Együtt– Egymásért 2012. 12. Szám
www.hkse-kup.atw.hu Kiadja a Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület Kup
14. Magyar Parasztköltészet Napja Bakonyszentkirályon 2012. Október 06. Második alkalommal vettünk részt Szombaton délelőtt a 14. Magyar Parasztköltészet Napján, Bakonyszentkirályon a Művelődési Házban ahol összejöttek a parasztlíra kedvelői és tisztelői az Ország különféle településéről. Pár perccel kilenc óra után Cs. Benya Zsuzsanna, a rendezvény háziasszonya köszöntötte a vendégeket. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Ifj. Nagy Bálint köszöntötte a vendégeket, majd megemlékezett a pár nappal ezelőtt elhunyt Szabó Árpádné Népdalénekesről. Csillag Zoltán Bakonyszentkirály Község Polgármestere, Fővédnök, megnyitó köszöntőjében beszélt a parasztköltők irodalomban betöltött szerepéről, arról a közegről, amelyben kiteljesedhetett a költészetük, majd sok sikert kívánt az egész napos programokhoz. Ezt követően a Veszprémi TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad Nádudvari Nagy János műveiből egy kis emlékműsorral tisztelegtek születésének 90. évfordulója alkalmából. Hagyományainknak megfelelően most sem maradhatott el a 14. éve elkezdett rendezvénysorozat vers és prózamondó része, amely a helyi parasztköltőről, Nagy Bálintról lett elnevezve. A délelőtti elődöntő két helyszínen zajlott, ahol az Általános Iskolásoktól kezdve, a szép korúakig bezárólag mérhették össze tudásukat a versenyzők. Délben egy órás szünet következett, majd 13 órakor folytatódott a délutáni program. Először Kupi Három Határ Kulturális és Sport Egyesület Énekkarának műsorában gyönyörködhettek, majd Pintér Tiborné zsűritag elmondta Simon István Száll a rosta – című gyönyörű versét. Sz. Csordás Éva, az Irodalmi színpad vezetője, a zsűri elnöke emlékezett meg a Színpad alapítójáról Pintért Tiborról (Alapítványunk alapító tagja), valamint az alapítvány névadó parasztköltőjéről, Bakonyszentkirály szülöttéről, Nagy Bálintról, majd Váci Mihály tanulságos szavaival zárta a megemlékezését, amely az értékek megőrzéséről szólt. Ezt követően újra a líra és próza következett, mert megkezdődött a döntő, immár az összevont zsűri előtt. Mikor befejeződött, visszavonultak az értékeléshez, a találkozó résztvevői pedig egységesen levonultak a Nagy Bálintról elnevezett parkba, ahol megkoszorúzták az Önkormányzat által 2008 – ban felavatott emlékművét. A megemlékezés és kegyelet koszorúját elhelyezte Csillag Zoltán Bakonyszentkirály Község Polgármestere, Fővédnök, a Kupi Három Határ Kulturális és Sport Egyesület vezetője Portik Péter festőművész, a „Bakony, Te szép Hazám” Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alapítványa nevében pedig Ifj. Nagy Bálint a kuratórium elnöke és Menyasszonya Kiss Teréz. Mire visszaértünk a Művelődési Házba, addigra már a zsűri is elvégezte nehéz feladatát. Sz. Csordás Éva a zsűri elnöke értékelte a nap folyamán elhangzott produkciókat. Most is elismerőleg szólt a jól felkészült versenyzőkhöz, de rávilágított a jövőben kijavítandó hibákra is. Ezt követően kiosztotta az elismerő okleveleket és ajándékokat. Méltó helyre kerültek az ajándékok, közöttük Hoffer Ildikó Zirci keramikus művész, Szücs István Miklós Zirci festőművész, Portik Péter Kupi festőművész, Ladányi József Zirci festőművész, valamint Stumpf Gábor Felsőperei festő műve, valamint a többi szép ajándék is. Ezen kívül minden vers és prózamondó, helyezéstől függetlenül egy emléklapot és könyvet kapott ajándékba a szervezőktől és sor került a fellépő művészeti közreműködők és a zsűri részére elismerő oklevél és könyv átadására is. A vers és prózamondó versenyen csapatunkból Böröczkiné Szabó Juditot és. Tóth – Baróta Adriennt díjazta a zsűri. A rendezvény zárásaként Ifj. Nagy Bálint az alapítvány kuratóriumi elnöke mindenkinek megköszönte a részvételt és meginvitálta őket a következő, 15. Találkozó eljövetelére is.
Portik Péter
1
Megemlékezés az 1956-os forradalomról
2012 Október 22-én egy kis csapat meg emlékezett Nemzeti ünnepünkről, az 1956-os forradalomról és a forradalom ideje alatt eleset hősi halottakról. A Polgármester asszony Varga Éva Teréz köszöntötte a jelenlévőket és elmondta ünnepi beszédét. Ezt követően a jelen lévők meghallgatták Tóth Baróta Adrienn szavalatát, majd a Háromhatár Kulturális es Sport Egyesület Elnöke Portik Péter ünnepi beszédét. Az ünnepi beszédek és a szavalatot követően az egyesület énekkara Koncz Zsuzsa dalokat énekelt. A jelenlévő kis csapat megkoszorúzta a szabadság emlékművet majd gyertyát gyújtottak és elhelyezték az emlékműnél így tisztelegve és emlékezve a forradalom mártírjaira. A nemzeti ünnepünkön mostan, is mint általában mindig a falu lakosaiból kevesen vettek reszt. Már csak remélni tudom, hogy egyszer félre tesznek minden halasztható dolgot és megjelenek az ünnepen megemlékezni azokról, akik életüket adták a hazáért a mi szabadságunkért.
Portik Péter
2
Maroshévízről dióhéjban Többen érdeklődtek, hogy hol van Maroshévíz ahova járunk az egyesülettel, és hogy ki volt Dr. Urmánczy Nándor, akinek a nevét fölvette az ottani egyesület, Népszámlálási adatok akikkel együttműködünk. Ebben a számban bemutatom Maroshévízet és a következő számban bemutatom Dr Év Lakosság Román Magyar Urmánczy Nándort és az ö nevét viselő egyesületet. 1567 15 15 1785 1470 1270 200 1850 2342 2115 181 Maroshévíz a Maros felső folyásánál elterülő magas 1880 4276 3140 898 fekvésű gyergyói medencében található, Hargita megye 1900 5218 3679 1499 északi csücskénél, 650 m átlagos tengerszínt feletti 1910 7388 4194 2417 magasságon 25o 33' keleti hosszúsági és 46o 35' északi 1920 7254 5401 1201 szélességi fokok között. A város a görgényi, Kelemen és 1930 8747 6019 1548 a gyergyói havasok között terül el. A városhoz 1940 9094 4511 4255 legközelebbi városok: Borszék 26 km, 1966 10993 6554 4364 Gyergyószentmiklós 38 km, Szászrégen 69 km. 1977 13618 8580 4903 A települést 1567-ben Petrichevitch Horváth Kozma 1992 17252 11903 5037 vécsi várnagy alapította, a Bánffy Pál által birtokolt 2002 15880 11291 4034 területre, három moldvai családot telepített le és e 2012 13244 9688 3031 településnek a Taplócza nevet adta. A Település neve az évszázadokon keresztül több névváltozást viselt: Taplócza, Toplicza, Gyergyó-Toplicza, 1861 február 3-tól Oláh-Toplicza, majd 1907 jan. 1-tõl Maroshévíz, míg 1918-tól Toplita Românã de a Maroshévíz elnevezést is több hivatalos iraton a román név mellett feltüntetik. A térség 1228-ig a Simon Bán birtoka volt majd ez évtől a Bánffyak kezére megy, akik a hatalmas kiterjedésű terület jelentős részét meg is tudják tartani 1945-ig. 1658-ban az akkori Gyergyó-Topliczát a moldvai csapatok Pintea vezetésével útjukban Ditró felé elpusztították. 1660 után a Bánffyak 391 fogarasi származású román jobbágy családot telepítenek Dédáról Topliczára. 1710 körül megindul a tutajozás a Maroson, amely jelentős változásokat hoz a település fejlődésében. Az 1785 nov. 20-i József féle Európa első népszámlálásakor Topliczán 227 gazdaságot, 23 szabad és 231 jobbágycsaládot jegyeztek, ezek 22 földbirtokoshoz tartoztak. A legtöbb családja Bornemissza János bárónak (52), Kemény Simon bárónak (30), és Teleki Mihály grófnak (18) volt. Most ugorjunk néhány évtizedet egészen az 1868-as évig, amikor nyolc "parraedium" tartozott Maroshévízhez, éspedig: Kelemenjel, Vérmező, Csobortyány, Monesteria, Vegány, Moglányest, Ploptyi és Mogyorós. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Válya akkor már a település része volt. Az első világháborúban véres harcok zajlottak le ezen a vidéken. Ezt őrzi a Szék-pataki román emlékmű, ahol 771 katonát temettek el, valamint a Zsákhegyi Magyar Hősök temetője ahova 450 katonát hantoltak el. Maroshévízet 1952-tõl várossá nyilvánították (majd 2002-től municípiummá). Más adatok 1658-ban épült a Mãnãstirea Doamnei (Nagyasszony templom); 1847-ben a Szt. Illés kolostor; 1867 szept. 22 és 1869 aug. 21 között épült a római katolikus templom egy 1780-ban épített fatemplom mellett; 1867-1903 között épült az ortodox templom; 1870-ben létesült a Rom. Kat. Felekezeti Iskola; 1895-ben épült a református templom; 1896ban létesült a Vájlán a Magyar Állami Iskola; 1903-1907 között az Urmánczy kastély; 1928-29 között építik a Somos negyedi görög-katolikus templomot, amely egy 1777-91 Díszpolgárok között épített és Szt. Miklós tiszteletére felszentelt fatemplom 1. Dr. FARKAS ALBERT, alispán, majd helyére építettek, melyet 1909-ban költöztettek el a közeli ispán, 1905. december 28-án avatták Galócásra. Nevezetességek: Bánffy fürdő, amelynek vize 27 oC és díszpolgárrá, 677,2 m tengerszínt feletti magasságon van; Urmánczy fürdő, 2. Dr. URMÁNCZY NÁNDOR, amelyet 1870 körül vett meg az Urmánczy család a szárhegyi országgyűlési képviselő, 1940. november 5Lázár családtól. Vize 26oC és 653,8 m tengerszínt feletti én avatták díszpolgárrá magasságon található. 3. Dr. MIRON CRISTEA, Románia első Maroshévíz híres szülöttjei: Dr. Urmánczy Nándor (1868-1940) pátriárkája, miniszterelnök, 1991. aki 16 éven keresztül Országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 4. GRIGORE VIERU, Moldáv író, 1996. majd 1918-ban rövid időre Kormánybiztosnak nevezték ki. Az ereklyés országzászló megalapítója és örökös elnöke. Dr. Miron Cristea (1868-1939): Románia első pátriárkája, míg 1938-39 között Románia miniszterelnöke
Portik Péter
3
A kisgyermek és az alvás A gyermekek alvásszükséglete minden korban más, de egyénenként is eltérő lehet. Az a gyerek, aki egyéni alvásszükségletének megfelelő ideig és megfelelő ritmusban alszik, általában könnyen alszik el, mélyen alszik, rendszeresen magától ébred, ilyenkor vidám, békés, ébrenlétét derűs aktivitással tölti, nem pedig nyűgösen. A gyermek nyűgösségének lehet más oka is, például szomorú, fél, bizonytalan, esetleg közelgő betegséget is jelezhet. Az elalvási és ébredési időpontok kialakításánál van bizonyos szerepe a szoktatásnak. Az alvási időt a napirendbe kell beiktatni és erre az időre meg kell teremteni az alvás feltételeit. A nyugodt alvás feltételei:
Általános jó közérzet – nem tud aludni az a gyerek, aki éhes, szomjas, fázik vagy melege van,
fájdalmai vannak, el van dugulva az orra stb.
Aktív ébrenlét – csak az a gyerek alszik jól, aki az ébrenlétet a korának megfelelő aktivitással tölti
Szabad levegőn tartózkodás
A nyugodt alváshoz csend és sötétség kell. A fáradt gyerek elalszik lármában, égő lámpa mellett is, de álma nyugtalan, nem pihentető.
Igyekezzünk, hogy alvásidőre a gyermek a megszokott helyén legyen. Nagyon fontos, hogy azonnal megnyugtassuk a picit, ha akár elalvás előtt, akár álmából felébredve sír. Gyermekünk alvására hatással van esti lefekvési szokásunk is. Az esti események menetében legyünk mindig következetesek. A gyerekeknek hamar igényükké válik, hogy a szülők csakis rájuk figyeljenek és így biztonságban tudják magukat, a hosszú, éjszakai elalvás előtt. Nagyon hamar felfogják, hogy hosszabb idő telik el estétől reggelig, mint a délutáni 2- 3 órás alvás alatt. A sötétben félelmeik elkezdik gyötörni őket, hiszen ekkor kiszolgáltatottnak érzik magukat. Ezért igen fontos számukra az együtt eltöltött idő. Régen elalvás előtt az anyák olyan szavakat dúdoltak, amelyekkel a pici már találkozott. Csupa olyan ismert szót, amely biztonságot nyújt. (mama, papa, szeret, aludj, bárány) azzal, hogy a sötét szobában folyamatosan halkan dúdolunk, maga mellett tudhat a pici akkor is, ha nem lát minket. Válasszunk 2-3 egyszerű altatót, vagy számunkra kedves dalt, és egymás után sokszor énekelgessük. Így alakíthatjuk ki az altatás szertartásának egyik lényeges epizódját. Az éneklés mellett meséljünk is gyermekünknek elalvás előtt. A mese ne legyen túl hosszú és félelmetes. A gyerekek nagyon szeretik, ha képről mesélünk közösen. Engedjük azt is, hogy kedvenc babáját, maciját magával vigye az ágyba, hiszen olyan jó elalvásnál szorongatni a „ jó ismerőst”.
Szabadi Melinda
4
A Karácsony története, karácsonyi szokások A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a "legyőzhetetlen nap születésé"-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek. Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot. Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december 25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére mint epifániára (Isten megjelenése) január 6-án emlékeztek. Nyugaton viszont ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat, akik felkeresték a gyermek Jézust. A karácsonnyal összekapcsolódó hagyományok így többféle forrásból erednek. A római világban a Saturnalia (dec. 17.) a vidámság és az ajándékozás napja volt. December 25-ét az iráni isten, Mithra születésnapjának is tartották, akit az Igazságosság Napjának neveztek. A római újévkor (jan. 1.) a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. Ezekhez a szokásokhoz járultak a germánok és kelták téli napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, amikor a teuton törzsek behatoltak Galliába, Britanniába és Közép-Európába. A magyar karácsony szó szláv eredetű, s szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti - fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban. A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évrõl évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt hazánkban, de múlt században feltûnõ karácsonyfa teljesen kiszorította. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot.
5
Karácsonyi szokások A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor heti háromnapos böjttel is megtisztelték. A szentestét megelőző négy ünnepi vasárnap és szentek névnapjai (András, Borbála, Miklós, Tamás, István, János) tartoznak bele. Fenyőágból, szalmából, négy gyertyából díszített koszorút készítenek, majd e gyertyákat, az egymást követő négy adventi vasárnap gyújtják meg. Advent időszakát régebben a termelékenységi varázslás, a nők fizikai munkától való mentesítése is jellemezte, de a legelterjedtebb hiedelem a Lucázás volt. December 13-án, Luca napján a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá. A boszorkányok elriasztására a kulcslyukba fokhagymát dugtak, az ajtófélfába kést állítottak, az ajtóra fokhagymával keresztet rajzoltak vagy a seprűt keresztbe rakták. E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni, nehogy az a boszorkányok kezére jusson. Luca napján kezdték el készíteni a Luca széket. A lányok Luca napján jósolták meg jövendőbelijüket, a fiúk hajnalban kotyolni, lucázni indultak. Ajándékba tojást kaptak. A gazdasszony a szalmát a tyúkok alá dugta, a vendégeket, pedig a konyhába ültette le. A hiedelem úgy tartotta, hogy szerencsét hoz a tyúkokra, ha elsőként legény érkezik aznap a házba. Luca napján készítettek Luca cédulát, Luca kalendáriumot, és ültettek Luca búzát. Főként a Dunántúlon elterjedt, de másutt is ismert népszokás a december 15-én kezdődő: Szállást keres a Szent család. A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise melyet december 24-ről 25-re virradó éjszaka tartanak a templomokban, és amelyen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a világon. Rómában az 5. században vezették be, a pápa azóta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja. Karácsony napján a pápa kiáll a vatikáni palota erkélyére, és onnan adja áldását az emberiségnek, melyet nem csupán a rengeteg odagyűlt hívő hallhat, hanem világszerte valamennyien láthatjuk a médiák segítségével. Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták, óljaikat kitakarították. Különös hiedelmek kapcsolódtak ugyanis az állatokhoz. Voltak, akik azt tartották, hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak. Egyes országokban szokás volt az állatoknak kis karácsonyfát állítani, de ezt a pogány eredetű szokást az egyház tiltotta.
6
Erdélyi Receptek Móra László: Karácsony édes ünnepén Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat. Legyen ma templom minden ember szíve, S legyen a templom tiszta, szent fehér. Karácsony édes ünnepén Istennek tetsző legyen a kenyér. Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezeket. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet! Akinek könnyet osztogat az Élet És kín a napja, kín az éjjele, Karácsony édes ünnepén Ne fuss előle! Óh beszélj vele! Testét takard be s enyhítsd sok sebét! Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled. Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, őt ha öleled. Az emberszívek örökélő őre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!
Pacalleves Hozzávalók: 1 kg pacal, 2 fej hagyma, 1 sárgarépa, 4-5 gerezd fokhagyma, 1 halmozott evőkanál liszt, só, bors, tárkony, tej. Az alaposan megtisztított laskára vágott pacalt 1 egész fej hagymával főni tesszük. A sárgarépát (murkot) nagy lyukú reszelőn lereszeljük, olajon aranysárgára dinszteljük, hozzáteszünk egy fej apróra vágott hagymát, megszórjuk pirospaprikával és forró vízzel felengedjük. Addig főzzük míg a zöldségek megpuhulnak. Hozzátesszük az apróra vágott fokhagymát, tárkonyt, sóval borssal ízesítjük. Egy kanál lisztből tejjel eresztéket készítünk és hozzátesszük a leveshez. A megfőtt pacalt levétől leszűrjük, letisztáljuk és a leveshez adjuk. Ecettel savanyítjuk. Tejföllel és csípőspaprikával tálaljuk.
Portik Péter Támogatóink: Bakonyerdő Zrt., Kup Önkormányzat, Pápakovácsi Önkormányzat, , Pápai Közszolg Kft., Pápai Tesco. Új rovatunk!
7
Tudni illik, hogy mi illik!
VENDÉGET VÁRUNK
Viccek Székely bácsi nagy káromkodások közepette borotválkozik. Odamegy a gyerek, és kérdezi: - Mi a baj, édesapám? - Életlen a beretva. Nem viszi a szakállamat! - Ne mongya mán' édesapám, hogy erősebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit most nyitottam ki vele! Székely bácsi rákos lesz. Elmegy a fiával a kocsmába, és mondja a haverjainak: - Hát, már nem sokáig iszogatok köztetek, hamarosan elvisz az AIDS. A fia csodálkozik, majd amikor elindulnak haza, megkérdezi az apját: - De apám, nem is AIDS-e van, hanem rákja! - Az igaz, de így legalább egyik sem fogja összeszűrni a levet anyáddal. Áll a székely a bíróság előtt emberölés vádjával, kérdi tőle a bíró: - Na, hogy is volt az az eset? - Hát, az úgy vót, hogy ülök az asztalnál nyugodtan, eszem a szalonnát. Jön a román, megbotlik, hát nem pont a bicskámba esett egyszer! Aztán meg még hétszer.
Együtt - Egymásért Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
negyedévente megjelenő lapja Kiadó Háromhatár Kulturális és Sport Egyesület
E-mail
[email protected]
Megjelenés minden negyedév végén! Felelős szerkesztő Portik Péter
1. Tájékozódni kell a vendégünk vallási, étkezési szokásairól! Például, egy zsidó vallású vendéget nem kínálunk disznóhússal, vagy egy vegetáriánust húsfélével. 2. A vendégünk étkezéshez kapcsolódó egészségi problémáival is tisztában kell lennünk, hogy ne mi juttassuk kórházba, vagy a sírba. Például cukorbeteg, liszt érzékeny, vagy bármilyen egyéb allergiás tünete van, nagyon figyelmesen kell a menüt, illetve az alapanyagokat megválogatni. 3. A vendéget fölösleges nyaggatni azzal, hogy „Biztos, hogy nem kér még?”, „Vegyen már még!”, „Kóstolja már meg ezt is!”, már persze akkor, ha azt szeretnénk, hogy jól érezze magát, és máskor is eljöjjön hozzánk. 4. A vendéget megtiszteljük azzal, ha a szebbik étkészlettel terítünk, kristálypoharat, asztali díszt, virágot, textilszalvétát, gyertyát illesztünk az asztalra. Ezeket igyekezzünk színharmóniában összeválogatni. 5. Ha tálaljuk az ételt, mindig mondjuk el, hogy mi az, amit épp kínálunk. Ezzel kivédhetjük azt, ha mégis van olyan vendégünk, akiről nincs információnk, hogy esetleg allergiás rohamot kapjon. Ő majd el tudja dönteni, hogy abból fogyaszt e, vagy sem. 6. Vendégváráskor a többfogásos menü ildomos, hogy tudjanak választani kedvükre, így esély van arra, hogy mindenki jól is lakik. 7. Mire a vendégek megérkeznek, készen kell lenni minden előkészülettel. A konyha is „mosogatva, takarítva” állapotban legyen. 8. Úgy várjuk a vendégeket, hogy magunk is tiszták, átöltözöttek legyünk. Nagyon kellemetlen, illetlen dolog konyhaszagúnak, izzadtnak mutatkozni, vagy a zsíros, ételmaradékos kötényben fogadni a látogatókat. 9. Ha nagyobb számú vendéget várunk, és nem győznénk a munkát, akkor vegyünk igénybe külső segítséget fizetett alkalmazottak formájában. 10. Ha nem magunk készítjük a fogásokat, hanem ételt rendelünk, akkor is figyelnünk kell a vendégek étkezési szokásaira. Folytatjuk
Portik Péter 8
