ESZTER Alapítvány Nyilvántartási szám: 00827-2011 TÁMOP 5.6.1.c-11/1-2011-0003
Együttműködés erőszakos és szexuális bűncselekmények áldozatainak ellátásában
„Létem, ha végleg lemerült, ki rettenti el a keselyűt?” (Kosztolányi Dezső)
Készítette:
Németh Margit dr. Virág György
2
3
Tartalom I. ÁLDOZATSEGÍTÉSI PROTOKOLL ........................................................................... 7 1 2 3
Áldozatsegítés ................................................................................................. 8 ESZTER Alapítvány, ESZTER Ambulancia ............................................................12 Az erőszakról..................................................................................................17 3.1. Az erőszak tipológiája, a bántalmazás definíciója az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization – WHO) alapján ...................................17 3.2. A bántalmazás tipológiája áldozatok szerint ....................................................18 3.3. A bántalmazás tipológiája az elkövetés kapcsolati szintje szerint .......................19 Családon belüli erőszak ...................................................................................19 Családon kívül, illetve idegen személy (az elkövető nem családtag) által elkövetett erőszak, rendszerabúzus ..................................................................................19 3.4. Gyermekbántalmazás ..................................................................................20 3.4.1. A Gyermekbántalmazás definíciója ...........................................................20 3.4.2. Törvényi szabályozás .............................................................................21 3.4.3. A gyermekbántalmazás felosztása típusok szerint ......................................22 Veszélyeztetettség ..........................................................................................22 Elhanyagolás ..................................................................................................22 Fizikai bántalmazás .........................................................................................22 Az érzelmi, lelki bántalmazás............................................................................23 Szexuális bántalmazás.....................................................................................23 3.4.4. A gyermekbántalmazás különleges esetei .................................................24 4 Az áldozatok ellátásának multiszektoriális megközelítése .....................................25 4.1. A multiszektoriális megközelítés ....................................................................25 4.2. A multiszektoriális keret ...............................................................................25 4.3. Szervezetek közötti együttműködés...............................................................26 4.4. Az együttműködés területei ..........................................................................27 4.4.1. A kliensellátáshoz kapcsolódó tevékenységek ............................................27 4.4.2. Szakemberek szakmai tudásának bővítése ................................................27 4.4.3. Szakemberek lelki egészségének védelme ................................................27 5 A szexuális bántalmazás áldozatai, szükségletek, válaszok ...................................28 5.1. Előfordulás .................................................................................................28 5.2. A szexuális bántalmazás kialakulásának kockázati tényezői ..............................28 5.3. A szexuális bántalmazás következményei .......................................................28 Egészségügyi következmények .........................................................................29 Érzelmi/pszichés következmények ....................................................................29 Szociális következmények ................................................................................29 Jogi/ védelmi következmények .........................................................................29 Biztonsági/ közösségi/ környezeti következmények .............................................30 5.4. A szexuális bántalmazás áldozatainak támogatása ..........................................30 5.4.1. A szexuális bántalmazásra adott szükséges, legfontosabb válaszok ..............31 5.4.2. Közösségi támogatáson alapuló tevékenységek .........................................31 6 Az ESZTER Alapítvány működése, működési protokollja .......................................32 6.1. Az ESZTER Alapítvány tevékenységének szemléleti kerete................................32 6.2. Az Alapítvány tevékenységi formái ................................................................33 6.3. Az ESZTER Alapítvány háromszintű prevenciós tevékenysége ...........................33 6.4. Az ESZTER Ambulancián elérhető ellátási formák, és az ehhez kapcsolódó háttértevékenységek ..........................................................................................34 6.5. A kliensellátás folyamata az Ambulancia tevékenységében ...............................35
4 6.6. Közösségi krízishelyzetek kezelése – Mobil Kríziscsapat ....................................35 6.6.1. A Mobil Kríziscsapat tagjai ......................................................................36 6.6.2. A Mobil Kríziscsapat működtetése, és az ahhoz kapcsolódó háttértevékenységek .......................................................................................37 6.6.3. A Mobil Kríziscsapat működésének folyamata ............................................38 7 Bántalmazott gyermekekkel való bánásmód .......................................................39 7.1. Bántalmazott gyermekek „meghallgatása” ......................................................39 7.1.1. Általános javaslatok: ..............................................................................39 7.2. A bántalmazott gyermekekkel való találkozás folyamata ..................................39 7.3. A bántalmazott gyermekekkel való tevékenység optimális feltételei ...................40 7.4. Javaslat a bántalmazás áldozatává vált gyermekkel való interjúkészítéshez ........41 7.4.1. Példák a beszélgetést segítő zárt és nyitott kérdésekre, „töltelékkérdések” használata .....................................................................................................41 7.5. A bántalmazott gyermekek ellátásával kapcsolatos működési diszfunkciók .........43 7.5.1. Példák az áldozatsegítésben észlelt diszfunkcionális működésre, következmények, megoldási javaslatok .............................................................44 8 Az áldozatok komplex, szükséglet-alapú ellátásának kísérlete szakmaközi hálózatépítéssel....................................................................................................46 8.1. A hálózat kialakulásának feltételei .................................................................46 8.2. A hálózati működést befolyásoló tényezők ......................................................46 8.3. Az eredményes, előnyös hálózati működés feltételei ........................................46 8.4. A hálózati kompetenciák összetevői ...............................................................47 8.5. A hálózati működés típusai ...........................................................................47 9 Hálózati tagként működő szervezetek az áldozatsegítő modellprogramban (TÁMOP5.6.1.c-11/1) .......................................................................................................48 9.1. A Hálózat tagjai ..........................................................................................48 9.2. Az együttműködés területei, kiegészítő kompetenciák ......................................48 Felhasznált irodalom .............................................................................................51 II. AZ ÁLDOZATSEGÍTÉSBEN JELENLEG SZOROS SZAKMAI KAPCSOLATBAN EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRŐL ......................................................52 1
Áldozatsegítő Szolgálat ....................................................................................52 1.1. Az áldozatsegítés ........................................................................................52 1.2. Áldozatsegítő Osztály...................................................................................53 1.3. Szakmai, társadalmi kapcsolatrendszer, együttműködési háló ...........................55 1.4. Az áldozatsegítés helye a közigazgatásban, szervezete, kapacitása ...................57 1.5. A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat .................................................................59 1.6. Működési protokoll, az ügyvitel jellemzői ........................................................61 1.7. Támogatási formák......................................................................................63 1.7.1. A pénzbeli támogatás fedezete ................................................................67 1.7.2. Eljárási határidők...................................................................................68 1.8. Utánkövetés, hatékonyságmérés, belső szakmai kontroll ..................................69 1.8.1. Írott és íratlan belső szabályozás .............................................................71 1.9. Működési nehézségek, problémák .................................................................71 2 Országos Rendőr Főkapitányság .......................................................................72 Áldozatvédelem-áldozatsegítés a rendőrségen .......................................................72 3 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület.....................................................................78 3.1. Az Egyesület története .................................................................................78 3.2. Profil .........................................................................................................79 3.3. Célok .........................................................................................................80 3.3.1. Célkitűzéseink .......................................................................................81 3.3.2. Célcsoportok .........................................................................................81 3.4. Szervezeti kapacitás ....................................................................................82 3.5. Szakmai kapcsolatrendszer...........................................................................83 3.6. Együttműködő partnerek ..............................................................................84
5 3.6.1. Áldozatsegítő Szolgálat...........................................................................85 3.6.2. Budapesti Rendőr-főkapitányság..............................................................85 3.6.3. Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) .....................85 3.6.4. Sors-Társak Közhasznú Egyesület ............................................................86 3.6.5. ESZTER Alapítvány ................................................................................86 3.6.6. Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) .............................87 3.6.7. Magyar Vöröskereszt ..............................................................................87 4 Névtelen Utak Alapítvány .................................................................................88 4.1. Rövid történet és a jelen ..............................................................................88 4.2. A NUA célcsoportja ......................................................................................88 4.3. Szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer .......................................................89 4.4. Kapacitás ...................................................................................................89 4.5. Működési protokoll ......................................................................................89 4.6. Az Alapítvány filozófiája ...............................................................................90 4.7. Napi program és működés ............................................................................91 4.7.1. Foglakozások ........................................................................................91 4.7.2. A napi programunk segítséget nyújt .........................................................92 4.7.3. Utógondozás, utánkövetés ......................................................................92 4.7.4. A kapcsolattartás formái .........................................................................93 4.7.5. Mérhetőség ...........................................................................................93 4.7.6. Képzések, szupervízió ............................................................................93 4.8. Írott forma és spontán működés ...................................................................93 4.9. Működési nehézségek és korlátok ..................................................................94 III. JÓ GYAKORLATOK AZ ÁLDOZATOK KOMPLEX ELLÁTÁSÁBAN – EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLAMI, HELYI-ÖNKORMÁNYZATI ÉS A CIVIL SZEKTOR SZEREPLŐI KÖZÖTT ...............95 1 "Egy jó szó Zuglóban" – Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja .....................................................................................95 1.1. Budapest XIV. kerülete, Zugló bemutatása .....................................................95 1.2. A projekt bemutatása, célja, lényeges elemei, a protokoll szükségessége ...........96 1.2.1. A protokoll szükségessége ......................................................................99 1.2.2. A projekt megvalósítása során felmerülő nehézségek .................................99 1.2.3. Az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek együttműködése következtében elérendő hatások ..................................................................... 100 1.3. A szereplők és tevékenységük bemutatása ................................................... 100 1.3.1. Kit tekintünk áldozatnak? ..................................................................... 100 1.4. A szakmai szervezetek bemutatása ............................................................. 101 1.4.1. A Rendőrség ....................................................................................... 101 Rendőrségi szerepvállalás az áldozatvédelemben .............................................. 101 Az együttműködések tapasztalatai .................................................................. 104 1.4.2. Az Áldozatsegítő Szolgálat .................................................................... 104 Az együttműködések tapasztalatai .................................................................. 105 1.5. Az önkormányzat és intézményei ................................................................ 105 1.5.1. A szociális szolgáltatások áttekintése ..................................................... 106 Az alapszolgáltatások .................................................................................... 107 A szakosított ellátási formák típusai ................................................................ 108 Támogatások................................................................................................ 108 Az együttműködések tapasztalatai .................................................................. 109 1.6. A civil szervezetek ..................................................................................... 109 1.6.1. Budapest XIV. kerületi (Zugló) Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület ...... 111 1.6.2. Egyéb civil szervezetek......................................................................... 112 1.7. Célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek ........................................... 112 1.8. A leggyakoribb bűncselekmények ................................................................ 115 1.8.1. Vagyon elleni bűncselekmények ............................................................ 115 1.8.2. Családon belüli erőszak –hozzátartozók közötti erőszak ............................ 115
6 1.8.3. Erőszakos bűncselekmények ................................................................. 116 1.8.4. Szexuális erőszak ................................................................................ 116 1.8.5. Európai kitekintés ................................................................................ 117 1.9. A bűnmegelőzés és áldozatsegítés folyamata ................................................ 118 1.9.1. A bűnmegelőzés fogalma, prioritások ..................................................... 118 1.9.2. A bűnmegelőzés három pillére ............................................................... 118 1.9.3. A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei .......................................... 118 1.9.4. A helyi bűnmegelőzés helyi közügy ........................................................ 119 1.9.5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése ...................... 119 A megvalósítást szolgáló feladatok .................................................................. 120 1.10. Az állami áldozatsegítés folyamata ............................................................ 121 1.10.1. Az igénybe vehető szolgáltatások ......................................................... 122 1.10.2. Az állami kárenyhítés ......................................................................... 123 1.10.3. Tennivalók, feladatok meghatározása, a folyamat bemutatása ................. 123 Az áldozatok szükségletei .............................................................................. 124 A Zuglói Áldozatsegítő Szolgálat eljárása ......................................................... 125 Speciális segítséget igénylő területek .............................................................. 127 1.10.4. A protokoll végrehajtása során betartandó elvek .................................... 128 1.10.5. Az együttműködési modell sikerességének feltétele ................................ 128 Felhasznált irodalom ........................................................................................ 130
7
I. ÁLDOZATSEGÍTÉSI PROTOKOLL 1
az erőszakos bűncselekmények áldozatainak komplex, rendszerszintű segítéséről, támogatásáról
Az áldozatsegítési protokoll célja, hogy működési keretet adjon az erőszakos bűncselekmények áldozatává vált személyek (felnőttek és gyerekek) komplex, rendszerszemléletű és szakszerű segítése, támogatása számára. Eljárásokat, feltételeket, szervezeti kapcsolatokat és hálózatokat, elméleti kereteket, munkamódokat, minőségi kritériumokat és elvárásokat ír le és foglal össze, amelyek ennek a tevékenységnek a szakmai arculatát és a kivitelezését jellemzik, illetve kell hogy jellemezzék. Az anyag a szervezeti összetettség és az eltérő feladatok, felépítések okán bizonyos körülményekre (személyi, tárgyi feltételek, eszközök, munkaköri leírások stb.) nem tér ki. Ismerteti az áldozatsegítés szemléleti kereteit, bemutatja a projektgazdát – az ESZTER Alapítványt –, az általa működtetett pszichoterápiás központot, az ESZTER Ambulanciát, valamint ezek fontosabb működési jellemzőit. Ismerteti az áldozatsegítés hálózati protokollját, a modell jelenleg is meglévő elemeinek működését, továbbá a jelenlegi együttműködést a rendszer elemei között, végül mindezek fényében javaslatokat fogalmaz meg. A hazai áldozatsegítés fejlődőben lévő, növekvő rendszer, amely egyaránt tartalmaz állami, helyi önkormányzati, valamint nem állami (civil) nonprofit szerveződéseket. A fejlődő rendszer munkamódszerei
eltérőek,
szakmai
kritériumai
egyenetlenek,
a
rendszer
tagjainak
együttműködése nem feltétlenül optimális. Az anyag célja, hogy – vitatható vagy megvitatandó protokollként, szabványként szolgálva – a jelenlegi helyzet bemutatásával együtt felvázolja az áldozatsegítés kívánatos rendszerének feltételeit és elvárható működési kritériumait, és így hozzájáruljon egy szakszerű, kompetens, átlátható működési elveket és elvárásokat tartalmazó rendszer kialakításához és fenntartásához.
1
Németh Margit, dr. Virág György
8
1
Áldozatsegítés
Kell-e segíteni, szükséges-e támogatni a bűncselekmények áldozatait? Mi indokolja ezt a segítség-igényt, és kinek és milyen formában kell azt biztosítani? A kérdés ma különösnek, vagy egyenesen ostobának tűnhet, pedig a válasz nem volt mindig magától értődő. Az 1988-ban megjelent könyvük bevezetőjében Maguire és Pointing például ezt írták: „Tizenöt évvel ezelőtt Nagy Britanniában a kriminológiai kutatásban vagy a büntető
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó valamely szervezetben tevékenykedők körében nehezen találhattunk volna bárkit, aki számára a bűncselekmény áldozatainak problémája egy futó gondolatnál többet jelentett. Az érdeklődés középpontjában az idő tájt az elkövető motivációja állt [..]. Az áldozatot csupán az elkövetési magatartásra vonatkozó információforrásnak tekintették, vagy tanúnak a bírósági eljárás során.” 2
A szerzők sokatmondóan a „Bűncselekmény áldozatának újrafelfedezése” címet adták az idézett bevezető résznek, hasonlóan egyébként Karmen tankönyve első fejezetének címéhez. 3 És valóban, a huszadik század hetvenes éveiben az áldozatokat ismét megtalálta, felfedezte a világ; ekkortól bukkan fel és erősödik meg az áldozatok iránti együttérzés és a velük való szolidaritás – elsősorban a társadalmi szervezetek, civil szerveződések, a média, és ezt követően a különböző bűnözéssel foglalkozó elméleti szakemberek, illetve állami szervezetek részéről. Érdemes egy pillanatot szentelni magának az áldozat fogalomnak is. Ennek tartalma, eredeti jelentése az ősi kultúrákban még szakrális volt. Azt az állatot vagy személyt jelöli, akit rituális ceremóniák keretében lemészárolnak és felajánlanak valamely természetfölötti erő vagy isten számára, abban a hitben és reményben, hogy elnyerik annak kegyelmét. Ezt a jelentést hordozza a latin kifejezés (victima), de erre utal az első két magyar szótári meghatározás is, amely szerint áldozat: „1. Az a szertartásos cselekmény, amellyel valamely természetfölötti hatalomnak feláldoznak valakit vagy valamit. 2. Akit, amit e cselekményben feláldoznak. 3. Akit valamely kellemetlenség, baj, szerencsétlenség sújt vagy elpusztít. A háború áldozatai, áldozatul esik valaminek: tönkremegy, megsemmisül miatta. 4. Átlagon felüli megterhelés vállalása.” 4
2
Maguire, Mike – Pointing, John (1988): Victims of Crime: a New Deal? Open University Press, Milton Keynes Philadelphia, 1. o. 3 Karmen, Andrew (1990): Crime Victims. An Introduction to Victimology. Brooks/Cole Publ. Company, 1. o. 4 Magyar Értelmező Kéziszótár. Lásd még: Online Etymology Dictionary; http://www.etymonline.com/index.php?term=victim&allowed_in_frame=0. A magyar áldozat szóban ráadásul az áld, áldás szótő rejlik, ami ugyancsak a szakrális kapcsolatra utal.
9 Ez a szakrális fogalom ezután az évszázadok során további jelentéseket nyert, általánosabbá vált. Ma már az áldozat fogalma a mindennapi nyelvhasználatban magában foglalja mindazokat, akiket bármely ok folytán sérelem, veszteség, megpróbáltatás ért. Így beszélnek balesetek, természeti katasztrófák, betegségek, diszkriminációk, jogtalanságok vagy éppen bűncselekmények áldozatairól. 5 Az eredeti mágikus képzet, az individuális veszteséghez kapcsolódó közösségi hit és remény a mai fogalomhasználatból már kiveszett: ma már a közösség csak egyszerűen konstatálja, hogy nem tudott védelmet nyújtani és ezért valaki sérelmet szenvedett. 6 Ami szűkebben a bűncselekmények áldozatait illeti, itt is jelentős átalakulás történt a történelem során a bűncselekmény elszenvedőjének „pozicionálását” illetően. Az állami szerveződés kialakulása előtt a konfliktusok rendezése, a sérelmek megtorlása „magánügy” volt. A vitákat magánharcok során rendezték, és az, akit sérelem ért maga vett/vehetett elégtételt – lehetőségéhez és erejéhez mérten természetesen. A bűn drámájának az áldozat mindenképpen főszereplője volt, és nem csak annyiban, hogy ő volt az, akinek fájdalmat, veszteséget okoztak, hanem a megbomlott rend helyreállítása, az elszenvedett sérelem reparálása során is. Ez részben jogosultságot jelentett (vagyis „jogosan” vett elégtételt, állt bosszút, állította helyre a megsértett rendet személyesen), másfelől aktivitást, cselekvési lehetőséget biztosított számára. Nem kényszerült tehát passzív, „tett-hiányos” helyzetbe, és ez – egyebek közt – a lelki pozíciót tekintve is előnyösebb, egészségesebb volt számára. A szakadatlan megtorlások és vég nélküli ellenségeskedések azonban a közösség kohéziója ellenében hatnak. Ezek korlátozását jelentette az a pénzügyi kompenzációs rendszer, amely lehetővé tette, hogy az áldozat és családja a sérelemért ne „természetben” vegyen elégtételt, hanem a fájdalmak, szenvedések, veszteségek megváltásaként meghatározott pénzbeli kártérítést, kárpótlást kapjon az elkövetőtől. Ez már egy „fékezett habzású” megoldás volt, amely a lextalionis, a szemet szemért talió elv helyett (vagy a mellett) rendelt anyagi kompenzációt, ám az eljárás fókuszában még itt is a sérelem elkövetője és az őt ért veszteségek álltak. A központi államhatalom, az állami adminisztráció erősödésével azonban az állami keretek között integrálódó társadalomban az állam – más okok mellett éppen a társadalmi integráció biztosítása érdekében is – a sérelmek egyéni rendezését, a magánbosszút szűk keretek közé szorította. Monopolizálta a bűncselekmények elleni fellépést, magának tartva fenn a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás hatalmát. A megtorlás, a szankció kiszabása és végrehajtása kizárólagos állami monopóliummá vált, a sérelem elszenvedője többé nem ellenőrizte azt a folyamatot, amely során a sérelemokozó sorsáról döntenek. Befolyását, „főszerepét” elvesztette, a jogszolgáltatási processzus perifériájára került, és csupán a konfliktusától megfosztott, az érdekeit elvesztett mellékszereplője lett az állami büntetőeljárásnak. 5
Karmen (1990): i. m. 2–3. o. Virág György (1993): A szexuális erőszak áldozatairól. In: Pusztai L. (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 30. IKVA, Budapest, 173. o. 6
10
Nils Christie szerint az állami hatalom eltulajdonította az érintettek konfliktusait; és a ma igazságszolgáltatása csak arra jó, hogy fájdalmat okozzon. 7 Bárd Károly találóan írja, hogy „A sértett rég trónfosztott szereplője a büntetőjognak és az igazságszolgáltatás rendjének. Az eljárás hivatásos résztvevői végérvényesen eltulajdonították a közvetlenül érintettek konfliktusait. A per egykori ura, a vádfunkcióval korlátlanul rendelkező sértett a modern eljárási rendszerekben alig több, mint a tanúk egyike. A büntetőjogi szankció elsődleges célja már rég nem a sértett kompenzációja, sem anyagilag, sem pedig lélektanilag.” 8
Vajon hová datálódik, és hogyan, miért változott meg a bűncselekményt elszenvedettek megítélése és a helyzetük kezelése? A bűncselekmény áldozatainak „újrafelfedezése” vagy „újrapozícionálása” előzményének tekinthető a viktimológia vagy áldozattan kialakulása új diszciplínaként a kriminológián belül, a huszadik század negyvenes-ötvenes éveiben. Addig a kriminológia tulajdonképpen „elkövetőtan” volt; a figyelem elsődleges fókusza a bűncselekményt elkövetőkre irányult. Azt vizsgálták elsősorban, hogy kik ezek az emberek, mi jellemzi őket, miért követnek el bűncselekményt, milyen szankciókkal befolyásolhatók stb. A viktimológia „nagy fölismerése” az volt, hogy a bűncselekménynek nem csak elkövetője és körülményei vannak, de áldozata is. A bűn jelenségének vizsgálata nem korlátozódhat az elkövető és esetleg az elkövetési helyzet tanulmányozására, a történet fontos résztvevője az áldozat is, az ő oldalán felmerülő tényezők feltárása és elemzése nem hagyható figyelmen kívül a bűn megértésére vonatkozó vizsgálódások során. Az első kutatók az áldozatok ellenállást, a különböző áldozatok sérülékenységét, közrehatását, az egyes áldozati jellemzők szerepét vizsgálták. Az áldozatok intézményesülő segítésének, társadalmi és állami támogatásának igénye és szükségessége csak ezt követően, évtizedek múlva, a múlt század hetvenes éveiben került előtérbe. Több tényező együttes hatása kellett ahhoz, hogy a közösség inherens kötelezettségének érezze a sérelmet szenvedettek segítését, jogaik bővítését, érdekeik védelmét. Jelentős háttértámogatást adott a változás folyamatához a média. A bűnügyekről való híradás, tájékoztatás régóta és hagyományosan jelentős teret foglal el a különböző médiumokban. A változást a bűnözés médiareprezentációjában az áldozatok fókuszba kerülése, nehéz helyzetük, sérelmeik, kiszolgáltatottságuk megjelenése és egyre markánsabb megjelenítése jelentette. 9
7
Christie, Nils (1991): A fájdalom korlátai. Európa Kiadó, Budapest, 5. o. Bárd Károly (1984): Alkalmazott viktimológia Észak-Amerikában. Magyar Jog, 1984/1., 21. o. 9 Ez a változás, ez a tendencia nem csak a valóságról szóló tájékoztatásokra – a bűnügyi hírekre, tudósításokra – volt jellemző egyébként. A bűnügyi tájékoztatás tartalmi jellemzőinek változása mellett a bűnügyeket megjelenítő fikciók mintázata is módosult. A detektívtörténeteket, a krimiket is az áldozatok és szenvedésük bemutatásának növekvő szerepe jellemzi a hatvanas évektől. Az erőszak megjelenítése ezekben a regényekben, filmekben egyre drámaibb, grafikusabb – a fájdalom, a szenvedés, az erőszak okozta súlyos trauma gyakran nemcsak a fő cselekményi szálban, hanem a kontextusban is jelen van, és növekvő a nem instrumentális erőszak ábrázolása is. Másrészt az áldozatok a hagyományos funkcionális szereplőből (a gyilkossághoz szükség van hullára is) kiemelkedő pozícióba kerülnek; jelenlétük, fontosságuk növekszik a fikciók ábrázolásában is. 8
11 Az áldozatokat az üzleti szféra is felfedezte, mint a kereskedelmi lehetőségek, a védelmi áruk és szolgáltatások – addig kevésbé érintett, és jelentősen megsarcolható – potenciális piacát. A mozgósító nyomást az áldozatok (vagy egyes áldozati csoportok, pl. nők, gyerekek, balesetek áldozatai, erőszak áldozatai stb.) ügyét felkaroló, érdekeit megjelenítő, jogaik érvényesítésért civil társadalmi eszközökkel fellépő szociális mozgalmak jelentették, amelyek a huszadik század hatvanas-hetvenes éveiben bontakoztak ki és a nyolcvanas években váltak markáns erővé az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Muníciót adtak fellépésük számára a hatvanas évek vége felé végzett áldozattá válási felmérések. Ezek riasztó jelként mutatták, hogy bűnözés tényleges aránya és mértéke még a bűnügyi statisztikák fenyegetően növekvő adatainál is jelentősebb. Azt jelezték a vizsgálatok, hogy a bűncselekmények jelentős részét az áldozatok nem jelentik be, ezek a cselekmények nem jutnak a hatóságok tudomására, és így a kriminálstatisztikai adatok között sem szerepelnek. Az elemzések feltárták azt is, hogy az áldozatok és a tanúk gyakorta azokban az esetekben is vonakodnak együttműködni a hatóságokkal, amikor megtörtént a feljelentés és ennek alapján elindul a büntetőeljárás, ami sok ügy eredménytelen lezárásához vezet. A vonakodás hátterében azok a nehézségek és „költségek” álltak, amivel mind az áldozatoknak, mind a tanúknak szembesülni kellett, ha együttműködtek az eljárás továbbvitelében. Ennek az averziónak a csökkentésére indultak az első állami programok, amelyek a polgárok kooperációjának bátorítását tűzték ki célul. Megfelelő helyeket alakítottak ki az áldozatok és a tanúk számára, ahol kényelmesen és biztonságban várakozhattak, segítséget nyújtottak a tanú-díjazás megszerzéséhez, a lefoglalt tárgyak, bizonyítékok visszajutásához, az áldozatok és tanúk védelméhez a fenyegetésekkel szemben, tájékoztatást, információt nyújtottak stb. 10 Az áldozatsegítési mozgalom (victim movement) másik jelentős ágát azoknak a jellemzően laikusok (önkéntesek és korábbi áldozatok) közreműködésével létrehozott segítő szervezeteknek (victim support services) a megalakítása jelentette, amelyek általában vagy speciális áldozati csoportok számára nyújtottak pszichés és gyakorlati támogatást, segítséget. Ezeknek a segítő szervezeteknek a nagy része később egyre inkább szakmai irányt vett, professzionálissá vált, de egy részük továbbra is fenntartotta a laikus, önsegítő szervezeti jellegét. A professzionálissá válás mellett a másik jellemző a specializálódás: az egyes áldozati csoportok jellemzői, szükségletei és komplex ellátási igényük mentén szerveződő áldozatsegítő szervezetek létrejötte és működése.
10
Davis, Robert C. – Henley, Madeline (1990): Victim Service Programs. In: Lirigio et al. (eds.): Victims of Crime. Problems, Policies, and Programs, 157-159. o.
12
2
ESZTER Alapítvány, ESZTER Ambulancia
Az ESZTER Alapítványt 1991. december 25-én hozták létre az alapítók, Varga Dániel és Virág György, majd a Fővárosi Bíróság 11.Pk. 67927/1992/2. számú végzésével 2611 sorszám alatt 1992. január 28-án vette nyilvántartásba. Az ESZTER betűszó, az „Erőszakos Szexuális Támadást Elszenvedettek Rehabilitációjára” mozaikszava, és egyúttal egy szép, biblikus konnotációjú női név is persze. Az Alapítvány alapító okiratban meghatározott célja: „[a]z
erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása.” 11 Az Alapítvány létrehozásakor az alapítók elképzelése, elsődleges célja egy olyan központ megteremtése volt, amely komplex szolgáltatást – elsősorban lélektani, de emellett egyéb (jogi, szociális, egészségügyi stb.) segítséget is – nyújt az áldozatok számára, továbbá szervezi és koordinálja a szexuális erőszak áldozatainak segítésével kapcsolatos más (oktatási, bűnmegelőzési, társadalmi tudatformáló, felvilágosító kampány stb.) tevékenységeket is. Az eredeti elképzelések szerint ez a budapesti központ – mint egyfajta pilot project – modellként szolgál a későbbi regionális központok létrehozásához, amelyek azután együttesen alkotják a szolgálatok hálózatát, az „ESZTER-láncot”. A hálózat létrejötte után a budapesti centrum az ellátó tevékenység mellett koordinatív és elosztási feladatokat is betölt. Az Alapítvány létezésének első három évében (1992-től 1994 végéig) ez az elképzelés nem valósult meg, elsődlegesen az alapvetően szükséges infrastruktúra (megfelelő helyiség, ahol a központ működhetett volna), valamint a további anyagi feltételek hiánya miatt. A szükséges anyagi források hiányában évekig az ingyenesen, vagy jelképes bérleti díj fejében átadott helyiség használata tűnt az egyedüli járható útnak, ezt azonban sem az önkormányzatok, állami szervek, sem magán támogatók nem biztosították. Ebben az időszakban az Alapítvány érdemi tevékenysége a tájékoztatásra, felvilágosításra, oktatásra korlátozódott. Ennek formája különböző fórumokon, rendezvényeken előadások tartása, az egyetemi oktatásban történő ismeretterjesztés, cikkek, tanulmányok írása, konferenciákon, kongresszusokon való részvétel volt. Végül, 1994 második felében, az eredeti elképzeléseket módosító döntés született. Ez az infrastruktúra biztosítására való várakozás feladásáról és az addig felhalmozódott források felhasználásával egy budapesti lakás kibérléséről szólt, ahol Budapesti ESZTER Ambulancia néven elkezdődött a „központ”működése. Ehhez az induló tőkét az alapítói támogatás, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank, a József Attila Szociális és Kulturális Alapítvány, valamint a Társadalombiztosítás Mentálhigiénés Kuratóriuma támogatása biztosította. Az Ambulancia működésének megkezdése után az első évben a fennmaradást és működést további 11
ESZTER Alapítvány Alapító Okirata, 4. pont
13 adományok, támogatások segítették (Soros Alapítvány, Budapest Bank Budapestért Alapítvány, Brit Nagykövetség stb.). A speciális áldozatsegítő civil szervezet létrejötte tehát magán- és civil források felhasználásával történt. Az áldozatsegítés lehetséges modelljei közül az Alapítvány a professzionális utat választotta; olyan segítő központot alapított, ahol megfelelően képzett szakemberek közreműködésével kínálnak komplex és szakszerű segítséget a bántalmazottak számára. A Budapesti ESZTER Ambulancia – az Alapítvány által létrehozott és működtetett pszichoterápiás rendelő – 1994 októberében kezdte meg tevékenységét. Az induláskor öt szakember, három klinikai szakpszichológus és két szakorvos (pszichiáter) dolgozott itt segítőként. A súlyos bűncselekmények áldozatai a szokásos életeseményeket, a mindennapi élettapasztalatokat jelentősen meghaladó, gyakran magát az életet veszélyeztető (vagy ilyennek megélt) helyzet részesei. A balesetekhez, katasztrófákhoz, háborús élményekhez hasonlóan a bűncselekmények (különösen a súlyos erőszakos bűntettek) is traumatogén hatásúak, vagyis komoly érzelmi és pszichés sérülést (trauma) okozhatnak. A módosított DSM-IV (DSM-IV-TR)12 nozológiai rendszerében a szorongásos zavarok között helyezték el az Akut stressz-zavart és a Poszttraumás stressz-zavart (PTSD). Ezek közös sajátossága, hogy egy kivételes stresszt okozó életesemény (így például egy szenvedő félként vagy tanúként átélt bűncselekmény) átmenetileg vagy tartósan fennmaradó stresszreakciót vált ki, alkalmazkodási zavart eredményez. 13 Az akut stresszreakcióról a negatív stresszhelyzetet közvetlenül követő átmeneti zavar esetében, míg a poszttraumás stressz-zavarról a megrázó eseményre (katasztrófa, szexuális erőszak stb.) adott elhalasztott, késői, tartósan fennmaradó stresszválasz esetén beszélünk. A pszichés trauma egy lélektanilag kritikus állapot – krízishelyzet – terméke.14 Akkor következik be, amikor egy helyzetben a veszély nem hárítható el, nincs lehetőség az úgynevezett aktív 12
A DSM (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által, a szakemberek számára kiadott kézikönyv, amely a mentális (pszichiátriai) rendellenességek kategóriát és diagnosztikai kritériumait tartalmazza. A hivatalos kódrendszer [ICD (International Code of Disease) vagy BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása)] mellett a DSM-et az Egyesült Államokon kívül a világ számos helyén használják a klinikusok és a kutatók, de a biztosító és gyógyszerészeti társaságok is, csakúgy, mint a szociálpolitikusok. Az először 1952-ben kiadott DSM-nek eddig öt szövegrevíziója volt, a jelenlegi, 1994-ben publikált DSM-IV-nek 2000-ben jelent meg a DSM-IV TR elnevezésű revíziója, jelenleg ez az utolsó változat. 13 A stressz eredetileg – a Selye János nevéhez fűződő stressz-koncepcióban – a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válasza. Szélesebb értelemben ezért stressz minden újszerű, új választ, alkalmazkodást igénylő helyzet [van tehát „jó”, pozitív stressz („eustressz”) is, ami energetizál, stimulál, erőt ad, a kreatív energiákat felszabadítva segít a veszélyfelismerésben és a védekezés mozgósításában], a szűkebb vagy hétköznapi használatban azonban csak a – Sellye által distressznek nevezett – negatív stresszt értjük alatta. Ez a kontrollálhatatlan, megoldhatatlan helyzet vagy kapcsolat, az állandó túlterhelés, a megoldatlan konfliktusok okozta feszültség, szorongás. Vagyis az olyan problémák, helyzetek, amelyek félelmet, szorongást, tehetetlenség, cselekvésképtelenség-érzést váltanak ki, testi, érzelmi tüneteket eredményeznek, és/vagy pszichoszomatikus betegségekhez vezethetnek. 14 A stresszhez hasonlóan a „krízis” is többnyire negatív konnotációjú fogalom. Közönségesen válságot, megterhelő, nehéz helyzetet – „vészhelyzetet” – értünk alatta, vagyis az egyén szintjén olyan kritikus szituációt, traumatikus vagy stresszel teli változást, amellyel valaki nem, vagy nehezen tud megbirkózni, amely felemészti az energiáit, és egyensúlyvesztéshez
14 elkerülő magatartásra, a „flight or fight” válaszra. Vagyis az érintett a helyzetből nem tud elmenekülni, és a szokásos problémamegoldási eszközök, a rendelkezésére álló megküzdési (coping) stratégiák alkalmazásával a veszéllyel szembeszállni, megbirkózni sem képes. A PTSD annak következménye, hogy valaki olyan megrázó eseményt él át (vagy olyannak tanúja), amellyel szemben nincs cselekvési lehetősége, és amelyre ezért intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagál. Jellegzetes tünete az elkerülhetetlennek és vég nélkülinek tűnő ismétlődés: a trauma visszatérő újraélése kontrollálhatatlanul betörő emlékekben, gondolatokban, érzésekben, álmokban és rémálmokban, rémületet és szenvedést okozó kényszerű visszaemlékezésekben. Mintha egy sajátos „ismétlési kényszer” során a szervezet újra és újra visszajátszaná, megismételné a trauma filmfelvételét, abban a mágikus hitben, hogy így egyszer felülkerekedhet rajta, vagy az ismétlések során begyógyíthatja a sérülést. A traumatizált ugyanakkor más, ellentétes védekezési mechanizmusokkal is próbálkozik: igyekszik távol tartani magát az emlékeitől, tartósan és fóbiás félelemmel, szorongva kerüli a traumával összefüggő ingereket, az arra emlékeztető cselekvéseket és helyzeteket (helyeket, emlékeket, gondolatokat, beszélgetéseket stb.). Gyakran képtelen visszaemlékezni, a történteket tudatosan nem képes felidézni. A legijesztőbb éppen a kontrollálhatatlanság: hiába tesz meg mindent a felejtés és a felidézés elkerülése érdekében, az emléktöredékek váratlanul és ellenőrizhetetlenül újra és újra betörnek. Az áldozat, hogy töredezett, sérült és védtelennek érzett énjét óvja a további sérülésektől, magába fordul, bezárkózik, érzelmileg beszűkül. Az elszemélytelenedés és elidegenedés élménye, a jövővel kapcsolatos reménytelenség és kilátástalanság tölti el. Mindezt fokozott szorongással és félelemmel jár, alvási és étkezési zavarok, irritabilitás és látszólag indokolatlan dühkitörések kísérhetik, sokszor szétesettség, koncentrálási zavarok és állandó fokozott készenléti állapot tapasztalható. A depresszív jellegű tünetek mellett nem ritkák az öngyilkossági gondolatok sem. A PTSD jelentős szenvedést és a társas, munkahelyi, valamint más fontos funkciók romlását vagy teljes kiesését okozhatja. Az erőszakos bűncselekmények áldozatai közül a szexuális erőszak áldozata jellemzően súlyos traumát él át, az elháríthatatlan, sokszor az életet is fenyegető támadás a sérülékeny intimszférában éri; az erőszak a testébe hatol. A poszttraumás klinikai kép speciális jellemzőit először Burgess és Holmstrom 15 írta le önálló entitásként, Rape Trauma
Syndrome, Megerőszakolási Trauma Tünet-együttes néven. Az RTS lényegében a PTSD speciális változata. 16 Az ESZTER Ambulancia a szexuális erőszak áldozatai, valamint az erőszak által érintettek (családtagok, hozzátartozók) számára nyújt pszichoterápiás ellátást – az ország első és (sajnos máig is) egyedüli ilyen típusú speciális szakintézményeként. Szolgáltatásait igénybe vehetik vezet. Pedig lélektani értelemben a krízis csupán változás. Minden jelentős változás – így a pozitív érzelmekkel kísért is, például egy házasságkötés, gyerekszületés stb. –, amely új feltételeket hoz létre, új alkalmazkodásokat, a korábbitól eltérő viselkedések, szokások kialakítását igényli, krízis. Minden fejlődés az egyén életében kríziseken, vagyis változási válságokon keresztül történik, ami választási lehetőségeket kínál. 15 Burgess, Ann Wolbert and Holmstrom, Lynda Lytle (1974): Rape: Victims of Crisis. Robert J. Brady Co. 16 Virág György (2009): Az áldozatsegítés módszertana. In: Borbíró A. – Kiss A. – Velez E. – Garami L. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II., 105–122. o.
15 azok a nők, akiket megerőszakoltak vagy bármely más szexuális visszaélést szenvedtek el, a gyerekek, akik szexuális visszaélés áldozatává váltak, a férfiak, akiket bármilyen szexuális erőszak ért, valamint az áldozatok hozzátartozói is, akik maguk is segítséget igényelnek a traumatikus élmény következményeinek feldolgozásához. Az Ambulanciához fordulók egy része akut krízis állapotban jelentkezik, és sürgős segítségre van szüksége, mások korábban, évekkel a segítségkérés előtt, vagy még gyerekkorukban váltak erőszak áldozatává, és ennek maradandó következményei távolhatóan befolyásolták életüket. Az Ambulancia elsősorban lélektani segítséget kínál, egyéni konzultáció, tanácsadás, egyéni és csoportos pszichoterápia, család és párterápia formájában, továbbá – amióta jogász munkatárs is közreműködik a tevékenységében – jogi tanácsadást nyújt. A szolgáltatás célja speciális, szakszerű – elsősorban lélektani – segítségnyújtás erőszakot elszenvedett áldozatok számára, és ennek során az erőszak okozta pszichés trauma feldolgozása, krízisintervenció vagy pszichoterápiás folyamat keretei között. A krízisintervenció időben behatárolt, az akut krízisállapotban kialakult enormis feszültség csökkentéséig tart. Célja elsősorban éppen ez, vagyis a megnövekedett szorongás, a feszültség csökkentése, átbeszélési, ventillációs lehetőség biztosításával, amelynek során lehetővé válik a probléma valamennyire tárgyilagos körülhatárolása, a valóság elfogadására való törekvés és a megoldási utak keresése, körvonalazása. A pszichoterápia a krízisintervenciót követheti, illetve krónikus esetben anélkül kerül alkalmazásra. Folyamata hosszabb, tényleges időtartama jelentősen változó, a trauma súlyossága, az áldozat sérülése függvényében. A szexuális erőszak áldozatai számára az ESZTER Ambulancián nyújtott pszichológiai segítség szemléleti keretei szerteágazóak, eljárás módjai komplexek és eklektikusak. A poszttraumás stressz-zavar (PTSD), a pszichés krízis kezelése, a trauma feldolgozás verbális és nonverbális (pl. EMDR) eljárásai, a gyerekek pszichoterápiás ellátása, a szexuális abúzus felismerése és következményeinek kezelése területén felhalmozott ismeretek és használatos metódusok egyaránt alkalmazásra kerülnek. A módszereket illetően értelemszerűen a krízisintervenció és a pszichoterápia különböző metódusaival dolgoznak az Ambulancia e területeken képezett szakemberei. A szexuális erőszakot és abúzust elszenvedettek esetében jellemzően az időigényesebb ellátás szükségessége merül fel: az alapjaiban megrendült bizalom és biztonság helyreállítása tipikusan hosszabb támogatást, feldolgozást igényel. Az ESZTER Ambulancián nyújtott ellátások ingyenesek. A szolgáltatások igénybevételének nem feltétele, hogy a segítséget kérő az erőszakról bejelentést, feljelentést tegyen, vagy hogy ilyen szándéka legyen. Az Ambulancia nem folytat nyomozást, nem feladata az igazság kiderítése, és munkatársai a terápiás kapcsolat miatt szakértőként nem, legfeljebb tanúként vesznek részt a különböző hatósági eljárásokban. Az Ambulancia egyik alapvető működési elve a bizalmi elv: a munkatársak a tudomásukra jutott valamennyi tényt, körülményt titokként kezelik, és azt csak az érintett kérésére vagy hozzájárulása alapján hozzák bárki tudomására. (Ez alól a működési elv alól természetesen
16 kivételt képeznek a törvényben meghatározott jelentési kötelezettség körébe tartozó esetek, amiről a klienseket jelentkezésükről tájékoztatjuk.) A titoktartás és a bizalom/megbízhatóság minden terápiás tevékenység (tulajdonképpen minden emberi kapcsolat) jelentős eleme. A traumatizáltakkal való munkánál ez azonban különös jelentőséget nyer, hiszen a trauma központi kérdése a bizalom. Ez rendül meg, vész el, és ennek a helyreállítása, visszaszerzése a segítési folyamat egyik centrális feladata. 17 A bizalom felépüléséhez hozzájárul, hogy az áldozat a segítő kapcsolatban védettnek érezheti magát és az általa elmondottakat is. A segítőnek az áldozattól nyert információt értelemszerűen bizalmasan kell kezelni, illetve figyelmeztetni kell az áldozatot, hogy ha valamilyen, az áldozat által nem publikusnak szánt közlést nem tarthat titokban. 18 A segítséget kérők levélben/email útján és telefonon jelentkezhetnek, és előre egyeztetett időpontban találkoznak az Ambulancia munkatársával. A szakmai stáb rendszeresen tart megbeszéléseket. Ezeken a stábüléseken történik a jelentkezések és a folyamatban lévő ügyek megbeszélése, az esetek referálása és szupervíziója, a kezelésről és a kezelő személyéről való döntés, valamint a szakmai továbbképzés egy része is. A pszichológiai ellátás időtartama és gyakoriság a szükségletektől és a lehetőségektől (kapacitás) függ. Az időtartam igen változó, a néhány alkalmas konzultációtól a több éven át zajló pszichoterápiáig terjed, a frekvencia pedig általában heti egy alkalom.
17
Herman, Judith Lewis (1992): Trauma and Recovery. Basic Books. [Magyarul: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig, Háttér Kiadó, 2003] 18 Virág (2009): i. m.
17
3
Az erőszakról
3.1. Az erőszak tipológiája, a bántalmazás definíciója az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization – WHO) alapján 19 Erőszak-tipológia Erőszak
Öngyilkosság
Ön-abúzus
Gyerek
Kollektív
Interperszonális
Önmaga ellen
Család/Partner
Közösség
Idős
Ismerős
Partner
Társadalmi
Politikai
Gazdasági
Idegen
Az erőszak természete Fizikai Szexuális Pszichológiai Depriváció vagy elhanyagolás A WHO megállapítása szerint a bántalmazás és elhanyagolás népegészségügyi probléma. Bántalmazás (WHO) „Bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent.” Gyermekbántalmazás / WHO/ „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód), magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermekegészségének, túlélésének, fejlődésének, vagy méltóságának tényleges potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, a bizalmon, vagy hatalmon alapul.”
19
Violence: A public health priority. In: World report on violence and health (WRVH). World Health Organization. Global consultation on violence and health (Violence Prevention Alliance). WHO, Geneva, 1996
18
3.2. A bántalmazás tipológiája áldozatok szerint 20 1. Gyermekbántalmazás (részletesen lásd később) 2. Intim partner (házastárs/partner, volt házastárs/partner) sérelmére elkövetett bántalmazás – az áldozat nemétől függetlenül 3. Idősbántalmazás (idős személy, felmenő sérelmére elkövetett erőszak) 4. Egyéb családtag sérelmére elkövetett bántalmazás 5. Nem családtag, ismerős személy sérelmére elkövetett abúzus 6. Idegen személy sérelmére elkövetett bántalmazás 7. Rendszerabúzus Az alábbiakban az idősek és pszichiátriai betegek sérelmére elkövetett bántalmazás rövid kifejtése következik, ezekkel a továbbiakban nem foglalkozunk. Idősbántalmazás: A sértett hozzátartozója, vagy a környezetében élő(k) az idős ember kiszolgáltatottságát kihasználva bántalmazzák az áldozatot. A nemzetközi dokumentumok és a kutatások alapján az idősbántalmazás esetén önálló bántalmazási formának minősül a rendszerbántalmazás, azaz amikor az idős személyek ellátására, a róluk való gondoskodásra hivatott szociális, egészségügyi szektor nem működik megfelelően. Ehhez a területhez tartozik és az idősbántalmazás tekintetében a legsúlyosabb kockázati tényezőnek minősül a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés a kor alapján. Az ENSZ Társadalmi Fejlődésért felelős Bizottsága 5/2002/PC/2 sz. jelentése szerint az idősbántalmazások tipológiája a következő: •
fizikai bántalmazás;
•
szexuális bántalmazás (egy másik idős, egy fiatalabb, vagy a gondozásra, felügyeletre kijelölt személy részéről);
•
lelki bántalmazás, verbális abúzus (így különösen a tisztelet hiánya, a magánszférához/ magánélethez való jog megsértése, a kapcsolattartás jogának megsértése, az idős személy véleményének, kívánságainak figyelmen kívül hagyása);
•
pénzügyi, gazdasági kihasználás (például az idős személy tulajdonának, anyagi eszközeinek jogtalan használata, kihasználása, elvétele; a végrendeleti akarat erőszakos megváltoztatása; a saját jövedelem feletti rendelkezés jogának elvétele, korlátozása;
•
elhanyagolás/önelhanyagolás.
Pszichiátriai beteg személy bántalmazása az egészségügyi ellátás során: A pszichiátriai beteg ellátása során alkalmazott korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatóak, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját. A korlátozó intézkedés elrendelése során és alkalmazásának teljes
20
Németh Margit – Gyurkó Szilvia – Mózes Ernőné – Papp Krisztina (2007): BÁN – Bántalmazottak részére nyújtott szolgáltatások. Szociális Szolgáltatások, Irányelvek. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest
19 időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez
fűződő
jogokat
mindenki
köteles
tiszteletben
tartani.
Egyébként
az
bántalmazásnak minősül. Minden esetben bántalmazásnak minősül a zárt szerkezetű, ketrecre emlékeztető, rácsos eszközök alkalmazása.
3.3. A bántalmazás tipológiája az elkövetés kapcsolati szintje szerint Családon belüli erőszak Családtaggal, közös háztartásban vagy intézeti ellátásban együtt élő személyek közötti erőszaknak tekintendő a családtaggal, illetve együtt élő személlyel szembeni bármely olyan magatartás, mely fizikai, pszichológiai vagy szexuális sérelmet okoz. Az ilyen magatartások közé tartoznak: •
a fizikai agresszió cselekményei – mint a pofon, a megütés, a rúgás, a megverés;
•
a pszichikai bántalmazás – mint a megfélemlítés, a folytonos lebecsülés vagy megalázás;
•
az erőszakos közösülés vagy a szexuális kényszerítés más fajtája; és
•
a különböző kontrolláló magatartások – mint a családtagoktól és barátoktól való elszigetelés, a mozgás korlátozása, az információhoz vagy segítséghez való hozzájutás korlátozása.
Családon kívül, illetve idegen személy (az elkövető nem családtag) által elkövetett erőszak, rendszerabúzus ONLINE ABÚZUS
Az interneten az erőszak különböző formái veszélyeztethetik a világhálóra kapcsolódó embereket. A gyerekek, fiatalok különösen ki lehetnek téve az ilyen jellegű inzultusoknak. A gyermekek szabadidős tevékenységként gyakran több órát tartózkodnak a „Virtuális Világban”. Ennek a világnak az egyik jellegzetessége az, hogy lehetőséget ad az „arcnélküliségre”, anonimitásra, vagyis arra, hogy elrejtőzve, hamis adatokat szolgáltatva, másokat megtévesztve különböző visszaélésekre használja az, aki így él vissza a médiának ezzel a formájával. Felnőtt elkövetők gyakran szexuális indíttatásból az interneten keresztül veszik fel a kapcsolatot a gyermekkel, fiatallal. A kezdetben ártatlannak tűnő levelezés később fényképekkel, webkamerán keresztüli inzultálással folytatódik, néha egészen a személyes találkozásig is eljuthat a kapcsolat. MÉDIAERŐSZAK
A médián keresztül terjedő „erőszak” (filmek, közbeszéd stb.) általános társadalmi probléma. A műsorszolgáltatók erre vonatkozó kötelezettségeit a Médiatörvény szabályozza. Ezen kívül gyakran előfordul az is, hogy pl. riportalanyként vagy reklámcélú hirdetésekben szerepeltetnek gyermeket, azok személyiségi jogait megsértve.
20 RENDSZERABÚZUS
Ide kell sorolnunk minden az állampolgárok védelmére, gondozására, ellátására létrehozott ellátórendszeren
belüli
rossz
bánásmódot
(például
oktatásban,
egészségügyben,
gyermekvédelmi ellátásban). Rendszerabúzusról beszélünk akkor is, ha a gyermekek védelmét szolgáló tevékenység vagy rendszer nem létezik, vagy diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás, elhanyagolás megelőzésének elmulasztásához, késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos károsodáshoz. Ebbe a körbe tartozik a gyermek tájékoztatásához és véleménynyilvánításhoz fűződő jogainak figyelmen kívül hagyása, vagy megtagadása, a szülőktől való indokolatlan elválasztás. KORTÁRSBÁNTALMAZÁS, ZAKLATÁS (MOBBING, BULLYING, PSZICHOTERROR), ISKOLAI, INTÉZMÉNYI (KOLLÉGIUMOK, GYERMEKOTTHONOK) ERŐSZAK
A gyerekek közötti erőszakoskodás egy sajátos típusa az iskolai erőszak. A jelenség nem új keletű. Az iskolás gyerekek heccelődése, piszkálódása, a „csicskáztatás”, zsarolás, fizikai erőszak mindig is létezett (lásd pl. Kosztolányi: Tréfa, Aranysárkány c. műveit). Dan Olweus és
Eliot Aronson jelentős munkákban számolt be 21 a jelenség vizsgálatáról. A szakirodalomban Olweus definíciója vált nemzetközileg elfogadottá. Olweus a következő definíciót fogalmazza meg: „Zaklatásról akkor beszélhetünk, ha a következő három feltétel van jelen: agresszív viselkedés, vagy szándékos sérelem okozása, amelyet ismétlődően és hosszú időn keresztül követnek el olyan interperszonális kapcsolatban, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik.” 22
3.4. Gyermekbántalmazás 3.4.1. A Gyermekbántalmazás definíciója
„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul” 23.
A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat, így például a gyermek 21
Aronson, Elliot (2009): Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Ab Ovo Kiadó, Budapest; Olweus, Dan (1993): Bullying at school: What we know and what we can do. Blackwell Publishers, Oxford 22 Olweus (1993): i. m. 23 WHO (1996): i. m.
21 magatartása, a szülő egészségi állapota, anyagi körülménye, életvitele lehet veszélyeztető körülmény anélkül, hogy ez a gyermek bántalmazását is jelentené. 3.4.2. Törvényi szabályozás
Az első törvényi szabályozás a gyermekek védelméről a XIX. század végén Angliában született, majd a következő jelentős fejlemény az 1989. november 20-án New Yorkban elfogadott a „Gyermekek Jogairól” szóló ENSZ Egyezmény, amely külön foglalkozik a gyermekek elleni erőszak kérdésével is. Az Egyezményt 2010-ig 194 ország ratifikálta (USA, és Szomália kivételével valamennyi ország). „Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas törvényhozási,
közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód, vagy kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot is - bármilyen formájától.” 24 (19. cikk 1.)
Fontos tudni, hogy az Egyezmény 28. cikke25 szerint az iskolai közegben is csak olyan módszerek alkalmazhatók, amelyek nem sértik a gyermekek emberi méltóságát (testi integritás, emberi méltóság). Hazánkban az ENSZ Egyezmény az 1991. évi LXIV. törvénnyel vált a magyar jogrend részévé. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága a tagállamok számára 2011-ben ismét megfogalmazta a bántalmazás visszaszorításával kapcsolatos teendőket. A magyar jogalkotás több törvényben is szabályozza a gyermekbántalmazással, illetve elhanyagolással kapcsolatos teendőket. Magyarországon a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése, kezelése és a szükséges intézkedések megtétele a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben került meghatározásra. E törvény 2005. január 1-jei hatállyal a világon tizennegyedikként mondta ki a testi fenyítés teljes tilalmát, mind a családokban, mind a közintézményekben: „A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális, vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”
A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása is veszélyeztető, vagy bántalmazó, elhanyagoló magatartásnak minősül, illetve a foglalkozás körében elkövetett gondatlanságért vonható felelősségre az a szakember, aki mindennek nem tesz eleget. 24 25
Egyezmény a gyermekek jogairól (Convention on the Rights of the Child, CRC), ENSZ. 1989. 19. cikk, 1. Uo. 28. cikk
22
3.4.3. A gyermekbántalmazás felosztása típusok szerint
26
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
veszélyeztetettség
elhanyagolás
fizikai erőszak
lelki bántalmazás
szexuális abúzus
Veszélyeztetettség Olyan magatartás, körülmény vagy mulasztás következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. (Gyermekvédelmi Törvény: gyermek veszélyeztetése, továbbá annak alapvető fizikai és/vagy pszichológiai szükségleteinek tartós elhanyagolása, és/vagy a gyermek bántalmazása.)
Elhanyagolás Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. •
Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.
•
Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.
•
Oktatási-,
nevelési
elhanyagolás,
amely
az
iskolalátogatási
kötelezettség
elhanyagolását, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési, egészségügyi szolgálatok igénybe-vételének elmulasztását jelenti.
Fizikai bántalmazás Az a szándékos cselekedet vagy gondatlanság (így különösen az ütés, rúgás, lökés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához
26
Németh – Gyurkó – Mózes – Papp (2007): i. m.
23 vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.).
Az érzelmi, lelki bántalmazás Azt a rendszeres, hosszú időn át tartó, érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy ő értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelentheti az életkornak vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó iskolai követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem- és fültanúja mások bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.
Szexuális bántalmazás A gyermek vagy fiatal bevonását, csábítását, vagy kényszerítését jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység e személy szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: •
•
egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, ide tartozik nemcsak az aktusra kényszerítés, hanem a molesztáló, zaklató szexuális tartalmú tevékenység, a simogatás, magamutogatás stb. a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.
A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzust zömében (70–80 százalék) családtagok (hozzátartozó, rokon), vagy a családdal közeli kapcsolatban állók (szomszéd, barát) követik el.
24 3.4.4. A gyermekbántalmazás különleges esetei
27
Méhmagzatot károsító magatartás, amikor a várandós anya – az erről való felvilágosítás ellenére – életmódjával magzata egészségét veszélyezteti, így elsősorban a terhesség alatti drog- és alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás, a prostitúció tartozhat ide. A várandós bántalmazása, a nem gondozott, titkolt terhesség is árthat a méhmagzatnak. Ebbe a csoportba sorolandó az újszülött megölése, amikor az anya (általában titkolt terhességet követően) közvetlenül a szülés után, illetve néhány órán belül az újszülött halálát okozza tevőlegesen vagy magára hagyással (ennek hátterében nemritkán az anya súlyos pszichés zavara állhat), amely büntetőjogilag is külön elbírálás alá esik. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl – ismételten – fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget (lásd még kortárs erőszak, iskolai erőszak, közösségi krízisek). Egyéb formák: hazugságra, lopásra, koldulásra, prostitúcióra, életkorának nem megfelelő munkára kényszerítés, vagy megtévesztéssel való rávétel. Új fogalomként jelent meg a szociális abúzus (social abuse), a „szociális ellehetetlenítés” fogalma, pl. nem barátkozhat, nem járhat szórakozni a gyermek.
27
Kovács Zsuzsa – Scheiber Dóra – Herczog Mária (szerk.) (2012): Gyermekbántalmazás és elhanyagolás. Módszertani ajánlás tervezet. OGYEI, Budapest
25
4
Az áldozatok ellátásának multiszektoriális megközelítése
4.1. A multiszektoriális megközelítés Az áldozatok komplex szükségletei, ellátásuk összetettségének igénye megkívánja a különböző szektorok, az egyes szakmák folyamatos kapcsolatát, rendszerben történő gondolkodását, az ad hoc jellegű együttműködés helyett a professzionálisan szabályozott együttműködést. 2011. március 23-án, az EU soros elnökeként Magyarország mutatta be az európai áldozatsegítés új irányvonalát tartalmazó terveket (European Victim Support System Roadmap). Ennek során kiemelésre került, hogy az áldozatsegítésen belül is differenciált ellátás szükséges. A különböző bűncselekmények áldozatainak eltérő szükségleteik vannak, és az áldozatsegítés módját, tartalmát ehhez kell igazítani.
4.2. A multiszektoriális keret A multiszektoriális megközelítés az a funkcionális keret, amelyre az erőszak áldozatainak ellátása, támogatása, segítése épülhet. A szakmaközi együttműködésben résztvevő különböző szektorok: •
egészségügyi ellátórendszer,
• •
pszichoszociális ellátórendszer, biztonság/jog/igazságszolgáltatás rendszere,
•
civil szféra. A bántalmazottak ellátásának biztonságalapú, multiszektoriális megközelítése
Ellátás, védelem Alapelvek, Problémajelzési hálózat, Koordináció
egészségügyi ellátás
pszichoszociális gondoskodás
bántalmazott áldozat (egyének, csoportok)
biztonság biztosítása
jog / igazságszolgáltatás Hatóságok, hivatalok, Helyi befogadó közösségek, Civil szervezetek, Nemzetközi szervezetek
26
4.3. Szervezetek közötti együttműködés Stratégiai szinten a szervezeteknek és a szakembereknek partnerséget kell kialakítaniuk egymással és az áldozatokkal annak érdekében, hogy átfogó/komplex és koordinált szolgáltatásokat nyújthassanak az áldozatok számára. Fontos, hogy az áldozatsegítésben részt vevő szereplők egymás szerepét, feladatait, nehézségeit megértsék, elfogadják és egymás munkáját elismerjék, mert mindez nagymértékben hozzájárulhat a hatékony együttműködéshez. Ez a szemlélet Magyarországon több jogszabályban is érvényesül. Így például az 1997. évi XXXI. törvény, vagy az áldozatvédelmi, a gyermekek védelméről szóló 17. § a gyermekvédelmi jelzőrendszerre vonatkozó előírásban, vagy az áldozatvédelmi referensek rendőrségen belüli működésében, és az áldozatvédelmi jelzőrendszer kialakításában is [2005. évi CXXXV. tv.]. Jóllehet a szociális ellátórendszerben, különösen a gyermekvédelmi rendszerben, a jelzési, jelentési, együttműködési kötelezettség szabályai egyértelműen le vannak fektetve a szektorban tevékenykedő szakemberek számára, mégis a gyakorlati megvalósítás sok nehézséget vet fel a mindennapi munka során. A szociális ellátórendszer működése és kapcsolatai más szektorokkal
2. Család 1. Gyermek
3. A bántalmazást észlelő intézmény,
4. Gyermekjóléti Szolgálat
TÁRSADALOM
5. Hatóság
27
4.4. Az együttműködés területei 4.4.1. A kliensellátáshoz kapcsolódó tevékenységek
•
kölcsönös diszpécselés (kliensek közvetítése, küldése a kliens szükségleteinek mentén)
•
esetmegbeszélések
• •
esetkonferenciák szupervízió
•
információ, információs anyagok eljuttatása a klienshez
•
együttműködés a kliens érdekképviseletének segítésében
•
együttműködés az utánkövetésben.
4.4.2. Szakemberek szakmai tudásának bővítése
•
multidiszciplináris továbbképzések szervezése, megvalósítása
•
érzékenyítő, szemléletformáló, kompetenciafejlesztő tréningek szervezése, megvalósítása
•
szakmaközi konferenciák, workshopok, szakmai fórumok, konszenzuscsoportok
•
szervezése, megvalósítása szektorsemleges, szakmaközi módszertani anyagok, irányelvek, protokollok
•
kidolgozása tematikus információs anyagok, szóróanyagok kidolgozása
•
szakmaközi internetes fórumok létrehozása, működtetése
•
közös kampányok, társadalmi megmozdulások szervezése, megvalósítása
4.4.3. Szakemberek lelki egészségének védelme
• •
szakmaközi burn-out tréningek kidolgozása, megvalósítása közös szakmaközi érdekképviseleti fórumok létrehozása
• •
közös szakmaközi internetes fórumok létrehozása szakmaközi közösségi programok szervezése, megvalósítása
28
5
A szexuális bántalmazás áldozatai, szükségletek, válaszok
Az erőszakos és szexuális bántalmazást elszenvedett személyek különösen sérülékeny áldozati csoportot jelentenek, akik között a súlyosan traumatizálódott személyek aránya igen magas. Ehhez járul még hozzá, hogy az ilyen jellegű erőszakot elszenvedett egyének sok esetben nem mondják el senkinek a velük történteket. Kiemelten nagy látenciát mutató, és speciális szükségletű célcsoport a szexuális abúzus gyermek áldozatainak csoportja.
5.1. Előfordulás A szexuális bántalmazás előfordul minden társadalmi osztályban, kultúrától, vallástól, etnikumtól, társadalmi nemtől és korosztálytól függetlenül.
5.2. A szexuális bántalmazás kialakulásának kockázati tényezői Egyéni kockázati tényezők: • A biztonságérzet elvesztése • •
Függőség Lelki és testi fogyatékosság
•
Kevés és/vagy alacsonyszintű megküzdési stratégiák (társadalmi, gazdasági, családi, életvezetési változásokhoz való alkalmazkodás hiánya)
•
Alkohol és kábítószer fogyasztás, visszaélés
• •
Közösségen, családon belüli szerepek felbomlása Konfliktusokkal, meneküléssel összefüggő pszichés trauma
•
A nemzeti és nemzetközi jogban biztosított egyéni jogok ismeretének hiánya
Társadalmi kockázati tényezők: • Diszkriminatív kulturális és tradicionális hiedelmek és gyakorlatok •
Vallási eszmék
• •
Bizalmatlanság a rendvédelmi szervek iránt Általános tájékozatlanság, érzéketlenség, kampányok hiánya
• •
A bűncselekmények alacsony feljelentési aránya Az igazságszolgáltatásba vetett hit hiánya
5.3. A szexuális bántalmazás következményei A szexuális erőszak következményeinek pontos ismerete elengedhetetlen az áldozatok támogatására irányuló válaszok kidolgozásához. A következmények rendkívül sokfélék lehetnek, és az elkövetett erőszak típusától is függenek.
29 A következmények négy nagy csoportba oszthatók: egészségügyi pszichoszociális (pszichés, érzelmi, szociális) biztonsági jogi/igazságszolgáltatási/jóvátételi
Egészségügyi következmények o
Sérülés, rokkantság, halál
o
Szexuális úton terjedő betegségek, AIDS
o
A reproduktív egészség rendellenességei
o
Veszélyeztetett terhesség, szülési komplikációk
o
Vetélés
o
Terhesség-megszakítás
o o
Depresszió és más pszichés betegségek Poszttraumatikus stressz betegség
o
Krónikus betegségek
o o
Sokk Fertőzés, krónikus fertőzés
o
Túlzott vérzés
Érzelmi/pszichés következmények o
Düh, félelem, harag,
o
öngyűlölet, önvád
o o
Szorongás, félelem Szégyenérzet, bizonytalanság
o
Családi és társadalmi működőképesség elvesztése
o o
Depresszió Alvászavarok, étkezési zavarok
o o
Mentális megbetegedések Társadalmi elszigeteltség
o
Pusztító magatartás, öngyilkosság
Szociális következmények o
Az áldozat hibáztatása, okolása
o
A társadalomban betöltött szerep, funkció elvesztése
o
Társadalmi stigmák
o
Az áldozat elszigetelése, elutasítása/kirekesztése
o
A közösség erőforrásainak és támogatásának megterhelése
Jogi/ védelmi következmények o
Az eleve túlterhelt rendőrség és bíróságok további terhelése
30 o
Másodlagos traumatizáció, másodlagos viktimizáció (az igazságszolgáltatás diszfunkciói további traumatizációhoz vezethetnek)
o
Alacsony feljelentési arány (a diszfunkcionális igazságszolgáltatási rendszer iránti bizalomhiány alacsony feljelentési arányt eredményezhet)
Biztonsági/ közösségi/ környezeti következmények o
Az áldozat bizonytalanságban él, fenyegetettnek, védtelennek érzi magát, és fél, hogy további erőszak fenyegeti
o o
Az áldozat bizonytalanságot, félelmet érez Az áldozat tart a bosszútól, retorziótól
o o
Az áldozatnak nincs hová mennie Az elkövető gyakran az áldozat környezetéből kerül ki (akitől támaszt, segítséget, biztonságot remél)
5.4. A szexuális bántalmazás áldozatainak támogatása A komplex, holisztikus, támogató válaszreakciók főbb területei: • Oktatási és figyelemfelhívó tevékenységek kidolgozása • Érzékenyítés, képzések (állampolgárok, szakemberek képzése arra vonatkozóan, hogy hogyan reagáljanak az áldozatok szükségleteire) • •
Észlelési, jelzési, bejelentési, monitorozó, és értékelő folyamatok megteremtése Az áldozatok egészségügyi szükségleteire adandó válaszok
•
Az áldozatok pszichoszociális szükségleteire adandó válaszok
• •
Az áldozatok biztonsági igényére adandó válaszok Az áldozatok jogi/igazságszolgáltatási/helyreállításra irányuló szükségleteire adott válaszok
A megfelelő válaszok, reagálás érdekében a szexuális erőszak különböző típusai következményeinek meghatározása és megértése elengedhetetlen.
A titoktartással, az áldozatok fizikai biztonságával, jogaik és méltóságuk tiszteletben tartásával kapcsolatos alapelveket az összes tevékenység során érvényesíteni kell! 28
28
Menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi alapú erőszak. United Nations High Comissioner for Refugees (UNHCR), 2003. május
31
5.4.1. A szexuális bántalmazásra adott szükséges, legfontosabb válaszok
o
Az áldozatok szükségleteiből kiinduló átfogó megelőzési és reagálási tervek
o
megvalósítása A megelőzést és ellátást célzó válaszok valamennyi szintjét (az egyéneket, családi rendszereket, közösségeket, és általánosságban a társadalmat) megcélzó
o
válaszok Az okok, háttértényezők feltárása, megértése (társadalmi, közösségi, családi, egyéni szinten egyaránt szükséges)
o o
Társadalmi tudatformálás, kampányok, szóróanyagok, média megjelenések Oktatási és ismeretterjesztő tevékenységek kidolgozása
o
Szakemberek képzése hogyan ismerjék fel, mérjék fel és reagáljanak az áldozatok szükségleteire
o
Észlelési, jelzési, jelentési és ellátási folyamatok megteremtése
o o
Monitorozó és értékelési folyamatok megteremtése Az áldozatok egészségügyi szükségleteire adandó válaszok
o
Az áldozatok pszicho-szociális szükségleteire adandó válaszok
o o
Krízistanácsadás Traumatikus események feldolgozását elősegítő tevékenységek
o
Az áldozatok egészségügyi szolgáltatók, rendőrség, igazságszolgáltatási rendszer és egyéb szolgáltatók irányában történő érdekképviseletének támogatása
o
Rehabilitáció, reintegráció, képességfejlesztés, önbizalom, és gazdasági
o
megerősítés Biztonsági válaszok kidolgozása
o o
Jogi/igazságszolgáltatási válaszok kialakítása Egyéb lehetséges segítők, támogatók meghatározása (pl. vallási közösség, mediátor stb.)
o o
Preventív tennivalók megtervezése Elkövetőkkel való munka megtervezése
5.4.2. Közösségi támogatáson alapuló tevékenységek
o
Tradicionális, közösségen alapuló támogatók kiválasztása és képzése
o
Női támogató csoportok, vagy olyan támogató csoportok létrehozása, amelyek kifejezetten a szexuális erőszak áldozatainak és családjuk részére nyújtanak segítséget.
o
Nyitott központ („drop-in”) létrehozása, amelyet az áldozatok bármikor felkereshetnek és ott bizalmas, együttérző ellátásban és tanácsadásban részesülhetnek
32
6
Az ESZTER Alapítvány működése, működési protokollja
Az ESZTER Alapítvány működési protokollja rendszerszintű megközelítés alapján építi fel az áldozatsegítés folyamatát, ezért igyekszik komplex módon kezelni az áldozatok szükségleteit. Ez azt jelenti, hogy szinte egy időben veszi fel a kapcsolatot az érintett kliens szempontjából releváns intézményekkel, személyekkel. A klienscentrikusság érdekében hálózati szemléletet működtet, és civil jellege ellenére professzionális szerepet tölt be az ország áldozatsegítő rendszerében. Az ESZTER Alapítvány ellátási körébe tartozó gyerekek jelentős része a nevelési-oktatási intézmények irányából, a gyermekvédelmi alapellátás felől, vagy a gyermekvédelmi szakellátási rendszerből, illetve az áldozatsegítő szolgálatoktól, jogalkalmazói, hatósági oldalról kerülnek a Szervezethez. Ez azt jelenti, hogy a jelzés, bejelentés, feljelentés esetükben már javarészt megtörtént. Abban az esetben, amennyiben ez valamilyen oknál fogva még nem történt meg (pl. szülő, hozzátartozó keresi meg a szervezetet), a jelzést elsődlegesen a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak tesszük meg, de minden esetben további releváns lépések történnek. A felnőttek esetében az együttműködési tevékenység más szervezetekkel elsősorban a kliens segítése az érdekérvényesítésben, speciális szükségleteinek lefedésében, a másodlagos traumatizáció elkerülésére irányuló munkában jelenik meg. Mindebből adódik, hogy kliensei érdekében az Alapítvány a napi rutin tevékenysége során is széles körű együttműködési tevékenységet folytat. Az áldozatok ellátásához kapcsolódó együttműködési formákon túl az Alapítvány rendszeresen képez szakembereket (képzéseket akkreditál a segítő, ellátó szektorban, a jogalkalmazói, hatósági területeken, az oktatási és gyermekvédelmi rendszerben). Az ESZTER Alapítvány több hazai és nemzetközi állami és civil szervezettel van kapcsolatban, együttműködik szakmai fórumokon, konferenciákon, kutatásokban, szakmai anyagok, módszertani anyagok, irányelvek, protokollok készítésében. A társadalmi tudatformálás területén tett erőfeszítései során rendszeresen együttműködik a média különböző szereplőivel.
6.1. Az ESZTER Alapítvány tevékenységének szemléleti kerete •
Rendszerszemlélet (probléma, feladat komplex egészként való megközelítése, az összes tényező és kölcsönhatásaik figyelembe vétele)
•
Holisztikus megközelítés (teljességre törekvés, az áldozatok érzelmi, fizikai, szociális szükségleteit figyelembe véve törekszik az egyensúly helyreállítására)
•
Komplex ellátás (univerzális emberi szükségletek sérülése => speciális szükségletek indikálása az ellátásban)
•
Hálózati működés (egyének, csoportok együttműködésén túlmutató „szervezetek közötti szervezet”)
33
6.2. Az Alapítvány tevékenységi formái Ellátás
Mobil kríziscsapat Szakember támogatás, képzések
ESZTER Alapítvány
egyéni terápia, párterápia, családterápia, jogi tanácsadás, önsegítő csoport közösségi krízishelyzetek kezelése, közösségi helyreállítás, jóvátétel (resztoráció) tréningek, esetmegbeszélés, szupervízió, hálózatépítés, csapatépítés
Kampányok
társadalmi tudatformálás, prevenció, áldozatok elérése, Brand-építés
Szakmai fórumok, anyagok
konferenciák, előadások, kiadványok
Kutatások
Internetes jelenlét
hazai kutatások, nemzetközi kutatások
honlap működtetése, Facebook
6.3. Az ESZTER Alapítvány háromszintű prevenciós tevékenysége
34
6.4. Az ESZTER Ambulancián elérhető ellátási formák, és az ehhez kapcsolódó háttértevékenységek
35
6.5. A kliensellátás folyamata az Ambulancia tevékenységében
▪ Jelentkezés: - telefonos, - e-mailes ▪ Kapcsolatfelvétel, szűrés, első interjú, diszpécselés ▪ Cselekvési terv, esetleosztás
▪ Esetvitel, krízisintervenció, rövid terápia, együttműködés más szektorokkal, családokkal ▪ diszpécselés ▪ esetmegbeszélés
6.6. Közösségi krízishelyzetek kezelése – Mobil Kríziscsapat A kisebb közösségeket érintő válsághelyzetek kezelésére, az áldozatok megsegítésére, a közösségi krízisintervencióra sok esetben gyakorlatilag azonnal szükség van. Erre a szükségletre ad választ az Alapítvány által modell kísérletként megvalósított „Mobil Kríziscsapat” működése. Ez különböző szakterületek képviselőiből (felnőtt és gyermek szakpszichológus, jogász, resztoratív szakember) összeállított szakembercsapat a helyszínen fejti ki elsődleges tevékenységét. A válságot kezelő team tagjai az egyéni és csoportos kríziskezelés után segítenek a sérülések feldolgozásában, a közösség, a kapcsolatok helyreállításában, illetve támogatják az érintetteket abban is, hogy további szak-emberekkel léphessenek kapcsolatba, abban az esetben, amennyiben arra szüksége van akár az egyéneknek, akár a közösség csoportjainak.
36
6.6.1. A Mobil Kríziscsapat tagjai
A mobil kríziscsapat tagjai: esetkoordinátor Fogadja az igényt, jelentkezést, begyűjti a kezdeti információkat. Felveszi a kapcsolatot a krízisteam-tagokkal, átadja az információkat, időpontot egyeztet, elősegíti az első szintű cselekvési terv felállítását. Kiszállást szervez, diszpécsel, adminisztrál, visszacsatol. krízisintervenciós szakpszichológus Átveszi az esetet, felveszi a közösség kontakt embereivel a kapcsolatot, irányítja az első szintű cselekvési terv kialakítását. Helyzetfelmérést végez, további információkat gyűjt, tájékoztatja a közösség tagjait, egyéni interjúkat vesz fel, többlépcsős szűrést végez. Egyéni krízisintervenciót végez, közösségi felmérést, kapcsolati „diagnózist” állít fel, közösségi krízishelyzetet kezel, cselekvési tervet korrigál, terápiás tervet készít. Diszpécsel, együttműködik a team tagokkal, együttműködik a krízisintervenciót követő ellátásba, esetkezelésbe bekapcsolódó szak-emberekkel. jogász Bekapcsolódik az eset átvételébe, hatékonyan együttműködik a team tagjaival. Segít kialakítani az első szintű cselekvési terv stratégiáját, helyzetfelmérést végez, további információkat gyűjt. Jogi szempontú értékelést végez, tájékoztatja az érintett közösség tagjait a jogilag releváns információkról. Beadványt készít, felveszi a kapcsolatot és együttműködik az esetben illetékes szakterületekkel (rendőrség, áldozatsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelem stb.), diszpécsel. felnőtt, és/vagy gyerek klinikai szakpszichológus Részt vesz az eset átvételében, aktívan részt vesz az első szintű cselekvési terv kialakításában. Hatékonyan együttműködik a team tagjaival, részt vesz a helyzetfelmérésben, további szempontokat, információkat gyűjt elsősorban a klinikai tüneteket illetően. Részt vesz az egyéni interjúkban, szükség esetén ”gyors klinikai diagnosztikus” munkát végez. Támogatja a közösségi krízisfelmérés és krízisintervenciós munkát, támogatja a cselekvési terv szükséges módosításait, segít kialakítani a krízisintervenció utáni ellátás stratégiáját. Diszpécsel, felveszi a kapcsolatot és együttműködik az eset ellátásba bekapcsolódó egyéb szakterületek képviselőivel. resztoratív facilitátor, mediátor Tájékozódik a pszichológus(ok), és jogász által kialakított helyzetképről, cselekvési tervről, saját cselekvési tervet állít fel, amelyet egyeztet a team tagokkal. Egyéni interjúkat folytat a resztoratív munka előkészítő fázisában, mediál, resztoratív köröket, resztoratív konferenciát, reintegrációs csoportokat készít elő, és valósít meg resztoratív módszerekben járatos munkatárs segédletével. Javaslatokat tesz a közösség számára további reintegrációs, a kapcsolatok helyreállítására, jóvátételre vonatkozó tennivalók területén, bekapcsolódik a krízisintervenció utáni esetkezelés releváns részeibe, együttműködik a további szakterületek szakembereivel.
37 szupervízor Funkciója, hogy támogatja és ellenőrzi a mobil kríziscsapat tevékenységét, új szempontokat ad az esetek ellátásához és feldolgozásához, ezen keresztül biztosítja a megfelelő szakmai színvonalat, a csapat tagjainak mentálhigiénéjét, szakmai és személyiség fejlődését. 6.6.2. A Mobil Kríziscsapat működtetése, és az ahhoz kapcsolódó háttértevékenységek
38
6.6.3. A Mobil Kríziscsapat működésének folyamata
Közösségi krízishelyzetek
Jelentkezés
info
Zárás Összegzés Értékelés Visszacsatolás Utánkövetés
Krízis team értesítése
Krízis team
info átadás, kontakt ember időpont egyeztetés
átadás
cselekvési terv készítése helyszíni kiszállás
-
Eset koordinátor
Krízishelyszín - elsődleges szűrés - helyzet-elemzés - tájékoztatás
Krízishelyszín - másodlagos szűrés - egyéni interjúk - krízis-intervenció
Krízishelyszín - harmadlagos szűrés
Krízishelyszín - közösségi krízisintervenció - resztorizációs módszerek
Kiemelten érintett személyek
„Külső” helyszín Resztorizációs módszerek, mediáció
„Külső” helyszín - terápiás ellátó helyek, - pszichiátriai - gyermekvédelmi - gyámhatósági - hatósági rendszerek
39
7
Bántalmazott gyermekekkel való bánásmód
7.1. Bántalmazott gyermekek „meghallgatása” 7.1.1. Általános javaslatok:
Általános javaslat, hogy a gyermekkel azonos nemű személy legyen a meghallgató. Figyelembe kell venni a kulturális és társadalmi tényezőket. A gyermeket meghallgató személynek magasan képzettnek kell lennie az elsöprő érzelmek kezelésére, és tapasztaltnak abban, hogy hogyan lehet/kell gyermekekkel az erőszak szenzitív témájáról beszélgetni. Hallgassunk figyelmesen. Törekedjünk az előítélet-mentes viselkedésre. Legyünk türelmesek, ne kényszerítsük az áldozatot több információ közlésére, ha még nem készült fel arra, hogy beszéljen élményeiről. Csak releváns kérdéseket tegyünk fel az áldozatnak. Törekedjünk arra, hogy az áldozatnak lehetőleg ne kelljen többször elmondania a vele történteket. Ne viselkedjünk tiszteletlenül az áldozattal, tartsuk tiszteletben kultúráját, családját és helyzetét.
7.2. A bántalmazott gyermekekkel való találkozás folyamata A bántalmazott gyermekekkel való első személyes találkozás, „meghallgatás” előtt minél teljesebb körű tájékozódásra, információ-begyűjtésre van szükség az esettel kapcsolatban. Amennyiben írott anyagok állnak rendelkezésre, azokat a személyes találkozás előtt alaposan át kell tanulmányozni. Abban az esetben, ha valamiben bizonytalanság merül fel, előzetesen informálódni szükséges azoktól a szakemberektől, hozzátartozóktól, akik segítenek minél árnyaltabb képet kialakítani. Fontos az előzetes tájékozódás a nehezítő tényezők, speciális szükségletek meglétéről is. Ilyen lehet például a nyelvi nehézség (más anyanyelv, érzékszervi fogyatékosság, autizmus), vagy a krízisállapot, súlyos pszichiátriai problémák, gyógyszeres, alkoholos befolyásoltság, poszt-traumatikus stresszbetegség (PTSD), önés/vagy közveszélyesség, veszélyhelyzet (pl. zsarolás, megfélemlítés). Ezekre előzetesen fel kell készülni és szükség esetén más szakembert bevonni (pl. jeltolmács) a segítő folyamatba. Fontos továbbá, hogy a beszélgetés mindig segítő beszélgetés is legyen, vagyis sohasem szorulhatnak háttérbe a segítő kompetenciák, a gyermek támogatása, szükségletei.
40
7.3. A bántalmazott gyermekekkel való tevékenység optimális feltételei Tárgyi feltételek
Személyi feltételek
Tartalmi elemek
Eszközök / Módszerek
- Biztonságos, zavartalan körülmények (kopogtatás, telefon, más személyek jelenléte, megjelenése, ki- és bemászkálás elkerülése). - Életkorra, állapotra szabottság, pl. kis asztal, kis szék (óvodás korosztály), beszélgető sarok (kamaszok), szőnyeg (pl. hiperaktívak, mozgássérültek). - Zajmentesség - Barátságos környezet - Gyermekbarát környezet - Megnyugtató tárgyak, hangulat - Megfelelő megvilágítás - Szellőztetési lehetőség - Mosdó gyors elérhetősége
- Segítő neme: előzetes felmérés, lekérdezés szükséges, van-e preferencia a meghallgató személy neme, életkora tekintetében. - A segítő felkészültsége: mindenképpen segítő beszélgetésben járatos szociális munkás, lelkigondozó, mentálhigiénés szakember, védőnő, orvos, vagy pszichológus hallgassa meg a gyermeket. - Speciális felkészültség: amennyiben megoldható, bántalmazott gyermekek ellátásában is járatos szakember hallgassa meg a gyermeket. - Speciális szükségletű gyermekek: egyes esetekben a gyermek speciális szükséglete egy plusz szakember jelenlétét is igényelheti, pl. jeltolmács. - Kísérő, támogató személy jelenléte: a gyermek biztonsága és/vagy a szakember munkájának biztosítása igényelheti a gyermeket kísérő, támogató személy jelenlétét a meghallgatáskor. Ez nem mindig szerencsés, és minden esetben mérlegelni kell. - Egyéb: esetenként igazságügyi szakértő, vagy hatósági szereplő egyidejű jelenlétére is szükség lehet.
- Életkorra, állapotra szabottság - Megnyugtatás - Korrekt, teljes körű tájékoztatás (mikor, mi fog történni) - Célok ismertetése - Együttérzés biztosítása - Gyerekre szabott kommunikáció (mennyiség, minőség, jelleg) - Hitelesség - Egyértelműség - Lojalitás - Állapotfelmérés - Kríziskezelés - Diagnóziskészítés - Támogató környezet, személyek felmérése - Erőforrástérkép, külső és belső erőforrások - Következő lépések megtervezése - Folyamattervezés - Egyéb szakemberek bevonása - Támogató felnőttek bevonása
- Kommunikációt segítő eszközök: papír, ceruzák, gyurma, szemléltető ábrák, babák, anatómiai babák, játékok, feszültséglevezető eszközök, pl. bokszzsák, puha figurák. - Diagnosztikai eszközök: anatómiai babák „Teach-abodies”, PTSD teszt, depressziós skála, suicid veszély felmérése.
41
7.4. Javaslat a bántalmazás áldozatává vált gyermekkel való interjúkészítéshez 29 Annak érdekében, hogy ne zavarjuk össze a gyermeket: használjunk olyan szavakat, kifejezéseket, amiket biztosan megért; ha a gyermek furcsa, oda nem illő kifejezést használ, próbáljuk meg kideríteni, hogy mire gondolhatott; rövid kérdéseket tegyünk fel, amelyek nem túl összetettek, egyszerűen megfogalmazottak. Annak érdekében, hogy ne félemlítsük meg a gyermeket: folyamatosan tartsuk a szemkontaktust a gyermekkel. Lehetőleg ne asztal mögött üljünk, amikor beszélgetünk (kisgyereknél ülhetünk a földön is). Mondjuk el a gyermeknek, hogy miért beszélgetünk vele, miért érdekelnek minket a történtek, és azt is, hogy az a célunk, hogy segítsünk neki. Mondjuk el a gyermeknek, hogy a szülei miért nincsenek most vele (ha van rá lehetőség, és a gyermek igényli, akkor a szülei legyenek jelen). Mivel nehéz egy idegennel beszélnie, biztosítsunk lehetőséget arra, hogy olyan felnőttek legyenek jelen az interjú alkalmával, akiket a gyermek ismer, bizalmába fogadott. Mondjuk el neki, hogy mi fog még történni az eljárásban (de ne túl részletesen). Ha szexuális bántalmazás miatt készül az interjú, a kérdező legyen azonos nemű a gyermekkel; a lehető legkevesebb számú interjút készítse el lehetőleg egy (állandó) kérdező. Annak érdekében, hogy a gyermek megbízzon bennünk: ne beszéljünk vele leereszkedően; válaszoljunk barátságosan és türelmesen azokra a kérdésekre, amiket a gyermek feltesz; ha valamire nem tudjuk a választ, mondjuk meg, de azt is tegyük hozzá, hogy megpróbáljuk kideríteni; ne hazudjunk vagy torzítsunk. Annak érdekében, hogy a gyermek ne váljon vádlóvá: ne bátorítsuk arra, hogy a szüleivel ellentétes oldalra helyezkedjen; ne sugalljuk neki, hogy azt gondoljuk, a szülei rosszak, veszélyesek, felelőtlenek, vagy hanyagok stb.; jelezzük, hogy az egész családnak segíteni akarunk abban, hogy megoldják a problémáikat. Annak érdekében, hogy a gyermeknek ne legyen bűntudata: erősítsük meg abban, hogy ami történt, az nem az ő hibája, nem ő felelős a bántalmazásért, elhanyagolásért vagy a nyomozással feltárt események következményeiért. 7.4.1. Példák a beszélgetést segítő zárt és nyitott kérdésekre, „töltelékkérdések” használata Nézz körül nyugodtan, ismerkedj meg ezzel a hellyel! Mi az, ami tetszik neked itt? Miért? Mi tetszik benne? Van olyan dolog, ami nem tetszik? Miért? Ez az én beszélgető szobám, én nagyon szeretek emberekkel találkozni, beszélgetni, segíteni, amiben tudok. Te szeretsz beszélgetni? Miért? Miért nem? Van-e olyan személy/ember a családodban, akivel rendszeresen szoktál beszélgetni?
29
Németh Margit (2012): Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben. Kézirat. ESZTER Alapítvány, Budapest
42
A családból kivel szoktál rendszeresen beszélgetni? Főleg miről szoktatok otthon beszélgetni? Tartasz otthon háziállatot? Milyen „kedvenced” van otthon? Mire vágysz, mit szeretnél? Mi az akadálya annak, hogy legyen […]? Ki az a felnőtt a környezetedben, akivel rendszeresen szoktál/tudsz beszélgetni? (nem szűk család) Miről szoktatok beszélgetni? Vannak barátaid? Kik ők? Hogy hívják őket? Mit szoktatok csinálni együtt? Van olyan barátod/barátnőd, akivel rendszeresen szoktál beszélgetni? Miről? Ki az az ember/személy, akiben a legjobban megbízol? Benne miért bízol meg? Van-e olyan ember/személy (barát, barátnő, családtag, rokon, ismerős), akivel meg tudod beszélni azokat a dolgokat, amelyeket esetleg mások előtt titokban szeretnél tartani/titokban tartasz? Szinte minden embernek vannak olyan gondolatai, érzései, akár titkai, olyan események az életében, amelyeket nem szívesen oszt meg másokkal/nem szívesen mesél el másoknak. Neked vannak ilyen dolgok az életedben? Tudsz-e ezekről a dolgokról beszélgetni valakivel? Van-e olyan ember az életedben, akitől tartasz, akitől félsz, akivel nem szívesen maradsz/maradnál egyedül? Miért? Könnyen elalszol este? Végig alszod az éjszakákat? Szoktál rosszakat álmodni? Esetleg vannak rémálmaid? Van olyan, hogy valamiről rendszeresen álmodsz? El tudnál egy ilyet mesélni nekem? Le tudnád rajzolni ezt nekem? El tudod babákkal játszani ezt nekem? Van saját szobád? Meséld el milyen? Le tudnád rajzolni? Be tudod a játékbútorokkal rendezni? Megmutatod, hol alszol benne? Saját ágyadban szoktál általában aludni? Van úgy, hogy máshol alszol? Kivel? Hol? Előfordult, hogy valaki bement úgy a szobádba, ágyadba, vagy ahol aludtál, úgy, hogy nem szeretted volna? Ki volt az? Miért? Szoktál valakivel egy ágyban aludni? Kivel? Miért? Szoktál valakivel együtt fürödni? Kivel? Miért? Van(nak) olyan testrésze(i)d, amelyet nem szeretsz, ha megérintenek? Miért? Előfordult, hogy ezeket valaki megérintette, vagy valami mást csinált? Miért? Mondott is valamit? Mit mondott? Meg tudnád mutatni, hogyan történt? Szeretném, ha megmutatnád, hogyan történt! Le tudnád rajzolni, hogyan történt? Szeretném, ha lerajzolnád! Meg tudnád mutatni ezeken a babákon, hogyan történt? Szeretném, ha ezeken a babákon megmutatnád, hogyan történt! Ki volt az? Mit mondott?
43 Tudtál tiltakozni? Hogyan? Miért nem tudtál tiltakozni? Mitől tartottál? Mikor történt(ek) ez(ek)? Máskor is előfordult ilyen? Tett más dolgot is, amit te nem akartál? Megfenyegetett valamivel? Mitől tartottál, mitől féltél? Szóltál erről valakinek? Kinek szóltál? Ő mit mondott, tett? Van olyan felnőttel/gyerekkel személyes/internetes kapcsolatod, akiről a szüleid nem tudnak? Miért nem akarsz beszélni róla velük? A szüleid szoktak neked mesélni a férfi és a nő közötti kapcsolatról, szexről, gyerekszületésről? Valaki mással beszélgettél ilyesmiről? Láttál ilyesmiről képeket, filmeket? Hol? Ki mutatta meg ezeket neked? Hallottál olyan veszélyekről, amelyek az interneten leselkedhetnek a gyerekekre? Kitől? Mit? Szoktak lenni evési/étkezési problémáid? Mióta vannak ezzel kapcsolatosan nehézségeid? Előfordul, hogy sokat vagy szomorú, kedvetlen? Miért? Miben szeretnél változásokat az életedben? Szerinted ki tudna neked segíteni ebben? Tőlem elfogadnál segítséget? Miért? Miért nem? Tartasz valakitől, vagy valamitől? Mi az, amitől tartasz? Megfenyegetett valaki? Féltesz valakit a családtagjaid közül? Kit féltesz? Miért? Mi az, ami megnyugtatna téged? Mitől éreznéd magad biztonságban? Hogyan, mivel szoktak otthon jutalmazni? Hogyan, mivel szoktak otthon büntetni? Van valami, amiről azt gondolod, hogy fontos számodra, és nem beszélgettünk róla? Mi az? Van olyan dolog, amit nem értesz, vagy nem tudsz, és meg szeretnéd kérdezni? Mit tudsz arról, miért vagyunk most itt? Én szeretném elmondani még azt, hogy mi fog ezután történni […] Van ezzel kapcsolatosan valami kérdésed, gondolatod? Mindent megértettél abból, amit elmondtam neked? Hogy érzed most magad? Szívesen eljönnél ide máskor is?
7.5. A bántalmazott gyermekek ellátásával kapcsolatos működési diszfunkciók Ha a gyermekek védelmére létrehozott és működtetett rendszer diszfunkcionálisan működik, ezzel egyrészt akadályozza a bántalmazás megszüntetésére irányuló tevékenységet, másrészt másodlagosan viktimizálja az áldozatokat (lásd rendszerabúzus). A működési diszfunkciók három csoportba sorolhatók: – általános hibák, hiányosságok, – rendszerszintű deficitek, – szakmaspecifikus hiányosságok.
44
7.5.1. Példák az áldozatsegítésben észlelt diszfunkcionális működésre, következmények, megoldási javaslatok
Észlelt problémák
Következmények
Együttműködés hiánya a jelzőrendszeri tagok, illetve egyéb szereplők között
Nehezített kommunikáció, párhuzamos esetkezelés, lefedetlen szükségletek
Eltérő fogalomhasználat
Kommunikációs nehézségek, eltérő helyzetmegítélés, helyzetkezelés Ellátatlan esetek, lefedetlen szükségletek, késedelmes ügyintézés, „kicsúszás” a rendszerből Jelzés elmulasztása, információáramlás akadályozása, szükséges és elégséges információk hiányában hátráltatott beavatkozási folyamatok Személyiségi jogok sérülése
Rögzítetlen cselekvési protokollok, időkeretek, határidők
Titoktartási kötelezettség téves értelmezése
Adatkezelési szabályok eltérő értelmezése Jogszabályi változások nyomon követésének hiánya Prevenciós tervek, tevékenységek hiánya
„Bántalmazásspecifikus” képzettséggel, tapasztalatokkal rendelkező szakemberek alacsony száma Specifikus terápiás szolgáltatók alacsony száma Nem megfelelő intézményi feltételek: infrastruktúra, felszereltség, „gyerekbarát” környezet hiányosságai, szakmai felkészültség hiánya Az ellátók, segítők mentális támogatásának hiánya
Jogszerűtlen eljárás, téves információkon alapuló hibás beavatkozások Csak másodlagos és harmadlagos prevenciós szintű beavatkozások, akut helyzetek kezelésére irányuló tevékenység Hozzáértés hiánya nehezíti, hátráltatja a szükségletek szakszerű felmérését, lefedését, annak hatékonyságát Hosszas várakozási idő, terápiás lehetőséghez való hozzájutás késedelmet szenved Hozzáférési nehézség, bizalomteli légkör kialakítása nehezebben megvalósítható
Kiégés és ennek következményei, lojalitás
Megoldási javaslatok Szektorközi szakmai továbbképzések szervezése, kompetenciahatárok tisztázása, kommunikációs csatornák kiépítése, módszertani anyagok, együttműködési protokollok Egységes fogalomtár bevezetése
Módszertani anyagok, cselekvési protokollok, rögzített időkeretek, prioritások, határidők pontos betartása Szakmaközi továbbképzések szervezése, konszenzuscsoportok, esetmegbeszélések, szupervízió
Szakmaközi továbbképzések szervezése esetmegbeszélés, szupervízió Szakmaközi továbbképzések szervezése, esetmegbeszélés, szupervízió Preventív tevékenység feltételeinek biztosítása: szakmai, személyi, tárgyi, financiális Módszerspecifikus képzések szervezése, tapasztalatcsere, Bálint-csoportok, esetmegbeszélés, szupervízió Traumaközpontok létrehozása, megyei, kistérségi szinten Szakmai elvárásoknak, kliens szükségleteinek megfelelő tárgyi, szakmai feltételek kialakítása
Rendszeres szupervízió feltételeinek biztosítása: szakmai tréningek, továbbképzések szervezése
45 Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszer hiánya
Együttműködés – szinergia hiánya
Az együttműködés, az eredményesség monitorozása, értékelése
Védelembe vett családok országos nyilvántartása, adatkezelési szabályok mellett, elsődlegesen a gyakran költöző családok nyomon követése érdekében A jelzőrendszeri tagok inkább egymás mellett dolgoznak, és nem használják ki a szinergiát, amelyet a különböző jelzőrendszeri tagok tudása, tapasztalata adhatna a csapatmunkához. Sok esetben hiányzik a tisztelet, a bizalom, egymás munkájának elismerése. Gátló tényezők, pl. ismeretlenség, bizalmatlanság, szemléletkülönbség, nagyon nehéz esetek, bűnbakképzés, sértettség, ellátórendszer kapcsolatának szabályozatlansága, túlterheltség.
A jelzőrendszeri tagok együttműködésének, eredményességének monitorozása, minőségének értékelése esetleges
Országos nyilvántartási rendszer létrehozása
Közös részvétel a jogszabályok alkotásában, véleményezésében, összehangolásában, különös tekintettel a jelzőrendszeri tagok feladataira, kötelezettségére, felelősségére, kompetenciájára, együttműködésére. Közös tréningek, szupervízió, továbbképzések, értekezletek, rendszeres szakmaközi megbeszélések tartása, egymás jobb megismerése (fogalmak, módszerek, szemlélet), elfogadása, tisztelete érdekében. Közösen fejlesztett módszertani útmutatók, protokollok, irányelvek a feladatok, kötelezettségek, felelősségek, kompetenciák meghatározására. Közös informatikai rendszer – adatbázis, címlisták, elektronikus kapcsolattartás, automatizált információáramlás – adatvédelemmel, célhoz kötötten. A jelzőrendszeri tagok együttműködésének, eredményességének monitorozásának, minősége értékelésének kidolgozása, feltételeinek biztosítása, bevezetése
46
8
Az áldozatok komplex, szükséglet-alapú ellátásának kísérlete szakmaközi hálózatépítéssel
A szakmaközi hálózatépítés megoldást jelenthet az áldozatok komplex ellátásának megvalósításában. Az erőforrások összeadódása a „Hálózatban”, az egymást kiegészítő kompetenciák egy szinte minden releváns szükségletet kielégítő, magas szinten funkcionáló rendszer vízióját rajzolják ki. A hálózat jelen értelmezésben egy olyan, a kapcsolatok révén kialakuló, professzionális tagok együttműködésén alapuló, informális, „szervezetközi intézmény”, amely egy közös cél érdekében önszerveződő módon építi fel magát. Az adott hálózatnak fontos ismérve a közösségi aspektus, másik hasonlóan fontos ismérve a gazdasági, gazdaságossági aspektus, amennyiben semmiféle plusz beruházást, költséget nem jelent (financiális értelemben) a hálózat felépítése.
8.1. A hálózat kialakulásának feltételei • •
Szándék és elköteleződés a hálózati működés mellett A hálózati működés szemléletének és gyakorlatának tudatos alkalmazása
•
Hálózati kompetenciák megléte, fejlesztése
8.2. A hálózati működést befolyásoló tényezők •
Az együttműködésben részt vevő szervezetek tulajdonságai (erőforrások heterogenitása, egymást kiegészítő kompetenciák)
• •
Az együttműködések jellemzői, innovatív jellege, kora A kétoldalú együttműködések egymásra gyakorolt hatása
8.3. Az eredményes, előnyös hálózati működés feltételei • •
A hálózat egészéről származó ismeretek Egyes partnerek szervezetspecifikus tulajdonságai, azokról való ismeretek
• •
A hálózat együttműködésének lehetőségei, kockázatai A megvalósuló innovációs folyamat lehetséges irányai, szervezetben betöltött funkciói
•
A hálózati kompetenciák kialakulása, fejlődése
47
8.4. A hálózati kompetenciák összetevői 30 •
Kommunikációs képesség
•
Kooperációs kultúra
•
Bizalom
•
Stratégiai gondolkodás, vízióalkotási képesség
•
Végrehajtási kompetencia (kooperáció, konszenzus stb.)
Kiváló
Megfelelő
Aktív szállító-fogadó kapcsolatok
Aktív hálózati működés
Elsietett hálózat
Potenciális hálózat
Rendelkezésre álló erőforrások
Gyenge
Kevés
8.5. A hálózati működés típusai
Hálózati kompetencia
30
Pihkala, Timo – Varamaki, Elina – Vesalainen, Jukka (1999): Virtual organization and the SMEs: a review and model development. Entrepreneurship & Regional Development, Vol. 11, No. 4, 335–349.
48
9
Hálózati tagként működő szervezetek az áldozatsegítő modellprogramban (TÁMOP-5.6.1.c-11/1)
9.1. A Hálózat tagjai Fővárosi Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata Országos Rendőr Főkapitányság Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület Névtelen Utak Alapítvány „Egy jó szó Zuglóért” társadalmi formáció ESZTER Alapítvány További együttműködő partnerek: OEGYI; Kék Vonal; SOS Gyermekfalu; Fővárosi TEGYESZ; Országos Krízisközpont; Gyermekjóléti Szolgálatok Budapesti és Pest megyei szervezetei – kiemelten: II., VIII., XI., XII.; Pest megyei Rendőrkapitányság; Forrás Alapítvány
9.2. Az együttműködés területei, kiegészítő kompetenciák Fővárosi Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálata Meglévő együttműködés formái: → kölcsönös diszpécselés (kliensek irányítása, ellátása) → esetmegbeszélés → kölcsönös részvételszakmai fórumokon (konferencia, workshop, konszenzuscsoport stb.) → részvétel az ESZTER Alapítvány által szervezett képzéseken/ tréningeken → kutatás (áldozati minta, helyszín biztosítása az Áldozatsegítő Szolgálattól) → információk, információs anyagok cseréje, közvetítése Javaslat további tevékenységekre: → közös jelzőlap, visszajelzőlap kidolgozása → szupervízió → szakmaközi képzések szervezése → jogi ismeretek frissítése / továbbképzés az ESZTER Alapítvány munkatársai számára
49
Országos Rendőr Főkapitányság Meglévő együttműködési formák: → kölcsönös diszpécselés (kliensek irányítása, ellátása) → esetmegbeszélés → kölcsönös részvétel szakmai fórumokon (konferencia, workshop, konszenzuscsoportok) → részvétel az ESZTER Alapítvány által szervezett képzéseken/tréningeken → információk, információs anyagok cseréje, közvetítése → közös részvétel módszertani anyag kidolgozására alakított munkacsoportban (TÁMOP-5.4.1-12) Javaslat további tevékenységekre: → szakmaközi képzések szervezése → közös jelzőlap, visszajelzőlap kidolgozása → esetkonferenciák szervezése Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Meglévő együttműködési formák: → kölcsönös diszpécselés (kliensek irányítása, ellátása) → esetmegbeszélés → kölcsönös részvétel szakmai fórumokon (konferencia, workshop, konszenzuscsoportok) → részvétel az ESZTER Alapítvány által szervezett képzéseken/tréningeken → információk, információs anyagok cseréje, közvetítése → szupervízió Javaslat további tevékenységekre: → szakmaközi tréningek → Bálint-csoport → esetkonferencia → közös jelző és visszajelző lapok kidolgozása Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület Meglévő együttműködési formák: → kölcsönös diszpécselés (kliensek irányítása, ellátása) → esetmegbeszélés → kölcsönös részvétel szakmai fórumokon (konferencia, workshop, konszenzuscsoportok) → információk, információs anyagok cseréje, közvetítése → kölcsönös részvétel képzéseken, tréningeken
50
Javaslat további tevékenységekre: → prevenciós programok kidolgozása → érdekképviselet → közös pályázatok Névtelen Utak Alapítvány Meglévő együttműködési formák: → kölcsönös diszpécselés (kliensek irányítása, ellátása) → esetmegbeszélés → szupervízió Javaslat további tevékenységekre: → közös pályázatok → együttműködés utánkövetésben → prevenciós programok kidolgozása „Egy jó szó Zuglóért” társadalmi formáció Meglévő együttműködési formák: → kölcsönös részvétel szakmai fórumokon (konferencia, workshop, konszenzuscsoportok) → információk, információs anyagok cseréje, közvetítése Javaslat további tevékenységekre: → prevenciós programok kidolgozása → közös pályázatok
51
Felhasznált irodalom ARONSON, Elliot (2009): Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Ab Ovo Kiadó, Budapest BÁRD Károly (1984): Alkalmazott viktimológia Észak-Amerikában. Magyar Jog, 1984/1. BURGESS, Ann Wolbert – HOLMSTROM, Lynda Lytle (1974): Rape: Victims of Crisis. Robert J. Brady Co. CHRISTIE, Nils (1991): A fájdalom korlátai. Európa Kiadó, Budapest DAVIS, Robert C. – HENLEY, Madeline (1990): Victim Service Programs. In: LIRIGIO et al. (eds.): Victims of
Crime. Problems, Policies, and Programs
HERMAN, Judith Lewis (1992): Trauma and Recovery. Basic Books. [Magyarul: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Háttér Kiadó, 2003] KARMEN, Andrew (1990): Crime Victims. An Introduction to Victimology. Brooks/Cole Publ. Company KOVÁCS Zsuzsa – SCHEIBER Dóra – HERCZOG Mária (szerk.) (2012): Gyermekbántalmazás és elhanyagolás. Módszertani ajánlás tervezet. OGYEI, Budapest MAGUIRE, Mike – POINTING, John (1988): Victims of Crime: a New Deal? Open University Press, Milton Keynes Philadelphia
Menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi alapú erőszak. United Nations High Comissioner for Refugees (UNHCR), 2003. május
NÉMETH Margit (2012): Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben. Kézirat. ESZTER Alapítvány, Budapest NÉMETH Margit – GYURKÓ Szilvia – MÓZES Ernőné – PAPP Krisztina (2007): BÁN – Bántalmazottak részére nyújtott szolgáltatások. Szociális Szolgáltatások, Irányelvek. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest
OLWEUS, Dan (1993): Bullying at school: What we know and what we can do. Blackwell Publishers, Oxford PIHKALA, Timo – VARAMAKI, Elina – VESALAINEN, Jukka (1999): Virtual organization and the SMEs: a review and model development. Entrepreneurship & Regional Development, Vol. 11, No. 4, 335–349.
Violence: A public health priority. In: World report on violence and health (WRVH). World Health Organization. Global consultation on violence and health (Violence Prevention Alliance). WHO, Geneva, 1996 VIRÁG György (1993): A szexuális erőszak áldozatairól. In: PUSZTAI L. (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Évkönyv 30. IKVA, Budapest VIRÁG György (2009): Az áldozatsegítés módszertana. In: BORBÍRÓ A. – KISS A. – VELEZ E. – GARAMI L. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II. IRM, Budapest
52
II. AZ ÁLDOZATSEGÍTÉSBEN JELENLEG SZOROS SZAKMAI KAPCSOLATBAN EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRŐL
1
Áldozatsegítő Szolgálat 31
1.1. Az áldozatsegítés Az Áldozatsegítő Szolgálat működtetése az állam azon kötelezettségéből ered, amelyek szerint az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. Ez azt is jelenti, hogy az állampolgárok – bizonyos szűk körtől eltekintve – lemondhatnak az önmaguk által gyakorolt védelem jogáról, ugyanakkor elvárhatják, hogy a bűnmegelőzés és a büntetőigény állami érvényesítése segítségével védelemben részesüljenek a bűncselekményekkel, bűnelkövetőkkel szemben. Az áldozatsegítés és a kompenzáció szempontjai az 1970-es években jelentek meg az európai országok büntetőpolitikájában. Magyarország az 1989-es rendszerváltásig nem biztosított a bűncselekmények áldozatai számára külön elbánást. Ezt követően egyrészt – a szociális segélyezés körében – az önkormányzatok a biztosítottak anyagi támogatást a bűncselekmények áldozatai számára; másrészt a nyugat-európai áldozatsegítő szervezetek mintájára a civil szervezetek nyújtottak speciális segítséget pl. a szexuális erőszak, a családon belüli bántalmazás áldozatainak. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumainak elveit, ajánlásait és célkitűzéseit elfogadva a magyar kormány 1999-ben – az első, kifejezetten az áldozatok segítésével kapcsolatos állami feladatokról szóló hazai szabályozásként – elfogadta a 1074/1999.
(VII. 7.) Korm. határozatát, amely kiemelten foglalkozott az áldozatok kárának megtérülésével és a mellékletében kitért az állami kárenyhítés konkrét szabályaira is (így pl. felsorolta az állami kárenyhítést megalapozó súlyos, erőszakos bűncselekményeket). Az eljárások lefolytatását a bűnmegelőzési céllal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványra bízta. Az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat – a törvényi szintű szabályozás hatályba lépéséig – az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (később jogutódja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) látta el 2001. és 2005. december 31. között. Az Európai Unió Tanácsa által 2004. április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló irányelv (2004/80/EK) szerint a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben részesülhetnek attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt ellenük elkövették. 31
dr. Vojnovics Ibolya
53
Az irányelv a kárenyhítés tárgykörében a tagállamok számára kifejezett jogalkotási
kötelezettséget írt elő, a kárenyhítési rendszerek működése kezdetéül 2006. január 1-jét szabva határidőként. Az elvárásnak Magyarország határidőre eleget tett, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) elfogadásával, majd 2006. január 1-jével az állami áldozatsegítő szervezet felállításával. Az Ást. ezzel megteremtette a már áldozattá vált személyek részbeni, állam általi kártérítését, valamint az érdekérvényesítés keretében az áldozat olyan személyre szabott segítséget kap, amely leginkább igazodik a bűncselekmény következtében kialakult állapotához. Az áldozatsegítő szolgálat a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájában, az áldozatokat érintő prioritásokkal összefüggésben, az áldozatok kompenzációját és részben az áldozatok segítését valósítja meg. Az Ást. feladatul szabja az áldozattá válás, illetve az ismételt áldozattá válás megelőzését is. Az áldozatsegítő szolgálat tevékenységéből adódóan sok áldozattal kerül kapcsolatba, így jelentős tapasztalattal rendelkezik az áldozatok bűncselekményt követő magatartásáról, lelkiállapotáról. A szolgálat tevékenysége során jól megismeri a bűncselekmények körülményeit, különösen azok emberi tényezőit, így a rendőrséggel együttműködve a bűnmegelőzésben is egyre fontosabb szerepet tölthet be. Az áldozatsegítés speciális jellegű a közigazgatás rendszerén belül. A bűncselekmény során anyagilag, egzisztenciálisan, pszichésen sérült áldozatok, valamint a közvetlen környezetükben érintett további személyek segítése, az ezzel kapcsolatos hatósági tevékenység azt a célt szolgálja, hogy a bűncselekmény okozta traumát enyhítse, a biztonságérzetet javítsa, a feltételek megléte esetén a bűncselekmény okozta anyagi kárt enyhítse.
1.2. Áldozatsegítő Osztály Az Áldozatsegítő Osztály (korábbi nevén Áldozatsegítő Szolgálat) 2006. január 1-jétől kezdte meg működését, ellátva Ást. által meghatározott feladatokat. Az Áldozatsegítő Osztály célja a bűncselekmény következményeként sérelmet átélt, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedett, nehéz helyzetbe került állampolgárok, rászorulók részére történő anyagi és egyéb segítségnyújtás. Az Áldozatsegítő Osztályon jelenleg az ügyfélfogadási időben, a hét 4 napján, napi négyhat órában komplex ügyintézési tevékenység folyik. A további munkaidőben az ügyek feldolgozása, és az adminisztráció történik. Az ügyfélfogadás során az ügyfélirányító munkatárs az ügyfeleket érkezési sorrendben listába foglalja és a szabad ügyintézők folyamatosan fogadják őket. A visszatérő (már folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatban érkező ügyfeleket)
54 ügyintézőjük szintén érkezési sorrendben fogadja. Az ügyfélfogadás a szükséges intimitás biztosítása miatt az ügyintézői szobákban folyik. Néhány ügytípus, így a tájékoztatás, az azonnali pénzügyi segély (megfelelő feltételek fennállása esetén) és az érdekérvényesítés köréből az iratpótláshoz kiadott hatósági bizonyítvány kiállítása esetében azonnali ügyintézésre is van lehetőség. Az ügyek túlnyomó része azonban összetett, többszöri személyes találkozást, folyamatos, akár több évig eltartó ügyintézést, áldozat-gondozást jelent. Az ügy összetettségétől függően egy-egy alkalommal 30 perctől másfél óráig is terjedhet az ügyféllel való foglalkozás időtartama. Az áldozatsegítés jellegéből adódóan az ügyintézőknek nagyfokú empátiával kell rendelkezniük. Ez lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot az áldozat és ügyintéző között, a súlyos anyagi, illetve a pszichés krízishelyzet esetén az azonnali segítségnyújtást. További specialitás, hogy az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás-nyomtatvány kitöltése nélkül, bármilyen formában igényelhető és annak tartalmát nem egy hatósági döntés, hanem a Szolgálat munkatársának egyéb segítő tevékenysége (pl. jogi tanácsadás, okiratok szerkesztése, kapcsolatfelvétel egyéb szervekkel, tájékoztatás stb.) jelenti. A jogszabály kizárólagos hatáskörként, a kárenyhítési kérelmek elbírálásának feladatát a Fővárosi Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályához telepítette, amelynek keretében valamennyi megyei szolgálatnál előterjesztett hasonló jellegű kérelem tekintetében döntést hoz, továbbá a hozzá forduló áldozatoknak azonnali pénzügyi segélyt, szakjogászi segítségnyújtást, érdekérvényesítést, valamint a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmény áldozatainak kárenyhítést nyújt. A Magyarországra jellemző általános bűnügyi adatok és az áldozatsegítő szolgálat 2006 és 2012 közötti éves ügyforgalmi adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a szolgálat évről évre kisebb ingadozásokkal növekvő arányban érte el a bűncselekmény áldozatává vált személyeket. Az áldozatsegítő szolgálatok ügyszámainak változása, 2006–2012 (országos adatok) 25000
22951
22069
20919
20181
20000 15000
13254 11501
10000
8751
5000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
55
Megállapítható, hogy a fővárosi áldozatsegítő szolgálat a teljes országos ügyforgalom jelentős hányadát, 20–24 százalékát viszi. A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat ügyeinek megoszlása, 2006–2012 2 179
2012
2 191
2010
2007
2006
-500
636
471
742
1 023
500
1 287
681
1 500
40 57 29
440
12347 58
1 279
1 053
1 151
12563 26
1 424
856
2 491
2009
1 451
542
2 344
2011
2008
610
418
92387352
1 217
805855
503
446
68446165 410
594177 16
458
2 500
3 500
4 500
5 500
Fontos szerepet játszik az áldozatok segítésében a 24 órában ingyenesen hívható telefonos diszpécserszolgálat, az ÁLDOZATSEGÍTŐ vonal: 06 80-225-225, amely 2011. február 22. napja óta működik, 9 diszpécserrel, akik a munka megkezdése előtt képzésen vettek részt. Itt közvetlen tájékoztatást kaphatnak az áldozatok a támogatási lehetőségekről és az eljáró áldozatsegítő szolgálatok és egyéb támogató szervezetek elérhetőségeiről.
1.3. Szakmai, társadalmi kapcsolatrendszer, együttműködési háló Az Áldozatsegítő Osztály tevékenysége során megvalósítja az Ást. 43. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazottakat: „A központi és területi áldozatsegítő szolgálatok feladataik ellátása során együttműködnek és kapcsolatot tartanak a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.”
Folyamatosan fenntartjuk és a lehetőségek szerint szélesítjük a kölcsönös együttműködést, a számunkra előírt igen széles körű kapcsolatokat a nyomozó hatóságokkal, és a különböző önkormányzati és egyéb intézményekkel, civil szervezetekkel.
56 A fővárosban a rendőrkapitányságokkal is speciális a kapcsolat, hiszen míg a megyei szolgálatoknak 4-8 városi kapitánysággal kell kapcsolatot tartaniuk, addig a fővárosban 22 kerületi
kapitánysággal
és
további
8
kiemelt
főosztállyal
vagyunk
szinte
napi
együttműködésben. Éppen ezért kiemelt jelentőségű a BRFK Bűnmegelőzési Osztályával való közel nyolc éve tartó szoros kötelék. A napi munka során a BFKH ISZ Áldozatsegítő Osztálya rendszeresen egyeztet telefonon a kerületi rendőrkapitányságok áldozatvédelmi referenseivel, így részletesen átbeszélik az áldozatok részére adandó tájékoztatást is. Kialakult gyakorlat, hogy amennyiben változás áll be a kerületi referens személyében, az személyesen meghívást kap az Áldozatsegítő Osztályra, ahol az információkon kívül megismerheti szolgálatunk gyakorlati tevékenységét is. Évente 3–5 ilyen személyes látogatásra kerül sor, illetve a kerületi rendőrkapitányságok meghívására a helyi képzési tervük keretében szívesen tartunk tájékoztatást az áldozatsegítésről. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43. §-ában megfogalmazott együttműködési kötelezettségünknek általában formai kötöttség nélkül eleget teszünk (tekintettel fővárosi illetékességű szervezetek magasabb számára is), így a jelentősebb változásokkor (pl. költözés) megkeressük e szervezeteket, de a konkrét ügyek kapcsán közvetlen az együttműködés. A korábbi időszakban két együttműködési szerződésünk volt: a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülettel, továbbá a Családőr Egyesülettel. Jelenleg élő a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala és a Budapesti Fegyház és Börtön közötti együttműködési megállapodás, melynek keretében a megállapodó felek többek között a büntetés-végrehajtási intézeti keretek közötti jogi segítségnyújtás szolgáltatásáról rendelkeztek, amely majd osztályunkat is érinti, mivel munkatársaink is részt vesznek a helyszíni tájékoztatások tartásában. 2012-ben került sor az Igazságügyi Szolgálat előkészítésében a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatával való együttműködési szerződés aláírására, mely kiemelt jellegét a szinte legtöbb igazolást kiállító kerület lakossága felé nyújtandó közvetlen tájékoztatások adják a bűnmegelőzés területén. 2013-ban kötött együttműködési megállapodást a Budapest Főváros Kormányhivatala két szakigazgatási szerve a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Igazságügyi Szolgálat az idősek még hatékonyabb segítése érdekében. A feladat a segítségnyújtás során az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályához forduló krízishelyzetbe került nyugdíjas áldozatok átsegítése a bűncselekmény okozta anyagi nehézségeken. Ennek keretében indokolt esetben a sértett részére áldozati státuszról szóló hatósági bizonyítványt bocsát ki, felhívja a figyelmet a
57 társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerinti egyszeri segély és kivételes nyugellátásemelés lehetőségére – ismertetve annak feltételeit is – és igény esetén segítséget nyújt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kérelem-nyomtatványának kitöltésében is, egyéb szolgáltatást vagy kárenyhítést nyújt támogatási formáinak biztosításán kívül. Szintén szoros együttműködést alakítottunk ki a TÁMOP-5.6.1.C-11/1 pályázat előkészítése során a pályázó szervezetekkel, és most a nyertesekkel dolgozunk a projektek megvalósításán. Együttműködő szervezeteinknek rendszeresen felkínáljuk, hogy akár nyugdíjas klubokban, akár más intézményekben szívesen tartunk tájékoztatást munkánkról, ezzel is elősegítve a bűnmegelőzést. A törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítése során fontos, hogy az Áldozatsegítő Osztály felvegye a személyes kapcsolatot a BRFK kerületi kapitányságainak vezetőivel, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályával, az áldozatvédelmi referensekkel, a kerületi önkormányzatokkal és kiemelten a szociális feladatokat ellátó intézményekkel. A napi gyakorlat és a konkrét egyedi ügyintézés során merül fel a szoros együttműködés szükségessége, mivel ezen szervek és intézmények nagy tapasztalattal, de részben eltérő szemlélettel, különböző segítségnyújtási lehetőségekkel közelítenek az állampolgárokhoz, az áldozattá vált személyekhez. Az áldozatsegítő szolgálat együttműködést erősítő szerepét fokozza a társintézményekkel történő szoros kapcsolat, valamint a tapasztalatok mások számára is hozzáférhető összegyűjtése, azok minél szélesebb körben történő elterjesztése érdekében.
1.4. Az áldozatsegítés helye a közigazgatásban, szervezete, kapacitása 2011. január 1-jétől az áldozatsegítési feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ) látta el. A területi áldozatsegítő szolgálatok beépítésre kerültek a kormányhivatalokba és azok szakigazgatási szerveiként, a közigazgatás részeként – a módszertani vezetésért felelős KIMISZ-től szervezetileg függetlenül – segítették az áldozatokat. 2012. augusztusától a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) az áldozatsegítésért felelős szervezeti egysége végzi a szakmai irányítást, gondoskodik az egységes jogalkalmazásról, a képzések szervezéséről és a szakmai ellenőrzések elvégzéséről. Jelentősen megnehezítette a szakmai irányítást a korábbi egységes szervezetrendszer leírt széttagolása. A szakmai irányításnak nincs beleszólási lehetősége sem a területi szolgálatok elhelyezésébe, sem a személyi kérdésekbe, a munkatársak kiválasztásába.
58
A területi szolgálatok egy kivételével (Békés megye, Gyula) megyeszékhelyen működnek, a legtöbb helyen a városközpontban, vagy tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyen. Törekszünk az áldozatok zavartalan meghallgatásához megfelelő környezetet teremteni minden területi szolgálatnál. Sajnos általában nem rendelkezik az áldozatsegítő önálló, egyszemélyes irodával, de ahol többen osztoznak egy irodahelyiségen, ott is igyekeznek az áldozatok meghallgatásánál az intimitást biztosítani. A megyeszékhelyeken és a fővárosban működő irodák ügyfélfogadási rend szerint, országos illetékességgel fogadják az áldozatokat, az áldozatnak – függetlenül a lakóhelyétől, vagy a bűncselekmény elkövetési helyétől – joga van bármelyik szolgálatot felkeresni. A szolgáltatás iránti kérelmet az a hivatal bírálja el, ahol az áldozat benyújtotta, és a segítségnyújtás is ott történik. A Szolgálat működése kezdetétől komoly problémát jelentett, hogy a nem megyeszékhelyen élő áldozatok hogyan juthatnak hozzá a támogatáshoz, a személyes segítségnyújtáshoz. A megyeszékhelytől távolabb élő áldozatok nehezen közelítik meg a szolgálatot, a gyakorlatban mindennapos problémát okoz az, hogy anyagi körülményeik, egészségi állapotuk, koruk, vagy családi helyzetük miatt nem tudnak elutazni a területi szolgálatokhoz. Szintén a segítségnyújtás elérhetőségével kapcsolatban merül fel, hogy szükséges-e az ügyfélfogadási idő betartása? A Szolgálat működése óta több megoldási móddal kísérletezett a térbeli, időbeli elérhetőség szélesítése érdekében. Ilyen volt a kihelyezett ügyfélfogadások meghirdetése (az áldozatsegítő a megye két-három városában rendszeres, előre meghirdetett időpontokban az áldozatok rendelkezésére áll). A másik próbálkozás a rendőrség közreműködésének igénybevétele (a helyi járőrök tájékoztatókkal és kérelemnyomtatvánnyal felszerelve érkeznek a helyszínre és azt szükség esetén továbbítják a szolgálatoknak). A kihelyezett ügyfélfogadások nem vezettek eredményre, hiszen az áldozattá válást és így a segítségnyújtás szükségességét sem lehet előre tervezni. A rendőrök közreműködése az adminisztratív feladatok elvégzése szempontjából nagy segítségnek bizonyult és az átszervezések óta a kormányablakok is tájékoztatást nyújtanak a Szolgálatról, azonban a személyes segítségnyújtást egyik sem tudja pótolni. Néhány megyében Európai Uniós támogatással kialakításra került az önkéntes rendszer, amelynek lényege, hogy – szükség esetén – kistérségenként 2-2 önkéntes tudja felkeresni az áldozatokat. Érzelmi támogatást és az ügyintézéshez adminisztratív segítséget nyújtanak, ezzel a nem megyeszékhelyen élő áldozatok számára is elérhetővé teszik a szolgáltatást, azonban ez csak területileg korlátozottan valósulhatott meg. Országosan működik a 24 órás diszpécserszolgálat, az ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal, amelyen felkészült diszpécserek fogadják az áldozatok hívásait. A Szolgálat 2006-os létrejöttekor megyénként két jogásszal (két megyében három, a fővárosban öt jogásszal) kezdte meg működését. Ez nagyjából egészen az átszervezésekig így
59 maradt. 2012 elején azonban a közszférát érintő racionalizálások jegyében drasztikusan csökkentették az amúgy sem magas létszámot. Jelenleg országosan csak körülbelül 30 áldozatsegítő látja el a feladatokat, rajtuk kívül további kb. 13 jogász osztott munkakörben végzi ezt a tevékenységet. A tapasztalatok szerint a létszámhiány a Szolgálatot felkereső áldozatok számára hosszabb várakozási időt, a leterheltség miatt pedig kisebb empátiát, rövidebb személyes foglalkozást eredményez. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló rendelet szerint a kormányhivataloknál dolgozó áldozatsegítő szakreferens/ügyintéző jogász, szociális munkás vagy pszichológus szakképzettséggel kell, hogy rendelkezzen. Ennek ellenére csupán néhány megyében Uniós támogatással sor került egy-egy pszichológus alkalmazására, szociális munkás négy fő (egy a fővárosban) dolgozik a Szolgálatnál. Több megyében – helyben dolgozó pszichológus hiányában – nem biztosított a Szolgálatnál a szükséges érzelmi segítségnyújtás és tanácsadás, továbbá a bűncselekmények elszenvedése esetén indokolt krízisellátás. A 2012-ben kiadott uniós irányelv szerint a „bűncselekmények áldozatait, ezen minőségét el kell ismerni, továbbá tisztelettel, tapintattal és szakértelemmel kell velük bánni” és meg kell védeni őket a másodlagos áldozattá válástól. Ennek érdekében kiemelten fontos kérdés az áldozatokkal személyes kapcsolatba kerülő szakemberek képzése. Az áldozatsegítő szakemberek a Szolgálat működésének első éveiben számukra megszervezett képzéseken vettek részt, amelyek elősegítették azt, hogy a jogász végzettség mellett – az új típusú feladatoknak megfelelő – ismeretekre, készségekre tegyenek szert. A képzések kiterjedtek pszichológiai (traumakezelés, segítő beszélgetés, empátia-tréning), kriminológiai ismeretekre, és az együttműködő ellátórendszerekre (szociális ellátások, gyermekvédelem). Az elmúlt 2-3 évben azonban forrás hiányában nem volt lehetőség ilyen típusú rendszeres továbbképzések, készség-fejlesztések szervezésére. Az áldozatsegítő szakemberek szupervíziója sem megoldott, a pályázati projektben résztvevőket leszámítva nincs lehetőségük arra, hogy a segítő területen dolgozók – saját mentálhigiénéjük és szakmai kompetenciáik karbantartása érdekében – szakmai személyiségfejlesztésen vegyenek részt. Egyedül a regionális esetmegbeszélések szervezése rendszeres, ahol a területen dolgozó szakemberek a napi gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási, esetkezelési problémáikat oszthatják meg egymással.
1.5. A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat A fővárosi áldozatsegítő szolgálat Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata keretében tevékenykedik, a Budapest XI. kerület Budafoki út 59. szám alatt. Személyi állományát jelenleg egy osztályvezető és hat áldozatsegítő referens alkotja, akik közül 4 fő szolgáltatási és támogató hatósági, 2 fő kárenyhítési feladatokat lát el. Az adminisztratív és ügykezelői feladatokat a Koordinációs osztály állományába tartozó munkatárs végzi. Az
60 osztályvezető a vezetői feladatokon kívül a magas ügyfélszám miatt ügyintézési munkát is végez. Képzettségüket tekintve 6 jogász és egy szociális munkás látja el a törvényben meghatározott feladatokat. 2008. évtől segíti munkánkat pszichológus, aki hathatósan tud támogatást nyújtani az áldozatoknak. A kezdeti időszaktól a hét egy napján tudtuk ezt a szolgáltatást biztosítani a fővárosi vezetés által e célra biztosított forrásból. Az Uniós támogatások lehetővé tették, hogy ma már a hét 3 napján tudjuk az ellátást nyújtani a rászorulóknak. A pszichikai segítség iránti igényt jelzi, hogy rendszeresen előjegyzések vannak már két hétre előre. A leterhelés csökkentésében nagy segítséget jelent két állandó önkéntesünk, akik a hét 1-1 napján vesznek részt a különböző érdekérvényesítési feladatok ellátásában adminisztratív, ügyiratkezelési feladatokban. Ugyancsak jelentős támogatást jelentenek a nálunk szakmai gyakorlati idejüket töltő gyakornokok (jogi asszisztens, jogász, szociológus és szociális munkás hallgatók), akik 2 héttől 9 hónapig terjedő időben vettek részt munkánkban az elmúlt időszakban. Az Áldozatsegítő Szolgálatnál – elsősorban a Szolgálat által nyújtott támogatások jellege miatt – nem működik elkülönült ügyfélszolgálati tevékenység. A bűncselekmények áldozataivá vált sértetteket minden esetben nagyfokú empátiával és speciális áldozatsegítési ismeretekkel rendelkező érdemi ügyintézők hallgatják meg az első interjú keretei között. Ezen beszélgetés során kerül feltárásra az ügyfél problémája, ekkor történik meg az áldozatok igényeinek felmérése. Valamennyi áldozatsegítési támogatásról elmondható, hogy nagyon fontos szerepet játszik bennük az ügyfél és az ügyintéző közötti személyes kapcsolat. A támogatások nem csupán egy kérelemnyomtatvány kitöltéséből és az arra adott hatósági döntésből állnak. A formanyomtatványon igényelhető támogatások (azonnali pénzügyi segély, állami kárenyhítés, jogi segítségnyújtás) esetében a nyomtatvány kitöltéséhez nyújtott segítségen és hatósági döntés meghozatalán túlmenően komplex áldozatsegítést kell nyújtani. Ennek keretei között rendkívül rövid eljárási határidőket tartva, komoly mérlegelési tevékenységet kell végezni, szükség esetén azonnali jogi tanácsot kell nyújtani, bűncselekmény okozta krízishelyzetet kell orvosolni stb. További specialitás, hogy az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás nyomtatvány kitöltése nélkül, bármilyen formában igénylehető és annak tartalmát nem egy hatósági döntés, hanem a Szolgálat munkatársának egyéb segítő tevékenysége (pl. jogi tanácsadás, okiratok szerkesztése, kapcsolatfelvétel egyéb szervekkel, tájékoztatás stb.) jelenti.
61 A Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat ügyeinek megoszlása, 2012 (összesen 4891 ügy)
440
Kárenyhítés 26
Kárenyhítés (döntő hatóságnál benyújtva)
63
Kárenyhítés (támogató hatóságként
125
Szakjogászi segítségnyújtás Érdekérvényesítés elősegítése
1451 610
Azonnali pénzügyi segély Tájékoztatás
2173 0
500
1000
1500
2000
2500
A Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata látja el országos hatáskörrel a kárenyhítés döntő hatósági feladatát is, amelynek keretében valamennyi megyei szolgálatnál előterjesztett kérelem tekintetében döntést hozunk.
1.6. Működési protokoll, az ügyvitel jellemzői Az áldozatsegítés speciális jellegű a közigazgatás rendszerén belül. A bűncselekmény során anyagilag, egzisztenciálisan, pszichésen sérült áldozatok, valamint a közvetlen környezetükben érintett további személyek segítése, az ezzel kapcsolatos hatósági tevékenység azt a célt szolgálja, hogy javítsa a biztonságérzetet és enyhítse a bűncselekmény okozta traumát, továbbá a feltételek megléte esetén a bűncselekmény okozta anyagi kárt. Naponta 15–45 személyes ügyfél és ugyanennyi telefonos megkeresés ügyében járunk el. A Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálata Áldozatsegítő Osztályához az áldozatok elsősorban a rendőrség tájékoztatása alapján jutnak el. Az Ást. 10. § (1) bekezdése szerint az ügyfél tájékoztatásért, az áldozat tájékoztatásért és érdekérvényesítés elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet kimondja: „1. §. A rendőrség minden sértettnek – akkor, amikor az adott ügyben a rendőrséggel először kerülnek kapcsolatba – átadja a fővárosi és megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálata által a rendőrségre eljutatott tájékoztatót, egyúttal szóban felhívja figyelmüket az áldozatsegítés lehetőségére és arra, hogy az Ást. szerinti áldozatsegítő támogatások igénybevételéhez szükséges igazolást a rendőrség kérelmükre kiállítja.”
62 Sok esetben a latencia miatt az ügyfelek nem jutnak el a rendőrséghez, nem tesznek feljelentést, de az őket ért bűncselekmény okozta sérelem miatt (amely lehet anyagi, testi, lelki) kérik más állami, vagy önkormányzati szerv, illetve civil szervezet segítségét. Az Ást. 43. §ában szabályozott együttműködési kötelezettségünk alapján viszonylag nagyszámú szervezettel alakítottunk ki jó együttműködést faladataink ellátása érdekében, vagy legalábbis tájékoztatást adtunk tevékenységünkről, így a hozzájuk forduló sértetteket, áldozatokat hozzánk irányítják, illetve jelzik számunkra is a problémás helyzeteket. Az áldozatok környezetüktől és a médiából is szerezhetnek információt az áldozatsegítés lehetőségéről, így közvetlenül is megkeresnek bennünket telefonon, vagy személyesen. Fontos tájékoztatási formák a rendőrség iskolai bűnmegelőzési programjai (pl. DADA), különösen a felső tagozatosaknak szóló általános biztonságos életre nevelés, melynek keretében hallanak a kábítószer, az alkohol, az AIDS, az internet veszélyeiről és a családon beüli erőszak megnyilvánulásairól, valamint az ezek körében észlelt visszásságok esetén teendőkről és a segítő szervezetekről, köztük az Áldozatsegítő Szolgálatról. Jelenleg az ügyfélfogadási időben, a hét 4 napján, általában fél nap komplex ügyintézési tevékenység folyik. A további munkaidőben a krízis ügyelet keretében történik az érkező ügyfelek fogadása, valamint ezen, továbbá a postai úton érkező ügyek feldolgozása, a telefonos tájékoztatás és az adminisztráció történik. Az áldozat telefonon történő jelentkezése esetén a Szolgálat munkatársa időpontot egyeztet a személyes találkozásra és/vagy tájékoztatja az ügyfelet az áldozatoknak nyújtható támogatásokról, illetve bűncselekmény hiányában az egyéb szolgáltatások, és eljáró szervek elérhetőségének feltételeiről és módjairól. Az ügyintézés akkor is teljes körű lehet (adatgyűjtés, állapotfelmérés, igényfelmérés), ha az áldozat a Hivatalba való személyes bejutásban akadályoztatva van (kórházi ápolás stb.). A kérelem beadásához a személyes jelenlét nem szükséges. Így az áldozat írásban (postai úton, faxon, e-mailben) is jelentkezhet a Szolgálatnál. Ezekben az esetekben a kérelem-nyomtatványt akár egyéb segítő szervezetek (pl. önkormányzati idősgondozó szolgálatok) bevonásával juttatjuk el a sértetthez. A személyesen érkező ügyfeleket érkezési sorrendben listába foglalja az ügyfélirányító, és a szabad ügyintézők folyamatosan fogadják őket. A visszatérő (már folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatban érkező ügyfeleket) ügyintézőjük, szintén az érkezési sorrendben fogadja. Az ügyfélfogadás a szükséges intimitás biztosítása miatt a kétszemélyes ügyintézői szobákban folyik. Egy-egy alkalommal 30 perctől, akár másfél óráig is terjedhet az ügyféllel való foglalkozás az ügy összetettségétől függően. A kérelmek 90 százaléka személyes ügyfélfogadás keretében kerül átvételre.
63 Az ügyfélfogadáson személyesen megjelent ügyfélnek – kérelmére – a nyomtatvány kitöltésében az ügyintéző segítséget nyújt, őt a kitöltéshez szükséges információkkal ellátja. Az ügyfél kérésére a területi áldozatsegítő szolgálat kormánytisztviselője a nyomtatványt – az ügyfél jelenlétében – helyette kitöltheti, ennek tényére a nyomtatvány „Közlemények” rovatában utalni kell. Az ügyfél a nyomtatványt ebben az esetben is aláírja. Hiánypótlások, benyújtandó iratok átvétele is részben a személyes ügyfélfogadáson történik. Az osztály az ügyek 24 százalékában azonnal döntést hoz, és közel 50 százalékban 3 napon belül. Néhány ügytípusban azonnali ügyintézésre van lehetőség: tájékoztatás, azonnali pénzügyi segély (megfelelő feltételek fennállása esetén), érdekérvényesítés köréből az iratpótláshoz kiadott hatósági bizonyítvány körében. Az ügyek túlnyomó része azonban összetett, többszöri személyes találkozást, folyamatos, akár több évig eltartó ügyintézést, áldozat-gondozást jelent.
1.7. Támogatási formák Az áldozatsegítés területén a tájékoztatás, az azonnali pénzügyi segély, az érdekérvényesítés elősegítése, a jogi segítségnyújtás és az állami kárenyhítés segítségnyújtási forma áll az ügyfelek rendelkezésére.
A tájékoztatás során az áldozat az áldozati státusz igazolása nélkül is ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást kap a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról, feltételeiről, egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési
lehetőségekről,
állami,
önkormányzati,
civil és
egyházi szervezetek
elérhetőségéről, az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről. Valamennyi munkatársunk részletes tájékoztatást ad az áldozatsegítés során nyújtható támogatásokról. Az
Áldozatsegítő
Szolgálat
tevékenységét
jogszabályi
keretek
között
végzi,
és
szolgáltatásai, pénzügyi támogatásai feltételekhez, határidőhöz kötöttek. A szolgáltatás tehát nem alanyi jogon jár, a jogosultság megállapítása szükséges. A hozzánk forduló ügyfelekkel folytatott beszélgetés (interjú) célja az, hogy megállapítsuk a szolgáltatásra való jogosultságot, valamint azt, hogy milyen jellegű szolgáltatás felel meg legjobban az áldozat bűncselekmény következtében kialakult helyzetének.
Azonnali pénzügyi segély szolgáltatás esetén az áldozatsegítő szolgálat méltányossági döntés alapján a legalapvetőbb szükségletek fedezésére (lakhatás, ruházkodás, élelmezés, utazás, gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások) azonnali pénzügyi segélyt adhat, ha a bűncselekmény miatt kialakult helyzet ezt indokolja és az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. Ennek megállapításához az áldozatnak kérelméhez csatolnia kell a személyes körülményeket, a bűncselekmény okozta rászorultságot igazoló dokumentumokat is.
64 A tényállás tisztázása során, a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló dokumentumok ismeretében tájékoztatjuk az ügyfelet az eljárás menetéről. A jogszabály alapján az azonnali pénzügyi segélyt az áldozat bűncselekmény következtében kialakult pillanatnyi rászorultsága alapozza meg, azaz ha a bűncselekmény közvetlen következtében kerül olyan helyzetbe, hogy a törvényben meghatározott kiadásait nem tudja fedezni. A támogatást csak akkor lehet megállapítani, ha az áldozat a bűncselekmény következtében krízishelyzetbe került, alapvető szükségleteit anyagi forrás hiányában nem képes kielégíteni önerőből. Abban az esetben, ha az áldozat a jogszabályban meghatározott kiadásait egyéb forrásból fedezni tudja (pl. rendelkezik megtakarítással, vagy anyagi segítségre számíthat), vagy a bűncselekmény következtében nem került veszélybe a megélhetése, a segély megállapítására nem kerülhet sor. Szolgálatunk tehát köteles az azonnali pénzügyi segélyről szóló döntés meghozatalához szükséges tényállást tisztázni. Amennyiben nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján a Szolgálat bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázása érdekében különböző bizonyítási eszközökre támaszkodunk, így különösen: az ügyfél nyilatkozatára és iratokra. Az áldozat bűncselekmény következtében kialakult helyzetével kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy fennáll-e krízis. Ehhez az alábbi kérdések tisztázása szükséges: • Korábban nyújtott-e be kérelmet az Áldozatsegítő Osztályhoz? •
Mekkora az anyagi kár összege?
• •
Mennyi az áldozat jövedelme? Mikor érkezik a következő jövedelme? (Közös háztartásban élőknél a háztartásban élő személyek jövedelme? – krízishelyzetet a következő jövedelem megérkezéséig tekinthetjük fennállónak)
•
Milyen kiadások terhelik?
•
Támaszkodhat-e környezete anyagi segítségére? (pl. családtag, barátok, banki folyószámlához tartozó hitelkeret stb.)
•
Van-e anyagi megtakarítása?
•
Várható-e (és mikor), hogy a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérül? (az Ást. alapján a kár és a rendkívüli kiadás megtérülése esetén az áldozatot visszafizetési kötelezettség terheli a Szolgálat felé az esetlegesen megítélt összegre nézve.)
Minden – a bűncselekményt követően előállt – élethelyzet egyedi, és az azonnali pénzügyi segélyként megállapított pénz összege is igazodik az áldozat – akut vagy hosszú távú – krízishelyzetéhez.
65
Érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretén belül az Áldozatsegítő Szolgálat az áldozat
bűncselekménnyel
összefüggésben,
vagy
annak
következtében
kialakult
problémájának megoldásához nyújt személyre szabott segítséget, illetőleg tájékoztatást. Az érdekérvényesítés elősegítése a rászorultság vizsgálata nélkül, térítésmentesen jár az áldozatoknak. Ennek a szolgáltatásnak a célja az, hogy az áldozat a bűncselekmény jellegére és személyes szükségleteire tekintettel az Áldozatsegítő Szolgálat segítségével, illetőleg rajta keresztül jusson hozzá azokhoz a szociális, egészségügyi, valamint egyéb támogatásokhoz, amelyek hozzásegíthetik a bűncselekmény okozta sérelem csökkentéséhez. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatást kizárólag a bűncselekmény következtében kialakult helyzet orvoslásával kapcsolatban igényelheti az áldozat. A bűncselekménnyel összefüggésben nem lévő, az áldozatnak a bűncselekménytől függetlenül, már korábban is meglévő egészségügyi, szociális és egyéb problémájának megoldásához az Áldozatsegítő Szolgálat érdekérvényesítés keretén belül nem nyújthat segítséget. Ebben az esetben a szolgálat munkatársai mindössze tájékoztatást adhatnak az áldozatnak arról, hogy problémájával mely hatóságot vagy szervezetet kell megkeresnie. Az Ást. alapvető célja az, hogy az áldozat olyan személyre szabott segítséget kapjon, amely leginkább igazodik a bűncselekmény következtében kialakult állapotának orvoslásához. Az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás nyújtása során szem előtt kell tartani azt a célt, hogy az áldozatot a bűncselekményt megelőző, vagy ahhoz közeli helyzetbe lehessen hozni a támogatás segítségével. Az Áldozatsegítő Szolgálatnak törekednie kell arra, hogy egy ügyintéző folytassa le az eljárást. Ezzel az áldozat számára a bizalom és a személyes biztonság légköre is megteremthető. Az áldozatsegítő szakembernek az áldozatot abban az esetben kell más szervhez, hatósághoz, szakemberhez irányítania, ha az ügyet megoldani nem képes, vagy ahhoz nem rendelkezik hatáskörrel, illetékességgel. Ezekben az esetekben is el kell látnia azonban az áldozatot a megfelelő információkkal arról, hogy az adott szolgáltatást milyen feltételekkel, hogyan tudja igénybe venni. Tájékoztatást kell adnia arról is, hogy ezek igénybevételében milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik. Az érdekérvényesítés elősegítése nem ér véget azzal, hogy az ügyintéző az áldozat állapotának
megfelelő felvilágosítást,
tanácsadást,
segítségnyújtást
megadja,
hanem
mindaddig folytatódik, amíg az áldozat helyzete megnyugtatóan nem rendeződik. Az érdekérvényesítés elősegítése bármely módon, formai megkötés nélkül kérhető. A területi áldozatsegítő szolgálatok az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretében nagyon sokszínű tevékenységet végeznek, de ezen belül kiemelt jelentőséget kap a bűncselekmény során ellopott vagy megsemmisült személyes iratok pótlásához nyújtott segítségnyújtás, amely során az áldozati státuszt hatósági bizonyítvánnyal igazoljuk. Az áldozat bűncselekmény következtében kialakult krízishelyzete olyan különös méltánylást érdemlő körülmény, lehetővé teszi a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes
66 költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Kormányrendelet alapján a költségmentesség engedélyezését. Hatósági bizonyítványt kizárólag erre irányuló kérelem alapján állít ki a szolgálat a Ket. 83. §-a alapján. A hatósági bizonyítvány tartalmazza azt, hogy mely igazolványokkal (személyi igazolvány, lakcímkártya, tb kártya) kapcsolatos költségmentesség megállapítása céljából adta ki a szolgálat. A hatósági bizonyítvány nem eredményezi az Okmányirodánál, Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az iratok automatikus, mérlegelés nélkül történő költségmentes kiadását, itt további eljárásra, a jövedelem alapján a jogosultság vizsgálatára kerülhet sor, amely ezen szervek hatáskörébe tartozik. A költségmentesség általában csak az alapiratok (személyi, lakcím, tb, adó kártya) pótlására terjed ki.
Jogi segítségnyújtás Az áldozatok számára ügyükben valamennyi ügyintéző az alapvető jogi tájékoztatást. Amennyiben a szociálisan rászoruló áldozat ügyének intézése további jogászi közreműködést kíván, az áldozatsegítő szolgálat köteles őt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani, ahol szakszerű jogi tanácsot, ügyvéd általi okiratkészítést, peres képviseletet kaphat jogai érvényesítéséhez, jogvitája megoldásához. Ennek a típusú segítségnyújtásnak két formája létezik, a peren kívüli jogi segítői támogatás és a peres támogatás, azaz pártfogó ügyvédi képviselet. A peren kívüli jogi segítő közreműködésére akkor van lehetőség, ha a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jogvagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogászi tanácsadásra vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb. a sértett, magánvádló, pótmagánvádló részére) szerkesztésére van szükség. A bűncselekmény és a felmerülő jogi probléma közötti összefüggés tehát feltétele ennek a támogatási formának. A jogi segítő az áldozat számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba. A jogszabályban meghatározott mértékű munkadíjat és költségeket az áldozat helyett – a jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően – a jogi segítő részére az állam fizeti meg vagy előlegezi meg. A büntetőeljárás során a pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a rászoruló sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogi járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán önmaga képtelen jogainak hatékony érvényesítésére. A büntetőeljárásban a pártfogó ügyvédi képviselet, mint támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől a per jogerős befejezéséig, a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a kérelem előterjesztésétől az eljárás jogerős befejezéséig tart. A büntetőeljárásban a bírósági szakaszt megelőzően az áldozatnak tehát nincs lehetősége az állam által megelőlegezett, vagy ingyenesen biztosított pártfogó ügyvédi képviselet igénybe vételére.
67
Állami kárenyhítésben a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményekkel összefüggésben a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettje részesülhet, ha bűncselekmény következtében testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Az állami kárenyhítés célja a sértett testi épségének, egészségének súlyos károsodásának, illetve a sértett halálát okozó bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni kár, jövedelemkiesés kompenzálása. Kárenyhítésre igényt tarthat a sértett, vagy a vele egy háztartásban élő, egyenesági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, illetve akinek az eltartására a sértett köteles vagy köteles volt, továbbá aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. Az Ást. az állami kárenyhítés megállapítását szociális rászorultsághoz köti, amely abban az esetben állapítható meg, ha a háztartásban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg 2013. évben a 183 266 forint, vagy a kérelmező az Ást.ben felsorolt rendszeres szociális ellátások valamelyikében részesül. Az Európai Uniós irányelv alapján a tagállamoknak külön szervezetet kell létrehozni a kérelem beadására (támogató hatóság) és az érdemi döntés meghozatalára (döntő hatóság). A támogató hatóságok segítséget nyújtanak az áldozatnak a kérelem kitöltéséhez és eljuttatják azt az – akár más államban működő – döntő hatóságoknak. Az áldozatsegítés jelenlegi rendszerében támogató hatóságként a megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai, döntő hatóságként pedig a Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata jár el. A Fővárosi Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata a jelenlegi struktúrában tehát egyszerre támogató és döntő hatósági feladatokat is ellát úgy, hogy a döntő hatósági feladatokat az erre kijelölt két munkatárs végzi el. Az Ást. rövid, a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapos határidőt ír elő a kárenyhítési kérelem benyújtására. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a bűncselekmény elszenvedése után viszonylag hamar jusson az áldozat nagyobb összegű anyagi segítséghez. A rövid határidő a gyakorlatban sok problémát okoz, mivel a kárenyhítés összege a bűncselekmény következtében bekövetkezett károkhoz igazodik, a három hónap eltelte után felmerülő károk figyelembe vételére nincs mód. Ez azonban összhangban van az állami kárenyhítésnek a nemzetközi dokumentumok szerint is vállalt céljával, amely nem a károk teljes megtérítését, hanem csupán azok enyhítését jelenti. 1.7.1. A pénzbeli támogatás fedezete
Az azonnali pénzügyi segély és az állami kárenyhítés fedezetét az állami költségvetés a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál biztosítja felülről nyitott előirányzat formájában, amely azt jelenti, hogy amennyiben a betervezett összeg elfogyna az év során, úgy a tartalékból újból feltöltésre kerül, így a fedezet folyamatosan biztosított az egész év során.
68
támogatási összeg (millió Ft)
250
216,0
200
171,9
186,4 139,3
150
127,3
110,6
100 50 0 2006
2007
2008
2010
2011
2012
(országos adat)
1.7.2. Eljárási határidők
Az áldozatsegítő szolgálat által ellátott feladat jellegéből adódóan a jogalkotó az ügyintézési határidőket rendkívül rövidre szabta. Az azonnali pénzügyi segélynél a törvényi feltételek fennállása és krízishelyzet esetén haladéktalanul, de maximum 8 napon belül kell dönteni. Az áldozat az azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül terjesztheti elő. Érdekérvényesítés (ezen belül a jogi segítségnyújtás) esetén a bűncselekménnyel kapcsolatos bármely problémával, időkorlát nélkül fordulhat szolgálatunkhoz az áldozat. A pénzbeli támogatások esetén formanyomtatványon szükséges a kérelmet benyújtani, amely az internetről (www.bpáldozatsegites.hu, www.kih.hu, www.bfkh.hu) letölthető, telefonon kérhető megküldése, illetve személyesen átvehető az áldozatsegítő szolgálatnál, ahol a kitöltésben is segítséget nyújtanak a munkatársak. Minden – bűncselekményt követően előállt – élethelyzet egyedi, és az azonnali pénzügyi segélyként megállapított pénz összege is igazodik az áldozat akut vagy hosszú távú krízishelyzetéhez.
Az áldozatsegítési
eljárás
során
kérhető
szolgáltatások
közül
az
érdekérvényesítés elősegítése nagymértékben növekvő tendenciát mutat az elmúlt évekhez viszonyítva. Ennél a szolgáltatásnál alapvetően az áldozat helyzetéhez, az eljárás során feltárt szükségleteihez igazodva, és vele együttműködve tudtunk konkrét segítséget nyújtani a bűncselekmény következtében előállt szociális,
egészségügyi, és egyébproblémáinak
megoldásához. A kérelmeket a Szolgálat bármelyik területi hivatalában be lehet nyújtani, sem a kérelem benyújtása, sem az elbírálása nem kötött a bűncselekmény elkövetési helyéhez, vagy az áldozat lakóhelyéhez. Ez alól kivétel az állami kárenyhítés, amely esetén a kérelem szintén
69 bárhol benyújtható, azonban minden kérelmet a Fővárosi Igazságügyi Szolgálat keretein belül működő hatóság bírál el. A Szolgálatnak az áldozati státusz megállapításához be kell szereznie az igazolást, a büntetőügyben eljáró hatóság arról szóló nyilatkozatát, hogy az adott cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban. Az igazolások nagy részét (98%) a rendőrség állítja ki, tehát többségében nyomozati szakaszban kérnek az áldozatok a Szolgálattól segítséget. Az eljárás folyamatábrája személyesen telefonon kliens
írásban - fax - e-mail - posta
interjú 10-30 perc
tájékoztatás
tájékoztatás
időpont egyeztetés
Döntés
civil szervezet települési önkormányzat
- személyesen - írásban
segítségnyújtás után
rendőrség áldozat
igazolás bekérése (rendőrség)
Áldozatsegítő Szolgálat
települési önkormányzat civil szervezet
további segítség érdekében
nonprofit szervezet
állami szervek - tájékoztatás - azonnali pénzügyi segély - érdekérvényesítés elősegítése - szakjogászi segítségnyújtás - állami kárenyhítés
KÉRELEM
DÖNTÉS
VÉGREHAJTÁS
1.8. Utánkövetés, hatékonyságmérés, belső szakmai kontroll A közigazgatási hatósági ügyintézés jellegű tevékenysége miatt a támogatás biztosítása a segítségnyújtás után viszonylag ritka, az ügyfelek helyzetéről, életének alakulásáról való információ, az eseteknek rendszeresített utánkövetése nincs. Leginkább úgy értesülünk az áldozatok körülményeinek változásáról, hogy újra megkeresnek bennünket, mivel ügyükben további intéznivaló merül fel, amelyre az érdekérvényesítés keretében lehetőség van. Ezen esetekben általában sorsuk nagy részének rendeződéséről számolnak be. Az áldozatsegítő szolgálat tevékenységének hatékonyságát működése 7 és fél éve alatt két vizsgálat tekintette át: → 2008. Az áldozatsegítő szolgálat hatékonyságvizsgálata (Készítette: Kerezsi Klára és Kó József) → 2013. Az alapvető jogok biztosának jelentése az áldozatsegítésről (AJB-7599/2012.)
70
Mindkét vizsgálati jelentés értékelte a helyzetet és javaslatokkal élt a feltárt problémák, nehézségek orvoslására. Bízunk benne, hogy ezen javaslatok megvalósulnak, továbbá a legújabb, a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/29/EU irányelvében (a továbbiakban: irányelv) részletesen szerepelnek azok a szabályozási minimumok, amelyeket az áldozatokat támogató rendszer kialakítása során a tagállamoknak kötelező érvénnyel követniük kell, ezeket a tagállamoknak 2015-ig kell végrehajtaniuk. Ez alapján az áldozat olyan természetes személy, aki bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet – ideértve a fizikai, szellemi vagy érzelmi sérülést, vagy gazdasági hátrányt –, továbbá a bűncselekmény következtében életét vesztett személy családtagjai is. Az áldozatok támogatása keretén belül nagy hangsúlya van a szóbeli, írásbeli kommunikáció megértéséhez, a tájékoztatáshoz (támogatásokról, feljelentésről, védelemről, az ügy állásáról, a panasztételről), továbbá az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz való jogoknak. Az áldozatsegítő szolgáltatásokkal kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy térítésmentesen és bizalmasan működő, állami vagy nem kormányzati alapon szervezett szolgáltatásokról van szó, amelyek igénybe vétele nem függ attól, hogy az áldozat feljelentést tett-e. A szolgáltatások keretében az áldozatot megilletik a jogaik gyakorlásával és a segítő szakszolgálatokkal kapcsolatos információk; az érzelmi és a pszichológiai segítségnyújtás; a bűncselekmény miatt felmerült pénzügyi és gyakorlati kérdésekre vonatkozó tanácsadás; a másodlagos és ismételt áldozattá válás, a megfélemlítés, valamint a megtorlás veszélyével, illetve ezek megelőzésével kapcsolatos tanácsadás és szükség esetén az ideiglenes elhelyezés; végezetül a sajátos szükségletekkel rendelkező áldozatok számára az integrált segítség és a traumakezelés. Az irányelv az áldozatok másodlagos és ismételt áldozattá válásával, a megfélemlítéssel, valamint a megtorlással szembeni védelme körében kiemeli annak fontosságát is, hogy az áldozat a büntetőeljárás folytatásának helyszínén ne kerülhessen kapcsolatba az elkövetővel. Lehetőséget kell arra teremteni, hogy az áldozatot jogi képviselője és egyéb támogató személy elkísérhesse a különböző eljárási cselekmények helyszínére, továbbá minimálisra kell korlátozni az áldozatok kihallgatásainak számát és biztosítani kell a magánéletének, személyi sérthetetlenségének és személyes adatainak védelmét. A specifikus védelmi szükségletek meghatározásakor irányadóak az áldozatok személyes jellemzői, a bűncselekmény típusa és körülményei, a gyermekkor és az elkövetővel való kapcsolat. Specifikus védelemben kell részesíteni a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a nemi alapú erőszak, a hozzátartozók közötti erőszak, a szexuális erőszak vagy a szexuális kizsákmányolás és a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait, valamint a fogyatékossággal élő áldozatokat.
71 1.8.1. Írott és íratlan belső szabályozás
A jelenleg hatályos jogszabályok az eljárás gyakorlati rendjét minimálisan (Ást., Ket. szerint), inkább hivatali, bürokratikus formában szabályozzák. A továbbiak, az ügyfelekkel való már említett empatikus bánásmód a korábbi képzések és a gyakorlat alapján alakultak ki.
1.9. Működési nehézségek, problémák Az ügyintézők alacsony száma miatt nagyfokú leterheltség alakult ki, amely különösen a nyári szabadságolások, továbbá a betegségek miatti távollétek idején erősödik fel és a munkatársak kimerülését tovább fokozza. A kapkodás miatt nő a hibalehetőség is. A kiégés megelőzésére 2013. évben pályázati forrásból ismét van lehetőség szupervízió tartására a munkatársak részére. Eljárásunk során mindig törekszünk munkánkat a törvények betartásával, az ügyfelekkel való udvarias, empatikus bánásmóddal végezni, különös tekintettel arra, hogy a hozzánk fordulók különböző bűncselekmények áldozataiként sérült lelkiállapotban érkeznek hozzánk. A visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy ügyfeleink nagy része elégedett munkánkkal. Ennek ellenére előfordulnak elégedetlen, agresszív ügyfelek is, időnként alkoholos befolyásoltság következtében nehéz helyzetek is kialakulnak. Így például egy esetben az ügyfélváróban lévő ügyfelek kést láttak egy kötekedő, agresszív viselkedést tanúsító ügyfelünknél, ezért a rendőrség intézkedését kellett kérni és jelenlétükben adni át a hatóság döntését a fenyegetőző ügyfélnek. Gyakran az eljárásunkat nem értő ügyfelek elégedetlenkednek, mivel teljes kártérítésre számítanak – gyakran téves rendőrségi tájékoztatás alapján –, és erősen méltatlankodnak akkor is, amikor a bizonyítás lefolytatása érdekében különböző iratok, igazolások becsatolását kell kérnünk. Az alacsony ügyintézőszám miatt jelentősen megnőtt a várakozási idő, amely miatt nagyon sok a szóban történő méltatlankodás. Írásos panasz benyújtására munkánkat érintően néhány esetben került sor, de ezek alaptalanok voltak, Minden esetben kivizsgálásra kerültek, az ügyfeleket részletesen tájékoztattuk, így további eljárásokra nem került sor.
72
2
Országos Rendőr Főkapitányság
Áldozatvédelem-áldozatsegítés a rendőrségen 32 Hazánkban elsőként – német példát követve – az 1989. december 21-én megalakult Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület vállalta fel a bűncselekmények áldozatainak segítését. A Magyar Köztársaság Kormánya 1999-ben kötelezte el magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett. Ennek tanúbizonyságaként megjelentetett határozataiban megfogalmazásra került az „áldozatközpontú” büntető igazságszolgáltatás megvalósításának igénye, az állami kárenyhítés intézményrendszerének létrehozása (1074/1999. Korm. hat.). Az áldozatvédelem tárcaközi koordinációját, az országos stratégia kialakítását az Országos Bűnmegelőzési Tanács (ma OBmB) hatáskörébe utalta. Megteremtette a jogi és financiális alapját az áldozatok korlátozott pénzbeli támogatásának (1075/1999. Korm. hat.). Kiemelten foglalkozott a kormányhatározat az áldozatok kárának megtérülésével és kitért az állami kárenyhítés konkrét szabályaira. Ezek a szabályok a későbbi, az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.) Kormány rendeletnek az alapját is képezték. A kormányhatározat, illetve a későbbiekben a kormányrendelet állami kárenyhítésre vonatkozó szabályozása a bennük felsorolt erőszakos bűncselekmények esetén tette lehetővé a kompenzációt akkor, ha a bűncselekmény következménye az élet elvesztése, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsodása volt. Az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (később jogutódja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) látta el. Az állami kárenyhítés rendszere az előbb említett két jogszabály alapján 1999-től 2006-ig, a törvényi szintű szabályozás megjelenéséig működött. A Belügyminisztérium a kormányhatározatokból ráháruló feladatok között elsőként központi áldozatvédelmi irodát hozott létre, melynek feladatául szabta a belügyi szervek és az önkormányzatok
áldozatvédelmi
munkájának
segítését,
civil
áldozatvédelmi
irodák
kezdeményezését. A belügyminiszter a 4/1999. (BK.6.) BM utasításban az irányítása alá tartozó szervek áldozatvédelmi feladatairól rendelkezett. Az utasítás végrehajtását a rendőrség tekintetében az ORFK vezetőjének 25/1999. (IV. 30.) intézkedése szabályozta. 1999 és 2005 között kialakult a rendőri áldozatvédelem szervezetrendszere.
32
Buczkó Erika r. alezredes, áldozatvédelmi referens
73 Ennek részeként 227 fővel áldozatvédelmi referensi hálózat jött létre, kikristályosodtak azok a feladatok, melyek a rendőri áldozatvédelem gyakorlati tartalmát adták, így pl. a felvilágosításadás,
tanácsadás,
a
különböző
segítőszolgáltatások
elérhetőségének
kiközvetítése, a kárenyhítéssel kapcsolatos ügyintézés és egyéb védelmi jellegű szolgáltatások. Az áldozatok segítését 62, zömében rendőrség által üzemeltetett iroda biztosította. A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) OGY határozat a prioritások között jelölte meg az áldozatsegítést, az áldozatok kompenzációját, az áldozattá válás megelőzését. Az 1009/2004. (II. 26.) Kormányhatározat jogszabályalkotási feladatként írta elő az áldozatok védelméről szóló törvény kidolgozását. 2006. január 1-jén lépett hatályba a Bűncselekmények Áldozatainak Segítéséről és az Állami Kárenyhítésről szóló2005. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Ást). Ennek értelmében az áldozatsegítés feladatait a törvény hatályba lépését követően – úgymint az érdekérvényesítés elősegítése, szakjogászi segítségnyújtás, azonnali pénzügyi segély, állami kárenyhítés, teljes körű tájékoztatás – elsődlegesen az Áldozatsegítő Szolgálatok végzik. A társadalmi bűnmegelőzésben bekövetkezett fejlődés a rendőrségre is komoly hatást gyakorolt. Tekintettel a megváltozott körülményekre, a szakmai vezetés és az állampolgárok által támasztott elvárásokra, a rendőrségnek is alkalmazkodnia kellett az új kihívásokhoz. A bűnüldözés mellett elengedhetetlen lett a rendőrség bűnmegelőzési szerepének erősítése, szervezeten belül és kívül egyaránt. Tekintettel arra, hogy a bűnmegelőzés nem kizárólag a bűnmegelőzési szolgálat feladata, hanem egy olyan szemlélet, amely megjelenik a bűnügyi és a közrendvédelmi szolgálati ág feladatvégzésében is, szükségessé vált belső normában szabályozni a rendőrség bűnmegelőzési tevékenységét, amely az országos rendőr-főkapitány által kiadott 20/2010. (OT 10.) ORFK utasításban (bűnmegelőzési norma) öltött testet. A szabályozás kiterjed a rendőrség bűnmegelőzési szolgálatának szervezeti és szakirányítási kérdéseire, valamint a bűnmegelőzési szolgálat, a bűnügyi és a közrendvédelmi szolgálati ág általános és speciális bűnmegelőzési feladataira. Ezek alapján az utasítás együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget ír elő minden rendőri szervnek a bűnmegelőzési tárgyú intézkedésekkel kapcsolatban. A normában foglaltaknak megfelelően a bűnmegelőzési szolgálat feladata egyrészt, hogy önállóan elsődleges, illetve másodlagos bűnmegelőzési tevékenységet folytatva csökkentse a bűncselekmények számát, másrészt hogy összehangolja a központi, területi és helyi szinten a rendőrség különböző szerveinek a bűnmegelőzési célú vagy hatású tevékenységét. Az utasítás hangsúlyt helyez az állami, önkormányzati szervekkel és a társadalmi szervezetekkel történő együttműködésre is.
74 A bűnmegelőzési norma a rendőri szervek feladatául szabta, hogy az illetékességi területükön mérjék fel, mely csoport vannak kitéve fokozott veszélynek, és ennek megfelelően az aktuális helyi bűnügyi trendeknek megfelelően, megelőző tevékenységet folytassanak a veszélyeztetett csoportok áldozattá válásának megelőzése érdekében. Figyelemmel a hagyományosnak mondható rendőri bűnmegelőzési szakvonalakra és a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájában meghatározott prioritásokra, a rendőrség kiemelten kezeli az áldozattá válás megelőzését, az áldozati jogok biztosítását a büntetőeljárás rendőrségi szakaszában, továbbá a már áldozattá váltak mielőbbi ellátásba kerülését. Az áldozattá válás megelőzése a bűnmegelőzés egyik azon iránya, ami a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájának egyik prioritását képezi. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan tényezők, amelyek növelik az áldozattá válás kockázatát, így ezek ismeretében a norma mellékleteként az ORFK Bűnmegelőzési Osztálya módszertani útmutatót dolgozott ki, amelyben meghatározta az áldozattá válás szempontjából kiemelt
kockázatú csoportokat. E szerint kiemelt kockázatú áldozati csoporthoz tartozónak kell tekinteni azon személyeket, akik életkori, fizikai vagy mentális sajátosságukból adódóan valamint a társadalomban betöltött szerepüknél fogva az átlagnál sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, ezáltal fokozottabban veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben, úgymint a: • •
nők; gyermek- és fiatalkorúak;
•
60 év felettiek;
• •
külterületen élők; hajléktalanok;
• •
fogyatékkal élők; veszélyeztetett munkakörök, mint például pénzintézetek, lottózók, benzinkutak, posta alkalmazottai;
•
turisták.
Az Ást. hatására változás következett be a rendőrség áldozatvédelmi munkájában. A rendőrség már meglévő áldozatsegítő feladatai kiegészültek az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályai által nyújtott szolgáltatások tájékoztatásának kötelezettségével. A Rendőrség bűnmegelőzési osztályainak munkájában kiemelt hangsúlyt kaptak az áldozattá válás megelőzését célzó intézkedések. Az áldozatvédelmi referensek prevenciós tevékenységük során folyamatosan figyelemmel kísérik, rendszerezik az illetékességi területükön előforduló, jellemző
áldozati
magatartásokat,
a
bűn-cselekmények
létrejöttét
körülményeket, mindehhez illesztve a védelem megszervezését és kiépítését.
elősegítő
okokat,
75 Napi tevékenységük során munkakapcsolatot tartanak a nyomozati, vizsgálati, elemzőértékelő tevékenységet folytató rendőri egységek munkatársaival. Fő feladatuk az áldozatok személyiségi, adatvédelmi, büntetőeljárási jogainak érvényesítésében való segítségnyújtás, a büntetőeljárás rendőrségi szakaszában a tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, más szervezetek közvetítése, továbbá az ismételt áldozattá válás megelőzése. Munkájuk során vizsgálják, hogy az adott ügyek alkalmasak lehetnek-e kárenyhítési eljárás megindítására, amely lehetőségére a kapitányságok épületeiben több helyen is megtalálható plakát formájú tájékoztatók hívják fel az áldozatok, illetve családtagjaik figyelmét. A rendőrség és határőrség áldozatsegítő feladatait szabályozó 17/2007. (III. 17) IRM rendeletben foglaltak maradéktalan végrehajtására az Országos Rendőrfőkapitány kiadta az 50/2008. (OT 29.) ORFK utasítást a rendőrség áldozatsegítő feladatairól, mely 2009. január 1-jén lépett hatályba. A norma megalkotásával nyomatékot kapott az az elvárás, hogy valamennyi rendőri intézkedés során különös figyelmet kell fordítani a sérelmet szenvedettre és környezetére, a potenciális áldozati kör védelmére. A szakmai ismeretek tudása és gyakorlatban történő alkalmazása, az áldozatok jogainak tiszteletben tartása, a humánus bánásmód, az empatikus hozzáállás az áldozatvédelmi munka szerves részét képezik, tehát nem csak azokra vonatkozik, akiket ilyen feladat elvégzésére kijelöltek, hanem a teljes rendőri állományra. A szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. Törvény (szabálysértési törvény) kriminális cselekményként definiálta és törvény által büntetni rendelte a szabálysértéseket, így az Ást. kiterjesztette hatályát a tulajdon elleni szabálysértés áldozataira. Fentiek alapján szükségessé vált a rendőrség áldozatsegítő feladatait szabályozó ORFK utasítás felülvizsgálata. Tekintettel az utasítás kiadása óta eltelt időszakban bekövetkezett egyéb változásokra, indokolttá vált egy új belső norma kiadása. A rendőrség áldozatsegítő feladatait szabályozó új ORFK utasítás2/2013. (1. 31.) számon került kiadásra. A gyermekek áldozati jogainak maradéktalan biztosítására, a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról szóló 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet egységes végrehajtása érdekében, az országos rendőrfőkapitány 1/2013.(I. 8.) ORFK
Utasítást
részletszabályairól,
adott
ki
a
gyermekmeghallgató
valamint
a
használatuk
során
szobák követendő
használatbavételének egységes
eljárás
meghatározására. Az áldozatok büntetőeljárási, személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesítésére a rendőrség nagy hangsúlyt fektet, tekintettel arra, hogy az áldozatoknak az eljárás során tanúsított együttműködő készsége nagyban függ attól, hogy ezen jogaikat mennyire látják biztosítottnak.
76 A sértetti jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése a parancsnoki revíziók valamint a szakirányítás során végrehajtott ellenőrzések kiemelt feladatát képezik. A kiskorúakkal kapcsolatos eljárásokban a törvényes képviselők rövid tájékoztatásban részesülnek a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységéről, amennyiben a büntetőeljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy a bűncselekménnyel érintett kiskorúnak segítségre van szüksége az átélt események feldolgozásához. A
bűncselekmények
áldozatainak
meghallgatása,
illetve
panaszaik
felvétele
a
kapitányságokon kultúrált körülmények között, az áldozat kíméletével, személyiségi jogainak tiszteletben tartásával, szakszerűen, az erre a célra kialakított irodákban történik. A meghallgatások során a helyiségben csak azon személyek tartózkodnak, akiknek jelenlétét a jogszabályok lehetővé teszik, vagy nem tiltják, és az áldozat érdeke ezt megkívánja. A feljelentés megtételekor, szóban és írásban is tájékoztatást kapnak jogaikról, kötelességeikről, ügyük várható menetéről. A sértettek adatainak védelme fokozott figyelmet kap a rendőrségi objektumokban. Az eljárás során az áldozat írásban nyilatkozik adatainak (zárt, vagy nyílt) kezeléséről. Biztosítva van az iratmegismerés, a felvilágosítás kérés, a bűnügyi iratokból jogszabály által meghatározott mértékben történő másolatkérés, a polgári jogi igény előterjesztésének lehetősége, valamint az indítvány, észrevételtétel és a jogorvoslat lehetősége, anyanyelv használata, s a jelenléti jog. Jogaik biztosításával egyidejűleg megtörténik a sértettek kioktatása is a büntetőeljárás során őket terhelő kötelezettségekről. A sértett tájékoztatást kap arról is, hogy érdekeinek védelmében védő járhat el, ha ezt szükségesnek tartja. A többszintű tájékoztatást elősegíti az is, hogy a RobotzsaruNeo rendszerben szereplő jegyzőkönyvekben is rögzítésre kerül a kihallgatás során az áldozatsegítő szolgálat tájékoztatójának átadása és az áldozatsegítés külön törvényben foglalt lehetőségeire történő figyelem felhívás az igazolás kiadásával együtt. Az áldozatvédelmi referensek a lakossági rendezvényeket, szakmai tanácskozásokat is kihasználva élnek az áldozatsegítéssel kapcsolatos szóróanyagok terjesztésének lehetőségével. A sajtóreferensi feladatokat ellátó munkatársak kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az áldozatok és a hozzátartozóik, magánéletét, emberi méltóságát, adatvédelmi, személyiségi jogait. Valamennyi rendőrkapitányság vonatkozásában elmondható, hogy a bűnmegelőzési szakemberek közreműködésével napi kapcsolat jött létre az állami, önkormányzati, és civil szervezetekkel. A civil szervezetekkel való együttműködés alapvető célja, hogy a tevékenységek koordinálásával a lakosság életminőségét javító szolgáltató rendszer teremtődjön meg. A szakemberek részt vesznek egymás rendezvényein, konferenciáin valamint a konkrét ügyek kapcsán kezdeményezett eset-megbeszéléseken.
77 Kialakultak a kölcsönös tájékoztatás módszerei, csatornái, a sértett személyekkel történő foglalkozás munkamegosztása. Minden kapitányság nagy figyelmet fordít arra, hogy a családon belüli erőszak és a kiskorúak veszélyeztetettsége észlelésekor a jogszabályban meghatározott módon jelzéssel éljenek a gyermekjóléti szolgálatok felé. Az áldozatvédelmi referensek a különböző fórumokon keresztül rendszeresen tájékoztatják a jelzőrendszer tagjait az aktuális bűnügyi helyzetről, az újonnan megjelenő elkövetési módokról. Ugyancsak széleskörű együttműködés alakult ki – a gyermek- és fiatalkorúak áldozattá válásának megelőzése érdekében – az alsó és középfokú tanintézetekkel. Országos, területi és helyi szinten állandó és eredményes együttműködés valósul meg a polgárőrség szervezeteivel, gyakori a közös pályázatokon, rendezvényeken való részvétel. A polgárőrség tagjai több ízben részesültek bűnmegelőzési oktatásban. A rendőrség bűnmegelőzési szolgálatának munkatársai alapvető feladatuknak tekintik az áldozattá válás elkerülésének elősegítését, a sértetti oldal erősítését. A legtöbb megyei szerv vonatkozásában az áldozattá válás megelőzése érdekében tett intézkedések az aktuális bűnügyi helyzetre tekintettel, külön intézkedési terv alapján kerülnek végrehajtásra,
úgymint trükkös
lopások,
lakásbetörések, gépjárműlopások-
feltörések
felderítése, idősek áldozattá válásának megelőzése, kábítószer-bűnözés megelőzése, töltőállomások védelmének megszervezése, vagyonvédelem az év végi ünnepek alatt. Az Országos Rendőr-főkapitányság a területi szervek jelentései alapján évente értékelő jelentést készít az áldozatvédelem helyzetéről, az áldozati jogok érvényesüléséről, amelyet eljuttatunk az Áldozatsegítő Szolgálatnak, valamint közzétesszük a rendőrségi honlapon.
78
3
Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület 33
3.1. Az Egyesület története A magyar áldozatvédő szervezet, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: Egyesület), a nyugat-európai áldozatvédő szervezetek mintájára, Európában ötödikként 1989ben alakult és 1992 óta tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek (Victim Support Europe, VSE). Elsőnek alakult a kelet-európai országok közül és elsőként kapott meghívást az európai szervezetbe, ahol a végrehajtó bizottságnak is tagja volt több cikluson keresztül. A Fehér Gyűrű országos illetőséggel az érdekképviselet mellett, minden rászoruló áldozatának – valamennyi bűncselekmény típus esetén – segítséget nyújt, mely sem tagsághoz, sem egyéb kötelezettséghez nem kötődik. Az egyesületnek jelenleg 48 tagja van, ebből 13 jogi személy, köztük több országos hatáskörű szervezet (pl. Legfőbb Ügyészség), néhány önkormányzat és több vállalkozás. 1993. február 22-én az Egyesület kezdeményezte és rendezte meg Magyarországon először az „Áldozatok Napját”, melyet az óta is ezen a napon tartanak. 2002-től több alkalommal tartottunk tájékoztatást a Budapesten akkreditált Nagykövetségek konzuli munkatársainak az egyesületünk tevékenységéről. Az elmúlt évben a belga konzuli osztály vezetőjének szervezésében az európai országok konzuli munkatársainak tartottunk prevenciós bemutatót, hogy a magyar elnökség ideje alatt hazánkba érkező külföldi állampolgárok, áldozattá válásuk esetén milyen segítségre számíthatnak. Több cikluson keresztül tagja voltunk a VSE öttagú végrehajtó bizottságának, amit a jelen pillanatig is betöltünk és az éves közgyűléseken és elnöki megbeszéléseken is rendszeresen részt veszünk. Aktívan közreműködtünk az Európa Parlament által elfogadott az „Új európai áldozatvédelmi stratégia” kidolgozásában. Jelenleg kidolgozás alatt van a VSE új koncepciója, amely kapcsolódik az EU parlament anyagához, de figyelembe veszi a tagszervezetek sajátosságait. Az áldozatvédelem területén Magyarországot ebben a szervezetben az Egyesület képviseli. A honlapunkon megtalálható az Európai Áldozatvédő Szervezet (VSE) tagjainak listája, elérhetősége. Ezzel azokat a magyar állampolgárokat kívánjuk segíteni, akik Európában váltak bűncselekmények áldozatává, így van információjuk, hogy az adott országban van-e civil áldozatsegítő szervezet és az hol elérhető. Az idei pályázatban való részvételünkkel a 23 éve végzett munkánk alatt összegyűlt tapasztalatokkal a jövőbeni elképzeléseinket kívánjuk megvalósítani. Célunk az eddig velünk együttműködő partnereinkkel tovább fejleszteni és kiterjeszteni a megkezdett munkát, amit sok esetben az anyagiak hiánya nem tett lehetővé és az új elképzeléseinket megvalósítani, amit a mindennapi munka során tapasztaltunk. 33
Kiss Viktória
79
3.2. Profil Elkötelezettségünket bizonyítja, hogy a kelet-közép európai régióban elsőként megalakult szervezetünk 1992-től közvetlen és aktív kapcsolatot ápol az Európai Áldozatvédő Szervezettel, amelynek teljes jogú tagjaként közösen dolgozunk azon, hogy a bűncselekmények áldozatainak megfelelő, díjtalan jogi, pszichológiai, és az idén megnyert projektünknek köszönhetően mediátori – és lehetőségünkhöz mérten – anyagi segítséget nyújtsunk Magyarországon. A VSE célkitűzéseit magunkénak érezve a hazánkba látogató bűncselekmény áldozatává vált külföldiek problémáira is megoldásokat kínálunk. Központi irodánk, amely Budapest szívében, az V. kerület Szent István krt. 1. szám alatt található, könnyen megközelíthető a közösségi közlekedés eszközeivel is. Ezen kívül Veszprémen, Siófokon és Balatonfüreden át Szekszárdon, Mohácson, Kecskeméten keresztül egészen Hatvan, Gyöngyös és Abádszalók térségéig szolgáltatunk anyagi, jogi és pszichikai támogatást az önhibájukon kívül bajba jutott támogatásra szoruló ügyfeleinknek, illetve hazánkba látogató utazóknak. A felsorolt segítségnyújtási formákon kívül az egyesület minden megtesz annak érdekében, hogy a negatív tapasztalat többször ne forduljon elő és a prevenció érvényre jusson. Így folyamatosan azon dolgozunk, hogy új területeket kapcsoljunk be segítő munkánkba, és törekszünk arra, hogy a szakmában és a szociális szférában dolgozó szervezetek is minél szélesebb körű információval rendelkezzenek egyesületünk célkitűzéseiről, hatékonyságunkról és elért eredményeinkről. Az Egyesület főbb feladatai közé tartozik a bajba jutó turisták támogatása is, valamennyi bűncselekmény esetén. Irodáink megtalálhatók az elsődleges idegenforgalmi központokban, ahol felkészült munkatársaink, több nyelven beszélő szakembereink minden segítséget megadnak ahhoz, hogy enyhüljenek a károk okozta traumák. Anyagi jellegű szolgáltatásokra csak a viszonossági elv alapján van lehetőség, vagyis azon országok polgárai kaphatnak támogatást, ahol a magyar látogató/turista is segítségre számíthat. Ettől méltányosságból két esetben lehet eltérni: az egyik eset, ha az áldozattá vált külföldi valósággal kilátástalan helyzetbe kerül – a másik esetben pedig a rendőrség, vagy nyomózó hatóság kérésére akkor, ha a büntetőeljárás teszi indokolttá a sértett további itt-tartózkodását. Az Egyesület a következő segítséget nyújtja a bűncselekmények rászoruló áldozatainak: díjtalan jogsegélyszolgálat díjtalan mediáció díjtalan pszichológiai tanácsadás anyagi támogatás a bűncselekmények áldozatai részére (a szolgáltatás rendőrségi feljelentéshez kötött)
80 segítségnyújtás a hatósági eljárásokban más szervezetek, illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése
AZ Egyesület – az Európai Unió áldozatvédelmi elvárásainak megfelelően – a hazánkban áldozattá vált külföldieknek az alábbi formában nyújt segítséget: tájékoztatás a magyar büntetőeljárás folyamatáról díjtalan jogsegélyszolgálat a szorult helyzetben lévőknek indokolt esetben anyagi támogatás segítségnyújtás a hatóságoknál történő eljárásban segítségadás a rokonokkal, barátokkal, illetve országuk külképviseletével való kapcsolatfelvételhez kivételes esetben jogi képviselet biztosítása a hatóságok előtti eljárásban más szervezetek, illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése szükség esetén segítségnyújtás a hazatéréshez visszautazást követően az utógondozás érdekében az állampolgársága szerinti nemzeti áldozatvédő szervezet értesítése a bűncselekményről és a kapott segítségnyújtásokról A felsorolt segélynyújtási formákon kívül az egyesület mindent megtesz annak érdekében, hogy az áldozattá vált ügyfeleink elkerüljék a másodlagos áldozattá válást.
3.3. Célok Céljaink közé tartozik ezen felül a kiszolgáltatott helyzetben lévő és információhoz nem jutó célcsoportok felkutatása és tájékoztatása. Az előbb megfogalmazott élethelyzetek az okai azon problémáknak, amelyek hátráltatják, az adott személyt jogainak és érdekeinek az érvényesítésében. A civil áldozatvédelem pedig ilyen szempontból elengedhetetlen ennek segítésében, mivel rugalmasabb, gyorsabb és hatékonyabb, mint egy közhivatal. A TÁMOP-5.6.1.c-11/1. projekt az áldozattá vált személyek támogatására, a potenciális áldozatok felkészítésére, a bűncselekmények megelőzésére fókuszál, de ez csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is figyelmet fordít. Ehhez elengedhetetlen a jó együttműködés, információ – és tapasztalatcsere, rendszeres közös tréningek, szakmai továbbképzés és az állampolgárok megfelelő információkkal ellátása. A civil szervezeteknek szerepe ebből adódóan megnőtt, mivel az állampolgárok nagyobb bizalommal fordulnak a civil áldozatvédő szervezetekhez, mint a hatóságokhoz. Gyakorlatilag így érvényesül a civil kontroll. A civil szervezet nemcsak segíti a bűncselekmény áldozatát, de egyben informális kontrollja is a sértetti jogok érvényesülésének, s tükrözi a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok áldozat – orientált szemléletének sikereit vagy esetleges hiányosságait.
81
3.3.1. Célkitűzéseink Elsődleges célkitűzések
Másodlagos célkitűzések (az elsődleges célok megvalósításához) Kommunikációs célok
→ áldozattá válás megelőzése → bűnözés áldozatainak támogatása, segítségnyújtás a bűncselekmények rászoruló áldozatainak → áldozatok reintegrációja → bűncselekmények megelőzése, elméleti és módszertani segítségnyújtás a bűnözés megelőzésében → együttműködés erősítése → az áldozatok helyzetének erősítése a büntetőeljárásban → felvilágosítás → együttműködés a civil és állami szervekkel, szervezetekkel → tájékoztatás → → → → →
3.3.2. Célcsoportok FŐ KATEGÓRIÁK Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Állami szervek
Döntéshozók Szakmai szervezetek
Partnerek Társadalom szélesebb rétegei Áldozatok
az Egyesület tevékenységének ismertté tétele az állampolgárok információhoz juttatása a kommunikáció hatékonyabbá tétele az együttműködők között a projekt ismertségének növelése a projekt céljainak, üzeneteinek eljuttatása a célcsoportok felé
SZEGMENTÁLT ALÁBONTÁS → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → → →
tagjai munkatársai önkéntesek Áldozatsegítő Szolgálat rendőrség nyomozó hatóság ügyészség bíróság minisztériumok települési önkormányzatok országgyűlési képviselők Családsegítő Szolgálat Telefontanú civil szervezetek egészségügyi intézmények ifjúságvédelmi szervezetek gyermekjóléti és gyermekvédelmi szervezetek szociális szolgáltatók nemzetközi szervezetek polgárőrség egyház konzuli szolgálatok felnőtt korú lakosság bűncselekmények áldozatai kriminális, tulajdon ellen elkövetett szabálysértések áldozatai potenciális áldozatok (elsősorban idős emberek, nők) az áldozatsegítés területén működő szakemberek a projekt megvalósítási helyszínén található településeken élő állampolgárok külföldi állampolgárok (turisták) nők ellen elkövetett erőszak áldozataivá válók
82
3.4. Szervezeti kapacitás Az Egyesület jelen pillanatban 8 főt foglalkoztat, ebből ténylegesen 4 fő foglalkozik közvetlenül a „TÁMOP-5.6.1.c-11/1.” számú projekttel. A projekt kikötéseinek eleget téve az Egyesület 2 pszichológust, 1 mediátort és 1 projektreferenst foglalkoztat. Munkatársaink rendszeres értekezlettekkel, esetmegbeszélésekkel és kommunikációs tréningekkel járulnak hozzá a Fehér Gyűrű produktív működéséhez. A feladatok a következők: Pszichológus: •
egyéni és csoportos pszichológiai tanácsadás bűncselekmények áldozatai részére (szupportív terápia, krízisintervenció, gyászmunka elősegítése, szociális készségek fejlesztése,
indulati
kontrollfejlesztés,
agressziókezelés,
énerősítés,
szorongáscsökkentés) •
egyéni és csoportos foglalkozások szakemberek részére (tematikus témafeldolgozó csoport, esetmegbeszélő csoport, mentálhigiénés csoport, attitűdformáló csoport, esetkonferencia)
• •
prevenciós előadások tartása javaslattétel a tanácsadó szakpszichológusi kompetenciát meghaladó megfelelő szakellátást nyújtó intézmény felkeresésére.
Az Egyesület feladatai közé tartozik a bűncselekmények áldozatainak megsegítése mellett a szociális szférában dolgozók támogatása is, ami pszichológiai és mediációs módszerekkel történik. A segítő szakemberek részére nyújtott pszichológiai foglalkozások lehetővé teszik a szakemberek közötti kapcsolat és együttműködés hatékonyságának növelését. Mediátor: •
a büntetőeljáráson kívüli mediációs, resztoratív, helyreállító eljárásokban való részvétel biztosítása
•
közvetítés a kriminális cselekmény elkövetője és az elszenvedő személy között
• •
több fajta eljárásban való részvétel lakóhelyi, családi, környezeti közösség problémáinak megoldásában való közvetítés
• •
a megbeszélés és megegyezés kulturált kereteinek fenntartása megtalálja a mindkét fél számára előnyös megoldásokat
•
diszkréten kezeli a problémákat, teljes körűen, professzionálisan oldja meg azokat
•
költséget és időt takarít meg a hosszadalmas jogi eljárással szemben
•
megfogalmazza a problémákat
• •
rövid időn belül zárhatja le jogvitáját a mediátor pártatlan és semleges
83
Mediációs tevékenységet Egyesületünk ez évtől folytat. Amennyiben pszichológus kollégáink az egyéni vagy csoportos foglalkozások alkalmával tapasztaltak alapján úgy látják, hogy mediátor bevonására van szükség, ügyfelünket átirányítjuk mediátorunkhoz. A mediáció az alternatív konfliktusmegoldás egyik formája, melynek során egy semleges harmadik fél, a mediátor elősegíti a vitában álló felek kölcsönösen elfogadható megegyezését, a lehető legrövidebb idő alatt. Az eljárás célja olyan egyezség keresése, amellyel mindkét fél elégedett és így egyik fél sem érezheti magát vesztesnek. A mediálás eredményeképpen létrejött írásbeli egyezség a felek számára jogilag kötelező érvényű. Projekt referens (áldozatvédelmi referens): • •
feladatok koordinálása sajtóval való kapcsolattartás
• •
tréningek szervezése műhelymegbeszélések és rendezvények lebonyolítása és irányítása
•
háttéranyagok megszerkesztése
•
erőforrások megismerés, felhasználása és az újak felkutatása
•
tárgyalások/megbeszélések lebonyolítása
•
közreműködés: a projektek folyamatához kapcsolódó összes háttér- és frontfolyamat
•
összefogásában, menedzselésében szervezetimázs formálása
•
nyilvántartások vezetése
•
külső és belső kommunikációnak, információáramlásának figyelése és irányítása
•
megszervezi a kommunikációs visszacsatolást
•
adminisztrációs feladatok
•
sajtókapcsolatok, a szervezeti kommunikáció összefogása és megtervezése, ami magába foglalja belső-külső kommunikációt is
•
különleges
események
(hírkonferenciák,
workshopok,
esetmegbeszélések)
megszervezése Tevékenységének átfogó célja, hogy elnyerje a közvélemény figyelmét, szimpátiáját és bizalmát.
3.5. Szakmai kapcsolatrendszer A civil területen tevékenykedő szerveknek és szervezeteknek szükségük van egy hatékonyan és olajozottan működő koordinációs tevékenységre, ami megakadályozza az információ elcsúszását, így a különböző civil csoportok a jövőben be tudják határolni, hogy más szervezeteknek mi a tényleges profilja, illetve a hatékonyabb fellépéshez nélkülözhetetlen a szoros és kölcsönös együttműködés.
84 Javaslatok: A hatékonyabb együttműködés és segítségnyújtás feltételei: • •
információáramlás közös platform
•
kapcsolódási pontok: párhuzamosan elvégzett munka helyett becsatornázódás
•
értékelések és beszámolók publikálása és nyilvánosságra hozatala (az adatvédelmi szabályok betartása mellett), pl. miképp jellemezhetők, akik oda kerülnek, kik az elkövetők, milyen módszereket használnak, továbbá, hogy az áldozatok milyen ellátásban részesülnek, mire van szükségük stb.
Adatok: •
az adatokat jobban kell koordinálni
•
adat-/információ megosztásra van szükség
•
legyen előírva és biztosítva a titoktartás
•
etnikai csoportokra bontott adatokra lenne szükség
A program során az alábbi konkrét tevékenységek megvalósítását tervezzük: •
az együttműködő partnerszervezetek sajátos áldozatsegítő, ellátó tevékenységének
•
folytatása kooperáció a partnerszervezetek között
• •
szakmai konzultáció, kölcsönös ismeretátadás, képzés a partnerszervezetek között munkaértekezlet és szakmai konferencia az áldozatsegítésben érintett szervezetek részvételével
•
eddigi protokoll továbbfejlesztése
3.6. Együttműködő partnerek Az együttműködés szempontjából legfontosabb partnerek rendőrség áldozatvédelmi hálózata nyomozó hatóság ügyészség bíróság Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal konzuli szolgálatok helyi és a kisebbségi önkormányzatok egészségügyi intézmények családsegítő és a szociális szolgáltatók
85 A projekt megvalósításától elsősorban a társadalmi kohézió erősítése, az önvédelmi képesség erősítése, az áldozatsegítés javítása, költség-hatékonyságának komplexebbé tétele várható azáltal, hogy a már meglévő és működő segítő-szolgáltatások modellértékű összehangolását és együttműködését valósítjuk meg. Vagyis nem új szervezeteket, ellátóhelyeket hozunk létre, alakítunk ki, hanem a meglévő források felhasználásával és koordinálásával nyújtunk olyan komplex ellátást az erőszak áldozatai számára, amely elősegíti rehabilitációjukat és reintegrációjukat. 3.6.1. Áldozatsegítő Szolgálat
Az állami Áldozatsegítő Szolgálatokkal napi munkakapcsolatban állunk. Az áldozatvédelmi törvényből adódóan csak ők adhatnak az áldozatok részére igazolást – ha az áldozat iratait ellopták – az ellopott iratok pótlására. Ezen eljárással az áldozat részére az ellopott iratokat illetékmentesen pótolják. Az Áldozatsegítő Szolgálatok sokkal kötöttebb ügyfélfogadási időben és eljárásrendben működnek, míg az Egyesület szezonális irodái igazodnak az üdülőhelyek életéhez és helyben, estig elérhetőek. Irodáink munkatársai sok esetben a helyszínen intézik az ügyeket így megkíméljük a bűncselekmény áldozatait igen sok kellemetlenségtől és fárasztó utazásoktól. Ezt mi mobil áldozatsegítésnek hívjuk és egyedüliként végzünk ilyen munkát Európában. Az áldozatok egy része ennek következtében a határidő túllépése miatt, más része az elkövetési értéknek a szabálysértési értékhatár keretei között maradása, ismét mások az állam általi kárenyhítés valamilyen feltételének vagy az ingyenes jogi segítség igénybevételéhez szükséges feltételek hiánya miatt nem részesülhet az állami áldozatsegítő szolgálat ilyen szolgáltatásaiban. 3.6.2. Budapesti Rendőr-főkapitányság
A BRFK munkatársaival napi munkakapcsolatban vagyunk. Több esetben előfordult, hogy egy ügy nyomozása kapcsán kérték a segítségünket, hogy a kihallgatás elhúzódása miatt az áldozat már nem tud hazautazni. Ilyen esetekben Egyesületünk szállást és étkezést biztosít az áldozat(ok) részére. A korábban a BRFK-val kötött megállapodás 2010 májusban átalakult országos szintű, az ORFK-val köttetett megállapodássá. 3.6.3. Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)
Az OKIT 2005 óta működik, a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak nyújt segítséget. Az emberkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtásról a szolgáltatás beindulását megelőzően az IOM egynapos képzést tartott az OKIT munkatársai részére. Külön kezelik a két csoportot (családon belüli erőszak, illetve emberkereskedelem-ügyek), mivel az eljárás, elhelyezés (shelter) stb. más. Arra vonatkozóan, hogy egy hozzájuk forduló vagy hozzájuk irányított személy emberkereskedelem áldozata-e, a hívó elmondása, illetve indikátorok igazítják el őket. Tehát nem kell feltétlenül kimondania a hívónak, hogy „emberkereskedelem áldozata vagyok”. Nehéz megítélni, hogy egy hívó emberkereskedelem
86 áldozata-e, mert „bármi más baja is lehet”. Amennyiben megállapítják, hogy a személy emberkereskedelem áldozata, kapcsolatot teremtenek a személy és a titkos shelter között, és átadják a shelternek az adatokat. 3.6.4. Sors-Társak Közhasznú Egyesület
Az egyesület a lakásmaffia áldozatait fogja össze és nyújt számukra több szempontból is segítséget. Az egyesület szolgáltatásai: •
emberi és állampolgári jogok védelme
•
elkövetési módok feltárása
•
érdekképviselet ellátása
• •
jogi tanácsadás tárgyalásokon való részvéte
• •
kilakoltatás megakadályozása végrehajtás megakadályozása
•
szociális támogatás
• •
lakásvásárlási támogatás lelki segítségnyújtás
•
beadványok elkészítése
3.6.5. ESZTER Alapítvány
Az Alapítvány célja az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak pszichoterápiás kezelése, szociális segítése, jogvédelmük előmozdítása, az ilyen irányú bűnmegelőzés és bűnüldözés támogatása. A szolgáltatások ingyenesek, azt bárki igénybe veheti, akit szexuális erőszak vagy abúzus ért. Az Ambulancia lélektani segítséget kínál és szándékaik szerint ellátást nyújt minden hozzájuk forduló rászorultnak; akiket megerőszakoltak vagy másfajta szexuális bántalmazás ért. Így például: • bármely más szexuális visszaélést szenvedtek el, •
gyermekeknek, akik szexuális visszaélés áldozataivá váltak,
•
férfiaknak, akiket bármilyen szexuális erőszak ért,
•
az áldozat hozzátartozóinak, akik segítséget igényelnek ahhoz, hogy maguk segíteni tudjanak.
Az Ambulancia ellátási formái: • •
egyéni beszélgetés, tanácsadás egyéni pszichoterápia
•
család és párterápia csoportos pszichoterápia
•
orvosi tanácsadás
•
87
3.6.6. Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE)
A NANE Egyesület a nők elleni erőszakkal és a prostitúció áldozataival foglalkozik. A pályázat benyújtásának pillanatában nem állunk közvetlen kapcsolatban, de a tematikus foglalkozásaink során együtt kívánunk működni. 3.6.7. Magyar Vöröskereszt
A Magyar Vöröskereszt 1881-ben jött létre. Megalakulását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882-ban ismerte el. A Magyar Vöröskereszt 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. Tevékenységét a „Háború áldozatainak védelmét szolgáló” négy genfi egyezmény, valamint ezek kiegészítő jegyzőkönyvei alapján végzi, amely egyezményeknek a Magyar Köztársaság jelenleg is részes állama, figyelembe veszi a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom alapszabályát. Együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, támogatja a nemzetközi humanitárius jog fejlesztését és ismertetését. A Magyar Vöröskereszt fő célkitűzései az élet, az egészség védelme, az emberi személyiség tiszteletben tartása, az emberi szenvedés, szociális gondok enyhítése, a betegségek megelőzése, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése, a Genfi Egyezményekből adódó feladatokban való közreműködés, a nemzetközi humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztése, a társadalmi szolidaritásra nevelés. Mindezt a Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény is megerősíti.
88
4
Névtelen Utak Alapítvány 34
4.1. Rövid történet és a jelen A Névtelen Utak Alapítvány (továbbiakban: NUA) nemzetközi szinten 1989 óta működő keresztény hátterű non-profit szervezet. A Servants Anonymous Foundation (SAF) franchise program-modelljét
alkalmazza
a
munkája
során,
a
szexuális
kizsákmányolás
és
emberkereskedelem csapdájába került nők helyzetének és életsorsának megváltoztatása érdekében. 35 A SAF Alapítvány program-modelljét Kanadában, Nepálban, New Yorkban és San Diegóban (USA) egyaránt alkalmazzák. A NUA létrehozásának előzménye: Budapesten és környékén 12 éven keresztül végzett önkéntes utcai szociális munka szexuálisan kizsákmányolt nők felé . Célunk ezeknek a nőknek a személyes felépülése és a társadalomba való reintegrációjuk segítése (továbbtanulás, munkerőpiaci visszailleszkedés). Közhasznú tevékenységünk a bűnmegelőzés és áldozatvédelem. Anonimitást és adatvédelmet biztosítunk a résztvevők, a munkatársak és önkéntesek számára. 2013. április 1-jétől nyitottuk meg első biztonsági házunkat és a napi programot a résztvevők számára.
4.2. A NUA célcsoportja Bántalmazott és kiszolgáltatott nők (18 éves kortól és gyermekeik), akik szexuális kizsákmányolás (prostitúció) csapdájába kerültek, illetve emberkereskedelem áldozatává váltak és úgy döntöttek, hogy ezt maguk mögött hagyják, továbbá azok a nők, akiknél fennáll annak reális kockázata, hogy szexuális kihasználás, kényszerítés vagy emberkereskedelem áldozatává válnak. Szolgáltatások: •
Biztonságos szállás (ingyenes, 6 férőhely, elhelyezés egyágyas szobákban). Jelenleg maximum 2 kiskorút tudunk elszállásolni az édesanyjával
•
Szervezett napi felépülési program (hétfőtől péntekig 10-16 óráig tart): önismereti, készség és személyiségfejlesztő tréningek; rövid-, közép- és hosszú távú programok; utógondozás.
• 34
Heti ösztöndíj és havibérlet biztosítása
Doncsecs Ildikó, Sütő Mónika A NUA fenntartója a SAF, címe: Head Office P.O. Box 46013 Inglewood RPO1233-9 Avenue Southeast Calgary AB T2G 5H7 Canada. A NUA-t Magyarországon a Fővárosi Bíróság 11598. sorszám alatt civil szervezetként jegyezte be (jogerős végzés 2012. 07. 13.). Székhely: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 13., postacím: 1367 Budapest, Pf. 33.
35
89
4.3. Szakmai és társadalmi kapcsolatrendszer Együttműködünk és kapcsolatot építünk ki a hazai társadalmi, egészségügyi és egyházi szervezetekkel, hatóságokkal, így → karitatív szervezetekkel, → gyermekotthonokkal, → a rendőrséggel, → áldozatsegítő szervezetekkel, → terhes-tanácsadókkal, → egészségügyi intézményekkel, → drog rehabilitációs szolgálatok, egyesületekkel. Széles körű nemzetközi kapcsolatokat építünk ki hasonló célú külföldi szervezetekkel, kiemelten a SAF-fal, amely program-modelljét alkalmazzuk a munkánk során.
4.4. Kapacitás Szakembereink: → 2 fő teljes idejű munkatárs (szociális munkás végzettséggel), → 10 fő önkéntes munkatárs, végzettségük szerint szociális munkás, orvos, pszichológus, informatikus, közgazdász, lelkész, pedagógus, egyetemista és laikus segítők, → állandó önkéntesek száma 5 fő, → időszakos önkéntesek száma 5 fő.
4.5. Működési protokoll Bekerülés módja: → személyes elbeszélgetés, interjú után történik → motiváltság → önkéntességen, és együttműködésen alapszik → szűrővizsgálatokról eredmény (HIV,Tbc,Hepatitis stb.) Kapcsolatfelvétel: → a NUA telefon számán (+36-70-664-9497) vagy → a NUA email címén keresztül (
[email protected]). Kizáró okok: → aktív szerhasználat (de az elvonó kezelés ideje alatt fenntartjuk a helyét!) → súlyos ideg- vagy elmeműködési zavar
90 A program szakaszai: → Próbaidő 30 nap. → Átlagos időtartam: 6-12 hónap (első házban), de lehetőség van a résztvevőknek tovább maradni, → középtávon 2-4 év (második házban), → hosszú távú programban akár 5-7 évig is (harmadik, apartman házban), ha ezt kérelmezik és felépülésük, élethelyzetük megkívánja. Jelenleg: Az első ház (neve: Szépkikötő) és a napi program elindult 2013. április 1-jétől. Terveink szerint jövőre szeretnénk elindítani a 2. házat.
4.6. Az Alapítvány filozófiája A szexipar minden megjelenési formáját és tevékenységét szexuális kizsákmányolásának tartjuk! A biztonságos házzal és a napi programmal reményt, jövőt kívánunk adni és szolgálni akarjuk azokat az áldozattá vált lányokat, nőket, akik teljes testi-lelki-szellemi kihasználtság, bántalmazás, megalázás után keresik a felépülés útját és úgy döntenek, hogy a szexuálisan kihasznált, kapcsolatfüggő életet maguk mögött hagyják, hogy tiszta, önálló, szabad felelősségteljes és méltóságteljes életet élhessenek, visszailleszkedve a társadalom életébe. Azt az üzenetet közvetítjük feléjük, hogy értékesek és hiszünk bennük, hogy megérdemlik a programot végig tudják vinni és képesek egy új, kiteljesedett életet élni. A reménytelenség, a tehetetlenség és a múltban elszenvedett veszteségeik miatt érzett mélypontból való felállásukat azzal is bátorítjuk, hogy azzal a mérhetetlen lelki erővel, emberfeletti teljesítménnyel, energiával, amit a kihasznált élet elviselésében tanúsítottak és nyújtottak, lesz elég erejük és kitartásuk, hogy képesek legyenek a másik irányba is elindulni és felépíteni az új életüket, lépésről-lépésre, túlélőkként. A házban élő résztvevők életét a Házirend és a Résztvevők Magatartási Kódexe szabályozza, jól meghatározott erkölcsi, etikai szabályokkal, határokkal, és nevelő célú szankciókkal. A ház és a program alkohol/drog, illetve szextől, prostitúciós tevékenységtől mentes, tiszta ház! Megszegése esetén az ilyen szintű vétség a házból és a programból való kizárást vonja maga után. Számukra más elhelyezést vagy programot keresünk. Az utcára senkit nem rakunk ki! Fontos része a programunknak, hogy visszaesés esetén 3 hónap után vissza lehet térni a programba – ha az illető meg tudja indokolni, hogy mit tanult a hibáiból és miért vegyük vissza. Így akár 7 alkalommal is visszatérhet. Hiszünk a résztvevőkben, hogy végül el tudják végezni a felépülési programot és képesek lesznek új életet kezdeni.
91
A házban a résztvevőkkel egy kulturális mentor él (önkéntes bentlakó szolgáló), aki pozitív mintaként szerepel számukra az új élet/magatartásforma kialakításában (reszocializáció). Hiszünk továbbá a közösség pozitív formáló-visszajelző erejében. A bentlakók feladata, hogy egyénenként aktívan fektessenek energiát a közösségük építésébe. Egyágyas elhelyezést biztosítunk számukra, mert hisszük, hogy mindenkinek joga van arra, hogy egy helyet magának érezzen. Minden lakó saját kulccsal rendelkezik a házhoz. A ház és a napi program helyszíne titkos, a résztvevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá.
4.7. Napi program és működés A program anyaga egy üzenet, az SAF évtizedes gyakorlati munkájának szellemi terméke és eredménye, amelyet szakemberek, önkéntesek és a program korábbi résztvevői dolgoztak ki, hogy a szexuális bántalmazást, kihasználást, emberkereskedelmet elszenvedő áldozatok speciális felépülési szükségleteit segítse. A szervezet a program az üzenetét hordozza és nem a résztvevőt! Ez azt jelenti, hogy senkit nem tudunk megmenteni, ha ő nem hajlandó felelősséget vállalni a döntéseiért, tetteiért és nincs benne elég őszinteség és alázat a felépülés iránt. A résztvevőknek kell felismerni és elismerni, hogy az életükben jelenlevő káosz oka az, hogy mindig ugyanazt csinálják és mégis más eredményt várnak. Öthetente a részvevők prezentációt készítenek, amelyben elmondják, eddig hova jutottak el a felépülésükben és ezt megünnepeljük velük. Civil szervezetünk napi programját órarend strukturálja a résztvevők számára. Az órarend tananyagait személyre szabottan válogatjuk össze a speciális szükségleteknek megfelelően, a SAF szakmai anyagából. A lakásul szolgáló ház, szállás – és a napi program színtere – két helyen működik, azzal a céllal, hogy a résztvevők megtanulják a pontosságot, hogy kötelezettségeik, feladataik vannak, és ehhez meg kell tervezni a napjukat, hogy időben oda érjenek az órákra. 4.7.1. Foglakozások
→ AA, NA 12 lépés módszerének alkalmazása → döntések és következmények mérlegelése → önértékelés, én-erősítés
92 → kapcsolatok, társfüggőségek → szerfüggőségeket működtető, fenntartó tényezők tisztázása → heti célkitűzések és tervezés → visszaesési terv készítése → szülői szerep és gyermeknevelés, gyermekgondozás → egészségnevelés → konfliktuskezelés → kreatív foglalkozások → háztartásvezetés, gazdálkodási ismeretek, főzőiskola → álláskeresők klubja → film klub → női önvédelmi óra → szabadidős programok (kirándulás, múzeum, sport, bowling stb.) → munkamegfigyelés, munkatapasztalat szerzése (két szakaszban) 4.7.2. A napi programunk segítséget nyújt
→ új életformát ad, hogy a régi szokások helyébe lépjen → a múltban elszenvedett bántalmazással szembenézni, feldolgozni → poszttraumás stressz kezelése, feldolgozása → jelenlegi függőségekkel foglalkozás → segít felismerni a függőségét működtető tényezőket → kettős gondolkodás lecserélése → megtanulni egészséges kapcsolatokat és időtöltéseket kialakítani → megtanulni tervszerűen gondolkodni → érzelmeket egészségesen, helyes módon kezelni → metakommunikáció → készségeket elsajátítani ahhoz, hogy helyes módon haladjon az élete → önbecsülését helyreállítani, hogy többé ne fogadja el a szexuális kihasználtságot → önmaga legyen → önállóságra nevelés → bántalmazó kapcsolat és társfüggőség figyelmeztető jeleinek a felismerése → megtanulja kifejezni az érzéséit, véleményét és gondolatait és ezt kulturált formában tudja kommunikálni a környezete felé 4.7.3. Utógondozás, utánkövetés
Az utánkövetés, utógondozás fontos részét képezi az alapítvány rehabilitációs munkájának, miután közösségként is működő szervezet vagyunk.
93 4.7.4. A kapcsolattartás formái
→ telefonbeszélgetés → internet → képeslap, levél küldése → közös kulturális programok → születésnapok megünneplése, felköszöntés → közös karácsonyi ünnepség → kapcsolatot tartunk fenn a programot félbehagyó résztvevőkkel is 4.7.5. Mérhetőség
→ napi szinten vezetjük, dokumentáljuk a programban résztvevők felépülési folyamatát, a pozitív és negatív változásokat, több mérési szempont alapján is (napi program/jelentés/adatlap), így naprakész mutatókkal rendelkezünk a résztvevők felépüléséről, a program eredményeiről → hetente vezetjük a házban a lakóközösségen belüli változásokat (heti lakóprogram jelentés/ adatlap) → havi/negyedéves/éves programjelentés-beszámoló a SAF felé → havi/negyedéves/éves pénzügyi jelentés, elszámolás a SAF felé 4.7.6. Képzések, szupervízió
Hiszünk annak fontosságában, hogy szervezetünkön belül kialakítsuk a 12 lépés önsegítő csoport kultúráját. E célból magunk is (vezetők, alkalmazottak, önkéntesek) részt veszünk a szolgálóvá formálás 12 lépés programjában, nem csupán hogy személyes felépülésünket és elszámoltathatóságunkat, átláthatóságunkat elősegítse, hanem annak érdekében is, hogy kimutassuk egyenlőségünket a program résztvevői felé, hogy jobban megérthessük a hosszú távú gyógyulási folyamatokat, amelyeken végig kell menniük a felépülés érdekében. → havonta Skype-szupervízió SAF mentorainkkal → évente kéthetes továbbképzés a vezetők részére → évente képzés önkéntesek részére → szupervízió pszichológussal → belső szakmai kontroll megtartása érdekében hetente egyszer vezetői megbeszélés
4.8. Írott forma és spontán működés A NUA az alapítók által felállított program működési értékek és alapelvek szerint végzi a munkáját. Alapítványunk tevékenysége franchise modellt követ és kidolgozott szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, amelyeket folyamatosan adaptálunk a magyarországi viszonyokhoz.
94
A SAF franchise felépülési modell programjának anyagait copyright védi. A NUA az SA World Services Division írásos engedélyével rendelkezik a felhasználást illetően. 36 Íratlan működési gyakorlat, hogy az igazgatók egymás közül elnököt választanak meghatározott időszakra. Ez a pozíció rotálódik, a teherviselés és a felelősségvállalás miatt.
4.9. Működési nehézségek és korlátok Szeretnénk, hogy ez a program ismert legyen a speciális célcsoportunk, a szakemberek és a civilek számára egyaránt, hogy az érintett nők eljussanak a felépülési útjára, a program által esélyt és reményt kapjanak egy új életre. Az ismertség abban mérhető, hogy hány szervezettel vettük fel a kapcsolatot, mennyire vagyunk ismertek és hogy ezek a társszervezetek mennyi résztvevőt delegáltak már felénk a programba. Alapítványunk szeretné elérni anyagi önállóságát. Ehhez támogatókra és non-profit vállalkozás indítására van szükségünk.
36
SA World Services Division, Head Office 142, 757 W. Hastings Street, Box 683 V6C1A1 Vancouver, BC Canada
95
III. JÓ GYAKORLATOK AZ ÁLDOZATOK KOMPLEX ELLÁTÁSÁBAN – EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLAMI, HELYI-ÖNKORMÁNYZATI ÉS A CIVIL SZEKTOR SZEREPLŐI KÖZÖTT
1
"Egy jó szó Zuglóban" – Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja 37
1.1. Budapest XIV. kerülete, Zugló bemutatása Zugló a főváros egyik legjelentősebb kerülete, a lakosság létszáma közel 112 000 fő, a területe 18,15 négyzetkilométer. A kerületet sűrűn beépített (átlagos népsűrűsége 7205 fő/km²), parkok, kertvárosi részek, ipari területek, kiemelt főútvonalak és nagy lakótelepek egyaránt jellemzik. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A kerület idegenforgalmi, sport és kulturális jelentősége, az ezekből fakadó speciális feladatok és nehézségek mindenki számára ismertek. Ebből következik az is, hogy Budapest kerületei közül bűnügyileg, de közbiztonsági és közlekedési szempontból is az egyik legtöbb kihívással küzdő kerülete. Zugló a lakótelepek megépülésével dinamikusan fejlődött, de az akkor lakótelepi lakásokba költözött fiatal korosztály mára már megöregedett és valamilyen ellátást, gondozást igényel. Zugló sajátossága, hogy magas az időskorúak lakosságon belüli aránya. Az időskorúak számának nemek szerinti megoszlása kétharmad nő, és alig egyharmad férfi. Éppen ezért a Zuglói Önkormányzat sokat tett és tesz a kerületben a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén. Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Képviselő-testülete 813/2011. (VI. 23.) határozatával hagyta jóvá Zugló Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepcióját, melyben külön pontban foglalkozik „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja” témakörével. A helyi szervek bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársai fokozott hangsúlyt helyeznek azon információk átadásának fontosságára, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására. Ezt a célt szolgálják a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, képzések is. Az eljáró kollégák minden esetben kiemelt figyelmet fordítanak a másodlagos áldozattá válás megelőzésére, melynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül. 37
Azonosítószám: TÁMOP-5.6.1.c-11/1-2011-0011
96
További vívmányok: •
A kerület Rendőrségi Törvény ajánlása alapján Bűnmegelőzési és Közbiztonsági
•
Bizottságot működtet, anyagilag is támogatja a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságot. A Zuglói Közbiztonsági Non-profit Kft. létrehozása, működtetése, melyen keresztül az ön-kormányzat fenntartja a Zuglói Kerületőrséget és működteti a jelző tevékenységet és
•
a bűnmegelőzési járőrszolgálatot (korábbi Kerületőrség Zuglóért Közalapítvány). A zuglói térfigyelő kamerarendszer fenntartása, működtetése (87 db kamera, amely
•
2013. július 1-jétől 130-ra bővül). Folyamatos együttműködés a kerületi önkormányzat és a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület között.
•
Zugló áldozatvédelmi működtetése.
és
bűnmegelőzési
közbiztonsági
tanácsadó
irodájának
•
Segítségnyújtás az S.O.S. rendszerhez, amely „Idősek jelzőrendszeres házi segítségnyújtása” néven diszpécserszolgálatot biztosítás 24 órán keresztül
1.2. A projekt bemutatása, célja, lényeges elemei, a protokoll szükségessége A zuglói önkormányzat és a kerületi polgárőrség célul tűzte ki, hogy e programban különösen nagy hangsúlyt fektessen arra, hogy a kerület hivatalaiban dolgozók és mindazok a személyek, akik találkoznak az áldozattá vált, bajba került lakossággal, nyitottak, elfogadók legyenek, magabiztosan kommunikáljanak azokban az élethelyzetekben is, amikor „a jó szó” segíthet. A segítő személyek a képzések és programok után olyan kommunikációs technikákat tudnak magabiztosan alkalmazni, ami képessé teszi őket erre. Zuglóban megvan és jelenleg is működnek különböző szervezetek (rendőrség, önkormányzati szervezetek, intézmények, civil szervezetek), melyek tevékenységében kiemelt szerepet kap, hogy az áldozattá vált személyek segítséget kapjanak, mely jelenthet védelmet, anyagi támogatást. Sokan és jól dolgoznak a szociális területeken, azonban ez jelenleg elszigetelten és nem összhangban történik. A program keretében ezek a szervezetek hatékonyan együttműködve végzik majd e munkát. Ennek érdekében a jól, érzékenyen és hatékonyan segíteni tudó szakemberek képzése is megvalósul, akikkel a lakosság minden területen találkozik, a biztonságukért dolgozó, önkéntes polgárőrökkel, bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozókkal, a hivatalokban az őket fogadó személyekkel, továbbá nem csak az önkormányzat által fenntartott színtereken, de a kerület üzleteiben, szolgáltatóhelyein is: tehát az élet minden területén, ahol emberekkel kell foglalkozzanak az ott dolgozók. Ma a „csak egy jó szó” kifejezésben a „csak” más értelmet nyer, hiány van a „jó szóból”, és mérhetetlen igény van rá. A „jó szó” teremtheti meg lakosok számára azt a biztonságérzetet, melyben, ha baj van, bizalommal kérnek segítséget. A „jó szó” teremti meg azt a légkört, melyben jó zuglói polgárnak lenni.
97 A konstrukció közvetlen célja a budapesti XIV. kerületi (zuglói) lakosok, illetve az ott dolgozók, áthaladók vagy turistaként odalátogatók áldozattá válásának megelőzése, továbbá a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele a kerületi önkormányzat és szervezetei (családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, okmányiroda, egyéb szociális intézmények), illetve a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. A pályázat – a komplex és eredményes beavatkozás érdekében – nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. A konstrukció további célja a konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése, ezáltal a biztonságérzet növelése és az áldozattá válás megelőzése. A projektnek magában kell foglalnia a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, valamint az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is. Az áldozatoknak az anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra is szükségük van, tehát az áldozatsegítési folyamatba be kell építeni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára pszichológiai, szociális támogatást is nyújtanak. A pályázatban megfogalmazott célokat kiegészíti a már több éve sikeresen működő Zuglói Áldozatvédelmi Iroda feladatainak további szélesítése, illetve a lakossághoz még közelebb vitele. Az iroda tevékenységi körében több célt fogalmaz meg:
a bűncselekmények áldozatainak és a potenciális áldozatoknak a segítése, az áldozatvédelmet szolgáló tevékenység feltételrendszerének megteremtése, a szakmai munka fejlesztése;
a bűnmegelőzés terén felhalmozódott módszerek, ismeretek cseréje; prevenciós programok készítése; vagyonvédelmi előadások megszervezése és megrendezése; lakossági fórumok megszervezése és megrendezése; pszichológiai tanácsadás; jogi szaktanácsadás; kiadványok szerkesztése, kiadása; drogprevenciós programok, előadások szervezése; a bűnmegelőzés céljainak népszerűsítése, szakmai fejlesztése.
A fenti célok széles körben felölelik az áldozattá válás megelőzését, az áldozatsegítés (TÁMOP 5.6.1.c) pályázatban megfogalmazott céljait, de azon túl szükség van egyéb specifikus áldozatsegítő programok létrehozására is. Így a pályázatban megfogalmazásra került célok közül az alábbiakat fogja teljesíteni a program: – az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, aminek következtében jelentősebb szerepet vállalnak a bűncselekmények megelőzésében, áldozattá válásuk esélyének csökkentésében;
98
– a felkészített állampolgárok számának növelése, ezáltal a bűncselekmények számának csökkentése, különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, megelőzésében az állampolgároknak jelentős szerepük lehet;
amelyek
– az állampolgárokat a kriminális cselekmények miatt érő negatív hatás csökkentése azért, hogy önbecsülésük, anyagi helyzetük, társadalmi-munkahelyi teljesítményük ne romoljon;
– az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése, így anyagi helyzetük mellett mentálhigiénéjük megfelelő módon és időben rendeződhet, teljesítőképességük visszarendeződhet;
– az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, amelynek következében az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének hatékonysága javul, a visszailleszkedés ideje csökken;
– az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésre ösztönzés;
– a nők elleni erőszak áldozatainak megsegítése, az áldozattá válás megelőzése; – a kerületi lakosság biztonságérzetének növelése, az eredményeket széles körű publikációja, bemutatva azt, hogy vannak jól működő megoldások az áldozatsegítés terén;
– a polgárőrség adta lehetőségek széles körben történő kihasználása, az önkéntesség népszerűsítése a kerületi lakosok körében.
Kiemelten fontos cél továbbá, hogy a sérelmet szenvedett állampolgár az elkövetett bűncselekményhez (szabálysértéshez) kapcsolódó eljárások során ne sérüljön ismételten (másodlagos viktimizáció). E nemkívánatos jelenség elkerülése érdekében a szervezeteket és munkatársaikat empatikusabbá, jobban szervezetté, reflexívebbé kell tenni. Az áldozatok visszailleszkedéséhez jelentős segítséget nyújthat közvetlen környezetének befogadó készsége. Szükséges, hogy az eddig el nem ért áldozatok körében bővüljön az áldozatsegítő szolgáltatásokat igénybe vevők csoportja. A nagyszámú igény és az elkövetett cselekmények széles skálája miatt szükséges a szakemberek szakmai képzése, hálózattá szervezése, valamint önvédelmi képességeik kommunikációs, konfliktuskezelési szempontú és reális fizikai értelmű bővítése is. A projekt nemcsak a már áldozattá vált személyek minél hatékonyabb segítését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy a szolgálat és a vele együttműködő intézmények tapasztalatainak felhasználásával a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése érdekében olyan preventív ismertetőanyagokat (mind képi, mind írásos formában) készítsünk el, amelyeknek a terjesztése időben felhívhatja a figyelmet a leggyakoribb bűncselekmények magatartásaira, formáira, ezzel hozzájárulva az áldozattá válás, illetve az ismételt áldozattá válás esélyének csökkentéséhez. A projekt során ezen kívül több tréninget, konferenciát és csoportfoglalkozást, szociális munkások foglalkoztatását, képzéseket, jogi, pszichológiai és biztonságtechnikai tanácsadást terveztünk a program megvalósításához és a szakemberek felkészítéséhez, amelyre az előzetes egyeztetések alapján igen nagy igény mutatkozik.
99
1.2.1. A protokoll szükségessége
Már jelenleg is sok szervezet (áldozatsegítő szolgálat, egyéb állami szervek, önkormányzatok és intézményei, civil és egyéb szervezetek) tevékenykednek az áldozatok segítése, támogatása terén. A projekt célja, hogy az ezen ellátórendszer tagjai közötti együttműködés rendszeressé váljon, és az áldozatok bűncselekmény következtében felmerülő igényeit a legnagyobb odafigyeléssel, a leghatékonyabban elégítse ki. A protokoll az ehhez szükséges egységes eljárást hivatott kialakítani. Az áldozatsegítő szakmai protokoll a szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely a működés általános követelményeit, a kialakítandó eljárásrendet, a probléma kezelésére vonatkozó iránymutatást, a lehetséges eljárásmódokat, az aktuális gyakorlatot tartalmazza. Az áldozatsegítő szakmai protokoll kidolgozásának célja a szolgáltatások egyenletes színvonalának biztosítása. Ennek érdekében meghatározza az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét. Jelentőségét az adja, hogy mintát nyújt az áldozatok szakszerű segítéséhez, támogatásához, egységességet, szakmai szabályozottságot garantál és javítja a szolgáltatás minőségét. 1.2.2. A projekt megvalósítása során felmerülő nehézségek
A bűnmegelőzési szervezetek munkáját vizsgálva megállapítható általános problémák, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakmai apparátus (áldozatsegítő referens, pszichológus és lelki gondozó) az áldozatsegítés területén, gyenge és leginkább esetleges az együttműködés az áldozatsegítő intézmények között, nem hatékony a működés, szűk a szolgáltatási háttér. Szükséges lenne pszichológiai, szociális, és lelki segítségnyújtás biztosítására, nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a konfliktuskezelésre a bűnmegelőzéshez kapcsolódóan, a társadalom tagjai nem tudják, hogy ha szükséges, hogyan tudják megvédeni magukat, így alacsony a biztonságérzetük, a média lakosságinformáló szerepének is alacsony a hatékonysága a bűn- és balesetmegelőzésben.
„Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?” 38 Ahhoz, hogy a rászorulók részére a legmegfelelőbb ellátások kerüljenek biztosításra fontos a megfelelő együttműködések kialakítása és fenntartása. Az együttműködés fogalma: az erőforrások szervezett összekapcsolása, közös munka tevékenység közös célok érdekében, amely nélkül az áldozatsegítés sem lehet eredményes. 38
Tendzin Gjaco, a dalai láma gondolatai: Törődni másokkal
100
1.2.3. Az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek együttműködése következtében elérendő hatások
•
az áldozattá válás megelőzése;
•
a bűncselekmények káros következményeinek enyhítése az áldozatok igényei, rászorultsága szerint, fizikai, pszichés állapotuk helyreállítása;
•
a másodlagos viktimizáció csökkentése az eljárásban;
•
a bűncselekmények áldozatai jogainak biztosítása;
•
a bűncselekmények áldozataival kapcsolatos állami és társadalmi szolidaritás kifejezése;
•
az áldozatsegítés léte és formáinak köztudomásúvá tétele az állampolgárok számára;
•
a segítségnyújtásban résztvevők képzése;
•
a szolgáltatásokat nyújtó intézmények fejlesztése.
1.3. A szereplők és tevékenységük bemutatása Ahhoz, hogy az áldozatsegítő tevékenységet, az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét meghatározzuk, át kell tekinteni a szereplőket és tevékenységüket. 1.3.1. Kit tekintünk áldozatnak?
A hétköznapi életben sokféle felfogás, értelmezés lehetséges. Lehet valaki a munkája, a házassága áldozata, részükre a szükséges információkat, a szociális ellátáshoz, a jogi támogatáshoz való hozzájutást az ellátórendszer biztosítja. A bűnmegelőzés, az áldozatsegítés szempontjából a bűncselekménnyel érintett személyeket tekinthetjük áldozatnak, azonban ez jóval szélesebb kört jelent, mint a büntetőeljárásban használt sértetti fogalom. Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett ezen kívül más eljárási pozíciókba is kerülhet: magánvádlóként, pótmagánvádlóként, magán-félként léphet fel, illetve kihallgathatják tanúként is. A törvény részletezi a sértett jogait is (pl. szintén rendelkezik ügymegismerési joggal, de a jogorvoslati joga viszont korlátozott). Az általunk használt áldozat-fogalom a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény figyelembevételével került meghatározásra: Áldozat: az elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.
101
A jogalkalmazás során a „bűncselekmény közvetlen következményeképpen” előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be. A testi és vagyoni sérelmen kívül a lelki sérülést és az érzelmi megrázkódtatást is sérelemként értékelte a jogalkotó, így mi is. A törvény indokolása szerint a „lelki sérülés” a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelmet, szorongást, az „érzelmi megrázkódtatás” pedig az áldozatban kialakult traumát, pszichés zavart jelenti. Az áldozatsegítésben részt vevő szervezetek
Munkahely, iskola
Rendőrség
Család, barátok, ismerősök
Pszichológus Egyházak
Áldozat
Civil szervezetek
Áldozatsegítő Szolgálat
Szociális és egészségügyi intézmények
1.4. A szakmai szervezetek bemutatása 1.4.1. A Rendőrség
Rendőrségi szerepvállalás az áldozatvédelemben Az elmúlt évtizedekben több utasítás és intézkedés foglalkozott és foglalkozik a területre vonatkozó rendőri feladatokkal.
102
1999
2003 2006
2007 2008 2013
A Belügyminiszter rendelkezik az irányítása alá tartozó szervek áldozatvédelmi feladatairól [4/1999. (BK. 6.) BM utasítás]; Az ORFK vezetője utasításban rendelkezik a rendőrség áldozat-védelmi feladatairól [25/1999. (IV. 30.) intézkedés]; Kialakításra kerül a rendőri áldozatvédelem szervezetrendszere, létrejön a rendőrség áldozatvédelemi referensi hálózata; Kikristályosodik a rendőri áldozatvédelem gyakorlati tartalma: felvilágosítás, tanácsadás, segítő szolgáltatások elérhetőségének kiközvetítése, kárenyhítéssel kapcsolatos ügyintézés. Megszületik a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája [115/2003. (X. 28.) OGY határozat] Hatályba lép a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény [2005. évi CXXXV. tv. (Ást)] A rendőrség és határőrség áldozatvédelmi feladatait rendeletben szabályozzák [17/2007. (III. 17.) IRM rendelet] Az ORFK vezetőjének utasítása a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (50/2008. ORFK utasítás) 2/2013. ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól.
Hazánkban a civil szervezetek mellett a rendőrség mint állami intézmény nagyon fontos szerepet játszik. A feladatok megoldása érdekében a megyei/fővárosi rendőr-főkapitányságokon és a városi/kerületi kapitányságokon áldozatvédelmi referensek működnek. A referensek feladatai a következők: • Illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése, az előforduló bűncselekmények jellemzőinek ismerete, azok értékelése mind elkövetői, mind áldozati szempontból.
•
Tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, más szervezetek közvetítése,
•
másodlagos áldozattá válás megelőzése. Az áldozatok személyiségi, adatvédelmi, büntetőeljárási jogainak érvényesítésében való segítségnyújtás.
•
Adatok zártan kezelése, iratmegismerés, felvilágosítás-kérés, indítvány, polgári jogi igény előterjesztése, észrevétel, jogorvoslat lehetősége, anyanyelv használata, jelenléti
• •
jog, védelemhez való jog. Az áldozatsegítés lehetőségére való figyelmeztetés, igazolás kiállítása. Áldozatok meghallgatása, panaszfelvétel kulturált körülmények között, az áldozat kíméletével, erre a célra kialakított helyiségben.
103
•
Annak vizsgálata, hogy az ügyek alkalmasak lehetnek-e kárenyhítési eljárás megindítására.
•
Az áldozatok jogainak érvényesülése figyelemmel kísérése a büntetőeljárás során, az egyedi konkrét ügyekben és nyomozási cselekményeknél, az eljáró kollégák ez irányú munkájának segítése.
•
Saját eszközeivel történő hozzájárulás a „másodlagos áldozattá válás” megelőzéséhez,
•
az áldozatok személyiségi és adatvédelmi jogai érvényesülésének szem előtt tartása. A latens bűncselekmények áldozatainak tudatos keresése, és arra való törekvés, hogy ezek a hatóság előtt ismertté váljanak.
További feladatok:
•
Ajánlja fel segítségét a rászoruló áldozatok részére, ennek érdekében személyét, elérhetőségét tegye közzé szolgálati helyén, időnként tartson fogadóórát.
•
Tartson kapcsolatot az illetékességi területén áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel. Kezdeményezze helyi áldozatvédelmi irodák létrehozását, azok munkáját kísérje figyelemmel és segítse szakmailag.
•
A rendelkezésére álló eszközökkel segítsen a hozzáforduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetítse más szervezetek – különösen az áldozatvédelmi irodák – segítségét.
•
Fejtsen ki hatékony propagandamunkát az áldozatok védelme és az áldozattá válás megelőzése érdekében. Felvilágosító-tájékoztató kiadványokkal, szórólapokkal, plakátokkal, előadások megtartásával, a tömegkommunikáció igénybevételével és egyéb eszközökkel biztosítsa, hogy az állampolgárok széles rétegei megismerjék az áldozatok büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit, az áldozatsegítés és kárenyhítés
• • • • •
konkrét formáit és lehetőségeit, az áldozattá válás megelőzésének módozatait. Gondoskodjon a tájékoztató anyagok elhelyezéséről és hozzáférhetőségéről. Adjon tájékoztatást az aktuális bűnügyi helyzetről, új elkövetési módokról. Tartson folyamatos kapcsolatot az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel. Munkája során hasznosítsa az áldozatvédelem témaköréhez kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, ajánlásokat, tanulmányokat. Készítsen éves értékelő jelentést az áldozatvédelem helyzetéről, az áldozati jogok érvényesüléséről,
•
Kezdeményezzen vitákat, szakmai beszélgetéseket, fórumokat az áldozatvédelem témakörében.
•
Folyamatosan tartson kapcsolatot a médiával. Egyfelől használja fel annak eszközeit az áldozatvédelmi propagandamunka erősítésére, másfelől az abban megjelenő híranyagok követésével kísérje figyelemmel az áldozatok sorsát.
Különös tekintettel kísérje figyelemmel:
o a gyermekkorú, időskorú, hátrányos helyzetű vagy szellemi fogyatékos áldozatok,
104
o a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, valamint az élet, testi épség és az egészség elleni, továbbá a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények áldozatainak,
o az egyszerre több bűncselekményt elszenvedett áldozatok, o a rövid időn belül többször bűncselekményt elszenvedett áldozatok ügyeit. Az együttműködések tapasztalatai Gördülékeny munkakapcsolat valósult meg az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel, a jelzőrendszer tagjaival, különösen a gyermek- és fiatalkorúak esetében széles körű együttműködés alakult ki a tanintézetekkel, a Gyámhatósággal, a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Családsegítő Szolgálattal. E tevékenységet jól segíti, hogy kialakultak a kölcsönös tájékoztatás csatornái, módszerei is. A többéves tevékenység tapasztalatainak figyelembevételével a parancsnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az áldozatsegítés, az áldozatokkal való bánásmód összrendőri szemléletté váljon, és az együttműködések eredményeként az áldozatok ellátásba kerülése szakszerűen, rövid határidőn belül megtörténjen. Nehézséget jelent a területen, hogy számos kapitányság munkatársa csatolt munkakörben látja el áldozatvédelmi referensi feladatát, így nagy a leterheltség, és az igazolás kiállításával megbízott munkatárs helyettesítése nem mindenhol megoldott. Felmerül hiányosságként az Áldozatsegítő Szolgálatokhoz forduló segítségkérők elmondása szerint, hogy esetenként aláíratják a sértettel a jegyzőkönyv azon részét, amely az áldozatsegítésről szóló tájékoztatás megtörténtét rögzíti, de a tájékoztatás nem történik meg. Fontos cél az együttműködések erősítése áldozatsegítésben érintett állami és civil szervezetekkel. 1.4.2. Az Áldozatsegítő Szolgálat
2006. január 1-jétől megkezdte működését az Áldozatsegítő Szolgálat, amely ellátja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban Ást.) meghatározott feladatokat. Az Áldozatsegítő Szolgálat célja a bűncselekmény következményeként sérelmet átélt, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedett, nehéz helyzetbe került állampolgárok, rászorulók részére való anyagi és egyéb segítségnyújtás. Valamennyi megyeszékhelyen működik áldozatsegítő szolgálat, 2011. január 1-jétől a Megyei, Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata keretében.
105 Az Áldozatsegítő Szolgálatoknál jól felkészült, szorgalmas, precíz jogi vagy szociális munkás végzettségű, illetve további diplomákkal (szociális munkás, szociológus, pedagógus) is rendelkező munkatársak dolgoznak. Éves szinten országosan 22–25 ezer áldozat kap valamilyen támogatást az áldozatsegítő szolgálatoktól, míg a budapesti szolgálat közel 5000 ügyben jár el évente. A 60 év feletti ügyfelek aránya közel 30 százalék.
Az együttműködések tapasztalatai Az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenységének január 1-jei elindulásával fontosnak tekintette a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43. § (1) bekezdésén 39 túlmenően, hogy felvegyék a személyes kapcsolatot a fővárosi rendőrkapitányságok vezetőivel, a BRFK Bűnmegelőzési osztályokkal az áldozatvédelmi referensekkel, a kerületi önkormányzatokkal és kiemelten szociális feladatokat ellátó intézményekkel. Ennek során merült fel a szoros együttműködés szükségessége, mivel ezen szervek és intézmények nagy tapasztalattal, de részben eltérő szemlélettel közelítenek az állampolgárokhoz, az áldozattá vált személyekhez. Ezért ahhoz, hogy hatékony lehessen az együttműködés a bűnmegelőzés terén, az áldozatok segítése és az ismételt áldozattá válás megelőzése érdekében meg kell ismerni részletesen egymás tevékenységét, valamint az egyes területek, a témában szerzett tapasztalatait és módszereit. Bízunk benne, hogy munkánk nyomán a bűncselekmények rászoruló áldozatai megfelelő segítséget tudnak kapni a jövőben is.
1.5. Az önkormányzat és intézményei Az állam egyik legfontosabb feladata a szociális ellátások biztosítása, amelynek túlnyomó részét az önkormányzatok különböző szintjein kötelesek ellátni. A szociális szolgáltatások célja, hogy a szociális vagy egyéb ehhez kapcsolódó (pl. egészségügyi, családi) problémák miatt veszélyhelyzetbe kerülő személyek, családok életvezetési képességét megőrizze, krízis esetén minden elérhető segítséggel járuljon hozzá a nehéz helyzet oldásához, illetve az ahhoz vezető okok felszámolásához. Természetesen egy adott veszélyhelyzet úgy oldható meg a legkevesebb veszteséggel, ha van kellő idő és felkészülési lehetőség annak megelőzésére vagy kikerülésére. 39
„A központi és területi áldozatsegítő szolgálatok feladataik ellátása során együttműködnek és kapcsolatot tartanak a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal.”
106 A bármi okból kritikus helyzettel fenyegetett rászorulóknak klienseknek fontos, hogy időben jelezzék nehézségeiket: a támogatási formákat, jogi lehetőségeket, „menekülőutakat” jól ismerő szociális területen dolgozó szakemberekkel, munkásokkal való együttműködés segíthet abban, hogy a szociális összeomlást – a kialakult problémákat megoldásával és a normális állapotot helyreállításával – lehetőleg még időben meg lehessen előzni. A szociális feladatellátás különböző formákban történhet: önállóan, saját fenntartású intézményben, az önkormányzatok társulásaival, vagy szerződéses formában civil szervezetekkel, de részt vehetnek a helyi település egyéb szervezetei, csoportjai is. 1.5.1. A szociális szolgáltatások áttekintése
A szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek működése során az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára adódhatnak olyan helyzetek, problémák, amelyekben ideiglenesen vagy véglegesen nem tudnak magukról elfogadható szinten gondoskodni. A társadalom tagjai kerülhetnek olyan helyzetbe (betegség, megváltozott munkaképesség, fogyatékosság, munkanélküliség, a család hiánya, családi körülmények változása, hajléktalanság, és ilyen a bűncselekmény következtében kialakult élethelyzet is), hogy normális életvitelük, megélhetésük mások közreműködése, külső segítsége nélkül nem biztosítható. A szociális gondoskodás feladata nem kevesebb, mint hogy a társadalomban előforduló egyéneknél észlelje a jelentkező élethelyzeteket, és azokra – a törvényi keretek között – megoldást találjon. Ezért nagyon fontos azoknak az eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a felmerülő problémák a leghatékonyabban kezelhetők, úgy, hogy az egyén szabadságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsa, ugyanakkor a közösség védelme is megvalósuljon. A szociális törvény pontosan meghatározza a szociális intézmények fenntartói feladatait, valamint az intézményekkel kapcsolatos felelősségeit és teendőit. A törvény a fenntartók három csoportját különbözteti meg (állami, nem állami és egyházi fenntartók), melyeknek szakmai és törvényességi feladatait is részletesen szabályozza. Az ellátások szervezésében meghatározó a fenntartók szerepe, hiszen a törvényi szabályok alapján biztosítaniuk kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzés első lépcsőjét is jelentik. A szociális szolgáltatások megszervezése a települési önkormányzatok, valamint a megyei önkormányzatok feladata. Azt, hogy milyen típusú ellátást kell egy önkormányzatnak biztosítania a településen, a jogszabály a lakosságszámtól teszi függővé. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló
107 életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi és mentális állapotukból, vagy más okból származó
problémáikat
megoldhassák.
Az
alapszolgáltatások
körében
a
települési
önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat.
Az alapszolgáltatások • • • • • • • • •
Falugondnoki, vagy tanyagondnoki szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Családsegítés A közösségi ellátások Támogató szolgáltatás Az utcai szociális munka A nappali ellátás
Ezen ellátások közül az áldozatok segítése szempontjából jelentősek lehetnek: Étkeztetés, melynek keretében legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni azoknál, akik maguk vagy eltartottjuk számára ezt nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önerőből nem képesek magukat ellátni, azokról a pszichiátriai betegekről fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de amúgy képesek önmaguk ellátására. Ugyancsak ezen szolgáltatás keretében kell gondoskodni azokról, akik egészségi állapotuk miatt ezt igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Családsegítés: mely által nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségek jólétéhez, fejlődéséhez, szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni.
108
A szakosított ellátási formák típusai Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Rehabilitációs intézmények Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Lakóotthonok A kerületi önkormányzat a szociális ellátások, valamint a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások biztosításával enyhíteni kívánja a Zuglóban élő személyek és családok szociális (elsősorban anyagi természetű) gondjait, törekszik a szociális biztonság erősítésére. A pénzbeli támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Humánigazgatási Osztály Szociális és Gyermekvédelmi Csoportjánál lehet igényelni, minden alkalommal írásos kérelemmel. A kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon kell benyújtani, a tájékoztatóban leírt igazolásokkal együtt. A nyomtatványokat az ügyfélszolgálaton és az ügyintézőktől lehet beszerezni, valamint a honlapunkról lehet letölteni. A kérelmeket célszerű a kérelmező ügyintézőjénél leadni, akivel személyesen is megbeszélheti a kérelem benyújtásakor felmerülő esetleges problémákat, hiányosságokat. A szociális ellátások iránti kérelmek egész évben folyamatosan adhatók be, kivétel a mozgáskorlátozottak támogatása, melynek a benyújtási határideje minden év január 1-jétől április 30-ig tart.
Támogatások átmeneti segély rendkívüli gyermekvédelmi támogatás lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatás temetési segély közlekedési támogatás gépkocsi-szerzési támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény köztemetés egészségügyi szolgáltatásra jogosultság (hatósági bizonyítvány) ápolási díj aktívkorúak ellátása (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres segély) időskorú járadék közgyógyellátási igazolvány
109
Az együttműködések tapasztalatai Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően erősíteni kell az együttműködés csatornáit a szolgáltatási szektorokkal, a különböző civil, illetve egyházi szolgálatokkal, a különböző szolgáltatók és fenntartók, a települési és megyei önkormányzatok között. Egyre nagyobb az igény a szolgáltatási struktúra kialakításánál nemcsak a mennyiségi növekedésre, hanem differenciáltabb, komplexebb, magasabb színvonalú ellátások megteremtésére Fel kell mérni a szolgáltatások iránti igények és az ellátottak számának alakulását, áttekinteni a legfontosabb demográfiai folyamatokat, így különösen:
• • • •
az idősödés, időskorúak arányának változását, a lakosságszám változását, az elköltözés, beköltözés tendenciáit, az aktív-inaktív népesség arányát, az egyes ellátotti csoportok jellegzetességeihez kapcsolódó tendenciákat (a születések számát stb.)
1.6. A civil szervezetek A nyugat-európai kapitalista társadalmakban a múlt század közepén kialakult szociális rendszerek fenntartása, finanszírozása a hetvenes évek óta egyre nagyobb problémát okoz. A nyolcvanas években az állam elkezdett kivonulni a jóléti rendszerekből, és fokozatosan átadta feladatait a már hagyományokkal rendelkező civil szervezeteknek. Következésképpen e szféra gyors fejlődésnek indult, és a kilencvenes évekre ún. „harmadik szektorrá” nőtte ki magát: a piaci és az állami szektor mellett fontos szereplőjévé vált a társadalomnak. A különböző országokban eltérő módon és sebességgel valósult meg a folyamat, de összességében ez a tendencia valamennyi modern kapitalista társadalomra jellemző. Magyarországon is hasonló folyamat zajlott. A társadalomban korábban erős jelenlétet mutató civil szervezetek szerepe az államszocializmus éveiben jelentős mértékben lecsökkent, az állam által kiépített jólléti rendszer finanszírozása, fenntartása a nyolcvanas évektől egyre több gondot okozott. A rendszerváltást követően, az önkormányzati rendszer létrejöttével és a költségvetési hiány erősödésével párhuzamosan, a civil szféra újra fejlődésnek indult. A rendszerváltás után a magyarországi civil szektor mai szerkezete fokozatosan alakult ki. Egyesületek és egyéb társadalmi szervezetek – szigorú hatósági ellenőrzés mellett – az államszocializmus időszakában is működhettek, de a teljes egyesülési szabadságot csak az 1989-es egyesülési törvény garantálta. Alapítványokat 1987 óta lehet ismét létrehozni. A közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság jogintézménye 1994-ben került bevezetésre. A közhasznú és a kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzésére 1998 óta van lehetőség.
110
A civil szervezeteket fő tevékenységük és az általuk elsődlegesen ellátott feladatuk szerint csoportosítjuk: adományosztó, adománygyűjtő, szolgáltatásokat nyújtó, jog- és érdekvédelmi, önsegélyező jellegű, társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek és érdekképviseleti funkciójú, de hatósági jogkörökkel is rendelkező köztestületek. A hazai civil szektor a rendszerváltástól napjainkig mintegy hatszorosára növekedett. A civil szervezetek fajtái: egyesületek alapítványok közalapítványok köztestületek civil társaságok Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény meghatározza a közhasznú tevékenység
fogalmát, ami a hatályos szabály szerint minden olyan tevékenység, ami a létesítő okiratban (alapszabályban vagy alapító okiratban) megjelölt közfeladat teljesítését szolgálja, és ezzel hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Az ilyen tevékenységet végző civil szervezetek elnyerhetik a közhasznú besorolást. A civil szervezetek gyakran egy adott település életfeltételeinek, a szociális ellátások javítását tűzik ki célul. Az önkormányzatok és a civil szervezetek célja gyakorta azonos, ami indokolttá teszi az együttműködést. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az önkormányzati feladatok ellátásban tudatosan kiépített kapcsolatrendszert és a szolgáltatások megtervezését teszi szükségessé. Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének milyensége, intenzitása számos előfeltételtől függ, így az adott település hagyományaitól, személyek közötti kapcsolatoktól, (szakmai) felkészültségtől, a szereplők (politikai) elkötelezettségétől, motivációitól. Az együttműködés jelentősebb területei: kultúra, sport és szabadidő, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, környezetvédelem, településfejlesztés. A civil szervezetek nagy előnye, hogy képesek viszonylag gyorsan reagálni az új kihívásokra, a helyi adottságok változásaira, ezért az együttműködés területei és tartalma folyamatosan fejlődik, melyhez a központi elvi, gyakorlati és finanszírozási támogatások nagyban hozzájárulhatnak.
111
1.6.1. Budapest XIV. kerületi (Zugló) Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület
A Zuglói Polgárőrség 1989-ben jött létre, majd 1990. november 25. óta bejegyzett szervezetként működik. Ebben az időben a lakossági igény érezhetően nőtt a közbiztonság javítására, a szubjektív biztonságérzet növelésére. A kezdeti létszám 25 fő volt, ami mára folyamatosan nőtt, megsokszorozódott: jelenleg 108 fő. Ez a kis csoport folyamatosan képezte magát, így rövid időn belül Budapesten az egyik leghatékonyabban működő polgárőrséggé nőtte ki magát. Az Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint a Budapesti Polgárőr Szövetségnek megalakulása óta tagja, a Budapesti Polgárőr Szövetség kiváló szervezete. Munkájukat Budapest-Zugló közbiztonsága, közrendje érdekében végezik, szorosan együttműködve a rendőrséggel, valamint az önkormányzattal, mely célt minden Zuglói Polgárőr szívügyének érez. Tagjai fáradságot nem kímélve, szabadidejükből hajtják végre önként vállalt munkájukat. Ennek a munkának legfőbb célja a bűnmegelőzés, a prevenció, ezért hagyományos statisztikai módszerekkel eredményességük nem mérhető, mivel a meg nem történt bűncselekményeket nem lehet számok formájában papírra vetni, bár a polgárőr szervezet hatékonysága megmutatkozik a bűnelkövetésen tetten ért, és a rendőrségnek átadott személyek számán. A Zuglói Polgárőrség tevékenységének nagy részét a bűnmegelőzési járőrszolgálatok teszik ki. A járőrszolgálatok Zugló területére összpontosulnak, döntő többségében éjszaka, a rendőrségtől kapott információk alapján. Az utóbbi időben azonban jellemző a nappali szolgálatteljesítés is. A Zuglói Polgárőrök szolgálata évente átlagosan 450 alkalmat takar, mely időben mérve kb. 2200, az utcán eltöltött órát jelent. Taglétszámuk mára már 108 főre nőtt, mely folyamatos növekedést mutat, de az újonnan jelentkezők alkalmassági feltételeinek meglétére különösen nagy hangsúlyt fektetnek és komoly erőfeszítéseket tesznek az állomány oktatására, amely gyakorlati és elméleti képzést foglal magában. Kiemelt figyelmet fordítanak az iskolák, bölcsődék, óvodák, játszóterek, egészségügyi intézmények
közvetlen
környezetének
megfigyelésére.
A
kerületi
rendezvényekre,
idegenforgalmi csomópontokra fokozottan figyelve szerveznek szolgálatokat. Különösen nagy figyelmet fordítanak a fiatalokra, megpróbálják a munkánkba bevonni őket, ezzel is segítve beilleszkedésüket
a
társadalomba,
megakadályozva
ezzel
megismerkedésüket, és így helyes irányba terelve érdeklődésüket.
a
drogokkal
való
112 A Zuglói Polgárőrség az Önkormányzattal karöltve, a rendőrség bevonásával tanácsadó irodát nyitott 2004-ben. 1.6.2. Egyéb civil szervezetek
A kerületben olyan országos civil szervezetek helyi kirendeltségei működnek, mint például a Vöröskereszt, de több helyi alapítvány és egyesület is tevékenykedik egészségügyi, szociális és jótékonysági célokkal, lelki gondozási, család és gyermekvédelmi tevékenységgel, idősekkel foglalkozással. E szervezetek is szerepet játszhatnak az áldozatsegítésben.
1.7. Célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek A nők aránya jelentősen emelkedett az előző év időszakokhoz viszonyítva. Ennek ellenére még mindig messze elmarad az azonos időszak férfi sértetteinek számától; a férfi sértettek száma másfélszerese a nőkének. A nők – hasonlóan az elmúlt évek statisztikai adataihoz – leggyakrabban családon belüli erőszak, zaklatás, valamint vagyon és személy elleni bűncselekmények áldozatává váltak a vizsgált időszakban. A nők leginkább azon bűncselekmények áldozatává válnak, amelyeknél az elkövető a sértett gyengébb fizikai, pszichikai adottságát, függő helyzetét, nemiségét használja ki, feltételezve, hogy cselekménye elkövetésekor kisebb ellenállásba ütközik. Áldozattá válásuk leggyakoribb színtere a családi környezet. A cselekmények jelentős része évről évre a családon belüli erőszak kategóriába tartozik, ezek közül is leggyakoribb a testi sértés, erőszakos közösülés, garázdaság, zaklatás. Ezen bűncselekményeket elsősorban a jelenlegi házastárs, élettárs, elvált férj, közeli családtag követi el. Előfordul, hogy a sértett provokáló magatartása idézi elő a konfliktushelyzetet, mely nemcsak a magánlakásban, hanem gyakran szórakozóhelyen, alkoholos befolyásoltság alatt valósul meg. Azokban az esetekben, ahol az elkövető a családfenntartó, az áldozat számára ez visszatartó erő abban, hogy feljelentést tegyen, hiszen ennek megtörténte esetén veszélybe kerülhet létfenntartása az elkövető bosszúja miatt. A nők leginkább a párkapcsolati nézeteltérésből fakadó testi sértések, zaklatások, garázdaság áldozatává váltak. A családon belüli bántalmazás vonatkozásában az esetek döntő hányadában a bántalmazás egy hosszú folyamat eredménye. Ahol az elkövető a családfenntartó, ott az áldozat számára ez visszatartó erőt jelenthet, hogy feljelentést tegyen, hiszen ezzel a létfenntartása kerülhet veszélybe. A sérelmükre elkövetett bántalmazásoknál gyakori az elkövető alkoholos befolyásoltsága, bódult állapota. Nőtt ezen cselekmények miatti feljelentések száma, melynek egyik oka lehet a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény vitatottan hatékony alkalmazásának lehetősége. Ez nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bántalmazottak bátrabban
113 fordultak segítségért a hatóságokhoz, amely következményeként egyre több családon belüli erőszak vált ismertté. Jelentős a zaklatás miatt indított eljárások száma, amelynek sértettei döntően a volt életvagy házastársak köréből kerültek ki. Gyakran követnek el a nők sérelmére vagyon elleni bűncselekményeket, amelynek leggyakrabban a 25-60 év közötti korosztály esik áldozatul. Ezek nagy része a sértettek akaratlan közreható magatartása nélkül létre sem jöhetett volna. Ezen közreható magatartások közül ki kell emelnünk a gondatlanságot, az óvatlanságot, figyelmetlenséget, az idegenekbe fektetett túlzott bizalmat, a szükséges vagyon-védelem elmulasztását. Az eljáró szervek tájékoztatása szerint a prostitúcióra kényszerített nők a megindult büntetőeljárás ellenére félnek az elkövetőtől, így nem működnek együtt a hatósággal, továbbá egyetlen esetben sem éltek az áldozatsegítő szolgálat kínálta támogatási formákkal. A gyermekkorúak valamint fiatalkorúak sértetté válása a jelentős emelkedést mutat. Ennek oka egyrészről, hogy országosan csaknem hétszeresére emelkedett a tartás elmulasztásos ügyek száma, másrészről több testi sértésnek volt gyermek a szenvedő alanya. Ugyancsak jelentősen nőtt a gyermekkorúak sérelmére elkövetett lopások száma. Pozitívumként értékelhetjük, hogy a korcsoport sérelmére elkövetett rablások száma csökkent. A gyermek- és fiatalkorúak leginkább családon belüli erőszak, iskolai erőszak, vagyon elleni bűncselekmények, a fiúk erőszakos bűncselekmények, a lányok nemi erkölcs elleni bűncselekmények áldozatává válnak. Áldozattá válásuk helyszíne elsősorban a családi környezet, oktatási intézmény, illetve a szórakozóhelyek környéke. Magas az intézetben élő gyermekek, főleg szökés során történő, potenciális áldozattá, illetve elkövetővé válásának esélye. Ki kell emelnünk a családon belül elszenvedett, különböző fokú és súlyú bántalmazásokat, amelyek latenciája igen nagy. Leggyakoribb deliktumok körébe tartozik a testi sértés, a szemérem elleni erőszak, a kiskorú veszélyeztetése, a személyi szabadság megsértése. Az áldozattá válás okaként jelölhetjük meg az elkövetővel – többnyire szülő, családtag – szembeni kiszolgáltatottságot, az életvitelből adódó veszélyeztetettséget, védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotot, a kortársak negatív befolyásoló hatását. Az áldozattá válás szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb korcsoport a 60 év feletti korosztály. Az elmúlt öt évben az ismert természetes személy sértett kategórián belül folyamatosan emelkedik a 60 éves és idősebb sértettek aránya. A 2011. év bűnügyi statisztikája szerint 12,3 százalékkal több idős ember vált vagyon elleni bűncselekmény áldozatává, mint 2010-ben. Elsősorban besurranásos, trükkös, betöréses, zseblopások, trükkös csalások,
114 rablások áldozatává váltak. Ennek fő oka hiszékenységük, naivitásuk, idegenekbe vetett túlzott bizalmuk, figyelmetlenségük, esetleges szellemi leépülésük, mentális betegségük. Figyelmet érdemel, hogy az elmúlt esztendőben a személy elleni erőszakos bűncselekmények körén belül jelentős mértékben nőtt a sérelmükre elkövetett emberölések (évente 50-60), továbbá az erőszakos jelleggel elkövetett vagyon elleni deliktumok és garázdaságok száma is. Sajnálatosan egyre több idős ember válik családon belüli erőszak áldozatává. A megelőzés érdekében folyamatosan elemezzük, értékeljük az áldozattá válásukat elősegítő szubjektív, objektív okokat, a média felhasználásával felhívjuk a figyelmet a megelőzés módjára, bemutatjuk a védekezés formáit, eszközeit. Az elmúlt évben valamennyi területi szerv programtervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a rendőrség bűnügyi, bűnmegelőzési, rendészeti szolgálati ágai összehangoltan lépjenek fel a korcsoporthoz tartozók áldozattá válásának megelőzése érdekében. Emelkedett az ismertté vált külföldi állampolgárságú természetes személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is. Áldozattá válásuk jelentős hányada az idegenforgalmi szezonra tevődik. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekmények sértettjeivé válnak, amiben szerepet játszik az idegen környezet, a helyismeret hiánya, a nyelvi nehézségek, de nem utolsósorban a gondatlanság és óvatosság hiánya. A sérelmükre elkövetett deliktumok jellemzően a zseblopások, strandlopások, gépjárműből történő lopások, trükkös lopások, gépjárműlopások, továbbá az általuk vásárolt ingatlanok vonatkozásában a betöréses lopások. A BRFK jelzése szerint az elmúlt esztendőben megnőtt a fővárosban élő és ott üzleti tevékenységet folytató kínai állampolgárok sértetté válása. Sérelmükre elsősorban gazdasági bűncselekményeket (sikkasztás, csalás, hitelsértés) követtek el. A hajléktalanok áldozattá válására jellemző, hogy leginkább egymás sérelmére követnek el bűncselekményt, gyakran alkoholos befolyásoltság alatt, nem ritka az elkövetéskor tapasztalható agresszió. Áldozattá válásuk oka elsődlegesen életkörülményeikben és az ebből fakadó kiszolgáltatottságukban keresendő.
A sértetté válás szubjektív okai közül a kiszolgáltatottság, a függő viszony, az óvatosság hiánya, a gondatlanság, a szükséges vagyonvédelem elmulasztása, a felelőtlenség, figyelmetlenség, a hosszabb ideje tartó konfliktushelyzet, a védekezésre képtelen állapot, míg az objektív okok közül a környezet közömbössége, a terület elhanyagoltsága, kivilágítatlansága segíti leginkább a bűnelkövetőket cselekményeik végrehajtásában. Testi sértések esetében gyakori az alkoholos befolyásoltság miatti agresszív, provokáló magatartás, sajnos egyre gyakoribb a motiváció nélküli vagy bosszúból történő elkövetés. A fiatal korosztály tagjai gyakran hivalkodó magatartásuk következményeként váltak vagyon elleni bűncselekmények áldozatává.
115
1.8. A leggyakoribb bűncselekmények 1.8.1. Vagyon elleni bűncselekmények
Magyarországon az állampolgárok a legtöbb esetben, az összes bűncselekmények 60–70 százalékában vagyon elleni bűncselekmények sértettjeivé válnak. A tapasztalatok szerint sajnos sok esetben maguk a sértettek is hozzájárulnak áldozattá válásukhoz. Az alkalmi és besurranásos lopások esetében fontos az óvatosság és a körültekintés, a betöréses lopások esetén a szükséges vagyonvédelmi intézkedések megtétele. Az időskorú sértetteket sokszor fizikai kiszolgáltatottságuk, a közszolgáltatók, hivatalos szervek működési rendjére, az igazoló okmányok formájára, tartalmára vonatkozó ismereteik hiányossága teszi könnyű célponttá a trükkös lopások esetén. A csalásoknak is főként a hiszékeny, idősebb személyek esnek áldozatul. 1.8.2. Családon belüli erőszak –hozzátartozók közötti erőszak
A családon belüli erőszak és a hozzátartozók közötti erőszak fogalma alatt azokat az eseteket értjük, amikor az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat – testi, anyagi vagy jogi dominanciát – tud gyakorolni. Családon belüli erőszak helyett használatosak a párkapcsolati erőszak és gyermekbántalmazás elnevezések is. A családon belüli erőszak körébe sorolható, ha harmadik személy erőszakot követ el a család egy tagja ellen csupán a családban betöltött szerepe miatt. Az erőszakot tágan kell értelmezni: beletartozhat verekedés, szidalmazás, súlyos testi sértés, életveszélyes fenyegetés stb. A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozik a partnerek közötti, illetve az idősebb családtag bántalmazása és a gyermekbántalmazás is, beleértve az egyszülős családokat. A családon belüli erőszak egyik eleme, hogy a bántalmazott és a bántalmazó mindig ismerik egymást, leggyakrabban a család vagy intim viszony köti/kötötte össze őket. Másik eleme az erőszakos magatartás vagy annak előkészülete/kísérlete a bántalmazó részéről. A családon belüli erőszak számtalan módon megvalósulhat, leggyakrabban fizikai, szexuális, érzelmi, lelki erőszakként, továbbá a bántalmazott személy pénzügyi, baráti, családi kapcsolatának korlátozásaként jelentkezhet. A különböző erőszak-formákat, uralmi formákat az erőszakos magatartások módszere (fizikai, lelki, szexuális erőszak), gyakorisága (rendszeres, eseti) és nagysága (tettleges becsületsértés, könnyű testi sértés vagy akár emberölés) alapján lehet elhatárolni. Az erőszak
116 széles skálán mozoghat, kezdve a nem személyre irányuló erőszak-formáktól (tárgyak összetörése, rugdosása, háziállatok kínzása) egészen a szexuális erőszakig és a legsúlyosabb fizikai sértésekig (erőszakos közösülés, emberölés). 1.8.3. Erőszakos bűncselekmények
A magyar társadalom jelentős része úgy érzi, az ország bűnözési helyzete rossz, közbiztonsága romlik. A tömegtájékoztatásban gyakran súlyos bűnesetekről hallani, és súlyos állításokat tartalmazó nyilatkozatok jelennek meg. Az emberek félnek, növekszik a bizonytalanság. Érthető, ha a közelmúltban történt súlyos erőszakcselekmények – elsősorban a néhány, a sajtó által kiemelten kezelt, szokatlanul brutális gyilkossági eset – heves indulatokat és fokozódó szorongást váltanak ki. Ahhoz azonban, hogy megfelelő lépéseket lehessen tenni, fontos, hogy valósághű képünk legyen arról, amit befolyásolni szeretnénk. Az utóbbi 20 év tendenciája, hogy lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények mutatóiban. A legsúlyosabb ismertté vált erőszakos bűncselekmény, a befejezett emberöléses esetek száma az elmúlt években csökkent. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények körében a sértettek túlnyomó része könnyű vagy súlyos testi sértést, valamint garázdaságot szenvedett el. Az erőszak terjedése nem hazai sajátosság. Elmondható, hogy a bűnözés erőszakossá válása a világ más fejlett országaiban is hasonló tendenciákat mutat. Ennek okaira több magyarázat is létezik, mint ahogyan a bűnüldözés és bűnmegelőzés is több oldalról keresi a megoldást. Az erőszak terjedésében meghatározó lehet egyrészről a fiatalabb korcsoportok megjelenése a bűnözésben, másrészről az előbbihez is kapcsolódva a droghasználat és kereskedelem terjedése egyik oldalról, míg a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek növekedése a másik oldalról játszik szerepet. A fiatalabb elkövetők erőszakos cselekményeiket részben éppen hasonló korú sértettekkel szemben követik el (azaz az erőszakos cselekmények sértettjei is jellemzően a fiatalabbak közül kerülnek ki). Az erőszakos és garázda cselekmények körében jóval felülreprezentált az alkohol, ill. drogfogyasztás mind az elkövetői, mind a sértetti oldalon. Érdekes adat, hogy az elkövető és a sértett az esetek közel 50 százalékában ismerte egymást. 1.8.4. Szexuális erőszak
Az Országos Kriminológiai Intézet egy kutatása szerint átlagosan minden száz esetből maximum négy kerül a rendőrségre. A többiek hallgatnak…
117 A tapasztalatok alapján jó okuk van erre a sértetteknek. A megerőszakoltak közül csak az elszántak fordulnak a rendőrséghez. Jó esetben a sértettnek rendőrnő előtt kell elmondaniuk a történteket, ha nem, egy zsúfolt irodában egy férfinak. A helyszínen újra el kell mesélni mindent, majd elkísérik a legközelebbi nőgyógyászig (kenetminta stb.). Ezek után még legalább háromszor-négyszer elő kell adni az esetet a rendőröknek. Szakértők vizsgálják, a sértett nem hazudik-e, milyen a viszonya a nőiességéhez, a testéhez. Jó esetben tanúkat gyűjtenek és fényképes, utóbb személyes felismertetésnek vetik alá. Meghallgatja az ügyész is, és ha úgy adódik, szembesítik a tettessel. A nőnek bizonyítania kell, hogy fizikai ellenállást tanúsított; az, hogy „lefagyott”, hogy hagyta magát, nem válasz. A sorozatos meghallgatások során az áldozat újraéli a traumát, ami súlyosbíthatja pszichés tüneteit. Három-négy év múlva, a bírói szakban újra kezdődik az egész. Sok bírósági épületben nem adottak a körülmények ahhoz, hogy a sértett és az elkövető ne egy folyosón várakozzon. Ha az áldozatot feszélyezi a vádlott jelenléte, akkor meghallgatása idejére a vádlottat kiküldhetik – de ez nem automatizmus. Habár gyermek- és fiatalkorúak esetén civilizált országokban videóra rögzítik a vallomást, nálunk ez még csak néhány kapitányságon szokás. 2003 óta a 14 éven aluli áldozatokat és tanúkat már nem rendőr, hanem nyomozási bíró hallgatja meg. A módosítás célja az volt, hogy a gyereket lehetőleg csak egyszer hallgassák meg. A szexuális bűncselekményeket gyakrabban követik el fiatalok és gyermekek, mint felnőttek sérelmére. Míg más bűncselekményeknél az esetek kétharmadában az áldozat nem ismeri az elkövetőt, itt fordított az arány. 1.8.5. Európai kitekintés
Az alacsony magyarországi bűnözési ráta ellenére a felmérések szerint a magyarok biztonságérzete nem jobb (bár nem is rosszabb) az európai átlagnál. Úgy tűnik, hogy az emberek bűnözéssel kapcsolatos vélekedését és a közbiztonság helyzetének megítélését nem első sorban a személyes tapasztalat, hanem vélhetően a tömegtájékoztatás által közvetített képek és képzetek alakítják. A média hasonló elvek alapján működik szerte Európában, a bűnügyi tájékoztatás általános jellemzője a torzítás, a súlyos és erőszakos cselekmények jelentős felülreprezentálása. Így érthető, hogy a tényleges bűnügyi fertőzöttségtől függetlenül az emberek mindenütt hasonló mértékben félnek, mint ahogyan az is, hogy egy végletesen mediatizált és átpolitizált világban a bűnözéstől való félelem könnyen manipulálható.
118
1.9. A bűnmegelőzés és áldozatsegítés folyamata 1.9.1. A bűnmegelőzés fogalma, prioritások
A bűnmegelőzés minden olyan intézkedés, beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. A kriminalitás hagyományos területein belül az Európai Unió bűnmegelőzési politikájának prioritásai a városi, a gyermek és fiatalkori bűnözés, és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. 1.9.2. A bűnmegelőzés három pillére
A korszerű bűnmegelőzési stratégiának olyan célkitűzéseket kell megfogalmaznia, illetve olyan cselekvési programra kell törekednie, ahol egyidejűleg alkalmazásra kerülnek olyan intézkedések, melyek: •
csökkentik a bűncselekményeket előidéző okok hatását;
•
csökkentik a sértetté válás veszélyét;
•
csökkentik a bűnalkalmak számát.
Az intézkedéseknek eme hármas pillérére támaszkodva növelhető az egész közösség biztonsága, javítható az élet minősége és egyben az emberi jogok érvényesülése. 1.9.3. A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei
• A bűnmegelőzés szabályozott keretek között zajló, felelősséggel járó olyan tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. • Az arányosság elvének érvényesítése • A bűnmegelőzési intézkedéseket az emberi jogok, a potenciális áldozatok, az elkövetők és a harmadik személyek szabadságjogának tiszteletben tartásával, az arányosság elvére figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának megteremtése csak az előbbiekkel összhangban valósulhat meg. • A bűnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Ennek érdekében foganatosított intézkedések azonban bizonyos csoportok kirekesztésének erősödésével járhat, növelheti a bűnelkövető fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a drogfüggőkkel, a hajléktalanokkal, a cigányokkal szembeni előítéleteket. A bűnmegelőzés rendszere a társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére és a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére.
119 1.9.4. A helyi bűnmegelőzés helyi közügy
A
bűnözés
területileg eltérő sajátosságaira csak
helyi közügyként
megfogalmazott
bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet hatékonyan reagálni. Az önkormányzatnak tehát vezető szerepet kell vállalnia a rendőrséggel együttműködve a bűnmegelőzési tervek elkészítésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában. Jogalkotóként és településszervezőként érvényesítenie kell azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. Közvetítenie kell a helyben elérhető szolgáltatások és helyi biztonsági szükségletek között. Kezdeményező szerepet kell vállalnia a legkülönbözőbb együttműködési formák, szakmai és civil szerveződések szervezésében. 1.9.5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, csökkentése
Közismert, hogy Magyarországon gyakoribbá vált a fiatalkori bűnözés, különösen a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében. A fiatalok növekvő részének szocializációjává vált az aktív vagy passzív kábítószer-tapasztalat, az alkoholfogyasztás. A kutatási tapasztalatok szerint minél fiatalabb korban fordul elő a bűnelkövető magatartás, annál nagyobb az esély a bűnismétlésre vagy a bűnözői életmód kialakulására. A fiatalok azonban nemcsak elkövetői, de áldozatként elszenvedői is a bűnözésnek. Az önkormányzatnak fokozottan szerepet kell vállalnia a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésében. Lehetőséget kell teremtenie az alkohol- és drogprevencióban érintett valamennyi szervezet és intézmény együttműködésére. Meg kell szerveznie a bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokat, különös figyelemmel a szegregált fiatalok képességeinek a feltárására. A hatékony bűnmegelőzés érdekében együtt kell működnie a rendőrség mellett az oktatásinevelési, kulturális intézményekkel, a civil és üzleti szférával, az egyházakkal, a helyi médiával. A célokat és a prioritásokat célszerű a bűnmegelőzés három pillérébe sorolva meghatározni, szem előtt tartva azt a tényt, hogy a gyermek és fiatalkorúak esetében a legfontosabb a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. Célkitűzések a bűncselekményeket előidéző okok hatásának csökkentése érdekében: A hátrányos, nehéz helyzetben lévő családok támogatása, erkölcsi alapjainak megerősítése, annak érdekében, hogy a fiatalok körében a deviáns életformák terjedésének esélyei csökkenjenek, Növelni az iskolák erkölcsi nevelésben, informálásban betöltött szerepét, annak érdekében, hogy a fiatal generáció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erőszakmentes technikáit. A gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetén (etnikailag és szociálisan is hátrányos helyzetben lévők), a szegénységi bűnözés kialakulásának megelőzése, csökkentése, illetve az esélyegyenlőség elősegítése érdekében.
120 Az alkohol- és drogprevencióba valamennyi érintett szervezet, intézmény bevonása, annak érdekében, hogy az ifjúság felismerje ezen élvezeti cikkek káros hatásait. Bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezése, támogatása, annak érdekében, hogy csökkenjen a kallódó fiatalok száma. A nehéz helyzetben lévő, lelki gondokkal küzdő fiatalok folyamatos tájékoztatása arról, hogy problémáikkal milyen szervekhez, intézményekhez, személyekhez fordulhatnak, annak érdekében, hogy konfliktusaik kezelésének ne egyetlen és kizárólagos „eszköze” legyen az alkohol- és drogfogyasztás. Az önhibájából nem megfelelő (szülői) nevelést és gondozást biztosító szülők, gyámok magatartásának szankcionálása, annak érdekében, hogy csökkenjenek a családon belüli erőszak és egyéb atrocitások előfordulásának esetei. A gyermek és fiatalkorúak felvilágosítása a létező bűncselekményekről, annak érdekében, hogy felismerjék, mikor váltak büntetendő cselekmények passzív alanyává (sértetté). Az intézmények közötti kommunikáció megerősítése, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet minél korábban felismerhető legyen. A bűnözési fertőzöttségi helyeknek a fokozott ellenőrzése, annak érdekében, hogy a bűnelkövetés megelőzhető legyen. A kisközösségi – családi és iskolai – kontroll erősítése, a fiatalok társadalmi integrációjának fokozása érdekében. Feladatvállalás a bűncselekményt elkövetett fiatalok reintegrálásában, a bűnismétlés elkerülése, a bűnözői életmód kialakulásának megelőzése érdekében.
A megvalósítást szolgáló feladatok A hátrányos helyzetben lévő családok részére erkölcsi, anyagi támogatást kell biztosítani lehetőség és igény szerint (pl. eseti szociális segélyek). Fontos továbbá folyamatos tájékoztatásuk arról, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe. A tájékoztatásban – a hatékonyság
érdekében
–
a
hivatal
szociális
és
gyermekvédelmi
rendszerében
foglalkoztatottain túl részt kell vállalniuk a helyi média szerveinek, a helyi oktatási-nevelési intézményeknek, a Családsegítő Szolgálatnak, és minden további érintettnek. Indokolt fokozni, fejleszteni a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hatékonyságát. A gyermekvédelmi jelzőrendszer feladata, hogy csökkentse a bűnelkövetés felé sodródó fiatalok számát. A jelzőrendszer magában foglalja az önkormányzati ügyosztályok mellett az egészségügyi szolgáltatások, a szociális szolgáltatások, a szociális és foglalkoztatási politika képviselőit, az iskolák, a helyi kisebbségi önkormányzatok, a rendőrség, az igazságszolgáltatás szereplőit, a pártfogókat. A megfelelő működés érdekében fontos a jelzőrendszerben részt vevők feladatainak pontosítása. Ösztönözni kell, hogy a helyi oktatási-nevelési intézmények nevelési programjaikba minél jobban építsenek be bűnmegelőzési programokat, felvilágosító előadásokat az alkohol- és drogprevenció, a környezeti és természeti értékek megbecsülése érdekében, illetve devianciára
121 hajlamos gyermekek lelki gondjainak megértését, segítését szolgáló előadásokat (osztályfőnöki óra, biológia óra, földrajz óra, történelem óra, tánc- és dráma szakkörök, tanítási időn kívüli foglalkozások keretében). Alkalomadtán és lehetőség szerint hívjanak meg szakembereket előadások megtartása, tanácsadás, segítségnyújtás céljából. Támogatni kell a biztonságnövelő rendőrségi programot, a D.A.D.A.-t (Dohányzás, Alkohol, Drog, AIDS). E program a gyerekeket önmagukon keresztül védi meg a számukra veszélyt jelentő dolgoktól, oly módon, hogy attitűdöket, viselkedési normákat ajánl, mindig az adott korosztályra szabott szinten.
1.10. Az állami áldozatsegítés folyamata
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény értelmében a bűncselekmények áldozatai számára tudnak az áldozatsegítő szolgálatok segítséget nyújtani. A területi áldozatsegítő szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződnek a Kormányhivatalok Igazságügy Szolgálatai keretében. A hatósági munkán túl elsőrendű feladatuk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. A bűncselekmény áldozata nem csak a bűncselekmény közvetlen sértettje, hanem olyan személy is, aki bizonyíthatóan a bűncselekmény közvetlen következtében szenvedett sérelmet. Sérelemnek tekintendő a testi vagy lelki sérülés (súlyos félelem, szorongás) és az érzelmi megrázkódtatás (trauma, pszichés zavar) és olyan vagyoni kár, amely a bűncselekménnyel okokozati összefüggésben áll.
122
A jelenlegi bűnelkövetési adatok szerint Magyarországon évente közel 220 ezer személy válik bűncselekmény sértettjévé. A tágabban értelmezett áldozatok száma azonban évente 400 ezerre tehető. Közülük kerülnek ki azok, akik az állami áldozatsegítés keretében felkínált támogatásokat igénybe vehetik. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár. 1.10.1. Az igénybe vehető szolgáltatások
A törvény rendelkezése értelmében Magyarország területén bűncselekmény áldozatává vált személyeknek ingyenes, gyors és szakszerű tájékoztatást kell kapniuk az előállt helyzetben felmerülő nehézségeik megoldása érdekében. A területi áldozatsegítő szolgálat minden hozzáforduló ügyfelet tájékoztat, ehhez nem kell az áldozatiságot igazolni. Az áldozatsegítő szolgálat nem csak a hozzá forduló ügyfeleket tájékoztatja, hanem azokat is, akiknek áldozattá válásáról más úton tudomást szerez. A felvilágosításnak ki kell terjednie
• • • • •
az áldozat büntetőeljárásbeli jogaira és kötelezettségeire, az áldozatsegítés keretében igénybe vehető szolgáltatásokra, a szolgáltatások igénybevételének feltételeire, az áldozatsegítő támogatások igénylésének módjára, az áldozatsegítésben közreműködő egyéb szervezetek elérhetőségére.
Az áldozat az általános tájékoztatáson túl igényt tarthat a szolgálat segítségére érdekeinek érvényesítése céljából is. Személyre szabott felvilágosítást kell kapnia alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi, biztosítási és szociális ellátásokról. Szükség esetén a szolgálat közreműködik abban, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzáférjen. Ezen szolgáltatás keretében lehetőség van az eltulajdonított iratok pótlásához díjmentességi kérelemhez hatósági bizonyítvány kiállításához az áldozatiság igazolásával, továbbá pszichológusi segítség biztosítására a bűncselekmény okozta posztraumás stressz feldolgozásához. Ha az áldozat ügyének további intézése jogászi közreműködést kíván, akkor az áldozatsegítő szolgálat köteles a jogi segítségnyújtó szolgálathoz irányítani. A bűncselekmény áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy alapvetőbb szükségleteit fedezni tudja (távközlés, szállás, ruhanemű, utazás, élelmiszer, gyógyszer stb.). A területi áldozatsegítő szolgálat az azonnali pénzügyi segély kérdésében méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul.
123 1.10.2. Az állami kárenyhítés
A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait állami kárenyhítés is megilleti. A kárenyhítés nem fájdalomdíj és nem jár automatikusan. Az egyösszegű vagy járadék formájában nyújtható anyagi támogatás a társadalom szolidaritását hivatott kifejezni. Ha a bűncselekménnyel okozott kár, később valamilyen forrásból megtérül, akkor az állami kárenyhítés címén kifizetett összeg előlegnek tekintendő és visszafizetendő. Kárenyhítésre a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei jogosultak, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, továbbá ezek hozzátartozói, eltartottjai. Feltétele továbbá az áldozat rászorultsága, amelyet jövedelmi viszonyai határoznak meg. Rászorulónak tekintendő az áldozat, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem, nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, 2013-ben a 171 828 forintot, illetve az is, aki a törvényben felsorolt szociális ellátások valamelyikében részesül. A havi járadék maximális összege az alapösszeg lehet. (Járadék 6 hónapot meghaladó keresőképesség esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.). Az egyösszegű kárenyhítés mértéke a tényleges kárral arányos. 1.10.3. Tennivalók, feladatok meghatározása, a folyamat bemutatása
Egy felmérés adatai alapján a sértettek 77 százaléka a bűncselekmény napján a rendőrséghez fordul az őt ért sérelem miatt. A többiek néhány napon belül keresik fel a nyomozó hatóságot. Természetesen a látencia miatt ismeretlen bűncselekmények esetében feljelentésre nem kerül sor, azonban fontos lenne, hogy azok a személyek, akiknek az áldozat a környezetében elmondja a vele történteket, meggyőzné a feljelentés fontosságáról. A sértettek jó része kötelességtudatból tesz feljelentést, vagy vagyon elleni cselekmények esetén a biztosítási kártérítés érvényesíthetősége miatt. Tapasztalat, hogy az áldozatok elégedetlenek a büntető igazságszolgáltatás szervezeteivel, sok a várakozási idő a rendőrségen, nem kapnak információt a nyomozás állásáról, majd a bíróságon is meg kell jelenniük, amennyiben a tettest sikerül kézre keríteni. Mégis a rendőrség kiemelkedő szerepet tölt be az áldozat tájékoztatásában, hiszen általában a bűncselekményt követően a család, az ismerősök után elsőként kap jelzést a történtekről. A rendőrség köteles tájékoztatni az áldozatot az áldozatsegítő szolgálatról, az áldozatsegítés lehetőségéről, átadni a lényeges adatokat tartalmazó szóróanyagot.
124 A közvetlen környezet (család, ismerősök, munkahely, stb.) hatása fontos az áldozat szempontjából, hiszen, ha megfelelően tájékozott úgy segítséget nyújthat a legfontosabb lépések megtételében. Fel tudja hívni a sértett figyelmét a feljelentés jelentőségére, és a segítő szervezetekre. Ha már a bűnmegelőzési felhívások ellenére megtörtént a baj, úgy fontos az információ, hogy hová lehet fordulni. A Zuglóban megvalósuló projekt keretében ezért kiemelkedő jelentőségű a szakemberek képzése, az állampolgárok tájékoztatása a lehetőségekről. Ebben nagy szerepet játszhatnak a szociális munkások, akik az áldozatok segítésében résztvevő szervezeteket felkeresik, és az ezeknél dolgozó szakértelemmel rendelkező dolgozókat ellátják a tudnivalókkal. A tapasztalatok alapján a bűncselekmény áldozata több intézménnyel veszi fel a kapcsolatot, annak érdekében, hogy hozzájusson a számára megfelelő, személyre szabott segítséghez. A segítség megtalálása, azonban gyakran az áldozat tájékozatlansága, illetve a bűncselekménnyel összefüggő traumás állapota miatt jelentős nehézségekbe ütközik, amely az áldozatnak esetlegesen lelki sérüléseket okozhat. Forduljon az áldozat a rendőrséghez, civil szervezethez, vagy közvetlenül az áldozatsegítő szolgálathoz az első teendő az áldozat szükségleteinek felmérése, és értékelése!
Az áldozatok szükségletei • • • • • •
információ jogi támogatás gyakorlati segítségnyújtás anyagi támogatás alapszintű szükségletek biztosítása érzelmi támogatás
Főleg az elszenvedett bűncselekménytől függ, de minden típusú áldozatban közös vágy, hogy legyen valaki, akinek elmondhatják az érzéseiket és meghallgatja őket. A szükségletek azonosítását követően a megfelelő szolgáltatásokat kell illeszteni az áldozat igényeihez.
•
információ
-
a feljelentésről a támogató intézményekről és szolgáltatásokról a büntetőeljárás állásáról, az elkövető jogi helyzetéről, a bírósági eljárás menetéről
•
jogi támogatás - általános tanácsadás
-
beadványszerkesztés
125
•
•
•
gyakorlati segítségnyújtás
-
fizikai védelem és biztonság (rendőri védelem, helyi közösségben védelem,
-
biztonságos lakhatás) orvosi vizsgálatok és megfelelő kezelések
anyagi támogatás
-
az alapvető szükségletek (élelmiszer, lakhatás, gyógyászat, utazás, ruházat, kegyelet céljaira)
-
a bűncselekmény okozta igazolt kár enyhítése (szándékos személy elleni bűncselekmények esetén)
alapszintű szükségletek biztosítása
•
peres képviselet
anyagi támogatással szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz való segítség
érzelmi támogatás - meghallgatás, megértés, empátia, jó szó
-
pszichológusi segítség
A cél, hogy az áldozatok elvárásait, igényei az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek mind
teljesebben
kielégítsék.
Eredményként
megelégedettsége, a pszichés-érzelmi következtében a félelemérzés csökkenése.
értékelhető
sérülések
a
sértettek,
kompenzálása,
a
áldozatok
segítségnyújtás
Az igények felmérését szolgálja a segítő szervezet (rendőrség, áldozatsegítő szolgálat, önkormányzati vagy civil szervezet) által lefolytatott beszélgetés, interjú. Ez történhet telefonon, vagy személyesen is. (Jelenleg országosan működő diszpécser szolgálat is rendelkezésre áll a 06 80 225 225 telefonszámon, amely: díjmentes, 0-24 óráig országosan hívható). Célja a megfelelő tájékoztatás, tanácsadás biztosítása az áldozatoknak. A meghallhatás mindenképpen nagyfokú empátiát és odafigyelést igényel a szakemberektől. Ezt követően kerülhet sor a megfelelő szervezethez való irányításra. Mindenképpen célszerű az áldozatsegítő szolgálat megkeresése, mivel néhány jogszabályi korláttól eltekintve (pl. igényérvényesítési határidő, feljelentés, büntetőeljárás szükségessége, jövedelemhatár, egyéb feltételek) szinte valamennyi esetben tud az áldozatok részére valamilyen segítséget nyújtani.
A Zuglói Áldozatsegítő Szolgálat eljárása Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntesen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Az azonnali pénzügyi segély és a kárenyhítés támogatás iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani. A kérelemhez csatolni lehet az ügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntetőeljárás adatairól szóló igazolást.
126 Ezt az igazolást szükség esetén az áldozatsegítő szolgálat szerzi be. A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell. A kérelem nyomtatványt – az egyéb iratokkal együtt – bármely területi áldozatsegítő szolgálatnál elő lehet terjeszteni. Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt követő 5 napon belül lehet folyamodni. A területi szolgálat ellenőrzi a kérelemben és a dokumentumban szereplő adatok valódiságát, és haladéktalanul dönt. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet formai kötöttség és határidő nélkül lehet benyújtani. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a hátrányos helyzetű állampolgároknak peren kívüli ügyekben szakszerű jogi tanácsadást és beadványszerkesztést, peres ügyeikben ügyvédi képviseletet biztosít. A támogatás rászorultság esetén büntetőeljárás megindításától függetlenül adható, azoknak a személyeknek, akiknek az egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28 500 Ft), a jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli. A jogi szolgáltatás díját az állam legfeljebb egy évre megelőlegezi azoknak, akiknek az egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a 91 633 forintot. Az érdekérvényesítés keretében van lehetőség a pszichológusi segítségnyújtásra, mivel a bűncselekményt követően természetes emberi reakció a trauma, amelynek feldolgozása sokszor nem könnyű az áldozat számára, esetenként szakember segítségével hatékonyabb, vagy eleve csak így lehetséges a megküzdés. Jelenleg a pszichológus közvetlen rendelkezésre áll az Áldozatsegítő Szolgálatnál a hét 3 napján, továbbá a Zuglói projekt keretében az Áldozatvédelmi Irodában további heti egy alkalommal biztosított. A bűncselekmény nyomán keletkező érzelmek az idegesség, kiszolgáltatottság érzés, önvád, tehetetlenség, nyugtalanság, düh, harag, félelem, aggódás, bánat, depresszió, amelyek nem megfelelő kezelése esetén az áldozat szomatikus tünetekké alakíthatja indulatait, ami sokféle betegség megjelenéséhez is hozzájárulhat. Társadalmi szinten szélsőséges politikai erők ezen érzéseket a bűnözéssel, a bűnözőkkel kapcsolatosan meglévő és lappangó indulatokat kedvezőtlen irányokban is felhasználhatják. Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni 3 hónapon belül lehet folyamodni. (A törvényben felsorolt kivételes esetekben ez az idő hosszabb is lehet.). A kérelem elbírálása két szakaszból áll. A támogatási eljárásban a területi szolgálat közreműködik a szükséges iratok, adatok, dokumentumok összeállításában. Az állami kárenyhítésre vonatkozó érdemi döntéseket egyetlen szervezet, a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata hozza meg.
127 A területi szolgálatoktól beérkező vagy közvetlenül ide benyújtott dokumentáció teljességéről és befogadásáról a fővárosi hatóság 8 napon belül dönt, és haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az érdemi határozathozatal várható időpontjáról. A törvényben meghatározott közigazgatási hatósági eljárások illeték- és díjmentesek, annak érdekében, hogy az áldozatok a szolgáltatások jövedelmi helyzetüktől függetlenül, minél szélesebb körben vehessék igénybe.
Speciális segítséget igénylő területek A családon belüli erőszak áldozatai esetében az adható segítségek számát csökkenti, hogy gyakran a bántalmazott személy nem tesz feljelentést, így sem a rendőrség, sem az áldozatsegítő szolgálat által nyújtott segítséget nem tudja igénybe venni, erre mindenképpen fel kell hívni az áldozat figyelmét. A gyakorlat azt mutatja, hogy hosszabb idő előzi meg azt, hogy az áldozat megtegye a végső lépést és megpróbáljon kilépni a bántalmazó kapcsolatból. A döntést mindenképpen az áldozatnak kell meghoznia, az ehhez nyújtható segítség abban nyilvánulhat meg, hogy alternatívákat nyújt a segítő, illetve kérdések segítségével segíti az áldozatot abban, hogy végiggondolja a támogató lehetőségeit. Amennyiben kiskorú van a családban akkor a segítőnek a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt kell tartania, ezért mindenképpen rá kell kérdezni arra, hogy a kiskorú veszélyeztetve van-e otthon, és az áldozat figyelmét felhívni, arra, hogy, amennyiben nem kezdeményezi a változtatást előfordulhat, hogy kiskorú veszélyeztetése miatt ellene is eljárást kezdeményeznek. Itt különösen fontos a pszichológiai segítség, az állami és civil szervezetek bevonása a helyzet megoldásában. Az időskorúak a bűncselekmények elkövetése szempontjából potenciálisan veszélyeztetett csoportot képeznek. Életkori, fizikai, mentális sajátosságaikból adódóan az átlagnál kiszolgáltatottabbak, fokozottabban veszélyeztetettek bizonyos bűncselekményekkel szemben. Az idős emberekre a legnagyobb veszélyt a vagyon elleni bűncselekmények jelentik. A bűncselekmények bekövetkezését követően elesettségük miatt a segítséget nyújtó
szervezetekhez való eljutás is nagy problémát jelent számukra. Ehhez is támogatást kaphatnak az idősgondozó szolgálatoktól, amelyek további szolgáltatásai: napi egyszeri meleg étel biztosítása azoknak, akik életkoruk, betegségük, szociális helyzetük miatt erről nem képesek gondoskodni. Házi segítségnyújtás azok számára, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. Főbb szolgáltatások: fürdetés, mosdatás, bevásárlás (maximum 5 kg), öltöztetés, diéta ellenőrzés, gyógyszerezés, szociális ügyintézés, mosás. Az idősek klubja hétfőtől-péntekig napközbeni tartózkodást, étkezést, szabadidős programokat biztosít, segít a társas kapcsolatok fenntartásában.
128 A kerületben biztosított a Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is, melynek keretében a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részéről jelzett segélyhívást a diszpécserközpont 24 órán keresztül fogadja. A beérkezett segélyhívást az Önkormányzat és a Zuglói Szociális Gondozó Szolgálat által megadott telefonszámokra a krízishelyzet elhárítása céljából a segélykérést követően haladéktalanul továbbítják. Szükség esetén a segélyhívást követően haladéktalanul értesítik az Országos Mentőszolgálatot vagy a segélyhívás tartalmától függően a megfelelő szerveket (pl. rendőrség, tűzoltóság), vagy a készenlétben lévő gondozót az ellátott lakására szállítják. Valamennyi kerületi lakos számára biztosítottak a családsegítő szolgálat szolgáltatásai: tájékoztatást nyújt a kerületben igényelhető anyagi támogatásokról és szociális ellátásokról, bármilyen szociális, oktatási és egészségügyi problémákkal kapcsolatban. Segítséget nyújt az ügyfélnek felhalmozódott közüzemi díjhátralékok rendezéséhez, valamint bármilyen egyéni vagy családi problémával, konfliktussal, egyes jogi, jogszabályi kérdésekkel, életvezetési gondokkal, időszakos vagy tartósan nehéz élethelyzettel, szociális, mentális problémákkal kapcsolatban. Tapasztalat, hogy az önkormányzat és intézményei főleg a szociális ellátásban tevékenykedő munkatársai elég esetlegesen rendelkeznek ismeretekkel az áldozatsegítésben nyújtható támogatásokról és főleg konkrét, egyedi ügyekben történik kapcsolatfelvétel az áldozat ügyében. 1.10.4. A protokoll végrehajtása során betartandó elvek
• •
Minél teljesebb, pontos és szakszerű tájékoztatás Más szervezet bevonása esetén személyes (telefon) kapcsolat felvétel az illetékes ügyintézővel
•
Az ügy egyeztetése, a segítési lehetőségek feltárása, összetett ügynél esetkonferencia tartása az érintettek részvételével
• •
„Az ügyfél végigkísérése” Visszacsatolás, esetenként, de legalább általános tapasztalatok értékelése
1.10.5. Az együttműködési modell sikerességének feltétele
Kölcsönösség: az együttműködést a kölcsönös előnyökre kell építeni az áldozat érdekében. Gondoljunk csak egy trükkös lopás idős áldozatára, aki nehezen mozog, az áldozatsegítő szolgálat személyes felkeresése számára megoldhatatlannak tűnő feladat, de ha a feljelentést felvevő rendőr felveszi a kapcsolatot az áldozatsegítő
129 szolgálattal, annak munkatársa a projekt időszakában az itt működő szociális munkás, később a kerületi idősgondozó intézmény segítségét kérheti a nyomtatvány odajuttatásával a kérelem faxon, e-mailen vagy postai úton történő benyújtásához.
Kapcsolat: a partneri kapcsolatnak az együttműködés során folyamatosan meg kell valósulnia.
Kommunikáció: minden együttműködő partnernek részt kell vennie a folyamatos kommunikációban és ugyanazt a célt kell tükröznie. Valamennyi részt vevő szervezet és szakember alapvető feladata a tájékoztatás, amelyhez szükséges pontos ismeretek megszerzéséhez a projekt keretében tartott képzések adnak megfelelő felkészítést. A teljes körű tájékoztatás érdekében az áldozat kikérdezése történik az interjú keretében és a felmerült igények kielégítése teljességéért az intézmények és a szervezetek munkatársai bevonása szükséges. Minden esetben a szakemberek keresik meg a másik intézményt és egyeztetik a nyújtható támogatást, az áldozat a pontos információ birtokában keresi fel a szervezetet. Ehhez a kapcsolatfelvételhez, együttműködés kialakításához komoly segítséget jelenthet majd az a Szakértői anyag, amely szintén a projekt keretében készül és tájékoztatót tartalmaz majd az áldozatokkal kapcsolatban bekövetezett események rendszerbefoglalásáról, és a kivezetési csatornák összefoglalásával egyfajta „telefonkönyvet, címlistát” ad majd a közreműködő segítő szervezetekről. Fontos, hogy a különböző ellátó szervezetek kötelesek betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben megfogalmazott adatvédelmi szabályokat. A Zuglói Bűnmegelőzési iroda adatokat a hozzá fordulókról nem tarthat adatokat nyilván, csupán anonim statisztikai adatokat gyűjthet.
130
Felhasznált irodalom Állásfoglalás a magyarországi bűnözési helyzetről. Kézirat. Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2009
Az ORFK éves áldozatvédelmi tevékenységéről szóló beszámolói, 2007–2012 Egységes Nyomozó hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikák (ENYÜBS) KEREZSI Klára – KÓ József: Az áldozatsegítő szolgálat hatékonyságvizsgálata. Kézirat. OKRI, Budapest, 2008
