EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/170/2008
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság Cs. K. P. kérelmezőnek a Magyar Rádió Zrt. (1800 Budapest, Bródy S. u. 5-7.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta: A Hatóság megállapítja, hogy a Magyar Rádió Zrt. Kérelmezővel szemben, egyéb helyzete miatt (felmentési idejét töltő munkavállaló) megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és vele szemben felmentési ideje alatt több alkalommal olyan magatartást tanúsított, amely megalázó, megszégyenítő környezet kialakítására volt alkalmas, és Kérelmezőt emberi méltóságában sértette. A Hatóság a Magyar Rádió Zrt.-nek megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a Határozat jogerőre emelkedését követő nyilvános közzétételét 90 napra a www.egyenlobanasmod.hu, valamint a www.radio.hu honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál benyújtott keresettel. A Keresetlevélben a bíróságtól kérhető a végrehajtás felfüggesztése. Az eljárásban költség nem merült fel. Indokolás Kérelmező) 2007. december 21-én írt elektronikus levelében fordult a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy kéri a Magyar Rádió Zrt. üzemi tanácsi választásait lebonyolító Választási Bizottság elmarasztalását, mert álláspontja szerint a 2007. december 19-én megtartott üzemi tanácsi választás második fordulójáról nem kapott értesítést. Ebben az időpontban Kérelmező még a felmentési idejét töltötte, amely 2008. február 19-én járt le. Miután Kérelmező az ÜT választás 2. fordulójáról nem hivatalos úton mégis értesült, azon részt kívánt venni, azonban bejutását a magyar Rádió Zrt. épületébe megakadályozták, a szavazást csak mozgó urna segítségével vehette igénybe, az épület Pollack Mihály téri
1
portáján. Kérelmező sérelmezte, hogy a titkosság ezáltal nem volt biztosítva, továbbá az urna sem volt hitelesítve. Szavazásakor több ember is jelen volt. A Hatósághoz 2008. január 10-én Kérelmező újabb beadványt küldött, amelyben előadta, hogy még a felmentési ideje alatt, 2008. január 9-én az eljárás alá vontnál működő üzemorvos általi vizsgálatot szerette volna igénybe venni, azonban az eljárás alá vont nem tette számára lehetővé a Magyar Rádió Zrt. épületébe történő bejutást, így az üzemorvosi rendelőbe való bejutást. Az üzemorvos Kérelmezőt 2008. január 10-én az eljárás alá vont humánpolitikai igazgatójának utasítására a Polláck Mihály téri portán található rendészeti helyiségben vizsgálta meg. Kérelmező ez utóbbi beadványát a Hatóságon kívül megküldte az egészségügyi miniszternek, a szociális és munkaügyi miniszternek, a magyar orvosi kamarának, több civil szervezetnek és szakszervezetnek. A Hatóság 2008. január 21-én Kérelmezőt személyesen meghallgatta, tájékoztatta arról, hogy a Választási Bizottsággal szemben nem tud eljárást indítani, mivel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. és 6.§-ának értelmében a Választási Bizottság nem tartozik a törvény hatálya alá. Kérelmezőt arról is tájékoztatta a Hatóság, hogy a magyar Rádió Zrt.-vel szemben, mint munkáltatóval szemben az eljárás megindítható, különös tekintettel arra, hogy Kérelmező kérelmét további adatokkal, tényekkel egészítette ki a meghallgatásakor. Előadta, hogy amióta munkáltatójának tudomására jutott, hogy a felmondását közlő munkáltató intézkedését bíróság előtt megtámadta, továbbá eljárást kezdeményezett a Hatóság előtt is, valamint több napilapban cikket jelentetett meg az eljárás alá vontnál megvalósult létszámcsökkentésről, nemkívánatos személy lett a Magyar Rádió Zrt. vezetése számára, amely elsősorban abban nyilvánult meg, hogy belépését az épületbe külön engedélyhez kötötték, így azt kizárólag az elnök vagy alelnök engedélyezhette. Már 2007. augusztusában megnyilvánult az eljárás alá vont vezetésének Kérelmezővel szemben tanúsított negatív magatartása, amely korlátozta számára az épületbe való belépését, azzal, hogy mellé kísérőt rendeltek akkor, amikor személyes holmiját kívánta elszállítani. Hasonló magatartás volt tapasztalható akkor, amikor 2007. augusztus 14-re az eljárás alá vont elnöke a Pagoda Hírlevélen keresztül meghívta a Magyar Rádió valamennyi dolgozóját az elmúlt egy év tapasztalatainak összegzése céljából tartandó tájékoztatóra. Kérelmező, mivel ebben az időben még felmentési idejét töltötte, szeretett volna ezen a tájékoztatón jelen lenni, azonban az épületbe való bejutását az eljárás alá vont alelnöke nem engedélyezte Kérelmező a személyes meghallgatásakor indítványt tett több tanú meghallgatására és okirati bizonyítékok beszerzésére. Kérte továbbá a Hatóságot, hogy az eljárást a Magyar Rádió Zrt.vel szemben az Ebktv. 10.§ (1) bekezdése alapján indítsa meg, védett tulajdonságként az Ebktv. 8.§ t) pontját jelölte meg, hivatkozással arra, hogy mint felmentési idejét töltő, és az eljárás alá vonttal perben álló dolgozó, vele szemben volt munkáltatója folyamatosan olyan ellenséges magatartást tanúsít, amely emberi méltóságában sérti. A Hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen Kérelmezőt, az eljárás alá vont jogi képviselőjét, a humánpolitikai igazgatót, az eljárás alá vontnál működő két szakszervezet (RÁMÜSZ és FRÁSZ) elnökeit, Kérelmező volt kollégáit, valamint a Magyar Rádió épületébe történő történt belépéskor Kérelmező mellé rendelt kísérőt hallgatta meg. A tárgyaláson Kérelmező sérelmezte, hogy az eljárás alá vont olyan helyiséget alakított ki a felmentéssel érintett dolgozók számára új munkahely keresését elősegítendő, amely valójában minden intimitást nélkülözött, elszeparálta a felmentési idejüket töltő munkatársakat a még aktív állományban lévőktől, ugyanis ez utóbbiaknak tilos volt a helyiségbe belépniük. A helyiséget többen is ezért a „gettó” névvel kezdték el illetni, és annak ellenére, hogy a
2
csoportos létszámcsökkentéssel több dolgozó is érintve volt, igen kevesen használták. Megalázónak érezték ugyanis, hogy korábbi munkahelyükre már nem léphetnek be szabadon, többeknek a belépése csak elnöki, illetve alelnöki engedélyhez volt kötve, pontos listát azonban az érintettek, így Kérelmező sem láthatott. Az eljárás alá vont képviselői előadták, hogy a fenti helyiséget kifejezetten arra a célra hozták létre, hogy az elbocsátással érintett dolgozók munkahelykeresését az internet, számítógép biztosításával elősegítsék, olyan írásbeli utasítás nincs ugyan, hogy a helyiségbe aktív dolgozók nem léphetnek be, de azáltal, hogy a helyiséget csak a felmentéssel érintettek használhatják, mégis kizárja azt, hogy egymással találkozzanak ezek a dolgozók az aktív állományban lévőkkel. Az eljárás alá vont álláspontja az volt, hogy mindez a felmentettek érdekeit volt hivatott szolgálni. Az Üzemi Tanáccsal történt megállapodás alapján vehették igénybe a létszámcsökkentéssel érintettek a helyiség által nyújtott szolgáltatásokat, erről a rendes felmondásuk kézhezvételével egyidejűleg tájékoztatták őket. Az eljárás alá vont a 2007. augusztus 14-ére meghirdetett elnöki tájékoztató kapcsán előadta, hogy arról Kérelmezőt- ellentétben a többi dolgozóval- e-mailben nem értesítették, így nem lehet meghívottnak tekinteni. A Hatóság kérte eljárás alá vontat, hogy csatolja be, kiknek küldtek meghívót a rendezvényre, azonban ez eljárás alá vont ennek a felhívásnak határidőben nem tett eleget. A Kérelmező által csatolt Pagoda Hírlevélből azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy az elmúlt év értékeléséről tartandó tájékoztatóra az eljárás alá vont elnöke minden munkavállalót meghívott, tekintet nélkül arra, hogy felmentés alatt álló vagy aktív dolgozó volt. A tanúként meghallgatott Független Rádió Szakszervezet elnöke előadta, hogy a csoportos létszámleépítés során lezajlott egyeztetések alkalmával szó volt arról, hogy az elbocsátással érintettek álláskeresését megkönnyítendő, a munkáltató létrehoz egy helyiséget. Arról azonban, hogy oda ki mehet be és kinek tilos a belépés, semmilyen utasítás nem született, a dolgozókat nem tájékoztatták, csupán a rendésztől tudták meg, hogy beléphetnek-e vagy sem. Korábban nem volt gyakorlat az eljárás alá vontnál, hogy a felmentett dolgozók épületbe történő belépését engedélyhez kötötték volna, és ebből a célból listát adtak volna le a rendészeten azok nevével, akiknek belépése engedélyköteles. A szakszervezettel történő egyeztetések során javaslatként felmerült ugyan, hogy a nyugdíjasok kapjanak olyan kártyát, amellyel beléphetnek az épületbe, tehát ezzel válasszák ketté a felmentett dolgozókat a nyugdíjba vonulóktól. Mindez azonban csak ígéret maradt az eljárás alá vont részéről. A tanú elmondta, hogy a FRÁSZ és a RÁMÜSZ együtt írt levelet Kérelmező üzemorvosi vizsgálata kapcsán, ebben a levélben arra is kérték a menedzsmentet, hogy a még jogilag állományban lévő munkavállalókkal emberségesen, és méltóságuk tiszteletben tartásával járjanak el. Tanú elmondta még, hogy konkrét listáról, amely azok nevét tartalmazza, akik nem léphetnek be vagy csak külön engedéllyel a Magyar Rádió épületébe, nem tud, azonban két elbocsátott dolgozó esetét megemlítette, közülük egyikük belépését bármikor engedélyezheti a tanú is, míg a másik dolgozó épületbe jutásával problémák vannak. A tárgyaláson az eljárás alá vont jogi képviselője észrevételezte, hogy a Kérelmező által sérelmezett üzemorvosi vizsgálat tárgyában az OMMF Közép Magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége is vizsgálatot folytat. A Hatóság hivatalból megkereste a Felügyelőséget, és a vizsgálatról tájékoztatást kért, amely azonban jelen döntésig még nem érkezett meg. Tekintettel arra, hogy a Felügyelet eljárása nem minősült olyan előzetes kérdésnek, amely miatt az eljárást fel kellett volna függeszteni, a Hatóságot a döntés meghozatalában az a
3
körülmény, hogy az üzemorvosi vizsgálattal kapcsolatos eljárás még nem fejeződött be, nem akadályozta. A vizsgálattal kapcsolatban az eljárás alá vont humánpolitikai igazgatója előadta, hogy Kérelmező az Üzemi Tanács egyeztető bizottsági ülésének napján a gazdasági alelnöknek telefonon próbálta jelezni rosszullétét, és kérte az üzemorvosi rendelőbe történő belépésének engedélyezését, azonban a gazdasági alelnökkel nem tudott beszélni, csak a titkárnőjével. Mivel mindazok a személyek, akik engedélyezhették volna Kérelmezőnek a Magyar Rádió épületébe történő bejutását, és ezzel az üzemorvosi rendelőbe való bejutását is, nem tartózkodtak benn az épületben, (elnök és gazdasági alelnök), a tanú járt közbe annak érdekében, hogy Kérelmezőt az épületen kívül, a rendészeten megvizsgálhassa az üzemorvos. Tanú álláspontja szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogyha valaki rosszul lesz, nem az üzemorvosi rendelőben, hanem a rosszullét helyszínén vizsgálnak meg, így történt ez Kérelmező esetében is. Az eljárás alá vont jogi képviselője ennek kapcsán előadta, hogy az eljárás alá vont álláspontja az, hogy csak a foglalkoztatással összefüggő egészségügyi felülvizsgálatot vehetik igénybe a dolgozók, és a munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy a felmentési idejüket töltő munkavállalóik részére is biztosítsa az üzemorvosi szolgáltatást. Álláspontja szerint Kérelmező emberi méltósága nem sérült azzal, hogy a portán, a rendészeti dolgozók számára biztosított helyiségben történt meg a vizsgálata. A tanúként meghallgatott RÁMÜSZ (Rádiós Műszakiak Szakszervezete) vezetője elmondta, hogy tudomása van arról, hogy a felmentésüket töltő dolgozók közül 15-20 ember csak az elnök vagy az alelnök engedélyével léphet be a Magyar Rádió épületébe, és míg az üzemvezető engedélye elegendő ahhoz, hogy idegen beléphessen, ennek a 15-20 embernek a belépése a felső vezetés engedélyéhez kötött. Kérelmező tagja a RÁMÜSZ-nek, ezért a szakszervezet írásban kérte az eljárás alá vont elnökétől, hogy a következő szakszervezeti taggyűlésre engedélyezze a belépését az épületbe. Mivel az eljárás alá vont elnöke a taggyűlés megtartására az ún. „Ki nyer ma?” helyiséget („gettó”) jelölte meg, így oda végül Kérelmező is engedély nélkül beléphetett volna, ha végül megtartják a taggyűlést. Tanú, hasonlóan a FRÁSZ elnökéhez, megerősítette azt, hogy nem tudják pontosan azok nevét, akik csak engedéllyel léphetnek be a Magyar Rádió épületébe, a szakszervezetet ilyen intézkedésről az eljárás alá vont vezetése nem tájékoztatta. Tanú ugyancsak előadta, hogy Kérelmező üzemorvosi vizsgálatának körülményeivel kapcsolatban a másik szakszervezettel együtt közös levélben fordultak az eljárás alá vont elnökéhez. Elmondása szerint a beléptetéssel kapcsolatos visszásságokat is kifogásolták a szakszervezetek a Magyar Rádió vezetésénél, továbbá észrevételezte, hogy csak a Kérelmező vonatkozásában van tudomása arról, hogy az Üzemi Tanácsi választások második fordulóján mozgó urnával szavazhatott, mindez álláspontja szerint amiatt volt, mert az épületbe, ahol a választások is zajlottak, nem engedélyezték a belépését. A Hatóság meghallgatta tanúként Kérelmező volt kollégáját, akit nem érintett a létszámcsökkentés, mivel élt az előnyugdíjazás lehetőségével. Elmondása szerint nem valamennyi létszámleépítéssel érintett dolgozóra, hanem csak mintegy 20-25 emberre terjedt ki a „kísérővel” való beléptetés rendszere, vele is előfordult, hogy egy alkalommal szeretett volna belépni volt munkahelyére, azonban a belépését engedélyező személy távolléte miatt arra nem kerülhetett sor. Tanú maga is látta, hogy Kérelmező mellé kíséret volt rendelve egyik belépése alkalmával. Tanú maga is sérelmezte, hogy az eljárás alá vontnál indokolás nélkül különbséget tesznek a nyugdíjas kollégák között, és egyes személyek belépését engedélyhez illetve kísérő jelenlétéhez kötik. Tanú ugyancsak nem rendelkezik semmilyen
4
hivatalos információval arról, hogy kiknek a belépése korlátozott a Magyar Rádió épületébe. Elmondása szerint az üzemorvos a nyugdíjas dolgozókat is elláthatta, így számára is felajánlotta, hogy gyógyszereket felír a jövőben is. Mindezzel tanú amiatt nem kívánt élni, mert megalázónak érezte, hogy az üzemorvosi rendelőbe való belépéshez engedélyt kellett volna kérnie. A Hatóság meghallgatta az eljárás alá vont hivatalsegédjét, aki egyben az oktató központban történő programok lebonyolításának szervezésének feladatait is ellátta. Tanú elmondta, hogy két alkalommal, amikor Kérelmező a felmentését követően személyes holmiját szerette volna elvinni, csak az ő kíséretével mehetett fel volt munkahelyére. Tanú Kérelmező kísérésére az utasítást az eljárás alá vont humánpolitikai igazgatójától személyesen kapta egy értekezleten. Nem indokolták meg, hogy miért kell Kérelmezőt kísérnie, mindaddig mellette kellett maradnia, míg össze nem csomagolt. A Kossuth Rádió főszerkesztőségén dolgozó tanú meghallgatása során előadta, hogy Kérelmezőt azt követően, hogy munkaviszonyát felmentéssel megszüntették, igen gyorsan kitiltották a rádió épületéből. Az ÜT választás második fordulójában tanú egyéni jelöltként indult, szerette volna, ha Kérelmező mellette kampányol, emiatt kérte az eljárás alá vont vezetőjét, hogy Kérelmezőt valamint Kiss Gábor Zoltánt engedje be az épületbe. Az eljárás alá vont elnöke tanú írásbeli kérelmét elutasította, arra hivatkozással, hogy nincs olyan jogszabály, amely előírná a munkáltató számára, hogy az Üzemi Tanácsi választásokon indulni kívánó egyéni jelöltek jelölési kampányát köteles lenne támogatni. Az elnök hivatkozott arra, hogy Kérelmező egyébként is már a felmentési idejét tölti, míg Kiss Gábor Zoltán munkaviszonya már meg is szűnt. Tanú szemtanúja volt annak is, hogy Kérelmezőt az ÜT választás 2. fordulóján már nem engedték belépni a rádió épületébe, és csak mozgó urnával szavazhatott a Polláck Mihály téri bejárat portáján. Tanú csodálkozott azon, hogy minek a mozgó urna, hiszen mindösszesen két emelet választotta el Kérelmezőt a szavazási helyiségtől. Tanú beszámolt arról is, hogy a felmentett dolgozók által használt „Ki nyer ma?„ helyiségbe próbált egy alkalommal bejutni, azonban a rendész nem engedte meg. A Kérelmező, az eljárás alá vont és a tanúk meghallgatása során elhangzottakból, továbbá az ügyfelek és tanúk által csatolt dokumentumokból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: Kérelmező munkaviszonyát az eljárás alá vont 2007. júliusban felmentéssel, csoportos létszámcsökkentésre hivatkozással megszüntette, a felmentési ideje 2008. február 19-én járt le. Kérelmező a felmentési ideje alatt, bár munkavégzési kötelezettsége nem volt, több alkalommal is szeretett volna bejutni volt munkahelyére. 2007. augusztus 14-én részt kívánt venni a Magyar Rádió elnöke által megtartott évértékelő tájékoztatón, azonban belépését az épületbe nem engedélyezték, annak ellenére, hogy a meghívó minden dolgozónak szólt. 2007. őszén amikor személyes dolgait szerette volna elvinni munkahelyéről, csak kísérővel léphetett be, a kísérő mindaddig vele maradt, amíg nem távozott az épületből. Az Üzemi Tanácsi választások első fordulókára beengedték ugyan, és szavazhatott az épületben, azonban a következő fordulón már nem engedélyezték belépését a szavazóhelyiségbe, mozgó urát biztosítottak számára a portán, amely mindenféle intimitást és titkosságot nélkülözött. Ugyancsak nem léphetett be 2008. januárjában az üzemorvosi rendelőbe, arra hivatkozással, hogy a belépését engedélyező elnök és alelnök egyike sem tartózkodott aznap a rádió épületében. Az eljárás alá vont a RÁMÜSZ és FRÁSZ szakszervezeti vezetők részére 2008. január 16-án írt válaszlevelében maga is megjegyzi, hogy Kérelmező belépése amiatt van
5
engedélyhez kötve, mert „jelenleg is több pere van folyamatban az MR-rel szemben, és ezzel a magatartásával, valamint kombattáns sajtótevékenységével folyamatosan, szándékosan és rosszindulatúan rombolja az MR jó hírnevét.” A Hatóság bekérte az eljárás alá vont 22/2002. sz. elnöki utasítását, amely az MR Rt. belső rendjéről, vagyonvédelméről és rendészeti feladatairól szól. Az utasítást még az eljárás alá vont korábbi vezetője írta alá, és semmilyen korlátozást, tilalmat nem tartalmaz azon dolgozók vonatkozásában, akik felmentési idejüket töltik a munkáltatónál. A beléptetés rendjét szabályozó I. pont 1., 2., és 3. bekezdései ugyan tartalmaznak megszorításokat az épületbe történő beléptetés vonatkozásában, azonban sem a nyugdíjas dolgozók, sem a felmentési idejüket töltőkre nézve külön rendelkezés, kísérettel való belépésükről szabályozás nincs az utasításban. Az eljárás alá vont ugyanakkor a Hatóság rendelkezésére bocsátotta az eljárás alá vont elnöke által 2007. november 5-én aláírt 26/2007. MR Zrt. Elnöki Rendelkezését, az MR épületegyüttesébe történő belépés korlátozásáról. A fenti rendelkezés értelmében 29 személy, köztük Kérelmező 2007. november 12-től munkaviszonyuk megszüntetése miatt, és felmentési idejük alatt kizárólag az eljárás alá vont elnökének személyes engedélye, illetve ennek hiányában a gazdasági alelnök engedélye birtokában léphetnek be a Magyar Rádió területére. A felsorolt személyek részére más személy belépési engedélyt nem adhat. Tényként volt megállapítható, hogy Kérelmező a felmentési ideje alatt volt munkahelyére csak különleges engedélyeztetési eljárással léphetett be, tekintet nélkül arra, hogy éppen választási jogát kívánta-e gyakorolni, vagy az üzemorvos szolgáltatását igénybe venni. Az eljárás alá vont a fenti, valamint azzal a magatartásával, hogy Kérelmező volt munkahelyére történő belépését olyan rendezvényen történő részvételre, amely az elmúlt év értékeléséről, tehát olyan időszakról szól, amikor még aktív dolgozó volt, megtagadta, valamint mellé kísérőt rendelt a személyes dolgainak összecsomagolása és elszállítása alkalmával, olyan megalázó környezetet teremtett, amely másokban – volt kollégák, szakszervezeti vezetők- is megbotránkozást keltett, és alkalmas volt arra, hogy Kérelmezőt emberi méltóságában megalázza. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik, helyzetük alapján egyes személyek, vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. Jogosulti oldalon ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az eljárás alá vontnak az a magatartása, eljárása, amely Kérelmezőnek a Magyar Rádió épületébe történő belépése körülményeit, a beléptetés módját és lehetőségét összefüggésbe hozta a perindításhoz és ezzel az igazságszolgáltatás igénybe vételéhez fűződő jog gyakorlásával, továbbá a véleménynyilvánítási jog gyakorlásával, nem összeegyeztethető az egyenlő bánásmód követelményével akkor, ha ez a magatartás alkalmas arra, hogy a Kérelmező környezetében megbotránkozást keltsen, és vele szemben megalázó környezetet teremtsen. Az eljárás alá vont munkáltatónak lehetősége van a munkahelyre történő belépést, illetve a Magyar Rádió épületébe való beléptetés rendjét szabályozni, azonban nem teheti ezt meg olyan egyoldalú, önkényes intézkedéssel, amely egyes személyek illetve személyek csoportjának a belépését más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest aránytalanul megnehezíti, gyakorlatilag ellehetetleníti minden ésszerű és okszerű indok nélkül. A hatóság e körben az
6
eljárás alá vont védekezését, mely szerint Kérelmező ellene pereket indított, és a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatban véleményét a sajtó útján juttatta kifejezésre, nem tudta elfogadni. Amennyiben ez utóbbi valóban sértette volna az eljárás alá vont jó hírét, úgy lehetősége lett volna polgári peres eljárásban jogorvoslatért folyamodni, amelyet azonban nem tett meg. Fentiek miatt, a Hatóság álláspontja az volt, hogy az eljárás alá vont magatartásával megvalósította az Ebktv. 10.§ (1) bekezdésében foglalt jogsértést Kérelmezővel szemben annak az Ebktv. 8.§ t) pontjában foglalt tulajdonsága, helyzete miatt (peres eljárás és hatósági eljárások indítása a felmentési ideje alatt az eljárás alá vonttal szemben, részvételi jog és választási jog gyakorlása az eljárás alá vontnál működő érdekképviseletekben). A döntés nyilvános közzétételét elrendelő szankcióval a Hatóság célja, hogy a jövőre nézve prevencióként szolgáljon azoknak a munkáltatóknak a számára, amelyeknél a létszámleépítéssel kapcsolatos intézkedést követően,- bár az érintettek egy része jogorvoslattal él, illetve a részükre a népszerűtlen döntés elfogadása és feldolgozása hosszabb időt vesz igénybe-, az érintett dolgozók magatartását megfelelően kezeljék, és ne teremtsenek számukra olyan környezetet, amely inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a sérelmes intézkedés elfogadását. A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a Ket., valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályai vonatkoznak. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bíróság előtti felülvizsgálatát az Ebktv. 17.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest 2008. március 31.
Dr. Demeter Judit elnök
1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7849 Fax: (1)336-7445
7
