EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/795/ Előadó: dr. G. A.
/2010.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. által képviselt C. D., valamint E. F. (továbbiakban: kérelmezők) kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Borton Ipari és Kereskedelmi Kft-vel (8000 Székesfehérvár Széna tér 14. V/4.; továbbiakban: Borton Kft.), szemben indult eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Borton Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás további folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontat 300.000,-Ft, azaz Háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413-00000000 számú számlájára történő átutalással kell megfizetnie. Az eljárás során 11.680,- Forint, azaz Tizenegyezer-hatszáznyolcvan forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget az eljárás alá vont Borton Kft. - a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a hatóságnál benyújtott keresettel.
INDOKOLÁS A. B. beadvánnyal fordult a hatósághoz az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. Kérelmében előadta, hogy két roma származású ügyfelének ingatlanát a Borton Kft. „C” fedezeti kategóriába sorolta, ezen besorolás azt jelenti, hogy az ingatlanok csak minimális mértékben forgalomképesek, vagy forgalomképtelenek. Kérelmező véleménye szerint az értékbecslő az ingatlanokat azért sorolta „C” kategóriába, mert a tulajdonosok roma származásúak, illetve az ingatlanok romák által lakott környezetben fekszenek.
Kérelmező szerint a Borton Kft. megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5.§ b) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét A. B. által képviselt C. D-nek és E. F-nek (továbbiakban: kérelmezők) az Ebktv. 8.§ e) pontjában foglalt tulajdonsága miatt. A hatóság a kérelem alapján eljárást indított a Borton Kft-vel szemben. A hatóság a kérelemből, az eljárás során beszerzett iratokból és a tárgyaláson felvett jegyzőkönyvből a következőket állapította meg. A. B. egy hitelközvetítéssel foglalkozó cég vezetőjeként fordult a hatósághoz, mivel ügyfelei C.D. és E. F. hitelt kívántak felvenni ingatlanukra. A hitel kérelem intézésének egyik alapvető lépése a fedezetként szereplő ingatlan értékének, értékbecslés útján való megállapítása. Kérelmezők esetében a Z. Bank jelölte ki a Borton Kft-t az értékbecslés elkészítésére egy számítógépes program segítségével. Az eljárás alá vont cég C. D. Alma utcai ingatlanát, majd E. F. Körte utcai ingatlanát is ún „C” kategóriába sorolta. Az eljárás alá vont cég az értékbecslést nem készítette el, hanem jelezte Z. Banknak, hogy az ingatlanok „C” kategóriába sorolandók. Kérelmezők ezt követően egy másik bankhoz fordultak, amely az Alma utcai ingatlan 14.700.000,Ft, azaz Tizennégymillió-hétszázezer forintra értékelte, míg a Körte utcai ingatlant 20.300.000,-Ft, azaz Húszmillió-háromszázezer forintra értékelte. Eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a fenti ingatlanok értékbecslését azért nem készítették el, mert mindkét esetben már készült ún. „C” fedezeti kategóriás ingatlan értékbecslés az adott utcákban. Álláspontja szerint így tehát a kategória besorolás tényéhez rendelkeztek a szükséges ingatlanpiaci ismerettel. A korábbi esetekben és az eljárás tárgyául szolgáló két esetben is a „C” fedezeti kategória indoka az érintett ingatlanok és környezetük ingatlanpiaci értelemben vett alacsony presztízsmegítélése. Eljárás alá vont előadta továbbá, hogy az a tény, hogy az értékbecslést nem készítették el, kérelmezők érdekét szolgálta, mivel a cég nem tartja etikusnak munkadíj elfogadását, ha már előzetes mérlegelésük után – de a teljes értékbecslés elkészítése nélkül – megállapítható a „C” kategória. A hatóság felhívására Z. Bank azt a tájékoztatást adta, hogy a Borton Kft. a belső digitális rendszerben mindkét ingatlan vonatkozásában az alábbi jelzést adta: „a környék kedvezőtlen presztízsmegítélése miatt az ingatlan „C” fedezeti kategóriás. Ilyen minősítése esetén az értékbecslő cég a szakértői vélemény elkészítését lemondja, és az ügyféltől nem kéri el az értékbecslés munkadíját. Z. Bank tájékoztatása szerint a fedezeti kategória az adott ingatlan forgalomképességi kategóriája, azaz azt tükrözi, hogy az átlagosan értékesíthető ingatlanhoz képest az adott ingatlan mennyire forgalomképes. Z. Bank tájékoztatása szerint a Bank Ingatlanszakértői Kézikönyvében (továbbiakban: kézikönyv) foglalt 12 feltétel bármelyike teljesül akkor az ingatlan kizárólag „C” kategóriás lehet. A kézikönyvben foglalt feltételek közül „az ingatlan közvetlen környezete és/vagy a település társadalmi presztízsének megítélése kifejezetten rossz” meghatározás azt jelenti, hogy az adott környék ingatlanforgalmi szempontból nem ér el egy olyan szintet, ahonnan ingatlanfedezet befogadható a bank prudens működését és hosszútávú üzletpolitikáját figyelembe véve. Z. Bank tájékoztatta továbbá a hatóságot, hogy Bicskén a Körte utca és az Alma utca vonatkozásában korábban hét alkalomból kettő esetben állapított meg az elkészült szakvélemény „C” fedezeti kategóriát.
2
A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. évi (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján nyílt szóbeli tárgyalásra határnapot tűzött ki. A tárgyaláson kérelmezők nem jelentek meg, eljárás alá vont azonban megjelent és úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanok értékbecslésének elkészítésekor minden esetben kimennek a helyszínre, amennyiben úgy döntenek, hogy az értékbecslést a bank felé lemondják, akkor az ügyfélnek joga van ez ellen a bankban panaszt tenni. Ez a kérelmezők esetében nem történt meg. A Borton Kft. mindkét utcában korábban több ingatlant értékelt, és végül a bank nem adott hitelt. Eljárás alá vont előadta, azért minősítette a cég az ingatlant „C” fedezeti kategóriásnak, mert az ingatlan közvetlen környezete és/vagy a település társadalmi presztízsének megítélése rossz, ez jelen esetben azt jelenti, hogy a Körte utca egy nemzetközi vasútvonal mellett fekszik, míg az Alma utcában egy színesfém kereskedés található. Eljárás alá vont álláspontja szerint kérelmezőket anyagi értelemben kár nem érte, mivel amikor végül a hitelt 2008. szeptemberében felvették a forint jóval gyengébb volt, mint 2008. májusában, amikor eredetileg igényelték kérelmezők a hitelt Z. Banknál. Eljárás alá vont szerint kérelmezők végül a bankok közötti nagy verseny miatt kaphattak hitelt más banktól, bár álláspontja szerint az ingatlanok nem érnek annyit, mint amennyire értékelték őket. Eljárás alá vont álláspontja szerint, egy ingatlan hiába szép kivitelezésű, jól megépített, ha a környezetében a többi ingatlan „C” kategóriás. Kérelmezők képviselője a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakra úgy nyilatkozott, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy B. település nevezett részén gyenge presztízsértékű ingatlanok találhatók, mivel sok az új ház, ezek általánosságban véve közepes kategóriájúak nagy telkekkel. A vasút a Körte utcai ingatlantól kifejezetten messze halad el, az Alma utcai ingatlan közelében pedig legalább tíz ház távolságban nincs színesfém kereskedés. Kérelmezők képviselője szerint az Alma utcai ingatlanra 6.000.000,-Ft,azaz Hatmillió forintot, a Körte utcai ingatlanra pedig 8.000.000,-Ft, azaz Nyolcmillió forintot biztosított egy másik bank, álláspontja szerint bankok közötti versenyből ekkora különbségek nem adódhatnak. Kérelmező elfogadhatatlannak tartotta, hogy eljárás alá vont értékbecslőként egy egész városrészt forgalomképtelenné nyilvánított. Eljárás alá vont kérelmező fenti nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy fenntartja a korábban elmondottakat azzal, hogy a vasút legtávolabbi pontja is csak 250 m-re van a Körte utcától, továbbá, hogy az Alma utcában nem legális fémkereskedés működik, hanem fémátvevő hely, valamint megállapításai nem egy városrészre, hanem csak B. település egy területi egységére vonatkoztak. Eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy értékbecslői feladatának egyik fontos eleme, az adott ingatlan forgalomképességének megállapítása, a szűkebben és tágabban értelmezett ingatlanpiaci, gazdasági, társadalmi, és földrajzi környezet alapján. A hatóság ezt követően helyszíni szemlét tartott Bicskén az érintett utcákban és környékükön. Az Alma utcai ingatlan az utcának a vasúti felüljárótól tekintve távolabbi részén fekszik. Az utcában körülbelül 60 ház található, az utcakép rendezett, tiszta, az utak aszfaltozottak, rendben tartottak. A szemle idején az utca csendes volt, gyér forgalommal. Színesfém átvevő nincs az utcában, E. F. elmondása szerint korábban volt, de tevékenységét kulturált körülmények között végezte, a színesfém átvevő 1-2 éve B. település távolabbi részére költözött. Az Alma utcai ingatlan nincs bevakolva, a ház utca felé eső részén új, műanyag nyílászárók vannak. A telek üres, de tiszta. A közelben található házak közül kettő szintén nincs bevakolva, a többi ház vakolt, rendezett képet mutat.
3
Az Alma utcából aszfaltozott úton lehet eljutni a Körte utcába, az út mellett nagyobb beépítetlen, elhanyagoltabb telkek is találhatók. A Körte utca csatornázott, de nem aszfaltozott, a helyszíni szemle idején a kiadós esőzés miatt az utca sáros. E. F. kérelmező háza kétszintes, teljes készültségű ingatlan. A lakásbelső felújított, igényesen kialakított, rendezett. Kérelmező elmondása szerint a környéken nagyrészt roma családok laknak, csöndes, problémamentes terület. A vasút (nem az állomás, hanem a sínek) gyalogosan az ingatlantól 8-10 perc sétára van. Napközben a vonatokat alig hallani, éjszaka egy kicsit jobban. Kérelmezők képviselője a helyszíni szemlén úgy nyilatkozott, hogy B. település ezen részét, ahol a kérdéses két ingatlan található „y-nak” hívják, a területen közismerten sok roma család lakik. A hatóság ezt követően megkereste a Város Önkormányzatát, hogy csatolja a városra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, valamint az Anti-szegregációs tervet. A hatóság kérte továbbá, hogy amennyiben az önkormányzatnak hivatalos tudomása van arról, hogy a kérdéses településrészen található ingatlanok csökkent piaci értékűek, akkor arról adjon tájékoztatást, megjelölve annak indokát is. Az Önkormányzat arról tájékoztatta a hatóságot, hogy nem rendelkezik sem Anti-szegregációs tervvel sem Integrált Városfejlesztési Stratégiával. A kérdéses településrész vonatkozásában pedig azt közölték, hogy nincs hivatalos tudomásuk arról, hogy a két ingatlan csökkent piaci értékű. A kérelem az alábbiak szerint alapos. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valamely személyt vagy csoportot a törvény 8. §-ában felsorolt ún. védett tulajdonságok valamelyike (nem, faj, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, családi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, életkor, társadalmi származás stb.) miatt más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, és a tárgyilagos mérlegelés szerint ennek nincs ésszerű indoka. Az Ebktv. 5.§ b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Az Ebktv. 30. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen - a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben - megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását, illetve olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak. Az Ebktv. 19. §. (1) és (2) bekezdése rögzíti, hogy az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett a jogszabályban felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. Az eljárás alá vont felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. Az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. §-ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat
4
(a továbbiakban együtt: rendelkezés), amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Kérelmezők valószínűsítették védett tulajdonságukat, valamint az őket ért hátrányt, nevezetesen, hogy más ügyfelekkel ellentétben Z. Banknál nem tudtak hitelt igényelni, mivel roma származásuk, valamint ingatlanuk köztudomásúan romák lakta környéken való elhelyezkedése miatt az értékbecslő cég az értékbecslést nem végezte el, az ingatlant „C” kategóriásnak minősítette. A Z. Bank tájékoztatása szerint korábban hét esetből kettő alkalommal fordult elő, hogy az Alma utcában, vagy a Körte utcában lévő ingatlant „C” kategóriásnak minősítettek, mely a hatóság álláspontja szerint alátámasztja azt, hogy a kérelemben vizsgált ingatlanokat annak rossz presztízsmegítélése miatt nem lehetett volna „C” kategóriásnak minősíteni, mivel ha a környék presztízsmegítélésével lenne probléma, akkor ezekben az utcákban (Alma, Körte), minden ingatlant értelemszerűen „C” fedezeti kategóriásnak lehetne csak minősíteni, ezt viszont a Z. Bank tájékoztatása cáfolja, hiszen a hétből öt ingatlant nem minősítettek „C” kategóriásnak. A hatóság álláspontja szerint, ha egy adott környék több utcájában, ingatlanokat „C” kategóriásnak minősítenek a környék rossz presztízsmegítélése miatt akkor ez azt feltételezné, hogy azon a környéken egyetlen C kategóriától eltérő (jobb) minősítésű ingatlan sem lehetne, itt viszont a vizsgált utcákban több nem „C” kategóriásnak minősített ingatlan is van, mely azt támasztja alá, hogy nem a környék rossz presztízsmegítélése volt a valódi indok, amely miatt az eljárás alá vont cég az értékbecslés elkészítését megtagadta. A hatóság által a helyszíni szemlén tapasztaltak sem támasztják alá azt, hogy az ingatlanok olyan környezetben helyezkednének el, vagy olyan állapotban lettek volna, amely indoka lehetne annak, hogy azokat „C” fedezeti kategóriásnak minősítette eljárás alá vont. Az Alma utca kifejezetten csendes, aszfaltozott, rendezett utca, összesen három olyan házzal, amely vakolatlan, köztük kérelmező háza is, azonban ezek az épületek is rendezettek, környezetük tiszta. A Körte utca bár valóban aszfaltozatlan, és a két utca közötti terület elhanyagolt, azonban a ház, amelyre a hitelt kérték teljes készültségű, igényesen berendezett, tiszta, kétszintes családi ház. A hatóság elismeri, hogy minden településnek vannak olyan részei, melyek kevésbé kedveltek az ingatlan vásárlók körében, azonban ez nem lehet indok arra, hogy eljárás alá vont a szolgáltatás nyújtását - jelen esetben az értékbecslés elvégzését - megtagadja, elzárva ezzel az ott élőket a banki hitel felvételének lehetőségétől, ezáltal ingatlanuk, környezetük fejlesztésétől, életminőségük javításától. A hatóság nem fogadta el a Borton Kft. azon védekezését, hogy kérelmezőket nem érte hátrány, hiszen az értékbecslés díját ki sem kellett fizetniük, „annak köszönhetően”, hogy az ingatlant a cég értékbecslés nélkül „C” fedezeti kategóriásnak minősítette. A Borton Kft. álláspontja szerint az esetlegesen elvégzett konkrét értékbecslés eredménye alapján a Z. Bank a hitelt bizonyosan nem folyósította volna kérelmezőknek, így mivel az értékbecslés díját nem kellett megfizetniük ezért hátrány nem érte őket. Nem fogadta el továbbá a hatóság azt a védekezést sem, mely szerint azért sem érte hátrány kérelmezőket, mivel más banktól végül megkapták a kívánt hitelt. Eljárás alá vont ezen kimentése nem fogadható el, mivel a hitel folyósításának ténye nem vezethető vissza a cég magatartására, azzal semmilyen összefüggésben nincs. Ugyanakkor ez utóbbi tény éppen azt erősíti meg a hatóságban, hogy az ingatlan hitelfelvétel szempontjából nem volt forgalomképtelen. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a hatóság arra a következtetésre jutott, hogy eljárás alá vont a kért szolgáltatást azért tagadta meg (az értékbecslést nem készítette el), mivel a hitelfelvétellel érintett ingatlanok tulajdonosai roma családok voltak, és az ingatlanok B. település 5
közismerten romák lakta részén helyezkednek el. A hatóság nem fogadta el az Ebktv. 7. § (2) bekezdése alapján ésszerű indoknak, sem az ingatlanok környezetének rossz presztízsmegítélésére való hivatkozást, sem azt, hogy a Borton Kft. a kategória besorolás tényéhez korábbról már rendelkezett a szükséges ingatlanpiaci ismerettel, és ennek tudatában döntött amellett, hogy az értékbecslés elkészítését a bank felé lemondja. Mindezekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy a Borton Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság a szankciók alkalmazásával kapcsolatban megállapítja, hogy a jogkövetkezményekhez fűződő megelőző, visszatartó hatás eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl szükséges a pénzbírság kiszabása, valamint a határozat nyilvánosságra hozatala is, ezért az eljárás alá vonttal szemben az Ebktv. 16. § b), c) és d) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A hatóság a bírság összegének megállapítása során tekintettel volt az Ebktv. 16. § (2) bekezdésben meghatározott körülményekre, különösen az eljárás alá vont teljesítőképességére, valamint a sérelmet szenvedett személyek számára. Mindezekre tekintettel az eljárás alá vont vagyoni helyzetéhez és a mérlegelés körébe vont egyéb körülményekhez mérten, a hatóság a kiszabott bírság összegét tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmény súlyával. A Ket. 154.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vont Borton Kft-t – a rendelkező részben leírtak szerint – kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége, helyszíni szemle útiköltsége) viselésére. A határozatot az Ebktv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat ellen a jogorvoslatot az Ebktv. 17.§ (3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109.§ (1) bekezdése biztosítja az arra jogosultak számára. Budapest, 2010. április Dr. Demeter Judit elnök SK.
1024 Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) 336-7673 Fax: (1) 336-7445
6
