EGYETEM LETTÜNK MERRE TOVÁBB? AZ INFORMATIKA OKTATÁS LÉPCSŐI ÉS PROBLÉMÁI

Szekció elnevezése (Ne írja bele!)

EGYETEM LETTÜNK – MERRE TOVÁBB? AZ INFORMATIKA OKTATÁS LÉPCSŐI ÉS PROBLÉMÁI WE HAVE BECOME A UNIVERSITY – WHICH WAY TO GO? THE LEVELS AND PROBLEMS OF TEACHING IT 1

Ambrusné Somogyi Kornélia1, Pasaréti Otília2 Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet 2 ELTE Informatika Doktori Iskola, Óbudai Egyetem RKK, MKI

ÖSSZEFOGLALÁS Az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Karán folytatott informatikaoktatást mutatjuk be, egészen a bejövő hallgatóknál tapasztalható szintkülönbségek és gyakran alapszintnek sem mondható informatika tudás problémájától, az informatika képzés felépítésén keresztül, a kimenő hallgatókkal szemben támasztott követelményekig. Ismertetjük mind az alapképzés, mind a szakképzésben szerzett tapasztalatainkat. A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésétől azt vártuk, hogy a helyzet javulni fog, de továbbra is hatalmas hiányosságokat fedezünk fel a bejövő hallgatók informatika területen elsajátított, azaz el nem sajátított ismereteiben. Előadásunkban megmutatjuk az általunk megtapasztalt problémákat – többek között a tantervben megadott előadás-laborgyakorlat arányt –, valamint megpróbálunk megoldásokat keresni a felvázolt kérdésekre. Most hogy a közoktatásban minden a kompetencia alapú tanításra összpontosít, áttekinthetjük, hogy milyen kompetenciákat fejlesztünk, amik a későbbiekben a kikerülő hallgatókat feladataik elvégzésben segíteni fogják. ABSTRACT The aim of our presentation is to show step-by-step the methods of teaching IT at the Obuda University. Main topics vary from the newcomer students’ lack of basic knowledge at the beginning of their university studies, to the structure of IT education, until the requirements from those of right before a degree. Concerning the first main issue, the double layered GSCE system was expected to balance the differences, however unfortunately; still major gaps can be found in the IT education of incomer students. In our presentation, we are planning to show the problems we must face during our lectures, i.e. the incorrect lecture-seminar ratio and also the possibilities to solve each one of them. Having focused on competence at public education, the right skills should be carefully chosen in order to help students in their future life.

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) KULCSSZAVAK/KEYWORDS Felsőoktatás, alapképzés, szakképzés Higher education, basic training, vocational training BEVEZETÉS Az Óbudai Egyetem jogelődjén, a Budapesti Műszaki Főiskolán tartott informatikai alapoktatási (BSC) tapasztalatainkról a három évvel ezelőtt tartott konferencián már beszámoltunk. Az akkori eredmények a hallgatók gyenge tudását mutatták. Eredményeik továbbra sem javultak, ezért ezúttal az eredményeken túl, a változásokat, a változtatási ötleteinket is megmutatnánk. Részletesebben a Keleti Károly Gazdasági Kar műszaki menedzser képzését és a Rejtő Sándor Karon folyó alapképzést tekintjük át. Az alapoktatáson kívül a környezetmérnök szakos hallgatóknál elindított környezet-informatika szakirány oktatására is kitérünk. Az egyetemen elindított mesterképzés tanárképzésében is részt veszünk, így az első év tapasztalatait és kérdéseit is felvázoljuk. ALAPOKTATÁS A BSC képzés megindításakor a karok önállóan határozták meg az egyes szakokon az alapinformatika oktatás mennyiségét és minőségét. Így volt olyan szakunk – könnyűipari –, ahol három féléven keresztül, volt ahol két féléven át – műszaki menedzserek –, volt ahol egy féléven át – környezetmérnökök – oktattuk az informatikát. A 2008-ban bevezetett új BSC (Bachelor of Science) tanterv viszont a műszaki szakokon egységesítette az informatikai alapképzést. Az alapképzésben valamennyi szakon az informatika oktatása két félévben valósult meg. Az 1. félévben az Informatika I. c. tárgy, heti két óra előadásként, a 2. félévben az Informatika II. c. tárgy, heti két óra előadás, s ugyanebben a félévben heti két óra gyakorlaton is részt vesznek a hallgatók. Az alapoktatásban szereplő tárgyainkat részletesebben is bemutatjuk a következőkben. Informatika I Az általunk oktatott négy szakon a tematika lényegében egységes, csupán abban tér el egymástól, hogy az oktatók mire fektetnek nagyobb hangsúlyt, illetve a számonkérés formája a létszám függvényében változik. A tananyag számítástechnikai alapismereteket tartalmaz (számítógép felépítés, számábrázolás, logika, szoftver típusok, vírusok, hálózati alapismeretek), majd a gyakorlaton is előkerülő alkalmazói rendszerekbe tekintünk be (szövegszerkesztés, bemutató készítés, táblázatkezelés, Maple matematikai programcsomag). Az előadások látogatása kötelező. Ezt az első évben alkalmanként katalógusokkal ellenőriztük, majd egy zárthelyit írattunk a félév végén az aláírásért. Az aláírás feltétele 30%, a megajánlott vizsgajegy feltétele 50% volt. A TVSZ szerint az aláírás a vizsgaidőszakban egyszer pótolható. Bár a lehetőség megvolt, megajánlott jegyet nagyon kevesen szereztek, (talán a menedzserek kivételével), nagyon sok volt viszont azok száma, akik az aláírást csak a pótalkalommal szerezték meg, s ez után kétszer is eljöttek vizsgázni. Ebben az évben változtattunk a rendszeren. Az előadás látogatása továbbra is kötelező. A közel 300 fős menedzsereknél maradt az eredeti rendszer azzal a módosítással, hogy a zárthelyit már a kilencedik héten megírattuk és az aláírást csak az pótolhatta, akinek a hiányzása nem haladta meg a –TVSZ-ben megengedett – 30%-ot. A többi szakon viszont nem írattunk rendes zárthelyit, hanem előre nem bejelentett időpontban úgynevezett katalógus zárthelyit tartottunk 4 alkalommal, az előző órai anyagokból, teszt jelleggel. Itt 50%-ot kellett teljesíteni az aláírásért. Aki egy ilyen zárthelyit sem írt meg, azt hiányzás miatt letiltottuk. Úgy érezzük, ez bevált, hiszen ösztönzi a hallgatókat a rendszeres tanulásra, de csak ott alkalmazható, ahol a hallgatói létszám nem túl nagy.

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) A félév folyamán a hallgatóknak egy prezentációt kellett – beadandó házi feladatként – elkészíteniük, amelyben a középiskolájukat, illetve levelező tagozaton munkahelyüket mutatták be. Az elkészített fájlt megadott néven határidőre kellett feltölteniük az egyetem elearning rendszerébe, a Moodle rendszerbe. Ez ún. kritériumfeladat, határidő után csak külön eljárási díj befizetése mellett pótolható, hiánya pedig letiltással jár. A tárggyal kapcsolatos tapasztataink azt mutatják, hogy ez az előadás nem elegendő a hallgatók ismereteinek bővítésére. Sokkal hatékonyabb lenne, ha az elméletben oktatott ismereteket gyakorlatba is átültethetnénk. Ez nagy probléma, mivel a hallgatók azt érzik, már mindent tudnak az informatika világában azzal, hogy napi szinten használják az internetet. Egyáltalán nem érzik át, hogy bizonyos elméleti ismeretre is szükségük lenne ahhoz, hogy az életben elboldoguljanak, pedig a gyakorlati órák azt mutatják, hogy bizony vannak hiányosságok. Nagyon kevesen érkeznek hozzánk informatikai középszintű érettségi vizsgával, emelt szintűvel pedig egyáltalán nem, az ECDL vizsga viszont elő-elő fordul. Ezt a vizsgát azért emeljük ki, mert a hallgatók gyakran kérdezik, kaphatnak-e felmentést, ha rendelkeznek ECDL vizsgabizonyítvánnyal, vagy középszintű OKJ-s papírral. Az ECDL vizsgaanyag nem fedi le az óráink tartalmát, sem az elméletét, sem pedig a később részletezésre kerülő gyakorlati órákét, még úgy sem, hogy elsősorban nem elméleti, hanem gyakorlati gépkezelési ismeretekről ad bizonyítványt. Követelmény ezeknél a vizsgáknál a megnyitás, mentés, új dokumentum létrehozása, adatbevitel és formázás, táblázatkezelésben alapfüggvények és grafikonok, szövegszerkesztésben tabulátorok használata és körlevél készítése, s a többi modulban is hasonlóan alapműveletekről van szó, mivel ez egy alapfokú ismerethalmaz meglétét bizonyítja. Ebben az évben a műszaki menedzsereknél kísérletképpen bevezettük azt, hogy az ECDL bizonyítvánnyal rendelkezőknek nem kellett a félév közben az aláírásért a zárthelyit megírniuk, illetve a házi feladatot sem kellett beadniuk, csak vizsgáztak. Az eredmények azt mutatják, hogy nincs lényeges különbség az elméleti tudásban azok között, akik rendelkeznek ECDL bizonyítvánnyal és azok között, akik nem. Előfordult olyan eset is, hogy az ECDL vagy egyéb bizonyítvánnyal rendelkezőknek lehetőséget adtunk az előrehozott vizsgára, de gyakorlatilag 100% sikertelenséget tapasztaltunk, mivel az ECDL-en megszerzett tudás közelről sem fedi le a felsőfokú oktatásban lévő informatika tartalmakat. Az Informatika I tárgy eredményei a következők voltak – az adatok a 2009/10. tanévre vonatkoznak. Az eredmények összefoglalása (balról jobbra haladva az alábbi szakok szerint: Műszaki menedzser szak, nappali tagozat összes diák, ECDL vizsgával rendelkező diákok; Könnyűipari mérnök szak, nappali tagozat, levelező tagozat; Környezetmérnök szak, nappali tagozat, levelező tagozat 2008/09 2. félév, levelező tagozat 2009/10 2. félév; Ipari termék és formatervező szak, nappali tagozat): Letiltva 0 1 2 3 4 5 létszám teljesített teljesített% letiltottak nélkül% átlag

65 9 27 95 62 27 6 291 190 65,3%

0 3 5 22 16 12 0 58 50 86,2%

23 4 36 41 17 9 1 131 68 51,9%

18 2 5 11 12 12 3 63 38 60,3%

9 2 3 19 10 10 6 59 45 76,3%

4 2 7 11 8 6 3 41 28 68,3%

14 2 8 16 13 8 3 64 40 62,5%

3 0 6 25 14 10 6 64 55 85,9%

84,1%

86,2%

63,0%

84,4%

90,0%

75,7%

80,0%

90,2%

2,32

2,50

2,02

2,93

2,94

2,63

2,63

2,75

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) A tapasztalat az, hogy az eredmények gyengék, minden szakon 3,00 alatt maradnak. A letiltások nagy száma abból is adódik, hogy sokan csak beiratkoznak, de vagy órára nem járnak, vagy a kötelező házi feladatot nem teljesítik. Informatika II Mivel második félévben is külön van az előadás és a gyakorlat, ezért itt is úgy kellett a tantárgyprogramot összeállítani, hogy önállóan számon kérhető legyen, lehetőleg a mérnöki gondolkodást, az algoritmikus készséget fejlessze. Ennek megfelelően tanulnak a hallgatók weblapkészítést, web programozást, adatbázis-kezelési alapokat, programozási nyelvek osztályozását, majd Visual Basic programozási alapokat, s végül némi multimédia ismeretet. A félév folyamán kötelezően elkészítendő házi feladat egy weblap. A weblap linkjét tartalmazó Word fájlt a Moodle rendszerbe kell feltölteni. A tárgy a műszaki menedzsereket kivéve vizsgával záródik. Az aláírás feltétele az elfogadott házi feladat és az előadásokon történő részvétel. A menedzsereknél a tárgyat évközi jegy zárja, itt két alkalommal zárthelyit írnak a hallgatók. Az eredmények zömmel lesújtóak, az algoritmikus készség, a gondolkozás, gondolkozni akarás teljes hiánya tapasztalható a hallgatók nagy százalékánál. Amit számon kérünk: alapvető html parancsok, az adatbázis-kezelés elméleti alapfogalmain kívül az SQL alkalmazása, alapvető algoritmusok készítése – elsősorban struktogramok, de mást esetleg korábban általuk tanult nyelvet vagy leíró eszközt is elfogadunk. A közzétett minta zárthelyik sokat segítenének a hallgatóknak a felkészülésben, hiszen ahhoz hasonló módon megírható programrészletekkel is találkoznak, de azt tapasztaljuk, hogy ha már „más számokkal” kell dolgozniuk, akkor szinte meg sem próbálják megoldani a programozási feladatokat. Meg sem próbálják kitalálni a megoldást. Ezen is szeretnék a jövőben javítani, azt tervezzük, hogy a matematikai alapok helyett egy – az egyes szakokhoz közelebb álló gondolatmenetbe helyezzük majd bele példáinkat, hogy ezzel is ösztönözzük hallgatóinkat a gondolkodásra. Az eredmények a 2009/10-es tanévre vonatkoznak és önmagukért beszélnek, főként a nappali tagozaton. A hallgatók hozzáállása elkeserítő – főként a menedzsereknél, ott, ahol évközi jegyes a tárgy. Az órákra nem járnak be – a letiltások magas száma abból is adódott, hogy az első zárthelyit ugyan mindenki megírhatta, de pótot csak az írhatott, akinek a hiányzása nem haladta meg a 30%-ot. A vizsgán az elégséges feltétele 50%, évközi jegyes tárgynál 40%. Az eredmények összefoglalása (balról jobbra haladva az alábbi szakok szerint: Műszaki menedzser szak, nappali tagozat; Könnyűipari mérnök szak, nappali tagozat, levelező tagozat; Környezetmérnök szak, nappali tagozat, levelező tagozat; Ipari termék és formatervező szak, nappali tagozat): Letiltva 0 1 2 3 4 5 létszám teljesített teljesített% letiltottak nélkül% átlag

65 50 100 36 3 0 254 139 54,7%

17 5 36 28 11 7 2 106 48 45,3%

7 4 2 17 8 8 4 50 37 74,0%

4 3 10 15 9 6 4 51 34 66,7%

2 2 6 13 4 4 2 33 23 69,7%

6 3 6 28 9 4 4 60 45 75,0%

73,5%

53,9%

86,0%

72,3%

74,2%

83,3%

1,96

1,94

2,87

2,52

2,41

2,45

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) Informatika labor Az eddig leírtakból már látható, hogy ez az egyetlen laborgyakorlat áll rendelkezésünkre az alapozó képzésben, hogy felkészítsük hallgatókat további tanulmányaikra, éppen ezért igyekszünk minden olyan ismeretet összezsúfolni, amire a hallgatóknak szüksége lehet. Az elméleti oktatással is tulajdonképpen ezt a gyakorlatot próbáljuk megalapozni, de azt tapasztaljuk, hogy ez az egy gyakorlati tárgy nagyon kevés, sőt arra nem is elég, hogy minden – az elméleten megtanult hátteret átültessünk gyakorlatba. Ebben a tárgyban kerül sor a szövegszerkesztési-, a táblázatkezelői- és az adatbázis-kezelői ismeretek áttekintésére. A félév folyamán a hallgatók két zárthelyit írnak, az elsőt szövegszerkesztő és táblázatkezelő használatából, a másodikat pedig adatbázis-kezelésből. Egy beadandó feladatot is készítenek, egy adatbázist, amit dokumentációval együtt kell feltölteniük a Moodle rendszerbe. A zárthelyiknél minden anyagrészből külön-külön 40%-ot kell teljesíteni. A laborok eredményei a vizsgás elméleti tárgyaknál jobbak, de itt is az a tapasztalat, hogy sokan azt hiszik, ismerik a Microsoft Wordot, de sok esetben csak használják, helytelenül a szövegszerkesztés szabályainak ismerete nélkül, az Excelből pedig nagyon gyenge eredmények születnek. A beadandó feladatoknál sokszor előfordul, hogy – akár már javítás után – az adatbázis megfelel a követelményeknek, de egy elfogadható dokumentációt nem tudnak leadni. Ennek oka, hogy óriási hiányokkal érkeznek hozzánk a hallgatók. Gyakran az alap középiskolai ismereteik is hiányoznak. Az eredmények a környezetmérnök szak nappali és levelező tagozatán 2009/10 tanévre vonatkoznak. A letiltás a hiányzás, illetve a nem megfelelő házi feladat miatt van. Itt a levelezősök nem jobbak, inkább gyengébbek a nappalosoknál. Nekik kevés a gyakorlási lehetőség. Az eredmények összefoglalása (balról jobbra haladva az alábbi szakok szerint: Műszaki menedzser szak, nappali tagozat; Könnyűipari mérnök szak, nappali tagozat, levelező tagozat; Környezetmérnök szak, nappali tagozat, levelező tagozat; Ipari termék és formatervező szak, nappali tagozat): Letiltva 0 1 2 3 4 5 létszám teljesített teljesített% letiltottak nélkül% átlag

39

28

21

3

4

13

5 19 40 89 29 221 177 80,1%

4 6 24 26 6 94 62 66,0%

1 4 14 9 5 54 32 59,3%

6 2 11 25 6 53 44 83,0%

1 12 5 6 4 32 27 84,4%

6 8 19 12 4 62 43 69,4%

97,3% 3,65

93,9% 3,36

97,0% 3,39

88,0% 3,46

96,4% 3,00

87,8% 3,00

Szekció elnevezése (Ne írja bele!)

SZAKKÉPZÉS A környezetmérnök szakon a BSC képzésben a hallgatók három különböző szakirány közül választhatnak: könnyűipari, villamosipari és környezetinformatikai. Mi a környezetinformatika szakirány tárgyait gondozzuk. A szakirányos tárgyak az utolsó kéthárom félévben vannak. Sajnos, az ún. BSC3 képzésben itt is csökkentek az óraszámaink, a jelenlegi tanterv a következő tárgyakat tartalmazza: Adatbázis-kezelés: Ez a tárgy az 5. félévben vehető fel, évközi jegyes, s 4 kreditpont szerezhető vele. Az adatbázis-kezelés hátterét, a tervezés lépéseit és eszközeit, majd a Microsoft ACCESS rendszer használatát, s az SQL nyelv alapjait ismerhetik meg a hallgatók. Matematikai programozás I és II: Ez a két tantárgy a 6. és 7. félévben kap helyet, évközi jegyes, 4-4 kreditpont szerezhető vele. Először gráfelméleti alapok, legrövidebb út algoritmusok, hálótervezés szerepel, majd gazdasági folyamatok analitikus és szimulációs modellezése, a klasszikus modell és matematikai megoldása, a megoldás értelmezése, a modell lehetséges módosításai, a modellek leírása mátrixokkal, végül feladatok megoldása számítógépes programok segítségével. A második félévben a termelésprogramozás, a lineáris programozás általános feladatai, szállítási feladat, egész értékű programozási feladatok, játékelmélet következnek. Információs rendszerek I és II: A tárgy célja, átfogó elméleti ismereteket nyújtani a vállalati komplex információrendszerek tervezéséről, felépítéséről, működéséről, bevezetéséről és működtetéséről. A tárgy a 6. és 7. félévben kap helyet, az első félévben évközi jegyes a második félévben pedig vizsga zárja, mindkét tárgy 5-5 kreditpontot ér. Alkalmazói programozás: Ez a tárgy a 7. félévben kap helyet, évközi jegyes és 3 kreditpont szerezhető vele. A tárgy célja az objektum orientált programozás alapjainak elsajátítása az Excel szolgáltatásainak körét bővítő eljárások és függvények készítésének során. Maple: A tantárgy a 6. félévre került, évközi jegyes, s 4 kredit szerezhető vele. A tárgy célja a Maple szimbolikus-algebrai programcsomag használatának megismertetése, valamint – ennek segítségével – a főiskolán tanult matematika anyag fontosabb részeinek átismétlése. Multimédia alkalmazásai: A tárgy a 6. félévben kerül meghirdetésre, évközi jegyes, s 4 kredit szerezhető vele. A tantárgy elvégzése során a hallgatók megismerkednek a multimédia elemeivel, a képbevitelének és megjelenítésének eszközeivel, szerkesztésével. Környezetvédelmi adatgyűjtő rendszerek: A tárgy a környezetvédelem területén alkalmazott különböző adatgyűjtő, mérő, megfigyelő és monitoring rendszerek megismerését tűzte ki célul. Néhány nagyobb, már működő magyarországi adatgyűjtő és monitorozó rendszer megismerésére is sor kerül. A tantárgy a 7. félévében kerül meghirdetésre, évközi jegyes, 2 kreditpont szerezhető vele. Környezetinformatikai modellek: A tárgy a 6. félévben kerül meghirdetésre, évközi jegyes, s 3 kredit szerezhető vele. A környezeti modellezés és a térinformatika mára egy jól kidolgozott, elfogadott és alkalmazott kutatási és gyakorlati terület, amelynek összekapcsolódása napjainkban kézenfekvő. A legtöbb környezetvédelmi probléma rendelkezik térbeli dimenziókkal. Ezeket a környezeti problémákat a környezeti modellezéssel próbáljuk megérteni és megoldást találni. Adatstruktúrák és algoritmusok: A tárgy a 6. félévben kerül meghirdetésre, évközi jegyes, s 3 kredit szerezhető vele. A tárgy tartalma: Az absztrakt adatszerkezet fogalma, tárolási módjai. A címfüggvény és alkalmazása tömbök és fák esetén. Statikus és dinamikus

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) adattípusok. Szelekciós és konstrukciós műveletek. Nevezetes adattípusok. Vektorok, tömbök, fák, gráfok és halmazok ábrázolása. Rekurzió. Backtrack algoritmusok. Számítógépes szimuláció: A tárgy a 7. félévben kerül meghirdetésre, évközi jegyes, s 2 kredit szerezhető vele. Napjaink egyre nagyobb problémája a lokális és a globális környezet károsodása. Jelentős nemzetközi erőfeszítések történnek a károk enyhítése érdekében. Az energiatermelés és felhasználás minden országban nagymértékben felelős a környezet károsodásáért. Ezért a hosszú távú energetikai tervezésben mind a gazdasági, mind a környezeti szempontokat figyelembe kell venni. A számítógépes modellek segítségével nagy mennyiségű információ dolgozható fel, és ennek alapján kialakíthatók a jövőre vonatkozó lehetséges alternatívák. A tárgy keretében a hallgatók szimulációs módszereket ismerhetnek meg. Hálózatok operációs rendszerei: A tárgy a 7. félévben kerül meghirdetésre, évközi jegyes, s 2 kredit szerezhető vele. A tantárgy oktatásának célja, a számítógépes kommunikáció alapjainak, felépítésének, működésének a megismerése, hatékony és eredményes alkalmazása. MESTERKÉPZÉS Szakcsoportunk a könnyűipari szakos mérnöktanárok képzésében vesz részt. A mérnöktanár MA szakra részben régi főiskolai végzettséggel, részben BSC képzettséggel jelentkeznek a hallgatók. Az Informatika I választható tárgy náluk, az elmúlt félévben nem vették fel, az Informatika II viszont kötelező tárgy. A képzés levelező tagozaton indult, az Informatika II tárgyról tudunk beszámolni. A tárgy megalkotásakor az volt a célunk, hogy a hallgatók elvégzésével képesek legyenek a számítógép készség szintű kezelésére. Nagyon nehéz dolgunk volt, mivel azt már előre láthattuk, hogy a bejövő hallgatók között óriási tudásbeli különbségek alakultak ki. Témáink között szerepel az Office 2007 Word alapfunkcióinak áttekintése, valamint Office 2007 PowerPoint program használata, oktató videó készítéséhez szükséges szoftverek megismerése. Az algoritmikus gondolkodásmód kialakítása, a szaktárgyaikhoz szükséges programozási gyakorlat kifejlesztése is céljaink között szerepelt. Elsajátítják az adatbázis kezelés alapjait Access-ben, táblák tervezését, létrehozását, kapcsolatok beállítását, lekérdezések, jelentések, űrlapok készítését. Beadandóként két feladatot kaptak egy tetszőleges témájú oktató videó elkészítését, valamint az elsajátított ismeretek bizonyítására egy prezentáció elkészítését és bemutatását. A beadandó feladatokat, mind a prezentációt és oktatóvideót a Moodle rendszerbe kell feltölteniük a hallgatóknak, a zárthelyi dolgozatoknál és az órai munkában is ezt a rendszert használjuk, így ezzel is közelebbről megismerkednek. A többi tantárgytól eltérően ebben a tárgyban a hallgatók jó eredményeiről tudunk beszámolni. A hallgatók lelkesek és felkészültek. Úgy érezzük, hogy ez annak köszönhető, hogy sikerült olyan ismeretanyagot felkínálnunk, amely diákjainkat segíti munkájukban és mindennapi életük vezetésében is. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A középiskolából kilépve a diákok elméleti szinten számos informatika által fejleszthető kompetenciát tudhatnak magukénak. Maga a kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A Pedagógiai lexikon szerint „alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők” (Báthory Zoltán – Falusi Iván, 1997). A kompetencia szó egy összetett rendszert foglal magába. Meghatározása nem könnyű, ha a hazai vagy akár a külföldi értelmezéseket nézzük meg, a szerzők különböző megvilágításba helyezik ezt a fogalmat.

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) Hiszen egy-egy szakmához tartozó kompetencia fogalomkörről beszélve egyértelművé válik, hogy minden szakmához tartozik egy saját (általában nem diszjunkt) kompetencia halmaz, ami megléte szükséges, hogy az adott feladatunkat el tudjuk látni. „A laikus közvélemény, a széles nyilvánosság és a döntéshozók egy része a kompetencia fogalmát vélhetően ebben az értelemben használja.” (Vass Vilmos, 2007) Ezt az utóbb említett kompetencia típust funkcionális kompetenciaként is említi a szakirodalom. A funkcionális kompetenciák kialakítása alapvetően a szakközépiskolákban és a felsőoktatásban, valamint a nem iskolarendszerű képzések keretei között zajlik. Ezen kompetenciák fejlesztése megköveteli az általános kompetenciák meglétét, melyeket az általános képzés alapoz meg. A kutatók több kompetencia rendszert is megállapítottak, ezek közül a Nemzeti Alaptantervben (NAT, 2007) szereplő megvilágítást emeljük ki. Az OECD INES (Indicators of the Educational System) által indított, a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal és az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma, illetve az USA Oktatásstatisztikai Központja közreműködésével lebonyolított DeSeCo (Defining and Selecting Key Competencies) program (1997–2002) egyrészt értelmezte a kulcskompetencia fogalmát, másrészt a definiálás mellett felsorolta a legfontosabb területeket is. A DeSeCo program értelmezése szerint „a kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására”. A fogalom magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (Mihály Ildikó, 2002.) A DeSeCo-projekt (Definition und Selection of Competencies) és egy Lisszaboni európai csúcsértekezlet együttesen dolgozták ki az állampolgárokkal szembeni elvárásokat. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az európai csúcsértekezleten megállapított elvárások alapján a NAT-ban szereplő fejlesztendő kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Természetesen mi a továbbiakban a digitális kompetencia fejlesztését emeljük ki. Digitális kompetenciák A Nemzeti Alaptanterv leírása alapján: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata. A digitális kompetenciákat legnagyobb arányban fejlesztő informatika műveltségterületen a NAT 8 fejlesztési feladatot határoz meg: Az informatikai eszközök használata, Informatikaalkalmazói ismeretek, Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel), Infokommunikáció, Médiainformatika, Az információs társadalom, Könyvtári informatika, Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században. A fejlesztési feladatok elosztása az egyes évfolyamokon különböző, mind a tananyag, mint a mélység terén is.

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) A géppel való hosszú távú sikeres együttműködéshez szükségesnek látszik, hogy a működését is ismerjük annyira, hogy elvárásainkat a lehetőségekhez tudjuk igazítani. Fontos tisztában lenni vele, hogy mit várhatunk el egy programtól. Tudnunk kell, hogy nem fog helyettünk gondolkodni, nem lesznek ötletei, csak azt fogja elvégezni, amit „mondunk neki”. Ha van némi fogalmunk a gép működéséről, akkor könnyebben rá fogunk érezni, hogy hogyan kell a gépet „megkérni”, hogy azt tegye, amit szeretnénk. Mind a közvetlen navigációs folyamatok előhívása, mind az, hogy milyen parancsokat kezdünk el keresni, milyen beállításokat tartunk természetesnek vagy elképzelhetőnek, mind pedig a számítástechnikai kifejezőkészség (ezek összessége lényegében az informatikai kompetencia) megléte vagy hiánya jól megfigyelhetően megosztja a társadalmat. Rendkívül érdekes, hogy ez a választóvonal nem egyezik meg a számítógépet rendszeresen használók, és nem használók közötti törésvonallal. Ebből két dologra lehet következtetni, egyrészt arra, hogy el lehet valahogy boldogulni a számítógéppel megfelelő kompetencia nélkül is, másrészt arra, hogy nem automatikus a kialakulása. Maga az a tény, hogy a kialakulása nem automatikus, és lényegesen kényelmesebb magas kompetenciaszinttel használni a számítógépeket, nyilvánvalóvá teszi az informatikai kompetencia fejlesztésének igényét. (Hanczár Gergely, 2005) Az informatikaoktatásnál nemcsak arról van szó, hogy olyan tartalmakat közvetítsünk a tanulók felé, amelyeket később fel tudnak használni, hanem egy olyan gondolkodásmód kialakítására kell törekedni, amely időtálló az állandó változásokkal szemben, és amelyet az élet különböző területein hasznosítani tudnak. (Zsakó, Nyakóné, Kátai, 2008) E tantárgy tartalmát tekintve folyamatos megújulásra van szükség a megjelenő alkalmazási és technikai újdonságoknak köszönhetően. Kompetenciák, amelyeket mi fejleszthetünk. A „számítógép szeretet” kompetencia sok esetben hiányzik a hallgatókból, ez főleg az idősebb generációknál mondható el. Azt gondoljuk, hogy azzal, hogy megmutatjuk, mennyi területen nyújthat segítséget a számítógép (a tanulmányokban, a munkában, az életben) felkeltjük azon hallgatók figyelmét és érdeklődését is, akik ez idáig nem fogadták be ennek az eszköznek a lehetőségeit. A hallgatónak a rengeteg rá zúduló információból ki kell tudnia szűrni a releváns adatokat, ehhez tudnia kell megfelelően keresni az információs rendszerben, ami azt feltételezi, hogy képes a dolgokat rendszerben látni. Ebben biztosan segít az alap adatbázis kezelés elméleti és gyakorlati oktatás, amely nagyobb adathalmaz megalkotására és abból történő információ szűrésére épít. A nagy mennyiségű információból történő szűrés esetén jogi kérdések is felmerülnek, mit lehet, mit nem vagy hogyan felhasználni a közzétett anyagokból. Rá kell világítanunk erre a területre is, hogy a hallgató legyen nyitott a jogi világ irányába is. A nyelvkészséget is fejlesztjük, mivel alapvetően sok az idegen nyelven megjelenő lehetőség. Nem csak a kereséshez szükséges hogy a kikerülő diák rendelkezzen a rendszerben látás kompetenciájával, hanem amikor valamit létre szeretne hozni, akkor is az első lépés a tervezés lépése kell, hogy legyen, alaposan meg kell tervezni például egy adatbázist, egy hálózatot vagy programot is. Ezekkel mind találkozik az informatikai órái során. Természetesen ezekkel a területekkel az algoritmikus és logikus gondolkodást is fejleszthetjük. A mai világban, amikor mindennap új szoftverek jelennek meg elkerülhetetlen, hogy a hallgatónak egy-egy megjelenő alkalmazást a rendelkezésre álló dokumentáció alapján kell tudnia használni. A tanárképzésben már idén is igyekeztünk nagyon sok újdonságot bemutatni, a későbbiekben pedig az alapoktatásban is megismertetnék néhány egyszerű programmal a diákokat ebben az önálló formában. Ezzel egy olyan kompetencia fejlesztését is megcélozzuk, amely nyitottá tesz az újdonságokra, s ezáltal mernek új eszközöket használni.

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) A megjelenés és önkifejezés kompetenciája is fejlődik a szinte minden félévben kiadott beadandó feladatok megoldása folyamán, hiszen segítjük a hallgatót, hogy milyen irányelvek alapján készítsék el weblapjukat, prezentációjukat és dokumentációjukat. Emellett minden munkában tükröződik az egyén maga, tehát az önkifejezés egy eszköze is a házi feladat. Minden beadandó feladatnál elvárunk egy minimális szintet az igényességre vonatkozóan, hogy ezzel az igényesség kompetenciáját is fejlesszük. A tanár szakos hallgatóknál fontos hangsúlyt fektetni arra is, hogy a hallgatók, akik gyakran már oktatók is egyben, fejlesszék az előadói kompetenciájukat. Ennek érdekben a beadandó feladatként elkészített prezentációjukat elő is kell adniuk a csoport előtt, s az előadás után megbeszéljük a hibákat vagy épp ellenkezőleg a jó előadás ismérveit. Több fejlesztési területen is lehetőségeket nyújt az elearning rendszer használata, hiszen meg kell, hogy tanulja használni annak érdekében, hogy rendelkezzen olyan képességekkel, amelyek segítik majd a későbbiekben távmunka elvégzésében. A Moodle rendszert körülbelül másfél éve vezettük be, s egyre nagyobb szerepet kap oktatásunkban. Segítjük vele az órai munkát, a zárthelyik írását, a beadandók feltöltésére is alkalmas, de emellett kommunikációs csatorna megteremtésére is képes. Kell, hogy a tanuló rendelkezzen a kommunikációhoz szükséges kompetenciákkal, akár a barátokkal, akár a tanárokkal történő kommunikációra gondolunk. Azt gondolnánk, hogy a mai világban ez már senkinek sem okoz problémát, viszont a tapasztalat nem ezt mutatja. Gyakran fel kell hívni a hallgatók figyelmét arra, hogy egy email köszönéssel kezdődik, elköszönéssel zárul, s a tárgy megadása is hasznos lehet. Minél nagyobb kommunikációs teret nyitunk számukra, - s ezt megtehetjük az elearning rendszereken keresztül is, - annál több gyakorlási lehetőséget biztosítunk, hogy később kikerülve az életbe ezek a mindennapos lépések ne jelentsenek problémát. Biztosan érezzük, hogy a csoportban dolgozás is megkövetel bizonyos kompetenciákat. Sajnos ez idáig erre kevés lehetőségünk volt, de mára már adott a felület, ami a vázát adhatná a csoportmunka bevezetésének. A levelező hallgatókkal a 3 alkalom kevésnek bizonyul erre, de az egyre fejlődő elearning rendszer talán ebben is segítséget nyújthat. Ezzel mindenképpen szeretnénk majd próbálkozni, hiszen a kutatások bizonyították ennek a tanulási formának a hatékonyságát. A fenti felsorolásból látható, hogy – a teljesség igénye nélkül – milyen hatalmas lehetőség van az informatikai oktatásban. Számos olyan területen fejleszthetjük a hallgatókat, amelyre más tárgy keretében nincs vagy sokkal kisebb mértékben adatik lehetőség. Az informatika tárgyak tehát nagyon fontos fejlesztési lehetőséget biztosítanak, főként azért, mert rengeteg a rendelkezésünkre álló szoftver és hardver lehetővé téve, hogy az egyes kompetenciákat szintről szintre lépve fejleszthessük. Valamint azért, mert a mai élethez szükség van arra, hogy magabiztosságot adjunk az IKT eszközeinek felhasználásához. S nem utolsó sorban azért, mert számos kutatás bizonyította, hogy az informatika motiválttá teszi a hallgatókat. Sok kompetenciát fejleszthetnénk más terület segítségével is, de az IKT eszközeinek alkalmazása olyan egyedi motivációs tényező, melyet kár lenne veszni hagyni. IRODALOMJEGYZÉK • Báthory Zoltán – Falusi Iván, Pedagógiai lexikon, 1997 II. kötet • Hanczár Gergely, Diploma munka, Az informatikai kompetencia, 2005 • Kovács Györgyi - Rozgonyi-Borus Ferenc: Az informatika oktatás története • Mihály Ildikó: OECD-szakértők a kulcskompetenciákról. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 6. sz. • Nemzeti Alaptanterv, 2007 • Vass Vilmos, OKI tanulmánykötet, A kompetencia fogalmának értelmezése, 2007

Szekció elnevezése (Ne írja bele!) •

Zsakó László, Nyakóné Juhász Katalin, Kátai Zoltán, Informatika a felsőoktatásban konf., Mivel foglalkozik az informatika szakmódszertan?, 2008

SZERZŐK Ambrusné Somogyi Kornélia főiskolai docens, Óbudai Egyetem, Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet [email protected], 1034, Budapest, Doberdó út 6. Pasaréti Otília PhD hallgató, ELTE Informatikai Doktori Iskola, óraadó, ÓE, RKK, MKI [email protected]