Együttműködés az európai fiatalokért Cselekvési felhívás az ifjúsági munkanélküliség ellen
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.6.19. COM(2013) 447 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Együttműködés az európai ifjúság érdekében Felhívás az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépésre
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI IFJÚSÁG ÉRDEKÉBEN FELHÍVÁS AZ IFJÚSÁGI MUNKANÉLKÜLISÉGGEL SZEMBENI FELLÉPÉSRE
Európa jövőbeni dinamizmusának és jólétének kulcsa a fiatalok kezében van. Tehetségük, energiájuk és kreativitásuk elősegítheti Európa növekedését és versenyképességének javulását, miközben keressük a gazdasági és pénzügyi válságból kivezető utat. A válság azonban az ifjúságra különösen súlyos csapást mért. Jelenleg közel 6 millió a 25 éven aluli európai munkanélküliek száma, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok pedig mintegy 7,5 milliót tesznek ki. Európában az ifjúsági munkanélküliség 2013 első negyedévében a korosztály 23,3 %-át érintette, ami több mint kétszerese az össznépesség – már úgyszintén nagyon magas – munkanélküliségi rátájának. Egyes országokban a dolgozni kívánó fiatalok több mint fele munkanélküli. Ez egyfelől igen komoly kihasználatlan erőforrást képvisel, amelynek eltékozolását Európa nem engedheti meg magának, másfelől pedig tűrhetetlen szociális válságot idéz elő. Az ifjúsági munkanélküliség az egyéneket és a társadalmat egyaránt súlyosan érinti, és jelentős hatást gyakorol a gazdaságra is. Amennyiben nem sikerül rövid időn belül megfordítanunk a jelenlegi tendenciákat, fennáll a veszélye, hogy az ifjúsági munkanélküliség jelenlegi szintje miatt romlanak majd a fiatalok hosszú távú foglalkoztatási kilátásai is, ami igen komoly következményekkel járhat a jövőbeni növekedésre és társadalmi kohézióra nézve. Ezért a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének és piacon maradásának, valamint a jövőbeni foglalkoztatásuk felé utat nyitó készségek megszerzésének és továbbfejlesztésének elősegítése kiemelt prioritásnak számít az Európai Unió számára a növekedés serkentését és a munkahelyteremtést célzó átfogó európai stratégián belül. A pénzügyi válság kirobbanása óta a Bizottság folyamatosan együttműködik a tagállamokkal a magas és egyre növekvő munkanélküliség gazdasági és szociális következményeinek megoldása érdekében. Bizonyos intézkedések csak idővel hozzák majd meg gyümölcsüket: Európa csak mélyreható strukturális reformok útján növelheti versenyképességét – és ezek végrehajtása egyik pillanatról a másikra sajnos nem lehetséges. A lényeges reformokat ezért gyorsan ható intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek révén fellendíthetjük a növekedést és segíthetjük a fiatalokat a mielőbbi elhelyezkedésben és a szükséges szakértelem megszerzésében. Ezek az intézkedések erősítik a bizalmat, és növelik a fiatalok fényes jövőbe vetett hitét. A Bizottság számos olyan gyakorlati és megvalósítható intézkedésre tett javaslatot, amelyek kedvező hatása akár azonnal is érezhető lehet. Ezek közé tartozik a legújabb, 2012 decemberében benyújtott ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomag, valamint a – mintegy 2
6 milliárd eurós költségvetésű – ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre irányuló 2013. márciusi javaslat. E javaslatok némelyikét már uniós szinten jóváhagyták, és immár az ifjúság javát szolgáló lehetőségekre kell váltani azokat. Más javaslatok – és különösen azok, amelyek a 2014–2020. évi többéves pénzügyi kerethez kapcsolódnak – még az uniós jóváhagyásra várnak. Fentiek fényében ez a jelentés meghatározza mindazon intézkedéseket, amelyeket haladéktalanul végre kell hajtanunk annak érdekében, hogy fiataljainkat mielőbb munkahelyhez, illetve oktatási vagy szakképzési lehetőséghez juttassuk. Ezen intézkedések közé tartoznak a következők: az ifjúsági garancia bevezetése, beruházás a fiatalokba az Európai Szociális Alap révén, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előtérbe helyezése, az EU-n belüli foglalkozási mobilitás támogatása az EURES által, az oktatásból a munka világába való áttérés megkönnyítése a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok kínálatának bővítése, valamint a hiányzó készségek pótlása révén, a reformok felgyorsítása a valódi uniós munkaerőpiac hosszú távú életképességének biztosítása érdekében, valamint az azonnali hatállyal történő munkahelyteremtés – és különösen a kkv-k általi foglalkoztatás – támogatására és a fiatalok alkalmazásának ösztönzésére szolgáló intézkedések. Számos említett terület esetében az alapozó munkálatokat már elvégeztük. Jelenleg a legfőbb prioritást az intézkedések végrehajtásának felgyorsítása és előrehozatala jelenti. A siker egyfelől a tagállamok politikai szándékán, másfelől pedig azon múlik, hogy a magánszektor képes-e álláslehetőségeket teremteni a fiatalok számára. Az EU nem vállalhatja magára a nemzeti szinten elvégzendő munkát. Arra azonban lehetősége van, hogy irányt mutasson a megvalósításhoz a döntő fontosságú reformoknak az országspecifikus ajánlásokban történő kiemelésével, a bevált gyakorlatok terjesztésével, az uniós költségvetésből történő beruházások lehető legjobb irányba terelésével, valamint annak elősegítésével, hogy a fiatalok maradéktalanul kiaknázhassák az európai egységes piac előnyeit. Az Európai Bizottság felkéri az európai intézményeket, a tagállamokat, a szociális partnereket és a civil társadalmat, hogy működjenek együtt az e jelentésben szereplő intézkedések végrehajtása érdekében, és a júniusi Európai Tanácson tanúsítsanak erős politikai elkötelezettséget e lépések iránt.
3
1. Az ifjúsági garancia megvalósítása A 2012 decemberében benyújtott ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomag részeként a Bizottság felszólította a tagállamokat annak biztosítására, hogy valamennyi európai fiatal a tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlaton vehessen részt. Ez az ifjúsági garancia. A Bizottság javaslatát a Tanács 2013 áprilisában elfogadta. A prioritást immár a végrehajtás jelenti. Ezt a Bizottság 2013. évi országspecifikus ajánlásai is tükrözik. A Bizottság 19 tagállam esetében látta indokoltnak bizonyos sürgős lépések mielőbbi megtételét az ifjúsági munkanélküliség leküzdése érdekében, többek között az aktív munkaerő-piaci intézkedések, az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítése, valamint a képzési és tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek támogatása révén. E lépések elősegítik az ifjúsági garancia megvalósulását (lásd a vonatkozó ajánlások összefoglalóját tartalmazó I. mellékletet). Az ifjúsági garancia bevezetése tartós nemzeti szintű beruházásokat tesz szükségessé. Mindazonáltal az eddigi tapasztalatok azt mutatják – például Ausztria és Finnország esetében –, hogy ezek a beruházások megtérülnek, és a tétlenség gazdasági és szociális költségei jóval meghaladják a bevezetéssel járó kiadásokat. Időbe telik majd, amíg az ifjúsági garancia teljes egészében működőképes lesz, ezért lényeges, hogy a folyamat elindítását ne halogassuk: minden egyes ország számára világos végrehajtási tervet kell kidolgoznunk, amely elmagyarázza az ifjúsági garancia életbe léptetésének folyamatát, a különböző nemzeti sajátosságokból adódó kihívások hordereje és jellege közötti eltérések megfelelő figyelembevételével. A Bizottság ezért a következőket kéri: A Tanács fogadja el az ifjúsági garanciára és általánosabb értelemben az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó javasolt országspecifikus ajánlásokat, a tagállamok pedig mielőbb hajtsák végre azokat. A 25 %-os ifjúsági munkanélküliségi rátát meghaladó régiókkal rendelkező tagállamok 2013 októberéig nyújtsák be az ifjúsági garancia végrehajtási tervét. E tervekben az érintett tagállamoknak fel kell vázolniuk, hogy miként valósul meg az ifjúsági garancia nemzeti szintű bevezetése, pontosítva a hatóságok és más szervezetek különböző szerepét, ezek tevékenységének finanszírozási módját, a bevezetés folyamatának nyomon követését és a végrehajtás menetrendjét. A Bizottság a többi tagállamot arra biztatja, hogy 2014 tavaszáig nyújtsanak be hasonló terveket.
2. Az Európai Szociális Alap a fiatalok szolgálatában Az uniós strukturális alapok már hosszú évtizedek óta bizonyítják, hogy az európai munkahelyteremtés és társadalmi kohézió hatékony mozgatórugói. Az Európai Szociális 4
Alap (a továbbiakban: ESZA) csaknem 80 milliárd EUR-t tesz ki a 2007–2013 időszakban. Ez Európa-szerte széles körűen támogatta a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését és a humántőke fejlesztését célzó tevékenységeket. A 2007–2013 közötti időszakban az erre a célra fordított teljes támogatási összeg közel 80 milliárd EUR-t tett ki. Az előttünk álló 2014–2020 közötti időszakra előretekintve, az európai strukturális és beruházási alapok (a továbbiakban: esb-alapok) döntő szerepet játszanak majd a fiatalok támogatásában és az ifjúsági garancia bevezetésében. Annak érdekében, hogy az ESZA-t és az esb-alapokat 2014 januárjában azonnal mozgósíthassuk majd, sürgősen megállapodásra kell jutunk a következő többéves pénzügyi keretről és annak végrehajtási programjairól. E megállapodásnak tükröznie kell, hogy az EU kiemelt területként kezeli az ifjúsági munkanélküliség leküzdésének és megelőzésének kérdését: amennyiben az esb-alapok kohéziós politika céljára rendelkezésre álló forrásainak legalább 25 %-át az ESZA-ra fordítják, az biztosítja majd, hogy továbbra is minimálisan 80 milliárd EUR álljon rendelkezésre az európai humántőkébe való beruházás céljaira. Ezzel párhuzamosan a tagállamok intenzíven együttműködnek a Bizottsággal az e pénzügyi keretösszeg felhasználásának irányítására szolgáló operatív programok új generációjának kidolgozásán. Ez nagyszerű lehetőség a növekedést és munkahelyteremtést célzó – az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott – legsürgetőbb reformprioritásokra és különösen az ifjúsági garancia bevezetésére irányuló új programok elindításához. A Bizottság ezért a következőket kéri: Az Európai Parlament és a Tanács mielőbb állapodjék meg a többéves pénzügyi keretről és az esb-alapokra vonatkozó új szabályokról, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy az esb-alapok kohéziós politika céljára rendelkezésre álló forrásainak legalább 25 %-át (legalább 80 milliárd EUR-t) az Európai Szociális Alap javára fordítják. A rendkívül magas ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamok különítsék el a rendelkezésükre álló források egy meghatározott hányadát az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni küzdelemmel összefüggő prioritások céljára. A tagállamok gyorsítsák fel a Bizottsággal folytatott, az esb-alapokkal kapcsolatos partnerségi megállapodásokra és operatív programokra irányuló munkát, és továbbra is szenteljenek kiemelt figyelmet az ifjúsági munkanélküliség, a humán tőkébe való beruházás, valamint az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci realitásokhoz való hozzáigazítása kérdéseinek.
3. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elindítása Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatást még inkább az ifjúsági munkanélküliséggel és az inaktivitással leginkább küzdő régiókra és egyénekre lehessen összpontosítani, az Európai Tanács idén februárban megállapodott a kifejezetten ezt a célt szolgáló ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés létrehozásáról, amely számára az uniós költségvetésből 5
mintegy 6 milliárd EUR-t irányoztak elő. Ez a kezdeményezés a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–24 év közötti (a továbbiakban: NEET-) fiatalokat célozza meg, kiegészítve az ifjúsági garancia bevezetéséhez az ESZA által nyújtott támogatást. A Bizottság gyorsított ütemben dolgozta ki a szükséges jogi javaslatokat, majd 2013 márciusában az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette azokat1. Jelenleg az Európai Parlament és a Tanács legsürgősebb teendője e javaslatok elfogadása, majd a finanszírozás lehető leggyorsabb rendelkezésre bocsátása.
3.1. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célirányussá tétele és előrehozatala A Bizottság javasolta, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén nyújtott támogatásokat összpontosítsák a 25 %-ot meghaladó ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező régiókra és e régiókon belül a 15–24 év közötti fiatalokra (NEET-fiatalokra). E kritériumok fenntartása mindenképpen elengedhetetlen: a küszöb bármilyen csökkentése a finanszírozási összeg túlzott elaprózódásához vezetne, ami hátrányosan érintené a leginkább rászoruló régiókat 2 . Ugyancsak létfontosságú, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést mindenekelőtt az ifjúsági garancia bevezetésének támogatására használják. Más célcsoportokat az esb-alapok egyéb finanszírozási forrásaiból – és különösen az ESZAból – támogatnak majd. Annak érdekében, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből származó pénzösszegek már közvetlenül a jogi keret elfogadása után felhasználhatóak legyenek, a Bizottság javasolja a következő többéves pénzügyi keret oly módon történő kiigazítását, hogy a 6 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalás már a következő többéves pénzügyi keret első két évében teljes egészében rendelkezésre álljon. Ennek eléréséhez a többi program végrehajtási profiljának megváltoztatása szükséges, a teljes éves kötelezettségvállalási szintek változatlanul hagyása mellett. A tagállamoknak haladéktalanul lendületbe kell hozniuk azokat az operatív programjaikat és tervezett projektjeiket, amelyek célja, hogy hozzásegítsék a fiatalokat a színvonalas állásokhoz, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzési vagy oktatási lehetőségekhez. A végrehajtást haladéktalanul el kezd kezdeni, akár még a partnerségi megállapodások létrejötte és a jogi keret hatálybalépése előtt. Minden attól függ, milyen gyorsan készülnek el a tagállamok a programjaikkal: a Bizottságon nem múlik azok gyorsan feldolgozása.
1
COM(2013) 144 final Amennyiben a küszöböt a 20 %-ot meghaladó munkanélküliségi rátával rendelkezõ régióra csökkentenék, és a támogatást kiterjesztenék a 25–29 év közötti korcsoportra, az egy NEET-fiatalra esõ támogatási összeg csaknem megfelezõdne – 1360 EUR-ról 560 EUR-ra csökkenne –, ami rendkívül károsan befolyásolná az intézkedések hatékonyságát. 2
6
A Bizottság ezért a következőket kéri: Az Európai Parlament és a Tanács jusson megállapodásra arról, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében nyújtandó támogatást a 25 %-ot meghaladó munkanélküliségi rátával rendelkező régiókra és a 15–24 év közötti (NEET-) fiatalokra lehessen irányítani, különösen az ifjúsági garancia támogatását célzó fellépésekre összpontosítva. Az Európai Parlament és a Tanács a következő többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalási profiljának kiigazítása által hagyja jóvá az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés céljára előirányzott 6 milliárd EUR teljes összegének 2014-ben és 2015-ben történő rendelkezésre bocsátását, az esb-alapokra vonatkozó szabályokat pedig módosítsa annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében felmerült költségek már az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés operatív programjainak benyújtásától kezdve és akár még a partnerségi megállapodások létrejötte és a jogi keret hatálybalépése előtt támogathatóak legyenek. A tagállamok gyorsítsák fel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel kapcsolatos konkrét operatív programjaik kidolgozását, és 2013 folyamán nyújtsák be e programjaikat azonnali végrehajtás céljából.
3.2. Az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok újraindítása 2012-ben a Bizottság és a rendkívül magas ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamok közös munkacsoportokat állítottak fel az ifjúsági munkanélküliség kezelésére. E munkacsoportok tevékenysége annak elősegítésére irányul, hogy az uniós strukturális alapokat a fiatalok számára a lehető legelőnyösebb módon használják fel. A munkacsoportok fennállása óta már mintegy 16 milliárd euró összegű uniós forrást különítettek el soron kívüli kiosztás vagy átcsoportosítás céljára. Ez több mint egymillió fiatalnak nyújthat segítséget, és az intézkedések eredménye már a gyakorlatban is érezhető (lásd alább, valamint a II. mellékletben). Néhány példa az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok tevékenységének eredményeire
Portugáliában az „Impulso Jovem” kezdeményezés nyomán sor került az uniós strukturális alapok átfogó újraprogramozására, melynek előnyeiből 2015 végéig mintegy 90 000 fiatal és 4 500 kkv részesülhet majd. Például 143 millió EUR összegű uniós forrást csoportosítottak át bizonyos pénzügyi intézkedések céljára; ide tartozik többek között a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokon belüli szakmai gyakorlat, valamint a 18–30 év közötti fiatalok munkaszerződésének támogatása a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékok visszatérítése révén.
Spanyolországban több mint 286 millió EUR összegű ESZA-forrást csoportosítottak át a fiatalok támogatására irányuló tevékenységekre. Az eddig végrehajtott intézkedések közé tartoznak a műhelyiskolák és a foglalkoztatási műhelyek, amelyeken mintegy 9 500 fiatal vett részt. A fiatalokat alkalmazó vállalkozások által fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentése formájában nyújtott támogatást 142 000 fiatal munkavállaló esetében alkalmazták. Az új ifjúsági vállalkozási és foglalkoztatási stratégia 100 további intézkedést határoz meg az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítására. E fellépések céljára – melyek közül néhány az ESZA társfinanszírozásában valósul meg – 3,485 milliárd EUR-t különítettek el. Az ERFA számos konkrét intézkedéshez nyújtott támogatást a legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező régiókban.
7
Olaszországban a kohéziós cselekvési terv részeként 1,4 milliárd EUR-t irányoztak elő a fiatalok támogatását célzó intézkedésekre. Ezek közé tartoznak a következők: mintegy 452 millió összegű ifjúsági foglalkoztatási terv Szicíliában, oktatási tevékenységek a déli régiókban 65 300 diák részvételével, valamint 13 000 új mobilitási lehetőség. A második szakaszban további 620 millió EUR-t fordítanak majd a fiatalok és ezen belül a NEET-fiatalok támogatását célzó intézkedésekre, ideértve a gyermekgondozást, a vállalkozástámogatást és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelmet. Az ESZA társfinanszírozást nyújt továbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatásához (100 millió EUR) és útmutatóval segíti az iskolai tanulók és fiatal diplomások pályaválasztását és elhelyezkedését (36 millió EUR).
E kedvező tapasztalatokra építve a Bizottság készen áll a munkacsoportok újraindítására és kiterjesztésére, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében pénzügyi támogatásra jogosult tagállamokkal való együttműködés céljából. A szóban forgó tagállamok kezdeményezésére munkacsoportokat állítanak fel, amelyek feladata lesz az operatív programok kidolgozásával kapcsolatos munka támogatása és felgyorsítása, valamint az azzal kapcsolatos tanácsadás, hogy minként használhatók fel a leghatékonyabban az ifjúsági garancia bevezetéséhez az ESZA-ból és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből származó uniós források. A Bizottság ezért a következőket kéri: Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre jogosult tagállamok – a saját kérésükre – működjenek együtt a bizottsági szakértőkkel a kifejezetten erre a célra létrehozott, ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok keretében, az ifjúsági garancia végrehajtásának elősegítése, valamint az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés e célból történő mobilizálása céljából. E folyamat támogatására és a tagállam kérésére a Bizottság gondoskodik a technikai segítségnyújtás összehangolásáról, például tagállamokkal létrehozott ikerintézményi együttműködés keretében.
4. A mobilitás fokozása az EURES és az ESZA révén Az egységes piac munkahelyek, tanulószerződéses gyakorlati képzések és képzési lehetőségek tárházát kínálja az európai fiatalok számára. A tények egyértelműen arra utalnak, hogy a fiatalok igyekeznek megragadni ezeket a lehetőségeket. Ám a más tagállamokban kínálkozó lehetőségek felismerése és idejében történő kiaknázása meglehetősen nehéz vállalkozásnak tűnhet. A Bizottság ezért már hosszú ideje komoly erőfeszítéseket tesz a mobilitás megkönnyítése érdekében, ami egyaránt szolgálja az egyének, a munkáltatók és a tágabb értelemben vett európai gazdaság érdekeit. Az EURES portál több mint 1,4 millió álláshelyhez és közel 31 000 regisztrált munkáltatóhoz biztosít hozzáférést. Az EURES hálózat azonban még nem használja ki a benne rejlő összes lehetőséget. A Bizottság nagyszabású reformot indított el annak érdekében, hogy az EURES rendszert jobban hozzáigazítsa a munkaerő-piaci realitásokhoz és nagyobb hangsúlyt fektessen a fiatalok mobilitására, álláshelyek és a munka és a tanulás kombinálását lehetővé tevő egyéb lehetőségek – például tanulószerződéses gyakorlati képzések – kínálása révén. Az EURES portál ugyanakkor új arculatot is kap, aminek köszönhetően felhasználóbarátabbá válik, ez év végéig pedig előterjesztik a nemzeti EURES portálok 8
megvalósítási intézkedéseire vonatkozó, közösen elfogadott uniós iránymutatást, az EURES Chartát. A Bizottság emellett jelenleg végzi annak az új jogszabálynak a kidolgozását, amelyek köszönhetően mind a munkáltatók, mind a munkavállalók hatékonyabban vehetik majd igénybe az EURES szolgáltatásait. A cél az álláshelykínálat növelése és a betöltendő álláshelyek jobb összehangolása a jelentkezők igényeivel, az EURES tagállami foglalkoztatási szolgálatokon belüli integrációjának elmélyítése mellett. Egy fiatal számára a külföldi munka- vagy tanulási lehetőségek megismerése csak az érem egyik oldala; e lehetőségek kiaknázása a másik. A Bizottság jelenleg végzi annak az új rendszernek a kipróbálását, amely segítséget nyújt a fiataloknak abban, hogy megragadják az EURES által kínált munkalehetőségeket, a kkv-k számára pedig lehetővé teszi az egész Európából történő munkaerő-felvételt. „Az első EURES-állásod” kísérleti program segíti a fiatalok más tagállamokban történő munkavállalását azáltal, hogy anyagi támogatást nyújt a nyelvtanfolyamokhoz és egyéb szükséges képzésekhez, az utazási költségekhez és az integrációs programokhoz, amennyiben a fiatal kkv-nál kap állást. „Az első EURES-állásod” kísérleti program segítségével hozzávetőlegesen 5 000 munkakereső juthat álláshoz a részt vevő hat tagállamban; a program 2013-ban esedékes kiterjesztését követően a tevékenységi köre magában foglalja majd a tanulószerződéses gyakorlati képzéseken és szakmai gyakorlatokon való részvételt is. A kezdeti tapasztalatok rendkívül biztatóak, és néhány tagállam – például Németország – a saját mobilitási programját is e modell alapján építette fel. A következő többéves pénzügyi keret szerint a szociális változás és innováció európai programja évente kb. 5 millió EUR további közvetlen finanszírozást nyújt majd az ilyen típusú célzott programok számára. Mindazonáltal a kihívás nagyságára tekintettel a tagállamok – az állami foglalkoztatási szolgálataik révén – és a munkáltatók feladata lesz, hogy növeljék az Unión belüli mobilitás keretében történő foglalkoztatás céljára szolgáló pénzügyi támogatást, „az első EURES-állásod” kísérleti program tapasztalataiból merítve. Az ESZA készen áll a segítségnyújtásra: 2014-től pénzügyi támogatást biztosít majd a nyelvi és pályaorientációs képzések, az utazási költségek és a fogadó országba történő beilleszkedés céljára. A Bizottság ezért a következőket kéri: A tagállamok az ESZA-ban rejlő finanszírozási lehetőségeket és a nemzeti finanszírozási forrásokat fordítsák az EU-n belüli foglalkozási mobilitás előmozdítására – ideértve az EURES használatát is –, valamint erősítsék meg az állami foglalkoztatási szolgálataik kapacitását e téren. Az Európai Parlament és a Tanács sürgősen vegye fontolóra az EURES erősítésére irányuló, a közeljövőben – 2013 végéig – beterjesztésre kerülő bizottsági jogszabályjavaslatot.
9
5. Az oktatásból a munka világába való áttérés megkönnyítése A fiatalok munkaerőpiacra való belépésének elősegítése az iskolai vagy felsőoktatási tanulmányaik elvégzése után az ifjúsági garancia nyújtásának elengedhetetlen részét képezi. Az idei országspecifikus ajánlásokban a Bizottság 16 tagállamnak javasolta, hogy egyfelől összpontosítsanak a szakoktatási és a szakképzési programjaik reformjára, és ezzel összefüggésben javítsák munkaerő-piaci relevanciájukat oly módon, hogy annak szerves részét képezze a munkahelyi tanulás, másfelől pedig gyorsítsák fel a tanulószerződéses gyakorlati képzések reformját. Az uniós költségvetés támogatást nyújthat ehhez a folyamathoz: a tagállamok igénybe vehetik az ESZA, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az „Erasmus+” program segítségét az oktatási és képzési rendszereik minőségének és hatékonyságának javításához. Az oktatásból a munka világába való áttérés központi helyet foglal el az ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomagon belül, amely az áttérés megkönnyítése érdekében két célzott kezdeményezést indított el: a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségét, valamint a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerét.
5.1. A tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségének létrehozása A tapasztalatok azt mutatják, hogy az erős, vonzó szakoktatási és a szakképzési rendszerekkel rendelkező országok – és különösen azok, amelyek jól bejáratott tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerrel rendelkeznek és biztosítják a munkaalapú tanulás lehetőségét – jobb eredményeket érnek el az oktatásból a munka világába való áttérés megkönnyítése és az ifjúsági munkanélküliségi ráta alacsonyan tartása terén. A tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának és színvonalának javítása ezért az ifjúsági foglalkoztatási stratégia fontos részét képezi. Amint azt a Bizottság az ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomagban is bejelentette, azzal a céllal hozza létre a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségét, hogy ezáltal javuljon a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálata és színvonala, az elvi megközelítés pedig mozduljon el a munkaalapú tanulás irányába. A szövetségen belül a tagállamok, a szociális partnerek, a vállalkozások, a Bizottság és más érintett szereplők egymással együttműködve dolgoznak majd a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakoktatási és a szakképzési programok keretében történő munkaalapú tanulás kiváló lehetőségeinek megvalósításán, valamint a duális képzésre irányuló nemzeti partnerségek előmozdításán. A szövetség 2013. július 2-i elindítása ösztönzőleg hat majd a magánszektorra, és új lendületet ad a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel és a munkaalapú tanulással kapcsolatos keresletnek és kínálatnak. A vállalkozások rengeteget nyerhetnek abból, ha hozzáférhetnek a tanulószerződéses gyakorlati képzések iránti potenciális pályázók széles adatbázisához, és az is tiszta nyereség számukra, ha a mai beruházásaikért cserébe a jövőben magasan képzett munkaerő áll majd rendelkezésükre. 10
A Bizottság ezért a következőket kéri: A tagállamok hajtsák végre a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a szakoktatási és a szakképzési programokra vonatkozóan javasolt országspecifikus ajánlásokat. A tagállamok foglalják bele az ifjúsági garanciával kapcsolatos végrehajtási terveikbe a tanulószerződéses gyakorlati képzés reformját és mozgósítsanak uniós forrásokat e célkitűzés támogatására; továbbá a duális képzés fejlesztése érdekében hozzanak létre erős nemzeti szintű partnerségeket, amelyek összefogják az oktatásért és a foglalkoztatásért felelős hatóságokat, a szociális partnereket, a kamarákat, a szakoktatási és a szakképzési programok szolgáltatóit, az ifjúsági és diákszervezeteket, a foglalkoztatási szolgálatokat és az uniós források kezelését végző ügynökségeket. A magánszektor nyújtson teljes körű támogatást a szövetségnek és vállaljon kötelezettséget a színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának bővítésére, a közelmúltbeli iparág-központú kezdeményezésekre építve.
5.2. Színvonalas szakmai gyakorlatok biztosítása A szakmai gyakorlatok úgyszintén fontos szerepet töltenek be az oktatásból a munka világába való áttérés zökkenőmentessé tételét illetően, különösen a válság idején. A színvonalas szakmai gyakorlatok előmozdítják a fiatalok foglalkoztathatóságát, és fontos lépcsőfokot jelentenek a rendes munkaviszony felé vezető úton. Ám jóllehet a szakmai gyakorlatok fontossága széles körben elismert, a kínált szakmai gyakorlatok színvonala és hozzáadott értéke komoly aggodalomra ad okot. Ezek az aggályok a nem kielégítő tanulási tartalomra, a nem megfelelő munkakörülményekre és a valójában a rendes munkaviszony helyettesítése céljából igénybe vett ismétlődő szakmai gyakorlatokra vezethetők vissza. E problémák kezelése céljából a Bizottság az ifjúságfoglalkoztatási intézkedéscsomag részeként bejelentette a szakmai gyakorlatok uniós minőségi keretrendszerére irányuló új uniós kezdeményezés elindítását. A Bizottság konzultált a szociális partnerekkel, és most a keretrendszer kidolgozásának felgyorsítására törekszik annak érdekében, hogy 2013 végére benyújthassa a javaslatát. A Bizottság ezért a következőket kéri: A Tanács gyorsan végezze el a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére vonatkozó, a közeljövőben benyújtandó bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát, hogy ily módon az új keretrendszer 2014 elején bevezetésre kerülhessen.
11
5.3. „Erasmus+”: a határokon átnyúló oktatási és képzési lehetőségek megnyitása A célzott uniós programok szintén nagyban hozzájárulhatnak a szakoktatás és a szakképzés fejlődéséhez, és elősegíthetik, hogy a fiatalok maradéktalanul kiaknázhassák az egységes piac előnyeit. A fokozott hallgatói mobilitás hozzájárul a foglalkozási mobilitás javulásához és az integráltabb munkaerőpiac megvalósításához. Például az egész életen át tartó tanulás programja – és különösen a szakoktatásra és a szakképzésre irányuló Leonardo Da Vinci alprogram – eddig 500 000 szakoktatásban és szakképzésben részt vevő tanuló és 225 000 felsőoktatási intézményben tanuló diák számára biztosított lehetőséget arra, hogy valamely más tagállamban munkaalapú tanulási programban vegyen részt, és ezáltal felvértezze magát a munkáltatók által keresett szakmai vonatkozású és horizontális készségekkel. Néhány példa arra, hogy a a szakoktatási és szakképzési mobilitás javítását célzó európai programok hogyan segítik a fiatalokat
A romániai Lili 2012-ben részt vett a Leonardo da Vinci program „Korszerű egészségügyi rendszerek alkalmazása” elnevezésű mobilitási projektjében. A bécsi (Ausztria) Barmherzige Bruder kórházban eltöltött négyhetes tartózkodása alatt egy tanfolyam keretében ápolói ismereteket sajátított el. Ennek során lehetősége nyílt arra, hogy új ápolási technikákkal és korszerű kutatási módszerekkel ismerkedjen meg, illetve fejlessze német nyelvtudását. E tapasztalatnak és a tanfolyam végén megszerzett Europass mobilitási igazolványnak köszönhetően sikerült külföldön új munkahelyet találnia.
A lengyel Joanna 2008-ban a Leonardo da Vinci program keretében egy hónapos szakképzésen vett részt Németországban az Appels Wilde Samen nevű helyi vetőmag-vállalkozásnál. A szakképzés során a különféle növényfajok termesztésével kapcsolatos új ismeretekre tett szert, illetve megtanult alkalmazkodni az eltérő nyelvi és kulturális munkakörnyezethez. E tapasztalatok birtokában Lengyelországban saját gazdaságot hozott létre, és a munkája során szoros kapcsolatokat tart fenn az egykori német fogadó vállalkozással.
A német Matthias először a müncheni nemzetközi repülőtéren vett részt szakmai gyakorlaton, amelynek során mechatronikai szakismeretekre tett szert, ezt követően három hetet töltött a bécsi repülőtéren a Leonardo da Vinci program keretében, hogy ezáltal külföldi munkatapasztalatot szerezzen. A külföldi munkavállalásnak köszönhetően betekintést nyert a munkahelyi gyakorlatok és kultúrák közötti különbségekbe, és ezáltal új megvilágításban tudta szemlélni a saját otthoni munkahelyének munkafolyamatait.
A következő többéves pénzügyi keret szerint a Bizottság által javasolt „Erasmus+” program részeként jelentősen fokozzák a mobilitás támogatását, és ezáltal összesen közel 5 millió fiatal részesülhet támogatásban, ebből több mint 700 000 a szakoktatás és szakképzés keretében. A munkáltatók és oktatási szolgáltatók közötti együttműködést stratégiai partnerségek, valamint a magasabb színvonalú oktatási programokat és a határokon átnyúló mobilitást támogató ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek létrehozásával mélyítik el. Az együttműködés hatása fokozható a tagállami és uniós források e célokra fordítása révén – különös tekintettel az ESZA-ra –, hogy ezáltal még több fiatal juthasson tanulási és munkalehetőséghez. Nem kétséges, hogy nagy a kereslet a határokon átnyúló mobilitás iránt, ezért a jövőben jelentős mértékben növekedhet a külföldi szakmai gyakorlati lehetőségek száma. E növekedési potenciál kiaknázása érdekében a Bizottság fel fogja gyorsítani az „Erasmus+” program erre vonatkozó részének végrehajtását, a tagállamoknak pedig a saját ESZA-előirányzatukból kell áldozniuk e célra.
12
A Bizottság ezért a következőket kéri: Az Európai Parlament és a Tanács állapodjon meg mielőbb az új „Erasmus+” programról. A Bizottság a program 2014. évi elindításával egyidejűleg fel fogja gyorsítani az abban foglalt szakoktatási és szakképzési elem végrehajtását. A tagállamok fordítsák ESZA-forrásaikat a szakoktatási és szakképzési mobilitás fejlesztésére és támogatására annak érdekében, hogy a fiatalok elsajátítsák a szükséges készségeket, és megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.
5.4. Beruházás a készségekbe és a strukturális munkaerőhiány orvoslása Európa versenyképessége, innovációs kapacitása és termelékenysége nagy mértékben függ attól, hogy mennyire állnak rendelkezésre magasan képzett és hozzáértő munkavállalók. Régóta megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre magasabbak a képességekre vonatkozó követelmények, ami azt jelenti, hogy a gazdasági szempontból fontos készségeket nélkülöző fiatalok egyre nehezebben tudnak munkát találni. Az ifjúsági munkanélküliség orvoslása érdekében tehát mindenekelőtt a készségek hiányát és a strukturális munkaerőhiányt kell orvosolni. A készségelsajátítás folyamata már az iskolában elkezdődik, majd tovább folytatódik a felsőoktatásban és a munkaalapú tanulás során. Ma még azonban sok oktatási rendszer teljesítménye nem megfelelő: elfogadhatatlanul magas a lemorzsolódók aránya, és a fiatalok nem szerzik meg feltétlenül az alapvető készségeket. Ezért sürgősen át kell alakítani az oktatási rendszereket oly módon, hogy azok jobban reagáljanak a jelenlegi és a jövőbeni készségigényekre, és elkerülhető legyen a strukturális munkaerőhiány, illetve a készséghiány. Az elismerten nagy munkahely-teremtési potenciállal rendelkező ágazatokban különösen fontos a strukturális munkaerőhiány orvoslása: ilyen az IKT, az egészségügy és a zöld gazdaság. A Bizottság 2013 márciusában EU-szintű partnerséget indított számos érdekelt részvételével – a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót – annak érdekében, hogy pótolja az IKT-készségek hiányát az EU-ban, és betöltse a több százezerre tehető, az ilyen készségeket igénylő üres álláshelyet. Az uniós egészségügyi munkaerőre irányuló cselekvési terv részeként a Bizottság 2013 áprilisában közös fellépést indított az egészségügyi munkaerő előrejelzésének és tervezhetőségének javítása céljából, amelynek keretében a tagállamoknak és az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a bevált gyakorlatok megosztására. A Bizottság ezenfelül országokon átnyúló feltérképező tanulmányt készít az innovatív munkaerő-felvételi stratégiákról, köztük a közösségi média alkalmazásáról a fiatalok egészségügyi pályák felé terelése érdekében. A Bizottság a „zöld gazdaságban” és az egészségügyben rejlő munkahelyteremtési potenciál kiaknázására úgyszintén hasonló koalíciókat vagy átfogóbb cselekvési terveket fog indítani. A munkakereső és saját vállalkozást indító fiatalok számára éppolyan kulcsfontosságúak a vállalkozói készségek. Az oktatás és a való világ között kapcsolatot teremtenek azok a 13
gyakorlati vállalkozói tapasztalatok, amelyekre a fiatalok szert tehetnek, és amelyekkel kreatív elképzeléseiket kézzelfogható vállalkozásra válthatják. Az oktatási rendszer átalakításának támogatása érdekében a Bizottság részletesebb szakpolitikai iránymutatást fog nyújtani a vállalkozói készségeknek az oktatásban való megjelenéséről. A vállalkozói készségek oktatását és elsajátítását – az iskolák, a szakoktató és szakképző intézmények, valamint az egyetemek szintjén – ösztönözni fogja továbbá a vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó útmutató kerettel kapcsolatos, az OECD-vel való együttműködés is. Annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben találjanak külföldön munkát, a Bizottság a tagállamokkal és az érdekeltekkel szoros együttmûködésben törekszik a készségek és képesítések európai térségének létrehozására. Ez biztosítani fogja, hogy a készségeket és a képesítéseket valamely másik tagállamban könnyen elismerjék, és ezzel elõsegíti a munkavállalói mobilitást. A Bizottság ezért a következőket kéri: A tagállamok korszerűsítsék és tökéletesítsék oktatási rendszerüket: pótolják a hiányzó alapvető készségeket, fokozzák a lemorzsolódás csökkentésére irányuló erőfeszítéseiket, javítsák a transzverzális (digitális, vállalkozói és nyelvi) készségek biztosítását, és bővítsék az IKT-alapú tanulás alkalmazását. Minden érdekelt fokozza a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció támogatását annak érdekében, hogy 2015-ig sikerüljön pótolni a számítások szerint 900 000 hiányzó IKT-szakembert Európában.
6. Az európai munkaerőpiac hosszabb távú kiépítése A fenti intézkedések többsége a végrehajtás megkezdése után azonnali érezteti majd a hatását. Középtávon azonban sokkal több a tennivaló a gazdaság reformja terén annak érdekében, hogy olyan valódi európai munkaerőpiacot építsünk ki, ahol minden polgár – legyen az fiatal vagy idős – szabadon mozoghat munkavállalás, tanulás vagy képzés céljából. Ez dinamikusabbá és rugalmasabbá teszi az európai gazdaságot, miközben biztosítja a szükséges védelmet mindazoknak, akik a külföldi lakóhelyválasztáshoz, munkavállaláshoz és tanuláshoz való jogukkal élnek. Már eddig is sok olyan javaslat került előterjesztésre, amely hozzájárul az egységes piac hatékonyabb működéséhez, beleértve a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv és a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról szóló irányelv javasolt módosításait, valamint az utazó munkavállalók jogérvényesítéséről szóló irányelvet. Sürgősen tökéletesíteni kell a jelenleg hatályos uniós jogszabályok végrehajtását is, különösen a munkahelyek és munkakörülmények tekintetében. Emellett a Bizottság polgárbarátabb szabályok kidolgozásán dolgozik az álláskeresési járadékot illető szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatban, és jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy az álláskeresési járulékot a 14
jelenlegi három hónapnál hosszabb ideig is folyósítani lehessen a más tagállamokban munkát keresők részére. A Bizottság nemrégiben javaslatot terjesztett elő az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti együttműködés korszerűsítésére és megerősítésére, ami szintén hozzá fog járulni a munkaerőpiacok operatív működésének javításához és a munkaerő-piaci programok végrehajtásához, azaz segít a fiatalok munkaerő-piaci megjelenésében. A Bizottság javasolni fogja az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatának létrehozását annak érdekében, hogy összehasonlító teljesítményértékelési rendszer indulhasson el. Az ebből fakadó kölcsönös tanulási tevékenységek hozzájárulnak majd az európai munkaerőpiac kiépítéséhez, és végső soron jobb és hatékonyabb foglalkoztatási szolgálatokat biztosítanak a munkakeresőknek. A Bizottság ezért a következőket kéri: Az Európai Parlament és a Tanács gyorsítsa fel azon javaslatok elfogadását, amelyek célja a minden fiatal számára elérhető, valódi európai munkaerőpiac előmozdítása és továbbfejlesztése.
7. Munkahelyteremtés: segítség a fiatalokat alkalmazó vállalkozásoknak Az ifjúsági munkanélküliség csak akkor csökkenhet tartósan, ha a gazdaság több munkahelyet hoz létre. Ezért a növekedés és a munkahelyteremtés ismételt beindítására irányuló, már megkezdett európai erőfeszítések mind hozzá fognak járulni az ifjúsági munkanélküliség problémájának orvoslásához. Ehhez az utat európai szinten az éves növekedési jelentésben, nemzeti szinten pedig az országspecifikus ajánlásokban kiemelt prioritások jelölik ki. Ezzel kapcsolatban különös hangsúlyt kell fektetnünk azoknak az ösztönzőknek a létrehozására, amelyek a vállalkozásokat – és különösen a kkv-ket – a fiatalok alkalmazására és megtartására buzdítják. A fiatalokat aránytalanul nagy mértékben sújtja a munkanélküliség. Ez a probléma a munkaerőpiacok működésének átfogóbb és mélyebben gyökerező problémáiból fakad. A fiatalok ráadásul sok országban igen nagy arányban csak ideiglenes szerződéssel rendelkeznek. Az ideiglenes és az állandó szerződésekre irányadó foglalkoztatásvédelmi jogszabályok közötti különbségek csökkentése megkönnyíti az újonnan érkezők – köztük a fiatalok – továbblépését a rövid időtartamú első állásokból a jó karrierlehetőséget kínáló, állandóbb állásokba. Emellett – megfelelő körülmények között – nagyban javíthat a helyzeten, ha célirányosan támogatjuk és csökkentjük a fiatalok első állásban való foglalkoztatásának költségeit, például az alacsonyan képzettek után fizetendő társadalombiztosítási járulékok mérséklésével. A kkv-k – és különösen a mikrovállalkozások – az ifjúsági munkahelyteremtés különösen fontos motorjai, és minden erőfeszítést meg kell tennünk azért, hogy hozzáférhessenek a fellendülésükhöz szükséges forrásokhoz. E tekintetben az uniós eszközök – és különösen az Európai Beruházási Bank – kulcsszerepet játszanak úgy a kkv-k közvetlen támogatását, mint a 15
pénzügyi eszközök széles körének társfinanszírozását illetően. Az Európai Beruházási Bank (EBB) kiemelt szerepet tölt be továbbá a kkv-k finanszírozáshoz jutása tekintetében is. A közelmúltbeli 10 milliárd eurós tőkeemelésnek köszönhetően várhatóan évi 12,5 milliárd EUR-t lehet majd mozgósítani a kkv-k javára szolgáló közvetlen pénzügyi támogatás céljára 2013–2015 között, és összesen mintegy 37,5 milliárd EUR hitelkihelyezésre nyílik lehetőség a kkv-k számára, ha figyelembe vesszük a kkv-kat közvetetten támogató más hitelezési típusokat és társfinanszírozási lehetőségeket is. A Bizottság emellett az EBB-vel közösen folytatja a kkv-k számára történő hitelnyújtás támogatására szolgáló közös eszközök kidolgozását.. A Bizottság ezért a következőket kéri: A tagállamok hajtsák végre a nekik címzett országspecifikus ajánlásokat: korlátozzák a munkabérek adóterheit, csökkentsék a különböző típusú munkaszerződésekre vonatkozó foglalkoztatásvédelem közötti különbségeket, és vizsgálják meg a fiatalok alkalmazásának ösztönzésére irányuló célirányos intézkedések lehetőségét. Az EBB fokozza a 25 éven aluliak számára munkahelyet és tanulószerződéses gyakorlati képzést kínáló kkv-k támogatását, és gyorsítsa fel a Bizottsággal folytatott munkát a kkv-kat támogató új mechanizmusok végrehajtásában. ***
16
1. melléklet: Az ifjúsági foglalkoztatással kapcsolatos országspecifikus ajánlások BE
A foglalkozatási ösztönzők, az aktivizálási politikák, a munkaerő iránti kereslet és kínálat megfeleltetése, az oktatás, az egész életen át tartó tanulás és az idősebbeket és a fiatalokat célzó szakképzési politikák közötti koherencia egyszerűsítése és erősítése.
BG
Az ifjúságfoglalkoztatási kezdeményezés nemzeti szintű bevezetésének felgyorsítása, például az ifjúsági garancia révén. Az iskolai oktatásról szóló törvény elfogadása és a felsőoktatás reformjának folytatása, többek között a felsőoktatás által kínált végzettségeknek a munkaerőpiaci igényekhez való hozzáigazításán, illetve az oktatás, a kutatás és az üzleti szféra közötti együttműködés megerősítésén keresztül.
DK
A szakképzés minőségének javítása a lemorzsolódás csökkentése érdekében, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzések számának növelése.
EE
Az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci relevanciájának javításával kapcsolatos erőfeszítések fokozása, ideértve a szociális partnerek nagyobb arányú bevonását és az ifjúsági munkanélküliség megoldására irányuló célzott intézkedések végrehajtását.
ES
Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre vonatkozóan a fiatalok 2013– 2016-os vállalkozási és foglalkoztatási stratégiájában előírt intézkedések végrehajtása – például az európai ifjúsági garancia révén – és az intézkedések hatékonyságának szoros figyelemmel kísérése. További erőfeszítések az oktatás és képzés munkaerő-piaci igényekhez való jobb hozzáigazítása, a lemorzsolódás arányának csökkentése, valamint az egész életen át tartó tanulás ösztönzése érdekében, különösen a duális szakképzési rendszer alkalmazásának a kísérleti szakaszon túli meghosszabbításával, valamint a tanulók teljesítményére vonatkozó átfogó monitoringrendszer 2013 végéig történő bevezetésével.
FI
A fiatalok és a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló, folyamatban lévő intézkedések végrehajtása és azok hatásának szoros figyelemmel kísérése, különös tekintettel a munkával kapcsolatos készségek fejlesztésére.
FR
További intézkedések végrehajtása az iskolából a munkába való átmenet javítása érdekében, például az ifjúsági garancián és a tanulószerződéses gyakorlati képzések előmozdításán keresztül.
HU
Az ifjúsági munkanélküliség kezelése, például az ifjúsági garancia révén. A lemorzsolódásra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint annak 17
biztosítása, hogy az oktatási rendszer minden fiatal számára lehetővé teszi a munkaerőpiacon fontos készségek, kompetenciák és képesítések megszerzését. … Az oktatás különböző szakaszai közötti és a munkaerőpiac felé történő átmenet támogatása. A felsőfokú végzettségűek arányának növelését lehetővé tevő felsőoktatási reformok végrehajtása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű diákokra. IT
További lépések a munkaerő-piaci részvétel előmozdítása érdekében, különösen a nők és a fiatal munkavállalók tekintetében, például az ifjúsági garancia útján. A szakoktatási és szakképzési rendszer erősítése, hatékonyabb állami foglalkoztatási szolgálat biztosítása, és jobb pályaválasztási és tanácsadói szolgáltatások nyújtása a felsőoktatásban résztvevő hallgatók részére. … A lemorzsolódás megelőzésére irányuló erőfeszítések fokozása és az oktatás minőségének és eredményeinek javítása, többek között az oktatók szakmai fejlődésének és karrierjének reformja által.
LT
A fiatalok foglalkoztathatóságának javítása – például az ifjúsági garancia révén –, a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok végrehajtásának és eredményességének javítása, továbbá a tartós strukturális munkaerőhiány kezelése.
LU
Az ifjúsági munkanélküliség mérséklésére irányuló erőfeszítések fokozása az aktív munkaerő-piaci politikák kialakításának és ellenőrzésének javítása révén. Az általános és a szakképzés erősítése a fiatalok készségeinek a munkaerő-piaci kereslettel való jobb összehangolása céljából, különösen a migráns háttérrel rendelkezők esetében.
LV
A tartós munkanélküliség és az ifjúsági munkanélküliség problémájának kezelése az aktív munkaerő-piaci intézkedések és a célzott szociális szolgáltatások terjedelmének és hatékonyságának növelése révén. A fiatalok foglalkoztathatóságának javítása – többek között az ifjúsági garancia révén –, átfogó pályaválasztási tanácsadás kialakítása, reformok végrehajtása a szakoktatás és szakképzés terén, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzés minőségének és hozzáférhetőségének javítása.
MT
A korai iskolaelhagyás csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozása, például egy átfogó monitoringrendszer felállításával, és az oktatási és képzési rendszerek jobb összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel a készséghiányok jobb kezelése érdekében, többek között a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer tervezett reformja által.
18
PL
Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozása – például az ifjúsági garancia révén –, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a munkaalapú tanulás elérhetőségének bővítése, az iskolák és a munkaadók együttműködésének erősítése és az oktatás színvonalának emelése.
RO
Az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása érdekében az ifjúságfoglalkoztatási nemzeti terv haladéktalan végrehajtása, ideértve például az ifjúsági garancia bevezetését. A szakoktatás és szakképzés reformjának felgyorsítása. A felsőoktatás további összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, valamint a hátrányos helyzetűek hozzáférésének javítása. A korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, külön figyelmet fordítva a koragyermekkori minőségi oktatáshoz való hozzáférésre, elérhetővé téve azt a roma gyermekek számára is.
SE
Szigorúbb és célzottabb intézkedések révén az alacsony képzettségű fiatal munkavállalók és a migráns háttérrel rendelkezők munkaerőpiacra történő bevonásának erősítése annak érdekében, hogy javuljon a foglalkoztathatóságuk és az irántuk megnyilvánuló munkaerő-piaci kereslet. Az iskolából a munka világába való átmenet elősegítésére irányuló erőfeszítések fokozása, egyebek mellett a munkahelyi környezetben történő tanulás, a tanulószerződéses gyakorlati képzések vagy a foglalkoztatást és az oktatást összekapcsoló egyéb szerződésfajták szélesebb körű alkalmazása révén. Az ifjúsági garancia megvalósítása, hogy az kiterjedjen az oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalokra is.
SI
További lépések a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, az idősebbek és az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának javítására azáltal, hogy az erőforrásokat testre szabott aktív munkaerő-piaci intézkedésekre irányítják és ugyanakkor növelik azok hatékonyságát. A strukturális munkaerőhiány kezelése a vonatkozó szakoktatási és szakképzési programok vonzóbbá tétele, valamint a munkaerő-piaci igények felmérése terén az érintett szereplőkkel való együttműködés továbbfejlesztése révén.
SK
A nagyarányú ifjúsági munkanélküliség kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása, például az ifjúsági garancia révén. További lépések annak érdekében, hogy a pedagógusi pálya vonzóvá váljon a fiatalok számára, és javuljon a tanulmányi eredmény. A szakoktatás és szakképzés területén a vállalkozásokban szerzett munkaalapú tanulás kínálatának erősítése. A felsőoktatásban még inkább foglalkozásorientált alapképzési programok kialakítása.
UK
A „Youth Contract” elnevezésű programra építve az ifjúsági munkanélküliség kezelését célzó intézkedések fokozása, például az ifjúsági garancia alkalmazása révén. A tanulószerződéses gyakorlati képzések minőségének és időtartamának 19
fokozása, a képesítések rendszerének egyszerűsítése és a munkaadói részvétel növelése, különösen a közepes és magas szintű technikai készségek nyújtása terén. A nagyon gyenge alapkészségekkel rendelkező 18–24 év közötti fiatalok számának csökkentése, többek között a szakmai gyakorlati program hatékony végrehajtása révén.
20
2. melléklet – Hogyan segítik a fiatalokat az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó munkacsoportok? Írország
2012 decemberében elindult a munkaerő-piaci oktatási és képzési alap (más néven Momentum), valamint az írországi foglalkoztatási cselekvési terv egyik része, amelynek célja készségfejlesztés biztosítása mintegy 6 500 tartós munkanélküli számára. A 20 millió eurós költségvetésű alaphoz az ESZA 10 millió euróval járul hozzá. Az alap egyik elkülönített eleme kifejezetten a 25 év alatti fiatalokat célozza meg. Ebből jelenleg 816 fiatalt támogatnak. Mivel azonban a fiatalok a másik három elemben is részt vehetnek, a Momentum által támogatott fiatalok összlétszáma jelenleg 1 353 fő. Írországban 25 millió EUR-t csoportosítottak át az integrált „Youthreach” programhoz, amely oktatást, képzést és munkatapasztalatot kínál a lemorzsolódó, képesítés és szakképzettség nélküli fiatalok számára. A program 3 700 képzési hely fenntartását teszi lehetővé 2013 végéig.
Szlováki a
Az ESZA átcsoportosítása után 2012 novemberében két (összesen 70 millió eurós) nemzeti projekt indult, amely a legsúlyosabb munkanélküliséggel rendelkező régiókban élő, 29 év alatti fiatalokra irányuló munkahelyteremtést támogatja a magán- és az önkormányzati szektorban (célkitűzés: 13 000 új munkahely). A projektek végrehajtása eddig sikeresnek mondható: a legnagyobb érdeklődést a mikrovállalkozások és a kkv-k mutatják a fiatalok alkalmazása iránt. 2013. május közepéig több mint 6 200 új munkahely jött létre (33,1 millió EUR értékű szerződések alapján).
Litvánia
Litvániában valamennyi tervezett ESZA-fellépés végrehajtása megkezdődött. Egy projektet úgy alakítottak át, hogy mintegy 6 000 fiatal számára nyújtson szakképzési programokat. Ennek költségvetése mintegy 6 millió EUR-t tesz ki. A projekt 2012 augusztusában kezdődött, és 2013 augusztusában fog véget érni. A résztvevők száma 4851. A fiataloknak az első munkahelyhez szükséges készségeket biztosító, mintegy 6 000 fiatalt támogató projekt költségvetését további 6 millió EUR-val bővítették ki. A projekt 2011 júliusában kezdődött, és 2013 novemberében fog véget érni. A projektben eddig 4382 fiatal munkanélküli vett részt. A vállalkozói tevékenységet előmozdító alap (ESZA: 14,5 millió EUR) jelenleg hiteleket és képzési szolgáltatásokat nyújt induló vállalkozások és önfoglalkoztatók számára; ennek elsőbbséget élvező célcsoportjai között vannak a fiatalok is. Ennek keretében jóváhagytak egy (3 millió eurós) új intézkedést annak érdekében, hogy növeljék a hitelprogram vonzerejét az induló vállalkozások és az önfoglalkoztatók körében. Nemrég hagytak jóvá egy újabb, „Az első álláshoz jutás támogatása” elnevezésű ESZA-intézkedést (9,3 millió EUR), amelynek keretében a kezdő munkavállalók foglalkoztatása esetében a társadalombiztosítási járulékot 21
csökkentő, addig hatályos programot bértámogatással váltják fel. A projekt 2012 augusztusában kezdődött, és 2015 szeptemberében fog véget érni. A résztvevők tervezett száma 20 000 fő. 2013. április 18-ig 4858-en jelentkeztek rá. 2013. április 17-én új, 2,3 millió eurós intézkedést fogadtak el „Az ifjúsági foglalkoztatás és a motiváció előmozdítása” címmel. A projektek közül kettő az önkéntességre és a sérülékeny fiataloknak nyújtott egyedi támogatásra fog irányulni. Lettorsz ág
11 millió eurót különítettek el a szakképesítés nélküli és az új, munkaerőpiacorientált képesítést igénylő fiatalokat támogató különböző intézkedésekre. Az intézkedések eredményeképpen a fiatal munkanélküliek körében az uniós támogatásban részesülők aránya 24 %-ról 40 %-ra fog emelkedni, míg a szakképzésben részt vevők száma megkettőződik. A „Szakoktatási programok, alapkészségek és kompetenciák megszerzése a tartós oktatási és szakmai előmenetel érdekében” című, öt évre szóló projekt célja a középfokú szakoktatásban és szakképzésben dolgozók felkészítése, és a munkavégzéshez és a továbbtanuláshoz szükséges szakmai kompetenciák és készségek elsajátításának támogatása, valamint a munkaerő-piaci beilleszkedés megkönnyítése. A projektet a szakoktatási és szakképzési intézményekkel partnerségben hajtják végre: a 12–18 hónapos programok keretében legalább 4000 25 év alatti fiatal számára biztosítanak második és harmadik szintű szakképesítést. 2013. május végéig 1372 diák kapta meg második és harmadik szintű szakképesítését. 2013-ban megkezdődött az ESZA társfinanszírozásával megvalósuló „Ifjúsági műhelyek” intézkedés végrehajtása, amelynek célja, hogy a szakképesítéssel nem rendelkező 15–24 éves fiatalok (mintegy 500 fő) kipróbálhassanak három szakmát, és így tájékozódva választhassanak pályát.
Portugál ia
Az „Impulso Jovem” nemzeti kezdeményezés részeként sor került a strukturális alapok átfogó átprogramozására, amelynek köszönhetően 2015-ig 90 000 fiatalnak fognak segíteni Portugália szárazföldi területén. Az ESZAforrásokból 143 millió EUR-t csoportosítottak át olyan intézkedések finanszírozására, mint a kulcsfontosságú ágazatokban végzett szakmai gyakorlatok, valamint a 18–30 éves fiatalok alkalmazásának támogatása a munkaadó által fizetendő társadalombiztosítási járulékok visszatérítése formájában. 2013 februárjában kibővítették a program alkalmazási körét: kiszélesítették a támogathatósági kritériumokat, és további régiókat vontak be a programba. Május végéig 9 676 fiatalt vontak be a programba. A Madeirára vonatkozó ERFA operatív programból 10 millió eurót csoportosítottak át a megfelelő ESZA operatív programba olyan ifjúsági foglalkoztatási intézkedések 22
támogatása érdekében, mint a szakmai gyakorlat és a foglalkoztatási ösztönzők. E programba május végéig további 1 497 fiatalt vontak be. Spanyol ország
Spanyolországban 2012-ben 286 millió EUR uniós ESZA-forrást csoportosítottak át a fiatalokkal összefüggő tevékenységekre. Ebből a fiatal munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése céljából 135 millió EUR-t különítettek el az állami foglalkoztatási szolgálatok támogatására. Az eddig végrehajtott ifjúsági intézkedések között műhelyiskolák és foglalkoztatási műhelyek voltak, amelyeken mintegy 9 500 fiatal vett részt. Ezek a programok munkából és képzésből álló vegyes programok. Emellett végrehajtották a fiatalokat alkalmazó vállalkozások számára a társadalombiztosítási járulékok csökkentése formájában biztosított támogatást, amely mintegy 142 000 fiatalt érintett. Tekintettel a megkülönböztetés elleni küzdelem céljára 2012-ben átcsoportosított 50 millió eurós ESZA-forrásra, az ifjúsági munkanélküliségre irányuló intézkedések elsősorban a foglalkoztatáshoz vezető, integrált útvonalakhoz kapcsolódó tevékenységekből állnak, amelyeket a különböző csoportok – fogyatékos fiatalok, roma fiatalok, speciális nehézségekkel küzdő fiatalok és közepes mértékben foglalkoztatható munkanélküli fiatalok – igényeihez igazítanak. A spanyol kormány 2013. március 12-én előterjesztette a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó vállalkozói és ifjúsági foglalkoztatási stratégiát. Ez a kezdeményezés 100 egyedi intézkedést biztosít az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemhez. A fellépések általánosságban a 30 év alatti fiatalokat és különösen a munkanélkülieket célozzák meg. A stratégia célkitűzéseinek megvalósításához és az új intézkedések végrehajtásához új forrásokat különítettek el 3,485 milliárd EUR értékben. A fellépések némelyikét a jelenlegi és a jövőbeni programozási időszakban részben az ESZA finanszírozza.
Olaszors zág
A kohéziós cselekvési terv első szakaszában 1,4 milliárd EUR-t rendeltek hozzá az oktatás és a foglalkoztatás fellendítését szolgáló fellépésekhez – beleértve a 452 millió eurós szicíliai ifjúsági foglalkoztatási tervet –, és ez várhatóan 50 000 fiatalnak nyújt támogatást, 65 300 déli régióban élő diáknak biztosít új oktatási tevékenységet vagy 13 000 új mobilitási lehetőséget. A második szakaszban további 620 millió EUR-t különítettek el a fiatalokat és a NEET-fiatalokat támogató intézkedésekre, beleértve a vállalkozói készség támogatását és a lemorzsolódás elleni küzdelmet. Az ESZA emellett 118 millió EUR értékben nyújt társfinanszírozást az „AMVA” programhoz a tanulószerződéses gyakorlati képzések előmozdítása érdekében, 36 millió EUR értékben pedig a „FIXO” programhoz (fiatal tanulóknak nyújtott iránymutatás és az elhelyezkedésük segítése). 23
Görögor szág
A 2012. végi nagyszabású átprogramozás után 2013 januárjában nemzeti ifjúsági cselekvési tervet fogadtak el, amely 517 millió EUR uniós forrásból gazdálkodhat. A terv célja az ifjúsági foglalkoztatás, képzés és vállalkozás előmozdítása, amely mintegy 350 000 fiatalt céloz meg. A legutóbbi átprogramozás keretében további 1,2 milliárd EUR támogatást különítettek el a kkv-k likviditási helyzetének javítására. A görög hatóságoktól érkezõ legfrissebb információk szerint a már elfogadott és megkezdett ifjúsági cselekvési tervben (mintegy 47 millió EUR) szereplõ új kezdeményezések között van a (35 év alatti) fiatal munkanélküliek ideiglenes foglalkoztatása a kulturális szektorba tartozó közösségi alapú munkaprogramokban, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen küzdő és a fiatal munkanélküliek foglalkoztatását előmozdító szociális struktúrák támogatása. Emellett most indul a következő programok végrehajtása a cselekvési terv keretében (mintegy 146 millió EUR): a) „munkaerő-piaci belépési utalvány”, amely egyszerre kínál képzést és öt hónapos munkavállalást vállalkozásoknál – ez 45 000, 29 év alatti fiatal munkanélkülit céloz meg; b) összevont elméleti és munkahelyi képzés 1000 munkanélküli tengerész számára ugyanilyen életkorig.
24
