Egyesületi hírek
Tartalom:
Szakmai napok és közgyőlés Kecskeméten 2003. január 16 - 17-én Kecskeméten rendezte szakmai továbbképzését az Alföldi Faiskolások Egyesülete. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is, - a zord idı ellenére - igen szép számú érdeklıdı, 80-100 fı tisztelte meg jelenlétével az elıadásokat. Az elıadók magas színvonalú elıadása és az elıadások aktualitása tette érdekessé a szakmai rendezvény hangulatát. A rendezvénnyel kapcsolatban bıvebb tájékoztatást a Kertészet és Szılészet 2003/5. számában olvashatunk. A szakmai elıadások után rendezte meg az egyesület éves közgyőlését. A közgyőlés értékelte az elmúlt évben végzett munkát, majd további 3 évre megbízta elnöknek Szőcs Dezsıt, az elnökség tagjai Mészáros József, Novák Károly, Tóth Ferencné és Tóth Gyula lettek. Döntött a közgyőlés továbbiakban arról is, hogy az éves tagdíjak 10.000 Ft-ról 12.500 Ft-ra emelkedjenek A közgyőlés állást foglalt, hogy Kecskeméten tartják a VIII. Faiskolai Napot. A következı Faiskolai Nap helyszínére, több település is szóba került, de a dunántúli megrendezés lehetısége egyértelmően elvetésre került. Bánfi Károly
Egyesületi hírek 1 Fráter György Fajtavédelem Magyarországon az EU csatlakozást követıen 3 Megyesi Éva: Internet a faiskolákban 6 Dr. Papp László: Változások a csomagküldı szolgálatban 7 Kalmár Jenı. A gyümölcsfaiskolák helyzete 7 Kovács Ferenc: A városi parkok elöregedése 9 Buksa József: Kertépítık problémái Magyarországon 10 Dísznövény Szemle 11 Új fajták a magyar faiskolákban 12 Faiskolai Értesítı 2003/1. szám (március) Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (Szombathely, Béke tér 1) az --logo-támogatásával Fıszerkesztı: Dr. Maráczi László Olvasó szerkesztı: Pálinkás Mónika
A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesületének közgyőlése 2003. február 7-én Szombathelyen rendezte a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete közgyőlését. A közgyőlés értékelte az egyesületnél a 2002 évben tör1
ténteket és meghatározta a 2003 év teendıit. Külön hangsúlyt kapott, hogy idén az egyesület már 10. alkalommal rendezi meg a börzét, amelyen a magyar fajták bemutatásának külön standot szentelnek. Feltüntetnék a fajtanéven túl a nemesítı és a tulajdonos nevét, amennyiben adatot kapnak róla, akkor azt is, hogy 2003 ıszén kinél lesz belıle készlet. Jó lenne megkapni a fajta elıállítás (megtalálás) rövid történetét és egy rövid fajtaleírást is. Szeretnék még közölni, a fajta szabadalmi védettségét és állami elismerését is. Kérnek minden bejelentett és be nem jelentett fajtával rendelkezı faiskolást, hogy amennyiben magyar fajta van a birtokában, azt a börzére bemutatható állapotba készítse fel. Az elızetes jelentkezéseket május 31-ig várja az egyesület vezetése. Döntés született arról is, hogy idén a szakmai út célpontja Törökország, ahol a faiskolai termesztés és a török dendrológiai anyag megismerése lenne a cél. A
szakmai út várható idıpontja május vége-június eleje. Az útra várják a társegyesületek tagságát is. Kérik az érdeklıdıket, hogy elızetes jelentkezéseiket március 15-ig küldjék el a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesületéhez. Idén az egyesület az egyés kétnyári virágokat bemutató könyvet kíván megjelentetni. A hirdetésekre jelentkezéseket már most elfogadnak. A közgyőlést konferencia követte „A faiskolák és a vevık kapcsolata” címmel. Dr. Maráczi László
Kiállítások A Határok Nélkül Iroda (1094 Budapest Balázs B. u. 18. Tel: 1/219 0355) szomszédos és a kissé távolabbi országokba szervezi mezıgazdasági és élelmiszeripari kiállításokra a magyar kiállítók részvételét. A kiállításokra állami támogatások igényelhetık, a cég a bonyolításban és a támogatás megszerzésében segít.
Faiskolásokat is érintı magyar kiállítások 2003 04.25-27. 05.24. 06.20-22. 08. 09. 09.06. 09.19-21. 10.09-10. 10.17-18. 2
Dísznövény ’2003 Temetıkert Rózsaünnep 10. Faiskolai börze Alföldi faiskolai Nap Hortus Hungaricus A kertészeti felsıoktatás 100 éve Kegyeleti kiállítás
Budapest Kecskemét Szıreg Szombathely Kecskemét Szigetszentmiklós Budapest Budapest
A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesületének 2003. február 7-8-án rendezett A Díszfaiskolák és a vevık kapcsolata címő konferenciájának elıadásaiból Fráter György: Fajtavédelem Magyarországon az EU csatlakozást követıen A fajtaoltalom alapját egy 1961 december 2-án Genfben megalkotott az un. UPOV (Nemzetközi Unió az Új Növényfajták Oltalmazására) megállapodás képezi, melyet többször, legutóbb 1991. március 19-én módosítottak. Ez a mai napig érvényben van. Magyarország ehhez a megállapodáshoz 1983-ban csatlakozott. Az 1996. évi CXXXI. törvényben pedig pontosan szabályozza a vetımagvak és szaporítóanyagok elıállításának és forgalmazásának rendjét, összhangban az UPOV megállapodásban foglaltakkal. E nemzetközi megállapodás létrejöttét az tette szükségessé, hogy az igen nagy költséggel és fáradsággal - a szaktudásról nem is beszélve – elıállított, kinemesített és a piac által keresett növényfajtákat bárki könnyedén reprodukálni, szaporítani tudta és hozta forgalomba, anélkül, hogy ezt az un. szellemi terméket megvásárolta volna. Így azután sérültek mind azon jogok, melyek a nemesítıket illették meg. Megjegyzem, hogy ma Magyarországon még mindig elıfordul, hogy megpróbálnak a törvényt megkerülve illegálisan – feketén - szaporított növényeket termesztésbe állítani, illetve eladásra felkínálni. A nemesítınek az új fajtára az oltalmat meg kell szereznie, hogy az adott fajtája oltalomban részesüljön. Ahhoz, hogy egy növényre az oltalmat a nemesítı megszerezze, a fajtának megkülönböztethetınek, egynemőnek, állandónak kell lennie. A védelem a bejelentés idıpontjától él. Tényszerően néhány kiemelés az UPOV szerzıdésbıl: ” Minden Szerzıdı Félnek biztosítania és oltalmaznia kell a nemesítıi jogokat”.A szerzıdés aláírói a „Szerzıdı Felek”, mely kifejezés valamely államot vagy kormányközi szervezetet jelent. Minden UPOV tag állampolgárai, természetes és jogi személyek, akik az adott ország állandó lakosai, vagy ott irodával rendelkeznek, az UPOV határozat szempontjából az összes többi szerzıdı fél területén - mindenféle fenntartás nélkül - élvezik azt, hogy a nemesítıi jogok biztosítását és oltalmazását illetıen azonos elbánásban részesülnek, mint amilyen elbánásban saját törvényeik szerint saját állampolgáraik, ill. a jogi személyiséggel rendelkezık.
A nemesítı jogai:
„(1) [ A szaporítóanyagra vonatkozó tevékenységek] 3
(a) A 15. és 16. cikkelyek figyelembevételével, az oltalmazott fajta szaporítóanyagára vonatkozó alábbi tevékenységek igénylik a nemesítıi hozzájárulást: (i) A termelés vagy reprodukálás (sokszorozás) (ii) Elıkészítés szaporítás céljából (iii) Felkínálás eladásra (iv) Eladás, vagy másféle értékesítés (v) Exportálás (vi) Importálás (vii) Raktározás a fenti (i)-(vi) pontok bármelyikében említett célokra. (b) A nemesítı hozzájárulásakor megszabhat feltételeket és korlátozásokat.” „(1) [ Következı kivételek] A nemesítıi jog nem terjed ki (i) olyan tevékenységekre, amelyeket személyes és nem kereskedelmi célokra végeznek; (ii) olyan tevékenységekre, amelyeket kísérleti célokra végeznek; (iii) olyan tevékenységekre, melyeket további fajták nemesítése céljából végeznek…” „ azon esetek kivételével, ahol a jelen megállapodás kifejezetten másképpen intézkedik, egyetlen Szerzıdı Fél sem korlátozhatja a nemesítıi jog szabad gyakorlását a közérdeken kívül más okból.” A nemesítıi jog, nem lehet rövidebb 20 évnél, a fáknál és szılınél 25 évnél.
A fajtanév A fajtát névvel kell jelölni, amely megnevezés e fajta általános megnevezése lesz. Valamennyi Szerzıdött Félnek biztosítania kell, hogy semmiféle jog ne akadályozza a fajtanév szabad használatát. A fatanévnek alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására. Példaként említenék egy rózsafajtát, amely ismert Magyarországon. Ez a Kolima. Kordes nemesítés. Valamennyi, a Kordes nemesítı által nemesített fajta, fajtamegjelölése a „Kor” kezdıbetőket kapa (Korlady Korholst,…stb. Tantau esetében a „Tan” kezdıbetőt kapja a fajta, Pl. Tandugolf, Tandomo…stb.) Engedélyezni kell továbbá, hogy egy nyilvántartásba felvett fajta megnevezés társítva legyen valamely védjeggyel, kereskedelmi névvel vagy hasonló jelöléssel. A fent jelölt fajtaneveknél maradva a fajta (kereskedelmi név) a következı képen jelenik meg: Kolima-Lilli Marlen, Korlady-Kordes’Rose Lady Rose; Korholst-Holstein; Tantaunál: Tandugolf-Duftgold; TandomoDomino stb. A nemesítı választja meg azt az országot (Szerzıdı Felet), melyhez elsıként kívánja benyújtani oltalomra a növényt. Természetesen más országhoz is folyamodhat az oltalmi jogokért. Az EU területén ez úgy mőködik, hogy egy helyen benyújtják az oltalomra vonatkozó kérelmet és megjelölik, hogy mely országokra kívánják az kiterjeszteni. 4
A kiterjesztésnek is megvannak a külön elıírásai és természetesen az ezzel járó költségek is. Ha a külföldi nemesítı Magyarországon is le akarta védeni valamelyik fajtáját, azt külön szabadalmi ügyvivı közbeiktatásával tehette meg a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Az európai jogharmonizációhoz igazodva az Országgyőlés megalkotta 2002. évi XXXIX. törvényt, mely módosítja a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt. Eszerint 2003. január 1-tıl Magyarország csatlakozott az európai szabadalmak megadásáról szóló müncheni egyezményhez. Ezzel a lépéssel a magyar szabadalmi rendszer teljes mértékben integrálódik az európai szabadalmi rendszerbe. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet egyetlen eljárásban, az egyezményben résztvevı országokra kiterjedıen is engedélyez európai szabadalmakat, tehát hazánkra kiterjedıen is, amennyiben ezt a nemesítı kéri. 2003. január 1-e után nincs szükség külföldi fajták magyarországi oltalmának megszerzéséhez külön a MSZH -hoz fordulni, mert ezt az EPO is engedélyezheti. Természetesen az MSZH-nál bejelentett oltalom ugyanígy kiterjeszthetı bármelyik UPOV országra is. Aki valamely fajtát szaporítani, termesztésbe állítani kívánja, annak a nemesítıvel illetve képviselıjével írásban kell megállapodni az adott fajta használatáról. E törvény nemcsak a faiskolásokra vonatkozik, hanem mindenkire, természetes és jogi személynek is egyaránt kötelezı a betartás. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az 1996. évi CXXXI. törvény egyértelmően megfogalmazza, (V. Fejezet 15.§ (5) bekezdésében: „A növényfajta- a fajtajogosulttal nem rendelkezı fajták kivételével – vetımagjának és szaporítóanyagának továbbszaporításához, belföldi forgalmazásához és exportálásához a fajtajogosult írásbeli engedélye szükséges”. A hajtatással foglalkozó virágkertészek, termesztık jó, ha komolyan veszik, hogy ugyanezen törvény 17.§-a rendelkezik a fajtahasználat szabályairól a sajátcélú szaporítóanyag felhasználás esetén. Eszerint: „Sajátcélú felhasználásra csak a fajtajogosult, illetve képviselıje elızetes írásbeli hozzájárulásával lehet szaporítóanyagot elıállítani”. Tehát az UPOV szerzıdésben foglaltaknak a magyar törvény tökéletesen megfelelnek, hiszen az abban elıírt nemesítıi jogok biztosítása és oltalmazása pontosan megfogalmazásra került. A szabadalmi rendszer további fejlesztése elırevetíti a közösségi szabadalom lehetıségét, mely már meghaladná a szabadalmi oltalom nemzeti kereteit. A szabadalmi oltalomhoz kapcsolódó fontosabb rendelkezések még az IM 20/1995.(XII.26) rendelete, az 1995.évi 33. törvény és a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítı 107. évfolyam 12.száma.
5
Megyesi Éva: Internet a faiskolákban Lehet szeretni a számítógépet és vele együtt az Internet világát, vagy lehet nem szeretni, ez mindenkinek saját döntése. Egy dolgot azonban nem lehet tenni: nem tudomást venni róla. Az, hogy valaki nem használja az internetet, talán még nem baj, de ez nem jelenti azt, hogy a potenciális vevık sem használják. Magyarországon a cégek 55-60%-a már interneten keresgél információk, lehetıségek után, az EU-ban ez 89% és nálunk is emelkedni fog. Ma Magyarországon szinte minden cégnek, aki el akar adni, kell, hogy legyen online jelenléte. Ha az interneten egy faiskola megjelenik honlapjával, abban pedig árjegyzékével, attól kezdve a lap olyan, mint egy éjjel - nappal nyitva tartó áruház. Mindig elérhetı. Elérhetı lesz minden megadott információ a cégrıl, a növénykínálatáról, s az árairól a nap minden órájában. A legfontosabb dolog egy vevı számára, hogy mi mennyibe kerül. Fontos, hogy a ’gazda’ folyamatosan frissítsen, vagyis ha valamelyik növény már nem kapható, az kerüljön le a kínálati listáról. A növények darabszáma maradjon a termelı titka. Ezt nem kell a honlapon megjelentetni. Fontos, hogy a vevık a feltett kérdéseikre rövid idın belül választ kapjanak. Fontos a megrendelések azonnali visszaigazolása, hogy a megrendelı érezze a figyelmet. Nem kell senkinek sem óriási dologban gondolkodnia. Elıször a megjelenés, a jelenlét az igazán fontos az Internet világában, s ahogy fejlıdik a cég, saját maga tapasztalja, hogy milyen elınyei vannak a kereskedelemben, a kapcsolattartásban az internetnek, a fejlesztés lehet késıbb is. Elsı lépés, hogy legyen internetes kapcsolat, e-mail cím, amely a gyors levelezést teszi lehetıvé. Ha elkészült a honlap, attól kezdve figyelni kell, hányan olvassák a lapot, s az olvasók mit néznek meg leggyakrabban. Ehhez különféle számlálók állnak rendelkezésünkre. Ezek az információk, a statisztikai adatok a lap esetleges további fejlesztéséhez kiindulópontok, hisz a legfontosabb dolog azt figyelni, mi érdekli az embereket. A kertészeti honlapok készítésénél tartalmi szempontból kétféle utat választhatunk. Ha az a célunk, hogy növényeinket elsısorban viszonteladók – árudák, kertépítık felé értékesítsük, akkor a legfontosabb a honlapon a cégismertetı, az elérhetıségek megadása, a növénylista, az akciók, az árak, a minıség és a szállítási feltételek ismertetése. Ha a faiskola nyitni kíván a kiskereskedelem felé is, tehát a végsı felhasználókat is megcélozza, esetleg saját árudája van, akkor a fentieken kívül részletes növényismertetıre, magyar növénynevekre, szép fotóanyagra, kertészeti szaktanácsadásra is szükség lehet a lap hasábjain. Az olvasó ezekért a kis, de gyakorlatban hasznos információkért fog vissza-visszatérni az oldalhoz. 6
Az EU csatlakozás küszöbén az Internet a faiskolások nemzetközi szintő megjelenésének legegyszerőbb eszköze. A honlap a világ minden tájáról elérhetı. A növényanyag, a növényfotókon megtekinthetı minıség és árak magukért beszélhetnek. De ne menjünk külföldre. A magyar árudások, kerttervezık és kertépítık körében is egyre nagyobb az igény a gyorsan elérhetı árjegyzékek iránt. Persze az internetes árlista nem pótolja a növények szezononkénti megtekintését. A netes megjelenésnél lényeges, hogy a legfontosabb információk angolul és németül is olvashatóak legyenek. Fontos, hogy a növénynevek egységes nevezéktan szerint, helyesen kerüljenek ki.
Dr. Papp László: Változások a csomagküldı szolgálatban Magyarországra az 1980-as években települtek a dísznövény csomagküldı szolgálatok. Jelenleg 2 cég mőködik. A korszerő katalógus áruháznak a katalógusok megjelentetése miatt nagy tıkére van szüksége. Nem mőködhetnek korszerő számítógépes háttér, korszerő csomagoló gépsor nélkül. Nagy logisztikai központot kell mőködtetni, amely a beszállítókkal tartja a kapcsolatot. A csomagokat postán, vagy futárszolgálattal juttatják el a vevıhöz. A vevıkkel az ügyfélszolgálat tarja a kapcsolatot. A vevık várható igényeinek megfelelı mennyiségő árut kell beszerezni, amelynek azonos minıségőnek, nagyságúnak kell lenni. Nagytételő beszerzéseiket alacsony áron tudják megvalósítani. A beszállítónak nagy mennyiségő árut kell azonos minıségben termelni. A növényeket az áruház által kért ütemezésben kell beszállítani. A jövıben is folyamatosan erısíteni kell a vevık bizalmát. A megrendelések jelentıs mennyiségét kapják már ma is interneten, a jövıben fel kell készülni arra, hogy Internet áruházként is tudjanak mőködni.
Kalmár Jenı: A gyümölcsfaiskolák helyzete Európával szemben, ahol a gyümölcsfaiskolák sok esetben gyümölcstermesztéssel, díszfaiskolával, vagy más növénytermesztéssel kombináltan mőködnek, a magyar gyümölcsfaiskolák zömében tiszta profilúak. Hazánkban 320-350 gyümölcsfaiskola mőködik, ebbıl 270 tagja a Magyar Gyümölcsfaiskolások Egyesületének. Az utóbbi 5-6 évben a gyümölcsfaiskolai termesztést erıs fejlıdés jellemezte, a termelés megduplázódott, annak ellenére, hogy emellett évente 1-2 millió gyümölcsoltvány is beérkezett hazánkba. 7
A törzses oltványokat elıállító faiskolák megoszlása az elıállított oltvány alapján a következı: 200 ezer – 500 ezer db között 6 - 7 faiskola 100 ezer - 200 ezer között 14-15 faiskola 50 ezer - 100 ezer között 35-40 faiskola 50 ezer db alatt a többi faiskola Legjelentısebb mennyiségben alma oltványokat (3,3 millió db) állítunk elı, ezt követi a meggy (1,3 millió db), az ıszibarack, szilva, kajszi, körte, cseresznye, köszméte (700 ezer és 250 ezer közti mennyiséggel), majd a dió (80 000 db), a további fajtákból az évente elıállított mennyiség nem éri el az 50 000 db-ot. Ezen túl megtermelnek még a gyümölcsfaiskolák 3 millió saját gyökerő gyümölcsbokrot. Az elıállított oltványok 60-65%-át államilag támogatott üzemi telepítésekhez, 10-15%-át saját erıs üzemi telepítésekhez használják fel. A lakossági felhasználás 15-20%. Exportra az elıállított mennyiség 2-3%-a kerül. A gyümölcsfaiskolák mintegy 205 fajtával dolgoznak. Üzemenként 70-100 fajta van termesztésben. Meggy, cseresznye kajszi esetében jó magyar nemesítéső és szelekciójú fajtákkal rendelkezünk. Jelenleg is folyik a nemesítıi munka. Néhány perspektivikus külföldi fajtával kiegészítve jó fajtasorok állíthatók össze. Alma, szilva, ıszibarack esetében alig van hazai nemesítés, korszerőtlen a rendelkezésre álló fajtasor, az újdonságok alig hozzáférhetık. Az új import fajtákból 1-2 vegyes, vagy külföldi tulajdonú cég tart fenn anyatelepet, a hazai fajtákat a tulajdonos saját maga szaporítja, ezekhez a fajtákhoz más faiskolák nem férnek hozzá. A Kertészeti Kutató KHT jelenleg monopol helyzetben van. Kezében összpontosul: − a hazai fajtakutatás és annak eredményei − a külföldrıl honosított fajták fenntartása − a központi törzsültetvény tulajdonjoga és mőködtetése − az állami támogatással létesítendı ültetvények elızetes termıhelyi vizsgálata − az ország egyik legnagyobb gyümölcsfaiskolája Mindebbıl látható, hogy nem érdeke az új fajták termesztésének elısegítése más faiskolákban. A faiskolák mőszaki színvonala eltérı. A volt nagyüzemekbıl privatizált cégek ma korszerő tároló épületekkel, megfelelı infrastruktúrával rendelkeznek. Üzemképes hidastraktorokkal, kiemelı és más speciális gépekkel dolgoznak. A 8-10 éve alakult kis faiskolák alacsony mőszaki színvonal mellett is produkálni tudják a jó minıségő oltványt. Két technológia az általánosan elterjedt: 8
1.
Koronás oltványokat 2 év alatt nevelik meg a faiskolákban. Elsı évben az eltelepített alanyokat beszemzik, majd második évben nevelik meg a koronás oltványt, amit még abban az évben ki is termelnek. 2. Téli kézben oltások tavaszi kiültetését követıen 1 tenyészidıszak alatt ıszre kitermelhetı suhángot állítanak elı. Az EU-hoz csatlakozás után a belsı piac csökkenése várható. Az EU-ban gyümölcsfa túltermelés van, fajtáink sem megfelelıek, keletre is a korszerő fajtákat keresik, ezért kicsik az export esélyeink. Ennek következtében a gyümölcsfaiskolák egy része tönkremegy, mások gyümölcstermesztésbe fognak, díszfaiskolát nyitnak. A megmaradó faiskoláknak át kell térniük a kornak megfelelı fajtákra, amelyek csak drágán szerezhetık be. Ezügyben tett elsı lépés a 2002-ben a faiskolák által közösen létrehozott Fajtainnovációs Központ.
Kovács Ferenc: A városi parkok elöregedése A város zöldfelületek jelentısége a népesség koncentrációja, a közlekedés, az ipar fejlıdése következtében fokozódó környezetszennyezés miatt egyre fontosabbá válik. A régi parkok a megnövekedett igényeket nem tudják kielégíteni. A városi zöldterületek felújításával a szakemberek az 1960-es évektıl kezdtek el foglakozni. Új zöldfelületek épültek a tömblakásépítéssel párhuzamosan. Az elmúlt 25 év fenntartási munkái az új területeket részesítette elınyben. Az 1990-es évekre a parképítések csökkenése, szinte leállása jellemzı. Parkfenntartásra a városokban általában a legfontosabb munkák (főnyírás, takarítás, faápolás, valamint a rongálások megszüntetése) elvégzésére elegendı a fedezet. A legyengült finanszírozás a parkok állapotának romlását idézte elı. A régi parkok növényanyaga, út- és berendezés állománya elöregedett. Sok helyütt elöregedtek, balesetveszélyessé váltak az utcasorfák. Az idıs fák egészségi állapotát felül kell vizsgálni, a balesetveszélyeseket ki kell vágni. A régi parkokon túl az 1960 és 1980 között épült zöldfelületek állapota is sürgıs felülvizsgálatra szorul. Az alkalmazott növényfajok gyors elöregedése, a berendezési tárgyak elhasználódása, valamint a funkció megváltozása indokolja a rekonstrukciót. A faállomány cseréjével együtt az utcai bútorokat és az utakat is fel kell újítani. Mindezekhez a felújításokhoz alkalmazni kell a legújabb technikát, a legkorszerőbb eszközöket. A faállomány cseréjére, a parkok felújítására az önkormányzatoknak további fedezetet kell biztosítani.
9
Buksa József: Kertépítık problémái Magyarországon A kertépítést az utóbbi idıben a folyamatos változás jellemzi. Változik a megrendelık köre, új igények jelentkeznek. A kertépítési munkák a TEOR 0141szám alá vannak besorolva. A felügyeletét ciklikusan változva más-más minisztérium, jelenleg a Belügyminisztérium látja el. Sajnálatos, hogy a kert- és parképítési tevékenység nincs szakismerethez, végzettséghez kötve, csak az nem kap erre a tevékenységre engedélyt, aki nem kér. Iskolarendszerünk nem képez kert- és parképítıket közép- és felsıfokon. A kertépítésben foglalkoztatott fizikai dolgozók többségükben segédmunkások „betanított munkás” besorolásban. A korábban mőködı országos, városi és megyei parképítı vállalatok átalakultak, megszőntek. Az újonnan alakult családi vállalkozások nagy részének nincs erıs anyagi bázisa, hiányos az információ ellátása, nincs érdekképviselete. Az országban mőködı külföldi vállalkozások sok esetben nyernek el parképítési munkát, melyet magyar alvállalkozókkal végeztetnek el. Sajnálatos, hogy építıipari munkákhoz csatolt kertépítési munkákat egy projektként hirdetnek meg, melyet az építıipari cégek nyernek el, a kertépítési és környezetrendezési munkákra alacsony áron alvállalkozókkal kötnek szerzıdést. Az EU-hoz csatlakozás elıtt, alatt meg kell oldani a dolgozók képzését, továbbképzését. Jó minıségő munkát képzett dolgozóval hatékonyabban lehet elvégeztetni. A vállalkozóknak csak azután szabad vállalkozásba kezdeni, ha szakmai ismeretekkel, megfelelı gyakorlattal rendelkeznek, valamint tagjai a szakmai érdekképviseletnek. A kertépítıknek a társ szakmai szervezetekkel kialakult kapcsolatot a továbbiakban is ápolni és erısíteni kell. Szakmai szervezetüknek az 1995-ös Kertmesterség 95 konferencia döntésének megfelelıen csatlakozni kell az ELCA-hoz, az európai szakmai szervezethez. Hiányolja a kertépítı szakma, hogy nincs jó információja a faiskolák termelésérıl. Jelenleg csak egyetlen információs anyag áll rendelkezésre, az OMMI éves kiadványa a díszfaiskolai termesztésrıl. Törekedni kell egy olyan adatbázis létrehozására, ahol a tervezık, kertépítık, árudások tájékozódhatnak az országban termesztett növényekrıl. Ezzel elkerülhetı lenne a túltermelés (?), csökkenteni lehetne a növény importot. A faiskoláknak szakmai alapon álló 2-3 kereskedelmi szövetkezetet kellene alapítani, ahol a holland gyakorlat szerinti kis- és nagykereskedelmi tevékenység folyna. E terülten figyelembe kellene venni a felhasználók érdekét. Újra kellene gondolni a dísznövény kiskereskedelem szakmai szabályait, engedélyezését. El kellene érni, hogy a kiskereskedelemben dolgozók szakemberek legyenek, szaktanácsot tudjanak adni. 10
Csökkenteni kellene a díszfaiskolai növény importot. Az importált növényeket csak megfelelı aklimatizálódás után szabadna forgalomba hozni, hogy elkerülhetık legyenek a „kiültetést követı honosodással járó problémák”. Jelenleg a magyar díszfaiskolák nem állítanak elı megfelelı mennyiségben és minıségben növényeket, különösen nagy hiány van sorfából.
Új kiadványok Dísznövény Szemle A SZIE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke Dísznövény Szemle címmel lapot jelentetett meg. A negyedévente megjelenı lap célja, hogy a magyar dísznövény termesztık tudjanak mindarról ami e területen hazánkban és külföldön történik. A folyóiratban cikkeket közölnek a legújabb kutatási eredményekrıl, gyakorlati tapasztalatokról, új termesztési módokról, ismertetik az új fajtákat. Ezen túl a külföldi szakfolyóiratokat is szemlézik. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a külföldi díszfaiskolás szaklapok szemlézése kimaradt az elsı számból. A többi lap szemlézése kapcsán csak elvétve fordul elı díszfaiskolásokat érintı cikk. A lap megrendelhetı a SZIE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43 címen. Éves elıfizetési díj 3200 Ft. Sok sikert kívánunk! Dr. Maráczi László
Új fajták a magyar faiskolákban Tilia ’Szent István’ a címlapon
Celtic occidentalis ’Globosa’ elsı belsı borítón
Crataegus mordenensis ’Toba’ hátsó belsı borítón
Sophora japonica ’Doteana’ hátsó borítón
11
Hirdessen új könyvünkben! A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete megjelenteti új könyvét:
Mándy Andrea – Szántó Matild: Egy- és kétnyári virágok címmel.
A 10 000 példányban megjelenı könyv, kb. 400 egy- és kétnyári virágot, valamint balkonnövényt mutat be színes képpel és rövid szöveggel, a könyv végén rövid, felhasználást segítı csoportosítással. A könyv várható megjelenési ideje 2003. év augusztusa. A könyvben korlátozott terjedelemben lehetıséget biztosítunk 4 színnel nyomott hirdetések megjelenésére. Várjuk dísznövény termesztık, forgalmazók (árudások, virágboltok), kerttervezık és kertépítık jelentkezését. A hirdetés díja A/5 oldal (egész oldal) 200 000 Ft, fél oldal 100 000 Ft, negyed oldal 60 000 Ft. A pontos megjelenés miatt a hirdetés szövegének és képanyagának április közepéig kell a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (9700 Szombathely, Béke tér 1.) címére megérkeznie. További felvilágosítást ad Dr. Maráczi László tel: 70/338 63 02, vagy a 94/312 951.
12
