ÉHÉSZETI KÖZLÖNY
AX-ERDÉLYRÉSZI-MÉHESZ-ECYEÍÜLET'SZAKLAPJA 62.
éviotyam
2. szám Cl.
A méh izlelése A méh ízjelése g y a k o r l a t i fontosságú. Olyan a méh, mint a válogatós g y e r m e k . A z egyszerre nyíló v i r á g o k közül annak a nektárját választja,, a m e l y i k é f é d e s e b b uek érzi. Tudnunk kell, h o g y többféle cukor van. A mindennapi életből ismerünk néhányat. A z a fehér cukor, m e l y e t kávéban f o g y a s z tunk, a n á d c u k o r v a g y másnéven répa cukor. Gyermekkorunk kedves emlékei közé tartozik a krumplicukor, másnéven s z ő l ő c u k o r . A kristályos m é z tetején úszó folyékony réteg g y ü m ö c s c u k o r . A maláta édes ízét a malátacukor adja. A m i k o r keményítő tartalmú ételt, pl. pityókát v a g y laskát esdünk, a k e m é n y í t ő emésztés közben előbb olyan dextrinné alakul, amilyennel a b é l y e g e k be vannak ragasztva, ebből malátacukor lesz, v é g ü l szőlőcukor (krumplicukor) és csak ez a legutolsó tud vérünkbe jutni. Ismeretes még mindennapi életünkből a tejben cse kély mennyiségben lévő tejcukor is. N e m cartozik a cukrok közé, tehát nemi is táp lál, de nagyon éde3 a s z i h a r i n nevű, kát rányból készült anyag. Erdokes, h o g y a cukrok között keserű is van. I l y e n az „ o k tozán''. Milyennek érzi ezeket a m é h ? M e l y i k édesebb az embernek, melyik a méhnek? A z ember ízlelését ú g y v i z s g á l j á k , h o g y szemét bekötik &} v i z e s vattával letörül getett nyelvére ..cülönfíle' ligítású cukros vizet kennek. M e g kell rmndania, h o g y édes-e. F o k o z a t o s h í g í t á s u l eljutunk ahhoz a cukrosvízhez, m e l y m á r q?m édes. M i n é l hígabban is édesnek érzik v a i u n e l y i k cu korféle, annál édesebbnek nyilváníthatjuk. A méh ízlelését ú j y tanulmányozták, h o g y kis csészékben különféle .ilgltásü cukrokat adtak neki. M e g f i g y e l t é k , h o g y j ó l nem lakott méhek is m i k o r f o g a d t á k í m m e l áhimal, v a g y m i k o r h a g y t á k ott a folya dékot. Kiderült, h o g y a z ember legédesebbnek a gyümölcscukrot érzi, a méh el lenben a nádcukrot. E m b e r i » , méh is édes
nek érzi e g y kicsit á^TÜKtta'tacakrot. A t e j cukor csak az embernek édes, a méhnek nem. Legkülönösebb, h o g y a z ember a szahharint igen édesnek találja ( e z é r t ra g a d t rá a z „ e z e r é d e s " n é v ) , a méh ellen ben n e m fogadja el, viszont a z oktozán nevü cukor nekünk jwttentően keserű, a inéh ellenben élvesettel f o g y a s z t j a . Hiába, jól mondja a k ö z n o n d á s , h o g y a z ízlésről nem lehet vitatkozni. A nektárban kétféle cukor g y a k o r i : 1 nádcukor, 2. gyümölcscukornak és szőlő cukornak a k e v e r é k e : összefoglaló n é w e i invertált cukor. A m é h nem találja édes nek a cukorszörpöt és a nektárt, ha a nádcukor 4%-nál hígabb, a z invertált cukor 8—9%-nál hígabb. A méheket az a n e k t á r vonza jobban, melyben e g y r é s z t több a cukor, másrészt nagyobb a nádcukor tartalom. A v i z s g á l t nektárok közül éppen a ha tárt érinti a c s á s z ^ k o r o n a ( F r i t i l l a r i a i m perialis) nektárjának sűrűsége: csupa in vertált cukor v a n benne kb. 8.8%-ban. Hiába sok a nektárja, a méhek a l i g g y ű j tik. A selyemnövény ( A s c l e p i a s ) nektárjá ban ellenben 27% á nádcukor és 1.8% a z invertált cukor, a kígyósziszében 34% a répacukor és) 1 2 % a z invertált cukor. A n éhek mindkettőt i g e n buzgón gyűjtik, mert n a g y o n édesnek érzik. A v i r á g o k nektárja a l e v e g ő nedvességét m a g á b a szívja. N e d v e s l e v e g ő b e n a nektár hígabb, tehát nem o l y a n édes. H a a nek tár cukortartalma a m ü g y i s k ö z e l v o l t a méhek édesérzésének határához, megeshe tik, h o g y nedves időben elveszíti v o n z ó erejét. A z o l v a s ó annyi m e g l e p ő t talált m á r a méhek ízleteséről ebben a cikkecskében, h o g y talán n e m is lepi m e g a méh ízlelő szervének különleges elhelyezkedése." A méh ugyanis nemcsak szájával ízlel, ha nem kisebb mértékben talpával is. örösi
Pál
Zoltán.
I Á röpnyilás helye E g y vérbeli méhész nemcsak, a haszonért méheszkedik, hanem az élvezetet is jelent szamara, M a t t e i i i c k találóan úja: „ A k i m e g i s m e r t e és m e g s z e r e t t e a méneket, an nak e g y nélkülök eltöltött nyár épp oly tökéletlen, mintha a madarak és v i r á g o k hiányoztak volna." A j ó méhész ébeien figyeli méhei életét, s ha kell, azonnal segítségükre siet. Mindenki m e g f i g y e l h e t t e , hogy a méhek átlag e g y centiméteres hézagot hagynak a kas lépei és a fenékdejzka között. E g é szen le azért nem épitik, h o g y ne akadá lyozzák a levegőcserét 63 hogy a fenék deszka körül bárhol és bármelyik lépre könnyen feljuthassanak anélkül, h o g y az oldalfalig kellene g y a l o g o l n i o k . Sajnos nem i g y történik ez a kaptárnál, ahol a m é h é s z . sokszor 2—2 V2 cm.-t is h a g y a keretléc és fenékdeszka között, hogy ne ütközzön nehézségbe a takarítás. Gyakran- m e g f i g y e l t e m , hogy a teherrel m e g r a k o ö i a n hazatért méh, bemenvén a röpnyiláson, t é t o v á z v a megállt és kény szerűségből v a l a m e l y i k oldalfalra ment, hogy azon felmászva a lépre juthasson. A felső röpnyilásu kaptárnál természetesen más a helyzet, azonban nem mindenki sze reti az ilyen kaptárt. H o g y az akadályt kiküszöbölhessem.kaptáraimon az alsó ke resztsor felső lécével e g y sikba v á g t a m a röpnyilásokat és h o g y ezzal ,iem ártottam, azt bizonyítja az, h o g y -tgy közepeshordásu vidéken,-gyenge esztendőben tizenhárom családtól raj nélkül n é g y mázsa mézet pergettem. K a p t á r a i m három keretsorosak. A mé neket a két felső sorban teleltetem és a legalsó kerefsor helyére vendégfenéket te szek, í g y az alsó röpnyüás és a vendég fenék között alig 1 cm.-es hézag marad, sőt az alsó sor keretei is bent maradhat nak, mert a v é k o n y vendégfenék alatt szé pen •meférnek. Kaptáraimnál a takarító nyilas 4 cm. s i g y az aljdeszkát tollseprüvel bármikor kiseperhetem. Ennek a rendszernek egyetlen hátránya az (ha u g y a n ezt hátránynak lehet mon d a n i ) , h o g y a harmadik Keretsoron, mint pl. a z alsó röpnyilásu k i p t á r a k n á l szok tuk, a mézürbe nem lehet tartalék anyát bctelelni. U j a b b kaptáraimnál azonban ezen is segítettem. A b b ó l a m e g f i g y e l é s ből indultam ki, h o g y a méhek nem épitik le a z alsó keretlécig a lépeket, hanem épp ügy, mint a kasnál, átjáró nyilast h a g y nak. A z alsó röpnyilást ezért nem a szo kásos módon a keretlécsk alatt, hanem a keretek fölött v á g t a m , v a g y i s az alsó ke retléc felső síkja e g y szinben v a n a röp :
2
nyilás felső részéved, a küszöbbel. I g y akárcsak a kasnál, ott másznak fel a lép re, "ahol akarnak és ugyanakkor akár 4 cm.-es takaritónyilást is hagyhatunk, té len pedig e g y vendégfenékkel szabályoz hatjuk a keretléc és fenék -tózötti magas ságot. Mindezek mellett 1 lehetőség meg van arra is, hogy a mézürben tartalékanyát teleltessünk ki. Végül m e g j e g y z e m , hogy a méhésznek találékonynak kell lennie, mert csak i g y tudja leküzdeni a felmerülő akadályokat. I g y tudtam én is a 200 km.-re fekvő A v a s ból méheímet iiátulkezelhetö kaptárokban károsodás nélkül Élesdre szállítani. Élesd. Schürtz Jáno-; méhész.
A méz adómentessége A M . K . novemberi számában megírtuk, hogy a méhészetek adómentességét az adó törvény 1943 április 1-i módosítása tör vénybeiktatta. Időközben jókkal súlyosabb adónem jelentkezett az ú. n. „rendkívüli 12%-os háborús adó ' formájában. A méz azonban ezen adónem alél is mentesült. A mentesítésbe vonatkozó 973—1946 számú rendelettörvény ( 7 . §. X . bekezdése) a M o nitorul Oíicial 1946 november 30.-i 278/bis számában jelent meg. A Közellátásügyi Államtitkárság 1946. november 23-i köi rendelete kimondja, hogy ÍI méz forgalma — minds.i formaságtól mentseen — teljesen szabad. N a g y o b b tételek szállítása esetén taná csos valami arravonatkozó iratot kéznél tartani, h o g y a z illető méhéöz, termelő és nem mézkereskedö. Mocsi. 1
— Nem jövedelmez ingatlana? — Keveset hoz méh állománya? — Pénzromlás ellen biztosított 24 os jövedelmet, nyugdijat akar? Vggyen
1
méihölcsönhölvény !
Egy mázsa méz — 10 millió lej — után évi 24 kiló mézkamatot kap s tőkéje első rendű csemegeélelraicikben van bizto sítva. Befizetni lehet pénzben vagy méh családban. Dr. Mocsi Károly Cluj-Kolozsvár,
Calea Motilor (Múcoh-útja) 16.
EGYESÜLETI ÉLET Egyesületünk közgyűlése ülést Szabó Gyula elnök nyitotta m e g , majd Netiu Demeter alelnök tömören öszsaefoglalta a kaptárpréselö tanfolyam eredményeit és közölte értékes m e g f i g y e léseit. U t á n a Várady Béla i g . v á l . tagunk tartott színvonalas előadást különböző k a p tárak házi készítéséről, é r d e k e s volt m e g figyelni, h o g y az előadó, bár- kaptárkészí tésből él, m é g i s milyen önzetlenül adta tovább tudását tcbbi méhésztestvéreinek.' A tiszta méhviasz felismeréséről és a keretek helyes drótozásáról Tóth István KAPTÁRKÉSZITÖ TANFOLYAM ig. v á l . t a g tartott értékea előadást, majd NETIU DEMETER ALELNÖK Texe Imre i g . v á l . t a g mutatta be a müELŐADÁSÁVAL ' iép házi öntését küjgnböz3 tálca müléppréSzombaton, február 1-én r e g g e l kezdő sen. Tüneményes g y o r s a s á g g a l öntötte a dött m e g a kaptárkészítö tanfolyamunk. szép v é k o n y sejtmi&táju közfalakat és ér Utána Szabó Gyula elnök bemutatta a kap tékes g y a k o r l a t i tanácsok i t adott. A z el- • tárprést és a tanfolyam hallgatói délig készült mülépeket d r ó t o w t t keretbe Dani gyakorolták ezt az alapjában v é v e e g y István kolozsvári mé'iésztestvérünk ra szerű és könnyen elsajátítható mestersé gasztotta be az általa .cészített villamos get. A méhészek áldozatkészségére jellem készülékkel. ző, hogy Blahunka Lajos i g . v á l . tagunk A bemutatót k ö v e t ő vitán Bencsédy betegen — súlyos gazmérgezóssel — is * Márton m a g y a r s z o v á t i méhésztestvérünk eljött a tanfolyamra, hogy ismertesse sa kczölte, h o g y hasonlóan j ó eredményt ér ját gyártmányú Zoller kaptárprését. D é l hetünk el e g y rádió v a g y autó akkumulá• rftán a hallgatók a préselt falak varrását torral is. gyakorolták, majd Katsó Sámuel, a M a r o s Délután pontosan 4 órakor tezdődött a z vásárhely és Vidéke méhészkörének elnöke E M E igasgatóválasztmányának ülése, ame tartott színvonalas előadást a vándorlás lyen egyetlen t á r g y s o r o z a t szerepelt: a fontosságáról. L e l k e s és önzetlen méhészeti közgyűlés előkészítése. A z ülés %5 órakor vezetőt ismertünk m e g benne, aki g y a k o r ért v é g e t . latban valósítja m e g közösségünk parancs A KÖZGYŰLÉS szavát: E g y mindenkiért, és; mindenki egyért. T a g j a i n k érdeklődése a közgyűlésen érte A késő esti órákban került sor egyesü el tetőfokát. A z iparos a g g m e n h á z n a g y letünk szervezési értekezletére, ahol elha terme zsúfolásig megtelt. Száznál is többen tároztuk, h o g y a nyár folyamán előadókeresték helyüket, h o g y mindenki láthassa, képző tanfolyamot rendezünk és h o g y a mi történik ezen a lélekemelő ünnepségen. laéhészeti ismeretek továbbterjesztése ér A megjelentek neveit helyszűke m i a t t saj dekében, arra alkalmas tagjaink önként nos nem sorolhatjuk fel, de érdemesnek vállalják e g y - e g y falu méhészetének fel tartjuk hirül adni, h o g y a v i d é k képvise karolását. U g y a n o t t javaslatot szerkesztet letében megjelent: Balassi László Rákösd, tünk, hogy a méhészkörökbe beszervezett Benczédy Márton M á g y a r s z o v á t , Csögör tagjaink közvetlenül a méhészeti pénztár Károly N a g y s á r m á s , Baláss Kásmér B á n ba fizetik be tagdíjaikat. A javaslatot a ffytíunyad, Barbu Sabm és Térés Torda, közgyűlés egyhangúlag el is fogadta. Danila Viktor Marosulvár, Miszti András Kolozsborsa és az E M E M a r o s v á s á r h e l y és DÉLELŐTTI BEMUTATOK Vidéke méhészkörének képviseletében Másnap, február 2-án, vasárnap m é g na Katsó Sámuel elnök. gyobb tömegben vettek részt méhésztest A z elnöki asztalnál Szabó Gyula elnök, véreink a különböző bemutatókon. A z FarTcas Árpád és Netiu Demeter alelnökök Közgyűlésünk és a z azzal kapcsolatosan rendezett kolozsvári méhésznapok bebizonj'ították,' hogy méhésztestvéreink m e g é r tették egyesületünk célkitűzését: E r d é l y népi méhészetének újraélesztését. Száaas tömegekben vonultak fel az E M E k ö z g y ű lésére és az azzal kapcsolatban rendezett tanfolyamra, bemutatóra és előadásokra. Még az utazási nehézségek s e m szabtak akadályt, mert a vérbeli méhészek a tá voli vidékről is eljöttek.
3
I
xufciallak helyei, valamint Torok Bálint és Dr. Szövérdi Ferenc tisztviselők. Szabó Gyula elnöki megnyitójában ke resetlen s z a v a k k a l v á z o l t a az elmúlt év küzdelmeit é s nehézségeit s e g y ú t t a l rá mutatott arra, h o g y a z o k a méhésztestvér<.ink, a k i k m e g é r e z t é k a szervezkedésben rejlő óriási erőt, idejében összefogtak és vándorolni mentek s í g y az óriás száraz ság ellenére is eredményt mutathattak fel. Vázolta azután, h o g y kormány figyel mét idejében felhívtuk a szárazság pusz títására és nem rajtunk múlott, h o g y a z Ínséges családok felerősítéséhez szükséges cukor m é g nem érkezett meg. Befejezésül utalt a méhek példaadó k ö z ö s s é g i , életére. V e g y ü n k példát a méhektől — mondotta — m e r t csak e g y érős szei-vezetbe tömö rülve — e g y családot alkotva — tudjuk kitűzött célunkat elérni; i z erdélyi dolgo zók életszínvonalának emelését e hasznos mellékfoglalkozási á g elterjesztésével. A z egyesület 1946 é v i működéséről szóló jelentést, valamint a zárszámadásokat, az 1047 évi költségvetési előirányzatot Dr. Szövérdi Ferenc J. t i t k á r .erjesztette elő. A k ö z g y ű l é s a j e l e n t é s ^ e l f o g a d t a és a fel mentvényt megadta. A k ö z g y ű l é s ezután Katsó Sámuel el nökletével, Krejcsi Feranc, Sala József és Texe Imre t a g o k k a l jelölő bizottságot kül dött ki a z időközben megüresedett tiszt ségek betöltésére. A bizottság előterjesztésé re egyhangú lelkesedéssel választotta m e g a közgyűlés egyesületünk tiszteletbeli elnökének érde meik elismeréséül Stief Ottót és Török Bá* Untot. A megüresedett főtitkári tisztségre Dr. Szövérdi Ferencet, jegyzötitkárnak •Zilahi Sándort, a z elköltözött, elhunyt, v a g y távolmaradásuk miatt törölt igaz gatóválasztmányi tagok helyére p e d i g : Bende Béla unit. lelkész képviselőt K ö vendről, Fogarasi Jánost Székről, Kezdődy Gyulát N a g y v á r a d r ó l , Kóbori Győzőt V i n gáról, Benczédi Mártont M a g y a r s z o v á t r ó l , Danila Viktort Marösujvárról, Vásárhelyi Albertet N a g y e n y e d r ő l , Lovász Ferencet, Bereczky Lajost és Becsi Ödönt M a r o s v á sárhelyről. Nuritsán Antal, Dán Mihályt, Dani Istvánt, Dr. Derest Ernőt, Vladár Al bertet, Tu-kács Zoltánt, Tőkés Jánost, Szabó Ferencet, Eötvös Lászlót, Eötvös Lászlónét és Dani Gergelyt K o l o z s v á r r ó l . Számvizsgálóbizottsági t a g o k n a k Dr. Derzsi Er nőt és Vladár Albertet, a gazdas!ág\ bizott ságba Sala Józsefet és Texe Imrét. A választások során, amikor e g y e s köz ismert méhésztestvéreink nevét olvasták fel, hoss sasan tüntetett mellettük a t ö m e g . -Különösen nagy elismerésben részesült Török Bálint és Stief Ottó, egyesületünk tiszteletbeli elnökei. ,
4
A k ö z g y ű l é s után Farkas Árpád E M E alelnök magasasinvonalu előadása követ kezett a méhek nemesítéséről, majd Dr. Szövérdi Ferenc fö .itkár szines képek v e títésével ismertette a méhlegelö és a ván dorlás kérdését. Mindkét előadást feltűnő figyelemmel hallgatta a közgyűlés közön sége, m e l y után értékes vita következett. Kiemeljük Katsó Sámuel hozzászólását úgy a méhnemesítés, mint a vándorlás kér déséhez, valamint Blahunka Lajos azon indítványát, h o g y a F a r k a s Á r p á d által javasolt egyesületi méhnemesítö kutató intézet felszereléséhez minden E M E tag járuljon hozzá 1 k g . mézzel. Jeknlevők az indítványt egyhangúlag elfogadták. A méz begyűjtését a nyár folyamán kezdjük meg. A közgyűlést 70 személyes tárrasvacsora fejezte be, melyen több pohárköszöntő hangzott el s m é g a késő éjszakai órák ban is hangos volt a terem az élénken vitatkozó méhéfntestvéreink hangjától. v
MÉHÉSZETI TANFOLYAM RÉGEN B E N . A z E M E a régeni gazdakörrel kar öltve méhészeti tanfolyamot rendez Szabó K á l m á n vezetésével, február 22 és 23, március 1, 2, 9, 10, 15 és 16 napjain d. u. 4—8 ó r á i g a M N S z régeni helyiségében. A tanfolyamvezetön icivül, a z e g y e s előadáso kat Marosvásárhely legjelesebb méhészei tartják és a vizsgára Kolozsvárról is le utaznak. A tanfolyam ingyenss, csupán a beiratáskor fizetendő 20.000 lej beiratási ciij. Jelentkezni február 20-ig lehet Szabó Kálmán tanfolyamvezetönél Régenben a M N S r irodájában. * A T A G D Í J A K A T s ü r g x ü n kérjük be fizetni. Közgyűlésünk egyelőre 40.000 lej ben állapította m e g az E M E 1947 évi tag diját s egyúttal megbízta az igazgatóvá lasztmányt, h o g y időnként v e g y e revizió alá azt a z összeget és amennyiben az ál talános drágulás miatt nem fedné azt az értéket, amit jelenleg képvisel, tovább emelje. A késedelmes befizetőre mindég a felemelt tagdíj vonatkozii:, míg azokra, akik idejében befizették, csak abban az esetben, ha tú! nagy eltolódás mutatkozna és egyesületünk készkiadásait, lapunk költségeit semmikép sem tudnók folyósí tani. Nyomatékosan kérjük ezé) t a tagdíj azonnali beküldését. Az EME méhészköri íogjai közvetlenül a méhészkör pénztárába fizessék be s ezután is kérjük a méihészkörök pénztárosait, h o g y a begyűjtött öszsseget hetenként küldjék a központba. h o g y azzal papirt szerezhessünk be a lap megjelenésének biztosítására,.
Cukrot osztanak ki az ínséges méhcsaládok etetésére A „Románia Apicolá" ( R o m á n i a i méhé szet) nevű méhészeti laptársunk karácsony után megjelent 9—12 ödszívont számában tudósítás alapján közli, liogy a földmívelésügyi minisztérium a a méhészegyesüietek hathatós közbenjárására 20 v a g o n cukorból egyelőre 5 v a g o n kiosztását he lyezte kilátásba. A cukrot az illetékes mezőgazdasági kamarák osztják szét és .i iöldmívelésügyi minisztérium már m e g is küldötte minden megyébe a kiosztása utasítást. A helybeli méhészek kiküldöttje is jelen kell legyen a cukor arányos szétosztásá nál és egyúttal ellenőriznie kall, h o g y a cukor ténylegesen szükséges ás nem-e té ved idegen utakra. A lap a továbbiakban közli a Romániai Központi Méhész Egyesül i t által megbí zott ellenőrző méhészek neveit és címét. A z erdélyi szárazságsújtotta m e g y é k m e g bízottjainak címét alábbiakban közöljük^ Arad: Pálisan Mihai A r a d , General Coanda 36. Bihar: Cataníi Béla N a g y v á r a d , József Attila-u. 62. Brassó: Teodorescu százados, Brassó, Unirea-nyomda, Hosszu-utca. Hunyad: Rogneanu P á l Déva, 9. sz. pos tafiók v a g y Certejul de Sus község. A többi aszálysújtotta megyékben, í g y Káromszékben sincs megbízott. A fen/tiek értelmében mindenekelőtt fel kérjük az E M E méhészköreit, í o g y jelöl jenek ki két megbízottat, akik a M e z ő g a z dasági Kamaránál a cukorelosztásban, az E M E részéről, mint felelősek közreműköd nek. A jelölést kérjük írásban közölni az illetékes M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á v a l a egy úttal az EME központjával is, h o g y a mi nisztériumhoz hivatalosan bejelenthessük. Olyan megyékbeti, ahol nincsen méhészkor, felkérjük tagjainkat, hogy gyűljenek öszsze, ki lenne az arra legalkalmasabb két személy. A határozatot ugyancsak kérjük sürgősen bejelenteni az E M E központjá nak, h o g y a minisztériumhoz folterjeszt hessük. A z illető beleegyezése nélkül senb't se ajánljunk. Méhésztestvéreink f i g y e l mét pedig felhívjuk, h o g y csak abban az esetben nyújtsák be cukor iránti kérésü ket, ha tényleg ínségesük családjaik és a tavaszi fejlődés serkentő etetés nélkül nem lenne biztositható. Ne vonjuk el a cukrot azoktólí akik arra jobban rászorulnak. A kérvényben közöljük az E M E 1947 é v i tagdíjbefizetéséről (40.000 l e j r ő l ) szóló poslaszelvénynek számát és idejét, annak igazolására, h o g y szervezett méhészek v a
gyunk. H a közvetlenül az E M E pénztárába űzettük be a tagdíjat, írjuk nia'r, h o g y s nyugtát bemutathatjuk. T e k i n t e t t e l arra., h o g y a M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á k tisztviselőinek z ö m e m é g a szé kelyföldi m e g y é k b e n sem tud magyarul, a kérvényt tanácsos román nyelven írni. A i á b b közlünk e g y kérvénymintát, amit a K a m a r á h o z kell benyújtani. Onor. Camera A g r i c o l á ( a z illetékes m e g y e székhelye.) S.ibsemnatul , (ide kell írni a n e v e t ) de ocupatie . . . ( f o g l a l k o z á s ) , cu domáciliul stabil la (pontos cím) cu deosebiíá onoare V á r o g sa binevolti a distribui la pret oficial cantitatea de . i h á n y kilót kérünk) k g . zahár, pentru hraná albinelor infometate. Declar ca zahárul primit, voi intrebuirfa exclusiv numai la hrana familiilor de aibine pentru a le salva dela pierire si Vfl r o g sá binevoiti a controla. Stupina esté asezatá la . (hol vannak a m é h e k ) si posed in totaJ: . familii v i i in stupi sistematicl. . . . familii v i i in Josnite. Totodatá ara onoare a. Vá oomunica, ca sünit membru al Asociatiunii Transilvanieiue de Stupárie din Cluj si a m platit cotizatia pe anul 1947 pe care o pot dovedi prin recipisa mandatului postai N r . (ide beírjuk a postai v e v é n y s z á m á t ) din . . . (befizetés időpontját. H a közvetlenül fi zettük be v a g y a méhészkör utján, akkor a „recepisa" szótól a s z ö v e g elmarad és azt írjuk: Chitanta.). Reinoind cererea pentru a putea salva famjliile de albine dela compleeta distru. gere primiti Vn r o j 'listinsele mele consideratiuni. (dátum.) Cu stimá: (aláírás.) A k é r v é n y r e 200 lejes okmánybélyeget kell ragasztani, majd láttamoztatni a járá.'si g a z d a s á g i felügyelőnél (Seful de ocol agricol). Ezúton is kérjük tagjainkat, h o g y az esetleges észrevételeiket, v a g y ha szabály talanságot tapasztalnak, gondosan megin dokolva, a nevek és időpont feltüntetésével hozzák tudomásunkra, h o g y a z t m i azon nal jelenthessük .i minisztériumnak. A kolozsvári M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á hoz m á r m e g is érkezett a minisztériumi leirat, á cukor kiutalása azonban még késik.
5
BETEG/ÉGEK . KÁRTEVŐK Nünüke lárvák Háromszéken A szovátai tanulmányi kiránduláson Sturzika János szDvátai tagunk apró bo g a r a k a t adott át e g y kis üveg szeszben, amit Vásárhelyi István asztalos, méhész testvérünk gyűjtött Sepsiszentgyörgyön. M e g f i g y e l é s e i szerint apró barna — tetühöz hasonló — bogarakat látott 1946 már cius havában méhein, majd íiónapról-hónapra mind több és több lepte el a kijáró méheket egészen június hó v é g é i g , amikor -egyszerre megszűnt. A - mintához hasonló bogárkákat látott az útszéli bogáncskórón is. A v i z s g á l a t azt mutatta, h o g y az apró bogarak nünüke l á r v á k ( M e l o m a e l á r v á k ) voltak, örösi-Pál Zoltán: „ A méhellenségek és a köpü á l l a t v i l á g a " című k ö n y v é ben részletesen ismerteti a méneknek ezt az ellenségét s itt kivonatosan "közlünk e g y pár részletet f e l ö l e . ' A kifejlődött nünüke friss levelekből, virágokból táplálkozik, tehát a méheknek nem árt. A fiatal, fejletlen lárva alakja azonban m á r ártalmára van. A nünüke lárva ugyanis a vadméhek fészkében f e j lődik t o v á b b és e g y i k faja a v i r á g o k r a má szik, h o g y ottan a vadméhre felkapasz kodva •haaavite^áe m a g á t . A z érzékszervei azonban fejletlenek s rákapaszkodik a m i háziméhünkre is, de a fészekbea nem tud megélni s halomszámra seperhetjük össze a k a p t á r aljdeszkájáról. T ö b b fajta él nálunk. E g y része csak izgatja, kínozza .a méheket, más faj — a pompás nünüke lárvája — a házi méh v é rével táplálkozik. Fejlődésükre kedvező — meleg, nem nagyon nedves — időben a mé heket annyira ellepik, h o g y m é g a z a faj is elpusztítja a kijáró méheket, a m e l y i k nem táplálkozik a méhek vérével. H á r o m széken a z idén n a g y m e l e g és óriási szá razság volt, ezzel magyarázhatjuk elsza porodásukat. Védekezésül — örösi — a bogarak eltaposását ajánlja. E z e n ellenség garázdál kodása szerinte és Vásárhelyi I s t v á n m e g figyelése szerint is e g y i k napról a másikra megszűnik. A v e r g ő d ő méhekröl csipesszel is leszedhető a nünüke lárva, de e z t ö m e g e s fellépésüknél keresztülvihetetleij. A j á n latos m é g a z elpusztult méheket, valamint a kaptárak aljára lehullott lárvákat össsze-
6
seperni és leforrázni. — A m i n t látjuk, biz tos védekezési módunk nincsen. M é g sok megfigyelés szükséges és a g.izdanövény (bogáncskóró) irtásával talán elszaporo dásukat is féken tarthatjuk. Dr. Szövérdi Ferenc.
Szaporítsunk műrajjal! A Méhészeti K ö z l ö n y mult év novemberi számában a fent írt cím alatt e g y cikk jelent m e g a müraj készítés és anyanevelés (a cikkíró éo követői attal g y a k o r o l t ) módjáról és szabad legyen ezzel kapcso latban szerény v é l e m é n y e m é i tifejteni. M a g a m részéről a cikkíró anyanevelési módját senkinek sem ajánlom, mert a ser kentő etetést, túl korai március közepén megkezdeni. D e különösen a cikkíró és k ö vetői által g y a k o r o l t módon való etetéstől mindenkit óva intek, már csak azért is, mert ha nem hütenék ki minden nap a fész ket, ú g y nem is kellene téglával melen getni, hiszen ha az anya jó, és a család r-.épes, a felülről alkalmazott serkentőetetés folytán a méhek ú g y is kifedik a mézet. T o v á b b á nem értem, hogy a jelzett har madik családot miért eteti, niszen a Idtüzött célját nem éri el, mert amikor ezek a herék bújnak ki a sejtekből, akkor már a fiatal anyák v í g a n petéznek. Valószínű, a kicsi méhecskék előbbre látóak és az anyanevelö családban az előze tes serkentő etetés folytán még a z anyanevelést megelozo.ini két-három héttel hoz zá fognak a hereneveléshez és ezek a he rék készen kifejlődve, mint valami kis bikák, várják a fiatal anyákat, hogy sze^ gények ne kényszerüljenek valami vézna, g y e n g é n fejlett hímekkel megpárzani. A z anya a pete lerakástói husz-huszonegyedik napon is megtermékenyülhet, m í g a here 24-|-8 = 32 nap múlva lesz akcióképes. T e h á t a m i k o r arról gondoskodtrik, hogy tényleg kiválogatott, jótulajdonsági család tól s z á r m a z z a n a k a nemesítést szolgáló herék s legalább két héttel az anyanevelés előtt fogjunk hozzá a hereneveléshez. Ha a cikkíró is i g y járna el, elhinnémi, h o g y nem degenerálódik a műrajoztatás révén a méhállománya. Ber'eczky Lajos.
"MEIILEGELŐ A vándorterületeket telén is felkutathat juk. Természetesen a végleges döntést csak tavasszal hozzuk, amikor a természet újra éled és meggyőződhetünk a jólmézelö fajok elterjedéséről. Felhívásunkra Lupán János gyulafehér vári tagunk kérdezte meg az S M E - t leg elsőnek, hogy az akác után hova menjen vándorolni. A z t ,i választ adtuk, h o g y előbb nézzen körül 50—100 km-es körzetben s csak ha ott nem találna jó havasi legelőt, akkor szánja rá m a g á t messzebbi vidékek felkutatására. Ugyani.3 Gyulafehérvárnál torkolik az Ompolya v c l g y e a Marosba. Zalatna vidékére vasút viszen B r á z á i g és országút is vezet Abrudbánya felé. N e m tudjuk elképzelni, hogy ezen .„ vidéken 50—60 km-re ne lenne olyan 3—4 éves, esetleg idősebb erdövágás, ahol a málna és a füzike ne ontaná nyáron át a nektárt. Trnácsoltuk, h o g y k e r e k e fel : z. erdöigazgatóságot, ahol hivatalos kötelességük a többtermelés érdekében a vándorlást előstgiteni és egyúttal ajánlottuk, hogy egyik iskola •teímcszetrajztanárával te gyen kirándulást erre a vidékre. Zalatna környéken már 950—1370 méteres hegyek vannak í g y feltétlenül számíthat a nyári nagy harmatokra. E g y e t azonban figyelmébe ajánlottunk és ezt lelkére kötjük minden íiéhlegelőt ku- . tató méhésztestvérünknek: ahol juhokkal,
TÖRVÉNYEK,
c-'gy szarvasmarhával legeltetik az erdő ségeket, oda méheket ne vigyenek. A z állaIOK lerágjak a máma éves szárát, a füzike bimbóit, a földiepret összetapossák. A j á r ó és repülő állatok nem férnek össze. A málna ráadásul csak akkDr .nézel, ha az előző évben sem legeltették. Mások szomorú tapasztalatából irtuk ezt a figyelmeztetést. A t a v a l y májusban, mielőtt vándorolni indultunk, több kolozs vári méhésztársunkkal ismét felkutattuk a D r e g á n - v ö l g y é t . M i n t e g y 5—6000 juhot találtunk. A málna szárát már májusban mind megették, a füzikének pedig csak a gyökérkorona l e v e l e t találtuk m e g . E z é r t a Kolozsvártól 70 I.m.-re f e k v ő D r e g á n v ö l g y e helyett 170 km.-re, a yzovátai terü letre vittük a méheket. De a D r e g á n - v ö l g y hírneve n a g y volt. Több mint 300 családot vittek fel m á s vidékről, mert biztak a fia tal ültetvénvekre elrendelt legeltetési tila lomban. A pásztorok azonban liijátszották a rendeletet s a 300 méhcsaládot augusz tus közepén 8—12 kg.-os apadással vitték haza a pórul járt méhésztestvéreink. A vándorterületek téli felkutatásánál te hát alaposan érdeklődjük m e g a málna, földieper, füzike elterjedését, a nyári har matbőséget, a közbiztonságot, a szállítási lehetőségeket és ami a legfontosabb, a nagy állatok legeltetési viszonyait. Dr. Szövérdi Ferenc.
RENDELETEK
A méhészetek jövedelmezősége Ritkán van a méznek olyan kereslete rwnt ma s mégis kevés méhész tud felmu tatni ennek megfelelő hasznot, pedig az átlag 24% évi haszon' mindenkinek elér hető a következő módon. A méhészeibe fektetett töke arra hiva tott kézben a korszerű méhészeti tudo mány vívmányainak felhasználásával a tőke 24%-át évek átlagában ki tudja hoz ni. Az, aki ezt — legőszintébb önvizsgálata eredményekép — úgy látja, hogy nem tudja megvalósítani, bízza állományát, vagy annak nagyobb részét ilyen hivatásos mé hészekből álló szövetkezetre s erre a célra életrehivható lenne a M. K. 19 44 februári számában tervezett szövetkezet, vagy adja addig megbízható egyén kezére.
A jogi forma: mézkölcsönhötv ény. Megóv a pénzromlás ellen, ad évi 24% kamatot mézben, a többi a hivatásos méhész megélhetésére azolgál s a töke megmarad. Befizetni lehet pénzben, méh családban s az elszámoláskor a méz biztos valuta. A méz legnehezebb értékesítési időszakában is arányos értékű volt például a búzához viszonyítva. Hogy mennyire nem jövedelmeznek az ingatlan. vagyonok áltálában, azt minden ki tudja s például Egyesületünk minimá lisan 50 mázsa méz — 500 millió lej — ér tékű ingatlana és gépei mellett semmi jö vedelme nincs. A tisztviselőié, a Méhészeti Közlöny s az egész egyesületi tevékenység tengődik, holott az áltálam javasolt tnó-
7
Hon évi 12 mázsu méz — ma 120 millió lej — évi jövedelem egész más helyzetet teremtene. Ha ragaszkodunk a msglévö vagyonhoz, szerezzünk az államtól — elvett székhá tunkért kárpótlásként — tökét, vagy akadjon szerte Erdélyben 100 olyan mé hész, aki alapítótagként, egy-egy mézelő családot ajánl fel az EME-nek! Nem utolsó módja volna a pénzszerzés nek, hogy az EME a szövetkezeti hálózat, vagy a Nemzeti Bank által a termelés cél jaira bocsútandó hitelből az erdélyi ma
KÜLÖNFÉLÉK P I A C I A R A K . Általában a piacon n a g y áremelkedés tapasztalható, de ú g y a kí nálat, mint a vételkedv erősen megcsap pant. A méz itt-ott 130—150 ezerért cse rélt gazdát, de a kolozsvári kirakatokban közgyűlésünk idején m é g láthattunk 120 ezerért. N a g y b a n i eladásról n e m szerez tünk tudomást. A viaszért 120 ezret kér nek kg-ként, de sem vételről, sem eladás ról nem hallottunk. A t a v a l y i mülép tel jesen elfogyott, g y á r t á s á t m é g nem kez dették meg, i g y a z ára sem alakult m é g ki. A méhcsaládok iránt n a g y kereslet in dult meg. Kolozs-jniegyében január elején 4 családot v e t t e k kis B . kereten kiépített méztéri keretekkel, kaptá.-ral együtt drb.ként 1 millió 400 ezerért, január v é g é n két 64X30-as, 9 kenetes család k a p t á r és méztéri keret nélkül, mózsel bőven ellátva, drb.-ként 1,500.000 lejéit. Marostorda me gyében országos kaptárban is elérte e g y e g y család az egymillió lej-es árat január hó folyamán. FERTŐTLENÍTETT MÜLÉP CSAK A Z E M É - N É L K A P H A T Ó . A költésrothadás elterjedtségére v a l ó tekintettel az E M E mülépkészitő üzeme ,?sofc fertőtlení tett viaszból készít műlépet. Minden mé
gyar méhészet részére komoly összeget igényel, mondjuk 2—4% kaimat mellett és mézkölcsönkötvények formájában tagjai részére 24%-ra közvetíti. A jövedelem a méhészérdekképviseleti szerv életképessé gét biztosítaná a termelés komoly té nyezőjévé avatná. Igyekezzünk az EME-t a méz, viasz és kaptáráruforgalom komoly tényezőjévé fejleszteni. A társadalom szociális fejlődési iránya ezt teljesen igazolja. Dr. Mócsi
Károly.
hésznek érdeke ezért, h o g y ú g y a saját termésű, mint vásárolt viaszát az E M E nél dolgoztassa fel a készlet 25%-áért, v a g y ha feldolgozni v a l ó viasza nincsen, szerezze be mülépszükségletét a z E M E nél, m e r t csak í g y óvhatja m é g méhésze tét a mülép útján vájó fertőzéstől.
APRÓHIRDETÉSEK F E H É R V I R Á G Ú h é t é v e s soniitórő v e t ő m a g eladó. Á r a : 4 k g . m a g 1 k g . mézért. T a k a r m á n y n a k jó, köves, homokos helyen díszlik, a talajt javítja. Kitűnően mézel. 1 holdra zab v a g y árpa alá v e t v e 10—12 kg. m a g szükséges. Granum Szövetkezet, Cluj, R e g i n a M a r i a 9 szám.
és pontos mc$tUiiés€ T Ő L E D IS FÜGG KÜLDJÉL AZONNAL40 000lejt az EME-nek
M
ÉHÉSZETI -—ITOZLÖNY Szerkesztőség és kiadóhivatal: R O M Á N I A — Cluj, Str. R e g a l a N o . 22. Kolozsvár, Majális-u. 22. — Telefon 204 Felelős szerkesztő: Dr. Szövérdi Ferenc, E M E j . titkár. A Méhészeti K ö z l ö n y t az E . M . E . tagjai 40.000 lejes évi t a g d í j fejében t a g s á g i illet ményként kapják.
Felelős k i a d ó : i)r. Szövérdi Ferenc. Minerva Cluj-líolozsTár. N o . 99 F s o c j u d . C l u j 1055Í. F . v . : Kiss Marlmi i?az;j.
