyetemi tanár, MTA doktora • Prof. Dr. Nógrádi Antal egyetemi tanár, MTA doktora • Dr. Kovács Annamária egyetemi docens, orvostudomány kandidátusa • Adjunktusok: Dr. Bálint Erika, PhD, Dr. Czigner Andrea, PhD, Dr. Dobó Endre, PhD, Dr. Gyegyóújfalvi-Lázárné Dr. Hegedűs Hajnalka, Dr. Molnár Gergely, PhD, Dr. Pór István, Dr. Szabados Andrea, PhD, Dr. Szigeti Csaba, PhD, Dr. Weiczner Roland, PhD • Tudományos munkatárs: Dr. Süle Zoltán, PhD • Tanársegédek: Krisztinné Péva Beáta, Fejesné Bakos Mónika • Tudományos segédmunkatársak: Pajer Krisztián, Kruppa Eszter, Mátyás Adrienne, Károly Norbert, Harkai Anikó • Intézeti orvos: Dr. Pór Erzsébet • Ösztöndíjas és kredites demonstrátorok: mindösszesen 13 fiatal kolléga segíti a diplomás oktatók munkáját.
Morphologia: alaktan (morphé = alak) Anatomia: bonctan (anatemnein = szétvágni, boncolni) Rendszeres anatómia: a szervrendszerek leírása. Tájanatómia: testtájak leíró anatómiája tekintettel a képletek egymáshoz való viszonyaira. Alkalmazott anatómia: sebészi anatómia, radiológiai anatómia, művészeti anatómia. Mikroszkópos anatómia: szövettan és sejttan (histologia, cytomorphologia). Fejlődéstan (embryologia): a szervek és szervrendszerek kialakulása a fogamzástól a születésig.
Az Anatómia tárgy programja • I. szemeszter: általános anatómiai fogalmak (csont, ízület, izom, ér- és idegrendszeri alapfogalmak); végtagok leíró- és metszeti anatómiája. Szív- és légzőrendszer anatómiája, törzs csontjai, ízületei, izmai. A koponya anatómiája. Alapszövetek. • II. szemeszter: Az emésztőrendszer anatómiája és szövettana. Az urogenitális szervek anatómiája és szövettana. Mellüreg, hasüreg, kismedence és gát boncolása. Immunrendszer és endokrin rendszer. • III. szemeszter: A központi idegrendszer anatómiája és szövettana. Érzékszervek anatómiája és szövettana. Fejnyak tájékok anatómiája és boncolása. Általános fejlődéstan és embryogenesis.
Vizsgaformák • Szóbeli gyakorlati vizsgák a boncteremben és a szövettani teremben (félévente átlagosan két-két alkalommal). Ezek eredménye gyakorlati jegyként az indexbe kerül. • Kollokviumok (2): összefoglaló szóbeli vizsgák többféle kérdéstípussal, az év közben használt képanyaggal (anatómiai, szövettani és radiológiai ábrák), és cadaverekkel. • Szigorlat: írásbeli és szóbeli, elméleti és gyakorlati részekből áll, három tagú vizsgabizottság előtt.
Tanulás módszerei: tankönyv, anatómiai atlasz, szövettan könyv és fejlődéstan könyv szükséges. A gyakorlatok és előadások anyagait az intézet honlapján mindenki megtalálja. Az anatómia gyakorlatokon cadaver boncolás, szövettan gyakorlatokon mikroszkópos metszetnézés történik. Ajánlatos jegyzetelni a tantermi előadásokon.
Tankönyv nélkül nem lehet anatómiát tanulni • Réthelyi-Szentágothai: Funkcionális anatómia • Röhlich: Szövettan • Atlasz (Sobotta, Kiss-Szentágothai) • Donáth: Anatómiai nevek
Az emberi test részei • Fej (caput) • Nyak (collum) • Törzs (truncus): mellkas (thorax), has (abdomen), medence (pelvis) • Végtagok (extremitas, membrum): felső végtag (extremitas superior; membrum superius), alsó végtag (extremitas inferior; membrum inferius)
A törzs további részei • • • • • •
Mell (pectus) Has (abdomen, venter) Lágyék (inguen) Hát (dorsum) Ágyék (lumbus) Fartájék (regio glutea)
A végtagok további részei • • • • • • • • • •
Vállöv (cingulum pectorale) Hónalj (axilla) Kar (brachium) Alkar (antebrachium) Kéz (manus) Medenceöv (cingulum pelvicum) Csípő (coxa) Comb (femur) Lábszár (crus) Láb (pes)
Collum, cervix
Pectus (thorax elülső felszíne) Abdomen, venter umbilicus Inguen
Caput Collum, cervix Thorax (cavitas thoracis)
Abdomen (cavitas abdominis) Pelvis (cavitas pelvis)
Tüdők, szív, nagy erek
Máj, gyomor, lép, belek
Húgyhólyag, prostata, végbél
Dorsum
Lumbus
Regio glutea
A MEDICINA (benne az anatómia) KULTÚRTÖRTÉNETE EURÓPÁBAN • Mélységes mély a múltnak kútja… (Thomas Mann) • The amount of information in a system is a measure of its degree of organization. (Norbert Wiener) • Az emberi testről való információk úgy 6000 - 8000 éve gyűlnek és még most sem teljesek.
ASKLEPIOS
HIPPOCRATES (i.e. 460-370)
Aszklépiosznak hat gyermeke volt, közülük két fiú, Makháón és Podaleiriosz nevét megőrizte az utókor: Makháón az Iliászban szerepel mint hadisebész, Podaleiriosz pedig a hagyomány szerint a belgyógyászok őse (csak azért, mert a trójai háborúban semmi érdemlegeset nem csinált). A lányok közül Hygieia az egészség őrzője, Panakeia pedig a gyógyszerek jó ismerője volt. A „hygiene” az egészség megőrzésére irányululó tisztaság fogalma. A „panácea” a régi időkben a mindent gyógyító varázsszer. Ezek a szavak a görög mitológiában gyökereznek. Az Iliász eképpen örökíti meg Aszklépiosz fiát: „…szólítsd sebesen közelünkbe Makháónt, tisztanevű Aszklépiosz orvos igaz fiusarját, hogy megnézze … a hős Meneláoszt, kit nyíllal meglőtt egy nyíllal bánni tudó….” (Devecseri Gábor fordítása)
Hippocrates (i.e. 460-370) • A pragmatikus, tapasztalaton alapuló orvoslást teremtette meg. • Aszklépiosz-sarj volt ő is. • Elindította az európai orvoslást azon az úton, melyen jelenleg is halad (Benedek István). • Apja, nagyapja orvos (aszklépiád) volt, anyja szülésznő.
Corpus Hippocraticum • • • •
Általános utasítások (etika,…) Anatómia, élettan Kórtan, diagnosztika Sebészet, szemészet, szülészet, nőgyógyászat • Étrend, gyógyítás, kórjóslat
Galenus (i.sz.130-200) művei • • • • • • • •
Orvosfilozófia Anatómia, fiziológia Higiénia Pulzustan Dietetika Kórtan Terápia Kommentárok Hippokratészhez
ARANYÉR-, ORRPOLIP- ÉS HÁLYOGMŰTÉT A XII. SZÁZADBAN
BETEGVIZSGÁLAT A KÖZÉPKORBAN
beteg
orvos
A HALÁL ÉS AZ ORVOS
Névtelen szerző a XV. század végén: terhes nő belső szervei. (Vatikáni Könyvtár anyaga.)
LEONARDO DA VINCI (1452-1519) ANATÓMIAI RAJZAI
VESALIUS ELŐTTI ANATÓMIA a XVI. században (Berengario, 1535)
Andreas Vesalius (1514-1564) • Szülei a Rajna menti Weselből kerültek Brüsszelbe, ahol Vesalius született. • Orvosi tanulmányait Leuvenben, Párizsban és Padovában folytatta. • Galenus szerint tanított, és sokat boncolt. • A tanítás mellett sebészként is dolgozott. • Padovában írta meg a Fabrica-t, melynek illusztrátora Tiziano tanítványa, Calcar volt. • A Fabrica-t Baselben adta ki 1543-ban. • Ettől kezdve élete igen zaklatottá vált: számos támadás érte a tudományos nézetei miatt.
ANDREAS VESALIUS (1514-1564) ÉS FŐMŰVE A „FABRICA” (1543)
OSTEOLOGIA
MYOLOGIA
WILLIAM HARVEY (1578-1657) Exercitationes anatomicae de motu cordis et sanguinis (1628)
A MIKROSZKOPIZÁLÁS ÉS A MIKROSZKÓPOK FELTALÁLÓI LEEUWENHOEK (1632-1723) ÉS ROBERT HOOKE (1635-1703)
MARCELLO MALPIGHI (1628-1694) Felfedezte a hajszálereket, leírta a vese glomerulusait, a tüdő alveolusait, a lép szövettani szerkezetét, és sok mást. A tudományos igényű szövettani vizsgálatok bevezetése terén nagy érdemeket (és sok ellenséget) szerzett.
A XVII. és XVIII. század • Jean Riolan (1580-1657): mesenterium, mesocolon (arcus Riolani) képletei, mellékvesék. • Thomas Willis (1621-1675): agyféltekék felszíni anatómiája (circulus arteriosus Willisii). • Caspar Bartholin (1655-1738): Bartholin-mirigy, Bartholin-vezeték. • Luigi Rolando (1773-1831): neuroanatómus (sulcus Rolandi).
• Francis Glisson (1597-1677): könyvet írt a máj anatómiájáról (a máj kötőszövetes tokja a Glisson-féle tok). A gyermekgyógyászat úttörője volt az angolkór (rachitis) pontos leírásával. • Franciscus Sylvius (1614-1672): fossa Sylvii. • Nathaniel Highmore (1613-1685): a sinus maxillaris pontos leírása (is) a nevéhez fűződik. • Gasparo Fontana (1730-1803): a firenzei anatómiai múzeum fűződik a nevéhez (Fontana-féle rések – spatia anguli iridocornealis).
A medicina haladása • Morgagni, Giovanni (1682-1771): a kórbonctan és a kórtan megalapítója (az anatómia professzora Padovában). Boncolással bizonyította, hogy a betegségeket jól leírható morfológiai kép jellemzi. • Edward Jenner (1749-1823): vidéki orvosként a himlő elleni vaccinatio módszerét fedezte fel. • Leopold Auenbrugger (1722-1809): a mellkasi diagnosztika úttörője. • Theophile Laennec (1781-1826): a sztetoszkóp feltalálója.
A XIX. század • Narkózis: William Morton alkalmazza az étert altatásra (1846). James Simpson a kloroformot vezeti be szülő nők narkózisa céljából (1847). • Helyi érzéstelenítés: Karl Ludwig Schleich berlini sebész alkalmazott először kokain oldatot idegek köré fecskendezve (1892). • Aszepszis, antiszepszis: Semmelweis Ignác (1847). Joseph Lister (1827-1912) jó húsz évvel később vezette be a karbolsavas lemosást a sebfertőzés megelőzésére.
A SZEGEDI ANATÓMIAI INTÉZET IGAZGATÓ PROFESSZORAI
Prof. Dr. Davida Leó (1921) Prof. Dr. Davida Jenő (1921-1929)
Prof. Dr. Kiss Ferenc (1929-1934)
Prof. Dr. Gellért Albert (1934-1968)
Osteologiai bevezető Os, ossis = csont
A HOSSZÚ CSÖVES CSONT ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE EPIPHYSIS Epiphysis-porc maradványa
DIAPHYSIS
METAPHYSIS
Cavum medullare
Substantia spongiosa
Substantia compacta
A FEMUR PROXIMÁLIS EPIFÍZISE SZIVACSOS ÁLLOMÁNYÚ CSONT
Substantia compacta Substantia spongiosa
Endosteum és periosteum • Endosteum: a csont valamennyi belső üregét (a Havers-csatornákat is) endosteum borítja. Endosteum: kollagén fibrillumok vékony rétege + egy összefüggő sejtréteg (őssejtek, osteoprogenitor sejtek, osteoblastok és osteoclastok). • Periosteum: a csont egész külső felszínét borítja (kivéve a porccal fedett felszínek). Két rétege van: 1. kívül stratum fibrosum (rostos kötőszövet); 2. belül stratum osteogenicum (az endosteumnál említett sejtek vannak benne). A periosteum dús érellátással és gazdag idegellátással rendelkezik (nagyon fájdalmas).
Vérellátás hosszú csöves csontban • A csont tápláló erei a diaphysisbe és az epiphysisbe hatolnak. A diaphysisen lévő foramen nutricium az erek belépésére szolgál. • A diaphysisbe lépő artéria a velőüregben felszállóés leszálló ágra oszlik. Ezek tovább ágazódnak a velőüreg felé és ellátják a csontvelőt – vénáik a csontvelőben szedődnek össze. Másik ágcsoport a compactába hatol és ott az osteonoknak megfelelően kapillárisokra oszlik. A vénás elvezetés a periosteum felé történik. • Az epiphysis erei nemcsak a csontszövetet, hanem az ízületi porcokat is táplálják. • A csont vérellátásához a periosteum erei is hozzájárulnak (itt vannak azok az erek is, amelyek a csonton rögzülő képletekből – pl. izmok inaiból – jönnek).
A csontok igen dús érhálózattal rendelkeznek: hosszú csontok epifíziseinek és diafíziseinek külön érellátásuk van. Ezeket az ereket az epifízisporc teljesen elválasztja – később azonban kialakulhatnak éranasztomózisok. A diafízisbe lépő artériák a velőüregben ágazódnak el és kétféle funkciót látnak el: 1. a velőüreg (csontvelő) vérellátása; 2. a compacta vérellátása az endosteum felől. Ily módon a csont vérellátása centrifugális. A compactát még a periosteum erei is ellátják. A compacta erei a Volkmann- és Havers-csatornákban haladnak. Az epifízis vérellátása külön erekből történik. A spongiosa ellátása a trabeculák felszínén (az endosteumban) futó erekből történik, itt nincsenek Volkmann- és Havers-csatornák.
A csont sejtjei • Osteocyta: érett, funkcionáló sejt. Vékony nyúlványokkal rendelkezik, a nyúlványokon „gap junction”-ök vannak. A csontállományt fenntartó differenciált sejt. • Osteoblast: kocka alakú fiatal sejt, erős basophiliával. Ez a csontképző sejt. • Osteoclast: többmagvú óriássejt, amely fagocitózisra képes. Csontfaló sejtnek is nevezzük. • Osteoprogenitor sejt: az osteoblast előalakja; differenciálatlan sejt, melyből mitogén stimulusokra osteoblast válik.
A csont extracelluláris állománya (szerves: 30%; szervetlen: 70%)
• • • • •
Kollagénrostok (a szerves anyagok 90%-a). Mátrix-fehérjék (a szerves anyagok 10%-a). Hidroxilapatit (kalcium-foszfát) kristályok. Fluorid, citrát ionok. Magnézium, vas, cink, réz, stroncium, ólom ionok. • Víz (10-20%).
A csont törése és gyógyulása • A törés vérzéssel jár, a véralvadékban gyulladásos sejtek szaporodnak fel, melyek aktiválják az osteoprogenitor sejteket. • Az osteoprogenitor → osteoblast és fibroblast sejtek szerves mátrixot termelnek és létrejön a lágyszövetes callus. Ebben osteoblastok, chondroblastok, fibroblastok, endothel sejtek vannak. Ez a lágy callus 2-3 hét alatt alakul ki. • A lágyszövetes callusban porcszövet képződik, amely ezután fokozatosan elcsontosodik, ún. endochondralis csontosodási mechanizmussal (a porcot benövő erek destruálják és az erek körül osteonok képződnek). Ebben a folyamatban osteoblastok, osteoklastok, endothelsejtek és chondroclastok egyaránt részt vesznek. • A kialakuló csontos callus összehegeszti a csontvégeket (2-3 hónap). • A terhelés hatására a feleslegben képződött csontszövet felszívódik és visszaáll a csont eredeti hossza és vastagsága.
A sebészi kezelés (rögzítés) hatására a csont gyorsabban gyógyul • Ez az ún. primér gyógyulás, melynek során a lágy callusban nem képződik porc. Primér gyógyulás indul meg akkor is, ha a töréskor a csonthártya ép marad (nincs diszlokáció). • Ennek során az osteoclastok eltakarítják a csontvégek egyenetlenségeit, kitágítják a Havers-csatornákat, és utat törnek a mögöttük érkező osteoblastok számára. • Az osteoblastok új osteonokat alakítanak ki, amivel áthidalják a törött területet. • Így 5-6 hét alatt gyógyulhat a törés.
BEVEZETÉS AZ ÍZÜLETTANBA (arthrologia, syndesmoslogia) articulatio = ízület syndesmos = szalag arthron = ízület
I. FOLYTONOS ÖSSZEKÖTTETÉSEK (SYNARTHROSES) •Kötőszövetes-szalagos: •1. sutura; •2. syndesmosis; •3. gomphosis. •Porcszövetes: •1. synchondrosis; •2. symphysis. II. MEGSZAKÍTOTT ÖSSZEKÖTTETÉSEK (DIARTHROSES): •1. articulatio plana, síkízület, amphiarthrosis – feszes ízület; •2. articulatio trochoidea, forgóízület; •3. ginglymus, henger- vagy csuklóízület; •4. articulatio ellipsoidea, tojásízület; •5. articulatio sellaris, nyeregízület; •6. articulatio bicondylaris/condyloidea; •7. articulatio spheroidea, gömbízület.
DIARTHROSIS ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Facies articularis (hyalinporc) Capsula articularis (membrana fibrosa, membrana synovialis) Cavitas articularis (folyadék = synovia) Ligamentum articulare Discus articularis (speciális alkotórész, néhány ízületben) Meniscus articularis (speciális alkotórész, néhány ízületben)
HUMERUS Capsula articularis
Cartilago articularis
ulna
Capsula articularis
Articulatio cubiti metszete: a humerus trochleája és az ulna közötti ginglymus.
RADIUS Membrana interossea
Ízületi porc (cartilago articularis; alatta csontszövet) Ízületi tok (capsula articularis)
Ízületi meniscus-szerű képlet
Ízületi üreg (cavitas articularis)
Membrana synovialis Interphalangealis ízület szövettani képe
Rostos ízületi tok (membrana fibrosa)
Membrana synovialis (erek)
Ízületi porc
Ízületi porc
Synovialis membrán • A-típusú synoviocyta: makrofág. • B-típusú synoviocyta: fibroblast → hialuronsav, mátrix-fehérjék, kötőszöveti rostok szintézise és szekréciója. • A felszín alatt sok kapilláris, nyirokerek és idegvégződések. • A synoviális folyadék összetétele: hialuronsav, fehérjék (szérumfehérjék, glikoproteinek, proteoglikánok), elektrolitok, glukóz, víz, kevés fehérvérsejt.
MEMBRANA SYNOVIALIS FÉNY- ÉS ELEKTRONMIKROSZKÓPOS KÉPE
Diarthrosisok osztályozása
1. A. plana 2. Ginglymus 3. A. trochoidea 4. A. ellipsoidea 5. A. sellaris 6. A. spheroidea
Ízületek vizsgálata radiológiai módszerekkel: röntgen, CT, MRI. Ízület vizsgálata (és sebészi ellátása) arthroscopia segítségével.
Vállízületi arthroscopia Dorsalis irányból az arthroscop, ventralis irányból az operáló eszköz bevezetése történik, kis bőrmetszéseken keresztül
Operáló eszköz
Képek: Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie, Urban & Fischer Gray’s Anatomy, 40th edition, Elsevier Szegedi Anatómiai Múzeum
Javasolt jegyzet: Mihály A.: Anatomia essentialis I. http://anatomy.szote.u-szeged.hu/Anatomy/
Köszönöm a figyelmet.
VÉGE
