Együtt– Egymásért 2011.
8. Szám
www.hkse-kup.atw.hu Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup
Kulturális hétvége Csepel-szigeti vendégekkel Bakonyszentkirályon és Kupon Bakonyszentkirályon találkoztunk ismét. A XIII. Magyar Parasztköltészet Napja rendezvényén fellépett a Csepel-szigetről érkezett Szigethalmi Kamarakórus vidám dalokat énekelve. A kórus fiatal tagja, Szigethalom pacsirtatorkú énekese, Mészáros Baranka énekében is gyönyörködhettek a helyiek. Az énekművészt Dabasi Zoltán kísérte gitáron, aki szintén a kórus tagja. A Szigethalmi Kamarakórusból többen a Nagy Bálint versmondó-versenyen is részt vettek szép sikerrel. Lupáné Kádár Ágnes a szépkorúaknál 3 helyezett lett, Kontra Marika Szvita kórusvezető pedig a felnőtt kategóriában ért el első helyezést versmondásával. A nemes vetélkedésre a környék településeiről, de távolabbról is érkeztek vendégek, gyerekek, iskolások, fiatalok és idősebbek, szépkorúak egyaránt, hogy a vers és az irodalom szeretetében, egymás versmondásában gyönyörködve töltsenek együtt egy kellemes napot október 8án szombaton. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Talabér Márta országgyűlési képviselő, aki egyben a rendezvény fővédnöke, valamint Csillag Zoltán, Bakonyszentkirály polgármestere, a nap védnöke. Az ünnepi műsorban Szalóky Károly parasztköltő, festő születésének 100. évfordulójára emlékezett a Veszprémi TIT Váci Mihály Irodalmi Színpada a költő műveinek összeállításával. A szavalóverseny elődöntője, majd a délutáni döntő után a vendégek
megkoszorúzták Nagy Bálint emlékművét a parasztköltőről elnevezett parkban, ahol a Szigethalmi Kamarakórus ismét énekelt. A kórust erre a remek rendezvényre elkísérte Szigethalomról az Alkotók, Művészek és Művészetpártolók Egyesületének, az AMMEnak az elnöke, Csapó Lajos is, aki az eseményeket fényképezőgépével dokumentálta, örökítette meg. Az ifj. Nagy Bálint által szervezett ünnepség és szavalóverseny kellemes élményekkel gazdagította a résztvevőket. Ugyancsak erre az eseményre érkezett a Bakonyaljáról, Kup településről a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület kórusa megfigyelőként, közönségnek Portik Péter egyesületi elnök vezetésével. Azzal a céllal érkeztek Bakonyszentkirályra, hogy felvegyék a kapcsolatot a „Bakony, te szép hazám” Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alapítványával, s annak vezetőjével, ifj. nagy Bálinttal. A jövőben aktív részesei kívánnak lenni az elkövetkező Parasztköltészet Napja rendezvényeinek, színesítve, gazdagítva ezzel nem csak a saját, de az alapítvány programját is. Ugyanakkor ez a rendezvény remek alkalmat kínált arra is, hogy a szigethalmi AMME és a kupi Háromhatár Egyesület, amelynek a vezetői nemrégiben egy erdélyi út alkalmával ismerkedtek meg, most ismét személyesen találkozzanak. Bakonyszentkirályról a nap végén a két egyesületi vezető és néhány tag is egyenesen Kupra indultak. A Háromhatár Egyesület meghívására Csapó Lajos, az AMME elnöke és Kontra Marika Szvita, az AMME titkára töltötte a vasárnapot Kupon a helyiek vendégszeretetét élvezve. Portik Péter elnök úr megmutatta a gyönyörű környezetben, a kupi erdőben működő vadászházat, ahol tervei szerint jövőre alkotótábort szervez, kihasználva gyönyörű táj és az alkotáshoz ideális, nyugalmas környezet adta lehetőségeket. Ezek után a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület tagjai Kupon, az egyesület klubszobájában gyülekeztek. Portik Péter elnök úr finom ebéddel várta a szigethalmi vendégeket és az egyesületi tagokat, a helyi kórus tagjait.
1
Amíg készült az ebéd, addig a tagság megcsodálhatta Csapó Lajos, a szigethalmi AMME egyesület elnökének festményeit. A rögtönzött kiállítás egész délután körbeölelte az egybegyűlteket. Ezt követően Csapó Lajos elnök úr, aki nem csak gyönyörűen fest, de remek költő is, és Kontra Marika Szvita, az AMME titkára, aki szintén tollforgató ember, saját verseiket mondták el, olvasták fel az irodalmi délutánon a baráti beszélgetések közben. Végül Csapó Lajos elnök úr az együtt töltött nap emlékére minden résztvevőt megajándékozott az AMME egyesület Tűzpróba című antológiájával, amely az alapító tagok alkotásait tartalmazza.
Este azután a két egyesületi elnök, Portik Péter, a kupi Háromhatár Egyesület részéről, és Csapó Lajos a szigethalmi AMME részéről Együttműködési megállapodást írt alá a közös célok és tevékenységek meghatározása után, és az alapos előkészítő munka megkoronázásaként. Ezáltal újabb lehetőségek nyíltak meg mindkét egyesület előtt, hogy gazdagítsák programjaikat és saját településük kulturális életét. Hajrá Kup, hajrá Szigethalom!
Baráti összejövetel Nagydémen 2011. Október. 15-én 16 órára meghívást kapott a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesülete, Nagydémre a Nagydémi Nagyik Klubjától. A kultúrházban rendezték meg az egyesületünkkel való találkozást. Fergeteges hangulattal, és sok finomsággal, nagy örömmel vártak bennünket. A Nagyik Klubjának vezetője Filemoné Kovács Ibolya felköszöntötte a névnaposokat, Klubjukban az a szokása , hogy negyedévente a klub tagjai felköszöntik az eltelt negyedév névnaposait, és egy utal bennünket is megleptek egy kedves ajándékkal. A Nagydémi polgármester úr is megtisztelt bennünket a jelenlétével. Beszélgettünk, régi népdalokat énekeltünk együtt a két csapat. Ezután következet a finom vacsora, majd a vacsorázás után mulatós zenékre táncoltunk. Nagyik sütötte réteseikkel és sok finom süteménnyel árasztották el az asztalokat. A Hungária együttes számain a nagyik is szívesen limbóztak velünk. A tánc utáni pihenés közben, a Nagydémi nagyik klubjának egyik tagja nagyon szép verseket szavalt. Mi is felléptünk az 50. Házassági évforduló című darabunkkal, és a kórusunk régi nótáikkal, amelyeket ismertek, és velünk együtt énekeltek. Ezt követően folytatódott a tánc, és a beszélgetés a klub tagjaival, kifulladásig táncoltunk együtt, és az éjszaka közepén egy nagyon szép dallal köszöntünk el tőlük. Reméljük, hogy ezt a baráti összejövetelt még sok ilyen fogja követni és mindkét csapatnak hasznára válik ez a kapcsolat.
Kontra Marika Szvita
Kósa Hajnalka 2
nem lenne demokrácia és talán mi magyarok sem lennék a kárpát medencében.
Megemlékezés az 1956-os forradalomról 2011 Október 22-én egy kis lelkes csapat színvonalas rendezvénnyel meg emlékezett Nemzeti ünnepünkre, október 23-ra, az 1956-os forradalom és a szabadságharc kitörésére, valamint 1989 október huszonharmadikára, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napjára. A Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Elnöke ként köszönöm azoknak, akik elfogadták meghívásunkat, és velünk együtt ünnepeltek, velünk együtt emlékeztek. Köszönöm az énekkarunk tagjainak és a színjátszóknak, akik nem törődve a hideggel és képességeikhez mérten színvonalas műsort adtak elő ezen az ünnepen. Ugyanakkor köszönöm azon személyeknek is, akik szintén nem törődve a hideggel kimozdultak otthonukból végig hallgatták az ünnepi műsort, gyertyát gyújtottak és velünk együtt ünnepeltek.
Ezen a nemzeti ünnepen is mint általában mindig a falú lakosaiból kevesen vettek részt. Tudom, hogy hideg volt és más dolguk is akadt, de ha a történelem folyamán hőseink tettei mindig azon múlott volna, hogy milyen időjárás van és még milyen tennivalójuk akad a ház körül akkor ma nem lenne az ország,
Végszóként egy Csapó Lajos verset ajánlok figyelmükben.
Egy új Isten kéne Egy új Isten kéne! - Ki végre megáldja a magyart, Mert a régi, - eddig ilyent nem tett, vagy nem akart. Egy új Isten! - Ki boldog jövendőt hozna ránk, Mitől felvirulhatna végre, - arcunk és hazánk. Egy új Isten! - Kinek, tudjuk pár évszázad mily kevés, De a mi életünk olyan rövid, - és túl sok a szenvedés. Egy új Isten! - Mit a másik szétszórt, - a magyart, Összehoz végre egymással, - kibékít, egybetart! Egy új Isten! - Ki valami módon, elérné végre azt, Hogy magyar - a magyarnál keressen, és leljen meg vigaszt. Egy új Isten! Ki karjainkat egymás karjába fűzne, Zászlójára nem megosztást, - megbékélést tűzne! Egy új Isten! - Ki végre olyan változást hozna, Hogy mindenkinek bajszán, - billegjen ott morzsa. Nagyon kéne egy új Isten! - Ki végre megáldja a magyart, Ha a régi eddig, - ilyent nem tett, - vagy nem akart. Csapó Lajos 2002. ápr. 19
Portik Péter
3
A Karácsony története A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a "legyőzhetetlen nap születésé"-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek.
Egy római almanach szerint már Kr. u. 336ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot. Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december 25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére mint epifániára (Isten megjelenése) január 6-án emlékeztek. Nyugaton viszont ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat, akik felkeresték a gyermek Jézust. A karácsonnyal összekapcsolódó hagyományok így többféle forrásból erednek. A római világban a Saturnalia (dec. 17.) a vidámság és az ajándékozás napja volt. December 25-ét az iráni isten, Mithra születésnapjának is tartották, akit az Igazságosság Napjának neveztek. A római újévkor (jan. 1.) a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a
gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. Ezekhez a szokásokhoz járultak a germánok és kelták téli napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, amikor a teuton törzsek behatoltak Galliába, Britanniába és Közép-Európába. A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban. A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket mint a túlélés szimbólumait.
Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évről évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt hazánkban, de múlt században feltűnõ karácsonyfa teljesen kiszorította. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot. A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.
Portik Péter
4
mintájára ahogy mi ővelük, valamint a hozzánk közel állókkal bánunk.
Az óvodáskor játékai
Miért fontos tehát a játék a gyermek életében? Az egyik legfontosabb dolog, az ismétlés
Amikor a kicsi élete harmadik évébe lép,
vágya miatt. A gyerekben ellenállhatatlan
megkezdődik egy újfajta játéktípus: a tettetés,
kívánság él, hogy az élet különböző helyzeteit,
más néven a szerepjátszás.
amelyek
Kisebb korban ennek előzménye volt az
feszültséget ébresztettek benne, megismételje,
úgynevezett „mintha” játék. Amikor a kicsi egy-
újra átélje, és ezáltal a kellemetlen élmény
másfél éves korában a babájával vagy az
érzelmi
autójával játszott, még nem tudta miről van
vendégek miatt a kisgyereknek sokáig kell
szó, csak leutánozta szüleit, testvéreit. A két-
ülnie az asztalnál. Már szívesen játszana, de
három éves kisgyerek viszont már igazi
anyukája rászól, hogy legyen még egy kicsit
varázsló, játék közben ott van, ahol lenni
türelemmel. Másnap délután a kisgyerek a
szeretne, azzá válik, aki lenni akar. Egyik
babáit
percben királylány, a másikban újra kisóvodás.
játékasztalnál elhelyezni, és rájuk is szól majd,
Fantáziajátékához szívesen használ különböző
hogy legyenek türelemmel.
eszközöket, öltözékeket.
Vannak a szerepjátékoknak olyan formái is,
Ebben az időszakban megvehetjük az első
amelyekben a gyermek ,- hogy a rossz élmény
orvosi táskát, szerszámos ládát, kis seprűt.
okozta kínzó feszültségtől megszabaduljon-
Jelmezekre azonban ne költsünk, elég egy –
megváltoztatja, happy end- esíti az eseményt.
egy kifejező darab, amelyek jelzik az adott
Ranschburg Jenő írja Szülők lesznek című
szerepet.
könyvében, hogy kislánya látott a tévében egy
Kiszolgált
hálóingünkben,
számára
súlyától
fogja
megszabaduljon.
kényelmetlen
pózban
a
menyasszony lehet. A cowboyjelmezhez a
csecsemőről szólt. Amikor a filmnek vége lett,
fiúknak
el kellett játszani a kislányával a történetet, de
kalap
és
egy
erdészházban
Pl.:
filmet,
egy
egy
voltak,
kendőinkben kislányunk királynő, tündér vagy elegendő
amely
nyomasztóak
hagyott
úgy, hogy a csecsemőt időben megtalálták, és
gumicsizma.
megmentették. A szerepjátékokban a gyermek gondolkodik a világról, környezetéről. A játékban kifejezésre jut környezetéről alkotott véleménye, amelyet más módon nem tudna megfogalmazni. A játék tehát nem puszta szórakozás, időtöltés A
babáknak,
játékállatoknak
komoly
jelentőségük van a gyerekek életében. Lehet, hogy
lassan
elfoglalják
már
a
gyermek
kiságyát, de nagy szükség van rájuk. Ők lesznek majd a képzeletbeli kalandok népes szereplői. Eljátssza majd velük a megélt, megtapasztalt
emberi
viszonyokat,
annak
a gyermek életében, hanem fontos ismeretek szerzésének és kifejezésének módja, valamint az „öngyógyítás” eszköze is. A szülő egyik legfontosabb kötelessége pedig az, hogy a játékra helyet, időt biztosítson, és ha időnként lehetséges, vegyen is részt benne.
Szabadi Melinda
5
Hírek
Háromhatár Kulturális és Sport
Felhívás! A Háromhatár kulturális és Sportegyesület 2011. December. 04-én, Vasárnap 15 órától 18 óráig Mikulásnapi Játszóházat tart a kultúrházban minden gyereket szeretettel várunk. A játszóház befejezése ként meglátogat a Mikulás és minden 14 év alatti gyereket, megajándékoz. Majd kisorsoljuk a Karácsonyi szerencse jegyet, amelyet arra kihelyezett dobozban gyűjtünk össze a játszóház ideje alatt. 2011. December. 10-én du. 14 órai kezdettel évzáró ünnepséget tartunk a kultúrházban minden egyesületi tagot szeretettel várunk. Érdeklődni Portik Péternél az egyesület elnökénél telefonon vagy személyesen. A Háromhatár kulturális és Sportegyesület elnöksége határozata alapján 2012–töl minden évben három díjat ad ki. Fölkérjük Kup lakosságát, hogy szíveskedjenek ajánlatokat tenni azon személyekre, akik meg érdemelnék a díjakat. Majd a beérkezett ajánlások alapján az arra kijelölt bizottság, dönti el, hogy kik kapják meg a díjat. Első díj azon felnőtt személy számára szeretnénk kiadni, aki a legtöbbet tette a faluért (tanítás, sport, idegenforgalom, kultúra, szórakozás, hagyományápolás, környezetvédelem, stb. területen) Második díj 18 év alatti falubeli tanuló számára, aki jó eredményeket ért el a tanulás vagy sport esetleg valamilyen szabadidős tevékenységben Harmadik díj szép ház rendezett udvar kategória. A fenti díjak 2012 Május. 19-én a harmadik Kupi Ifjúsági és Kulturális (K. I. N. II) napon kerülnek kiosztásra Ajánlásokat 2012. Április 13-ig várjuk Levélben a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület 8595 Kup Fő Út 24 sz. , vagy
[email protected] e-mailben címre A Háromhatár Kulturális és Sportegyesület Énekkara szívesen vár tagjai közé olyan Kupi és környékbeli lakosokat akik szeretnek énekelni. A Háromhatár Kulturális és Sportegyesület Színjátszó köre szívesen vár tagjai közé olyan Kupi és környékbeli lakosokat akik szeretnének részt venni a színjátszásban vagy verset szavalni . A Háromhatár Kulturális és Sportegyesület egy recept könyvet szeretne ki adni Kupi hagyományos ételek címmel kérjük. hogy ha van régi jól bevált étel receptjük és szeretnék ha megjelenne a füzetünkben juttassák el Kovács Ernőhöz Kup Fő Út 95 sz. Portik Péter Elnök Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
Egyesület 2012 Program 2012. Február. 18 Farsangi mulatság ( Színes kavalkád, tánc, zene, mulatság, étel, ital, vigadalom és megannyi szórakozás, fánk sütő verseny, jelmezes részvétellel.) 2012 Március. 15 Megemlékezés az 1848-as forradalomról, faültetés az újszülöttek részére 2012 Március 31 Virágvasárnapi játszóház 2012 Április Kirándulás Gyergyóremetére a Remetei Ifjúsági és Néptánc találkozóra 2012 Május 19-20 Harmadik Kupi Kulturális és Ifjúsági Nap (KIN III.) Szavaló versennyel és Kulturális előadásokkal, Kézműves kirakodó vásár. 2012 Június 2 Gyereknap 2012 Június 18-22 Kézműves tábor gyerekeknek 2012 Július 13-15 Szentkúti festőverseny felnőtt képzőművészek részére 2012 Augusztus 20 Szent István Ünnep 2012 Szeptember 1 Kirándulás Erdélybe Maroshévízre a dr. Urmánczy Nándor emléknapra 2012 Október Részvétel a 14-Magyar Parasztköltészet Napján Bakonyszentkirályon 2012 Október 23 Megemlékezés1956-ós forradalomról 2012 December 1 Karácsonyi játszóház Minden hónap első Pénteken elnökségi ülés, 2012. Január. 14. Közgyűlés
Karácsonyi Szerencse Sors Jegy Név: Lakcím: Vágja ki a szaggatott vonalon, töltse ki és hozamagával 2011. December. 04-én, Vasárnap a Mikulás játszóházra a kultúrházba értékes ajándékot nyerhet!!!
6
Új rovatunk! Erdélyi Receptek
Véres hurka készítése Hozzávalók: Disznó vére, tüdő, vesék, véres szalonna-hús (zsiradék) mi kerül a szúrásnál, zsiradék, rizs, fűszerek: csombor, só, bors, pirospaprika, 2-3 cikk fokhagyma.
Kellemes karácsonyi ünnepeket és Boldog újévet Kívánunk Minden olvasónknak H.K.S.E Elnöksége Csak egy dobbanásnyit Teremtőm! - vagy bárhogy is neveznek, Vedd a megszólítást úgy, - mi kedves fülednek! Hallgasd, - mit óhajtana egy pária még Itt lenn a Földön, - ha teljesítenéd! Nem vagyonból rengetegnyit, Gondból, bajból most már semmit! Napjaimból, - még pár ezernyit, Mosolyból, csak pár csipetnyit. És csak egy apró sávot, a fényből! Egy kevéskét, a szív melegéből, Csak egy villanásnyit értő szemből, S csak egy picurkát még a sikerből.
Elkészítése: A tüdőt, veséket, véres húsokat, egy fazékban bő vízben főni tesszük. A megalvadt vért ledaráljuk. Zsírban 2 nagy fő hagymát apróra vágva megdinsztelünk, megszórjuk bőven pirospaprikával. A megfőtt (tüdőt, veséket és zsiradékokat) kihűtve ledaráljuk, hozzátesszük a ledarált vérhez, és annyi főtt rizst teszünk hozzá, hogy jó pépes legyen. Sót, borsot, finomra morzsolt (átszitált) csombort, 2-3 cikk pépesre tört fokhagymát teszünk bele. Hurkatöltő segítségével disznóbélbe töltjük. A feltöltött hurkákat forró abalében kb. fél óráig egészen csendesen főzzük, amíg a hurkát tűvel megszúrva nem jön ki véres lé. Akkor óvatosan hideg vízbe tesszük át, majd vágódeszkára helyezzük szikkadni. Csombor helyett majorannával is lehet ízesíteni.
Vidámságból, kaccanásnyit, Szép álmokból szemhunyásnyit, A tűzmelegből, lobbanásnyit, Pihenésből szusszanásnyit. Csak egy dobbanásnyit másik szívből! Csak egy morzsát a szeretetből! És utoljára, - de nem végül, Békességet mérték nélkül! Csapó Lajos 2002.áp.18
Portik Péter
7
Tudni illik, hogy mi illik! Az étkezés - Teríték
Viccek - Képzeld, a falióránk leesett a falról! Ha egy másodperccel hamarabb történik, pont az anyám fejére zuhan! - Ez a rohadt óra mindig is késett... -Szőke nő sir az utcán, mert elveszítette a kutyáját. Odamegy hozzá egy fickó, és kérdi, hogy mi történt. - Elvesztettem a kutyámat. - Ne aggódjon, a kutya okos állat, majd hazatalál magától. Mire a szőke nő: - Azt tudom, de mi lesz velem? A székely nyugodtan pipázik a kapu előtt, mikor látja, hogy felesége sírva rohan felé: - Uram, a Sára terhes! - Az az ő dolga - dörmögi a székely. - De tőled van a gyerek! - Az az én dolgom. - Uram, viszem a kutyát, és a Marosba vetem magam! - A kutya marad, a többi a te dolgod!
Együtt - Egymásért Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
negyedévente megjelenő lapja Kiadó Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
E-mail
[email protected]
Megjelenés minden negyedév végén! Felelős szerkesztő Portik Péter
A falat sokkal jobban ízlik, ha szépen megterített asztal mellett fogyasztjuk el. Ezért gondosan kell teríteni, akkor is, ha csak szűk családi körben ebédelünk, vagy vacsorázunk, esetleg reggelizünk. Különösen vonatkozik ez a szabály a vendégfogadásra. Ne tévesszük össze a fogalmakat, terítésről van szó és nem edénykiállításról. Nem szükséges tehát az asztal edényekkel és evőeszközökkel úgy megrakni, hogy ott mozdulni se lehessen. Nem a hivalkodás a cél, hanem hogy a vendég jól érezze magát. A tányérokat úgy helyezzük el, hogy köztük legalább 60-80 cm legyen. A tányérok helyzetének megfelelően helyezzük el a székeket. Az asztal lábához ne ültessünk senkit - nem azért, mert az illető nem fog megházasodni - mert ott nagyon kényelmetlen az ülés. Az asztal lehetőleg olyan helyen legyen, hogy ajtónyitáskor ne érje huzat az ott ülőket. A világítást is úgy oldjuk meg, hogy ne zavarja a vendégeket. Ne helyezzünk az asztalra sok virágot, mert az elválasztaná az asztaltársaságot. Az asztalterítő lehetőleg úgy takarja az asztalt, hogy legfeljebb 20 cm lógjon le az asztal széléről. Ünnepi alkalomra fehérrel terítsünk, máskor kellemessé tehetjük az asztalt színes, vagy mintás terítővel. A szalvétát összehajtva tegyük a tányér jobb oldalára. Ha papírszalvétát használunk, annak kellemes színe és mintája harmonizáljon a térítővel. Az edények elhelyezését a lapos tányérral kezdjük. A kényelmes étkezés úgy kívánja, hogy a tányér ne legyen se beljebb, se kijjebb az asztal szélénél. Ezután jön a levesestányér. A kést a tányér jobb oldalára tegyük, élével a tányér felé fordítva. A villa helye az ellenkező oldalon van, s hegyével felfelé néz. A kanalat vagy a kés mellé, vagy a tányér elé tesszük, mellé pedig a kiskanalat. Ha halkést és halvillát használunk, tegyük őket a rendes kés és villa mellé. Ha a halhoz két villát teszünk, akkor az egyik az egyik oldalra, másik a másik oldalra kerül. A savanyúságos vagy kompótos tányért a nagy tányértól balra tesszük, jobbra pedig a poharakat. Só-, paprika- és borstartó lehetőleg több is legyen az asztalon. Uzsonnára kisebb tányérokkal terítsünk. Jobbra mellé tegyük a csészealjat és a csészét. A kávéskanál helye a csészealj jobb oldala. Az asztali rend: A házigazda jó előre döntse el, milyen sorrendben helyezi el vendégeit az asztalnál. Illetlenség a házigazdával szemben, ha a vendégek elhelyezés-kor hozzákezdenek a helyek cserélgetéséhez. A meghívott vendégeket lehetőleg úgy ültessük, hogy egymás mellé azok kerüljenek, akiknek az érdeklődése közel azonos. A háziasszony - mintán mindenki elhelyezkedett - jó étvágyat kíván, és kezdődhet az étkezés. Az ebéd természetesen a levessel, vagy az előétellel kezdődik. A háziasszony joga hogy kit kínál meg elsőként a sülttel, vagy más étellel. Nagyétkű vendég csak akkor kérjen újból, ha mindenki jól el van látva és maradt a tálban. Legyen a háziasszony előrelátó a terítésnél, hogy ne rontsa el a hangulatot az állandó kiszaladgálással egy pohárért, vagy sótartóért. Folytatjuk Portik Péter 8
