EGYÜTT AZ ISKOLÁIG A SÖJTÖRI ÓVODA

Söjtöri Óvoda

8897 Söjtör, Petőfi u. 2.

OM azonosító: 202368

„ … A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg, amit az óvoda nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést. …Amit a gyermek az óvodában kap, az egyúttal a közléleknek lesz alkotóeleme. „ ( Kodály Zoltán )

„EGYÜTT AZ ISKOLÁIG” A SÖJTÖRI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Söjtöri Óvoda



Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 3 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐI ............................................................................................................................... 4 Fenntartói elvárások ....................................................................................................................................... 5 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ...................................................................................................................... 5 3. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA ..................................................................................................................... 6

4. HELYI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELADATRENDSZERE .............................................................. 12 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ............................................... 12 4.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ................................................................................. 20 4.3. AZ ANYANYELVI, - AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA................................................. 27 5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .................................................................................................... 30 5.3. CSOPORTSZERVEZÉS ................................................................................................................................... 34 5.4. NAPIREND, HETIREND ................................................................................................................................. 35 5.5. FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE (MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS) ................................................................................. 37 Mérés területei, tartalma .............................................................................................................................................. 38 Mérés módszerei ......................................................................................................................................................... 38

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.................................................................................................... 39 6.1. ÓVODA- FENNTARTÓ .................................................................................................................................. 40 6.2. ÓVODA - CSALÁD ........................................................................................................................................ 40 6.3. ÓVODA - GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ....................................................................................................... 42 6.4. ÓVODA – PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ..................................................................................................... 43 6.5. ÓVODA – ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ........................................................................................ 44 6.6. ÓVODA – ISKOLA ........................................................................................................................................ 44 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODA- PEDAGÓGUS FELADATAI ...... 46 7.1. JÁTÉK ......................................................................................................................................................... 46 7.2. VERSELÉS, MESÉLÉS ................................................................................................................................... 49 7.3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC .............................................................................................. 51 7.4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA ............................................................................................... 53 7.5. MOZGÁS ...................................................................................................................................................... 55 7.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .................................................................................................. 58 7.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................................. 63 7.8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS....................................................................................... 65 8. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................................................... 66 9. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK.................................................................. 69 9.1. HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA ......................................................... 71 9.2. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE, REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ............................ 73 9.3. KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSE ....................................................................................... 74 10.1. ELLENŐRZÉS ............................................................................................................................................. 77 10. A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ................................. 80 12. A HELYI PROGRAM TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKKAL VALÓ ÖSSZHANGJA .................................. 84

2

Söjtöri Óvoda



BEVEZETÉS A

363/2012.(XII.17.)

számú

kormányrendelettel

módosított

137/1996.(VIII.28.)

kormányrendeletnek megfelelően nevelőtestületünk saját nevelési programot készített, majd a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján programunk módosításra került. E rendelet meghatározza az óvoda pedagógiai programjának kötelező tartalmi elemeit. Programunkban alkalmazkodunk az Alapprogram alapelveihez, mely a hazai óvodai neveléstörténet

hagyományaira

támaszkodik.

A

gyermeki

személyiség

teljes

kibontakoztatására törekszünk a gyermeki jogok tiszteletben tartásával és az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodai tevékenységeket, programokat szegregációmentesen szervezzük, az óvoda tárgyi eszközeit megkülönböztetés nélkül biztosítjuk minden gyermek számára. Figyelembe vesszük, hogy a gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Helyi nevelési programunk elkészítésekor támaszkodtunk a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveire is. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek innovatív pedagógiai törekvések. A 2008-ban benyújtott „Kompetencia alapú oktatás megvalósítása egyenlő hozzáféréssel, Söjtörön” című pályázat elnyerése után 2009. szeptemberétől bevezettük óvodánkban „ A kompetencia alapú óvodai nevelés” programcsomagot. E program olyan szemléletet tükröz elméletében és gyakorlati megvalósulásában is, mely a hagyományokra épül, mégis új, előremutató, magában rejti az óvodapedagógia fejlődésének lehetőségét. Megteremti, hogy a gyermekek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységen keresztül szerezhessék meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják bennük a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Az óvodai csomag játékos formában történő komplex fejlesztés, az egész életen át tartó tanulást megalapozó motivációs, játékos készségfejlesztő és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységgel kapcsolatos program. A programcsomag komplex lehetőséget biztosít a módszertani kultúra megújulására, a gyermekek differenciált fejlesztésére, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételére. A programon belül kiemelt terület a madárvédelemre nevelés. A programcsomag tartalma a négy őselemhez kötődik: levegő, tűz, víz, föld. A különböző nevelési területeket komplex formában dolgozza fel, biztosítva annak lehetőségét, hogy az

3

Söjtöri Óvoda



óvoda saját programjának elemeit is beépíthesse. Ezáltal óvodánknak megmarad önálló arculata, és nem utolsó sorban összhangban áll az új Alapprogramban megfogalmazottakkal. Óvodánkban a 2007/2008-as tanévtől bevezettük az Óvodai Integrációs Programot. E program hozzájárul a hátrányos helyzetű gyermekek esélyének növeléséhez. A társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések mind-mind elősegítik az egyéni képességek, készségek fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy olyan óvodánk legyen, ahol a kor kihívásainak megfelelő, személyiségközpontú pedagógiai munkával, az egyéni képességek figyelembe vételével juttatunk el minden gyermeket a képességeinek megfelelő szintre. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nem azzá lesznek, amivé tenni akarjuk őket, hanem amivel segítségünkkel lehetnek. Arra törekszünk, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön. Ennek érdekében az óvónők a gyermekeket nem csak önállóságra nevelik, hanem önálló személyiségnek

tekintik,

akik

eltérő tulajdonságokkal,

képességekkel,

ismeretekkel

rendelkeznek, ezért egyéni bánásmódot igényelnek.

1. AZ ÓVODA JELLEMZŐI Óvodánk a 2013. július 1. óta önálló intézményként működik. Az intézmény fenntartója a helyi önkormányzat, a munkáltatói jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. Óvodai csoportok száma: 2 Óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 50 Pedagógus létszám: 4 fő Dajkák száma: 2 fő Az épület belső adottságai megfelelőek. Tágas, világos, jól szellőző, öltöző és mosdóhelyiségekkel ellátott szobákban tölthetik a gyermekek a mindennapokat. Tárgyi eszközeinket

és

felszereléseinket

lehetőségeinkhez

mérten

folyamatosan

bővítjük,

korszerűsítjük. A nevelőtestület sok éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel igyekszik megfelelni a kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Az önképzés, továbbképzés

megvalósításában

fontos

helye 4

van

intézményünkben

a

belső

Söjtöri Óvoda



tudásmegosztásnak, az egymástól tanulásnak. A pedagógusok megosztják egymással tapasztalataikat, módszertani tudásukat, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. A gyermekek különböző szociokulturális környezetből jönnek óvodánkba. Magas a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek közül a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Programunkat az együttműködés, nyitottság, társadalmi érzékenység, támogató kultúra jellemzi. Programunk célját, feladatait, nevelési és eszközrendszerét, szervezeti és működési kereteit, a családok szociokulturális hátterének, a szülői elvárások, igények és vélemények, a fenntartó elvárásai, valamint a település esélyegyenlőségi tervének figyelembe vételével határoztuk meg. A fenntartó elvárásai az intézménnyel kapcsolatban: Fenntartói elvárások

A megvalósítást szolgáló intézményi feladatok

Törvényes, jogszerű működés

Hatályos törvények, rendeletek ismerete, betartása és betartatása

Költségorientált, takarékos gazdálkodás

Megalapozott költségvetési előirányzat tervezése, annak betartása

A minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan A pedagógiai programban megfogalmazottak segítő nevelés

megvalósítása

Stabil, innovatív nevelőtestület működjön

Önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel a szakmai tudás elmélyítése

Minőségelvű, partnerközpontú működés

Kialakított és hatékonyan működtetett ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszer

Hatékony gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység Kapcsolattartás

a

fenntartó

gyermek-és

ifjúságvédelmi felelősével és a Családsegítő Szolgálattal Gyermekbalesetek megelőzése

Egészséges,

biztonságos

óvodai

környezet

kialakítása

2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP „ Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt. „ ( Kodály Zoltán )

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, és az óvodai életünk középpontjában a gyermek áll. Ezt szem előtt tartva fogalmaztuk meg céljainkat. 5

Söjtöri Óvoda



Célunk, hogy óvodánk egy szerető, elfogadó, befogadó, gyermekközpontú intézmény maradjon, ahol a legfőbb érték a gyermek. Természetesnek vesszük a gyermekek közötti különbségeket, programunk tekintettel van a gyermekek eltérő fejlődési ütemére, a hátrányok leküzdésére, a felzárkóztatásra, a tehetség kibontakoztatására, az esélyegyenlőség biztosítására, az óvoda-iskola közötti átmenet segítésére. Elkötelezettek vagyunk az integrált nevelés iránt annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedésének ne legyen akadálya. A rendelkezésünkre álló eszközökkel azt kívánjuk elérni, hogy esélyegyenlőséget biztosítsunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek képességeik fejlesztéséhez, tehetségük kibontakoztatásához, az élethosszig tartó tanulásra való felkészüléshez. Pedagógiai

tevékenységrendszerünk

és

tárgyi

környezetünk

segíti

a

gyermekek

környezettudatos magatartásának kialakulását. Tevékenységrendszerünk gondoskodik a gyermekek életkorához és egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, emberi értékek közvetítéséről, valamint biztosítja az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, a multikulturális tartalmak megismerését.

3. ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA „ A gyermeket tiszteletben kell elfogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.” (Rudolf Steiner)

Óvodai nevelésünk kiemelt célja a 3-6 éves gyermekek egészséges, harmonikus, játékos, tevékenységközpontú személyiségfejlesztése, az anyanyelvi nevelés széles körű kiterjesztése, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, szociális és értelmi érettség kialakítása, továbbá a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése és a tehetséggondozás. Támaszkodunk a természetes gyermeki megnyilvánulásokra, élményekhez juttatjuk az ingerszegény környezetből érkező, hátrányos helyzetű gyermekeket. Részcéljaink:  gyermekeink számára derűs, nyugodt gyermekkort biztosítsunk,  a gyermekek szeressenek óvodába járni,  együtt neveljük a kiemelt figyelmet igénylő, eltérő képességű, és szociális helyzetű gyermekeket, 6

Söjtöri Óvoda



 az együttnevelés során, a közös tevékenységek eredményeként fejlődjön a gyermekek toleranciája, csökkenjen az agresszivitás, javuljon az együttműködő képesség,  az egész személyiséget – benne a pszichikus funkciókat – fejlesszük, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az alap kulturtechnikák elsajátítására,  környezettudatos életmódra neveljük a gyermekeket,  a gyermek az óvodapedagógusokban, dajkákban társra, ha kell támaszra találjon,  a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása,  az alkalmazott pedagógiai módszerek a gyermekek személyiségéhez igazodjanak,  a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása,  „óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre”.

3.1. A kompetencia alapú óvodai programcsomag A személyiség fejlődésének-fejlesztésének meghatározó időszaka a kisgyermekkor, másképp az óvodáskor. Az óvoda a kompetencia alapú nevelési gyakorlat megvalósulásának legtermészetesebb terepe. Az óvodás gyermekek alapvetően a játéktevékenység során szerzik ismereteiket, tanulnak, örömökhöz és sikerélményekhez jutnak. Az óvodapedagógusnak hozzá kell segíteni a gyermeket az ismeretek tapasztalati úton, cselekvésen keresztül történő megszerzéséhez. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeti

tevékenységeken és alkotómunkán, tehát saját tevékenységén keresztül

ismeretekhez és élményekhez jusson, átélhesse a tanulás örömét, kialakulhasson benne a világ megismerésének vágya. A gyermekek személyiségének optimálisfejlesztése érdekében egyrészt differenciált, egyéni módon kell foglalkozni velük, másrészt hozzá kell szoktatni őket a csoporttal való együttműködésre. A társas kapcsolatok alakulását elősegítik a közösen végzett feladatok, a kooperatív tanulási formák. Az óvodai kompetencia alapú fejlesztés célja a személyiségfejlesztés, olyan érték- és normaközvetítés, amely az egyén társadalmi szerepének megtalálását segíti. Feladata a kulcskompetenciák fejlesztése és az attitűdök erősítése. Hosszú távú, kiemelt célunk, hogy óvodásaink udvariasak, a környezetet szerető és védő, egymást segítő emberekké váljanak. A kompetencia alapú fejlesztési koncepció három szála: óvoda-iskola átmenet, együttnevelés és a játék.

7

Söjtöri Óvoda



Célja:  Az óvodába járó gyermekek a pedagógiai programunk megvalósítása során több és szélesebb körű ismerethez jussanak, ami segíti egyéni kompetenciáik fejlődését,  az egész életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása,  a gyermekek általános képzettségi szintjének javítása,  a hátrányos helyzetből adódó leszakadás csökkentése,  a társadalmi beilleszkedés elősegítése, 

környezettudatos magatartás kialakítása.

Célcsoportjai:  Pedagógusok, dajkák: a programcsomag komplex lehetőséget biztosít a módszertani kultúra megújulására, az együttműködés szorosabbá tételéhez.  Óvodánkba járó gyermekek: sokoldalú ismeretszerzési lehetőséget biztosít - az egész életen át tartó tanulást megalapozó motivációs, játékos készségfejlesztést, valamint az iskolába való átmenet megkönnyítését szolgálja.  Szülők: tartalmasabb együttműködést biztosít.  Az ingerszegény környezetben élő gyermekek: a helyzetükből adódó hátrányok csökkentése az egyenlő hozzáférés biztosításával. Feladataink:  a

halmozottan

hátrányos

helyzetű

és

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

esélyegyenlőségének javítása,  új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,  önálló intézményi innovációk megvalósítása (projekt, témahét),  további jó gyakorlatok átvétele,  a

DIFER-mérések

eredményeinek

felhasználása,

fejlesztő

tevékenységek

megszervezése a fejlesztendő kompetencia területekhez kapcsolódóan,  IKT-val támogatott kezdeményezett tevékenységi formák megtartása,  digitális tartalmak, IKT alapú eszközök használata szükség szerint és lehetőségekhez mérten. Alapelvek:  gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás átadása, 8

Söjtöri Óvoda



 a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása,  képesség- és személyiségfejlesztés,  új típusú óvodapedagógusi attitűd,  tevékenységközpontú foglakozási gyakorlat megvalósítása,  differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség,  fokozatosság és folyamatosság,  valóságos tanulási környezet. A kompetencia alapú óvodai nevelés hozadéka a gyermekek számára: önfeledt, boldog gyermekkor, amelyben kedvük, igényük, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak; játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől; nap mint nap változatos tevékenységekben vehetnek részt és színes élményeket szerezhetnek, a szülők számára: biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy boldog játékos gyermekkort kívánunk biztosítani gyermekük számára, ahol a nevelés fő eszköze a szabad játék, miközbe n észrevétlenül megalapozódnak az iskolai tanuláshoz szükséges készségeik, képességeik, az óvodapedagógusok számára lehetőséget ad az óvoda-iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére; a saját kompetens személyiséggé válási folyamatának megsegítéséhez; a kiégés szindrómájának elkerülésére, a fenntartó bizonyságot nyerhet a felől, hogy a fenntartása alatt működő intézmény alap- és speciális feladatait a továbbiakban is teljesíteni tudja; az óvodát továbbra is a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség értékként kezelése jellemzi. 3.1.1. Madárvédelemre nevelés – intézményi innováció A 2008-ban benyújtott „Kompetencia alapú oktatás megvalósítása egyenlő hozzáféréssel, Söjtörön” című pályázat elnyerése után 2009. szeptemberétől bevezettük óvodánkban „ A kompetencia alapú óvodai nevelés” programcsomagot. A programon belül kiemelt terület a madárvédelemre nevelés. Munkánk elismeréseként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől elnyertük a „Madárbarát óvoda” megtisztelő címet. Folyamatos madárvédelmi munkával igyekszünk a továbbiakban is megfelelni az elnyert címnek. Madárbarát tevékenységünk célja:  környezettudatos magatartás alakítása, 9

Söjtöri Óvoda



 környezetvédelemre, madárvédelemre nevelés,  a fenntartható fejlődés megalapozása óvodáskorban. Feladata:  a gyermekek környezetében élő költöző és állandó madarak megismertetése  madárbarát szemlélet kialakítása  folyamatos madármegfigyelések során a szűkebb és tágabb környezet megszerettetése  ciklusonként ismétlődő madárvédelmi munka megalapozása Megvalósítás folyamata:  A tanév során 4 témahéten keresztül foglalkozunk a madárvédelemmel.  A gyermekek megismerkednek a környezetükben élő költöző és állandó madarakkal, folyamatos madármegfigyeléseket végeznek, mind a tágabb környezetükben, mind az óvoda udvarán elhelyezett madárodúknál.  Az egyes évszakokhoz kapcsolódóan megismerkednek a madárvédelmi munkákkal, gondozó tevékenységekkel.  A témahetek folyamán a barkácsoló, ábrázoló, irodalmi és játéktevékenységek témáját is a madarak adják.  A madárvédelmi munka záróakkordja az évről-évre meghirdetett „Szeretem a madarakat” rajzpályázat, melyet saját óvodásaink és a környező óvodák a Madarak és fák napjához kötődően  A beérkezett pályamunkákból kiállítást rendezünk, az alkotókat ünnepélyes keretek között jutalmazzuk.

3.2. Az Óvodai Integrációs Program Integrációs Pedagógiai Programunk (IPR) kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, mely szerint minden kisgyermek egyenlőnek születik, s mindenkinek joga van a képességeinek, készségeinek megfelelő egyéni fejlesztéshez. Az Integrációs Program a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatására és a sikeres iskolakezdésre orientál, mivel kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat - és ehhez tudatos óvodapedagógiai munkára van szükség. Nemzetközi tapasztalatok is mutatják, hogy a hátrányos helyzetből (legyen az szociális vagy anyagi eredetű) származó lemaradások szakszerű, a gyermek helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel 10

a szülőket partnerré téve, velük

Söjtöri Óvoda



együttműködve - sikeresen ellensúlyozható. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, amelyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Az IPR legfőbb jellemzője, hogy gyermekközpontú és családorientált. Az óvodáskorú gyermek idegrendszeri, tanulási és adaptációs készségeinek fejlődése érdekében minden szakmának fontos szerepe van, pl.: óvodapedagógus, gyermekorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, logopédus, fejlesztőpedagógus. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével, az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül. Célja:  3 éves kortól az óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH gyermekek részére.  Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Feladata:  a HH/HHH gyermekek teljes körű befogadásával az esélyegyenlőség biztosítása,  a HH/HHH gyermekek (lehetőségekhez mérten) egyenlő elosztásával a szegregációmentesség biztosítása,  egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével,  hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel. Célcsoportja:  hátrányos helyzetű gyermekek  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek  veszélyeztetett gyermekek 

szülők

11

Söjtöri Óvoda



Sikerkritériumok:  Megtörténik az intézmény körzetéhez tartozó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatása  Csökken az igazolatlan hiányzások száma a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében.  A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő időben, normál tantervű iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat.

4. HELYI NEVELÉSI PROGRAMUNK FELADATRENDSZERE “A mai gyermekek szüleinek átneveléséről már lekéstünk, a holnap szüleivel kell munkánkat kezdenünk, akik ma gyermekek.” (Alfréd Adler)

Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása, valamint az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása, a tanulási tevékenységekben rejlő személyiségfejlesztési lehetőségek kihasználásával.

4.1. Az egészséges életmód alakítása és egészségfejlesztési program „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő!” (Bárczi Gusztáv)

Az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, mely megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gyermekek bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezeket tovább erősítve, esetenként a rossz szokásokat tapintatosan korrigálva alakíthatjuk a testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásrendszerét. Óvodánkban az egészséges életmódra nevelésnek kiemelt helye van. Az általános napi nevelési tevékenység mellett több hetes projekt keretében valósítjuk meg az egészséges

12

Söjtöri Óvoda



életmódra nevelés feladatait. Ezzel segítjük elő, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek is közvetlen tapasztalatot szerezzenek az egészséges életmódról. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés aktuális feladatait a munkaterv, valamint a csoportok éves terve, a csoportnapló, valamint a gyermekek portfóliója tartalmazza. Az egészségvédelmi program tartalma a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128.§-a alapján:  az egészséges táplálkozás,  a mindennapos testnevelés, testmozgás,  a testi, lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,  a baleset-megelőzés és elsősegély nyújtás,  a személyi higiéné. Célunk:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása,  a családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása a gyermekek egészséges fejlődése érdekében,  a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, baleset-megelőzés,  bántalmazás, erőszak megelőzése,  megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 4.1.1. A gyermek testi képességei, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítése 13

Söjtöri Óvoda



Az egészségfejlesztő program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a rendszeres mozgás biztosításával, a mozgáskultúra megalapozásával, és a motoros képességek fejlesztésével.

Feladatunk:  óvónő és a dajka közös feladata, hogy megteremtse a feltételeket a gyermekek egészséges mozgásfejlődéséhez,  megőrizze a gyermekek természetes mozgáskedvét, és tudatosan építsen rá,  a rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk, és mintát adunk a szülőknek is,  a gyermekekkel közeli kirándulások, séták szervezése változatos helyszínekkel, ezáltal a gyermekek megismertetése a természetjárás szépségeivel, szabályaival,  a természetes nagymozgások fejlődésének elősegítése,  szem-kéz koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése,  finommotorika fejlesztése. 4.1.2. A gyermek egészségének védelme, edzése, megőrzése, mindennapos testmozgással Az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Időjárástól függően legalább napi 1 órát tartózkodunk a szabadban. A nyári napirendet az egész napos levegőn tartózkodásra építjük.

Feladataink:  a gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap ( a levegőzés elősegíti a helyes légzés kialakítását, a hangképző szervek fejlődését),  gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzése céljából a gyermekek balesetvédelmi oktatása

( pl. játékszerek, mozgásfejlesztők rendeltetésszerű

használata). 4.1.3. Pihenés

Feladataink:

14

Söjtöri Óvoda



 a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása, a lefekvés utáni mesélés, testközeli jelenlét biztosításával a nyugalmi állapot támogatása,  szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése  a friss levegő biztosítása ( Ebéd után, míg a gyermekek tisztálkodási teendőiket végzik alaposan kiszellőztetjük a csoportszobát és egy oldalfalon lévő bukóablak segítségével ahonnan közvetlenül hideg levegő egy gyermeket sem érhet - az egész pihenés alatt biztosítjuk a friss levegőt.),  az otthonosság biztosítása ( otthonról hozott pizsama és igény szerint a gyermekek otthoni alvó állatkájuk, babájuk vagy egyéb eszköz használatával). 4.1.4 Személyi higiéné 3 éves korban a gyermekek eltérő gondozottsággal és testápolási szokásokkal érkeznek óvodába. Egyes gyermekeknél a szobatisztaság sem alakult ki még tökéletesen. Óvodánkban az egymásba nyíló helyiségek / csoportszoba, öltöző, mosdó / és a gyermekek méreteihez igazodó berendezések biztosítják, hogy a nap folyamán testi szükségleteiket kielégíthessék. A jellel ellátott fogasok, illetve tisztálkodási eszközök elsősorban higiéniai célokat szolgálnak, ezentúl biztosítják az öltöző és mosdó rendjét. Óvodánkban cserecipő, tornaruha, pizsama, szabadidőruha használata kötelező, amelyet a szülők biztosítanak gyermekeik számára, tetszésüknek megfelelően.

Feladataink:  a wc használat intimitásának válaszfalakkal és függönyökkel történő biztosítása,  elegendő mennyiségű wc-papír használatára ösztönzés,  a fiúktól a wc-deszka felhajtásának, a fiúszerepnek megfelelő használatának elvárása,  a wc lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése,  a gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása,  a gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása,  öltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségadás,  a gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása,  a ruhák összehajtásának, az öltözőszekrény rendben tartásának megismertetése, elvárása,

15

Söjtöri Óvoda



 az óvónő és a dajka elismerő magatartásával serkentse a gyermekeket a feladat végrehajtására.

4.1.5. Étkezés, egészséges táplálkozás Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai élelmezés jelenleg nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Egészségnevelési programunk az óvodás gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai szervezett étkeztetés, valamint az otthoni étkezés kiegészítését szolgálja. A program keretében szerveznek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen a lehetőségekhez mérten, alkalomszerűen gyümölcs- és zöldség-napot.

Feladataink:  Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése étkezés közben.  A gyermekek szükségleteinek kielégítése.  Étkezés közben és a nap folyamán a gyermekek annyi folyadékot fogyaszthassanak, amennyit kívánnak.  A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés használata, csukott szájjal rágás, szalvétahasználat…).  Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés.  A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italok kiiktatása.  A gyermekek megismertetése a számukra eddig ismeretlen, egészséges ételek ízével gyermekekkel közösen készített gyümölcslevek, gyümölcssaláták, zöldségsaláták segítségével. 4.1.6. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

16

Söjtöri Óvoda



Az egészséges életmód alakításának feltétele az egészséges környezet biztosítása. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 168.§ (2. 3./a) értelmében a nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. Óvodánkban a csoportszoba több funkciót is ellát. Ez a helyiség a játék, a pedagógiai célzattal irányított tevékenységek, az étkezés és az alvás színtere. A berendezésénél elsődleges szempont a gyermekek játék és mozgásigényének kielégítése, valamint a harmóniát nyújtó színekkel, formákkal esztétikai érzékük fejlesztése. Az óvoda udvara szolgálja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Az udvar egyik fontos eleme a homokozó. Mérete lehetővé teszi, hogy a gyermekek együtt és egyedül is tudnak tevékenykedni. A különféle mozgásfejlesztő játékok, mászókák hozzájárulnak a légző-és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Fontos, hogy a gyermekek megértsék: odafigyeléssel és óvatossággal sok baleset megelőzhető, elkerülhető. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, azzal, amit ők el is tudnak végezni: segítséghívás, felnőtt értesítése. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: kerékpár, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire kell odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Általános előírások A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

17

Söjtöri Óvoda



A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye és tartalma a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében kerültek meghatározásra azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során be kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében, illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a vezetői szobában található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. 4.1.7. A bántalmazás, erőszak megelőzése A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények látványa is. A pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, és pedagógiai eszközökkel törekedjen a káros hatások ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. Az

óvoda

közreműködik

a

gyermekek

veszélyeztetettségének

megelőzésében

és

megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről ( óvodánkban az óvodavezető). 4.1.8.

Testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program Célja: az óvodáskorú gyermek egészségének védelme 18

függőségek,

a

Söjtöri Óvoda



Az egészséges életmód kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a gyermek ismerje azokat a káros hatásokat, melyeket később figyelembe tud venni a dohányzásra ösztönző befolyásokkal szemben. A dohányzással kapcsolatos vélemény, értékrend formálása már óvodás korban is időszerű. A

dohányzás

megelőzésében

és

visszaszorításában

jelentős

szerep

jut

az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei:  Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga a gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan).  Mesélés: Csukás István Csiszta mókus négy élete című mese feldolgozása  Cseresznyés szimbólum értelmezése A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési programnak nem feladata és nem célja a szülők dohányzásról való leszoktatása, illetve a dohányzók megbélyegzése. Sikerkritériumok:  A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fésülködnek.  A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, használat után helyére teszik azokat.  Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.  Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból.  Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.  Esztétikusan terítenek, kulturáltan étkeznek.  Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Önállóan öltözködnek, ha kell, segítséget kérnek. 19

Söjtöri Óvoda



 A ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A ruhájukat próbálják esztétikusan, összehajtva a polcukra tenni.  Igényükké vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság.  Szívesen mozognak a szabadban évszaktól, időjárástól függetlenül. 

Ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat.

4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés „Az ember társulásra van teremtve. Az érintkezés embertársaival és a velők folytatott eszmecsere fejleszti legjobban az embert. „ (Széchenyi István)

A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Meghatározó a gyermek személyiségének alakulásában, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában és az óvodában. A kisgyermekkori szocializáció fő színtere a család. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik a közösségbe való beilleszkedést. A gyermek szociális kompetenciájának alakulását befolyásolja:  a szülő-gyermek viszony,  a szülők szociális kapcsolatrendszere, kompetenciája,  a kötődés,  a család önértékelése,  a szülői elvárások,  a családi környezet és a  testvérek hatása. A gyermek szempontjából a következő tulajdonságok hatnak pozitívan a szociális kompetencia fejlődésére:  a pozitív önértékelés,  a pozitív attitűd,  mások elfogadása,  a hatékony kommunikációs készség,  a jól működő problémamegoldó képesség, 20

Söjtöri Óvoda



 az egyéni és a csoportérdekek összeegyeztetésének képessége. A szocializáció, a szociális kompetencia szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását. Az óvodában a pedagógussal együtt végzett csoportos tevékenységek változatos tartalmukkal szintén igen alkalmasak a pozitív szociális szokások, készségek kialakítására. A gyerekek ilyenkor sokszor párokban vagy kis létszámú csoportokban tevékenykednek, ezáltal olyan fontos szociális készségeket gyakorolnak, mint az együttműködés, a másikra figyelés, az elfogadás, a tárgyak megosztása. A szociális viselkedést külső hatások és belső tényezők (minták, szokások stb.) befolyásolják. Ezek főleg a szociális közeg és az aktivitás hatására fejlődnek. A mesék és történetek, olvasmányok gazdag tárháza bőségesen ad alkalmat a helyes és helytelen szociális viselkedések értelmezésére, elemzésére. A gyerekek nagyon szívesen azonosulnak egy-egy mesehőssel, magukénak vallják azok tulajdonságait és tetteit. A pozitív és a negatív mesefigurák egyaránt alkalmasak a szerepjátékra, a „más bőrébe bújás” pedig igen jó lehetőség a különböző érzelmek és attitűdök közvetítésére és értelmezésére. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl lehetőleg a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősítik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy sokszínű és változatos tevékenykedtetésen legyen a hangsúly, a gyermek minél több dolgot kipróbálhasson. A közösségi szokások kialakítása a tevékenységek végzését segítse, a gyermek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy a gyerekek ne zavarják egymást a tevékenységek végzése közben. A szokásrendszerek pedig tegyék lehetővé a gyerekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, a közös tevékenység során kialakult viták megoldását. Tegyenek szert minél nagyobb önállóságra. Szem előtt tartjuk, hogy a helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség, eszköze a demokratikus partnerviszony. A felnőtt ugyan úgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait, igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a 21

Söjtöri Óvoda



szokások, szabályok betartását. Építsünk a gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, nyíltságra, őszinteségre. Teremtsük meg a lehetőséget az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére, megoldására, hogy kialakuljon a másokkal szembeni tolerancia. Minél több időt biztosítunk az együttműködésre, annál inkább erősödik a gyermek „én-képe”, megtanulja figyelembe venni a másikat, a szocializációja felgyorsul. A társaival való kapcsolatában tanulja meg belátásból, érzelmi elfogadásból saját akaratát alávetni másoknak. A gyermekek különbözőségének elfogadására, tiszteletére nevelést segíti elő a más népek kultúrájával, szokásaival való ismerkedés, a multikulturális tartalmak megjelenítése óvodai életünkben témahét formájában. Célunk:  a családdal való hatékony együttműködés,  a felnőttekkel és a társakkal való szocializáció kialakulása,  a gyermekekben alakuljon ki az érzelmi beleélés, az empátia készsége, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzése, a különbözőségek elfogadása,  alapozódjanak meg erkölcsi értékeik: az igazságosság, a lelkiismeretesség, a felelősség érzéseinek megélése, az őszinteséghez, az igazmondáshoz való helyes viszonyulás. Feladatunk:  A családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.  Óvodába lépés előtt kapcsolatteremtés a családdal.  Lehetőség biztosítása az óvodával való ismerkedésre már a beszoktatás megkezdése előtt.  A szülő kérésének figyelembe vétele a beszoktatás módját illetően.  Rendszeres kapcsolat kialakítása a szülőkkel az együttnevelés, az együttműködés érdekében.  Otthonos, derűs, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó légkör biztosítása a beszoktatástól az óvodás kor végéig.  Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, melyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok, személyiségjegyek.

22

Söjtöri Óvoda



 Az óvónő-gyermek, dajka-gyermek kapcsolat elmélyítésével a gyermekek biztonságérzetének kialakítása, az önbizalom erősítése, a szocializálódás elősegítése.  A csoportban lévő gyermekek felkészítése az új társak fogadására.  A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés az óvónő és dajka személyes példájával.  A más kultúrából érkező gyermekek szokásainak, lakókörnyezetének megismertetése, a multikulturális tartalmak beillesztése az óvodai életbe.  A néphagyomány éltetés és a természetóvás motiváló hatásának kihasználásával értékrendjük, erkölcsi érzékük formálása.  A gyermeki érzékenység, fogékonyság motiválása a társadalmi és természeti környezet hatásaira, szépségeire. Az óvodai érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés kezdő szakasza a beszoktatás időszaka. Ezt az időszakot tekintjük a családdal való együttműködés kiindulópontjának. A gyermekek az óvodába eltérő szociokulturális környezetből érkeznek, ezért

eltérőek a beszoktatás

feladatai. Minden évben a beiratkozást megelőzően

„Út az óvodába" programunkkal lehetőséget

biztosítunk a leendő óvodás gyermekeknek és szüleiknek óvodánk megtekintésére, az óvodapedagógusok, dajkák és az intézményvezető megismerésére. A szülők általános tájékoztatást kapnak az óvoda sajátosságairól, választ kapnak felmerülő kérdéseikre. A befogadás időszakában fontos elv a folyamatosság és a fokozatosság. Célunk:  A kisgyermek számára megkönnyíteni a szülőtől való elválást. A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. A beszoktatás folyamata:  Az óvónő a gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal és a gyermekkel. Fontos a kölcsönös megegyezés a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában és menetében, a szülő kérésének figyelembe vétele, igény szerint az anyával együtt beszoktatás lehetőségének megteremtése.  A két óvodapedagógus és a dajka együtt készítik elő a csoportot az előttük álló 23

Söjtöri Óvoda



időszakra, megbeszélik a teendőket, az elvárásokat. A gyermekek megismerése és a beilleszkedés megkönnyítése érdekében az első napokban mindhárman az egész napot a csoporttal töltik.  Szeretetteljes magatartásukkal, elfogadó odafordulásukkal, türelmükkel segítik az átállás nehéz folyamatát.

4.2.1. Ünnepek és hagyományok “A népszokás egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia”. (Dömötör Tekla)

Az óvodában is szükség van a hétköznapokból kiemelő közös ünnepek megélésére. Olyan ünnepek fontosak, melyeket a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelően képesek megélni, átélni, amelyekhez érzelmileg kötődnek, kötődhetnek. Az ünnepek, szokások, hagyományok többsége a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok változásaihoz, valamint egyházi ünnepekhez fűződik. Az ünnepek, megemlékezések szervezését a gyermekek személyiségfejlődésében fontosnak tekintjük, mert az érzelmi nevelés és a közösségi nevelés terén kiemelkedő hatást fejtenek ki. E jeles események szervesen illeszkednek a tervezett nevelési folyamatokba, melyeket a szülők közreműködésével, segítségével, részvételével készítünk elő, illetve bonyolítunk le. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati ráhangolódással, ajándék készítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével. Célunk a hagyományápolással:  a népi kultúra megismertetése,  élmények nyújtása,  ismeretek átadása,  ízlésformálás,  közösségépítés,  hazaszeretetre nevelés,  viselkedési minták közvetítése,  a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és morális biztonságának megalapozása. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Nemzeti 24

Söjtöri Óvoda



ünnepünkön részt veszünk a közéletben is, az ünnep alkalmából zászlókat helyezünk el a kopjafánál. A gyermekek műsorral vagy a meghívottakkal történő együttjátszással, közös tevékenységgel ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával:  karácsony  évzáró (ballagás)  nagyszülők napja,  anyák napja,  apák napja. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:  farsang  húsvét  gyermeknap  Mikulás A gyermekek személyes ünnepei:  születésnapok ( a csoportok szokásrendszere szerint) Egyéb, az évszakokhoz kapcsolódó jeles napok:  Állatok napja  Víz napja  Föld napja  Madarak és fák napja Társadalmi ünnepek:  március 15. 4.2.2 Az értékelés és jutalmazás

25

Söjtöri Óvoda



Az értékelés fontos személyiség és közösség alakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek megelőlegezett formája a biztatás. A gyermeki tevékenységek, teljesítmények értékelését minden esetben a fejlődésbe vetett hit, a segítő, támogató attitűd jellemzi. Tudatosan figyelünk a gyermeki kezdeményezések bátorítására. A hibák, hiányosságok megfogalmazásakor ügyelünk arra, hogy a mondanivalónk tárgyszerű legyen, és mindenkinek lehetőséget adjunk a javításra. A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási, fejlődési folyamat természetes velejárójaként kezeljük. Cél: A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai:  Objektív, érthető, pozitívumokra épülő, fejlesztő, következetes értékelés.  Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit: a közös szabályalakítást,

az

értékelési

szempontok

tudatosítását,

a

pozitív

példák

megerősítését.  Az értékelés területeiről, szempontjairól és időszakos eredményeiről a szülők tájékoztatása.  A gyermek önmagához viszonyított fejlődésének értékelése. A gyermekek jutalmazásának elvei:  a jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású.  tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk ( kivétel: gyermekeknek szóló pályázatok pl. rajzpályázat helyezettjeinek díjazása, sportversenyek – érem formájában) A gyermekek jutalmazásának formái: 

kiemelt, megtisztelő feladat adása,



kedves tevékenység biztosítása



verbális és nonverbális kommunikációs eszközökkel az érzelmek kifejezése

Sikerkritériumok:  Ismerik a gyermekközösségben megkívánt viselkedéskultúrát.  A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak.  Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez.  Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. 26

Söjtöri Óvoda



 Elfogadják, tiszteletben tartják a különbözőségeket.  Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.  Érkezéskor, távozáskor köszönnek.  A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.  Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.  A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik.  Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőtteket, társaik közléseit.  Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak önmaguk képességeiben.  Koruknak megfelelően védik a természetet, megbecsülik és tiszteletben tartják az élővilágot, szívesen ápolják a növényzetet, gondoskodnak az állatokról.  Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat.  Képesek

kapcsolatteremtésre,

együttműködésre

a

felnőttekkel,

valamint

gyermektársaival.  Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni.  Feladattudatuk, feladattartásuk alakulóban van.  Késleltetni tudják szükségleteik kielégítését.  Egyéni sajátosságaik, kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük képessé teszi őket az iskolai életbe történő zökkenőmentes beilleszkedésre.

4.3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása „Csak az a tudás ér valamit, Amelyet magunk szerzünk magunknak Velünk született érdeklődésből és Szenvedélyes tudásvágyból.” (Paul Leantand)

Az anyanyelvi-és értelmi fejlesztés feladatait a gyermekek egyéni érdeklődésére, meglévő tapasztalataira építve, a gyermekek számára változatos tevékenységeket biztosítva valósítjuk meg. Óvodai

nevelésünket úgy építjük fel, úgy választjuk meg a módszereket, eszközöket,

szervezési módokat, munkaformákat, hogy elősegítsék az önálló tapasztalatszerzést, a gondolkodás fejlődését és a megszerzett ismeretek különböző helyzetekben, feladatokban való alkalmazását. Az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése 27

Söjtöri Óvoda



A gyermekek óvodába lépéskor különböző beszédkészséggel, anyanyelv ismerettel rendelkeznek.

Az

anyanyelvi

nevelés

valamennyi

tevékenységi

forma

keretében

megvalósítandó feladat. A gyakori mondókázás, a mindennapos beszélgetés, mesélés, éneklés által a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményében. Célunk:  Fejlődjön a gyermekek beszédkészsége, bővüljön szókincse, a szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció, a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze legyen.  Alakuljon ki kreatív interakciós képessége.  Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben fejlődik a gyermekek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő készsége.  Segítse az iskolai alkalmasság kialakulását, előzze meg az iskolai kommunikációs kudarcokat.  A kommunikáció által erősödjön a gyermekek biztonságérzete, növekedjék tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei, kapcsolatai, fejlődjön beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája  Segítse elő a szocializációt. Feladatunk: 

beszéltetni és beszélni hagyni a gyermekeket kommunikációs helyzetek teremtésével, ( beszélgetőkör)

 a gyermekek egymás közötti kommunikációjának ösztönzése,  nyugodt, természetes helyzetek teremtése a gyermekek közlési vágyának kielégítéséhez,  szókincsbővítés, 

az anyanyelvi nevelés során a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása,

 a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználatra nevelés,  halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a nyelvi hátrányok, hiányosságok pótlása differenciált foglalkoztatással,  sajátos nyelvi formák elsajátíttatása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazására szoktatás,  kulturált, rövid, pontos megfogalmazással segíteni a gyermekek beszédértésének alakulását,  nyelvi játékokkal a szavak játékából fakadó örömérzésen túl sikerélmény biztosítása,

28

Söjtöri Óvoda



 migráns gyermekekkel ( amennyiben járnak óvodánkba)óvodai élethez szükséges kifejezések megismertetése,  szükség szerint a szülővel együttműködve logopédus segítségének igénybe vétele. Sikerkritériumok:  Összefüggően beszélnek, bátran nyilvánítanak véleményt, elbeszélésük folyamatos.  A feltett kérdésekre pontosan, adekvátan felelnek.  Motiváltak a szóbeli közlésre.  Képesek a hallott szöveg megértésére.  Ismerik és alkalmazzák a téri irányokat és az idő múlását jelölő kifejezéseket.  Képesek ok-okozati összefüggések megfogalmazására, következtetések levonására.  Szókincsük életkoruknak megfelelő.  Figyelmesen végighallgatják társaikat és a felnőtteket.  Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket és igemódokat.  Beszédük megfelelő sebességű, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű.  Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik.  Minden beszédhangot tisztán ejtenek.  A migráns gyermekek megértik az óvodai élethez szükséges kifejezéseket.

Értelmi nevelés Célunk:  Változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek spontán érdeklődésre és ösztönös tudásvágyra alapozva az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem és gondolkodás funkcióinak fejlesztése. Feladatunk:  Minél több érzékszervre ható tapasztalatszerzési, megfigyelési lehetőség biztosítása.  Sokoldalú auditív, vizuális, taktilis érzékelési tapasztalási lehetőségek teremtése.  A gyermeki képzeletet és fantázia fejlesztése valós élmény nyújtásával, kreatív játéktevékenységekkel, mindennapi mesehallgatással.  Nyitott, játékos helyzetek teremtésével többféle megoldás keresésére ösztönzés.  Az ingerek cselekvő és kísérletező jellegű feldolgozásával a problémamegoldó gondolkodás alapozása. 29

Söjtöri Óvoda



A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  A gyerekek aktívan részt vesznek a különböző óvodai tevékenységekben és képesek azokban elmélyülni.  Alapvető ismeretekkel rendelkeznek közvetlen környezetükről.  Képesek figyelmüket szándékosan és tartósan irányítani, növelni, megosztani.  Felismernek ok – okozati összefüggéseket, a cselekvő-, szemléletes-, képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodásuk is kialakulóban van.  Kialakult téri tájékozottságuk, térészlelő képességük.  Rendelkeznek probléma felismerő és megoldó képességgel.  Saját tévedéseiket felismerik és segítséggel javítják.  Tudnak vizuálisan, auditíven és taktilisan differenciálni.

5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 5.1. Személyi feltételek Az óvoda arculatában meghatározó jelentőségű a dolgozók felkészültsége, emberi értékeik. Nevelőtestületünkben minden dolgozónak megvan a saját helye és feladata. Az óvodánkban dolgozó felnőttek munkáját az óvodavezető koordinálja. A vezető irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását, melynek elkészítésében és megvalósításában a nevelőtestület minden tagja részt vesz. E dokumentumok segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését, a jogszabályoknak való megfelelést és a fenntartó, a partnerek igényeinek maximális kielégítését. A vezető munkájával olyan testületi légkört teremt, amely az együttműködésen, a szakmai tudáson, a különbözőség elfogadásán alapul. A pedagógusok szakmai tudásának fejlesztése fontos a mindennapi pedagógiai szituációk megoldásához, ezért szükségesnek tartjuk nevelőmunkánk minőségének folyamatos fejlesztését, ezért belső továbbképzési rendszert működtetünk. Az óvodánkban folyó belső továbbképzések alapját a bemutató foglalkozások, valamint a külső továbbképzésekről szóló beszámolók, tájékoztatók adják. Törekszünk a korszerű pedagógiai ismeretek megszerzésére, (beiskolázási, továbbképzési terv szerint), mellyel programunkat teljesebbé tehetjük. A bemutató foglalkozásokon való részvételi lehetőség igény és érdeklődés szerint, kölcsönös betekintési alkalmat ad egymás nevelőmunkájába. Évek óta fontosnak tartjuk az önképzést, és a továbbképzést. Irányultságát a szakmai elvárásoknak, partneri igényeknek megfelelően határozzuk meg. 30

Söjtöri Óvoda



A nevelőtestület közös értéknek fogadja el, a toleranciát, empátiát, egymás segítését, együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a nevelői tevékenység rugalmasságát, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési – önfejlesztési igényt. Óvodánk felvállalta a fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztését, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális nevelését, fejlesztését az adott sérülés specifikumának adekvát gyógypedagógus végzi. Az óvodapedagógus és a dajka elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Óvónő-dajka összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Intézményünkben a köznevelési törvényben meghatározottak szerint 4 felsőfokú szakirányú végzettségű óvónő és 2 szakképzett dajka dolgozik:  1 óvónő felsőfokú óvónői  1 óvónő pedagógiai főiskola  1 óvónő pedagógiai főiskola + tanulásban akadályozottak gyógypedagógiai tanár + közoktatási vezető végzettséggel  1 óvónő felsőfokú óvónői + oligofrénpedagógia - pszichopedagógia gyógypedagógiai tanári, közoktatási vezető végzettséggel rendelkezik. Intézményünkben a pedagógiai munkát 2 dajka segíti.  1 dajka érettségi + dajka képző + kisgyermek gondozó, nevelő 

1 dajka általános iskola + dajka képző,

Munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végezik, egyértelműen elkülönítjük mely esetben kompetens, mely esetekben segítő a szerepkörük. A dajka kompetens szerepkört tölt be:  az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során;  a gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbításában;  az óvoda vagyon- és állapotvédelmében;  a névre szóló, hitelesített munkaköri leírásában rögzített feladatok önálló, szakszerű teljesítésében; 31

Söjtöri Óvoda



 saját szak- és önképzésében;  megszerzett szakmai ismeret- és tudásanyagának a gyakorlati munkájába való beépítésében;  munkakapcsolatainak kiépítésében, ápolásában;  saját élményű tapasztalatainak átadásában;  saját elfogadó, befogadó attitűdjének kiépítésében;  lelki egészségének védelmében. A dajka segítő szerepkört tölt be:  az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében;  az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során;  az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán;  az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében;  a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában;  a gyerekek tehetséggondozásában;  a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során; Az alkalmazotti közösség tagjaitól is elvárjuk, hogy munkájukkal, magatartásukkal, személyes példájukkal segítsék megvalósítani nevelési feladatainkat:  Ismerjék meg nevelési elveinket, csoportjaik nevelési terveit, működjenek együtt az óvónőkkel.  Aktívan vegyenek részt a csoport életében.  Ismerjék meg a csoportjuk napirendjét és a csoporton kívüli feladataik végzésével a gyermekek napirendjéhez alkalmazkodjanak.  Munkájukban tükröződjön a gyermekek szeretete, elfogadása, tisztelete. 

Kulturált magatartással és beszédmintával segítsék a gyermekek nevelését.

Feladataink:  Maximálisan biztosítsuk a gyermeki jogokat,  a napi élet megszervezésénél vegyük figyelembe a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, terhelhetőségét,  az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvónő irányítja.

32

Söjtöri Óvoda



5.2. Tárgyi feltételek Az óvodai program megvalósításában mindenkor meghatározó az eszközfeltétel. Óvodánk tágas, világos, a gyermekek egészséges környezetben tölthetik napjaikat. A tartalmas játékhoz elegendő tér áll a gyermekek rendelkezésére. A csoportok életéhez szükséges berendezések, anyagok, felszerelések a gyermekek testméreteinek megfelelőek, melyek beszerzéséről, karbantartásáról, bővítéséről, cseréjéről a rendelkezésre álló költségvetési keretből az óvodavezető folyamatosan gondoskodik. Kiemelt feladatunk a gyermekek mozgás-, és játékigényének kielégítése. E feladat megvalósításához biztonságos mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt udvar áll a gyermekek rendelkezésére. A biztonságos használathoz a játékok, berendezések folyamatos ellenőrzést, karbantartást, esetenként cserét igényelnek. Az óvoda objektív feltételrendszerének a fejlesztése az óvoda évenkénti költségvetési keretének a függvénye, melyet a fenntartó önkormányzat a mindenkori gazdasági helyzetnek megfelelően biztosit. A Pedagógiai Programunk megvalósításához az alábbi eszközök felszerelések szükségesek (az összeállítás a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. melléklet Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális)eszközeiről és felszereléséről alapján készült.) A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések : Taneszközök:  játékok, játékeszközök ( szerepjátékok, építő konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás eszközei) – pótlása az elhasználódás függvényében,  mozgáskultúrát, mozgásfejlődést, tartásjavítást segítő eszközök folyamatos fejlesztése, pótlása az elhasználódás ütemében,  zene, ének, énekes játékok eszközei: CD-k, hangszerek,  értelmi képességeket fejlesztő eszközök: társasjátékok, puzzle-k, fejlesztő játékok,  természeti,- emberi, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök: 4 db távcső.  ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök: festékek, agyag, gyurma, színesek, ecsetek, ollók, zsírkréták, kartonok, rajzlapok, különféle színű, vastagságú papírok, fonalak, textíliák - pótlásuk a felhasználás ütemében.  a munka jellegű tevékenységek eszközei: meglévő eszközök pótlása az elhasználódás ütemében,  anyanyelvi neveléshez könyvek. 33

Söjtöri Óvoda



Az óvoda felszerelései:  tisztálkodási eszközök: 150 db törölköző,  étkezési eszközök: 30 db asztalterítő, 60 db pohár, 10 db kancsó,  pihenés eszközei: 150 garnitúra ágynemű huzat, Az óvoda helyiségei:  Hiányzik a tornaterem, a nevelői szoba, a felnőtt öltöző és az elkülönítő helyiség. Az óvoda berendezései:  fektetővásznak cseréje az elhasználódás ütemében  Gyermekszékek, padok cseréje meghibásodás, elhasználódás ütemében Az óvoda épülete:  Festés – szükség szerint  Parketta javítás, felújítás  Épülettatarozás- szükség szerint Egyéb eszközök szükség szerinti cseréje:  Vasaló,  Mosógép,  Varrógép,  Hűtőszekrény  Számítógép internet hozzáféréssel  nyomtató, fénymásoló

5.3. Csoportszervezés

Óvodánk adottsága miatt 2 részben osztott csoport szervezését tudjuk megvalósítani. A csoportok kialakításánál törekszünk az egymáshoz közel eső korosztály egy csoportba sorolására. Kis-középső csoportban a 3-4 -5 évesek, a nagy-középsőcsoportban 5-6-7 évesek járnak. A részben osztott csoportnál különös odafigyelést igényel a különböző életkorból

34

Söjtöri Óvoda adódó

igények,

8897 Söjtör, Petőfi u. 2. szükségletek

optimális


összehangolása.

A

csoportba

sorolásnál

lehetőségekhez mérten figyelemmel vagyunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes elosztására. 5.4. Napirend, hetirend „Legyen meg minden holmid helye, Legyen meg minden tevékenységed ideje!” (Benjamin Franklin)

Az egészséges életmódra nevelés egyik legfontosabb tényezője a megfelelő életritmus, a jó napirend. Az óvodai tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az óvodai neveléssel, a gyerekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainknak. A napirend kialakításának alapelvei:  A gyermekek életkor szerinti összetétele alapján eltérnek a szükségleteik, differenciáltan biztosítjuk a tevékenységekhez szükséges időtartamot.  A tervszerű, összehangolt tevékenységekkel elkerüljük a felesleges várakozásokat, a tétlenséget, a kapkodást.  Minél hosszabb, nyugalmas és tartalmas játékidőt biztosítunk.  A tisztálkodás és öltözködés végzéséhez, az egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamot biztosítjuk.  Az étkezésre az egyéni igények, szükségletek szerinti időtartamról gondoskodunk  A gyermekek alvási—pihenési igényének figyelembevételével. Tevékenységek és időtartamuk a napirendben 3-4-5 évesek csoportja 6.30 -11.30

 A gyermekek érkezése, fogadása.  Játéktevékenység.  Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatási formák alkalmazásával.  Mozgás, testnevelés foglalkozás.  Tízóraizás, gondozási teendők ellátása.  Hagyományok ápolása.  Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések.  Szabad, mozgásos játék az udvaron. 35

Söjtöri Óvoda 11.30 -15.00

15.00-17.00

8897 Söjtör, Petőfi u. 2.          


Ebéd, gondozási teendők ellátása. Születésnapok megünneplése. Pihenés-alvás előtti mese. Alvás-pihenés folyamatos ébredés. A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

5-6-7 évesek csoportja 6.30 -11.45  A gyermekek érkezése, fogadása.  Játéktevékenység.  Játékos tanulás csoportos, mikrocsoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával.  Mozgás, testnevelés foglalkozás.  Naposi munka feladatainak elvégzése.  Tízóraizás, gondozási teendők ellátása.  Hagyományok ápolása.  Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések.  Szabad, mozgásos játék az udvaron. 11.45-14.45  Naposi munka feladatainak elvégzése.  Ebéd, gondozási teendők ellátása.  Születésnapok megünneplése.  Pihenés-alvás előtti mese.  Alvás-pihenés folyamatos ébredés. 14.45-17.00  A csoportszoba rendjének helyreállítása.  Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása.  Játékos egyéni képességfejlesztés.  Játéktevékenység.  Szabad, mozgásos játék az udvaron.  Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén.

A csoportokban a napirend olyan folyamat, mely rugalmasan kezelve alkalmazkodik az adott évszakhoz, az aktualitásokhoz és nem utolsó sorban az adott gyermekcsoporthoz. A hetirend óvodánkban egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények, feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét jelenti. A hetirendben biztosítjuk a rendszeres mozgásfejlesztést. A heti rendben kötelező foglalkozás a testnevelés, a napi testedzés. A testnevelés foglalkozásoknak meghatározott napja van. Mindennap folyamatosan lehetőséget biztosítunk a művészeti tevékenységekre, mesére. A

36

Söjtöri Óvoda



tevékenységeket a pedagógusok kötött, vagy kötetlen formában szervezik. Ennek eldöntése a pedagógus kompetenciája.

5.5. Fejlődés nyomon követése (mérés, értékelés) A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozást megelőző családlátogatással megkezdődik, amikor meghívjuk a szülőket az óvodai életet megismertető nyíltnapra. A beiratkozást követő családlátogatás után sor kerül az anamnézis felvételére. A gyermek fejlődését fejlettségmérő lapon rögzítjük és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. A méréseket, megfigyeléseket folyamatosan végezzük, a gyermekek leterhelése és a csoportból való kiemelése nélkül. Kivétel ez alól a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 4 éves korában történő bemeneti DIFER mérés és a 6 éves kori kimeneti mérés. A mérések segítségével visszajelzéseket kapunk arról, hogy gyakorlati munkánk mennyire volt eredményes, nevelő-fejlesztő tevékenységünk révén mennyire sikerült kitűzött céljainkat megvalósítani. A megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk, a nap bármely szakában. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyermekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből kiragadva. A folyamatos megfigyelés, a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A fejlesztési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy minden gyermeket önmagához képest kell fejlesztenünk. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése szempontjából feladatunk:  a lemaradó gyermekek szűrése,  mikrocsoportos és egyéni foglalkoztatással szakszerű fejlesztés biztosítása,  igény szerint speciális szakmai szolgáltatások igénybe vétele. További feladatunk az átlagtól pozitív irányba eltérő képességű gyermekek fejlesztése, vagyis a tehetséggondozás. A mérés célja: 

a gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása,



a fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése,



a tanköteles korú gyermekek iskolakészültségének megállapítása.

A mérés feladata: a fejlődés nyomon követése 37

Söjtöri Óvoda


A méréseket, megfigyeléseket


az óvodapedagógusok végzik, a mérési eredmények, a

gyermekek portfoliójában találhatók.

Mérés területei, tartalma

Mérés módszerei

Szociális képességek: - társas kapcsolatok - akarati fejlettség - érzelmi, erkölcsi fejlettség Anyanyelvi, verbális, kommunikációs képesség:  szókincs  beszédértés  beszédtisztaság, nyelvhelyesség  beszédhibák Auditív észlelés fejlődése

Megfigyelés

Értelmi képesség:  Érzékelés, észlelés  Képzelet, kreativitás  figyelem  gondolkodás: - következtetés - összefüggés megértés - elemi számolás Testi képességek, mozgásfejlettség: - nagymozgások - finommozgások - grafomotorika Munka jellegű tevékenységek: - saját személyével kapcsolatos munka - naposi munka - alkalomszerű munkák - növény és állatgondozás Játék

Beszélgetés, megfigyelés, feladatlap, manuális

Tevékenységekben megvalósuló tanulás - Verselés, mesélés - ének-zene, énekes játék, gyermektánc - rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - a külső világ tevékeny megismerése

Cselekedtetés, megfigyelés

DIFER Beszélgetés, megfigyelés DIFER

Megfigyelés, DIFER cselekedtetés, DIFER,

Cselekedtetés, megfigyelés, DIFER



A gyermeki fejlődés nyomon követésének dokumentumai kiterjednek a gyermek korai fejlődésének megismerésére, aktuális állapotának megfigyelésére, a tapasztalatok rögzítésére és egyéni fejlesztési programjának meghatározására.

38

Söjtöri Óvoda



Anamnézis: az ismerkedés első eszköze, a gyermek korai fejlődési jellemzőiről információt nyújtó dokumentum, az ismerkedési szakaszban – a szülővel személyesen beszélve – vesszük fel. Megfigyelőlap, vagy személyiséglap: valamennyi, a gyermek aktuális fejlettségi állapotát tükröző személyiségjegyekre kiterjedő, a helyi nevelési programmal összhangban álló dokumentum. Az aktuális állapotot, az adott időszakban tapasztalható fejlődést minden gyermek lapján félévente (vagy aktuális időpontban) rögzítjük. Egyéni fejlesztési lap: a megfigyelőlap vagy személyiséglap része. Az egyes gyermekre irányuló fejlesztési program céljait, feladatait rögzíti. A speciális gondozást, gondoskodást, fejlesztést igénylő gyermekek esetében negyedévente készítjük. DIFER mérés dokumentumai: a gyermek 4 éves korában bemeneti mérés, a gyermek iskolába lépése előtt kimeneti mérés. További dokumentumok: gyermekrajzok, más gyermekmunkák, családlátogatások tapasztalatainak rögzítése . A javasolt dokumentumok összessége adja a gyermek személyi dossziéját.

6. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda a működésének és a szakmai munka folyamatos javítása érdekében törekszik partnerkapcsolatai megerősítésére, és biztosítani kívánja partnerei számára a tervezésben, a döntés előkészítésben, a működésben és annak értékelésében való részvételt. Az intézményi dokumentumok

áttekintése,

módosítása,

aktualizálása

a

nevelőtestület

szoros

együttműködésével történik. A legfontosabb partnereink a gyermekek, a szülők, az iskola, a fenntartó és az óvoda dolgozói. Az intézményi pedagógiai folyamatok során - a hatékonyság, a módszertani színesség és a személyiségfejlesztés fontosságának szemelőt tartásával - arra törekszünk, hogy partnereink elvárásait teljesíteni tudjuk. A partnerkapcsolatok működtetése Célunk: Bemutatni az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, elemzésére, a közvetlen és a közvetett partnerekkel való kommunikációra, különös tekintettel az óvodába kerülés folyamatára. A partneri igény – és elégedettségmérés folyamata 39

Söjtöri Óvoda



A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul ki és az igények elemzésével fejeződik be. Célja: az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az óvoda és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.

6.1. Óvoda- Fenntartó Intézményünk fenntartója Söjtör község képviselőtestülete. A fenntartó irányítói tevékenységének része az óvoda pedagógiai-szakmai tevékenységének ellenőrzése, eredményességének megítélése. Feladata, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt feladatok végrehajtását és ezáltal az intézmény eredményességét. Célunk:  Tartalmi kapcsolat kialakítása, hogy óvodai nevelésünk céljaihoz, feladataihoz, a szükséges anyagi és erkölcsi feltételeket biztosítsa. Feladataink:  a fenntartó tájékoztatása az aktuálisan felmerülő szülői elvárásokról, igényekről és problémákról.  a fenntartó tájékoztatása az óvoda szakmai munkájáról. 6.2. Óvoda - Család Nevelési céljainkat és feladatainkat az alapelveinkkel összhangban a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg. Tiszteletben tartjuk, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével szeretnénk megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. A kapcsolattartás formái Családlátogatás Célja:  az óvónő megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Feladatai:  már az óvodai beíratás megkezdése előtt látogatás a leendő óvodásoknál,  szülők, gyermekek meghívása óvodai élettel ismerkedő nyíltnapra,  a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetből érkező gyermekek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése

40

Söjtöri Óvoda



 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a nevelési év során többszöri családlátogatással az együttnevelés támogatása Beszoktatás – befogadás Célunk: a gyermekek beilleszkedésének elősegítése. Feladataink:  a szülők tájékoztatása a beszoktatás – befogadás módjáról  befogadási terv készítése, a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása érdekében Közös programok, ünnepek Célunk:  lehetőséget teremteni a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, a nevelési célok közelítésére. Közös programok, ünnepek hagyományai: Célunk, hogy a szülőkből is egy olyan közösséget formáljunk, amelyben függetlenül hátterük sokféleségétől elfogadják és áthidalják különbözőségeiket, s ezáltal lehetőségük nyílik az őszinte és hatékony kommunikációra, valamint arra, hogy együtt dolgozzanak olyan célokért, melyek gyermekeink hasznára válnak. A szülő–család-pedagógus közösség partnerkapcsolat pozitív hatással van a gyermek fejlődésére, fejleszti szociális készségeit és elősegítik az érzelmi készségek optimális fejlődését. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenység gyakorlása a szülők bevonásával. Közös jeles napjaink:  nagyszülők napja - a program ideje: december Egy decemberi délelőttön szeretettel fogadjuk a nagyszülőket egy kis köszöntésre, együttjátszásra. 

anyák napja – a program ideje: április Anyák napja előtt egy

délelőtt szeretettel fogadjuk az édesanyákat köszöntésükkel

egybekötött együttjátszásra. 

apák napja - a program ideje: június

Június első hetének egy délutánján szeretettel fogadjuk az apukákat egy kis köszöntésre, együttjátszásra.

41

Söjtöri Óvoda



Nyílt nap Célunk:  a szülőknek bepillantást biztosítsunk az óvoda napi életébe. A nyíltnapról a nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel együtt döntünk. Eldönthetik, hogy igénylik- e, és igényükről írásban nyilatkoznak. Amennyiben a szülők többsége igényli, akkor novemberben szervezünk nyílt napot. A nyíltnap pontos idejéről egy héttel előbb tájékoztatjuk a szülőket. Fogadóóra Célja:  a szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről. Nincs előre meghatározott ideje. Megtartását személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés után bonyolítjuk le. A fogadóórát kezdeményezheti a szülő és az óvónő is. HHH gyermekek esetében a negyedévi ciklus végén(novemberben, februárban és májusban.) Szülői értekezlet Célja:  Az óvodát, csoportot, a gyermekeket, szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok megbeszélésével, együttgondolásával mélyüljön az óvoda és a szülői ház kapcsolata. A szülői értekezlet idejéről, témájáról egy héttel a szülői értekezlet előtt a faliújságon tájékoztatjuk a szülőket. A szülői értekezletről jelenléti ív és feljegyzés készül.

6.3. Óvoda - Gyermekjóléti szolgálat A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi hatások egyre több családban éreztetik hatásukat és leggyakrabban a gyerekeken vezetődnek le. E káros hatások a gyermeki teljesítmény-, magatartás-, és kapcsolat zavarainak formájában jelennek meg. A gyermekvédelmi munkát a humánumnak, segítőkészségnek, a megértésnek és a támaszadásnak kell jellemezni. A gyermekvédelmi munka fő célja a prevenció, a veszélyeztetett státusz kialakulásának megelőzése. Célunk: 42

Söjtöri Óvoda



 A köznevelési törvény, a gyermekvédelmi törvény előírása szerint, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése.  A szülők támogatása, gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése 

A veszélyeztetettség megelőzése.

6.4. Óvoda – Pedagógiai szakszolgálat A pedagógusok a gyermek érdekében különböző intézményekkel és szakemberekkel működnek együtt. A segítő szakmai szervezetek a pedagógusok munkájának legkülönfélébb szintjein és színterein megjelennek. Szakszolgálat alatt a köznevelési törvény az alábbi tevékenységeket nevezi meg: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, valamint továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. Célunk:  A pedagógiai szakszolgálat segítse a szülő és a pedagógus nevelő munkáját és az óvoda nevelési feladatainak ellátását.  Erősítsük szakmai kapcsolatainkat pedagógiai munkánk eredményessége érdekében szakmai segítőinkkel.  Törekedjünk az aktuális problémák időbeni megoldására, szükség szerint segítség igénybevételével. Feladataink:  Szükség esetén szakember véleményének kikérése a gyermek fejlettségéről, fejlesztésének lehetőségeiről.  A prevenció, a beszédhibák javítása, érdekében rendszeres kapcsolat tartása a logopédussal.  A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, valamint rehabilitációs célú foglalkoztatása érdekében folyamatos kapcsolat tartása a nevelési tanácsadás szakembereivel a gyermek érdekében.  A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez vegye igénybe a szakember segítségét az adott területen. 43

Söjtöri Óvoda



6.5. Óvoda – Roma Nemzetiségi önkormányzat Községünkben hosszú évek óta működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Az önkormányzat

kiemelt

célja

a

roma

nemzetiségű

gyermekek

felzárkóztatása

és

tehetséggondozása, mely munkájuk során a helyi nevelési, oktatási intézményekhez, mint kiemelt partnerekhez kapcsolódnak. A partneri kapcsolattal célunk:  Együttműködés, hátránykompenzáció,  gyermekek rendszeres óvodába járása,  az igazolatlan hiányzások csökkentése érdekében. 6.6. Óvoda – Iskola Óvodásaink többsége az iskolaérettségük elérésével a

Söjtöri Deák Ferenc Általános

Iskolában kezdik meg tanulmányaikat. Óvodánk az iskolával telekhatáros. A földrajzi közelség és a hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolat, a számos közös program közösen megélt élmény, gazdag és változatos tevékenységsorozat,

mely elsősorban a társas

kapcsolatokat, az érzelmeket helyezi előtérbe nagyban megkönnyítik az iskolakezdést. Célunk:  az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése, az egymásra épülés érvényesítése a nevelésoktatás folyamatában. Feladataink:  A gyermekek fejlődésének utánkövetése az általános iskola első évében Óvoda-iskola átmenetet segítő program működtetése – tutori rendszer A kapcsolattartás módjai:  Leendő tanítónéni jelenléte a februári szülői értekezleten, látogatása a csoportban, meghívása az évzáró ünnepségre, szükséges felszerelések jegyzékéről írásbeli tájékoztató.  Iskolába hívogató nap – szülőkkel együtt látogatás az iskolában. Ismerkedés az iskolaépülettel, játékos foglalkozások, az iskolaigazgató tájékoztatása a szülőknek.  A leendő iskolások látogatása az 1. osztályban. 44

Söjtöri Óvoda



 Közös játék az elsősökkel az óvoda, majd az iskola udvarán.

Tutori rendszer Az óvoda iskola átmenet megkönnyítését támogatja a tutori rendszer bevezetése. A tutor Intézményünkben a tutor az az óvodapedagógus, akinek kulcsfontosságú szerepe van az óvoda- iskola átmenet megkönnyítésében. A tutori rendszer működtetésének célja: A szociális hátrányok és a gyermekek személyiségéből adódó problémák csökkentése, az intézmények közti átmenet megkönnyítése. A gyermekek beilleszkedésének segítése. Együttműködés módja: Az intézményváltást követő első tanítási év, első két hetében fokozott, tanév további részében igény szerinti folyamatos, rendszeres utánkövetés, kapcsolattartás, egyéni fejlesztés. Együttműködés formái:  személyes jelenlét, támogatás az első két hétben  óralátogatások szükség szerint  személyes találkozókon elemző, értékelő esetmegbeszélés  egyéni foglalkozások  telefonos kapcsolattartás A tutor feladatai:  folyamatos kapcsolattartás az iskolával, az osztályfőnökkel,  folyamatos tájékozódás a gyerekekről,  tapasztalatcsere az osztályfőnökkel, az osztályban tanító pedagógusokkal. További feladataink:  Sokoldalú cselekedtetéssel a komplex személyiségfejlesztés elősegítése,  tudatos tervezés, a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, igényére, tudásvágyára alapozás,  a fejlettségi szintnek megfelelő egyéni haladási ütem (legalább három szinten történő tervezés) biztosítása,  a gyermeki kíváncsiság, aktivitás ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elősegítése,  az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzésének biztosítása, 45

Söjtöri Óvoda



 problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése, 

gazdag tevékenység kínálattal a választás lehetőségének megteremtése.

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 7.1. Játék „ Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle. „ ( Varga Domokos )

A gyermek dolga az óvodában: jót és jól játszani. A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége, semmi mással nem helyettesíthető tevékenységi forma. Az óvónő utánozható mintát ad a játéktevékenységre, tudatos jelenléttel, támogató, serkentő magatartással biztosítja, hogy a gyermekek szabadon valósíthassák meg elgondolásaikat élményeik, érzelmeik, fantáziájuk szerint. A játék stimulálása érdekében problémát vet fel, választásra késztető megjegyzéseket tesz, eszközhasználatra ösztönöz, ötletet ad, vagy serkenti kidolgozását. Szükség esetén segítséget és példát, mintát nyújt. Szabályjátékokat irányítja, irányíthatja. Célunk:  Nyugodt,

derűs,

elfogadó,

támogató

légkörben,

valódi

értékeket

közvetítő

közösségben, társas helyzetekben követendő mintákkal alakítsuk az egyéni és a közösségi élet összehangolásához szükséges képességeket.  Az értelmi nevelés terén fejlődjön a gyermek beszédkészsége, kommunikációs képessége, fogalomismerete, önállósága, magatartása, logikus gondolkodása.  Az érzelmi nevelés a szocializáció terén jelenjen meg a gyermek játékában az empátia, az elfogadó magatartás, az öröm, a szeretet, a kedvenc játék átadása, az élmények.  Az egészséges életmód alakítása terén elégítse ki a gyermek mozgásigényét, pszichikus szükségleteit, segítse elő a gyermek alkotóvágyát, feszültség, félelem oldását, önállósodási vágyát, élmények feldolgozását. Feladataink:  a nyugodt, szabad játék feltételeinek biztosítása, 46

Söjtöri Óvoda



 a gyermekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítése,  sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, mely élményforrás lehet a gyermekek számára,  a beszédben gátolt és kevésbé közlékeny gyermekeknek a játékban való feloldódásának segítése,  a közös játék kibontakozásának, fejlődésének elősegítése,  a félénk, bátortalan, passzív, vagy a csoportba újonnan érkező gyermekek bevonása a játékba,  a gyermekek közötti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása,  az egészséges versengés támogatása a játékban,  az óvónő biztosítsa a játék feltételeit: időt, helyet, eszközöket és megfelelő, nyugodt légkört. Megfelelő légkör Elmélyült, kreatív játék ott alakul ki, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek mit, mikor, kivel, hol, mivel, hogyan játszanak. A gyermekeknek joguk van egyedül, vagy társsal játszani, ha igényük van félrevonulni. A játszó gyermek dönthet, hogy befogadja a társat a játékába, vagy elutasítja. Feladataink:  vidám, nyugodt, barátságos családias, elfogadó, felszabadult hangulat biztosítása,  a gyermek döntésének elfogadása, tiszteletben tartása,  az elutasítás elfogadható formáinak és az elutasítás elfogadásának megtanítása,  az önálló játékszervezés támogatása,  konfliktusok önálló megoldásának támogatása,  az együttjátszás igényének felébresztése.  A nyugodt légkör érdekében alkosson szabályokat: o

ne zavarják egymás játékát,

o

ne rongálják az eszközöket,

o

a játék végén a következő tevékenységhez rendet rakjanak.

Megfelelő hely A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. Feladataink:  állandó és ideiglenes játszóhelyek, meghitt kuckók kialakítása az elmélyült játékhoz,  megfelelő hely biztosítása az asztali és építőjátékokhoz., 47

Söjtöri Óvoda



 a csoportszobában való szabad rendezkedés jogának és a kreatív tárgyhasználatnak biztosítása mindaddig, amíg ez a játékhoz szükséges. Játékidő Mivel az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége a játék, ezért az óvodai életet úgy kell megszervezni, hogy a nap folyamán minél hosszabb ideig biztosított legyen a szabad játék. Játékeszközök A jó játékszer motivál, játékra ösztönöz, hozzásegíti a gyermeket elgondolásainak megvalósításához, elősegíti az elmélyült játék kialakulását és tárgya magának a játéknak. Feladataink:  olyan eszközök biztosítása, amelyek ösztönzik, motiválják a gyermekek játékát,  a gyermekek számára az életkoruknak megfelelő játékszerek biztosítása,  a balesetveszélyes és megrongálódott játékok kiiktatása, javítása,  egy-egy játékszer eredeti funkciójától eltérő használatának biztosítása,  a gyermekek kedvelt otthoni játékainak óvodai használatának támogatása. Élmények A gyermeki játék motiváló ereje az élmény, amely nagyon sok féle lehet. Az egyéni élmények nagyon változatosak a családi háttér különbözőségéből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében fontos, hogy az óvodai tapasztalat és ismeretszerzés élménnyé váljék. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Az óvónőnek számolnia kell azzal, hogy a gyermekek negatív tapasztalatai és negatív élményei is megjelennek a játékban. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermek élményeiről vall. Az óvónő nyújtson biztonságot, védelmet a szorongó és agresszív gyermekeknek egyaránt.

Feladataink:  az ingerszegény környezetből érkező, visszahúzódó gyermekek szerepvállalásának elősegítse, játékuk fokozott figyelemmel kísérése, tapasztalatszerzés elősegítése. Sikerkritériumok:  A gyermekek játéka témájában, tartalmában gazdag, elmélyült.  A gyermekek örömmel, önfeledten játszanak.  A játékban megvalósul az örömszerzés és a feszültségoldás,  Szívesen vállalnak szerepeket. 48

Söjtöri Óvoda



 Képesek egyéni ötlet, vagy élmény alapján építeni, konstruálni.  Képesek kitartóan, társaikkal együttműködve játszani.  Játékukat önállóan szervezik, tervezik.  Természetesen kommunikálnak egymással, kulturáltan, érthetően beszélnek.  Széleskörűen fejlődnek képességeik.  Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekednek.  Egészséges versenyszellemben tevékenykednek.  Szabályjáték során betartják a szabályokat.

7.2. Verselés, mesélés „A meséhez mennyi bizalom kell, Hogy kavics-mód sok legyen a kincs.” (Weöres Sándor)

A mese, a vers az anyanyelvi nevelés szerves része, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. A mese alkalmas a kisgyermek szemléletmódjának és világképének alakítására. A gyermekek saját vers-és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással való kombinálása az önkifejezés egyik módja. A természettel, az emberi környezettel kapcsolatos népköltészeti alkotások végig kísérik az óvodás éveket. „A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. „ (Óvodai nevelés országos alapprogramja.) Célunk:  A gyermekek szívesen hallgassanak mondókát, verset, mesét, váljanak az irodalmi élmények aktív befogadójává,  az érzelmi, morális, szociális kompetenciák alakítása, melyekkel együtt jár a tárgyi ismeretek és a szókincs bővülése is,  a

nyelv

kifejezőerejének

megismertetésével,

a

helyes

nyelvhasználattal,

mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása,  multikulturális nevelés megalapozása. A mesehallgatás az összetartozást is erősítő közösségi élmény, mely csak akkor működik mindenki számára kielégítően, ha a kialakított viselkedési szabályokat mindenki betartja.

49

Söjtöri Óvoda



Az igazi meséhez csend szükséges, melyet az óvónő erőszakos, harsány eljárások nélkül pedagógiai tapintattal, érzelmi eszközökkel kell, hogy megteremtsen. A mese befejeztével időt kell hagynunk a gyermekeknek a meséből való kilépésre, az élmények leülepedésére a meséből induló szerepek eljátszására.

Feladataink:  A meséléshez szükséges családias, szeretetteljes légkör megteremtése.  A gyermekek saját vers-és mesealkotásának, ezek mozgással és ábrázolással kísérésének támogatása, ezáltal a gyermeki önkifejezés kibontakozásának elősegítése.  Naponta többször kezdeményezzünk verset, mesét, a gyermekek kérésének, érdeklődésének megfelelően, figyelembe véve az életkori sajátosságaikat.  Változatos irodalmi élmények közvetítése.  Gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására.  Adott időben és helyzetben közmondás, találós kérdés, szólás alkalmazása.  Régi kifejezések, szavak használatával szókincsbővítés.  A gyermekek mese-és versalkotásra ösztönzése.  Alkalom biztosítása kedvelt mesék eljátszására, bábozására, elmondására, élmény nyújtása a szerepjáték kibontakozásához.  Rendszeres elalvás előtti mesemondás.  A mesélés szerepének megismertetése a szülők körében.  A mese-vers anyag megválasztásánál vegyük figyelembe az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, valamint a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is.

Az irodalmi anyag tartalma: A beszoktatás idején, a páros és ölbéli mondókákkal, vigasztaló játékokkal segítse az óvónő a gyermekek elszakadását és beilleszkedését. Ezekből az ölbéli játékokból bontakozzék ki később a vers, verses mese és ebből a mese. Minél kisebbek a gyermekek, annál több legyen az állathangutánzós, felelgetős, halmozó mese, majd fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mese. Ha a gyermekek már néhány mesét ismernek, az óvónő kérdezze meg, melyiket szeretnék újra hallani. A szabad választás hozzájárul ahhoz, hogy legyen kedvenc meséjük. Nagyobbaknál a már korábban megkedvelt mondókák kiegészíthetők a környezetről, időjárásról, állatokról szóló és főként a társakkal való közös játékhoz kapcsolódó 50

Söjtöri Óvoda



mondókákkal. A csapatban is hangoztatható tréfás mondókákkal fokozhatjuk a játék lendületét. Ezeket mindig mozgással együtt mondogassuk, s így a gyermekek a játék öröméért gyakorolják majd azokat. Válogassunk legjobb költőink gyermekeknek szóló, többnyire népköltészeti ihletésű, vagy eredeti játékötletet tartalmazó verseiből is. Az évszakoknak, a négy őselemnek, ünnepköröknek megfelelően kapjanak helyet a vidám, groteszk, humoros versek is. Gyermekeinknek szánt mesék többségét a magyar népmesekincsből válogassuk. Állatmesék, tréfás mesék és nagy tündérmesék változatainak elmondására is kerüljön sor. Merítsen az óvónő a kortárs irodalmi művekből is. Sikerkritériumok:  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat.  Várják, igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.  Képesek történeteket, meséket alkotni.  Tudnak történetet folytatni.  Fejlődik képzeletük, fantáziájuk, figyelmük.

7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc " Mindenkinek az a zene fekszik legjobban, amelyhez gyermekkorában szokott. A korán fejlesztett jó ízlés nehezen rontható el később. Ezért ügyeljünk az első benyomásokra. Az egész életre kihatnak." (Kodály Zoltán )

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. Az énekes népi játékok ész az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. Célunk:  a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása,  közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát,

51

Söjtöri Óvoda



 a gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket,  a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, harmonikus mozgásának fejlesztése,  a szülőföld értékeinek átörökítése a népzene a népdal, a népszokások és népi hangszerek megismertetése által. Feladatunk:  Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák válogatása.  A gyermekek zenei élményhez juttatása  Fejlessze a gyermekek zenei alkotókedvét.  A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal  A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása.  Igényes hangszerjátékkal és zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása.  A zenehallgatási anyag megválasztásánál vegyük figyelembe az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, valamint a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is.  Adjunk lehetőséget az önkifejezésre zenés mozgás vagy zenés festés által.  Tehetséggondozás megvalósítása. A dalanyag évi összeválogatásánál figyelnünk kell a mondókák, dalosjátékok és műdalok összeállításának arányára, hiszen az óvodás legfontosabb tevékenysége a játék és a zenei nevelésnél is ezt kell szem előtt tartanunk. Több olyan dalt kell választanunk, amely mozgáshoz kapcsolódik és kevesebbet a játék nélküli évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dalokból. A kicsiknek eleinte maga az óvónő játsszon és énekeljen, akik hallgatják és esetleg játékos mozdulatokkal kísérik a dalt. Beszoktatás idejére az óvónő olyan dalosjátékokat válasszon, melyben felnőtt játszik a gyermekkel és e meghitt kapcsolat a dal erejével segíti a gyermeket a beilleszkedésben. A kicsik számára olyan dalanyagot állítson össze az óvónő, amely az utánzó mozgásra, egyszerű körsétára, könnyű szerepcserére épül. A nagyobbak között az egyszerű körjáték már bonyolultabb mozgásokkal bővül, és felhasználhatók a változatos sorformákat, párválasztást, sorgyarapodást igénylő dalosjátékok is. 52

Söjtöri Óvoda



A nagyobbak megértik és átérzik az évszakok változását, az ünnepek hangulatát, így nekik több ilyen jellegű dalt mutathatunk be. Váljanak érzékennyé a természet és környezet hangjaira. Ismerjenek fel néhány hangszert, érzékeltessék a már ismert dalok ritmusát. Játszanak szívesen különböző ritmusjátékokat, felelgetősöket. Sikerkritériumok:  A gyermekek gátlások nélkül, egyedül énekelnek.  Élvezettel figyelik a zenehallgatást.  Élvezettel játszanak énekes játékokat.  Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat: halk-hangos, gyors-lassú…  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Kifejlődik zene-érzékük- műveltségük alapja.  Képesek egyszerűbb hangszerek használatára.  Felismerik néhány hangszer hangját.  A zene által keltett élményeiket képi módon is megjelenítik.

7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A vizuális nevelés, az ábrázolás, mintázás, kézimunka olyan sokszínű tevékenység amely végigkíséri a gyermekek mindennapjait. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Célunk:  A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek biztosítása.  A gondolkodási műveletek fejlesztése a tevékenységek alatti beszélgetés során.  A gyermekek tér- forma- színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.  Az önkifejezés szabadságán keresztül az egyedi szín és formakombinációk létrehozásának biztosítása.  Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása. Feladatunk: 53

Söjtöri Óvoda





A gyermekek alkotókedvének felkeltése, ábrázolás élményéhez juttatása.



Tapasztalatszerzés biztosítása arról hogy: o a papírra lehet rajzolni, festeni, o a papír gyűrődik, kilyukad, elszakad, o ecsettel, ceruzával, krétával nyomot

hagyhatunk,

" képeket "

készíthetünk, o a homok, a gyurma, a lisztgyurma gyúrható, formálható, alakítható.  A gyermekek egyéni fejlődésének megfigyelése, és ha szükséges, egyéni foglalkozással segítsük a differenciált fejlesztést igénylő gyermekek tevékenységét.  A gyermekek érdeklődésének felkeltése a természet és a négy őselem (Tűz, Víz, Föld, Levegő) szépségei iránt.  Lehetőség biztosítása a képzőművészeti témájú könyvek nézegetésére, pályázati munkák elkészítésére.  Megfelelő hely, idő és eszközök biztosítása a gyermekek számára.  Lehetőség adása a természetes anyagokkal való ismerkedésre, tevékenykedésre, ezeken keresztül a hagyományok ápolására. 

Óvó-védő feladatok betartása, betartatása, a gyermekek számára megfelelő eszközök biztosítása.

 Az ujjak mozgásának, a tapintásos észlelésnek fejlesztése a különböző technikák alkalmazása közben.  A gyermekek munkáinak tiszteletben tartása és tartatása.  A szülők számára tegyük lehetővé a gyermekek alkotásainak megtekintését. Sikerkritériumok:  Bátran, szívesen használják az ábrázolás eszközeit.  Ismerik a különböző technikákat, azokat képesek alkalmazni.  Tudnak díszítő - tervező feladatokat megoldani sorakoztatással és más elrendezéssel, vonalas és folthatású mintaelemekkel.  Tudnak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani, különböző anyagok felhasználásával képet, egyszerű játékot készíteni.  Szereti maga körül a harmóniát, szívesen díszíti a környezetét.  Egyéni módon jelenítik meg élményeiket és elképzeléseiket a képalkotásban.  Alkotásukra jellemző a részletező formagazdagság a színek egyéni alkalmazása. 54

Söjtöri Óvoda



 Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.  Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásról.  Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek és együttműködők.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.  Szívesen vesznek részt a finommozgást igénylő tevékenységekben.  Alkotásközben ügyel a környezete, saját maga és munkája tisztaságára.

7.5. Mozgás „A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs gyógyszer, amely a mozgást helyettesítheti.” (ismeretlen)

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, sokoldalú tevékenység, amely az egész óvodai életet átszövi. A testnevelés foglalkozásokon túl jelen van a mindennapi tevékenységekben, a játékban, a környezeti - és esztétikai nevelésben valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. Célunk:  a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése az egyéni szükségletek figyelembe vételével,  a rendszeres mozgással az egészséges életvitel megalapozása,  a testi képességek, fizikai erőnlét és az ellenálló képesség fejlesztése, a

mozgástapasztalatok

bővítése,

a

mozgáskészség

alakítása,

pszichomotoros

képességek fejlesztése,  a mozgáson keresztül a szociális képességek fejlesztése,  a gyermekek egészséges mozgásfejlődése, célzottan a láb és tartásjavítás.

Feladataink:  a mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe,  a mozgásra inspiráló, biztonságos környezet kialakítása,  a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a baleset elkerülése érdekében,  a mozgásos tevékenység lehetőségeinek biztosítása a csoportszobában és az udvaron, 55

Söjtöri Óvoda



 a játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon,  a várakozási idő kiküszöbölésével a folyamatos mozgás lehetőségének biztosítása,  a testnevelés foglalkozások eszközeként kéziszerek használata ( labda, babzsák, karika, kendő, szalag),  testnevelés foglalkozások szervezése a testalkati deformitások megelőzésére,  differenciált tevékenység irányítás és értékelés, az egyéni fejlődési jellemzők figyelembe vételével,  a napi tevékenységek részeként a mindennapos frissítő mozgás tervezése. A mozgásfejlesztés területei: Mozgásfejlesztés a szabad játékban Célunk:  Megőrizzük, ha szükséges felkeltsük a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá  Minden gyermek megtalálja az érdeklődésének, fejlettségének legmegfelelőbb mozgásos tevékenységet. Az udvari játék, mozgás serkentésére minden fejlettségi szinthez biztosítunk eszközöket, így minden kisgyermek saját szabad választása alapján tevékenykedhet. Udvarunk lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, ezáltal a gyermekek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos játékok során a gyermek maga választhatja meg játékát és társait. Kiemelt szerepe van a mozgásfejlesztésben az egyensúlyérzék fejlesztésének. A szabad játék során ezt a célt jól szolgálja a trambulin, a füles labda, valamint a billenő forgó korong használata. Az óvónő biztosítsa a csoportszoba átrendezésének lehetőségét a különböző, a gyermekek által szervezett mozgásos tevékenységekhez. Az óvónő ismertessen meg a gyermekekkel sok mozgásos játékot, pl. népi játékokat, labdajátékokat, kapcsolódjon be a gyermekek által szervezett játékokba és ötleteivel fejlessze tovább azokat. Az óvónő biztosítsa, hogy amennyiben az időjárás engedi, a gyermekek a játékidő jelentős részét a szabadban tölthessék. Az udvari játék a levegő - napfény jótékony hatásával párosulva fokozza a gyermekek edzettségét. Mozgásfejlesztés a mindennapi testnevelésben 56

Söjtöri Óvoda



Célunk:  megalapozni a gyermekekben a mindennapi rendszeres mozogás igényét A mindennapi testnevelés anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy járás- és futógyakorlattal valamint gimnasztikai gyakorlatokkal. Az örömmel, jó hangulatban végzett játékok biztosítják a gyermekek sokoldalú mozgásfejlesztését. A mindennapos testnevelést a szabadban, rossz idő esetén a csoportszobában( amint elkészül, a tornateremben ) szervezi az óvónő. Mozgásfejlesztés a testnevelés foglalkozásokon Célunk:  a mozgáskultúra fejlesztése,  téri tájékozódás, oldaliság kialakítása,  koordinált mozgás kialakítása,  egyensúlyérzék fejlesztése, A játékot, játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelés foglalkozásokon is. A testnevelés foglalkozásokat dr. Tótszöllősyné Varga Tünde „Mozgásfejlesztés az óvodában” című könyve alapján vezetjük. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is. A kicsiknél egy, a nagyoknál heti két testnevelés foglalkozás szolgálja a gyermekek mozgásfejlesztését. A nagyoknál egyik testnevelés foglalkozáson a láb- és tartásjavító játékos mozgások dominálnak. A tartásjavító foglalkozások anyagának szerzőpárosa Tóvári Andrea és Vígváriné Nagy Ildikó gyógytestnevelők. A „ Mozdulj! - Gyógyulj! jó gyakorlatot a veszprémi Vadvirág Körzeti Óvodától vettük át. A foglalkozásokat a „Láb és tartásjavító mozgások az óvodában” című kiadványuk alapján tartjuk. Kicsiknél ezek a tevékenységek beépülnek a heti egy testnevelés foglalkozásba. Sikerkritériumok:  A gyermekek szeretnek mozogni, igénylik a mindennapos mozgást, kitartóak a mozgásos játékokban.

57

Söjtöri Óvoda



 A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása kialakult.  Ismerik az irányokat, képesek térben tájékozódni.  Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor.  Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni  Szeretnek futni, képesek 50-100 m-t kocogni.  Ismerik néhány kéziszer használatát ( karika, labda, ugrókötél).  Ügyesekké, edzettekké és teherbírókká válnak.  Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja  Egészséges versenyszellemmel képesek küzdeni.  Képesek alkalmazkodni társaikhoz.  Szívesen és helyesen végzik a prevenciós gyakorlatokat, ezáltal: jelentősen fejlődik a láb finommotorikája, megerősödnek a talp-és lábszárizmok, a megemelkedő lábboltozat következtében alakul a helyes testtartás.

7.6. A külső világ tevékeny megismerése „Nagy a világ – sok a zöld meg a kék, Csupa csoda a föld, meg az ég.” (Judit és a Zenemanók)

Környezeten a természeti környezetet, az ember alkotta, épített környezetet és a társadalmi környezetet értjük. Az óvodás gyermek külső világa az a természeti és társadalmi környezet, melybe beleszületett, mely minden nap körbeveszi, biztosítva számára a megismerés, azonosulás, érzelmi stabilitás lehetőségét. A külső világ megismerése iránti vágy a gyermekek természetes igénye. A gyermeki jellemzők, mint a kíváncsiság, a rácsodálkozás, felfedezni vágyás, nyitottság, érzelmi fogékonyság a természet szépségeire, az élővilág jelenségeire mind-mind kedvez a tevékenységeken keresztül történő tapasztalatszerzésnek. Célunk:  A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti- emberi- tárgyi világ értékei iránt,  a természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása,  a természetszerető, természetet védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása. 58

Söjtöri Óvoda



7.6.1. A társadalmi és a természeti környezet megismerése Az óvodába lépő gyermekek már rendelkeznek tapasztalatokkal, ismeretekkel a legszűkebb társadalmi környezetről, a családról és az őket körülvevő természeti környezetről egyaránt. A külső világ tevékeny megismerésére irányuló óvodai tevékenységek a gyermekek előzetes otthoni és óvodán kívüli tapasztalataira, ismereteire épülnek. A gyermekeket alkalmassá kell tenni a megfigyelésre, elsősorban látni kell tanítani. A megfigyelésre szoktatással sikerül a gyermek kíváncsiságát felkelteni és ébren tartani. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyermekek számára, hogy maguk fedezzék fel a környezetüket.

Feladataink:  az óvodában dolgozó felnőttek munkájának megismertetése,  a gyermekek meglévő ismereteinek elmélyítése, rendszerezése,  változatos tevékenységek biztosítása felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre,  ok-okozati összefüggések felfedeztetése,  az ismeretek sokszínű gyakorlásának biztosítása,  a gyermekek közvetlen környezeti tapasztalatokhoz juttatása,  alkalom, idő, hely, eszköz biztosítása a környezeti kultúra alakítására,  lehetőségek biztosítása az érzékszervekkel való tapasztalásokra, élmények felidézésére, vizsgálódásokra,  a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak megalapozása,  a gyermekek számára tér, idő, eszköz biztosítása a spontán és szervezett, az alkalmi és folyamatos megfigyelések, az egyszerű kísérletek, és gyűjtések elvégzéséhez,  a szülők segítése, hogy felismerjék a gyermekek környezet iránti érdeklődésének fontosságát,  a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony alakulásának elősegítése, erősítése,  tapasztalatok, élmények biztosítása a helyi néphagyományokról, szokásokról, kultúráról  multikulturális nevelés keretében a gyermekek megismertetése az etnikai kisebbséghez tartozó, esetleg migráns népcsoportok hagyományival, szokásrendszerével.

59

Söjtöri Óvoda



 játékos cselekedtetéssel, beszélgetésekkel néhány égitest, a Föld, a Nap, a Hold jellemzőinek megismertetése,  a gyermekek önálló véleményalkotásának elősegítése,  elemi közlekedési szabályok gyakoroltatása,  közlekedési eszközök megismertetése,  döntési képességének fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Sikerkritériumok:  A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.  Tudják nevüket, testvéreik nevét, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.  Különbséget tudnak tenni az évszakok között.  Ismerik a napszakokat, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.  Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában.  Ismerik a közlekedési eszközöket.  Ismerik a környezetükben levő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.  Megneveznek néhány égitestet.  Ismerik környezetük növény és állatvilágát és részt vesznek azok ápolásában, gondozásában.

7.6.2. A környezettudatos magatartás kialakításához -, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása „ A földet nem apáinktól örököltük, Hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” (indián mondás)

A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul. A környezetvédelem és a példamutatás az óvoda minden dolgozójának feladata. Az óvodai környezetvédelmi nevelés a családi neveléssel szoros összhangban az óvodapedagógusok tudatos irányításával valósul meg. Mindennapi tevékenységeink során megalapozzuk a gyermekek környezetvédelmi szemléletét: vigyázunk a folyóvízre, takarékoskodunk a papírral, gyűjtjük a színes 60

Söjtöri Óvoda



műanyag kupakokat. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrizzük. Kiemelt helye van óvodánkban a madárvédelemnek, melynek keretében madáretetőket, madárodúkat helyeztünk el az udvaron.

Célunk:  a gyermekekben megalapozzuk a természet szeretetét,  a természet tisztaságának, szépségének védelmét,  madárbarát magatartás kialakítása,  madárbarát óvoda udvar továbbfejlesztése. Feladataink:  kirándulás szervezése a természethez fűződő ünnepek alkalmából,  megemlékezés:

Állatok napjáról. (okt. 10.) 

Víz világnapjáról. (márc. 22.)



Föld napjáról (ápr. 22.)



Madarak és fák napjáról (máj. 10.)

 annak tudatosítása, hogy természeti környezet nélkül nem létezik az ember, hogy védeni, óvni, ápolni kell azt,  a környezet megőrzésére való igény kialakítása a gyermekekben,  környezetbarát szokások megalapozása, (takarékoskodás vízzel, árammal, papírral),  közvetlen tapasztalás biztosítása a biztonságos tűzgyújtásról-oltásról,  a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás fontosságának, módjának megismertetése a gyermekekkel,  a madárvédelem hagyományainak folytatása Sikerkritériumok  Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  A gyermekek vigyáznak környezetük rendjére, tisztaságára, nem szemetelnek.  Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés szabályait.  Tevékenyen részt vesznek környezetük védelmében, megóvásában.  Aktívan rész vesznek a madarak védelmében, gondozásában.

61

Söjtöri Óvoda



7.6.3. Környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseinek megismerése „A természet nagykönyvében csak az tud olvasni, Aki ismeri azt a nyelvet, amelyen e könyv írva van, És ez a nyelv: a matematika.” (Galileo Galilei)

A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelennek matematikai tapasztalatok, problémák és megoldások. Megismerkednek a mennyiségekkel pl. a naposi munka során terítéskor. Gyakorolják a pár fogalmát a cipők rendberakásánál, számlálgatják a polcon sorakozó kisautókat, építenek alacsonyabb, magasabb tornyokat, szélesebb, szűkebb utakat… A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét, festékfolttal szimmetrikus alakzatokat hoznak létre, stb. Gyakorolják a térben és a síkban való tájékozódást. Célunk:  A környező világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése,  a matematikai érdeklődés felkeltése,  a logikus gondolkodás megalapozása,  ok-okozati összefüggések megláttatása. Feladataink:  a játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása,  a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése,  a gyermekek egyéni feladat megoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása,  térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése. Sikerkritériumok:  A gyermekeknek elemi mennyiségi ismereteik vannak.  A kisebb mennyiségű tárgyakat meg tudják számlálni, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Tudnak párosítani.  Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, értik a helyeket jelölő irányokat (alá, fölé,közé, mellé, stb.).

62

Söjtöri Óvoda



 Felismerik a sorba rendezés logikáját, képesek folytatni a megkezdett sort.  Képesek részekből egészet kirakni.  Ismerik az alapvető mértani testeket, felismerik, megnevezik azokat.  Van tapasztalatuk a tükörképről, szimmetriáról.  Képesek azonosságokat, különbözőségeket felismerni, megfogalmazni.

7.7. Munka jellegű tevékenységek „Pénteken a tiszta pitvar, Ragyogjon a kerek udvar. Tükör minden tál, pohár, Nézz bele: munkálkodtál!” (Páskándi Géza)

A munka célra irányuló, többnyire külső irányítással folyó, a közösség érdekében végzett tevékenység. A munka az óvodai élet szerves része és a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A szívesen vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Célunk:  A gyermekek sajátítsák el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják,  a munka jellegű tevékenységek megszerettetése, pozitív érzelmi viszonnyal végezzék a tevékenységeket,  fejlődjön önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk,  alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk,  becsüljék meg a saját maguk és mások által elvégzett munkát,  a gyermek a munkavégzés során szerezzenek ismereteket, információkat az őket körülvevő tárgyi világról, fejlődjön személyiségük, társas kapcsolatuk,  a munkafolyamatok végzése során éljék meg a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Az óvodai élet során számos lehetőség adódik munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak, később már szívesen végeznek munkát társaikért is. 63

Söjtöri Óvoda



A gyermekek mindennapi munkálkodásuk közben ismerkednek az őket körülvevő tárgyi világgal, megismerkednek egyes munkaeszközök célszerű használatával, megtanulnak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között, mozgásos, tapintásos, vizuális információkat szereznek a világról. Munkavégzés közben begyakorlódnak és pontosabbá válnak a különböző munkakészségek. Az eszközök célszerű használatán kívül kialakulnak a munkavégzés, a munkaszervezés képességének alapjai is, fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük. Feladataink:  nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása,  a gyermekek ösztönzése a feladatok elvégzésére,  az elvégzett munka reális, konkrét értékelése,  az önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása minden korcsoportban,  a munkaeszközök és ésszerű használatuk megismertetése,  a

gyermekek

egyéni

sajátosságainak

figyelembe

vétele,

differenciálás

feladatadáskor,  a munka fokozatosságának, állandóságának és folyamatosságának biztosítása,  az önkiszolgálás szokás- és szabályrendszerének kialakítása,  a gyermekek önértékelésének fejlesztése,  a gyermekek közötti kötődés erősítése pozitív értékeléssel,  naposság szokásainak kialakítása,  a naposi munkafeladatok folyamatos bővítése. Sikerkritériumok:  A gyermekek elvégzik a saját személyükkel kapcsolatos teendőket.  Szívesen végeznek alkalomszerű megbízatásokat.  A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.  Örülnek, ha a kötelességüket sikeresen teljesítik.  Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.  Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.  Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában.  Tisztán tartják és szépítik környezetüket.  Örömmel segítenek a kisebbeknek.  Szívesen készítenek meglepetést szüleiknek, kisebbeknek, az óvoda dolgozóinak. 64

a

Söjtöri Óvoda



7.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás „Hallom és elfelejtem, Látom és emlékezem, Csinálom és megértem.” (kínai mondás)

A gyermeki tanulás az óvodai élet összetett tevékenységrendszerében jön létre. Valódi tudásról akkor beszélhetünk, ha a gyermek cselekvések, felfedezések során keresztül maga fejti meg az összefüggéseket, saját stratégiát kidolgozva oldja meg az előtte álló problémahelyzeteket. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Lényeges jellemzője a kisgyermekkori tanulásnak, hogy a kreativitásra épül, nem az óvónő által elképzelt megoldásmódok az elvárhatók, hanem a gyermek által kezdeményezett utak, mert ez hasonlít leginkább a spontán játékra. A tanulás lehetséges formáit, módszereit az óvoda nevelési céljai határozzák meg. A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos minta-és modellkövetéses magatartás-és viselkedéstanulás, szokások alakítása,  a spontán játékos tapasztalatszerzés,  a játékos cselekvése tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,  a gyakorlati problémamegoldás, Célunk:  Az alap kulturtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.  Az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése.  Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.  Ismeretek elsajátíttatása, készségek, jártasságok kialakítása tevékenységeken keresztül.  A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése. Feladataink:  a gyermekek cselekvő aktivitásához szükséges feltételek biztosítása, 65

Söjtöri Óvoda



 kreativitásuk fejlesztése,  tanulást támogató környezet megteremtése, építve a gyermek korábbi ismereteire, tapasztalataira,  egyénre szabott módszerek, eszközök, valamint az eltérő idejű tanulási idő biztosítása,  a tanulási folyamat során személyre szabott pozitív értékelés alkalmazása, mely segíti a gyermek személyiségének kibontakozását,  a tanulás során elsajátított ismeretek új, változatos élethelyzetekben való alkalmazásának, a begyakorlásának elősegítése,  a komplexitás,

a tevékenységi területek közötti kapcsolódási lehetőségek

kihasználása.  kooperatív technikák, projekt módszer, IKT eszközök alkalmazása az adott téma függvényében.

A tevékenységbe integrált tanulás munkaformái  Egyéni  Mikro csoportos  Csoportos A tevékenységbe integrált tanulás szervezeti keretei  kötött  kötetlen Sikerkritériumok:  A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.  Szívesen vesznek részt tervezett, szervezett játékokban, tevékenységekben.  A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységeket.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanuláshoz szükséges képességei is megfelelően fejlettek.

8. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az óvoda fontos feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása. 66

Söjtöri Óvoda



Az óvoda vezetője, aki az intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátásáért felelős, együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével és a települési gyermekvédelmi felelőssel, védőnővel. Feladata, hogy együtt feltérképezzék a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos

helyzetű

gyermekeket,

hogy

nyilvántartásba

vételükkel

fokozottabb

gondoskodásban részesüljenek. A gyermekek joga, hogy az óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, napirendjét, - szabad játék, testmozgás, pihenés, megfelelő étkezés biztosításával – életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Az óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, vagyoni-jövedelmi helyzete miatt. Az 1997. évi XXX tv. a gyermekek védelméről meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „ olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az óvónők feladata, hogy gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén tájékoztassák az intézmény vezetőjét , aki a problémákat jelzi az önkormányzat gyermek – és ifjúságvédelmi felelősének. A hátrányos helyzetű gyermekeknél a szükségletek kielégítése valamilyen mértékben korlátozott, de fejlődése nem veszélyeztetett. Az óvoda nevelőtestületének feladata:  elősegíteni a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését  a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket és okokat felismerni és ha szükséges, szakember segítségét kérni  a szülőkkel való jó együttműködést kialakítani.  minden gyermek számára megfelelő fejlődési lehetőség biztosítása  differenciált fejlesztéssel képességeik kibontakozásának segítése  sikeres iskolai beilleszkedés elősegítése A rendszeres családlátogatások elősegíthetik a gyermekvédelem hatékonyságát az óvodában. A tanév elején az óvónők ellátogatnak elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekekhez. Ha szükséges az év során többször is megismétlik a látogatást.

67

Söjtöri Óvoda



A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának megvalósítását célzó aktuális feladatokat a mindenkori éves IPR program tartalmazza. Az óvodai nevelés kiemelt célja a támogató segítségnyújtás a gyermekek családban történő harmonikus neveléshez, testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének, jólétének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a

gyermek családjából

történő kiemelésének a

megelőzéséhez. Kiemelt

feladat

az

esélyegyenlőség biztosítása, a rászoruló gyermekek szociális hátrányainak enyhítése.

Célunk:  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek segítése a jogszabályok alapján és egyéb törvényes lehetőségek kihasználásával. Az óvodai nevelés során tilos a hátrányos megkülönböztetés a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, etnikai hovatartozása, vagyoni-jövedelmi helyzete miatt. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmának meghatározása 2013. szeptember 1-jétől a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 67/A § (1-2) szerint történik. Veszélyeztetettség Az 1997. évi XXX tv. a gyermekek védelméről meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „ olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Feladataink:  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésének elősegítése,  az óvodába járó gyermekek közül gyermekvédelmi ellátásra, szakember segítségére szoruló gyermekek, családok feltérképezése,  a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, az érzelmi biztonságának biztosítása,  a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása, és a gyermekek sikeres iskolai beilleszkedésének elősegítése.  differenciált fejlesztéssel képességeik kibontakozásának elősegítése, 68

Söjtöri Óvoda



 a prevenció érdekében folyamatos kapcsolattartás a védőnővel, a Nevelési Tanácsadóval és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.  A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásának folyamatos figyelemmel kísérése.  a problémák, a hátrányos helyzet okozta tünetek és okok felismerése,  ha szükséges, szakember segítségének kérése,  a hátrányok kompenzálására terv készítése és végrehajtása,  a szülőkkel való jó együttműködést kialakítása, a gyermekek eredményeiről, fejlődéséről való folyamatos visszacsatolás Sikerkritériumok:  Minden rászoruló időben megkapja a szükséges segítséget.  Hatékony együttműködés alakul ki a segítő szervezetekkel.  Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából. 

Bizalomelvű kapcsolat jön létre a érintett családokkal óvodapedagógusok és a segítő szakemberek között.

9. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK „ A másság megértése, a gyengébbek segítése azért fontos, mert megelőzhetjük az előítéletek kialakulását.” ( Montessori)

A 2011.évi köznevelési törvény értelmében különleges bánásmódot igényelnek a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. A speciális bánásmódot igénylő gyermekekkel való törődés kulcsa nem az alkalmazott eszközök, módszerek milyenségében rejlik, sokkal inkább a személyes törődés, figyelem szintjében és mikéntjében. A speciális bánásmód olyan légkör megteremtése, melyben a problémák, krízisek feltérképezhetők, vállalhatók, megfogalmazhatók, átélhetők, s így feldolgozhatók. E légkör jellemzői: a gyermek megismerésének igénye, az elfogadás, türelem, bizalom, törődés, felelősség, együttműködés, egy szóval a szeretet. Célunk:

69

Söjtöri Óvoda



 az inkluzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlőség biztosításával, intézményünk biztonságot nyújtó, természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül hova tartozásától, egyéni adottságaitól, fejlődési ütemétől.  hogy a harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözősége.  A differenciált módszerek, eszközök alkalmazásával alapozódjanak meg az életben való eligazodást segítő alapkészségek.  A gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelően jussanak az előre lépésükhöz szükséges képességekhez, ismeretekhez. 

hogy a 3-7 éves sérült és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek normál óvodai nevelése során – a részükre folyamatosan és elégségesen biztosított speciális fejlesztés mellett – gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai életre alkalmassá váljanak.

A sérült és hátrányos szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeknél preventív és korrekciós fejlesztést egyidejűleg alkalmazni kell. Az eredményesség alapfeltétele, hogy a gyermekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban. Fontos, hogy minden gyermekben felfedezzük az értéket és kibontakoztassuk a tehetséget. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. A hátrányos helyzetű gyermekekkel érzelmileg többet kell törődni, hogy kudarcélmények helyett – még ha lassabb tempóban is – eredményesen tanulhassanak és lehetőségük legyen a hátrányok csökkentésére. Feladataink: 

a különbözőséget elfogadó környezet megteremtése, amelyben az akadályozott fejlődésű gyermekek differenciált fejlesztését megvalósíthatjuk,

 a befogadó környezet tárgyi feltételeinek megteremtése,  személyes példamutatással a gyermekcsoporttal, szülőkkel, munkatársakkal az integrációs nevelés elveinek elfogadtatása,

70

Söjtöri Óvoda



 a gyermekek egyéni szükségleteihez igazított fejlesztési terv készítése, differenciált fejlesztéssel annak biztosítása, hogy a gyermek a maga szintjén és ütemében, képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlődni. Ha egy kisgyermek a feladatot segítséggel sem tudja elvégezni, akkor meg kell keresnünk azt a szintet, amit még tud és a következő nehézségi fokon átsegíteni. A fejlődési fokozatokat végig kell járni ahhoz, hogy önmagához képest fejlődjön.  A fejlődés nyomon követése, a tapasztalatok egyéni fejlődési lapon rögzítése,  a cselekvésbe ágyazott tevékenységhez kellő idő, alkalom biztosítása,  változatos (taktilis, mozgásos, látási, hallási) ingerek biztosításával a gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek bővítése,  az alapmozgások, a szociális készségek, az önkiszolgálás, a kognitiv funkciók fejlesztése,  az adekvát játékhasználat elősegítése, 

a gyermek számára modell értékű óvónő - dajka kapcsolata, a multikulturális tartalmak megjelenítése óvodai nevelésünkben.

9.1. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja A hátrányos helyzetű gyermekekkel érzelmileg többet kell törődni, hogy kudarcélmények helyett – még ha lassabb tempóban is – eredményesen tanulhassanak és lehetőségük legyen a hátrányok csökkentésére. Mivel óvodánkban magas a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, ez indokolja, hogy kiemelten kezeljük a gyermekek integrált nevelését. Az eredményes integráció megvalósítását IPR munkacsoport segíti. Tevékenységünkhöz hozzátartozik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sérült gyermekek családjával való szoros kapcsolattartás, tanácsadás, valamint a szakintézménnyel való munkakapcsolat. A szülőkkel való együttműködés mindig alapvető feltétele az óvodai nevelőmunka eredményességének. Fejlesztőtevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk annak,hogy fejlődjön a gyermekek szociális kompetenciája, lehetőleg minél több sikerélménnyel, elfogadással találkozzon a gyermek. Ennek érdekében minél több alternatív lehetőséget biztosítunk, amelyekben személyiségük kiteljesedhet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére óvodai fejlesztő programot szervezünk.

71

Söjtöri Óvoda



A gyermekek szociális háttere igen széles képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg csonka családokét. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Az óvodapedagógus feladatai:  Anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatása  A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása  Praktikus ismeretek elsajátíttatása  A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása  Családi életre és egészséges életmódra nevelés  A mozgás és a sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét  A szülőkkel – a gyermeküket is elhanyagoló családokkal való – együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése A szociális hátrányok enyhítésére tett intézkedések  Differenciált egyéni fejlesztés  Egészségnevelés  Életvezetési tanácsok a családok részére  Tehetséges gyermekek fejlesztése  Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozás  Kulturális rendezvények csoportos látogatása  Pályázatokon való részvétel Szülőknek felajánlott segítség  Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül Anyagi támogatás lehetősége  pályázatok útján nyert támogatások elosztása Sikerkritériumok:  A gyermekek beilleszkednek, és biztonságban érzik magukat a befogadó óvodai közösségben, 72

Söjtöri Óvoda



 A szülők tapasztalják a befogadó környezet kedvező hatását,  A gyermekek megismerik az együttműködés formáit

9.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, rehabilitációs tevékenységek „ Értsétek meg: nekünk több szeretet kell, több, sűrűbb, viszonzatlanabb, ne érdemeink szerint mérjetek, szükségletünk szerint, s szükségletünk határtalan a szeretetből …” ( Garai Gábor )

Az esélyegyenlőségi törvény kimondja, hogy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban a többi gyermekkel együtt vesz részt a fogyatékos, amennyiben ez fejlődése, képességei kibontakoztatása szempontjából előnyös. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kimondja, hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. 9.2.1. Szakmai, pedagógiai feltételek  pedagógiai, szakmai felkészültség,  a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus, aki nélkül nem valósulhat meg az integráció  személyes elkötelezettség  gyermekcentrikus dajkák Óvodánkban mind a személyi, mind a tárgyi feltételek megfelelőek ahhoz, hogy a sérült, akadályozott fejlődésű gyermekek fejlesztését megvalósítsuk. Feladataink:  a szakértői bizottság véleményében foglaltakra alapozva és a stratégiai és operatív célokat szem előtt tartva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója,  a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok kialakulásának megelőzése,  az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültség megalapozása  a beilleszkedést segítő szociális képességek fejlesztése

73

Söjtöri Óvoda



Az integráció előnyei a sajátos nevelési igényű gyermekek számára:  az együtt tevékenykedéssel megtanulják a társak magatartásmintáit,  a többi gyermeket követve jobban fejlődik önállóságuk,  a közösségben megtanulják elfogadni és elfogadtatni a másságukat,  megtanulják az együttműködés technikáit. Az integráció előnyei a többségi gyermekek számára:  megtanulják elfogadni az egyéni különbözőségeket,  megtanulnak odafigyelni másokra,  megtanulják a másikat tiszteletben tartó segítés formáit,  kommunikációjuk kifinomultabbá válik. Sikerkritériumok:  fejlődik a sajátos nevelési igényű gyermekek akaratereje,  erősödik önállósodási törekvésük,  fejlődött együttműködési törekvésük,  képessé váltak a közösségbe való beilleszkedésre.  Az együttnevelés során minden gyermek alkalmazkodóképessége, toleranciája, empátiája fejlődött.

9.3. Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése "Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki,és a családjának. De ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher)

A köznevelési törvény értelmező rendelkezése szerint kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az óvodában a tehetségek felismerésének legfontosabb szakemberei az óvónők. Az ő szakmai hozzáértésük segíti a tehetségek 74

Söjtöri Óvoda



felfedezését, és tehetségük gondozásának megkezdését. Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése. Az óvoda a tehetséggondozást a szülő hatékony közreműködése nélkül nem tudja megoldani. Három környezeti tényező játszik döntő szerepet a gyermek tehetségének kibontakozásában: az óvoda, a család és a társak. Fontos tehát a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, információcsere. Az együttműködés főbb tartalmi szempontjai:  célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása,  a fejlődés közös értékelése,  pedagógus, más fejlesztőszakember tanácsa, módszertani segítségnyújtása,  a tanuló megismerése,  tehetség, képesség felismerése,  a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés, A gyermeki tehetség megnyilvánulási lehetőségei  átlag feletti általános képességek,  átlagot meghaladó speciális képességek,  kreativitás,  feladat iránti elkötelezettség Célunk:  A kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése,  a tehetségígéretek elkallódásának megelőzése,  az alulteljesítő gyermekekben szunnyadó képességek felismerése,  a tehetséges gyermek erős oldalának támogatása, ismereteinek elmélyítésével, lehetőségek biztosításával.  Elfogadó, teljes személyiség fejlődést segítőlégkör kialakítása

Feladataink:

75

Söjtöri Óvoda



Az köznevelési törvény 18. § (2) bekezdés j) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása keretében az intézmény feladata: a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni, b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítás, d) tanácsadás, támogatás a szülőnek, e) konzultáció a pedagógus részére, g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, j) kimeneti mérések elvégzése. Sikerkritériumok:  A gyermek igényli kiemelkedő képességeinek fejlesztését, azt örömmel éli meg, megtalálja kiemelkedő képességének megfelelő tevékenységet  Képes önálló, látványos és színvonalas produktumok létrehozására.

9.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése A TKVSZB véleménye alapján a különleges bánásmódot igénylők csoportjába tartoznak azok a kisgyermekek, akik

az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas

kapcsolataik, beilleszkedésük során problémákkal küzdenek, tanulási, magatartásszabályozási nehézségeik vannak vagy személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés keretében valósul meg. Céljaink:  gyermekek életkorukhoz és önmagukhoz mért fejlesztése,  beilleszkedés megkönnyítése,  képességstruktúrák korai fejlesztése,  tanulási képességek megalapozása, javítása,  részképesség-zavarok kialakulásának megelőzése, korrekciója,  az iskolára való felkészítés. Feladataink: 76

Söjtöri Óvoda



 társas kapcsolataik, szociális kompetenciái kialakítása, fejlesztése  magatartás szabályozási hiányosságok csökkentése  közösségbe történő integráció  teljesítmény, magatartás az átlag felé történő közelítése A fejlődés várható eredménye:  Az integrációt támogató, másságot toleráló gyermekközösség kialakulása.  A BTMN küzdő gyermekek képességeikhez mérten beilleszkednek a közösségbe.  Elfogadják és önmagukhoz mérten alkalmazkodnak a közösség szokás-és szabály rendszeréhez.  Magatartásuk az átlag felé közelít  A lehetőségekhez mérten mihamarabb elérik az iskola érettség szintjét.

10. A NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 10.1. Ellenőrzés Ellenőrzés: információszerzés a végrehajtás folyamatáról és eredményéről. Célja a hibák, mulasztások és tévedések feltárása azért, hogy kijavíthatóak legyenek, és ismételt előfordulásukat meg lehessen akadályozni. Az ellenőrző tevékenység követelményei:  Legyen tervszerű, hiszen ez által válik céltudatos tevékenységgé, mely módot ad a felkészülésre, az ellenőrzés módszereinek kiválasztására, szempontjainak meghatározására. A tervszerűség biztosítja, hogy az ellenőrzött személyek is  felkészülhetnek azokra a feladatokra, amelyre az ellenőrzés irányul.  Legyen folyamatos, a nevelési év egészében valósuljon meg. Ez biztosítja a szervezet zökkenőmentes működését.  Legyen objektív, vagyis valóságos tények, adatok alapján valósuljon meg. Pedagógiai belső ellenőrzés célja:  A tervezett feladatok megfelelő időben történő megvalósulása  Megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése  A tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal  A megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés 77

Söjtöri Óvoda



 Visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról  A vezető tervező munkájának segítése Az intézmény működésében kiemelkedő fontossága van az ellenőrzésnek. Az eredmények megállapítása csak az ellenőrzéssel szerzett információ elemzése és értékelése alapján lehetséges. Az ellenőrzésnek a tények és célkitűzések összehasonlításával azt kell kimutatnia, van – e közöttük eltérés. Amennyiben eltérést tapasztalunk, akkor elemeznünk kell az okokat, majd meg kell határoznunk a teendőket. Ha túl nagy az eltérés, akkor módosítani kell a célokat, vagy a tevékenységeket. Ha nincs eltérés, akkor az ellenőrzést befejezettnek tekinthetjük. Az óvoda éves munkaterve magában foglalja a belső ellenőrzés éves tervét. Az ellenőrzés terve meghatározza az ellenőrzés célját, az érintettek körét, és az ellenőrzésben résztvevő személyeket. Az ellenőrzési terv a nevelőtestület számára megismerhető, hozzáférhető. Az óvodában minden pedagógus végez ellenőrzést, így önellenőrzésre és saját teljesítményének mérésére is kényszerül. Az ellenőrzés formái: 

a megvalósítás módjának és tempójának ellenőrzése ( mely alkalmas a megkezdett folyamatok időben történő befolyásolására, szükség szerinti korrigálására, a folyamat megváltoztatására, vagy megerősítésére )



az elért eredmények ellenőrzése ( az értékelés alapjául szolgál, átmenetet teremt egy adott folyamat befejezése és egy új megkezdése között )

Feladata A tervszerűség, folyamatosság és következetesség elvének betartásával végzett ellenőrzés során feltárt tényszerű és objektív adatok által megteremteni az értékelés alapját. Óvodánk ellenőrzési rendszere Ellenőrzés tartalma, területe

Ellenőrzés

Ellenőrzést

Ellenőrzött

módszere

végzi

munkakör

Gyakoriság

Pedagógiai munka - nevelőmunka feltételei

adatgyűjtés,

óvodavezető

óvodapedagógus, éves

- nevelőmunka tervezése

helyzetértéke-

önértékelési

dajka

- nevelőmunka minősége

lés, elemzés,

csoport 78

munkaterv szerint

Söjtöri Óvoda



- gyermekek fejlődésének csoportlátogadokumentálása

tás,

- a gyermeki élet eseménye dokumentum-inek lebonyolítása

elemzés,

- gyermekvédelmi tevé-

összehasonlí-

kenység

tás,

- Pedagógiai Program

következteté-

beválása

sek levonása

- munkafegyelem betartása -munkaidő aktív kihasználása Mutatók:

hatékonyság,

eredményesség, szakszerűség óvodavezető,

óvodapedagógus, folyamatos

- tanügyi nyilvántartások elemzés,

önértékelési

dajka

vezetése

csoport

Tanügyigazgatás

dokumentum munkavédelmi

- tanügyi dokumentumok szemle, vezetése

következtetések

- gyermekbalesetek

levonása

megelőzése Mutatók:

törvényesség, jogszerűség

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során felhasználjuk az ellenőrzések során feltárt információkat.

10.2. Értékelés Az értékelés a kitűzött célok összevetését jelenti a tényleges eredményekkel. Szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavételét, a hibákkal, hiányosságokkal való szembenézést. Az értékelés alapja a mérések, ellenőrzések tapasztalatainak elemzése. A munka értékeléséről származó eredmények, a beszámoló adják a munkahelyi döntések alapját, a következő nevelési év aktuális feladatait. Az értékelés célja

79

Söjtöri Óvoda



Az óvodai működés minden területén a mérések és ellenőrzések tapasztalataira épülő objektív, konkrét, kellően indokolt értékelés a további fejlesztésre, innovációra ösztönözze a teljes alkalmazotti kört.

10.3. MÉRÉS Az óvodai nevelés folyamatában a mérés olyan módszer, mellyel információkat szerzünk a nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről és a gyermekek részképességeinek adott állapotáról. A méréseket folyamatosan végezzük, a gyermekek leterhelése és a csoportból való kiemelése nélkül. Kivétel ez alól a gyermekek 4 éves korában történő bemeneti DIFER mérés és az iskolaérettség megállapítását célzó 6 éves kori kimeneti mérés. A mérés célja: 

a gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása, azaz a bemenet mérése 3 éves korban



A fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése



A tanköteles korú gyermekek iskolakészültségének megállapítása

A fejlesztési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy minden gyermeket önmagához képest kell fejlesztenünk. A mérés feladata: a fejlődés nyomon követése Óvodánkban a leggyakrabban alkalmazott mérési módszer a megfigyelés. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. Bármiféle értékelést csak akkor tudunk hitelesen megvalósítani, ha jól ismerjük a gyermeket, akit értékelni akarunk. A mérés óvodánkban azt jelenti, hogy olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, amelynek eredményeképpen eljutunk a megismeréshez. Minden területet meg kell ismerni, azaz mérni és értékelni, de sohasem szabad egyszerre mindent mérni, apró részterületenként kell haladni. A megfigyelési szempontokat – melyeket a fejlődési napló tartalmaz - bármikor felhasználhatjuk, a nap bármely szakában. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyermekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből kiragadva. A folyamatos megismerés, a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, ahonnan folytathatjuk további teendőinket. A méréseket az óvodapedagógusok végzik, a mérési eredmények a gyermekek portfóliójában találhatók. 80

Söjtöri Óvoda



10.4. Korrekció Az éves nevelőmunka lezárása után minden esetben értékelni kell a pedagógiai gyakorlatot, a tervek megvalósulását, ezt a vezetőnek leadott éves értékelések tartalmazzák. Az értékeléssel egy időben a pedagógusok javaslatokat tehetnek az egymásra épülő stratégiai és operatív dokumentumok korrekciójára. A javasolt korrekciókról a nevelőtestület dönt. Az óvodapedagógusok önállóan végeznek korrekciós munkát a gyermekek egyéni fejlődésével és a csoport életével kapcsolatos dokumentumokban. A felmerülő problémák megoldására külső és belső erőforrásokat keresünk, pl. ötletek, egyéni erősségek, jó gyakorlatok, hospitáció, szakmai napok formájában.

11. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER Célja: a gyermekek fejlődésének, a nevelőmunka, a teljes pedagógiai folyamat nyomon követése, dokumentálása.

11.1. Csoportnapló Tartalma:  Csoportra vonatkozó adatok  Kapcsolattartás a szülőkkel  Hetirend  Napirend  Nevelési terv félévenkénti tervezéssel  Nevelési terv elemzése, értékelése félévenként  Szervezési feladatok - szeptembertől decemberig o januártól májusig o júniustól augusztusig  Megismerő és fejlesztő feladatok tervezése négy hetenként, tématervek szerint  Reflexió tevékenységi ciklusokként  Baleset-megelőzéssel kapcsolatos intézkedések  Szokások és szabályok  Szociometria táblázat  Feljegyzések a csoport életéről  Látogatások a csoportban 81

Söjtöri Óvoda



11.2. Éves terv Az éves terv elkészítése a csoportban dolgozó óvodapedagógusok közös feladata. Az éves terv alapja a megelőző év beszámolója, valamint a stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok. Az éves tervtől való esetleges eltérés a pedagógusok szuverenitása. Tartalmazza: A gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat 

a következő témakörökben:  tűz témakör: október - december  víz témakör: január - március  föld témakör: április - június  levegő témakör július: - szeptember

11.3.Tematikus terv Tartalma:  témakör  megvalósítás ideje  tevékenységi terület  feladat  fejlesztési terület  ismeretanyag  módszerek  eszközök

11.4. Vázlatok Tartalma:  tevékenységek célja,  feladata,  megelőző tevékenységek,  eszközök,  munkaforma,  szervezeti keretek,  foglalkozás/tevékenység felépítése

82

Söjtöri Óvoda



 képességfejlesztés három szintje az alábbi területeken: - értelmi - szociális - kommunikációs (verbális, nonverbális) - testi

11.5. Gyermekek portfóliója: Tartalma:  a gyermek adatai  a gyermek anamnézise  a családlátogatás tapasztalatai  a befogadás tapasztalatai.  a gyermek fejlődésének menete (fejlesztési terv, fejlődési napló)  DIFER mérés eredményei  gyermekek produktuma Óvónő feladatai:  A dokumentumok rendszeres, folyamatos, szakszerű vezetése.  a gyermekek egyénre szabott értékelése,  az eredményekről a szülők fejlesztő céllal való folyamatos tájékoztatása.

11.6. Munkaterv A munkaterv a az óvoda stratégiai dokumentumainak cél és feladatrendszere alapján készül és illeszkedik az óvoda önértékelési rendszeréhez. Tartalma:  A pedagógiai munka feltételrendszere  Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció  Az intézmény partnerei  Személyiség- és közösségfejlesztés  Pedagógiai folyamatok  Gyermekvédelmi feladatok ellátásának terve  Gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések terve  Nevelés nélküli munkanapok terve 83

Söjtöri Óvoda



 A tervezett óvodai bezárás időpontja  Jogszabályi háttér  Legitimációs záradék

11.7. Beszámoló A beszámoló a munkatervben megfogalmazott célok, feladatok ellenőrzése, mérése, értékelése alapján készül, szempontjai az önértékelési rendszerrel összhangban vannak. A beszámolóban megfogalmazottak szolgálnak a következő nevelési év terveihez alapul. Az éves beszámoló területei:  Pedagógiai folyamatok  Személyiség- és közösségfejlesztés  Eredmények  Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció  Az intézmény külső kapcsolatai  A pedagógiai munka feltételei  Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés A beszámolóban megjelenítjük a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását, eredményeinket, erősségeinket, valamint a fejleszthető területeket. A következő nevelési év munkatervéhez alapul szolgálnak a megfogalmazott fejlesztési irányok, feladatok.

12. A HELYI PROGRAM TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKKAL VALÓ ÖSSZHANGJA  Az óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012 (XII.17.). Kormányrendelet  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  22/2013.(III.22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 84

Söjtöri Óvoda



köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról  32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről  15/2013.(II.26.)EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvény  A gyermeki jogok ENSZ alapegyezmény  2003. évi CXXV. törvény – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  A Söjtöri Óvoda Alapító Okirata

13. FELHASZNÁLT IRODALOM                      

Óvodai nevelés országos alapprogramja Kompetencia alapú óvodai programcsomag Óvodai nevelés kompetencia terület : tématerv javaslatok A világ befogadásának elérhetősége ( kiegészítő segédletek ) Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követése Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! Reikort Ildikó: Zenevarázs Forrai Katalin: Ének- zene az óvodában Dr. Hűvös Éva: Differenciált óvodai bánásmód Magyar Értelmező Kéziszótár Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközével Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan Pereszlényi Éva- Porkolábné Balogh Katalin: Játék, mozgás, kommunikáció, Óvodai program Zilahi Józsefné, Stöchert Károlyné, Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Labáth Ferencné - Gilicze Zoltán - Kovács Erika: Elméleti alapvetések Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Villányi Györgyné: Játék a matematika? Matematikai játékok gyűjteménye Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana. /Nemzeti Tankönyvkiadó 1997 Mályi Lilla: A Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft.: Óvodavezetési ismeretek A Söjtöri Óvoda Alapító Okirata Önértékelési kézikönyv óvodák számára

85

Söjtöri Óvoda



LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK: Véleményezte: …………………………… dátum

…........................................ Szülői Szervezet

Elfogadta: …………………………….. dátum

…...................................... Nevelőtestület

Jóváhagyta: ……………………………..

…......................................

dátum

óvodavezető

Véleményezte: …………………………… dátum

…........................................ Fenntartó

86

Söjtöri Óvoda



1. Érvényességi nyilatkozat 2015. szeptember 1-jétől visszavonásig. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül a 4/2013. számú határozattal elfogadott Pedagógiai program. 2. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 3. Módosítás előírásai  Törvényi változás esetén  Feladatváltozás esetén  A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról.  Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőjének. 4. Nyilvánosságra hozatala: Partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában.

87

Söjtöri Óvoda


88


EGYÜTT AZ ISKOLÁIG A SÖJTÖRI ÓVODA

Recommend Documents