Együtt az oroszlán szárnyai alatt. Üzleti jelentés 2012

Üzleti jelentés 2012

Együtt az oroszlán szárnyai alatt

Tartalomjegyzék

Hazai makrogazdasági kitekintő, általános gazdasági helyzet............................................................3

A biztosítási piac jellemzői..................................................................................................................6

A Generali Biztosító teljesítménye.......................................................................................................7

A vállalat üzleti stratégiája................................................................................................................. 13

A mérleg fordulónapját követő események....................................................................................... 15

Fenntarthatósági összefoglaló.......................................................................................................... 16

Foglalkoztatás politika...................................................................................................................... 18

Mellékletek....................................................................................................................................... 20

Generali-Providencia / Üzleti jelentés 2012

2

Hazai makrogazdasági kitekintő, általános gazdasági helyzet

G

azdasági növekedés

Várakozásainknak megfelelően tovább romlott a magyar gazdaság teljesítménye a 2012-es év utolsó negyedévében: az egy évvel korábbi állapothoz képest 2,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, míg a tavalyi év egészében a visszaesés 1,7 százalék volt. A recesszió mélyülése mögött számottevő mértékben a mezőgazdaság, illetve az ipar teljesítményének visszaesése állt, de a gyenge külső környezet mellett a háztartások fogyasztásának csökkenése és a beruházások romló dinamikája sem támogatta a növekedést. A növekedési kilátások idei évi alakulása továbbra is kétséges. A technikai recesszióból való kikerülés szinte biztosra vehető, azonban számos tényező árnyalja a képet: a mezőgazdaság teljesítményének alakulása könnyen okozhat pozitív meglepetést, a háztartások fogyasztásának mérséklődése azonban várhatóan tovább folytatódik és az euro-övezet kilábalását is egyre több tényező veszélyezteti. Gyors kilábalásra ezért nem számíthatunk, az idei évre 0,2-0,5 százalék közötti növekedést valószínűsítünk, a növekedés erőteljesebb beindulására csak 2014-től számítunk. Infláció A belső kereslet elégtelensége továbbra is az infláció csökkenésének irányába hat, a mezőgazdaság tavalyi évi gyenge teljesítménye miatt kialakult élelmiszerár-emelkedés hatása lassan kiesik a bázisból és a rezsicsökkenés szintén támogatja az infláció tendenciózus csökkenését. Ennek megfelelően januárban csupán 3,7 százalékkal, míg februárban 2,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a publikált adatok a várakozásoknál alacsonyabb inflációs pályát mutatnak. Az infláció jelenleg a középtávú inflációs cél alatt tartózkodik, külső sokk hiányában az idei évben 2,6 százalék körül, jövőre némileg magasabban, 3,2 százalék körül alakulhat a mutató. Az infláció a jelenlegi piaci környezetben tehát nem olyan erős ellenség, mint ahogy a jegybank új vezetése gondolja: a kamatcsökkentés útjában nem a fogyasztói árak alakulása, hanem a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, ezzel együtt pedig az ország, illetve a forint sérülékenysége áll.

3


Monetáris politika, alapkamat Matolcsy György jegybankelnökké történő kinevezésével új fejezet kezdődött a Magyar Nemzeti Bank és a hazai monetáris politika életében. A személycserével kapcsolatos bizonytalanság ennek ellenére csak halványan nyomta rá a jegyét a hazai kötvénypiacra. A külföldi szereplők az év elejétől fokozatosan építették le hazai állampapír-pozícióikat, elsősorban lejárt adósságuk meg nem újítása, illetve a vis�szavásárlási aukciókon történő aktív szerepvállalásuk segítségével, reagálva ezzel az ország-specifikus kockázat emelkedésére. Az új vezetés által alkalmazandó eszköztárból egyelőre csak ízelítőt kaptunk az április elején bejelentett Növekedési Hitel Program képében, a külföldi elemzők árgus szemekkel figyelik és kritizálják a hazai eseményeket. A kamatcsökkentési sorozatban az év első három hónapjában sem történt változás. A piaci szereplők várakozásai egyaránt a kamatcsökkentést támogatták; az inflációs folyamatok elősegítették; a kiábrándító recessziós adatok pedig gyakorlatilag indokolttá és szükségessé is tették azt. Az alapkamat ennek következtében fokozatosan csökkent, jelenleg történelmi mélyponton: 5,00 százalékon áll. A ciprusi események tükrében ismét kiéleződött az európai válság. Jelenleg számos európai gócpont (pl. Olaszország, Franciaország, Szlovákia, Málta) jelent kockázatot az európai növekedésre és növeli a valószínűségét egy már mindenki számára érzékelhető piaci korrekciónak, ezért a nemzetközi környezet már nem olyan támogató a hazai kamatcsökkentések számára sem, mint egy negyedévvel ezelőtt. A következő hónapokban a kamatvágási sorozat ütemének lassulására számítunk, a sorozat a továbbiakban csak fokozott óvatossággal folytatható a jelenlegi piaci körülmények fényében. Az új jegybankelnök személye, unortodox gazdaságpolitika iránti elkötelezettsége gyakorlatilag garancia az alacsony szinten tartott kamatokra, melyekkel tovább mérsékelhetők az eladósodott háztartások és vállalatok kamatterhei és fokozatosan stabilizálható az államadósság-pálya is. Várakozásunk alapján az év végére az alapkamat tovább csökkenhet, alapszcenáriónk szerint a mérföldkőnek tekintett 4,00-4,50 százalék körül elérheti mélypontját, a kamatcsökkentés előtt álló tér azonban egyre korlátozottabb. Állampapírpiac A magyar állampapírok piacán némi kijózanodást tapasztalhattunk az év első három hónapjában. A kamatvágási sorozatra reagálva egyre érzékelhetőbben elszakadt egymástól a rövid és hosszú futamidejű papírok mozgása és egyre meredekebbé vált a hozamgörbe. A rövid futamidejű diszkont-kincstárjegyek és állampapírok esetében hozamcsökkenés, míg a hozamgörbe hosszú végén kismértékű hozamemelkedés következett be, a piac jellemzően nagyobb forgalom nélkül árazódott át. A külföldi szereplők pozícióleépítése ellenére sikeres aukciókat láthattunk az elsődleges piacon, az ÁKK az első negyedévben terv feletti mennyiségben tudott kibocsátani állampapírokat. Igen kelendőnek bizonyult a P€MÁK névre hallgató, euróban denominált inflációkövető kötvény is, valamint február közepén sikeres dollárkötvény-kibocsátást könyvelhetett el a kormány. Az alapkamat további csökkentése segíthet a jelenleginél is alacsonyabb szinten rögzíteni a hozamgörbét, ezért a hozamok a központi bank vezetése által későbbiekben alkalmazandó eszköztártól függően csökkenhetnek, bár a kockázatok a jelenlegi szinteken nem elhanyagolhatóak. Forintpiac A kötvénypiaccal ellentétben a forintpiac igen érzékenyen reagált a jegybankelnöki székben történt változásra. A forint euróval szembeni árfolyama 2012 októbere óta fokozatosan emelkedő trendben mozog, a 290-295 közötti szintekről történő elrugaszkodásra az új jegybanki vezetés miatt emelkedő bizonytalanság adott teret. Bár az elnök személye nem volt ismeretlen a piaci szereplők körében, a kockázat az általa alkalmazandó eszközök előre nem látható jellege miatt állt fenn. A ciprusi helyzet által kiváltott globális piaci hangulatromlás éppen a hazai eseményekkel egyidőben következett be, így a forint március első


4

felében jelentős nyomás alatt állt. Az EUR-HUF árfolyam megközelítette a bűvös 310-es szintet, ennek áttörése azonban nem következett be. Úgy véljük, a hazai események szempontjából a legrosszabbon már túljutottunk, ezért kizárólag országspecifikus tényezők a következő hetekben nem gyengítik tovább a hazai fizetőeszközt. Az óvatos jegybanki és kormányzati kommunikáció egyaránt ezt támasztja alá, így rövidtávon a nemzetközi hangulat alakulása lesz meghatározó a forint további irányát lletően. Hos�szabb távon a nem-konvencionális eszközök alkalmazására, az alacsonyan tartott kamatszintre épülő gazdaságpolitika miatt gyengébb forintárfolyamra lehet felkészülni, a következő hetekben azonban a forint várhatóan a 300-as szintek közelében próbál majd stabilizálódni és optimális esetben a korábbi 285-295 közötti sáv helyett a 290-305 közötti sávban állapodhat meg. A geopolitikai fenyegetettség és az egyre fenyegetőbb átfogó piaci korrekcióra utaló jelek azonban óvatosságra adnak okot a továbbra is sérülékeny hazai környezetben. Államháztartás Az államadósság a 2011 végi 81,4 százalékról 2,2 százalékponttal 79,2 százalékra csökkent a tavalyi év végére. Az költségvetési hiány a GDP 2,1 százalékát érte el, mely hosszú ideje az egyik legalacsonyabb érték, várakozásaink alapján az idei évben 2,7 százalékos hiányt várunk. Különösebb megszorító intézkedések nélkül még a jelenlegi gyengébb forintárfolyam és jelentős kockázatokkal árnyalt növekedési pálya mellett is elérhetőnek tartjuk, hogy a hiány a kritikus 3 százalékos szint alatt maradjon, melyben az állam tartalékainak felélése is jelentős szerepet kaphat. A jegybank új programjának III. pillére a gazdaság sérülékenységének csökkentését célozza meg, mely az ország külső adósságának mérséklődését is segítheti. Várakozások Az Eurózóna kiújuló adósságválsága továbbra is jelentős kockázati faktort jelent a világgazdaság egésze számára, így emiatt könnyen újabb hullámok csaphatnak fel a tőkepiacokon. Az euró-övezet növekedési kilátásai ebben az esetben romlásnak indulhatnak az év második felében, mely rontja a hazai kilátásokat is. A vezető jegybankok (a japán példát kivéve) szemmel láthatóan kifogytak az ötletekből: újabb eszközvásárlási csomagok bejelentése helyett a jegybankárok már az eddigi programok „sikereiről” beszélnek és a FED egyre nyilvánvalóbban utal a programokból történő lassú visszavonulásra. A növekedés jeleinek megjelenése után a tőkepiacokra tehát várhatóan újabb sokk vár: nagy kérdés, hogyan alakulnának a piaci folyamatok a jelenleg agresszív és erősen alkalmazkodó jegybanki támogatás hiányában. Bár a piacok ilyen jellegű tesztjének várhatóan tanúi leszünk az idei évben, a hazai gazdaság alakulása szempontjából az MNB frissen bejelentett növekedési programja lehet még irányadó. A hitelezés radikális fordulatára, a beruházások trendjének változására a hitelprogramtól önmagában nem lehet számítani, a kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetének javulása azonban hozzájárulhat a banki hitelportfóliók minőségének javulásához is, így közép- és hosszútávon már ösztönözheti a gazdaságot. A program külső adósságot, illetve az ország sérülékenységét csökkentő részei pedig pozitív hatást gyakorolhatnak a hazai kockázati felárra, valamint a költségvetési és adósságpálya fenntarthatóságára, melyet kedvezően ítélhetnek meg a külföldi piaci szereplők.

5


A biztosítási piac jellemzői

2

012-ben a biztosítótársaságok és biztosítóegyesületek (a továbbiakban biztosítók) teljes díjbevétele 6,5 százalékkal csökkent és 768 milliárd forintot tett ki. A korrigált díjbe-

vétel (élet egyszeri díj 10 százalékkal figyelembe véve), mely 648 milliárd forintra rúgott, csupán 4,8 százalékos csökkenést mutat - a nagy visszaesést elszenvedő élet egyszeri díj kisebb súlya miatt. Az élet korrigált díjbevétel 279 milliárd forintot tett ki, mely 6,9 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti érték. Az élet folyamatos díjbevétel 6,4 százalékkal, az élet egyszeri díj 14,5 százalékkal csökkent. A nem-életbiztosítások díjbevétele 369 milliárd forintot tett ki, mely 3,2 százalékos csökkenésnek felel meg. A növekedési ráta kgfb-nél -15,0 százalék, casconál -9,3 százalék, azonban nemgépjármű területen +4,4 százalék. A piaci portfólióban – korrigált díjbevétellel számolva – az életbiztosítások részaránya 0,9 százalékponttal 43,0 százalékra csökkent, a nem-élet aránya pedig így 57,0 százalékra nőtt. Az öt legnagyobb biztosítótársaság együtt a korrigált díjbevétel 64,9 százalékát birtokolja, ami a piaci koncentráció 1 százalékpontos csökkenését mutatja a 2011-es 65,8 százalék után. A piaci rangsorban második helyen álló Generali csoport (benne Generali-Providencia, Genertel és Európai Utazási Biztosító), 7,1 százalékos csökkenést szenvedett el a korrigált díjbevétel területén az előző év azonos időszakához viszonyítva, 112 milliárd forintot érve el. A csoport piaci részesedése 17,7 százalékról 17,3 százalékra csökkent. Az élet üzletág 3,6 százalékkal csökkent, ami a 6,9 százalékos piaci csökkenéstől kedvezőbb, így az élet piaci részesedése 0,5 százalékponttal 12,4 százalékra nőtt. A nem-élet terület 8,5 százalékos csökkenése elsősorban a kgfb 30,8 százalékos visszaesésének tudható be, de a casco és a nem-gépjárműbiztosításoknál is piac alatti a növekedési ráta. A Generali-Providencia piaci részesedése az előző évi 16,9 százalékról 0,4 százalékponttal 16,5 százalékra csökkent. Az Európai Utazási Biztosító piaci részesedése 0,3 százalék, míg a Genertelé 0,5 százalékon maradt.

6


A Generali Biztosító teljesítménye

A

Generali-Providencia folyamatos díjfizetésű állománydíja 8,6 százalékkal, az állomány darabszáma pedig 12 százalékkal csökkent 2012. december végére. Ez mintegy 10 milliárd forinttal

alacsonyabb állományt jelent, melyből az üzletágak a következő módon részesedtek: gépjármű -7,40 milliárd Ft, személy -2,46 milliárd Ft, vagyon -0,17 milliárd Ft. 2012-ben a teljes díjelőírás (bruttó díj), mely 109 845 millió forintot tett ki, 8,1 százalékkal esett vissza, elsősorban a gépjármű biztosítások csökkenésének eredményeképpen. Az élet korrigált díjelőírás 7,3 százalékos csökkenést mutat. Az életbiztosítások díjbevétele (37 822 millió forint) 6,3 százalékkal, míg a korrigált életbiztosítási díjbevétel 3,6 százalékkal csökkent. Ezen belül a folyamatos díjfizetésű életbiztosítások díjelőírása 3,3 százalékos csökkenést mutat, az egyszeri díj 26,8 százalékkal esett vissza. A nem-életbiztosítások díjelőírása 72 023 millió forintot tett ki, amely 9,0 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest, a tavalyi 4,8 százalékos csökkenés után. Társaságunk adózás előtti eredménye 2012-ben 2 239 millió forint volt, az adózás utáni eredmény 2 127 millió forintot tett ki. Befektetések A Generali Biztosító befektetési állománya (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások nélkül) 149 724 millió forint, amely 11 százalékos csökkenést jelent a 2011. év végi állományhoz képest. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások 88 696 millió forintos állománya 8 százalékos növekedést mutat. A társaság 2012-ben 4 milliárd forint nettó pénzügyi eredményt ért el a befektetéseken.

7


Személybiztosítási üzletág Életbiztosítások Az élet üzletág díjbevétele 2012-ben 37 822 millió Ft volt, ami 6,3 százalékkal alacsonyabb az előző évi értéknél. A társaság életbiztosítási díjbevétel csökkenését jelenősen befolyásolták a megnövekedett lejáratok, díjmentesítések és visszavásárlások is. A befektetéshez kötött életbiztosítási korrigált díjbevétel 0,3 százalékos növekedése már nem ellensúlyozta a hagyományos életbiztosítások díjbevételének 9,7 százalékos csökkenését. Növekedés volt ugyanakkor a kockázati életbiztosítások tekintetében. Összességében elmondható, hogy a Generali-Providencia az átlagos piaci tendenciák mentén haladva, de annál jobb növekedési rátát tudott elérni, ugyanis a biztosítási piacon közel 7 százalékkal csökkent a korrigált díjbevétel. 2012-ben fejlesztéseinkkel a korábbi tendenciát követve a kiemelkedő ügyfélkiszolgálásra, új termékekre, és a támogató folyamatokra koncentráltunk. Az év legnagyobb termékfejlesztési feladataként a Gender direktíva miatt a teljes termékpalettánkat lecseréltük, illetve megújítottuk, e mellett pedig egy új, bónusz lehetőségeket tartalmazó unit-linked terméket is bevezettünk. Lejáró életbiztosítással rendelkező ügyfeleinket minden korábbinál hatékonyabban, kedvező újrakötési ajánlattal tudjuk felkeresni. A unit-linked biztosításokban felhalmozott megtakarítások korszerű kezelésére bővítettük a Generali Online Szerződéseim rendszer nyújtotta szolgáltatásainkat és egy új, a mai kor biztonsági követelményeinek megfelelő, a korábbinál hatékonyabb regisztrációs rendszert vezettünk be. Emellett 2012-től lehetőségük van ügyfeleinknek fizetési mód- és ütemváltoztatásra, valamint bankkártyás fizetésre is.

Baleset- és egészségbiztosítások A társaság baleset- és egészségbiztosítási díjelőírása 2012-ben 5 433 millió Ft-ot tett ki, mely 10,6 százalékkal marad el az előző évitől. Ez főként a banki portfólióbiztosítások csökkenésének volt köszönhető. Szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások esetében ugyanakkor növekedett a bevételünk, köszönhetően az első negyedévben bevezetett Generali Egészségprogramnak. Ezzel a programmal a Generali piacvezetőként, reagálva az adóváltozásokra (céges szerződő esetén az egészségbiztosítás díja adó és járulékmentes 2012-től) egy új konstrukcióval jelent meg az egészségbiztosítások piacán. A balesetbiztosítások területén újabb folyamat-modernizálást hajtottunk végre. Értékesítő kollégáink a Szimba tanulóbiztosításunkat már elektronikusan, online felületen meg tudják kötni, és az ajánlatok automatikusan bekerülnek biztosítástechnikai rendszerünkbe. 2013-ban továbbra is a minőségi ügyfélkiszolgálás áll fejlesztéseink hátterében. Mind termék-, mind folyamatfejlesztéseink ezt a célt szolgálják, ügyfeleink lojalitásának, elégedettségének növelése érdekében.

Személybiztosítási szolgáltatás és kárrendezés 2012-ben az előző évekhez képest tovább növekedtek lejáró életbiztosításaink mind darabszámban (19 419 db), mind szolgáltatási összegben (18 milliárd Ft). Az életbiztosítási visszavásárlási szolgáltatások 9,3 százalékkal, 2,1 milliárd forinttal alacsonyabbak


8

voltak, mint 2011-ben, de a devizahitelek fix árfolyamon történő visszafizetésének lehetősége mindkét évben erősen éreztette hatását. A visszavásárlási igények magas tendenciája miatt társaságunk folyamatosan nagy figyelmet fordít szerződőink teljes körű tájékoztatására és igyekszünk az aktuális anyagi helyzetüket figyelembe véve, számukra elfogadható pénzügyi megoldást keresni és felajánlani. Szimba tanulóbalesetbiztosításunk elektronikus ajánlatfogadásának köszönhetően, a gyermek biztosítottak kárrendezési folyamatát is sikerült hatékonyabbá, gyorsabbá tenni, csökkentve ezáltal az ügyintézési időt és ügyviteli háttérmunkálatokat.

Vagyonbiztosítási üzletág A vagyonbiztosítások 2012. évi díjelőírása 44 476 millió forintot tett ki, mely 0,5 százalékkal meghaladja a 2011-es értéket. Mind a 20 860 millió Ft-os díjbevételt elérő lakossági szegmens, mind a 23 616 millió Ft-os díjbevételt realizáló vállalati szegmens pozitív növekedési rátát tudott felmutatni. Az üzletág állománydíja viszont 0,4 százalék csökkenés után 45 077 millió Ft értéken zárta az évet. Szerződés darabszámban a csökkenés közel 5 százalék volt. Időjárási szempontból 2011 után a 2012-es év is eseménymentesnek volt mondható, így a vagyon kárhányad kedvezően alakult. Kifejezetten jól zártuk a mezőgazdasági szezont, a kárhányad az elmúlt 20 év legjobbjának számít. 2013-ban a díjbevételek stagnálására számítunk, piaci szinten is az inflációt el nem érő változásra lehet számítani.

Gépjárműbiztosítási üzletág Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén 2012-ben az előző évekhez hasonlóan éles díjverseny jellemezte a piacot. A piaci díjbevétel 15 százalékkal csökkent, s ezzel nagysága 84 milliárd Ft alá esett. A piaci átlagdíjak a vizsgált időszakban is drasztikusan csökkentek. A Generali-Providencia 7 214 milliárd forintos díjbevétellel zárta az évet. Kárhányadunk stabil és kedvező szinten maradt az előző év megegyező időszakához képest, és kárgyakoriságunkat sikerült tovább csökkenteni a megfelelő kockázatszegmentáció hatása miatt, amelyet új kedvezményekkel és a meglévőek optimalizálásával értünk el. A Generali kockázattal arányosan készítette díjstruktúráját, szemben néhány piacon lévő társasággal, amely behatoló árstratégiát alkalmazott. A kitűzött stratégiánknak megfelelően: • Az index folyamatot és levelezést is új alapokra helyeztük úgy, hogy minden döntéshez szükséges információt tartalmazzon. gépjármű működéshez szükséges alapfolyamatokat tovább stabilizáltuk, mely lényegesen csök•A kentette az esetleges hibás működéseket és kedvezően hatott a panaszok számának csökkenésére.

9


• Szerződéskötési folyamatainkban tovább nőtt az elektronikusan kötött szerződések aránya és az ügyfelekkel történő szakmai levelezés jelentős mértékben már elektronikusan történik. • Társaságunk a megelőző évhez képest valamelyest kevesebb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött, ugyanakkor az ügyfelek magasabb megmaradási szinttel bírnak. A jövőben a piaci liberalizáció hatására gyakoribb díjhirdetéseket várunk, amely intenzív és folyamatos erőfeszítéseket igényel.

Casco biztosítások 2012-ben a casco piac a korábbi trendeket követve zsugorodott, viszont a következő tényezők pozitívan hatnak: A személygépjármű eladások stabilizálódtak, sőt az értékesítés 18 százalékkal növekedett és meghaladta az 53 000 darabos szintet, amely még így is töredéke a néhány évvel korábbiaknak (65 százalékkal alacsonyabb a 2008-as évinél). A prémium autók szegmense erősödött az előző évhez képest. A használt gépjármű piac is élénkült, ezen belül az import 70 százalékkal, míg az autó tulajdonosváltás azonos szinten maradt. A gépjármű állomány idősödött. Mindezen gépjármű piaci változások kedvezően hatottak az értékesítésünkre. A prémium szegmens pozitív változásait a márka megállapodásaink segítségével sikerült nagyarányban kiaknázni. Az idősödő állományt pedig a megfelelő kedvezményeinkkel és akcióinkkal tudtuk megszólítani. A piaci díjbevétel esését figyelhettük meg, amely meghaladta a 9 százalékot az előző évhez képest. A Generali 14 901 millió Ft-os díjbevétele némiképp nagyobb arányban csökkent 2001-hez viszonyítva, viszont a casco biztosítások kárhányada kiemelkedően jó maradt, sőt 3 százalékpontos javulást értünk el a tavalyi év vizsgált időszakához képest. A casco biztosítás területén is a kitűzött stratégiánknak megfelelően: • a casco díjképzést újra pozícionáltuk, ezáltal kevesebb paraméter szükséges az alapdíj meghatározásához, amellyel elértük, hogy kötelező gépjármű felelősségbiztosítás konform legyen - azaz ugyanazon gépjármű paraméterek elegendőek -, ezáltal támogatva az együttkötést, • a casco egyedi ügyfelek értesítését a díj elmaradásáról, haviról heti gyakoriságúra változtattuk, ezáltal hosszabb élettartamot feltételezünk, • a casco flotta index folyamatot elektronikussá alakítottuk, valamint • sikert értünk el a flotta díjszabásunkkal néhány kiemelt iparágnál. Díjbevétel szempontjából a 2012-es évben a piaci részesedésünket sikerült meghatározó szinten tartani; a teljes piacnak közel negyede a Generali által biztosított. A jövőt tekintve elmondható, hogy a csökkenő piaci átlagdíjak tendenciájának megfordulását várjuk, amelyben a bevezetett biztosítási adó hatása jelentős szerepet játszik. A Generali a szolgáltatásorientált ügyfeleket tartja továbbiakban is célszegmensének.


10

Értékesítés Az értékesítési területen tovább folytatódott a tarifáló alkalmazások átalakítása. Az adatbázisunk tisztaságának védelmét szolgálja a központi címadatbázis folyamatos beépítése minden termék díjszámító programjába. A tömegesen értékesített nem-életbiztosítási módozatok esetében a fejlesztések fókusza az online ajánlatadást támogató szoftverekre irányul. Az értékesítési kontrolling területen az üzleti kimutatásokat és statisztikákat folyamatosan átdolgozzuk, alkalmassá tesszük adattárház alapú automatizálásra. Az értékesítési adminisztrációs rendszerek fejlesztésének két komoly eredménye volt a központi sorszámosztó első ütemének élesítése, valamint a szigorú számadású nyomtatványokat kezelő rendszer megújítása. A portál redesign projekt keretében dolgozunk a legszélesebb körben használt tanácsadói alkalmazás a Partner Portál - fejlesztésén. A stratégiában megfogalmazott Csatornavezetői Fórumot év közben átalakítottuk, negyedévente rendezzük meg. A hálózatok tevékenységének átalakítása, optimalizálása miatt további módosításokra lesz szükség 2013-ban.

Kockázatmenedzsment A szabályozói és piaci elvárásokkal összhangban társaságunk nagy hangsúlyt fektet a kockázatmenedzsment tevékenységre, így 2008-tól önálló szervezeti egység hangolja össze a területhez kapcsolódó feladatokat. A Generali 2012-ben is részt vett a Szolvencia II. folyamat keretében szervezett mennyiségi hatástanulmányok frissítésében, valamint a folyamathoz kapcsolódó szabályozói munkában. A nemzetközi Generali Csoport piaci alapú belső modelljének (Economic Balance Sheet) alkalmazásával lehetővé válik az üzleti döntések esetében a kockázatokkal arányos tőkeszükséglet pontosabb figyelembevétele. Társaságunk az alábbi kockázatok kezelését kiemelt fontosságúnak tartja: Devizakockázatok: Társaságunk devizakitettséggel rendelkezik értékpapírokon, költségeken, viszontbiztosítási szerződéseken, valamint indirekt módon tartalékain keresztül is (pl. importált gépjármű alkatrészek, illetve a unit-linked állomány jövőbeni nyereségeinek értéke). A devizánkénti összes kitettség a társaság stratégiai eszközallokációjában rögzítve van és az esetleges többletkitettség megfelelő határidős ügyletekkel kerül fedezésre. Társaságunk csak fedezeti céllal nyit határidős ügyletet. Árazási kockázatok: kockázati biztosítások vonatkozásában társaságunk a hagyományos tartalékfajták mellett jelentős káringadozási és nagykártartalékkal is rendelkezik. Ezek, kiegészítve a meglehetősen szigorú viszontbiztosítási politikával, még igen extrém helyzetekben is képesek fedezni az árazási kockázatokból fakadó esetleges veszteségeket. Hitelezési kockázatok: társaságunk befektetéseinek nagy részét a Magyar Állam által kibocsátott vagy garantált kötvények – az élet ágazatban a portfólió több mint 80 százalékát, míg a nem-élet ágazat esetében a portfolió több mint 70 százalékát – képezik. A nem a Magyar Állam által garantált portfoliórész mind geográfiai, mind pedig partnerkockázatok tekintetében erősen diverzifikált.

11


Kamatkockázatok: az életbiztosítási oldalon a magas technikai kamattal rendelkező szerződések fedezete biztosított, illetve a jelenlegi befektetési portfólió által nagymértékben védettek, ezért a hozamesés hatása várhatóan nem eredményezne a technikai kamatokat el nem érő hozamokat. A felfelé irányuló hozamelmozdulások hatása az életbiztosítási oldalon 1,5-2 százalékos további emelkedésig kezelhető. Likviditási kockázatok: társaságunk év végén jelentős likvid eszközállománnyal rendelkezett. A rendelkezésre álló cash flow terveink alapján a 2013-as év folyamán is jelentős pénzkiáramlásra számítunk. A cég likviditása biztosított, de a kifizetések magas összértéke miatt továbbra is különös figyelmet kell fordítani az ilyen jellegű kockázatokra.


12

A vállalat üzleti stratégiája

A

Generali-Providencia Biztosító Zrt. 2012-ben folytatta a 2011 őszén megalkotott stratégia lebontását és megvalósítását.

Legfontosabb stratégiai irányelveink: • Ügyfélközpontúság • Eredményközpontúság • Együttműködés

Ezen irányelvek mentén 9 stratégiai program keretén belül folytatódott munka: 1. Ügyfélelérés fejlesztése program 2. Termék képesség fejlesztése program 3. CRM program (retail) 4. CRM program (vállalati) - Vállalati Ügyfélkezelési program 5. Csoportszintű együttműködés program 6. Üzleti teljesítménymérés fejlesztése program 7. Működési hatékonyság program 8. IT képességek fejlesztése program 9. Humán változási képességek fejlesztése program A programokban folyó munka nagyrészt júliusban lezárult. A lezáruló programok a változáshoz, fejlődéshez szükséges koncepciókat kidolgozták, az eredmények implementálása, beépülése a napi működésbe már szervezeti feladatként folyik tovább. Tekintve, hogy a CRM program számos hosszú távú célt tűzött ki maga elé, több összefüggő és egymásra épülő fejlesztést és feladatot koordinál, így mindenképp fontos ezek egy programként való kezelése a továbbiakban, azaz 2013-ban is.

13


A programok eredményei között számos olyan szervezeti és működési változás fedezhető fel, mely nagymértékben támogatja a stratégia megvalósulását és vállalatunk eredményes működését.Ilyen szervezeti változás például a vállalati ügyfelekkel foglalkozó terület fejlesztéséhez és egységesen magas minőségű kiszolgálásához szükséges Vállalati Ügyfélkezelési Igazgatóság megalakulása, a CRM területek erősítése és központosítása, az Üzleti Elemzési Igazgatóság létrehozása, továbbá az Emberi Erőforrás és Kommunikációs Igazgatóság kialakítása. Komoly lépéseket tettünk a hatékonyabb értékesítési szervezet kialakításának érdekében, az értékesítési csatornáink profiltisztításon mentek keresztül, így számuk a 2012-es év folyamán csökkent (2011-ben 9 csatorna, 2012 végén 6 csatorna). Üzleti tevékenységüket operatív módon a központi CRM szervezet is támogatja többek közt a kialakított kampánymenedzsment folyamatokkal és a lead generálás és átadás továbbfejlesztésével. Szintén a programokhoz tartozó eredmények közé tartozik a tervezési folyamatok megújítása, az együttműködés erősítése érdekében kialakított fórumok rendszere (Értékesítési, Kampány, Termék és Fejlesztési fórum), a vállalati ügyfélkör szegmentálása és új alapokon történő kiszolgálása, az IT rendszerek stabilitásának növelése érdekében bevezetett monitoring rendszer és folyamati SLA rendszer, a BSC rendszer további kiterjesztése (üzletágak, értékesítési csatornák, ügyviteli egységek, egyéb funkcionális területek pl. IT, HR), az új priorizálási rend kialakítása (fejlesztések, beruházások), az új HR struktúra, kompetencia modell és képzési koncepció megalkotása. Stratégiánk alapja az ügyfélközpontúság növelése, amely bár minden programban megjelent valamilyen szinten, de a CRM program fogta és továbbra is fogja össze ezeket az aktivitásokat és fejlesztéseket. 2012 februárjában elfogadásra került a CRM stratégia, amely részletesen lebontja, mely területeken kell továbbfejlődni az ügyfélközpontúság területén, figyelembe véve az eredményközpontú működést. Fő témái: • Egységes ügyféltörzs kialakítása, adattisztítás, adatgazdagítás • Ügyfélérték számítás bevezetése • Lojalitás program bevezetése • Egységes és magas szintű folyamati támogatás az ügyfélkiszolgálási folyamatoknál • Ügyfélmegtartási és keresztértékesítési kampányok • Ügyfélszempontú reporting rendszer A fenti témákban már 2012 folyamán is születtek részeredmények, de továbbfejlesztésük és IT eszközökkel történő magas szintű támogatásuk az elkövetkező években is fő prioritás marad.


14

A mérleg fordulónapját követő események

A

nemzetközi Generali visszavásárolja a Generali PPF Holding (GPH) 49 százalékos részesedését a cseh PPF Csoporttól 2,5 milliárd EUR értékben, így teljes irányítást szerez a vegyesvállalatban.

Az akvizíció két lépcsőben történik: a GPH 25 százalékát 2013. március 28-ig szerzi meg a Generali, a fennmaradó 24 százalékos részesedést pedig 2014 végéig. A PPF Csoport a GPH által az egykori FÁK országokban működtetett lakossági pénzügyi-biztosítási üzletágaiban 80 millió EUR értékben szerez részesedést. Valós pénzmozgás nélküli részesedés-csere: a Generali 38,5 százalékra növeli részesedését az Ingosstrakh-ban a PPF Beta valamennyi részvényének megszerzésével, míg a PPF Csoport teljes irányítást szerez a PPF Partners magántőke-befektetési üzletágban.

15


Fenntarthatósági összefoglaló

A

Generali az elmúlt néhány évben a tudatos piaci magatartás fejlesztésére és a fenntarthatóságra irányuló lépéseket tett. Az elmúlt időszak fejlődése még jobban tudatosította a vál-

lalatban, hogy a versenyszellemnek nemcsak etikai elvekkel, de társadalmi felelősségvállalással és a környezet tiszteletével is párosulnia kell. A fenntarthatóság fogalmát mi elsősorban az ügyfeleink és a munkatársaink, mint a vállalat legfontosabb értékeinek szemszögéből közelítjük meg. Mindez abból következik, hogy egyrészt óriási ügyfélkörrel rendelkezünk a lakossági szegmensben és piacvezetők vagyunk a vállalati biztosítások piacán, másrészt a Generali bír a legnagyobb saját értékesítési hálózattal, így az ügyféleléréshez stabil háttérrel rendelkezünk. Meggyőződésünk, hogy az elmúlt két évben folytatott ügyfélközpontú vállalati stratégia hosszútávon hozzásegíti a Generalit piaci pozíciójának megerősítéséhez, úgy, hogy mindeközben a vállalatunk két legfontosabb értéke, az ügyfelek és a munkatársak lojalitása is tovább erősödik. A változásokra való felkészülés, a proaktivitás ma már elengedhetetlen a versenyképesség megtartásához. A kiváló folyamatok, a fejlesztések garanciát jelentenek arra, hogy a társaság ne csak ma, de holnap is a megszokott és elvárt Generali minőséget nyújtsa ügyfeleinek, partnereinek. Irányelveink, a korrektség és a tisztesség, a pártatlanság, a titoktartás, az összeférhetetlenség, a szabad verseny, az átláthatóság és a teljes körű tájékoztatás a jövőben még fokozottabban érintik a vállalat egész külső és belső működési területét, tevékenységét. A Generali Csoportnál nemzetközi szinten tartalmazza a környezetvédelmi politika a lényeges környezetvédelmi szempontok kezelésére vonatkozó iránymutatásokat, melyek biztosítják az üzleti fejlesztés és a környezetvédelem közötti kompatibilitást.


16

A Csoport 2009-ben indította el a Környezetvédelmi Menedzsment rendszert. Felismerték, hogy az üzleti tevékenységek igen szerteágazóak: szociális, környezetvédelmi és kulturális területeket különböztetnek meg, melyek mind igénylik a kötelezettségvállalást a közös cél érdekében, a fenntartható gazdasági fejlődésre vonatkozóan. Mindegyik tevékenység fontos, de a Csoport a környezetvédelmet és a környezetszennyezés megelőzését tartja elsődlegesnek. Ennek tükrében a következő célkitűzések fogalmazódnak meg: • Természeti erőforrások kihasználása, minimalizálva a környezeti káros hatásokat (hulladékkezelés) • CO-kibocsátások mérése • Megújuló energia alkalmazása • Környezetvédelmi kérdések és a pénzügyi eszközök közötti kapcsolat • Környezettudatosság – ÖKO fenntartható viselkedés, illetve olyan befektetések, termékek ajánlása ügyfeleknek, melyek segítik a környezettudatosság fejlődését. Az energiatakarékosság jegyében 2011-ben megtörtént a világítás korszerűsítése a Generali magyarországi irodaházaiban (Győr, Miskolc, Szeged), illetve az Oktatási Központban, ahol emellett a napkollektoros melegvíz-ellátás is kiépítésre került. A veszélyes hulladékok elszállítása, illetve ártalmatlanítása minden esetben szerződött partnerrel történik. A nem veszélyes hulladékot szelektíven gyűjtik, majd az előírásoknak megfelelően kerül átadásra a hulladékkezelő cég részére. Az évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szelektív hulladékgyűjtés, míg a veszélyes hulladék csökkenést mutat.

17


Foglalkoztatáspolitika

A

Generali-Providencia Zrt. foglalkoztatási politikáját a biztosítási piac generálta üzleti oldali igények, a vállalati stratégia és a HR szakmai elképzelések összehangolása és egységes rend-

szerbe történő integrálása, valamint a költséghatékony és eredményorientált HR folyamatok iránti igény határozza meg. Mindezen tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk a foglalkoztatás-jogi megfelelőségre.

Bér- és jövedelempolitika A Generali-Providencia Zrt. folyamatosan nyomon követi a munkaerőpiacon mutatkozó bér- és jövedelem pozíciókat és hatásokat. Bér- és jövedelempolitikánkat elsősorban a hazai piaci versenytársak pozícióihoz illesztjük, amely magában foglalja a munkaerő-piaci keresleti és kínálati viszonyok adta kondíciókat. A szervezeti kultúra további erősítése érdekében törekszünk a javadalmazás és az egyéni teljesítmény között az erős kapcsolódás fejlesztésére. Munkaköri rendszerre alapozott kompenzációs és juttatási folyamatokat működtetünk a szervezeti hatékonyság biztosítása érdekében.

Képzési és fejlesztési politika Képzési és fejlesztési politikánk kiemelt célkitűzése a stratégiai célok eléréséhez szükséges egyéni és szervezeti készségek és kompetenciák célzott, tudatos fejlesztése. Elindultunk új, a legjobb ár/érték arányt jelentő képzési eszközök és partnerek bevonásában, a technikai lehetőségek kiaknázásában, sikerrel támogatva ezáltal a szervezeti működést. A vezetői és a szakmai ismeretek mélyítése, rögzítése és nyomon követése szintén prioritást élvez.

Munkajog és foglalkoztatási jog Szerződéseink és megállapodásaink megfelelő szabályokat és jogi garanciákat jelentenek mind a munkáltató, mind a munkavállalók, mind szerződéses partnereink számára. Munkajogi és foglalkoztatási jogi kérdésekben mindenkor a hatályos törvényi szabályozások adaptálásával biztosítjuk a törvényi megfelelőséget és biztonságot.

18


Szociális partnerség A dolgozói participáció megvalósításával elősegítjük a munkáltató és a munkavállalók képviseleti szerve (Üzemi Tanács) közötti párbeszéd fenntartását és fejlesztését, ezáltal biztosítjuk a nagyobb mértékű bevonást és elégedettséget. Társaságunk nemzetközi jelenléte következtében a munkavállalói képviselet Európai Uniós szinten is megvalósul, az Európai Üzemi Tanács működésével.

Budapest, 2013. április 5.

Erdős Mihály elnök-vezérigazgató 2120 Dunakeszi, Posta utca 8.

Hegedűs Anna számviteli rendért felelős vezető 1037 Budapest, Tarhos u. 88.

Horváth Gergely vezető matematikus 2112 Veresegyház, Harmat utca. 26.


19

MÉRLEG 2011.12.31

A. Immateriális javak B. Befektetések I.

Ingatlanok

II.

Részesedések

III.

2012.12.31

2012.12.31

2012.12.31

2012.12.31

Nem bizt tech Élet ág Nem élet ág tevékenység

Összesen

Összesen

mFt

mFt

mFt

mFt

mFt

4 382

4 413

1 141

3 272

0

167 420

149 724

61 816

87 908

0

715

709

709

0

0

13 022

10 374

0

10 374

0

4 000

2 500

2 000

500

0

1.

Tulajdoni rész.jelentő befektetés anya-és leányváll.

2.

Hitelviszonyt megt.ép anya- és leányváll.

3.

Tulajdoni rész.jelentő befektetés közös és társult váll.

8

8

0

8

0

4.

Hitelviszonyt megt.ép közös és társult váll.

0

0

0

0

0

149 340

135 864

59 107

76 757

0

20 608

17 715

626

17 089

0

126 740

116 564

57 132

59 432

0

Egyéb befektetések 1.

Tulajdoni rész. jel. bef. egyéb váll.

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

3.

Részesedés befektetési közösségben

0

0

0

0

0

4.

Jelzáloggal fedezett kölcsönök

0

0

0

0

0

5.

Egyéb kölcsönök

492

535

299

236

0

6.

Betétek hitelintézeteknél

1 500

1 050

1 050

0

0

7.

Más befektetések

0

0

0

0

0

335

269

0

269

0

0

0

0

0

0

82 435

88 696

88 696

0

0

7 042

5 179

750

4 423

6

Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések

3 459

2 587

336

2 245

6

1.

Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

3 368

2 506

319

2 187

0

2.

Követelések a biztosítási közvetítőktől

91

81

17

58

6

974

677

40

637

0

0

0

0

0

0

2 609

1 915

374

1 541

0

E. Egyéb eszközök

5 886

6 547

3 043

3 416

88

1.

Tárgyi eszközök, készletek

1 743

1 374

337

949

88

2.

Bankbetétek, pénztár

4 143

5 173

2 706

2 467

0

3.

Visszavásárolt saját részvények

0

0

0

0

0

4.

Egyéb

0

0

0

0

0

15 372

14 901

12 731

2 170

0

C.

IV.

Viszontbiztosításba vételből eredő letéti követelések

V.

Befektetések értékhelyesbítése

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbizt.szerz. javára végreh.bef.

D. Követelések I.

F.

II.

Követelések viszontbiztosítói ügyletekből

III.

Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbizt.díjtartalékból

IV.

Egyéb követelések

Aktív időbeli elhatárolások 1.

Kamatok, bérleti díjak

6 165

6 372

4 817

1 555

0

2.

Halasztott szerzési költségek

5 811

4 836

4 647

189

0

3.

Egyéb aktív időbeli elhatárolások

3 396

3 693

3 267

426

0

282 537

269 460

168 177

101 189

94

ESZKÖZÖK

20


MÉRLEG (folytatás az előző oldalról) 2011.12.31

A. Saját tőke

2012.12.31

2012.12.31

Nem bizt tech Élet ág Nem élet ág tevékenység

Összesen

mFt

mFt

mFt

mFt

mFt

26 403

26 811

11 144

16 326

-659

4 500

4 500

2 019

2 481

0

0

0

0

0

0

4 996

5 092

1 837

3 255

0

16 349

16 067

7 004

9 737

-674

558

775

284

491

0

I.

Jegyzett tőke

II.

Jegyzett de még be nem fizetett tőke (-)

III.

Tőketartalék

IV.

Eredménytartalék (+)

V.

Lekötött tartalék

VI.

Értékelési tartalék

0

0

0

0

0

VII.

Mérleg szerinti eredmény (+)

0

377

0

362

15

0

0

0

0

0

150 129

135 067

63 626

71 441

0

5 650

5 558

775

4 783

0

C. Biztosítástechnikai tartalékok 1.

Meg nem szolgált díjak tartaléka (a+b)

2.

Matematikai tartalékok

70 578

59 311

57 630

1 681

0

a)

életbiztosítási díjtartalék (aa)+ab))

68 781

57 537

57 537

0

0

b)

betegségbiztosítási díjtartalék (1+2)

173

182

93

89

0

c)

balesetbiztosítási járadéktartalék (1+2)

0

0

0

0

0

d)

felelősségbiztosítási járadéktartalék (1+2)

1 624

1 592

0

1 592

0

53 701

50 840

1 532

49 308

0

2 798

3 336

2 408

928

0

10 805

9 715

0

9 715

0

6 597

6 307

1 281

5 026

0

82 435

88 696

88 696

0

0

591

1 249

321

928

0

127

406

138

268

0

16 658

12 466

2 278

9 440

748

3.

Függőkárok tartaléka (a+b)

4.

Díjvisszatérítési tartalékok (a+b)

5.

Káringadozási tartalék

6.

Egyéb tartalékok (a+b+c)

Bizttechn.tart. a bef. egységekhez kötött (unit-linked) életbizt. szerz.javára (1+2)

E. Céltartalékok F.

2012.12.31

Összesen

B. Alárendelt kölcsöntőke

D.

2012.12.31

Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek

G. Kötelezettségek I.

Kötelezettségek biztosítási ügyletekből

2 130

2 204

1 270

934

0

II.

Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből

7 500

6 277

125

6 152

0

III.

Kötelezettségek kötvénykibocsátásból

0

0

0

0

0

IV.

Hitelek

0

0

0

0

0

V.

Egyéb kötelezettségek

7 030

3 985

883

2 354

748

6 194

4 765

1 974

2 786

5

432

360

360

0

0

5 762

4 405

1 614

2 786

5

0

0

0

0

0

282 537

269 460

168 177

101 189

94

H. Passzív időbeli elhatárolások 1.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2.

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

3.

Halasztott bevételek

FORRÁSOK


21

Eredménykimutatás a 2012. január 1. - december 31. közötti üzleti évre millió forintban Bevételek

2011

2012

1. Díjelőírás

119 481

109 845

2. Biztosítástechnikai tartalékok csökkenése (bruttó)

14 459

15 401

3. Viszontbiztosításból származó bevétel

27 973

24 109

9 089

8 810

15 322

13 919

3 562

1 380

21 147

22 899

1 189

1 254

724

362

83 504

78 179

2 104

7 791

38 218

35 965

37 801

35 776

417

189

36 891

35 519

28 229

26 386

8 662

9 133

17 865

9 827

6. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

1 097

1 030

Biztosítástechnikai eredmény

5 296

5 559

Egyéb bevétel

1 689

2 121

Egyéb ráfordítás

9 440

10 035

Üzleti év eredménye

-2 455

-2 355

Bevételek befektetésből (nem élet)

11 735

11 515

Befektetések ráfordítása (nem élet)

4 506

7 475

Szokásos vállalkozási eredmény

4 775

1 685

93

6 124

0

5 570

4 868

2 239

-39

112

Adózott eredmény

4 906

2 127

Jóváhagyott osztalék és részesedés

5 500

1 750

594

0

0

377

3.1. Jutalék, nyereség 3.2. Kármegtérítés 3.3. Tartalék-megtérítés 4. Bevételek befektetésből 5. Bevételek kármegtérítésből 6. Egyéb biztosítástechnikai bevétel Ráfordítások 1. Károk, szolgáltatások és kárrendezési ktgek 2. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése (brutto) 3. Ráfordítás viszontbiztosításból 3.1. Viszontbiztosítónak átadott díj 3.2. Tartalék-megtérítés csökkenése 4. Biztosítási üzemi ráfordítás 4.1. Szerzési költségek 4.2. Igazgatási költségek 5. Befektetések ráfordítása ( élet)

Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Mérleg szerinti eredmény

22


Eredménykimutatás - Élet üzletág a 2012. január 1. - december 31. közötti üzleti évre millió forintban Bevételek

2011

2012

1. Díjelőírás

40 353

37 822

2. Biztosítástechnikai tartalékok csökkenése (bruttó)

11 633

11 447

504

446

3.1. Jutalék, nyereség

141

138

3.2. Kármegtérítés

281

270

82

38

21 029

22 780

5. Bevételek kármegtérítésből

1

3

6. Egyéb biztosítástechnikai bevétel

0

0

41 621

41 626

2. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése (brutto)

305

6 802

3. Ráfordítás viszontbiztosításból

417

426

405

383

13

43

10 498

10 566

4.1. Szerzési költségek

8 397

8 465

4.2. Igazgatási költségek

2 102

2 101

17 865

9 827

0

58

2 813

3 193

3. Viszontbiztosításból származó bevétel

3.3. Biztosítástechnikai tartalék-megtérítés 4. Bevételek befektetésből ( élet )

Ráfordítások 1. Károk, szolgáltatások és kárrendezési ktgek

3.1. Viszontbiztosítónak átadott díj 3.3. Biztosítástechnikai tartalék változás 4. Biztosítási üzemi ráfordítás

5. Befektetések ráfordítása ( élet) 6. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások Biztosítástechnikai eredmény


23

Eredménykimutatás - Nem élet üzletág a 2012. január 1. - december 31. közötti üzleti évre millió forintban Bevételek

2011

2012

1. Díjelőírás

79 128

72 023

2 826

3 954

27 469

23 663

8 949

8 672

15 041

13 649

3 480

1 342

119

119

1 189

1 251

724

362

41 883

36 553

1 799

989

37 800

35 539

37 396

35 393

404

146

4. Biztosítási üzemi ráfordítás

26 392

24 953

4.1. Szerzési költségek

19 832

17 921

6 560

7 032

6. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

1 097

972

Biztosítástechnikai eredmény

2 483

2 366

2. Biztosítástechnikai tartalékok csökkenése (bruttó) 3. Viszontbiztosításból származó bevétel 3.1. Jutalék, nyereség 3.2. Kármegtérítés 3.3. Biztosítástechnikai tartalék-megtérítés 4. Bevételek befektetésből 5. Bevételek kármegtérítésből 6. Egyéb biztosítástechnikai bevétel Ráfordítások 1. Károk, szolgáltatások és kárrendezési ktgek

2. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése (brutto) 3. Ráfordítás viszontbiztosításból 3.1. Viszontbiztosítónak átadott díj 3.3. Biztosítástechnikai tartalék változás

4.2. Igazgatási költségek

Díjbevétel A díjbevétel alakulása

millió forintban 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Életbiztosítás

55 459

48 952

43 546

43 615

40 353

37 822

Gépjármű- biztosítás

40 305

39 584

37 035

35 258

28 809

22 115

Egyéb biztosítás

42 505

45 580

47 138

47 883

50 319

49 908

138 269

134 117

127 719

126 756

119 481

109 845

Összesen:

24


Függelék 2011.12.31 Biztosítástechnikai tartalékok

2012.12.31

Nettó

Bruttó

VB részesedése

Nettó

5 650

9 884

4 326

5 558

Matematikai tartalék

70 578

60 989

1 678

59 311

Függőkárok tartalékai

53 701

81 486

30 646

50 840

930

1 636

481

1 155

1 868

2 181

0

2 181

10 805

9 715

0

9 715

6 597

6 874

567

6 307

82 435

88 696

0

88 696

232 564

261 461

37 698

223 763

2011.12.31

2012.12.31

5 643

6 223

130 740

119 064

Befektetési jegy

19 324

16 432

Letéti követelés

335

269

Ingatlan

715

709

1 283

1 283

13 030

10 382

Kötvénykölcsönök

295

299

Egyéb kölcsönök

millió forintban Díjátvitel

Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Káringadozási tartalék Egyéb biztosítástechnikai tartalékok "Bizt.techn.tartalék az életbizt. kötvények bef. kockázatot viselő tul.javára végrehajtott bef. után" Biztosítástechnikai tartalékok Tőkebefektetések millió forintban Pénztár, banki betét Értékpapírok

Részvények, üzletrészek Részesedések

198

236

"Bizt.techn.tartalék az életbizt. kötvények bef. kockázatot viselő tul.javára végrehajtott bef. után"

82 435

88 696

ebből Állampapír

27 084

8 788

Részvény, üzletrész

5 541

5 766

Egyéb értékpapírok

23 917

26 573

Befektetési jegy

24 266

46 428

1 626

1 141

253 998

243 593

2011.12.31

2012.12.31

Alaptőke

4 500

4 500

Tőketartalék

4 996

5 092

16 349

16 067

558

775

0

377

26 403

26 811

Bankszámla, bankbetét Tőkebefektetések Saját tőke millió forintban

Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke


25

0,000

Együtt az oroszlán szárnyai alatt. Üzleti jelentés 2012

Recommend Documents