ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet módosítása

1. Napirend

helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet módosítása

1. Napirend ELŐTERJESZTÉS A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet módosítása

Tisztelt Képviselő-testület! Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete a 2011. augusztus 31-ei ülésén a 86/2011. (VIII.31.) határozatával, valamint a 2012. január 18-ai ülésén a 2/2012. (I.18.) határozatával a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítására irányuló döntést hozott. „Bánk Község Önkormányzat képviselő-testülete szándékát fejezi ki, hogy a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet 38 §-át módosítani kívánja oly módon, hogy a külterületi mezőgazdasági területek beépítése (birtokközpont kialakítása) összesen legalább 10 ha egybefüggő terület tulajdona esetén lehetséges. A képviselő-testület megbízza a polgármestert és a körjegyzőt, hogy a helyi építési szabályzat módosítását készítse elő, szükség esetén folytassa le a szükséges véleményeztetési eljárást, és a rendelet módosítás érdekében az előkészített rendelet-tervezetet döntés céljából terjessze a képviselő-testület elé.” „Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) önkormányzati rendeletet módosítani szándékozik, az előterjesztett munkaanyagban foglaltak, valamint a következő szabályozási koncepció szerint: Mezőgazdasági területen emberi tartózkodásra alkalmas épület kizárólag akkor építhető, ha az helyrajzi számon lévő terület nagysága eléri a 100.000 m2-t (10 hektárt), és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, és azt nem veszélyezteti. A területen az emberi tartózkodásra alkalmas épület alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet, a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 3,5 méter. A 10 hektár nagyságot elérő területen az emberi tartózkodásra alkalmas épületen kívül állattartásra és terménytárolásra szolgáló épület legfeljebb a terület 3%-os mértékéig építhető, és a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 6 méter lehet. Állattartó és termény tárolására szolgáló épület kizárólag az 50.000 m2-t (5 hektárt) elérő egy helyrajzi számon szereplő területen lehetséges, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, úgy, hogy az építmény magassága legfeljebb 6 méter lehet.. Az 5 hektárt el nem érő területen legfeljebb 15 m2 alapterületű, és legfeljebb 2,5 méter építménymagasságú un. szerszám-tároló építhető. Azon mezőgazdasági területeken, amelyek a belterület közelében vannak, és a Bánki tó felől rálátás van a területre, semmilyen építmény nem helyezhető el, még szerszám-tároló sem. A képviselő-testület megbízza a polgármestert és a körjegyzőt, hogy a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását jelen határozat és az előterjesztett munkaanyagban foglaltak alapján készítse elő, és a jogszabályban előírt véleményezési eljárás lefolytatását követően a rendelet módosítás érdekében az előkészített rendelettervezetet terjessze a képviselő-testület elé.” A képviselő-testület döntései alapján a község településrendezési tervének módosítására vonatkozóan a rendezési tervünket készítő Tarjánterv Mérnöki Iroda Kft. kidolgozta a rendelet-módosítást, és a jogszabályban előírt hatóságok és érintettek bevonásával a szükséges véleményezési eljárás lefolytatásra került, az esetleges észrevételek alapján a szükséges módosítások átvezetésre kerültek. A területileg illetékes állami főépítész szakmai véleménye –melyben támogatja az előkészített végleges munkaanyag képviselő-testület által történő elfogadását jelen előterjesztés mellékletét képezi. Tájékoztatom a képviselő-testületet, hogy jelen módosítás a szerkezeti tervet nem érinti, tekintettel arra, hogy a módosítással érintett terület ez idáig is mezőgazdasági terület volt és a módosítást követően is az marad, így kizárólag a helyi építési szabályzat és szabályozási terv érintett részei kerülnek módosításra, önkormányzati rendeletben. Kérem, a képviselő-testületi döntések és a véleményezési eljárás során beérkezett szakmai vélemények alapján előkészített mellékelt rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjenek. Bánk, 2012. augusztus 6. Tisztelettel: Ivanics András polgármester 1

Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2012. (………) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) rendelet módosításáról (munkaanyag) Bánk Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Rétsági Körzeti Földhivatal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Népegészségügyi Intézete, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatóság, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., az Invitel Távközlési Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a Tigáz-DSO Kft. véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSz) módosításáról a következőket rendeli el. 1.§ A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv (továbbiakban: HÉSz) 38.§. főcíméből az Má-1 jelölés törlésre kerül, továbbá a Külterületi Szabályozási Tervből is törlésre kerül: „38. § Mezőgazdasági terület (Má Má-1 jelű)” 2.§ A HÉSz 38.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A mezőgazdasági terület: a) általános mezőgazdasági terület (Má jelű) b) mezőgazdasági terület (M jelű) lehet.” 3.§ (1) A HÉSz 38.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A mezőgazdasági területen a) Emberi tartózkodásra alkalmas épület kizárólag akkor építhető, ha az egy helyrajzi számon lévő terület nagysága eléri a 100.000 m2-t (10 hektárt), és a beépítés a szomszédos földrészletek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, 1

azt nem veszélyezteti. A területen az emberi tartózkodásra alkalmas épület alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet, a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 3,5 méter lehet. Az épületek magastetővel kerüljenek kialakításra. A 10 hektárt elérő területen az emberi tartózkodásra alkalmas épületen kívül állattartásra és terménytárolásra szolgáló épület építhető úgy, hogy az összes beépíthetőség nem haladhatja meg a terület 3 %-át és a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 6,0 méter lehet. Az épületek szabadon álló beépítési mód szerint helyezhetők el. Az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 10 m kell, hogy legyen. b) Állattartó és terménytárolására szolgáló épület kizárólag az egy helyrajzi számon az 50.000 m2-t (5 hektárt) elérő területen építhető, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, úgy, hogy az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter lehet. c) Az 1000 m2-t meghaladó, de az 5 hektárt el nem érő területen legfeljebb 15 m2 alapterületű, és legfeljebb 2,5 méter építmény magasságú szerszámtároló építhető.” (2)

A HÉSz 38.§ (5) bekezdést hatályon kívül kell helyezni, helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető. Az „M” jelű mezőgazdasági területen csak mezőgazdasági művelés folytatható, épület nem helyezhető el, építés nem engedélyezhető.” 4.§. A HÉSz 38.§ (6) bekezdést hatályon kívül kell helyezni, helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6)

Birtokközpont kialakítására 1 helyen merült fel igény a terv készítése során: a 024/11, 024/53, 024/20, 024/58, 014/3 hrsz.-ú területen, Ezt a területet külön jelöltük: Má-1 jellel. Természeti területen lévő mezőgazdasági területen épület, építmény csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.”

5.§. A HÉSz 38.§ (7) bekezdést hatályon kívül kell helyezni, helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(7)

A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2 -t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 10 %-ot nem haladhatja meg. Az ökológiai folyosó területén a patakok mentén lévő mezőgazdasági területen a patak partélétől számított 50 méteren belül építmény csak különleges esetben helyezhető el. Ezen sávon belül a területet az eredeti állapotában kell megtartani.”

6.§. A HÉSz 38.§ (10) bekezdést hatályon kívül kell helyezni, helyébe a következő rendelkezés lép: „(10)

Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája "hígtrágyás" nem lehet. A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.

2

Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között minimum 500 méter védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás során un. „hígtrágyás” technológia nem alkalmazható.” 7.§. A HÉSz az alábbi 50/A.§-sal egészül ki: „50/A.§. Régészeti lelőhelyek védelme (1)

A hatályos törvények alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembe vételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűeknek kell lenniük.

(2)

A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a hatályos törvény alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként előzetesen meg kell keresni és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni.

(3)

A hatályos törvény értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megvalósításának megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni.

(4)

A hatályos törvény értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, értesíteni kell a területileg illetékes múzeumi szervezetet.

(5)

A régészeti lelőhelyek helyrajzi számos listáját a HÉSz 1.sz. függeléke tartalmazza.”

8.§. A HÉSz 55.§-a az alábbi (8), (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: „(8)

A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, azt a lehető legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni. A településen kizárólag tiszta, tetőfelületi csapadékvíz szikkasztható.

(9)

A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(10)

A területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.” 9.§. Záró rendelkezések

(1)

A rendelet a kihirdetés napjától számított 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

3

(2)

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a H-3 rajzszámú külterületi szabályozási terv hatályát veszti, helyébe a H-3M rajzszámú módosított külterületi szabályozási terv lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a HÉSz 38.§ (8) bekezdése, 50.§ (3), (4)bekezdése. (Hatályát veszti A HÉSz 38.§ (8) bekezdése: „ (8) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges. Az építési engedélynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan -nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor - egészben vagy részben – beszámításra kerültek. a HÉSz 50.§ (3) és (4) bekezdése: „(3) Amennyiben a községben régészeti lelőhelyek vannak, úgy az ott tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni az örökségvédelmi törvény 63. §. (4) bekezdése alapján. „(4)

Ha a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény 24. §.-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok igazgatóságát.

Bánk, 2012……………….. ……………………………

……………………………….

polgármester

körjegyző

Kihirdetési záradék: A …/2012 . (…..) rendelet kihirdetése 2012…. ……………….. napján megtörtént. Bánk, 2012…………… ………………………… körjegyző

4

A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló …./2012. (….) önkormányzati rendelet 1. sz. függeléke

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Bánk község közigazgatási területén (helyrajzi szám szerint) 1.

Bánk-Evangélikus templom: Hrsz.: 144

2.

Bánk-Körbejáró (Bánk-Nagyok alatti dűlő) Hrsz.: 012

3.

Bánk-Szennyvíztisztító telep: Hrsz.: 048-049

4.

Bánk-Temető (Templomrom): Hrsz.: 043/106

5.

Bánk-Templom megetti dűlő: Hrsz.: 98

5

Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2012. (………) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) rendelet módosításáról (tervezet) Bánk Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Rétsági Körzeti Földhivatal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Népegészségügyi Intézete, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatóság, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., az Invitel Távközlési Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a Tigáz-DSO Kft. véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSz) módosításáról a következőket rendeli el. 1.§ A HÉSz 38.§ főcíméből és a Külterületi Szabályozási Tervből az Má-1 jelölés törlésre kerül. 2.§ A HÉSz 38.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A mezőgazdasági terület: a) általános mezőgazdasági terület (Má jelű) b) mezőgazdasági terület (M jelű) lehet.” 3.§ (1) A HÉSz 38.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A mezőgazdasági területen a) Emberi tartózkodásra alkalmas épület kizárólag akkor építhető, ha az egy helyrajzi számon lévő terület nagysága eléri a 100.000 m2-t (10 hektárt), és a beépítés a szomszédos földrészletek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, azt nem veszélyezteti. A területen az emberi tartózkodásra alkalmas épület alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet, a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 3,5 méter lehet. Az épületek magastetővel kerüljenek kialakításra. A 10 hektárt elérő területen az emberi tartózkodásra alkalmas épületen kívül állattartásra és terménytárolásra szolgáló épület építhető úgy, hogy az összes beépíthetőség nem haladhatja meg a terület 3 %-át és a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 6,0 méter lehet.

1

Az épületek szabadon álló beépítési mód szerint helyezhetők el. Az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 10 m kell, hogy legyen. b) Állattartó és terménytárolására szolgáló épület kizárólag az egy helyrajzi számon az 50.000 m2-t (5 hektárt) elérő területen építhető, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, úgy, hogy az építménymagasság legfeljebb 6,0 méter lehet. c) Az 1000 m2-t meghaladó, de az 5 hektárt el nem érő területen legfeljebb 15 m2 alapterületű, és legfeljebb 2,5 méter építmény magasságú szerszámtároló építhető.” (2)

A HÉSz 38.§ (5) bekezdése hatályát veszti, és helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az „M” jelű mezőgazdasági területen csak mezőgazdasági művelés folytatható, épület nem helyezhető el, építés nem engedélyezhető.” 4.§. A HÉSz 38.§ (6) bekezdése hatályát veszti, és helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Természeti területen lévő mezőgazdasági területen épület, építmény csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el.” 5.§. A HÉSz 38.§ (7) bekezdése hatályát veszti, és helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az ökológiai folyosó területén a patakok mentén lévő mezőgazdasági területen a patak partélétől számított 50 méteren belül építmény csak különleges esetben helyezhető el. Ezen sávon belül a területet az eredeti állapotában kell megtartani.” 6.§. A HÉSz 38.§ (10) bekezdése hatályát veszti, és helyébe a következő rendelkezés lép: „(10)

Nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között minimum 500 méter védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás során úgynevezett „hígtrágyás” technológia nem alkalmazható.” 7.§.

A HÉSz az alábbi 50/A.§-sal egészül ki: „50/A.§. Régészeti lelőhelyek védelme (1)

A hatályos törvények alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembe vételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűeknek kell lenniük.

(2)

A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a hatályos törvény alapján a Kulturális Örökség-

2

védelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként előzetesen meg kell keresni és az engedélyeztetési eljárásba be kell vonni. (3)

A hatályos törvény értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megvalósításának megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni.

(4)

A hatályos törvény értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, értesíteni kell a területileg illetékes múzeumi szervezetet.

(5)

A régészeti lelőhelyek helyrajzi számos listáját a HÉSz 1.sz. függeléke tartalmazza.”

8.§. A HÉSz 55.§-a az alábbi (8), (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: „(8)

A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, azt a lehető legminimálisabb mennyiségre kell csökkenteni. A településen kizárólag tiszta, tetőfelületi csapadékvíz szikkasztható.

(9)

A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(10)

A területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló mindenkor hatályos rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.” 9.§. Záró rendelkezések

(1)

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a HÉSz H-3 rajzszámú külterületi szabályozási terve hatályát veszti, helyébe a H-3M rajzszámú módosított külterületi szabályozási terv lép.

(3)

Hatályát veszti a HÉSz 38.§ (8) bekezdése, 50.§ (3) és (4)bekezdése.

Bánk, 2012. augusztus ….. Ivanics András polgármester

Torma Andrea körjegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve: 2012. augusztus ....-én Torma Andrea körjegyző

3

A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2003. (IV.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló …./2012. (….) önkormányzati rendelet 1. sz. függeléke

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Bánk község közigazgatási területén (helyrajzi szám szerint) 1.

Bánk-Evangélikus templom: Hrsz.: 144

2.

Bánk-Körbejáró (Bánk-Nagyok alatti dűlő) Hrsz.: 012

3.

Bánk-Szennyvíztisztító telep: Hrsz.: 048-049

4.

Bánk-Temető (Templomrom): Hrsz.: 043/106

5.

Bánk-Templom megetti dűlő: Hrsz.: 98

4

a ……/2012. (………….) önkormányzati rendelet i n d o k o l á s a a helyi építési szabályzat és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet módosítása Általános indokolás

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzatok feladatai között határozza meg többek között a településfejlesztést, településrendezést, valamint az épített és természeti környezet védelmét. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jétől hatályba lépő 13.§ (1) bekezdése a településfejlesztést, településrendezést szintén a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatok közé sorolja. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontja felhatalmazást ad arra, hogy a képviselő-testület a településrendezés eszközeként a településszerkezeti terv alapján a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet kidolgoztassa és rendeletben állapítsa meg. A képviselő-testület a 2011. augusztus 31-ei ülésén a 86/2011. (VIII.31.) határozatával, valamint a 2012. január 18-ai ülésén a 2/2012. (I.18.) határozatával a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítására irányuló településfejlesztési koncepció meghatározásáról döntött. E koncepció alapján kidolgozásra került a helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítási munkaanyaga, mely a jogszabályban előírt hatóságok és érintettek bevonásával véleményezésre került. A beérkezett vélemények az előkészített munkaanyagon átvezetésre kerültek. Az elkészült végleges munkaanyag képviselő-testület által történő elfogadására vonatkozóan az állami főépítész támogató szakmai véleményt adott. Részletes indokolás 1-2.§ -hoz A módosítást követően a mezőgazdasági területek – az eddigi egyedüli általános mezőgazdasági területi besorolás helyett – általános mezőgazdasági terület, valamint mezőgazdasági területi besorolásba tartozhatnak. 3-6.§-hoz

A képviselő-testület 2/2012. (I.18.) határozatának tartalma, valamint a szakmai előírások és beérkezett szakmai vélemények alapján módosításra kerülnek a mezőgazdasági (M jelű) területen történő építés szabályai. 7.§-hoz

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11.§-a értelmében a régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Az általános védelem lényege, hogy az ismert, nyilvántartásba vett lelőhelyeket nem szabad elpusztítani. Az általános védelmet indokolja a törvény 8. § (1) bekezdése is, mely kimondja a régészeti leletek állami tulajdonát. Általános védelem alatt álló lelőhelyen minden korábbi tevékenység folytatható, ami a lelőhelyet nem veszélyezteti. A tulajdonos bármit tehet, kivéve a lelőhely megsemmisítését. Az általános védelem a nyilvántartásba vétellel jön létre, a tulajdonos ebből szerez tudomást a védelem tényéről. Az általános védelem nem egyenlő a védett lelőhely védettségi osztályba sorolásával: előbbi a nyilvántartásba vétellel, utóbbi rendeleti úton keletkezik. 8.§-hoz Egyes szakmai előírások beépítésre kerülnek a helyi építési szabályzatba.

5

9.§-hoz A rendelet a jogszabályi előírásoknak megfelelően a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és miután beépül az alaprendeletbe, a módosító rendelet a törvény erejénél fogva a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

6

NÓGRÁD MEGYE SA z. s . 22

Má 023/2

E

Ó LG

BÁNK

023/1

KÖZSÉG L

018/17

40 M

R E B S O S R O B

Y N É

ÁN RJ A T

022/2

Tt

áro k

c

b

KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV

Erdőtől 3 5/ 02

a

018/19

Eg

R

d

018/36

5 02

025/4

/2

018/20

M = 1 : 20000 E

Erdőtől

018/21 025/5

Tt

Má

Eg

025/6

018/23

Bá nk i-p a ta k

E

02 1

Má

R

50 M 50 M 019

018/18 L

b

országos közút

018/29

024/55 018/7

Nagyok alatt

L

Zsidó megett

Eg

b

018/13

018/14

R

M

pa

ta

k

018/33 út

016/1

E út

029/14

024/61

út

út alatt

R út

Má 011/8

a

R

Gip

Sz

30

K

K

014/7

01 0

07/4

Má

024/48

024/20

kö zú

02

b

1 4/ 03

4 4/ 02 3 4/ 02

Gy

Gy

E

034/5

a

034/6

Gy

g

07/2

út

Má

01 35 /2

b Gy

út

h

M

d

g n

040/1

03 4/1 0

043/2

Eg

g

Eg

044/23 $

$

E

$

út

k

044 /24

g

c a

p

Gy

út

Gy f

c

a

2

0126/21

Gy út

f

a

043/5

d

b

g 040/3

034/11 út

Tó feletti szántóföldek

041/1

Gy

Gy

telekterület (m2)

h Gy

j

új földek

044/18

038/4

$

b

Má

L

044/19

$

$

E

043/1

c

Má

h

Gy

j

Eg

E

Gy

Gy

043/5

építménymagasság (m)

b

$

$

034/9

a Gy

beépítési% (max)

044/22

f

03 5

0135/5-10

Eg

L

04 0/

beépítési mód

$

04 2

ut

út

$

a

0135/11 Sz

a

d

$

Gutyán megett

0135/3

0134

L

b f

07/4

Berkekben

E

5

034/8

áro k

Eg

ú0 t 32/1

2 E 4/ 02 L /1 b

4 02

044/25 b E

Eg

d

Tt

L

j

E

043/ 3

K

044/16

Y HÁ N ROM

K

E

029/12

Gy

$

03 8/3

E

út

032 /16 -18

06

013 5 /1

07/3

R

R

út

Üü

c

út

0126/14

0126/1

3 4/ 03 / 2 4 03

ÁG TS RÉ

VÉDŐTÁVOLSÁG ÉPÍTÉSI ÖVEZET JELE

032/9

út

Zsidó megett

a

Gy

$

G

SZABÁLYOZÁSI SZÉLESSÉG

10

a

034/4

Má Sz

$

032/11 L

f

FALUSIAS LAKÓTERÜLET

0

L

032/10

Eg

18

út

07/1

9/ 1

c d

7 03

07/23-31 R

02

Gy

024/24-33 4/

Gy

033

36 4/ 02

t

E

02 9/ 1

029/2

032/9 029/11

E

b

024/19 014/6

Széles rét alatt

b

Gy

a

3

s

út

Má

$

032/5

024/47

024 /59

011/9 zá go

024/37-45

út

R

a

b $

a

R

07/4

Má a

50 - 50 m

024/46

4/7 03

TERVEZETT BELTERÜLET

02 4/ 34

árok

major ors

07/37-42

Gy út

024/58 014/5

R

L

c 024/49

Eg

út

4

R

R

Tt

a

011/10

0 /1 024/53

024/54

árok

k

b 07/45

014/2 014/9 014/10

ta ki pa

b

029/3 a

030

út

4 02

R

B án

BELTERÜLETI HATÁR, BELTERÜLET

E

024/50

011/2

07 /5

d

b

major

07/46

b

024/51

1

0 07 /2 1 07 /2

KÖZIGAZGATÁSI HATÁR

011/3

E

024/52

út

50 50 M M

major

Széles rét körül

024/11

011/11

02 4 02 / 21 4/ 22

út felett

a út

012

JELMAGYARÁZAT

024/16

03

Gy

029/15

024/12

014/8

02 4/ 35

07/35

8 02 5 4/ 02

Gy

út

E

011/7

07/34 Gy

07/18

024/17

út

/8

07/33

029/6 E

Má

07/32 Gy

Má

c

a L

032

07/19

Eg

5 9/ 02

01 5

Má

E

L

13

Krumplisok

016/2

Bánki -patak

029 /9

b

a

R

02 8

aR

E SK RE TE

2. s

018/34

k

02 4/ 23

áro

07/17

07/10

5

029/13

013

03 2/

07/16

R

03 036 2/14 032 /1

018/15

E

Lf

7

018/12

01 8/ 3

20

07/15

z. VÁ C

b

b

07/14

02

út

Má

07/11

Má

E

018 /36

018/9

018/35

018/32

09 /1

M öz

07/13

Gy

026

024/60

018/11

sk út ors zá go

L

018/10

07/12

út

08

Má

R-2

40

018/8

Má

út

024/57

L

012

09 /6

09 /4

Má

018/6

d 09/5

Gy

024/56

018/5 018/31

R

09/3

Isten partján felül

018/28

/2

a

R-2

L

018/27

032

b a

03 2/ 12

020

FE LÉ

É

018/26

011/6

ÚT

025/7

018/24 018/25

022/1

z.

b

.s

Nagyok

017

22

Tt

2,

018/22

038/2

Gy

k

m Gy

067

út

01 0 5

054

út

04 4 /7

072/1 072/3

ud

iparvasút

E E

et üzemi terül

1 07 8/ 078/2 b

071/3

Ü Ü

062/1

50 M

058

062/2

059

udvar és mühely

060

L

057

a

071/2

E

R

KÖk

073/1

L

V

071/1

GN

közforgalmú vasút

L

070

073/2 üzemi terület

090/3

076

50 M

E

075

GN

E

E

ud

077

L

074

E

E

2116. sz. ÚT NÓGRÁDKÖVESD FELÉ

056

b

E

Tt

ud

062/3 069

a

079

080

083

L

Lókos patak

út

064

köz út

E

E

út

01 0

ttlen teru let

0106/6

beepite

76. sz. ROMHÁNY

Eg 0126/5 E

Jenő-p atak

30

K

K

Sz

30

K

K

E

0126/4

Eg /3

R

012 6

Tt

R

Gip

010 6

R

0126/30

R

/5

0126/29

0126/30 len

terü

R

let

0129

KÖk

0106/1

E

SPORTPÁLYA/SZINTTERÜLET - SŰRŰSÉG

köz forga

094

0103 0125/1-3 0102 patak

0123 a

lmú vasú t

b

út

Má

ud

SP/2

E

Má

096

012 4

0101

ud

0100

GN

ud

Sportpálya

Tt

50 M 50 M

095

GN

0112

0130 R beép ít et

Má

Vágás

Tt

0131 0122/2

/22

0132

Tt

SZENNYVÍZTISZTÍTÓMŰ

0115 0113

/2

090/6

O

E

0126/25

Tt

0128

Lf

E

GN

k

0126/17

Eg

6/7

R

0126/18

01 06 /4

SP/2

ud

ud

ud

087

052

061út

os ország

et üzemi terül mú vasút közforgal

út

082

085 084 086 E

út

0114 0126/31 0126/23

0106

ADÓ, VEVŐTORONY, ÁTJÁTSZÓÁLLOMÁS

E

L

044/8

Tt

76. sz. DIÓ SJE NŐ 01 06

SZT

Ü

01 2 6/8

01 2 6/9

út

R-4 088 089

ud

044/30 L

051

szennyvíztisztító

044/9

Má 081

Lók os pata

TERVEZETT TERMÉSZETI TERÜLET HATÁRA

066

072/2

0126/32

3 05

044/29

044/6

L

L

E

065

más vasútállo

Má

Ü

L

b

068/1

ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

árok

044/20

044/10 E

r

udvar

Tt

044/12

út

Ü

4 4/ 3 04

Lf

Ü

k áro

ERDŐTERÜLET - GAZDASÁGI

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

05 0

E

Ü

üzemi terület

E

r

temetö

043/106

05 5

M

út

L

a

Má

SZT

044/21

048

4/5 04

Eg

Ü

/31 0444/3 04

KEGY Eg

Ü

044/35

Ü

g

0127

Ü

Ü

Gy

043/25

0126/27

Ü

Ü

g

043/5

Ü

Hulladéklerakó telep

Ü

IPARI, GAZDASÁGI TERÜLET

043/24

049 04 üzemi terület 4/1 4 L 04 4/1 3 L

Ü

Gip

Ü

Ü

h

R-1

Ü

Ü

Gy

p

Ü

047/1

Ü Ü Ü

/6

R-3 $

Ü

01 26

Ü

t

f

Ü

03 9ú

d

n

043/23

Ü

$

f Gy Gy

R-5

01 belterület

Ü

01 2 6/10

út

c

Ü

01 2 6/12 01 2 6/11

Gy

Ü

01 2 6/20

$

M

m

j

Ü

SZABADONÁLLÓ

Eg

l

Ü

Sz

Bánk belterület

0126/28

L

b

Gy

Ü

út

Templom megett

044/27

Gy

Ü

013 3

E $

a

R

k

Ü

$

Ü

$

Ü

043/7-22

Gy

Ü

l

k

$

041/2

R

Tt

a

M

ÉPÍTÉSI ÖVEZET HATÁRA

0121 0122/3

0120

gi sá if jú

090/5

ifjúsági tábor

093

táb or

K

K

098 0110 út

GÁZÁTADÓ

gázátadó

b

Eg

Tt

ta pa k

ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET

0119/1

E

GN

50 50 M M kö zl.

s ko Ló

Üü

16 01

KERÉKPÁRÚT

FE LS ŐP ET ÉN Y

092

4 010

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGŰ TERÜLET HATÁRA

út

E

R

ÜÜÜÜÜÜÜÜ

09 7

Má

E

R

Lipinák

0109

G

G

E

GN

090/1

b 0117 0118

út

10

R

Sz

091

Üü 0122/4

Tt

Eg

0111

FELSZÍNMOZGÁSOS TERÜLET

099

út

út

01

07

ip

arv as út

01 08

R

0117 c

a 0119/2

KEGYELETI PARK BÁNYÁSZATTAL ÉRINTETT TERÜLET HATÁRA

GN

GN

KEGY

NAGYNYOMÁSÚ GÁZVEZETÉK

E E

Lf

O

30

K

K

A SZABÁLYOZÁSI TERV CSAK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATTAL EGYÜTT ÉRVÉNYES.

GA 2115 LG . sz AG . Ú UT T AF EL É

TARJÁNTERV Mérnöki Iroda Kft. 3100 Salgótarján, Mártírok útja 1. Tel./fax:06-32-788 572

Megbízó:

Bánk Község Önkormányzata 2653 Bánk, Hősök tere 11. Tárgy:

R-1

RÉGÉSZETI TERÜLET HATÁRA, SZÁMA TARJÁNTERV

Bánk község településrendezési tervének módosítása

Rajz megnevezése:

KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV Munkaszám: Rajzszám: T-46/2011 H-3-M Lépték: 1:10 000 Dátum: 2012. július hó Módosítás:

Településtervező: Karácsony Ágnes TT1/12-0125/2016

Ügyvezető: Vas Attila É / 12-0072

BÁNK KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TARJÁNTERV KFT. I.

Msz.:T-45/2009

BEVEZETÉS, VIZSGÁLAT Bánk község településrendezési terve 2002-ben készült, melyet 2003-ban (7/2003 (IV.24.) sz. Ör.) fogadott el a település Képviselő-testülete. Jelen rendezési terv módosítás a belterületen lévő hétvégi házas üdülőterületre terjed ki, mely falusias lakóterület építési övezetébe kerül átsorolásra. Mivel a 2003-ban elfogadott tervhez még nem készült örökségvédelmi hatástanulmány, ezért a módosítás során a teljes közigazgatási területre készül. A hatástanulmány régészeti örökségvédelmi munkarészét Zandler Krisztián a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze készítette. Bánk község Nógrád megye délnyugati felében a Cserhát-vidék nyugati szélén a Nógrádi medencében, a Romhány-Diósjenő vasúti szárnyvonal mentén fekvő szlovák nemzetiségi község, Rétságtól kelet-délkeletre. Bánk a Török-hegy lábánál és a Bánkó-tó partján épült apró Nógrád megyei falu, amely Budapesttől 60 km-re, Rétságtól 5 km-re található. A Börzsöny egyik idegenforgalmi központja és a környék legkeresettebb üdülőhelye, melyet elsősorban a területén lévő tónak köszönhet.

1)

Történeti leírás, régészeti örökség Bánkot a régészet a későneolitikum időszakát jelentő lengyeli kultúra korai szakaszának lelőhelyeként tartja számon. Az előkerült leletek (edénytöredékek, kő- és csonteszközök, és kemence maradványok) alapján település létére utalnak. Ennek alapján Bánk határában kb. 6000 évvel ezelőtt telepedett meg az első népcsoport. A Bánk elnevezés személynév eredetű és a személynévként is használatos magyar bán méltóságnévnek a származéka. Maga a személynév Bánk alakban először 1222-ben fordul elő. A települést 1405-ben említik először írott források, mint vámhelyet. A Váctól északra irányuló kereskedelmi útvonalnak Bánk volt a legfontosabb állomása, innen legalább ötfelé ágazva érte el az út Dejtár és Gyarmat között az Ipoly vonalát. Innen Losonc, Palajta, Korpona és a bányavárosok irányába haladt tovább. 1506-ban Terjényi Radnóti György, 1542-ben Balassa Zsigmond birtoka volt, 1549-ben már a töröknek adózott. A török hódoltság alatt elpusztult, lakosai elszéledtek. A török kiűzése után kezdett benépesülni. A betelepedők evangélikus vallású tótok voltak. Az 1686-ban a divényi uradalom tartozékai között felsorolt Bánk pusztát már a XVIII. század végétől elkezdte újratelepíteni Zichy Ádám. A XVIII. század végére a betelepítések és beköltözések megnövelték Bánk lakosságát. 1784-1787. évi első magyarországi népszámlálás 541 főt regisztrál, 105 családban oszlott meg és 97 házat birtokolt. Az új telepesek által nemcsak a falu vallása változott meg, hanem a nyelve is, a szlovák nyelv vált általánossá. A XVIII. század elején alapították az ágostai evangélikus elemi vegyes iskolát, melyben 1885-ig csak szlovák nyelven tanítottak, azután magyar és szlovák nyelven folyt az oktatás. Az evangélikus vallású népesség megnövekedése szükségessé tette új templom építését, amely 1783-ban épült fel. A régi templom romjai a településen kívül az evangélikus temető mellett volt. A templom romjai a XX. század elején még láthatóak voltak. A hagyomány szerint a temető melletti dűlőben állott a középkori helység, amíg a török a falut és a templomot is el nem pusztította. A dűlőt a nép „Templom Mögötti” dűlőnek nevezte el. ___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

2

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A XVIII. század elején az új telepesek erdőirtással növelték a szántó területet, a kivágott fa pedig házaik építésére szolgált. A magasabb dombhátakat pedig szőlővel telepítették be. A két világháború között Bánkon agyagbánya működött, jelenleg nincs ipara. A település változásait a katonai felmérésű térképek tükrözik.

I. katonai felmérés térképe (1763-1785)

II. katonai felmérés térképe (1806-1869)

III. katonai felmérés térképe (1869-1887)

___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

3

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A régészeti örökséggel a régészeti hatástanulmány foglalkozik, melyet Zandler Krisztián a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum régésze készített a település teljes közigazgatási területére. A hatástanulmányt mellékeljük. 2)

Természet, táj, tájhasználat-településhálózat és településszerkezeti összefüggések a) Természeti, táji értékek Bánk község közigazgatási területét az alábbi természeti értékek érintik: - Természeti területek - Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei Természeti területek a község közigazgatási területének északi részén, a keleti részen a szennyvíztisztítótól északra, a Lókos pataktól és a Jenői pataktól délre tervezettek, melyek a 2002-ben készült rendezési tervben is feltüntetésre kerültek. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül Bánk község területét folytonos folyosó és puffer terület érinti.

Bánk község területét érintő ökológiai hálózat elemei Bánk község közigazgatási területét az alábbi természeti értékek érintik: - Természeti területek - Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei Természeti területek a község közigazgatási területének északi részén, a keleti részen a szennyvíztisztítótól északra, a Lókos pataktól és a Jenői pataktól délre tervezettek, melyek a 2002-ben készült rendezési tervben is feltüntetésre kerültek. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül Bánk község területét folytonos folyosó és puffer terület érinti.

(Forrás: Bükki Nemzeti Park Ig. adatszolgáltatása ) A védett területeken természetes és természetközeli élőhelyeket és azok kapcsolatait biztosítani kell, a természeti értékeket lehetőség szerint meg kell őrizni.


4

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009 Tájképi szempontból meghatározó a településen a Bánki tó, mely a belterületen található. Nem a település központjában fekszik, ennek ellenére központi szerepe van, meghatározó pontja a településnek.

(Forrás: civertan.hu honlapja) b) Tájhasználat A település a rétsági kistérséghez tartozik, mely alig 4 km-re van Bánktól. Bánk község a területén található Bánki-tónak köszönheti, hogy mára nemcsak megyei, hanem országos szintű üdülőparadicsommá vált. A település fejlődése az idegenforgalom irányába az 1970-es években indult meg, számos beruházás kezdődött meg, s ez a tendencia a mai napig tart. Akkor kezdődött meg a hétvégi házas üdülőterületek kialakítása, beépítése, a tó környékének rendbetétele, strand kialakítása, motel, étterem építése. A belterület lakó- és üdülőterület, elsősorban a tó körül koncentrálódnak az idegenforgalmi létesítmények (hotel, panzió, kemping, vízi színpad, strand, sportpályák, parkolók, kereskedelmi és vendéglátó egységek, stb.) és lehetőség van ezek bővítésére, illetve további építmények elhelyezésére. A külterület nagyobb része mezőgazdasági terület, de jelentős az erdőterület is. Nagyobb összefüggő erdőterület a belterülettől délre, délkeletre van. Külterületen van még ezen kívül több lakóház, üdülő házak, sportpálya, volt tsz major területe, szennyvíztisztító telep stb.. c) Településhálózat és településszerkezeti összefüggések A településen a 2115 sz. összekötő út halad keresztül, ez az út a 2. sz. és a 22. sz. főforgalmi utak találkozásánál kialakított körforgalmi csomópontban csatlakozik be az országos közúthálózatba. Vasúthálózat is érinti a települést, de a vasúti személyszállítás néhány éve megszüntették. Autóbusszal szintén megközelíthető a település, rétsági átszállással. A közlekedés több irányba történik: - Alsópetény, Galgaguta, - a 22. sz. úton Balassagyarmat-Szécsény-Salgótarján irányába, - a 2. sz. úton Vác-Budapest, valamint Parassapusztán keresztül Szlovákia. A forgalom növekedése elsősorban a nyári időszakban jelentkezik. Az állandó lakosszám ~ 700 fő, de főszezonban mintegy 2500 ember él itt, hétvégenként pedig a látogatók száma eléri a 4-5000 főt. 3)

Településkép és utcaképek A település belterületén halad keresztül a 2115 sz. összekötő út, belterületen Petőfi út, amely a község főutcája. A főút menti beépített terület egyben a régi településrész, amely már az I. katonai felmérésű térképen is megjelenik. A település délnyugati irányba fejlődött, az utak közel párhuzamosan épültek ki a főúttal. ___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

5

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A főút mentén és a korábbi településrészen földszintes családiházas beépítés jellemző. Az újabb lakóterületeken földszint+tetőtér, illetve a terepviszonyok miatt alagsor + földszintes beépítés jellemző, de vannak kétszintes lakóépületek is. Mind a régi, mind az új lakóterületen előkerttel épültek meg. A hétvégi házas üdülőterületen földszintes a beépítés. Az épületek hol kisebb, hol nagyobb előkerttel épültek, valószínűleg azért, mert a terület beépítésére építési sáv került meghatározásra. Ezen a területen telken belül is nagy a zöldfelület, megfelelő takarást biztosítva az épületeknek. A település központi szerepét a Bánki tó határozza meg, az idegenforgalmi létesítmények zöme is itt található, a különböző rendezvényeknek is a vízi színpad ad teret. Nemcsak az idegenforgalmat vonzó rendezvények, hanem a helyi rendezvények részben is itt zajlanak. A templom és környéke elsősorban a helyi lakosok számára tölt be központi szerepet, hiszen a templomon kívül a polgármesteri hivatal is található (hivatali ügyintézés, orvosi rendelő misék stb). 4)

Településszerkezet és területhasználat A XVIII., XIX. Században egyutcás település napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül. A település DNY-i irányba fejlődött, az új utak közel a főúttal párhuzamosan épültek ki. Először lakóterületek épültek be, majd a ’70-es évektől a beépítés hétvégi házas üdülőterülettel folytatódott. A belterület főutcája a Bánki tótól K-re két irányba ágazik el, Romhány, illetve Alsópetény - Galgaguta felé. Mindkét forgalmi út mentén Bánk közigazgatási területén lakó-, üdülő és sportterületek vannak, melyeket a módosítás során belterületbe csatoltunk.

LAKÓTERÜLET

ÜDÜLŐTERÜLET

A BÁNKI TÓ KÖZVETLEN KÖRNYEZETE

Katonai térképek I.-III., kataszteri térkép


6

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A belterület főutcája a Bánki tótól K-re két irányba ágazik el, Romhány, illetve Alsópetény - Galgaguta felé. Mindkét forgalmi út mentén Bánk közigazgatási területén lakó-, üdülő és sportterületek vannak, melyeket a módosítás során belterületbe csatoltunk. Az alábbi, bal oldali térképen a 2001-es állapotú belterület látható, a jobb oldali térképen a tervezett belterület, ahol látszik a két forgalmi út melletti meglévő területek belterületbe vonása. Az üdülő- és lakóterület a Móricz Zs. út-Hősök tere, valamint a Sallai út-Benczúr M. út által csatlakozik a főútra (gyűjtő utak), de gyalogutak is összekötik az üdülő- és lakóterületet a főúttal. A község területhasználata talán a település mérete miatt egyszerű és jól áttekinthető.

Bánk a „Google” műholdképen ALAPTÉRKÉP

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERVE


7

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A Bánki tó körül, továbbá a főút és a Bánki patak közötti területen épültek ki az idegenforgalmi létesítmények. A településen a Juhász Gyula utca a választóvonal az üdülő és lakóterület között. Az út ÉK-i oldala lakóterület, míg a DNY-i oldalán már üdülőépületek vannak. 5)

Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település lakóterületi részén a főút (Petőfi út) ÉK-i oldalán, valamint a Kazinczi út DNY-i oldalán és a Dózsa Gy. út egy szakaszának DNY-i oldalán régi típusú, nyújtott téglalap alakú lakóépületek épültek, amelyek gazdálkodásra voltak alkalmasak. A Petőfi út ÉK-i oldalán a telkek mélységei 50-200 m közöttiek jelenleg is. A Kazinczi út és a Dózsa Gy. Úti lakótelkek egykor szintén 100 m körüli telekmélységgel rendelkeztek, de valószínűleg a lakóterület fejlesztésnél megosztásra kerültek. Jelenleg mind az új, mind a megmaradó lakótelkek mélysége 50-50 m körüli. A lakótelkeken a gazdálkodás már nem jellemző (esetleg saját célra). A régi lakóépületek földszintesek, sátortetősek, az elmúlt évtizedekben épült épületek többsége utcával párhuzamos gerincű, de vannak utcára merőleges kialakításúak is. A hétvégi házas területen az épületek változatosak, vannak kőből, téglából, fából épültek. Nagyságuk is eltérő, 15-20 m2-es és 40-50 m2-es is. Tetőformájukat tekintve lapos tetős, magas tetős, alpesi tetős, de látkép szempontjából kevésbé érezhető, mivel az építmény magasság 3,00-3,50 m és az előkertek is eltérőek. Az üdülőterületen jelentős a zöldfelület, ezért megfelelő takarást biztosítanak. A tó körül, illetve a főút-patak közötti területen megépült idegenforgalmi létesítmények a falusias településképbe illően magas tetővel épültek egy-, illetve kétszintesek, tetőtér beépítéssel. A lakóterületre a falusias, családi házas beépítés jellemző, oldalhatáron álló beépítési móddal, előkerttel. A telkek méretei 800-1000 m2. A hétvégi házas üdülő területen szabadon álló beépítési móddal épültek meg a nyaralók, itt az előkert változó, min. 5 m. A telkek területére a 300-400 m2 a jellemző. Ezen ingatlanok, illetve a rajtuk lévő építmények elsősorban a pihenést, kikapcsolódást szolgálják, elsősorban a nyári időszakban, de sok épületet téliesítettek. Így ezek alkalmassá váltak arra, hogy az év bármely időszakában itt töltsenek hosszabb-rövidebb időt. Az elmúlt évtizedben egyre többen költöztek Bánkra a téliesített nyaralókba. A hétvégi házak funkciójuknál fogva a pihenést szolgálják, ennek megfelelően a telkek is elsősorban parkosítva vannak (gyep, fák, bokrok, cserjék, pihenőhely, szalonnasütő stb.).

6)

Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Az elkészült régészeti hatástanulmány alapján az alábbi ismert lelőhelyek találhatók Bánk közigazgatási területén: - Evangélikus templom - Körbejáró (nagyok alatti dűlő) - Szennyvíztisztító telep - Temető - Templom megetti dűlő Régészeti érdekű területnek minősülnek: -

Dózsa Gy. út és az út menti beépítés

-

Tó utca menti beépítés


8

TARJÁNTERV KFT. -

Msz.:T-45/2009

Lakóterületek, hrsz.: 947, 973, 963, 994, 939, 953, 156-187, 96, 98, 938, 24/20, 24/58, 043/106

Bánk községben 1 db országos jelentőségű védett műemlék épület található: Szlovák nemzetiségi állandó kiállítás: -

Petőfi út 79.

-

Hrsz.: 77.

-

Jellege: népi lakóház

-

Műemléki védettség: M III

Leírása: nyújtott téglalap alakú épület, fésűs beépítésre jellemző elhelyezéssel. Utcai homlokzatán két ablak van, díszített szemöldökkel, felette épített felmenő oromfal. Udvari homlokzatánál előreugró tetőrész, keskeny terméskő tornáccal, oszlopok nélkül. Nyeregtetős, íves esővédővel lezárt kéménye Nyeregtetős, íves esővédővel lezárt kéménye eredeti. A kémény alatt nyitott tűzhely látható, négy helyiségében muzeális berendezési tárgyak vannak elhelyezve. Története: A helyi hagyomány szerint az épület 200 esztendős. A szlovák nemzetiségi állandó kiállítás 1971-től kapott helyet benne. Ezt megelőzően Kohári János bánki lakos tulajdona volt. A település közigazgatási területén természeti területek és Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül folytonos folyosó és puffer terület érinti. A településrendezési terv készítése során helyi védelemre javasolt építmények: - evangélikus templom

Az evangélikusok 1783-ben épült késő barokk templomának kosáríves kapuja e felett kerek ablak található. A torony órapárkányos, új törpeárkád dísszel, egyenes toronysisakkal. Szentélye lapos kosáríves, belseje egyhajós, tükörboltozatú. A közepén befelé ívelő kórust két oszlop tartja. A copf oltár felett található, a Kálváriát ábrázoló oltárképet a tolmácsi születésű Edvi Illés Ödön festette 1903-ban.

7)

Az örökségi értékek elemzése A településen nyilvántartott lelőhelyek alapján több régészeti korszak is képviselteti magát: őskori, lengyeli kultúra, középkori és neolit kori leletek kerültek elő. Őskori település, a lengyeli kultúra időszakából település és temető nyomaira, új kőkori telepre, középkori templomrom maradványaira bukkantak. ___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

9

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A település szennyvíztisztítóját 1992-ben építették, itt több korszakból kerültek elő leletek, melyeket megbolygattak, széthordtak, kidobtak, gyűjtők is megbolygatták, s ekkor értesítették a múzeumokat. Ekkor tártak fel egy neolit sírt is. A település az épített örökségen kívül őrzi a népi élet hagyományait, népviseleteit. Ezen értékek a településen a volt lakóházban kialakított Szlovák nemzetiségi állandó kiállításon tekinthető meg. A település lakosságának több mint egyharmada vallja magát szlovák nemzetiségűnek. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában.

A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést. A település lakói híven őrzik szlovák nemzetiségi hagyományaikat. Látható ez az építményeken, a viseletben, vagy éppen a hagyományos szlovák ételekben. A csodálatosan szépen hímzett bánki népviselet szinte minden család féltve őrzött kincse, igaz ma már nem mindennapi viselet. Nagyobb ünnepeken azonban mindig előkerül, s lányok, asszonyok örömmel pompáznak benne. A "Bánki menyecske" a Nemzetiségi Múzeum bejáratánál hagyományos viseletében szinte megszólalva üdvözli a múltra kíváncsi mai látogatót (balra) Népviseletek különböző rendezvényeken Augusztus 20.-a


10

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

Nemzetiségi fesztivál

Szüreti felvonulás


11

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

Bánk ezenkívül 2009-ben és az idén 2010-ben is képviseltette magát a Hősök terén megrendezett Nemzeti Vágtán.

és a 2010-es rendezvényről:

Ilyen volt az ünnepi viselet az 1930-as években A blúz ráncolt toldalékkal kiegészített, kézimunkával, virághímzéssel díszített. Ujja és eleje bársonnyal szegett. A szoknya klott anyagból készült, sűrűn ráncolt, gyárilag készült virághímzéses virágdíszítményt utánozva kézimunkával, ún. bimbós virág hímzéssel gazdagon, sűrű sorokban díszített. Alja bársonnyal szegett.


12

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

és az 1940-es években Hosszú ujjú, slingolt ing és fehér gyolcs anyagból készült, viselőjének monogramját és gazdag virághímzés díszítményt tartalmazó farkas pruszlik. A szoknya kék selyem anyagból készült, sűrűn ráncolt, kézimunkával, ún. bimbós virághímzéssel gazdagon, sűrű sorokban díszített. A szoknya alja bécsi pirossal szegett.

8)

Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A települést érintő régészeti lelőhelyek között van mezőgazdasági terület, beépített terület (lakóterület, temető, szennyvíztisztító telep). A fejlesztések közül a temető bővítése érint régészeti lelőhelyet, lakóterületen a már részben beépült területek régészeti érdekeltségű területek.

II.

VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK

1)

Településhálózati és tájhasználati változás A településfejlesztési elképzelések szerint a fő fejlesztési irány továbbra is az idegenforgalom. A település belterülete csak kismértékben nő, a belterület bővítése során a meglévő külterületi lakó, üdülőterületek, zöldterület, amelyek a két forgalmi út mellett helyezkednek el, s szervesen kapcsolódnak a meglévő belterülethez. A településhálózatban változás nem történik. A tájhasználatban történő változások: - a volt tsz. Major terület ipari gazdasági területbe sorolása, olyan tevékenység céljára, amely sem tájképileg, sem az idegenforgalomra nézve nem zavaró. - a főút és a Bánki patak közötti terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területté történő átsorolása további idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi célú építmények részére, - a hétvégi házas üdülőterület falusias lakóterületté történő átsorolása a jelenlegi beépítési feltételek megtartásával.

2)

Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A belterület szerkezetében annyi változás történik, hogy a külterületen lévő lakó-, üdülő-, zöldterületeket belterületbe csatoljuk. A területhasználati és beépítettségi változás a főút melletti területeket érinti, a területet kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe soroltuk. További változás, hogy a hétvégi házas üdülőterület falusias lakóterületbe kerül. Mindkét esetben a településre jellemző paramétereket alkalmaztuk. Az üdülőterületen jelenleg 15 %-os beépítettség megengedett, lakóterületté történő átsorolásával továbbra is ezt a beépítési %-ot tartjuk meg, mivel a meglévő beépítés (néhány telek kivételével már beépült területről van szó) és a telkek méretei miatt nem lenne kedvező látvány szempontjából nagyobb – az OTÉK által a falusias lakóterületre megengedett – beépítési % megadása.

3)

Infrastrukturális változás A legfőbb cél a település belterületének teljes közműellátásának biztosítása. A településen a hétvégi házas üdülőterület kivételével teljes közművel ellátott. ___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

13

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A hétvégi házas üdülőterületen a szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, pedig környezetvédelmi szempontból és a felszíni vizek (Bánki tó) szempontjából lényeges lenne. El kell érni, hogy a településen minden ingatlan rákössön a szennyvízhálózatra, továbbá a szennyvízszikkasztó műtárgyak mielőbb felszámolásra kerüljenek Az üdülőterületen keletkezett szennyvizek befogadója a Bánk közigazgatási területén lévő szennyvíztisztító telep. A felszíni vízelvezetés nyílt árokrendszerrel történik. A Bánki patak egy szakasza fedett, melyen gépkocsi parkolókat alakítottak ki, továbbá a strand területén szintén fedett. 4)

Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A hétvégi házas üdülőterület lakóterületté történő átsorolásával az állandó népesség számának növekedése várható, hiszen sokan fognak véglegesen a településre költözni. (A ’70-es években kezdődött el az üdülőterület beépítése. Az ingatlan tulajdonosok nemcsak Nógrád megyeiek, hanem az ország számos területéről kerültek ki. Az eltelt időszakban a tulajdonosok közül sokan nyugdíjas korúak lettek és a városi életforma helyett inkább a csendes, nyugodt vidéki környezetet választják, választották. A településen a jövőben is az idegenforgalom fog jelentős szerepet játszani. Igény esetén lehetőség van további létesítmények elhelyezésére, de nem a mennyiségi, mint inkább minőségi fejlesztések kerülnek előtérbe. A kulturális élet a nyári időszakban jelentős (filmvetítések, színházi előadások, hazai és nemzetközi rendezvények), amelyeknek a vízi színpad ad helyet. Helyi rendezvények is vannak (szüreti bál, majális, augusztus 20.-i stb.). Mivel a kulturális rendezvények színhelye a szabadtéri vízi színpad

III.

HATÁSELEMZÉS

1)

Történeti településhálózati következmények A rendezési tervben és a módosításban megfogalmazottak településhálózati változtatásokkal nem járnak.

2)

Természeti, táji hatások A település védett természeti értékeit a településrendezési tervben megfogalmazottak nem veszélyeztetik. A települést természeti területek, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei érintik. Ez utóbbi biztosítja az egyes természetes és természetközeli állapotú élőhelyek közötti kapcsolatot. A tervmódosítás elemei a település területén nem eredményeznek jelentős változást a természeti környezetben, tájban.

3)

A településkép feltárulásának változásai A településrendezési tervben prognosztizált változások nem befolyásolják a településkép feltárulását. A hétvégi házas üdülőterület falusias lakóterület övezetébe kerül átsorolásra. A szabályozásnál arra törekedtünk, hogy a már beépült terület lakóterületként se legyen kirívó, így továbbra is 15 %-os beépítés megengedett, max. 5,00 m építménymagassággal. A külterületi mezőgazdasági területeken is korlátozásra kerültek az ott elhelyezésre kerülő építmények legnagyobb területe.

4)

Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A település közigazgatási területén 5 ismert régészeti lelőhely található. Ezen ismert régészeti lelőhelyek közül a temetőt és annak bővítését érinti. ___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

14

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A szennyvíztisztító telep régészeti lelőhelyre épült, mely által a leletek egy része megsemmisült. A 6. ülepítő gödör építésekor, leletek előkerülésekor értesítették a szécsényi múzeumot, ahol a régész neolit sírt tárt fel. A szennyvíztisztító telep előírásoknak megfelelő átépítése, bővítése várható, ezért már a tervezéskor be kell vonni az örökségvédelmi szakhatóságot egyeztetés céljából. A fejlesztések közül a beépítetlen telkek, közterületek beépítése, közművesítése során, a földrajzi adottságok alapján lelőhelyek előkerülhetnek (régészeti érdekeltségű területek). Itt is már a tervezési fázisban meg kell keresni a szakhatóságot egyeztetés céljából. A műemléki épület 5)

Történeti térbeli rendszerek alakulása Az 1970-es években indult meg a település fejlődése az idegenforgalom irányába. A Bánki tó vonzotta a természet kedvelőit, a jelentős fejlődés erre az időre tehető, számos beruházás valósult meg, amely valóságos üdülőparadicsommá alakította a települést. A tavat északról és északnyugatról a hagyományos falusias beépítés övezi, dél és délnyugatról az „üdülőfalu” körbeöleli a tavat. Az állandó lakosok száma ~700 fő, nyári időszakban mintegy 2500 ember él itt. Hétvégenként a látogatók száma eléri a 4-5000 főt. Az idelátogatókat hagyományos falusi vendégszeretet fogadja. Zenés éttermek, kemping, kereskedelmi egységek, sportlétesítmények, strand, horgászási lehetőség kínálkozik a településen. Szálláslehetőségek több kategóriában vannak: - vendégházak (magánszállás) - apartman házak - vadászház - kemping - fogadók - hotel A Bánki tavon kívül régi parasztházban a Szlovák Nemzetiségi Kiállítást is megtekinthetik az idelátogatók. Minden évben megrendezésre kerül a „Bánki Nyár” rendezvénysorozat, melynek keretében filmvetítések, koncertek, hangversenyek, jazzfesztivál, Nemzetközi Folklór Fesztivál. 20-25 km-es körzetben számtalan látnivaló kínálkozik: Nógrád és Drégely vára, a szomszéd települések műemlék épületei, Nőtincs horgásztó, élménypark stb..

6)

Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen 1 db műemléki épület (volt népi lakóház, jelenleg Szlovák Nemzetiségi Állandó Kiállítás) a település főutcáján van, használati és esztétikai jelentősége a jövőben sem változik. A helyi védelemre javasolt evangélikus templom és környékének rendezése kapcsán azt a szerepet kapta, hogy a településközpontot karakterében megerősítse és az épített környezet minőségének javítására kedvezően hasson. Jelenlegi funkcióik nem változnak, fenntarthatóságának esélyei biztosítottak.

7)

Műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A műemlék és a helyi védelemre javasolt építmények megújulása, fenntarthatósága inkább gazdasági, mint településrendezési kérdés. ___________________________________________________________________________________________________ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

15

TARJÁNTERV KFT.

Msz.:T-45/2009

A jelentős idegenforgalom miatt valószínű, hogy a településen a műemlék és helyi védelemre javasolt építmények fenntarthatósága biztosított. 8)

Településkarakter változásának hatásai A település beépített és részben beépített területeinek karaktere a fejlesztések után sem változik, azt adottságként kezeli.

9)

Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Az épített örökségek helyhez kötött funkciójából adódóan a környezeti terhelések két csoportból jelentkezhetnek: egyik a közlekedésből adódó környezeti terhelés, a másik a levegő szennyezésből származó szennyezés. Szerencsére egyik csoportból sem jelentős a szennyezés, ami kárt tenne. Bár a településen az idegenforgalomból adódóan jelentős a forgalom, de ez már évtizedekkel ezelőtt is fennállt. Nagyobb befogadójú gépkocsi parkoló a település szélére kerül. A településrendezési terv nem irányoz elő olyan településrendezési folyamatokat, melyek kárára lennének az épített örökségnek.

10)

Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A településrendezési terv nem irányoz elő településrendezési folyamatokat, melyek az épített örökség kárára lennének. A településfejlesztések lassúak, kis nagyságrendűek, inkább már a minőségi változásokat irányozza elő.

11)

Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A településfejlesztés során nem történik olyan változás, mely a kulturális örökségben olyan kárt okozna, melyet ellentételezni kellene. A épületek, telkek megmaradnak, út és egyéb korlátozó szabályozások nem érintik. A műemléki környezet is változatlanul megtartható.

IV.

ÖSSZEFOGLALÓ Bánk község településrendezési tervében megfogalmazott fejlesztési célkitűzései egyrészt az élhető települési környezet elérése, másrészt a jelenlegi idegen forgalom megtartásán túl annak fejlesztése (elsősorban minőségi), amely nem kis feladatot ró a településre. Emellett a település táji-, természeti és épített környezet értékeinek megtartása, megóvási is cél. A régészeti leletek megfelelő védelméről a helyi építési szabályzat előírásai gondoskodnak.

V.

NYILATKOZAT Jelen hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel, azok alkalmazásával és figyelembevételével készült. A hatástanulmány elkészítésére a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 6.§. (1) b) pontja alapján áll fenn a tervezők jogosultsága. Salgótarján, 2012. július hó

Karácsony Ágnes TT 1/12-0125/2016

Séber Ferenc É12-0056/2013


16

ELŐ TERJESZTÉS A helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet módosítása

Recommend Documents