EK 29. alapján Magyarország. Benyújtva az Európai Bizottság számára 2012

Ref. Ares(2012)1536512 - 20/12/2012

JELENTÉS

Nemzeti Stratégiai Jelentés a 1083/2006/EK 29. alapján Magyarország

Benyújtva az Európai Bizottság számára 2012. december 31-ig

Stratégiai Jelentés – Magyarország, 2012.

TARTALOMJEGYZÉK 1. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETKÉP ÉS TRENDEK (2006-2011)...................................7 2. VÁRHATÓ GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK (2012-2013) .......................................8 3. AZ NSRK CÉLOKBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ..........................................................................9 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

Gazdaságfejlesztés............................................................................................................................... 9 Közlekedésfejlesztés .......................................................................................................................... 10 Környezeti és energetikai fejlesztés .................................................................................................... 11 Területfejlesztés .................................................................................................................................. 12 Társadalmi megújulás ......................................................................................................................... 12 Államreform ........................................................................................................................................ 13

4. AZ EDDIGI ÉRTÉKELÉSEK EREDMÉNYEI...............................................................................14 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

2008-2010 közötti értékelések ............................................................................................................ 14 2011. évi értékelések .......................................................................................................................... 14 Az értékelések hasznosulása ............................................................................................................. 16 Folyamatban lévő és tervezett értékelések 2012-2013-ban................................................................ 17

5. FORRÁSFELHASZNÁLÁS .........................................................................................................18 5.1. Megítélt támogatás ............................................................................................................................. 18 5.2. Forrásfelhasználás.............................................................................................................................. 19

6. AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKHOZ ÉS AZ NSRK CÉLJAIHOZ ...............................................................................................................21 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Európa és régiói vonzerejének növelése ............................................................................................ 21 Tudás és innováció a növekedés szolgálatában ................................................................................. 26 Több és jobb munkahely ..................................................................................................................... 28 Területi és társadalmi dimenzió .......................................................................................................... 32

7. AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁHOZ ...........35 7.1. Munkaerő-piaci intézkedések ............................................................................................................. 36 7.2. Munkaerőképzés és egész életen át tartó tanulás .............................................................................. 37 7.3. Oktatási és képzési rendszerek .......................................................................................................... 39

8. AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA A TÁRSADALMI BEFOGADÁSHOZ ÉS A NEMZETI OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLOKHOZ ...........................................................................................43 8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

A gyermekszegénység elleni küzdelem .............................................................................................. 43 Az oktatás-képzés rendszerében az esélyegyenlőség biztosítása ..................................................... 43 A munkaerő-piaci befogadás elősegítése, az inaktivitás csökkentése ................................................ 44 A területi és lakhatási hátrányok mérséklése ...................................................................................... 45

9. AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEIHEZ ..........................................................................................................46 9.1. 9.2. 9.3. 9.4.

Intelligens növekedés ......................................................................................................................... 46 Fenntartható növekedés ..................................................................................................................... 47 Inkluzív növekedés ............................................................................................................................. 48 2011.évi országspecifikus ajánlások megvalósítása ........................................................................... 50

10. AZ ETE HOZZÁJÁRULÁSA AZ ALAPOK FELADATAIHOZ ...................................................51

10.1. Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program ................................................ 51 10.2. Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program ............................................... 52 10.3. Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program ............................................................ 52 10.4. Magyarország - Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ........................................................................... 2


10.5. A Magyarország - Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ............................... 53 10.6. Magyarország - Szlovákia - Románia - Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program..... 54 10.7. A Duna Stratégia hatása az Európai Területi Együttműködési Programokra ...................................... 54

11. A MEGVALÓSÍTÁS FELGYORSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK .....................56 11.1. Az OP-kban bekövetkezett változások................................................................................................ 56 11.2. Intézkedések a végrehajtási rendszerben ........................................................................................... 57 11.3. Finanszírozás területén történt változások .......................................................................................... 58

12. A RELEVÁNS NEMZETI ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSI RENDSZERÉBEN TÖRTÉNT FŐBB VÁLTOZÁSOK ..............................................................................................62 12.1. Államreform Operatív Program ........................................................................................................... 62 12.2. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program .................................................................................... 64

13. AZ OP-K HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁSI TERVHEZ ....66 13.1. Finanszírozás ..................................................................................................................................... 66 13.2. Elszámolható költség-kategóriák egyszerűsítése ............................................................................... 68 13.3. Operatív programok prioritásainak finomhangolása............................................................................ 69 13.4. A végrehajtási mechanizmusok egyszerűsítése ................................................................................. 71 13.5. Átmeneti állami támogatások lehetőségeinek alkalmazása ................................................................ 71 13.6. Közbeszerzés ..................................................................................................................................... 71

14. OP-K HOZZÁJÁRULÁSA A TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI STABILITÁS HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ72 14.1. „Top-up” összegek közvetlen felhasználása ....................................................................................... 72 14.2. „Top-up” összegek közvetett felhasználása ........................................................................................ 73

15. NÉHÁNY JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA .............................................................................74 16. A KOHÉZIÓS POLITIKA 2014-2020 KÖZÖTT ..........................................................................75 17. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK .........................................................................................77 18. MELLÉKLET

.......................................................................................................................80

3


RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ÁROP

Államreform OP

KIOP

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

Ávr.

Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet

KMOP

Közép-Magyarországi OP

DAOP

Dél-Alföldi OP

KMR

Közép-magyarországi régió

DAR

Dél-alföldi régió

KÖZOP

Közlekedés OP

DDOP

Dél-Dunántúli OP

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

DDR

Dél-dunántúli régió

KSI

Közösségi Stratégiai Iránymutatások

EB

Európai Bizottság

KSz

Közreműködő Szervezet

EKOP

Elektronikus Közigazgatás OP

LHH

Leghátrányosabb helyzetű kistérség

EMK

Egységes Működési Kézikönyv

NYDR

Nyugat-dunántúli régió

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

MÁK

Magyar Államkincstár

ESZA

Európai Szociális Alap

MNB

Magyar Nemzeti Bank

ÉAOP

Észak-Alföldi OP

NAV

Nemzeti Adóhivatal

ÉAR

Észak-alföldi régió

NFSZ

ÉMOP

Észak-Magyarországi OP

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

ÉMR

Észak-magyarországi régió

NGM

Nemzetgazdasági Minisztérium

ETE

Európai Területi Együttműködés

NSRK

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

EUMSZ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

NYDOP

Nyugat-Dunántúli OP

GOP

Gazdaságfejlesztés OP

OCCR

Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer

IH

Irányító Hatóság

OECD

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

IMF

Nemzetközi Valutaalap

OP

Operatív Program

IPR

Integrációs Pedagógiai Rendszer

PHARE

Lengyelország és Magyarország Segítségnyújtás és Gazdasági Újjáépítés

ISPA

Strukturális Politikák Csatlakozás Előtti Eszköze

ROP

Regionális OP

K+F

Kutatás és fejlesztés

SZTA

Széchenyi Tőkebefektetési Alap

KA

Kohéziós Alap

TÁMOP

Társadalmi Megújulás OP

KDOP

Közép-Dunántúli OP

TIOP

Társadalmi Infrastruktúra OP

KDR

Közép-dunántúli régió

ÚMVP

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

VOP

Végrehajtás OP

4



Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A 2007-2013-as, negyedik uniós költségvetési ciklus stratégiai nyomon követésének érdekében az „Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról” szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet kötelezi a tagállamokat, hogy a ciklus során kétszer, 2009-ben és 2012-ben az alapok által társfinanszírozott programokról összefoglaló jelentést – Stratégiai jelentést – nyújtsanak be az Európai Bizottság részére. A 2012-es magyarországi stratégiai jelentés elkészítése az Európai Bizottság által készített, a 2012-es nemzeti stratégiai jelentések indikatív tartalmára és 1 struktúrájára vonatkozó iránymutatást vette alapul. Az Európai Unió hétéves költségvetésének több mint egyharmadát a kohéziós politika eszközein– az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), az Európai Szociális Alapon (ESZA) és a Kohéziós Alapon (KA) – keresztül az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítésére fordítja. A 2007-2013-as uniós költségvetési 1. táblázat: Ágazati és regionális operatív programok ciklusban Magyarországnak 24,9 milliárd euró uniós támogatást allokált a Ágazati operatív Regionális operatív költségvetés a kohéziós politika alapjain programok programok keresztül; ezt az összeget további 4,4 Gazdaságfejlesztés OP Közép-magyarországi OP milliárd euróval egészíti ki a források hazai (GOP) (KMOP) hozzájárulása. A támogatási összeg Közlekedés OP (KÖZOP) Dél-dunántúli OP (DDOP) forintban kifejezett értéke mintegy 8 200 2 Környezet és Energia OP milliárd forintot tesz ki . Az összegek Közép-dunántúli OP (KDOP) (KEOP) lehívásának keretrendszerét a Nemzeti Társadalmi Megújulás OP Nyugat-dunántúli OP Stratégiai Referenciakeret (NSRK) adja. (TÁMOP) (NYDOP) Ezen belül Magyarország 15 operatív Társadalmi Infrastruktúra OP programot határozott meg: hét ágazati, hét Dél-alföldi OP (DAOP) (TIOP) regionális és egy végrehajtási operatív Elektronikus Közigazgatás programot (VOP). Magyarország hét régiója Észak-alföldi OP (ÉAOP) OP (EKOP) közül a Közép-magyarországi régió (KMR) a gazdasági mutatói alapján a regionális Észak-magyarországi OP Államreform OP (ÁROP) (ÉMOP) versenyképesség és foglalkoztatás (ún. phasing-in) célkitűzésén belül jogosult támogatásra; a többi hat régiónk a konvergencia célkitűzés alá tartozik. A 2012-es Stratégiai jelentésnek különleges jelentőséget ad, hogy a ciklus végéhez közeledve a tapasztalatok összegyűjtése kiemelt fontossággal bír a 2014-2020-as programok tervezésében. Jelen ciklus eddigi előrehaladásának, a végrehajtási tapasztalatok szintetizálásának, a programok kitűzött célokhoz való hozzájárulásának összegzése és az eredmények bemutatása lehetővé teszi, hogy a következő időszakra vonatkozó programok e tanulságok birtokában kerüljenek előkészítésre. A kohéziós politika alapjainak felhasználását összegző adatok szerint az irányító hatóságok 2011. év végéig több mint 17,7 milliárd euró (uniós) támogatást ítéltek meg a pályázók részére. Kiemelkedő támogatásban részesülnek a nemzetközi és térségi elérhetőség javításához, a városi és elővárosi közlekedéshez és a szennyvíztisztítási és csatornázási rendszerekhez kapcsolódó fejlesztések, de a természeti kockázat-megelőzés, a közoktatás, az igazgatási kapacitás fejlesztése és a munkaerő egészségi állapotának fejlesztése is számottevő forrásban részesül. A több mint 36 ezer támogatott projekt közül darabszám alapján kiemelkednek a technológiafejlesztéshez kapcsolódó projektek. Szintén jelentős forráshoz jutottak a társadalmi befogadáshoz, a közoktatáshoz, a közigazgatási folyamatfejlesztéshez, a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez és üzleti infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések, továbbá a foglalkoztatottságot, a megújuló energiát, az információs társadalmat és a turizmust érintő projektek. 1

Guidance Note on Indicative Contents and Structure for the National Strategic Reports 2012 - COCOF_11-0040-01-EN, 2012. január 19. 2 Az érték az aktuális árfolyam függvénye 5


A programok támogatásai és a projektek által elért eredmények kiemelt jelentőséggel bírnak Magyarország számára. Az egy évre eső kohéziós politikai támogatás összege a GDP több mint 3 százaléka. Az ország számára ez nemzetgazdasági szinten is jelentős hozzájárulást jelent. A kohéziós politika adta fejlesztési források döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkövetkező években Magyarország végrehajtsa azokat a gazdaság- és társadalompolitikai fejlesztéseket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdaság ismét tartós növekedési pályára álljon és a foglalkoztatottság hosszú távon érezhetően javuljon. Ezért is, a kohéziós politika kulcsfontosságú terület volt a Magyar Elnökség átfogó stratégiáján belül. Magyarország arra törekedett, hogy a kohéziós politika eszköztárát erősítsük, és a jövőjéről szóló vitát elősegítsük, hiszen egy gazdaságilag kiegyensúlyozottabb Európai Unió világviszonylatban is versenyképesebb. A Magyar Elnökség egyik jelentős eredménye az Ötödik Kohéziós Jelentésről szóló Tanácsi Következtetések – a kohéziós politika területén az első magas szintű hivatalos dokumentum – elkészítése volt, melyet az Általános Ügyek Tanácsának 2011. február 21-i ülésén fogadtak el. A programciklus hátralevő részére vonatkozó makrogazdasági kilátások alapján ugyanakkor nehéz időszak elé néz Magyarország. Emiatt a strukturális és kohéziós alapok felhasználása a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt szerephez jut a gazdaságpolitikai tervezésben, és a programok által kitűzöttek mellett a további gazdaság- és társadalompolitikai célok elérésében. A gazdasági válságra Magyarország igyekezett gyorsan és hatékonyan reagálni, felhasználva a kohéziós politika adta lehetőségeket. Egyrészről élt a szabályozás nyújtotta lehetőségekkel, így a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett tagállamok számára biztosított, a 1083/2006/EK rendelet 77. cikkének módosítása által elérhetővé vált, a társfinanszírozási arány csökkentésére vonatkozó lehetőséggel. Másrészről OPmódosításokat kezdeményezett, melyek keretében OP-k közötti és OP-kon belüli forrásátcsoportosításra került sor. A hazai végrehajtási szabályok újragondolásakor pedig egyszerűsödtek az eljárásrendi szabályok, valamint enyhültek a támogathatósági szabályok. Már a programmódosítások is figyelembe vették a 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégia keretében jóváhagyott célkitűzéseket és kezdeményezéseket, így a forrásátcsoportosítások is olyan prioritások javára történtek, melyek támogatása hozzájárul a kitűzött uniós célok eléréséhez. A stratégiához kapcsolódóan Nemzeti Reformprogramjában Magyarország is meghatározott 2020ra elérendő nemzeti célértékeket. Az előrehaladás a legtöbb mutató esetében pozitív trendet mutat, amit alátámaszt, hogy a források jelenlegi felhasználása is nagyrészt e célok eléréséhez járul hozzá. Magyarország elkötelezett a kohéziós politika céljai mellett, és a hazai gazdaságpolitikai tervezés legfőbb eszközei továbbra is a kohéziós források lesznek. Miután a 2014-2020 közötti időszakban elérhető források célrendszere az Európa 2020 Stratégia pilléreire épül, Magyarország is ezeknek megfelelően fogja kialakítani a 2014-2020 során elérhető források felhasználásának keretéül szolgáló operatív programokat.

6


1. GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETKÉP ÉS TRENDEK (20062011) A Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben Magyarország a strukturális alapokból származó források 2007-2013 közötti felhasználásának két fő célkitűzéseként a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés elősegítését határozta meg. Ezen túl a források felhasználásának egyre inkább előtérbe kerülő vezérfonala az Európa 2020 Stratégia és célkitűzései, illetve kiemelt szerepet játszanak a fejlesztéspolitika horizontális szempontjai is. Alábbiakban tömören összefoglaljuk a gazdasági-társadalmi helyzetet és kiemelt trendeket, valamint a várható folyamatokat; mindennek részletes elemzését a jelentés melléklete tartalmazza.

1. ábra: Bruttó hazai termék (változás előző

%

A makrogazdasági mutatók alakulását 2006 és 2011 GDP évi adathoz képest) között két fő tényező határozta meg: Egyrészt a 20066 ban indított, fiskális kiigazítást célba vevő konvergencia4 program, másrészt a 2008-ban kitört pénzpiaci-, majd a 2 következő években kiterjedő reálgazdasági válság. Ez és 0 -2 további tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a -4 gazdasági mutatók az időszakban elmaradtak az NSRK-6 -8 ban tervezett pályától: a vizsgált időszakban a hazai GDP 2006 2007 2008 2009 2010 2011 összességében 3,1 százalékkal csökkent a tervezett 19,1 százalékos növekedéssel szemben; a foglalkoztatottság NSRK-terv Tény 3,0 százalékkal csökkent a tervezett 2,6 százalékos Forrás: NSRK, Eurostat emelkedéshez képest.

%

2. ábra: Foglalkoztatottak száma (változás Az egy főre jutó bruttó hazai termék regionális előző évi adathoz képest) különbségei a vizsgált időszak során jellemzően nem Foglalkoztatottak száma csökkentek. A foglalkoztatási arány tekintetében szintén 2 jelentős különbségeket láthatunk: A három legmagasabb 1 GDP-vel rendelkező régióban a 15-74 éves lakosság 500 60 százaléka foglalkoztatott, míg a többi régióban 40-50 -1 százalékos ez az arány.

-2

-3 Szintén eltérések adódnak a városias és a vidékies 5 2006 2007 2008 2009 2010 2011 megyék között: Budapest és a túlnyomóan vidékies NSRK-terv Tény (remote) területek közötti 3,7-szeres GDP-különbség volt 2010-ben. A munkanélküliségi ráta tekintetében, bár Forrás: NSRK, Eurostat csökkent a különbség, továbbra is a fővárosban, illetve az ún. átmeneti megyékben nagyobb arányban jutnak munkához az álláskeresők és így alacsonyabb a munkanélküliség, mint a vidékies megyékben.

A főbb makroökonómiai mutatókon túlmutatóan a strukturális alapok forrásainak hatását egyéb célmutatók segítségével mérhetjük. Így az Európa 2020 Stratégia által meghatározott nyolc mutató közül a legtöbb esetben Magyarország már 2010-2011-re érezhető előrehaladást ért el 2020-ra kitűzött céljához képest; jelentős elmaradás a foglalkoztatottsági mutató esetében tapasztalható. 3. ábra: Európa 2020 Stratégia célkitűzéseinek kiválasztott mutatói

1

20

0,5

0

0

15 12 9 6 3 0

Forrás: Eurostat

5

OECD-tipológia 7

15 12 9 6 3 0

Felsőoktatási végzettséggel bírók aránya (30-34 évesek)

%

1,5

Az iskolából kimaradók aránya

%

2

60

%

80 40

Megújuló energiaforrások aránya

K+F beruházások (GDP %-ában)

%

%

Foglalkoztatás (20-64 évesek)

35 30 25 20 15 10 5 0


Az NSRK horizontális mutatóinak vizsgálatakor sok esetben ugyancsak javulás tapasztalható, így a legtöbb környezeti és társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó adatok esetében: egyre többen érezhetik a magas színvonalú szennyvízkezelési szolgáltatások hatását, valamint egyre kevesebb gyermek él alacsony jövedelmű háztartásban. 2. táblázat: Az NSRK horizontális indikátorainak alakulása 2006 és 2010 között (elérhető mutatók) Indikátorok

Célérték

2006

2010

Trend

A környezeti fenntarthatóság indikátorai A korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése Az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének változása a hulladékkezelési módja szerint (kg/fő/év)

2015-re: 89%

67,4%

72,5%

hasznosított hulladék

2015-re: 187

43

74

égetett hulladék

2015-re: 92

39

41

lerakott hulladék

2015-re: 256

376

284

n.a.

425,7

419,5

2013-ra: 11,4%

3,5%

7,1%

2013-ra: 12%

15,9%

12,3%

A gazdaság energiaintenzitása (kilóegyenérték / 1 000 euro) A megújuló energia részarányának növekedése a teljes energiafelhasználáson belül A társadalm i fenntarthatóság indikátorai Csökkenjen a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekek aránya

Forrás: Eurostat, KSH

A magyar gazdaság számára az uniós források kiemelt jelentőségét mutatja, hogy az állami beruházások döntő többsége a strukturális alapok támogatásával valósult meg 2009 és 2011 6 között . Ez különös jelentőséggel bír, ha figyelembe vesszük, hogy a beruházási ráta a 2007. évi 21,7 százalékról 2011-re 16,8 százalékra süllyedt. Amennyiben a kohéziós források nem álltak volna rendelkezésre, úgy a válság vélhetően még nagyobb hatást gyakorolt volna a gazdasági teljesítményre.

2. VÁRHATÓ 2013)

GAZDASÁGI-TÁRSADALMI

A program hátralevő időszakára vonatkozó makrogazdasági kilátások alapján nehéz időszak elé néz Magyarország. 2012-ben az előrejelzések éves szinten is recesszióval, a GDP 1-1,6 százalékos visszaesésével számolnak, melyet követően 2013-ban mérsékelt, 1 százalék alatti növekedés várható. A foglalkoztatási mutatók tekintetében mind az elemzők, mind a kormány a munkanélküliség stagnálására, illetve enyhe csökkenésére számít (2013-ban 10,8-11,1%). A gazdaságpolitika fókuszában a vonatkozó évekre az államháztartási hiány 3 százalék alatti értékének elérése, valamint a bruttó államadósság csökkentése áll, mely célok elérését a legtöbb prognózis elérhetőnek ítéli meg.

6

VÁLTOZÁSOK

(2012-

4. ábra: Bruttó hazai össztermék várható alakulása, 2012-13

Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések

EU structural funding for growth and jobs, European Commission, Report to the European Council, 28-29 June 2012 8


3. AZ NSRK CÉLOKBAN ELÉRT EREDMÉNYEK A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fő célja, hogy hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedés elősegítéséhez. A cél eléréséhez a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a környezeti és energetikai fejlesztés, valamint a társadalmi megújulás és az államreform területén kerülnek felhasználásra a fejlesztési források. Jelen fejezetben az ezeken a területeken 2011 végéig elért előrehaladást kívánjuk bemutatni a programszintű- és a magindikátorok 16 segítségével , ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a 2012. évi előrehaladás – tekintve a kedvezményezetteknek kifizetett összegek korábbi évekhez képest mért megugrását – jelentősen magasabb értékeket mutat.

3.1. Gazdaságfejlesztés Az NSRK programjai közel 100 ezer munkahely megteremtését tűzték célul 2015 végéig; a kitűzött célnak 2011 végéig nagyságrendileg az egyharmadát sikerült teljesíteni. A munkahely teremtési célok kétharmadát a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP), míg egyharmadát a regionális operatív programok (ROP-ok) adják. A ROP-ok előrébb tartanak a célok megvalósításában, mivel 2011 végéig a célkitűzés közel felét már elérték. Az indukált beruházás esetében a ROP-ok az összesített célkitűzés több mint 60 százalékát elérték 2011 végére; a GOP forrásaival együttesen már közel 2,7 milliárd euró értékben valósult meg indukált beruházás az NSRK keretein belül. Az ipari területek fejlesztése tekintetében már több mint 1700 hektáron sikerült korszerű ipari parkokat és telephelyeket átadni, ezzel a célkitűzés 40 százaléka megvalósult 2011 végéig. Az eredmények alapján jelentős számú, közel 2000 vállalat vett már részt támogatott együttműködésben vagy klaszterekben, emellett szintén ezres nagyságrendű a K+F- és ITprojektek száma.

16

Az indikátorok programszintű cél- és teljesülési értékeit, ahol ez lehetséges volt, nemzeti szinten összesítettük, hogy teljesebb képet alkothassunk az előrehaladásról. A darabszám típusú indikátorok esetében a megkötött szerződések alapján kerültek meghatározásra az értékek; a többi indikátor értéke már a ténylegesen befejezett projektek által elért eredményeket mutatja. Figyelembe kell venni, hogy lehetőség lett volna a szerződésekben, a kedvezményezettek által tett vállalások értékeit is feltüntetni, mivel Magyarország nemzeti szabályozás alapján a projekt-monitoring részeként előírja a vállalt indikátorok legalább 75%-os teljesítését a kedvezményezettektől. 9


3. táblázat: Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok M.e.

Kapcs. OP

Célérték 2015 végéig

Teljesülés 2011 végéig

fő

GOP, ROP

96 857

31 343

Támogatás hatására indukált beruházás

millió euró

GOP

-

1392

Támogatás hatására indukált beruházás

millió euró

ROP

2 069

1306

Támogatott induló vállalkozások száma

db

GOP

-

869

Indikátor neve Teremtett munkahely

13 044 vissza nem térítendő

Támogatott KKV projektek száma

db

GOP

-

Támogatott KKV projektek száma

db

ROP

8 252

3 404

A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok, ipari területek és telephelyek nagysága

ha

ROP

4 180

1 771

Klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok száma

db

ROP

5 350

1 929

Támogatott K+F együttműködések száma (vállalkozások és kutatóintézetek között)

db

GOP

-

229

Támogatott K+F projektek száma

db

GOP

-

970

Támogatott K+F projektek száma

db

ROP

900

238

Támogatott IT projektek száma

db

GOP

-

2 091

Támogatott IT projektek száma

db

ROP

900

205

Szélessávú elérhetőséggel rendelkezők számának növekedése

fő

GOP

-

49 020

3 439 visszatérítendő

Forrás: NFÜ

3.2. Közlekedésfejlesztés A közlekedésfejlesztésre fordítható források a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP), illetve a ROP programjaiban állnak rendelkezésre. Az újonnan épített transzeurópai hálózat részét (TEN-T) képező utak esetében a célkitűzés egyharmada teljesült, míg a vasútvonal-felújítás esetében 40 százalékos a teljesülési arány. Mivel ezen infrastrukturális projektek megvalósítása jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, ezért a 2011 végéig elért előrehaladás megfelelőnek mondható. Az útépítések és -felújítások tekintetében a főutak és a településeket összekötő utak építésének üteme is megfelelő, a teljesülés mértéke nagyjából fele a 2015-re kitűzött céloknak. A tervezett kerékpárutak 60 százaléka, több mint 800 km kerékpárút már megépült 2011 végéig. A számok alapján elmondható, hogy mind a nemzetközi úthálózatba való kapcsolódás mértéke, mind a regionális szinten jelentkező térségi elérhetőség sokat javult, és jelentős időmegtakarítást sikerült elérni, mind a közút-, mind a vasútépítési és -felújítási projekteknek köszönhetően. A városi és elővárosi közlekedési projektek még döntő részben megvalósítás alatt állnak, ezzel magyarázható, hogy a célkitűzés kevesebb mint 10 százalékát sikerült elérni a vonatkozó indikátor esetében.

10


4. táblázat: Közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok M.e.

Kapcs. OP



Új transzeurópai hálózati közút

km

KÖZOP

170

53

Fejlesztett vasútvonal

km

KÖZOP

292

116

Megépített utak hossza

km

KÖZOP, ROP

627

339

Felújított utak hossza

km

KÖZOP, ROP

2 331

1 402

Megépített kerékpáros utak hossza

km

KÖZOP, ROP

1 422

862

Fejlesztett városi közlekedéssel érintett lakosság száma

ezer fő

KÖZOP

730

55

Az új és fejlesztett közutaknak köszönhetően nyert időmegtakarítás értéke

euró/év

KÖZOP

179

74

Az új és fejlesztett vasutaknak köszönhetően nyert időmegtakarítás értéke

euró/év

KÖZOP

36

22

Indikátor neve

Forrás: NFÜ

3.3. Környezeti és energetikai fejlesztés A környezeti és energetikai fejlesztések a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), valamint a ROP-ok keretében valósulnak meg. A KEOP esetében a projektek előrehaladása lassabb ütemű a többi programhoz képest, így itt csak darabszám típusú indikátorokat tudunk megadni a leszerződött állomány alapján. Ez alapján a megújuló energiával kapcsolatos projektek száma már majdnem elérte az OP módosítás előtti célértéket, míg az árvízvédelmi projektek a cél felét, a hulladékgazdálkodásiak a negyedét adták 2011 végén. A ROP-ok esetében már beszélhetünk megvalósított projektek által elért eredményekről: A projekteknek köszönhetően több mint félmillió lakost sikerült megvédeni az ár-, bel- és csapadékvíz által okozott károktól, amivel a célkitűzés 40 százaléka teljesült. A kistelepülések megfelelő szennyvízkezelését támogató projektek esetében is a célkitűzés 40 százalékát sikerült elérni 2011 végéig. A ROP-ok esetében az előrehaladás üteme megfelelő, míg a KEOP esetében a projektek minél előbb történő megvalósítására van szükség, hogy értékelhető eredményeket kaphassunk az OP hozzájárulásáról a környezeti és energetikai fejlesztésekhez. Ugyanakkor e ponton szükséges megemlíteni, hogy a KEOP projektek jellegéből adódóan az indikátorok értékei a fenntartási időszakra vonatkoznak, azaz a projektzárások és a fenntartási jelentések beérkezése után lesz a legtöbb projekt esetében értékelhető eredmény.

11


5. táblázat: Környezeti és energetikai fejlesztéshez kapcsolódó indikátorok Indikátor neve

M.e.

Kapcs. OP



Az indikátor célértékének változásai Az indikátor célérték emelésre került az OP módosítását követően.

A megújuló energiákhoz kapcsolódó projektek száma

db

KEOP

950

482

Hulladékgazdálkodási projektek száma

db

KEOP

60

14

Élőhely helyreállítással érintett terület nagysága

km2

KEOP

650

9,77

Kockázatmegelőző projektek száma (árvízvédelem)

db

KEOP

40

19

A támogatott projektek keretében ár- bel- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság

fő

ROP

1 344 000

556 648

A támogatott projektek keretében EU-s kritériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma a 2000 LE alatti településeken

fő

ROP

77 700

31 241

Az indikátor célérték duplájára nőtt az OP módosítását követően.

Forrás: NFÜ

3.4. Területfejlesztés A városrehabilitáció a ROP-ok egyik kiemelt területe. A rehabilitált településrészeken az eddigi fejlesztésekkel érintett lakosság 1,3 millió fő volt, így a kitűzött cél 68 százaléka teljesült 2011 végére. A fejlesztésekkel érintett terület több, mint 2000 hektár, a területen működő vállalkozások száma pedig 276-tal nőtt a programozási időszak kezdetétől. Ez közel 30 százalékos teljesítésnek felel meg a célértékhez viszonyítva. 6. táblázat: Területfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok M.e.

Kapcs. OP



Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

fő

ROP

1 905 434

1 312 272

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

db

ROP

983

276

Település-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága

ha

ROP

8 288

2 272

Indikátor neve

Forrás: NFÜ

3.5. Társadalmi megújulás Az ESZA által finanszírozott képzésekbe több mint 1,7 millió személyt sikerült bevonni; a résztvevők 56 százaléka nő volt. A programokat sikeresen elvégző távozó (azaz bizonyítványt szerzett) személyek száma 220 ezer fő, ebből a nők száma 110 ezer. A társadalmi megújulás fontos területe az infrastruktúra-fejlesztés. A közoktatás területén az infrastrukturális fejlesztések nagyjából egyharmados teljesülést mutatnak; a fejlesztésekkel érintett intézményekben több, mint 80 ezer gyermek tanul. Az oktatással és egészségüggyel kapcsolatos projektek száma már 2011 végén jócskán meghaladta a 2015-re kitűzött célokat.

12


7. táblázat: Társadalmi megújuláshoz kapcsolódó indikátorok M.e.

Kapcs. OP



Résztvevők összlétszáma

fő

TÁMOP, ÁROP

-

1 764 737

Női résztvevők összlétszáma

fő

TÁMOP, ÁROP

-

988 233

Távozó személyek összlétszáma

fő

TÁMOP, ÁROP

-

218 727

Női távozó személyek összlétszáma

fő

TÁMOP, ÁROP

-

117 185

Oktatási projektek száma

db

TIOP

1 700

2 969

Egészségügyi projektek száma

db

TIOP

130

537

A közoktatási intézmények fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma

db

ROP

903

365

Fejlesztett nevelési-oktatási feladat-ellátási helyeken ellátott / tanuló gyermekek száma

fő

ROP

201 000

88 786

LHH kistérségekben kialakított szociális szolgáltatásokat igénybe vevők száma

fő

TIOP

10 000

4 922

Indikátor neve

Forrás: NFÜ

3.6. Államreform A közigazgatással kapcsolatos elégedettséget az ÁROP programban operatív program szinten mérik. A vállalkozások esetében több mint 10 százalékponttal nőtt az elégedettség mértéke, viszont ugyanez a mutató a lakosság körében 5 százalékponttal csökkent. Az interneten történő ügyintézés lehetőségei folyamatosan bővülnek: Az elektronikus közigazgatás program keretében 49 online közigazgatási szolgáltatás létesült. 8. táblázat: Államreformhoz kapcsolódó indikátorok

M.e.

Kapcs . OP



A lakosság közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása

százalékpont

ÁROP

10%-kal javuljon a kiinduló értékhez (66,4%) képest

61,7%

A vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos országos szintű elégedettségének változása

százalékpont

ÁROP

10%-kal javuljon a kiinduló értékhez (66,9%) képest

77,1%

Átlagos ügyfeldolgozási idő az okmányirodákban

nap

ÁROP

30

34,76

Program hatására létrejött online közigazgatási szolgáltatások száma

db

EKOP

80

49

Indikátor neve

Forrás: NFÜ

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti táblázatokban közölt aggregált adatok nem helyenként nem egyeznek az Európai Bizottság által megküldött táblák adataival, amelyek az SFC2007 rendszerbe feltöltött AIR2011 adatokon alapulnak, ugyanis azok nem veszik figyelembe a 2011-es OP módosításokat, melyek keretében több OP esetében sor került az indikátorrendszer teljes felülvizsgálatára, és így a célértékek módosítására. A fenti táblázatokban, a bizottsági útmutatóknak megfelelően, ezen módosításokat már figyelembe vettük. Az indikátorok összevonása eredményeképpen továbbá több esetben a tényértékek is módosultak.

13


4. AZ EDDIGI ÉRTÉKELÉSEK EREDMÉNYEI 4.1. 2008-2010 közötti értékelések A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008-2010 között, éves szintre lebontott hároméves értékelési terv alapján – értékelési framework keretében – 17 tematikus és 10 OP félidei értékelést készített. 9. táblázat: 2008-2010 között elvégzett tematikus értékelések

2008-2010 között elvégzett tematikus értékelések

Humán erőforrás fejlesztés és foglalkoztatás témakörében

 A kohéziós politika hatása a visegrádi országok (V4) foglalkoztatási szintjére és minőségére  Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) fejlesztésének értékelése  A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése – Az I. NFT ROP 3. prioritásának ex-post értékelése  Térségi Integrált Szakképző Programok értékelése  Üzleti infrastruktúra fejlesztés (GVOP 1.2. intézkedés) értékelése

Gazdaságfejlesztés témakörében

 GVOP 1.1.3 Vállalatközi rendszerek értékelése  GVOP 3.3 Vállalati K+F támogatások értékelése  GVOP 2.1.1. KKV beruházás támogatási intézkedés értékelése  Állati hulladék kezelés értékelése

Környezet témakörben

 Az I. NFT fenntarthatósági horizontális értékelése  KEOP Szennyvíz projektek értékelése

Közigazgatás témakörben Indikátor témakörben

 E-közigazgatás fenntarthatósági értékelés  TÁMOP-TIOP indikátorok felülvizsgálat  GVOP indikátor felmérés  Kiválasztási eljárásrend értékelés

Intézményi értékelések

 Akciótervek értékelése  SLA értékelés

Forrás: NFÜ

A tematikus értékelések mellett a jelzett időszak során az NFÜ elvégezte a 7 ágazati OP, a VOP, valamint a 7 regionális operatív program közbenső értékelését. Az értékelések eredményeinek áttekinthető bemutatására és ezáltal hasznosulásuk biztosítására elkészült a félidei értékelések összegző szintézisriportja, mely egy dokumentumban tartalmazza az egyes OP-k értékeléseinek legfontosabb eredményeit, valamint az OP-kon átívelő, NSRK-szintű javaslatokat.

4.2. 2011. évi értékelések A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben az értékelési terv alapján készített értékelések közül az alábbiak kerültek lezárásra 2011-ben:  Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, 2000-2011  A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése 14


 Európai uniós környezeti Kötelezettségeink teljesülésének egyes kérdései  Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése  A 2007-2013 közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése Az értékelések céljainak alábbi rövid összefoglalása mellett főbb eredményeiket és legfontosabb javaslataikat a jelentés melléklete tartalmazza.

4.2.1. Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, 2000-2011 Az értékelés célja a Magyarországon 2000-2011 között kiemelten az európai uniós támogatások (ISPA/Kohéziós Alap 2000-2006, KIOP 2004-2006, ROP 2004-2006, KözOP 2007-2013, ROP-ok 2007-2013, Phare és határon átnyúló együttműködési programok) segítségével, illetve egyéb forrásokból megvalósult közlekedésfejlesztési beavatkozások vizsgálata volt. Az értékelés öt feladatcsoportban vizsgálta a közlekedési fejlesztéseket: stratégiai kontextus elemzés, fejlesztések rendszerezett bemutatása, közvetlen eredményesség vizsgálata, programmenedzsment vizsgálata és fenntarthatósági elemzés. Az értékelés fő célja a 2014-2020 közötti szakpolitikai tervezés, programozás és a végrehajtáshoz kapcsolódó program menedzsment számára javaslatok megfogalmazása, melyek hozzájárulnak a fejlesztéspolitikai döntések megalapozásához, a támogatási rendszer eredményességének javításához, visszacsatolásokat nyújtanak a prioritások eredményeiről, hatásairól, a végrehajtás intézmény-rendszerének hatékonyságáról.

4.2.2. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése A TÁMOP közoktatás-fejlesztési prioritás értékelési célja a program-megvalósítás körülményeinek és a prioritáson belül futó egyes konstrukciók előrehaladásának értékelése volt. Az értékelés eredménye közvetlenül támogatta illetve javaslatokat fogalmazott meg az időközi OP módosítás számára. Emellett az értékelés számos fontos megállapítása hasznosítható a 2014-2020-as tervezés során a program kialakítás és a végrehajtási rendszer tervezése során.

4.2.3. Európai uniós környezeti Kötelezettségeink teljesülésének egyes kérdései Az értékelés célja Magyarország EU-s Csatlakozási Szerződésében a szennyvizes és ivóvizes szakterületeken vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények feltárása, a fennmaradó beruházási várható költségeinek becslése volt, a nemzetközi és hazai tapasztalatok tükrében. Végül az értékelés javaslatokat fogalmazott meg az ivóvízminőség-javító program és a szennyvízprogram határidőre történő befejezését elősegítő intézkedésekre. Az értékelés jelentőségét az adja, hogy nagy volumenű, sok önkormányzatot érintő, jelentős gazdasági, társadalmi hatással bíró fejlesztések megvalósulásáról kell gyorsan (többségében még a 2007-2013-as költségvetési ciklus hátralévő három évében), hatékonyan gondoskodni. A szükséges fejlesztések végrehajtása és működtetése meghatározó módon érinti a lakosságot, a szolgáltatási díjakat, a szolgáltatókat, a szolgáltatást, a központi és a helyi költségvetést.

4.2.4. Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése Az értékelés keretében hat európai uniós intézkedés vizsgálata azt elemezte, hogy melyek azok a tényezők és eszközök, illetve szabályozási keretek, amelyek hatékonyan elősegítik és melyek azok, amelyek gátolhatják az Európai Unió Roma Keretstratégiájában és az EU 2020 stratégiában megfogalmazott célok elérését. A területi és társadalmi kohéziós politika sikerességének fontos mutatója a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és ezen belül a roma emberek helyzetének javulása. 15


4.2.5. A 2007-2013 közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése Az értékelés azt vizsgálta, hogyan járultak hozzá a 2007-2013-as uniós fejlesztések és operatív programok végrehajtásával kapcsolatos 2007-2010 közötti kommunikációs tevékenységek az Európai Bizottság által elfogadott, az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó kommunikációs tervekben kitűzött célok megvalósításához, az uniós fejlesztések eredményeinek és az Európai Uniós fejlesztésekben betöltött szerepének a megismertetéséhez. Az értékelés ehhez szorosan kapcsolódó kérdésként vizsgálta meg, hogy mennyire voltak eredményesek, hatásosak és hatékonyak a kommunikációs tevékenységek, illetve az azokért felelős intézmények. Az értékelés jelentőségét az adta, hogy támpontokat adott a jelen időszaki kommunikációs tevékenységek finomhangolásához, valamint a 2014-2020-as operatív programokhoz kapcsolódó kommunikációs stratégia kidolgozásához. Megjegyzendő, hogy a félidei értékelés lefolytatását az Európai Bizottság jogszabályban írta elő (az 1828/6 EK rendelet, 4. cikk, 2. bekezdésben).

4.3. Az értékelések hasznosulása Az értékelések eredményei egyrészt hozzájárulnak az aktuális OP-k megvalósítása során a végrehajtási gyakorlat korrekciójához és továbbfejlesztéséhez, másrészt megalapozzák a következő programozási időszakra való felkészülést és segítik a következő operatív programok kidolgozását. A 2007-2013-as végrehajtási tevékenység továbbfejlesztéséhez kapcsolódóan a jelenlegi költségvetési ciklusban végzett értékelések eredményeiből fakadó konkrét lépések bemutatását szolgálják az alábbi példák:  Az Üzleti infrastruktúra fejlesztés (GVOP 1.2. intézkedés) értékelése feltárta, hogy az ipari parkok fejlesztése esetén kevésbé mutatkozik igény az ipari telephely biztosításán túli, magasabb szintű üzleti, inkubációs szolgáltatások kiépítése iránt, ugyanakkor jelentős támogatási igény van a kisebb léptékű, elsősorban a szállítás, szállítmányozás és raktározás eszközállományát bővítő fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan, továbbá a befektetési igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó telephely-fejlesztési támogatásokra. Az értékelési eredményekkel összhangban, a 2007-2013-as GOP és a KMOP 1. prioritás keretében módosított, illetve újonnan kialakított támogatási konstrukciók (pl. telephely fejlesztések támogatása) jelentek meg, amelyek figyelembe vették a fenti igényeket.  Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésének értékelése során bebizonyosodott, hogy a munkaügyi kirendeltségek modernizálása pozitív hatással van a munkanélküliek munkába állására vonatkozóan, ez megalapozta a további hasonló intézkedések tervezését és végrehajtását.  A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése – Az I. NFT ROP 3. prioritásának ex-post értékeléséből származó információk hozzájárultak az I. NFT Regionális Operatív Programjának lezárásához, illetve a hasonló jellegű II. NFT-s pályázati kiírások kialakításához.  A ROP áttekintő félidei értékelés eredményeivel összefüggésben felülvizsgálatra került a ROP indikátorrendszere.  A TÁMOP félidei értékelése felhívta a figyelmet a forrásvesztés veszélyére a TÁMOP 3. ,4. és 6. prioritása esetében, ahol ennek megfelelően a források felhasználásának gyorsítására tettek lépéseket; az értékelés továbbá javaslatokat fogalmazott meg az N+2/N+3 problémakör kezelésére. Az értékelési eredmények segítették a 2014-2020 programozási időszakra való felkészülést, és támogatják a 2014-2020-as OP-k tervezését. A nagyszámú értékelés emellett hozzájárult az értékelési tevékenység elterjedéséhez, valamint az értékelési kultúra meghonosodásához a hazai fejlesztéspolitikában és a közigazgatásban.

16


4.4. Folyamatban lévő és tervezett értékelések 2012-2013-ban 2012 nagyon jó időpontnak tekinthető az értékelések lefolytatásának szempontjából, hiszen bizonyos programok esetén már elég idő telt el elindításuk óta, hogy azok eredményességéről érdemben lehessen vizsgálódni, ugyanakkor az értékelés eredményei még be tudnak csatornázódni a tervezési folyamatba. Ennek megfelelően számos, a 2014-2020-as kohéziós politikai tervezés számára kiemelten fontos területen indítunk értékelést, így a gazdaságfejlesztési beavatkozások, beleértve a KKV- és az innováció-támogatás területét, a foglalkoztatás bővítését célzó programokat, és ezek mellett infrastrukturális területet is. A fentiek érdekében új értékelési keretrendszer került kialakításra 2011-ben, az alábbi szempontok figyelembe vételével:

10. táblázat: Új értékelési keretrendszer felépítése

Értékelési részterület

 valódi árverseny mellett minőségi ösztönzők megtartása;  az elérhető legmagasabb szintű szakértelem bevonása;  rugalmasan reagáló rendszer a különféle igényekre és határidőkre. A kohéziós és strukturális támogatások felhasználásának értékeléséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében nyolc (2 módszertani és 6 tematikus) részterület került meghatározásra (ld. táblázat).

Tematikus területek

Módszertani területek

Gazdaságfejlesztés

3

Környezeti energetika és klíma

6

Közigazgatási fejlesztések, intézmény-szervezetfejlesztés

5

Közlekedésfejlesztés

6

Társadalmi fejlesztések

8

Területfejlesztés, reg. fejlesztés, területi dimenzió vizsgálata

6

Statisztikai-ökonometriai elemzés

1

Kapcsolódó kérdőíves felmérés és kvalitatív módszerek

n.a.

Forrás: NFÜ

 A folyamatban lévő és tervezett értékelések részletes listáját a melléklet tartalmazza.

17

Tervezett értékelések száma


5. FORRÁSFELHASZNÁLÁS 5.1. Megítélt támogatás A strukturális alapokból Magyarország számára rendelkezésre álló közel 24,9 milliárd euró közösségi hozzájárulásból 2011. december 31-ig az éves jelentésekből készült bizottsági összefoglaló alapján 17,7 milliárd euró tagállami kötelezettségvállalás történt a kedvezményezettek felé. Ennek OP-szintű megoszlását mutatja az alábbi grafikon: 5. ábra: A 2011. december 31-ig megítélt támogatása aránya az egyes OP-k keretének arányában

Forrás: Tagállami éves jelentések, Európai Bizottság, 2012. október

NSRK szinten az elérhető forrásokból számított megítélt támogatási ráta 71 százalék. A legmagasabb lekötésekkel a Közlekedés OP, valamint a hat db konvergencia régió regionális OP-k rendelkeznek. A kivezető támogatásban részesülő Közép-Magyarországi OP szintén magas megítélt támogatási aránnyal bír (87%). 50 százalék alatti arányt a két közigazgatási programban (ÁROP, EKOP), valamint a TÁMOP programokban találunk.

18


11. táblázat: A 2011. december 31-ig megítélt támogatás megoszlása prioritási témánként Kötelezettségvállalás millió euró

Összes kötelezettségvállalás arányában, %

Közlekedés

4 525,3

25,6%

Környezetvédelem

4 255,2

24,0%

K+F, innováció és vállalkozásfejlesztés

2 669,5

15,1%

Társadalmi infrastruktúrába befektetés

2 166,4

12,2%

Technikai segítségnyújtás

794,0

4,5%

Városi és vidéki rehabilitáció

633,9

3,6%

Humán erőforrás fejlesztése

618,3

3,5%

Foglalkoztatáshoz és fenntarthatósághoz való hozzáférés javítása

428,3

2,4%

Turizmus

416,0

2,4%

Kultúra

293,8

1,7%

Energia

289,6

1,6%

Információs Társadalom

277,3

1,6%

Társadalmi befogadás javítása az elmaradott és hátrányos helyzetű személyek körében

186,9

1,1%

Munkavállalók és cégek alkalmazkodóképességének növelése

61,9

0,4%

Intézményi kapacitás növelése nemzeti, régiós és helyi szinten

56,0

0,3%

Mobilizáció a foglalkoztatottság és az integráció reformja érdekében

23,4

0,1%

17 696,0

100%

Tématerület

Végösszeg Forrás: Tagállami éves jelentések, Európai Bizottság, 2012. október

A leghangsúlyosabb tématerületek a közlekedés, a K+F, innováció és vállalkozás-fejlesztés, beruházás a társadalmi infrastruktúrába és a környezetvédelem; ez a négy terület adja a megítélt támogatások 77 százalékát. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet IV. 9. cikk (3) bekezdése alapján azzal a saját kezdeményezéssel, miszerint a „konvergencia” célkitűzéshez tartozó kiadások 60 százalékát, és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzéshez tartozó kiadások 75 százalékát a 2005/600/EK tanácsi határozatban foglalt célkitűzésekre fordítja, Magyarország nem élt. Mindazonáltal ezen célkitűzésekre Magyarország összességében az eddig megítélt támogatások 46 százalékát fordította.

5.2. Forrásfelhasználás Az NSRK-ban rendelkezésre álló közel 24,9 milliárd euró közösségi forrásból 2012. november végéig mintegy 8,0 milliárd eurót, a keret 32 százalékát utalta át a Bizottság időközi kifizetés formájában, és további 2,7 milliárd eurót előleg formájában. Mindösszesen tehát 10,7 milliárd euró forrás érkezett Magyarországra. Az időközi kifizetések helyzetét célkitűzések szerint az alábbi ábra mutatja a programok kereteihez képest:

19


6. ábra: A Bizottság által Magyarországnak teljesített források megoszlása célkitűzésenként

Forrás: Európai Bizottság, 2012. november

A lehívások tekintetében a legjobban teljesítő területek a regionális programok. A legmagasabb aránnyal, 64 százalékos időközi kifizetéssel a Közép-Magyarországi regionális OP áll, ami a kivezető támogatások lefutásának jellegével is összefügg. A KMOP és további ún. „fej-nehéz” programok előrehaladásáról a 13. fejezetben írunk bővebben. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 96. cikke szerinti kötelezettségvállalás automatikus visszavonása Magyarországon 2011-ben nem fordult elő egy OP prioritás és célkitűzés esetében sem; ilyen forrásvesztéssel Magyarország 2012-ben sem számol.

20


6. AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKHOZ ÉS AZ NSRK CÉLJAIHOZ A kohéziós politika célrendszerét legátfogóbban a Community Strategic Guidelines (CSG) fejezik ki. A következőkben azt mutatjuk be, hogy az NSRK operatív programjai keretében elfogadott projektek és megítélt támogatások operatív programonként, összegszerűen miképp szolgálják a CSG egyes céljait. Jelen fejezetben a besorolási kategóriákat a CSG alapján építettük fel. A CSG, hierarchikus témarendben tartalmazza az Európai Unió stratégiai céljainak elérését szolgáló konstrukciókat. A fejezet táblázatainak elkészítéséhez a 2011.12.31-én rendelkezésre álló adatokat használtuk fel, a számításokat forintban közöljük.

6.1. Európa és régiói vonzerejének növelése 6.1.1. Közlekedési infrastruktúra Nemzetközi és térségi elérhetőség A 2007–2013-as időszakban a vasúti törzshálózaton belüli pályafejlesztések a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszokra koncentrálnak, amelyeket informatikai, telematikai és biztonsági fejlesztések egészítenek ki.

12. táblázat: Nemzetközi elérhetőség (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.

Köt.váll. Összktg.

A fejlesztések eredményeképpen sikerült elérni a KÖZOP 32 723,9 727,9 TEN-T hálózat gyorsforgalmi elemekkel történő mind Összesen 32 723,9 727,9 teljesebb lefedettségét és az elérési idők további javulását. Az M0-ás déli szektorának, az M43-as Forrás: NFÜ gyorsforgalmi út Szeged és Makó közötti szakaszának, M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza - Vásárosnamény közötti szakaszának és az M30as gyorsforgalmi főút korrekciójának építésével kapcsolatban a kivitelezési támogatási szerződéseket megkötötték; a többi projekt esetében a fejlesztések előkészítése történik. A térségi elérhetőség javítása 551 projektnek célja. A támogatási összegeket tekintve a fejlesztések nagyobb része a KÖZOP-ban valósul meg.

13. táblázat: Térségi elérhetőség (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


A konvergenciarégiókban a ROP-ok keretében KÖZOP 107 289,7 290,8 gyűjtőutak, körforgalmú csomópontok, települési összekötő (4 és 5 számjegyű) utak építése, burkolat ROP-ok 444 149,6 187,1 felújítása és az egyes településeken belüli terek, Összesen 551 439,3 477,9 útszakaszok felújítása, komplex rehabilitációja valósul meg. A közlekedési rendszer fejlesztését Forrás: NFÜ esetenként körforgalmú csomópontok kialakítása, sávszélesítés, a sebesség csillapítása, illetve a közlekedés biztonságát fokozó átkelőhely-építés szolgálja.

21


Intermodális közlekedés A logisztika, ezen belül is az intermodális közlekedés fejlesztése az ország központi földrajzi elhelyezkedése nyújtotta lehetőségek kihasználását kívánja elősegíteni. Célunk a nemzetközi forgalomban az országon áthaladó óriási árutömeg magas színvonalú kiszolgálása nemzetközileg versenyképes módon. A növekvő áruforgalom vasúti és vízi szállításra történő átterelésével a szállításból következő környezeti terhelés csökkentése is hatékonyan valósítható meg. A KÖZOP keretében az ország keleti kapuját jelentő Záhony térségében több mint 30 milliárd forint támogatási összeggel fejlesztés valósul meg, komplex térségfejlesztési program részeként, mely több OP-t is érint. Közlekedési elemében az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú gerinchálózat, a vontatóvágányhálózat felújítása mellett a térség belső közúti infrastruktúrájának az ipari és logisztikai befektetésekkel összehangolt fejlesztésére kerül sor.

14. táblázat: Intermodális közlekedés (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KÖZOP

12

33,8

34,0

GOP

72

14,7

39,6

KMOP

6

2,3

8,2

Összesen

90

50,8

81,8

KÖZOP-ban a kikötői infrastruktúra intermodális Forrás: NFÜ fejlesztését célzó kedvezményezettek megkapták az igényelt támogatást és a kiemelt projektek előkészítését célzó tevékenységek támogatása is a megvalósítás szakaszába lépett. A Közép-magyarországi régióban megvalósuló intermodális közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket a KMOP tartalmazza. A GOP keretében intermodális logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése valósul meg. A projektgazdák jellemzően üzleti vállalkozások.

Városi és elővárosi közösségi közlekedés A KÖZOP 5. prioritásában a metróprojekt mellett a villamos projektek is kivitelezés alatt állnak és jelentős részben elkészültek (Szegeden és Miskolcon). Kivitelezési fázisban van a budapesti 4es metró, a debreceni villamos-projekt, és elkezdődött a Budapest-Esztergom elővárosi vasútvonal fejlesztésének megvalósítása is. A budapesti 1-es és 3-as villamos, valamint a budai fonódó villamos projekt jelenleg előkészítési fázisban van. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése a közlekedési funkció mellett környezetvédelmi célokat is szolgál, ugyanakkor stratégiai szempontból hozzájárul a régiók vonzerejének növekedéséhez is.

15. táblázat: Városi és elővárosi közösségi közlekedés (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KÖZOP

31

397,2

434,6

ROP-ok

152

33,3

38,9

Összesen

183

430,5

473,5

Forrás: NFÜ

Szegeden és Miskolcon a pályafelújítás befejeződött 9,4, illetve 9,6 km hosszban. Az új építésű szakaszok közül Szegeden a troli (elektromos busz) építése 2010-ben elkészült (4,0 km), a meghosszabbított villamosvonalakon pedig 2012 első hónapjaiban indulhatott el a forgalom: Szegeden 1,9 km, Miskolcon 1,4 km pályahosszon. Debrecenben az új 2-es villamos pályájának építése megkezdődött, befejezése 2013-ban várható. A ROP-ok közlekedésfejlesztési támogatásainak keretén belül a KMOP keretében elsősorban a helyi forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszert fejlesztik, valamint autóbusz-folyosókat alakítanak ki. A konvergencia régiókban a helyi és helyközi, kötöttpályás közlekedésre ráhordó autóbusz-közlekedés infrastrukturális és informatikai fejlesztése élvez prioritást, sok esetben autóbusz-megállók, buszvárók, autóbuszöblök kialakításával, a forgalomirányítás és utastájékoztatás elektronizálásával, fejlesztésével.

22


Kerékpárutak A kerékpárforgalmi hálózatot fejlesztő konstrukció távlati célja a kerékpározás, a környezetbarát közlekedési módok terjedésének az ösztönzése. Közvetlen cél a lakóterületeket a munkahelyekkel valamint a mindennapi szolgáltatások, kereskedelem és ügyintézés helyszíneivel összekapcsoló, vonzó, biztonságos kerékpáros közlekedést szolgáló komplex projektek támogatása, közlekedési célú, szerves egységet képező kerékpáros útvonalhálózatok kialakítása.

16. táblázat: Kerékpárutak (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KÖZOP

58

10,2

10,4

ROP-ok

200

23,2

26,7

Összesen

258

33,4

37,1

Forrás: NFÜ

A kerékpárutak építésének zöme a ROP-okban kerül megvalósításra. A ROP-okon belül a legjelentősebb fejlesztéseket az alföldi régiókban és a KMR-ben valósítják meg. A megvalósítás helyszínét tekintve egyaránt találunk településeken belüli, illetve településeket összekötő kerékpárutakat. A helyi tapasztalatok szerint a fejlesztések hatására érezhetően nőtt a kerékpárral közlekedők száma.

6.1.2. Környezetvédelem és növekedés Ivóvíz Az ivóvíz projektek számszerűsíthető indikátorainak 17. táblázat: Ivóvíz (Mrd. Ft.) teljesülése 2011. évben még nem volt mérhető, mivel ProjektKöt.váll. Köt.váll. OP a lezárt projektek indikátorértékei még nem kerültek Tám. Összktg. szám meghatározásra. Magyarországon a cél az, hogy 2015-ig a teljes lakosság olyan vezetékes ivóvizet KEOP 207 41,0 47,1 kapjon, amelynek minősége megfelel a Összesen 207 41,0 47,1 jogszabályokban rögzített határértékeknek. A Forrás: NFÜ jelentősebb projektek előrehaladásával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a projektek előkészítése valamennyi települést érintően befejeződött. Észak-Alföldön (112 településen 335 ezer fő ivóvízminőség-javítása) a támogatási szerződések megkötésre kerültek, vagy megkötésük folyamatban van és zajlanak a megvalósítási szakaszra vonatkozó közbeszerzési eljárások. DélAlföldön (207 településen 1 220 ezer fő ivóvízminőség-javítása) a megalakult 20 projekttársulásnál az előkészítés befejeződött, a projektek beadása 2011. június 30-ig megtörtént.

Szennyvíz A szennyvíz elvezetésével kapcsolatos fejlesztések legnagyobb részét a KEOP konstrukcióinak keretében valósítják meg. A fejlesztések nyomán minden 2000 főnél népesebb település szennyvízkezelését korszerű csatornahálózat biztosítja. A 2000 lakosegyenérték (LE) alatti települések szennyvízrendszerének fejlesztése a ROP-ok keretében valósul meg.

18. táblázat: Szennyvíz (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

309

331,5

400,0

ROP-ok

228

58,8

66,7

Összesen

537

390,3

466,7

Forrás: NFÜ

23


Hulladék A győri szilárdhulladék gazdálkodási projekt 19. táblázat: Hulladék (Mrd. Ft.) megvalósult, a projekt keretében közel 6 milliárd ProjektKöt.váll. forint támogatás került kifizetésre. A 12 milliárd OP Tám. szám forintnyi támogatási igényű Mecsek-Dráva települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése a KEOP 29 50,6 megvalósítás fázisában van, továbbá 29 50,6 kormányhatározat született a 8,9 milliárd forint Összesen támogatási igényű, 16 milliárd forint összköltségű Forrás: NFÜ „Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése” című nagyprojekt javaslat jóváhagyásáról.

Köt.váll. Összktg. 69,7 69,7

A további projektek jelentős része megvalósítási fázisban, illetve a szerződéskötés eljárásrendi szakaszában van, ezért az indikátorok tényleges teljesülése még nem mérhető.

Kármentesítés Az érintett konstrukciókban az előkészítési pályázatok kiválasztási folyamatai 2010. évben lezárultak, a keret lekötésre került. A program keretében zajló projektek előkészítése és megvalósítása rendben halad.

20. táblázat: Kármentesítés (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

91

100,5

101,3

ROP-ok 44 3,1 3,5 A KEOP keretében huszonhét hulladéklerakó rekultivációjára kerül sor, több mint 80 milliárd Összesen 135 103,6 104,8 forintos támogatási összeggel. Közülük a legnagyobb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a Sajó-Bódva Forrás: NFÜ völgyi, a Mecsek–Dráva-vidéki, valamint a KözépDuna-vidéki program. 3 hulladéklerakó rekultivációs projektjének a szerződéskötése folyamatban van.

A ROP-ok keretében kisebb (helyi, kistérségi) hulladéklerakók rekultivációja történik. A korszerűtlen hulladéklerakók kétharmadát bezárták; esetükben fokozatosan visszatér a természetközeli állapot.

Természeti erőforrás-gazdálkodás A természetvédelmi projektek az élőhelyek védelmét, helyreállítását, vonalas létesítmények természetkárosítási hatásának mérséklését szolgálják. 39 KEOP projekt megvalósult, illetve megvalósítási szakaszban van, 69 jelenleg előkészítés alatt áll. A KMR régióban mindegyik projekt már a megvalósítás szakaszba lépett, vagy meg is valósult.

21. táblázat: Természeti erőforrás-gazdálkodás (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

108

11,5

11,6

KMOP

15

3,4

3,6

Összesen

123

14,9

15,2

Forrás: NFÜ

Kockázatmegelőzés

22. táblázat: Kockázatmegelőzés (Mrd. Ft.)

Az árvízvédelmi projektek forrásigénye meghaladja a rendelkezésre álló kereteket. Az árvízkár ellen kielégítően védett lakosok száma 2015-re el kell, hogy érje a 1,63 millió fő célértéket, mely célérték egyenértékű azzal, hogy az árvízvédelmi beruházásoknak köszönhetően az árvíz által fenyegetett lakosok száma a jelenlegi kétharmadról egyharmadra csökken. A fejlesztések eredményeképpen a felszíni vizeink tisztasága is 24

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

101

232,6

234,0

ROP-ok

246

48,1

51,2

Összesen

347

280,7

285,2

Forrás: NFÜ


jelentősen javul. Az árvízvédelmi fejlesztések túlnyomó része még a megvalósítás állapotában van. Ide tartoznak a legnagyobb mértékben támogatott projektek is: pl. a Duna projekt, a HanyiTiszasülyi tározó projekt, a Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő tározó projekt, a Beregi komplex árapasztási és az ártér-revitalizációs fejlesztés. 23. táblázat: Egyéb beavatkozások (Mrd. Ft.)

Egyéb környezetvédelmi beavatkozások A fenntarthatóbb életmódot és fogyasztást 621, egyenként kis összegű projekt támogatja. A projektek megvalósítói jellemzően a nonprofit szektor szereplői: iskolák, civil szervezetek, önkormányzatok és állami intézmények.

környezetvédelmi

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

597

9,5

10,0

KMOP

24

0,7

0,7

Összesen

621

10,2

10,7

Forrás: NFÜ

6.1.3. Energia Energiahatékonyság A sikeres, nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá vált energiahatékonyság fokozását célzó konstrukciókban összesen 577 projekt 37,2 milliárd forint támogatást kapott. A pályázatok céljai közé tartozik az energetikai hatékonyság fokozása, a távhőellátás korszerűsítése, fűtési rendszerek rekonstrukciója, energiahatékony világítás üzembe helyezése vállalkozásoknál, illetve önkormányzatoknál és állami intézményeknél.

24. táblázat: Energiahatékonyság (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

577

37,2

59,5

Összesen

577

37,2

59,5

Forrás: NFÜ

Az indikátorok tényértékének teljesülése 2011-től értelmezhető, mivel ebben az évben kerültek a korábban megvalósított projektek a fenntartási időszakba. Tekintettel arra, hogy a projektek megvalósítása két évet vesz igénybe, és a szerződéskötések száma 2009-től mutat nagymértékű növekedést, az indikátorok ugrásszerű megnövekedése 2012-től várható.

Megújuló energia A két érintett OP keretében biomassza-, geotermikus-, nap-, víz- és szélenergia-fejlesztések valósultak meg. A legnagyobb, kivitelezés fázisában lévő fejlesztések a Járulékos kisvízerőmű építése a Hármas-Körösön, a Hajdúnánási biogázüzem, a Miskolci biogázüzem és a Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése a Hungrana Kft. hőigényének ellátására. Ezeken a legalább 1 milliárd forintos támogatással rendelkező projekteken kívül még számos nagy volumenű projekt van a szerződéskötés eljárásrendi szakaszban.

25

25. táblázat: Megújuló energia (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

761

43,2

86,7

KMOP

22

2,5

4,6

Összesen

783

45,7

91,3

Forrás: NFÜ


6.2. Tudás és innováció a növekedés szolgálatában 6.2.1. Befektetés a kutatásba és fejlesztésbe A hazai vállalati K+F- és innovációs aktivitás növelésének, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a K+F folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzése azok a kiemelten fontos területek, amelyekre az NSRK fókuszál. Ezeket a célokat a GOP főként a vállalati kutatási projektek konkrét termékig vagy szolgáltatásig való eljutásáig, sőt ezek piacra viteléig terjedő támogatásával, illetve a K+F intézményi, infrastrukturális és humánerőforrás-feltételeinek fejlesztésével kívánja elérni.

26. táblázat: K+F (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

49

17,0

18,5

GOP

267

48,0

83,2

KMOP

88

14,0

30,3

Összesen

404

79,0

131,9

Forrás: NFÜ

6.2.2. Az innováció és a vállalkozás támogatása Üzleti infrastruktúra Magyarország üzleti infrastruktúrája a ROP-ok keretében kerül fejlesztésre. Az üzleti infrastruktúra konstrukciók – ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak és telephelyfejlesztések – célja a további működő tőke beáramlásának elősegítése, a hozzáadott érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, illetve olyan támogató környezet megteremtése, amely csökkenti az újonnan alapított, valamint a fiatal, növekedésre képes vállalkozások üzleti kudarcának kockázatát és segíti fejlődésüket.

27. táblázat: Üzleti infrastruktúra (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KMOP

144

17,7

49,2

ROP-ok

1 298

118,8

239,2

Összesen

1 442

136,5

288,4

Forrás: NFÜ

A vizsgált időszakban a fejlesztések több száz hektár telephelyet láttak el korszerű infrastruktúrával az LHH kistérségekben. Ugyanezen időszak alatt a lezárt ipari park és ipari terület fejlesztési pályázatok is több száz hektár terület fejlesztésével járultak hozzá a megfelelő üzleti infrastruktúra kialakításához.

Technológiai fejlesztés A vállalkozások technológiai fejlesztését célzó GOP- 28. táblázat: Technológiai fejlesztés (Mrd. Ft.) és a KMOP-konstrukciók az NSRK legszélesebb ProjektKöt.váll. Köt.váll. OP vállalkozói kört megmozgató beavatkozásának Tám. Összktg. szám tekinthetők. Az időarányos előrehaladás kiemelkedő. GOP 9 694 203,4 561,8 A nyertesek között – összhangban a program céljaival – mind számban, mind az elnyert támogatási KMOP 2 559 28,9 100,7 összeg alapján többségben vannak a mikro-, kis- és 232,4 662,5 középvállalkozások. A támogatások területi eloszlása Összesen 12 253 is egyenletesnek tekinthető, de a legtöbb támogatást Forrás: NFÜ a Dél-alföldi, az Észak-alföldi és Észak magyarországi régiókban megvalósuló projekteknek ítélték meg.

26


Folyamatszervezés A GOP és a KMOP keretében megvalósult folyamatszervezési projektek túlnyomó részben – a projektek 70 százaléka, a megítélt támogatások 93 százaléka – a vállalati folyamatmenedzsment fejlesztését szolgálják. A projektek számát és támogatási volumenét tekintve is megállapítható, hogy a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek bevezetését szolgáló fejlesztések alulreprezentáltak.

29. táblázat: Folyamatszervezés (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


GOP

1 944

7,8

15,9

KMOP

828

3,2

8,9

Összesen

2 772

11,1

24,8

Forrás: NFÜ

Szolgáltatóközpontok A GOP és KMOP konstrukcióinak keretében 3 nemzetközi szolgáltató központ létrehozása van folyamatban és 2 megvalósítása lezárult. A projektek többségében (87 projekt, a támogatási összeg 97 százaléka esetén) komplex technológiafejlesztés, illetve foglalkoztatás támogatására került sor. Regionális szempontból egyenletesnek tekinthető a támogatás eloszlása; a KMR és a DDR régiókban ugyanakkor elmarad a támogatások összértéke a többi régióhoz viszonyítva.

30. táblázat: Szolgáltatóközpontok (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


GOP

89

39,8

189,9

KMOP

3

0,6

3,4

Összesen

92

40,5

193,3

Forrás: NFÜ

Turizmus A turizmus fejlesztése döntően a regionális operatív programok keretében valósul meg. A turizmust segítik elő emellett az erdei iskolák és óvodák KEOP keretében történő fejlesztése (26 projekt), illetve a gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (42 projekt).

31. táblázat: Turizmus (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KEOP

68

3,5

3,7

ROP-ok

710

162,6

308,7

A ROP-ok keretében a turisztikai vonzerő növelését, 778 166,1 312,4 illetve szálláshelyek fejlesztését, valamint a turisztikai Összesen menedzsment szervezetek kialakítását támogatják. Forrás: NFÜ Az egyes régiók – adottságaikhoz illeszkedve – markánsan eltérő fejlesztési stratégiát követnek, ami a támogatási arányokban is kifejeződik.

6.2.3. Információs társadalom mindenkinek Az információs társadalom fejlesztése részben a közigazgatáson belül, az ÁROP és az EKOP konstrukcióinak keretében, részben a GOP és a KMOP tükörkonstrukcióiban valósul meg. Az Elektronikus közigazgatási keretrendszer (KR) kidolgozására az ÁROP csaknem 900 millió forintot fordít. Az EKOP a közigazgatáson belüli informatikai fejlesztésekkel kívánja növelni a közigazgatás teljesítményét. Ezt a célt részint a közigazgatási folyamatok és eljárások átalakításával, majd informatikai támogatásával, részint pedig az elektronizált közigazgatási szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférés erősítésével tervezi elérni. 27

32. táblázat: Információs társadalom (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


ÁROP

1

0,9

0,9

EKOP

40

52,7

52,7

GOP

617

7,2

14,6

KMOP

103

0,6

1,6

Összesen

761

61,3

69,8

Forrás: NFÜ


A GOP 7,2 milliárdos támogatásának több mint kétharmada az e-kereskedelem és egyéb eszolgáltatások fejlesztését célozta meg a hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségekben.

6.2.4. Pénzügyi eszközök A Jeremie program keretében, egymást kiegészítő tükörkonstrukciók révén, mikrohitelezési konstrukciókat, portfoliógarancia konstrukciókat és kockázati tőkealapokat állítottak fel annak érdekében, hogy javítsák a KKV-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutását. A mikrohitelezés 140 milliárd forint, a portfoliógarancia-konstrukciók 95 milliárd forint, a kockázati tőkealap konstrukciók keretében pedig 40 milliárd forint segíti a sikerrel pályázókat.

33. táblázat: Pénzügyi eszközök (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


GOP

7

245,4

245,4

KMOP

8

34,5

34,5

Összesen

15

279,9

279,9

Forrás: NFÜ

A pénzügyi eszközök prioritás gyorsuló előrehaladását mutatja, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a pénzügyi közvetítők száma. A közvetítők az ügyletek darabszáma alapján a Dél-Dunántúli régióban voltak a legaktívabbak.

6.3. Több és jobb munkahely 6.3.1. A foglalkoztatottság megőrzése és bővítése, a szociális védelmi rendszer modernizálása A foglalkoztathatóság fejlesztését, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzését 121 milliárd forint támogatással a TÁMOP 1. prioritása szolgálja. A prioritás jellegéből adódik, hogy a támogatástömegnek a túlnyomó részét a nagy kiemelt projektek adják. Az 1. prioritás hatékonyan járul hozzá a célkitűzések eléréséhez, az indikátorok tekintetében az átlag felett és ezzel együtt időarányosan is megfelelően alakult a teljesítés 2011-ben.

34. táblázat: Foglalkoztatottság (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

472

150,2

150,4

TIOP

1

1,3

1,3

GOP

131

8,7

27,4

Összesen

752

175,6

197,7

A TÁMOP 2. prioritásának beavatkozásai az egész Forrás: NFÜ életen át tartó tanulás stratégiájának gyakorlati megvalósításához járulnak hozzá, a szak- és felnőttképzés lehetőségeinek fejlesztésével, ill. oly módon, hogy a különböző szervezeteknek (köztük a civil szervezeteknek) és intézményrendszereknek a változásokhoz való igazodását, a gazdasági-társadalmi kihívásoknak megfelelését szolgálják. 193 projekt keretében 19,5 milliárd forint szolgálja az ez irányú fejlesztéseket a foglalkoztatottság keretében. Az „Első lépés” program az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programja, mely 113 projekt keretében 6,5 milliárd forint támogatással működik. A GOP keretében 131 projekt több mint 8,5 milliárd forinttal támogatja a munkalehetőséget teremtő komplex beruházásokat a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára. A ROP-ok keretében szintén 8 milliárd forinttal járulnak hozzá a foglalkoztatottság körülményeinek könnyítéséhez a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése révén.

28


6.3.2. A dolgozók és vállalatok alkalmazkodóképességének javítása, flexibilis munkapiac18 Az alkalmazkodóképességet elősegítő fejlesztési támogatások keretében mindenekelőtt az egész életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításához járulnak hozzá a támogatási összegek. A fejlesztési fókusz keretében elsősorban a szak- és felnőttképzés lehetőségeinek gyakorlati kihasználását lehetővé tevő konstrukciókban lehetett forrásokra pályázni.

35. táblázat: Alkalmazkodóképesség (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

1 105

34,3

35,6

Összesen

1 105

34,3

35,6

Forrás: NFÜ

A legtöbb pályázat (több mint 700) a képzéssel a kombinált munkahelymegőrző konstrukciókra érkezett; közel 350 pályázat segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások által foglalkoztatottak munkahelyi képzettségének mélyítését. Ezen konstrukciók keretében kerül felhasználásra a fejlesztési források megközelítőleg fele. Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére csaknem 13 milliárd forint támogatás kerül felhasználásra; a nagyvállalati dolgozók képzéseinek támogatására valamivel több, mint 3,3 milliárd forint forrást kötöttek le.

6.3.3. Befektetés a humán tőkébe oktatással és képzéssel19 Felsőoktatás A felsőoktatás fejlesztésére fordított támogatások 60 százaléka, megközelítőleg 88 milliárd forint a TIOP és KMOP felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését előmozdítani hivatott konstrukciói keretében került lekötésre. A konstrukciók célja a felsőoktatás gazdasági és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásához szükséges formális, nemformális és informális oktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése.

36. táblázat: Felsőoktatás (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

201

59,5

65,8

TIOP

26

72,7

77,8

KMOP

22

15,2

17,2

Összesen

249

147,4

160,9

A TÁMOP konstrukciók keretében a legtöbb forrás, Forrás: NFÜ megközelítőleg 29 milliárd forint, a felsőoktatás minőségének javítását a K+F-oktatás fejlesztésén keresztül kívánja előmozdítani. A felsőoktatás minőségének fejlesztését célzó konstrukciók között találunk a tudományos eredmények elismerését és disszeminációját segítő, a hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztést célzó, illetve a képzést és a tartalomfejlesztésen keresztüli fejlesztést támogató konstrukciót is.

18 19

A témakör részletes bemutatása a 7-8-as fejezetben olvasható. A témakör részletes bemutatása a 7-8-as fejezetben olvasható. 29


Képzés A képzési fejlesztési fókusz támogatásának megközelítőleg fele, 489 millió forint a konvergencia régiókban működő intézmények képzési díjainak támogatásához köthető. A fennmaradó konstrukciók az egészségügyben foglalkoztatottak számára, valamint a hiányszakmákban dolgozók részére teremt lehetőséget a kompetencia-emelést célzó képzések elérésére.

37. táblázat: Képzés (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

35

1,0

1,0

Összesen

35

1,0

1,0

Forrás: NFÜ

Közoktatás A közoktatás fejlesztésének keretében a TÁMOP konstrukciói csaknem 90 milliárd forint támogatást biztosítanak arra, hogy a egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. A TIOP konstrukciói főleg a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztését támogatják.

38. táblázat: Közoktatás (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

2 109

89,5

89,5

TIOP

1 165

32,4

32,4

ROP-ok

561

132,4

152,1

Összesen

3 835

254,3

273,9

A ROP-ok konsturkciónak keretében rendelkezésre Forrás: NFÜ álló támogatási összegeket elsősorban óvodák, nevelési intézmények, oktatási hálózatok és központjaik, illetve közoktatási infrastruktúra fejlesztésére lehet fordítani.

Szakképzés A szakképzés fejlesztési fókusz keretében a támogatások kétharmadát a TISZK rendszer – az élethosszig tartó tanulás oktatásban és képzésben való érvényesítésére szerveződött, a tapasztalatokat megosztó, illetve a szervezeteket és gazdasági szereplőket együttműködésben tömörítő központok – továbbfejlesztésére és infrastrukturális fejlesztésére fordíthatják a pályázók.

39. táblázat: Szakképzés (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

74

28,8

28,8

TIOP

32

25,3

28,4

KMOP

7

5,4

6,3

TÁMOP és TIOP konstrukciók csaknem 20 milliárd Összesen 113 59,5 63,5 forint támogatási összeggel segítik a képzés Forrás: NFÜ minőségének, tartalmának, a szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztését és az Új pálya program keretében a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók számára a könnyebb elhelyezkedést.

30


6.3.4. Igazgatási kapacitás Az ÁROP célja a közigazgatás teljesítményének növelése a közigazgatás rendelkezésére álló két fontos erőforrás: az ember (tudástőke) és a szervezet (szervezeti tőke) minőségének a javításával. Az EKOP jelen besorolási kategóriában többek között az ÁROP szervezetfejlesztési eredmények infokommunikációs eszközökkel történő támogatását, ezáltal a hatékonyabb kormányzati működés elősegítését célozza. A VOP 77 milliárd forinttal támogatja az NSRK keretében kifizetett támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények feladatainak ellátását, valamint az intézményrendszer egészének felkészülését segítő képzési, humánerőforrás-fejlesztési programok kidolgozását és végrehajtását.

40. táblázat: Igazgatási kapacitás (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


ÁROP

389

17,5

18,0

EKOP

7

2,4

2,4

VOP

75

76,8

76,9

KEOP

46

20,7

20,8

KÖZOP

13

25,9

25,9

TÁMOP

13

25,9

25,9

TIOP

12

14,6

14,6

GOP

10

27,0

27,0

Összesen

648

273,7

274,4

A lakosság körében végzett országos szintű Forrás: NFÜ elégedettségmérés alapján megállapítható, hogy a lakosság közigazgatás tevékenységével kapcsolatos elégedettsége a 2008. évben történt mérés eredményéhez képest 8,7 százalékponttal javult, míg a vállalkozások körében történt elégedettségmérés eredménye azt mutatja, hogy a közigazgatás tevékenységével a vállalkozások elégedettsége 2008. évi eredményhez képest 15,9 százalékponttal emelkedett. A többi ágazati OP és ROP-ok végrehajtását segítő technikai segítségnyújtás támogatások a vizsgált időszakban 179,3 milliárd forinttal járultak hozzá az OP-k hatékonyabb végrehajtásához.

6.3.5. Egészséges munkaerő Az egészségügyi ellátás fejlesztéseinek zöme az egészségpólusok infrastruktúra-fejlesztésein és a fekvőbeteg-ellátás struktúraváltozását támogató infrastruktúra-fejlesztésein keresztül valósul meg. A 168 milliárdos kerettel rendelkező projektek egy, a szerződéskötés eljárásrendi szakaszban lévő projekt kivételével a megvalósítás fázisában vannak. Az egészségügyi struktúraváltást támogató fejlesztések kiemelten a vezető halálokok, köztük a szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésére irányulnak.

41. táblázat: Egészséges munkaerő (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

9

5,4

5,4

TIOP

120

226,2

251,6

ROP-ok

335

60,6

71,1

Összesen

464

292,2

328,1

Forrás: NFÜ

A járóbeteg-ellátás fejlesztésére a TIOP és a ROP programjai összesen 55 milliárd forintot fordítanak. A rehabilitációs ellátást 9,1 milliárd forintnyi támogatás segíti, melyből 8 milliárd a komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítését szolgálja a TÁMOP, illetve a TIOP keretében. A sürgősségi ellátás fejlesztésére 2 konstrukció keretében lehet pályázni összesen megközelítőleg 13 milliárd forint támogatásra. A TÁMOP ezen túl támogatja az egészségügyi intézményekben diagnosztikus méréseket és a TIOP a mentési rendszer, az onkológiai hálózat fejlesztését. Közösségi támogatással valósul meg továbbá az ellátórendszer épület-, gép- és műszerkataszterének megújítása és kiegészítése az informatikai alkalmazásokkal.

31


6.4. Területi és társadalmi dimenzió A területi és társadalmi kohézió tématerületen belül kiemelkedik a Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségeknek (LHH) indított felzárkóztatási program címet viselő innovatív területfejlesztési kezdeményezés, mely a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztését szolgálja. Újszerűségét elsősorban a komplex szemlélet, a célzott, területi és forrásalapú megközelítés adta. A közel 97 milliárd forint dedikált támogatás 1000 projekt megvalósításán keresztül igyekszik enyhíteni a többszörösen hátrányos helyzetű térségek gazdasági és társadalmi infrastruktúrájának és szolgáltatásainak hiányosságain. Az LHH program forrásai felhasználásának lényege, hogy ezeket csak kistérségenként, illetve forrásonként előre meghatározott mértékben lehetett igénybe venni. A program eljárásrendje a ROP-ok, a TIOP és a TÁMOP forrásainak felhasználásának kereteit egyesíti közös, kistérségi szintű tervezési dokumentumok szintjén, ezáltal védett keret jött létre mind területi, mind ágazati dimenzió tekintetében. 2011. december végéig a zsűri által előzetesen jóváhagyott támogatás 70%-ára született meg döntés, a kedvezményezettekkel a szerződéskötés állása 62 százalékos. A program keretében a közel 60 milliárd forint megítélt támogatásból 24 milliárd forint került kifizetésre. A párhuzamosan indított, GOP-on belül a hátrányos helyzetű kistérségek számára kiírt pályázataiban a leszerződött támogatás nagysága meghaladta a 38 milliárd forintot, amely összegnek több mint 60%-a már kifizetésre is kikerült a projektgazdáknak.

6.4.1. Településfejlesztés Integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció Az integrált funkcióbővítő típusú városrehabilitáció keretében, a TIOP konstrukcióiban innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítését valósítják meg a kedvezményezettek 1,9 milliárd forint támogatás segítségével. Magyarország 7 régiójához köthető konstrukciókban, értékmegőrző, funkcióbővítő, integrált város- és település-rehabilitációs fejlesztésekre használják fel a kedvezményezettek a támogatási pénzek 76%-át, 109,9 milliárd forintot. A Dél-Dunántúl régióban a fejlesztések zömét (a támogatási pénzek 78%-át) a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programjainak megvalósításához használták fel, összesen 29,5 milliárd forint támogatási értékben.

42. táblázat: Integrált funkcióbővítő városrehabilitáció (Mrd. Ft.)

típusú

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TIOP

12

1,9

1,9

ROP-ok

177

144,8

202,6

Összesen

189

146,6

204,5

Forrás: NFÜ

Barnamezős terület revitalizációjára 1 régióban, Észak-Magyarországon került sor - 10 darab konstrukció indult 5,3 milliárd forint támogatási értékben.

32


Integrált szociális célú városrehabilitáció Támogatási összegek tekintetében Közép-Magyarországon valósítják meg a legtöbb integrált szociális fejlesztést - ipari technológiával épült táblázat: Integrált szociális célú lakótelepeket és hagyományos építésű városi 43. városrehabilitáció (Mrd. Ft.) területeket rehabilitálnak. A konvergencia régiókban összesen 14 milliárd forint támogatást – a fejlesztési fókusz forrásainak 66%-át felhasználva valósítják meg a kedvezményezettek a városok szociális célú rehabilitálását. Jelen fejlesztési kategóriában, projektszám alapján Észak-Magyarországon valósítják meg a legtöbb fejlesztést. 28 darab projekt a szociális alapszolgáltatások fejlesztését szolgálja 2,3 milliárd forint támogatási összeggel. A fennmaradó 5 projekt, 2 milliárd forint támogatással a leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációját valósítja meg.

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KMOP

9

7,3

8,8

Konvergencia ROP-ok

59

14,1

19,4

Összesen

68

21,3

28,2

Forrás: NFÜ

Kisléptékű településfejlesztés A kisléptékű településfejlesztés támogatásainak 83%-át, több mint 18 milliárd forintot a konvergencia régiókban használhatják fel a kedvezményezettek. A fejlesztések keretében helyi településfejlesztési akciókat, pontszerű kisvárosi fejlesztéseket valósítanak meg, de ide sorolhatjuk az árvíz sújtotta települések településrekonstrukcióját, a vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztési akciókat és a városi örökség megőrzését célzó fejlesztéseket. Észak-Magyarországon valósítják meg a legtöbb kisléptékű fejlesztést. A vidékfejlesztési programot kiegészítő településfejlesztés és az árvíz sújtotta települések rekonstrukciója 179 projekt keretében valósul meg, megközelítőleg 8 milliárd forint támogatási értékben. A nagyobb 44. táblázat: Kisléptékű településfejlesztés (Mrd. projektek között van kultúrházak, utak, ravatalozók Ft.) felújítása, komplex településfejlesztés. A projektszámok alapján megállapítható, hogy Észak-Magyarországon a kisléptékű településfejlesztés nagyobb hangsúlyt kapott, mint Magyarország többi régiójában. A Közép-magyarországi régióban 48 darab kisléptékű megyei fejlesztést valósítanak meg összesen 3,6 milliárd forint támogatási összeg segítségével.

33

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


KMOP

48

3,6

4,9

Konvergencia ROP-ok

440

18,3

20,7

Összesen

488

22,0

25,5

Forrás: NFÜ


6.4.2. Társadalmi befogadás A társadalmi befogadást nagyszámú projekt keretében változatos eszközrendszerrel segítik a programok. Kiemelkedő szereppel bír ezen belül a TÁMOP és a TIOP, de a regionális operatív programok is számottevően hozzájárulnak a célok eléréséhez. A TÁMOP 7 milliárd forinttal támogatja a gyermekek és fiatalok integrációját elősegítő programokat. A hátrányos helyzetűek képzését és foglalkoztatását 6,7 milliárd forinttal, a mélyszegénységben élők közösségi felzárkóztatását 4 milliárd forinttal támogatja a program.

45. táblázat: Társadalmi befogadás (Mrd. Ft.)

OP

Projektszám

Köt.váll. Tám.


TÁMOP

899

45,4

45,4

TIOP

179

5,6

5,8

ROP-ok

1 127

25,0

29,3

Összesen

2 205

76,0

80,5

Forrás: NFÜ

Ezen túl támogatásban részesülnek többek között a szociális információs rendszerek fejlesztéséhez, az LHH térségek digitális kompetenciájának fejlesztéséhez, a diszkrimináció elleni küzdelemhez, az egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramokhoz, az önkéntesség elterjesztéséhez, a fogyasztóvédelemhez, a civil szervezetek fejlesztéséhez, a beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztéséhez kapcsolódó projektek. A TIOP keretében a projektek és a támogatások nagyobb részét a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésre fordítják.

34


7. AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁHOZ Az Európai Foglalkoztatási Stratégia céljai Az Európa 2020 Stratégia keretein belül valósul meg az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS). Az EFS a foglalkoztatási politikákhoz kapcsolódó iránymutatásait négy nagy témakörhöz sorolja:  a munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése;  a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő fejlesztése, a minőségi munkavégzés és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése;  az oktatási és képzési rendszerek minőségének és teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban vagy azzal megegyező oktatási formában részt vevők számának növelése; valamint  a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. A jelentés ezek mentén vizsgálja az ESZA-források hozzájárulását az EFS-célokhoz. A társadalmi befogadás témaköréhez kapcsolódó programokkal a 8. fejezet foglalkozik részletesen.

Európa 2020 célkitűzések Magyarország foglalkoztatás és szakképzés területén vállalt vonatkozó célkitűzéseit a Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazza. 46. táblázat: Az Európa 2020 Stratégia célkitűzései és magyar vonatkozásai Célkitűzés 2020-ra

A 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának emelése

HU tény (2011)

60,7%

HU cél (2020)

75%

EFS/ EU2020 cél

Célkitűzések speciális magyar tényezői 

Különösen nagy az elmaradás a foglalkoztatási ráta terén a fiatalok, a kisgyermekes nők, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a romák tekintetében.



A korai iskolaelhagyás okai között jelentős tényezőként említhetők a szociokulturális hátrányok, amelyek különösen a hátrányos térségekben jelentenek súlyos problémát.

75%

A korai iskolaelhagyás arányának csökkentése

11,2%

10%

10%

A felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak arányának növelése

28,1%

30,3%

40%

A társadalmi befogadás elősegítése (emberek kiemelése a szegénységből)

31%

450 ezer ember

20 millió ember

Forrás: Eurostat, NFÜ

Kormányzati célkitűzések A Kormány egyik legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését határozta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A foglalkoztatási helyzet javítását és a munkahelyteremtést célzó kormányzati politikák 1 millió új munkahely megteremtését tűzték ki célul 2020-ra. Ehhez kapcsolódóan az alábbi szabályozási és közpolitikai beavatkozásokat hajtotta végre a kormány: 35


 az aktív eszközök erősítésével az álláskeresők elhelyezkedésének támogatása,  a Munka Törvénykönyvének átalakítása, a munkaerő-piaci szabályozás rugalmassá tétele,  a szakképzés minőségének fejlesztése és munkaerő-piaci relevanciájának erősítése,  a munkavállalást nem ösztönző ellátások munkára ösztönző átalakítása,  a gazdasági válság eredményeként bekövetkező munkanélküliség rövid távú kezelése érdekében a közfoglalkoztatás átmeneti felfuttatása,  a munkát terhelő adóterhek szisztematikus csökkentése a foglalkoztatás fehérítése és a munkahelyteremtés érdekében  az Új Széchenyi Terv keretében indított, döntően a KKV-kra célzott munkahelyteremtő programok indítása. A kormányzati politikák a vonatkozó uniós támogatások bevonásával érik el kívánt hatásukat, ezért kiemelten fontos szerepet kapnak az ESZA-n belül elérhető források.

7.1. Munkaerő-piaci intézkedések A Kormányprogramban és a Széll Kálmán Tervben egyaránt kiemelt cél a hátrányos helyzetűek (alacsony iskolai végzettségűek, romák, az idősek, a fiatalok, a kisgyermeket nevelő nők) munkaerő-piaci részvételének és foglalkoztathatóságának javítása. Az ESZA forrásainak felhasználásával a Kormány támogatja a személyre szabott segítséget nyújtó 20 komplex munkaerő-piaci programokat . E programok célja az álláskereső és inaktív emberek beilleszkedésének elősegítése a munkaerőpiacra, munkáltatóknak illetve a leendő munkavállalóknak nyújtott támogatásokon (képzések, munkaerő-piaci szolgáltatások, bértámogatások valamint vállalkozóvá válás támogatása) keresztül. 2012 nyarán fogadta el a Kormány a komplex munkaerő-piaci programokra rendelkezésre álló források összesen 22 milliárd forinttal történő megemelését; a növekvő kerettel elsősorban a fiatalok és pályakezdők munkanélküliségének megelőzése és csökkentése a cél. A programok 2011-ig több mint 63 ezer főt vontak be és a módosítással együtt a tervek szerint 2011 és 2015 között további több mint 100 ezer hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztathatóságát fejlesztik 113 milliárd forint felhasználásával. A fiatalok munkanélküliségének csökkentését segíti a 18-35 év közöttiek vállalkozóvá válását 21 támogató program : Ennek keretében egyrészt a vállalkozói készségek megszerzését és fejlesztését elősegítő képzésben, másrészt a vállalkozás elindításához szükséges pénzügyi támogatásban és mentorálásban részesülhetnek a fiatal vállalkozók. Az program közel 7 milliárd forint keretösszeggel 1500 fiatal támogatását célozza meg. Az ESZA forrásainak felhasználásával folytatódnak a civil és nonprofit szervezetek által megvalósított innovatív, kísérleti jellegű foglalkoztatási programok, valamint a szociális gazdaság 22 kialakítását célzó programok támogatása is . Ennek keretében eddig több mint 10 milliárd forint forrást kötöttek le a sikeresen pályázók, valamint további közel 10 milliárd forint forrás lesz elérhető újabb kiírásokon keresztül. Egyedül a 2008-as kiírások több mint 2700 főt vontak be e programokba. Az ESZA-források szintén támogatják a regionálisan és helyi szinten kialakult foglalkoztatási együttműködéseket annak érdekében, hogy munkaerőpiacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez, a szereplők együttműködésének erősítéséhez hozzájáruljanak; a 23 megvalósítás előtt álló projektek támogatására 1,4 milliárd forintos keretet allokáltak . A szintén megvalósítás előtt álló, összesen 3 milliárd forintos keretösszegű tranzit foglalkoztatási programok támogatása segíti elő az építőipar területén a hátrányos helyzetűek 24 foglalkoztathatóságának javítását . E képzéssel egybekötött foglalkoztatási programok egyszerre 20

TÁMOP 1.1.2 és TÁMOP 1.1.4 TÁMOP 2.3.6 TÁMOP 1.4.1 és TÁMOP 1.4.3 23 TÁMOP 1.4.5 24 TÁMOP 1.4.6 21 22

36


javítják a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci helyzetét, a szektorban való foglalkoztatását és a helyi közösségek lakhatási körülményeit. A hátrányos helyzetű célcsoportok (kisgyermekesek, tartósan álláskeresők, alacsony iskolai végzettségűek, idősek) foglalkoztatásának ösztönzését célozzák az ESZA által társfinanszírozott szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosító programok (START Plusz, START Extra és 25 várhatóan a START Bónusz) . Ezek a munkáltatóknak nyújtott járulékkedvezményen (szociális hozzájárulási adó kedvezményen) keresztül támogatják a foglalkoztatás bővítését. A programok keretében – 2012. szeptember végi adatok szerint – több mint 143 ezer fő rendelkezik érvényes kártyával. Legfrissebb adatok szerint az e kártyával foglalkoztatottak száma több mint 65 ezer főre tehető. A munkaerő-piaci részvétel növelése érdekében uniós forrásból folytatódik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) korszerűsítése, szolgáltatói szerepének megerősítése, az NFSZ által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szervezet hatékonyságának növelését célzó 26 intézkedések támogatása 22,3 milliárd forint keretösszegű programokon keresztül . A munka és a családi kötelezettségek összehangolásának elősegítésére irányuló intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatásának növelésére irányulnak, hiszen ez az egyik olyan csoport, amelynek foglalkoztatása Magyarországon kirívóan alacsony az EU átlagához képest. A társfinanszírozott programok egyrészt a 3 éven aluli kisgyermekek nappali ellátására irányuló rugalmas szolgáltatások kialakítását támogatják helyi és munkahelyi szinten, melyek segítik a kisgyermekesek munkaerőpiacra való visszatérését; másrészt ösztönzik a rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését, illetve helyi innovatív kezdeményezések, 27 együttműködések létrehozását . A 2012-es kiírások keretében 10,4 milliárd forint áll a pályázatok rendelkezésére e témában, ami a tervek szerint 1900 3 év alatti gyermek napközbeni ellátását oldja meg. A hatékony társadalmi párbeszéd megteremtése érdekében programok indulnak a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztésére, 2012-ben összesen 3,9 28 milliárd forintos keretösszeggel . A projekt a korábbi pályázatokkal létrehozott jogpontok területi lefedettségének növelését elsősorban az 5 000 - 10 000 fő közötti (és a KMR-ben a 10 000 fő feletti) településeken és kistérségi központokban történő új jogpontok létrehozásával támogatja; a tervek szerint a programmal legalább 58 új településen jön létre ilyen jellegű jogsegélyszolgálat. 2012-ben új pályázati lehetőség nyílik a hátrányos helyzetű munkanélkülieket foglalkoztató szociális és foglalkoztatási szövetkezetek számára, elősegítve a vállalkozások ezen szektorának alkalmazkodóképességét, a szociális gazdaság fejlődését és az e formában megvalósuló 29 önfoglalkoztatást .

7.2. Munkaerőképzés és egész életen át tartó tanulás A Kormány szakképzési rendszer fejlesztésére vonatkozó prioritásának célja, hogy a szakképzés járuljon hozzá a foglalkoztatási szint emeléséhez és a gazdasági növekedéshez, valamint olyan szakképzési struktúra jöjjön létre, amellyel biztosítható a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlya, továbbá a szakképzésbe fektetett egyéni és társadalmi források hasznosulása. A Kormány 2011 végén új szakképzési törvényt fogadott el, melynek értelmében jelentősen 30 átalakul a szakmunkásképzés :  a képzési idő általában 3 évre rövidül,  nagyobb hangsúlyt kap a képzés első évfolyamától kötelező szakmai gyakorlati képzés,  a tanulók szélesebb körben juthatnak valós munkahelyi gyakorlathoz,

25

TÁMOP 1.2.1 TÁMOP 1.3.1, a szolgáltatói infrastruktúra tekintetében TIOP 3.2.1, a munkaügyi ellenőrzés vonatkozásában TÁMOP 2.4.8 27 TÁMOP 2.4.5 28 TÁMOP 2.5.3 29 TÁMOP 2.4.3./D 30 A szakképzés átalakításához kapcsolódó programokat részletesen a 7.3.2-es fejezet tartalmazza 37 26


 a duális rendszerben a gyakorlati képzésben résztvevő gazdasági szereplők, valamint a gazdasági kamara felelőssége növekszik. Az új szakmai és vizsgakövetelmények megfogalmazásában erőteljesen érvényesül a kompetencia-fejlesztés szempontja. A szakképzés tartalmi fejlesztése magába foglalja a képzés során használt tananyagok teljes körű kifejlesztését, a vizsgarendszer fejlesztését, a minőségfejlesztést, valamint a kerettantervek kidolgozását. A szakképzés relevanciájának javítására modularizált szakképesítési struktúra jött létre: átalakultak a vizsgakövetelmények és ennek megfelelő kompetenciaalapú tananyagok fejlesztése kezdődött meg 2008-ban. A szakiskolákban eközben nőtt a 9. és 10. évfolyamos kimaradók aránya, azaz a lemorzsolódás rendszerint már azelőtt jelentkezett, mielőtt a szakma tanulása egyáltalán elkezdődött volna. Annak érdekében, hogy az iskolát képesítés nélkül elhagyó tanulók munkaerő-piaci esélyei javuljanak, a kormány bevezette a hároméves szakképzést. A hároméves szakképzéssel az általános iskola elvégzése után a tanulók közvetlenül beléphetnek a szakképzésbe, számukra különösen fogékony korban, a 9-11. évfolyamon ismerkedhetnek meg a szakmák gyakorlati fogásaival – ezzel csökkenhet a lemorzsolódás és a diákok korábban szerezhetnek szakmai végzettséget. A hiányszakmáknak minősített képzések esetében szakiskolai tanulói ösztöndíj adható, amely a tanulmányi eredményekhez kötődik, így hozzájárulhat a lemorzsolódás csökkentéséhez. A szakközépiskolákban kötelező lesz a komplex szakmai érettségi, amely már önmagában is egyes ágazati munkakörök betöltésére jogosít, így a fiatalok a szakmai érettségi birtokában esélyt kapnak a munkaerő-piaci elhelyezkedésre, továbbá előnyt élveznek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásnál, vagy folytathatják iskolai tanulmányaikat, és rövid idő alatt technikus vagy érettségihez kötött szakmunkás végzettséget szerezhetnek. A Kormány az új szakképzési törvény alapján 2012 nyarán új Országos Képzési Jegyzéket adott ki, amely a korábbinál lényegesen átláthatóbb, kevesebb szakmát tartalmaz. A szakmai követelménymodulok egyetlen kormányrendeletben kerültek kiadásra 2012 augusztusában, ezt követően pedig a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei is megjelentek. Ezek alapján az ún. szakképzési tantervi ajánlások megjelentetésével az első képzések az iskolai rendszerben a 2012/2013-as tanévben indulhatnak (önkéntesen, „pilot” jelleggel), amit az uniós források 4,5 milliárd forintos keretösszeggel 31 támogatnak . Az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítését, azaz friss szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok elhelyezkedését – elsősorban azon cégeknél, ahol tanulószerződéssel tanultak – gyakornoki program támogatja, 2012 őszétől 8,5 milliárd forintos 32 keretösszeggel . E pályázaton keresztül nagyobb eséllyel kerülnek a fiatalok a munkaerőpiacra és szereznek gyakorlatot közvetlenül a szakmai vizsga után. A gyakornoki program közvetlen kapcsolatot teremtenek a duális típusú szakképzés és a munkaerőpiac között. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása és ezáltal a gyakorlati képzés színvonalának emelése, valamint a végzett tanulók elhelyezkedésének elősegítése érdekében 2012 végén kiemelt projekt indul, mely a külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat végző szakemberek módszertani felkészítését és a mestervizsga megszerzését támogatja, 1,4 milliárd 33 forintos keretösszeggel . A program kiterjed a gyakornoki programban résztvevő gyakornokokat fogadók továbbképzésére, illetve a gyakornoki programba lépést ösztönző központi szolgáltatások nyújtására. A felsőfokú végzettségű, de pedagógiai végzettséggel nem rendelkező, szaktanári munkakörben foglalkoztatottak továbbképzésére is jut forrás, amelyre iskolai rendszerű 34 szakképzést folytató iskolák pályázhatnak, összesen 1,2 milliárd forint keretösszegben . A szak- és felnőttképzés átfogó fejlesztését célzó program folytatásának keretében az új szakképzési törvényből fakadó feladatok végrehajtására kerül sor: az OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel, kerettantervek kidolgozása, szakmai folyamatellenőrzési rendszer 35 bevezetése, a Magyar Képesítési Keretrendszer kialakítása . A program kerete 5,6 milliárd forint, melyből mintegy 2000, a feladatbank követelménymoduljaira fejlesztett vizsgafeladat létrehozása és 240 szakértőnek a szakmai folyamatellenőrzésre vonatkozó felkészítése kerül támogatásra. 31

TÁMOP 2.2.5 TÁMOP 2.3.4 A TÁMOP 2.2.6 34 TÁMOP 2.3.4.B 35 TÁMOP 2.2.1 32 33

38


2012-ben kerül elfogadásra az új felnőttképzési törvény, amely a támogatott, a munkaerőpiac valós igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentrál. Az új felnőttképzési törvény mellett az ESZA társfinanszírozásával képzési programok indultak a foglalkoztathatóság és alkalmazkodóképesség javítása, valamint az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében. 36 A programok a felnőttek idegen nyelvi és informatikai kompetenciáinak fejlesztését , a 37 vállalkozások számára saját dolgozók képzésének támogatását , valamint az alacsony iskolai végzettségűek, szakképesítéssel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők képzését, 38 átképzését célozzák. E programok keretében 2012-2013-ban várhatóan több mint 150 ezer fő képzésének és továbbképzésének támogatására kerül sor több mint 53 milliárd forint lekötésével.

7.3. Oktatási és képzési rendszerek A kormányzati politikákon belül továbbra is kiemelt szerepet töltenek be az oktatáshoz kapcsolódó intézkedések. A közoktatási fejlesztések nagy hangsúlyt helyeznek az egységesen átadandó műveltségtartalom mellett az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítására és fejlesztésére, a korai iskolaelhagyók arányának csökkentésére, valamint a képzettségi szint növelésére. Szintén folyamatos a képzési rendszer működésének korszerűsítése a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jobb illeszkedésének elősegítésével. Az oktatás, képzés és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítését célozzák a közoktatást érintő szerkezeti változások annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek képesek legyenek rugalmasabban reagálni a gazdaság és a munkaerőpiac által közvetített impulzusokra. Mindeközben strukturális változások mennek végbe az intézmény-fenntartásban: Az intézményrendszer szétaprózottságából adódó problémák kezelésére és a költség-hatékonyság javítására az oktatási intézmények fenntartója az új szabályozás alapján fő szabály szerint az állam.

7.3.1. Az oktatás, képzés minőségének javítása, a képzettségi szint emelése Magyarországon erős az összefüggés a tanulók tanulási lehetőségei, iskolai teljesítménye, későbbi pályaválasztása, munkaerő-piaci sikeressége és egyéni-családi társadalmi-gazdasági háttérjellemzői között. Az egész életen át tartó tanulásban való későbbi részvétel meghatározó tényezői között találhatók a munkaerő-piaci státusz, az iskolai végzettség, szocio-kulturális és települési jellemzők. Az EU 2020 stratégia oktatási céljával összhangban a hangsúly a korai iskola elhagyás csökkentésére, és a hátránykompenzációra helyeződik. A beavatkozási területek és fejlesztési irányok célja a társadalmi és területi különbségek mérséklése:  a társadalmi leszakadás megakadályozása, az iskolai sikeresség elősegítése: a kisgyermekkori nevelés megerősítése (a kötelező óvodáztatás kiterjesztése, beóvodázási támogatás, óvodai férőhelybővítés, óvodai fejlesztő program); az iskolai sikerességet, befogadó oktatást segítő oktatásszervezés (együttnevelés, intézményfejlesztés, pedagógiai megújulás, egyénre szabott tanulástámogatás, az iskola társadalmi környezetével való együttműködés, célzott programok, a leghátrányosabb helyzetű térségek támogatása); korrekciós megoldások (felzárkózást segítő és „második esély” típusú programok); tehetséggondozás;  a különleges bánásmódot, pedagógiai odafigyelést igénylő csoportok meghatározását szolgáló definíciók alkalmazása (sajátos nevelési igény, szociális szempontból hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tehetséges gyermekek);  a lemorzsolódás problémájában leginkább érintett szakképzési rendszer átalakítása: a szakmai képzés előrehozása, amely a magas lemorzsolódási arányt mutató 9. és 10. évfolyamokon a tanulók kimaradásának arányait kívánja csökkenteni;

36

TÁMOP 2.1.2 TÁMOP 2.1.3 38 TÁMOP 2.1.6 37

39


 az alapkészségek megerősítése: a 2013 szeptemberétől hatályba lépő Nemzeti alaptanterv kiemelt figyelmet fordít az alapkészségek (írás, olvasás, szövegértés és számtan) minél jobb elsajátítására, javítva ezzel továbbtanulási eredményeket, csökkentve a lemorzsolódás veszélyét;  a közoktatás minőségének, hatékonyságának javítása: a pedagógiai tevékenység mérése, értékelése, pedagógiai-szakmai, törvényességi ellenőrzési rendszer működtetése, végzettségi és szakképzettségi követelmények szabályozásának felülvizsgálata. A kompetencialapú oktatás elterjesztésének támogatása érdekében az utóbbi 2 évben összesen 10 pályázati kiírás és kiemelt projekt tervezési felhívás jelent meg közel 68 milliárd forint értékben. 39 Ezek közül is kiemelendő az Öveges Program , amely célja a természettudományos oktatás színvonalának erősítése a közoktatásban természettudományos laborok korszerűsítése és 40 pedagógus-továbbképzés révén és a Köznevelés az iskolában kiírás , amely a köznevelési intézmények nevelési és oktatási tevékenységeit támogatja, kiemelten az egész napos iskolai nevelést és foglalkoztatást, az idegennyelv-tudást, a vállalkozói-, életpálya-építési, életviteli, és egészségfejlesztési készségeket, a környezettudatosságot, valamint az aktív állampolgárság elterjesztésének elősegítését. A 2012-ben megjelent pályázatok egy része a 2011. decemberben elfogadott Köznevelési törvény megvalósítását támogatja. Így hangsúlyt kap többek között a pedagógusképzés és a pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése, az intézményi átalakulások 41 támogatása és az óvodafejlesztés . A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakításának támogatására az elmúlt két évben összesen 3 pályázati kiírás jelent meg 6,7 milliárd forint értékben. A már megjelent pályázatokban olyan új területek fejlesztésére is mód nyílik, melyek a mindennapi élet kihívásaira készítik fel a tanulókat, pl. az önkéntesség, aktív 42 állampolgárság elterjesztése és a pénzügyi-gazdasági alapismeretek oktatása . Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása és az interkulturális oktatás érdekében az elmúlt 2 évben összesen 7 pályázati kiírás jelent meg 9,2 milliárd forint értékben. Kiemelt támogatásban részesül a nemzetiségi és a migráns 43 oktatás , önálló pályázat támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, 44 illetve külön kiemelt projekt keretében valósul meg a szakszolgálatok fejlesztése . Továbbra is nagy hangsúlyt kap a tehetséggondozás támogatása, amelyre egy kiemelt projekt és két 45 pályázatos konstrukció keretében van lehetőség . Az egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiájában kijelölt célok megvalósításáért változások történtek az iskolai rendszerű oktatás teljes vertikumában. A kormány 2008 júniusában döntött az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) kidolgozásával kapcsolatos feladatokról. A közoktatás esetében kiemelt uniós projekt önálló pillére támogatja – 2011. novembere óta 46 összesen 57 millió forint értékben – az OKKR fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket :  a fogalomrendszer definiálását (az OKKR nyolc szintjéből a közoktatáshoz kapcsolódó négy első szint tanulási eredményeinek leírására alkalmas fogalomrendszer meghatározása);  a deskriptorok, szintleírások elkészítését;  az OKKR hazai bevezetésének előkészítését (javaslatok megfogalmazása az OKKR bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges intézményi, jogszabályi és módszertani keretekre vonatkozóan);  szakmai programok szervezését mely keretében sor kerül az OKKR jellemzőinek és szerepének megismertetésére a szakmai és a társadalmi nyilvánossággal; és  az OKKR-hez szükséges szakértők képzését.

39

TÁMOP 3.1.3 TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.5, TÁMOP 3.1.10 és TÁMOP 3.1.11 42 TÁMOP 3.2.1/B 43 TÁMOP 3.4.1/A és TÁMOP 3.4.1/B 44 TÁMOP 3.4.2/A és TÁMOP 3.4.2/B 45 TÁMOP 3.4.5, illetve TÁMOP 3.4.3 és 3.4.4/B 46 TÁMOP 3.1.8 40 41

40


A magyar képzési rendszer sajátosságaiból adódóan új képzési jegyzék, illetve az ahhoz kapcsolódó, újrafogalmazott szakmai és vizsgakövetelmények kerülnek kidolgozásra az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben. A szakképzés és intézményrendszerének átalakításáról a 7.2-es fejezet számol be részletesen.

7.3.2. Felsőoktatás A foglalkoztathatóság javítása érdekében kiemelt projekt tűzte ki célul a felsőoktatás szerkezeti átalakításának folytatását és kiteljesedését, a képzés és szolgáltatások minőségi fejlesztését, továbbá a felsőoktatás és a munka világának egymáshoz közelítését, az egész életen át tartó tanulás célrendszeréhez kapcsolódóan a rugalmas képzési pályák kialakítását, átláthatóbb és érthetőbb képesítési rendszer kialakítását. Ehhez két szakaszban 2, illetve 1,2 milliárd forint 47 keretösszegű támogatást rendeltek . Az I. szakasz OKKR alprojektje révén készült el a három felsőoktatási képesítési szintnek (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) leírására alkalmas fogalomrendszer definiálása, valamint az egyes képesítési szintekre tipikusan jellemző tanulási eredmények tartalmának meghatározása, összhangban az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) adekvát képesítési szintjeivel és azok követelményeivel. A II. szakasz az I. szakasz eredményeire épül; ezek bővítése, valamint integrált továbbfejlesztése és alkalmazása a cél. Ebben a szakaszban kerül megvalósításra az OKKR bevezetésének szakmai támogatása és az előzetes tudáselismerés rendszerének továbbfejlesztése (OKKR, validáció, kapcsolódó képzések, tréningek, a felsőoktatási intézmények és oktatók felkészítése).

7.3.3. Pályaorientáció, pályakövetés Megkezdődött egy olyan pályaorientációs rendszer kialakítása is, amely hatékonyan nyújt segítséget a különböző életkorú és élethelyzetben lévő személyeknek ahhoz, hogy megtalálják az 48 egyéni képességeiknek, ugyanakkor a munkaerő-piaci elvárásoknak is megfelelő tanulási utakat . Ez kiterjed a tanácsadási humán erőforrás mennyiségi és minőségi fejlesztésén túl a tanácsadók által használt eszközök és a pályaorientációs rendszert igénybe vevő személyek döntését szolgáló eszközrendszer fejlesztésére is. Pályaorientációs tanácsadásban évente 339 ezer fiatal részesül; a program számára 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályakövetés rendszerének kialakítása erősebb visszacsatolást teremt a képző intézmények és a képzési lehetőségek iránt érdeklődő, tanulni szándékozó fiatalok és felnőttek felé a megszerezhető szakképesítések munkaerő-piaci értékéről, a képző intézmények tevékenységének 49 értékeléséről . Ehhez kapcsolódik a már említett TÁMOP 4.1.3–es kiemelt projekt is, melyben kiépítésre, majd továbbfejlesztésre kerül a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR).

7.3.4. Közművelődés, felnőttképzés A közművelődési rendszer (intézmények és civil szervezetek) képzési szolgáltatásainak fejlesztése a helyi igényekhez igazodó, atipikus, nem formális képzési kapacitás fejlesztésére irányul, a felnőttképzési tevékenységek, valamint az iskoláskor előtti és alatti készség- és 50 kreativitásfejlesztés szolgálatában . E célból 2007-2008-ban összesen 27 pályázó nyert támogatást, 1,4 milliárd forint értékben. A támogatott tevékenységek eredményeképpen, a kapacitásbővítés és a humán erőforrás át- és továbbképzése révén az intézmények alkalmassá válnak többek között felnőttképzési tevékenység végzésére, ami a foglalkoztatást elősegítő általános készségfejlesztéstől (pl. vállalkozói ismereteket átadó képzések) a szakképzés rendszeréhez igazodó célzott képzésekig terjedhetnek.

47

TÁMOP 4.1.3 TÁMOP 2.2.2. 49 TÁMOP 2.2.1. 50 TÁMOP 3.2.3 48

41


A támogatott tevékenységek különösen a hátrányos helyzetű térségekben, településeken kiemelt jelentőségek, ahol a közművelődési intézmények jelentik a felnőttképzés egyetlen bázisát. A felsőoktatási intézmények képzési rendszerének fejlesztése a felsőoktatási intézmények bolognai átalakítását támogatja az EKKR-ből és az egész életen át tartó tanulás stratégiájából fakadó követelmények teljesítésére a tananyagfejlesztés, a tartalomfejlesztés, valamint a pedagógus-továbbképzés és a képzők képzése területén. A kétszintű képzés átfogó kiépítése folytatja a változó munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozását és bevezetését. Kiemelten fontos, hogy elősegítse a korszerű matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzési területek fejlesztését, valamint a korszerű tananyagok, képzési módszerek kidolgozásával és terjesztésével hozzájáruljon az e területeken tanulók és végzettek számarányának növeléséhez. További erősítést igényel a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés, valamint a felsőoktatási intézményeknek az innovációs folyamatban és az innováció disszeminációjában való közreműködése.

42


8. AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA A TÁRSADALMI BEFOGADÁSHOZ ÉS A NEMZETI OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLOKHOZ 8.1. A gyermekszegénység elleni küzdelem A gyermekszegénység csökkentése érdekében az Országgyűlés 2007-ben elfogadta a „Legyen jobb a gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát, amely 25 éves időtávra határoz meg stratégiai irányokat. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatáskörébe tartozó) Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában 2011 végére elkészült az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák című dokumentum, melynek fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi – a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő – stratégiákat, előmozdítva a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az első 2007-ben elfogadott kormányzati cselekvési program 2010-ig határozta meg a konkrét intézkedéseket a gyerekszegénység elleni közdelem területén. Az egységes, komplex megközelítés érdekében a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia második cselekvési terve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia cselekvési tervéhez integráltan került meghatározásra.

8.1.1. A kisgyermekek napközbeni ellátásainak, valamint az egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásoknak az erősítése A koragyerekkori esélyteremtés területén a gyermek és a szülő számára együttes szolgáltatást biztosító Biztos Kezdet Gyerekházprogram () az egyik kiemelt fejlesztési terület. A TÁMOP (és a Norvég Alap) keretében 48 ilyen gyerekház jött létre 2012-ig. Az uniós projektjüket befejező Gyerekházak működését a 13/2012.(VIII. 13.) EMMI rendelet alapján támogatja a kormány, így a felzárkózás szempontjából kulcsfontosságú, korábban uniós társfinanszírozású projektek hazai támogatással folytathatják működésüket. A kistérségi Gyerekesély projektek keretében további 51 mintegy 60 Gyerekház létesítése várható . A gyerekszegénység elleni küzdelemhez kapcsolódóan az integrált kistérségi Gyerekesély program is kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztést jelent. 2009-től 5 kistérségben indult el az integrált program; második köre 2011-ben került meghirdetésre 6 kistérség számára, majd 2012ben újabb felhívás jelent meg, amelyhez 15 térség csatlakozhat. Összességében az ország legalább 26 leghátrányosabb helyzetű, magas roma lakossággal bíró kistérségében – ahol mintegy százezer gyermek él – több mint 13 milliárd forint uniós forrás segíti a gyermekek esélyteremtését, lehetőséget nyújtva ezzel olyan, helyben hiányzó szolgáltatások biztosítására, amelyek a koragyerekkori fejlődést (mint a már említett Biztos Kezdet Gyerekház), a szocializációs és iskolai hátrányok leküzdését, a szabadidő értelmes eltöltését, a megelőzést erősítő szolgáltatásokat támogatják. A program innovatív jellegénél fogva különleges szakmai módszertani támogatást 52 igényel, melyet kiemelt projekt biztosít ; a projekt alapvető feladata a kistérségi szakemberek felkészítése és támogatása.

8.2. Az oktatás-képzés biztosítása

rendszerében

az

esélyegyenlőség

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az oktatási rendszerben kevesebb eséllyel érnek el sikereket. Ez összetett, a tanulón kívül álló okokra vezethető vissza, melyek nagy része összefoglalható úgy, hogy e tanulók és szüleik korlátozottan férnek hozzá a gazdasági és társadalmi javakhoz. Az azonban, hogy minden tanuló társadalmi helyzetére való tekintet nélkül a 51 52

TÁMOP 5.2.3/A TÁMOP 5.2.1 43


lehető legjobb eredményeket érje el az oktatásban, nem csak morális, hanem össztársadalmi gazdasági cél is; hiszen az iskolai végzettség nagymértékben összefügg a munkaerő-piaci esélyekkel. Ha a tanuló nem szerzi meg a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges ismereteket, ezzel veszélyezteti saját jövőjét, hiszen megfelelő végzettség nélkül az elhelyezkedési lehetőségek jóval szűkebbek. A foglalkoztatottság mértéke pedig az ország gazdasági helyzetét alapvetően meghatározó tényező. A szegénység és az iskolázatlanság továbbörökítésének problémája tovább súlyosbítja a helyeztet. Uniós forrásból több meghirdetett konstrukció is tartalmazza a közoktatás fejlesztését a hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek-tanulók érdekében, összesen 16,8 milliárd forint 53 keretösszeggel . A forrásból mintegy 630-830 pályázat támogatható, amelyek lefedik az egész ország területét. A pályázatok jelentős része kifejezetten a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára lettek meghirdetve, melynek köszönhetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók minimum 70 százaléka részesedik a fejlesztésekben. A pályázatok célja, hogy a köznevelési-közoktatási intézmények alkalmassá váljanak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, köztük roma gyermekek eredményes nevelésére és oktatására, jobban támogassák iskolai sikerességüket. Az intézményrendszer fejlesztése az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók részére esélyt teremt az általános és középiskolai tanulmányaik befejezésére, valamint lehetőséget teremt a tanulók képzettségi szintjének növelésére, képzettség megszerzésére. Mindezek mellett fontos céljuk a beóvodázás arányának növelése, az óvoda-iskola közötti átmenetet segítő tevékenységekkel. A fent említett pályázati kiírások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a többségében halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelő oktatási intézmények az egész napos iskola keretében olyan tevékenységeket végezzenek, amelyek elősegítik a tanulók iskolai sikerességének javulását, valamint nagy hangsúlyt fektetnek a tanórán kívüli foglalkozások szerepének erősítésében az eredményes nevelés-oktatás érdekében. A hazai finanszírozású programokat a mellékletben mutatjuk be.

8.3. A munkaerő-piaci befogadás elősegítése, az inaktivitás csökkentése 54

A leginkább hátrányos helyzetű kistérségek támogatására kiírt projektek („LHH kistérségek projektjei”) célja a gyermek- és ifjúságvédelem, a helyi közösségépítés, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása és képzése, valamint a szociális, oktatási és foglalkoztatási közszolgáltatások szakembereinek képzése. A 2009-2010 között kiírt felhívások mintegy 100 projektjének 7,9 milliárd forintos támogatásból való megvalósítása jelenleg is zajlik, 33 LHH kistérségben. A 2011-es kiírásra, melynek keretösszege 2,0 milliárd forint volt, 80 pályázat érkezett be. A kiválasztásra került nyertes projektek megvalósítása 2012 szeptemberében megkezdődött. A roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben 55 c. kiemelt projekt keretében képzettséget szerzett roma nők, valamint munkanélküli roma emberek foglalkoztatása (12 hónap támogatott foglalkoztatás és 3 hónap kötelező továbbfoglalkoztatás) összesen 1,4 milliárd forint támogatásban részesül. Az ehhez kapcsolódó, 56 2012 nyarán meghirdetett projektben várhatóan 700 roma ember (elsősorban roma nő) támogatott foglalkoztatása valósul meg a szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi ellátórendszerben. A konstrukció hatására az ellátórendszerek által nyújtott szolgáltatások befogadókészsége várhatóan nő, erősödik a kapcsolat az intézmények és roma közösségek, valamint az intézmények és az eddig nem, vagy nem megfelelő mértékben elért, szegregátumokban élő emberek között. Az elnéptelenedő falvak társadalmi-gazdasági 57 folyamatainak megfordítására tervezett kiírás (0,9 milliárd forintos forráskeret) célja egy olyan pilot program megvalósítása, amely többek között közösségfejlesztéssel, képzéssel, a helyi foglalkoztatási lehetőségek feltárásával, valamint a szolgáltatások fejlesztésével kísérletet tesz az 53

TÁMOP 3.3.8, TÁMOP 3.3.9, TÁMOP 3.3.10 és TÁMOP 3.3.11 TÁMOP 5.1.1 55 TÁMOP 5.3.1.B-1-11/1, kedvezményezettjei: az ORÖ, mint projektgazda és a Türr István Képző és Kutató Intézet, mint konzorciumi partner 56 TÁMOP 5.3.1/B-2, a kedvezményezettek a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények és fenntartóik 57 TÁMOP 5.3.11 44 54


érintett települések elnéptelenedésének, a helyi társadalom elöregedésének megállítására, megfordítására.

8.4. A területi és lakhatási hátrányok mérséklése 8.4.1. Komplex telep-program 58

Az uniós támogatással megvalósuló komplex telep-program célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózásának és integrációjának segítése komplex humán szolgáltatás hozzáférésének biztosításával. A konstrukció forráskerete 4,7 milliárd forint. A konstrukció szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmaz, továbbá elősegíti a telepszerű környezetben élők lakhatási körülményeinek javítását. A pályázati kiírás első fordulója keretében az elbírált 33 pályázatból 21 pályázat nyert közel 3 milliárd forint támogatást. A második fordulóra 56 pályázat érkezett, melyek elbírálása folyamatban van. A kiírásokban minimális elvárás volt legalább 10 család bevonása legalább 45 fővel programonként. Mivel a két forduló alapján mintegy 40 nyertes pályázatra lehet számítani, a program révén várhatóan mintegy 400 család helyzetén sikerül javítani. A forráskeret megemelése mellett az Új Széchenyi Terv keretében a komplex telepprogramhoz kapcsolódóan a közeljövőben indul egy, a lakhatási elemek megvalósítását segítő uniós pályázati konstrukció is. A rendelkezésre álló forrás 1,5 milliárd forint, amelyet cigánytelepen 59 kívüli új lakás építésére, meglévő épületek felújítására, korszerűsítésére lehet majd felhasználni . A programoknak köszönhetően  javul a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők szolgáltatáshoz való hozzáférése, beleértve a szociális, lakhatási, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatásokat;  javul a szegregátumban élő aktív korú lakosság képzettségi szintje;  javul a szegregátumban élők foglalkoztatási helyzete;  növekszik a szegregátumban élő gyermekek óvodáztatási aránya;  javulnak a szegregátumban élő iskoláskorú gyermekek iskolai előrehaladási esélyei, tanulmányi eredményei és szabadidő eltöltési lehetőségei;  javulnak a szegregátumokban élők lakhatási körülményei. Jelenleg a tartós inaktivitás, az alacsony jövedelmi helyzet sok esetben elszigetelődéshez vezet, így a telep-programok emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a szegregátumokban élők társadalmi befogadása megvalósulhasson. A foglalkoztatás elősegítésén, a képzéseken és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül megindul a lakóközösség háztartásainak munkaerő-piaci integrációja.

58 59

TÁMOP 5.3.6-11/1 TIOP 3.2.3.A-12 45


9. AZ ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEIHEZ Az Európa 2020 Stratégia és az ahhoz kapcsolódó Nemzeti Reform Program célkitűzései, prioritásai, valamint a magyar szakpolitikákban is bekövetkező hangsúlyeltolódások következtében a magyar Kormány 2011 végén kezdeményezte a rendelkezésére álló fejlesztési források 60 átcsoportosítását az Európai Bizottságnál . A forrásátcsoportosítás következtében várhatóan ismét megnyitásra kerülnek a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését és az energiahatékonyság javítását célzó támogatási konstrukciók, hozzájárulva az Európa 2020 Stratégia releváns célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen túlmenően a TÁMOP szintén folyamatban levő módosítása az aktív munkaerő-piaci eszközöket, illetve a felsőoktatási intézkedéseket erősíti, ami hozzájárul a fiatalok magas megnövekedett munkanélküliségének kezeléséhez és összhangban áll az ország-specifikus ajánlásokkal. Az alábbiak az Európa 2020 Stratégia kiemelt kezdeményezései mentén bemutatják, hogy a célkitűzések eléréséhez, valamint az Éves Növekedési Jelentés fő prioritásaihoz kapcsolódóan a Nemzeti Reform Program melyik intézkedései mely operatív programokkal járulnak hozzá. A mellékletben található táblázatban részletesen is bemutatásra kerülnek azok az intézkedések, amelyek uniós forrásból valósulnak meg.

9.1. Intelligens növekedés 9.1.1. Oktatás és szakképzés Magyarország az Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának (a 30-34 évesek körében) 30,3 százalékra növelését vállalta 2020-ig; ez az arány 2011-ben 28,1 százalék volt, ami az európai átlag alatt van, de az előző évek adataihoz képest emelkedést mutat. A célcsoport aránya a fővárosban és a Dél-alföldi régióban a legnagyobb: a fővárosi egyetemek valamint a Szegedi Egyetem vonzásának köszönhető a két régiónak az országos átlagnál nagyobb a teljesítménye. 2012-ben a magyar kormány a képzési szerkezet átalakításával, strukturális reformokkal kívánja a problémát kezelni, amelyek kevésbé igényelnek pótlólagos forrásokat. Bizonyos intézkedések – különösen az általános és szakképzések, hallgatói szolgáltatások, módszertanfejlesztés, alapkutatás, a nemzetközi projektekben való részvételre történő felkészítés – a TÁMOP 2. (Alkalmazkodóképesség javítása) és 4. prioritásának (A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság érdekében) konstrukciói útján valósulnak meg (részletesen ld. 7.2-es és 7.3-as fejezet). Magyarország az Európa 2020 célok keretében a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékra történő csökkentését vállalja 2020-ig. A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon az Európai Unió átlaga alatti (2011-ben 13,5%): 2011-ben 11,2 százalék volt (a 18-24 év közötti népességen belül). A lemorzsolódásban elsősorban a hátrányos helyzetű, az iskolában kevésbé sikeres tanulók érintettek. A korai iskolaelhagyás okai között jelentős tényezőként említhetők a szociokulturális hátrányok, amelyek különösen a hátrányos helyzetű térségekben jelentenek súlyos problémát, mint az Észak-alföldi régió, Észak-magyarországi régió, a Dél-alföldi régió és a Dél-dunántúli régió. A fejlettebb régiók – mint Közép-Magyarország – ebben az indikátorban is kedvezőbb értékkel rendelkeznek. A korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló fejlesztési konstrukciók értékelési, illetve pályázási szakaszban vannak. Az újabb óvodai férőhelyek kialakításának támogatását szolgáló fejlesztés a 2011 novemberében több regionális operatív program (ROP) keretében meghirdetett Nevelési intézmények fejlesztése c. konstrukció. A pályázat az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva, az egészséges környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtésével támogatja. A regionális operatív programok 2 és 4,3 milliárd forint között kerülnek lekötésre négy régióban. A TÁMOP pedagógiai 60

Az OP-módosításokról részletesebben ld. 11.1-es fejezet 46


módszertanokkal, egyéni fejlesztésekkel, Tanoda típusú programokkal komplex programok keretében járul hozzá a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedésekhez, a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai sikerességének elősegítéséhez; a program a pedagógusképzést is támogatja. A fentieken túl a TIOP (ERFA segítségével) infrastrukturális fejlesztésekkel egészíti ki a humán fejlesztéseket, amelyek fő elemei az IKT infrastruktúra fejlesztése, képességfejlesztő eszközök, múzeumi és könyvtári szolgálatfejlesztés.

9.1.2. Kutatás és innováció A válság leküzdésén és a hasonló gazdasági problémákkal szembeni ellenálló képességén túl a fenntartható fejlődés is nagyban függ a régiók gazdaságának megújulási képességétől, az innovációs potenciáltól. A kutatás-fejlesztés és innováció egyre nagyobb szerepet játszik a kohéziós politikában is, amint azt tanúsítja a regionális intelligens szakosodási (Smart Specialisation) stratégiák megnövekvő szerepe (és ex ante kondicionalitások közé emelése) is. Magyarország az európai célkitűzéséhez kapcsolódva a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékára történő növelését vállalja 2020-ig. Magyarország kutatásfejlesztési teljesítménye lényegesen elmarad az EU átlagától, azonban az elmúlt években felzárkózás figyelhető meg, melynek eredményeként a ráfordítások szintje 2011-ben elérte a bruttó hazai termék 1,2 százalékát. Területi bontásban a fejletlenebb régiók – így az Északmagyarországi régió és a Dél-dunántúli régió – költenek legkisebb arányban kutatás-fejlesztésre, míg Közép-Magyarország költi a legtöbbet. A kutatóhelyek közel fele Közép-Magyarországon működik, ahol a kutatók több mint 60 százaléka dolgozik, és az összes K+F ráfordítás majdnem kétharmadát is itt költik el. A kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó intézkedéseket túlnyomórészt a GOP, kisebb mértékben a ROP gazdaságfejlesztési prioritása támogatja, ám mivel a magyarországi kutatóhelyek közel fele felsőoktatási intézményekben van, a TÁMOP konstrukciói nagyon fontos szerepet töltenek be a felsőoktatási alapkutatások és alkalmazott kutatások támogatásában. A GOP és a ROP konstrukciói támogatják az önálló vállalati K+F projekteket és a K+F együttműködéseket, valamint a pólusokat, klasztereket is a hálózatosodás ösztönzése érdekében.

9.1.3. Digitális társadalom A nagy sebességű hálózatok rendelkezésre állása kulcsfontosságú tényező a versenyképesség szempontjából, mivel ez határozza meg az országok és régiók versenyképességi kapacitását. 61 Magyarországon 2011 végén indult az a másfél éves uniós program , amelynek célja a körzethálózat megvalósítása kistérségi szinten, lehetővé téve a „fehér”, széles sávval el nem látott településeken a megfelelő sávszélességű gerinchálózati csatlakozást, előkészítve mintegy 800 település minimum 1 Mbps-sebességű csatlakozási lehetőségét a helyi hálózat megépülése esetén.

9.2. Fenntartható növekedés Magyarország az Európa 2020 Stratégia energia és klíma céljaihoz kapcsolódva 2020-ig a megújuló energiaforrások részarányának 14,65 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az EU emisszió kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését vállalta. A 2012.évi Nemzeti Reform Program jelentős hangsúlyt fektet a további csökkentést célzó intézkedések megvalósítására. Ezek közül a Hazai Dekarbonizáció Útiterv megalkotásának finanszírozása hazai forrásból történik, míg a zöld közlekedési módok terjesztése a hazai források mellett uniós forrásokat is felhasznál: Így a KÖZOP városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének prioritásában a Kohéziós Alap és az ERFA közösen finanszírozza azt a fejlesztést, melynek keretében a közösségi közlekedésben részt vevő társaságok benzin üzemű autóbuszok helyett CNG üzemű autóbuszokat szerezzenek be. 61

GOP 3.1.2 47


A megújuló energiaforrások részaránya Magyarországon a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2010-ben 8,8 százalékra emelkedett. Az Európa 2020 Stratégia céljainak elérése, és az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében Magyarország 2011 végén kezdeményezte a rendelkezésre álló források átcsoportosítását, melynek egyik eleme a KÖZOP-ból a KEOP 4. prioritásába (Megújuló erőforrások) történő forrásátcsoportosítás (ld. 11.1. fejezet). A prioritás konstrukciói azokat az elsősorban önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók), valamint vállalkozások által megvalósítandó, hő- és/vagy villamos energia termelésre fókuszáló projekteket kívánják támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaranya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával 2 járó CO kibocsátás mérsékléséhez. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40 százalékát épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Ezért a meglévő épületállomány – különös tekintettel a középületekre – felújítása elsődleges prioritás Magyarország számára. Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósításában szintén jelentős szerepet játszanak az uniós programok, így a fent idézett forrásátcsoportosítást követően várhatóan a KEOP hatékony energiafelhasználást támogató konstrukció is ismét megnyitásra kerülhetnek. A prioritás célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeire), továbbá a távhőszolgáltatók és -termelők energia-takarékosságának növelése, valamint az energia-hatékonyság javítására irányuló beruházások elősegítése.

9.3. Inkluzív növekedés 9.3.1. Foglalkoztatás Magyarország a foglalkoztatási szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a 20-64 év közötti népesség foglalkoztatási arányának 75 százalékra növelését tűzte ki célul 2020-ig. Az országos foglalkoztatási ráta 2011-ben 60,7 százalék volt; több régióban – így ÉszakMagyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon – 60 százalék alatt van a mutató. A foglalkoztatási arány növeléséhez az ERFA- (GOP vállalkozásfejlesztési konstrukciói és ROP Humán infrastruktúra prioritásának egyes intézkedései) és az ESZA források (TÁMOP) gazdaságés a humán erőforrás fejlesztést támogató projektjei járulnak hozzá. A TÁMOP projektek több esetben kiemelt projekt keretében valósulnak meg, tehát az intézkedés, azaz a projekt lebonyolítója valamely munkaüggyel foglalkozó hivatal vagy intézmény, például az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Az intézkedések keretében elsősorban a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok tartós elhelyezkedési esélyeinek növelését, nyílt munkaerőpiacra való visszatérését segítjük. Ennek érdekében a program álláskeresők és munkáltatók részére nyújt elhelyezkedést és vállalkozóvá válást segítő támogatásokat (pl. bértámogatás, mobilitási támogatás, vállalkozóvá válási támogatás), továbbá különböző támogató szolgáltatásokat (pl. álláskeresési tanácsadás, mentorálás), általános képzést és szakképzést. Az Európai Tanács 2011.évi ajánlásának megfelelően Magyarország 2011-2012 során további források átcsoportosításával megerősítette a jó eredményeket mutató, az ESZA által társfinanszírozott aktív munkaerő-piaci eszközöket (ld. 11.1-es fejezet). A szak-és felnőttképzési intézkedések keretében többek között idegen nyelvi és informatikai képzések, munkahelyi képzések, alacsony képzettségűek számára szervezett képzések módszertani, tartalmi fejlesztések, pályaorientáció fejlesztése valósulnak meg. Ezek a projektek ösztönzik az egész életen át tartó tanulást és hozzájárulnak ahhoz, hogy javuljon a felnőtt lakosság alkalmazkodóképessége, fejlődjenek a munkavállalás során széles körben elvárt idegen nyelvi és informatikai, illetve szakmai készségeik, továbbá az alacsony képzettségűek lehetőséget kapjanak a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettség megszerzésére (ld. 7.2. fejezet). A fiatalok munkanélküliségének csökkentését segíti továbbá a 18-35 év közötti fiatalok vállalkozóvá válását támogató projekt, míg a fiatalok elhelyezkedését, szakképzésből 48


foglalkoztatásba való átmenetét gyakornoki program meghirdetésével segítjük. ESZA források segítségével civil szervezetek foglalkoztatási programjait is támogatjuk, amelyek a fiatalok, elsősorban a hátrányos helyzetű pályakezdők tartós munkaerő-piaci beilleszkedését szolgálják (ld. 7.1. fejezet). A szociális gazdaság fejlesztését célzó program az ezen a területen működő, illetve induló vállalkozásokat, kiemelten a szociális szövetkezeteket támogatja többek között bértámogatással, képzés támogatásával, inkubációs tevékenységgel és szakmai támogatással. Nagyon fontos intézkedéscsoportot képeznek – az országspecifikus ajánlásokra reagálva – a munka és család összehangolására, a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelése érdekében indított intézkedések, amelyeket több operatív program is támogat. A TÁMOP kiscsoportos családi napköziket, munkahelyi kisgyermek ellátási helyeket támogat, míg a ROP keretében. 2011-ben több mint 800 új bölcsődei férőhely jött létre, illetve további, a gyermekgondozási létesítmények fejlesztését, férőhelybővítést célzó pályázatok vannak folyamatban. 2012-től az Európai Szociális Alap támogatásai is elősegítik a rugalmas foglalkoztatás és a rugalmas munkavégzési formák elterjesztését. A GOP keretében indított intézkedések a részmunkához, távmunkához kapcsolódó infrastruktúrafejlesztést segítik elő, illetve a munkáltatók számára nyújtanak támogatást, amennyiben visszaveszik a GYES-ről visszatérő női munkavállalókat. A GOP és a ROP több intézkedéssel hozzájárul a vállalkozásfejlesztéshez, munkahelyteremtéshez. Komplex technológiafejlesztés keretében a vállalatok támogatást igényelhetnek vállalati technológia fejlesztése és foglalkoztatás támogatása céljából új munkavállalók foglalkoztatására, eszközbeszerzésre, információs technológiafejlesztésre. A mikro, kis- és középvállalkozások támogatást igényelhetnek új munkavállalók foglalkoztatására a konvergencia régiókban.

9.3.2. Szegénység és társadalmi kirekesztés Magyarország az Európa 2020 Stratégia szegénységi céljához kapcsolódva a gyermekes családok szegénységi rátájának, a súlyos anyagi nélkülözésben élők számának, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők számának 20-20 százalékos csökkentését vállalja 2020-ig; ez – a három indikátor által lefedett népesség közötti átfedések kiszűrésével – mintegy 450 ezer fő szegénységből való kiemelésével egyenértékű. Magyarországon 2010-ben összesen 2,9 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben. Ez a teljes népességhez viszonyítva (29,9%) magasabb, mint az EU átlaga (23,4%), és a Magyarországhoz hasonló fejlettségű kelet-közép-európai tagállamok közül is a magasabb értékek közé tartozik. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket, illetve a roma népességet, akiknek nagy többsége – a kb. 750 ezerre becsülhető roma népességen belül hozzávetőleg 500-600 ezer fő – mélyszegénységben él. A problémák területi eloszlását tekintve jellemző, hogy a szegénység a rurális területeken, az alacsonyabb státuszú településeken és városrészekben koncentrálódik. A területi koncentráció mellett jellemző demográfiai vonása a hazai szegénységnek, hogy a fiatalokat fokozottan sújtja (a 2010-es adatok szerint a 18 év alattiak 38,7 százaléka él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben). A szegénységben élők számának csökkentését a magyar Kormány elsősorban integrált komplex programokkal kívánja elérni, több ágazat összefogásával minőségi javulásra törekedve a hátrányos helyzetű területeken és népességcsoportokban. A Nemzeti Reform Program intézkedései sok esetben az ESZA forrásainak segítségével valósulnak meg a TÁMOP konstrukciói keretében, kisebb részben ERFA is hozzájárul a TIOP és ROP keretében. A leghátrányosabb helyzetű csoportok esetében az uniós komplex programok kompetenciafejlesztő és egyéb képzéseket támogató szolgáltatásokat, mentorálást, tanácsadást, közösségfejlesztést támogatnak (ld. 8.3-as fejezet). A gyermekek, fiatalok – akiket különösen érintenek a szegénységi kockázatok – speciális célcsoportjai a célkitűzés érdekében tett intézkedéseknek, és azokat finanszírozó uniós forrásoknak. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni ESZA társfinanszírozású intézkedéseket az ERFA infrastrukturális fejlesztései egészítik ki: a TIOP a közösségi szolgáltatások infrastruktúráját, a ROP a régiós sportlétesítmények, iskolai tornatermek infrastruktúráját támogatja. Az ÁROP program több konstrukciója – szintén ESZA forrásból – kiemelten támogatja a társadalmi felzárkózás 49


átfogó érvényesítését szolgáló jogszabály módosításokat, esélyegyenlőségi tervek készítését, módszertanok kidolgozását. A TÁMOP 6. prioritása (Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerő-forrásfejlesztés) konstrukciói hozzájárulnak mind a szegénységben élők számának csökkentéséhez, mind a foglalkoztatási arány növeléséhez.

9.4. 2011.évi országspecifikus ajánlások megvalósítása A 2011. évi országspecifikus ajánlások közül többnek megvalósítására (aktív munkaerő-piaci eszközök megerősítése, nők foglalkoztatásának elősegítése) már az előzőekben utaltunk. További ajánlásokhoz – mint a KKV szektor fejlesztése, illetve a nem banki finanszírozáshoz való hozzáférés javítása – szintén nagymértékben hozzájárulnak a strukturális alapok, illetve a foglalkoztatáshoz kapcsolódóan bemutatott intézkedések. A fennmaradó ajánlások nem igényelnek uniós forrást, mert szabályozási típusú intézkedést jelentenek, nem fejlesztésit. A magyar kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését szolgáló támogatási rendszer teljes körű áttekintésére az Új Széchenyi Terv megalkotásakor, 2010 végén került sor. Az értékelés alapján a korábban futó támogatási programok egy része 2011-ben megszüntetésre, más részük átalakításra került; a pályázatok feltételei és a teljesítendő adminisztratív előírások egyszerűsítésre, az eljárási határidők rövidítésre kerültek. Az áttekintés figyelembe vette az Európa 2020 Stratégia útmutatásait, hangsúlyait. A nem banki finanszírozáshoz való hozzáférés javítására elsősorban a gazdasági és regionális operatív programok eljárásrendje alapján működő Pénzügyi Eszközök prioritásai keretében történtek intézkedések. Felgyorsításra került a kockázati tőkeprogram, s 2009-ben felállt 7 kockázati tőkealap. A szinte kizárólag nem banki közvetítő szervezeteken keresztül működtetett Új Széchenyi Hitel Program szintén átalakításra került: A kihelyezhető hitelösszeg 2011-ben 10 millióról 50 millió forintra emelkedett, és a pénzügyi közvetítők érdekeltségének növelése érdekében egy first loss típusú veszteségátvállalás is bevezetésre került. Szintén 2011-ben bevezetésre került a maximálisan 8 millió forintos mikrohitellel és 4 millió forint vissza nem térítendő támogatással kombinált, egyablakos módon elbírált ún. Kombinált Mikrohitel konstrukció.

Államigazgatás korszerűsítése A 2012. évi Nemzeti Reform Program Államigazgatás korszerűsítésére tervezett és megvalósulás alatt álló intézkedéseinek egy része is uniós forrásokat vesz igénybe. Az ÁROP konstrukciók jogszabály módosítást, szakpolitikák átalakítását, szervezetfejlesztést és módszertanok kidolgozását támogatják ESZA forrásból. Az ÁROP keretében alakítják át a területi államigazgatási rendszert, építik ki a megyei és járási szintű kormányhivatalokat, illetve – ehhez szorosan kapcsolódva – az egyablakos ügyfélszolgálati rendszert (kormányablakok). Kiemelten fontos a jövőre nézve az új, egységes stratégiai tervezési és irányítási rendszer bevezetése, amely összehangoltabb, koherensebb tervezést tesz lehetővé, valamint az új, a korábbinál lényegesen sokrétűbb és alaposabb hatásvizsgálatot tesz kötelezővé az előterjesztések esetében. Az új konstrukciók között szintén érdemes kiemelni a korrupció-megelőzési programot. Az államigazgatás megújításában szakmai véleményezéseken, szemináriumok tartásán keresztül nyújt támogatást az OECD is. Az EKOP konstrukciók olyan tevékenységeket támogatnak ERFA forrásból, amelyek az elektronikus közigazgatás, az egyablakos ügyintézés, integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítását szolgálják. Ennek keretében eszközbeszerzést, építési beruházást lehet finanszírozni uniós forrásból.

50


10. AZ ETE HOZZÁJÁRULÁSA AZ ALAPOK FELADATAIHOZ Az Európai Területi Együttműködési (ETE) célkitűzés határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos elemét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága által kezelt 6 program segítségével valósítják meg, elsődlegesen az alábbi területeken:  a vállalkozói kedv ösztönzése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások, az idegenforgalom, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztésére;  a közös környezetvédelem és környezetgazdálkodás, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének ösztönzése és fejlesztése;  a város és vidéki térségek közötti kapcsolatok erősítése;  az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, a tájékoztatási és a kommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a határokon átnyúló vízés energiarendszerekhez és létesítményekhez való hozzáférés javításával; valamint  az együttműködés és az infrastruktúrák kapacitásának és együttes használatának fejlesztése, különösen az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom és az oktatás területén. Az ETE Programok az Európa 2020 Stratégiával összhangban egymást kölcsönösen megerősítő, szinergiát alkotó prioritásokat tartanak szem előtt, így  az oktatás tökéletesítése elősegíti, hogy javuljon a foglalkoztathatóság és csökkenjen a szegénység, valamint, hogy a gazdasági életben végzett kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek megsokszorozódjanak;  a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése révén javul Európa versenyképessége és új munkahelyek jönnek létre; továbbá  a környezetkímélő technológiákba történő beruházás hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, egyúttal pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Az ETE programok által érintett területek számos tekintetben hasonló problémákkal és hasonló kihívásokkal szembesülnek a határok mindkét oldalán, ezáltal a programok számos területen kínálnak lehetőséget az integrált fejlesztéshez. Ehhez meg kellett teremteni az együttműködés kulcsfeltételeit, és ösztönözni kellett a térség szereplői közötti együttműködések kezdeményezését is. A határmenti programok segítséget nyújtanak, hogy a szereplők között meginduljon egy olyan közös gondolkodás, amely közös igényfelmérésen és közös tervezésen alapszik, és e gyakorlatot követve megteremti annak lehetőségét, hogy a határtérség igényeit követő közös ágazati és területi döntések szülessenek, majd valósulhassanak meg. A fejezetben bemutatott 6 program több mint 725 millió eurós uniós támogatási keretéből az eddig 62 lezárt pályázati felhívások során összesen több mint 1200 projektet támogat.

10.1. Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program A stratégiai szemléletet illetően a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program a határmenti térségre meghatározott kihívásokon és lehetőségeken túl a szélesebb európai stratégiai kereteket is figyelembe vette. A Program végrehajtása során is szem előtt tartja e keretet, összhangban az Európa 2020 Stratégiának a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén előirányzott törekvéseivel. A közös fejlődés ösztönzésével párhuzamosan a Program a valamennyi fél által tiszteletben tartott horizontális elvekkel kapcsolatos egyensúly megőrzéséhez és erősítéséhez is hozzájárul. A

62

A fejezetben feltüntetett adatok 2012. július 30-i állapotot tükröznek; a programok keretszámai tagállami hozzájárulás és technikai segítségnyújtás nélkül értendőek. 51


program keretében végrehajtott valamennyi beavatkozás biztosítja a nemek közötti egyenlőséget, figyelembe veszi a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbséghez tartozók, különösen a romák különleges igényeit, biztosítja a természetes és az épített környezet védelmét és fejlődését a fenntartható fejlődés támogatása érdekében. A Program keretében a teljes megvalósítási időszak alatt nyílt pályázati rendszerben támogatásra fordítható összeg 211 millió euró, amely a fenti célkitűzéseknek megfelelő területek támogatására nyújt lehetőséget. A lezárt 5 pályázati felhívásban összesen 472 projekt került jóváhagyásra a források 100 százalékának lekötésével a Közös Irányító Bizottsági döntések értelmében. Összességében elmondható, hogy a pályázati felhívásokban egyre nagyobb érdeklődést mutattak a pályázók, és a meghirdetett keretekre 2-5-szörös túljelentkezés volt tapasztalható; az összesen beérkezett 1297 pályázat átlagosan mintegy 2,7-szeres többletigényt jelent. Ugyan a közlekedési projektek kötötték le a források legnagyobb hányadát, a legtöbb pályázat a K+F és innováció területen érkezett be, valamint mind a környezetvédelmi témakör, mind az oktatási intézmények közötti és a munkaerő-piaci együttműködési terület megnyitása többszörös túljelentkezést eredményezett.

10.2. Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program legfőbb küldetése, hogy javítsa a magyar-szlovák határtérség integrációját gazdasági, humán, környezetvédelmi és közlekedési szempontból, valamint, hogy az Európai Unió pénzügyi segítségével elősegítse közös helyi és térségi, határon átnyúló kezdeményezések felszínre kerülését. A Program négy pályázati felhívása során összesen 165,9 millió euró áll rendelkezésre. A 969 beérkezett pályázat közül 332 közös projekt részesül támogatásban, a források 100 százalékának lekötésével. Számos fejlesztési terület volt elérhető így: például a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, az üzleti együttműködések feltételeinek javítása, a kutatás-fejlesztési potenciál hatékony és koordinált használatának ösztönzése, a turisztikai látványosságok közös fejlesztése, az oktatási és egészségügyi intézmények közötti kapcsolatépítés, a természetvédelmi területek védelme, és a környezeti kockázatok elleni közös védekezés. A sikeres határmenti együttműködés legfontosabb aspektusa, hogy az emberek elfogadják és megértsék egymást, s készek legyenek együttműködni egymással. Mindenképpen bíztató, és a Program sikerességét mutatja, hogy az egyes pályázati felhívások alkalmával folyamatosan növekvő érdeklődés volt tapasztalható a pályázók részéről, régmúltra visszatekintő, ismétlődő partnerségek alakultak ki.

10.3. Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program A Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program célja nemzetközi együttműködések kialakítása stratégiai fontosságú területeken a gazdasági, társadalmi és területi integrációs folyamatok fejlesztése érdekében, elősegítve ezzel a régió kohézióját, stabilitását és versenyképességét. A Program egyedülálló jellegzetességekkel bíró eszköze a területileg kiegyensúlyozott fejlesztésnek és integrációnak, amelyet a résztvevő tizenhat ország kiemelt szerepű ügyekben történő együttműködésének erősítése révén valósít meg. A Program keretén belül összesen 194,3 millió euró ERFA összeget fordítottak a projektek támogatására. A Program Monitoring Bizottsága a négy pályázati felhívás során beérkezett 1754 projekt közül összesen 111 jóváhagyásáról döntött, melyekkel lekötötték a források 100 százalékát. Az első projektek 2012 első féléve folyamán lezárultak. Az elért eredményeket a program keretében megvalósuló folyamatos közbenső értékelés eddigi jelentései is rendre visszaigazolták, pozitív észrevételeket téve a program menedzsmentjére, a projektek generálására és végrehajtására, a monitoring rendszerre és a programszintű kommunikációra. Az Európai Bizottság kezdeményezésére a programban megvalósuló integrált programirányítás rendszerének a kialakítása a végéhez közeledik. Az Operatív Program vonatkozó módosításának 52


2011. márciusi elfogadását követően megkezdődött a programdokumentumok szükséges korrekciója, a pályázati felhívások már a megújult feltételekkel összhangban jelentek meg és a benyújtott projekttervezetek is azokkal összhangban kerültek jóváhagyásra. Az integrált programirányítás megvalósításával a Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program egyedülálló működési struktúrára tett szert a transznacionális programok körében, ami tovább hangsúlyozza egyedi jellegét és jelentőségét az ETE-programok között.

10.4. Magyarország Szerbia Együttműködési Program

IPA

Határon

Átnyúló

A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program célja elsősorban a határmenti területek fejlesztése, periférikus jellegük felszámolása, mind jobb bekapcsolásuk a nemzeti (és uniós) vérkeringésbe úgy, hogy mindez gyümölcsöző és hosszútávra szóló együttműködéseket is indukáljon a két szomszédos ország között. Szerbia hivatalos tagjelöltként uniós tagságra készül, ugyanakkor Magyarország szomszédos országait tekintve gazdaságilag az egyik legnagyobb lemaradással rendelkező ország. E két jellemző teszi különösen fontossá és értékessé a Program által előmozdított magyar-szerb együttműködést, mely elsősorban gazdasági, kulturális, környezetvédelmi, oktatási és infrastrukturális területeken valósul meg. Mindemellett Szerbia az uniós pályázati- és követelményrendszer, és döntéshozatali struktúra területén is új ismeretekhez jut, valamint közel kerül az uniós közös értékek rendszeréhez, ami elősegíti majd későbbi beilleszkedését az Unió államai közé. A pályázatok számára rendelkezésre álló teljes keret 45,1 millió euró. A Programban jelenleg lezárult a harmadik, utolsó pályázati felhívás is; a program népszerűségét és valós értékét mutatja, hogy jelentős mennyiségű, összesen 649 darab pályázati anyag érkezett. Az első két felhívás 387 benyújtott pályázatból összesen 140 projekt került jóváhagyásra, melyek eddig a források 68,3 százalékát kötötték le.

10.5. A Magyarország - Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programnak kiemelt jelentőséget nyújt Horvátország közelgő csatlakozása az Európai Unióhoz. Nagymértékben segíti az ország csatlakozási felkészülését abban, hogy a horvát partnerek hatékonyan felkészüljenek az uniós pályázati rendszerek működtetésére, megismerjék és kialakítsák a kapcsolódó intézményrendszert. A Program első és második pályázati felhívása elsősorban humánerőforrás-fejlesztéshez fűződő, illetve K+F projektek megvalósítását szorgalmazta, sikeresen hozzájárulva az Európa 2020 Stratégiához. A Programnak köszönhetően például a határ két oldalán tevékenykedő munkaügyi központok olyan közös kurzusokat tudtak kialakítani, amelyeket később a támogatás segítségével, bizonyos célcsoportok bevonásával, a gyakorlatban is oktatni tudnak. Mindezeken túl a helyi adottságokhoz igazodva olyan környezetvédelmi projektek nyertek támogatást, melyek a határtérség fenntartható fejlesztését szorgalmazzák. A program relevanciáját ugyancsak jól mutatja, hogy az első felhívás egyik projektje az a turisztikai termékterv, amely a térség közös turisztikai fejlesztését irányozza elő, és alapját képezte a harmadik, turisztikai célú pályázati kiírásnak. A Program 47,2 millió eurós keretének az első két felhívás során 55,4 százalékát kötötték le; az eddig beérkezett 154 pályázatból 101 közös projektet támogattak. A harmadik pályázati felhívás jelenleg értékelés alatt álló pályázatai közül idén újabb projektek indulhatnak.

53


10.6. Magyarország - Szlovákia - Románia - Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI), a korábbi TACIS konstrukció utódjaként, az Európai Szomszédsági Politika célkitűzéseinek keretében 2007 óta nyújt segítséget Ukrajnának. A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program a 2007-2013-as programozási időszakban kerül megvalósításra a résztvevő tagállamok Ukrajnával szomszédos határai mentén. A Program átfogó célja olyan tevékenységek ösztönzése az Európai Unió támogatásával, melyek intenzívebb és hatékonyabb társadalmi és gazdasági együttműködést eredményeznek Ukrajna és a tagállamok közös határmenti régióiban. Az ENPI CBC stratégiának négy fő célkitűzése van:  gazdasági és társadalmi fejlesztések támogatása a határtérségben (turizmus és KKV-k helyzetének javítása),  közös kihívások kezelése (környezetvédelem és veszélyhelyzetek elkerülése),  biztonságos és átjárható határok kialakítása (határok áteresztőképességének növelése),  emberek közötti együttműködés támogatása (intézményi és emberek közötti kapcsolatok javítása). A Program keretein belül határon átnyúló együttműködések kialakítására 61,8 millió euró ENPI közösségi forrás áll rendelkezésre a teljes megvalósítási időszak alatt, melyből 41,2 millió euró pályázható. A Program első két lezárt felhívásának keretében 27,3 millió euró ENPI közösségi forrás nyílt meg, melyre összesen 408 pályázatot nyújtottak be, több mint 155 millió euró támogatási igénnyel. A Program Közös Monitoring Bizottságának döntése értelmében a kiválasztott 93 nyertes projekt számára megítélt közösségi forrás összesen 34,4 millió euró volt, ami 83,5 százalékos forráslekötést jelent. A Program harmadik, még le nem zárult pályázati felhívásának keretében a meghirdetett 8 millió eurós keretre 10,5-szer több támogatási igény érkezett. A Program 3. prioritásának célkitűzései nem pályázati rendszerben, hanem kiemelt, közvetlen támogatásban részesülő infrastrukturális projektek keretében kerülnek megvalósításra, mivel a határátkelőhelyek működtetése és fejlesztése kizárólagos állami feladat. Erre a prioritásra rendelkezésre álló 20,6 millió euró három egyenlő részben kerül felhasználásra a magyar-ukrán, szlovák-ukrán és román-ukrán határszakaszon. „Nagyobb társadalmi kohézió biztosítása” a lisszaboni stratégia kezdete óta a Közösségek egyik deklarált központi célja, vagyis a közösségi politikát irányító elvvé vált, amellyel biztosítani tudjuk a tagok általános jólétét, az egyenlõtlenségek minimalizálását és a polarizáció elkerülését, amelyhez, mind a 6 bemutatott program jelentős mértékben hozzájárul. Ezen programoknak nemcsak hozzájáruló, de kiegészítő jellemzője is mérvadó: keretein belül olyan kapcsolatok és partnerségek születtek, amelyek különben nem jöttek volna létre, vagy múltra visszatekintő kapcsolatrendszere újból fellendült. Sikertényezőként említendő, hogy a meghirdetett pályázati felhívások népszerűsége számottevően megnőtt a megfelelő réteget megcélzó és valós igényt kielégítő jellegével.

10.7. A Duna Stratégia hatása az Európai Területi Együttműködési Programokra A Duna-régióra vonatkozó stratégia közös válasz nyolc uniós tagállam öt (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia), egy hamarosan csatlakozó államot (Horvátország) és öt EU-n kívüli országot (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) érintő kihívásokra. A stratégia arra összpontosít, hogy minden szinten szorosabb szinergia alakuljon ki a fellépések és a finanszírozás minél nagyobb hatásának biztosítása érdekében. Így koherens szerkezetű keretrendszerként – a már létező pénzügyi eszközök és intézkedések koordinálásával – a stratégia az együttműködés új formáját képviseli a térséghez kötődő partnerek számára. 54


A stratégia segít abban, hogy összehangolt, hosszú távú megoldást találjunk olyan kihívásokra, amelyek nem oldhatóak meg az egyes országok szintjén, így kiváló eszközként szolgál a jószomszédi viszonyok előmozdítására, szorosabb kapcsolat kialakítására. Ha sikerül a közös projekteket együtt megvalósítani, ez kiváló esély arra, hogy a környező országok is részesei lehessenek az Unió közösségi politikáinak. A Duna Stratégia jelentős mértékben összefonódott az Európai Területi Együttműködési (ETE) Programokkal a 2007-2013 közötti időszakban. A kapcsolódáshoz egyrészt hozzájárul, hogy a Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (NEP IH) által kezelt programok földrajzilag többnyire átfedésben vannak a Duna Stratégia területével. Másrészt a kapcsolódást jelentősen erősíti, hogy a NEP IH programjai által felölelt prioritások szoros kapcsolatban állnaka Stratégia által megfogalmazott prioritási területekkel. E közös tématerületek közé sorolhatóak többek között az alábbiak:  környezeti kockázatok kezelése;  vízgazdálkodás fejlesztése;  megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése;  kulturális és turisztikai fejlesztések elősegítése;  mobilitás és határon átnyúló elérhetőség támogatása;  vállalkozások versenyképességének javítása; és  a tudásalapú társadalom fejlődésének elősegítése. A prioritások közötti átfedések következtében az ETE Programokban megvalósuló projektek jelentős része teljes összhangban áll a Duna Stratégia törekvéseivel, nagyban elősegítve ezzel a makro-regionális célkitűzések megvalósítását. Felismerve mindennek jelentőségét, az ETE-programok a nyílt pályázati rendszerben a pályázatok értékelése során kiemelt figyelmet szentelnek a Duna Stratégiához való illeszkedésnek. A Magyarország-Horvátország és a Magyarország-Szlovákia együttműködési programok a beérkezett pályázatok értékelésekor többletpontot adnak azon pályázatok számára, amelyek regionális fejlesztéspolitikai célokhoz és stratégiákhoz illeszkednek. A Magyarország-Románia és a Magyarország-Szerbia programok keretében a Duna Stratégiát kiemelten nevesítették: A benyújtott pályázatok plusz pontot kapnak, amennyiben összhangban állnak a Stratégia törekvéseivel. A Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program esetében is az Irányító Hatóság szorgalmazta a stratégia integrálását a pályázatok értékelésébe, melynek eredményeként, a pályázati dokumentáció felhívja a pályázók figyelmét a Duna Stratégia elveire és kapcsolódási lehetőségeire.

55


11. A MEGVALÓSÍTÁS

FELGYORSÍTÁSA

ÉRDEKÉBEN

TETT

INTÉZKEDÉSEK

11.1. Az OP-kban bekövetkezett változások Operatív programok módosítása A megváltozott gazdasági környezetre és az új igényekre válaszul Magyarország 2011-ben két 63 módosítási csomagot nyújtott be az Európai Bizottságnak :  a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) tartalmának módosításáról; illetve  egy több OP-t érintő, forrásátcsoportosításokat magába foglaló csomagról. A két csomag legtöbb elemét a végrehajtás tapasztalatai indokolták (bizonyos források kimerülése, ezzel párhuzamosan abszorpciós problémák más konstrukcióknál), kiegészülve a kormányzati stratégiai célok módosulásával (ilyenek például az energiahatékonysági beruházások kiemelt prioritássá válása vagy az államapparátus humánkapacitása fejlesztésének hangsúlyosabb igénye).

Gazdaságfejlesztés OP módosítása A GOP tartalmi módosítására benyújtott csomag három területen javasolt módosításokat:  az alap-kutatás mint támogatható tevékenység felvétele a GOP-ba;  az „Extreme Light Infrastructure” (ELI) projekt mint nagyprojekt OP-ba való beillesztése; illetve  az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a GOP közötti lehatárolás módosítása (eredetileg a kis- és középvállalkozások támogatása az 5000 főnél több lakossal rendelkező településeken GOP-ból, az 5000 főnél kevesebb lakossal rendelkező településeken az ÚMVP-ből volt lehetséges; a módosítás értelmében, a GOP – és a ROP – lakosságszámtól függetlenül folytatná a mikro vállalkozások finanszírozását, megelőzve ezzel az ÚMVP esetleges kimerülése esetén jelentkező problémákat). A GOP pályázati felhívásaiban bővült a könnyített eljárásrendű kiírások köre, annak érdekében, hogy a pályázatokról egyszerűbben és rövidebb határidőn belül születhessenek döntések. Emellett a pályázatokban igényelhető támogatás mértéke is nagyban megemelkedett, miközben az elszámolható költségek köre tágabbá vált (a jogszabály kereteken belül). A pályázói kör kiszélesítése érdekében megváltozott az árbevétellel kapcsolatos kritérium is: korábban csak azok pályázhattak, akiknek nem csökkent az árbevétele, azonban az új szabályok szerint már azok is benyújthattak pályázatot, akiknek az elmúlt időszakban csökkent az árbevételük. (Az OP módosítás elfogadása 2012. február 16-án került kihirdetésre.)

Több OP-t érintő módosító csomag A második módosítási kör elemei a különféle OP módosítások jellegük és nagyságrendjük szerint a következőképpen csoportosíthatók:  Operatív programok közötti forrásátcsoportosítással járó módosítások,  Operatív programon belül, prioritások közötti forrásátcsoportosítással járó módosítások  Az operatív programok prioritásain belüli források átcsoportosítását  Forrásátcsoportosítással nem járó módosítások: az operatív program keretösszegét nem, tartalmát viszont érintő módosítások (változó pályázói jogosultsági kör, támogatható szervezetek körének bővítése, indikátorok módosítások). 63

Az említett két módosítási csomag mellett, technikai módosításként a Regionális OP-k indikátorainak módosítása is benyújtásra került 2012-ben. 56


Itt a programok közötti forrás-átcsoportosításokat mutatjuk be, az OP-n belüli módosításokat a Mellékeltben közöljük. Szintén a Mellékletben mutatjuk be a módosítással érintett prioritások pénzügyi kereteit.

KÖZOP-KEOP Az OP-k közötti legnagyobb volumenű pénzmozgás a KÖZOP-ból a KEOP-ba történő átcsoportosítás (a KEOP 5. prioritás - energiahatékonyság - és 4. prioritás - megújuló energia felhasználását támogató projektekre). A módosítás legfőbb indoka többek között új szakpolitikai célok megjelenése volt. Az átcsoportosítás következtében a közintézmények, illetve kis- és középvállalkozások épületeinek hagyományos energiahordozó-felhasználását csökkentő fejlesztések (épületszigetelés, nyílászárócsere, világításkorszerűsítés stb.) megvalósítását is lehetővé teszi. A forrásátcsoportosítást a Közlekedés OP terhére (ezen belül is annak abszorpciós veszéllyel terhelt prioritásairól: 3. és 4. prioritások: Térségi elérhetőség javítása, illetve Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok) indította Magyarország. Tekintettel arra, hogy a KÖZOPból jellemzően hosszú átfutási idejű beruházások, részesülnek támogatásban, amelyek kivitelezése nem egyszer jelentős időbeli csúszással kezdődhet meg, ill. bonyolódhat le, a szabad keret nagysága a programozási időszak adott fázisában kockázatot jelentett a támogatási keret felhasználása szempontjából. A két OP közötti átcsoportosítás értéke 327,9 millió euró. Emellett az egyes OP-kban a prioritások finomhangolása is megtörtént, amelyekről a Mellékletben közlünk bővebb információkat.

TÁMOP-ÁROP A két OP közötti átcsoportosításra a programok technikai segítségnyújtás prioritásain került sor. Az operatív programok technikai segítségnyújtás kereteinek átfogó NFÜ szintű áttekintése azt igazolta, hogy a TÁMOP 7. prioritásában és 9. prioritásban rendelkezésre álló szabad keret lehetőséget nyújtott az ÁROP TA kereteire való átcsoportosításra, nem jelentős mértékben megváltoztatva a TÁMOP esetében rendelkezésre álló technikai segítségnyújtás forrásainak arányát a konvergencia régiók és Közép-magyarországi régió vonatkozásában. Az átcsoportosítás lehetővé teszi az Államreform Operatív Program 4. és 5. prioritásából (technikai segítségnyújtás) a Közreműködő Szervezet finanszírozását, ezzel csökkentve az operatív program megvalósítását veszélyeztető kockázatok mértékét. A két OP-t további módosítások is érintették, amelyeket a Mellékletben közlünk.

11.2. Intézkedések a végrehajtási rendszerben A végrehajtási rendszerben végrehajtott intézkedések három területre csoportosíthatók:  a jogszabályi háttér felülvizsgálata;  az intézményrendszert érintő változások; valamint  az elektronizálás szélesebb körű alkalmazása.

Jogszabályi háttér felülvizsgálata 2010-2011-ben az uniós támogatásokat szabályozó jogszabályi háttér felülvizsgálatra és egyszerűsítésre került. A korábbi széttagolt rendszer helyett egy kormányrendeletben (4/2011. (I. 28.) Korm. Rendelet) került szabályozásra a végrehajtás rendszere, valamint miniszteri utasításban került kiadásra a részletszabályokat tartalmazó működési kézikönyv (24/2011. (V. 6.) NFM utasítás). Az intézkedésnek köszönhetően ezzel erősödött a szabályozás nyilvánossága és transzparenciája. 57


Az új, egységes szabályozás kiemelt területei:  a pályázati konstrukciók gyorsabb indításának biztosítása;  az egyszerűbb pályázást segítő intézkedések bevezetése (projekt adatlap tartalmának egyszerűsítése, pályázatokhoz bekért mellékletek számának csökkentése, pályázó által tett nyilatkozatok szerkezetének egyszerűsítése, elektronikus pályáztatás szélesebb körű alkalmazása);  a pályázati eljárások felülvizsgálata, a kétfordulós eljárás eltörlése;  a projektkiválasztás szabályainak rugalmasabbá tétele;  a határidők rövidítése (a pályázatok elbírálása, a szerződéskötés és a kifizetés esetén);  a biztosítéki terhek enyhítése;  minden OP-ra kiterjedő, egységes elvárások bevezetése a dokumentum alapú ellenőrzésre vonatkozóan; valamint  a többlet kötelezettségvállalás részletszabályainak, lépéseinek kialakítása a források teljes körű felhasználása érdekében.

Intézményrendszert érintő változások Mivel az ellenőrzési tapasztalatok alapján az egyik legkritikusabb terület a közbeszerzések szabályosságának biztosítása, felállításra került az eljárások, szerződések szabályosságát vizsgáló szervezeti egység a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül. Megerősítésre került a központi monitoring tevékenység egy önálló főosztály formájában; valamint kiemelt projektmonitoring- és projektfelügyeleti rendszer kialakítása kezdődött meg a nem megfelelő előrehaladást mutató projektek kezelése érdekében, az ezzel kapcsolatos feladatokat külön szervezeti egység látja el. A közreműködő szervezetek (KSz-ek) finanszírozási rendszerének központi ellenőrzésre külön szervezeti egység került felállításra. Ezzel párhuzamosan a KSz-ek száma intézményi összevonások révén csökkent. Az Ellenőrzési Hatóság feladatait 2010 júliusától egy új intézmény, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) vette át; korábban az uniós támogatások ellenőrzését a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal látta el.

Elektronizálás szélesebb körű alkalmazása Az elmúlt években a hatékonyság növeléséhez kiemelten hozzájárult a folyamatok elektronizálása, melynek keretében online eszközök (pályázatok, szakmai beszámolók és kifizetési igénylések 64 elektronikus benyújtása ), e-aláírás, valamint további, papírmentes megoldások kerültek bevezetésre. Ezzel párhuzamosan elindult és folyamatosan bővül az elektronikus kommunikáció a pályázókkal és kedvezményezettekkel (azonnali értesítések rendszere). Az államigazgatáson belül adatkapcsolat került kiépítésre más rendszerekkel (NAV, MÁK, OCCR), melyek biztosítják a hiteles pályázói adatok elérését, csökkentve a pályázóktól bekérendő adatok mennyiségét.

11.3. Finanszírozás területén történt változások A kifizetést alátámasztó egységes dokumentumkör kötelezővé tétele Az átláthatóbb elszámolási rendszer kialakítása, valamint a gyorsabb kifizetések érdekében a kifizetési igényeket alátámasztó dokumentumok köre – projekttevékenységekhez kapcsolódóan – 2011 áprilisában egységesítésre és egyszerűsítésre került az Egységes Működési Kézikönyvben (EMK). A dokumentum-mátrix meghatározza azt a maximális dokumentumkört, amely az első szintű (dokumentum-alapú) ellenőrzés keretében a kedvezményezettektől bekérhető. E 64

Utóbbit ld. részletesebben a 11.3-as fejezetben 58


dokumentumkört az irányító hatóságok saját hatáskörében szűkíthetik, illetve helyszíni ellenőrzéssel kiegészíthetik, bővítése azonban – az elszámolások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében – nem lehetséges. A konstrukciókra testreszabott dokumentum-mátrixot a pályázati felhíváshoz és a támogatási szerződéshez készített, az elszámolható költségeket és a pénzügyi lebonyolítás szabályait tartalmazó mellékletben kötelező rögzíteni. A mátrixban meghatározott alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtania; ismételten csak akkor kell megküldenie, ha a vonatkozó dokumentumokban változás történt.

A kifizetést alátámasztó dokumentumkör egységes, objektív ellenőrzése Az EMK kötelező 3. mellékletét alkotó Ellenőrzés mélysége c. dokumentum célja, hogy a fentebb részletezett kifizetési ún. dokumentum-mátrix vizsgálata az egyes operatív programok és végrehajtásban részt vevő szervezetek esetében, a 2007-2013 közötti programozási időszakban egységes, objektív szempontok mentén történjen. Ennek érdekében minden egyes, a „Kifizetési kérelem mellé benyújtandó, pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló dokumentumok” c. mátrixban feltüntetett dokumentum típus vonatkozásában meghatározásra került az az adatkör, amely minden esetben vizsgálandó, elkerülve a felesleges, esetlegesen más hatóságok által vizsgálandó szempontokat, illetve a hiányos, felületes ellenőrzéseket.

Kötelező elektronikus formában történő támogatásigénylés A kedvezményezett elszámolási tevékenységét az NFÜ honlapon megtalálható Pályázati eÜgyintézés Felületről elérhető számlakitöltő program támogatja, mely egyrészt biztosítja a kifizetési kérelemhez beadandó dokumentumok könnyű, hibamentes előállítását, másrészt gyorsítja a KSzek ügyintézését. Az elektronikus online alkalmazás a pályázó tájékoztató felületről, egyedi, titkos jelszóval érhető el a kedvezményezettek számára; felépítésében követi a központi monitoring információs rendszer felépítését. Az alkalmazás éles bevezetését követően a kedvezményezettek az on-line számlakitöltő alkalmazás segítségével állíthatják össze kifizetés igénylésükhöz szükséges elszámolási csomagjukat. Az elektronikus alkalmazás teljes rendelkezésre állásától kezdődően mentesíti a kedvezményezettet a kifizetési igénylés papíralapon történő benyújtásától.

Egységes és egyszerűsített tartalmú szakmai, időközi beszámoló meghatározása és a finanszírozással való közvetlen összekötése A 4/2011 (I. 28.) Korm. Rendelet értelmében időközi kifizetési igénylés – az előleg kivételével – az időszakos beszámolóval együttesen nyújtható be. Támogatás kizárólag az NFÜ vagy KSz által jóváhagyott beszámolóval elszámolható, valós költségek vonatkozásában folyósítható. Az időszakos beszámoló ilyen módon a kifizetési igénylés kötelező melléklete; célja a jelentéstételi időszak alatt elért tevékenységek előrehaladásának, illetve megvalósított eredményeinek bemutatása. A beszámolót az NFÜ által meghatározott egységes formátumban, elektronikusan kitöltve kell benyújtani. Az elektronikus alkalmazás a számlakitöltő programhoz hasonlóan az NFÜ honlapjának Pályázati e-Ügyintézés Felületéről érhető el, egyedi titkos jelszó segítségével. Az alkalmazás esetleges hibás működése esetén az ugyaninnen letöltött adatlap kitöltésével és elektronikus adathordozóra mentésével, majd 1 példányban, kísérő levéllel a KSZ részére való megküldésével az időszakos beszámoló szintén elfogadható.

Kifizetési határidők csökkentése A kifizetések tekintetében utófinanszírozásnál 60 napról 45 napra csökkent a határidő.

Számlaösszesítők körének bővítése és alkalmazásuk egységes eljárásrendi elveinek rögzítése Ha az adott költség a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a pályázati felhívás, illetve a támogatási szerződés eltérően nem 59


rendelkezik, úgy a költséget ún. számlaösszesítőn kell elszámolni (elsősorban kis támogatástartalmú számlák esetében van erre lehetőség). Ez esetben a kapcsolódó alátámasztó dokumentumok hitelesített másolatát nem kell benyújtani, kizárólag az említett számlaösszesítő szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására. A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a pályázati felhívásnak illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia. Ha a pályázati felhívás kizárja az ilyen jellegű elszámolást, akkor a vonatkozó kifizetési igénylés mellékleteként be kell nyújtani az adott elszámolható költség-tevékenység kategóriában felsorolt alátámasztó dokumentumokat. Speciális elszámolható költségek esetén az alábbi specifikus összesítő táblák segítségével számolhatóak el a felmerülő költségek:  személy jellegű költségek (bér, járulékok, étkezési hozzájárulás) összesítője;  általános (rezsi) költségek összesítője;  összesítő az utazási és kiküldetési (napidíj) költségtérítés elszámolásához;  összesítő Értékcsökkenés elszámolásához;  saját teljesítéshez kapcsolódó költségek összesítője  ÁFA-összesítő fordított adózás esetén; valamint  területszerzéssel kapcsolatos bizonylatok összesítője. A specifikus számlaösszesítők esetében is el lehet tekinteni a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben előre rögzített értékkorlát alatti tételekhez tartozó alátámasztó 65 dokumentumok bekérésétől .

E-aláírással megvalósuló forráslehívás A támogatások folyósítása két utalási körben történik. Először ún. forráslehívás keretében a kedvezményezett által igényelt és jóváhagyott támogatási összeg az IH rendelkezésében álló előirányzat felhasználási keretszámláról a megfelelő lebonyolítási bankszámlára kerül. A második körben a támogatás összegének a kedvezményezett bankszámlájára történő utalásról a lebonyolítási bankszámla felett rendelkező KSz gondoskodik. A forráslehívás összeállítása és szervezetek közti továbbítása főszabályként elektronikusan történik (e-aláírás). A forráslehívási dokumentáció nyomtatott formában, dokumentum alapon történő továbbítása kizárólag az EMIR nem megfelelő működése esetén lehetséges.

Magasabb támogatási előleg igénylésének lehetősége A kiemelt jelentőségű projektek megvalósításának elősegítésére, valamint a kedvezményezettek likviditásának javítására a támogatási előleg Ávr.-ben meghatározott legmagasabb százalékos mértéke megemelhető a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiemelt projektek esetén, illetve, ha a kedvezményezett központi költségvetési szerv vagy annak intézménye, vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság.

Közvetlen szállítói előleg nyújtása közszféra szervezet kedvezményezettek részére kötelező mérték (30%) előírása mellett A közszféra likviditási gondjaiból eredő problémákat jelentősen csökkenti, hogy az államiönkormányzati intézmények és cégek közbeszerzési eljárásaiban nyertes vállalkozók, bizonyos feltételek teljesülése esetén, közvetlenül igényelhetnek előleget a KSz-eken keresztül; a vállalkozók mindezt elektronikus úton, a Pályázati e-Ügyintézés Felületén tehetik meg. (Az intézkedés elindításának tervezése 2011-ben kezdődött meg, bevezetése 2012-ben valósult meg.) A szállítói előleg-igényléséhez elengedhetetlen, hogy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját, illetve a közbeszerzés eredményeként aláírt szállítói szerződést – a 65

Kivéve a fordított adózás esetén kitöltendő ÁFA-összesítő esetében 60


közbeszerzésekre vonatkozó előírások szerint, tehát az előlegigényléstől teljesen függetlenül – ellenőrzésre, illetve jóváhagyásra benyújtsa.

Hiánypótlási határidő csökkentése A bruttó átfutási idő csökkentése és sikeresebb abszorpció érdekében hiánypótlási határidő 30-ról 15 napra csökkent.

Az ÁFA-kompenzáció jogosultjainak és eljárásrendi alapelveinek meghatározása Az általános forgalmi adó 2009-es (2009.07.01-től hatályos) 5 százalékpontos, majd 2012-es (2010.01.01-től hatályos) 2 százalékpontos emelése az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokat és projekteket is érintette, mellyel járó költségnövekmény kompenzálására az NFÜ eljárásrendet dolgozott ki, azzal a céllal, hogy az adóemeléssel kedvezőtlenül érintett projektek az eredeti tartalommal és határidővel megvalósuljanak. Az eljárásrend meghatározta, hogy milyen alapelvek mentén történik a kompenzáció, ha a megnövelt ÁFA-tartalommal benyújtott kifizetési igénylések alapján folyósítandó támogatás összegére az eredetileg megítélt támogatás nem nyújt fedezetet, és rögzítette a jogosultak körét is.

Késedelmi kamatra vonatkozó szabályok fenntartása 2009. április 1-jével bevezetésre került a késedelmi kamat intézménye: E szerint késedelmi kamat illeti meg a nyertes pályázókat abban az esetben, ha a kifizetési határidő elmulasztása az NFÜnek, illetve a KSz-nek felróható okból történik. A késedelmi kamat bevezetése jelentősen gyorsította a kifizetési folyamatokat, így a kedvezményezettek a jogszabályban meghatározott határidőn belül juthatnak a támogatásokhoz. A késedelmi kamat intézménye azóta is működik.

61


RELEVÁNS NEMZETI ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSI RENDSZERÉBEN TÖRTÉNT FŐBB VÁLTOZÁSOK

12. A

A releváns nemzeti és regionális politikák végrehajtási rendszerében történt főbb változtatások strukturális alapokból történő finanszírozása az ÁROP és EKOP operatív programok keretében 66 67 történik . Mindkét operatív program tartalmilag két-két prioritási tengelyt tartalmaz . Az alábbi fejezetben betekintést nyújtunk a két államigazgatási végrehajtási rendszerben célzott változásokról, a megvalósuló fejlesztésekről részletesen a mellékletben írunk.

12.1. Államreform Operatív Program A következő táblázat az ÁROP élő projektjeinek támogatási és kifizetési adatait mutatja prioritási tengelyenként 2012. decemberi állapot szerint kedvezményezettek típusa szerinti megoszlásban: 47. táblázat: Az Államreform Program keretében megítélt és kifizetett támogatási összeg kedvezményezettek szerint – millió euró

ÁROP prioritási tengely

Központi államigazgatás

Önkormányzatok

Civil szervezetek

Mindösszesen

Lekötött*

Kifizetett

%

Lekötött*

Kifizetett

% **

Lekötött*

Kifizetett

%

Lekötött*

Kifizetett

%

**

Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés

53,0

13,1

25%

22,4

21,5

96%

3,2

1,1

33%

78,6

35,6

45%

Az emberi erőforrás minőségének javítása

26,1

16,4

63%

3,6

0,9

26%

29,7

17,3

58%

Összesen

79,1

29,4

37%

26,0

22,4

86%

108,3

52,9

49%

3,2

1,1

33%

**

Forrás: EMIR 1.1 2012. december 3. Árfolyam: EUR = 280 Ft * Kötelezettségvállalás kedvezményezett felé, **: kifizetés és a kedvezményezetteknek megítélt összeg aránya

Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Központi államigazgatás Az 1. prioritási tengelyen lekötött 78,6 millió euró támogatás mintegy 67 százalékának, azaz 53 millió eurónak a kedvezményezettje tartozik a központi államigazgatási szférához. Ezen belül alábbi intézkedéseket valósítják meg:  a minisztériumok jellemzően belső munkafolyamatok, jogszabályok, jogszabályalkotási folyamatok egyszerűsítését, szervezetfejlesztést, szakpolitikák kidolgozását, módosítását;  a Kúria, a Legfőbb Ügyészség intézményi stratégia elkészítését;  az Állami Számvevőszék a korrupciós kockázatok feltérképezését;  az egyéb háttérintézmények jellemzően a munkafolyamatok szabályozását, szervezetfejlesztést, kisebb részben a stratégiák kialakítását, módosítását; valamint  a közigazgatási intézmények között működő partnerség kialakítását, fejlesztését. 66

Mind az ÁROP és EKOP esetében 2012 folyamán jelentős projektek indítására került sor, amelyek tervezése és előkészítési fázisa már korábban megkezdődött. Ezek feltüntetése nélkül a 2011. év végi adatok nem tükrözték volna a valós előrehaladást, így ebben a fejezetben 2012. decemberi adatokat tüntettünk fel. 67

Külön prioritásként jelennek meg a Közép-Magyarországi Régióban végrehajtott fejlesztések és a technikai segítségnyújtás is. 62


A prioritás kiemelt célja a közigazgatás versenyképesség szempontú átalakítása: Versenyképességi szerződések megalapozása, előkészítése; közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció megteremtése; a versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése mind a központi közigazgatás, mind a helyi közigazgatási szinteken. Ennek keretében megemlítendők még olyan kezdeményezések, mint pl. a „Közszolgálat a közigazgatásban” felmérés-sorozat, amelynek célja a közigazgatás átalakításával kapcsolatos állampolgári vélemények és attitűdök feltérképezésére. A kutatás a minisztériumok átalakításának, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztásának, továbbá a közigazgatási eljárások egyszerűsítésének és az ügyintézés javításának állampolgárok által érzékelt sikerességének mérése céljából.

Önkormányzatok A prioritási tengelyen eddig lekötött 78,6 millió euró támogatás mintegy 28 százalékának, azaz 22,4 millió eurónak a kedvezményezettje tartozik az önkormányzati szférához, akik jellemzően szervezetfejlesztési projekteket valósítanak meg. Az önkormányzatok szintjén kiemelt cél az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, a közszolgáltatások minőségének javítása, a kistérségi társulások kereteiben megvalósuló együttműködés erősödése, a kistérségi társulások eredményessége a hátrányos helyzetűeket (különösen a romákat) érintő foglalkoztatási programokban, hatékonyabb önkormányzati források felhasználása a helyi közigazgatási feladatok ésszerűbb és olcsóbb ellátásával.

48. táblázat: Önkormányzatok támogatásának megoszlása

Az önkormányzatok támogatásának megoszlása (millió euró) Helyi önkormányzat konvergencia régiókban

13,8

Helyi önkormányzat versenyképességi régióban

6,5

Többcélú kistérségi társulás konv. régiókban

2,1

Összesen

22,4

Forrás: NFÜ

Civil szervezetek A prioritási tengelyen eddig lekötött 78,6 millió euró támogatás mintegy 4 százalékának, azaz 3,2 millió eurónak a kedvezményezettje civil szervezet. A támogatások segítségével jellemzően a civil információs központok kialakítását, megerősítését, valamint a civil partnerség megerősítését valósítják meg. További cél, hogy egy keretjellegű jogszabály és az informatikai fejlesztések teremtette feltételek alapján minőségi változást lehessen elérni a civil szervezetek közigazgatáshoz kapcsolódó tevékenységeiben.

Az emberi erőforrás minőségének javítása Az emberi erőforrás minőségének javítására a 49. táblázat: Az emberi erőforrás minőségének prioritási tengelyen belül eddig 29,7 millió euró javítása támogatást kötöttek le. Az emberi erőforrás minőségének javítása A romák társadalmi befogadásán belül 3,6 millió (millió euró) eurót romák felzárkóztatására, 1,3 millió eurót A központi közigazgatás 6,7 pedig romák közigazgatásban történő humánerőforrás-gazdálkodása foglalkoztatására fordítanak (nagyobb részben Képzések 9,3 központi államigazgatási szerveknél, kisebb részben önkormányzatoknál). Az önkormányzati Jogalkalmazás minőségének javítása 1,4 szinten cél, hogy a cigány kisebbségi Közigazgatási szolgáltatások népsz. 1,1 önkormányzatok humánerőforrás kapacitása képzések révén el tudja látni a helyi szinten Személyügyi központ szervezetfejl. 6,3 történő társadalmi felzárkózáshoz szükséges Romák társadalmi befogadása 4,8 adminisztratív és érdekképviseleti feladatokat, valamint településeken élő roma emberek Összesen 29,7 munkaerő-piaci integrációjának elősegítése. Forrás: NFÜ Szintén a prioritáson belül valósul meg a Közigazgatási Vezetői Akadémia, melynek célja, hogy a kialakítandó közszolgálati életpálya elemévé fejlesszen egy átlátható, egységes, a kormánytisztviselői előmeneteli rendszerbe illeszthető, jogszabályban meghatározott, integrált, kreditalapú vezetőképzési rendszert mely biztosítja a hazai közigazgatás vezetői utánpótlásnak, vezető továbbképzésének és a 63


vezetői elit megfelelő szintű és minőségű képzését.

12.2. Elektronikus Közigazgatás Operatív Program A projektek közös jellemzője az államigazgatási működés valamilyen aspektusát elektronikus megoldások felé terelni. 50. táblázat: Az Elektronikus Közizgatás OP keretében megítélt és kifizetett támogatás (millió euró)

Központi államigazgatás EKOP Prioritási tengely

Lekötött*

Kifizetett

% **

A közigazgatás (…) belső folyamatainak megújítása

196,2

89,9

46%

Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése

98,0

42,2

43%

Összesen

294,2

132,1

45%

Forrás: EMIR 1.1 2012. december 3. Árfolyam: EUR = 280 Ft * Kötelezettségvállalás kedvezményezett felé, **: kifizetés és a kedvezményezetteknek megítélt összeg aránya

Az EKOP keretében csak a központi költségvetés a projektek kedvezményezettje, önkormányzati kedvezményezettek nincsenek.

A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása, elektronizálása A KGR támogatási konstrukció alapvető célja a költségvetési végrehajtás reformjának részeként a közpénzek elköltésének, felhasználásának átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tétele, ezzel egyidejűleg pedig az állampolgár-állam, valamint az állampolgár-gazdálkodók közötti kapcsolat etérbe történő áthelyezése, ezzel elősegítve a tudásalapú társadalom és a hatékony szolgáltató állam kialakulását. Az ASP projekt eredményeként létrejön:

51. táblázat: Közigazgatás megújítása, elektronizálása

és

szolgáltatásainak

A közigazgatás és szolgáltatásainak megújítása, elektronizálása (millió euró)

 a közbeszerzési eljárásokhoz kötődő egyes eljárási cselekmények elektronikus támogatása;  a központi beszerzéseket magasabb szinten kiszolgáló központi beszerzési portál;

Költségvetés Gazdálkodási Rendszer (KGR)

43,4

Elektronikus levéltár

10,4

Agrártámogatások kölcsönös megfeleltetési rendszere

9,5

Önkormányzati ASP központ felállítása

9,3

Egyablakos vámügyintézés megvalósítása

8,5

Fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása - FAIR projekt

8,3

Egyéb, a működés elektronizálását támogató projektek

68,8

Egyéb, nyilvántartások elektronizálását

38,0  a beszerzéseknél a védelmi igazgatás – támogató projektek válsághelyzetek kezeléséhez kapcsolódó Összesen 196,2 sajátos igényeit figyelembe vevő informatikai támogatás (minősített Forrás: NFÜ szállítók nyilvántartása, azonnali beszerzési mód, kapacitások nyilvántartása vagy azzal kapcsolat). A projekt támaszkodik az EKOP keretében kialakuló egyéb központi szolgáltatásokra.

64


Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése A prioritáson belül kerül finanszírozásra a Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése. A projekt célja a kormányzati portál tartalomfejlesztésének megvalósítása, hogy az teljes körű szolgáltatásokat biztosítson az információnyújtástól az ügyintézésekig az ügyfelek számára. A portálon keresztül biztosítani kell azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül az ügyfélnek lehetősége nyílik egyéni, illetve közösségi formában az állammal folytatott kommunikációra.

52. táblázat: Közigazgatási hozzáférés fejlesztése

szolgáltatásokhoz

Közigazgatási szolgáltatásokhoz hozzáférés fejlesztése (millió euró) Egységes Segélyhívó Rendszer

18,1

Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése

17,3

Elektronikus fizetés megvalósítása

14,2

Kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése

9,9

Szintén a prioritás keretében kerül kialakításra az Egyéb projektek 38,5 ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer. Cél az Összesen 98,0 integrált rendszer létrehozásával a segélyhívásokat fogadó rendszerrel együtt Forrás: NFÜ működtetve egy, a különböző veszélyhelyzetekben összehangolt irányítást lehetővé tevő, a készenléti szervek között élő és operatív kapcsolatot biztosító tevékenységirányítási keretrendszer kialakítása. Az egyetlen hívószámon történő segélyhívással több, a segélynyújtásban érintett szervezet elérése válik párhuzamosan lehetségessé, és a segélyhívással a bajba jutottak számára történő gyors és összehangolt munka eredményeivel a szolgáltató közigazgatás közvetlenül és konkrét eredményekkel igazolhatja, hogy valóban az emberekért működik, valamint működésének középpontjába a polgárok igényeit és elvárásait helyezi.

65


13. AZ OP-K HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI HELYREÁLLÍTÁSI TERVHEZ Az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervet a 2008-ban indult gazdasági krízis megfékezésére válaszul dolgozta ki az Európai Unió, annak érdekében, hogy mind a globális, mind az európai kihívásokra egységes és koordinált válaszok szülessenek. A Terv ötvözi a rövidtávú intézkedéseket a vállalkozások és a banki szektor terén, valamint hosszú távú beavatkozásokat az EU fenntartható versenyképességének és a tagállamok makroökonómiai stabilitása érdekében. A beavatkozások címzettjei:  a pénzügyi piacok;  környezetünk fenntarthatósága;  a munkavállalók, családok; valamint  a vállalkozások. Jelen fejezetben kifejtjük azokat az intézkedéseket, amelyekkel Magyarország a strukturális alapok végrehajtása keretében élt a Tervhez való hozzájárulás jegyében. A végrehajtást érintő intézkedések bevezetését nagyban segítette a központi koordináció és az intézményrendszer egységes keretek közötti működése.

13.1. Finanszírozás Előleg használata A kiemelt jelentőségű projektek megvalósítását elősegítendő, valamint a kedvezményezettek likviditását javítandó, a kedvezményezettek előleget igényelhetnek a projektek megvalósításához. Az előlegadás mértékét a 4/2011. kormányrendelet és a 368/2011. kormányrendeletek szabályozzák. Ezek alapján az előleg mértéke a kedvezményezettek esetében a támogatás max. 25 százaléka, de legfeljebb háromszázmillió forint; kutatás, műszaki fejlesztés esetén max. 75 százaléka, de legfeljebb 450 millió forint. Ezen túlmenően a támogatási előleg hazai szabályozásban meghatározott legmagasabb százalékos mértéket meg lehet emelni a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiemelt projektek esetén, illetve ha a kedvezményezett központi költségvetési szerv vagy annak intézménye, vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság. A közszféra likviditási gondjaiból eredő problémákat jelentősen csökkenti, hogy a 4/2011. kormányrendeletben (2012. július 27-től) bevezetésre került, hogy az állami-önkormányzati intézmények, cégek közbeszerzési eljárásaiban nyertes vállalkozók (szállítók) – bizonyos feltételek teljesülése esetén – közvetlenül igényelhetnek előleget a közreműködő szervezeteken keresztül. Ezekben az esetekben a szállító részére a szerződés elszámolható összege 30 százalékának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylése biztosított. Újdonság az is, hogy mindezt elektronikus 68 úton, a pályázati E-ügyintézés felületen tehetik meg. 2011. december végéig 17 690 projekt esetében történt előleg kifizetés, összesen 405,5 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a támogatott projektek fele élt ezzel a lehetőséggel.

Előleg az állami támogatással érintett konstrukciók esetén 69

Az EUMSZ 107. és 108. cikkei szerinti állami támogatás szabályai alá eső pályázati konstrukciók esetében, a KKV kedvezményezettek számára teljesített előleg kifizetések értéke 2011 végéig 68

A szállítói előleg-igényléséhez elengedhetetlen, hogy a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás teljes dokumentációját, illetve a közbeszerzés eredményeként aláírt szállítói szerződést – a közbeszerzésekre vonatkozó előírások szerint, tehát az előlegigényléstől teljesen függetlenül - ellenőrzésre, illetve jóváhagyásra benyújtsa.

69

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés: VII. cím, 1. fejezet, II. szakasz az „Állami támogatásokról”. 66


114,7 milliárd forintra tehető. Ebből a kedvezményezettek által elszámolt előleg összege 53,7 milliárd forint, amely a kifizetett előleg csaknem fele. Az előlegek elszámolásának üteme beavatkozási területenként különböző: A legmagasabb elszámolt előleg arányok az alkalmazkodó képesség javítása, az IKT és a K+F területeken adódik. 53. táblázat: KKV kedvezményezetteknek kifizetett előlegek állami támogatás szabályai alá eső konstrukciók esetében (millió Ft)

Prioritási témacsoport

Kifizetett előleg

Elszámolt előleg

Elszámolt előleg aránya

Kutatás és technológiafejlesztés (KTF), innováció és vállalkozás

86 742,9

40 120,8

46%

Turizmus

11 640,3

3 679,8

32%

Információs társadalom

7 321,0

4 073,1

56%

A munkavállalók és cégek, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése

5 078,6

4 255,0

84%

Energia

2 717,7

1 152,2

42%

A foglalkoztatottság javítása és fenntarthatósága

461,3

193,2

42%

Kultúra

393,2

39,0

10%

Környezetvédelem és kockázatmegelőzés

183,8

77,8

42%

A humán erőforrás fejlesztése

120,2

28,5

24%

114 659,0

53 619,3

47%

Összesen Forrás: NFÜ

Döntéssel még nem rendelkező, de kifizetés alatt álló nagyprojektek 2011 végéig három nagyprojekt nem került még megküldésre az Európai Bizottságnak. Ezek a nagyprojektek: a budapesti Margit-híd rehabilitációja, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodás fejlesztése, a Szajol-Püspökladány vasútvonal építése. A projekteknek teljesített kifizetések összértéke 9,3 milliárd forint. Négy nagyprojekt már megküldésre került a Bizottságnak, ugyanakkor még nem született döntés róluk. Az érintett nagyprojektek: Záhony térség belső logisztika, Duna projekt, Budapest 1-es és 3as villamoshálózat korszerűsítése, valamint a Budapest-Esztergom vasútvonal. A projekteknek kifizetett támogatás összértéke 16,7 milliárd forint. 2011. december végéig a felsorolt projektek tekintetében költségnyilatkozatba foglalt és 70 Magyarország részére teljesített kifizetés az Európai Bizottságtól 3,1 milliárd forint volt . A nagyprojektek előrehaladása kapcsán Magyarország javasolta a Bizottságnak egy olyan szakaszolási eljárás bevezetését, amely lehetővé tenné kiemelt fejlesztések megvalósításának 2013. utáni időszakra való kiterjesztését. A Bizottság pozitívan fogadta a kezdeményezést, a konkrét tárgyalások a tagállamok és a Bizottság között 2012-ben is folytatódtak.

Fej-nehéz programok előrehaladása A fej-nehéz programok 2011 év végéig történt előrehaladása kapcsán megállapíthatjuk, hogy az érintett programokban – ÁROP-KMR, EKOP-KMR, TÁMOP-KMR, KMOP – teljesültek az N+3-as célkitűzések. A Közép-Magyarország régió projektjei – különös tekintettel a vállalkozásokra – jelentősen hozzájárultak a válság hatásainak mérsékléséhez.

70

Részletes táblázatot a Mellékletben közlünk 67


Az ÁROP-KMR programban a 14,1 millió eurós céllal szemben 16,8 millió euró (5,7 millió euró előleg és 11,1 millió euró időközi kifizetési kérelem) volt a teljesülés szintje. Az EKOP-KMR programban a 24,6 millió eurós céllal szemben 25,1 millió euró (6,9 millió euró előleg és 18,2 millió euró időközi kifizetési kérelem) volt a teljesülés szintje. A TÁMOP Közép-Magyarország régiót fejlesztő projektjeiben a kifizetések jelenlegi üteme – néhány kiemelt projekt esetében az eredetileg tervezett kifizetési ütemhez való elmaradás ellenére – biztosította a KMR vonatkozásában az N+3 célok teljesülését. A Bizottságnak által teljesített előleg (57,7 millió euró) és időközi kifizetési kérelem (128,1 millió euró) együttes értéke 185,8 millió euró, mely 30 százalékkal haladja meg a 142,9 millió eurós célkitűzést. A KMOP keretében az előleg (132 millió euró) és az időközi kifizetési kérelem (729,8 millió euró) összege – 861,8 millió euró – magasan felette van a kitűzött N+3-as célnak – 471,9 millió euró –, a különbség 82 százalék.

Társfinanszírozási ráta modulálása A költségelszámolások úgy kerülnek benyújtásra a Bizottság felé, hogy a projektek elszámolható költségeihez tartozó támogatástartalomnak 85 százaléka EU-hozzájárulás. Az EU hozzájárulási arányának modulálásával Magyarország nem élt.

13.2. Elszámolható költség-kategóriák egyszerűsítése Átalány bevezetésének terve ERFA-típusú projektek kapcsán – megtett lépések Az NFÜ az Igazoló és Audit Hatóság együttműködésével 2009. szeptember 11-én elkészítette és informálisan a Bizottság részére megküldte a módszertan első verzióját. A Bizottság „nemzeti konszenzus” igazolására vonatkozó kérését figyelembe véve, a módszertan hivatalos benyújtását megelőzően az NFÜ megkérte az Audit Hatóság jóváhagyását arra vonatkozóan, hogy a módszertanban foglalt számítási eredményekkel és a levont következtetésekkel egyetértenek, és támogatják a Bizottsággal történő egyeztetés megkezdését. Az Audit Hatóság hivatalos jóváhagyását követően, 2010. január 29-én a módszertan és a számításokat megalapozó melléklet hivatalosan is megküldésre került a Bizottság részére. A többkörös egyeztetéseket követően, amelyeken a Bizottságon belül is ellentétes álláspont fogalmazódott meg, olyan értelmezési vita alakult ki Magyarország és a Bizottság között, ami alapján az NFÜ végül nem javasolta az átalány bevezetését, az ugyanis – a Bizottság által ambicionált formában – Magyarország szerint nem járulna hozzá érdemben az ERFA finanszírozású projektek esetében a hatékonyabb és gyorsabb finanszírozási rendszerhez. A számlatételek – a módszertani számítások alapján – 3 százalékának megspórolása ugyanis nem könnyít akkora mértékben a számlák ellenőrzéséhez kapcsolódó adminisztrációs és humán terheken, hogy érdemes legyen a bevezetéshez kapcsolódóan informatikai fejlesztésekbe, részletes eljárásrend kidolgozásába és intézményrendszeri képzésbe, felkészítésbe belevágni. A brüsszeli munkacsoportüléseken és a visegrádi tagállamokkal folytatott egyeztetéseken is bebizonyosodott, hogy az átalány alapú pénzügyi egyszerűsítések elsősorban az ESZA-típusú konstrukciókban hozhatnak jelentős áttörést.

Átalány bevezetésének terve ESZA-típusú projektek kapcsán - megtett lépések Magyarországon az ESZA-ból támogatásra kerülő projektek esetében átalány alapú (flat rate) elszámolást lehetővé tevő módszertan 2012 nyarán került a Bizottság által elfogadásra több mint 3 éves egyeztető munka eredményeként. Az ESZA TÁMOP programok végrehajtásáért felelős irányító hatóság 2012 őszén kidolgozta a TÁMOP 1.4.1 konstrukció vonatkozásában az átalány alapú elszámolást lehetővé tevő pályázati kiírását; a kapcsolódó informatikai fejlesztés és az intézményrendszer felkészítése jelenleg folyamatban van. Az egységköltség alapú elszámolás (mint egyszerűsített költség elszámolási módszer) bevezetése is szerepel az IH 2013-as célkitűzései között. A kapcsolódó módszertant az irányító hatóság 68


elkészítette, jelenleg az alátámasztó, megalapozó adatok validálása zajlik. Az egyszerűsített költség elszámolási módszer lump sum típusának alkalmazására is hajlandóság van, bár alkalmazási részletszabályai a Bizottsággal további egyeztetéseket igényelnek.

13.3. Operatív programok prioritásainak finomhangolása Energiahatékonysági és megújuló energia fokozása célú OP módosítások71 Az OP módosítások egyik kiemelt íve volt az energiahatékonysági és megújuló energia programokra történő forrásátcsoportosítás: Az ország energia felhasználásának 40 százaléka az épületállományhoz kapcsolódik, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az épületenergetikai fejlesztések támogatására, különösen a költségvetési és a vállalkozási szektorokban. Mivel a központi költségvetés, az önkormányzatok, egyházak és egyéb szervezetek által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények leromlott állapotú épületeinek felújítására fordított minden 1 milliárd forint mintegy 40 millió forint/év energiaköltség-megtakarítással jár, az így felszabaduló pénzeszközökből a közfeladat-ellátás színvonalát emelő fejlesztések lesznek finanszírozhatók. A megújuló energia alapú kötelező átvételi rendszer felülvizsgálatának végrehajtásáig elsősorban a kisléptékű, költségevetési szerveknél és vállalkozásoknál kialakítandó hőtermelő rendszerek, egyszerűsített eljárásrendben történő támogatása célszerű, amely mind az energiaköltségmegtakarítások gyors realizálását, mind a KEOP forrás-kihelyezésének hatékonyság-növekedését segítheti. Az ilyen célú fejlesztési forrás a komplex (energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra vonatkozó fejlesztést is magában foglaló) beruházások támogatása révén hozzájárulhat a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatok finanszírozásai terheinek csökkentéséhez. A Környezet és Energia Operatív Program félidei értékelései megállapították:  A KEOP 4. „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” prioritás abszorpciós képessége növekvő tendenciát mutatott az elmúlt 2 évben, különösen a kis értékű projektek automatikus eljárásrendben történő kiválasztása volt sikeres abszorpciós szempontból.  A KEOP 5. „Hatékony energia-felhasználás” prioritás jelentősen túligényelt a meghirdetett pályázatos konstrukciók esetében, további pótlólagos források felszívására is képes. Mindkét KEOP prioritás esetén új projektjavaslatok is felmerültek, melyek finanszírozása csak a prioritások keretemelésével oldható meg. A kezdeményes megfelelt az Országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiának, amely hazánk energiafüggésének csökkentését többek között az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, valamint a decentralizált megújuló energiaforrás használat részarányának növelésében határozta meg. A módosítás továbbá hozzájárul mind az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervben foglalt fenntarthatósági célkitűzéseknek, valamint az Európai Bizottság által 2011 januárjában kiadott „Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika” címen kibocsátott közleményben lefektetettekhez, ezáltal az Európa 2020 Stratégiához is, aminek kiemelt eleme a fenntartható és takarékos energiafelhasználás. A fentiek miatt az IH a KEOP vonatkozó prioritásaira történő forrás átcsoportosítást kezdeményezett, amelynek részleteit a 11.1. fejezetben fejtettük ki.

Pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés kiterjesztése A kis- és középvállalkozások forráshoz jutását segítő JEREMIE program 2007 végén indult el a GOP és a KMOP keretében bevezetett mikrohitel és portfóliógarancia programmal. Ezt követően a KKV-k számára elérhető pénzügyi programok köre folyamatosan bővült, és 2010-ben a ROP IH gondozásában egy, kifejezetten a helyi foglalkoztatás elősegítését szolgáló új tőkebefektetési alap is megjelent: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA). Az SZTA működése jól kiegészíti a 71

Az OP módosítások tartalmáról részletes információ a 11.1. fejezetben olvasható. 69


JEREMIE működését, hiszen míg utóbbi esetén alapvető cél a tőkepiac ösztönzése és a kockázati tőkepiac beindítása, addig az SZTA a helyileg fontos foglalkoztatók forráshiányának enyhítésére koncentrál.

Széchenyi Tőkebefektetési Alap Az SZTA-t a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli. A kezelő tevékenységét 2010-ben kezdte meg, amikor Programvégrehajtási és Finanszírozási Szerződést kötött az NFÜ-vel az Alap pénzügyi keretrendszeréről, melyet a regionális fejlesztési ügynökségekkel kötött forrásátadási megállapodás követett. Az SZTA program finanszírozására a hét regionális operatív programból különítettek el 2-2 milliárd (mindösszesen 14 milliárd) forintot. A Széchenyi Tőkealap-kezelő 2011 nyarán indította el országos akvizíciós tevékenységét, amelynek célja a tőkebefektetés fogadására alkalmas kisvállalkozói kör azonosítása. A társaság jelenleg de minimis jogcímen ad tőkeinjekciót, illetve a tőkejuttatás kétszeresét adja tagi kölcsönként. A kezelő potenciális partnernek tekint minden olyan vállalkozást, amely legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg erejéig (átlagosan 3-7 évre, kisebbségi tulajdonrész átmeneti megszerzése mellett) végrehajtott tőkejuttatás befogadásával szeretné piaci pozícióját stabilizálni és fejleszteni, mellyel munkahelyeket teremt és hozzájárul az egyes régiók gazdasági helyzetének megerősítéséhez. Az SZTA a jövőben szeretné kiterjeszteni a tevékenységét kockázati tőkejuttatás jogcímen magasabb összegű kihelyezésekre is, ennek kapcsán folyik a pénzügyi eszköz notifikációja. Az alapkezelő indulása óta mintegy 200 megkeresés érkezett, amelyből 9 jutott el a megállapodásig; több tíz vállalkozás átvilágítási szakaszban van.

Jeremie program A GOP és a KMOP keretében az uniós vállalkozásfejlesztési források egy része a Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) kezdeményezésében kerül felhasználásra. A GOP 4. prioritását és a KMOP 1.3 Pénzügyi Eszközök intézkedését képező források egy alapszerűen (holdingalap) működő pénztömegként kerültek elkülönítésre, amelyből a mikro-, kisés középvállalkozások (KKV-k) fejlesztéseinek finanszírozása érdekében pénzügyi programok (hitel, garancia, kockázati tőke) kerültek meghirdetésre. A pénzügyi eszközök keretében a KKV-k külső finanszírozási forrásokhoz történő hozzáférésének javítását célzó pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott forráskezelő – az MFB csoporthoz tartozó Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) – szervezi a támogatás kihelyezését a KKV-k javára különböző pénzügyi intézményeken keresztül. A GOP 4. prioritása keretében 203,6 milliárd forint, a KMOP 1.3 intézkedése keretében pedig 41,8 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a Jeremie program finanszírozására, alábbi terméktípusonkénti megoszlásban: 54. táblázat: Pénzügyi eszközök forrásmegoszlása terméktípusonként

Milliárd forint

GOP

Összesen

KMOP

Hitel

GOP 4.1

88,70

KMOP 1.3.1

30,64

119,34

Garancia

GOP 4.2

58,90

KMOP 1.3.2

7,09

65,99

Kockázati tőke

GOP 4.3

56,00

KMOP 1.3.3

4,04

60,04

41,77

245,37

Összesen

203,60

Forrás: NFÜ

70


Az eddigi kihelyezések: 55. táblázat: A Jeremie program kihelyezései 2009-2012. kihelyezések száma (db)

kihelyezett összeg (millió Ft.)

Hitelkihelyezés

8 785

92 777

Tőkekihelyezés

60

18 567

8 845

111 344

Összesen Forrás: NFÜ

Intézményi kapacitásépítéssel összefüggő finomhangolás A témát illetően lásd a 11.1. fejezetben a Végrehajtás OP módosításáról szóló részt.

13.4. A végrehajtási mechanizmusok egyszerűsítése A téma a 11.2. és 11.3. fejezetben kerül kifejtésre részletesen.

13.5. Átmeneti állami támogatások lehetőségeinek alkalmazása A 2010. március 31-ig nyújtott, összeegyeztethető, korlátozott összegű támogatások (500 ezer euró alatti) támogatástartalma 31,1 milliárd forint volt, melynek mintegy 46 százaléka, 51,5 millió euró finanszírozása történt a strukturális alapokból. Kezességvállalás formájában nyújtott támogatás keretében végrehajtott intézkedések nem kerültek a strukturális alapokból finanszírozásra. A magyar hatóságok továbbá nem nyújtottak sem környezetbarát termékek előállításához, sem kockázati tőke intézkedéshez kapcsolódó támogatást az átmeneti támogatási jogcímen belül.

13.6. Közbeszerzés A részvételi és ajánlattételi határidőknek az általános szabályokhoz képest történő rövidítése alapvetően két eljárástípus esetén merül fel:  gyorsított meghívásos eljárás  hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség esetén. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást rendkívüli sürgősség mellett, a törvény által pontosan körülhatárolt kivételes esetekben alkalmazhatják az ajánlatkérők. Jogszerűségének egyik biztosítéka, hogy az eljárás megkezdése napján az ajánlattételi felhívást be kell nyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Ezen eljárás alkalmazásának egyik fő kritériuma, hogy az általános eljárási határidők nem betarthatóak és a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A gyorsított meghívásos eljárás indítására nagyobb számban kerülhet sor. Az intézményrendszer a gyorsított eljárás alkalmazásának lehetőségét is szigorúan értelmezi, alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni. Gyorsított eljárás esetén mind az ajánlattételre, mind a részvételre rendelkezésre álló határidő minimum 10-10 nap.

71


14. OP-K HOZZÁJÁRULÁSA A TAGÁLLAMI PÉNZÜGYI STABILITÁS HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ 2011. december 13-án jelent meg a Kohéziós Politika végrehajtásáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 77. cikkének módosítása, amelynek célja a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhek enyhítése volt. A módosítás értelmében azok a tagállamok, amelyek a válság leküzdésére az elmúlt években uniós pénzügyi segítséget vettek igénybe (Görögország, Írország, Lettország, Magyarország, Portugália, Románia) kérhették, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektekhez kisebb nemzeti résszel járuljanak hozzá. A könnyítés értelmében a Bizottság 10 százalékponttal megemelte az uniós segítségnyújtás időszakában benyújtott időközi elszámolások uniós társfinanszírozásának mértékét (Magyarország esetében 85-ről 95 százalékra), ami egyben 72 10 százalékponttal csökkentette az adott közkiadások nemzeti társfinanszírozását („top-up”) . A módosítás értelmében 2010. január 1-e és 2010. november 4-e között az Európai Bizottsághoz benyújtott időközi elszámolások összege alapján Magyarország 171,4 millió euró pótlólagos uniós hozzájárulásra volt jogosult. A pótlólagos forrás lehívása 2012. július 5-ig megtörtént; a Magyarország által 2012. március-május hónapokban benyújtott kifizetési kérelmek mellé a Bizottság minden OP esetében a „top-up” összegével emelt támogatást utalt át.

14.1. „Top-up” összegek közvetlen felhasználása Magyarország a forrásokat elsősorban a KKVversenyképesség és a foglalkoztatottság növeléséhez hozzájáruló projektkehez adandó előlegként használja fel, mivel a gazdasági helyzetből fakadó korlátozott önerő miatt számos projekt megvalósítása nehézségekbe ütközik. Az előleg nagy részének kifizetésére olyan 2012-es meghirdetésű konstrukciók esetén kerül sor, melyek meghirdetése az OP-k stratégiai céljainak megfelelően történik, így a „top-up” mechanizmus OP-módosítást nem igényel. Jelenlegi becslések alapján 2012-ben várhatóan a teljes „top-up” összeg felhasználásra kerül a kedvezményezetteknek kifizetett előleg formájában.

56. táblázat: Előlegkifizetések 2012-ben

Előlegkifizetés 2012-ben (millió euró) GOP 1. és 2.

21,51

TÁMOP 1. és 2.

15,22

ROP-ok gazd.fejl. prioritásai

40,80

Összesen

77,54

Forrás: NFÜ

A GOP 1. és 2. prioritásában 2012-ben, a kedvezményezettek részére kifizetett előleg mértéke 21,5 millió euró. Az előleg az újonnan meghirdetett, a KKV-k innovációját támogató és versenyképességi programok, valamint speciálisan az esélyegyenlőségi (fogyatékos személyek és roma, valamint női) célcsoportok munkahelyhez jutását segítő konstrukciókban került kifizetésre. A TÁMOP 1. és 2. prioritásainak keretében kifizetett előleg értéke 15 millió euró. Számos új meghirdetés született mind a munkaerő-piaci beavatkozások, mind az alkalmazkodó-készség fejlesztésének területein. A munkaerőpiac kínálati oldalára ható intézkedések közül kiemelendők a foglalkoztatásba való bevonásra irányuló programok, amelyeken belül a képzési támogatások mellett pl. a fiatalok vállalkozóvá válásához szükséges támogatások meghirdetése is jelentős. A hét regionális operatív program gazdaságfejlesztési prioritásain belül közel 41 millió euró előleg kifizetésére került sor 2012-ben. Ezen belül kiírásra került többek között:  minden ROP esetében az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztésére ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása;  az Észak-alföldi régióban található vállalkozások üzleti hátterének fejlesztése; valamint  Közép-Magyarországon a fentebb említett GOP-kiírások tükörpályázatai.

72

A javaslat ugyanakkor nem jelentett tényleges többletforrást: Az NSRK keretrendszerében rendelkezésre álló uniós források nagysága nem változott, csupán a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás mértéke csökkent – mellyel együtt a teljes NSRK-források mértéke csökkent. 72


14.2. „Top-up” összegek közvetett felhasználása A pótlólagos források harmada, mintegy 66 millió euró azon jól teljesítő, magas abszorpcióval rendelkező prioritások esetében került felhasználásra, ahol a jellemzően önkormányzatok által tett nagy összegű saját erő miatt már a prioritás teljes kerete lekötésre került. Mivel így a hazai társfinanszírozás csökkenéséből adódó keretösszeg-csökkenés nem volt érvényesíthető a már megtett kötelezettség-vállalások miatt, a pótlólagos forrásokból ezen konstrukciók eredeti kerete került megtartásra. E prioritásokon belül jellemzően a település- és városfejlesztés, a humán infrastruktúraintézkedések, valamint a turizmus érintettek. E projektek esetleges értékcsökkentését Magyarország el akarta kerülni, ugyanis az infrastruktúra javításán keresztül közvetetten jelentősen hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességéhez.

73


15. NÉHÁNY JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA Jelen jelentésben bemutatásra kerülő legjobb gyakorlatok kiválasztása egyrészt figyelembe a program jellemzőit, így különböző programok különböző régióiban megvalósuló projektjei kerültek kiemelésre (országos jelentőségű és határon átnyúló projekttel egyaránt); egyben tekintettel voltunk a 2014-2020-as periódus prioritásaira is, így a kiválasztott projektek különböző tematikus célkitűzésekhez kapcsolódnak, illetve az Európa 2020 Stratégia minden célszámát érintik. A kiválasztott jó gyakorlatokat tömören alábbi ábra segítségével szemléltetjük; a guideline előírásainak megfelelő kifejtésükre a mellékletben kerül sor. A kiválasztott legjobb gyakorlatok az alábbiak:  Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése

 Mozgáskorlátozottakat segítő műhely és szolgáltatási hálózat

 Józsefváros Magdolna Negyed Program II.

 Ásotthalom-Királyhalom építése

 A Miskolci Egyetem központjainak fejlesztése

kiválósági

összekötőút

 Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése

 Tisza-tavi Ökocentrum

 A polgármesteri szervezetfejlesztése

 Az O és R Kft. építési technológiájának fejlesztése

hivatalok

7. ábra: Néhány jó gyakorlat bemutatása A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Projekt megnevezése

A közigazgatás hatékonyságának javítása, szervezeti, szervezési megoldásainak megújítása a helyi igazgatásban

Projekt leírása Támogatás összege (alap, támogatási intenzitás)

20,9 millió euró (ERFA, 90%)

Kapcsolódó tematikus célkitűzés(ek)

11. tematikus célkitűzés

Kapcsolódó EU2020 kiemelt célkitűzés(ek)

-

Sopron-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése

Józsefváros Magdolna Negyed Program II.

A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak fejlesztése

Nemzetközi vasúti korridor f ejlesztése (pályavonal-építés és korszerűsítés)

Épületmegújítás a lakók bevonásával, közterület rehabilitáció, közösségf ejlesztés, szociális és bűnmegelőzési programok, oktatásf ejlesztés, f oglalkoztatás és vállalatélénkítő programok

168,3 millió euró (KA, 85%)




9. és 10. tematikus célkitűzés

1., 2. és 10. tematikus célkitűzés

-

Szegénység/társadalmi kirekesztés

K+F/innováció, oktatás

Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése

A kiválósági központok gép, műszer, berendezés és eszköz f ejlesztése, valamint inf ormatikai inf rastruktúrájának f ejlesztése

Tisza-tavi Ökocentrum

A Hungrana Kf t. hőigényének gazdaságos kielégítése; az üzem ellátásbiztonságának növelése; f öldgázfelhasználás megújuló energiaf orrással való kiváltása; CO2 kibocsátás kiváltása

A projekt alapvető célja a Tisza-tónál jelenleg meglévő, ill. tervezett ökoturisztikai programelemek összef ogása, komplex turisztikai termékké f ormálása, egy központi létesítményre, az Ökocentrumra alapozva 5,9 millió euró (ERFA, 74%)




-

Éghajlatváltozás/energia

Mozgáskorlátozottakat segítő műhely és szolgáltatási hálózat

Az O és R Kft. építési technológiájának fejlesztése

Ásotthalom-Királyhalom összekötőút építése

A mozgássérült emberek munkaerő-piaci integrációját elősegítő országos segéd és sporteszköz f ejlesztő műhelyhálózat létrehozása

A projekt keretében elvégzett komplex f ejlesztésen keresztül egy korszerű, új munkagép, ill. építőipari eszközpark valósult meg.

Összekötő út építése, valamint bicikliút építésére és a szerbiai határátkelő inf rastruktúrájára vonatkozó tervek készítése


1,2 millió euró (IPA, 85%)



-

-

4,2 millió euró (ESZA, 85%) 8. és 9. tematikus célkitűzés Foglalkoztatás, Szegénység/társadalmi kirekesztés

Forrás: NFÜ

74


16. A KOHÉZIÓS POLITIKA 2014-2020 KÖZÖTT A kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabály-csomag73 tervezetét a Bizottság 2011 októberében tette közzé. A jogszabály-csomag számos előremutató, a politika működését a gazdasági és szociális kihívásokhoz igazítani hivatott javaslatot tartalmaz. Legmarkánsabb vezérlőelvként a tematikus koncentrációt, az Európa 2020 Stratégia céljaival való szoros kapcsolatot; továbbá a beruházások megnövelt eredményorientációját, és a területiség hangsúlyosabbá tételét lehet kiemelni. Magyarország a kohéziós politikát az európai integráció fontos eszközének tartja. A politika eddig is nagyban elősegítette az Unió versenyképességének erősítését, és ezáltal hozzájárult a lisszaboni célok megvalósításához. A kohéziós támogatások jelentős mértékben működtek közre a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek mérséklésében, és a legfejletlenebb régiókban felhasznált források közvetve a fejlettebb területek gazdaságát is élénkítették. Kiemelendő, hogy a kohéziós politika eszközrendszere a pénzügyi és gazdasági válság hatásait gyors, rugalmas módon tudta enyhíteni. A kohéziós politika az Európa 2020 Stratégiában foglalt célkitűzések megvalósításának egyik kiemelkedő eszköze. Magyarország egyetért az Európai Bizottság által tett javaslat fő irányaival, és támogatja a politika stratégiai- és eredményorientációját, valamint hatékonyságát szolgáló elemek további erősítését. A kohéziós politika kapcsán Magyarország általános politikai céljai a következők:  fontosnak látjuk, hogy a kohéziós politika költségvetési súlya megmaradjon, mivel ezzel ellentétes tendencia ellene hatna a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése 74 EUMSZ 174. cikkében foglalt céljának;  a szabályoknak – a szubszidiaritás elvével összhangban – biztosítaniuk kell a tagállamok és régiók szükséges döntési kompetenciáját és megfelelően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy figyelembe vegyék a tagállamok és régiók eltérő fejlettségi adottságait, fejlesztési lehetőségeit és területi igényeit, intézményi berendezkedését, valamint egyéb sajátosságait és ezek integrált szemléletű kezelését tegyék lehetővé;  elengedhetetlen, hogy a források felhasználási szabályai a bürokratikus szempontoknak történő megfelelőség helyett a fejlesztések eredményességét helyezzék előtérbe, ezzel is csökkentve a végrehajtással járó – a tagállami adminisztráció és a projektgazdák számára egyaránt kedvezőtlen – bürokratikus terheket, és ösztönözzék a források költséghatékony felhasználását;  a végrehajtási rendszernek és szabályoknak a lehető legnagyobb mértékben átláthatónak, kiszámíthatónak és egyszerűnek kell lenniük; biztosítaniuk kell a már kialakított rendszerek folyamatosságát; ugyanakkor maximális mértékben szem előtt kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás adófizetőkkel szembeni felelősségét.  A kohéziós jogszabály-tárgyalások során kiemelt érdekünk emellett, a specifikusan Magyarországot érintő problémákra megoldást találjunk, valamint a végrehajtási tapasztalatokból adódó céljaink érvényesítésre kerüljenek. Az egyes témákhoz kapcsolódó főbb céljaink a következők:  A kohéziós politikában javasolt 2,5 százalékos egységes támogatási allokációs plafon (az ún. „capping”) Magyarországot méltánytalanul nagy mértékben sújtja. Erre megoldást szükséges találni a tárgyalások során.  A stratégiai programozás és a tematikus koncentráció rendszere tegye lehetővé a tagállami igényekhez leginkább igazodó, és a közösségi érdekeket megfelelően szolgáló programok kialakítását és előírásai a szubszidiaritás elvével legyenek összhangban. 73

A csomag a Közös Stratégiai Keret által lefedett Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra (KA), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászai Alapokra (ETHA) vonatkozó közös rendelkezéseket, valamint a kohéziós politika Alapjaira (ERFA, ESZA, KA) vonatkozó általános rendelkezéseket összegző rendelet („ernyő-rendelet”) mellett az ERFA-ra, ESZA-ra, KA-ra, Európai Területi Együttműködésre (ETE), valamint az Európai Területi Társaulásra (ETT) vonatkozó Alap- és célspecifikus rendeleteket foglalja magában. 74

Európai Unió működéséről szóló szerződés

75


 A le nem vonható ÁFA továbbra is legyen elszámolható, mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben e szabály módosítása számos fontos fejlesztés ellehetetlenítését eredményezné.  Magyarország fővárosi régiója országos jelentőségű funkciókkal rendelkezik és az Európa 2020 célok felé történő elmozdulás lényeges hajtóereje. Ugyanakkor a régiót jelentős belső egyenlőtlenségek is sújtják. Az Európa 2020-as célok teljesíthetősége, valamint hazánk nemzeti és regionális szintű fejlődésének előmozdítása érdekében szükséges a régióra vonatkozó korlátozó szabályozások enyhítésére megnyugtató megoldást találni.  A nagyprojektek eljárásrendi és finanszírozási feltételei a jelenlegi időszakhoz képest ne váljanak rugalmatlanabbá. A Bizottság a két programozási időszakon átívelő beruházások szakaszolhatóságára biztosítson megoldást, akár a főszabálytól eltérően is.  Az ex-ante feltételek legyenek objektív módon megítélhetők és teljesíthetők; valóban a politika eredményességét szolgálják, a kapcsolódó szankciók legyenek arányosak és a szükséges fejlesztések gátjaiként ne eredményezzenek a szándékolttal ellentétes hatást.  A makrogazdasági kondicionalitás rendszere feleljen meg az egyenlő elbánás, szubszidiaritás és az arányosság elveinek, valamint ne gátolja a válságból való kilábalást, azaz ne legyen pro-ciklikus hatású.  Az indikátorok és az értékelések rendszerére vonatkozó szabályozás legyen a politika eredményességének fontos eleme. A teljesítménykeret rendszere legyen átlátható és kiszámítható, ne eredményezze az adminisztratív terhek szükségtelen növelését. A teljesítmény vizsgálata olyan mutatókon – pl. output indikátorokon – alapuljon, amik kiszűrik a külső környezeti torzító tényezőket; és erősödjön az értékelések terén a Bizottság és a tagállam közti partnerség.  A kötelező teljesítménytartalék helyett opcionális tagállami szintű teljesítménytartalék kialakítására legyen lehetőség.  Az addicionalitás legyen mindenkire érvényes általános alapelv, és ne növelje a tagállami adminisztratív terheket.  Az integrált, területi fejlesztéseket szolgáló opcionális új eszközök, valamint a városfejlesztési programok végrehajtási részletei legyenek a tagállami sajátosságoknak megfelelően kialakíthatók.  Az N+2 szabály a programozási időszak első két évére ne vonatkozzon.  A jogosultsági szempontok, egyszerűsített költségek, továbbá a pénzügyi eszközök alkalmazási feltételei legyenek egyértelműek már a programidőszak kezdete előtt, és kerüljék el a végrehajtás közbeni, jogbizonytalanságot előidéző sorozatos módosításokat. A technikai segítségnyújtásra szánt források szabályozása kerüljön egyszerűsítésre és legyen az igényekhez igazítható.  A pénzügyi irányítás és ellenőrzés terén legyen biztosított a folyamatosság, az intézményrendszerekkel szemben támasztott elvárások legyenek előre láthatók. A rendszer a megelőzésre és az eredményes végrehajtásra/OP célok elérésének biztosítására és ne az utólagos korrekcióra törekedjen. A szabálytalanságok esetén szükségessé váló szankciók igazodjanak az előzetesen rögzített szempontokhoz és az arányosság szempontjait vegyék figyelembe.  A szabályok biztosítsák, hogy a jövő kohéziós politikájának tervezése, végrehajtása és értékelése a partnerségi és tájékoztatási szempontok tagállami kontextusokhoz igazítása mellett, alacsony adminisztratív terhekkel legyen elvégezhető.  Magyarország érdeke, hogy a kohéziós politika következő hétéves költségvetési időszakára vonatkozó programok tervezése és végrehajtása időben kezdetét vehesse.

76


17. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK Programok által elért eredmények Az NSRK keretén belül Magyarország számára a 2007-2013-as ciklus során összesen 24,9 milliárd eurós uniós forrás áll rendelkezésére a strukturális és kohéziós alapokon keresztül; ezt 4,4 milliárd euró hazai forrás egészíti ki. A támogatási összeg forintban kifejezett értéke mintegy 8 200 75 milliárd forintot tesz ki . Magyarország számára az egy évre eső kohéziós politikai támogatás összege meghaladja a GDP 3 százalékát. Az ország számára ez nemzetgazdasági szinten is jelentős hozzájárulást jelent. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség makromodelljén alapuló előrejelzések alapján a programozási időszak utolsó évében a 2011 végéig megítélt támogatások mintegy 9 százalékos GDP-többletet eredményeznek. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben a GDP 2700 milliárd forinttal, az egész vizsgált időszakra (2007-2017) vetítve pedig 19 ezer milliárd forinttal lesz magasabb az uniós forrásfelhasználás nélküli – feltételezett – állapothoz képest. Mindezt egybevetve azzal, hogy 2011 végéig a kedvezményezettek felé több, mint 5 ezer milliárd forint támogatás lekötésére került sor, elmondható, hogy egy forintnyi európai uniós forrás várhatóan három és félszer ekkora GDPtöbbletet produkál. Az elemzés a fentiekhez hasonló relációkat állapít meg a foglalkoztatottsági mutatókat illetően is. Az uniós támogatásoknak köszönhetően 2015-re nagyjából 200 ezer fővel (5 százalékkal) bővül a foglalkoztatottak tábora a támogatások nélküli – feltételes – helyzethez viszonyítva. A szociális vonatkozású programok esetén jelentős előrehaladás tapasztalható. Ezek közül is érdemes kiemelni a rehabilitált településrészeken élők számának (68 százalékos indikátorteljesülés) és az ESZA által finanszírozott képzésekbe bevontak számának (1,7 millió fő) kimagasló értékét, valamint az oktatási és egészségügyi projektek számosságát. A Közösségi Stratégiai Iránymutatásokhoz való kapcsolódás elemzésekor azt tapasztaljuk, hogy az NSRK programjai mindegyik célkitűzés eléréséhez hozzájárulnak. Ezek közül is kiemelkedő támogatásban részesülnek a nemzetközi és térségi elérhetőség javításához, a városi és elővárosi közlekedéshez és a szennyvíztisztítási és csatornázási rendszerekhez kapcsolódó fejlesztések, de a természeti kockázat-megelőzés, a közoktatás, az igazgatási kapacitás fejlesztése és a munkaerő egészségi állapotának fejlesztése is számottevő forrásban részesül. A több mint 36 ezer támogatott projekt közül darabszám alapján kiemelkednek a technológiafejlesztéshez kapcsolódó projektek. Szintén jelentős forráshoz jutottak a társadalmi befogadáshoz, a közoktatáshoz, a közigazgatási folyamatfejlesztéshez, a vállalkozások technológiai fejlesztéséhez és üzleti infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések, továbbá a foglalkoztatottságot, a megújuló energiát, az információs társadalmat és a turizmust érintő projektek. A gazdasági válságra adott válaszok 2010-et követően a gazdaságpolitikai tervezés elsődleges középpontjába az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése került. A strukturális és kohéziós alapokból érkező források így a korábbinál is nagyobb szerepet kaptak. Amellett, hogy a fejlesztéspolitikai eszközök között egyre jelentősebb szerepet töltöttek be, a válságra adott válaszokat is támogatták. A válságkezelés két fő fókuszát – a foglalkoztatás növelését és a növekedés ismételt beindítását – ugyanis éppen az e forrásokból támogatott fejlesztések adták, és nélkülük a gazdasági visszaesés vélhetően jóval súlyosabban érintette volna Magyarországot. A Bizottság által a veszélyeztetett tagállamok számára elérhetővé tett eszközökkel is gyorsan és hatékonyan élt az ország. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 77. cikkének módosítása által elérhetővé vált költségvetési mozgásteret Magyarország rövid időn belül kihasználta, és fél éven belül több mint 170 millió euró pótlólagos forrást hívott le. Az összeget elsősorban a kedvezményezettek számára történt projektmegvalósítási előlegek kifizetésére, illetve a válság során is magas abszorpciós képességet mutató (a jellemzően magas járulékos haszonnal járó infrastruktúra-beruházásokhoz kapcsolódó) prioritásokra használta fel az ország. A közvetlen válságkezelő intézkedések mellett számos kisebb léptékű intézkedés is bevezetésre került a források nehezebb gazdasági környezetben történő hatékony felhasználása érdekében. 75

Az érték az aktuális árfolyam függvénye

77


Ide tartoznak többek között a végrehajtási rendszerben történt módosítások és a finanszírozási szabályok körében történt egyszerűsítések. Magyarország a válság kihívásaira az operatív programok átstrukturálásával is reagált. A GOP módosításai a gazdaságfejlesztési beavatkozások számára rendelkezésre álló források elérhetőségét bővítették a támogatható tevékenységi kör szélesítésével, valamint a vidéki községekben elérhető fejlesztési többletforrások biztosításával. Szintén a gazdaságfejlesztési program kedvezményezetteit érintették azok az intézkedések, melyek a könnyített eljárásrendű kiírások körét bővítették, az igényelhető támogatás mértékét emelték, és az előleg lehívását megkönnyítették. Emellett sor került OP-kon belüli forrásátcsoportosításra, jellemzően olyan prioritások javára, melyek magasabb forrás-felhasználási képességgel bírtak (pl. a TÁMOP esetében). Szintén jelentős OP-k közötti átcsoportosításra került sor, amely esetében a hatékonyabb forrásfelhasználás mellett a hosszú távú fejlesztéspolitikai prioritások – így a 2020-ra elérendő összeurópai célok – támogatása is kiemelt célként jelent meg. A források felhasználásának hozzájárulása az Európa 2020 Stratégiához A kohéziós politika forrásainak jelentős hányada már jelenleg is az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseinek elérését szolgálja; a stratégia kiemelt célkitűzéseihez kapcsolódó legtöbb magyarországi indikátor jó előrehaladást mutat. Az OP-k megvalósításához kapcsolódóan végrehajtott módosítások már a stratégia figyelembe vételével kerültek végrehajtásra. A ciklus hátralévő részében ezért kiemelt hangsúlyt kap a foglalkoztatási, a felsőoktatási intézkedések, valamint az energiahatékonysági és a megújuló energiához kapcsolódó projektek megvalósítása. A következő időszak tervezése során – többek között a stratégiai tervezés erősödése és az eredményesség mérését szolgáló keretrendszer felállítása révén – az Európa 2020 Stratégia különösen kiemelt szerephez jut, így célkitűzéseinek támogatása 2014-től kezdődően még jelentősebb lesz. A stratégia célkitűzéseinek elérése a strukturális és kohéziós alapokból érkező támogatás nélkül ugyanakkor bizonytalan. A kiemelt kezdeményezések nagymértékben a kohéziós politika forrásaira épülnek, és bizonyos kezdeményezések esetében hangsúlyosan jelenik meg a területi, kohéziós szempontok megvalósítása (pl. iparpolitika, erőforrás-hatékonyság). A fentiek mellett az is bebizonyosodott, hogy a hazai és az uniós célokat jelentősen szolgálják a határon átnyúló együttműködések is. A jelenleg magyarországi irányítással megvalósuló hat program megítélése minden esetben sikeres; azok ráadásul nem csak a határmenti együttműködések fejlesztését szolgálják, hanem alkalmasak regionális szintű programok – így az Európai Duna Régió Stratégia – hatékony támogatására is. Az alapok forrásfelhasználásának tapasztalatai A 2014-2020-as időszakra szóló Partnerségi Megállapodás alapját az Európa 2020 Stratégia céljainak elérése érdekében tervezett – többek között a Nemzeti Reformprogramban megfogalmazott – beavatkozások képezik, ezért nagyon fontos az uniós fejlesztéspolitikai tervezés és az európai szemeszter keretében történő gazdaságpolitikai tervezés közötti összhang, a közös tervezés megteremtése. Ahogy az operatív programok félidei értékelése is rámutatott, az egyes beavatkozások eredményei ugyan megközelíthetik, akár elérhetik célértéküket, ám az általános, átfogó célok elérését – így pl. a foglalkoztatás növelését – csak korlátozottan biztosítják. Kiemelkedő cél a 2014-2020-as ciklus programjainak végrehajtása során, hogy az alapok forrásai a kitűzött célok eléréséhez még koncentráltabban és célzottabban kerüljenek felhasználásra, a támogatások célcsoportjainak jelenlegi tagoltsága helyett a programok eredményességének további javulását szolgálhatnák. Az Európa 2020 Stratégia megteremtette a források ilyen jellegű, uniós prioritások mentén történő koncentrálásának alapvetéseit. Magyarország országspecifikus célkitűzéseinek hasonló, stratégiailag alátámasztott figyelembevétele nagyban segítené, hogy a következő költségvetési ciklusban rendelkezésre álló források a leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. A ciklus során a program előrehaladásának megítélésére számos értékelést hajtottak végre, melyek megállapításai kiemelt jelentőséggel bírtak az intézményrendszer döntéshozói számára a végrehajtási gyakorlat korrekciója, illetve továbbfejlesztése szempontjából. Az értékelések eredményeinek pozitív tapasztalata alapján a jövőben is érdemes az előzetes, a közbenső és az utólagos értékelések számának növelése, valamint hasznosulásuk biztosítása. Az értékelések

78


gyakorlati használhatóságának növelése, illetve az ezeken alapuló tényalapú (evidence-based) döntéshozatal tovább segítheti az alapok felhasználásának hatékonyságát.

79


18. MELLÉKLET GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HELYZETKÉP ÉS TRENDEK (2006-2011) Eredeti célkitűzések Nemzeti Stratégiai Referencia Keret céljai Átfogó célok A 2007-2013 időszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) átfogó céljai a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése volt. Ezt tükrözték a stratégia számszerűsített céljai is: 120 ezer fővel növekedjen a versenyszféra foglalkoztatotti létszáma és a vállalkozások által megtermelt jövedelem 10%-al magasabb legyen. Ezek a célok összhangban voltak az EU lisszaboni stratégiájával, mely a tervezéskor irányadó volt. Specifikus célok A foglalkoztatási és a tartós növekedéshez kapcsolódó specifikus célok a következők: Foglalkoztatás bővítése

Tartós növekedés elősegítése Versenyképesség javítása a tudásgazdaság és az innováció erősítése

Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és a termelékenység növelése munkaerőpiaci aktivitásának növelése regionális A gazdaság bázisának szélesítése sajátosságokhoz igazodó összehangolt a regionális különbségek mérséklése beavatkozások mentén a tőkebevonási képességek fejlesztése A munkaerő-kereslet bővítése, azaz több és jobb piacbővítés a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás munkahely teremtésének ösztönzése (különösen a a korszerű technológiák széles körű elterjesztése hátrányos helyzetű térségekben) Az üzleti környezet fejlesztése A kereslet és a kínálat összhangját biztosító az elérhetőség megkönnyítése munkaerőpiaci környezet fejlesztése a szabályozási környezet javítása az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tétele

Operatív Programok céljai Az NSRK-nak megfelelően a hazai nyolc szektor-specifikus OP átfogó céljai a következők:  Gazdaságfejlesztés OP (GOP): a magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén  Közlekedés OP (KÖZOP): az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében  Környezet és Energia OP (KEOP): a káros környezeti hatások csökkentése, a növekedés alapjául szolgáló természeti környezet megőrzése, a megelőzés, a hatékonyság és a komplex problémák integrált megközelítése  Társadalmi Megújulás OP (TÁMOP): a munkaerőpiaci részvétel növelése  Társadalmi Infrastruktúra OP (TIOP): az aktivitás növelése  Államigazgatás OP (ÁROP): a közigazgatás (eljárásrendi) teljesítményének növekedése  Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP): a közigazgatás (infrastrukturális) teljesítményének javítása

80


 Végrehajtás OP (VOP): az NSRK hatékony és eredményes megvalósítása, a 2007-2013-as időszakban felhasználható források teljes és időben történő abszorpciójának elősegítése  A hét regionális OP-ban (ROP-ok) alábbi átfogó célok jelennek meg: o o o o o o o

versenyképesség növelése; a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez; a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése; a foglalkoztatás bővítése; a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazása; környezetileg tudatosan tervezett fejlesztések, a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése; a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra.

Makrogazdasági mutatók alakulása (2006-2011) A makrogazdasági mutatók alakulását két fő tényező határozta meg: Egyrészt a 2006-ban indított, fiskális kiigazítást célba vevő konvergencia-program, másrészt a 2008-ban kitört pénzpiaci-, majd a következő években kiterjedő reálgazdasági válság. Mindehhez hozzájárultak további gazdasági tényezők, mint az olajár 2008. évi kiugró történelmi csúcspontja és a megelőző évekhez képest magas szintre beállt árfolyama, illetve a forintárfolyam és az állampapírhozamok nagy kiugrásai. Szintén meghatározó volt a gazdaságpolitikai intézkedések hatása az adóterhekre, az állam- és lakossági adósságállományra. A magyar gazdaság exportirányultsága és összefonódása a nemzetközi, elsősorban más, uniós gazdaságokkal a válság kirobbanását követően egyértelműen érezhető volt, a magyar adatok alakulására azóta is kiemelkedő hatással vannak e gazdaságok mutatói. Jelen fejezetben az NSRK-ban felvázolt makropályát vetjük össze a tényleges változásokkal. A következő részben a 2006. évhez történt változást mutatjuk be, ugyanis az előző Stratégiai Jelentés (2009.) évének mutatóit jelentősen befolyásolta a gazdasági válság, így a trendek bemutatása nem lett volna lehetséges.

Gazdasági növekedés

%

8. ábra: Bruttó hazai termék (változás előző évi Azt követően, hogy lassult a gazdaság növekedése adathoz képest) 2007-08-ban, a válság Magyarországot legyengült GDP állapotban érte el. 2009-ben Magyarország 6 recesszióba csúszott, melyből csak 2010 során került 4 2 ki; 2011-ben elsősorban a korábbi évekhez képest 0 kiugró mezőgazdasági termelésnek és az ipari kivitel -2 megugrásának köszönhetően a körülményekhez -4 -6 képest pozitív növekedés volt látható. A GDP-mutató -8 ugyanakkor továbbra is elmaradt az NSRK-ban 2006 2007 2008 2009 2010 2011 tervezett mutatótól.

NSRK-terv

Tény

A GDP adat növekedésének motorját a tervszámok Forrás: NSRK, Eurostat szerint a külkereskedelmi mérleg fokozatos kiegyenlítődése mellett a növekvő belföldi felhasználás adta volna; a tényszámok ismeretében azonban éppen fordított hatás valósult meg, és a külkereskedelmi mérleg pozitív egyenlegének köszönhető a 2010-11-es növekedés.

81


Belföldi felhasználás

%

9. ábra: Belföldi felhasználás (változás előző A vizsgált időszakban a belföldi felhasználás elmaradt évi adathoz képest) Belföldi felhasználás a tervezettől: a legnagyobb eltérés 2009-ben tapasztalható, amikor a válság hatására a felhasználás 6 több mint 10 százalékkal visszaesett. Ezt követően 3 2010-ben és 2011-ben is elmaradt a várt bővülés és 0 -3 stagnált a belső kereslet.

-6

-9 A 2006-2011-es adatok együttes összevetésében -12 elmondható, hogy a tervezett 14,8 százalékos 2006 2007 2008 2009 2010 2011 bővüléssel szemben a belföldi felhasználás NSRK-terv Tény összességében 10,7 százalékkal csökkent. Ennek hátterében a lakossági fogyasztás elmaradt bővülése Forrás: NSRK, MNB (9,4 százalékos bővülés helyett 7,4 százalékos visszaesés), de még inkább a bruttó állóeszközfelhalmozás nem várt alakulása áll (utóbbi a várt 39,5 százalékos növekedés helyett hatéves távlatban 15 százalékos visszaesést könyvelhetett el).

Külkereskedelmi forgalom

%

A belső fogyasztás visszaesésével szemben a 10. ábra: Külkereskedelmi forgalom mérlege (változás előző évi adathoz képest) külkereskedelmi forgalom pozitív egyenleget mutat: Külkereskedelmi forgalom mérlege Ugyan az éves tényszámok eltértek a tervezett 6 adatoktól, a válság kitörését követően jelentősen a 5 mérleg és a gazdasági növekedés elsődleges 4 motorjává vált. 3 2

A teljes ciklusra (2006-2011) vonatkozó 1 összevetésben ugyan az export teljes bővülése kisebb 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 a tervezettnél (61,1%, ill. 77,1%), ez az elmaradás jóval alacsonyabb, mint az import bővülésének NSRK-terv Tény elmaradása (39,9%, ill. 64,0%) – azaz a Forrás: NSRK, Eurostat külkereskedelmi mérleg egyenlegének javulására meghatározó hatással volt az import várt növekedésének elmaradása (elsősorban a lakossági fogyasztás és a vállalati megrendelések visszaesése miatt).

Foglalkoztatottak száma

%

11. ábra: Foglalkoztatottak száma (változás A foglalkoztatottak számának alakulása elmaradt a előző évi adathoz képest) tervezettektől: A 2006-os bővülést követően 2007 és Foglalkoztatottak száma 2010 között minden évben csökkent a munkában állók 2 száma. Először 2011-ben nőtt ismét a foglalkoztatottak 1 száma, ekkor – a tervezett bővülést megközelítve – 0 0,8 százalékkal dolgoztak többen az előző évhez -1 képest; a munkában állók száma (3,81 millió fő) -2 meghaladta a 2009-es értéket (3,78 millió fő) is.

2006-2011-re vonatkozóan ugyanakkor alapvető eltérés látható a kijelölt pályától: Az NSRK-ban tervezett 2,9 százalékos bővüléshez képest 2,3 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma.

82

-3 2006 2007 2008 2009 2010 2011 NSRK-terv

Forrás: NSRK, Eurostat

Tény


Fogyasztói árszínvonal 12. ábra: Fogyasztói árszínvonal (változás

%

A maastrichti kritériumok egyik célmutatója a Fogyasztói előző évi adathoz képest) árszínvonal fogyasztói árszínvonal 3 százalék alá csökkenése, ami 10 az NSRK terveiben is szerepelt. Ugyanakkor a 8 tárgyidőszak alatt az infláció minden évben magasabb 6 volt a vártnál és ugyan csökkenő tendencia 4 tapasztalható, a kitűzött célszámot 2011-re sem 2 sikerült elérni. A magasabb árszínvonalhoz jelentősen 0 hozzájárult a fogyasztói üzemanyagárak emelkedése, 2006 2007 2008 2009 2010 2011 illetve a termékek adóterhének növekedése. A vizsgált időszakban a teljes áremelkedés a tervezett 23,5 százalék helyett 35,2 százalékot ért el.

Folyó fizetési mérleg

NSRK-terv

Tény

Forrás: NSRK, MNB

13. ábra: Folyó százalékában)

fizetési

mérleg

(a

GDP

A folyó fizetési mérlegben 2008-ig magas hiány jelent meg; 2009-től azonban a tervezettnél jobban alakult és 2009 III. negyedévétől pozitív egyenleget mutat. Ezt elsősorban az indokolta, hogy a válság során a külső kereslet visszaesése mellett a lakosság és vállalati szektor visszafogott kereslete révén az import még nagyobb mértékben esett vissza. E trend azóta is fennmaradt.

%

Folyó fizetési mérleg 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2006 2007 2008 2009 2010 2011 NSRK-terv

Tény

Forrás: NSRK, MNB

Államháztartási hiány

%

A magyar gazdaságpolitika fókuszpontjában már több 14. ábra: Államháztartási hiány (a GDP százalékában) hiány éve az államháztartási hiány tartós csökkentése áll. Államháztartási Ennek jegyében a 2006. évi, közel 10 százalékos éves 12 hiányt 2011-re sikerült jelentősen leszorítani: A 10 Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai 8 6 szerint az egyszeri kiadási és bevételi tételek nélkül 4 2 számítva 2011-ben 2,43 százalékos volt a hiány; az 0 Eurostat EDP-módszertana szerint – az egyszeri -2 -4 tételek beszámításával – a költségvetés 4,3 2006 2007 2008 2009 2010 2011 százalékos többlettel zárt (ugyanakkor az egyenleg az NSRK-terv Tény egyszeri tételek nélkül 5,5 százalékos hiányt mutat). Forrás: NSRK, Eurostat/NGM

Bruttó államadósság

%

15. ábra: Bruttó államadósság (a GDP A bruttó államadósság a tervezettel ellentétben 2007százalékában) et követően tovább emelkedett, mely folyamatot a Bruttó államadósság költségvetési erőfeszítések ellenére is csak 2010-től 85 sikerült megfordítani. A bruttó államadósság 80 75 alakulásának mutatóját – a devizában denominált 70 adósság magas aránya miatt – erősen befolyásolta a 65 forint-euró árfolyam hektikus mozgása, melynek 2011 60 55 év végi magas értéke elfedi az évközben végrehajtott 50 magas nettó hiteltörlesztést (2011 második 2006 2007 2008 2009 2010 2011 negyedévében az adósság elérte a GDP 77,4 NSRK-terv Tény százalékát is). A mutató trendfordulójához jelentősen hozzájárult a nyugdíjrendszert érintő átalakítások Forrás: NSRK, Eurostat során a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások

83


többségének átcsatornázása az állami alapokhoz – ami ugyanakkor hosszú távon növelte az implicit államadósságot.

Célokhoz kapcsolódó további mutatók (2006-2011) Az Európa 2020 Stratégia célszámai Az Európai Bizottság 2010 júliusában fogadta el az Európa 2020 Stratégiát, mely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzte ki célul. A célok megvalósulását az EU öt kiemelt célkitűzés (foglalkoztatás, K+F, éghajlatváltozás és energia, oktatás, társadalmi kirekesztés) mentén értékeli. 57. táblázat: Az EU2020 stratégia indikátorainak alakulása HU Tény Europa 2020 célkitűzés indikátorai

2006

2007

2008

2009

2010

2011

HU cél 2020

EU27 cél 2020

1. Foglalkoztatás szintje a 20–64 évesek körében (%)

62,6

62,6

61,9

60,5

60,4

60,7

75,0

2. K+F beruházások mértéke (a GDP %-ában)

1,01

0,98

1,00

1,17

1,16

1,21

1,8

3,0

80,0

78,0

75,0

69,0

70,0

n.a.

n.a.

80,0

Üvegházhatású gázok kibocsátása (1990=100) 3. Megújuló energiaforrások aránya a végső energiafogyasztásban (%)

Trend

75,0

5,1

5,9

6,6

8,1

8,7

n.a.

13,0

20,0

Elsődleges energiafogyasztás (2005=100)

98,9

96,8

97,1

91,9

94,0

n.a.

n.a.

86,5

Az iskolából kimaradók aránya (%)

12,6

11,4

11,7

11,2

10,5

11,2

10,0

10,0

Felsőoktatási végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 éves korosztály körében (%)

19,0

20,1

22,4

23,9

25,7

28,1

30,3

40,0

31,4

29,4

28,2

29,6

29,9

31,0

n.a.

n.a.

4. 5. Szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek aránya (%)*

Forrás: Eurostat * A magyar célkitűzés alapjául szolgáló összetett mutatóban az általános szegénységi ráta helyett a gyermekes családok szegénységi rátája szerepel.

Magyarországon a legtöbb esetben közelebb került a kitűzött célértékhez 2006 és 2011 között: A K+F beruházások mértékét, az üvegházhatású gázok kibocsátását, a megújuló energiaforrások és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát tekintve a kitűzött célérték irányába halad. Az elsődleges energiafogyasztás és az iskolából kimaradók arányának tekintetében ingadozás látható, de összességében csökkent mindkét érték. A szegénység és társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek aránya a költségvetési időszak kezdetén tapasztalható csökkenő trendet követően az utóbbi időszakban növekedett, elsősorban a válság hatására. Az egész időszakra vonatkozóan kedvezőtlen trend mindemellett egyedül a foglalkoztatás terén tapasztalható, ugyanakkor ennek javítása központi eleme a gazdaságpolitikának és a strukturális alapok felhasználásának – melynek megfelelően a mutató 2011-ben már növekedett.

Az NSRK horizontális mutatói Az NSRK-n belül a horizontális politikák a (környezeti-, társadalmi-, és makrogazdasági-) fenntarthatóság feltételeinek biztosítását és a kohézió elősegítését helyezik előtérbe; ennek megfelelően az NSRK a fenntarthatóság mindhárom szempontja mentén több mutatót határozott meg.

84


58. táblázat: Az NSRK horizontális indikátorainak alakulása 2006 és 2010 között (elérhető mutatók) Indikátorok

Célérték

2006

2010

Trend

A környezeti fenntarthatóság indikátorai A korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése Az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének változása a hulladékkezelési módja szerint (kg/fő/év)

2015-re: 89%

67,4%

72,5%

hasznosított hulladék

2015-re: 187

43

74

égetett hulladék

2015-re: 92

39

41

lerakott hulladék

2015-re: 256

376

284

n.a.

425,7

419,5

2013-ra: 11,4%

3,5%

7,1%

2013-ra: 12%

15,9%

12,3%

A gazdaság energiaintenzitása (kilóegyenérték / 1 000 euro) A megújuló energia részarányának növekedése a teljes energiafelhasználáson belül A társadalm i fenntarthatóság indikátorai Csökkenjen a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő gyermekek aránya

Forrás: Eurostat, KSH

Összességében valamennyi horizontális indikátor a célérték eléréséhez szükséges irányba változott 2006 és 2010 között. A környezeti fenntarthatóság indikátorai között különösen nagy javulás tapasztalható a lerakott hulladékok mennyiségének csökkenésében; a tervezetthez képes ugyanakkor alig emelkedett az égetett hulladékok mennyisége az országban. A megújuló energia részaránya közel kétszeresére emelkedett, igaz, a 2013-as cél teljesítéséhez további nagymértékű növekedésre lenne szükség. A társadalmi fenntarthatóság tekintetében sikerült a célértékhez közeli szintre csökkenteni a gyermekszegénységet.

Üzleti környezet Versenyképességi rangsor Az üzleti környezetet jellemzően ’soft’ mutatókkal mérő World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában Magyarország a 2007/08-as 47. helyezését követő visszaesését követően évről évre előrébb lépett, míg a 2012/13-as rangsorban ismét visszaesett, a 60. helyre.

59. táblázat: Magyarország helyezései a Globális Versenyképességi Jelentés felméréseiben Pillérek

2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 (rang/131) (rang/134) (rang/133) (rang/139) (rang/142) (rang/144)

Golbális versenyképesség

47

62

58

52

48

60

Alapfeltételek

55

64

58

59

55

55

Hatékonyságnövelő tényezők

40

48

45

41

42

52

Innováció és komplexitás

43

55

61

51

52

58

Forrás: Global Competitiveness Report

A 13 meghatározó tényezőt illetően az 1-7-es skálán egyedül az egészségügy és alapoktatás mutató ért el 5 feletti pontot minden vizsgált évben, ugyanakkor a legfrissebb, 2012/13-as kiadványban már a makroökonómiai környezet is 5 feletti pontszámot ért el. Hasonlóan magas, 4,5 feletti pontszámok jellemezték a felsőoktatás és képzést is, továbbá hosszú távon nagymértékű fejlődés látható az infrastruktúra és a technológiai háttér területén is – igaz, utóbbi két mutató a 2011/12-es pontszámokhoz képest a legújabb felmérésben mind visszaesett. A 2012/13-as helyezésvesztés emellett elsősorban az üzleti komplexitás és a munkaerő-piaci hatékonyság pontvesztéseire vezethető vissza.

85


Bizalmi index 76

Az üzleti környezetet jellemző GKI üzleti bizalmi index aChart 16.title ábra: Üzleti bizalmi index 2007. évi kezdeti lassú visszaesését és 2009-es mélypontját 10 követően pozitív fordulatot vett és 2011 elején több év után 0 ismét pozitív értéket mutatott. A gazdasági környezet -10 alakulása révén azonban a mutató 2011 második felében -20 ismét negatív trendet mutatott. -30 Vállalati hitelezés

jan. máj. szept. jan. máj. szept. jan. máj. szept. jan. máj. szept. jan. máj. szept.

-40

A vállalati hitelezésben, azon belül is a KKV-k bruttó hitelállományában és a hitelintézetek feléjük kihelyezett éves 2007 2008 2009 2010 2011 hitelösszegében ingadozás figyelhető meg: A 2007-ben Üzleti bizalmi index Forrás: GKI nyújtott 3 482 milliárd forint értékű hitelösszeg 2008-ban közel 3 900 milliárdos, évtizedes csúcsra nőtt, mielőtt 2011-ben 3 000 milliárd alá csökkent. A teljes KKV-hitelállomány is 2008 végén tetőzött 3 772 milliárd 77 forinttal, mielőtt csökkenni kezdett és 2011 végére 3 047 milliárd alá esett . A teljes vállalatihitel-állomány a 2009-es 8 000 milliárd forintos értékéről előbb csökkenni kezdett, majd 2011. III. negyedévében egy enyhe növekedés eredményeként megközelítette a 7 000 78 milliárd forintot .

Beruházási ráta 17. ábra: Beruházási támogatások alakulása

Millió euró

Magyarországot továbbra is az EU-tól és a régiótól elmaradó alacsony beruházási szint jellemzi. A beruházási ráta a 2007. évi 21,7 százalékról 2011-re 16,8 százalékra süllyedt, melynek hátterében alapvetően a válság hatásai, a szigorodó hitelezési feltételek és a csökkenő vállalati hitelállomány, az alacsony befektetési kedv, valamint a kapacitások kihasználatlansága állnak. Az uniós források kifizetése ugyanakkor – elsősorban a programok időarányos előrehaladásának köszönhetően – gyorsult, és 2011. 79 végéig már több mint 17,7 milliárd euró jutott e forrásokból a gazdaságba. A magyar gazdaság számára az uniós források kiemelt jelentőségét mutatja, hogy az állami beruházások 97 százaléka a strukturális alapok támogatásával valósult meg 2009 80 és 2011 között .

ráta

és

az

4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

EU-s

25 20 15 % 10 5

0 2007

2008

2009

2010

2011

Kifizetett EU-s támogatás Beruházási ráta

Forrás: KSH, NFÜ

Társadalmi helyzetkép Népesség, főbb népmozgalmi jellemzők Magyarország népessége 2007 és 2011 között a korábbi évek trendjeit folytatva tovább csökkent. 81 Az ország lélekszáma 2011-ben 9 millió 982 ezer fő volt (mintegy 4,7 millió férfi és 5,2 millió nő), több mint 112 ezer fővel kevesebb, mint 2007-ben. Ennek hátterében többek között a csökkenő 76

Forrás: GKI magyar Gazdaságkutató Zrt. (http://www.gki.hu/)

77

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

78

Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára, MNB, 2011 III. negyedév

79

Nem kizárólag beruházási céllal.

80

EU structural funding for growth and jobs, European Commission, Report to the European Council, 28-29 June 2012

81

Előzetes népszámlálási adat. Forrás: KSH http://www.nepszamlalas.hu/files/sharedUploads/Anyagok/2012/04_ho/nepszelo2011.pdf

86


születésszám áll, mely a 2007. évi közel 98 ezres születésszámról 88 ezerre csökkent 2011-re; emellett csak mérsékelt visszaesés volt tapasztalható a halálozások számában, mely 2011-ben 4 ezer fővel kevesebb volt, mint 4 évvel korábban. Az elmúlt évtized természetes fogyásnak csak kevesebb, mint felét tudta pótolni a bevándorlási többlet. A belföldi vándorlás jelentősen csökkent az elmúlt években: 2011-ben 50 ezerrel alacsonyabb volt, mint 2007-ben. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 2011-ben közel 207 ezer fő volt, 24,6 százalékkal magasabb, mint 2007-ben. A külföldre vándorlók központi mutatója 82 2007 után duplájára emelkedett, 2010-ben több mint 11 ezren hagyták el az országot . Iskolázottság, oktatás

ezer fő

Elsősorban a demográfiai változások miatt 18. ábra: Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban összességében csökkent az oktatási részesülők a nappali és felnőttoktatásban (2006-2011) rendszerben résztvevők száma 2006 és 2011 között. Óvodai nevelésben 2010/2011-ben több 900 800 mint 338 ezer gyermek részesült, 10 ezerrel 700 több, mint a megelőző évben. Az általános 600 500 iskolai tanulók száma évről-évre csökken: 2011400 ben 8,7 százalékkal kevesebben vannak 2006300 200 hoz képest. Míg a szakiskolai tanulók számában 100 enyhe növekedés figyelhető meg, a középiskolai 0 oktatásban résztvevők száma a 2006/2007-es tanévhez képest 20 ezer fővel csökkent. A legszembetűnőbb változás a felsőoktatásban tapasztalható. 2010/2011-ben összesen 361 ezer hallgató folytatta tanulmányait, ami 13,2 százalékkal kevesebb, mint a 2006/2007-es Forrás: KSH tanévben (igaz, a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők száma eközben jelentősen emelkedett). Munkaerőpiac

Chart title

%

19. ábra: Munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta (15-64 évesek)

12 10 8 6 4 2 0

58 57 56

%

A 2007-2009. évi csökkenés után 2010 és 2011 között enyhén növekedett a foglalkoztatási ráta és 2011-ben a 15-64 évesek körében 55,8 százalékot ért el. A férfiak körében 2011-ben 61,2 százalékos, a nők esetében 50,6 százalékos volt a foglalkoztatás. A legkedvezőbb helyzetben a 40-44 éves korúak vannak, körükben 77,3 százalékos foglalkoztatás volt tapasztalható.

55

54 A munkanélküliségi ráta 2007 és 2010 között 2007 2008 2009 2010 2011 folyamatosan emelkedett és 2010-ben 11,2 százalékra Munkanélküliségi ráta nőtt. Ez a negatív trend 2011-ben állt meg, amikor kis Foglalkoztatási ráta mértékben csökkent a munkanélküliek aránya, 11,0 százalékra. 2010 és 2011 között ugyanakkor eltérően Forrás: KSH alakult a férfiak és nők körében a munkanélküliség: míg a férfiak esetében csökkent (11,6 helyett 11,0%), addig a nők esetén mérsékelten emelkedett (10,8 helyett 11,0%). A fiatalok körében valamivel magasabb a munkanélküliség, így a 25-29 éves álláskeresők 12,7 százalékának nem volt munkahelye, mellyel szemben a 30-59 évesek körében minden korcsoport tekintetében 10 százalék alatti volt a munkanélküliség. 2006-hoz képest ugyanakkor minden korcsoportban nőtt a munkanélküliek aránya.

Mind az aktivitási-, mind a foglalkoztatottsági ráta tekintetében Magyarország elmarad az EU27 szintjétől.

82

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

87


Jövedelmi viszonyok

Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete többéves viszonylatban folyamatosan nőtt: 2011-ben meghaladta a 141 ezer forintot, ami 23,5 százalékkal magasabb, mint 4 évvel korábban. Ennek ellenére a nettó reálkeresetek – a magas infláció révén – a tárgyidőszak során 2,1 százalékkal csökkentek.

20. ábra: Jövedelmi viszonyok alakulása

ezer Ft

Jövedelmi viszonyok

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a vizsgált időszak során 15,2 százalékkal nőtt: Így a nettó keresetekkel összevetve megállapítható, hogy az átlagos adó- és járulékteher e tekintetben csökkent 2007 és 2011 között. A minimálbér havi összege 2011-ben 78 ezer forint 83 volt, mely nettó értéken számítva az átlagkereset 42,9 százalékát tette ki.

150

104%

140

102%

130

100%

120 98%

110

96%

100 90

94% 2007 2008 2009 2010 2011 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Nettó reálkereseti index

Forrás: KSH

Területi mutatók összehasonlítása (2006-2011) Regionális és megyei különbségek Gazdasági mutatók

Egy főre jutó bruttó hazai termék 2007-2010

Megyei összehasonlításban Budapest kiemelkedő adata mellett Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye gazdasági teljesítménye haladta meg az országos átlagot. Az egy főre jutó GDP Nógrád, SzabolcsSzatmár-Bereg és Békés megyékben volt a legalacsonyabb a vizsgált években.

83

21. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék (2007-2010)

ezer Ft

A gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében a Közép-Magyarország és a többi régió összehasonlításában Közép-Magyarországon továbbra is kétszer akkora az egy főre jutó GDP, mint a rangsorban őt követő Közép- vagy Nyugat-Dunántúl esetén, és közel háromszorosa a további négy régiónak.

Forrás: KSH

A minimálbér 2008-ig adómentes volt, 2009-től ismét adóköteles.

88

5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0


Foglalkoztatási arány (2007-2011) 22. ábra: Foglalkoztatási arány (2007-2011) 60 50

%

A foglalkoztatási arány tekintetében szintén jelentős különbség tapasztalható az egyes régiók között. A három legmagasabb GDP-vel rendelkező Közép-magyarországi, illetve Középés Nyugat-dunántúli régióban a 15-74 éves lakosság 50-60 százaléka foglalkoztatott, míg a többi régióban 40-50 százalék ez az arány. Bár a 2007-es értékekhez képest összességében minimális csökkenés figyelhető meg valamennyi régióban, ugyanakkor a Dél-dunántúli régióban (Baranya, Somogy és Tolna megyékben) növekedett a foglalkoztatottság.

40 30 20 10 0

A megyék közül Budapest után Fejér, GyőrMoson-Sopron és Pest megyékben volt a legmagasabb az átlagkereset a vizsgált időszakban, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Békés megyékben a legalacsonyabb.

ezer Ft

Közép-Magyarországon 2010-ben közel 90 ezer forinttal volt magasabb az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Észak-Alföldhöz képest, de mutatója még a fejlettebb Közép- és AzForrás: KSH alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Nyugat-dunántúli régiók jövedelmét is több mint 60 ezer forinttal meghaladta. Ugyanakkor 23. ábra: Az alkalmazásban állók havi bruttó országszerte emelkedő tendencia figyelhető átlagkeresete (2007-2010) meg 2007 és 2011 között, átlagosan 17 ezer forinttal emelkedtek a bruttó keresetek a hét 300 régióban. 250 200 150 100 50 0

Társadalmi mutatók

A Közép-Magyarország irányába történő belső migráció tekintetében 2011-re jelentős visszaesés tapasztalható, míg a Nyugatdunántúli régió irányába növekedett a vándorlás. Stagnálás figyelhető meg továbbá az ÉszakMagyarországról és Észak-Alföldről migrálók számában.

Forrás: KSH Belföldi vándorlási különbözet 2007-2011

24. ábra: Belföldi vándorlási különbözet (2007-2011)

ezer fő

Az ország népessége csökkenő tendenciát mutat. Közép-Magyarország kivételével, mely az ország lakosságának egyharmadát adja, valamennyi régió lakossága csökkent 2007 és 2011 között. Megyei összehasonlításban, a legnagyobb mértékben Budapest és Pest megye népessége emelkedett, míg Borsod-AbaújZemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye lakossága csökkent leginkább.

10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10

Forrás: KSH

89


25. ábra: Öregedési index (2007-2011)

Az ország egész területén emelkedett a munkanélküliség 2007 és 2011 között. Jelentős a különbség az egyes régiók összehasonlításában: a magas munkanélküliség által leginkább érintett területek ÉszakMagyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl. Ugyanakkor a fejlettebb Közép-magyarországi régióban és több Közép- és Dél-dunántúli megyében is (Fejér, Veszprém, Baranya) kétszeresére emelkedett a munkanélküliségi ráta, melynek hatására 2011-ben már NyugatDunántúl rendelkezett a legalacsonyabb értékkel (7,8%). Győr–Moson-Sopron megyében volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta: A vizsgált időszakban mindössze 3,7 százalék és 6,9 százalék között ingadozott.

Város-vidék különbségek

140 130

%

120 110 100 90 80

Forrás: KSH 26.Munkanélüliségi ábra: Munkanélküliségi ráta (2007-2011) ráta 2007-2011 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Forrás: KSH

Az OECD kibővített régiós tipológiája alapján a túlnyomóan városias Budapest mellett az ország 8 megyéje sorolható a város-vidéki átmeneti kategóriába. Vidékies területnek számít az ország 11 megyéje: ebből 5 vidékies, de egy nagyobb városhoz közel fekvő területnek számít, 6 megyében azonban a lakosság felének legalább 60 percnyi utazás szükséges, hogy eljusson egy 50 ezer lélekszámot meghaladó városba („remote” terület).

27. ábra: A városias, átmeneti és vidékies (városhoz közeli és remote) megyék

Chart title 115 110

Units

Magyarország lakosságának 17 százaléka él Budapesten, 52 százaléka más városban, 31 százaléka pedig községben. A vándorlások hatására a városok és főleg Budapest népessége a 2000-es évek elejétől csökkent, 2007 óta azonban stagnál. A községek lélekszáma 2010-ig növekedett, ugyan évrőlévre egyre kisebb mértékben.

84

Öregedési index

%

Az idősebb korosztály létszámának növekedése az ország egész területére jellemző volt a 20072011-es időszakban. Valamennyi régióban 84 emelkedett az öregedési index ; a legnagyobb növekedés a déli országrészben (Dél-Alföld, DélDunántúl) tapasztalható. Jelentős különbség figyelhető meg Észak-Alföld és a többi régió között: Előbbi esetében 100 százalék alatti, utóbbiak esetében 110-120 százalék fölé emelkedett az öregedési index.

105 100

95 90 2007 Túlnyomóan városias

Átmeneti

Túlnyomóan vidékies, közeli város

Túlnyomóan vidékies (remote area)

Forrás: OECD Extended Regional Typolgy, 2011

65 év fölötti népességnek a 14 év alatti gyermeknépességhez viszonyított aránya

90


28. ábra: Egy főre jutó bruttó hazai termék a városias,

Egy lakosraés jutó bruttó hazai termék a(2007-2010) városias, átmeneti és vidékies átmeneti vidékies megyékben megyékben (2007-2010) 7 6 5

millió Ft

Jelentős a szakadék a városias, valamint az átmeneti és vidékies régiók között az egy főre jutó GDP tekintetében. Előbbi kivételével, ahol a GDP 2010-ben már a 6,1 millió forintot is meghaladta, egyedül az átmeneti megyék mutatója lépte át a 2 milliós értéket. A vidékies megyék esetén a mutató 1,6 és 1,9 millió forint között mozgott.

4 3 2 1

A vidékies megyéket magasabb munkanélküliség jellemezte 2007 és 2011 között, mint Budapestet és az átmeneti megyéket. Míg Budapesten 2009-ről 2010-re közel másfélszeresére emelkedett a munkanélküliségi ráta, addig az átmeneti és a vidékies megyékben egy aránylag lassabb növekedés látható.

0 Túlnyomóan városias

Átmeneti

Túlnyomóan Túlnyomóan vidékies, közeli vidékies város (remote area)

Forrás: KSH Átlagos munkanélküliségi ráta a négy kategóriában

29. ábra: Munkanélküliségi ráta (2007-2011) 14 12

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagjövedelme tekintetében kiemelkedik Budapest az átmeneti és a vidékies megyék közül: Míg előbbi esetében 235-265 ezer forint körül alakult az átlagjövedelem 2007 és 2010 között, utóbbiaknál 150-180 ezer forint körül. Az átmeneti és a vidékies megyékben élők átlagkeresetei között rendszerint kisebb különbség tapasztalható. 2010-ben országosan összesen 587 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Az álláskeresők közel háromnegyede községekből (37%) és városokból (33%) származott.

%

10

8 6

4 2

0 Túlnyomóan városias

Átmeneti

Túlnyomóan Túlnyomóan vidékies, közeli vidékies város (remote area)

Forrás: KSH 30. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben

Nagyközség 6% Főváros 8% Megyeszékhely, megyei jogú város 14%

Megyei jogú város 2%

Község 37%

Város 33%

Területi folyamatok Forrás: KSH

Gazdasági szervezetek beruházásai

A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértékére vonatkozóan 2010-ig állnak rendelkezésre területi bontású adatok. A beruházási teljesítmény egy főre jutó értéke a 2009-es csökkenés után 2010-ben már országos szinten és a régiók többségében is nőtt. A legnagyobb bővülés 2010-ben – a régiók átlagához képest alacsony beruházási teljesítménnyel jellemezhető Észak-Magyarországon következett be, a bővülés ugyanakkor az alföldi régiókban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon is meghaladta az országos átlagot 2010-ben csökkenést Középmagyarországon és Dél-Dunántúlon mértek.

Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés területén dolgozó kutatók számának megoszlása térbeli szempontból továbbra is igen aránytalan; Közép-Magyarországon több, mint nyolcszor annyian tevékenykednek a szektorban, mint a sorrendben második helyezett Dél-Alföldön. A kutatás-fejlesztés humán

91


kapacitása 2009 és 2010 között volumenében Közép-Magyarországon, arányait tekintve Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon növekedett a legintenzívebben. A K+F ráfordítások terén Magyarországon a regionális egyenlőtlenségek nem követik egyértelműen a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy az alföldi régiókban realizálódó K+F ráfordítások értéke meghaladja a konvergenciarégiók átlagát, valamint a fejlettebb pozíciójú dunántúli régiókban megjelenő K+F költések értékét is. A K+F költéseket tekintve 2007 és 2010 között a legdinamikusabb fejlődést Észak-Alföld és Észak-Magyarország mutatta fel; ezzel a K+F ráfordítások abszolút összegét tekintve a konvergenciarégiók között az észak-alföldi régió megőrizte vezető helyét. Átlagon felüli bővülést regisztrált a KSH Dél- és KözépDunántúlon, valamint a központi régióban is. 2009-ről 2010-re Nyugat- és Dél-Dunántúlon növekedett legnagyobb mértékben a K+F ráfordítások összege.

Felsőoktatás A felsőoktatásban oklevelet szerzettek képzés helye szerinti vizsgált számára vonatkozóan a 2008 és 2010 közötti időszakra áll rendelkezésre adatsor. A vizsgált időszak alatt az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedett a diplomát szerzettek aránya a központi régióban és Észak-Alföldön. Utóbbinál szerényebb mértékű, ám kiegyenlítettebb növekedést regisztráltak a déldunántúli régióban és Dél-Alföldön is, a két fejlettebb dunántúli régióban azonban – a 2009-es átmeneti növekedés után – a bázisévhez képest 2010-re csökkent a mutató értéke. A kevésbé fejlett konvergenciarégiók tehát – döntő részben az itt elhelyezkedő felsőoktatási centrumok miatt mind a diplomát szerzők száma, mind a diplomát szerzők számának növekedése tekintetében kedvezőbb mutatókat produkáltak a fejlettebb dunántúli régióknál.

Szennyvízhálózat A közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az alapinfrastruktúra kiépítettségének lényeges indikátora, mely Magyarországon, regionális szinten összefüggést mutat a társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatókkal. Ez azt jelenti, hogy a legkedvezőbb értékeket a központi régióban, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon regisztrálták. A kevésbé fejlett konvergenciarégiók csoportjában azonban egyéb szempontok jóval inkább meghatározónak látszanak: a közüzemi vízvezeték-hálózat kiépítettségéhez hasonlóan a csatornázottság is az alföldi régiókban van a legkevésbé előrehaladott állapotban. 2007 és 2010 között a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya - az utóbbi évek szennyvízprojektjeinek hatására – legjelentősebb mértékben éppen az Alföldön növekedett, az országos átlagot meghaladó növekményt regisztráltak ugyanakkor Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon is (a konvergenciarégiók legkedvezőbb csatornázottsági mutatóival az utóbbi régió rendelkezik).

92


VÁRHATÓ GAZDASÁGI-TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK (2012-2013) Makrogazdasági mutatók várható alakulása Az uniós költségvetési ciklus hátralevő részére vonatkozó makrogazdasági kitekintés során a jelentés több oldalról veszi számba a folyamatok várható alakulását. Egyrészről figyelembe veszi a 2012 októberében bemutatott, Túlzott Hiány Eljárása (EDP) keretében készített jelentést. Az itt felvázolt folyamatokat összeveti a hazai gazdaságpolitikai célkitűzéseket tartalmazó, 2012. áprilisi „Következő lépés, Széll Kálmán Terv 2.0” programmal. Az elemzés másrészről számba veszi nemzetközi szervezetek elemzéseit Magyarország gazdasági helyzetéről és kilátásairól: vizsgálatra kerültek az Európai Bizottság (EB) által várt gazdasági folyamatok, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó értékelései. Mindezeket az előrejelzéseket a jelentés összeveti a már elérhető, 2012. évre vonatkozó historikus adatokkal, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéseivel.

Bruttó hazai össztermék A 2012. októberi EDP-jelentés becslése szerint a magyarországi GDP 2012-ben csökkenni fog: 1,2 százalékos visszaeséssel számolnak. A dokumentum 2013-tól ugyanakkor ismét növekedési pályán látja a gazdaságot és 0,9 százalékos gazdasági bővüléssel számol. Ezek az értékek érezhetően borúlátóbbak, mint az áprilisban publikált Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő 0,1 százalékos, illetve 1,6 százalékos növekedés. A vizsgált szervezetek az EDP jelentéséhez hasonlóan gazdasági visszaesésre számítanak 2012-ben. A legoptimistábbak a Nemzetközi Valutaalap elemzői, akik 1 százalékos GDPcsökkenéssel számolnak; az Európai Bizottság az EDP-jelentéshez hasonlóan 1,2 százalékos visszaesést tart valószínűnek.

31. ábra: Bruttó hazai össztermék várható alakulása, 2012-13


2013-ban ugyanakkor a legtöbb elemzés ismét gazdasági bővüléssel számol, igaz, egyik intézet sem vár 1 százaléknál nagyobb GDPnövekedést. A legkisebb növekedéssel (0,3%) az Európai Bizottság elemzői számolnak. Az IMF ennél optimistább, 0,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak 2013-ban. A legpesszimistább előrejelzést ugyanakkor az OECD november végén publikált adatai tartalmazzák: 2012-re az összes vizsgált elemzésnél nagyobb, 1,6 százalékos gazdasági visszaesésre számítanak. Az OECD szerint 2013-ban folytatódik a recesszió: 0,1 százalékos GDPcsökkenést prognosztizálnak. A KSH 2012. III. negyedévi jelentése a borúlátóbb előrejelzések bekövetkezését valószínűsíti. Az előzetes adatok alapján 2012 szeptemberéig Magyarország bruttó hazai terméke 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági visszaesésben szerepet játszott egyrészt a szűkülő belső kereslet, másrészt a romló külső környezet. A negatív folyamatokat erősíti a 2011-es évtől elmaradó, kedvezőtlen időjárással magyarázható mezőgazdasági terméseredmény-visszaesés is.

93


Államháztartási hiány Az EDP-jelentésben szereplő várakozások szerint teljesül a 3 százalékos cél és 2012-ben 2,7 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiány. Ez az érték ugyanakkor magasabb, mint a Széll Kálmán Tervben korábban előrevetített 2,5 százalékos hiány.

32. ábra: Államháztartási hiány várható alakulása, 2012-13

A 2013-as előrejelzések vegyesebb képet mutatnak és 2,2-3,7 közé várják a hiány alakulását. A Valutaalap 3,7 százalékos hiányra számít; a további előrejelzések ugyanakkor a 3 százalékos hiánycél teljesülésére számítanak és 2,2-2,9 közé várják a mutatót.

Államadósság


Az államháztartási hiányhoz szorosan kapcsolódóan a magyarországi gazdaságpolitika kiemelt figyelmében áll a bruttó GDP-arányos államadósság. A gazdaságpolitikai tervezők 2012-ben és 2013-ban egyaránt csökkenő államadóssággal számolnak. A hazai előrejelzés szerint 2012 végén a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság 78, 4 százalékos lesz.

33. ábra: Államadósság várható alakulása, 2012-13

A nemzetközi szervezetek szintén az államadósság csökkenésével számolnak. A Bizottság, és az OECD 2012-ben 78,4-78,9 százalék közötti, 2013-ban 77,1-78,1 százalékos államadósságra számít. Ezen értékek mindegyike meghaladja a Széll Kálmán Tervben 2013-ra becsült, 77,0 százalékos adatot. Forrás: Kormányzati és elemzői előrejelzések

94


Fogyasztói árindex Az EDP-jelentés és a Széll Kálmán Terv 2.0 árindex értékei között jelentős eltérést láthatunk: Míg áprilisban 5,2, illetve 4,2 százalékos inflációval számoltak a gazdasági tervezők a vizsgált évek vonatkozásában, addig az októberi jelentés ennél jóval nagyobb, 5,8, illetve 5,2 százalékos áremelkedéssel kalkulál. A külső elemzők fogyasztói árindex előrejelzései 2012-re viszonylag egységesek, 5,6-5,8 százalék között várják értékét. 2013-as előrejelzéseik szintén, az októberi EDPjelentéshez (5,2%) hasonlóan jellemzően 5 százalék körüli (4,7-5,3%) inflációra számítanak. Kilóg a sorból ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap értékelése, mely 2013-ban az inflációs adat jelentős javulására számít és minden mutatónál alacsonyabb, 3,5 százalékos fogyasztói árindexet jelez előre.

34. ábra: Fogyasztói árindex várható alakulása, 201213


A KSH 2012. októberi adatai alapján a fogyasztói árak 6,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál: Ez az érték a fentebb említett elemzések mindegyikénél magasabb érték. Az infláció év eleji megugrásához jelentősen hozzájárultak az adóváltozások (ÁFA- és jövedéki adóemelés), valamint a forint árfolyamának év eleji gyengülése.

Folyó fizetési mérleg egyenlege A magyarországi GDP egyik jelenlegi motorjának tekinthető folyó fizetési mérleg várhatóan a következő időszakban is többletet fog mutatni egyenlegében. A Széll Kálmán Tervben szereplő 3,4-4,1 százalékos várható pozitívum kapcsán a 2012-es és 2013-as évekre a legtöbb előrejelzés továbbra is a folyó fizetési mérleg egyenlegének többletével számol. Az elemzők véleménye azonos a trend alakulását illetően, 2013-ra mindannyian további növekedést prognosztizálnak, ugyanakkor kisebb mértékűt, mint a Széll Kálmán Tervben szereplő előrejelzések. A 2012. szeptemberi KSH-adatok a folyó fizetési mérleg aktívumának bővülésére vonatkozó várakozásokat támasztják alá. Az előző években tapasztalt trend folytatódik, az export továbbra is dinamikusabban bővül, mint az import.

95

35. ábra: Folyó fizetési mérleg várható alakulása, 2013-13



Munkanélküliség A gazdaságtervezők a gazdasági válság során megemelkedett munkanélküliség stagnálására számítanak 2012-ben. Az EDP-jelentés e tekintetben 2013-ra is csak igen enyhe javulással számol, mely szerint 10,9-ről 10,8 százalékra javul az érték. Mindezzel szemben az áprilisi Széll Kálmán Terv még jóval nagyobb javulásra számított és 2013-ban 10,3 százalékos munkanélküliséget jelzett előre. A vizsgált elemzések 2012-re javarészt hasonló (10,9-11,1%) mértékű munkanélküliséggel számolnak, egyedül az IMF pesszimistább, ő 11,5 százalékos értéket vár az év végére. Az elemzők abban ugyanakkor egyetértenek, hogy 2013-ban az előző évhez képest nem nő a munkanélküliek száma.

36. ábra: Munkanélküliség várható alakulása, 2012-13


A KSH 2012 III. negyedévi jelentése a fenti előrejelzések mindegyikénél pozitívabb képet mutat: 2012 októberében 10,5 százalékos volt Magyarországon a munkanélküliség.

96


Globális versenyképességi mutató (WEF)

pontszám (1-7)

37. ábra: Magyarország Globális Versenyképességi Jelentés felmérésében elért pontszám eredményei (2007/08, 2008/09, 2009/10, 2010/11, 2011/12, 2012/13)

7 6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

Alapfeltételek

Hatékonyságnövelő tényezők

Forrás: Global Competitiveness Report

Munkaerő-piaci mutatók 38. ábra: Foglalkoztatottsági adatok 2001-2011 100% 80%

HU: Aktivitási ráta HU: Munkanélküliségi ráta

60%

HU: Foglalkoztatottsági ráta EU27: Aktivitási ráta

40%

EU27: Munkanélküliségi ráta 20%

EU27: Foglalkoztatottsági ráta

0%

Forrás: KSH, Eurostat

97

Innováció és komplexitás


Területi mutatók 60. táblázat: Lakónépesség régiós és megyei bontásban Területi egység

2007

2008

2009

2010

2011

Közép-Magyarország

2 872 678

2 897 317

2 925 500

2 951 436

2 971 246

Közép-Dunántúl

1 107 453

1 104 841

1 103 132

1 098 654

1 094 104

Nyugat-Dunántúl

999 361

997 939

998 187

996 390

994 698

Dél-Dunántúl

967 677

960 088

952 982

947 986

940 585

Észak-Magyarország

1 251 441

1 236 690

1 223 238

1 209 142

1 194 697

Észak-Alföld

1 525 317

1 514 020

1 502 409

1 492 502

1 481 922

Dél-Alföld

1 342 231

1 334 506

1 325 527

1 318 214

1 308 470

Budapest

1 696 128

1 702 297

1 712 210

1 721 556

1 733 685

Pest

1 176 550

1 195 020

1 213 290

1 229 880

1 237 561

Fejér

428 711

428 572

428 295

427 416

426 120

Komárom-Esztergom

315 036

314 649

314 450

312 431

311 411

Veszprém

363 706

361 620

360 387

358 807

356 573

Győr-Moson-Sopron

442 667

444 384

447 033

448 435

449 967

Vas

263 251

261 877

260 950

259 364

257 688

Zala

293 443

291 678

290 204

288 591

287 043

Baranya

398 215

396 633

394 911

393 758

391 455

Somogy

328 496

325 024

322 197

320 578

317 947

Tolna

240 966

238 431

235 874

233 650

231 183

Borsod-Abaúj-Zemplén

718 951

709 634

701 160

692 771

684 793

Heves

319 460

316 874

314 441

311 454

307 985

Nógrád

213 030

210 182

207 637

204 917

201 919

Hajdú-Bihar

545 641

543 802

542 192

541 298

539 674

Jász-Nagykun-Szolnok

403 622

399 200

394 891

390 775

386 752

Szabolcs-Szatmár-Bereg

576 054

571 018

565 326

560 429

555 496

Bács-Kiskun

536 290

533 710

530 379

528 418

524 841

Békés

382 190

376 657

371 322

366 556

361 802

Csongrád

423 751

424 139

423 826

423 240

421 827

Forrás: KSH

98


61. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék a megyék szintjén

Területi egység

2007

2008

2009

2010

Budapest

5 355

5 792

5 800

6 155

Pest

2 313

2 317

2 169

2 133

Fejér

2 382

2 499

2 152

2 330

Komárom-Esztergom

2 708

2 802

2 506

2 819

Veszprém

1 850

1 933

1 764

1 870

Győr-Moson-Sopron

2 811

2 989

2 735

3 001

Vas

2 254

2 292

2 091

2 220

Zala

2 009

2 197

2 103

2 034

Baranya

1 767

1 867

1 773

1 781

Somogy

1 561

1 680

1 626

1 679

Tolna

1 742

1 904

1 930

2 039


1 631

1 680

1 577

1 641

Heves

1 785

1 867

1 783

1 852

Nógrád

1 144

1 230

1 180

1 195

Hajdú-Bihar

1 773

1 879

1 879

1 956


1 601

1 724

1 737

1 689


1 337

1 418

1 393

1 432

Bács-Kiskun

1 638

1 795

1 698

1 707

Békés

1 468

1 564

1 437

1 479

Csongrád

1 806

1 959

1 907

1 954

Forrás: KSH

62. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete megyénként (Ft.)

Területi egység

2007

2008

2009

2010

Budapest

234 168

250 659

244 090

265 680

Pest

173 243

182 764

170 511

195 516

Fejér

175 340

189 005

175 183

200 391

Komárom-Esztergom

169 491

181 114

180 804

188 934

Veszprém

150 952

161 565

155 241

165 914

Győr-Moson-Sopron

174 387

189 145

180 698

196 083

Vas

158 728

166 894

159 132

174 903

Zala

149 111

160 978

150 084

161 600

Baranya

161 215

173 223

160 053

172 628

Somogy

143 904

151 557

147 725

154 746

99


Tolna

159 471

172 350

164 967

178 802


156 085

167 435

155 268

168 549

Heves

159 806

169 902

168 189

177 766

Nógrád

146 806

156 440

144 652

157 559

Hajdú-Bihar

152 217

166 104

155 232

170 184


145 239

155 483

145 285

160 822


141 623

152 037

142 303

149 814

Bács-Kiskun

144 342

156 442

145 750

160 226

Békés

141 972

151 251

144 305

155 306

Csongrád

157 360

171 507

157 591

174 186

Forrás: KSH

100


39. ábra: Néhány kiválasztott mutató területi alakulása

101


AZ EDDIGI ÉRTÉKELÉSEK EREDMÉNYEI Közlekedésfejlesztési programok átfogó értékelése, 2000-2011 Főbb megállapítások  Jelentős előrelépés történt 2000-2011 között a közlekedésfejlesztés stratégiai megalapozottságában, ugyanakkor sok kritika éri az aktuális stratégiát (azaz a releváns közlekedésfejlesztési dokumentumok összességét), amely stratégia a végrehajtás során nem feltétlenül tud érvényre jutni.  A közlekedés-fejlesztés 2000-2011 közti stratégiai dokumentumai nem tudják betölteni iránymutató szerepüket, egyrészt időbeli túlhaladottságuk, másrészt minden szempontot összefoglaló, így hangsúlyokat eltüntető jellegük miatt.  A stratégiákkal kapcsolatos problémák miatt a közlekedésfejlesztésben az ágazati logikán alapuló kapacitáselvű fejlesztések a meghatározóak a szélesebb társadalmi-gazdasági igényekkel szemben.  Mindezek mellett ugyanakkor túlzottak a társadalmi elvárások is, amelyeknek a döntéshozók meg akarnak felelni, nem számba véve annak súlyos költségterheit, s esetenként túlzott az infrastruktúra kiépítési szintjének mértéke a valós igényekhez képest.  A főúthálózat és vasúthálózat fejlesztése során a megvalósítás az éppen aktuális projektlisták alapján zajlik. E listák gyakran változtak, az ezeket meghatározó döntési folyamat esetleges. A közösségi közlekedési projektek esetében a legnehezebben nyomon követhető a projektkiválasztás folyamata.

Főbb javaslatok  A közlekedésfejlesztési stratégiák tartalmában, alkalmazásában változtatásra van szükség a szakmai megalapozottság, elkötelezettség, közös érdekek, együttműködés, hatékonyság területén. Ki kell alakítani a megalapozott projektkiválasztás módszertanát, amihez szükségesek a közlekedésfejlesztési célok, a tematizált rangsorok, a megvalósítás feltételei: ütemezés, feladat- és felelősségi viszonyok, együttműködő partnerek, nyomon követés, ellenőrzés meghatározása.  A tervezési folyamat szemléletbeli változása szükséges egy stratégiai keret felállításával, a végrehajtás számára a stratégia- és programalkotás során alkalmazandó elvek és szempontok, valamint az alkalmazási feltételek meghatározásával. A legfontosabb szempont a társadalmi hasznosság legyen, meg kell fogalmazni a minimális szolgáltatási színvonalat jelentő feltételeket, az ehhez szükséges minimum infrastrukturális elemeket. A fejlesztések jogosságát és szükségességét a pozitív hatásokkal, hasznokkal kell alátámasztani. Miután ezek hálózati szinten érvényesülnek, ezért a tervezési folyamat során országon belül egészben kell kezelni a projekteket (egy vasúti vonalat egyben, kerékpárutat a városi közlekedési főáramokkal és a csatlakozási pontokkal egyben).  Európai szinten szükséges vizsgálni a hálózatosodást, azaz a határokon túli illeszkedést, kapcsolódást. A területi kohézió és az esélyegyenlőség elvével összhangban a következő időszakban több figyelmet szükséges fordítani a közúthálózat fejlesztésből kimaradt térségek erősebb integrálására.  A szolgáltatás orientált fejlesztések szerepének további növelése szükséges, vizsgálni kell a közösségi közlekedés kapcsán a járműállomány megújításának feladatait. A projekt előkészítés feladatát intézményesíteni kell a közlekedéspolitikai fejlesztésben. A megvalósíthatósági tanulmány döntés előkészítésben és projektkiválasztásban betöltött szerepét növelni szükséges.  Javasolt kiemelt hangsúlyt helyezni a pénzügyi fenntarthatóságra. Az uniós finanszírozási körbe bevonandó projektek kiválasztása során mérlegelni kell a költségvetés rövid-, közép-, illetve hosszú távú terhelését, továbbá azt, hogy az adott támogatási arány mellett megéri-e a projektet EU-forrásból megvalósítani. A környezeti szempontokra, a környezeti

102


hatásvizsgálati tanulmányra a projekt-előkészítés során nagyobb hangsúlyt kell helyezni, hogy a projektek emiatt ne szenvedjenek időbeli csúszást/többletköltséget.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) közoktatási és kulturális konstrukcióinak értékelése Főbb megállapítások  A TÁMOP 3-as prioritásában tapasztalható tervezési hiányosságok előre vetítették a későbbi szakmai és az abszorpciós nehézségeket. Ezeket a végrehajtási intézményrendszer nehezen tudta kezelni.  Az egyes programok és projektek egymásra épülése nem valósulhatott meg a tervezett módon, és a tervezéskor látszólag bőven rendelkezésre álló idő ellenére, sok esetben nem volt biztosított a projektek megvalósításához szükséges idő.  A végrehajtáshoz szükséges kapacitásokat kissé alulbecsülték és kapacitás problémák jelentkeztek mind a kedvezményezett megvalósító szervezetek, mind a végrehajtó intézményrendszer esetében.  A kiemelt projektek esetében, de az intézményi pályázatok megvalósításában is alapvető fontosságú a professzionális projektszervezet működése, ennek hiánya jelentősen veszélyeztette, sőt lehetetlenné is tette egyes konstrukciók elindítását, végrehajtását.  Az oktatási intézmények fenntartóinak fejlesztése kimaradt a prioritásból, ugyanakkor a professzionális fenntartói és szakmai irányítás alapvető fontosságú az iskolafejlesztésben a tapasztalatok alapján.

Főbb javaslatok  Célszerű a fejlesztési források kritikus tömegét egy-egy stratégiai problématerületre koncentrálni. Regionális, térségi szintű célzott fejlesztés javasolt, az országos, egységes fejlesztési célok és a „permetező” finanszírozás helyett, a legkedvezőtlenebb adottságú intézmények, a leggyengébben teljesítő intézmények célzott feljavítása érdekében.  A közreműködő szervezetek kapacitását szükséges bővíteni.  Javasolt új eljárások, finanszírozási technikák bevezetése.  Szükséges az elmaradt, kiemelt fejlesztési programok megvalósítása, további pályázatok indítása az új megyei igazgatású fenntartói szint számára.  Projektgazdák szervezetfejlesztését a projekt megkezdése előtt szükséges megtenni.  A változásmenedzsment minősége kiemelten fontos lesz a következő időszakban, megfontolandó egy ilyen témájú pályázati kiírás megjelentetése.

Európai uniós környezeti Kötelezettségeink teljesülésének egyes kérdései A legfontosabb megállapítások  A nemzetközi tapasztalatok feldolgozásából kitűnik, hogy az uniós vonatkozó irányelvek követelményeinek a teljesítése a legtöbb tagállam számára jelentős kihívást jelent. Számos tagállam ütközött komoly nehézségekbe és került késedelembe.  A hazai adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a szennyvízelvezetésre és tisztításra, valamint az ivóvízminőség-javításra vonatkozó hazai jogi szabályozás megfelel a két irányelv előírásainak.  A hazai végrehajtás – hasonlóan a régi tagállamok végrehajtási tapasztalataihoz-, sokszor a legjobb szándék és a legnagyobb erőfeszítések ellenére is nehézségekkel küzd, és az

103


üzemeltetésben gondot okozhat az új beruházás magasabb követelményeknek megfelelő, ugyanakkor drágább működtetési költsége.

Főbb javaslatok  Mindkét szakterület esetében javasolt a gazdasági szempontok határozottabb érvényesítése a technológia tervezés, beruházás és az üzemeltetés során egyaránt. (A megnövekedő költségszint következtében növekvő lakossági szolgáltatási díjakra jelen gazdasági környezetben kiemelt figyelmet kell fordítani).  Hasonlóan fontos a magas szintű műszaki követelmények érvényesítése:

 a szennyvíz-kezelés tekintetében a befogadó felszíni vizek terhelhetőségének megfelelő egyedi határértékek megállapítása és monitorozása,

 az ivóvíz-tisztítás tekintetében a legjobb elérhető technológiák adaptálási feltételeinek a megteremtése.  Javasolt az egyedi szennyvízkezelési rendszerek elterjesztését elősegítő kidolgozása, a támogató jogszabályi és intézményi háttér megteremtése.

program

 Ivóvíz-tisztítás területén elő kell segíteni a térségi, regionális megoldások alkalmazását.  Jelentősen javíthatja a végrehajtást a monitoring és információs rendszer, az adatbázisok és az adatbázisok kezelésének a fejlesztése, az érintett államigazgatási szervezetek közötti információ-áramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása.

Roma integrációt szolgáló EU-s fejlesztések értékelése Főbb megállapítások  A hátrányos helyzetűeket célzó uniós fejlesztési programok illeszkednek a roma integrációs célrendszerhez, csupán egy integrációs cél, a „közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elemzése és javítása” maradt ki, mely ugyanakkor a tapasztalatok alapján nagy jelentőséggel bírna.  A célcsoport azonosítása, a tevékenység specifikációja csak részben volt sikeres a kiírásokban – a megvalósítás során a kiírás célzottságától, és a projektgazdák motivációitól függött a célcsoport elérése.  A jelenlegi pályázati rendszer alapvetően rövid távú projekteket támogat, és a legrászorultabb projekteket is versenyezteti. A tapasztalatok fényében ilyen módon a felzárkózáshoz szükséges komplex, hosszú távú feladatok nem, vagy csak nehezen valósíthatók meg.  A roma integráció csak a kormányzaton belüli - főképp szakpolitikák közötti - szoros együttműködésben valósulhat meg (foglalkoztatási, oktatási, lakhatási egészségügyi intézkedések összehangolása). Fontos, hogy a beavatkozások egy irányba mutassanak, komplex segítséget adjanak, és ne teremtsenek ellentmondásokat, ellenérdekeltséget a végső kedvezményezett számára.

Főbb javaslatok  Át kell tekinteni a társadalmi periférián élők szemszögéből a közszolgáltatások (oktatás, szociális- és egészségügyi ellátások, közösségi közlekedés) hozzáférhetőségét, minőségét, valamint azt, hogy az EU-források hozzárendelésével hogyan lehet javítani ezeken. Javasolt hosszú távú (legalább 4-5 éves), komplex – az egyén számára több területen összehangolt segítséget adó - integrált projektek megvalósítása.  Szükséges a tervezés és megvalósítás mentorálása annak érdekében, hogy erősítse a helyi kapacitásokat, valamint hogy a projektek a kiíró eredeti szándéka szerint valósuljanak meg.  Alapvető feltétel a folytonosság megteremtése a kiírások tervezésében és megvalósításban, a kistérségi tervezés és megvalósítás segítése és az eredmények továbbvitele érdekében.

104


 Fontos az eddigi tapasztalatok, jó gyakorlatok beépítése a tervezésbe, megismertetésük a projektgazdákkal és az intézményrendszer szereplőivel.  Javasolt kondicionalitások és ösztönzők alkalmazása az esélyegyenlőségi és horizontális célok megvalósítása érdekében (pl. esélyegyenlőségi szakértő, az Országos Roma Önkormányzat delegáltjának kötelező bevonása, pénzügyi szankciók illetve ösztönzők alkalmazása).  A beavatkozások tervezésekor ajánlott olyan elosztási logika alkalmazása, amely a területi és a szociális fókusz egyidejű alkalmazásával biztosítja a hátrányos helyzetű csoportok, közöttük a romák elérését.  Fontos az adminisztrációs terhek csökkentése, az átalány és egységköltség típusú elszámolás (lump sum és unit cost) bevezetése.

A 2007-2013 közötti operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek félidei értékelése Főbb megállapítások  Az uniós fejlesztések és operatív programok végrehajtásával kapcsolatos 2007-2010 közötti kommunikációs tevékenységek összességében sikeresek, hatásosak és hatékonyak voltak az értékelés vizsgálatai alapján.  Éles különbség figyelhető meg a kommunikációs tevékenységek két fő célcsoportjának, azaz a potenciális pályázóknak, a kedvezményezetteknek (nyertes pályázattal rendelkezőknek), valamint a teljes lakosságnak a kommunikációs szokásai és igényei között.  Eltérő médiahasználati szokások figyelhetők meg a lakossági és a kedvezményezetti célcsoportnál, illetve regionális szinten (a keleti és nyugati országrészben erősebb a napilap és rádióhasználat, míg a középső és a nyugati országrészben az internethasználat). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapja és az ügyfélszolgálat hatékony információforrásnak bizonyult.  Az operatív programok általános láthatósága, fejlesztési eredményeik ismertsége arányosnak tekinthető a felhasznált források nagyságával.  A projektgazdák (nyertes pályázattal rendelkezők) pozitívan élik meg saját intézményi kommunikációjukat is erősítő kommunikációs feladataikat, amelyek azonban nem minden esetben veszik figyelembe a projektek eltérő sajátosságait. A projektek egyedi adottságait figyelembe nem vevő kommunikációs elvárások veszélyeztethetik a projektek végrehajthatóságát.

Főbb javaslatok  Szegmentált kommunikációt érdemes folytatni, azaz el kell választani egymástól a kommunikáció két fő célcsoportjának, a lakosságnak és a potenciális pályázóknak (beleértve a kedvezményezetteket) szóló kommunikációt, azaz kétféle típusú kommunikáció alkalmazása javasolt.  Az operatív programok általános láthatósága növelhető a kedvezményezetti médiahasználati szokások és a regionalitási különbségek figyelembe vételével.  Médiahasználatban javasolt a hirdetések helyett inkább tartalmak megjelenítése (a célcsoportra jellemző magas reklámelutasítás miatt); a lakossági és kedvezményezetti célcsoport, illetve a regionális eltérések figyelembe vétele (pl. helyi médiumok intenzív használata); média-együttműködések további fejlesztése; az online jelenlét növelése: az NFÜ weboldalának további fejlesztése, illetve a külföldi példák alapján a közösségi média (facebook, twitter) ajánlott használata. A kreatív koncepciók egymásra épülése erősíti az egyes eszközök hatásait.  Projektszintű kommunikáció: a nyertes projekttel rendelkező szervezet jellegének megfelelő, differenciált kommunikációs kötelezettségek meghatározása.

105


Folyamatban lévő és tervezett értékelések 2012-2013-ban Az új értékelési keretrendszerben az alábbi értékelések elkészítése van folyamatban.

Értékelés címe

LOT 1. lot Statisztikaiökonometriai elemzés

Foglalkoztatást és foglalkoztathatóságot javító TÁMOP konstrukciók célcsoport- és hatásvizsgálata Értékelés a KKV-k technológia-fejlesztése konstrukcióról (GOP 2.1.1. A, B, C, M időtáv:20072011)

3. LOT: Gazdaságfejlesztés

A GOP 1. prioritás és tükörkonstrukciói

JEREMIE értékelés

KEOP szemléletformáló beavatkozások hatásértékelése A KEOP végrehajtás egyes feltételeinek értékelése, különös tekintettel a támogatásintenzitásra és a pályázói érdekeltségre

4. LOT: Környezeti energetika és klíma

Jelentős környezeti hatású konstrukciók hatása az uniós kötelezettségek és nemzeti célkitűzések teljesülésére Fenntartható városfejlesztés (tanulmány)

Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései 2000-2006 ISPA/KA Bizottsági környezeti ex-post CBA (költség-haszon elemzés) értékelések feldolgozása (tanulmány) Az EKOP eredményindikátor (átlagos ügykezelői időráfordítás az államigazgatási szervek egyes eljárásainál) értékelése

5. LOT: Közigazgatási fejlesztések, intézményszervezetfejlesztés

Az önkormányzati és államigazgatási szerveknél végrehajtott szervezetfejlesztési projektek eredményességének és költséghatékonyságának értékelése Az abszorpciót akadályozó szabályozási kötöttségek értékelése

Átfogó intézményértékelés

Az EKOP forráslehívási helyzetének értékelése

6. LOT: Közlekedésfejlesztés

A kerékpáros közlekedésfejlesztés (a Kerékpáros Magyarország Program 2007-2013 megvalósulásának) időközi értékelése Elérhetőségi vizsgálat készítése a „Foglalkoztatás növelését támogató fejlesztések értékelése” c. értékeléshez kapcsolódva

106


2000-2006 ISPA/KA Bizottsági közlekedési ex-post CBA (költség-haszon elemzés) értékelések feldolgozása Városi és elővárosi közösségi közlekedési konstrukciók értékelése

Expost CBA értékelése

Tömegközlekedési elérhetőség értékelése

Akadálymentesítést célzó fejlesztések értékelése

Egészségügyi fejlesztések értékelése

Társadalmi befogadást elősegítő konstrukciók értékelése

Ifjúsági munkanélküliség kezelése 7. LOT: Társadalmi fejlesztések A foglalkoztathatóság javítását szolgáló intézkedések értékelése

Felsőoktatási fejlesztések értékelése

A kulturális vonatkozású oktatási programok értékelése

Közoktatási fejlesztések értékelése

ROP indikátorok felülvizsgálata, értékelése

Az EU-s támogatások területi kohézióra gyakorolt hatásainak értékelése 8. LOT: Területfejlesztés, regionális fejlesztés, területi dimenzió vizsgálata

A fejlesztési források szerepe a leszakadó térségek dinamizálásában

Városhálózati hatásértékelés

Területi koordinációs kapacitások vizsgálata

A turizmusfejlesztés területi kohézió szempontú értékelése

107


AZ

ALAPOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁSOKHOZ ÉS AZ NSRK CÉLJAIHOZ

STRATÉGIAI

Európa és régiói vonzerejének növelése 1. Közlekedési infrastruktúra a) Nemzetközi és térségi elérhetőség 63. táblázat: Térségi elérhetőség

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám

Kötelezettségvállalás Támogatás

Kötelezettségvállalás Összköltség

KMOP

81

42,0

72,1

KDOP

54

12,1

14,1

NYDOP

28

9,2

9,8

DDOP

45

21,9

22,1

ÉMOP

23

15,6

15,6

ÉAOP

77

22,2

23,3

DAOP

136

26,5

30,0

c) Városi és elővárosi közösségi közlekedés 64. táblázat: Városi és elővárosi közösségi közlekedés

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

26

9,0

11,1

KDOP

5

1,8

2,1

NYDOP

15

3,7

4,1

DDOP

10

3,0

3,5

ÉMOP

31

4,1

4,9

ÉAOP

30

5,9

6,6

DAOP

35

5,8

6,4

d) Kerékpárutak 65. táblázat: Kerékpárutak

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

39

3,1

3,9

KDOP

25

2,6

3,1

NYDOP

20

1,8

2,2

DDOP

14

1,3

1,5

ÉMOP

6

0,7

0,8

ÉAOP

50

7,7

8,5

108


DAOP

46

6,1

6,8

2. Környezet és növekedés b) Szennyvíz 66. táblázat: Szennyvíz

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

57

14,4

16,2

KDOP

16

4,2

5,2

NYDOP

19

4,1

4,8

DDOP

24

8,7

10,4

ÉMOP

17

3,5

3,9

ÉAOP

61

19,4

21,0

DAOP

34

4,6

5,1

d) Kármentesítés 67. táblázat: Kármentesítés

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

12

0,9

1,0

KDOP

3

0,1

0,1

NYDOP

19

1,1

1,3

ÉMOP

1

0,0

0,0

ÉAOP

9

1,0

1,1

f) Kockázatmegelőzés 68. táblázat: Kockázatmegelőzés

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KDOP

33

7,1

7,8

NYDOP

28

6,5

6,9

DDOP

74

7,6

8,1

ÉMOP

99

20,2

21,4

DAOP

12

6,7

7,0

109


Tudás és innováció a növekedés szolgálatában 2. Az innováció és a vállalkozás támogatása a) Üzleti infrastruktúra 69. táblázat: Üzleti infrastruktúra

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KDOP

241

19,7

41,6

NYDOP

158

13,5

28,7

DDOP

152

15,9

30,1

ÉMOP

167

18,8

38,5

ÉAOP

275

24,7

47,9

DAOP

305

26,2

52,4

e) Turizmus 70. táblázat: Turizmus

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

83

22,3

30,8

KDOP

112

24,2

46,1

NYDOP

111

23,1

42,2

DDOP

96

18,4

45,6

ÉMOP

116

31,4

56,0

ÉAOP

87

22,3

43,1

DAOP

105

20,8

44,8

Több és jobb munkahely 1. A foglalkoztatottság megőrzése és bővítése, a szociális védelmi rendszer modernizálása 71. táblázat: Foglalkoztatottság

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

27

5,0

6,5

KDOP

20

1,3

1,7

NYDOP

18

1,1

1,4

DDOP

7

0,4

0,5

ÉMOP

15

1,2

1,4

ÉAOP

20

1,8

2,1

DAOP

41

4,6

5,1

110


3. Befektetés a humán tőkébe oktatással és képzéssel c) Közoktatás 72. táblázat: Közoktatás

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

81

14,3

18,3

KDOP

38

9,7

11,9

NYDOP

73

12,4

14,1

DDOP

33

24,4

26,5

ÉMOP

136

23,3

26,3

ÉAOP

118

31,9

35,2

DAOP

82

16,4

19,7

4. Igazgatási kapacitás 73. táblázat: Igazgatási kapacitás

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

29

15,4

15,4

KDOP

9

5,6

5,6

NYDOP

9

5,2

5,2

DDOP

9

7,8

7,8

ÉMOP

9

9,9

9,9

ÉAOP

9

10,7

10,7

DAOP

9

8,2

8,2

5. Egészséges munkaerő 74. táblázat: Egészséges munkaerő

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

17

31,0

37,5

KDOP

46

3,5

4,2

NYDOP

58

4,0

4,9

DDOP

5

2,2

2,4

ÉMOP

88

7,4

8,3

ÉAOP

65

6,3

6,9

DAOP

56

6,2

7,0

111


Területi és társadalmi dimenzió 1. Településfejlesztés d) Egyéb településfejlesztés 75. táblázat: Egyéb településfejlesztés

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

16

12,2

18,6

KDOP

27

7,5

9,9

NYDOP

23

12,0

18,8

DDOP

25

31,0

38,0

ÉMOP

179

8,0

8,6

ÉAOP

55

4,5

5,5

DAOP

18

0,9

1,1

2. Társadalmi befogadás 76. táblázat: Társadalmi befogadás

Mrd. Ft.

ROP

Projektszám



KMOP

195

5,6

6,7

KDOP

79

2,2

2,7

NYDOP

65

1,7

2,0

DDOP

76

1,1

1,2

ÉMOP

292

3,7

4,4

ÉAOP

282

7,4

8,4

DAOP

138

3,4

3,8

112


AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁHOZ, VALAMINT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSHOZ, NEMZETI OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOKHOZ

Konstrukció

A program célja, tartalma

Ren delkezé sre álló forr ás

A konstrukció státusza

Főbb indikátorok (eddigi eredmények)

Kapcsolódó tanácsi ajánlás és figyelemfelhívás

(Mrd . Ft.)

Megváltozott munkaképess égű emberek rehabilitációjá nak és foglalkoztatás ának segítése (TÁMOP 1.1.1)

Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatás áért (TÁMOP 1.1.2)

A konstrukció a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának, munkavégző képességének javítását támogatja. A projekt keretében olyan szolgáltatásokat és támogatásokat finanszírozunk, amelyek a munkaerőpiacon maradást, a visszatérést ténylegesen lehetővé teszik az egyén számára (képzésen, a munkavégző-képesség fejlesztésén, támogató szolgáltatásokon, stb. keresztül). A b) komponens célja azoknak a munkahelyeknek a fizikai adaptációja, amelyeken a programba bekerülő rehabilitációs járadékban részesülő, illetve NRSZH szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak.

A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítése. A munkaügyi központok bázisán olyan foglalkoztatási programokat valósítunk meg, amelyek személyre szabott segítséget, tanácsadást, képzést és készségfejlesztést, valamint az elhelyezkedést segítő pénzbeli támogatásokat (pl. bértámogatás, közlekedési támogatás) nyújtanak a munkanélküli és az inaktív emberek számára. A decentralizált foglalkoztatási programok elsősorban a fiatalok, pályakezdők, a kisgyermekes nők, az idősebb korosztályok, az alacsony iskolai végzettségűek, és a roma nemzetiségűek elhelyezkedését segítik. A projekt szakmai tartalmát a célcsoport elhelyezkedése

15,3 (200 82013 )

A3 szak asz össz esen 159, 041

A projekt megvalósítás a folyamatban van, a bevonási időszak 2011. 03. 31-én befejeződött, a bevont személyek számára szolgáltatások at és támogatásoka t 2013.02.28ig lehet nyújtani.

A projektbe bevonni tervezett létszám: 9800 fő.

A projekt második (2012. júl.ban induló) szakaszát az EMMI irányításával a rehabilitációs szakigazgatás i szervek valósítják meg.

- nem áll munkaviszonyban: 13 553 fő

A projekt 1-2. üteme 2011.04.30án befejeződött. A projekt 3. üteme 2011. május 1-jén elkezdődött., és 2015. április 30-ig tart.

- a projektbe bevonni tervezett létszám: 50 703 fő

A Kormány 1177/2012. (VI.1.) Korm. határozata szerint a projekt keretösszege 20 milliárd forinttal megemelésre kerül (106 milliárd

113

A bevontak száma: 14 843 fő. A bevontakból rehabilitációs járadékban részesül: 12 129 fő; 40-79%-ban egészségkárosodott: 2 714 fő. A bevontak közül a bevonáskor - munkaviszonyban áll: 1 290 fő

Képzésbe 6 192 főt vontak be (2012.07.31-i adat) A b) komponens keretében 47 pályázat részesült közel 871 millió forint összegű támogatásban.

- a projektbe bevontak száma: 58 051 fő A projektbe bevontak, célcsoport szerinti bontásban: - Alacsony iskolai végzettségűek: 8 673 fő - Fiatalok, pályakezdők:13 336 fő - 50 év felettiek: 5 052 fő -GYES-ről, GYED-ről visszatérők: 2 233 fő - Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek 5 745 fő

Tegyen lépéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.


Konstrukció






(Mrd . Ft.) érdekében végzett, alábbi fő tevékenységek jelentik:

forintra), szerződés kötés folyamatban. A megemelt keretösszeg terhére bevontak esetében prioritást élveznek a fiatal/pályakez dő álláskeresők.

- Munkaerő-piaci képzés támogatása; - Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása; - Képzéshez kapcsolódó szakmai alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése - Foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaköri alkalmassági vizsgálatok költségének megtérítése; - Foglalkoztatást segítő támogatások nyújtása;

- 2008. szeptember 1. után állásukat vesztők: 23 012 fő A program befejezését követő 180. napon támogatás nélkül foglalkoztatottak száma: 24 273 fő. A 3. ütembe bevonni tervezett létszám: 90 000 fő, akik közül legalább 13 500 fő roma nemzetiségű. A projektbe bevontak, célcsoport szerinti bontásban (2012. augusztus): - Alacsony iskolai végzettségűek: 8734 fő - Fiatalok, pályakezdők: 13167 fő - 50 év felettiek: 9104 fő -GYES-ről, GYED-ről visszatérők: 1 902 fő - FHT-ban részesül: 5703 fő - Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek: 11538 fő. összesen 50 148 fő, ebből Roma nemzetiségű: 7240 fő A projekt keretében támogatott foglalkoztatásban részesül: 30834 fő, közülük roma nemzetiségű: 4524 fő.

„Út a munka világába” (TÁMOP 1.1.3)

A program célja a bérpótló juttatásban/foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők komplex és személyre szabott szolgáltatásokkal és támogatásokkal való ösztönzése és ez által a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésének elősegítése. A programon belül meghatározó szerepe van a képzésnek, a képzéshez kapcsolódó keresetpótló juttatásnak és a munkáltatóknak nyújtható bértámogatásnak.

- a projektbe bevonni tervezett létszám: 7,5 (200 92011 )

A projekt 2011. október 31-én befejeződött (jelenleg a pénzügyi zárása van folyamatban).

114

5 190 fő - a projektbe bevontak száma: 9 254 fő A program keretében bérjellegű támogatásban részesültek száma: 6 179 fő

Tegyen lépéseket az NFSZ kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.


Konstrukció






(Mrd . Ft.)

Munkaerőpiaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatás áért a Középmagyarország i Régióban (TÁMOP 1.1.4)

Hátrányos helyzetűek foglalkoztatás át ösztönző járulékkedvez mények

A konstrukció az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerén belül azokat a személyre szabott, az országos célokhoz és a helyi munkaerőpiaci igényekhez, lehetőségekhez egyaránt igazodó munkaerő-piaci programot támogatja, amelyek az álláskeresők és az inaktívak elhelyezkedését segítő szolgáltatásokat és támogatásokat „csomagba” rendezik, egyszerre többirányú, komplex segítséget nyújtanak. A projekt szakmai tartalmát a célcsoport elhelyezkedése érdekében végzett, alábbi fő tevékenységek jelentik:

A program végrehajtása 2011. május 1-jén kezdődött meg (a TÁMOP 112 3. szakaszának Középmagyarország i tükörprojektje ként). 7,0

 Munkaerő-piaci képzés támogatása;  Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása;  Képzéshez kapcsolódó szakmai alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése  Foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaköri alkalmassági vizsgálatok költségének megtérítése;  Foglalkoztatást segítő támogatások nyújtása;

A konstrukció célja a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűnek minősülő egyes csoportok elhelyezkedési lehetőségeinek növelése. Célcsoport:

(TÁMOP 1.2.1)

Kisgyermek otthoni gondozását, vagy közeli hozzátartozó ápolását követően munkába álló személyek, a gyermek 1 éves korának betöltése után a Gyes folyósítása mellett munkát vállalni kívánók, illetve a tartósan állást keresők.

A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer

Az NFSZ szolgáltatási rendszerének fejlesztése, kapacitásainak megerősítése, a foglalkozási rehabilitáció szervezeti feltételeinek megteremtése az NFSZ-en belül. Összefüggésben az NFSZ kibővülő szakmai feladataival a

A Kormány 1177/2012. (VI.1.) Korm. határozata szerint a projekt keretösszege 2 milliárd forinttal megemelésre kerül (7 milliárd forintra), szerződés kötés folyamatban.

A program 2007. július 01-én indult el.

45,2 99 (200 72014 )

7,9+ 3

A források minél hatékonyabb felhasználása érdekében a bevonási időszak és a célcsoport kiterjesztésér ől szerződésmódosítás benyújtása folyamatban. A kiemelt projekt végrehajtása 2012. július 31-én lezárult. A fejlesztés következő fázisát lefedő, a TÁMOP

115

A projektbe eddig bevontak, célcsoport szerinti bontásban: - Alacsony iskolai végzettségűek: 1467 fő - Fiatalok, pályakezdők: 999 fő - 50 év felettiek: 874 fő -GYES-ről, GYED-ről visszatérők: 187 fő - FHT-ban részesül: 549 fő - Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek: 1019 fő. Összesen: 5 095 fő. A projekt keretében támogatott foglalkoztatásban részesül: 1 882 fő

A START Plusz program keretében 2011. december 31-ig 82 841 db, míg a START Extra programban 79 225 db kártyát adtak ki az igénylők számára. START Plusz kártyával foglalkoztatottak száma 2011. december 31-ig 72 855 fő, míg START Extra kártyával 64 691 fő.

Szerződéskötés alatt.

Tegyen lépéseket az NFSZ kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.

A 2011–2012. évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a munkát terhelő adókat foglalkoztatásbarátabbá, pl az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való hangsúlyáthelyezéssel . Tegyen lépéseket az NFSZ kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az


Konstrukció






(Mrd . Ft.) részeként (TÁMOP 1.3.1)

foglalkozási rehabilitáltak és az inaktívak új keretek közé kerülő munkaerő-piaci reintegrációja révén. Az intézkedés főbb tartalmi elemei: Az egyablakos rendszer kialakítása; A munkáltatóknak nyújtandó és új álláshelyek feltárását támogató szolgáltatások fejlesztése, szakmai megalapozása; Munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztése; A stratégiai irányítás és a térségi, helyi tervezés segítése, foglalkoztatáspolitikai döntések megalapozása, partnerség támogatása; A foglalkozási szolgálat belső humánerőforrásmenedzsment gazdálkodásának fejlesztése

Alternatív foglalkoztatási programok átmeneti támogatása (TÁMOP 1.4.1)

A konstrukció keretében a pályázóknak az alábbi 3 szolgáltatási kategóriába rendezett, célcsoport szükségleteire reagáló szolgáltatásokat, tevékenységeket kell megvalósítaniuk: 1.A célcsoport bevonásához kapcsolódó szolgáltatások, 2.Képzéshez szükséges szolgáltatások, pszicho-szociális szolgáltatások, kiegészítő szolgáltatások

egyéni szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.

2011-2013 Akciótervében szereplő kiemelt projekt előkészítése befejeződött, Nemzeti Munkaügyi Hivatal elkészítette és benyújtotta a projekttervet, melynek értékelése/bír álata folyamatban van.

2,6 (200 8)

49 pályázat lezárta program végrehajtását.

A foglalkoztatási programokba 1428 főt vontak be, 1244 fő szakképzettséget és 860 fő munkát szerzett közülük.

3.Az elhelyez(ked)ést és a munkahelyi beilleszkedést segítő (utógondozási) szolgáltatás

Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerőpiaci programok támogatása (TÁMOP 1.4.1- 2011))

A konstrukció célja olyan helyi adottságokra épülő fejlesztések támogatása, amelyek elősegítik a foglalkoztatási lehetőségek bővülését; amelyek a helyi kezdeményezésekre és széles körű partnerségre építve hozzájárulnak a vonzó gazdasági és társadalmi környezet kialakításához, a közösségi élet, és annak szintereinek fejlesztéséhez. A nem állami szervezetek közreműködésével olyan helyi kezdeményezések támogatására nyílik lehetőség, amelyekben megvalósul a hátrányos helyzetű munkanélküliek felkészítése,

1,49 (201 1)

A pályázati felhívás 2011 novemberébe n megjelent. A pályázatokat 2012 januárjának végéig nyújthatták be a szervezetek és 2012 áprilisában kerültek értékelésre. Szerződésköt ések folyamatban vannak 18

116

Jelenleg a projekt megvalósítás elején vannak a szervezetek.


Konstrukció





(Mrd . Ft.) alkalmazkodó képességük fejlesztése, átmeneti foglalkoztatása, annak érdekében, hogy később – akár a versenyszféra vállalkozásainál – tartósan is foglalkoztathatóak legyenek. A program keretében hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatására, képzésére kerül sor közösségi foglalkoztatási programok keretében.

Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerőpiaci programok támogatása (TÁMOP 1.4.1- 2012)

Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása (TÁMOP 1.4.3)

A magyar fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája 2012 I negyedévében 27,8% volt, ami több mint 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. A konstrukció célja a pályakezdő fiatalok munkavállalásának bővítése, "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" szóló 2011. évi CLXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek foglalkoztatási potenciáljának kihasználásával. A civil és közhasznú non-profit szervezetek saját tevékenységük ellátásához, bővítéséhez vállalják pályakezdő fiatalok foglalkoztatását, melynek kezdeti terhét a konstrukció bérük támogatásával ellensúlyozza, megkönnyíti. A pályázat célja új típusú, innovatív foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, új szolgáltatások kifejlesztése, gyakorlati kipróbálása és értékelése kísérleti programok keretében, illetve a bevált modellek elterjesztése, a tapasztalatok átadása. A konstrukció olyan projektek megvalósulását támogatja, amelyek innovatív megoldásokkal segítik elő a munkanélküli és inaktív emberek munkaerő-piacra való belépését, illetve a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének növelését valamint egyéb, ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket valósítanak meg.

pályázóval.

5 (201 2)

2,2 (200 8) (lesz erződö tt) 3,8 (201 0) (2. ford uló) 4,7 (201 113) (terv )

A pályázat kiírása folyamatban.

A programok végrehajtás alatt állnak, illetve a 3. pályázati felhívás meghirdetés alatt van. Ez utóbbi konstrukció 2012. június 13-án jelent meg ennek keretében öt tématerületen nyújthatták be pályázatukat a szervezetek augusztus 31ig.

117

A pályázat folyamatban.

kiírása

A 2008-as meghirdetésen nyertes pályázatok 1323 főt érintenek, akik közül 640 főt képzésbe vonnak és 240 fő foglalkoztatott lesz. A konstrukció célja 26 új munkaerő-piaci integrációt elősegítő módszer kifejlesztése is. 2012 januárjában további 26 projekt került támogatásra 3,8 milliárd ft felhasználásával.



Konstrukció





(Mrd . Ft.) A konstrukció célja helyi (kistérségi, vagy annál kisebb mértékű), illetve határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások létrehozása. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodás ok (TÁMOP 1.4.4.)

Foglalkoztatás i megállapodás ok támogatása (TÁMOP 1.4.5)

Tranzitfoglalk oztatás az építőiparban (TÁMOP 1.4.6)

A foglalkoztatási együttműködési megállapodás a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás elősegítése érdekében. A foglalkoztatási megállapodások létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és felerősíthetik erőfeszítéseiket a helyi gazdaság és a munkaerőpiac fellendítése érdekében. A pályázat egyik fő célja, hogy a működő partnerségek hozzájussanak azon forráshoz, mely segítségével a korábban kialakított stratégiájukat, akcióterveik egyes elemeit meg tudják valósítani, a partnerségek tagjai részéről jelentkező szolgáltatási, képzési és foglalkoztatási szükségletekre választ tudnak adni. A konstrukcióval a Kormány támogatja a regionálisan és helyi szinten kialakult foglalkoztatási együttműködések azon tevékenységeit, melyek munkaerő-piacuk bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez, a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A konstrukció célja a hátrányos helyzetű településeken élő, alacsony munkaerő-piaci eséllyel rendelkező lakosság képzése és foglalkoztatása és lakhatási körülményeik javítását elősegítő tranzit programok támogatása. A konstrukció keretében az

0,9

A konstrukció 2009-ben került meghirdetésr e és 2011 végéig minden kedvezménye zett benyújtotta záró beszámolóját

17 foglalkoztatási megállapodás jött létre a konstrukció keretében, melyek mindegyike elkészítette a térség foglalkoztatási beavatkozásaihoz szükséges stratégiát és cselekvési tervet. A kedvezményezettek 335 új munkahely létrehozását és 283 új partner bevonását vállalták.

1,4

A pályázati felhívás 2012. június 4-én került meghirdetésr e. A foglalkoztatási megállapodások partnerei 2012. augusztus 27ig nyújthatták be pályázataikat, konzorciumba n.

A projektek megvalósítása még nem kezdődött el.

3

A pályázatok benyújtására 2012. augusztus 15től 2012. szeptember 17-ig van lehetőség.

A projektek megvalósítása még nem kezdődött el.

118



Konstrukció






(Mrd . Ft.) alacsony foglalkoztatási esélyű munkanélküli emberek képzésének támogatása (kőműves, ács, kályhaépítő, stb.) és a helyi, leromlott állapotú épületek állagának javításán és energiahatékonyságának növelésén keresztül foglalkoztatási tapasztalat szerzése, valamint munkaerő-piacra való belépése kapcsolódik össze.

Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése (TÁMOP 2.1.2)

Munkahelyi képzések támogatása (TÁMOP 2.1.3)

„Újra tanulok!” (TÁMOP 2.1.6)

A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése (TÁMOP 2.2.1)

A program célja a felnőtt magyar lakosság tanulási hajlandóságának növelése, az alacsony idegen nyelvi és informatikai tudás fejlesztése révén a felnőttek alkalmazkodóképességének javítása. A program keretében – önrész vállalása mellett – az egyén idegen nyelvi és informatikai képzéshez kap támogatást. A konstrukció célja, hogy az alkalmazottak szakmai képzése révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére.

A program célja az alacsony iskolai végzettségűek, szakképesítéssel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkezők képzésével, átképzésével, foglalkoztathatóságuk növelése.

Az új szakképzési törvényből fakadó feladatok végrehajtása: OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel, kerettantervek kidolgozása, szakmai folyamatellenőrzési rendszer bevezetése, MKKR kialakítása.

12,4 8

A program végrehajtása megkezdődött . A képzések előre láthatólag 2012 végén indulnak.

28,8 3

A pályázatokat 2012. szeptember 14-ig lehet benyújtani.

20,1

5,57

A program végrehajtása megkezdődött , a képzések 2012 szeptemberéb en elindultak.

A program végrehajtása megkezdődött .

119

Képzésbe bevontak száma: 100 000 fő Képzést eredményesen elvégzők száma: 85 000 fő

Képzésbe vont személyek száma Képzést sikeresen elvégző személyek száma

Képzésbe bevontak száma: 37 000 fő Képzést eredményesen elvégzők száma: 31 450 fő

A feladatbank követelménymoduljaira fejlesztett vizsgafeladatok száma: 2 000 db Szakmai folyamatellenőrzésre vonatkozó felkészítésen részt vett szakértők száma: 240 fő

Hatékony képzés, és a munkakereséshe z nyújtott segítségnyújtás révén erősítse meg a közmunkarendsz er aktiváló szerepét. hajtsa végre a nemzeti romaintegrációs stratégiát és jelenítse azt meg más politikákban is. Tegyen lépéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kapacitásának fokozására a képzés, munkakeresési segítség és az egyéni szolgáltatások


Konstrukció






(Mrd . Ft.) minőségének és hatékonyságának növelése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.

A pályaorientáci ó rendszerének tartami és módszertani fejlesztése (TÁMOP 2.2.2)

(TÁMOP 2.2.3.) Szakképző intézmények felkészülésén ek támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére (TÁMOP 2.2.5) Szakképző intézmények szakmai tanárai és gyakorlati oktatói képzése (TÁMOP 2.2.6) (TÁMOP 2.3.2.)

A program célja fenntartható és működtethető, szakpolitikákon átívelő, egységes jogszabályi környezettel rendelkező, az ország egészében elérhető, hozzáférhető, megbízható és naprakész információkat biztosító nemzeti életpályatanácsadási szolgáltatói rendszer és eszközkészlet kialakítása.

2,8

A program végrehajtása megkezdődött .

A gazdaság igényeihez igazodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkező intézményrendszer kialakítása.

Végrehajtása folyamatban.

A konstrukció célja az új szakképzési törvény bevezetéséből adódó feladatok teljesítése, az új képzési rend egy tanévvel korábbi bevezetését vállaló, innovációra kész szakképző intézmények támogatása.

A pályázatok benyújtására 2012. szeptember 28-ig volt lehetőség.

A konstrukció célja a szakképzést folytató iskolák szakmai tanárainak és gyakorlati oktatóinak továbbképzésének, ezzel az új törvényi képzettségi előírásoknak való megfelelésük támogatása.

Előrejelzések készítése munkaerőpiac keresleti kínálati oldaláról.

a és

4,5

1,4

A pályázat előre láthatólag 2012 végén jelenik meg

Végrehajtása folyamatban.

120

Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma: 339 000/fő/év Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben résztvevő szakemberek száma: 4 000 fő

A konstrukció keretében képzésben részt vevő oktatók és szakemberek száma.

Képzésbe bevont pedagógusok száma Együttműködő partnerszervezetek száma

pedagógus végzettséget szerzettek száma pedagógus továbbképzésben részt vettek száma szakoktató végzettséget szerzettek száma Kidolgozott közép- és hosszú távú keresleti előrejelzési modell.



Konstrukció





(Mrd . Ft.)

Gyakornoki program (TÁMOP 2.3.4 A)

Gyakorlati oktatók továbbképzés ea szakképzésbe n (TÁMOP 2.3.4 B)

Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (TÁMOP 2.3.6)

Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése (TÁMOP 2.4.2.A)

Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése (TÁMOP 2.4.2.B)

A program célja a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, új foglalkoztatás esetén egy éven keresztül járó részleges bértámogatással, valamint a cégen belüli segítő mentor bérpótlékával. A kiemelt program célja a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása és ezáltal a gyakorlati képzés színvonalának emelése, közvetetten a végzett tanulók elhelyezkedésének elősegítése.

8,5

A pályázat előre láthatólag 2012 őszén jelenik meg

szakoktatói feladatokat végző szakemberek mestervizsgaképzésben résztvettek száma

1,2

A pályázat előre láthatólag 2012 végén jelenik meg

A pályázat célja vállalkozás indítását tervező fiatalok segítése a vállalkozói kompetenciák elsajátításához, a vállalkozásindításhoz kapcsolódó támogató szolgáltatások megszervezésének biztosításával, valamint a vállalkozásalapítás kezdeti szakaszában az indulás pénzbeli forrásigényének támogatásával

A tervek szerint a pályázat 1500 fiatal vállalkozásának elindításához nyújt majd segítséget

6,94

Az első szakasz 2012. szeptember 14-ig pályázható, a második szakasz várhatóan 2013. január elejétől.

Az komponens a védett foglalkoztatókra irányul. Célja, hogy támogassa az egészségkárosodott és fogyatékos embereket magas arányban foglalkoztató szervezetek esetében a hosszú távú, megalapozott stratégia kialakítására képes menedzsmentnek és szervezeti kultúrának a kialakítását.

0,51 1

A projektek végrehajtása befejeződött.

A konstrukció keretében 13 szervezet fejlesztése valósult meg.

A b) komponens non-profit szervezetek és a munkáltatók együttműködését támogatja a „befogadó munkahelyi gyakorlatok” elterjesztése érdekében. Befogadó munkahelyi gyakorlatnak tekintjük azokat a kezdeményezéseket, amelyek hátrányos helyzetű emberek nyílt munkaerő-piaci integrációját segítik a vállalati kultúra fejlesztésén, szemléletformáláson, a beilleszkedést segítő szolgáltatások kialakításán keresztül.

1,28 9


A konstrukció keretében 6 konzorcium hajt végre befogadó munkahelyeket kialakító projektet.

121

a gyakornoki programba lépést ösztönző központi szolgáltatásokat igénybe vettek száma

Fő indikátorok: Képzésekben résztvevők száma Létrejött vállalkozások száma



Konstrukció






(Mrd . Ft.)

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (TÁMOP 2.4.3.A)

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása (TÁMOP 2.4.3.B)

Szociális gazdaság támogatása (TÁMOP 2.4.3. D)

A munka és a magánélet összehangolá sának elősegítése (TÁMOP 2.4.5)

A támogatás célja a foglalkoztatás nem hagyományos formáinak elterjesztése, szervezett foglalkoztatássá alakításán keresztül a hátrányos helyzetűek munkába állási esélyeinek javítása. A komponens célja a szezonális, alkalmi munkák folyamatos foglalkoztatássá szervezése a nem foglalkoztatottak tartós foglalkoztatása és a foglalkoztatás biztonságának megteremtése érdekében, a foglalkoztatás és a képzés ötvözése. A támogatás célja a foglalkoztatás nem hagyományos formáinak elterjesztése, szervezett foglalkoztatássá alakításán keresztül a hátrányos helyzetűek munkába állási esélyeinek javítása. A komponens célja szociális szövetkezetek támogatása a hátrányos helyzetűek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése érdekében. A konstrukció a szociális gazdaság területén működő /induló vállalkozások, szociális szövetkezetek, stb. támogatását célozza. A szektor erősítése és növekedése hosszú távon a nyílt-munkaerőpiaci foglalkoztatást és így a biztosabb megélhetést teremti meg a munkanélküliek számára.


A konstrukció keretében 7 konzorcium hajt végre munkahelyteremtő programot, nem tipikus munkaformák szervezésével.

2,3

A projektek végrehajtás alatt vannak.

A pályázat keretében 57 szociális szövetkezet nyert el támogatást hátrányos helyzetű tagjainak foglalkoztatása céljából.

15

A pályázat előkészítés alatt áll, várhatóan 2012 őszén meghirdetésr e kerül.

400 szociális szövetkezet tudja megkezdeni működését és tud foglalkoztatást biztosítani munkanélküli tagjainak

10,4

8 Mrd Ft összeforrású pályázat meghirdetésr e került, jelenleg a nyertes pályázatok kiválasztása zajlik. A plusz 2,4 Mrd Ft forrás a korábbi pályázati tapasztalatok tükrében kerül majd meghirdetésr e.

1,4

A pályázategyrészt 3 éven aluli gyermekek számára létrehozandó napközbeni ellátására irányuló rugalmas szolgáltatások (mint például a családi napközik) helyi és munkahelyi szinten történő létrehozását támogatja. Másik célja a rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek elterjesztése, rugalmas foglalkoztatási formák, munkarendek, munkaidőbeosztások és humánpolitika kialakítása vállalkozásoknál és egyéb foglalkoztatóknál. Helyi innovatív kezdeményezések támogatása a helyi intézmények együttműködésének és az általuk

122

A tervek szerint körülbelül 1900 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátását oldja meg a pályázat, 550 körüli foglalkoztatotti létszámmal.

Erősítse a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzésére irányuló intézkedéseket a gyermekgondozás i és iskolára felkészítő létesítmények bővítése révén.


Konstrukció






(Mrd . Ft.) nyújtott szolgáltatásoknak az összehangolásával.

A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése (TÁMOP 2.4.8)

Munkavállalói és munkáltatói érdekképvisel eti szervezetek fejlesztése (TÁMOP 2.5.1. A)

Munkavállalói és munkáltatói jogsegélyszol gálat (TÁMOP 2.5.1.B)

Érdekképvisel eti tevékenységet ellátó civil ernyőszervez etek kapacitásaina k fejlesztése (TÁMOP 2.5.1.C)

Munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatáson résztvevő szervezetek száma: 300

A konstrukció célja, hogy fokozza a társadalom, illetve azon belül a legérzékenyebb ágazatokban foglalkoztatott célcsoportok munkavédelmi tudatosságát, növelje a munkavállalók érdekérvényesítő képességét, tudatosítsa jogaikat és lehetőségeiket. Kiemelt cél továbbá az, hogy a projekt elősegítse a vállalkozások, munkáltatók jogkövető magatartását a munkahelyi védelem és egészségügy, illetve a legális foglalkoztatás terén.

3,75

A pályázat célja a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezete humán erőforrás és szakértői kapacitásainak megerősítése, valamint a működés hatékonyságának növelése szervezetfejlesztés útján, annak érdekében, hogy az érdekegyeztetésben és a szociális párbeszédben hatékonyabban tudjanak részt venni, érdekeiket megjeleníteni, érvényesíteni.

0,39 2

Projektterv elbírálásra került. Támogatási szerződés várhatóan 2012. III. negyedévébe n.

A projekt keretében kifejlesztett és akkreditált képzési programok száma: 5 Azon intézmények száma, amelyek a projekt keretében kifejlesztett akkreditált tananyagokat felhasználják: 250 Képzést sikeresen elvégzett személyek száma: 353

A projektek megvalósítás a befejeződött.

27 szervezet hajtott végre a konstrukció keretében szervezetfejlesztést.

A támogatás célja a jogsegélyszolgálatok tevékenységének kiterjesztése jogsegély, az ingyenes jogi segítség biztosítása a munkavállalók és a munkáltatók szélesebb köre számára.

1,19

A projektek megvalósítás alatt vannak.

Régiónként egy, összesen hét szervezet fejleszti jogsegélyszolgáltatásának kapacitásait. A tervek szerint 38042 munkavállaló, 46136 jogesettel fordul a kedvezményezettekhez.

A támogatás célja a civil érdekképviseleti tevékenység ágazati-szakmai hatókörének, színvonalának fejlesztése, a széleskörű társadalmi egyezetések megerősítése, a társadalmi egyeztetésekben résztvevő szervezetek humán erőforrás és szakértői kapacitásainak megerősítése, a működés hatékonyságának növelése.

0,34 3

A projektek megvalósítás a befejeződött.

25 szervezet hajtott végre a konstrukció keretében szervezetfejlesztést.

123



Konstrukció





(Mrd . Ft.)

A gazdasági és a társadalmi párbeszéd elősegítése (TÁMOP 2.5.3)

Munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése (TÁMOP 2.6.2.)

A munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése a társadalmi párbeszédben való hatékony részvétel érdekében. A korábbi TÁMOP pályázatokkal létrehozott jogsegélyszolgálatok területi lefedettségének növelése, elsősorban a jogpontok 5000-10000 fő közötti (a KMR-ben 10000 fő feletti) településeken és kistérségi központokban való létrehozásával. A támogatás célja a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek fejlesztése, a szolgáltatói kapacitások megerősítése különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A támogatás a szervezetek belső kapacitásainak erősítésével, a szervezeti kultúra fejlesztésével az érintett szervezetek által nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, a változó társadalmi és gazdasági feltételekhez való igazodását, szakmai innovációs képességének megerősödését szolgálja.

3,89

A pályázat 2012 szeptemberéb en kerül meghirdetésr e.

Országos szinten legalább 58 új településen jön létre jogsegély-szolgálat.

1,6

A pályázati felhívás 2012. július 29-én megjelent, a pályázatokat 2012. szeptember 10-től december 31ig lehet benyújtani.

Várhatóan 250 szervezet tud kapacitást fejleszteni és növelni munkaerő-piaci szolgáltatásának minőségét.

Több feladatellátási helyet kiszolgáló természettudományos laboratóriumok száma (elvárt érték 2012-ben: 15).

Természettud ományos oktatás módszertanán ak és eszközrendsz erének megújítása a közoktatásban (TÁMOP 3.1.3)

A konstrukció célja a természettudományos oktatás színvonalának erősítése a közoktatásban természettudományos laborok korszerűsítése és pedagógustovábbképzés révén.

4 (200 92010 )

Megvalósulás folyamatban.

14 (201 12013 )

A konstrukció keretében kialakított laboratóriumok felhasználására kiképzett pedagógusok száma (elvárt érték 2012-ben: 3). Korszerűsített természettudományos laboratóriumok száma (elvárt érték 2014-ben: intézményként 1). A konstrukció keretében kialakított laboratóriumok felhasználására kiképzett pedagógusok száma intézményenként (elvárt érték 2014-ben: 3).

124



Konstrukció





(Mrd . Ft.) Akkreditált pedagógus továbbképzésben (1 vagy több) tanúsítványt szerzett pedagógusok száma (elvárt érték 2011-ben: a Szolgáltatói kosárnak megfelelően)

Innovatív iskolák (TÁMOP 3.1.4)

A konstrukció alapvető célja, hogy támogassa a megújuló köznevelési rendszer működését, az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának, javítását kiemelten az idegennyelv-tudást, digitális írástudást, vállalkozói-, életpálya-építési, életviteli, és egészségfejlesztési készségeket, környezettudatosságot, aktív állampolgárságot valamint segítse elő az egész napos iskolai nevelés és foglalkoztatás elterjesztését.

Akkreditált pedagógus továbbképzésben megszerzett tanúsítványok száma (elvárt érték 2011-ben: a Szolgáltatói kosárnak megfelelően)

22,9 (200 7– 2008 ) 1,4 (200 9– 2010 )


16,4 3 (201 1– 2013 )

Kompetencia alapú oktatást bevezető intézmények száma (elvárt érték 2012-ben: a Szolgáltatói kosárnak megfelelően) A pedagógiai módszertani megújulást elősegítő tanártovább képzéseken részt vett pedagógusok száma (elvárt érték 2014-ben: intézményeként 3). A megújuló tartalmi szabályozókhoz kapcsolódó szaktárgyi tanártovábbképzésen részt vett pedagógusok száma (elvárt érték 2014-ben: intézményeként 2). A pedagógusjelöltek szakmai támogatására kiképzett mentorok száma (elvárt érték 2014-ben: 70).

Pedagóguské pzés támogatása (TÁMOP 3.1.5)

A konstrukció célja a Nemzeti Köznevelési Rendszerről szóló törvény és a Pedagógus Életpálya-Modell pedagógustovábbképzéshez kapcsolódó tartalmi elemeinek, követelményeinek, eljárásainak részletes kidolgozása, szolgáltatási rendszerének kialakítása.

6,9 (200 7– 2008 ) 10 (201 1– 2013 )


A pilot projektben minősítő vizsgát tett pedagógusok száma (elvárt érték 2014-ben: 300). A pilot projektben lefolytatott minősítő eljárások száma (elvárt érték 2014-ben: 15000). eTanulás alapú kevert típusú továbbképzésen résztvevő pedagógusok száma (elvárt érték 2014-ben: 3000). Felkészített tanácsadók

125



Konstrukció





(Mrd . Ft.) (elvárt érték 2014-ben: 400).

Átfogó minőségfejles ztés a közoktatásban (TÁMOP 3.1.8)

A konstrukció célja a közoktatás eredményességének, minőségének és hatékonyságának javítása, a közoktatás minden szereplője számára megalapozott tanulói teljesítménymérési és intézményértékelési információk kialakítása, visszacsatolása, a helyi és központi oktatásfejlesztés támogatása, valamint minőségirányítási rendszerek fejlesztése a közoktatásban, figyelembe véve a közoktatási törvény rendelkezéseit.

3 (200 7– 2008 )


Szakiskolában tanító, továbbképzésen részt vett pedagógusok száma (elvárt érték 2014-ben: 4000). Bemért érettségi vizsgafeladatok fejlesztése (17 vizsgatárgy) (elvárt érték 2014-ben: 1700). Tanúsítványt szerzett szakértők, mentorok, tanácsadók száma (elvárt érték 2014-ben: 200). Kifejlesztett akkreditált továbbképzési programok száma (elvárt érték 2014-ben: 10). Kompetenciaméréshez kapcsolódó képzők képzése programon tanúsítványt szerzett képzők száma (elvárt érték 2014-ben: 100). A minőségirányítás, minőségfejlesztés intézményi és országos rendszerének kidolgozásába bevont és regisztrált intézmények száma (elvárt érték 2014-ben: 100). A kísérleti fejlesztésbe bevont közoktatási intézmények száma (elvárt érték 2011-ben: 710).

Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9)

A konstrukció célja az oktatásirányítás, a nevelésioktatási intézmények, a pedagógusok számára teljes körben hozzáférhető és szabadon használható mérőeszközök, módszertani útmutatók, továbbképzések kialakítás, a fejlesztett mérőeszközök, tesztrendszerek, és hozzájuk tartozó feladatbankok elektronikus úton elérhetővé tétele, illetve az ehhez szükséges feltételek (szoftverek, technikai és egyéb eszközök) megteremtése.

0,75 (200 7– 2008 ) 0,74 (201 1– 2013 )

A továbbképzéseken résztvevő, kiképzett pedagógusok száma (elvárt érték 2011-ben: 750). Megvalósulás folyamatban.

Diagnosztikus mérések fejlesztésére felkészített szakértők száma (elvárt érték 2011-ben: 30). Feladatírói, alkalmazói és felhasználói képzésekben résztvevők száma (elvárt érték 2011-ben: 300). A projekt keretében véglegesített,

126



Konstrukció





(Mrd . Ft.) karbantartott és disszeminált diagnosztikus mérési eszközök száma (elvárt érték 2014-ben: 3). Mérésekhez kifejlesztett diagnosztikai eszközök (elvárt érték 2014-ben: 3). A rendszermodell készítésébe bevont önkormányzatokkal/fenn tartókkal történő együttműködés megteremtése (elvárt érték 2014-ben: 50). A meglévő programok, továbbképzések keretében kiképzett személyek száma (elvárt érték 2014-ben: 500). A projekt keretében kifejlesztett oktatói módszertani csomagok száma pedagógusok, iskolák részére (elvárt érték 2014-ben: 3). Elektronikus adatszolgáltatásra felkészített intézmények aránya (elvárt érték 2014-ben: 100).

Helyi oktatásirányít ás fejlesztése (TÁMOP 3.1.10)

Az komplex helyzetfelmérésen átesett köznevelési intézmények aránya (elvárt érték 2014-ben: 100). A konstrukció célja a helyi oktatásirányítás fejlesztése, az oktatási rendszer hatékonyságának javítását célzó fejlesztések támogatása.

5 (201 1– 2013 )


A szakmai fenntartói feladatokra felkészített szakemberek száma (elvárt érték 2014-ben: 240). A projekt által támogatott ellenőrzések száma (elvárt érték 2014-ben: 1000). A projekt által kidolgozott ellenőrzési protokollt alkalmazó intézmények száma (elvárt érték 2014-ben: 1000).

127



Konstrukció





(Mrd . Ft.)

Közoktatási intézmények szerepbővítés e, újszerű intézményi együttműködé sek kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése)

Közösségi szolgálathoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások száma (elvárt érték 2014-ben: intézményenként 4).

A konstrukció célja a közoktatási intézmények támogatása új tanulási formák adaptálására, informális, nonformális tanulási lehetőségek kialakítására, új típusú intézményi együttműködések támogatása.

1,3 (201 1– 2013 )


Közösségi szolgálathoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevő tanulók száma (elvárt érték 2014-ben: intézményenként 25). Bevont befogadó intézmények, szervezetek száma (elvárt érték 2014-ben: 2).

(TÁMOP 3.2.1A)

Létrejött és működő hálózatok száma (elvárt érték 2014-ben: 1). Új tanulási formák és rendszerek – Digitális Középiskola program (TÁMOP 3.2.1B)

A program olyan hálózatos intézményi modell elterjesztését célozza meg, amely az iskolarendszert korábban elhagyó, hátrányos helyzetű (fiatal) felnőttek számára nyújthat lehetőséget az érettségi megszerzésére.

0,50 4 (200 72008 )

Megvalósult

A Digitális Középiskolában tanulók száma a 2010-2011-es tanév végén (elvárt érték 42)

Létrehozott képzési anyagok száma (elvárt érték 2014-ben: 5).

Pénzügyigazdasági ismeretekre nevelés támogatása (TÁMOP 3.2.1B)

„Építő közösségek” – közművelődési intézmények

A kiemelt projekt célja a pályaválasztáshoz, illetve a felnőtté váláshoz szükséges megfelelő információk és ismeretek átadása, képességek és készségek fejlesztése, a kapcsolódó interaktív szolgáltatások kialakítása és infokommunikációs csatornák használata, valamint elérhetővé tétele, illetve egy karriertanácsadási rendszer kiépítése.

A közművelődési intézmények atipikus, nem formális és informális oktatási-nevelési szolgáltatásainak fejlesztése és

Képzéssel, személyes tanácsadással közvetlenül elért tanulók száma (elvárt érték 2014-ben: 6500). 1,2 (201 1– 2013 )


Szemléletformálással kapcsolatos rendezvények száma (elvárt érték 2014-ben: 300). Rendezvényeken résztvevők száma (elvárt érték 2014-ben: 13000).

1,87 (200 7– 2008

A 2007–2008. évi pályázat lezárult, összesen 27 pályázó nyert

128

A programba közvetlenül bevont pedagógusok száma (elvárt érték 2014-ben: 100). Felnőttképzési akkreditációt nyert intézmények száma (elvárt érték 2010-ben: 30).



Konstrukció

az egész életen át tartó tanulásért (TÁMOP 3.2.3)


támogatása, a felnőttképzési tevékenységek oktatási, munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának és hatékonyságának erősítése.

Ren delkezé sre álló forr ás (Mrd . Ft.) )


támogatást, 1,43 Mrd Ft értékben.

1. kör: Program a közművelődés i intézményren dszer felnőttképzési kapacitásának bővítésére.

Hallgatói és intézményi szolgáltatásfej lesztés a felsőoktatásba (TÁMOP 4.1.1 és TÁMOP 4.1.1/A)

Tartalomképz és, képzők képzése. Tananyagfejlesztés és tartalomfejlesz tés. (TÁMOP 4.1.2/A)

A konstrukció egyik részcélja az intézmények munkaerő-piaci alkalmazkodó képességének javítása. Olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek fejlesztését támogatják, amelyek lehetővé teszik a munkaerőpiaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus becsatornázását az intézmény döntéshozatali rendszerébe. További részcél a felsőoktatás szakember-kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a gyakorlati oktatás erősítése.

A bolognai folyamatnak megfelelő tananyagfejlesztés, tartalomfejlesztés és a képzést segítő speciális tudományos szakadatbázisok beszerzése és továbbfejlesztése. A képzési programok rugalmassá tétele, összhangjuk megteremtése a munkaerő-piaci elvárásokkal, kereslettel.


Új akkreditált felnőttképzési programok száma (elvárt érték 2010-ben: 40). Támogatott felnőttképzési programokon részt vevők száma (elvárt érték 2010-ben: 400).

Pályakövetési rendszer eredményeit az intézményben felhasználók száma (Minimálisan elvárt célérték: (Karok száma x 3) + 2 fő)

22 (200 72010 )

2,70 4 (200 7– 2008 )

Megvalósulás folyamatban


A képzési tartalmak fejlesztése és adaptációja révén hozzájárulás többnyelvű képzések indításához.

129

Pályakövetési rendszerekben az elérhető / megkeresett 2010-től diplomát szerző hallgatók aránya az összes 2010-től diplomát szerző hallgatóhoz képest. (Minimálisan elvárt célérték: 90 %) Pályakövetési rendszerekhez kapcsolódó felmérésekben a válaszadók aránya a megkérdezettekhez képest intézményi átlagban Minimálisan elvárt célérték: 15 % Kifejlesztett új tananyagok száma: 200 db. Adaptált tananyagok száma: 30 db. Tananyaghoz kapcsolódó, legalább kari szintű speciális szakadatbázisok száma: 10 db. On-line, ingyenesen hozzáférhető tankönyveket, tananyagokat használó hallgatók létszáma: 35000 fő. A nem nyelvi képzésekben megjelenő idegen nyelvű kreditek száma: 3000.



Konstrukció





(Mrd . Ft.)

Képzés- és tartalomfejlesz tés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudo mányi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére

A projekt keretében kifejlesztett új, és adaptált Bolognakonform tananyagok, képzések száma (Minimálisan elvárt célérték: 10-10 db) Általános cél, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók tudása és elsajátított kompetenciái középtávon is versenyképesek legyenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.

6,06 5 (200 92010 )


Képzést/átképzést sikeresen elvégzett személyek száma (képzők képzése) (Minimálisan elvárt célérték Kifejlesztett és/vagy adaptált tananyag X 2) Kifejlesztett és adaptált képzési tananyagok száma (Minimálisan elvárt célérték: 10-10 db)

(TÁMOP 4.1.2./A1)

Képzés- és tartalomfejlesz tés, különös tekintettel a hiányszakmák , új szakmák igényeihez kapcsolódó képzésekre és azok fejlesztésére (TÁMOP 4.1.2/A2)

Képzők képzése (TÁMOP 4.1.2/C)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszint ű fejlesztése (TÁMOP 4.1.3/I.) Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszint ű fejlesztése

Képzésbe/átképzésbe bevont személyek száma (képzők képzése) (Minimálisan elvárt célérték Kifejlesztett és/vagy adaptált tananyag X 3)

A konstrukció biztosítani kívánja a munkaerő-piacon konkrétan azonosított kompetencia és képzettségi hiányok mérséklését felsőfokú végzettséghez kötött vagy felsőfokú szakképzettséget igénylő szakmák és feladatkörök esetében, amelyekkel a hiányszakmák száma is mérséklődhet.

1,80 9 (200 92010 )

A felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók számára megfelelő mennyiségű és minőségű szakmai, módszertani továbbképzési lehetőség biztosítása.

1,59 9 (200 7– 2008 )


Képzésbe/átképzésbe bevont személyek száma. (Minimálisan elvárt célérték: Kifejlesztett és/vagy adaptált tananyag X 2 fő) Felsőoktatási intézmény és for-profit munkaadó között létrejött szakmai együttműködések száma


Továbbképzésben részt vevő felsőoktatási oktatók száma: 1500 fő.

Központi DPR modellt alkalmazó intézmények száma, (Célérték 2015ig: 45)

A kiemelt projekt célja, hogy elősegítse a felsőoktatás szerkezeti átalakításának folytatását és kiteljesedését, a képzés és szolgáltatások minőségi fejlesztését

1,95 6 (200 72008 )

Lezárult

A kiemelt projekt célja a TÁMOP 4.1.3./08/1 „Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése” c. kiemelt projekt eredményeinek bővítése

1,23 2 (201 12013

Megvalósulás folyamatban

130

Kidolgozott OKKR szintleírás szakmai előterjesztések száma, (Célérték: 3) Pályakövetés révén nyomon követett hallgatók aránya (Minimálisan elvárt célérték: 50%) AVIR és DPR



Konstrukció

II. szakasz (TÁMOP 4.1.3/II.)


valamint integrált továbbfejlesztése és alkalmazása. A cél olyan integrált ágazati rendszerek kialakítása és bevezetése, amelyek megfelelnek mind a hazai ágazatirányítási elvárásoknak, mind az Európai Unió vonatkozó irányelveinek és keretrendszereinek.



(Mrd . Ft.) )


felhasználáshoz kapcsolódó képzésekben részt vettek száma; (Minimálisan elvárt célérték: 20) OKKR: képzési területi szintű, tanulási eredmény alapú kimeneti leírások száma (Minimálisan elvárt célérték: 10)

131



AZ ESZA HOZZÁJÁRULÁSA A TÁRSADALMI BEFOGADÁSHOZ ÉS A NEMZETI OKTATÁSI, KÉPZÉSI PROGRAMOKHOZ Hazai finanszírozású oktatási programok Útravaló Ösztöndíjprogram Az esélyegyenlőségi közoktatási alprogramok a rendelkezésre álló 2010/2011-es adatok szerint fontos szerepet játszanak a lemorzsolódás elleni küzdelemben. A programban résztvevő tanulók évismétlési aránya annak ellenére alacsonyabb a korosztályos évismétlési arányoknál, hogy jelentős szociális hátrányokkal indulnak az iskolában. A Kormány az Útravaló ösztöndíjprogram esélyegyenlőségi alprogramjainak keretein belül 2011ben és 2012-ben is több mint 2 milliárd forint támogatást biztosított a hátrányos helyzetű tanulók és mentoraik ösztöndíjára. Az esélyegyenlőségi alprogramokban a 2011/2012-es tanévben több mint 20 ezer tanuló és több mint 10 ezer mentor részesült ösztöndíj támogatásban. Az újonnan belépő tanulók száma több mint 11 ezer fő volt, 15 százalékkal több mint a 2010/2011-es tanévben. Az Útravaló Ösztöndíjprogram átfogó célja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, kiemelten a roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma-, érettségi85 és diplomaszerzési esélyeinek javítása . Az Út a középiskolába, az Út az érettségihez és az Út a szakmához alprogramokba a kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti Keretmegállapodásban foglalt célok elérése érdekében és a roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében a 2011/2012-es tanévtől a támogatottak legalább 50 százalékáig roma származású tanulót kellett bevonni; a tanévben az újonnan belépő tanulók majd 60 százaléka, közel 7 ezer fő roma származású volt.

Óvodai-Iskolai Integrációs Program A 2003/2004-es tanévben indult el az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetése az általános iskolákban, szakiskolákban és a középiskolákban, majd 2007 szeptemberében vált lehetővé az óvodákban az óvodai fejlesztő program bevezetése. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Az iskolai IPR az egyének közötti különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét helyezi előtérbe: Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, optimális fejlesztést biztosítja, figyelembe véve előzetes adottságait, képességeit és készségeit. A képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést, óvodai fejlesztő programot megvalósító köznevelési és közoktatási intézmények olyan eszközökre, tevékenységekre fordíthatják a támogatást, amelyek segítik az integráció bevezetéséhez szükséges tanulóbarát környezet kialakítását, az újszerű pedagógiai módszerek

85

Az Útravaló ösztöndíj programok a közoktatás tekintetében az alábbi alprogramokból áll:

Út a középiskolába alprogram célja az adott tanévben 7-8. évfolyamon tanuló diákok felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. Az alprogram keretében a tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányaiban és a pályaválasztásban. Az alprogram keretében a tanuló 3 500 Ft/hó ösztöndíjban, a mentor 7 000 Ft/hó/tanuló ösztöndíjban részesül. Út az érettségihez alprogram célja az adott tanévben érettségit adó képzésben 9-12. évfolyamon, illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában 7-12. évfolyamon, vagy nyelvi előkészítő évfolyamon 9-13. évfolyamon, vagy két tanítási nyelvű oktatás keretében 9-13. évfolyamon tanuló diákok támogatása a középiskola befejezése érdekében. Az alprogram keretében a tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányaiban, és felkészíti a sikeres érettségire. Az alprogram keretében a tanuló 4 500 Ft/hó ösztöndíjban, a mentor 7 000 Ft/hó/tanuló ösztöndíjban részesül. Az Út a szakmához alprogram célja a szakiskolával tanulói jogviszonyban álló, az adott tanévben felzárkóztató oktatásban, vagy 9-10. évfolyamon tanuló, vagy szakképzési évfolyamon hiányszakmát tanulók sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése. Az alprogram keretében a tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányaiban, és felkészíti a szakmaválasztásra, tanulószerződés megkötésére. Az alprogram keretében a tanuló 4 000 Ft/hó ösztöndíjban, a mentor 7 000 Ft/hó/tanuló ösztöndíjra pályázhat.

132


alkalmazásának elsajátítását és bevezetését, a szülőkkel és pedagógiai szolgálatokkal való együttműködés megteremtését. Az elmúlt években a hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek és tanulók (köztük roma gyermekek és tanulók) közül a 2009/2010-es tanévben több mint 58 ezer tanuló és 17 ezer gyermek, a 2010/2011-es tanévben közel 65 ezer tanuló és 20 ezer gyermek, a 2011/2012-es tanévben pedig több mint 74 ezer tanuló és közel 21 ezer gyermek vett részt a nevelési, oktatási integrációs programban. A 2012/2013-as tanévben mintegy 4 milliárd forint támogatásra érkezett igény, amelytöbb mint 78 ezer tanuló és 25 ezer gyermek támogatását teszi lehetővé.

Hazai finanszírozású, programok

munkaerőpiaci

befogadást

elősegítő

2011 júliusában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából a Wekerle Sándor Alapkezelő (WSA) megjelentette a szociális földprogramok működtetésének támogatása 86 pályázatát . A 2011-2012-re eső, 300 millió forint keretösszegű intézkedés átfogó célja a szociális földprogramnak és az állam közfoglalkoztatásra irányuló törekvéseinek összehangolása: a háztartás mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív vagy tartósan alacsony jövedelmű emberek gazdasági aktivizálása, valamint tevékenységük bővítése értékteremtő munka lehetőségének biztosításával. A program keretében 168 pályázó település részesült támogatásban egyenként 0,5-4 millió forintig terjedő összeggel; a program mintegy 1750 fő bevonását tette lehetővé. Országos átlagban a 2011-es programba bevontak közel fele roma származású család. 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Wekerle Sándor Alapkezelő nyílt 87 pályázatot hirdetett „A szociális földprogramok megvalósításának támogatása” címmel . A 20122013-as, 170,5 millió forint keretösszegű pályázat elsődleges célja a helyi munkanélküliség kezelése és a foglalkoztatás elősegítése, különösen a hátrányokkal sújtott társadalmi csoportok esetében, valamint a feketegazdaság visszaszorítása. A 2012. évi Szociális Földprogramra 147 pályázat érkezett be összesen, melyek közül 101 pályázat részesült pozitív elbírálásban.

Hazai finanszírozású, lakhatási körülmények javítását célzó programok Telepprogramok A telepek felszámolására és a telepeken élők integrációjára konkrét kormányzati program a rendszerváltás kezdete óta először 2005-ben indult el. A lakóhelyi szegregáció felszámolását szorgalmazta a 2005-től 2015-ig tartó Roma Integráció Évtizede Program stratégiai terve is, amely szerint „az Országgyűlés a lakhatás területén fő célként a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentését tűzi ki”. A telepen, telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációjának programja a szegregáció megszüntetését komplex, több területre kiterjedő szemlélettel kívánja elérni; nem csupán lakhatási, hanem oktatási, közösségfejlesztő, egészségügyi és foglalkoztatási elemek is szerepelnek a települések projektjeiben. Az egyes programok megvalósítását települési önkormányzatok vagy civil szervezetek konzorciumai végzik, melyek a helyi igényekhez igazítják a rendelkezésre álló források elosztását. A helyi lebonyolítók munkáját a minisztérium által küldött mentor segíti, aki szakmai tanácsokkal látja el a szervezeteket. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja című pályázatot 2005. február elején hirdette meg. A támogatásra fordítható programkeret 680 millió forint volt, melyből 9 település (Dencsháza, Galambok, Hencida, Kerecsend, Kisvaszar, Szentgál, Táska, Tiszabő és Uszka) részesült. A program koordinálását a minisztérium Roma Integrációs Főosztálya végezte.

86

SZOC-FP-11

87

SZOC-FP-12

133


A modellprogramok lebonyolítása után a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) meghirdette „A telepen, telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációja” című meghívásos pályázatot, mely tizenegy kistelepülésen, települési önkormányzat és civil szervezetek irányításával indult el 2007ben. A települések (Vasboldogasszony, Egercsehi, Garabonc, Hidas, Rudabánya, Hangony, Tunyogmatolcs, Sajóhídvég, Szomolya, Sóshartyán) számára biztosított költségvetési keret 400 millió forint volt, melyet az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA), képzési programokra és foglalkoztatásra szánt 105 millió forintja egészített ki. 2008-ban, a program harmadik körébe, az SZMM 360 millió forintos, illetve az OFA 300 millió forintos támogatásából újabb kilenc település részesült (Domaháza, Füzér, Füzérradvány, Kakucs, Kiskunmajsa, Szomolya, Somogyapáti, Tornanádaska és Tiszabura). A következő évben a pályázat keretében, civil szervezetek irányításával, hét településen indult program. Abaújszántó, Domaháza, Füzérradvány, Sajókaza, Sirok, Szalonna, Zalamenyere és Zalaszentjakab közös pályázattal nyerte meg a szociális tárca által biztosított 480 millió forintos költségvetési keretet. Ugyanebben az évben a „Szegregált lakókörnyezet felszámolása” című pályázat keretében öt településen (Bódvalenke, Gyulaj, Szigetvár, Tornanádaska, Zákány) indult hasonló program, melyre az Önkormányzati Minisztérium 250 millió forintot biztosított. Szegregált lakókörnyezetben élők modellprogramja 2012-ben a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) a komplex program keretében 8 helyi szintű pilot projektet valósított meg a telepeken élő hátrányos helyzetű lakosság élethelyzetének javítása és társadalmi integrációjának elősegítése érdekében Tiszaroffon, a szolnoki Motor utcában, a nyíregyházi Huszár-telepen, a Keleti lakótelepen, az ózdi Velence telepen, a Hétes-telepen, Komlón és Vajszlón. A 410 millió forint hazai forrással rendelkező program egyidejűleg képzési, foglalkoztatási, lakhatási és közösségi szociális munka programelemeket tartalmazott és 2012. június 30-án sikeresen zárult.

134


A 2011-BEN INDÍTOTT OP MÓDOSÍTÁSOK RÉSZLETES TÁBLÁI ÉS AZ OP KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL NEM JÁRÓ MÓDOSÍTÁSOK RÉSZLETES LEÍRÁSAI KÖZOP-KEOP 77. táblázat: Az OP módosítással érintett prioritások keretei a módosítások után (KÖZOP és KEOP) Közösségi hozzájárulás,

Módosítás előtt,

Módosítás után,

Változás,

M EUR

M EUR

M EUR

%pont

KEOP 4.

215,1

336,5

+56%

KEOP 5.

131,2

328,5

+150%

KEOP 8.

67,1

76,2

+14%

KÖZOP 3.

1482,9

1361,5

-8%

KÖZOP 4.

152,0

136,9

-10%

KÖZOP 6.

1558,8

1376,7

-12%

A programok finomhangolása:

KÖZOP A KÖZOP 5. prioritásban (Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése) új projekt került nevesítésre. A Duna menti kerékpárút (EuroVelo) fejlesztés célja az északi Duna-mente útvonalon kerékpárút létrehozása. A térségben a kerékpárforgalmi létesítmények közül kb. 190 km hiányzik, a meglevők közül mintegy 83 km műszaki állapota rossz, elavult, fejlesztésre, szélesítésre szorul, a meglévő szakaszok nem függenek össze. A fejlesztés megvalósításával mintegy 220 km önálló kerékpáros útvonal tervezése, létesítése, minőségfejlesztése valósul meg. A szükséges források a„TEN-T belvízi utak” fejlesztés terhére vonhatók el, mert ezzel az az abszorpciós kockázat is kezelésre került, amelyet az okoz, hogy a Duna hajózhatósága projekt nem kerül beadásra a 200713 programozási időszakban. Szintén a KÖZOP 5. prioritáson belül került bevezetésre az alacsony fogyasztású és alacsony káros-anyag kibocsátású (pl. akkumulátoros) buszok beszerzésének támogathatósága. A nulla emissziós buszbeszerzés beépítése a Közlekedés Operatív Programba hozzájárul és illeszkedik az operatív program környezetvédelmi (horizontális) célkitűzéseihez, valamint a tiszta és energia hatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 26-i 2009/33/EK irányelvéhez. A Közlekedés Operatív Program módosításának következményeképpen a KÖZOP-ból finanszírozott projektek köre is változik, mely az indikátorok célértékeinek módosítását vonja maga után. Ennek megfelelően módosításra kerültek a KÖZOP indikátorok 2015-ös célértékei, továbbá két új indikátor kerül be a Közlekedés Operatív Programba.

KEOP További módosítási igényt eredményezett a 2011 során lefolytatott indikátor vizsgálat (ld. a vonatkozó fejezetet), melynek megállapításai alapján egyes indikátorokat az irányító hatóság  megváltoztatta, amennyiben a tapasztalatok alapján nem megfelelően jellemezte az adott tevékenységet  törölte, amennyiben az indikátor mérése ellehetetlenült vagy megszűnt,  célértékét megváltoztatta, amennyiben a gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a 2015-re teljesíthető számok jelentősen csökkentek vagy növekedtek. (A KÖZOP módosítás 2012. május 7-én került kihirdetésre. A KEOP módosítás elfogadása 2012. szeptember 12-én került kihirdetésre.)

135


TÁMOP-ÁROP 78. táblázat: Az OP módosítással érintett prioritások keretei a módosítások után (TÁMOP és ÁROP) Közösségi hozzájárulás,


Módosítás után,

Változás,

M EUR

M EUR

M EUR

%pont

TÁMOP 1.

680,5

762,5

+12%

TÁMOP 3.

756,1

613,5

-19%

TÁMOP 4.

380,6

441,3

+16%

TÁMOP 7. (TA)

106,4

104,4

-2%

TÁMOP 9. (TA)

15,5

14,7

-5%

ÁROP 1.

79,6

72,0

-10%

ÁROP 2.

21,1

28,7

+36%

ÁROP 4. (TA)

2,1

4,2

+91%

ÁROP 5. (TA)

0,930

1,8

+91%

A programok finomhangolása:

TÁMOP A Társadalmi Megújulás Operatív Programban 3. prioritásában (Minőségi oktatás és hozzáférés javítása mindenkinek) abszorpciós kockázat jelentkezett: elsősorban a már meghirdetett kiírások alacsony szerződésállománya akadályozta a források lehívását, így ezen a prioritáson források elvonása mellett döntött az irányít hatóság. Ezzel párhuzamosan egyben megvalósult a 3. prioritáson belül egy hangsúlyváltás is: a kultúra alapú közoktatás-fejlesztésre további kiírások megjelentetése került megtervezésre. A kulturális alapú oktatási konstrukciók eddigi forráslekötése kiemelkedő, valamint a hazai kulturális (kiemelten közművelődési, közgyűjteményi, művészeti) intézmények magas száma és számukra kiírt kevés számú pályázat előirányozza számukra további források felhasználásának lehetőségét. Érintett terület a munkaképesség javítása a gyermek- és ifjúsági korosztály esetében a kulturális szegénység okozta hátrányok csökkentésével, az iskoláskor előtti és alatti készség- és képességfejlesztéssel, a kreativitás fejlesztésével. A munkaerő fejlesztéséhez a kulturális intézményrendszer az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulcskompetenciák, ezen belül a szövegértési, kommunikációs és művelődési készségek fejlesztésének támogatása terén is érdemben hozzájárulhat. A 3. prioritásról felszabaduló források révén elsősorban az egyetemi-főiskolai pályázói kör számára kiírt, nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási, valamint tartalomfejlesztési projektek bővítésére kerülhetett sor (4. prioritás - A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében). A források másik része az 1. prioritásra (A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése) került átcsoportosításra. Emellett az Európai Bizottsággal történt, 2011 eleje óta abszorpciós kockázattal érintett szaktárca részvétellel zajló, TÁMOP előrehaladást áttekintő egyeztetések eredményeként az OP szakpolitikai céljait nem érintő szakpolitikai módosítási javaslatok átvezetésére került sor, valamint megvalósult a TÁMOP indikátorainak felülvizsgálata eredményeképpen azok módosítása is, a jogszabályi módosulások jelentette technikai változtatások átvezetése mellett.

ÁROP Az Államreform OP esetében szintén prioritások közötti átcsoportosításra került sor. Az elmúlt időszakban a tisztán humánpolitikai fejlesztések viszonylag nagy száma mellett a közeljövő feladata a közigazgatási vezetőképzés átalakítása, kiterjedt gyakornoki program útjára indítása, valamint az önkormányzatokban átfogó készségfejlesztések megvalósítása is. A 2. prioritás (Az

136


emberi erőforrás minőségének javítása) kerete ennek következtében kimerülni látszódott. Ezzel szemben az 1. prioritási tengelyen (Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés) az időarányostól messze elmaradt a lekötések üteme. Ennek oka, hogy a folyamatok egyszerűsítését és az államigazgatási szervezetrendszer fejlesztését szolgáló projektek részben elmaradtak, részben lassabban valósultak, valósulnak meg. Ezen felül – az elfogadott akcióterveknek megfelelően – kijelenthető, hogy az elkövetkező 2-3 évben végrehajtandó ilyen célú fejlesztések összesített támogatási igénye is elmarad a rendelkezésre álló forrástól. Ennek oka, hogy az operatív program tervezési időpontjához képest ugyanis csökkent az ilyen fejlesztések költségigénye részint a tanácsadói piacon mutatkozó túlkínálat, részint pedig a közigazgatáson belüli bérek gyakorlatilag 2007 óta kimutatható stagnálása miatt. A fentiek okán az irányító hatóság mintegy 7,6 millió euró átcsoportosítását kezdeményezte a két prioritás között. Az ÁROP módosítás keretében továbbá módosításra kerültek a központi (versenyképességi) és konvergencia régiók közötti allokációs kulcsok. A Közép-magyarországi régióban megvalósuló, de országos kihatású konstrukciók esetében a költségek egy ún. allokációs kulcsnak megfelelően kerültek megosztásra a konvergencia (1. és 2. prioritás) és a versenyképességi (3. prioritás) régiók között. Ennek az allokációs kulcsnak a meghatározása – abból kiindulva, hogy az operatív program fő céljának, a közigazgatás teljesítményének a növekedése közszolgálati jogviszonyban dolgozók fejlesztésére épül – a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak területi eloszlásán alapult. Ennek alapján az országos kihatású intézkedések költségeinek 58 százaléka a konvergencia, míg 42 százaléka a Közép-Magyarországi régiót terheli. Az Államreform Operatív Program-módosítása ezen allokációs kulcsok módosítását irányozza elő a lakosság területi eloszlását alapul véve a jelenlegi 58-42 százalékos arányról a 70-30 százalékos arányra, a lakosság területi elhelyezkedését alapul véve. (Az TÁMOP módosítás 2012. június 1-én került kihirdetésre, az ÁROP módosításról szóló bizottsági határozat dátuma 2012. június 6.)

VOP 79. táblázat: Az OP módosítással érintett prioritások keretei a módosítások után (VOP) Közösségi hozzájárulás,


Módosítás után,

Változás,

M EUR

M EUR

M EUR

%pont

VOP 1.

217,0

171,1

-21%

VOP 2.

98,0

144,0

+47%

Az irányító hatóság az operatív program 2006. évi tervezéséhez képest a program megvalósítása során azt tapasztalta, hogy a megvalósításhoz szükséges erőforrásokra, eszközrendszerekre más arányban van szükség, mint tervezte. Ennek oka egyrészt a humánkapacitás biztosításának hazai feltételrendszerében bekövetkezett változás (pl. javadalmazási rendszer), másrészt az a megnövekedett igény és elvárás, hogy a pályázókat, kedvezményezettek mind a pályázási, mind a projektmegvalósítási szakaszban jobban segítse a projektek szabályos és eredményes megvalósításában (az elektronikus kapcsolat, illetve a helyi szintű tanácsadás – Széchenyi Programiroda révén). A prioritási tengelyek szakmai tartalma, vagyis megvalósítandó tevékenységek, a kitűzött célok alapvetően nem változnak, a prioritások céljainak megvalósítására a programozási időszak teljes időszaka alatt a programdokumentumban lefektetett alábbi célok, intézkedések mentén kerül sor: A Magyarországon alkalmazott IT rendszer az operatív programok megvalósításának fontos eszköze, melynek biztosítása a VOP egyik kiemelt célja. A kor, a közösségi és hazai kohéziós politikai elvárásoknak megfelelően kialakított IT rendszer az OP-k végrehajtását az alábbiak szerint segíti:  Hatékonyság: az IT, elektronikus megoldások mind az intézményrendszer, mind a kedvezményezett tevékenységeinek hatékonyságát növelik.  Eredményesség: az indikátorrendszer kialakítása, az indikátorok rendszerben történő rögzítése révén az eredmények mérhetőek és elérésük jobban ösztönözhető.

137


 Szabályosság: a rendszerbe épített ellenőrzési funkciók, illetve a támogatói folyamatok EMIRen keresztüli megvalósítása révén (elsőszintű dokumentum- és helyszíni ellenőrzések; közbeszerzés ellenőrzések; szabálytalanságkezelés; követeléskezelés; kifizetések, stb.).  Abszorpció: az IT rendszer monitoring funkciója révén a lekötött és szabad források jól nyomonkövethetőek, így a rendszer segít meghozni az abszorpció növelése érdekében szükséges lépéseket. A forrásátcsoportosítás és ennek révén az IT rendszer, azon belül is a teljes hazai intézményrendszer, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamennyi Közreműködő Szervezet, a Magyar Államkincstár, az Igazoló Hatóság, illetve az Ellenőrző Hatóság által használt, és teljes mértékben a VOP-ból finanszírozott Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) elemeinek további fejlesztése tehát az alábbi VOP célok eléréséhez járul hozzá:  Az OP átfogó célja: az OP-k hatékony és eredményes megvalósítása, a 2007-2013-as időszakban felhasználható források teljes és időben történő abszorpciójának elősegítése  Az OP második specifikus célja: a támogatások lebonyolításához szükséges hatékony monitoring és értékelő rendszerek rendelkezésre állásának biztosítása. (Az OP módosítás elfogadása 2012. április 24-én került kihirdetésre.)

EKOP 80. táblázat: Az OP módosítással érintett prioritások keretei a módosítások után (EKOP) Közösségi hozzájárulás,


Módosítás után,

Változás,

M EUR

M EUR

M EUR

%pont

EKOP 1.

128,0

156,9

+23%

EKOP 2.

148,9

120,0

-19%

A hatékonyan működő, ügyfélközpontú szolgáltató állam kiépítésének érdekében az EKOP 1. (A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása) és 2. prioritásai (A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések) az alábbi logika mentén kerültek megfogalmazásra:  megfelelő intézmények, folyamatok összhangjának megteremtése,  a folyamatokban kihasználása,

meglévő

adminisztratív

terhek

csökkentéséből

adódó

tartalékok

 a különböző szakrendszerek, nyilvántartások és adatbázisok konszolidációja, a jogszabályi és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével,  azok összekapcsolása, vagy az adatmegosztás, adatkapcsolat - szabványos vagy szabályozott előírások szerinti megoldásokon alapuló - lehetőségének biztosítása,  valamint – ha kell, a szolgáltatások átalakításával − a meglévő szolgáltatások minőségének javítása, új szolgáltatások létrehozása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése, és a szolgáltatás nyújtásához illetve igénybevételéhez kapcsolódó költség- és időszükséglet minimalizálása. Ehhez szükséges a közigazgatás belső folyamatainak és szervezetének átszervezéséhez kapcsolódva az informatikai háttér megújítása, valamint kialakított szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez. Az operatív program megvalósítása a belső folyamatok és az informatikai háttér megújításával, szolgáltatások kialakításával kezdődött, tekintettel arra, hogy az 1. prioritási tengely fejlesztései alapozzák meg a 2. prioritási tengely fejlesztéseit. A módosult szakpolitikai célok, hangsúlyok eltolódtak és nagyobb mértékben a közigazgatás belső folyamatainak és szervezetének átszervezéséhez, azaz az EKOP 1. prioritásához kapcsolódnak. A kormányzati prioritások változása (Magyary Program, Digitális Megújulás Cselekvési Terv, Széll Kálmán Terv), illetve a változó környezet (a szélessávú internet elérés piaci alapon történő a vártnál gyorsabb kiépülése, valamint az állampolgár-azonosítás területén bekövetkezett

138


változások) egyben szükségessé tette az operatív program céljainak változtatását. A két prioritás között mintegy 28 millió euró értékű forrásátcsoportosítást kezdeményezett Magyarország. (Az OP módosítás elfogadásáról szóló bizottsági határozat dátuma 2012. március 28.)

TIOP A TIOP 3. prioritásában egyrészt megjelenítésre került a közösségi központok létrehozása, amelyekkel nem kiemelten a szociális és gyermekjólét szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására nyílik lehetőség, hanem a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását elősegítő szolgáltatások válnak elérhetővé meghatározott helyszíneken. Másrészt az ERFA források felhasználását érintő uniós szabályozás 2010. évi módosítása a lakhatási célú műveletek szélesebb körű támogatását tette lehetővé városi és vidéki területeken, így pilot jelleggel tervezett beavatkozások keretében a marginalizált célcsoporttagok és családjaik számára nyílik lehetőség lakhatási beruházások támogatására. A módosítás forrásátcsoportosítással nem járt. (Az OP módosítás elfogadása 2012. április 13-án került kihirdetésre.)

139


A RELEVÁNS NEMZETI ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁK VÉGREHAJTÁSI RENDSZERÉBEN TÖRTÉNT FŐBB VÁLTOZTATÁSOK

ÁROP-projektek Az Államreform Operatív Program keretében a következő projektek valósulnak meg:

1.prioritás (Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés) A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén A konstrukció célja az egységes társadalmi felzárkózás szakpolitikájának kialakítása, amelyhez szükséges megteremteni a felzárkózás szakpolitikai szabályozásának intézményrendszerét. „Közszolgálat a közigazgatásban” felmérés-sorozat Célja egy felmérés-sorozat a közigazgatás átalakításával kapcsolatos állampolgári vélemények és attitűdök feltérképezésére. Kutatás a minisztériumok átalakításának, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztásának, továbbá a közigazgatási eljárások egyszerűsítésének és az ügyintézés javításának állampolgárok által érzékelt sikerességének mérése céljából. Partnerség erősítése Célja a közigazgatás, a vállalkozói és a civil szektor közötti együttműködésen alapuló partnerség kialakítása az államreform operatív program támogatásával a törvényben meghatározott civil információs centrum hálózaton keresztül. Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása; versenyképességi szerződések megalapozása, előkészítése; közszolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció megteremtése; a versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése. Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Célja a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésével valamennyi települési önkormányzat tervezési eszköztárának bővítése, fejlesztési forrásainak felhasználása célzottabbá válása, illetve az abban foglalt intézkedések végrehajtásával a társadalmi esélyegyenlőség, az állampolgárok életkörülményeinek és társadalmi integrációjának javulása. Kormányzati informatikai szolgáltatási és e-közigazgatási sztenderdek Célja, hogy a kormányzati informatika irányítói, felügyelői és szabályozói számára olyan eszközrendszer készüljön, amely elősegíti feladataik hatékonyabb, megalapozottabb, átláthatóbb és korszerűbb ellátását. Tekintettel a feladat sokrétűségére, e projekt, különböző hatókörökben, részterületeken céloz meg eredményeket. Civil szervezetek működési környezetének javítása Átfogó célja a civil szervezetek működési környezetének javítása. Célja, hogy a keretjellegű jogszabály és az informatikai fejlesztések teremtette feltételek alapján minőségi változást érjen el a civil szervezetek közigazgatáshoz kapcsolódó tevékenységeiben.

140


Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése Célja, hogy a minisztériumi tisztviselők és az igazságszolgáltatási és igazságügyi szervek munkatársai számára elősegítse a stratégiai tervezésre és a hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó új jogi környezet gyakorlati alkalmazását. Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése Célja, hogy a BM a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve, közvetlen kapcsolattartás révén, a rendelkezésre álló eszközei és szakemberei segítségével egységes keretrendszerben kövesse nyomon és segítse az önkormányzati szektor által tervezett, illetve végrehajtott európai uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket. Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése Célja a kormányzati működés helyzetének, belső motivációs mechanizmusainak a pontos feltérképezése, s az alapján javaslatok megfogalmazása az eredményességi szempontú javításra. Cél a társadalom által érzékelt hivatali korrupció szintjének csökkentése, a kiválasztott szakpolitikai területen az eredményességi szempontú teljesítmény növelése. Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása Célja a közszolgáltatások megszervezése a megváltozott önkormányzati működést érintő jogi környezetben, az önkormányzati közszolgáltatás-szervezés fenntarthatóságának és a társadalmi megtartó erejének szempontjait figyelembe véve. Célja, hogy átfogó helyzetképet adjon az önkormányzati hatáskörben lévő helyi közszolgáltatások ellátásáról, az átalakítás első tapasztalatairól, ezzel segítséget nyújtson a szükséges végrehajtási jogalkotáshoz, a finanszírozási rendszer kialakításához, illetve az önkormányzatok helyi szolgáltatás-szervezési reformlépéseinek megalapozásához Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál Cél az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, a közszolgáltatások minőségének javítása, a kistérségi társulás kereteiben megvalósuló együttműködés erősödése, a kistérségi társulások eredményessége a hátrányos helyzetűeket (különösen a romákat) érintő foglalkoztatási programokban, hatékonyabb önkormányzati források felhasználása a helyi közigazgatási feladatok ésszerűbb és olcsóbb ellátásával. A pályázati kiírás tartalmazza a területi együttműködés esélyegyenlőség elvű fejlesztését és a közpolitikai eszközök fejlesztését szolgáló beavatkozásokat. Nyilvántartások adattisztítási és migrációs feladatainak ellátása Célja a különböző állami nyilvántartások és adatbázisok adatállományának tisztítása, aktualizálása, valamint a nyilvántartások migrációs feladatai. Mindezek a közigazgatási szervek belső folyamatainak, valamint egymás közötti kommunikációjának és kapcsolattartásának felgyorsulását eredményezik. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára A pályázati konstrukció az új megközelítésű Szervezetfejlesztési Program önkormányzati lába a konvergencia régiókban. Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése A pályázat célja a közigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek közötti partnerségi kapcsolati hálók kialakítása, illetve szorosabbra fonása, a közigazgatás és a civil szféra közötti együttműködések közvetlen támogatása.

141


Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítésének koordinációja és a kapcsolódó pályázati konstrukció A koordinációs projekt célja, hogy megteremtse a Kormány által indított Egyszerűsítési Program kereteit és monitoringját. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program intézkedési tervének 15. pontja értelmében egyszerűsítési programot kell indítani a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében. A 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról ezt a célt szolgálja és a kapcsolódó pályázat alapjául szolgál. A pályázati kiírás keretében a kiemelt projektben megfogalmazott eredményekre építve a minisztériumok végrehajtják a konkrét eljárások egyszerűsítését. A kiemelt projekt megteremti a keretfeltételét annak, hogy a könnyített elbírálású pályázatok megvalósításával kb. 228 folyamat kerüljön egyszerűsítésre. Kormányhivatalok szervezetfejlesztése Célja az állami feladatok hatékony ellátása, a megkezdett szervezeti átalakítások véghezvitele, a finanszírozhatóság és a működési, gazdálkodási hatékonyság megteremtése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységének több szempontú, részletes átvilágítása, ez alapján javaslatok kidolgozása és a szervezeti struktúra és a belső folyamatok hatékony, eredményorientált újraszervezése. Járási államigazgatási rendszer kialakításának megtervezése Célja a járási rendszer kialakításának és a legfontosabb államigazgatási feladatok járásokba koncentrálásának előkészítése. Ügyfélszolgálati élethelyzetek, eljárások kidolgozása Célja a Kormányablakokat kiszolgáló, országosan egységes tudásbázis megalkotása és azok működtetéséhez szükséges folyamatok egységes kialakítása. Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálata Célja, hogy a keretszabályozásból kiindulva megvalósítási szintig megteremtse a közigazgatást érintő elektronikus ügyintézés olyan új szabályozási hátterét, amelyre támaszkodva gyorsan megjelenhetnek az innovatív megoldások, megoldva hosszú évek óta görgetett problémákat, így például a hatékony ügyintézéshez szükséges adatok összevonhatóságát, vagy a telefonos ügyintézési lehetőségek alkalmazhatóságát. Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása A konstrukció célja: -

a megyék területfejlesztési tevékenyégének kialakítása, kapacitásaik, képességeik megerősítése, a területi tervezés folyamatának, módszerének, szabályozásának újragondolása, a területi tervezés központi koordinációs rendszerének kialakítása, a területi és ágazati tervezés közti koordinációs rendszer megteremtése, a tervezést támogató egységes és a tervezésben résztevők számára elérhető információs rendszer kialakítása a területi tervezés partnerségi hálózatának megteremtése. Mindezzel együtt a megyék képessé váljanak arra, hogy elkészíthessék: a megyei helyzetelemzésüket, a hosszú távú céljaikat tartalmazó megyei területfejlesztési koncepciójukat, az ezek megvalósítását célzó programdokumentumot, mely tartalmazná a legfontosabb projektötleteket is.

Közhiteles címregiszter kialakítása Célja az egységes, teljes körű, naprakész, közhiteles, Címregiszter megvalósítása. Címnyilvántartással kapcsolatos jogszabályok és ügyintézési eljárások felülvizsgálata, a jogszabályi környezet megújítása, egységes címkezelést támogató címnyilvántartás, illetve ezt

142


megvalósító infrastruktúra létrehozása. Adatgazdagítás, adattisztítás, címfelmérés a lehető legteljesebb magyarországi címadatbázis előállítása érdekében. Pénzügyi igazgatás folyamatainak és szabályozásának átalakítása Célja a hazai pénzügyi igazgatási rendszeren belül a Kincstárhoz rendelt funkciók takarékos, hatékony, átlátható, integritás szempontú, és ügyfélbarát gyakorlását elősegítő szervezetfejlesztés. A közhiteles nyilvántartásokról, valamint a nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata Célja a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezése, a nyilvántartások összehangolására, igazgatásszervezési normalizására vonatkozó előterjesztés kidolgozása. Cél a nemzeti adatvagyon védelmére vonatkozó koncepció, majd törvényi és rendeleti szintű módosításokra előterjesztés kidolgozása. Az állami vagyonnyilvántartás teljes körűségének és minőségének javítása Célja, hogy javuljon az állami vagyongazdálkodás eredményessége, a nyilvántartások pontossága és költséghatékonysága a megbízható, valós értéken nyilvántartott állami vagyonelemekből álló vagyonnyilvántartás kialakításán, valamint az egységes vagyonértékelési alapelvek kidolgozásán és érvényesítésén keresztül. Egyes eljárások automatizálása Cél a NAV adatvagyon kataszterének létrehozása, naprakészen tartásához automatikus eljárások kialakítása, ennek eredményeképpen az adatvagyon kezelés, feldolgozás hatékonyságának, az adatminőségnek a javítása, eljárásrendi javaslatok kidolgozása, mindezeken keresztül az ügyviteli folyamatok támogatása. Adatok, információk szolgáltatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata A projekt a kötelező közzététel, a hasznosítás és finanszírozás együttesére vonatkozó, részletes hatásvizsgálatokon alapuló szabályozási környezet megteremtését segíti elő. A projekt célja az Irányelv implementációjának gyakorlati segítése, az Irányelv tervezett módosítása hatásainak felmérése, és a külföldi rossz gyakorlatok elkerülése. Szervezetfejlesztési program (kiemelt projekt a koordinációra) Célja a közigazgatási működési hatékonyság növelését támogató kezdeményezések célzott alkalmazása; beavatkozási területeinek és a kapcsolódó módszertani eszközeinek meghatározása, szükség esetén egyedi fejlesztése az egységes elvek és módszerek mentén történő, fenntartható, folyamatos működés-fejlesztés megvalósulása érdekében. Szervezetfejlesztési program államigazgatási szervek számára Célja a központi költségvetési szervek és azok területi egységeinek (a fővárosi és megyei kormányhivatalba integrált szakigazgatási szervek kivételével) eredményességi és hatékonysági szempontú fejlesztése. A pályázatos konstrukció keretein belül valósul meg a pályázó szervek átvilágítása, melynek alapján elkészül a pályázat céljainak eléréséhez szükséges cselekvési terv kidolgozása, majd végrehajtása. Közigazgatási tevékenységek költségalapú meghatározása Célja a jelenlegi működés olyan átalakítása, amely a vizsgálati eredmények alapján egységes szabályok szerinti, átlátható rendszer képét mutatja, megtörténik a vizsgált szervezeteknél az egyes hasonló illetve azonos költségelemek összehasonlító elemzése.

143


Az e-közigazgatási irányítás megújítása a központi közigazgatásban A módosított Ket. hatósági jogkörrel létrehozza az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet, amely valamennyi elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyilvántartja, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat pedig ellenőrzi, illetve adott feltételek esetében engedélyezi is. A projekten belül kerül sor a létesítő jogszabály jogrendszerbe való illeszkedésének vizsgálatára. E hatóság felállítását és működési feltételeinek megteremtését segíti elő a projekt.

2. prioritás (Az emberi erőforrás minőségének javítása) Közigazgatási Utánpótlási és Európai Mobilitási Program – Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Célja a fiatalok bevonása, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása külföldön, a nemzetközi közigazgatásban, az uniós intézményekben, megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, külföldi tapasztalattal rendelkező human erőforrás utánpótlás érdekében. Közigazgatási Vezetői Akadémia Célja, hogy a kialakítandó közszolgálati életpálya elemévé fejlesszen egy átlátható, egységes, a kormánytisztviselői előmeneteli rendszerbe illeszthető, jogszabályban meghatározott, integrált, kreditalapú vezetőképzési rendszert mely biztosítja a hazai közigazgatás vezetői utánpótlásnak, vezető továbbképzésének és a vezetői elit megfelelő szintű és minőségű képzését. A közigazgatási idegen szaknyelvi fejlesztési rendszer létrehozása A projekt célja egy európai viszonylatban is egyedülálló, a közigazgatás szaknyelvét a képzés fókuszába helyező idegen nyelvi készségfejlesztésre alkalmas képzési programrendszer, és a hozzá tartozó oktatásinformatikai háttér testre szabása. Roma felzárkózás módszertani támogatása Cél, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok humánerőforrás kapacitása képzések révén el tudja látni a helyi szinten történő társadalmi felzárkózáshoz szükséges adminisztratív és érdekképviseleti feladatokat. Cél a cigány kisebbségi önkormányzatokon keresztül a településeken élő roma emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése. Jogalkalmazás javítása Célja, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő központi jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Új közszolgálati életpálya Célja az új életpálya révén csökkenteni a fluktuációt, valamint növelni a közszolgálati pálya iránti érdeklődést, ami hozzájárulhat a tisztviselői kar korösszetételéből fakadó problémák sikeres kezeléséhez. Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés és azokról tájékoztatás A projekt célja tájékoztatási kampányok szervezése a lakosság részére az e-közigazgatási és egyéb közigazgatási szolgáltatásokról, azok működéséről, elérhetőségéről, igénybe vételének feltételeiről, előnyeiről. Emellett megtörténik a közigazgatási szolgáltatások nyújtásában résztvevő ügyintézők továbbképzése. Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése A konstrukció keretében elektronikus képzési anyagok készülnek a közigazgatási szerveknél dolgozók kompetenciáinak fejlesztése céljából. Emellett távoktatási rendszer és öntanulási módszer kidolgozásához és bevezetéséhez szükséges képzések és kompetencia-fejlesztés is megtörténik.

144


Kormányablakok munkatársainak képzése Az országos szinten felálló kormányablaki hálózat munkatársai számára nyújt egységes színvonalú, az ügyfélszolgálati tevékenység ellátásához szükséges ismereteket és kompetenciákat átadó képzést. Tudásalapú közigazgatási előmenetel támogatása Célja, hogy az Országgyűlés által a 2011. évi XXXVI. törvényben 2012. január 1-i hatállyal megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem képessé váljon a közszolgálati szakemberek felsőfokú képzésére, továbbá a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszer működtetésére, korszerű tananyagok és oktatási módszerek kialakítására, a pályaorientáció, a közszolgálati előmenetel és a közszolgálati pályán maradás céljából szükséges képzések programozási és fejlesztési feladataira. Képzés a konvergencia régióban lévő önkormányzatoknak A kiemelt projekt keretében az önkormányzati munkatársak részére valósulhatnak meg Államhatalmi szervek munkatársainak kompetencia fejlesztése Cél, hogy a Nemzeti Közigazgatási Intézet által működtetett képzési rendszer szolgáltatásai igénybevételével az egyes szervek belső igényeihez igazodó kompetenciafejlesztések valósulhassanak meg 2012-2013 között.

3. prioritás (A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések) Szervezetfejlesztés KMR régiókban levő önkormányzatok számára Szervezetfejlesztés KMR régiókban levő önkormányzatok számára elnevezésű pályázat az 1. prioritási tengelyen megvalósítani javasolt önkormányzati szervezetfejlesztési pályázat a KözépMagyarországi Régió önkormányzatai számára.

EKOP-projektek Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében a következő projektek valósulnak meg:

1.prioritás (A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása) Központosított kormányzati informatikai rendszer kiterjesztése (KKIR 2) A KKIR projektben megkezdett végfelhasználói eszközök korszerűsítését kiterjesszék valamennyi felhasználóra, kiépüljön az egységes nyomtatás-menedzsment rendszer, illetve hogy folytatódjon az alkalmazások indokolatlanul nagy számának csökkentése érdekében az alkalmazáskonszolidáció, melyhez mindenekelőtt az alkalmazások felmérése szükséges. Ezen túl, a központosított kormányzati informatikai rendszer működési környezete, az Egységes Infrastruktúra (EI) háttéreszközeinek korszerűsítése is elengedhetetlen, amelybe nemcsak az új szerverinfrastruktúra kiépítése, hanem a szerverek modern környezetben elhelyezése is kiemelt jelentőségű. Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának modernizációja (OITH) A konstrukció egyszerre két társadalmi eredmény elérését célozza meg: egyrészt a társadalmi esélyegyenlőség növelését a civil szervezetek bejegyzésének és az adatmódosítás felgyorsításával, beleértve a másodfokú eljárást és a felülvizsgálati ügyek elektronikus úton történő

145


bonyolítását is; másrészt a jogbiztonság és a megfelelő üzleti környezet elérését a gazdaság szereplői számára a csőd- és felszámolási eljárások felgyorsításán és az eljárásokhoz kapcsolódó információ hozzáférhetőségének javításán keresztül. Felelősen, felkészülten a büntetés végrehajtásban A projekt célja, hogy maradéktalanul megvalósulhasson a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásainak megfelelő ügykezelés, ügyviteli és ügyintézői alkalmazás a büntetés-végrehajtási szerveknél, mely támogatja szakmai feladataikat és az ezekhez kapcsolódó folyamatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatóság Informatikai infrastruktúrájának komplex fejlesztése A 2012. január 01-én létrejött, s a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében fontos szerepet betöltő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatóság hatékony, független és ügyfélbarát működése érdekében feltétlenül szükséges a rendkívül mértékben elavult informatikai infrastruktúra fejlesztése. Ezen fejlesztések főbb elemei között vannak az optikai hálózat kiépítése, a komplex munkafolyamat irányítási rendszer kialakítása, webes portál létrehozása, SIS2 rendszerrel kapcsolatos feladatok és szükséges hardver igények kielégítése. Az OBH webes és könyvtári szolgáltatásainak, workflow alapú ügykezelésének és az adatvédelmi nyilvántartásának fejlesztése Az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH) jelenlegi működési feltételei nem teszik lehetővé, hogy az állampolgárok jogai érvényesülésének vizsgálatáért felelős szervezet kellően ügyfélbarát módon, rugalmasan végezhesse alaptevékenységét. A projekt az OBH működésének és az állampolgárok által igénybe vehető közszolgáltatásainak modernizációját valósítja meg. A katasztrófavédelmi informatikai rendszerek döntéstámogató szerepének és biztonságának növelése Veszélyes anyagok közúti szállításával kapcsolatos döntéstámogató rendszer; megyei szerverkonszolidáció; katasztrófák elleni védekezésben alkalmazott gépjárművek vonulását támogató komplex térinformatikai rendszer, valamint a hatósági munka döntéstámogató informatikai hátterének biztosítása; az IT rendszerek katasztrófatűrő képességének növelése, mentési, archiválási feladatok biztonságos kialakítása, hálózatbiztonsági megoldások alkalmazása. A katasztrófák elleni védekezésben résztvevő védelmi szervezetek erő- és eszköz adatainak nyilvántartása, riasztásuk, berendelésük és készenlétbe helyezésük informatikai támogatása. Háttér konszolidáció kiemelt projekt Megvalósul a garantált rendelkezésre állású, üzemvitel folytonos működéshez szükséges informatikai szolgáltatási háttér, beleértve a jelenleg nem megfelelő szinten támogatott ügyintézési helyek megfelelő színvonalra való fejlesztését. A projekt eredményeképpen a Középmagyarországi régióban a NAV tovább fejleszti az egységes informatikai rendszer követelményeit figyelembe vevő HR rendszert, valamint a gazdálkodási rendszerének informatikai hátterét. A projekt részeként egyes folyamatok esetén megvalósul a dokumentumok elektronikus kezelése (beleértve az elektronikus kiadmányozást), a papíralapú dokumentumok esetében pedig létrejön az ügyintézők számára biztosított egységes elérési, kezelési lehetőség. Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény egységes kárfelelősségi rendszert határozott meg az agrárium szereplői részére, amely két pilléren, egyrészt az állami kárenyhítési rendszeren, másrészt egy piaci biztosítási struktúrán nyugszik. Jelen projekt célja a módosult agrár-kockázatkezelési rendszer követelményeit teljes körűen kielégítő fejlesztések megvalósítása.

146


A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakrendszeri informatikai fejlesztése A projekt célja a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációját segítő ellátási rendszer korszerű és integrált működését biztosító, a feladatellátásért felelős államigazgatási szervek feladatait támogató informatikai rendszer létrehozása. Adóigazgatási szakrendszerek integrációja A projekt az adóigazgatás rendszereinek integrációját, hatékonyságának növelését célozza. A projekt keretében a végrehajtási rendszer korszerűsítése, valamint az ellenőrzési rendszer megújítása, korszerűsítése történik meg. Felelősen, felkészülten a büntetés-végrehajtásban 2. ütem A konstrukció célja, hogy építve a 2009-2010-es akciótervben nevesített "Felelősen, felkészülten a büntetés-végrehajtásban" nevű projekt eredményeire építve - tovább korszerűsítse a büntetésvégrehajtási intézményrendszer szolgáltatási funkcióját. A fejlesztés megvalósításával gyorsabbá, korszerűbbé válnak a büntetés-végrehajtás folyamatai és feladatkörei. A bírósági szervezetrendszert érintő jogszabályi változásokból eredő fejlesztések a Bírósági Integrált Informatikai Rendszerben és a Vezetői Információs Rendszerben A projekt fő célja az igazságügyi reform következtében bekövetkezett törvényi változásokból fakadó fejlesztési igények megvalósítása a bíróságok működésének szempontjából alapvető, a napi ügyvitelt meghatározó informatikai rendszerek tekintetében. A fejlesztés eredményeképpen a rendszerek alkalmassá válnak arra, hogy folyamatosan és rugalmasan kövessék a strukturális változásokat. "KGR 3" Költségvetési Gazdálkodási Rendszer A támogatási konstrukció alapvető célja a költségvetési végrehajtás reformjának részeként a közpénzek elköltésének, felhasználásának átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tétele, ezzel egyidejűleg pedig az állampolgár-állam, valamint az állampolgár-gazdálkodók közötti kapcsolat e-térbe történő áthelyezése, ezzel elősegítve a tudásalapú társadalom és a hatékony szolgáltató állam kialakulását. Cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése A projekt célja a cégeljárások felgyorsítása, a cégeljárások tekintetében a növekvő adatbiztonság elérése, valamint a céginformációk elérhetőségének javulása, mind az állampolgárok és cégek, mind az államigazgatás és igazságszolgáltatás egyéb rendszerei/szervei számára. Biztonságos elektronikus összeköttetés az Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a megrendelői között A projekt célja, hogy biztonságos elektronikus kapcsolati háló jöjjön létre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében megrendelésre jogosult szervezetekkel es az engedélyezőkkel, ezáltal kiváltva az eddigi papíralapú munkavégzést. Elektronikus Hulladékgazdálkodási rendszer Jelen projekt célja egy olyan hatékony, gyors és biztonságos hulladékgazdálkodási szakrendszer, illetve ehhez teljes integrált informatikai rendszer kialakítása, amely teljes körűen biztosítani tudja a törvényben meghatározott feladatok sikeres elvégzését. A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése, TÉBA (Támogatási Életút Bázis Adatok) A családtámogatás a lakosság 40%-át érintő szociális ellátás. Az EU 2001-től a 20 leggyakrabban igénybe vett elektronikus szolgáltatásként tartja számon. A támogatási konstrukció alapvető célja,

147


hogy olyan, a családtámogatási, a normatív támogatási és a járadék alapú, költségvetésből származó támogatások befogadását, elbírálását és folyósítását támogató integrált ügyviteli rendszer jöjjön létre, mely a jogosítók egyéni nyilvántartásán alapul. A jogosítók országosan egységes nyilvántartása lehetővé teszi a szakmai elbírálások egységes gyakorlatának kialakítását, valamint az ügyfelek adatai hozzáférhetővé válnak az ország bármely pontján működő családtámogatási irodában. Adóalany centrikus adatszolgáltatási modell megvalósítása (ACM) A jelenleg alkalmazott bizonylati szemléletű adatszolgáltatás komoly korlátja mind a hatékony és minőségi döntéstámogatási információszolgáltatásnak, mind pedig az ügyfelek jobb minőségű kiszolgálásának az adóigazgatás terén. A támogatási konstrukció alapvető célja ezért a bevallás, kontroll és egyéb adóügyi adatok adóalany központú, emlékező és fogalmi modellbe való transzformálása és tárolása. Közvetlen cél adatokat elkülönülten kezelni képes adattárház technológiára épülő információs rendszer kialakítása az APEH informatikai rendszerének fejlesztéseként. A fejlesztés célcsoportja az adózók és az APEH társintézményei. Elektronikus levéltár A projekt alapvető célja, hogy a központi államigazgatási szervek és amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok maradandó értékű elektronikus iratainak kezelésére kialakításra kerüljön az elektronikus iratok hosszú távú megőrzését biztosító, az elektronikus levéltári kezelést támogató informatikai infrastruktúra. A fejlesztés eredményeként elérhetővé kell tenni az érintett levéltári anyagot az érdeklődő külső szervezetek és személyek számára. A levéltárak e-levéltári szolgáltatásaikkal a közigazgatás hatékony partnerévé lépnek elő, a levéltári szolgáltatások széles körben elérhetővé tételével növelik az esélyegyenlőséget, hozzájáruljanak a tudásalapú társadalom hatékony kiépítéséhez. Elektronikus levéltári szolgáltatásaikkal a levéltárak elősegítik, hogy az állami és önkormányzati szervek ugyanazt a szolgáltatást kevesebb erőforrással, vagyis költséghatékonyabban láthassanak el. Mezőgazdasági és Környezeti Információs rendszer A mezőgazdasági és környezeti információs rendszer révén megteremtődik az alapja annak, hogy egy ügyfél-tájékoztatási és hivatali interoperabilitási célokat egyaránt szolgáló egységes rendszerbe kerüljön a mezőgazdasági ügyfelekre, illetve a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó minden, állami forrásból elérhető információ. Ez egyrészt a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó főbb térinformatikai alapinformációknak, valamint az ügyfeleknek a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó ügyei során keletkező főbb információknak az összegyűjtését jelentené. Országos támogatás- ellenőrzési rendszer Az országos támogatás-ellenőrzési rendszer projekt célja a hazai- és európai uniós források odaítélési eljárásainak hatékonyabbá tétele két komponensen keresztül: az egyik komponens a jogosulatlan támogatások kiszűrését segítené elő (egy egységes támogatás-halmozódás ellenőrzési rendszer révén), míg a másik egy pozitív ügyféllista és egy integrált ügyfél-minősítési rendszer bevezetését tenné lehetővé. A fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása Mo.-n. (FAIR) A projekt célja az egységes fejlesztéspolitikai tervezést és végrehajtást támogató korszerű és költséghatékony infrastruktúra kialakítása, amelynek alapvető eleme a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) rendszer. A FAIR vezetői információs, elemző és kontrolling rendszer bevezetése a hazai és uniós támogatáspolitikai rendszer egységes tervezésére, végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére fog lehetőséget biztosítani. A projekt célja továbbá a hazai fejlesztéspolitikai források pályáztatásának gyorsítása korszerű, gyors és hatékony papírmentes, ún. e-pályáztatás bevezetésével egy új, pályázatkezelő (ügyviteli, monitoring és

148


információs) rendszer támogatásával. A projekt megvalósulása után mind az uniós, mind pedig a hazai forrású fejlesztéspolitikai támogatástervezés és végrehajtás munkafázisaiban, és a támogatás érintett szereplői számára biztosított lesz a hatékony informatikai támogatás. Ország leltár - integrált nemzeti ingatlankataszter Az Ország leltár multi-projekt fő célja az adattárház létrehozása, melyből az állami tulajdonú ingatlanok, tulajdon részesedések, ingóságok és egyéb vagyonelemek darabszáma és értéke különböző időpontokban lekérdezhető. Az előre definiált riportok mellett az Ország leltár ad-hoc lekérdezésekre is alkalmas kell, hogy legyen. Az adattárházba az MNV és NFA intézményi projektjeiben létrehozott adatnyilvántartásokból történik az adatok betöltése. Ezek a nyilvántartások az ingatlanok esetében folyamatosan támaszkodnak a FÖMI közhiteles ingatlan-nyilvántartására. Az adattárház létrehozásának szakmai felelőse az MNV Zrt., mivel az ingatlanok egy részétől eltekintve az egyéb vagyonelemek tekintetében ez a szervezet rendelkezik a legtöbb adattal. Az Ország leltár multi projekt célja Magyarország integrált nemzeti vagyon-nyilvántartási rendszerének megteremtése. Az Ország leltár multi projekt részeként az INIK projekt a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) intézményi projektjeit foglalja magába. Hivatalos lapok kiadási folyamatának elektronizálása A projekt célja, hogy megoldást nyújtson a hivatalos lapok (Magyar Közlöny, Hivatalos Értesítő) megjelentetésével összefüggő munkafolyamatok hatékony, egyszerű és biztonságos átalakítására, elősegítve a közigazgatáson belüli feladatvégzés szervezeti és informatikai támogatottságát, koordinációját. E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ létrehozása A projekt célja, hogy szabad szoftveres alaptevékenységeket végezzen, elősegítve, hogy Magyarországon jobban elterjedjenek a szabad szoftverek, ennek hatásaként javuljon a közigazgatási informatikai rendszerek interoperabilitása. A kompetencia központ elsősorban bevezetés támogató tevékenységeket végez: honosítás, fejlesztés, terméktámogatás, oktatás, illetve elkészíti az ezeket megalapozó dokumentációkat. EKOP- Központi Illetményszámfejtési Rendszer (KIR) A jelenleg működő Központosított Illetményszámfejtő Rendszer (a továbbiakban: jelenlegi KIR) bevezetése 2002. július 1-én történt meg. Az akkori rendszert kisebb adatkör ellátására tervezték, a mai igényeknél jóval kisebb komplexitással. A rendszer technológiailag elavult, a számfejtés és a könyvelés egymástól elválasztva működik, a jelenlegi adatszolgáltatási igényeket nem tudja teljes mértékben kielégíteni, a számfejtési tevékenység sok utólagos korrekciót igényel. A jelenlegi KIR továbbfejlesztése nem járna kisebb anyagi- és egyéb erőforrás ráfordítással, mint egy teljesen új központi számfejtési rendszer kialakítása, továbbá a meglévő rendszer elavult architektúrája miatt nem tudná kielégíteni a mai, korszerű működésre és adatszolgáltatásra vonatkozó igényeket. A fentiek miatt szükség van egy új Központosított Illetményszámfejtő Rendszer bevezetésére. Webalapú agrárstatisztikai információs rendszer kialakítása és összeköttetése (régi neve ASIR) A projekt fő célja az Agrárstatisztikai Információs Rendszer megújítása és egységes, WEB alapú informatikai hátterének kialakítása, a papír alapú kérdőíveken bonyolított adatgyűjtések elektronizálása az adatszolgáltatói terhek csökkentése céljából. Egységes építésügyi nyilvántartás megalapozása A rendszer kötelező használata megteremti a transzparens, pontos és megbízható adatszolgáltatás alapjait, lehetővé teszi a hatékonyabb hatósági munkát azáltal, hogy elemezhető lesz az egyes tevékenységek hatása. Ezáltal mind a hatóságon belül, mind a lakosság körében

149


várhatóan erősödik a jogkövető magatartás. Az engedély nélküli tevékenységek, illetve a nem megfelelő információk okozta károk (pl. közműátvágás) csökkennek, sőt meg is szűnhetnek. Kormányhivatalok műszaki-gazdasági integrációja A kormányhivatalok a projekt eredményeként kormányzatilag támogatott, szabványosított illetve egységesített gazdálkodási-pénzügyi, ügyviteli, személyügyi, beszerzési, nyilvántartási, informatikai valamint üzemeltetést támogató rendszerekhez csatlakoznak. Egységes standardok szerinti, magas biztonsági szinttel rendelkező, korszerű és költségtakarékos informatika támogatja a funkcionális feladatokat a kormányhivatalok hálózatában. A kormányhivatalok műszakigazdasági hátterének modernizációja szervezettebbé, ellenőrizhetőbbé és nem utolsó sorban hatékonyabbá teszi a kormányhivatalok munkatársainak tevékenységét is. Határon túli magyarságot szolgáló közigazgatási szolgáltatások kifejlesztése A projekt a határon túli magyarság számára fejlesztendő e-közigazgatási szolgáltatások forrását teremti meg. Tervezés és jogalkotás informatikai támogatása A projekt célja, hogy a kormányzati tevékenység megújítására vonatkozó – a Nemzeti Együttműködés Programjából következő – projektek hatékonyságát és eredményeinek mérését támogató informatikai rendszer jöjjön létre. A fejlesztés alapvetően az alábbi részterületekre terjed ki: - stratégiai tervezés megújításának informatikai támogatása, - jogszabályalkotás racionalizálásának, hatásvizsgálatok elkészítésének támogatása, - civil társadalom bevonását ösztönző elektronikus megoldások megvalósítása a jogalkotási folyamat során, - a különböző szintű stratégiai dokumentumokban vállalt célok teljesülésének mérését lehetővé tevő monitoring rendszer informatikai hátterének kialakítása, - minisztériumi feladatkataszter rugalmas kezelését és változásainak nyomon követését segítő elektronikus rendszer létrehozása. Központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP rendszer A projekt eredményeként létrejön: - a közbeszerzési eljárásokhoz kötődő egyes eljárási cselekmények elektronikus támogatása; - a központi beszerzéseket magasabb szinten kiszolgáló központi beszerzési portál; - a beszerzéseknél a védelmi igazgatás – válsághelyzetek kezeléséhez kapcsolódó sajátos igényeit figyelembe vevő informatikai támogatás (minősített szállítók nyilvántartása, azonnali beszerzési mód, kapacitások nyilvántartása vagy azzal kapcsolat). A projekt támaszkodik az EKOP keretében kialakuló egyéb központi szolgáltatásokra. Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer A projekt keretében kialakításra kerül a közigazgatás részére egy olyan informatikai rendszer, s azon egy olyan szolgáltatás (hibrid kézbesítés), amellyel a közigazgatás az ügyfelek felé elektronikus iratairól a hiteles papír alapú értesítéseit elkészíttetheti, s a rendszer a küldeményt hiteles kézbesítésre át is adja. A projekt keretében szintén lehetővé válik egy papír okmányról hiteles elektronikus másolat készíttetés és egyben annak felküldése a közigazgatásnak (inverz hibrid). A kialakítandó központban pedig a levélben beküldött iratok központi bontása, digitalizálása, és digitális formában továbbítása történik meg. Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása Az egyfordulós nyílt pályázat alapvető célja az elektronikus ügyintézés kínálati spektrumának bővítése, konkrétan minél több konkrét eljárási cselekménynél, közigazgatási ügynél és

150


szolgáltatásnál az elektronikus forma alkalmazásának elősegítése részint az ügyfelek elektronikus ügyintézési lehetőségeinek a szélesítése, részint a közigazgatási munka hatékonyabbá tétele érdekében. Ügyfél fogalmába a jogszabályokban ügyfélként megjelölt, mind közigazgatáson kívüli, mind belüli személyek (beleértve a nem természetes személyeket, szervezeteket) beleértendők. Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítására A pályázat alapvető célja a különböző közigazgatási szakrendszereket érintően olyan informatikai fejlesztések támogatása, amelyek elősegítik az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek szélesítését és a közigazgatási munka hatékonyabbá tételét. A pályázat keretében olyan valós igényeket kielégítő közigazgatási infokommunikációs technológiai fejlesztések támogathatók, melyek szükségesek a közigazgatási eljárások és folyamatok egyszerűsítéséhez, elősegítik a közigazgatás és a közigazgatás belső folyamatainak megújítását, közigazgatáson belüli (G2G) informatikai szolgáltatások létrehozását, modernizálását célozzák (back-office fejlesztések), illetve megteremtik az alapját új elektronikus közszolgáltatás nyújtási képességeknek. Kimutatható megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások használatára áttérés (HR, gazdálkodás, intézményi működtetés, iratkezelés) A pályázat célja a funkcionális szolgáltatások rendszerbe integrálása és ezáltal azok olcsóbb működtetése. Ilyen szolgáltatások, amelyek igénybevételére való átállást célszerű támogatni: - a (központi) humánpolitikai szolgáltatás bevezetése, - az intézményi gazdálkodásnál a központi szolgáltatásokra átállás, - az alapvető intézményműködtetési szolgáltatásokra átállás (beleértve az alapszintű irodaautomatizálási környezetet – szövegszerkesztő, levelező rendszer).

2. prioritás (A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések – szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez) Központi elektronikus fizetési megoldás A projekt célja az Elektronikus Fizetési Rendszer (EFER) kialakítása: a központi elektronikus fizetési szolgáltatás és a kapcsolódó elszámolási rendszer létrehozása, mely pontos, intézményhez köthető adatokat biztosít a központi gazdálkodási rendszer számára, láthatóvá teszi a fizetési rendszer működésének költségeit, így a valós gazdálkodás körébe helyezi azokat. A projekt hozzájárul a kis és közepes vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez. Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése A projekt célja a kormányzati portál tartalomfejlesztésének megvalósítása, hogy az teljes körű szolgáltatásokat biztosítson az információnyújtástól az ügyintézésekig az ügyfelek számára. A portálon keresztül biztosítani kell azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül az ügyfélnek lehetősége nyílik egyéni, illetve közösségi formában az állammal folytatott kommunikációra. Digitalizált törvényhozási tudástár A projekt célja olyan integrált felületű portál kialakítása, amely technológiailag semleges módon teszi bárki számára elérhetővé a digitalizált történeti országgyűlési dokumentumokat, jogforrásokat, valamint közigazgatási, jogi és politikai szakirodalmat, intelligens keresőmotorral megkönnyítve a felhasználók keresését. Infokommunikációs eszközökkel támogatott tartalomszolgáltatást biztosít, amely részben az interneten keresztül szabadon, részben dedikált könyvtári számítógépes hálózaton lesz hozzáférhető. A szolgáltatás földrajzi helytől függetlenül, 24 órás rendelkezésre állást biztosít.

151


Elektronikus anyakönyvi nyilvántartás megvalósítása A projekt keretében kialakításra kerül a papíralapú anyakönyv helyett egy országos (központi) közhiteles, elektronikusan vezetett anyakönyvi nyilvántartás, melyből a Központi Rendszer szolgáltatásait felhasználva korszerű, hatékony és gyors adattovábbítás, illetve adatszolgáltatás kerül biztosításra az anyakönyvvezetők, illetve az anyakönyvi adatok igénylésére jogosult szervek és magánszemélyek számára. ESR – az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer Cél az integrált rendszer létrehozásával a segélyhívásokat fogadó rendszerrel együtt működtetve egy, a különböző veszélyhelyzetekben összehangolt irányítást lehetővé tevő, a készenléti szervek között élő és operatív kapcsolatot biztosító tevékenységirányítási keretrendszer kialakítása. Az egyetlen hívószámon történő segélyhívással több, a segélynyújtásban érintett szervezet elérése válik párhuzamosan lehetségessé, és a segélyhívással a bajba jutottak számára történő gyors és összehangolt munka eredményeivel a szolgáltató közigazgatás közvetlenül és konkrét eredményekkel igazolhatja, hogy valóban az emberekért működik, valamint működésének középpontjába a polgárok igényeit és elvárásait helyezi. Ügyfélkapcsolat-fejlesztés kiemelt projekt A projekt célja, hogy a korábbi APEH és a VP alapjain összevont új szervezeti forma előnyeit kihasználva, főként a NAV adó szakterületére fókuszálva továbbfejlessze a személyes, a telefonos – esetenként pedig elektronikus – ügyfélkapcsolatokat, javítsa a szolgáltatások színvonalát, ill. új szolgáltatásokat alapozzon meg. A projekt elsődleges érintettjei a NAV ügyfelei (adóalanyok). Kockázatként az időkritikusság, a műszaki beszerzések sikeressége és a jogszabályi változások sűrűsége merül fel. Telefonos ügyfélszolgálat megújítása Megvalósul azon contact center – szemlélet, amelynek célja a hatékony üzemeltetetés és erőforrás-gazdálkodás, az egységes folyamattervezési szemlélet és oktatási módszertan, továbbá az egységes tudásforrásból történő ügyfélkiszolgálás. Mindezen célok kézzelfoghatóvá tételének eszköze a szolgáltatási szint paramétereinek meghatározása, azok folyamatos monitorozása és eltérés esetén azonnali beavatkozás megkezdése, valamint teljesítményértékelés és minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, betartatása. A kialakított rendszer transzparens működése lehetővé teszi, hogy a vezetői információs rendszeren keresztül a fenntartó szervezet felelősének mindenkor lehetősége legyen információt kinyerni az ügyfélkiszolgálás minőségének állapotáról. Az integrált ügyfélszolgálatok interoperabilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása Cél hogy korszerű, ügyintézést támogató ügyfél- és ügyintézőbarát rendszer jöjjön létre, valamint a közigazgatási rendszerek közötti adatkapcsolatok kialakításával egyszerűsítsük az ügyintézést, az adatok elérését. Az egységes egészként működő, integrált, infokommunikációs eszközök által támogatott ügyfélszolgálatokon az ügyféltől – amennyiben a más hatóságnál nyilvántartott adatainak felhasználásához előzetesen hozzájárul − olyan adat ismételten nem kérhető be, amely más hatóság nyilvántartásában szerepel. Olyan kormányzati stratégiát és eljárásrendet kell kidolgozni, amely teljes körűen garantálja az állampolgár személyiségi jogainak érvényesülését, ugyanakkor ezen hatékony megoldást választók számára képes a szükséges ügyintézési kényelmet biztosítani. E-befogadás Az állampolgárok bevonásának egyik kulcseleme a valós (technikai) elérésük biztosítása, melynek egyik lehetősége az okos telefonokon, táblaszámítógépeken keresztül történő elérés. A projekt a széles tömegek eléréséhez olyan programokat készít, ahol a közigazgatás leglényegesebb

152


szolgáltatásait igen egyszerűen vehetik igénybe az új technikát annyira már nem ismerők, kedvelők, a bonyolultabb kérdésekben pedig szinte magától értetődően jutnak az ügyfélszolgálathoz. A fejlesztés mind a telefonra tölthető alkalmazást, mind az e-befogadásra dedikált központi szolgáltatásokra, s ezek leegyszerűsített tájékoztatási hátterének kialakítására is vonatkozik. Természetes velejárója a projektnek, hogy a más okból lemaradás veszélyesek (látás, hallás sérült) igényeit figyelembe vevő alkalmazásokat is kifejlesztet. Földhivatali folyamatok ügyfélközpontú átalakítása és ahhoz szükséges korszerűsítése A projekt célja a földügyi elektronikus szolgáltatások fejlesztése a kapcsolódó földhivatali munkafolyamatok korszerűsítésével, az adatok és háttér dokumentumok elektronikus elérhetőségének biztosításával mind az ügyintézés, mind a külső felhasználói igények számára jelentős lépést téve a földhivatali e-ügyintézés irányába. Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele A projekt eredményeképpen az ügyfelek számára elérhetővé válik az 'adózói életút' megtekintése, követése elektronikus úton. A projekt során továbbá az adózók jobb támogatása (az elvárt adózási kényelemnövelés, például tényadatok automatikus felkínálása) és a hibák csökkentése (mélyebb ellenőrzések lehetővé tétele) érdekében új szolgáltatási felület kerül kialakításra. Postai agora A postai agora egy olyan, speciális a kistelepülések közigazgatási ügyintézését (adó-, agrár-, egészségügyi igazgatás, hatósági (pl. őstermelői) engedélyek) támogató projekt, ami társadalmi hatásaiban a kistelepülések népességmegtartó erejét is növeli. A nagyvárosokban rendelkezésre álló innovatív infrastruktúrát, szolgáltatást elérhető kell tenni a környező kisebb településeken is. Elengedhetetlenül fontos, hogy a megmaradt néhány helyi intézményben elérhetővé váljanak a legmodernebb technológiák és szolgáltatások, miközben ezek a helyi közösségek erősödését is szolgálják. Intelligens bírósági határozatkereső rendszer A projekt elsődleges célja a bírói joggyakorlat egységesítése, a bírák felkészülésre fordított idejének csökkentése, a bírósági képzés hatékonyabbá tétele a hasonló döntések felkutatásának támogatásával egy intelligens elemző rendszer kifejlesztésének segítségével. A rendszer egy részének nyilvános elérésének biztosításával, a jogkereső közönség, a perbeli képviselők munkája is hatékonyabbá tehető. Új AT módosítással érintett. Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő) A projekt céljai közt a legfontosabbak, az elavult technológiát és nem megfelelő üzemeltetési biztonságot adó géptermi kapacitások kiváltása magas színvonalú üzemeltetési környezetet és hatékonyabb működtetést adó géptermekkel. E cél érdekében több helyszínen (2 illetve 4) összesen kb. 600 m2 új adatközponti alapterület jön létre, melyek lehetőséget biztosítanak új kormányzati rendszerek elhelyezésére, a felhő alapú működésben érintett szerverpark elhelyezésére, valamint egyes meglévő rossz állapotú géptermek kiváltására későbbi kijelölés alapján. A projekt eredményeképpen olyan informatikai számítási kapacitás áll majd rendelkezésére, amely a későbbi kormányzati projektek jelentős részénél a hardver beszerzést szükségtelenné teheti, mivel a központi kormányzati felhőben megvalósul az infrastruktúra, mint szolgáltatás (IaaS). Kormányzati hálózatbiztonsági korai figyelmeztető rendszer és szolgáltatás kialakítása A projekt célja, hogy jöjjön létre a Központi Rendszeren egy igényekhez igazítható, a hálózatbiztonsági védelmet támogató szolgáltatás, ami lehetővé teszi a kockázatok, fenyegetések és események felismerését és jelzését a lehető legkorábbi szakaszukban, valamint támogatást tud biztosítani a védelem szereplői számára a leghatékonyabb intézkedések végrehajtása során. A

153


kialakítandó szolgáltatás lehetőséget ad a Központi Rendszer teljes hálózatbiztonsági állapotának folyamatos nyomon követésére, illetve az egyes részeinek, szegmenseinek vagy csatlakozási pontjainak hálózatbiztonsági állapotának felügyeletére. Kormányzati intézmények központi telephelyein végberendezések modernizációja A projekt célja, hogy a kormányzati- és közigazgatási intézmények 79 központi telephelyén 81 intézmény, 87 végberendezésének modernizációjával az elérési hálózat aggregált sávszélességét minimum 100 Mbps-ra növeljék. A projektben megvalósított fejlesztésekkel az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételének hatékonyságát lehetséges javítani, továbbá nagymértékben lehet emelni az intézmények belső- és egymás közti kommunikációra igénybe vett szolgáltatásainak minőségét. Új AT módosítással érintett. Belügyi, hatósági és közintézményi internet-hozzáférést nyújtó szervek informatikai végberendezéseinek korszerűsítése A projekt célja, hogy a NISZ Zrt. által működtetett Közháló rendszerben emeltszintű internetszolgáltatással ellátott 1250 intézmény telephelyén lévő hálózati berendezéseinek cseréjével lehetővé tegye az internet sávszélesség növekedését, csökkentse a meghibásodások miatti kieső forgalmi időszakok tartamát. A fejlesztéssel közvetlenül javul az intézmények Közháló szolgáltatásokhoz hozzáférése, saját weboldalaik üzemeltethetősége, a saját működési hatékonyságuk. Új AT módosítással érintett. Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kiépítése A projekt célja olyan kártyarendszer kialakítása, amely révén a jövőben a rendszerhez csatlakozó különböző állami és egyéb kártyakibocsátók kompatibilis kártyatechnológia és elfogadói környezet alkalmazásával, magas fokú biztonságot és elektronizáltságot nyújtó logisztikai rendszerben, központilag kezelt és hitelesített adatok felhasználásával nyújtják majd szolgáltatásaikat. Egészségbiztosítási ügyfélkapcsolatok fejlesztése A projektben valós ügyfélkapcsolati rendszer (CRM) kialakítása történik meg, elsősorban a szolgáltatók, mint ügyfelek felé biztosítva a hatékony kapcsolattartást, ügyintézést, az alapvető nyilvántartások szolgáltató képes alapnyilvántartássá szervezését. A projekt lehetővé teszi az ellátások finanszírozásának jobb megalapozását, pontosabb követését. Teljeskörű ügyfélazonosítás Az új azonosítási megközelítés a piaci trendeket figyelembe véve nagyobb szabadságfokot biztosít az ügyfélnek, lehetővé téve az állami költségvetést nem terhelő megoldások alkalmazását is. A projekt keretében kialakul a teljeskörű ügyfélazonosítási rendszer. Itt alapvetően a személyek (mind a természetes, mind az egyéb, természetesen külön-külön feladatként értelmezve) hiteles nyilvántartása egészül ki olyan új elemekkel, amelyek az azonosítás, elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés hatékonyabb és olcsóbb megoldásait biztosítják magasabb garanciális szintek mellett. Ennek egyik fontos eleme a rendelkezés nyilvántartás-szolgáltatás kialakítása, amelyben az érintett (személy) azonosítására, kapcsolattartására, adatkezelésére vonatkozóan megszorító (például magasabb biztonsági szintű azonosítás megkövetelése), illetve megengedő rendelkezést tehet (például normál e-mail kapcsolat igénylése). A jogbiztonság garantálásához kialakításra kerül (a szűken vett belső állami feladatkörre) az állami hitelesítés szolgáltatás. Ez egyrészt az állam nevében történő gépi hitelesítésekhez szükséges igazolásokat (tanúsítványokat) adja ki, másrészt a kézi kiadmányozási feladatokhoz megfelelő biztonsági szintű aláírási lehetőséget tesz lehetővé. A projekt keretében valósul meg az azonosítók közti átjárhatóságot biztosító (így magasabb kényelmi szintű azonosítási szolgáltatások kialakítását lehetővé tevő) összerendelési szolgáltatások kialakítása is, amely az interoperabilitás egy olcsó, hatékony megoldását biztosítja. „A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv implementálása (SZIR)” projekt részbeni megvalósítása.

154


Ágazati pályázat a közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató fejlesztésekre A jelen pályázat célja olyan közigazgatási szakrendszereket érintő informatikai fejlesztések támogatása, amelyek elősegítik az elektronikus ügyintézés elterjesztését, valamint a közigazgatási munka hatékonyabbá tételét. Cél továbbá a közigazgatási szakrendszerekhez való hozzáférés javítása az elektronikus közigazgatási szolgáltatások széles körben való elterjesztése érdekében. Minél több konkrét eljárási cselekménynél, közigazgatási ügynél és szolgáltatásnál elő kell segíteni az elektronikus megoldások alkalmazását, az ügyfelek elektronikus ügyintézési lehetőségeinek szélesítését.

3. prioritás (az 1. és 2. prioritási tengely céljainak megvalósítása a Közép-magyarországi régióban) Központosított kormányzati informatikai rendszer kialakítása A Projekt tárgya a „Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer” kialakítása, illetve a rendszer kialakításának befejezése olyan anyagi és szellemi hozzáadott értékek előállításával, amelyek a fejlesztés eredményeképpen lehetővé teszik a központi kormányzatban a KSZF szolgáltatási körébe tartozó intézményekben az infokommunikációs infrastruktúra és alapszolgáltatás, mint ellátási rendszer, biztonságos, magas minőségű és költséghatékony fenntartását, működtetését. (EKEIDR) Egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelés megvalósítása A projekt célja, hogy valamennyi minisztériumban egységes irat- és dokumentumkezelő alkalmazás kerüljön kialakításra, amely felváltja a minisztériumok jelenlegi, egymástól eltérő iratkezelési gyakorlatát, mind a kialakult folyamatok, mind az informatikai rendszerek vonatkozásában. A kialakítandó rendszer egyaránt magába foglalja az iratkezelési folyamatok egyszerűsítését, egységes szabályozását, továbbá az irat- és dokumentumkezelési folyamatot támogató szoftver bevezetését. Ágazati pályázat a Közép-magyarországi régióban megvalósítandó fejlesztésekre Többlet forrás biztosítása az egyfordulós pályázathoz, melynek célja olyan informatikai fejlesztések végrehajtása a Közép-magyarországi régióban amelyek az operatív programban megfogalmazott beavatkozási irányok (Közigazgatási belső folyamatok megújítása és elektronizálása; Hozzáférést szolgáló fejlesztések) megvalósulását szolgálják. A Rendőrség elektronikus feldolgozó rendszerének korszerűsítése a KMR régióban A projekt célja a Rendőrség elektronikus feldolgozó rendszerének korszerűsítése, bővítése, átstrukturálása, egyes közigazgatási folyamatok elektronizálása, valamint az informatikai biztonság növelését célzó hardverkörnyezet és egyéb technikai eszközrendszer fejlesztése a KMR régióban. Önkormányzati ASP központ felállítása A projekt egy olyan központi elektronikus alkalmazás-szolgáltató (ASP) központ kialakítását célozza meg, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzati feladatellátás és belső működés támogatását a Közép-magyarországi régió vonatkozásában.

155


A 13. FEJEZET RÉSZLETES TÁBLÁI 81. táblázat: A kiküldés előtt lévő és EUB-i döntéssel még nem rendelkező nagyprojektek kifizetései

Projekt

OP

Kormány által elfogadott nagyprojektek státusza

Leszerződött támogatás

Kifizetett támogatás

Költségnyilatkozat

(Mrd Ft) 2012.01.03-ig

Kifizetett / leszerződött támo-gatás

Költségnyilatkozatban elszámolt összeg / Kifizetett támogatás

1

A budapesti Margit híd rehabilitációja

KMOP

Kiküldés előtt

6

4,7

0,0

78%

0,0%

2

Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodás

KEOP

Kiküldés előtt

22,5

0,1

0,0

0%

8,1%

3

SzajolPüspökladány vasútvonal

KÖZOP

Kiküldés előtt

157,8

4,5

0,6

3%

14,4%

4

Záhony térség belső logisztika

KÖZOP

EUB-nak megküldve

24,2

15,8

2,4

65%

15,0%

5

Duna projekt

KEOP

EUB-nak megküldve

30,1

0,2

0,0

1%

5,6%

6

Budapest 1-es, 3-as villamoshálózat korszerűsítése

KÖZOP

EUB-nak megküldve

37,7

0,2

-

0%

-

7

BudapestEsztergom vasútvonal

KÖZOP

EUB-nak megküldve

59,3

0,5

0,0

1%

5,7%

337,6

26

3,1

-

-

NSRK

82. táblázat: Fejnehéz programok Bizottság és kedvezményezettek felé teljesített kifizetései Elszámolás az Európai Bizottsággal 2011.12.31-ig

Sorcímkék

Bizottsági előleg

Benyújtott időközi kifizetés

N+3Összesen as cél

Millió EUR

Program

Összes Bizottsági kifizetés / N+3-as cél

A programok előrehaladása 2011.12.31-ig

Leszerződött összeg

%

Kifizetett összeg

Mrd Ft

Kifizetett összeg / Leszerződött összeg

%

ÁROP-KMR

5,7

11,1

16,8

14,1

119%

6,7

4,3

64%

EKOP-KMR

6,9

18,2

25,1

24,6

102%

10,5

6

57%

TÁMOP-KMR

57,7

128,1

185,8

142,9

130%

86

59

69%

KMOP

132

729,8

861,8

471,9

182%

374,5

214,3

57%

156


NÉHÁNY JÓ GYAKORLAT BEMUTATÁSA

Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése Projekt címe:

Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Nyugat-magyarországi régió (HU022) Települések: Sopron, Harka, Nagycenk, Lövő, Bük, Acsád, Szombathely, Ják-Balogunyom, Egyházasrádóc, Körmend, Csákánydoroszló, Alsórönök, Szentgotthárd

Operatív Program, Prioritás:

KÖZOP 2. Prioritás

Időtartam:

2009.01– 2014.12.

Célkitűzés:

Konvergencia

Támogatás összege:

Teljes projektköltség: € 198 024 440 EU társfinanszírozás: € 168 320 774 (KA) Nemzeti hozzájárulás: € 15 203 666 Saját forrás: € 14 500 000

Kedvezményezett:

Név: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Szervezet: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Cím: H-9400 Sopron, Mátyás király utca 19. E-mail: [email protected] Web: www.gysev.hu

Az intézkedés és a projekt bemutatása

A konstrukció célja a biztonságos elérhetőség javítása, a globális és a regionális versenyképesség növelése, illetve a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése. A vasúti törzshálózaton belüli fejlesztések elsősorban a TEN-T hálózathoz tartozó szakaszokra koncentrálnak, melyeket komplex módon, a kapcsolódó informatikai, telematikai, biztonsági fejlesztések egészítenek ki. A vízi út fejlesztése tekintetében a Duna hajózhatóság előkészítése a cél. A projekt célja: A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal fejlesztése, mely 116 km hosszú egyvágányú vasútvonal a Bécs – Sopron – Szombathely – Szentgotthárd – Graz korridor magyarországi szakasza. A projekt eredményei és szakmai hatásai a projekt bemutatásánál kerülnek említésre. Tevékenységek és eredmények: -

A projekt eredményei és hatása -

-

A teljes vonalon megtörténik a jelenlegi 60-80km/h-ról 120 km/h közlekedési sebesség megteremtése, és a tengelyterhelés felemelése 210kN-ról 225 kN-ra A már villamosított és korszerű biztosítóberendezéssel felszerelt Sopron – Szombathely vonalszakaszhoz hasonlóan a Szombathely – Szentgotthárd közötti vonalszakasz villamosítása és azon korszerű biztosítóberendezés telepítése is megvalósul 55 cm magasságú peronok épülnek A nemzetközi tehervonatok számára négy állomáson megtörténik a vágányok hosszának meghosszabbítása 750 m-re Az útátjárók korszerű biztosítóberendezéssel kerülnek felszerelésre, illetve ahol lehetséges ott megszűntetésre. Két városi útátjáró kiváltása történik meg különszintű kereszteződéssel A személyszállítás minősége 4 db új, korszerű, elektromos motorvonat

157


beszerzésével kerül növelésre. 2. Várható gazdasági hatások -

az utazóközönség és az áruszállítás igényeinek költséghatékony kielégítése a menetidő csökkentése mind az utas-, mind az áruforgalomban az utazóközönség és az áruszállítás részére nyújtott szolgáltatás minőségének javítása a szállítási és közlekedési biztonság növelése a környezeti terhelés – zaj és légszennyezés - erőteljes csökkentése a régió elérhetőségének javítása, ezáltal a regionális és a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, a turizmus bővítése, a régió gazdaságának és iparának fejlesztése

3. Várható társadalmi hatások A projekt megvalósítása növeli a társadalmi mobilitást, az emelt peronok (sínkorona feletti 55 cm) és az akadálymentesített állomások és megállóhelyek alkalmazásával az infrastruktúra elérése szélesebb embercsoport számára (idősek mozgáskorlátozottak) javul. A projekt hat a közlekedési módok arányára, a közösségi közlekedés választására ösztönözve az utazókat. A projekt hátterének bemutatása (szükségesség): A Kormány a vasúti nagyprojektet és a támogatási kérelem brüsszeli benyújtását 2008. december 17-i 1661/MeH/2008 sz. határozatával 48,6 milliárd Ft összköltséggel, ill. 45,055 Mrd Ft támogatással, 245,5 Ft/euró árfolyamon hagyta jóvá. A Támogatási Kérelem dokumentáció az Európai Bizottság részére 2009. január 6-án került benyújtásra. Az Európai Bizottság a projekt Támogatási Kérelmét 2009. augusztus 14-én hagyta jóvá.

Stratégiai kontextus

A munkák finanszírozására a Támogatási Szerződés 2009. január 28-án lépett hatályba nettó 45 055 250 000 Ft támogatási összeggel. A projekt a 2. Prioritás keretében valósul meg, amelynek – a kivitelezési munkák mellett – része 4 db villamos motorvonat beszerzése is. Az OP/Prioritás és projekt eredeti célkitűzéséihez való illeszkedés bemutatása A projekt megvalósítása hozzájárul a Közlekedés Operatív Program és annak érvényes Akciótervében meghatározott célkitűzésekhez. A fejlesztés a régió egyik legfontosabb vasúti fejlesztése, amelyet az OP is tartalmaz. A projekt összhangban van az OP 2. Prioritásával (Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása). A projektben szereplő vasútvonal az Európai TEN-T vasúti hálózat részét képezi. A tervezett projekt megfelel az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) törekvéseinek. Projektmenedzsment A támogatás elnyerése, és a projekt végrehajtásának szakszerű megvalósítása érdekében az IH és a KSZ iránymutatásai valamint a GYSEV Zrt. 5/2005sz. Vezérigazgatói Utasítása alapján projekt szervezet került kialakításra. A projektszervezet végzi a projekt irányítását, kontrollját és a kommunikációját.

A projekt végrehajtása

E feladatok összessége stratégiai és operatív végrehajtói szinteken kerül megvalósításra. A stratégiai szintet képviseli a projekt szponzora és a projekt irányító bizottsága, melynek tagjai kapcsolatot tartanak a projektvezetőn keresztül az operatív szinttel. Az operatív munkavégzés munkacsoportokban (11) történik, a munkacsoportok munkáját projektkoordinátorok (2) fogják össze. A projektvezető a projekt koordinátorok közreműködésével napi operatív munkakapcsolatban van a munkacsoport vezetőkkel és a projekt tagokkal. A munkavégzés eredményeinek összefoglalása, a feladatok áttekintése, teljesülésük vizsgálata, a döntések meghozatala, illetve a projektirányító bizottság részére történő előkészítése heti rendszerességű projektértekezletek keretében történik. A projektet külső szakmai tanácsadók, szakértők segítik és támogatják. Sikertényezők

158


Időben nem elhúzódó előkészítés, amelyhez szorosan kapcsolódott a projekt kivitelezési fázisa. Felkészült, tapasztalt projektmenedzsment team. Jó együttműködés a hatóságokkal, különböző közreműködőkkel.

A projekt számszerűsíthető eredményei (indikátorok): Eredmény/Mutató/Indikátor

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

fő

0

110

csoport

0

2

db

0

4

Output indikátor Az újonnan épített és korszerűsített pálya hossza Új különszintű vasúti-közúti keresztezési műtárgyak Motorvonat

159


Józsefváros Magdolna Negyed Program II. Projekt címe:

Budapest - Józsefváros Magdolna Negyed Program II. (MNP II.)

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Budapest, Közép-magyarországi régió (NUTS 2)


KMOP, 5. prioritás (A települési területek megújítása)

Időtartam:

2009. szeptember – 2011.május

Célkitűzés:

Versenyképesség


Teljes projektköltség: € 7 022 946 EU társfinanszírozás: € 5 259 835 (ERFA) Nemzeti hozzájárulás: € 928 206 Saját forrás: € 834 905

Kedvezményezett:

Név: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Szervezet: Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Cím: 1083 Budapest, Práter u. 22 E-mail: [email protected], [email protected] Web: www.jozsefvaros.hu, www.rev8.hu Az intézkedés bemutatása A konstrukció alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása több eszköz integrált alkalmazása révén. A leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészek egyrészt az ipari technológiával épített lakótelepeket és környéküket jellemzik, ahol kiemelt problémát jelent az épületek rossz fizikai állapotából adódó, pazarló energiafelhasználás. Másrészt problémát jelentenek a rossz fizikai állapotú és komfort nélküli lakásokkal jellemezhető hagyományos beépítésű városrészek jelenléte, amelyek integrált fejlesztése szükséges a leszakadás megállításához és a társadalmi integráció elősegítéséhez. A projekt céljai


A Magdolna Negyed Program II. (MNP II.) Budapest Józsefváros Magdolna Negyed Népszínház utca - Fiumei út - Baross utca - Koszorú utca - Mátyás tér - Népszínház utca által határolt területen valósult meg, a Magdolna Negyed Program I. (MNP I.) folytatásaként. Az MNP II. folyamán a következő integrált feladatokra került sor: épületmegújítás a lakók bevonásával, közterület rehabilitáció, közösségfejlesztés, szociális és bűnmegelőzési programok, oktatásfejlesztés, foglalkoztatás és vállalatélénkítő programok. Az MNP II. célja a társadalmi kapcsolatok és kohézió erősítésén keresztül a biztonságos és élhető lakókörnyezet kialakítása a lakók bevonásával, illetve mindazon feltételeknek a biztosítása, amelyek a negyedben élők számára képesek a saját fejlődésükhöz, továbbá a negyed talpra állásához és fenntartható fejlődéséhez szükséges segítséget nyújtani. Az MNP II. célja a társadalmi kapcsolatok és kohézió erősítésén keresztül a biztonságos és élhető lakókörnyezet kialakítása a lakók bevonásával, illetve a negyed fenntartható fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása. Hosszú távú cél:



Egy erős identitással rendelkező, társadalmi kapcsolatokban gazdag, sokszínű, szolidáris közösség létrehozása; Közép távú cél:



A negyed életminőségének fejlesztése a közösség bevonásával, megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása; Rövid távú cél:



A romló társadalmi folyamat megállítása. Megerősödik a társadalmi kohézió, működő mikroközösségek jönnek létre, majd a szomszédsági tanács megalakításával egyre több ember vesz részt a megújításban.

160


A projekt outputjai és eredményei   

A projekt eredményei és hatása

A fejlesztések által közvetlenül 12 000 lakót érint a projekt 16 önkormányzati tulajdonú bérház és 7 társasházi épület került felújításra A fejlesztés nyomán 18 új köz- és profitorientált szolgáltatás jött létre az akcióterületen  Helyi társadalmi akciókban legalább 500 fő vett részt 2  9300 m alapterületű közterület újult meg  Az önkormányzati épületek megújításban aktívan 200 helyi lakos vett részt A projekt (várt) hatásai A program megvalósulásának eredményeként elérhető, hogy az évek óta tartó szegregációs folyamat megáll, a Magdolna negyed egyre inkább egyedi arculatú, de a környező területekhez szervesen kapcsolódó városrésszé válik. Háttérinformáció


A Magdolna Negyedre a budapesti átlaghoz képest alacsonyabb iskolázottsági és képzettségi szint, magas munkanélküliség, halmozottan hátrányos családok magas koncentrációja, etnikai szegregáció, alacsony gazdasági potenciál, erőszakos bűnözés és leromlott települési környezet jellemző. A Negyed lakásállományára alapvetően az önkormányzati tulajdonú bérházak jellemzők, melyek aránya meghaladja mind a fővárosi, mind a kerületi átlagot. A hosszú évtizedes elmaradt felújítások és a tulajdoni gondoskodás hiánya az épületállományt teljesen lepusztította. A legelhanyagoltabb állapotban a tisztán önkormányzati tulajdonú bérházak vannak, amelyekben a közös terek és gépészeti hálózatok állapota kritikus. Mindez együttesen indokolja a tervezett fejlesztéseket, programokat. Már az MNP I. program 2005-ös megkezdése előtt elindultak a fejlesztések a városrészben, illetve annak vonzáskörzetében mind önkormányzati, mind magánerős beruházások keretében. Az MNP I. időszakában bérházak, lakóházak építése, valamint közterület-rehabilitáció történt meg 2005 és 2008 között; a program jellegzetessége az volt, hogy kizárólag 100%-ban önkormányzati tulajdonú lakóépületek megújítására került sor. Az MNP II. keretében a következő tevékenységek megvalósítására került sor: épületmegújítás a lakók bevonásával (16 önkormányzati és 7 társasházi tulajdonú épület újul meg), közterület rehabilitáció, közösségfejlesztés, szociális és bűnmegelőzési programok, oktatásfejlesztés, foglalkoztatás és vállalatélénkítő programok. A KMOP horizontális politikai szempontjai közül számos megfeleltethető az MNP II. céljainak. Többek között a romák társadalmi integrációjának elősegítése tekintetében a regionális operatív program kiemelt figyelmet fordít a társadalmi,gazdasági szegregáció felszámolására, a pozitív diszkriminációra, a kulturális identitás megőrzésére és az egyenlő hozzáférés biztosítására a komplexitás és az integráció elve mentén. Az oktatási szegregáció csökkentése, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében kulcsszerep hárul az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikára, amelynek révén e szempontokat meghatározott kritériumok alapján minden oktatási célú beruházás kapcsán érvényesíteni kell. Projektmenedzsment


Fővárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Önkormányzat 1997-ben határozta el együttesen, hogy az önkormányzatoktól szervezetileg független, de általuk ellenőrzött, szakmailag magas színvonalon működő társaságot hoznak létre a fejlesztési és rehabilitációs feladatok elvégzéséhez szükséges munkálatok irányítására, szervezésére. 1997.08.01-én alakult meg a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Részvénytársaság - Rév8 Rt., 60 millió forintos alaptőkével. A Társaság jelenlegi tulajdonosai a Józsefvárosi Önkormányzat 60.9%-os és a Fővárosi Önkormányzat 39.1%-os részesedéssel. A társaság Részvénytársaság formájában működő, alapvetően a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából közfeladatok ellátását végző, integrált szakmai szervezet. A társaság vezetése 1999-ben a kerületi stratégiaváltáshoz illeszkedően alakította ki a társaság szervezetét. A szervezet ötvözi magában a közérdekű és a piaci szemléletet. A szakmai munka magas minőségét a városfejlesztés összetett tevékenységének megfelelően összeállított sokoldalú, kvalifikált szakembergárda biztosítja. A 30 fő között megtalálhatók építészmérnökök, várostervezők, közgazdászok, jogászok, szociológusok és szociális munkások, valamint geográfusok egyaránt. A társaság munkáját 5 fős igazgatóság irányítja, az igazgatóság tagjai közül 2 főt a kerületi, 2 főt a fővárosi önkormányzat választ és tagja még az igazgatóságnak a

161


vezérigazgató is. A társaság feletti hatékony önkormányzati kontrollt az 5 fős felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló biztosítja. Sikertényezők A projekt sikerességének kulcsa a hosszú és precíz előkészítés. Az országban az egyik legrégebben működő, sikeres városfejlesztési társaság, a Rév8 Kft. menedzselte a projektet, és készítette elő a „Magdolna- programot”, melynek jelen projekt képezi a második ütemét. A kerület vezetésének és a vele hatékonyan együttműködő városfejlesztési társaság stratégiai szemléletének köszönhető, hogy a kerület lakóinak igényeihez igazodó, a társadalmi problémákra reflektáló, jól előkészített szociális városrehabilitációs program megvalósulhatott.

A projekt számszerűsíthető eredményei (indikátorok): Eredmény/Mutató/Indikátor

Mértékegység

Bázisérték

Célérték

A fejlesztések által közvetlenül érintett lakónépesség

fő

12 000

12 000

A fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma az akcióterületen

db

192

210

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

fő

200

500

Felújított közterületek alapterülete

m

5000

9300

Output indikátor

2

Eredményindikátor A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás

kJ

0

3

Az önkormányzati épületek megújításban aktívan résztvevő lakók száma

fő

50

200

Dankó utcai közösségi szabadidőudvar használóinak száma

fő

0

250

162


A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak fejlesztése Projekt címe:

„A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak infrastrukturális és informatikai fejlesztése”

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Miskolc


TIOP-1.3.1-10/1

Időtartam:

2011.01.01-2012.09.30

Célkitűzés:

Konvergencia


Teljes projektköltség: 1 317 300 000 Ft EU társfinanszírozás: 1 118 811 756 Ft Nemzeti hozzájárulás: 131 624.912 Ft Saját forrás: 65.812.457 Ft

Kedvezményezett:

Szervezet: Miskolci Egyetem Cím: 3515 Miskolc, Miskolc-egyetemváros E-mail: [email protected] Web: www.uni-iskolc.hu Az intézkedés célja: A szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban. A projekt célja: A projekt globális célja, hogy hozzájáruljon az Észak-magyarországi régió versenyképességének és vonzerejének növeléséhez, segítse a régió gazdasági és társadalmi modernizálását, a foglalkoztatási problémák enyhítését. Ennek érdekében a Miskolci Egyetem a kiválasztott stratégiai kutatási területeken kiválósági központokat (KK) fejleszt, kompetencia alapú hálózatépítést generál, törekedve a nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges kritikus tömeg felépítésére. A projekt konkrét célja a TÁMOP 4.2 Miskolci egyetemi kutatási fejlesztések infrastruktúrájának biztosítása az alábbiak szerint:




    

A kiválósági központok (Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás KK, Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia KK, Mechatronikai és Logisztikai KK, Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák KK) gép, műszer, berendezés és eszköz infrastruktúrájának A kiválósági központok informatikai infrastruktúrájának (hardver és szoftver) – elsődlegesen minőségi – fejlesztése A kialakításra kerülő laboratóriumok elhelyezéséhez minimálisan szükséges átalakítási, felújítási munkálatok azokhoz kapcsolódó fizikai akadálymentesítés. Az új ismeretek átadására szolgáló oktatási központ (Felnőttképzési Regionális Központ) informatikai infrastruktúrájának (hardver és hálózat) megújítása A tudás és a kutatási eredmények kor színvonalán történő – papír alapú – kiadhatóságának infrastrukturális támogatása Az Intézmény info-kommunikációs akadálymentesítésének folytatása a kapcsolódó területeken (kioszkok beszerzése, szoftver beszerzések)

A projekt outputjai és eredményei: A projekt eredményei és hatása

A projekt párhuzamos, elválaszthatatlan egységet képez a TÁMOP-4.2.1.B10.2/KONV projekt négy stratégiai célkitűzésével, melyek a következők: szellemi potenciál fejlesztés, kutatási infrastruktúra fejlesztés, stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése és az Egyetem kapcsolatrendszerének fejlesztése. A projektben a kutatási infrastruktúra fejlesztések az elsődlegesek, a stratégiai területek mentén szervezett kiválósági központokban. A fejlesztések révén multifunkcionális terek jönnek létre, amelyek kiszolgálják a K+F+I+SZ+O területek

163


igényeit; az elérhető legjobb technológiákból létrejön a minőségi változásokat generáló kritikus tömeg; megteremtődnek az inter- és multidiszciplináris kutatások lehetőségei. A kiválósági központok gazdaság szereplőivel tervezett hálózatos együttműködései jelentősen növelik az oktatás minőségét, erősítik a diplomás szakemberek régióhoz kötődését és tudásalapú hátteret adnak a térségi gazdaságfejlesztési programokhoz, a befektetői környezet vonzóbbá tételéhez. A projekt (várt) hatásai: A projekt végrehajtása elősegíti az Észak-magyarországi régió versenyképességének növelését a Miskolci Egyetem aktív, minőségi szerepvállalásával, globális jelentőségű és regionális relevanciájú stratégiai kutatási területeken szakmai kiválóság felmutatásával és fejlesztésével. A kiválósági központok piacképes K+F+I+SZ+O eredményeivel növelik az Intézmény tudományos hatását és szerepét a nemzetközi tudományos közéletben és a régió vonzerejét a gazdasági élet szereplői számára. A Miskolci Egyetem szellemi potenciáljának növelése, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése és az Intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése a K+F+I+SZ bevételeket növeli, ezáltal forrásokat teremt a további minőségfejlesztéshez. Esélyegyenlőség A Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) Esélyegyenlőségi Bizottság működését írja elő. A Miskolci Egyetem Szenátusa a törvényi kötelezettségeknek történő megfelelés és az Esélyegyenlőségi Bizottság feladatkörének eredményes ellátása érdekében Esélyegyenlőségi Tervet alkotott. Az ebben foglaltakkal összhangban, az Intézményben az épületek teljes körű akadálymentesítésére került sor. Intézkedések történtek az infokommunikációs akadálymentesítés területén is. Az esélyegyenlőség tárgyi feltételei az Intézményben adottak, további fejlesztésre a képzések rugalmasságának fokozása ad lehetőséget. A Miskolci Egyetem az akadálymentesítés terén végzett tevékenységéért megkapta a szociális és munkaügyi miniszter elismerő oklevelét (2006), valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium elismerését (2007). Környezeti fenntarthatóság A Miskolci Egyetem rendelkezik Fenntartható Fejlődési Stratégiával, amelynek megfogalmazásához a Miskolci Egyetem rögzítette a megelőző évek intézményi kibocsátásait és meghatározta azokat a fejlesztési irányokat, amelyek következtében csökkenthetők a káros kibocsátások illetve nőnek a hulladékok újrahasznosításának esélyei. A projekt, illetve a TÁMOP-4.2.1.B-10.2/KONV projekt keretében működő kiválósági központok közül az egyiknek, a Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központnak a tevékenysége kifejezetten a környezeti fenntarthatóság területéhez kapcsolódik. A természeti erőforrás-gazdálkodás és az energiagazdálkodás területén, mint a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú területein végzett stratégiai kutatások közvetlenül is a környezeti fenntarthatóság céljait szolgálják.

164


Háttérinformáció


Az Észak-magyarországi régió társadalmi jellemzői A régió lakossága 2009. január 1-én 1 223 328 fő volt, amely az ország népességének 12,2%-a. A lakónépesség száma szerint az Észak-magyarországi régió a negyedik helyen áll. Régiós szinten a 2008. évi adatok szerint a foglalkoztatási arány 43,7 % (az országos átlag 50,3 %), az aktivitási arány 50,4 % (az országos átlag 54,6 %), míg a munkanélküliségi ráta 13,4 %.A sikeres munkaerő-piaci részvételnek egyik feltétele a foglalkoztatottak megfelelő iskolai végzettsége. A felsőfokú végzettségűek hányada Észak-Magyarországon 17,6 % volt, ez a harmadik helyet biztosította a régiók rangsorában, de elmaradt az országos átlagtól. Az iskolázottság javulása ellenére 2005-ben továbbra is Észak-Magyarországon a legkisebb, 10,8 % a 25 éves és idősebb népesség között az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők hányada (hazai átlag 14,7 %). A tervezett projekt szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a régióban az oktatási, iskolázottsági szint javítása elősegítheti a gazdasági hátrányok leküzdését, a munkanélküliség mérséklődését. Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzetének bemutatása Az Észak-magyarországi régió a nemzetgazdasági szintű GDP 7,9 %-át állította elő 2007-ben. Az egy főre jutó GDP 1 619 000 Ft/fő, ami 64,1 %-a a 2 527 000 Ft/fős országos átlagnak. A lemaradás tehát jelentős. A kutatás-fejlesztés helyzete a régióban Magyarországon 2008-ban a K+F ráfordítások vonatkozásában némi növekedés volt tapasztalható. 2008-ban az emelkedés 8,5 %-os volt, a ráfordítások értéke 266,3 milliárd Ft-ot ért el. Az Észak-magyarországi régióban 2008-ban a K+F ráfordítás 9 153 millió Ft volt, mely értékkel a régió az utolsó előtti helyen állt, jelentősen elmaradva az országos átlagtól. Az összes foglalkoztatott teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszáma 25 954 volt, közülük 17 391 volt kutató, fejlesztő. Az ország teljes számított kutató-fejlesztő létszámának 3,9 %-a Észak-magyarországon, 2,3 %-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A fenti megállapítások a tervezett projekt szempontjából igen fontosak, egyértelműen igazolják, hogy abban széles spektrumú, ugyanakkor erős koherenciájú fejlesztéseket kell megvalósítani. Projektmenedzsment: 29 fő Sikertényezők




Projektmenedzsment működése A Miskolci Egyetem humán erőforrás potenciálja biztosítja a projekt eredményes megvalósításához szükséges általános és speciális kapacitásokat. Néhány terület van, amelyen nincs meg a szükséges kapacitás, illetve – kifejezetten projekt szempontok miatt, mint például függetlenség – célszerűbb külső szakértők igénybevétele. A projektben közvetlenül résztvevő személyek rendelkeznek a szükséges általános és speciális kompetenciákkal, többségük az NFT I-ben megvalósított nagyobb egyetemi projekteknek is aktív szereplője volt. A projektmenedzsment szervezet – szűken értelmezve – a Miskolci Egyetem Pályázati Irodája. A projekt célkitűzései és tartalma okán a Pályázati Iroda az Egyetemi érintett szervezeti és/vagy gazdálkodási egységeivel, továbbá Intézményen kívüli szereplőkkel szoros együttműködésben valósítja meg a projektet. Az együttműködésben kiemelt szerepet kap a TÁMOP-4.2.1.B10.2/KONV projekt menedzsmentjével való együttműködés. Tágabban értelmezve a projekt szervezetet, annak eleme a Miskolci Egyetem minden olyan együttműködő egysége, amely (alap)feladatai okán kapcsolódik a projekthez. A tágabban értelmezett projekt szervezet mátrix elven épül fel. Ez a működési filozófia és technika lehetővé teszi azt, hogy az előkészítés, a realizálás és a fenntartás (benne működtetés és üzemeltetés) minden fázisában azok a szereplők vegyenek részt, akik a leghatékonyabban képesek a feladatok ellátására. A Pályázati Iroda az Egyetem Központi Igazgatásának szervezeti egysége, élén pályázat útján kinevezett irodavezető áll. Mind az Iroda, mind pedig a vezető státuszát, feladatait, jogait és kötelezettségeit az Intézmény Pályázati Szabályzata rögzíti. Az Iroda legfontosabb feladata intézményi szintű pályázatok

165


generálása, írása és kedvező elbírálás esetén azok végrehajtása. A projekt megvalósításának technikai hátterét az Iroda infrastruktúrája biztosítja. Az irodaegyüttes, annak informatikai, telekommunikációs és egyéb technikai eszközökkel való felszereltsége alkalmas a projekt vonatkozó feladatainak ellátására, mind a projekt időszaka, mind pedig a fenntartási időszak alatt. A projektmenedzsment tagjait a Pályázati Iroda munkatársai rendelkeznek a szükséges munka- és projekttapasztalatokkal, valamint a vonatkozó végzettséggel, illetve szakképesítéssel. A közvetlenül résztvevő személyek nagyobb hányada a TÁMOP-4.2.1.B-10.2/KONV projektben is szerepet kap, így a két projekt közötti koherencia személyükön keresztül közvetlenül is biztosított.

 

  

A fejlesztési elképzelések között előnyt élveznek azok, amelyek a K+F+I+SZ+O spektrum minél szélesebb területét fogják át. A fejlesztési elképzelések között előnyt élveznek azok, amelyek külső, gazdálkodó szervezetekkel együttműködésben kialakított kutatói és gyakorlati képzési helyekre irányulnak, illetve azok, amelyek már meglévő, továbbfejleszthető, nemzetközileg is versenyképes K+F+I tevékenységekre, illetve eredményekre épülnek. Mind a gép, műszer, berendezés és eszköz infrastruktúra, mind pedig az informatikai infrastruktúra fejlesztésénél határozott szándék a „legjobb elérhető technológiák” preferálása Az infrastruktúra fejlesztési elképzelések a már meglévő kutatási labor és eszközhálózatra építenek. A stratégiai kutatások eszközigényének felmérése és harmonizálása után a hiányzó eszközök beszerzése a cél. A kutatási infrastruktúra területén a kritikus tömeg elérésnek fontos eszközei a meglévő eszközrendszer kihasználtságának növelése és a hiányzó nagy értékű és kiegészítő eszközök beszerzése.

166


Tisza-tavi Ökocentrum Projekt címe:

Tisza-tavi Ökocentrum

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Poroszló, Észak-magyarországi régió (NUTS 2)


ÉMOP, 2. prioritás (A turisztikai potenciál erősítése)

Időtartam:

2009.november – 2012. november

Célkitűzés:

Konvergencia


Teljes projektköltség: € 7 927 557 EU társfinanszírozás: € 5 878 603 (ERFA) Nemzeti hozzájárulás: € 1 037 401 Saját forrás: € 1 011 554

Kedvezményezett:

Név: Poroszló Község Önkormányzata Szervezet: Poroszló Község Önkormányzata Cím: 3388 Poroszló, Fő út 6. E-mail: [email protected] Web: www.poroszlo.hu; www.tiszataviokocentrum.hu Az intézkedés bemutatása


A konstrukció célja a turisztikai vonzerők illetve attrakciók létrehozásán, a meglévők fejlesztésén, valamint turisztikai szolgáltatások kialakításán és fejlesztésén keresztül a hazai turizmus szektor versenyképességének erősítése, a turizmusból származó jövedelmek növelése és munkahelyek teremtése. A régióban a turizmus ágazaton belül az attrakciófejlesztés kapott kiemelt hangsúlyt, hiszen a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (szállásférőhely fejlesztés, kereskedelmi és vendéglátóipari-egység fejlesztés) a magánszektor beruházásainak köszönhetően az adottságokra építve megelőzték az attrakciófejlesztéseket, a természeti adottságok ésszerű, de tudatos turisztikai célú kihasználása nagyon alacsony színvonalon állt, visszafogva ezáltal a szolgáltató szektor teljesítményeit is. A projekt céljai A projekt alapvető célja a Tisza-tónál jelenleg meglévő, ill. tervezett ökoturisztikai programelemek összefogása, komplex turisztikai termékké formálása, egy központi létesítményre, az Ökocentrumra alapozva. A beruházás fizikai megvalósítására Poroszló Község területén került sor, de az Ökocentrum által nyújtott szolgáltatások hatásai a teljes Tisza-tavi régióra hatással vannak. A projekt outputjai és eredményei


A megvalósult fejlesztés eredményeként egy olyan komplexum jött létre, amely elsősorban a régió turisztikai potenciálját hivatott erősíteni; kínálatában azonban a turizmus mellett az oktatás is kiemelt jelentőségű. Az általános- és középiskolák biológiai tananyagát kiegészítő, gyakorlati oktatásban komoly szerepet tölthet be az Ökocentrum kiállításainak megtekintése, és a szervezett programokon való részvétel, de jelentős segítséget nyújthat a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói számára is. A projekt keretében megvalósult infrastrukturális fejlesztések:     

2

Látogatóközpont (2600 m ) Édesvízi akvárium (600 000 l) 3D vetítőterem 100 fős konferenciaterem Szabadidő-park

167


 Madár-megfigyelőhelyek  Akadálymentes horgászhelyek  Parkoló A projekt (várt) hatásai A Tisza-tavi Ökocentrum 2012. április 28-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és rövid idő alatt rendkívüli látogatószámot produkált – ezzel is alátámasztva azt, hogy a térség és a régió valós igénye tette indokolttá a fejlesztés megvalósítását. A turisztikai vonzerőn túl az Ökocentrum ismeretterjesztő, oktató, nevelő szerepe kiemelkedő, amely a jövőre nézve is jelentős elvárást támaszt a fenntartóval szemben. Az általános- és középiskolák biológiai tananyagának kiegészítő, gyakorlati oktatásában komoly szerepet tölthet be a bemutató, de jelentős segítséget nyújthatunk a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói számára is. Az épület térségi jelentőségű funkcióknak is helyt ad, így a itt kapott helyet a poroszlói vízi rendőrőrs és a térségi turisztikával foglalkozó Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezet. Az épület tornya, turisztikai célok mellett alkalmas a Tisza-tavi viharjelző rendszer biztonsági berendezésének elhelyezésére is. Háttérinformáció


A település beazonosította azokat az ágazatokat, amelyek fejlődésének alapjait jelenthetik: az idegenforgalom az az ágazat, ahol az adottságok kihasználása nagyon alacsony szinten megoldott, és partnerségen alapuló fejlesztésekkel látványos és gyors fejlődést lehet e téren elérn. A Tisza-tavi Ökocentrum megvalósítása az önkormányzat saját rangsorában a „mindenképpen megvalósítandó” besorolást kapta. A megvalósuló fejlesztés nem csupán a projektgazda stratégiájához illeszkedik, hanem egyértelműen megfelel az alábbi regionális tervezési dokumentációkban megjelölt fő célkitűzéseknek is:  Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia  Új Magyarország Fejlesztési Terv  Észak-Magyarországi Régió Operatív Programja  Észak-Alföldi Régió Operatív Programja  Tisza-tó Térség Területfejlesztési Koncepciója Partnerség A fejlesztés sikeres előkészítésének, megvalósításának és működtetésének érdekében az önkormányzat nem egyénileg, hanem partneri együttműködés keretében valósítja meg a projektet. A partneri együttműködés a széles körű társadalmasítást és szakmai közreműködés lehetőségét teremti meg. A projektbe bevont partnerek: 


        

Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Regionális Fejlesztési Egyesület Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola és Gimnázium Poroszló Turizmusáért Egyesület

Projektmenedzsment Az önkormányzat saját apparátusának szakértelme mellett a projekt lebonyolítására professzionális projektmenedzsmentet hozott létre, a projekt menedzsmenti feladatokat 4 tagú team látja el, akikkel közbeszerzési eljárás lefolytatása után kötött szerződést az

168


önkormányzat (Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft) Sikertényezők A projekt gyors és hatékony megvalósulásának egyik fő tényezője, hogy a projektben megvalósított tevékenységek valós és pontosan behatárolt hiányterületet céloznak meg. Ehhez kötődően a sikeres megvalósítás a felkészült és tapasztalt projektmenedzsment team-nek is nagyban köszönhető, hiszen térségi szervezetként kellő rálátással rendelkeznek a helyi viszonyokra.

169


Az O és R Kft. építési technológiájának fejlesztése Projekt címe:

Az O és R Kft. építési technológiájának fejlesztése

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Sellye, Dél-Dunántúl (NUTS2)

Operatív Prioritás:

Gazdaságfejlesztési Operatív Program Prioritás 2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

Program,

Időtartam:

2010.06.30-2010.12.31.

Célkitűzés:

Konvergencia

Támogatás összege: (1 euró=280 Ft)

Teljes projektköltség: € 253 257 (70 911 836 Ft) EU társfinanszírozás: € 107 634 (ERFA) (30 137 530 Ft) Nemzeti hozzájárulás: € 18 994 (5 318 388 Ft) Saját forrás: € 126 628 (35 455 918 Ft)

Kedvezményezett:

Név: Orlovics Gyula Szervezet: O és R Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Cím: 7960 Sellye, Dráva u. 4. E-mail: [email protected] Web: www.oesr.hu Az intézkedés bemutatása Prioritás 2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A prioritás keretében a növekedési potenciállal rendelkező és nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minőségű termékek/szolgáltatások gyártására/nyújtására alkalmas csúcstechnológiának számító termelőkapacitások létrehozását, bővítése kerül támogatásra. Valamint cél a vállalati informatizáltság szintjének emelése a komplex vállalati infokommunikációs fejlesztési programok támogatásával. Ezen kívül támogatást adható a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetést megcélzó vállalkozásoknak is. A projekt céljai


Az építőiparon belül az utóbbi néhány évben jelentős verseny alakult ki a piaci szereplők között. A nagy építőipari cégek mellett egyre több kisebb, helyi érdekeltségű cég is tevékenykedik. Jelenleg a magyar építőipari vállalkozások délmagyarországi piacán az O és R Kft. az élmezőnyben foglal helyet. A cég a kivívott pozíciót szeretne megerősíteni és a jövőben is megtartani a projekt megvalósításával. Az O és R Kft. célkitűzése, hogy piaci részesedését növelje, munkavégzését hatékonyabbá tegye, illetve szolgáltatási körét bővítse. A mély- és magasépítési igények állandó növekedése következtében a piaci versenyképességük megtartása, növelése érdekében szükségessé vált gépparkjuk növelése. A projekt keretében elvégzett komplex fejlesztésen keresztül egy korszerű, új munkagép, ill. építőipari eszközpark valósult meg. Az új gépek fenntartási költsége alacsonyabb, mintha bérelnék azokat, emellett a meglévő, használt gépeiknél hatékonyabban, gyorsabban tudják elvégezni ugyanazokat a feladatokat. A megrendelőiknek a korábbinál magasabb színvonalat, így magasabb hozzáadottértéket tudnak nyújtani, amely hozzásegít a céget hosszú távú versenyelőny kialakításához. Mindez növeli a vállalat versenyképességét, ami új megrendelések megszerzésében, illetve új piaci szegmensekre való belépésben nyilvánul meg. A projekt indokoltságát alátámasztja az is, hogy az új gépek jobb energiahasznosítási tulajdonságokkal rendelkeznek, amely akár 20%-os mértékű is lehet. Végül fontosnak tartják azt a szempontot is, hogy a sikerük révén fejlődhet az egész térség gazdasága is, egyrészt a többi vállalat fejlődésén, másrészt az újonnan megteremtett munkahelyeken keresztül. A cég számításai szerint a beruházás eredményeképpen vállalkozásunk nettó árbevétele az elkövetkező években évente átlagosan 5%-ot meghaladó mértékben

170


fog növekedni. A projekt outputjai és eredményei Fenntarthatóság:




Környezet menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítóktól rendelt eszköz 1-ről 2 db-ra nő

 

Fajlagos energiafelhasználás csökkentése 650-ról 550 kWh-ra csökken



Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése: ártalmatlanításra kerülő hulladék csökken

     

Esélyegyenlőség:

Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése: hasznosításra átadott hulladék mennyisége 0,3-ról 0,6 t-ra nő; összes hulladék mennyisége 4-ről 4,2 t-ra nő

Foglalkoztatottak száma 116-ról 120 főre nő Roma emberek száma a projekt által érintett célcsoportban 1 főre nő Roma foglalkoztatottak száma 10-ről 14 főre nő 50 évnél idősebb határozatlan idejű foglalkoztatottak száma 8-ról 10 főre nő

Pályakezdő határozatlan idejű 2-ről 3 főre nő A projekt (várt) hatásai 1. A komplex projektet 50%-ban uniós társfinanszírozásból valósították meg. A fennmaradó részt saját forrásból finanszírozták amelyhez bankhitelt vettek fel.. A Cash Flow számítások alapján a komplex fejlesztés által generált többlet árbevétel és az általa elért költségcsökkenés eredményeképpen megnövekedett évi pénzeszközváltozás növekedése megfelelő fedezetet biztosít a bankhitel visszafizetésére és a jövőbeli nyereségesség biztosítására. 2. A kapacitásbővüléssel járó fejlesztés megvalósulásával az új gépek működtetéséhez szükséges munkaerőt átcsoportosítással, illetve, amennyiben szükséges, munkaerő-felvétellel fogják megoldani, figyelembe véve az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését. A projekt megvalósításával a cég egy halmozottan hátrányos helyzetű régióban járul hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez.. 3. Az alkalmazott technológia várható elavulási ideje hozzávetőlegesen 8-10 év, amely idő alatt megtérül a projekt, és hozzájárul vállalkozás jövőbeni fejlődéséhez, növekedéséhez. Háttér információ


A beruházás két elemet tartalmazott, új gépek, eszközök beszerzését, valamint szervezetfejlesztési tanácsadás igénybevételét. A beszerzett Caterpillar M315D gumikerekes, törtgémes kotrógép mind teljesítményben, mind környezetvédelmi szempontból felülmúlja meglévő gépeik teljesítményét, káros anyag kibocsátása az EURO 4-es motornak köszönhetően alacsonyabb, környezetbarát. Kotrókapacitásuk az új gép üzembe állításával kb. 15%-al nő, segítségükkel olyan munkafázisok is végrehajthatóak, melyek a meglévő berendezéseik által nem kivitelezhetőek, pl. nagymélységű munkagödörben való tevékenység, oldalfalak faragása, bontása szűk helyen. A projekt hozzájárul környezetvédelmi és az alacsonyabb fogyasztáson keresztül energiatakarékossági célok megvalósulásához, valamint új piacra jutáshoz technológiai korszerűsítésen keresztül. A komplex fejlesztésen keresztül a cég várhatóan új piacokra tud belépni. Az elérhető növekedésen keresztül a projekt egyúttal hozzájárul a hátrányos helyzetű térség gazdaságának fejlődéséhez is, a sellyei kistérség legnagyobb foglalkoztatójaként lettek. A fejlesztés így teljes körűen hozzájárul az OP-ban lefektetett céloknak.

171


Projektmenedzsment A projekt koordinálásában három fő vett részt. Külső projektmenedzsert nem vett a cég igénybe. Sikertényezők


1. A sorozatos, kiemelkedő teljesítményük szakmai hírnevet szerzett, amit erősíteni szükséges. A pályázati lehetőségeket kihasználva állandó fejlesztéseket hajtottak végre, ezért hatékonyabban és gyorsabban tudják elvégezni ugyanazokat a feladatokat. 2. A megrendelőiknek a korábbinál magasabb színvonalat, így magasabb hozzáadott értéket tudnak nyújtani, amely hozzásegíti őket a hosszú távú versenyelőny kialakításához. Ezáltal folyamatosan tudják bővíteni tevékenységi körüket és szolgáltatásaikat. 3. Nagy figyelmet fordítottak szakembereik folyamatos továbbképzésére. Elsődleges az új technológia elsajátítása és alkalmazása. Dolgozóik összeszokott csapatot alkotnak, hosszú évek óta együtt dolgoznak, alacsony szintű a fluktuáció.

172


Mozgáskorlátozottakat segítő műhely és szolgáltatási hálózat Projekt címe:

Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Országszerte, minden régió


TÁMOP 1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése

Időtartam:

2008.09.01-2012.03.31

Célkitűzés:

Konvergencia/Versenyképesség


Teljes projektköltség: € 4 999 979 EU társfinanszírozás: € 4 249 982 (ESZA) Nemzeti hozzájárulás: € 749 997 Saját forrás: € 0

Kedvezményezett:

Név: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Cím: 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. E-mail: [email protected] Web: www.merek.hu ; www.gurulo.hu Az intézkedés bemutatása Az 1990-es évek munkaerő-piaci változásai a fogyatékos emberek alacsony foglalkoztatottsági szintjét még tovább súlyosbították. Foglalkoztatottságuk jelenleg rendkívül alacsony, és a legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintet éppen a mozgássérült embereknél találjuk. Itt a legmagasabb az inaktív keresők aránya is.


Sok más összetevő mellett a rendkívül rossz foglalkoztatási mutatók egyik oka a nem megfelelő segédeszközök használata, illetve az eszköz használathoz kapcsolódó komplex rehabilitációs szolgáltatások hiánya. A projekt céljai A projekt célja a mozgássérült emberek munkaerő-piaci integrációját elősegítő országos segéd és sporteszköz fejlesztő műhelyhálózat létrehozása, a segédeszköz javító és fejlesztő szolgáltatások helyi elérhetőségének biztosítása. A program szerves részét alkotja az FNO módszerének országos elterjesztése rehabilitációs szakemberek képzése útján, valamint régiónként, a célcsoport érdekében, egy állami és civil szervezetek közötti együttműködési háló létrehozása. A projekt további célja egy átadható, önállóan működő, non-profit működési modell létrehozása, amely a 7 régiós műhely, illetve további műhelyek hosszabb távú működtetésének alapjául szolgál. A projekt outputjai és eredményei Ld. mellékelt táblázat. A projekt hatásai


A projekt zárásának időpontja (2012.03.31.) és az indikátorok meghatározottsága miatt közvetlen hatás nem mérhető, azonban a harmadik eredményindikátor előrehaladásáról a kedvezményezett az első projekt-fenntartási jelentésben számot ad. Közvetett hatásnak tekinthető, hogy a projektgazda hatékony együttműködést alakított ki az EU tagállamainak (DK, NL, PL, RO, SK) és nem-EU tagok (SRB, HR) hasonló tevékenységet folytató szervezeteivel, disszeminációs konferenciák és tanulmányutak szervezése révén. A projektben létrejött hálózat tevékenységeinek alkalmazására, illetve továbbfejlesztésére pedig egy 2012. induló új TÁMOP kiemelt projekt tevékenységei között lesz lehetőség. Háttérinformáció


Magyarországon a 90-es években visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére súlyos hatással volt. A gazdasági

173


aktivitás terén a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között 1990-ben is nagy volt a különbség. Míg a nem fogyatékos emberek körében a foglalkoztatottak aránya meghaladta a 44%-ot, addig a fogyatékos embereknél ez az arány 17% volt. Az 1990-es évek munkaerő-piaci változásai a fogyatékos emberek foglalkoztatottsági szintjének még ezt az alacsony mértékét is csökkentették. Foglalkoztatottságuk jelenleg alig éri el a 9%-ot. A legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintet (6,3 %) a mozgássérült embereknél találjuk. Sok más összetevő mellett a rendkívül rossz foglalkoztatási mutatók egyik oka a nem megfelelő segédeszközök használata, illetve az eszközhasználathoz kapcsolódó komplex rehabilitációs szolgáltatások hiánya. Az OP specifikus célkitűzései között található az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, amelyre OP első és második prioritási tengelyéhez kapcsolódó fejlesztések reagáltak azzal a céllal, hogy csökkentsék a munkavállalási korúak foglalkoztathatóságát befolyásoló, meghatározó területi sajátosságok által indukált aktivitási és munkanélküliségi rátában megfigyelhető különbségek. A regionális műhelyhálózat létrehozása a munkaerőpiac kínálati oldalán megjelenő mozgáskorlátozottak aktivitásának növelésének járul hozzá. Projektmenedzsment


6 fős menedzsment koordinálta a végrehajtást. Mindannyian a végső kedvezményezett szervezet állományához tartoztak. Sikertényezők

   

A műhely-szolgáltatások széles körének teljes körű lefedettsége, Nemzetközi ismertség megteremtése, A kidolgozott módszer adaptációjának lehetősége itthon és külföldön, A szolgáltatások fenntarthatóságát biztosító további projektben való részvétel.

A projekt számszerűsíthető eredményei (indikátorok): Mértékegység

Elvárt célérték

Tényérték

Létrehozott műhelyek száma

db

7

7

Képzettséget szerzett emberek száma

fő

220

222

A műhelyekben foglalkoztatott megváltozott munkaképességű emberek száma

fő

30

30

A műhelyek szolgáltatásait igénybe vevő mozgássérült személyek száma

fő

4 000

4 731

A műhelyek szolgáltatásait igénybe vevő mozgássérült személyek közül a munkaerő-piaci szempontból aktívvá vált személyek aránya

fő

40

30

Eredmény/Mutató/Indikátor Output indikátor

Eredményindikátor

174


Ásotthalom-Királyhalom összekötőút építése Projekt címe:

Construction of a road to connect Ásotthalom and Bački Vinogradi, planning of necessary infrastructure (Ásotthalom-Királyhalom összekötőút építése)

Ország:

Magyarország - Szerbia

Projekt helye:

Ásotthalom (Csongrád megye – NUTS III) Bački Vinogradi (Észak-Bácska – NUTS III) Mórahalom (Csongrád megye – NUTS III)


Magyarország – Szerbia IPA Határon-átnyúló Együttműködési Program Akció 1.1.1 – Határon átnyúló infrastruktúra, kivitelezés, útfelújítás

Időtartam:

2010.06.01 – 2011.11.30

Célkitűzés:

ETE (CBC)


Teljes projektköltség: € 1 387 726 EU társfinanszírozás: € 1 179 567 (IPA) Nemzeti hozzájárulás: € 131 820 Saját forrás: € 76 339 Vezető Kedvezményezett Név: Orosz Ferenc Szervezet: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Cím: 1134 Budapest, Váci utca 45. E-mail: [email protected] Web: www.nif.hu

Kedvezményezett:

Projekt Partner 1 Név: Saša Vučinić Szervezet: Szabadka Város Önkormányzat Cím: 24000 Szabadka, Slobode tér 1. E-mail: [email protected] Web: www.subotica.rs Projekt Partner 2 Név: Nógrádi Zoltán Szervezet: Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete Cím: 6782 Mórahalom, Milleniumi sétány 16. E-mail: [email protected] Web: www.homokhat.hu Az intézkedés bemutatása


Általános cél:  harmonikus és együttműködő régió fenntartható és biztonságos környezettel Konkrét célkitűzések:  Határmenti területek elszigeteltségének csökkentése a határon átnyúló elérhetőség javításával  Környezeti fenntarthatóság és biztonság a határtérségben  Gazdasági szinergia és együttműködés  Közös kulturális örökség megőrzése a kulturális értékek és hagyományok erősítése és a turizmus fejlesztése érdekében  Intenzív kulturális, oktatási és kutatási együttműködés Horizontális célkitűzések:  Határon átnyúló hatás

175


 Magyar-szerb kétnyelvűség erősítése  Esélyegyenlőség, fenntarthatóság Az intézkedés (1.1.1. Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása) fő célja, hogy a határ mindkét oldalán elterülő mikro-régiók fizikai összeköttetése fejlődjön, elősegítve a terület elszigeteltségének csökkenését és a közös felelősségvállalást a környezeti örökségért, valamint a határvidék folyó- és vízhálózatáért. A projekt céljai A projekt közvetlen célja az Ásotthalom és Bački Vinogradi (Bácsszőlős) közötti összeköttetés kiépítése. A projekt 3 tevékenységcsoportból áll:  

Összekötő út építése Ásotthalom és Bački Vinogradi között. Bicikliút építésére vonatkozó tanulmányok és tervek elkészítése mind a magyar, mind a szerb oldalon, a HÖKTE és Szabadka Város támogatásával.  A szerbiai határátkelő infrastruktúrájára vonatkozó tervek készítése, Szabadka Város közreműködésével. Magyar oldalon elkészül az 5511 számú út (Ásotthalom és a határ között), 1504,8 m hosszúságban. Szerb oldalon az út hossza 1600 m. A projekt outputjai és eredményei Ásotthalom-Backi Vinogradi összekötő út megépítésre kerül, melynek hossza 3,1048 km.



Magyar oldalon: Ásotthalom-országhatár közötti útszakasz kerül megépítésre – Az 5511. jelű 9+258 – 9+431 km szelvények között egy 173 m hosszú kanyarodó sáv épül. Az 5511. jelű 9+363,86 km szelvénytől egy 1504,08 m hosszú út épül a határig.  Szerb oldalon: Megépítésre kerül 1,6 km út az országhatár és Backi Vinogradi között. Az összekötő út építése mellett kerékpárút tervezésére is sor kerül mind a magyar, mind a szerb oldalon. A kerékpárút tervezése az alábbi részekből tevődik:




Magyar oldal: Ásotthalom – 55.sz. főútig – 8,5km, Mórahalom Széksóstói Iskola – Röszke belváros között – 6,55km, Mórahalom belváros – Zákányszék között – 6,1km  Szerb oldal: 25 km hosszú kerékpárút tervezése - Kelebija-határig (3,2 Km); Hajdukovo- Bački Vinogradi (7,96 Km); Palić Kanjiški put, Novosadski put (2,28 Km); Mali Bajmok (1,25 Km); Bajski put (4,05 Km); Željezničko naselje (1,84 Km); Palić- Ištvana Kizura (2,0Km); Gajeva (1,1 Km); Banatska (0,6 Km); Braće Radića (0,72Km) A projekt (várt) hatásai A közlekedési infrastruktúra megfelelő színvonala a gazdaság fejlődésének egyik legfőbb alapja. A fejlesztés lehetőséget ad a gazdaság intenzívebb fejlődéséhez, a fejlettebb és az elmaradottabb helyzetű térségek, illetve települések között az életkörülményekben, a gazdasági, az oktatási, a kulturális, az egészségügyi, a szociális és az infrastrukturális ellátásban megjelenő különbségek csökkentésére. Az összekötő út megépülésével lehetővé válik a fenntartható fejlődés elvének érvényesülése a két ország határ menti régióiban, továbbá a két ország közös határvonalán lévő, a határvonal kijelölését követően "elszigeteltté" vált települések fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesülése, a hátrányos társadalmi helyzetben lévők integrációjának elősegítése. Az megépülésével könnyebbé válik a magyar és a szerb munkaerő cseréje, az emberek anyanyelvük használatával könnyebben helyezkedhetnek el a szomszédos, határ menti településeken, mivel az utazási idő lényegesen lerövidül. Háttérinformáció


Ásotthalom és Bácsszőlős között nem volt kiépített útszakasz és a két országot összekötő út nem volt alkalmas sem járműközlekedésre, sem határátkelőhely létesítésére. A települések közötti gazdasági együttműködést így nagyban korlátozta a röszkei határátkelőn való közlekedés, ami sokszorosára növelte az utazások idejét. A gazdasági szereplőkön túl sok

176


ingázó tanulónak és dolgozónak okozott problémát a nehéz megközelíthetőség. A projekt céljai egyértelműen összhangban állnak a megpályázott prioritás céljaival, hiszen az eredményei javítják a határon keresztül történő közlekedést, lehetőséget adva ezzel a térség intenzívebb gazdasági fejlődésének. Projektmenedzsment


A hattagú projektmenedzsmentben a NIF Zrt-t 3 fő, Szabadkát 2 fő és a Mórahalmi Együttműködést 1 fő képviselte. A Vezető Kedvezményezett dél-alföldi regionális vezetője látta el a menedzsment koordinációs feladatait. Sor került egy teljes állású foglalkoztatott alkalmazására a projekt megvalósításának, illetve annak folyamatosságának érdekében. Sikertényezők Összetett célcsoport – A kiépített út egyaránt szolgálja a gazdasági szereplők érdekeit, valamint a naponta ingázó tanulók és dolgozók igényeit is kielégíti. Intenzív együttműködés – A magyar és szerb oldali partnerek intenzív és hatékony együttműködése jelentősen hozzájárult a projekt sikeres lebonyolításához. Nemzeti kormányok támogatása – A magyar és a szerb kormány megállapodásaként 2012 áprilisában hatályba lépett a 2012 évi IV. törvény „Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenõrzésérõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl” címmel. A projekt része egy nagyobb, határmenti infrastruktúrát érintő koncepciónak, amelynek eredményeként 2013.01.01-től a magyar határszakaszon egy újabb határátkelő nyílhat meg.

177


Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése Projekt címe:

Biomassza tüzelésű gőztermelő rendszer létesítése a Hungrana Kft. hőigényének ellátására KEOP-4.2.0/B/2009-09-0045

Ország:

Magyar

Projekt helye:

Közép-dunántúli régió (NUTS II level), Fejér megye


Környezet és Energia OP, KEOP-4. Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

Időtartam:

2011.február – 2012. augusztus

Célkitűzés:

Konvergencia


Teljes projektköltség: € 10 517 818 EU társfinanszírozás: € 2 926 997 ERFA Nemzeti hozzájárulás: € 516 528 Saját forrás: € 7 074 292

Kedvezményezett:

Név: Hungranatrans Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 2432 Szabadegyháza, Ipartelep 1 Web: www.hungrana.hu Az intézkedés bemutatása


A Hungrana Keményítő- és Isocukorgyártó és Forgalmazó Kft. (a továbbiakban HUNGRANA) évente 1 millió tonna/év Magyarországon termesztett kukoricát dolgoz fel, amely a céget Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalkozásává minősíti. A HUNGRANA termékei közül külön kiemelendő 150,000 tonna/év bioetanol gyártó kapacitása. A technológiát jelentős hő- és villamos energia-igény jellemzi, a felhasznált középnyomású (14 bar, 220 °C) gőz mennyisége csaknem 700.000 t/év, a villamosenergia-felhasználás 228 GWh/év. A hőigényt eddig teljes mértékben földgázbázison elégítették ki. A Hungrana teljes földgázfelhasználása elegendő lenne Pécs és Győr távhőszolgáltató rendszereinek együttes ellátására. A projekt céljai:

    

A Hungrana Kft. hőigényének gazdaságos kielégítése az üzem ellátásbiztonságának növelése évi 1,2 PJ földgázfelhasználás megújuló energiaforrással való kiváltása, az importfüggőség csökkentése évi 70 000 t CO2 kibocsátás kiváltása, fenntartható működés évi 1.116.915 GJ megújuló energiahordozó felhasználása, a megújuló energiaforrások arányának növelése

A projekt outputjai és eredményei:




A földgázimport mértékének valószínűsíthető csökkenése mintegy 1,2 PJ/év,  az el nem tüzelt földgázmennyiségből eredő CO2-kibocsátás csökkenés csaknem 70 000 t/év.  A projekt 5 új munkahelyet teremt a Hungranatrans Kft.-nél, elősegíti az esélyegyenlőség érvényesítését (esélyegyenlőségi felelős alkalmazása és képzés megtartása, Gyes-ről visszatérő és pályakezdő alkalmazása)  üzembiztos működés a hőigény kielégítésében  működési költségek csökkentése A projekt (várt) hatásai A projekt nemcsak közvetlenül a Hungranánál megjelenő célkitűzések megvalósításához járul hozzá, hanem közvetett – nemzeti és nemzetgazdasági – célok megvalósulását is nagymértékben elősegíti. Gondoljunk itt az energia (földgáz) importfüggőség csökkentésére, illetve Magyarországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését előirányzó nemzetközi kötelezettség-vállalásainak teljesítésére.

178


Háttérinformáció A HUNGRANA esetében a megújuló energiahordozók alkalmazásának számos támogató feltétele fennállt:




energetikai értelemben nagyfogyasztó, földgázfelhasználása a 4 PJ/év értéket közelíti,  a technológiai termékek között megjelenő, főleg kukoricarostot tartalmazó kísérőtermék (CGF) energetikai felhasználásra alkalmas, sőt a változó piaci körülmények között esetenként más célra gazdaságosan nem is hasznosítható,  az üzem közelében a mezőgazdasági termelésben keletkező nagymennyiségű szalma áll rendelkezésre, ráadásul a két biomassza tüzelőanyag tüzeléstechnikai sajátságai lehetővé teszik külön-külön, de ugyanabban a berendezésben való elégetésüket,  mind a tüzelőanyagok előkészítésére, mind energetikai hasznosításukra léteznek műszakilag kiforrott berendezések. A földgáz energiahordozó ellátással kapcsolatban a nem lakossági fogyasztóknál az elmúlt években megjelentek a tartós csúcsidei ellátáskimaradások. 2008 januárjában emiatt a Hungrana jelentős bevételkiesést szenvedett el, mert a rendelkezésére bocsátott gázteljesítmény csak a legértékesebb berendezések fagyvédelmének biztosítására volt elegendő. A földgázellátás-biztonság megtapasztalt csökkenése, továbbá a földgáz árának – a válság miatt átmenetileg ugyan megtörni látszó, de már középtávon is tartósnak prognosztizált – növekvő tendenciája miatt a nagy energiafelhasználóknál – így természetesen a Hungranánál is – egyre erőteljesebben jelenik meg az ellátásbiztonság növelése iránti igény valamint ennek megvalósítási szándéka. Ennek kézenfekvő eszköze a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségének megteremtése, amely egyben a nemzeti energia- és környezetvédelmi stratégia célkitűzéseinek megvalósítását is nagymértékben előmozdítja. Projektmenedzsment


A Kedvezményezett Hungranatrans Kft. projektcég, a beruházás projektmenedzsmentjét 100 %-os tulajdonosa, a Hungrana Kft. A két cég ügyvezetője azonos személy, a társasági szerződés a felelősségi köröket egyértelműen meghatározza, így a Kedvezményezettnek a projektmenedzsment szervezettel teljesen stabil, konfliktus mentes a viszonya, amit a tulajdonviszonyok, és felelősségi körök is egyértelművé tesznek. A HungranaTrans Kft. minden menedzsment kérdésben átveszi az anyacég szigorú működési elveit, belső minőségbiztosítási rendszerét. A projektben résztvevők (összesen 9 fő) gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek, többen doktori, MBA fokozattal. Többen, több hasonló méretű projekten dolgoztak már együtt korábbi munkahelyükön a MOL NyRt-nél és a Hungrana Kft-nél. A résztvevők projektmenedzselési, végrehajtási szaktudása, tapasztalata a felsorolt referenciák alapján igazolható. A felelősségi körök egyértelműek, a Közreműködő Szervezettel történő kapcsolattartás egyértelműen meghatározott. Sikertényezők A projekt sikerét megalapozó tényezők: valós, koncentráltan jelentkező, tervezhető, jelentős energiaigény helyben rendelkezésre álló, nagy mennyiségű felhasználható melléktermék gazdaságosan megvalósítható, üzembiztos technológia a megújuló energiaforrás felhasználására tőkeerős tulajdonos a megvalósító projektcégben, rendezett tulajdonviszonyok tapasztalt, kompetens menedzsment szervezet felállítása, megfelelően lehatárolt felelősségi körökkel

179


A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Projekt címe:

A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Ország:

Magyarország

Projekt helye:

Országos


Államreform Operatív Program (ÁROP), pályázati konstrukciók 1. és 3. prioritáson

Időtartam:

2008.június - 2011. február

Célkitűzés:

Konvergencia


Teljes projektköltség: 6,5 milliárd forint. EU társfinanszírozás: 5,85 milliárd forint (90%) Nemzeti hozzájárulás: Saját forrás: 150 millió Ft (10%)

Kedvezményezett:

Szervezet: Polgármesteri Hivatalok Az intézkedés bemutatása


A polgármesteri hivatalok kialakulása óta nem történt ilyen jellegű szervezetfejlesztés, maga a módszertan is sok tekintetben ismeretlen volt az érintett kör számára. A konstrukció célja a közigazgatás hatékonyságának javítása, szervezeti, szervezési megoldásainak megújítása a helyi igazgatásban. A fejlesztés eredményeként új szervezési-működési kultúra kialakításának elméleti és gyakorlati megteremtésével elsősorban a stratégiai menedzsment és az eredményességi szemlélet erősítése, a felügyelt intézmények felé a jó gazda hozzáállás és költséghatékonyság megerősítése tekintetében történtek eredmények. Szervezetfejlesztési módszertanok megismerése, szervezetre adaptálása, az igazgatásban dolgozó, elsősorban vezető tisztviselők képzése segítette elő számos „jó gyakorlat” kialakítását, széles körben történő megismertetését és alkalmazását. A projekt céljai döntési folyamatok javítása, a hivatal szakmai munkájának megerősítése korszerű informatikai folyamattámogatások alkalmazásával, korszerű költségvetési technikák alkalmazásával támogatni a költségvetés tervezését és végrehajtását, stratégiai szemlélet erősítése, a közszolgáltatások minőségének javítása, a szervezetfejlesztési módszertanok alkalmazásával javuljon a szolgáltatások állampolgár-központúsága, átalakuljon a szervezeti kultúra, amely egyúttal biztosíthatja a fejlesztések fenntarthatóságát. A projekt outputjai és eredményei -

ÁROP – 1.A.2


Felülvizsgált szervezeten belüli eljárások száma

db

2 906

Képzettek száma (férfi)

fő

3 137

Átalakított szervezeten belüli eljárások száma

db

1530

Képzettek száma (nő)

fő

8 820

Képzettek száma

fő

12 037

Bevont partnerek száma

db

1812

A hivatal szervezetfejlesztési intézkedés által érintett főállású munkavállalóinak aránya

%

79,7

180


ÁROP – 3.A.1 A hivatal szervezetfejlesztési intézkedés által érintett főállású munkavállalóinak aránya

%

83,5

Felülvizsgált szervezeten belüli eljárások száma

db

1114

Képzettek száma

fő

6 936

Bevont partnerek száma

db

1122

Képzettek száma (nő)

fő

5 170

Átalakított szervezeten belüli eljárások száma

db

557

Képzettek száma (férfi)

fő

1766

Háttérinformáció A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Koncepció megfogalmazta a hatékony, olcsó, ügyfélbarát állam fogalmát, amely elvárásokat az ÁROP is célkitűzéseinek tekint:


  

javuljon a társadalmi eredmény, takarékosan legyenek felhasználva a társadalmi erőforrások

javuljon a közszolgálatiság. Ezen célok a következőt OP prioritások mentén valósultak meg: 1. : folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 2.: az emberi erőforrás minőségének javítása, 3.: a közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések. Projektmenedzsment


A projektmenedzsment kialakítására gyakran külső szakembereket kértek fel, együttműködve az önkormányzati munkatársakkal és jelentős volt a pályázatírói cégek aránya is. A szakmai munkát alapvetően külső szakértők biztosították, képzésekkel és workshopokkal biztosítva a szervezeti tudás kialakítását. A hivatali vezetők folyamatosan nyomonkövették a terv szerinti szakmai-és időbeli ütemezés végrehajtását. Sikertényezők Szervezeti önismeret, nyitottság: az önkormányzatok szembenéztek működésük hiányosságaival, megoldási lehetőségeket ismerhettek meg ezek javítására külső szakértelem közigazgatási adaptálása: „jó gyakorlatok” kialakítását tette lehetővé a külső-és belső szakemberek közös munkája pályázati tapasztalat bővítése: a külső-és belső pályázatíró és projektmenedzserek munkája fejlesztette az önkormányzatok ezirányú alacsony szintű ismereteit, tudását. innovációs képesség erősítése: a pályázatok szerteágazó fejlesztési lehetőséget biztosítva javították a belső tudást, hatékonyabbá tették a működési mechanizmusokat, bővítették a tisztviselők tudását.

181


A „TOP-UP” TÁMOGATÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT KONSTRUKCIÓK GOP-1. prioritás:  GOP-1.2.1-12/B. támogatása

Innovációs

és

technológiai

parkok,

valamint

fejlesztési

központok

 GOP-1.3.1-11/F. Innováció a fogászatban  GOP-1.3.1-12/D. Beszállító program  GOP-1.3.1-12/E. K+F+I ernyőprojektek támogatása

GOP-2. prioritás:  GOP-2.1.1/KHG-11. Komplex vállalati középvállalkozások számára (KHG)

technológia

fejlesztés

mikro-,

kis-

és

 GOP-2.1.1-11/B. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára  GOP-2.1.4-11. Környezeti célú fejlesztés  GOP-2.2.1-11. Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása  GOP-2.2.4-12. Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtési képességének támogatása

TÁMOP-1. prioritás:  TÁMOP-1.1.1-12/1. Megváltozott foglalkoztatásának segítése

munkaképességű

emberek

rehabilitációjának

és

 TÁMOP-1.1.2-11/1. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)  TÁMOP-1.3.1-12/1. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. c  TÁMOP-1.4.1-11/1. Közösségi feladatokhoz támogatása – Konvergencia Régiók

kapcsolódó

munkaerő-piaci

programok

 TÁMOP-1.4.1-11/2. Közösségi feladatokhoz támogatása – Közép-magyarországi régió

kapcsolódó

munkaerő-piaci

programok

 TÁMOP-1.4.3-12/1. Innovatív kísérleti, foglalkoztatási programok támogatása  TÁMOP-1.4.5-12/1. Foglalkoztatási megállapodások támogatása  TÁMOP-1.4.6-12/1. Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban

TÁMOP-2. prioritás:  TÁMOP-2.1.2/12-1. Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése  TÁMOP-2.1.3.A-12/1. Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régióban  TÁMOP-2.1.3.A-12/2. Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a Közép-magyarországi rRégióban  TÁMOP-2.1.3.B-12/1. Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára a konvergencia régióban  TÁMOP-2.1.3.B-12/2. Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára a Közép-magyarországi régióban

182


 TÁMOP-2.1.3.C-12/1. Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban  TÁMOP-2.1.3.C-12/2. Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a Középmagyarországi régióban  TÁMOP-2.1.6-12/1. Újra tanulok!  TÁMOP-2.2.1-12/1. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése  TÁMOP-2.2.2-12/1. A pályaorientáció rendszerének tartami és módszertani fejlesztése  TÁMOP-2.2.5.A-12/1. Szakképző intézmények felkészülésének támogatása a rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetésére  TÁMOP-2.3.6.A-12/1. A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása  TÁMOP-2.4.5-12/1. támogatása

Alternatív

nappali

gyermekellátási

szolgáltatások

létrehozásának

 TÁMOP-2.4.5-12/3. A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása  TÁMOP-2.4.5-12/5. Vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátási szolgáltatások létrehozása  TÁMOP-2.4.5-12/7. Rugalmas munkahelyek  TÁMOP-2.4.8-12/1. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése  TÁMOP-2.6.2-12/1. Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése – konvergencia régiók

183

EK 29. alapján Magyarország. Benyújtva az Európai Bizottság számára 2012

Recommend Documents