EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/404/2006. Ügyintéző:.dr. Gregor Katalin
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a X ügyvéd által képviselt Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezet B-A-Z Megyei Szövetsége által képviselt Y Kérelmezőnek a Hronszky Ügyvédi Iroda (3530 Miskolc, Petőfi út 35.) által képviselt Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Iránytű Avasi Szociális Szolgálat (3524 Miskolc, Hajós A u. 1., képv.: Rézműves Gabriella igazgató) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Miskolc MJV Önkormányzata Iránytű Avasi Szociális Szolgálat Kérelmezővel szemben érdekképviselethez tartozása miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A Hatóság elrendeli jelen határozat jogerőre emelkedését követően a határozat nyilvánosságra hozatalát 30 napra a www.egyenlobanasmod.hu c. honlapján történő közzététellel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett de a Hatóságnál benyújtott keresettel. Az eljárásban 9.440.-Ft azaz kilencezer négyszáznegyven forint eljárási költség keletkezett, melynek viselése az eljárás alá vontat terheli, aki jelen határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül köteles az eljárási költséget az EBH 10032000-00288413 számú számlájára megfizetni. INDOKOLÁS A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete B-A-Z Megyei Szövetsége (továbbiakban MKKSZ) és Y Kérelmező 2006. június 1-jén kérelemmel fordult a Hatósághoz, melyben előadták, hogy álláspontjuk szerint Y Kérelmező volt munkáltatója, a Miskolc MJV Iránytű Avasi Szociális Szolgálat megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) több rendelkezését akkor, amikor szakszervezeti alapszervezet szervezése miatt- többek között- Kérelmezővel szemben fegyelmi vizsgálatot indított, majd annak eredményeként Kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. Az MKKSZ és Kérelmező a Hatósággal párhuzamosan bejelentést tett Miskolc MJV Iránytű Avasi Szociális Szolgálattal szemben a területileg illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi
Felügyelőségen is, azonban e hatóságtól nem az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kérték a vizsgálatot. A Hatóság kérelmezőket 2006. június 8-án a kérelem kiegészítése iránt hívta fel, tájékoztatta továbbá őket, hogy az Ebktv. 18.§ (1) bekezdés értelmében a társadalmi és érdekképviseleti szervezet a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján eljárhat a Hatóság előtt, így kérte a meghatalmazás csatolását. Fentieken kívül a Hatóság kérte a szakszervezet alapszabályának becsatolását, valamint a nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolatát, a munkahelyi alapszervezet megalakulásáról szóló okiratot, a nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát. A 2006. június 15-én kelt válaszirattal egyidejűleg a Hatóság felhívásának eleget téve a fenti dokumentumok becsatolásra kerültek, és Kérelmező MKKSz részére adott meghatalmazása is. A Hatóság az ügyben 2006. július 3-án tárgyalást tartott, melyen meghallgatta a Kérelmezőt, a képviseletében megjelent MKKSz B-A-Z Megyei Szövetségének titkárát, az eljárás alá vont Iránytű Avasi Szociális Szolgálat igazgatóját. A kérelemből, a felek által csatolt iratokból valamint a tárgyaláson elhangzottakból megállapítható, hogy Kérelmező az eljárás alá vont Szociális Szolgálatnál közalkalmazotti jogviszonyban állt, amikor 2005. február vége- március elején több, az eljárás alá vont intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégájával együtt munkahelyi alapszervezet szervezését kezdte el. A szervezés során Kérelmező felvette a kapcsolatot az MKKSz B-A-Z Megyei Szövetségének titkárával, valamint a Miskolci Családsegítő Központnál már működő alapszervezet egyik tisztségviselőjével. Az MKKSz Iránytű Avasi Szociális Szolgálat munkahelyi szervezetének megalakulására 2005. április 8-án került volna sor, amelyről hivatalosan 2005. április 4-én írt levélben tájékoztatták az eljárás alá vont intézmény igazgatóját, és hirdetményi úton a belépési nyilatkozatot már aláírókat. Az alakuló gyűlést a fenti időpontban 13 órára hívta össze Kérelmező, akit a munkahelyi szervezet titkárának jelöltek. Ez az időpont az aznapi (pénteki) hivatalos munkaidő befejezése előtt egy órával lett volna. Az eljárás alá vont intézmény igazgatója a tárgyaláson elmondta, hogy a Kérelmező által 2005. április 4-én írt levelet csak három nappal később olvasta, ekkor válaszolt is rá. E levelében az igazgatónő felhívta Kérelmező figyelmét arra, hogy elismeri és támogatja az intézmény dolgozóinak a szakszervezeti tagsághoz való jogát, de az MKKSZ Alapszabályának alakulással kapcsolatos rendelkezéseit be kell tartani. Az igazgatónő sérelmezte, hogy a Kérelmező a betegszabadság ideje alatt a munkahelyre bejárva végezte a szervező tevékenységet. Kérte, hogy az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet, jelenléti ívet és a választási bizottság döntéséről szóló határozatot másolatban adják át a részére, s felhívta Kérelmező figyelmét arra, hogy a jövőben ne munkaidőben tartsák a munkavállalókat érintő üléseket. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a 2005. április 8-ára tervezett ülés munkaidő után kerüljön megtartásra. A tárgyaláson a Kérelmező és az eljárás alá vont képviseletében megjelent igazgatónő egyezően adták elő, hogy 2005. április 8-án a délelőtti órákban az eljárás alá vont intézmény Szilvás utcai telephelyén Kérelmezővel és Z-vel, aki szintén közalkalmazotti jogviszonyban állt az eljárás alá vont intézménnyel, közölték azt, hogy fegyelmi eljárást indítanak ellenük. Erről az iratokhoz becsatolásra került egy Jegyzőkönyv, amelyről azonban mind a Kérelmező, mind a másik érintett, Z aláírása hiányzik. Z-t gazdaságfelelősi tisztségre jelölték az MKKSz eljárás alá vont intézménynél megalakítandó munkahelyi szervezetébe. Kérelmező elmondása
szerint mindkettőjüket teljesen váratlanul érte, hogy az igazgatónő az intézmény munkaügyi előadójával, valamint egy ügyvédnő kíséretében megjelent a Szilvás utcai telephelyen és felelősségre vonta őket azért, mert szabálytalanságokat követtek el a szakszervezet szervezésével kapcsolatban. Kérelmező elmondása szerint már ekkor közölték vele, hogy ellene fegyelmi vizsgálat fog indulni melynek eredménye az lesz, hogy közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetik. Kérelmező kérte, hogy az MKKSz B-A-Z Megyei Szövetségének titkára is jelen lehessen ezen a megbeszélésen, akit telefonon felhívott, s aki meg is érkezett később, de addigra már az igazgatónő, a munkaügyi előadó és az ügyvédnő is eltávoztak. A jegyzőkönyvet Kérelmező csak néhány nap elteltével kapta kézhez, amin csodálkozott, ugyanis aznap, mikor a jegyzőkönyv alapját képező beszélgetés történt, sem számítógép nem volt a helyiségben, sem nyomtató, Kérelmező csak annyit látott, hogy az ügyvédnő kézzel jegyzetelgetett. A tárgyaláson megjelent ügyvéd valóban megerősítette, hogy a 2005. április 8-i beszélgetésről utólagosan íródott a Hatósághoz becsatolt jegyzőkönyv, mert akkor ő csak kézzel jegyzetelt. Arra sem az ügyvédnő, sem az eljárás alá vont intézmény igazgatója nem emlékezett, hogy Kérelmezőt tájékoztatták-e előzetesen arról, hogy 2005. április 8-án meg akarják hallgatni. Kérelmező a tárgyaláson elmondta, hogy vele még ezen a napon 11 órakor közölte a közvetlen felettese, hogy ellene fegyelmi indul, s azonnali hatállyal felmentették a munkavégzés alól is. Így a délutáni családlátogatásra már el sem mehetett, mert nem engedték munkát végezni. Kérelmező azt is megtudta, hogy nemcsak vele szemben, hanem Z-vel szemben is fegyelmi indult, de aznap csak az ő munkavégzését függesztették fel. Hétfőn a Hajós utcai központba ment Kérelmező, ugyanis pénteken, április 8-án semmilyen iratot nem adtak át neki sem a fegyelmi vizsgálat megindításáról, sem arról, hogy a munkavégzés alól fel van függesztve. A központban sem kapott erről semmit, az igazgatóságon a titkárnő annyit mondott neki, hogy postán majd megkap minden iratot. A kérelemhez mellékelve lettek a Kérelmezővel szemben fegyelmi eljárás indításáról szóló iratok. A fegyelmi határozatot mind a Kérelmező, mind a másik két szakszervezeti tisztségviselővé később megválasztott dolgozó megtámadta a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál, amely azt mindhárom személy vonatkozásában hatályon kívül helyezte. Kérelmezővel szemben a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény legsúlyosabb büntetését rendelte el a munkáltatói jogkör gyakorlója, így elbocsátás szankcióval sújtották. Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett, mivel azt egyik fél sem támadta meg, így Kérelmező közalkalmazotti jogviszonya- tekintettel arra, hogy visszahelyezést nem kért- 2006. február 22én az eljárás alá vont intézménynél megszűnt, részére minden járandósága kifizetésre került. A Hatóság a döntésénél figyelembe vette a munkaügyi bíróság által megállapított tényeket, illetve azt, hogy a bíróság nem vizsgálta azt, mely szerint az eljárás alá vont intézmény Kérelmezővel- illetve a perbeli felperessel szemben- megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét. Figyelembe vette a Hatóság azt is, hogy Kérelmező közalkalmazotti jogviszonya az eljárás alá vont intézménynél időközben megszűnt, tehát vele szemben a jogsértés már nem áll fenn. Az eljárás során becsatolt iratokból megállapítható, hogy Kérelmező 2005. február 21-én tett belépési nyilatkozatot arra nézve, hogy az MKKSz Iránytű Avasi Szociális Szolgálat munkahelyi szervezetének tagja kíván lenni. A szervezet 2005. április 15-ével megalakult, az alakuló ülésen Kérelmezőt megválasztották titkárnak. A szervezet írásban bejelentkezett az MKKSz B-A-Z Megyei Szervezetéhez 2005. április 20-án. Az MKKSz Főtitkára 2005. április 29-én igazolta, mely szerint az „Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat Munkahelyi Szervezete (Miskolc, Szilvás u. 37.) származtatott jogi személyként működik.
Kérelmező tehát az eljárás során igazolta azt, hogy a jogsértéskor rendelkezett az Ebktv. 8.§ s) pontja szerinti védett tulajdonsággal, azzal pedig, hogy ellene fegyelmi vizsgálat indult, igazolta azt is, hogy hátrány érte. A fegyelmi vizsgálattal összefüggésben keletkezett iratokból (tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, a 2005. április 8-i jegyzőkönyv, amelyet sem Kérelmező, sem Z nem írtak alá, a fegyelmi határozat) megállapítható, hogy a vizsgálat mind Kérelmezővel, mind a másik két, fegyelmi eljárás alá vont személlyel szemben alapvetően a szakszervezet szervezése miatti tevékenységükkel összefüggésben indult. Jól példázzák ezt a fegyelmi vizsgálat során felvett tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, ahol a tanúkhoz az alábbi kérdéseket tette fel a vizsgálóbiztos: „Ismeretei szerint hogyan kezdődött a munkahelyi szervezet szerveződése?, Kapott-e tájékoztatást jogokról és kötelezettségekről? Alapszabályról volt-e szó, kapott-e róla tájékoztatást?, Miért lépett be a szakszervezetbe?, Mióta tagja a szakszervezetnek?, Kérelmező munkából való felfüggesztése óta volt-e bent a munkahelyén?, Hogyan szerzett tudomást a szakszervezet alakulásáról?, Miért nem akart szakszervezeti tag lenni?, ……Kérelmező járt még a munkahelyén ezt követően?, A Tisztségviselők jelölésével kapcsolatban miről tájékoztatták?, Mikortól létezik a szakszervezet? Miért léptél be a szakszervezetbe?„ stb. A 2005. április 8-i alakuló ülést megelőzően- amely eredménytelen volt-, Kérelmezővel és Zvel is közölte a munkáltatói jogkör gyakorlója, hogy ellenük fegyelmi vizsgálat indul, sőt, Kérelmezőt aznap már fel is függesztették a munkájából, amiről többen is értesültek. A 2005. április 15-i alakuló ülésen a fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosa is ott ült, aki tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy Kérelmező fegyelmi eljárás hatálya alatt áll és a munkavégzés alól fel van függesztve, majd felszólította kérelmezőt, hogy hagyja el a munkahelyet. Mindez az alakuló ülésről felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került. A jegyzőkönyvből az is megállapítható, hogy az alakuló ülést ezúttal munkaidő utáni időpontra hívták össze. A Kérelmezővel szemben hozott fegyelmi határozat jogszerűségét a munkaügyi bíróság vizsgálta az eljárása során, így a Hatóság e körben- a jogerős ítélet rendelkezéseinek figyelembe vételével- csak annyit rögzít, hogy azt teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte a bíróság. Az eljárás során az eljárás alá vont intézmény vezetője nem tudta megfelelő okát adni annak, hogy a Kérelmezővel szembeni eljárására- azt követően, hogy tudomást szerzett a Kérelmező által 2005. április 4-én írt bejelentésből arról, hogy munkahelyi alapszervezetet kívánnak létrehozni a Szolgálatnál is-, tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka volt. A védekezésként felhozott érvei- Kérelmező fegyelemsértése azáltal, hogy több leendő szakszervezeti tag munkabéréből a tagdíj a 2005. márciusi fizetéssel levonásra került- sem a Munkaügyi Bíróság előtt nem fogtak helyt, sem a Hatóság eléjárásában nem voltak alkalmasak arra, hogy ésszerű indokát adják Kérelmező nagy nyilvánosság előtt történő meghurcoltatásának, mely alapvetően arra irányult, hogy a szakszervezeti szerveződést lefékezze és különböző jogszabályi és egyéb indokokra hivatkozással akár meg is akadályozza. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelyet Magyarországon az 1976. évi 8. sz. tvr.-rel hirdettek ki, 22. Cikkében arról rendelkezik, hogy mindenkinek joga van a másokkal való szabad társulásra, ideértve azt a jogot, hogy érdekei védelme céljából szakszervezeteket alakítson, illetőleg azokhoz csatlakozzon. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 24.§ (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye. A (2) bekezdés értelmében a szakszervezet joga, hogy munkaidő után, illetve munkaidőben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából használhassa.
Mindezek a jogok a Hatóság álláspontja szerint nemcsak a már megalakult szakszervezetet kell, hogy megillessék, hanem a megalakulás céljából alakuló ülésre összehívott szerveződést is. A fegyelmi vizsgálat során meghallgatott tanúkhoz a vizsgálóbiztos, akit az eljárás alá vont intézmény vezetője, mint munkáltatói jogkört gyakorló rendelt ki, olyan kérdéseket intézett, amelyek nem álltak szoros összefüggésben a konkrét vizsgálat céljával. A tanúmeghallgatások olyan időpontokban történtek (április 18.,) amikor a munkahelyi alapszervezet már megalakult, ráadásul ezen az alakuló ülésen maga a vizsgálóbiztos is jelen volt, tehát megfelelő információk birtokába kerülhetett. Ennek ellenére- figyelmen kívül hagyva az Mt. 26.§ (1) bekezdésében foglaltakat- olyan kérdéseket intézett a tanúkhoz, hogy mikor léptek be a szervezetbe, mióta tagjai annak, miért léptek be stb. Az osztott bizonyítás szabályai alapján az volt megállapítható, hogy a Kérelmező rendelkezik az Ebktv. 8.§ s) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal, és a fentiekben kifejtettek alapján emiatt őt más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személlyel szemben hátrányos megkülönböztetés érte. Az eljárás alá vont intézmény vonatkozásában az volt megállapítható, hogy Kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, kimentése a fentiekben kifejtettek szerint eredménytelen volt, az eljárás alá vont a megkülönböztetésnek ésszerű indokát nem adta. A Hatóság eljárására és hatáskörére az Ebktv., a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet szabályai vonatkoznak. Az eljárás során felmerült eljárási költség a 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 14.§ (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont szervezetet terheli. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bíróság előtti felülvizsgálatát az Ebktv. 17.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest 2006. július
Dr. Demeter Judit elnök
1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7843 Fax: (1)336-7445
