EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
Ügyiratszám:EBH/554/19/2012.
HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. törvényes képviselőjeként C.D. benyújtott kérelme alapján a Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel (1142 Budapest, Csáktornya park 1.; továbbiakban: iskola) szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, kérelmező gyermekével szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a gyermek általános iskolai beíratásakor, egyéb helyzetével összefüggésben (Nevelési Tanácsadói vizsgálati vélemény) a felvételre várók sorából kérelmezőt a vizsgálati vélemény igazgatónak történő bemutatása okán kiállította, melynek következtében a gyermek a felvételi rangsorban annyival hátrébb került, hogy az iskola – annak ellenére, hogy kötelező felvételt biztosító iskola – felvételét helyhiányra való hivatkozással elutasította. A hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu, valamint a Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény hivatalos honlapján www.zugloimunkacsy.hu/ az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált módon, a kezdőlapról közvetlenül elérhető módon. A vizsgálat során 4.650,-Forint, azaz Négyezer-hatszázötven forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget a Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezettek a pénzfizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni.
2
INDOKOLÁS C.D. (továbbiakban: kérelmező) 2012. május 22-én jegyzőkönyvben előterjesztett kérelme szerint az iskola megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4.§ g) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét A. B-nek az (Ebktv.) 8.§ t) pontjában foglalt (egyéb helyzet) tulajdonságával összefüggésben. Kérelmező gyermekének felvételét az iskola a 2012. április 19-én és 20-án tartott beiratkozást követően 2012. május 4-i határozatával helyhiányra való hivatkozással elutasította. Kérelmező sérelmezte a beiratkozás menetét, mivel álláspontja szerint az alkalmas volt arra, hogy gyermekét hátrányosan megkülönböztesse. Kérelmező a beiratkozás első napját megelőző éjszaka a 14-es sorszámot kapta, melyet a beiratkozásra váró szülők egymás között osztogattak. Kérelmező 2012. április 19-én a 14-es sorszámmal délelőtt fél 11-kor került sorra, azonban a beírást végző tanítónők, amikor tudomást szereztek a gyermek Nevelési Tanácsadóban készült vizsgálati véleményéről, arról tájékoztatták kérelmezőt, hogy azokkal fel kell keresnie az igazgatónőt. Az igazgatónő kérelmező állítása szerint azt javasolta, hogy gyermekét inkább egy másik - kis létszámú első osztályt is indító iskolába kellene beíratni. A papírok bemutatását követően kérelmező soron kívül mehetett beiratkozni, ekkor azonban gyermekét már csak az 50. helyre tudták beírni. Az iskola az első évfolyamra 64 gyermeket vett fel. Kérelmező sérelmezte, hogyha gyermeke az 50. helyen került beírásra, akkor hogyan utasíthatták el felvételét helyhiányra hivatkozva. Kérelmező kiemelte, hogy gyermeke felvételét álláspontja szerint azért utasították el, mert a nyílt napokon, melyeket az iskola szervezett gyermeke nem teljesített jól, illetve a Nevelési Tanácsadóból hozott vizsgálati vélemény szerint magatartási és beilleszkedési nehézség veszélyeztetett, és a létszám számításánál két főként kell számításba venni. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján eljárást indított az iskolával szemben. Eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a nyílt napokon (játékos foglalkozásokon) a gyermekek önkéntesen vehettek részt, az általuk készített feladatlapokat a tanítók a következő foglalkozásra kijavították, azokról azonban nyilvántartást nem vezettek. Az idei évben a beiratkozás az iskolába 2012. április 19-én és 20-án volt, amelyen azoknak a szülőknek is meg kellett jelenniük, akik nem a körzetes, hanem más iskolába szerették volna gyermekeiket beíratni. A beiratkozási időszakot követően az iskola a vonatkozó törvények, illetve Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat (továbbiakban: fenntartó) által meghatározottak szerint bírálta el a felvételi kérelmeket. A fenntartó idén a korábbi évekhez hasonlóan két első osztály – egy matematika és egy rajztagozatos – indítását engedélyezte. A szülőket minden alkalommal tájékoztatják arról, hogy a beiratkozás sorrendje csak a törvényi előírások, illetve a fenntartói utasítások alapján betöltésre kerülő helyek feltöltése után kerül érvényesítésre. A szülők azonban évek óta igyekeznek a beiratkozás előtt megjelenni a helyszínen, ahol egymás között sorszámot osztanak. A beiratkozáskor a szülőnek többek között hoznia kell gyermeke iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérését tanúsító dokumentumot. Amennyiben dokumentumként a szülő vizsgálati véleményt, vagy szakértői javaslatot hoz, az iskola igazgatójának kötelessége ellenőrizni, hogy az abban foglaltak alapján az intézmény a nevelési-oktatási körülményeket tudja-e biztosítani. A beírást végző kollégák a vizsgálati véleménnyel, vagy szakértői javaslattal érkező szülőket a dokumentumok átvizsgálása után arra kérik, hogy keressék fel az iskola igazgatóját. A beiratkozás befejeztével az eljárás alá vont elkészíti javaslatát a férőhelyek betöltésére a vonatkozó törvények, és fenntartói szabályozók között. Eljárás alá vont előadta, hogy az iskola tanulóinak kb. 15%-a beilleszkedési, tanulási, illetve/és magatartási nehézségekkel küzd (BTM). Kérelmező gyermekét tehát nem a Nevelési Tanácsadó által kiadott vizsgálati vélemény, hanem helyhiány miatt utasították el, különös tekintettel arra is, hogy kérelmező gyermeke, A. B. nem tartozik a törvényben meghatározott halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), vagy sajátos nevelési igényű (SNI), illetve a fenntartó által rendeletben meghatározott sajátos helyzetű (SH) gyermekek közé, ezért kérelmének elbírálásakor a fent megnevezett helyzetű körzetes gyermekek mögé, a beírási sorrendnek megfelelő helyre került besorolásra. Eljárás alá vont előadta továbbá, hogy a 2012/13-as tanévben indult első osztályokba 6 olyan tanuló került felvételre, akik kérelmező gyermekéhez hasonló, vagy annál súlyosabb nehézségekkel küzdenek. Eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy kérelmező gyermekével szemben az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg.
3
A hatóság 2012. szeptember 6-ra tárgyalást tűzött ki, melyen a felek megjelentek. Eljárás alá vont előadta, hogy kérelmező gyermekét 50-es sorszámmal írták be, és a Nevelési Tanácsadó által kiadott vizsgálati vélemény miatt ugyan valóban ki kellett állnia a beiratkozásra várók sorából, azonban az egyeztetés nagyjából 5 percet vett igénybe. A beiratkozás végére 163 gyermek került beírásra, azokat a fentiek szerint /HHH, SNI, SH/ rangsorolták. Sajátos helyzetű gyermek pl. 36 volt, akinek a testvére az iskolába jár, vagy valamelyik szülője az iskola tanítványa volt. Őket a fenntartó rendelete miatt kell felvenni. A fennmaradó gyermekek vonatkozásában az iskola igazgatójának mérlegelési jogköre van. Eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy a jövőben áttekintik annak lehetőségét, hogy a vizsgálati véleménnyel, vagy szakértői javaslattal érkező szülőknek ne kelljen kiállniuk a sorból. Kérelmező a tárgyaláson vitatta, hogy az igazgatónőnél 5 percet töltött volna, szerinte kb. 20 percet volt bent, így a rangsorban jóval hátrébb került. Mivel eljárás alá vont elmondta, hogy mérlegelési jogköre van a kötelezően betöltendő helyeken kívül fennmaradó létszám betöltésére, ezért álláspontja szerint ez is alátámasztja azt, hogy gyermekét a szombati felméréseken nyújtott teljesítménye miatt utasították el. E. F., aki kérelmező ismerőse és tanúként hallgatta meg a hatóság előadta, hogy a 14-es sorszámért ő ment le az iskolába, azt kérelmezőnek átadta, azonban a felvételi további menetéről közvetett tudomása van csak, így arról is, hogy az eljárás alá vont iskola igazgatónője azt mondta kérelmezőnek, hogy gyermeke problémás, ezért nem veszik föl. G. H. (szülő) tanú előadta, hogy ő a 19-es sorszámot kapta, gyermeke végül azonban csak a 49. helyen került beírásra. Gyermeke felvételi kérelmét - aki szintén nem HHH-s, nem SNI-s, nem SH-s - szintén elutasították. Elmondta, hogy gyermeke néhány alkalommal volt szombatonként játékos foglalkozáson, ahol jól érezte magát. Álláspontja szerint azért utasították el őket – helyhiányra hivatkozva – mert nem voltak szimpatikusak az iskola igazgatónőjének. Eljárás alá vont előadta kérelmező felvetésére, mely szerint G. H. tanútól pénzt is átvettek a beiratkozáson, hogy a befizetés a művészeti oktatásra vonatkozott, ahová bárkit felvesznek, így az nem áll összefüggésben az első osztályosok felvételijével. A hatóság a tárgyaláson felhívta, eljárás alá vontat, hogy csatolja az iskola Alapító Okiratát; a felvett első osztályos gyermekeket lakcímmel, anonimizáltan felsorolva, jelölve, hogy melyik osztályba kerültek, hogy HHH, SNI, SH, helyzetűek-e, továbbá, hogy hány főnek számítanak a létszámban; felhívta továbbá, hogy csatolja a rangsort, melyet a fenntartó elé terjesztett be, a fenti bontásban az összes jelentkező megjelölésével, valamint csatoljon olyan fenntartói nyilatkozatot, mely szerint nem tettek különbséget az ideiglenes és állandó lakóhellyel rendelkező körzetes gyerekek között. Eljárás alá vont 2012. október 11-én csatolta a kért iratokat, valamint a fenntartó azon nyilatkozatát, hogy a 2012/13. évi általános iskolai beiratkozással összefüggésben nem vizsgálták az ideiglenes lakcímmel rendelkező gyermekeket, így ők ugyanolyan elbírálásban részesültek, mint az állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek. A hatóság ezt követően eljárás alá vonttól a 2012. október 11-én becsatolt dokumentumok kiegészítését kérte, így a felvételi napján 2012. április 19-én készült listát, melyre kérelmező gyermeke végül az 50. sorszám alatt került beírásra. A listában azonosítható módon kérte megjelölni azokat a gyermekeket (33 fő), akik sajátos helyzetük alapján nyertek felvételt. Kérte továbbá a hatóság annak megjelölését, hogy a beírási listában A. B. előtt, illetve után hány olyan gyermek szerepelt, aki sajátos helyzete alapján nyert felvételt (milyen a 33 fő megoszlása kérelmező gyermeke előtt illetve után). A hatóság nyilatkozatot kért továbbá arra nézve, hogy a kérelmező részére 2012. május 4-én kibocsátott elutasító határozat szerint bár az iskola 52 tanulót vett föl, a gyermeket 50-es sorszámmal nem vették föl, annak ellenére sem, hogy az iskolában a 2012/13-as tanévben az első osztályt végül 64 tanuló
4 kezdte meg. A hatóság felszólította továbbá eljárás alá vontat, hogy jelölje meg, hogy a felvett gyermekek közül melyik az a 6 tanuló – a 2012. június 18-án tett érdemi nyilatkozata szerint – akik A. B-hez hasonló, vagy annál súlyosabb nehézségekkel küzdenek (HHH, SNI, HH, annak megjelölésével, hogy melyik tanulót hány főként kell számításba venni). A hatóság a rendelkezésre álló iratokat, nyilatkozatokat megvizsgálva megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely – a törvény 8. §-ában felsorolt - tulajdonsága miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, vagyoni helyzet, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban és a tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka. A fentiek alapján a hatóság eljárásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen valamely törvény által védett tulajdonsággal, amely a személyiség lényegi vonásának tekinthető továbbá, hogy azzal okokozati összefüggésben másokhoz képest eltérő, számára hátrányosabb bánásmódban részesítsék. Az Ebktv. 4. § g) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét a közoktatási és felsőoktatási intézmények jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az Ebktv. 27.§ (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik. Az Ebktv. 27.§ (2) bekezdés a) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdéssel összefüggésben érvényesíteni kell különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása során Az osztott bizonyítás szabályai szerint kérelmezőnek csak valószínűsítenie kellett az őt ért hátrányt és a védett tulajdonságot, az iskolának viszont azt kellett bizonyítania, hogy a kérelmezők által valószínűsített körülmények nem álltak fent, vagy ha fent állnak, akkor a védett tulajdonság és a hátrány között nem volt összefüggés, azaz az egyenlő bánásmód követelményét megtartották. A kérelmező által valószínűsítettek alapján a hatóság az Ebktv. 8. § t) pontjában megjelölt egyéb helyzet alapján indított eljárást, a Nevelési Tanácsadó által készített vizsgálati vélemény megállapításai alapján. A védett tulajdonságok analógiájára olyan a személyiség lényegi elemét, az identitás szerves részét képező speciális tulajdonságoknak kezelvén ezáltal a gyermekre tett megállapításokat (éretlen szenzomotoros integráció, magatartási és beilleszkedési nehézség veszélyeztetett), amelyek alkalmasak arra, hogy elhatároljanak valakit a többségtől, és előítéleteket generáljanak. A körülmények fennállását, nevezetesen, hogy kérelmező gyermekét a 2012/13. tanévre az iskolába be kívánta íratni, azonban felvételi kérelmét elutasították, eljárás alá vont nem vitatta. Azt azonban eljárás alá vont vitatta, hogy kérelmező gyermekének elutasítása és egyéb helyzete (Nevelési Tanácsadó által készített vizsgálati véleménye) között összefüggés lenne, mivel a felvételi kérelmeket a törvényi előírások, valamint a fenntartó rendelkezései szerint bírálták el, és a gyermeket helyhiány miatt utasították el. Eljárás alá vont a beiratkozáskor betartandó törvényi előírások kapcsán hivatkozott a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 66. § (5) bekezdésére, amely szerint, ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles
5
először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található. Eljárás alá vont csatolta továbbá a fenntartó Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (IV. 2.) számú rendeletét (továbbiakban: rendelet) a sajátos helyzet fogalmának meghatározásáról az önkormányzat fenntartásában működő általános iskolák első évfolyamára történő beiratkozáskor. A rendelet 3. §-a alapján sajátos helyzetű az a gyermek, akinek testvére tanulói jogviszonyban áll az adott iskolával, akinek gondviselője a kerületben dolgozik, akinek szülője az iskola tanulója volt igazolhatóan. A hatóság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy kérelmező gyermeke 14-es sorszáma ellenére az 50. helyen került beírásra a felvételi napján. A 163 főből álló felvételi beírási lista alapján a kérelmező gyermeke előtt beírt gyermekek közül összesen 38-at vettek fel ezek közül összesen 5 volt sajátos helyzetű (10 gyermek másik intézménybe távozott, vagy óvodában maradt). A 49. sorszámmal beírt gyermek, csakúgy ahogy kérelmező gyermeke az 50. sorszámmal már elutasító határozatot kapott, mivel az 50. sorszám után még 25 a fenntartó rendelete alapján sajátos helyzetűnek minősülő gyermek került beírásra, 1 gyermek pedig halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) volt. Ezek alapján a 64 gyermekből összesen 31 főt vettek fel sajátos helyzete (SH) vagy halmozottan hátrányos helyzete (HHH) alapján, 33 főt pedig sorszáma alapján. A 64 felvett tanulóból összesen 6 gyermek küzd – eljárás alá vont nyilatkozata szerint – hasonló vagy súlyosabb nehézségekkel, mint kérelmező gyermeke. A 6 gyermek közül 3 tanuló sorszám alapján kérelmező gyermeke előtt jutott be, 3 pedig kérelmező gyermeke mögül. Megjegyzendő, hogy azon gyermekek közül, akik kérelmező gyermeke után kerültek beírásra egyikőjük HHH-s, kettő pedig egyébként is sajátos helyzetű volt Nevelési Tanácsadói vizsgálati véleménnyel. A hatóság megállapította továbbá, hogy a sorszám alapján kérelmező gyermeke előtt felvett 33 tanuló között volt további 2 olyan gyermek, aki Nevelési Tanácsadói vizsgálati véleménnyel rendelkezik, és nem sajátos helyzetű. Összegezve tehát, 8 olyan gyermek került felvételre, akinek nevelési tanácsadós véleménye, vagy szakértői véleménye volt, ebből 3-at vettek fel úgy, hogy mellette halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), vagy sajátos helyzetű (SH; testvér oda jár, szülő odajárt) is volt, egyben 5 főt – kérelmező gyermeke előtt – úgy, hogy nem tartozott egyik kategóriába sem. Az iskola először 52 (2x26) gyermeket vett föl, amely a Kt. 3. számú melléklete szerinti maximális osztály létszám. A Kt. 3. számú melléklete szerint ez a létszám azonban további 20%-kal (62 fő), illetve bizonyos feltételek megléte esetén további 10%-kal (68 fő) növelhető. Az iskola igazgatója saját hatáskörében emelte a létszámot 64 (2x32) főre, tekintettel az osztálytermek befogadóképességére. Kérelmező 50-es sorszámmal beírt gyermeke az iskola felvételi eljárása alapján 66. (39 gyermek előtte; 26 utána) lett az összesített listát tekintve, így a 64 fős listába már nem fért
6 bele, tekintettel arra is, hogy a felvett gyermekek között 3 olyan is van, akit a létszám számításánál két főnek kell számolni. A hatóság ezt követően azt vizsgálta, hogy hátrányosan érintette-e kérelmező gyermekét az az intézkedés, hogy mint Nevelési Tanácsadói vizsgálati véleménnyel érkező tanulónak a beírásra várakozók sorából ki kellett állnia, a vizsgálati vélemény iskola igazgatónak történő bemutatása céljából. A hatóság álláspontja szerint egy olyan iskolában, ahol a körzetes gyermekek létszáma több, mint kétszerese a felvett tanulók létszámának, a sorból való kiállítás mindenképpen hátrányosan érinti a vizsgálati véleménnyel érkező gyermekeket, így kérelmező gyermekét is. Kérelmező gyermeke a 14es sorszámmal - amennyiben a sorból nem kellett volna kiállnia - felvételt nyert volna. Ezzel az intézkedéssel azonban a beírási listában hátrébb került, amely intézkedésnek az volt a hatása, hogy kérelmező gyermekét helyhiány miatt elutasították. A hatóság itt jegyzi meg, hogy az iskola felvételi rendje – a HHH-s, SH-s gyermekek előnyben részesítése a körzetes gyerekek között – kizárólag azért volt alkalmas arra, hogy a Nevelési Tanácsadói vizsgálati véleménnyel érkező gyermekeket hátrányosan megkülönböztesse, mert az iskola ebben a tanévben olyan felvételi rendszert alkalmazott, amely a hatóság álláspontja szerint nem felel meg a Kt. vonatkozó rendelkezéseinek. Amennyiben az iskola a Kt. előírásait alkalmazza a közvetlen hátrányos megkülönböztetés meg sem valósulhatott volna, mivel abban az esetben az iskolának – mint kötelező felvételt biztosító iskolának – minden körzetes gyermeket fel kellett volna vennie, köztük kérelmező gyermekét is. A hatóság álláspontja szerint a Kt. 66. § (5) bekezdésében felsorolt rangsort az iskola azt követően alkalmazhatja, ha a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, azaz csak azt követően részesítheti előnyben a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, és a sajátos helyzetű gyermekeket. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a törvény ki is emeli, hogy azokat kell előnyben részesíteni, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található, ezek a gyerekek tehát nem az iskola körzetében laknak, hiszen akkor felvételük egyébként is kötelező lenne. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek esetében még azt sem írja elő a törvény, hogy lakóhelyük a településen legyen. Fentiek alapján az iskola a körzetes gyermekek között, mint kötelező felvételt biztosító iskola különbséget nem tehet, az iskolába minden körzetébe tartozó gyermeket fel kell vennie, közöttük előnyben részesítés nem lehetséges. A hatóság álláspontja szerint, ha az iskola körzetében túl sok az iskolaköteles gyermek, akkor a fenntartónak vagy a körzet határokon kell változtatnia a felvételi eljárás kiírása előtt, vagy további első osztály indításáról kell gondoskodnia. Az eljárás alá vont iskolába a felvételi eljárás alkalmával 163 körzetes gyermek került beírásra, ebből 64 gyermeket vettek fel, és 31 gyermek került elutasításra annak ellenére, hogy az iskola körzetében lakik. (68 gyermek másik intézménybe távozott, vagy óvodában maradt). A Kt. 66. § (2) bekezdése szerint az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). A Kt. 90. § (1) bekezdése szerint a közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az iskola által az idei tanévben alkalmazott felvételi eljárás a halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulókat nem érintette hátrányosan, de azokat a körzetben lakó gyermekeket, akiknek Nevelési Tanácsadói vizsgálati véleménye van, de nem minősültek sem sajátos nevelési igényűnek sem halmozottan hátrányos helyzetűnek és a sorból való kiállítás után már magas számmal kerültek beírásra, hátrányosan érintette, mivel az intézkedés alkalmas volt arra, hogy csökkentse azon tanulók számát az iskolában, akik fejlődése valamilyen tekintetben az átlagostól eltér (Nevelési
7
Tanácsadói vizsgálati véleménnyel rendelkezik). A hatóság az iskola felvételi eljárását nem vizsgálta, döntése annak vonatkozásában csak annyiban tartalmaz megállapításokat, amennyiben a kialakított felvételi eljárás alkalmas volt arra, hogy kérelmező gyermekét hátrányosan megkülönböztesse, hiszen amennyiben a Kt. rendelkezéseit alkalmazták volna, akkor erre lehetőség sem lett volna. Összegezve a fentieket a hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont kimentését, mely szerint kérelmező gyermekét az összesített listában elfoglalt 66. helye miatt nem vették fel, hiszen, amennyiben a sorból nem kellett volna kiállnia, akkor a 40. helyen felvételt nyert volna, különös tekintettel arra is, hogy az iskolának kötelező felvételt biztosító iskolaként minden körzetes gyermeket fel kellett volna vennie. Eljárás alá vont az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy kérelmező gyermekét nem az intézkedés következtében a védett tulajdonsága miatt érte hátrány. A hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – felek, tanúk nyilatkozatai, benyújtott sorszám, felvételi beírási sorrend – megállapította, hogy eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kérelmező gyermekének védett tulajdonságával (egyéb helyzetével) összefüggésben, azaz közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, amikor úgy intézkedett, hogy kérelmezőt az általános iskolai beíratáskor a felvételre várók sorából a Nevelési Tanácsadói vizsgálati vélemény igazgatónak történő bemutatása okán kiállította, melynek következtében a gyermek a felvételi rangsorban annyival hátrébb került, hogy az iskola a felvételét végül hely hiányra hivatkozással elutasította. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a hatóság mérlegelte azt a tényt, hogy a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl, szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala is, mivel a megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok – sajátos nevelési igényűnek nem minősülő azonban az átlagtól eltérő fejlődésű gyermekek helyzetének javítása – csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el. A hatóság a határozat közzétételének időtartamánál értékelte (60 nap), hogy az iskola első évfolyamára végül 3 olyan tanuló került be saját jogon, akik Nevelési Tanácsadói vizsgálati véleménnyel rendelkeztek ugyan, de nem voltak sem sajátos helyzetűek, sem sajátos nevelési igényűek, sem halmozottan hátrányos helyzetűek. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/I. § b), c) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A Ket 169/I. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a 94/A. § (1) bekezdése alapján az eset összes körülményeire, így különösen az érintettek körére, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságára, a sérelem következményeire tekintettel kell meghatározni. A hatóság a már végrehajtható, jogerőre emelkedett határozatot elektronikus úton megküldi eljárás alá vontnak - az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált formában - nyilvánosságra hozatal céljából. A Ket. 157.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vontat – a rendelkező részben leírtak szerint – kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége Ket. 153. § 11. pont) viselésére. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/C. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést a Ket. 169/J.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96.§ és 109. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2012. november Dr. Honecz Ágnes elnök S. K. 1024 Budapest Margit krt. 85.Tel.: (1)336-7855; 336-7843, Fax: (1)336-7445
