EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/271/ Előadó: G.A.
/2012
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. törvényes képviselőjeként C.D. kérelmezőnek a Király-Tó Óvoda és Bölcsőde (9330 Kapuvár, Arany János u. 10/A.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Király-Tó Óvoda és Bölcsőde megsértette az egyenlő bánásmód követelményét A. B. fogyatékosságával összefüggésben, amikor a gyermek óvodai nevelése során nem biztosította számára a fejlesztéséhez szükséges feltételeket. A hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás további folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, valamint a Király-Tó Óvoda és Bölcsőde épületének hivatalos faliújságán, jól látható helyen. A vizsgálat során 4.500,- Forint, azaz Négyezer-ötszáz forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget a Király-Tó Óvoda és Bölcsőde a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy a bíróság 3 bíróból álló tanácsban bírálja el az abban foglaltakat. INDOKOLÁS C. D.,mint A. B. törvényes képviselője az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt 2012. február 9-én kérelemmel fordult a hatósághoz, melyben sérelmezte, hogy a Király-Tó Óvoda és Bölcsőde (továbbiakban: óvoda), nem biztosította a fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi feltételeket – a szakértői vélemény szerint integráltan oktatható a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek – A. B. részére. Kérelmező szerint az óvoda megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 27.§ (1) bekezdés a) és (2) bekezdés d) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét A. B-nek az (Ebktv.) 8.§ g) pontja szerinti tulajdonsága (fogyatékossága) miatt.
A kérelem szerint A. B. a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban: bizottság) 2010. december 16-i szakvéleménye szerint sajátos nevelési igényű, integráltan oktatható gyermek. Kérelmező állítása szerint az óvoda a szakértői véleményben előírt napi két óra felzárkóztató foglalkozás szervezésének nem tett eleget, logopédiai fejlesztést a gyermek részére nem biztosított, továbbá 2011 októbere óta csak napi két óra időtartamban – délelőtt 10-12 óra között – engedélyezte, hogy gyermeke az óvodában tartózkodjon. Az óvoda hozzáállása kérelmező szerint kirekesztő, megalázó, mely a gyermek fejlődését ellehetetleníti. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján eljárást indított az óvodával szemben. Eljárás alá vont képviselője érdemi nyilatkozatában előadta, hogy az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellát az Alapító Okiratában foglaltak szerint. A gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést a Széchenyi István Általános Iskola Előkészítő Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: szakszolgálat) biztosítja saját intézményén belül. A logopédiai ellátást és gyógytestnevelést szintén a szakszolgálat biztosítja, azonban az óvoda épületében. A. B. 2009. szeptember 1-től jár az óvodába, közösségbe való beilleszkedése nem volt zökkenőmentes, ezért a szülőkkel egyetértésben kérték a bizottság vizsgálatát. A szülők kérték továbbá a gyermek nevelési tanácsadóban történő vizsgálatát is. A gyermek nevelése, fejlesztése a kezdetektől fogva nagy odafigyelést igényelt, azonban 2011 szeptemberétől A. B. viselkedése gyökeresen megváltozott. A gyermek egyre durvábban, agresszívebben kezdett viselkedni mind csoporttársaival, mind a nevelőkkel szemben, a csoportszobából történő kifutások pedig balesetveszélyes helyzeteket idéztek elő. A reggeli időszakban, amikor egy óvónő volt a gyermekekkel nem volt biztosítva sem a csoportbeli gyermekek, sem A. B. biztonsága. A. B. a délutáni pihenőidőben folyamatosan zavarta társai pihenését, ágyát elhagyta, kiabált, társait csípte, bokszolta. Több szülő, akiknek gyerekeit bántalmazta, segítséget kért az óvónőktől. Az óvoda ezért úgy döntött, hogy A. B. ellátását csak abban az időben vállalja, amikor a csoportban két óvodapedagógus dolgozik egyszerre. A délutános óvónő délelőtt 10-kor már bent volt a csoportban, pedig többször csak későbbi időpontban kellett volna kezdenie, de csak így tudták megoldani A. B. ellátását a csoportban napi két órában, és az étkezés alatt. A gyermek nevelőihez fűződő viszonya kettős, nyugodt állapotában ragaszkodó, de a dühkitöréseikor az óvodapedagógusokat is üti, csípi, leköpi. A gyerekek, amikor nyugodt, A. B-t befogadják, amikor zaklatott elhúzódnak tőle. A szakértői véleményben foglalt heti speciális ellátás az óvodán kívül történik, melyre a szülők szállítják a gyermeket. A csökkentett óraszámban történő ellátás bevezetése 2011 novemberében történt, melyről a szülőket egy, az óvodapedagógusokkal tartott megbeszélésen tájékoztatták, akik az intézkedés ellen nem tiltakoztak. A szakértői vizsgálat céljából elkészített jellemzésben az óvoda vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kialakult csökkentett óraszámú ellátást ők sem találják jó megoldásnak, hiszen így a gyermek speciális fejlesztése is csak rövidebb időben megoldott. Az óvoda álláspontja szerint intézkedésük figyelembe veszi a szakértői véleményben foglaltakat, a gyermeket nem különbözteti meg sajátos nevelési igénye miatt, hanem segíteni kívánja azzal, hogy minden nap biztosítja részére az óvodai ellátást és az ebédet napi 2 és fél órában. Az óvoda érdemi nyilatkozatához csatolta az Alapító Okiratát, a gyermekről 2011. március 20-án a nevelési tanácsadó által kiállított szakértői véleményt, egy feljegyzést a szülők tájékoztatásáról, valamint A. B. jellemzését, kiegészítve az óvónői véleményekkel. Kérelmező eljárás alá vont érdemi nyilatkozatára adott válaszában előadta, hogy a bizottság 2012. január 25-én ismételten vizsgálta a gyermeket, de szakvéleményt nem állítottak ki, mivel Budapestre irányították őt. A. B. 2009 szeptemberétől két éven át egész napos óvodai ellátást kapott, majd 2011 októberétől magatartása miatt korlátozták óvodai ellátását. Kérelmező elmondása szerint szóban az óvoda azt jelezte, hogy sok a beszoktatós kiscsoportos, ezért nem nagyon tudnak odafigyelni a gyerekre. Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy az óvoda a napi két óra felzárkóztató foglalkoztatást egy évig biztosította, majd az intézményvezető jelezte, hogy a továbbiakban erre nincs mód. A gyermekkel heti két alkalommal gyógypedagógus foglalkozik, ahová a szülők viszik a gyermeket. Az óvoda 2011 novemberében találkozott először a gyógypedagógussal, szorosabb együttműködés 2012 februárjától van közöttük. A logopédus a gyermekkel összesen két alkalommal foglalkozott, mivel a gyermek nem működött vele együtt. Jelenleg A. B. abban az időszakban nem is járhat óvodába, amikor ott van a logopédus. Kérelmező álláspontja szerint a gyermek óvodán kívül pl. csoportos fejlesztésen megfelelően viselkedik.
2
A hatóság ezt követően felszólította a feleket, hogy nyilatkozzanak, mikorra tűzték ki Budapestre a gyermek szakértői vizsgálatát, mivel a szakértői véleményében foglaltak az eljárás szempontjából relevanciával bírnak. Eljárás alá vont az időpontról nyilatkozni nem tudott, azonban kérelmező fenti nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy a gyermekkel a magatartási gondok már az óvodába lépéskor kezdődtek, nem pedig 2011 szeptemberétől. A 2011/2012-es tanév elején azonban a tünetek olyannyira felerősödtek, hogy az óvoda a napi két órás felzárkóztató foglalkozás idejére korlátozta a csoportban tartózkodás időtartamát. Alaptalanként minősítették kérelmező azon megállapítását, hogy a korlátozásra azért került volna sor, mert az óvónők nem tudták kezelni a gyermeket. Álláspontjuk szerint a korlátozásra oly módon került sor, hogy a gyermek az előírt fejlesztéseket megkapja, ugyanakkor a csoportba járó többi gyermek megfelelő fejlődését, testi, lelki egészségét is megfelelő módon biztosítani tudják. Eljárás alá vont visszautasította kérelmező azon állítását, hogy a fejlesztő foglalkozásokat az óvoda egy éve nem biztosítja, mivel a szakszolgálat szakemberei valamint az óvónők mindent megtesznek a gyermek érdekében, bár azt elismerték, hogy a foglalkozások A. B. reakciói miatt egyre többször akadályba ütköznek. A logopédia foglalkozással kapcsolatban előadta, hogy a logopédus hetente hétfőn, kedden, és pénteken tart fejlesztő foglalkozást, a gyermek hétfőnként - 2012. január 5-től kezdődően - szülői döntés alapján nem jár óvodába, kedden gyógypedagógiai fejlesztésen vesz részt, melyre a szülők viszik. A gyermek fejlesztésével a logopédus többször próbálkozott, de nem tudta együttműködésre bírni. A hatóság 2012. március 29-én az eljárást a bizottság által kiadott szakértői vélemény megérkezéséig felfüggesztette, melyről a feleket értesítette. A szakértői vélemény 2012. május 22-én érkezett meg a hatósághoz, melyet a hatóság a feleknek továbbított. A szakértői vélemény szerint A. B. sajátos nevelési igényű gyermek, aki a motoros funkciók specifikus fejlődészavarában, kevert expresszív-receptív beszédzavarban, és vezetéses hallászavarban szenved. Intenzív logopédiai, gyógypedagógiai megsegítést, és szenzomotoros integrációs terápiát javasoltak a gyermek számára azzal, hogy fejlesztése jelenlegi óvodájában folytatódjon, majd a 2012/13-as tanévtől általános iskolai tanulmányait az Arany János EGYMI Általános Iskola és Speciális Szakiskola logopédiai első osztályában kezdje meg. Kérelmező a szakértői nyilatkozat kézhezvételét követően úgy nyilatkozott, hogy kéri az eljárás folytatását, mivel az eljárás felfüggesztése óta a gyermek továbbra is csak napi kettő és fél órában járhatott óvodába. A gyermek minden hétfőn csoportos fejlesztésen vett részt, ezért ezen a napon óvodába valóban nem járt, logopédiai fejlesztést az eljárás felfüggesztése óta továbbra sem kapott, a nyílt napról értesítést nem kaptak, így nem látták, hogy a gyermek hogyan viselkedik a csoportban. A gyermek a heti két óra gyógypedagógia fejlesztést továbbra is megkapta, azonban a 2 óra felzárkóztató fejlesztést az óvoda továbbra sem biztosította. A gyermek 2012. május 31-én volt utoljára óvodában, ezért a szakértői véleményről egyeztetés nem történt az óvodával. Kérelmező előadta továbbá, hogy a szülői munkaközösség Kapuvár Város Önkormányzatának címzetes főjegyzőjéhez fordult a gyermek magatartása miatt. Eljárás alá vont tájékoztatta a hatóságot, hogy az eljárás felfüggesztése óta a gyermek, betegség miatt 17 napot volt óvodában, továbbra is napi kettő és fél óra időtartamban, magatartásában változás nem történt. A gyógypedagógiai megsegítése a megszokott rendben folyt, az óvónők pedig a fejlesztési irányoknak megfelelő fejlesztést végezték. A hatóság a benyújtott kérelem, az ügyfelek nyilatkozatai, valamint a csatolt iratanyagok alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az alábbiak szerint állapította meg, hogy a kérelem a Király-Tó Óvoda és Bölcsődével szemben alapos. A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény - melyet a Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki - 3. Cikk 1. pontjában foglaltak szerint a „szociális védelem és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban”. Az Egyezmény alapján létrehozott ENSZ Gyermek Jogainak Bizottsága a 44. Cikk alapján benyújtott,
3
Magyarországra vonatkozó Jelentésének tárgyalása során – 2006. január 27-én - észrevételeket fogadott el, melynek 39. pontjában aggodalmát fejezte ki – egyebek mellett - a fogyatékossággal élő gyermekekre vonatkozó inklúziós politika és a társadalmi integrációs mechanizmusok hiánya miatt. Javasolta, hogy az állam tegyen erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek a lehető legteljesebb mértékben gyakorolhassák oktatáshoz való jogukat és segítse elő az oktatási rendszerbe történő integrálásukat. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az Ebktv. 4.§. g) pontjai szerint az egyenlő bánásmód követelményét közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény) jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely tulajdonsága - Ebktv. 8.§ - miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban. Az Ebktv 27. § (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, a (2) bekezdés pedig kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen – többek között - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 4/A. §-a szerint a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. A Kt. 30.§ (3) bekezdése alapján a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésbenoktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. Az Ebktv. 19. §-a szerint az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv-ben felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. A másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. A kérelmező eleget tett az Ebktv. 19.§ (1) bekezdésében foglalt valószínűsítési kötelezettségének: csatolta a gyermek fogyatékosságát igazoló szakértői véleményt, valamint valószínűsítette, hogy a gyermeket hátrány érte az előírt fejlesztések egy részének elmaradása miatt. A. B-t az eljárás alá vont óvoda 2009. szeptember 1-jén felvette. A szülők és az óvoda 2010-ben a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát kérték. A 2010. december 16-án kelt szakvélemény megállapította, hogy a gyermek integráltan oktatható, sajátos nevelési igényű, ellátásra az eljárás alá vont Király-Tó Óvoda és Bölcsődét jelölte ki, azzal, hogy napi két óra felzárkóztató foglalkozást, komplex gyógypedagógiai és egyéni logopédiai terápiát kell kapnia. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy A. B. éppen állapotával összefüggő viselkedés problémái miatt nem kapta meg a szakértői véleményben számára előírt fejlesztéseket.
4
Eljárás alá vont a gyermek védett tulajdonságát nem vitatta és azt sem, hogy a hátrány azzal összefüggésben áll. Az eljárás során – különösen eljárás alá vont nyilatkozatai alapján – egyértelművé vált, hogy a hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy az ügyben fennálló alapvető jogok ütközésekor az óvoda intézkedése elkerülhetetlen volt-e, továbbá a cél elérésére alkalmas és azzal arányos volt-e. Az Ebktv. 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás, vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos. A Kt. 10. § (3) bekezdés e) pontja alapján a gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. A vonatkozó jogszabályok alapján A. B-nek joga van a művelődéshez, és ahhoz, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön. A kérelmező gyermekével egy csoportba járó többi gyermeknek ugyanakkor szintén joga van a művelődéshez, és joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint ahhoz, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék. A hatóság megállapította, hogy eljárás alá vont nem tudta kellőképpen alátámasztani, hogy a bevezetett korlátozó intézkedés elkerülhetetlen volt, de különösen azt nem, hogy az intézkedés a cél elérésére alkalmas és azzal arányos volt. Az óvoda a gyermek viselkedés problémái miatt korlátozta az óvodalátogatást, melynek következtében az előírt fejlesztések egy része, melyek az éppen állapotának javulását kellett volna, hogy szolgálják, elmaradtak. Eljárás alá vont nem biztosította teljeskörűen a napi két óra felzárkóztató foglalkozást, melyek saját nyilatkozata szerint is a gyermek reakciói miatt egyre többször akadályba ütköztek. A logopédia foglalkozást a gyermek összesen két alkalommal kapta meg, amelyet elsősorban a gyermek viselkedésével indokoltak, másrészt azzal, hogy a gyermek éppen nincs óvodában akkor (hétfő, kedd, péntek), amikor a logopédus a fejlesztéseket végzi. Az iratok szerint a gyermek hétfőn és kedden más fejlesztésen vesz részt, a pénteki nappal kapcsolatban pedig eljárás alá vont nem indokolt, azonban azt kérelmező nyilatkozatából tudjuk, hogy amikor pénteken a logopédus bent volt az óvodában a gyermek éppen nem tartózkodhatott bent a korlátozás miatt. A hatóság itt jegyzi meg, hogy még abban az esetben is, ha a gyermek a logopédussal egyidőben lehetett volna bent az óvodában pénteki napokon, akkor a napi két óra időtartamú felzárkóztató foglalkozás maradt volna el, mivel a gyermek összesen két órát tartózkodhatott az óvodában, és nyilvánvaló, hogy mindkét fejlesztésre összesen két órában nem jutott volna idő. Eljárás alá vont 2012. február 27-én kelt érdemi nyilatkozatában maga is úgy fogalmazott, hogy a korlátozott időtartam miatt a gyermek speciális fejlesztése csak rövidebb időben megoldott. Az óvoda a korlátozást úgy rendelte el, hogy az érvényben lévő szakértői vélemény integrált óvodai nevelésről rendelkezett, és fejlesztéseket írt elő a gyermek számára, amelyen az új szakértői vélemény sem változtatott. A hatóság álláspontja szerint amennyiben a gyermek állapota olyan súlyos lett volna, hogy integrált formában a továbbiakban nem lett volna nevelhető, akkor a 2012. április 17-én kiállított szakvélemény nem hagyta volna a kijelölt óvodában a gyermeket még a tanév végéig hátralévő rövid időre sem. Így azonban a korlátozó intézkedés elkerülhetetlensége nem állapítható meg. A rendelkezésre álló iratok alapján a hatóság megállapította, hogy az óvoda korlátozó intézkedése nem volt elkerülhetetlen, mivel a gyermek állapotának rosszabbodását a 2012. április 17-i új szakvélemény nem támasztja alá, hiszen az továbbra is integrált nevelést javasolt a kijelölt óvodában, kiemelve a logopédiai fejlesztés fontosságát, azzal, hogy tanulmányait a gyermek a 2012/13-as tanévtől logopédiai első osztályban kezdje meg, integrált keretek között. Az intézkedés a cél elérésére nem volt alkalmas, hiszen
5
A. B. a csoporttársaival így is találkozott, és velük szemben abban a két órában is sokszor durván viselkedett, melyet láthatólag a két egyszerre jelenlévő óvónő sem tudott megakadályozni. Az óvoda korlátozó intézkedésével A. B. fejlesztéshez fűződő jogát olyan arányban korlátozták, mely a csoporttársak megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való alapvető jogával nem volt arányos, azt túllépte, különös tekintettel arra, hogy a gyermeket nemcsak az integrált óvodai nevelés lényegétől fosztotta meg, hanem elzárta attól a lehetőségtől, hogy az előírt fejlesztéseket mely állapotában javulást hozhatott volna - megkapja, így esélye sem volt arra, hogy a közösségbe beilleszkedjen. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a hatóság megállapította, hogy az óvoda intézkedése nem volt elkerülhetetlen, nem volt a cél elérésére alkalmas, és nem volt arányos, ezért eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor nem a gyermek mindenekfelett álló érdekét vette figyelembe, nem a gyermek fejlődése szempontjából a legjobb megoldást kereste. Előzőekkel az óvoda megvalósította A. B-nek az Ebktv. 8.§ g) pontjában rögzített tulajdonságával összefüggésben a közvetlen hátrányos megkülönböztetését, mert a gyermek csak korlátozott időtartamban élhetett az integrált óvodai nevelés lehetőségével, és ezzel fejlesztéshez való jogai is sérültek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/I. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a 94/A. § (1) bekezdése alapján az eset összes körülményeire, így különösen az érintettek körére, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságára, a sérelem következményeire tekintettel kell meghatározni. A szankció megállapítása körében a hatóság a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg a jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltáson túl a Ket. 169/I. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásáról – határozat nyilvánosságra hozatala – döntött 30 napra. A szankció megállapításakor (az óvoda faliújságján történő nyilvánosságra hozatal) a hatóság figyelemmel volt arra, hogy a csoporttársak szülei a jegyzőhöz fordultak gyermekeik védelmében, tehát a hatóság döntését érdemes az érintett közösség tagjaival is megismertetni. A rövid - 30 napos - nyilvánosságra hozatal keretében értékelte a hatóság, hogy az óvoda a csoporttársak érdekei miatt hozta meg aránytalanul súlyos korlátozó intézkedését. A hatóság honlapján való nyilvánosságra hozatal célja, hogy más hasonló esetben a megelőzéshez és a visszatartó hatáshoz fűződő célok - fogyatékos személyek helyzetének javítása - csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben a Ket. 169/I. § (1) bekezdés b), c) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A hatóság a már végrehajtható, jogerőre emelkedett határozatot elektronikus úton megküldi eljárás alá vontnak - anonimizált formában - nyilvánosságra hozatal céljából. A Ket. 157.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vontat – a rendelkező részben leírtak szerint – kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége Ket. 153. § 11. pont) viselésére. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel az ügy ténybeli és jogi megítélése az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében egyszerű és eldöntésére az iratok alapján mód van, a hatóság a tárgyalás tartását mellőzte. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/C. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést a Ket. 169/J.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96.§ és 109. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2012. július Dr. Honecz Ágnes elnök S.K.
6
1024 Budapest Margit krt. 85.Tel.: (1) 336-7615; 336-7843,Fax: (1) 336-7445
7
