Egyesület elérhetőségei: elnök: Schunder Tibor Munkaszervezet: Móricz Beáta Schamberger Dóra Schuszter Margit Pál Melinda Dányiné Kun Ildikó

www.vercse.hu Egyesület elérhetőségei: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség székhely: 2836, Baj, Petőfi S. u. 50. iroda: 2890, Tata, Erzsébet tér 13. telefon: 34/589-849 - fax: 34/589-850 e-mail: [email protected] elnök: Schunder Tibor Munkaszervezet: Móricz Beáta – munkaszervezet vezető; tel.: 70/431-49-22 e-mail: [email protected] Schamberger Dóra – projekt-menedzser; tel.: 70/431-49-21 e-mail: [email protected] Schuszter Margit – projekt-menedzser; tel.: 70/431-49-18 e-mail: [email protected] Pál Melinda – projekt-menedzser; tel.: 70/341-27-20 e-mail: [email protected] Dányiné Kun Ildikó – ügykezelő; tel: 70/431-49-17 e-mail: [email protected] Áy Fanni - ügyintéző; tel: 34/589-849

A Közösségről… A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség 2008. szeptember 18-án alakult meg Vértesszőlősön. Működésének területe két megyét (Komárom-Esztergom és Fejér); hat kistérséget (bicskei, móri, oroszlányi, tatai, tatabányai és székesfehérvári) és 37 települést érint Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly), és Tata külterületét. Területét, ahogy a neve is mutatja, a Gerecse és a Vértes települései, valamint az Által-ér vízgyűjtőjéhez tartozó községek adják. A tagságot 37 önkormányzat, 1 kisebbségi önkormányzat, 39 nonprofit szervezet, 13 gazdasági társaság és 8 egyéni vállalkozó alkotja. A Közösség alapszabály szerinti céljai a következők: a bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatai és tatabányai kistérségek területén a települési önkormányzatok, gazdasági társaságok, vállalkozók, civil szervezetek, magánszemélyek és őstermelők vidékfejlesztéssel összefüggő tevékenységeinek koordinálása, pályázatainak elősegítése és széleskörű partnerség megteremtése a térségre elkészített „VértesGerecse Által-él(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!” elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján. A Közösség 2008. első felében elkészítette „Vértes-Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!” elnevezésű Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját, mely a bicskei, móri, oroszlányi, tatai, tatabányai és székesfehérvári kistérségek 38 településének 2007-2013. közötti, elsősorban a vidékfejlesztési forrásokra támaszkodó, építő fejlesztési terveit tartalmazza. A Közösség elsődleges célja, hogy minél több vidékfejlesztési forrás legyen elérhető a térség szereplői számára, és a következő LEADER programban a településeken élők bevonásával megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket. Ezek elsősorban a fenntartható tájgazdálkodás, gazdaságfejlesztés, épített-és természeti örökség megóvása, hagyományőrzés. Jelen kiadvány célja, hogy bemutassa a Közösség tagszervezeteit, tevékenységüket, elérhetőségüket, fő céljaikat. Forgassák ezt a füzetet, ismerkedjenek egymással, a településekkel, és reméljük, hogy hasznos és érdekes információkkal gazdagodnak.

Bodmér Község Önkormányzata Cím:. 8085, Bodmér, Vasvári P. u. 58. - Tel.: 22/354-095 Polgármester: Balogh István László Bodmér középkori eredetű község, oklevelek már az 1300-as évek első felében említik. Fejér megye északkeleti részén, a Vértes délkeleti előterében fekszik, területe 717 hektár. Fő vízfolyása a Bodméri patak, mely időszakos, száraz nyarakon rendszerint kiszárad. A község a hányatott történelmi időszakokat követően mindig újra benépesült. A vasútközlekedés hiánya, az ipari üzemek távolsága akadályozta a község jelentősebb fejlődését a XX. század második felében. Azonban az öntudatos és teherbíró lakosságnak köszönhetően Bodmér nem jutott az elhaló falvak sorsára. A település lakosainak száma 237 fő. Bodmér község a rendszerváltást megelőző évtizedekben közigazgatásilag a 12 km-re lévő nagyközséghez, Csákvárhoz tartozott. 1990 októberében megalakult a település képviselő-testülete. Az önkormányzat önálló polgármesteri hivatalt működtetni nem kívánt, így 1991. január 1. óta körjegyzőséget tart fenn Csákvár Nagyközség Önkormányzatával. Az önkormányzat kötelező feladatait ellátja, az alapvető közszolgáltatások (egészségügyi, közoktatási, gyermekjóléti, kommunális, stb.) biztosítottak. A település minden lehetséges közművel ellátott, ezek közül a telefon, a gáz - és a szennyvízcsatorna hálózat a rendszerváltást követően került kiépítésre. A falu lakosai számára háziorvosi, hétközi és hétvégi összevont orvosi ügyeleti, valamint védőnői ellátás helyben, a fogászati ellátás a szomszédos településen, Száron biztosított. Az óvodai és általános iskolai ellátás a szomszédos Vértesboglár közoktatási intézményein keresztül valósul meg. Közösségi színteret a Faluház épületében biztosít az önkormányzat.

2

Csíkvarsa Bt.

Cím: 8085 Bodmér, Vasvári P. u. 11. Képviseli: Viszlóné Oláh Erzsébet Tevékenység: szálláshely, pálinkafőzde Dohányos-ház Pusztai Fogadó A Vértes-hegység lábánál, a varázslatos élővilágot rejtő, védett Zámolyi-medence szívében található a fornapusztai Dohányos-ház, mely kellemes kikapcsolódást nyújt az ide látogató vendégeknek. Az épület napjainkban vendégházként és fogadóként működik, melynek ablakaiból gyönyörködhetünk a védett Csíkvarsai-réten legelésző több mint 500 egyedet számláló őshonos magyar szürkemarha gulyában. A fogadó étlapjáról a legkülönlegesebb és legfinomabb szürkemarha húsból készült ételek közül válogathatunk. A Dohányos-ház kínálata: 2 db háromágyas szoba; 7 db kétágyas szoba - a szobák világosak, kényelmesek, tágasak, minden igényt kielégítenek - saját fürdőszobával rendelkeznek - konferenciaterem (50-100 befogadóképességű) - konyha (teljesen felszerelt) - étkező (tágas) A Dohányos-házban vállalják családi,- céges rendezvények, osztálytalálkozók, születésnapi bulik, összejövetelek szervezését és lebonyolítását, hiszen ez a hely tökéletesen alkalmas, hogy elzártan a külvilágtól, a gondokat és a problémákat magunk mögött hagyva kikapcsolódjunk! Programok, amiket helyben kínálnak: - Természettudományi Kiállítás a Geszner-házban - Szakvezetések a Haraszt-hegyi tansövényen és a Vidrafű tanösvényen - Pusztabuszos kirándulások a Csíkvarsa-réten - Lovastúra útvonalak a Vértes változatos tájain keresztül - Természetgazdálkodási program bemutatása a Százados-tanyán - Szent György Napi gulyakihajtás - Mihály Napi Pásztor és Lovastalálkozó.

3

Csákvár Község Önkormányzata

Cím:. 8083, Csákvár, Szabadság tér 9. Polgármester: Katonáné Dr. Venguszt Beatrix - Tel.: 22/589-310, www.csakvar.hu Csákvár hazánk egyik legrégibb települése. A régészet tanúsága szerint Csákvár, már az ősember óta lakott hely volt. A magyar honfoglalás időszakának sírleletei a római kori temető területén kerültek elő. A II.sz.-ban a rómaiak virágzó kis provinciát hoztak itt létre Floriana néven. A magyarok a honfoglalás után telepedtek le Csákváron. A Csák nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon. Innen ered a Csákvár elnevezés. Több birtokosváltás után egy házasság révén került Gróf Eszterházy Miklós nádor tulajdonába 1629-ben. Az Eszterházy család felvirágoztatta a birtokot, és a települést. Kastélyt, templomot, gazdaságot létesített Csákváron. Napjainkban a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is fejlődött a falu, elkezdődött az utak felújítása, a Piac-tér átalakítása, a buszváró bővítése, temetői parkoló kialakítása. Átadásra került egy új kétkocsis mentőállomás, ami Csákvár, és a környező települések lakosainak sürgősségi ellátását biztosítja. Hosszú évek után újból forog a korong a fazekasműhelyben, készülnek a csákvári fazekasság jellegzetes csíkos és zöld darabjai. Jelentős rendezvényük a Csákvári Floriana Napok. A sport és szabadidős központ, jól felszerelt Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvodák, Helytörténeti Múzeum, Könyvtár és Közművelődési Intézmény szolgálja a község igényeit, tevékenységük a község életében igen meghatározó. Az 1983-ban épült Tersztyánszky Ödön sportlétesítmény az év minden szakában jól kihasznált. A kirándulni, pihenni vágyókat várja a jó levegőjű, gyönyörű vértesi erdő, ahol több jelzett turistaút is szolgálja az aktív pihenést (Haraszthegyi Geológiai és Botanikai tanösvény). Az Esterházy kastély angolparkjával nemcsak gyógyhely, hanem látványosság, műemlék is.

4

KEMPO Harcművészeti Sportegyesület Cím: 8083 Csákvár, Kálvin u. 8. Képviseli: Takács Attila Tevékenység: sporttevékenység

Az egyesület célja a Zen Bu Kan Kempo sportág és harcművészet terjesztése, tagjai számára edzéslehetőség biztosítása, az egészséges életmódra való nevelés, és a harcművészetek erkölcsi normáinak a mindennapi életbe való átvitele. A tagok számára heti 4 alkalommal biztosítanak edzéslehetőséget, edzőik (a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Továbbképző Intézet által minősített edzők) munkájukat társadalmi munkában végzik. A Kempo HSE Csákvár a Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet tagja, így részt vesznek a sportszervezet rendezvényein: edzőtáborokon, minősítő vizsgákon, versenyeken, szemináriumokon, egyéb rendezvényeken. Tavasszal és ősszel kerül sor minősítő vizsgákra, ahol tagjaik számot adhatnak tudásukról, meghatározott, jól definiált rendszerben érhetnek el előrelépést és kapnak sikerélményt. Tavasszal kerülnek megrendezésre a sportág magyar bajnokságai, a tagok itt versenykörülmények között mutathatják be tudásukat, gazdagíthatják éremgyűjteményüket. Nyáron központi edzőtábor következik, ahol lehetőséget adnak és kapnak más egyesületek tagjaival való ismerkedésre, a közös fejlődésre.

SUMALA Bt.

Cím: 8083 Csákvár, Haladás utca 1/a Képviseli: Mári László Tevékenység: nem önkormányzati iskoláknak közoktatási szakértés A SUMALA Oktatási és Turisztikai Szolgáltató Betéti Társaság 2000 októberében jött létre. A cégnek kezdetben két fő tevékenysége volt: közoktatás és turisztikai projektmenedzsment. Utóbbi keretében tanulmányok készítését, turisztikai témájú pályázatok menedzselését (pályázat megírásától fejlesztés befejezéséig) vállalták fel. Mindezek mellett segítettek a magánszemélyek falusi turizmus szolgáltatásainak fejlesztésében, szálláshelyek kialakításában tanácsadással, a szálláshely minősítésének előkészítésébe, a hatályos jogszabályoknak megfelelésben. Jelenleg elsősorban a közoktatás területén működik a vállalkozás, nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményeknek, illetve fenntartóknak nyújtanak közoktatási szakértői szolgáltatást.

5

Gánt Község Önkormányzata Cím:. 8082, Gánt, Hegyalja u. 25. Polgármester: Spergelné Rádl Ibolya Tel.: 22/354-010, www.gant.hu

A község Fejér megye egyik legkisebb települése, amely ennek ellenére az elmúlt évtized során jelentős fejlődésen ment át. Megépítésre került a vízvezeték, gáz-telefon - szennyvízcsatorna, kábeltelevízió rendszer. Az utak szilárd burkolattal lettek ellátva, így a teljes infrastruktúra biztosított az itt lakók számára. Az elmúlt évek során felújításra kerültek az intézmények - óvoda, általános iskola, orvosi rendelő. A templomtorony rézborítást kapott, a tetőszerkezet is megújult. A községben az anyanyelv ápolásának hagyományai vannak. Az óvodában és az Általános iskolában német nyelvoktatás folyik, megalakult a német kisebbségi önkormányzat. 1995 óta az Eschwege környékére kitelepített volt gánti és új német barátokkal kialakult a partner kapcsolat. 1973 óta működik a német nemzetiségi énekkar és tánccsoport. Az elmúlt években pedig fiatalokból álló fúvózenekar alakult. Gánt községben biztosított a vadászatnak hódolók részére a sportvadászat, igen jelentős az erdei turizmus, melyhez biztosított a szálláslehetőség. A Gránás turistaházban és a falusi vendéglátóknál, továbbá a megépített és felújított vendéglátó egységekben biztosított a meleg konyhás és egyéb vendéglátás. Új színfoltja a községnek a megépült lovascentrum, ahol a minőségi lótenyésztésen túl, minden évben jelentős sportrendezvényt is tartanak, amely nagy vonzóerő a ló sportot kedvelők számára. Gánt feladata a jövőben, hogy a falusi turizmus esélyeit és feltételeit még aktívabban kiépítse.

Gánt-Wehretal Nemzetiségi Egyesület Cím: 8082 Gánt, Béke tér 20. Képviseli: Kovács László Tevékenység: hagyományőrzés

Gánt-Wehretal Nemzetiségi Egyesület megalakulása 1997-ben történt 35 fővel, azzal a szándékkal, hogy a községből 1946-ban kitelepített volt gánti polgárokkal, azok a leszármazottaival felvegye a kapcsolatot. Hosszú távon közös programokat és cserelátogatásokat szervezzen. A kitartó munka meghozta gyümölcsét. Az egyesületi kapcsolatok által történt látogatások, hagyományőrző bemutatók, ifjúsági tánccsoportok és zenekarok kapcsolatai révén kialakult az önkormányzatok közötti hivatalos kapcsolat felvétel, melynek eredményeként Gánt Község Önkormányzata és a Wehretal települések önkormányzatai között partnerszerződés megkötésére is sor került. Az egyesület szervezésében nagyszabású rendezvényen emlékez-

6

tek meg a Gánt és környékéről kitelepített német ajkú lakosság hatvanadik évfordulójáról, mely alakalomból emlékművet is állítottak a község fölé emelkedő hegyen. Az egyesület tevékenységének köszönhetően helyreállításra és felújításra került a Gánt községhez tartozó Kápolnapusztán a kitelepített és a második világháborúban kiirtott németajkú lakosság temetője, mely ma emlékhelyül szolgál.

Szép Jelen Alapítvány

Cím: 8082 Gánt-Bányatelep, Fecskepalota Képviseli: Mészárosné Hőbe Ildikó Tevékenység: sérült emberek foglakoztatása, fejlesztése A Fecskepalota 1994-ben 25 magyarországi civil szervezet összefogásával épült sérült, fogyatékos, vagy valamely szempontból hátrányos helyzetű csoportok rehabilitációs-rekreációs üdültetése céljából. Diákcsoportok számára erdei iskola helyszíneként szolgál a ház. Alkalmas továbbá a Fecskepalota konferenciák, szakmai továbbképzések, tréningek, más közösségi alkalmak megrendezésére is. Az üdülőbe heti váltásban érkeznek a max. 32 fős csoportok, így évente mintegy 1500-an fordulnak meg itt. Az épület belülről akadálymentesen átjárható, kapaszkodókkal felszerelt, a hozzá tartozó udvart és parkolót is akadálymentesen alakították ki. Az épületben rehabilitációs szárny működik többfunkciós tornaszobával (egyrészt tornaszoba, másrészt konferenciaterem). A rehabilitációs szárnyban található továbbá egy vizes blokk és foglalkoztató helyiség, amiben egy kenyérsütő kemencét építettek. Az épületben a hálószobákon kívül (emeletes ágyakkal felszerelve) van egy hangulatos társalgó cserépkályhával (TV, videó, DVD, hozzá fedett terasz kapcsolódik) és egy tágas étkező helyiség.

Vérteskozma és Környéke Községvédő Egyesület

Cím: 8082 Gánt-Vérteskozma, 585. hrsz. Képviseli: Herke Zsolt Tevékenység: értékmentés, kultúra Az egyesület 1988-ban alakult, amikor az egyesület felvállalta a közigazgatásilag Gánthoz tartozó két településrész Vérteskozma és Kőhányáspuszta közös érdekvédelmét. Alapítás óta az egyesület elsődleges célja az épített örökség megőrzése, fenntartása és fejlesztése. További céljaik a falu, a környék védett természeti értékeinek megóvása, együttműködve a Pro Vértes Közalapítvánnyal. A falu szépítése, a történelmi események megőrzése céljából 1992-ben emlékművet avattak az 1946-ban kitelepítettek emlékére, 1999-ben emlékkövet készíttettek az 1945-ben a környéken elesett magyar katonák tiszteletére. Az egyesület mindennapos feladata a lakók közösségi életének politikamentes ápolása. Évente négy-öt tájékoztató előadás és azt követő beszélgetések színesítik az estéket. Hagyományosan közös falunapi vacsorával ünneplik a nyári nap-éj fordulót június végén, valamint a szeptember végi búcsúnapkor vidám táncos estét rendeznek.

7

Szár Község Önkormányzata

Cím:. 2066, Szár, Rákóczi u. 68. Polgármester: Moharos Péter Tel.: 22/591-031, www.saar-ujb.hu Szár település a Vértes hegység lábánál a BudapestGyőr-Bécs közötti vasútvonal és az 1-es főközlekedési út mellett helyezkedik el. A település közvetlenül a Vértesi Natúrpark határán fekszik, a jelentős Vértesbe vezető túraútvonalak mentén. Budapesthez való közelsége kedvelt kirándulóhellyé teszi a környéket. Az 1698 lakosú település ma is élénken őrzi német nemzetiségi hagyományait, melyet a Mária Terézia nevéhez fűződő, az 1700-as években történt betelepítés óta generációról generációra adnak tovább a száriak. Szár büszkesége a Fellner Jakab által épített barokk római katolikus templom, melynek helyén már 1340-ben is állt templom. A település életét színesítik, és egyben szabadidős elfoglaltságot biztosítanak a művészeti csoportok: a nemzetiségi tánccsoport, énekkarok, fúvószenekarok, majorette csoport, illetve a sportegyesület futball és asztalitenisz csapata.

8

Újbarok Község Önkormányzata

Cím:. 2066, Újbarok, Fő u. 33. Polgármester: Schnobl Ferenc Tel.: 22/591-031, www.saar-ujb.hu Újbarok kicsi község a Vértes lábánál Tatabánya és Bicske között, Budapesttől is csak 40 km távolságra. Területének egyharmad része a Gerecse lesüllyedt mészkő- és dolomitrögein, a többi gyengén tagolt mezőföldi lösztáblán fekszik. A község területe 149 ha (belterület 50 ha), erdős területe kb. 20%. Korábban szinte minden falubelinek szőlője volt itt, ma inkább városi emberek nyaralóhelye, ahol szép ternészeti környezetben pihenhetnek, kikapcsolódhatnak.. A községnek öt utcája van, mind szilárd burkolatú. Fontos feladata az önkormányzatnak további telkek kialakítása, hiszen folyamatos az érdeklődés irántuk. Az Önkormányzat Szárral körjegyzőségben működik. Hetente egyszer a jegyző és a polgármester fogadóórát tart, a többi napon Száron intézheti ügyeit a lakosság. Sportolásra lehetőséget ad a faluvégi füves focipálya és a bekerített aszfaltos kézilabda pálya, mely a Fő utcán a játszótér mellett közvetlenül áll a gyerekek és felnőttek rendelkezésére. Az utóbbi években folyamatosan felújításra került a játszótér, így EU-s normáknak megfelelő eszközökkel játszhatnak a gyerekek. A gyerekek Szárra járnak iskolába és óvodába, melyet társulási formában tart fenn a két község. Mindkét intézményben német nemzetiségi ill. két anyanyelvű nevelés-oktatás folyik. Sok lehetőséget ad a környék kirándulásra, természetjárásra. A mellettünk lévő erdőben halad az országos kék-túra útvonala. Jelenleg Dolomitbánya működik a falu határában. A helyi rendezvényeknek a felújított Művelődési ház ad otthont. A falu melletti réten tekinthető meg az óceánrepülés emlékműve. 1931. július 16-án itt szállt le 5770 km megtétele után 2 magyar óceánrepülő, Endresz György és Magyar Sándor. 3 világrekordot állítottak fel ezzel a repülésükkel, aminek 50. és 75. évfordulójára nagyszabású repülős-napot is szerveztek a helyszínen.

9

Vértesboglár Község Önkormányzata Cím:. 8085, Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Polgármester: Sztányi István Tel.: 22/582-088, www.vertesboglar.hu

Vértesboglár környéke már a rómaiak idején lakott volt. Ezt bizonyítja, hogy római kori telepnyomok találhatók a belterület nyugati peremén. Feltehetőleg Vértesboglár határában vezetett át az Aquincumot Savariaval összekötő római főútvonal, amelynek legközelebbi állomása Floriana (Csákvár) volt. A török hódoltság időszakában a falu elnéptelenedett. Vértesboglár benépesítésére a XVIII. században került sor. A betelepedők az Eszterházyak tatai uradalmának falvaiból és a bajorországi Schwarzwaldból érkeztek. Számos ma is élő családnév szerepel az első telepesek névsorában, és erre a bogláriak igen büszkék. A római katolikus templomot az Eszterházyak támogatásával 1810-ben építették. A népoktatásra vonatkozó első adat 1770-ból ismert. A két világháború közötti esztendőket a politikai és gazdasági válság, majd Magyarország hadba lépéséig (1941) a stabilitás jellemezte. Ebben az időszakban a még élő néphagyományokról, szokásokról olvashatunk Taffemer Antal: „Vértesboglár, Egy hazai német település leírása” című 1941-ben kiadott könyvében. A stabilitást a II. világháború törte meg. 1945 után Boglárról kitelepítették a német nemzetiségű és német anyanyelvű lakosok többségét. 1760-tól közel kétszáz esztendőn keresztül élt békességben, magyar állampolgárként a boglári

10

németség. A II. világháború győztes nagyhatalmainak döntése alapján a hazájuknak tudott magyar földről áttelepítették őket Németországba. Helyükbe Szlovákiából kitelepített magyarok érkeztek. A rendszerváltás - az ország más településeihez hasonlóan - a helyi önkormányzat megalakulását eredményezte; a földek a privatizáció során magánkézbe kerültek.

Vértesboglári Német Kisebbségi Önkormányzata Cím:. 8085, Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Elnök: Bauer Jánosné

Vértesboglár Községért Közalapítvány Cím: 8085, Vértesboglár, Alkotmány u. 3. Képviseli: Nágl Vendel

A Vértesboglár Községért Közalapítványt 1999. augusztus 24-ével jegyezte be a Fejér megyei Bíróság. Az alapítvány közhasznúsági fokozata kiemelten közhasznú. A közalapítványt a helyi önkormányzat hozta létre. Eddigi, jelentősebb fejlesztéseik, mellyel a településen élők életminőség javulását igyekeztek elősegíteni: helyi óvoda felújítása, az étkező és a konyharészben 6 db ablak és 2 db ajtó cseréje. A hőszigetelésen túl a helyiségek világosabbá és szebbé váltak. A Sportegyesület megalakulásának 50. évfordulója alkalmából az általa szervezett sportnapon a versenyszámok helyezettjei részére nyereménytárgyakat, kupákat, okleveleket biztosítottak. Fontos céljaik között szerepel a kultúrház átépítése, felújítása, melynek érdekében a rendelkezésre álló pénzeszköz nagy részét tartalékolják arra az esetre, ha az önkormányzat egy sikeres pályázata ezt kivitelezhetővé teszi. Ezzel a biztosítandó saját erőhöz járulnak hozzá.

11

Csákberény Község Önkormányzata Cím:. 8073, Csákberény, Hősök tere 41. Polgármester: Dr. Vécsei László Vilmos Tel.: 22/564-004, csakbereny.hu

Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében található. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velenceihegység közötti Zámolyi-medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re található. 1237-ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik. Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába, 144 évig volt török kézen. A község határában emelkedik egy kimagasló kopasz hegyorom, amit az emberek ma is Strázsa-hegynek neveznek. A hagyomány szerint ez a magaslati pont a török őrségnek őrhelyül szolgált. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri-árokra jó kilátás nyílik. 1772-ben Lamberg Ferenc Antal gróf elrendelte, hogy Csákberényben és Zámolyon templomot, paplakot és iskolát építsenek. Az új barokk templom alapkövét 1775ben tették le. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben – klasszicista stílusban – a csákberényi kastélyt. A lakosság többségét kitevő reformátusok 1788-ban felépítették a ma is látható templomot. A szellemi élet az 1910-es években kezdett megélénkülni. Egymás után jöttek létre különböző “körök”, a református olvasókört a katolikus létrejötte követte, majd a gazdakör és a lövészegylet. Az Önkéntes Tűzoltó egylet 1891-ben jött létre 24 taggal. Az 1950-es évek elején megalakult a zámolyi Petőfi TSZ, és akkor engedéllyel lebontották a kastélyt. A kastély helyén 1959-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet 1966-ban adtak át. A helyi óvoda 1971-ben kezdte meg működését. A Takarékszövetkezet 1982-ben nyílt meg a lakosság számára. 1994-ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház.

12

Csákberény Fejlesztéséért Egyesület Cím: 8073 Csákberény, Kossuth u. 4. Képviseli: Kulbert Szilveszter Tevékenység: teleház, internet-szolgáltatás,

A Csákberény Fejlesztéséért Egyesületet 2002 márciusában jegyezte be a bíróság, tagjait akkor még tanulmányaikat folytató értelmiségiek alkották. Nagy lendülettel folytatták az akkor már működő Teleház fejlesztését, elkezdődött a számítógéppark felújítása. 2003ban nyitották meg az ún. EU információs sarkot. A Teleházban az alábbi szolgáltatásokkal várják az érdeklődőket: - internet- és számítógép-használat biztosítása, segítése; - irodai szolgáltatások (fénymásolás; nyomtatás; scannelés; gépelés; névjegykártya készítés); - civil szervezetek segítése; - közösségszolgálat; - információ közvetítés; - közösségi hely; - ügysegédi szolgáltatások. A Teleház működtetése mellett kiemelt közösségi tevékenységeket is folytat az egyesület, mégpedig a "Csákberényi Hírek" c. helyi újság szerkesztése, Csákberény Község internetes portáljának karbantartása, a település életének, rendezvényeinek digitális úton való fényképezése, archiválása, valamint közösségi kezdeményezések segítése.

Huszár Szerszámgyártó Kft. Cím: 8073 Csákberény, Rákóczi F. u. 19/3. Képviseli: Huszár Attila Tevékenység: szerszám és készülékgyártás

A vállalkozás 1990. október 1-jén alakult, Huszár Gmk-ként kezdte meg működését. Később 1997. július 21-én váltott gazdasági formát, így lett Huszár Szerszámgyártó Betéti Társaság majd 2007. augusztus 9-én ismét cégátalakulás történt, jelenleg „Huszár” Szerszám- és Készülékgyártó Korlátozott felelősségű társaságként van bejegyezve. Tulajdonosa Huszár Attila. A cég a fémmegmunkálás, és a szerszámgyártás termékeinek széles skáláját képes előállítani. Fő profiljuk a fémforgácsolás, kivágó,- hajlító,- fröccsöntő szerszámok és készülékek valamint szériában gyártott termékek gyártása, továbbá szerkezetelemek összeállítása, forgácsolása, igény szerinti készülékek, célgépek gyártása. Gépparkjuk is ennek megfelelően van kialakítva. A magas darabszámú sorozatgyártások mellett az egyedi munkadarabok gyártására is berendezkedtek. Gépparkjuk hagyományos, illetve NC esztergagépekből, megmunkáló központokból áll, melyekkel alakos és alaktalan felületek, 2D illetve 3D-s megmunkálását is el tudják végezni. A cég egy 5000 m2-es ipari területen fekszik. Az épületek 1997, illetve 2002-es építésű csarnokokból és kiszolgáló helyiségekből állnak. A versenyképességük biztosítása érdekében bevezették és tanúsíttatták az MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert.

13

Csókakő Község Önkormányzata

Cím:. 8074, Csókakő, Petőfi S. u. 3. Polgármester: Fűrész György Tel.: 22/422-001, www.csokako.hu A falu neve eredetileg kizárólag a várra vonatkozott. A település neve valójában Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült. A vár vadászati jelentősége a törökök kiűzése után megszűnt, és a Csókakő elnevezés a lassan újra népesedett településre tevődött át. A legvalószínűbb azonban, hogy a vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét. Magyarország közel 3200 települése között az 1344 lakosú Csókakő a kisebbek közé tartozik, azonban gazdag történelmi múltját bizonyító középkori vára, környékének varázslatos természeti szépsége, az itt termő finom borok mindig sok látogatót vonzanak ide. Várukat a Csák nemzetség építette, majd tulajdonosa volt több királyunk, a Rozgonyi család, Báthoryak, Kanizsaiak, Nádasdyak a törökök, Hochburgok, Lambergek. Az itt élő emberek egy része több 100 év óta a mezőgazdaságból, bortermelésből él. A csókakőiek büszkén vállalják, hogy a száraz karakteres borok közül a térségben terem a legjobb minőségű. A folyamatosan épülő, szépülő Csókakő lakói mindig hagyományos vendégszeretettel várnak minden idelátogató vendéget.

14

Csókakői Várbarátok Társasága

Cím: 8074 Csókakő, Petőfi S. u. 32. Képviseli: Sörédi Pál Tevékenység: várvédelem, közösségi élet A Várbarátok Társaságát a csókakői várral kapcsolatosan kialakult áldatlan állapotok hívták életre. 1995. február 11-én alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága. Kezdetben mindössze 26 tagja volt, ez a létszám mára 100 főre duzzadt. Tagjainak sorában jogi személyek is megtalálhatóak. 1998-ban tagdíjakból, szponzori és önkormányzati támogatásból, társadalmi munkából történtek meg az első lépések a vár állagának megőrzése, a pusztulás megállítása érdekében. A vár megmentését célzó rekonstrukciós munkálatok, régészeti kutatások, a támogatások és pályázatok révén folyamatosan zajlanak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megerősíttette az életveszélyessé vált toronycsonkot, kijavíttatta a torony alatti mellvédfalat. 1999-ben a vár fennállásának 700. évfordulóját ünnepelték a település lakóival az ősi várban kulturális, tudományos és szórakoztató műsorokkal. E nevezetes évforduló alkalmából adta ki a Polgármesteri Hivatal, a Gazdasági Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának támogatásával a település kultúrtörténeti áttekintő könyvét "A 700 éves Csókakő" címmel. 2001 szeptemberében az 1601-es sárvízi, törökök elleni győztes csata emlékére nagyszabású várjátékot rendezett az Önkormányzat és a Várbarátok Társasága. A Társaságnak 1999-ben alakult meg a Lovagi Tagozata, amely évente új lovagokat avat.

15

Magyaralmás Község Önkormányzata Cím:. 8071, Magyaralmás, Fő u. 31. Polgármester: Vas Istvánné Tel.: 22/296-801, www.magyaralmas.hu

A falu nevét először 1193-ból származó okirat említi „Almas” néven. Valószínű, hogy az azonos nevű falvaktól történő megkülönböztetés miatt kapta később a „Magyar” előtagot (tekintettel a lakosság nemzeti hovatartozására). A Székesfehérvárt és Győrt összekötő 81-es főúttól jobbra, kis völgykatlanban bújik meg a település. Megközelíthetőségét a kb. 2-2 km-es bekötőutak biztosítják. A kis falu a Bakony és a Vértes között hosszan elnyúló Móri-árok keleti kapuja. Legmagasabb pontja a 231 méteres Tóhely-domb. Magyaralmás szinte minden magasabb pontjáról látható északra a Vértes, oldalán a Csókakői várral, nyugat felől a Bakony hegységben gyönyörködhetünk. A község területén lévő fenyves erdő, mint egy süveg díszíti a településből kiemelkedő dombot. A község lélekszáma 1528 fő. A dinamikusan fejlődő település szinte teljes mértékben közművesített. Egészségügyi szolgáltatásként háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgáltatás és fiók gyógyszertár is üzemel. Óvodával, iskolával rendelkezik a település. Több bolt és vendéglátóipari egység szolgálja ki a falu lakóit. A lakosság igényességét jelzik a tiszta és rendezett porták. A falu fejlődése érdekében már több civil szervezet is tevékenykedik. Hagyományosan minden év júliusában megrendezésre kerül a Magyaralmási Alkotótábort, mely nem csak alkotásra, hanem kulturális kikapcsolódásra is lehetőséget nyújt. Immáron hagyományt teremtve vesznek részt az Almás nevű települések évenkénti „Almások almása” vetélkedőjén. Egyik kiemelt rendezvényük az augusztus havi Mária-napi búcsú, valamint a szüreti mulatsággal összekötött felvonulás és falunap. A falu melletti dombokon, zártkerti szőlőkben aranyérmes borászok gazdálkodnak.

16

Pusztavám Község Önkormányzata

Cím:. 8066, Pusztavám, Kossuth u. 64-66. Polgármester: Merkatz László Tel.: 22/417-201, www.pusztavam.hu Pusztavám község, melyet 1909-ig Ondódnak neveztek, Fejér megye északkeleti peremvidékének egyik völgyében fekszik, melyet az Által-ér szel keresztül. Ez a völgy választja el a Vértes-hegységet a Bakonytól. Pusztavámot, illetve a település elődjét 1403-1410-től említik írásos emlékek. A török utáni idők elnéptelenedését követően lakói túlnyomórészt németek voltak, jelenleg a lakosság mintegy fele vallja német nemzetiségűnek magát. Az itt élők megélhetését a szőlő és az erdőművelés biztosította, mely művelési ágak ma is jelen vannak a településen. Pusztavám része a “Móri-borvidéknek”. A művelésre alkalmasnak talált széntelepek feltárásával elkezdődött az évtizedek óta tartó bányászkodás, az ehhez szorosan kapcsolódó iparosodás. Jelenleg a lakosság túlnyomó része az iparban dolgozik. Elmondhatják, összkomfortos településen élnek, hiszen gyakorlatilag minden ingatlanon elérhető a vezetékes ivóvíz, a földgáz, telefonlehetőség, villamos áram, kábel tv, kialakítás alatt van a szennyvízcsatorna rendszer. Büszkék a lakosság önszerveződésére, a szerteágazó civil rendszerre. Hagyományápoló és művészeti szervezetek jöttek létre, zene, tánc, ének területén, működik nyugdíjas klub, mozgássérült klub, a kikapcsolódni, sportolni vágyók a sportegyesületben és horgászegyesületben találhatják meg számításaikat, a lakók biztonságára polgárőrök vigyáznak. Nemzetközi partnerkapcsolataik Ausztrián és Németországon át Franciaországig terjednek jelenleg. Az önkormányzat törekvése, hogy mind élhetőbb életet, mind szebb településképet alakítsanak ki ezen a helyen. A vezetőség büszke a településre, az itt lakók szorgalmára, vendégszeretetére, a jó borokra, a szép erdőkre.

17

Söréd Község Önkormányzata Cím:. 8072, Söréd, Rákóczi u. 59. Polgármester: Végh Rudolf Tel.: 22/423-001, www.sored.hu

Söréd község Fejér megyében Székesfehérvár és Mór között a 81-es főútvonal mellett, a Vértes délnyugati lejtőjén fekszik. Jelenleg 520 fő a lakosságszám. Iskolája nincs, az általános iskolai tanulóknak a környező településekre kell utazniuk. Óvodájukat 1996-ban építették, 2 csoport üzemeltetésére van lehetőség. Jelenleg 30 gyermek jár az intézménybe. A Művelődési Házban működő könyvtár heti 1 alkalommal van nyitva. Orvos hetente kétszer rendel a településen. Az önkormányzat körjegyzőségben működik Csókakővel. Társadalmi megbízatású polgármester és 1,5 fő köztisztviselő szolgálja a lakosságot, a körjegyző heti egy napot tölt Söréden. A település erőssége a 81-es főútvonal közelsége, a jó autóbusz közlekedés. Székesfehérvár 18 km-re, Mór 8 km-re található, de nagyon jól megközelíthető tömegközlekedéssel Budapest is. A közeli városokban munkalehetőséget talál az aktív életkorú lakosság, alacsony a munkanélküliség. 2004-ben nyitották az Arany János utcát 32 telekkel, ez kb. 60 %-ban beépített. 2008-ban nyitották meg az Ady utcát 5 telekkel és a Jókai utcát 22 telekkel, melyek közművesítettek.

18

Bokod Község Önkormányzata

Cím:. 2855, Bokod, Hősök tere 6. Polgármester: Szöllősi Miklós Tel.: 34/490-051, www.bokod.hu Bokod község Magyarország Közép-dunántúli régiójában, az Oroszlányi Kistérségben fekvő település. A helység KomáromEsztergom megyében a Vértestől északnyugatra, az Által-ér völgyében helyezkedik el. A Dunántúli-középhegységnek és a Bakonynak összekötő tagja. Mintegy 2254-en lakják, teljes közigazgatási területe 2991,525 ha; melynek 36 %-a a Vértesi Natúrparkhoz tartozik. A településen történt ásatások során késő bronzkori (ie. XI-VIII - század) leletek kerültek elő (kardok, lándzsák, kések, sarlók, balták). Az első írásos említése 1146-ból származik. Érdekesség Bokod településről, hogy Magyarországon elsőként itt termesztettek burgonyát.

19

A községben található műemlékek: a későbarokk stílusban, 1701-ben épült evangélikus templom, mely valószínűleg Fellner Jakab tervei alapján épült, valamint az 1779-ben emelt római katolikus és az 1794-ben készült református templom. A közeli erdőkben találhatók a majd ezer éves vértesszentkereszti apátság romjai. A környék turistaútvonalai a természetjáróknak igazi kihívást jelentenek. Bokod a XX. században a környező te- lepülésekkel együtt kapcsolódott be a szénbányászatba, mely hosszú időn keresztül megélhetést biztosított az itt élő embereknek. A falu határában építették fel a Vértesi Hőerőművet ,amelyhez egy 130 hektáros hűtőtavat kellett létrehozni. Ez a Bokodi-hűtőtó vagy, ahogy a helyiek mondják az Erőműi-tó. Ezen folyik keresztül a Császár községtől délre eredő Által-ér, mely Dunaalmásnál torkollik a Dunába. A tó nemcsak az erőmű számára fontos, hanem a horgászat szerelmeseinek is kedvez. Jelentős horgászparadicsom bontakozott ki az elmúlt időben.

Szenó Ablakgyártó Kft. Cím: 2855 Bokod, Fő u. 12. Képviseli: Szente Mihály Tevékenység: ablakgyártás

A Szenó Ablakgyártó Kft. 1998 februárjában jött létre. A gazdasági társaság székhelye Bokodon található. Partnereik elégedettsége érdekében biztosítják a rugalmas és gyors ügymenetet, valamint törekednek az igények lehetőség szerinti maximális kielégítésére. Gyártási folyamataikban törekszenek a kifogástalan munkavégzésre, határidőre gyártásra és kiszállításra. A teljesítményt és minőséget igyekeznek folyamatosan szinten tartani. A mai műanyag nyílászárók nagyszilárdságúak (nem vetemednek), jó a színtartósságuk (nem sárgulnak). A fa nyílászárókkal ellentétben nem igényelnek festést és könnyen tisztíthatóak. Jó hőszigetelésükkel és tömítettségükkel jelentős fűtési költség takarítható meg. Jól ellenáll a szélsőséges időjárási viszonyoknak is. Fóliázott profilból a fához megtévesztésig hasonló műanyag nyílászárót lehet készíteni, melyben ötvöződik a műanyag összes előnye a fa szépségével. Három ablak- és ajtórendszer típus közül választhatják ki a megrendelni kívánt terméket (SZENÓ Comfort, SZENÓ Elit, SZENÓ Exclusive). A cég ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszerrel rendelkezik.

20

Dad Község Önkormányzata

Cím:. 2854, Dad, Fő u. 21. Polgármester: Szücs Attiláné Tel.: 34/470-025, www.dad.hu

Dad település Komárom-Esztergom megye déli részén, a Vértes lábánál fekszik, nagyon szép természeti környezetben. Először 1230-ban említik a nevét egy oklevélben. A XIX. század elején két esetben is nagyméretű természeti csapás, földrengés sújtotta a községet. Az első 1819-ben, a másik nem sokkal később, 1823-ban okozott hatalmas károkat. Az újabb természeti csapás az 1860-as tűzvész és kolerajárvány volt. A tűz a község jelentős részét elpusztította, a kolera 400 halottat követelt. 1896-ban a millenniumot Dad község is kellő tisztelettel ünnepelte meg. Emlékét a mai napig őrzi a falu felső végén álló gyönyörű hársfa, mely a jegyzőkönyv szerint az Árpád nevet kapta, és amely azóta a község dísze és büszkesége. A fát - mely köré parkot alakítottak ki - 2010-ben benevezték az „Év fája” versenyre, ahol megtisztelő helyezést ért el. Érdemes megemlíteni egy, a Guinnes rekordok könyvében is szereplő adatot, mely elmondja, hogy Magyarországon a legnagyobb eső 1953. június 9-én Dadon volt, amikor a falura 24 óra alatt 240 mm eső zúdult, nagy árvizet okozva az „Alszegen”. A településen több emlékmű, műemlék épület és tájház is található. 2003-ban állították Cs. Kiss Ernő népi fafaragóművész által készített és közadakozásból létrehozott beköszöntő táblát, melyet nem mindennapi köszöntése nagyon hamar híressé tett: „ÁLDÁS AZ ÉRKEZŐRE, BÉKESSÉG A TÁVOZÓRA.

Dad Községi Sportegyesület Cím: 2854 Dad, Fő u. 86. Képviseli: Kun Attila Tevékenység: sporttevékenység

A Dad Községi Sportegyesület alapítására 1996-ban került sor. Az egyesület jelenleg egy szakosztállyal, a labdarúgó-szakosztállyal működik, amely egy felnőtt és egy ifjúsági korcsoportú csapatot foglal magába. A felnőtt csapatban jelenleg 18, míg az ifjúságiak között 16 labdarúgó szerepel. A csapatok különösen az elmúlt években értek el figyelemreméltó eredményeket: a felnőttek 2006-ban harmadik helyezést értek el csoportjukban a Komárom-Esztergom me-

21

gyei labdarúgó bajnokság III. osztályában, míg az ifjúsági csapat ugyanitt 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben is bajnoki címet szerzett. Méltán lehetnek büszkék arra, hogy az általános iskolások számára kiírt edzéseket is egyre több fiatal látogatja, ami egyrészt megfelelő utánpótlásbázist jelent, másrészt továbbra is teljesíteni tudják az alapítók egyik legfontosabb célkitűzését, a fiatalok egészséges és sportszerű életmódra való nevelését, és ennek körülményeit biztosítani is tudják számukra.

Felnőttek a Gyermekekért Alapítvány

Cím: 2854 Dad, Fő u. 37. Képviseli: Hajósné Szabó Emőke Tevékenység: gyermekvédelem A Felnőttek a Gyermekekért Alapítványt 1993-ban alapította a dadi Általános Iskola igazgatója a szülők támogató segítségével. Az iskola megszűnése után az alapítói jogok gyakorlója a Pápai Református Kollégium Dadi Általános Iskola lett. Az alapítvány célja: a község önkormányzatával, civil szervezeteivel, szülőkkel együttműködve az iskolában folyó munka segítése, tehetséggondozás szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, levelezős versenyek, szaktáborok szervezésével, támogatásával. Ezen tevékenységekhez szükséges technikai eszközök beszerzésével az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tétele. Az alapítvány működése alatt létrehozott egy jól felszerelt tankonyhát, ahol a Főzőcske szakkör dolgozott. Szervezett területi cselgáncsversenyt. A néptánccsoport számára ruhákat varratott. Sokszor volt lehetőségük színházlátogatásra, kirándulásra, egyszer pedig ötnapos erdei iskolában ismerkedhettek a gyermekek a természet szépségeivel, a Vértes hegység növény- és állatvilágával.

Kunkli Ferenc Katalin Vegyeskereskedés

Cím: 2854 Dad, Kossuth u. 27-29. Képviseli: Kunkli Ferenc - Tevékenység: kereskedelem, szolgáltatás Kunkli Ferenc egyéni vállalkozó, Dadon él, itt található az üzlete, amely felesége és lánya nevét kapta így lett „Katalin vegyeskereskedés”. 2003 óta üzemelteti ezt a kereskedelmi egységet, melyet folyamatosan fejleszt munkatársaival, a piac, a gazdaság és a vásárlók igényeinek megfelelően. Az üzletben az alapvető élelmiszereken kívül forgalmaznak még mirelit árut, üdítő és szeszesitalokat, vegyi árut, dohánytermékeket, igyekeznek lehetőleg minden olyan árucikket tartani, mely nélkülözhetetlen a mindennapokban. Van zöldség-gyümölcs rész is az üzletben, itt folyamatosan friss zöldáru fogadja a vásárlókat. Lehetőség van hírlap, napilapvásárlásra, telefonok on-line feltöltésére. Az üzletben bankkártyával is fizethetnek. Ugyanitt egy lottózót is működtetnek. Mottója csupán csak ennyi: A VEVŐ AZ ELSŐ.

22

Kecskéd Község Önkormányzata

Cím:. 2852, Kecskéd, Vasút u. 105. Polgármester: Grúber Zoltán Tel.: 34/478-002, www.kecsked.hu Kecskéd a Vértes lejtőinek és a Bársonyos dombvidék találkozásánál fekvő község Komárom-Esztergom megyében, ahol közel kétezren találtak otthonra. Kecskédet lakták már a rómaiak is, de a török hódoltság idején elnéptelenedett. Később a környék többi településével együtt az Eszterházyak birtoka lett, akik württembergi németekkel telepítették be, több mint 260 esztendővel ezelőtt. A II. világháborút követő lakosságcsere során a felvidékről elűzött magyarok is érkeztek a faluba. A falu jól megközelíthető mind közúton, mind vasúton. 12 kilométerre fekszik Tatabányától, a megyeszékhelytől, 5 kilométerre Oroszlánytól és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától. Aki ellátogat a településre, egy jól működő települést lát, ahol minden adva van az emberek jólétéhez, boldogulásához. Fejlett az infrastruktúra, teljes az intézményrendszer, jók az utak, a közlekedés, a falu képe rendezett és elérhető távolságban vannak a városok. A pezsgő közösségi életben az Önkormányzat mellett fontos szerepet vállalnak a Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai, művészeti és hagyományőrző csoportok és civil szervezetek.

23

Kecskédi Néptánc Egyesület

Cím: 2852, Kecskéd, Fő u. 1. Képviseli: Eck Márton Tevékenység: német nemzetiségi hagyományok őrzése A Kecskédi Művészeti és Néptánc Együttes 1963ban alakult. Fennállásának ideje alatt hagyományaikat, szokásvilágukat, kulturális értékeiket gyűjtötte, ápolta, éltette és örökítette át generációkról generációkra. A Kecskédi Együttes jelenleg 4 generációt átfogó tánccsoportból áll: Gyermektánccsoportból, Ifjúsági Tánccsoportból, Felnőtt Tánccsoportból és Veterán Tánccsoportból. Az Együttes egyik fő társadalmi törekvése a belföldi és külföldi baráti, illetve partnerkapcsolatok kiépítése, közös fellépések, találkozók szervezése, hogy ezzel is gazdagodjék az Együttes német nemzetiségi, magyar és nemzetközi tánc- és zenei kultúrája. Az Együttes az elmúlt 45 év alatt részese volt a legszebb elismeréseknek. Repertoárjában főként helyi, valamint magyarországi német táncokat szerepeltet, de nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar tánc- és dalkincset is megismerje, és színpadra vigye. Megjelenít gyermektáncokat, mondókákat, népi játékokat, gyönyörű, eredeti alapokon nyugvó, tipikusan Kecskédre jellemző táncokat, illetve tánckoreográfiákat, melyek hangulatukkal, magukkal ragadják a közönséget. A táncok tipikus jegyei, hogy ötvözik a lírai és dinamikus mozzanatokat, ezzel is jelképezve, hogy őseik zenei örökségét a harmóniára való törekvés jellemezte. Remélik, az eltelt 46 év oly mértékben megalapozta a régi hagyományaik iránti tiszteletet és szeretetet, hogy a múlt gyönyörű kincsei hamisítatlanul fennmaradnak az utókor számára. Az együttes tagjai 2004-ben megalakították a Kecskédi Néptánc Egyesületet, a jobb működési feltételek elérése érdekében.

24

Kömlőd Község Önkormányzata

Cím:. 2853, Kömlőd, Szabadság u. 9. Polgármester: Kiss Ferenc Tel.: 34/470-512, www.komlod.hu Kömlőd a Vértes és a Gerecse hegységek nyugati előterében a Bársonyosi-dombvidéken elterülő kis község, melyet lankás dombok ölelnek körül. Az 1100 lakost számláló község Komárom-Esztergom megyében, Tatától, Tatabányától és Oroszlánytól körülbelül azonos távolságra helyezkedik el. A tatai és tatabányai M1-es autópálya csomópontok 15-20 perc alatt elérhetők. Valószínű, hogy a honfoglalás körüli időkben már lakott hely volt, erről tanúskodik a település határában lévő hun őrhalom. Földvár maradványainak tekintik a falu északi dombvonulatán lévő kisebb kiemelkedést, melynek elhelyezkedése, esetleg kapcsolódhat a település elnevezéséhez, „ Kémlő „ - azaz megfigyelő pont. Kömlőd első név szerinti említése az 1439-es évben történt. Az 1526-os mohácsi gyászesemények után a település is török uralom alá került, lakói elmenekültek, a falu elnéptelenedett, elpusztult, 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. A helyi szájhagyomány szerint a község melletti ingoványba süllyesztették az egykori kis templom harangját. A reformáció országos térhódítása kapcsán elsősorban az új vallás hitvallói, kálvinisták telepedtek le a faluban. A református gyülekezet kezdetben még nem formált önálló egyházközséget, ezt bizonyítja, hogy 1713-ban Kocson tartott egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyveiben még nem említtetett az önálló egyházak között. 1740-ben alakult meg az önálló anyaegyházközség, ez évtől van Kömlődnek helyben lakó lelkésze is. Az 1600-as évektől magyarok lakta, református falu, lakói nagyrészt zsellérek voltak. Gazdagon termő földjéről jelentős mennyiségű és kiváló minőségű gabonát, burgonyát, takarítottak be. Fejlett volt állattenyésztése is. Halastavát birkaúsztatásra használták. Híres volt gőzerőműves szeszgyára, hengermalma, téglaégetője.

25

Szákszend Község Önkormányzata Cím:. 2856, Szákszend, Száki u. 91. Polgármester: László Kálmán Tel.: 34/371-524, www.szakszend.hu

A jelenleg 1585 lakosú Szákszend Szák és Szend egyesülésével jött létre 1984-ben. A két község ös�szeépülésével, mintegy 5 km hosszú település alakult ki, mely Komárom-Esztergom megye egyik leghos�szabb községe. A település a Kisalföld és a Vértes találkozásánál fekszik, határában jó minőségű termőföldek találhatók, patakokkal tagoltan. Fő vízfolyásán a Szend-i éren szép fekvésű tavakat alakítottak ki, jelenleg halas- és horgásztóként üzemelnek. Szák legkorábbi okleveles említése Zaak alakban 1281ből való, míg Szend település Zend néven 1421-ből származó oklevélben található. A korábbi múltról avar kori temető és római kori leletek tanúskodnak. Településen átmenő országos közút forgalma kicsi, melynek következtében a település csendes, levegője fekvésének és a határában lévő nagy kiterjedésű erdőknek köszönhetően tiszta. A lakosok vendégszeretők, környezetükre igényesek. Település infrastruktúrával teljes körűen ellátott. A 90-es évek közepétől a meglévő villamos energia és az ivóvíz szolgáltatás mellett elkészült a gázvezeték, a telefonhálózat, a szennyvízcsatorna és a közösségi antennarendszer. Az ezredfordulón megépült faluház nyújt méltó helyet a különféle közösségi és családi rendezvényeknek, valamint az Internet-hozzáféréssel rendelkező iskolai és községi könyvtárnak. A 2005-ben átadott új orvosi rendelő biztosítja a korszerű beteg és védőnői ellátást. A gyermekek nevelését és oktatását 2 csoportos óvoda valamint 8 osztályos általános iskola biztosítja.

26

Községi Sportkör Szák

Cím: 2856 Szákszend, Ady E. u. 2. Képviseli: Nyári Gábor Tevékenység: sporttevékenység Szák községben 1950-es években szerveződött meg a helyi labdarúgó csapat. Azóta megszakítás nélkül, váltakozó eredményekkel szerepel a megye labdarúgó életében. Szák, és Szend egyesítése után speciális helyzetbe került a település, hiszen mindkét csapat megőrizte önállóságát. 2007-ben a megye harmadosztályú bajnokságból átléptek az újonnan szerveződött Bakonyalja kupa sorozatába, majd bronzérmet szereztek és kiérdemelték a legsportszerűbb csapat címet. A jó eredmények hatására, hétről-hétre egyre több szurkoló látogatja a mérkőzéseket. A csapatban jelenleg 20 igazolt játékos van, akik egy erős, motivált egységet alkotnak. A Petőfi utcában található pálya és öltöző karbantartása és felújítása apró lépésekben történik, amelyhez az önkormányzat anyagi támogatást is nyújt. A polgármester és a képviselő testület mindenben segíti a sportklub működését.

Hartmann Imre - Egyéni vállalkozó

Cím: 2856, Szákszend, Csillag u. 61. Tel.: 20/942-3842, Tevékenység: mezőgazdaság Hartmann Imre vejével mintegy 430 hektáron gazdálkodik a szákszendi határban. A terület több mint a felén kukoricát termesztenek, emellett a vetésforgóhoz napraforgót, búzát és repcét vetnek. A fiatal gazdálkodóként tavaly támogatást nyert Takács András az idén az AKG programhoz is szeretne kapcsolódni, így a termesztett növényfajok köre előreláthatóan a szójával is kiegészül. Az AKG támogatási kérelmet 100 hektáros területre adták be, és ennek legalább 10 százalékát pillangós növényekkel kell hasznosítani. Hartmann Imre szerint műszaki fejlesztés nélkül nincs előrelépés, mert az olcsó megoldások végül szinte mindig többe kerülnek. A beruházások ugyanis mindig az összes költség csökkentésére és a hatékonyság növelésére irányulnak. Közéleti ember is, megalakulásától a kamara Komárom-Esztergom megyei testületének tagja.

27

Pátka Község Önkormányzata

Cím:. 8092, Pátka, Vak Bottyán tér 4. Polgármester: Nagy Dániel - Tel.: 22/580-506, www.patka.hu Pátka a Velencei-hegység nyugati peremén, a Székesfehérvár és Lovasberény közötti főútról leágazó út mentén terül el, mint zsákfalu. A község a Császárvíz bal partján fekszik. Határában helyezkedik el a Velencei-tó vízkiegyenlítésében jelentős szerepet játszó Pátkai-víztározó, ami a Császár-víz közvetítésével összeköttetésben van a Zámolyi-víztározóval. A víztározók kialakítása révén a környezet üdülőterületté vált. A község délkeleti határában lévő Szűzvár mellett keltakori földvár sáncmaradványai találhatók, ami a terület bronzkori betelepültségét bizonyítja. Az 1800-as évek végén keltakori vagy korai római korból származó ezüst-leletek kerültek elő. A római korból a Császár-vízen duzzasztógát maradványai találhatók. Az Árpád-kori templom maradványa körül a 11. századi halomsírokat találtak. A község első írásos emléke 1192-ből származik, amikor Pacca néven említik. 1949-ben a község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. Az ércbányát 1952-ben nyitották meg, majd 1959-ben ércelőkészítő és dúsító üzemet is létrehoztak, ahol a szomszédos Pákozd térségében termelt tarkaércet is dúsították. A bánya 1967-ben kimerült, és bezárták, 1973-ban az előkészítőművet is leszerelték. Pátka nevezetességei közé tartozik a református templom barokk stílusú épülete, amit 1730 körül építettek. A római katolikus templom, 1818-ban épült későbarokk stílusban. Az Ivánka kúria 18. század második felében későbarokk stílusban épült ma iskolaépületként szolgál. A pátkai víztározót 1975-ben alakították ki a Császár-víz szabályozott visszaduzzasztásával a Velencei-tó vízellátásának szabályozására.

Pátkai Református Egyházközség

Cím: 8092 Pátka, Kossuth u. 58. Képviseli: Országh István Tevékenység: református hitélet Pátka község a török hódoltság után, az 1630-as években települt újra, főképp protestánsokkal. 1635-re már imaházzal büszkélkedhetett a református közösség, és ebben az időben itt szolgált prédikátor neve már ismert: Atsádi Jánosnak hívták. A korabeli viszonyoknak megfelelően nagy volt a ingadozás a gyülekezet élén, de a 18. századtól már folyamatos a lelkészek és tanítók sora. Az imaház azonban 100 év alatt tönkrement, 1735-ben szükségessé vált egy új építése. Az ellenreformáció miatt időtálló anyagból lévő épület építéséhez csak nagy nehézségek árán lehetett engedélyt kapni. Végül a régi tető alá sikerült a sárfal helyére kőfalat húzni, és ebbe ablakokat is vágni. Ez a négy fal lett a mai templom kiindulópontja is. A század végére kitoldották hosszában, az 1800-as évek közepén pedig kereszthajót és tornyot építettek hozzá.

Pátkai Sportkör

Cím: 8092, Pátka, Kossuth u. 151. Képviseli: Buda József Tevékenység: sporttevékenység A Pátkai Sportkör egyesületet 1952-ban jegyezte be a Fejér Megyei Bíróság. A civil összefogás célja, hogy a településen népszerűsítse a labdarúgást és a fiatalok számára szórakoztató és tartalmas időtöl-

28

tést biztosítson. II. osztályú labdarúgó csapatukkal igyekeznek évről-évre jobb eredményeket elérni. Szerencsések, mivel saját pályával is büszkélkedhetnek. A labdarúgó pálya, valamint a sportlétesítmények működési költségeinek finanszírozásában nagy segítséget kapnak a helyi önkormányzattól. A cégek támogatása mellett igyekeznek begyűjteni a helyi lakosok, illetve a támogató magánszemélyek 1%-os felajánlásaikat is. Hosszú távú terveiket az önkormányzattal egyeztetve alakítják ki. A tervek között szerepel Pátka község sportöltözőjének bővítése, ifjúsági klub és szálláshely létrehozása a tetőtér beépítésével, melyre pályázati támogatást szeretnének elnyerni.

Pátkai Zenei és Kulturális Egyesület

Cím: 8092, Pátka, Fehérvári út 6. Képviseli: Nagy Dániel Tevékenység: ének Pátkán 10 éve alakult meg az a Vegyeskar, amelynek tagjai mára már egyesületként, önálló rendezvényeket szervezve éltetik a kultúrát, a zene nyelvén szólva a közönséghez. A pátkai Bel Canto Kórus 1999-ben alakult egy lelkes helyi képviselő szervezésével. A „Bel Canto”, vagyis „Szép ének” elnevezés egyaránt utal a repertoárba kiválasztott darabok szépségére, ill. a szép előadásmódra való törekvésre is. A megalakulás után a rendszeres próbákat követően egyre több környékbeli rendezvényen lépett fel a vegyeskar. A Kórus minden év karácsonyán megtartotta önálló Karácsonyi hangversenyét a helyi katolikus templomban, húsvétkor pedig a református isten tisztelet vendégeként emelte az ünnep fényét. 2006-ban a Bel Canto Kórus egyesületté szerveződött és ebben a formában tevékenykedik kb. 20 fős állandó tagsággal. Az egyesület rövid történetének egyik kiemelkedő önálló rendezvénye a Rózsa Fesztivál. A kultúrát előtérbe helyező rendezvény elsődleges célja a pátkai lakosok megbecsülése, az utánunk jövő generációk fontosságának kiemelése. Az egyesület célja a kultúra felélesztése és minél szélesebb körbe történő eljuttatása. A szervezet támogatja a helyi és környékbeli civil szervezetek működését, és lehetőséget ad arra, hogy a rendezvényen bemutatkozzanak erősítve ez által a kultúra közösségformáló és nemzetépítő erejét.

Corn Agro Mezőgazdasági Kft.

Cím: 8092 Pátka, Vargahegy 0182/3. hrsz. Képviseli: Rednágel Jenő - Tevékenység: mezőgazdaság A Corn Agro Mezőgazdasági Kft. 2006 novemberében jött létre. Székhelye Pátkán, fióktelepe pedig Gárdonyban található. A terület- és vidékfejlesztés, valamint az európai Unióból származó támogatások terén is rendelkeznek szakmai tapasztalatokkal. Sukorón a lótenyésztéshez, illetve a lovasturizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket, Gárdonyban gabonatároló építést, Pátkán pedig raktárépítést és gépberuházásokat hajtottak végre. A cég képviselője, Rednágel Jenő is jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik, hiszen 1988-90 között az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt a Világbank által koordinált és finanszírozott mezőgazdasági gabonatermelés, gépesítés és meliorációs beruházások ágazati irányításában, koordinálásában játszott szerepet. Korábban pedig a vidékfejlesztés és a mezőgazdasági fejlesztések makró szintű koordinálása és irányítása, valamint hazai és EU-Sapard támogatások előkészítése volt a feladata.

29

Sárkeresztes Község Önkormányzata

Cím:. 8051, Sárkeresztes, Kossuth u. 44. Polgármester: Krähling János Tel.: 22/596-007, www.sarkeresztes.hu Sárkeresztes Székesfehérvártól északra mintegy 5,2 km-re helyezkedik el. A szomszédos Moha községtől a Gaja-patak választja el. Nevét a fehérvári johannitákról (keresztes lovagok) kapta, akinek itt ajándékozott földet Eufrozina királyné. A település nevének eredete: a múlt századig Sármelléki járás volt, ebből ered a Sár- előtag, az utótag a török időkből származik, amikor a Keresztes-majorja nevet viselte. A település 2327 hektáron fekszik, lakosainak száma 1570 fő. A környék mikroklímájára, uralkodó szélirányára, rányomja bélyegét a Vértes és a Bakony között húzódó Móri árok. Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe tél, sok légmozgás jellemzi. Mindazonáltal, a hegyek, dombok délidélnyugati oldalain a kedvező mező- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakíthat ki. A település és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén és környékén talált több különböző korokból származó leletanyag is bizonyít: Pék-malom dombon talált új kőkorból származó leletanyag, Határi-malomnál talált kelta kerámiák. A község nevezetességei közé tartozik a Református templom, ami 1715-ben épült. Tornyát 1790-ben építették hozzá, azonban az 1810. évi földrengés lerombolta, de hamarosan újjáépítették. A paplak 1862-ben épült. Csomasz Tóth Kálmán (1902-1988) emlékműve a református templomkertben található. Csomasz Tóth zenetörténész, himnológus, több református énekeskönyv szerzője, korábban egyebek mellett detroiti segédlelkész, itt volt lelkész 1932-1938 között. A falu híres szülötte a vadászregényeiről ismert Bársony István (1855 – 1928).

Sárkeresztesért Egyesület

Cím: 8051, Sárkeresztes, Kossuth u. 44. Képviseli: Horváth Emil Tevékenység: érdekvédelem, településfejlesztés A 2005-ben alakult Sárkeresztesért Egyesület önkormányzati elven működő szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az egyesület célja Sárkeresztes község polgárai körében

30

a lokálpatriotizmus erősítése, a települési lakókörnyezet kialakítása, fejlesztése, a közösségi élettér minőségi javítása, a település természeti, kulturális adottságainak, hagyományainak ápolása, melynek során minden egyesületi tag és települési lakos személyes lehetősége szerint közreműködik. Ennek szellemében alapvető feladatnak tekintik településük intézményeivel, az önkormányzattal, a mezőgazdasági üzemmel, az oktatási és kulturális intézményekkel, az egyházakkal, s más civil szervezetekkel a kapcsolatfelvételt, partneri kapcsolat kialakítását. Az elmúlt időszak jelentősebb kulturális, fejlesztési programjai: a „Keresztesi Esték“. Részt vesznek a helyi újság, az „SK” szerkesztésében. A helyi általános iskola versenyeinek támogatása könyvjutalmakkal, iskolai könyvtár támogatása magánszemélytől egyesületen keresztül, ajándékkönyv a községi könyvtárnak.

ALREVO Kereskedelmi és Ipari Kft. Vántus Ipari és Kereskedelmi Kft.

Cím: 8051, Sárkeresztes, Kossuth u. 65. Képviseli: Vántus Ottó Tevékenység: faipar Az ALREVO Kereskedelmi és Ipari Kft 1998-ban alakult. A Vántus Kft-vel szorosan együttműködve, családi vállalkozásként alakították ki jelenlegi tevékenységi körüket. A cég fő tevékenysége asztalosipari fűrészáruk, egyéb fatermékek forgalmazása, valamint építőipari fűrészáru kis- és nagykereskedelme. A cég 2001-ben Fejér megyében, Székesfehérvár mellet Sárkeresztesen nyitotta meg telephelyét. Az árukészlet nagy része asztalosipari alapanyagokból, termékekből áll. Műszárított asztalosipari fűrészáru készletük átlagosan 300-500 m3 között van, melynek szárítását 2003ban telepített 2 db (50 m3 és 70 m3) számítógép vezérlésű konvekciós szárítókamránkban végzik. A műszárított fűrészáru és egyéb asztalosipari termékek tárolása zárt raktárban történik. A minőségi áruk beszerzésével, annak szakszerű szárításával és tárolásával biztosítani tudják a kiváló minőségű alapanyagot az asztalosipar, valamint az építőipar részére egyaránt. Az elmúlt években ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal bővítették kínálatukat. Vántus Ipari és Kereskedelmi Kft. Cím: 8051, Sárkeresztes, Kossuth u. 65. Képviseli: Vántus Brigitta Tevékenység: faipar

31

Zámoly Község Önkormányzata

Cím:. 8081, Zámoly, Kossuth u. 43. Polgármester: Bánszki István Tel.: 22/251-000, www.zamoly.hu Zámoly a Vértes-hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település. Tagolt, változatos domborzata, közelsége a megyeszékhelyhez, Székesfehérvárhoz és a Velenceitóhoz, fekvése a helyvidéki és a síkság találkozásánál kedvező lehetőségeket kínált az itt megtelepülőknek évszázadokon át. Területén a XX. század utolsó évtizedéig a régészek két tucat lelőhelyet tártak fel az őskortól a törökkor végéig. A falu történetében a XVIII. század a gyarapodás évtizedeit jelentette. A tősgyökeres, református hitet követő magyarok mellett megjelentek a német anyanyelvű és római katolikus hitet valló családok, majd zsidó kereskedők, haszonbérlők is megtelepedtek. Megszilárdult a helyi közigazgatás, a reformátusok és katolikusok népiskolát tartottak fenn, mindkét felekezet megépítette templomát is. A működő vállalkozások száma közelít a százhoz. lakóinak száma 2160 fő, akik ismét látják az esélyt arra, hogy sikeresen gyarapítsák történelmük sokszori újrakezdéseinek sorozatát.

„Háló” Zámoly Fejlődéséért Egyesület

Cím: 8081, Zámoly, Rákóczi F. u. 7. Képviseli: Menyhárt István Tevékenység: teleház és kisközösségi rádió működtetése, közösségi szálláshely, felnőttképzés, pályázatfigyelés, közhasznú feladatok, szolgáltatások A Zámoly Fejlődéséért Egyesület 12 fő kezdeményezésére, elsősorban a település 950 éves történéseinek kutatása, a hagyományok ápolása, környezet megóvása, közművelődési és szabadidős programok szervezése céljából, 1995-ben alakult meg. Az Egyesület a "Háló" előnevet 2002-ben kapta, amikor kiemelkedően közhasznú egyesületként nyilvántartásba vették. Különösen az utóbbi tíz év tekinthető dinamikus fejlődésnek, melyet elsősorban a Teleház létesítése és működése, majd a Vértes kisközösségi rádió műsorszolgáltatásának elindítása

32

generált. A település fejlődése szempontjából az informatikai és kommunikációs fejlesztések, az internetes technológia megjelenése, az adatátvitel javulása, az önkormányzat digitalizációs aktivitásának kezdeményezése, helyi, kistérségi kooperációra motiváló hálózatépítési tervek, közösségi rádiózás kezdeményezése, biztató jövőt sejtetnek.

Zámolyi Gyermekbarát Egyesület

Cím: 8081 Zámoly, Kossuth u. 100. Képviseli: Németh Józsefné Tevékenység: gyermekvédelem A Zámolyi Gyermekbarát Egyesület kistérségi hatókörű szervezet, tagjai Zámoly, Csákberény, Székesfehérvár és Polgárdi településeken élnek. A Zámolyi Gyermekbarát Egyesület alapvető célja, hogy a zámolyi gyermekek és fiatalok egészséges testi, lelki és szellemi fejlődését elősegítse, a hátrányos helyzetű gyermekek indulási nehézségeit csökkentse, előkészítse őket a kiegyensúlyozott gondolkodású, családszerető felnőtté válásra, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, neveljen a természet és a környezet védelmére. Kutatják és ápolják a helyi szokásokat és kulturális hagyományokat. Aktívan részt vesznek Zámoly és környéke közösségi, közéleti rendezvényeiben, azok előkészítésében és lebonyolításában, vagy önálló szervezésében. Fontosnak tartják, hogy valamennyi szolgáltatásuk és fejlesztésünk a szűkebbtágabb környezetük számára is hozzáférhető legyen. Együttműködnek a helyi Vöröskereszttel, a Nyugdíjas Klubbal, az iskolai és óvodai szülői munkaközösséggel, a Polgárőrséggel, a diákönkormányzattal és a helyi iskola alapítványával is.

Zámolyi Lövészklub

Cím: 8081 Zámoly, Kossuth u. 43/a. Képviseli: Dr. Gartai Imre - Tevékenység: sportlövészet Zámolyon a lövészsportnak évtizedes hagyományai vannak. A község lakosságának idősebb tagjai is büszkén emlegetik, hogy valamikor milyen eredményeket értek el a lövészetben. A Zámolyi Lövészklub 1993-ban alakult újjá. Magánerőből, vállalkozók és az önkormányzat támogatásával, sok kétkezi munkával építették fel azt a kilenc lőállá-

33

sos lőteret, amit ma sportolóik használhatnak. A 72 m2-es lőtérépületet, amely Fejér megye legmodernebb szabadidőtere, 2001-ben avatták fel. A lőtér bővítésére 2007-ben került sor, amikor is egy nyolc lőállásos, 25 m2-es pisztoly lőtérrel gazdagodtak. Sportolóik a megyei versenyeken az élvonalhoz tartoznak, országos eredményeikkel sem vallanak szégyent. Fegyveroktatás tartásával csoportokat készítenek fel rendőrhatósági fegyvervizsgára is. A Zámolyi Napok (aug. 10. utáni szombat) hagyományosan nyílt nap, amikor minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak.

Zámolyi Polgárőr Egyesület

Cím: 8081 Zámoly, Kossuth u. 68. Képviseli: Antalné Szentzi Barbara Tevékenység: polgárőrség 2001-ben alakult az egyesület, melynek célja a közbiztonság megőrzése, a településen lakók biztonságérzésének javítása. Jelenleg 32 fő a taglétszám. Az alapítás óta eltelt évek munkájának köszönhetően az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk. Kapocsként működnek a lakosság és a bűnüldöző szervek között. Jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi civil szervezetekkel. A település nagyobb rendezvényeinek biztonságos lebonyolításában is tevékenyen részt vesznek. A faluban önálló, és a rendőrséggel együttműködve járőrszolgálatokat szerveznek, mellyel a bűncselekményeket próbálják megakadályozni.

Pedro Söröző és Sörfőző Bt. Cím: 8081 Zámoly, Kossuth u. 28. Tel.: 22/452-702, e-mail: [email protected] Képviseli: Szalai Péter Tevékenység: sörfőzde Az 1990-es évek elején, egy Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállításon került számukra felfedezésre a házi sörfőzés kisüzemi lehetősége. Ekkor még nem terjedt el az ilyen fajta sörfőzés. Igyekeztek minden feltételt átgondolni és megteremteni. Törekvésük sikerrel járt, így 1993. április 1-én elindíthatták Zámolyon a sörfőzést.

34

Néhány adat a sörfőzőről: dolgozók létszáma: 4 fő, napi sörfőző kapacitás: 650 liter. Forgalmazás: 1 literes üveges kiszerelésben és 50 literes hordóban. Először OSTERBRAU típusú sört készítettek, mert a sörfőző berendezéseket gyártó cég ezt a licencet adta a sörgyártási technológiához. Az évek során a helyi igényeknek megfelelően kidolgoztak egy saját technológiát, attól kezdve a sörük neve "Zámolyi világos sör". A sörfőzéshez kizárólag Magyarországon előállított malátát használnak, Németországból, Dániából származó komlóval ízesítenek, az élesztőt - amely az erjedéshez szükséges - Ausztriából kapják, a felhasznált víz pedig zámolyi. Ezen alapanyagokból készült sör szűrt formában, tartósítószer hozzáadása nélkül, 4,5 - 5 V/V alkohol tartalommal kerül forgalomba.

Takács József

Cím: 8081, Zámoly, Harmat u. 4. [email protected] Egyéni vállalkozó - Tevékenység: borászat Zámoly mindig is híres volt szőlő és borkultúrájáról. Takács József borosgazda fiatal a gazdák között, de az elmúlt 10 évben nem csak boraival, hanem szervező munkájával is kivívta az elismerést. A Móri Borvidék aktív tagja. A Móri Ezerjó Borút képviselője, a nyitott pincék között is szerepel. Az alábbi szőlő, illetve borfajtákat termeli és forgalmazza: Zweigelt, Zenit, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Tramini. Céljai között szerepel a Móri Borvidék megvédése, hagyományainak ápolása, borturizmus fejlesztése, a móri borok piacra jutásának segítése. A Takács pince Zámolyon, a Szőlőhegyen található (1470/2 hrsz.) Üzemi kollektíváknak, baráti társaságoknak, családoknak piknik lebonyolítását, borkóstoló szervezését és pince bérbeadását is vállalják.

Zámolyi Mezőgazdasági Zrt.

Cím: 8081 Zámoly, Belmajor 691/14 hrsz. Képviseli: Nyakas Ferenc - Tevékenység: mezőgazdaság A Zámolyi Mezőgazdasági Zrt. Zámoly község legnagyobb foglalkoztatója. Negyvenöten dolgoznak itt, 1800 hektáron gazdálkodnak. Elsősorban gabonafélék, őszi búza, árpa és napraforgó termesztéssel foglalkoznak, ezenkívül pedig sertéstelepet üzemeltetnek. Az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, fejlesztések terén is értek már el eredményeket, az AVOP program keretében „Sertéstelep malac utónevelő épületeinek technológiai színvonalának fejlesztése az EU előírásainak megfelelően” elnevezésű fejlesztésre nyertek támogatást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. 2008 decemberében pedig az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése jogcímen kaptak támogatási határozatot.

35

Baj Község Önkormányzata

Cím:. 2836, Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597 Polgármester: Schunder Tibor www.baj.hu Baj község a Tatai-medence keleti peremén, a Gerecse-hegység nyugati lábánál Tata mellett fekszik. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőheggyel megáldott hely. A település lakóinak száma 2796 fő, zömében német nemzetiségű. A község lakosságszáma évek óta növekvő tendenciát mutat. Az önkormányzat fenntartásában két közoktatási intézmény működik: a Szent István Általános Iskola és az önkormányzat Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje. Mindkét intézmény új épületben, kiváló technikai felszereltség mellett, magas szakmai színvonalon biztosít ellátást a községben élő gyermekek számára. Az elmúlt évben nemcsak az intézményhálózat épületei újultak meg, hanem az úthálózatokat is jelentős mértékben sikerült a pályázati lehetőségek kihasználásával fejleszteni. Folyamatban van az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása. Több egyesület is működik a községben, ilyen a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, az Esterházy Szőlő – és Bortermelő Egyesület és a Községi Sportegyesület. A község turisztikai látnivalókat is bőven kínál. A központban áll a Római Katolikus Templom. A Közösségi Házban berendeztek egy nemzetiségi emlékszobát, amelyben a német nemzetiségi használati eszközöket, berendezéseket mutatják be. Az udvaron kiállított 1834-ben készült fa szőlőprés és az emlékszoba egymáshoz szorosan kapcsolódva idézi fel a múltat. A Szőlőhegy nemcsak a borkedvelők számára kuriózum, de kiváló kirándulóhely is. 2009. évben szentelték fel a „Keresztutat”, mely a 14 stáción keresztül vezeti el a zarándokokat az Árpád kori romtemplom melletti Kálváriadombra. A 2007-ben felújított Esterházy kútház épülete közvetlenül az országos sárga turista útvonal mellett helyezkedik el.

36

Esterházy Szőlő- és Bortermelő Közösségi Egyesület

Cím: 2836, Baj, Táncsics u. 10. Képviseli: Stegmayer Ferencné Tevékenység: borászat hagyományainak őrzése Az Esterházy Szőlő- és Bortermelő Közösségi Egyesület 2004. február 18-án 15 alapító taggal alakult meg. Taglétszámuk 2009-ben 51 fő volt. Az egyesület megalakulásakor az alábbi célokat tűzte ki: Baj község csodálatos tájvidéke az utókor számára való fenntartásában munkálkodás, a természeti környezet védelme, a helyi szőlő és bortermelő kultúra ápolása, borverseny meghonosítása. Az egyesület zászlajára a következő szlogen került fel. Amikor még a közlekedési szabályok szerint a balra tarts volt az előírás, így szólt a mondás: „Bajt kerülni balra tarts, Bút felejteni Bajra hajts.” Az egyesület évente több alkalommal szakmai előadásokat szervez, melyekre neves szakembereket hívnak. A megalakulás óta minden évben megrendezésre kerül a borverseny, ahol a legszembetűnőbb a boros gazdák szakmai fejlődése a borászat terén. 2008-ban az Ászár Neszmélyi Hegyközségi területi borversenyét is az egyesület bonyolította le. Az egyesület minden évben szakmai kirándulást szervez az ország valamelyik híres borvidékére, ahol az újabb technológiákkal ismerkedhetnek meg. A következő rendezvények lebonyolításában aktívan részt vesznek: szüreti felvonulás, falunap, Orbán-napi megemlékezés a Szőlőhegyen lévő Orbán szobornál, valamint a Márton-napi újbor ünnepség.

Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület

Cím: 2836 Baj, Petőfi S. u. 69. Képviseli: dr. Marton Lászlóné - Tevékenység: német nemzetiségi hagyományok őrzése A Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület keretében működő Baji Német Nemzetiségi Énekkar 1995-ben alakult. Egyik legfontosabb célja a helyi német népdalok összegyűjtése, szövegük leírása, dallamuk lekottázása. Fellépéseiken többnyire ezeket az énekeket éneklik. Szinte minden helyi rendezvényen szerepelnek. Szívesen vesznek részt dalos találkozókon, megyei, illetve országos szintű fesztiválokon. A legidősebb tag 74, a legfiatalabb pedig 14 éves. Az énekkar vezetője Bokodiné Kovács Katalin, akit harmonikán Kovács Gábor kísér. 1997ben alakult meg hivatalosan is az egyesület, ettől az időponttól az énekkar az egyesület keretein belül működik. A fellépéseken viselt ruhákkal is a helyi hagyományokat ápolják. Az egyesület tagjai sokat dolgoztak annak érdekében, hogy a falu Közösségi Házában elkészüljön egy nemzetiségi szoba. 2008-ban elkészült az énekkar első CD-je, melyen főleg régi baji énekeket hallhatunk.

37

Dunaalmás Község Önkormányzata

Cím:. 2545, Dunaalmás, Almási u. 32. Polgármester: Czeglédi Zoltán Tel.: 34/450-012, www.dunaalmas.hu Dunaalmás, erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1500 lelket számláló gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén. Dunaalmás a Gerecse-hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, az Által-ér mellett terül el. A Gerecse hegység, mely mészkőből áll, csaknem a Dunáig húzódik. Dunára néző lejtőit szőlők és gyümölcsösök borítják. A terület délkeleti része hegyes, a nyugati sík. Ez a síkság a Kisalföld legkeletibb része. A területen bőven található 2024 fokos kénhidrogénes víz. A hegyről a vidék szép látképe tárul a néző elé. Éghajlata kellemes, enyhe és páradús. A község területén feltörő langyos vizű, kéntartalmú források hasznosítására már a római korban odafigyeltek. A meleg vizű forrás köré medencét, fürdőházat építettek a rómaiak. A honfoglaló magyaroknak egy igen érdekes temetőjét találták meg Dunaalmáson. A Tatai úti homokbányában a homok kitermelése során sírokat találtak. Ennek alapján 1959-ben a Kuny Domokos Múzeum munkatársai leletmentő feltárást végeztek. A területen honfoglalás kori leletek kerültek elő, a helyszínen X. századi temetőre bukkantak. Híres volt Dunaalmás már a XVIII. században is jó boráról, kőbányájáról és fürdőhelyéről. Jó borát szívesen vásárolták, és így a szőlői szép hasznot hoztak. Dunaalmás irodalmi emléke, hogy Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költő szerelme, Lilla itt élt, s itt is nyugszik. Sírja az irodalomkedvelők látogatott zarándokhelye, s a Lilla egykori lakóháza helyén épült lakószoba is várja őket. Az almási mészkőfejtők a Gerecse egy részét alkotják. Kőfejtői régtől fogva üzemben vannak. A bányákat még a rómaiak kezdték el mélyíteni a hegy belseje felé.

38

Révalmási Tutajos Vízisport Egylet

Cím: 2545 Dunaalmás, Almási út 175. - Képviseli: Ercsey Áron Tevékenység: vízi és szárazföldi sportok minden mennyiségben A Dunaalmási Tutajos Vízisport Egylet 1996-ban alakult, tevékenységét elsősorban Dunaalmás és Neszmély községekben végzi. 2005 októberében rendezték meg az V. Tutajos kupa elnevezésű nagyszabású programot, valamint utánpótlás tábort szerveztek augusztusban Neszmélyen. Ezen kívül évadnyitó túrát, családi napot, Által-ér túrát (Mikovényi Emléktúra), és különféle teljesítménytúrákat is szerveznek. 2006-ban nyújtottak be pályázatot “Nyitott csónakház” címmel, melynek keretében 2006. június 17-e és szeptember 24-e között 15 hétvégén nyitva tartott a csónakház. Az egyesületnél lehetőség van túrakenu kölcsönzésére, melynek bevételét a csónakházi beruházásokra fordítják. Az egylet két szakosztályt működtet, a verseny kajak-kenu szakosztály utánpótlás neveléssel foglalkozik. A túraszakosztály folyamatosan túrákat szervez, illetve vízi közlekedési alapismereteket oktat. Céljuk, hogy ezen szakosztály egyre több, átfogóbb túrát szervezzen és egyre több embert oktathasson vízi közlekedésre, de szeretnének kerékpáros túrákat is lebonyolítani. A közeljövőben tevékenységi körüket kiterjesztik Dunaalmás és Neszmély után a szlovákiai Path községre és Dunaszentmiklósra. Dunaalmás és Neszmély civil partner szervezeteit folyamatosan értesítik programjaikról.

39

Dunaszentmiklós Község Önkormányzata Cím:. 2897, Dunaszentmiklós, Petőfi s. u. 52. Polgármester: Pogrányi Pál Tel.: 34/491-819, e-mail: [email protected]

A Gerecse északnyugati részénél fekszik a hegyek közt megbújó, mindös�sze 404 lelket számláló kis község, Dunaszentmiklós, Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb népességű települése Neszmély, Tardos és Szomód szomszédságában. Az itt található és egymástól szakadékokkal elválasztott magaslatokat tájvédelmi körzetté nyilvánították, ám ezek közül is szigorúan védett rész a Dunaszentmiklós közigazgatási területén található Nagysomlyó és a Lábas-hegy. A falu Szent Miklós tiszteletére emelt templomáról kapta nevét, melyhez 1913-ban illesztették a Duna előtagot. A Bécs felé vonuló török had, hasonlóan a többi faluhoz, a községet is elpusztította. Több mint kétszáz évig kihalt volt a vidék, míg 1733-ban gróf Eszterházy József katolikus német telepeseket költöztetett a birtokába került faluba. Az ös�szetartó sváb közösség mind a mai napig ragaszkodik a tradíciókhoz. A helyiek napjainkban is elevenen őrzik nyelvi és zenei kultúrájukat. Több hagyományőrző csoport is működik a településen. A főként földművelésből és erdőgazdálkodásból élő falubeliek száma azonban csak lassan növekedett. Az utóbbi időben egyre komfortosabbá váló minitelepülésen azonban komoly gondokat okoz az elvándorlás, és természetesen itt is jellemző, hogy a község lakosságán belül egyre nő az idősek aránya, míg a gyerekek össznépességhez viszonyított hányada drasztikusan csökken. Ennek következményeként sajnos sem óvoda, sem iskola nincs a faluban. A település számára - mivel helyben viszonylag kevés vállalkozás működik - nagy segítséget nyújthat a közelmúltban létrehozott gyönyörű holland üdülőfalu, amely jótékonyan hathat a gazdaságra.

40

Dunaszentmiklósi Sportegyesület Cím: 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi S. u. 52. Képviseli: Martina József Tevékenység: sporttevékenység

A Dunaszentmiklósi Sportegyesületet 1958-ban alapították, mely lelkes helybéli emberekből állt. Az évek folyamán a Járás, majd Megye alsóbb osztályaiban szereplő focicsapat szép eredményeket ért el. 1992-ben a Megye III. osztályában 2. helyet, ezüstérmet szereztek. Az évek folyamán - sajnos a település kis lélekszáma miatt - a focisták már nem csak helybéliekből álltak, hanem a környező településekről is igazoltak játékosokat a csapatba. Az önkormányzat a sportegyesületet anyagiakkal is támogatja, valamint 2004-ben pályázati forrásból az öltöző bővítésére is sor került. 2008-ban a Megye III. osztályban első helyet szereztek, így jogosultak lettek a Megye II. osztályban való szereplésre, melyet szívesen vállaltak. 2009-ben Megye II. osztályban a harmadik helyet sikerül elérni, mely feljutóként szép eredmény. Tervek a jó szereplés, valamint a környezet, pálya szebbé tétele és az öltöző befejezése.

Bihacker Zsoltné (Bihacker ABC) Cím: 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi S. u. 42. Képviseli: Bihacker Zsoltné Tevékenység: élelmiszer üzlet

A bolt 1999.02.15-én nyitott a régi iskola helyén, melyet az önkormányzattól béreltek. A tulajdonos Bihacker Zsoltné. 2002. július 10-én költözött az új helyre, mely már egy saját tulajdonú épületben van. A forgalom a nyitás óta sajnos gyengült, de reményeik szerint az elkészült holland üdülőfalu megnöveli ismét a forgalmat. Ennek érdekében egy jól felszerelt üzletre van szükség, mely a pályázati lehetőségekből és saját forrásból teremthető elő. A hűtőgép és a szeletelő gép cseréje nagyon fontos lenne, mert elavultak már. Az üzletben található hűtő- és szeletelőgép cseréje is indokolt lenne. Az új eszközök beszerzését saját erőből és pályázati forrásokból tervezik.

41

Kocs Község Önkormányzata

Cím:. 2898, Kocs, Komáromi u. 5. Polgármester: Bódis Jánosné Tel.: 34/471-243, e-mail: www.kocs.hu A község először 1217-ben szerepel Koch formában. Lakott volt e hely a bronzkorban, római korban, s megtelepültek itt az avarok is. Az Árpád-kor emlékét egy templom maradványa és temetője őrzi. Károly Róbert 1332-ben vámjogot adott a településnek. Kocs község figyelemre méltó látnivalója az 1749-ben, vélhetően Fellner Jakab által emelt templom, és a barokk római katolikus plébániaház. Értékes épülete továbbá az 1820-ban klasszicista stílusban épített volt kúria. A református templom 1869-ben készült el. A falusi élet tárgyait az 1799-ben épült Tájház mutatja be. Európai hírű nevezetessége a kocsi, amelyet a helyi kézművesek gyártottak először, akik a közlekedési eszközök fejlesztésében a világon élen jártak. E mesterek terjesztették el egész Európában a kocsikészítés tudományát. A kocsi korhű másolata a Kocsi Kiállítóhelyen megtekinthető. Kocs Községben 1998-tól minden évben megrendezésre kerül a Kocsitoló verseny, amely e nagyszerű találmánynak állít emléket.

Kocsi Hagyományőrző Egyesület

Cím: 2898 Kocs, Komáromi u. 5. Képviseli: Szücs Bálintné Tevékenység: hagyományőrzés 1997-ben megalakult a Kocsi Hagyományőrző Egyesület, amelyet abban az évben be is jegyzett a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság. Az egyesület alapszabályában rögzített célok a következők: Kocs község múltját, hagyományait, a néptánc ha-

42

gyományait megőrzi, ápolja. A magyarországi néptáncokat támogatja, tanítja és előadja. Az idők során a fellépések szaporodtak, egyre több helyen mutathatták meg tudásukat a kis néptáncosok. A tanult koreográfiák száma is egyre bővült, amit országos hírű koreográfusoktól tanultak a gyerekek. A repertoárban szerepeltek: dél-alföldi,- szanyi, -nyírségi, - somogyi, -széki táncok is. A megyei és országos gyermek néptánc fesztiválokon is remek eredményeket értek el a táncosok. A községben működő Aranykocsi Zrt. az egyesület fő támogatója, róluk kapta a tánccsoport az Aranykocsi nevet. 1999-ben az Országos Gyermek és Ifjúsági Néptánc Fesztiválon már ezen a néven szerepelve Szegeden bekerültek a legjobb nyolc közé, ahol Moldvai táncokat és Pünkösdölőt adtak elő. Műsoraikkal színesítik Kocs kulturális életét. Immár hagyomány, hogy februárban mutatják be az összes tanult táncukat két órás műsorban a falu lakosságának. Húsvétkor locsoló bált szerveznek a községben, amit mindig a legújabb táncukkal nyitnak meg. Pünkösdkor a katolikus templomban adják elő a Pünkösdölőt. Nyáron, a Kocson rendezett Nemzetközi Kocsitoló verseny kulturális műsorában, majd egy órás tánccal szórakoztatják a néptáncot kedvelő közönséget. Az augusztus 20-i ünnepségeken is felkérést kapnak a szereplésre. Szeptemberben a szüreti felvonuláson és az azt követő bálon is a néptáncosoké a főszerep. A falu karácsonyi műsorában betlehemest adtak elő számos alkalommal.

Kocsi Református Egyházközség

Cím: 2898 Kocs, Kis u. 14. Képviseli: Roboz Péter Tevékenység: ifjúságnevelés, egyházi közösség felkarolása A török hódoltság alatt a község elpusztult. 1612-ben népesedett be ismét a falu, amikor a Kiskunságból református kunok érkeztek, akik magukkal hozták lelkészüket Berzétei Mártont is. Az ő vezetésével helyre hozták és rögtön használatba is vették a romos állapotban lévő középkori templomot. 1643-tól a gróf Zichy család birtoka lett, a földesúr biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Bár a Dunántúlon, s a környék más településein is folyt a rekatolizáció (ellenreformáció), itt a viszonylagos békesség miatt más helyekről elmenekült protestáns prédikátorok is menedékre találtak. Mindvégig a legkeményebb időkben is működő, virágzó eklézsia, saját lelkipásztorral és templommal. 1862-ben felvetődött egy új templom építésének gondolata. Egyrészt a régi épület rossz állapota tette ezt szükségessé, másrészt nagy ünnepek alkalmával kicsinek is bizonyult a gyülekezet létszáma miatt. Az új és egyben jelenlegi templom 1868-69-ben épült meg, eklektikus homlokzattal, historizáló neoromán stílusban, itt-ott moresk elemekkel. A torony 42 méter magas. A 15x30 m-es templombelső mintegy 1500 ülőhelyes. Kétmanuálos orgonáját Bakos Károly ceglédi orgonaépítő készítette 1872-ben 16 változattal. A templom az elmúlt majd 140 esztendő során több renováláson esett át, mégis jelenleg is időszerű volna mind belső festése, mind külső megújítása.

43

Naszály Község Önkormányzata

Cím:. 2899, Naszály, Rákóczi F. u. 142. Polgármester: Maszlavér István Tel.: 34/350-612, www.naszaly.hu Naszály község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai Kistérségben, Tata és Komárom között található. Népessége 2300 fő. Naszály fejlődése töretlen, egyre gyarapul, szépül. A kor szellemének megfelelő, a mai településekkel szemben támasztott elvárásoknak eleget tevő, azon túlmutató, fejlődő község, mely modernségében is a hagyományokat, a régi időket, a régi idők nyomait büszkén viselő település. Naszály fejlődése kiemelkedő, hiszen a közműfejlesztő, infrastrukturális beruházásokat követően, Naszály község ma már minden közművel, kiépített csatornahálózattal, gázrendszerrel, ivóvízhálózattal, burkolt-aszfaltozott úthálózattal, és kábeltévé-rendszerrel rendelkezik. Billegpusztán a 18. századi volt Eszterházy-kúria barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést. A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Sümegh István

Cím: 2899, Naszály, Táncsics M. u. 26/b. Tel.: 30/489-1808, e-mail: [email protected] Egyéni vállalkozó - Tevékenység: mérnöki munka Egyéni vállalkozásának működtetése mellett alpolgármesterként részt vesz a település életében is. A település fejlesztéséért végzett tevékenységét nagyban elősegítik eddigi szakmai tapasztalatai. Már a LEADER+ programban is részt vett, hiszen Naszály település már részese volt az Által-ér Völgye akciócsoportnak is és egy szép beruházást valósított meg az iskola közelében egy szabadidőpark elkészítésével, mely beruházás koordinálását ő vállalta magára. További jelentős beruházás volt még a helyi Művelődési Ház felújítása, bővítése, melynél projektvezetőként dolgozott. Közéleti szerepvállalása mellett a Geotek Kft-nél dolgozik, mely 1992-ben alakult. Elsősorban Komárom-Esztergom megye területén az alábbi feladatokkal foglalkoznak: vízellátás, csatornázás; gázellátás, út- és parképítés, mélyépítés.

44

Neszmély Község Önkormányzata Cím:. 2544, Neszmély, Fő u. 129. Polgármester: Janovics István Tel.: 34/451-778, www.neszmely.hu

A Komárom-Esztergom megyei Neszmély község mintegy 1500 lelket számlál. A település neve szláv személynévből, magyar névadással keletkezett. (Jelentése: „aki nem bátor, aki félénk”.) A magyar államalapítást követően a település első okleveles említése 1235 körülire tehető. A Komáromi Várbirtok része évszázadokon át. Zsigmond király mondhatja magáénak a települést 1412-ben. Zsigmondot Habsburg Albert követte a trónon. A törökök ellen harcba indult Albertet betegség miatt gyaloghintón szállították Budáról Bécsbe. A Neszmélynél tábort ütő királyt az emlékét őrző Király kútnál érte a halál 1439 októberében. Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlődő település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. A hegyoldalakon évszázadok óta terem a környék történelmi borvidékének is nevet adó neszmélyi szőlő. Borfesztiválok, szüreti mulatságok, Nemzetközi Jazz Fesztivál mellett a térségi és európai együttműködés fórumaként számon tartott "Hídverő Napok" messze földről csábítják a vendégeket. A kuriózumnak számító Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetőség egyben és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon működő erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna hat kilométeres hosszban elnyúló sziget sorávál, csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festői környezetben megrendezésre kerülő programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.

45

Szomód Község Önkormányzata Cím:. 2896, Szomód, Fő u. 23. Polgármester: Cellár József Tel.: 34/491-013, www.szomod.hu

A csaknem kétezer lelket számláló Szomód a rézkortól folyamatosan lakott település. A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak. Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először oklevelek. A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort termeltek. A civil szervezetek sorát az Önkéntes Tűzoltó Egyesület nyitotta, de felekezeti énekkarok és gazdakör is alakult. A II. világháború a községben súlyos károkat okozott. A felszabadulást követő időszak a község számára a szomszédos Dunaszentmiklóssal történő összecsatolást hozta. Az 1974-től közös tanács igazgatása alatt álló Szomód csak a rendszerváltás után, 1990-ben vált ismét önállóvá. A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található Nepomuki Szent János szobor a XVIII. század első feléből való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a református templom kertjében található, műemlék jellegű kőkeresztet is érdemes megnézni. A falu egyik legféltettebb kincse az április-májusban virágzó védett apró nőszirom, amelyből egész rétnyit láthat az, aki csupán nézni és nem leszakítani szeretné a védett növényt.

46

Tardos Község Önkormányzata

Cím:. 2834, Tardos, Rákóczi F. u. 10. Polgármester: Csabán Béla Tel.: 34/351-413, www.tardos.hu Tardos a Gerecse zárt erdőtömbjében elhelyezkedő település. Tardos a Gerecse egyik legkedveltebb és legmagasabban fekvő települése, amely közvetlen (igaz, hegyvidéki szerpentinekkel tarkított) közúttal kapcsolódik a Duna-menti 11-es közúthoz is. Faluszerkezete több szempontból említésre méltó, hiszen jellegzetes „utcaudvaros” központja mellett a Bikol-patak völgyét követő zegzugos falurészlet is egyedivé teszi. Tatáról Agostyánon keresztül juthatunk el Tardosra. A kőbányászat már a kezdetektől fogva fontos szerepet töltött be a település történelmében. A római kortól bányászták az itt található jura-kori vörös mészkövet. A rómaiak a bányáktól kőhordó utat építettek a Duna partjáig. Ezt az utat a középkorban is használták. 1204-ben Imre király a bányát az esztergomi káptalannak adományozta. Az itt fejtett vörös mészkő Mátyás király reneszánsz építkezéseinek kedvelt díszítőköve volt. A kőbányászat és feldolgozás a mai napig meghatározó tevékenysége a falunak. A község orsószerűen kiszélesedő főutcáján áll az 1775-ben épített, barokk stílusú római katolikus műemlék plébániatemplom. Az utcaudvaros beépítési szerkezetű faluközpontban található a Kossuth-díjas Fekete Lajos turkológus szülőháza, emlékszobája és a helyi néprajzi kiállítás, valamint Vörös Gábor tardosi születésű képzőművész emlékkiállítása. Érdekes látnivaló még a faluban a Régi Rádiók Állandó Kiállítása. Tardos legjelentősebb hagyományos rendezvényei a májusi Hegyen – Völgyön Futóverseny, a júliusi Magdolna napi búcsú, a szeptemberi falunap. A Malomvölgyi-tó egész évben alkalmas a horgászásra. Az Országos Kék Túra útvonala a község mellet vezet. Az egyik elhagyott bányarész napjainkban hegymászók kiképzését segíti. A Gorba tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található.

47

Tardosi Vörösmárvány Alapítvány Cím: 2834 Tardos, Rákóczi F. u. 10. Képviseli: Tebele Sándor - Tevékenység: hagyományőrzés

A Tardosi Vörösmárvány Alapítványt 1992. január 31-én alapította Tardos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete és a Reneszánsz Kőfaragó Rt. attól a szándéktól vezérelve, hogy Tardos község továbbfejlesztéséhez anyagi alapot teremtsenek. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1999. március 29-én kiemelten közhasznú szervezetnek minősítette az alapítványt. A szervezet alapvetően kulturális területen támogatta a település közösségeit és szervezett rendezvényeket. 2006-ban az alapítvány nyitott egyéb önkormányzati közfeladat ellátása felé, így céljai közt szerepel minden olyan tevékenység - betegségmegelőzés, környezetvédelem, kultúra, oktatás, diák- és tömegsport, közrend, közbiztonság, hátrányos helyzetűek támogatása vagy felvállalása, amely Tardos lakosságát szolgálja. Saját projektként 2007-2008. év folyamán játszótér-építési programot valósított meg a tardosi lakosok és szervezetek összefogásával.

I. L. - Ingatlankezelő és Hasznosító Kft. Cím: 2834 Tardos, Csalogány u. 18. Képviseli: Lóczki Attila - Tevékenység: ingatlanfejlesztés

A társaság 2006. áprilisában alakult, fő tevékenységi körük építőipari kivitelezésekre koncentrálódik, mely a különböző szakipari munkáktól kezdődően egészen a generál kivitelezésig tart. Nagyobb volumenű munkálataik a homlokzati hőszigetelések, valamint a speciális szaktudást is igénylő gépi vakolási munkálatok. 2007. áprilisa óta egy három oldalú megállapodás keretein belül a Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamarával valamint a tatabányai Fellner Jakab Középfokú iskolával szerződve szakmunkás tanulók gyakorlati oktatásában is részt vesznek. Ezen oktatás keretein belül próbálják meg elsajátíttatni a tanulókkal, a tantervekben nem szereplő munkafázisokat és technológiákat is, így az iskolapadból kikerülve jelentős előnnyel vághatnak neki a felelősségteljes munkának. A jövőben nagy hangsúlyt szeretnének fektetni az energia megtakarítást célzó beruházásokra, kivitelezésekre, valamint a környezetbarát technológiákra.

48

Vértestolna Község Önkormányzata Cím:. 2833, Vértestolna, Petőfi S. u. 67. Polgármester: Harmados Oszkár Tel.: 34/351-856, www.vertestolna.hu

Vértestolna a Gerecse-hegység legmagasabb vonulatai által körbezárt völgyben fekszik. Nyugati határában magasodik a Gerecse-hegység második legmagasabb hegycsúcsa az Öreg-Kovács, (554 m), keleti határában magasodik a Pes-kő, amely elsősorban barlangjáról és gyönyörű kilátásáról ismert. Vértestolna a honfoglalás idejében Ketel vezér fiának, Alaptolmának a birtoka volt, innen származik Tolma, a mostani Vértestolna vidékének a neve. Első okleveles említése a török időből való Tholma névvel. A törökvész idején elnéptelenedett falut Eszterházy József népesítette be katolikus vallású németekkel. A település a XX. század elején nyerte el jelenlegi nevét. A faluban otthonra találó hívek számára emelték 1750 körül a faluképet azóta is meghatározó barokk stílusú katolikus templomot. A templom berendezése jellemzően késő barokk stílusú. Említésre méltó népi építészeti emléke a községnek az 1812ben épült Mária-kápolna, valamint két, országos műemléki védelem alatt álló lakóháza a Petőfi utcában. A faluban álló régi parasztházak egyikében került kialakításra a Sváb-ház, vagy tájház, ahol a település német ajkú lakosai által összegyűjtött hagyományos sváb népviseletek, régi háztartási eszközök tekinthetők meg. A megyeszékhelytől mindössze 15 km-re lévő falu híres páratlan természeti környezetéről, aki erre „jár” ámulva dicséri szépségét. A környék tökéletes környezetet nyújt a falusi életmód iránt érdeklődő, a természetben kikapcsolódni vágyó, kirándulni, horgászni szerető emberek számára. A Gerecsei Tájvédelmi Körzettel körülvett település nyugalmat ad kirándulónak, lakónak egyaránt.

49

Gyermely Község Önkormányzata Cím:. 2821, Gyermely, Petőfi tér 1. Polgármester: Kókai Rita Tel.: 34/570-000, www.gyermely.hu

Gyermely község a Gerecse hegység nyúlványainál Esztergomtól 30, Tatabányától 25 km-re az M1-es autópálya zsámbéki leágazásától 10 km-re található. A környéken talált és a Nemzeti Múzeumban őrzött késő bronzkori leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely. Későbbi időkből származó, különösen jelentős tárgyi emlék a falu határában fellelt két római polgárjogot elnyert avar síremlék. A magyarok már a honfoglalás idején letelepedtek itt. Földvárat építettek, aminek nevét a Bencevár nevű dűlő őrzi. A dombtetőn álló katolikus templomát 1749-ben építették egy XV. században épült gótikus templom újjáépítésével. Az 1786-ban épült református temploma mai formáját az 1934-es átalakításkor kapta. Gyermelytől Tarján felé haladva eljutunk a községhez tartozó Gyarmatpusztára. A közel 1300 lakosú község mai központja színvonalas szolgáltatásokat biztosít, de az öreg faluban néhány utca még őrzi a vidék építészeti hagyományait. Gyarmatpuszta kedvelt pihenőhelye nemcsak a környékbelieknek, hanem az országból máshonnan idelátogatóknak is. A falu legjelentősebb gazdasági egysége a Gyermely Rt. országos hírű tésztagyára (az ország száraztészta gyártásának 35%-a innen kerül ki), melyhez csatlakozik a több mint félmillió tojótyúk tartására alkalmas „tojásgyár”, valamint a közelmúltban felépült malom. Az elmúlt évek munkálatainak köszönhetően megvalósult a község teljes infrastrukturális fejlesztése, kiépítésre került a víz, illetve kábeltévé hálózat, valamint teljesült a község vezetékes földgázzal való ellátása. Felújításra került a község katolikus és református temploma, valamint a gyarmatpusztai műemlék jellegű Metternich-kápolna.

50

Héreg Község Önkormányzata Cím:. 2832, Héreg, Fő u. 84. Polgármester: Nieszner József Tel.: 34/372-665, www.hereg.hu

Héreg a Dunazug-hegység nyugati felét alkotó Gerecse középső részén, a Héregi-medencében fekszik. A szép természeti környezetben épült csendes falu Tatabányától 15, Esztergomtól 30, Budapesttől pedig 50 km-re található. Közvetlenül a község fölött emelkedik a hegység legmagasabb pontja, a 634 méter magas NagyGerecse. Héreg felől lenyűgöző látványt nyújt a hirtelen kiemelkedő, összefüggő erdőségekkel fedett hegyvonulat, valamint a hegytetőn álló, már messziről látható tv-torony. A község Fő utcájában látható, 1794-ben épült késő-barokk templomot Packh János bővítette ki klasszicista stílusban. Református temploma kicsivel korábban, 1787-ben épült. Napjainkban mindkettő említésre méltó műemlék. Lakosságszáma 1100 fő körüli, a településen régi tornácos portákkal, hagyományos falusi utcaképekkel és modern házakkal is találkozhatunk. Az elmúlt években a fejlesztéseknek köszönhetően infrastruktúra, középület, útfelújításokra és közmű utómunkálatokra került sor. A község szépítése mellett felépítésre került egy 35 fő befogadására alkalmas vendégház is, mely egész évben várja az ide látogatókat. A falut koszorúzó erdőségek növényzete számos botanikai érdekességeket rejt, és egészséges levegőt biztosít, mely a légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. Héreg a Gerecse-térség legszebb kirándulóhelyei közé tartozik. A falu a Gerecse tetőre induló túrák egyik kiindulópontja. A Nagy- és a Kis-Gerecséről jó légköri viszonyok mellett belátni a Du- nazug-hegységet és a Dunántúliközéphegység nagy részét, valamint a Duna vonalát és Esztergomot a bazilikával. Kedvelt kirándulóhely a szép fekvésű Király-kút forrás és környezete is.

51

Hagyományőrző Egyesület Cím: 2832 Héreg, Fő u. 40. Képviseli: Tóthné Imeli Márta Tevékenység: hagyományőrzés

A héregi Hagyományőrző Egyesületet 44 fő alkotja. Fő feladatuk a község kulturális életének megszervezése, a községi programok összehangolása, az ünnepélyek színvonalas megrendezése. A 2007-es év kiemelkedően sikeresnek mondható az egyesület számára, mert sikerült megvalósítani régi vágyukat, a fiatalokat bevonni a közösségi életbe. 2 új klub alakulásával minden korosztály képviseltetve van a közéletben. A Hagyományőrző Egyesület keretei között megalakult 2007-ben a Fiatal Házasok Klubja és a Fiatalok Klubja. A Fiatal Házasok Klubjának vezetője: Szegedi Miklós és Szegediné Ekő Diána Létszámuk 20 fő alatti. Lelkes összetartó társaság, akik havonta egyszer összejönnek és megbeszélik programjaikat. Jó színfoltja a klub a község programjainak. Képviselték falujukat a gyermelyi falunapon, 2 alkalommal szerveztek nagyszabású társadalmi munkát. Karácsonyra gyűjtést szerveztek és sok játékkal meglepték az óvodásokat. A Fiatalok Klubjának vezetője: Győrik Zsuzsanna. Létszámuk: 15 fő alatti. Részt vettek Lovas napi rendezvényeken, 2 alkalommal szemétgyűjtést végeztek a faluban. Rendszeresen részt vesznek a nemzeti ünnepek megszervezésében, fontos kulturális feladatot látnak el a településen. Ezen kívül évente kirándulásokat is szerveznek iskolának, óvódásoknak, és a nyugdíjasoknak is, hol közelebbi, hol távolabbi, akár külföldi célpontot is megjelölve.

Vörös Géza

Cím: 2832, Héreg, Damjanich u. 2. Egyéni vállalkozó - Tevékenység: lovasoktatás Vörös Géza a történelmi múltra visszatekintő Héreg külterületén működteti gazdaságát, árutojás-termelést és lovagoltatást, lovas oktatást folytat. A munka hatékonysága és az uniós elvárások teljesítése érdekében az állatjólét és higiénia témakörben elnyert jelentős összegű támogatásnak köszönhetően sikerült megvalósítania azokat a már korábban is betervezett beruházásokat, amelyek az állatok biztonságos elhelyezését és tartását szolgálják. Részt vállal az Opál-Lovasudvar Ház működtetésében, ahol az alábbi szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket: lovagoltatás, lovas oktatás, lovas terápia, terep- vagy túralovaglás.

52

Környe Község Önkormányzata

Cím:. 2851, Környe, Alkotmány u. 2. Polgármester: Beke László Tel.: 34/573-100, www.kornye.hu Környe község Komárom-Esztergom megyében, Tatabánya megyeszékhelytől délnyugatra öt kilométer távolságra fekszik. Területe 45 km2, melyhez Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik. Jelenleg a lakosság létszáma 4 500 fő. Az itt előkerült több ezer éves leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorban is éltek a község területén emberek. 1775-ben Fellner Jakab tervei alapján barokk templomot építettek, mely tűzvész áldozata lett. Helyére 1867-ben Ybl Miklós tervei szerint ma is működő romantikus stílusú templomot építettek. A kiegyezés után Környe gyors fejlődésnek indult. Itt alakult meg az első vidéki hitelszövetkezet Koch Adolf plébános vezetésével 1887-ben. Egy évvel később új iskola, plébánia majd óvoda épült. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást alapított. Környebányán 1911-ben megkezdődött a széntermelés. Ebben az időszakban vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1923-ban felépült az új községháza, amely a mai napig az eredeti funkcióját, az önkormányzati tevékenységet tölti be. Az 1960-as években új kultúrközpont épült, amely ma „Faluház” néven működik. 1980-ban készült el az új, korszerű épülete az általános iskolának, amely 2001-ben Kisfaludy Mihály tanító, iskolaigazgató nevét vette fel.

Beckné Kiss Judit (Beck Vendégház)

Cím: 2851 Környe, Ságvári út 13. Képviseli: Beckné Kiss Judit Tevékenység: szálláshely-szolgáltatás - [email protected] A Beck Vendégház a Dunántúl északi részén a Vértes és Gerecse hegységek közelében, Környén található falusi szálláshely. Ideális választás a nyugalmas csendes környezetben eltöltött kikapcsolódást keresőknek, családoknak, ugyanakkor a ház vonzáskörzetében az aktív kikapcsolódás szerelmesei is számtalan lehetőséget találnak a vitorlázó repüléstől kezdve a vadászaton át a golfig. A vendégház 3+1 fő számára kínál szállást. Két szobával, teljesen felszerelt konyhával (hűtő, tűzhely, mikrohullámú sütő) és fürdőszobával rendelkezik. A vendégek a ház udvarán zárt parkolóban tudnak parkolni. Közeli szolgáltatások és adottságok: élelmiszerbolt, étterem, cukrászda, golf, lovaglás, vadászat, horgászat, hajózás, csónakázás, természetjárás, erdő/park, vízpart, múzeum, kastély, vár, posta, benzinkút, fodrász, kozmetika.

53

Szárliget Község Önkormányzata Cím:. 2067, Szárliget, István u. 49. Polgármester: Mezei Ferenc Tel.: 34/433-896, www.szarliget.hu

Szárliget Komárom-Esztergom megyében, az M1 autópálya és az 1-es út, valamint a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett, a Vértes és a Gerecse hegységek lábainál helyezkedik el. A települést 1930-ig Rokkant-telepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-tól Szárligetnek. Szárliget 1984. január 1-jéig Szár külső települése, majd 1989-ig társközsége volt. 1989. január 1-től Szárliget önálló község lett. A közös tanács vezetése alatt a költségvetés nagy részét sok éven át a központi községre fordították, ennek hátrányai a mai napig érzékelhetőek a falu mindennapjaiban. Igen hosszú és kitartó küzdelem árán sikerült a helyi tanácstagoknak kiharcolni, hogy a község a lakosság aránya alapján kapjon a költségvetésből. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A közeli városok felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness turizmus fejlesztésére. A község alatt található Európa egyik legjelentősebb karsztvíz bázisa, mely növekvő szintje néhány éven belül eléri az egyre jobban elszennyeződő talajvíz szintjét. Ez a karsztvíz bázis biztosít kb. 250.000 embernek olyan minőségű ivóvizet, melyet szinte kezelés nélkül lehet a vezetékhálózatban biztosítani. A falut nemcsak a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal osztja ketté, de a Fejér és Komárom-Esztergom megye határvonala is áthúzódott rajta. Szárliget lakói többször kezdeményezték a falu Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, ami 1999-ben valósult meg.

54

Szomor Község Önkormányzata

Cím:. 2822, Szomor, Vörösmarty u. 3. Polgármester: Nagy György Tel.: 34/580-530, www.szomor.hu Szomor község, a Dunántúl északkeleti részén, Komárom-Esztergom megye és Pest megye határánál Budapesttől 35 km-re, a Gerecse-hegység és a Zsámbéki-medence között fekvő település. A falu nevének legelső említése is az Árpád korból való, az 1270-es évekből. A török pusztítás után újjáépült a falu, amelyet az 1760-as évekig jórészt református magyar jobbágyok laktak. Ekkor új földesura lett Szomornak, a Habsburg-párti Sándor gróf. Ő elkergette a református magyarokat és helyükbe katolikus svábokat telepített. A falu lakói közül sokan meghaltak az I. majd a II. világháborúban. Emléküket két szép emlékmű őrzi. 1946-ban a német anyanyelvű családok 90%-át kitelepítették. Szomor történetét írva nem feledkezhetünk meg a KézdiVásárhelyi családról, akik a XIX. század első felétől kastéllyal és birtokkal rendelkeztek. Egyik jeles képviselőjük volt KézdiVásárhelyi Imre régész, orvos, humanista. Az ő nevét vette fel 1995-ben a volt kastélyában működő általános iskola. A település ritka fekvési adottságokkal rendelkezik, ugyanis tiszta légköri viszonyok esetén a község határában emelkedő Kakukkhegyről a Dunazug-hegység szinte valamennyi tagja látható. A község fekvése és turisztikai adottságai kellemes pihenést és kikapcsolódást biztosítanak az idelátogatók számára. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően befejeződött a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése az egész településen, felújításra került a helyi óvoda épülete, valamint az iskola fűtésrendszere.

Szomor Jövőjéért Alapítvány

Cím: 2822, Szomor, Mátyás kir. 8. Képviseli: Szakács Sándorné - Tevékenység: közalapítvány Az önkormányzat által támogatott alapítvány egyik feladata a sport-és szabadidős jellegű rendezvények, programok szervezése, támogatása. A Szomor Jövőjéért Alapítvány közalapítványi feladatainak ellátása érdekében csatlakozott a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) Országos Hálózatához. A CISZOK a civil szervezetek nyitott partnerségén, területi elven alapuló országos szintű együttműködés, amely a hazai civil szektor fejlesztése érdekében szakmai és infrastrukturális szolgáltatásokat kezdeményez és nyújt, elősegítve a civil szektoron belüli és a szektorok közötti együttműködést, és egy, a tapasztalatokon és igényeken alapuló tudásbázis létrejöttét.

55

Barack-Virág Kft.

Cím: 2822, Szomor, Kodály u. 10. Képviseli: Kosztka Ernő Tevékenység: kertészet, gyümölcstermesztés 1999-ben alakult BARACK-VIRÁG BT. azzal a céllal, hogy a környezetünkben egyre növekvő zöldterület kialakítási és fenntartási igényeket kiszolgálják. Célul tűzték ki a minőségi, precíz, szakmailag kifogástalan szolgáltatást. Ennek megfelelően alakították ki a személyi hátteret (kertészmérnök, növényvédő szakmérnök, szakmunkások, betanított munkások), speciális műszaki hátteret (földmunkagépek, precíziós talajelőkészítő és vetőgép, szállítóeszközök, profi fűnyírók, fűkaszák, motoros- és kéziszerszámok). 2002-ben alakultak BARACK-VIRÁG KFT.-vé, ekkor már az egész ország területén voltak munkáik (Balaton, Győr, Gyöngyös, Békéscsaba). Többségük továbbra is Budapest II, XII, XVI és vonzáskörzrtében található (Zsámbéki-medence, Pilis-hegység telepü-lései, Érd, Tata, Tatabánya, Esztergom). Fő területük a családi házak kertjeinek parkosítása, emellett több ipari beruházás zöldterület kialakítására is volt lehetőségük (lakópark, autószalon, közterület).

Virágh Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Cím: 2822, Szomor, Pesti u. 1. Tel.: 34/370-864, e-mail: [email protected] Képviseli: Virágh István Tevékenység: szálláshely-szolgáltatás A Virágh Bt. panziót üzemeltet Komárom-Esztergom megyében, Gyermelyen, 40 km-re Budapesttől, Esztergomhoz és Tatabányához is közel, mégis nyugodt, békés és csendes vidéki környezetben. A Panzióból gyönyörű kilátás nyílik Gyermelyre és a környék dombjaira, melyet nem csak a szobákból, hanem mindkét szinten található teraszról és a kertből is élvezhetnek a vendégek. A szolgáltatások bővítése nem állt meg azóta sem, hogy vendégeiket egyre növekvő színvonallal szolgálhassák ki. Ennek jegyében építették meg 2009-ben a kertben található, kivilágított medencét, mely a közeljövőben fűthető is lesz. A Panzióban 6 db zuhanyzóval és televízióval felszerelt szoba található, melyek pótágyazhatók. Igényesen berendezett konyhával, egy 18 fős rendezvényteremmel, nagy terasszal, medencével és kiváló panorámával várják kedves vendégeiket. A környéken rengeteg kirándulási, pihenési lehetőség adódik, nem beszélve a vadászati és sportlövészeti lehetőségekről.

56

Tarján Község Önkormányzata Cím:. 2831, Tarján, Rákóczi u. 39. Polgármester: Marx Ernő Tel.: 34/372-613, www.tarjan.hu

Tarján község Budapesttől 60 km-re található. Elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi. A dimbesdombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át. Igen régi település, Pesti Frigyes szerint először II. Endre idején, a XIII. században említik az oklevelekben. 1426-ban már a tatai vár tartozékai között történik róla említés. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott. A török időkben 1529-től a török hódoltság területére esett. A helyzetet súlyosbította, hogy a hódoltság szélén terült el s mindenki sarcot húzott belőle. A történelem viharai miatt a népesség száma változó volt. A XVII. században a Csáky féle telepítés eredményeként református magyarok éltek itt. 1727-ben lett az Esterházyak tulajdona. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 katolikus családot telepített Németország déli és középső részéről Tarjánba. A jobbágyság megszűnésével a földeket felparcellázták és kisbirtokként kiosztották. Erdőit a megalakult erdőbizottság kezelte. A múlt század végén már jól működő, jól jövedelmező tehenészet volt a faluban, emellett a fakitermelés is gazdagította a lakosságot. Az erdőbizottság rendszeresen bérbe adta az erdőket az Esterházyaknak, itt tartották a vadászatokat. A lakosság megőrizte és ápolja a német nemzetiségi hagyományokat. A falu szép, rendezett utcákkal rendelkezik. Sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Présházai között több száz éves is található. Borai a környéken is elismertek.

57

Várgesztes Község Önkormányzata

Cím:. 2824, Várgesztes, Arany J. u. 69. Polgármester: Menoni Gabriella Tel.: 34/593-030, www.vargesztes.hu A Vértes hegység nyugati peremén, 404 méter magasságban emelkedik a gesztesi vár. A vár alatti völgyben ékeskedik Várgesztes, amely német nemzetiségű falu, lakóinak elődjei 250 évvel ezelőtt a német Duna-vidékről érkeztek. A helyet 1231-ben, a várat 1326-ban említik először oklevelek. A vár tagja volt a Neszmély-Tata-Vitány-GesztesOroszlánkő-Gerencsér-Csókakő védelmi vonalnak, amely a Vértesben épült ki. A XVII. században az Eszterházy család kezére került a vár és a hozzá tartozó várbirtokok, mely 1945-ig az ő tulajdonuk is maradt. Ezalatt az idő alatt a vár nem pusztult el úgy, mint a többi magyar vár és jelentős részei megmaradtak. A II. világháborúban azonban romlott az állapota. A helyreállítás, újrahasznosítás gondolata helyi kezdeményezésre 1958-ban vetődött fel újra. 1960-63 között folyt a feltárás és az építkezés. A restaurálás alkalmassá tette a várat vendégek fogadására, ahol ma turistaszálló, étterem és presszó fogadja a látogatót. A tetőről csodálatos kilátás nyílik a vár alatt elterülő falura, a Vértes erdőrengetegére s jó időben a távoli Tata és Tatabánya környéke is látható. A falu lakói máig őrzik német nyelvüket, hagyományaikat; működik nemzetiségi dalkör- és ifjúsági néptánccsoport. Jelenlegi templomukat 1872-ben építették. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően kialakításra került egy Horgásztó 0,8 hektáros területen, mely rekreációs pihenőhelyként is működik. Felépült 1 700 m2-es területen a Faluház, melyben iskola, óvoda, kultúrház, illetve sportcsarnok kapott otthont. 1990-es évek második felében épült fel a 125 házból álló, minden igényt kielégítő üdülőpark a falu határában.

58

Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány

Cím: 2824 Várgesztes, Arany J. u. 69., - Iroda: 8083 Csákvár, Kenderesi u., Geszner-ház Képviseli: Viszló Levente - Tevékenység: természetvédelem, tájgazdálkodás A Közalapítvány jogelődje, a Pro Vértes Természetvédelmi Alapítvány 1991-ben jött létre a Vértesben és környékén jelentkező természetvédelmi feladatok non-profit keretek között történő megoldására. 1994-ben alakult át közalapítvánnyá, 1998 óta pedig kiemelten közhasznú szervezetként működik. Legfőbb célkitűzésük a megalakuláskor az volt, hogy a rendszerváltással szükségszerűen együtt járó privatizáció veszélyeiből, jogszabályi hiányosságaiból adódó természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi problémákat az állami, önkormányzati és civil feladatok összehangolásával, a helyi társadalom bevonásával oldjuk meg. A sikeres, és egyre biztosabb alapokon nyugvó működésük eredményeként tevékenységi körük az elmúlt évek során kiszélesedett, és az alábbi programokat indították útjára és folytatják mind a mai napig: természetvédelmi kezelés, természetgazdálkodás, oktatás, szemléletformálás, ökoturizmus, műemlékvédelem, a Vértesi Natúrpark üzemeltetése. A közalapítvány kezdeményezésére és előkészítő munkájának eredményeként jött létre hazánk első bejegyzett natúrparkjaként a Vértesi Natúrpark. A címadó ünnepségre 2005. október 27-én került sor Csákváron, a Natúrpark déli kapujaként szolgáló Geszner háznál. A Vértesi Natúrpark keretén belül kínált saját programjaik hozzájárulnak a Vértesbe érkező látogatók szakszerű tájékoztatásához, a látnivalók színes tárházának bemutatása révén pedig a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltéséhez.

Geszt Bt.

Cím: 2824 Várgesztes, Vár - Képviseli: Bozzay Attila Tevékenység: szálláshely-szolgáltatás Tel.: 34/493-881 Fax: 34/593-019; e-mail: [email protected] A Vértes hegység erdeinek rengetegében, a Várgesztes falu feletti Várhegyen magasodik a Nagy Lajos kori Gesztesi Vár, Zsigmond Király kedvelt pihenőhelye volt egykoron a vadászatok után; ma 140 férőhelyes, az egész éven át lakható Várban igazi középkori hangulat várja az erdei iskolásokat. A Vár emeleti részén találhatóak a turistaszálló szobái, melyek cserépkályhákkal fűthetőek, hozzájuk fűtött vizes blokkok tartoznak. Nyugati szárny: 3db 12 ágyas es 2db 18 ágyas szoba, a zuhanyzók, mosdók és WC-k a folyosón Keleti szárny: 2db 34 ágyas faácsolatú galériás szoba saját zuhanyzókkal, mosdókkal és WCvel. A Vár udvari szintjen a Lovagterem, mint melegkonyhás étterem üzemel. A várudvarról induló külső lépcsőn lehet eljutni a turistaszállóhoz, valamint a tetőteraszon lévő Panoráma Kilátóra - melyről csodálatos kilátás nyílik a vár alatt elterülő falura, a Vértes erdőrengetegére.

59

Vértessomló Község Önkormányzata Cím:. 2823, Vértessomló, Rákóczi F. u. 63. Polgármester: Hartdégen József Tel.: 34/593-440, www.vertessomlo.hu A Vértes hegység északnyugati lejtőinek előterében a Somlyó-hegy lábánál, rendezett utcáival, szép házaival, festői környezetben terül el Vértessomló község. A település és környéke már a római korban is lakott hely volt. Első okleveles említés 1426-ból való, amikor Somolya néven szerepel Zsigmond király oklevelében. A törökdúlás idején elnéptelenedett, a települést akkor Pusztasomló néven említik. 1734-1737 között Esterházy József gróf katolikus németeket telepített ide. Ők sokféle változatban ejtették ki és használták írásban a település nevét: Semle, Zsemle, Zsömléd, Schemling. Végül 1890-ben miniszteri rendelettel a Vértessomló elnevezést kapta. 1736 előtt az erdőszéli kápolna mellett magányos remete élt. A düledező kápolnát a kegyúr megnagyíttatta és szentélyt épített hozzá. A templom oltárképe a bécsi kapucinusok által őrzött Mária kegykép másolata. A kápolnát 1875-ben barokk stílusú templommá alakították. Búcsújáró hely lett. A település környékén találhatók a XIV. századi eredetű gótikus Vitány-vár romjai és a körülötte elterülő 67 hektáros parkerdő. Az elmúlt években nagyméretű fejlesztések mentek végbe, melynek során a község üdülőfalujára elkészült az új Rendezési Terv; díszburkolatú járda és parkoló, buszmegálló, valamint buszforduló került kiépítésre. A régi iskola teljes külső-belső felújításon ment keresztül, jelenleg felnőtt oktatási központként működik. Felújításra került a templom, illetve a helyi általános iskola is.

60

Vértessomló Közművelődéséért Egyesület Cím: 2823, Vértessomló, Ady E. u. 30. - Képviseli: Krüpl Etelka Tevékenység: kulturális tevékenység, nevelés, oktatás, sportélet fejlesztése

A Vértessomló Közművelődéséért Egyesület 2002. októberében alakult, működteti a teleházat és felnőtt oktatót, ahol különböző tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat szervez, alapvető irodai szolgáltatást, számítógép használatot és internet hozzáférési lehetőséget biztosít a lakosság részére. Az alapító okirat szerinti célkitűzések jelentős része igyekszik az 1350 lakosú település igényeihez alkalmazkodni. Az egyesület felvállalta a községben élő hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának támogatását. Folyamatos kapcsolata van a regionális munkaügyi központtal. Rendszeresen támogatják a teleházban egy hátrányos helyzetű munkavállaló foglakoztatását. Az álláskeresők folyamatosan tájékoztatást kapnak az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, segítséget nyújtanak nekik a munkahelykeresésben, belföldön és az EU tagállamaiban egyaránt, továbbá az ehhez szükséges dokumentumok kitöltésében. Folyamatosan szerveznek különböző szintű angol és német nyelvtanfolyamokat, számítógépkezelői tanfolyamokat. A hosszú téli estéket kihasználva kézműves foglalkozásokat szerveznek (csuhézás, kézimunka, adventi készülődés). Ezen kívül ismeretterjesztő és felvilágosító előadásoknak adnak otthont.

Tankó Imre Györgyné

Cím: 2823, Vértessomló, Zrínyi u. 2. - Képviseli: Tankó Imre Györgyné Tel.: 20/942-5559, e-mail: [email protected] Tevékenység: szálláshely Tankó Imre Györgyné működteti Vértessomlón a Margó Panziót. Itt egész évben várja vendégeit a családias hangulatú panzió két-, három-, illetve négyágyas szobákkal. Két szobás összkomfortos, 6-8 fő befogadására alkalmas, gyermekbarát szálláshely házi állatokkal, nyáron kempingezési, grillezési és bográcsozási lehetőséggel, fedett udvari közös helyiséggel. Szolgáltatások: parkoló, kerékpárkölcsönzés, lovaglás, lovas sétakocsikázás, termelői bor, különlegességek (kecskesajt, kecsketúró). Megrendelésre házias ételeket készítenek. Iskoláknak, csoportoknak az egész ház bérlése esetén nagymértékű kedvezményt tudnak biztosítani.

61

Vértesszőlős Község Önkormányzata Cím:. 2837, Vértesszőlős, Tanács u. 59. Polgármester: Dr. Nagy Sándor Tel.: 34/379-674, www.vertesszolos.hu

Az előember leletéről világhírűvé vált települést évente sok-sok turista és iskolás osztály keresi fel, a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye osztálykirándulások gyakori helyszíne. Vértesszőlőst távoli múltja és mozgalmas jelene teszi gazdaggá. Szerencsés fekvése - az 1. sz. főút, az M1 autópálya, a Budapest-Bécs vasútvonal, Budapest és Győr közvetlen közelsége, a szomszédos dinamikusan fejlődő megyeszékhely Tatabánya, és a szintén szomszédos régi múltú és varázslatos Tata – a települést vonzó lakóhellyé teszi. A község lélekszáma az elmúlt évtizedek óta folyamatosan gyarapodik. A Gerecse déli lejtőin a természet közelsége, a nyugodt környezet a távolról ide települőknek is hangulatos otthont nyújt. A Szőlős helynév egyértelműen szőlőművelésre utal. Az elnevezés Vértes előtagja 1909-től a hegység közelségét jelzi. A világhír 1965-ben vette szárnyra a falu nevét. Határában az előember és eszközeinek 500 000 éves maradványai kerültek elő a falu mésztufa bányájában. Az előemberek után az ősemberek is lakták, nyomukra a falu határában lévő Szent Vit barlangban bukkantak. Templom a településen már a középkorban is állt, de a török időkben romossá vált, 1789-92 között Fellner Jakab tervei alapján építették újjá. A templomot 1792. július 8-án Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1878-ban a falu 75 házával együtt a templom tornya és tetőszerkezete a tűzvész martaléka lett, a toronyból a harangok lezuhantak. Az I. világháborúban elesettek nevei az 1929-ben a templom előtt felállított Hősi Emlékművön lettek megörökítve. Ebben az évben épült fel a község iskolája is. A rendszerváltozás után fejlesztések indultak: új iskolaépület, egészségház, Öregek Napközi Otthona, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, községi könyvtár, tájház, sportcsarnok.

62

Pátria Faluközösségi Egyesület Cím: 2837 Vértesszőlős, Hegyalja u. 25. Képviseli: Török Csaba Tevékenység: közösségfejlesztés, polgári körök

Az egyesület 1990-ben alakult, jelenleg közel 100 taggal működik. Céljai: a lakossági igények közvetítése az önkormányzat képviselőtestülete felé, az önkormányzatiság megvalósítása az egyesület tagjainak aktív részvételével a közösségi célokban, a közösségi programokban. A faluhoz tartozás érzésének erősítése sikeres közösségi feladatok végzésével. Az egyesület fennállása óta a kitűzött céljainak megfelelően működik. Rendszeres és megbízható résztvevője a falut összefogó hagyományos rendezvényeknek, amelyeken munkával, feladatvállalással is kiveszi részét. Például az egyesület tagjai által készített mobil szabadtéri színpad felállítása és visszabontása minden rendezvény alkalmával az egyesület vállalása. A Pátria több éve gazdája egy közösségi parknak, amelyet kialakított, gondoz és folyamatosan fejleszt. A park az augusztus 20-ai rendezvények helyszíne, ugyanakkor a múzeumlátogatók, valamint a falu minden korosztályának kedvelt szabadidős pihenőhelyévé is vált. Tagjai számára az egyesület színházlátogatásokat, kirándulásokat és bálokat szervez. A vezetőség folyamatosan figyelemmel kíséri a község életét, igyekszik a felmerült problémákra saját keretein belül reagálni.

„Segítő Kéz Vértesszőlősért” Alapítvány Cím: 2837, Vértesszőlős, Tanács u. 49. Képviseli: Nagy Tibor - Tevékenység: többcélú és kulturális tevékenység

A Segítő Kéz Vértesszőlősért Alapítvány magánszemélyek befizetésével 1998-ban alakult, s célja a község műemlék temploma, valamint egyéb műemlék jellegű épületeinek megőrzése mind a jelen, mind a jövő nemzedékei számára. Az értékek maradandóságának elősegítésére az alapítvány támogatást nyújt a folyamatos karbantartási munkálatokhoz, s az esetleges helyreállításokhoz. Az alapítástól eltelt immár több mint egy évtizedben a „Segítő Kéz” jelentős segítséget nyújtott a temetői kápolna felújításához, illetve a templom külső renoválása során az ablakok és előtetők készítéséhez. Vértesszőlős egy apró ékszerdoboz az 1-es főút mentén, az alapítvány pedig segítő kezet nyújt ahhoz, hogy az ékszerek még sokáig csilloghassanak az ideérkezők és az itt lakók számára.

63

Által-ér Szövetség

Cím: 2890, Tata, Kossuth tér 1. Képviseli: Dr. Kovács György Zoltán Tevékenység: tagszervezetei révén az Által-ér védelme és rehabilitációjának előkészítése www.altarervolgye.hu Az Által-ér Szövetség a maga nemében – mint vízgyűjtőre szerveződő együttműködés – az egyik elsőnek számított Magyarországon, szervezeti rendszere pedig mind a mai napig előremutatónak, korszerűnek tekinthető, hiszen abban a vidéki parlamentarizmus és az Európai Unió Víz Keretirányelvében is előirányozott korszerű vízgyűjtő-gazdálkodást szolgáló döntéshozatali mechanizmus számos eleme jelen van. A Szövetség működésében Tata kezdeményezőkészsége – a tatai Öreg-tó révén érintettségéből adódóan – természetes módon nyomon követhető, születésénél azonban a térség valamennyi önkormányzata ott bábáskodott, és a tevékenység mind sokrétűbbé válásával egyre több kapcsolódási pontot találnak.

Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cím: 2800, Tatabánya, Fő tér 4. Képviseli: Dr. Sztruhár Gyula Tevékenység: vállalkozásfejlesztés

A Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1992. óta segíti a Közép-Dunántúli régió fejlődését, ezen belül kis- és középvállalkozások alapítását, működési feltételeinek megteremtését, fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ezzel is hozzájárulva a munkanélküliség mérsékléséhez, gazdasági eredményeink növekedéséhez. Fő tevékenységeink: 1. Folyamatos tanácsadás a vállalkozásokat érintő szabályokról (adózás, társadalombiztosítás, könyvvezetés, pénzügyek stb.) Pályázati lehetőségek ismertetése, elérhetővé tétele. 2. Mikrohitel nyújtása kis- és középvállalkozások részére 3. Vállalkozások részére termelékenység-növekedést előmozdító rendszerekkel kapcsolatos felkészítés, tanácsadás, képzések. Megvalósíthatósági-, termelékenységgel-, hatékonysággal kapcsolatos tanulmányok, vizsgálatok készítése. 4. Tanfolyamok modern oktatási eszközökkel felszerelt tanteremben, marketing, vállalkozásvezetés, pénzügyek, tudatos fogyasztói magatartás témakörökben. 5. A piaci árnál kedvezőbb áron bérelhető irodák a komáromi Vállalkozók Házában és Tatabányán. 6. Teljes körű irodatechnikai szolgáltatás (sokszorosítás, iratfűzés, iratkötés, fax, szövegszerkesztés, Internet, adatbázisok, stb.). 7. Egyéni igényekhez igazodó ismeretfrissítés, speciális eladásösztönző tréningek. 8. A megyében egyedülállóan, elsősorban alapítványok, illetve a nonprofit szektor egyéb szereplői részére, egyes szakterületek, illetve teljes működési feladatok átvállalása.

64

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja Cím: 2890, Tata, Dobroszláv u. 34. Képviseli: Musicz László Tevékenység: természetvédelem, madárvédelem, környezeti nevelés www.mme.hu

A csoport legfontosabb céljai megegyeznek anyaegyesület törekvéseivel: - Növeljék a természet, ezen belül különösen a madárvilág védelmének társadalmi támogatottságát, s ezáltal hozzájáruljanak a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon. - Komárom-Esztergom megye természeti területein az ökológiai stabilitás fenntartását szolgáló szellemi, és kiemelkedő gyakorlati tevékenység ösztönzése. - A biodiverzitás, és a megye természeti képe szempontjából fontos és veszélyeztetett területek fenntartása. - A megye természeti értékeinek tudományos alapon történő feltárása, kutatása. - Veszélyeztetett állat- és növényfajok, társulások gyakorlati védelme. - Természetközpontú szemlélet kialakulásának elősegítését, különös tekintettel az ifjúság körében. - A védett és védelem alatt nem álló természeti értékek oltalmát elősegítő gazdálkodási módok, kezelési tervek kidolgozása, illetve azokban szakmai részvétel.

Magyar Település-és Területfejlesztők Szövetsége

Cím: 1138, Budapest, Dagály u. 11. Képviseli: Wiedemann Károly - Tevékenység: területfejlesztés Országos, kiemelten közhasznú Szövetség tíz éve a település-, terület-, vidék-, hungaricum-, turizmus -, környezetgazdálkodás és lovas élet fejlesztése érdekében végzi tevékenységét. MTTSZ= innovatív, kreatív partner és szakmai érdekképviselet. Erejük szellemiségükben, nyitottságukban, együttműködési készségükben van, gyengeségük a civil szervezetek magyarországi státuszából fakad. Korrekt viszonyt igyekeznek fenntartani a kormányzati tényezőkkel, a parlamenti pártokkal. Partnereikkel kiegyenlített együttműködésben vannak. A tagok szakmai munkáját lehetőségekkel segítik. A szövetség nyitott bárki számára. Tagok lehetnek a településük fejlesztéséért dolgozó egyesületek, társulások, szövetségek, intézmények, alapítványok, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok. Szívesen látnak minden szakmai érdeklődőt rendezvényeiken is, és tagjaik között.

65

Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

Cím: 2898, Kocs, Komáromi u. 5. (Iroda: 2890, Tata, Erzsébet tér 13.) Tel.: 34/482-409, www.magyaryz.hu Képviseli: Keresztesi József; Tevékenység: felnőttképzés A társaság 1995. június 1-jén alakult meg azzal a céllal, hogy őrizzék és ápolják Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újra indítsák a népfőiskolai képzést. A Társaság taglétszáma jelenleg meghaladja a 100 főt. A képzés területén fontos feladatuknak tekintik az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, és számos más téma, amely a társadalmi érdeklődést elégíti ki. A képzési sorozatok témái voltak például: - Települési önkormányzati képviselők fő feladatai; Kisebbségi önkormányzati képviselők felkészítése (bentlakásos); Környezet- és természetvédelmi kérdések; A magyarság történelmi múltja; Alapfokú számítógép-kezelői ismeretek; 2005-ben OKJ-s szakképzéseket is szerveztünk; Nyelvtanfolyamok; Biblia bemutatása; Vallástörténet; Kertek-parkok Európában. A tanfolyamoknak kezdettől fogva helyet ad a Jávorka S. Mezőgazdasági Szakközépiskola, de vannak programjaik a művelődési házban, könyvtárban, a Helyőrségi Klubban és a városházán is. Az eddig beiratkozott hallgatók létszáma meghaladja a 2500 főt. Magyary Zoltán szellemi örökségének helyi ápolását szolgálja a szülőházán elhelyezett emléktábla, ahol minden évben koszorút helyeznek el, és szakmai konferencia keretében megemlékeznek róla, illetve munkásságáról. 2003-ban – halálának színhelyén – Héreg községben emlékhelyet avattak fel több szervezet támogatásával. A Népfőiskola közhasznú besorolású 1998-tól, 2009-ben megkapták a kiemelkedően közhasznú besorolást. Hivatalosan elismert akkreditációval rendelkező felnőttképző szervezet 2003-tól, amelynek megújítása 2008-ban ismételten sor került. A képzések mellett számos más tanácskozást, konferenciát szerveznek. Ezek között legfontosabbak az évente szervezett Magyary konferenciák, az utóbbi időben regionális fórumok kerültek előtérben, de több alkalommal megszervezték az országos szociális foglalkoztatási konferenciát is. 2008 évtől kezdve pályázat keretében elnyerték a munkaügyi információs szolgáltatás ellátását, amely tovább bővítette a népfőiskola tevékenységi skáláját. A városi –megyei szervezetek mellett számos országos szervezettel is együttműködnek, amelyek közül kiemelkedik a Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara és a nagyváradi civil szervezetek szövetsége (BINCISZ). Aktívan részt vesznek a városi civil szervezetek közös programjaiban, amit a TCT koordinál.

66

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Komárom-Esztergom megyei Szervezete Cím: 2800, Tatabánya, Kossuth L. u. 106. Tel.: 34/311-950, e-mail: [email protected] Képviseli: Takács Zsuzsanna (ügyvezető igazgató) www.mtesz.hu

A Megyei Szövetségnek 17 tudományos egyesület a tagja, a taglétszámuk közel 1500 fő. A Megyei Mérnöki és Építész Kamarával kialakított szoros sokoldalú együttműködés eredményeként a MTESZ az utóbbi években a műszaki értelmiség szolgáltató központjává vált itt Komárom-Esztergom megyében. Fő tevékenységek: - Rendezvények szervezése: évente 14-16 megyei, regionális illetve országos konferenciát, szakmai napot szerveznek, főként munkavédelem, energetika, környezetvédelem, tűzvédelem témában, de helyet kapnak az adójogszabályi változások és a pedagógiai környezeti nevelési módszerek is. - Oktatás 2004-óta szerveznek munkavédelmi technikus képzést, évente két alkalommal egy vagy kétnapos képzést a munkavédelmi képviselők részére, illetve 2007-óta folyamatosan szervezik az építési műszaki tervezők és szakértők, valamint a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök részére a Magyar Mérnöki Kamara által előírt kötelező képzéseket szakterületenként. E mellett szerveznek számos egyéb, a Magyar Építész- és Mérnöki Kamara által akkreditált képzést is. - Szakértői tevékenységük keretében elsősorban pályázatok készítése, energetikai tanulmányok szerepelnek. Térítésmentes szolgáltatásaik közül kiemelendő: • Az energiahatékonysági pályázati tanácsadás, amit a lakosság részére nyújtanak a NEP pályázatokkal kapcsolatban. • Környezetvédelmi és energiatakarékossági tanácsadás. • Tájékoztató fórumok szervezése pályázati lehetőségekről. • Környezetvédelmi tudatformálás; akciók szervezése (Autómentes Nap, Környezetvédelmi Világnap, Föld Napja stb.), szakkörök vezetése általános iskolákban (2 hetenkénti rendszerességgel) versenyek szervezése diákok részére (Nyitott Kapuk, Energiasuli a Környezetünkért stb.), pedagógusok évenkénti egy napos továbbképzése a környezeti neveléssel összefüggésben. Ezen szolgáltatásaikat bárki igénybe veheti, a finanszírozásukat az egyéb tevékenységeik bevételéből, illetve pályázati forrásból oldják meg.

67

Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület

Cím: 2835, Tata-Agostyán, Kossuth L. u. 68/a. Tel.: 20/596-4880, e-mail: [email protected] Képviseli: Oláh András - Tevékenység: természetvédelem, környezeti nevelés www.zszk.hu A tagság az egyéb szervezetekkel, a lakossággal és kormányzati szervekhez tartozó résztvevőkkel együtt: - figyelemmel kíséri az ismert természeti értékeket, óvja azokat, - terepbejárásokat, természetismereti táborokat szervez, - felkutatja és feltérképezi a már ismerteken túli védelmet igénylő területeket és megbízás esetén kezelői jogot vállal ilyen területek védelmében, - jelzéssel él minden olyan esetben, amikor a természeti értékek veszélyeztetését, pusztítását észleli, - együttműködik más, hasonló célokra alakult szervezetekkel, - ismeretterjesztés céljából szabadidős tevékenységeket végez és szervez, - az egészségvédelem szempontjából programokat szervez, előadásokat és bemutatókat tart, - a természeti bejárások, túrák, táborok alkalmával gomba, gyógynövény és egyéb természeti javak begyűjtését és vizsgálatát végzi, - a feldolgozott adatok alapján az ismereteket írott és egyéb média segítségével rögzíti és ezeket másoknak átadja, - tevékenységéhez kapcsolódóan akciókat, előadásokat tart és oktatásokat szervez, - tömegsport tevékenységet végez, ami döntően kerékpáros túrázásban, teljesítmény gyalogtúrázásban, vizitúrázásban és barlangászatban nyilvánul meg, - az Egyesületi tagok Társadalmi Természetőr feladatokat látnak el. - egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, - tudományos tevékenység, kutatás - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - természetvédelem, állatvédelem, - környezetvédelem, - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, - euroatlanti integráció erősítése

68

Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkerseztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly.