EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/121/2011 Előadó: dr. G.A.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) kk. A. B. törvényes képviselőjeként A. C. szám alatti lakos kérelmezőnek Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvoda (szh: 3300 Eger, Deák Ferenc u. 17.), valamint a fenntartó önkormányzat eljárás alá vontakkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy a Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvoda megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kk. A. B. fogyatékosságával összefüggésben, amikor a gyermek óvodai nevelése során – közel egy éven át – nem biztosította számára a fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket. A hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás további folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján. A vizsgálat során 4.910,- Forint, azaz Négyezer-kilencszáztíz forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget a Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvoda a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezettek a pénzfizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A hatóság egyidejűleg az Önkormányzat vonatkozásában a kérelmet elutasítja. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a hatóságnál benyújtott keresettel.
INDOKOLÁS A. C. (továbbiakban: kérelmező), mint kk. A. B. törvényes képviselője az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kérelemmel fordult a hatósághoz, melyben sérelmezte, hogy a Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvoda (továbbiakban: óvoda), valamint az önkormányzat, mint az óvoda fenntartója nem biztosította a megfelelő személyi, tárgyi feltételeket – a szakértői vélemény szerint integráltan oktatható a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek – kk. A. B. részére. Kérelmező szerint az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4.§ b) pontjában foglalt, míg az óvoda az Ebktv. 4.§ g) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét kk. A. B-nek az (Ebktv.) 8.§ g) pontja szerinti tulajdonsága (fogyatékosság) miatt. A kérelem szerint az önkormányzat által fenntartott óvodák között nincs a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 121. § 29. a) pontja szerint meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekeket fogadni képes integrált nevelésre alkalmas intézmény. A kérelem szerint az óvodák az SNI gyermekeket az intézményekbe felveszik, azonban az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem biztosítják. A. B. a kiállított szakértői vélemény szerint integráltan oktatható, ellátására a Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató (továbbiakban: Bizottság) az óvodát jelölte ki. A kérelem szerint az óvoda a gyermek számára 2008-tól nem biztosította az ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket a szülő többszöri megkeresésére sem. A szakértői vélemény alapján a gyermek heti három alkalommal egyéni, komplex gyógypedagógiai fejlesztésre lenne jogosult. A kérelem szerint az önkormányzat az óvoda fenntartójaként, nem tette meg a jogszabályok által előírt intézkedéseket aziránt, hogy biztosítsa a feltételeket a gyermek ellátásának lehetővé tételére. Kérelmező a hatóság hiánypótlási felhívására akként nyilatkozott, hogy kk. A. B. a kérelem benyújtásának időpontjában Z-i lakos volt, azonban az óvoda megkezdésének évében még a városban volt az állandó bejelentett lakóhelye, ezért 2008-ban az évet az eljárás alá vont óvodában kezdte meg. A Bizottság 2009. november 28-án kiállított szakvéleménye szerint A. B. integráltan oktatható, a Kt. 121. § 29. a) pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermek (továbbiakban: SNI/a ). A Bizottság az eljárás alá vont óvodát jelölte ki a feladat ellátására. Az óvoda alapító okirata alapján, csak SNI/b fogyatékossági csoportba tartozó gyermekeket lát el, SNI/a csoportba tartozókat nem. Kérelmező nyilatkozata szerint az önkormányzat területén nincs egyetlen olyan óvoda sem, amely bármely SNI/a fogyatékossági típusba tartozó gyermeket az alapító okirata szerint fogadni tudna. A gyakorlat szerint a gyermekeket az óvodába felveszik, azonban kérelmező szerint nem ritka, hogy az előírt fejlesztéseket a gyerekek nem kapják meg. A. B. a kiállított szakvélemény alapján a kijelölt óvodába felvették, azonban a szükséges fejlesztéseket számára nem biztosították, anamnézist nem vettek fel vele. 2010. októberében kérelmező jelezte panaszát az önkormányzat oktatási irodájában, melynek hatására a gyermeknek néhány napon belül biztosították az előírt gyógypedagógust, aki a gyermekhez egy helyi általános iskolából járt ki utazó pedagógusként. Fentiek alapján a hatóság mind az önkormányzattal, mind a Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvodával szemben eljárást indított. Az óvoda vezetője érdemi nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy a gyermeket az óvodába felvették, hiszen A. B. két nagyobb testvére is ide járt. A családdal bensőséges, jó viszony alakult ki. Felvételkor kérelmező azt a tájékoztatást adta, hogy a gyermekkel a születésekor problémák 2
voltak, egyéni fejlesztést, odafigyelést igényel. A. B. ezért egy fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkező óvónő csoportjába került. Az első szakvélemény, amit az óvoda kapott a 2009. november 28-i volt, melyben szerepelt, hogy a gyermek integráltan oktatható, és problémája az SNI/a fogyatékossági csoportba tartozik. Az érdemi nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy mivel A. B. ekkor már az intézmény óvodása volt, nem tanácsolták el, jóllehet - eljárás alá vont nyilatkozata szerint -, ha körültekintőbben jártak volna el, ez lett volna a helyes megoldás. A gyermek fejlesztésének kérdésében végül 2010-ben az önkormányzattal, és egy helyi iskolával történt egyeztetés, melynek hatására gyógypedagógus kezdett foglalkozni a gyermekkel. A gyermek sorozatos betegsége miatt erre összesen három alkalommal került sor. Az eljárás alá vont önkormányzat érdemi nyilatkozatában előadta, hogy az általuk fenntartott intézményekben a Bizottság által kiadott szakértői véleményekben leírt fejlesztési javaslatok alapján folyik a gyermekek ellátása. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, oktatását a város utazó gyógypedagógus hálózattal biztosítja. A nyilatkozat szerint a Joó János, illetve a Ney Ferenc Óvodában az SNI/a fogyatékossági csoportba sorolt testi fogyatékos gyermekek fejlesztését biztosítják, az alapító okiratok szerint. A hallássérült gyermekek fejlesztését megbízási szerződéssel látják el. Nyilatkozatuk szerint 2011-ben terveik között szerepel, hogy városrészenként 1-1 óvoda alapító okiratát akként módosítják, hogy az alkalmas legyen valamennyi az SNI/a fogyatékossági típusba tartozó gyermek ellátására. A. B. ügyével kapcsolatban eljárás alá vont előadta, hogy a gyermek szakértői véleményéről tudomása nem volt, az óvoda vezetője nem fordult hozzá kérelemmel, hogy teremtse meg a gyermek ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Kérelmező 2010. október 11-i jelzése után azonnal intézkedtek, így a szülőt 2010. október 13-án arról tájékoztatták, hogy A. B. az előírt fejlesztéseket, a kijelölt óvodában utazó gyógypedagógus segítségével megkapja. Az önkormányzat érdemi nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy kérelmező gyermeke a 2009. évi szakértői vélemény kibocsátásakor már az óvodába járt, így az áthelyezés a gyermek számára megterhelő lett volna, különös tekintettel arra, hogy a gyermek testvérei is ide jártak. Az önkormányzat, álláspontja szerint nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét, mivel a tudomásszerzést követően a gyermek az előírt fejlesztéseket megkapta, és nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy a gyermeket átirányítsák a lakóhelye szerinti óvodába. A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. évi (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján nyílt szóbeli tárgyalásra határnapot tűzött ki. A 2011. február 9-én tartott tárgyaláson kérelmező, valamint az eljárás alá vontak megjelentek. Kérelmező a tárgyaláson elmondta, hogy a Bizottság a 2009. november 28-i szakvélemény kiállításakor arról tájékoztatta, hogy a kijelölt óvoda gyermeke számára az előírt fejlesztéseket előreláthatólag nem tudja biztosítani, mivel SNI/a fogyatékossági csoportba tartozó gyermekek fogadása az alapító okiratukban nem szerepel, csakúgy, ahogy egyetlen egri óvodáéban sem. (kivéve Joó J. Óvoda, testi fogyatékos gyermekek) Kérelmező sérelmezte, hogy gyermeke még a tárgyalás időpontjában sincs SNI/a fogyatékossági típusba tartozó gyermekként lejelentve. Kérelmező előadta továbbá, hogy a gyermek óvónője valóban fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkezik, azonban a gyermeknek gyógypedagógus segítségére van szüksége. Az óvoda vezetője jegyzőkönyvi nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy a fejlesztő pedagógus végzettségű óvónő biztosítását elégséges fejlesztésnek ítélte meg a gyermek számára, A. B. olyan fejlesztést kapott, amilyet vezetőként jónak látott. Elismerte, hogy kezdeményeznie kellett volna a 3
gyermek korábbi szakértői vizsgálatát. A gyermek fejlesztésével kapcsolatos egyeztetések 2010. októberében kezdődtek. Az önkormányzat részéről az alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy a kialakult helyzetről tehát arról, hogy a gyermek az előírt fejlesztéseket nem kapja meg, 2010. októberében a szülőtől szereztek tudomást. A sérült gyermekek fejlesztését a városban utazó gyógypedagógusokkal biztosítják, álláspontja szerint magas színvonalon. Anyagi források híján telepített gyógypedagógus az intézményekben nincs. A jelenlévők nyilatkozataiból kiderült, hogy hivatalos értesítést a szakvéleményről valószínűleg azért nem kaptak, mert a gyermek kijelölt lakóhelye a szakvélemény készítésének időpontjában más településen volt. Eljárás alá vont önkormányzat álláspontja szerint A. B. fejlesztése érdekében a törvényben előírt kötelezettségüknek a tudomásszerzést követően haladéktalanul eleget tettek, jóllehet amennyiben fenntartóként már a beiratkozáskor tudomásuk lett volna arról, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, akkor elhelyezése egy másik óvodában lett volna szabályszerű. Eljárás alá vont tárgyaláson benyújtott összefoglaló iratában úgy nyilatkozott, hogy az alapító okiratok módosítása iránt elkötelezettek, arra - a sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában - 2011. július-augusztus közötti időszakban kerülhet sor. A tárgyaláson kérelmező és az eljárás alá vontak egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy kérik az eljárás felfüggesztését, mivel esélyt láttak az eljárás során egyezségkötésre. Az egyezség alapjait képezte volna az önkormányzat által fenntartott óvodák alapító okiratának felülvizsgálata, az óvodavezetők azonnali jelzési kötelezettsége a fenntartó felé SNI gyermek felvétele esetén, valamint A. B. óvodáztatásának kérdése. A hatóság az eljárást 30 napra az EBH/121/5/2011. számú végzésével felfüggesztette. Eljárás alá vont 2011. február 17-én e-mailben eljuttatta a hatósághoz a kidolgozott egyezség tervezetet, melyet a hatóság kérelmezőnek továbbított. 2011. március 7-én eljárás alá vont jogi képviselője arról tájékoztatta a hatóságot, hogy kérelmező az egyezség megkötésétől elzárkózott, és ügyében jogi képviselő segítségét kérte. Eljárás alá vont megerősítette, hogy az egyezség tervezetben foglaltakat az önkormányzat az egyezségkötés meghiúsulása esetén is teljesíti, így különösen: legkésőbb 2011. augusztus 31-ig közgyűlési határozatával a városban kijelöl 3 óvodát, melyek alapító okiratának módosításával biztosítja a Kt. 121.§ (1) bek. 29. pontjának a) pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását és fejlesztését, biztosítja továbbá A. B. óvodáztatását tankötelezettségének megkezdéséig a Deák Ferenc Óvodában, valamint az óvoda vezetője kötelezettséget vállal arra, hogy a jövőben meghatározott határidőn belül jelzi fenntartó felé a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási igényét. 2011. március 29-én kérelmező arról tájékoztatta a hatóságot, hogy az egyezségkötés folyamatban van, az egyetlen tisztázatlan pont gyermeke további óvodáztatása a 2011/12-es tanévben. A vonatkozó jogszabályok alapján A. B. a 2011/12-es tanévben tankötelessé válik, azonban kérelmező nyilatkozata szerint méltányossági kérelemmel fordult az önkormányzat jegyzőjéhez a tankötelezettség időpontjának 1 évvel történő kitolására. Ezt követően kérelmező és az eljárás alá vont önkormányzat között hosszas egyeztetések folytak, végül 2011. június 7-én kérelmező írásban úgy nyilatkozott, hogy nincs lehetősége egyezséget kötni eljárás alá vontakkal, mivel a gyermek szeptembertől a vonatkozó jogszabályok rendelkezései miatt óvodában nem maradhat, ugyanakkor álláspontja szerint nincs olyan általános iskola, ahol a gyermek, állapota alapján a tankötelezettségét teljesíteni tudja.
4
A hatóság a benyújtott kérelem, az ügyfelek és a tanúk jegyzőkönyvi nyilatkozatai, valamint a csatolt iratanyagok alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével az alábbiak szerint állapította meg, hogy a kérelem az önkormányzattal szemben nem alapos, míg a Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvodával szemben alapos. A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény - melyet a Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki - 3. Cikk 1. pontjában foglaltak szerint a „szociális védelem és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban”. Az Egyezmény alapján létrehozott ENSZ Gyermek Jogainak Bizottsága a 44. Cikk alapján benyújtott, Magyarországra vonatkozó Jelentésének tárgyalása során – 2006. január 27-én - észrevételeket fogadott el, melynek 39. pontjában aggodalmát fejezte ki – egyebek mellett - a fogyatékossággal élő gyermekekre vonatkozó inklúziós politika és a társadalmi integrációs mechanizmusok hiánya miatt. Javasolta, hogy az állam tegyen erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek a lehető legteljesebb mértékben gyakorolhassák oktatáshoz való jogukat és segítse elő az oktatási rendszerbe történő integrálásukat. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az Ebktv. 4.§. b), g) pontjai szerint az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, valamint a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény) jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely tulajdonsága - Ebktv. 8.§ - miatt (pl. nem, életkor, családi, egészségi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, anyanyelv, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, fogyatékosság, egyéb helyzet stb.) más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban. Az Ebktv 27. § (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, a (2) bekezdés pedig kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen – többek között - az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása során. A Kt. 4/A. §-a szerint a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. A Kt. 30.§ (3) bekezdése alapján a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, 5
illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. A Kt. 55. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása A hatóság az önkormányzat, illetve az óvoda intézkedéseit kk. A.B. sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének vonatkozásában külön vizsgálta, mivel a két eljárás alá vont vonatkozásában a szakértői véleményről való tudomásszerzés időpontja eltért egymástól Az önkormányzattal szemben benyújtott kérelmet a hatóság elutasította, mivel A.B. fogyatékosságával összefüggésben nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. A rendelkezésre álló okiratok, és nyilatkozatok szerint A. B. a 2009. november 28-i szakvélemény kiállításakor Z-i lakos volt, így a szakvéleményt – annak ellenére, hogy egri fenntartású óvoda került kijelölésre – az akkor hatályos a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (továbbiakban: rendelet) 14. § (4) bekezdése szerint a lakóhely szerinti jegyzőnek küldte meg a Bizottság. Fentiek alapján tehát az önkormányzat 2009. novemberében, A. B-vel szemben fennálló ellátási kötelezettségéről nem szerzett tudomást. A nyilatkozatok szerint az önkormányzat 2010. október 11-én kérelmezőtől szerzett tudomást arról, hogy gyermeke az előírt fejlesztéseket a kijelölt óvodában nem kapja meg. A szülő jelzését követő 3 napon belül az önkormányzat utazó gyógypedagógussal biztosította a gyermek fejlesztését, ezért az önkormányzat A. B. fogyatékosságával összefüggésben nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság a benyújtott iratanyagokból, illetve az önkormányzat nyilatkozatából megállapította, hogy a kérelemben foglaltak szerint a városban a kérelem benyújtásának időpontjában valóban nem volt egyetlen olyan óvoda sem, mely minden az SNI/a csoportba tartozó fogyatékos gyermek ellátását biztosítani tudta volna. A vonatkozó jogszabályok szerint az önkormányzatok nem kötelezhetők intézményeik alapító okiratának módosítására, azonban a Kt. 13.§ (5) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a szülő a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének kiegészítő szabályok 10. pont c) bekezdése szerint kizárólag olyan, helyi önkormányzat által fenntartott intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe a hozzájárulások, amely intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a – Kt. 121. § 29. pontja szerinti - fogyatékosság típusát is. E hozzájárulások az azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. A fentiekből tehát az következik, hogy amennyiben egy intézmény alapító okiratában nem szerepel a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, ettől függetlenül a gyermek neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket az önkormányzatnak meg kell teremteni a településen, azonban a feladat ellátásért normatívát csak akkor igényelhet, ha az alapító okiratban szerepel az adott fogyatékossági típusba tartozó gyermekek ellátása. Fentiek alapján tehát az önkormányzat kötelessége a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, az előírt fejlesztések biztosítása, függetlenül attól, hogy az alapító okiratukban szerepel-e 6
az SNI/a és/vagy az SNI/b fogyatékossági csoportba tartozó tanulók ellátása. Az önkormányzat feladat ellátási kötelezettségének tehát eleget tett A. B. vonatkozásában, mivel a tudomásszerzést követő 3 napon belül az ellátást biztosította, ezért a hatóság megállapította, hogy az egyenlő bánásmód követelményét a gyermek fogyatékosságával összefüggésben nem sértette meg. A hatóság eljárása jelen ügyben egyéni kérelemre indult, így csak A. B. egyedi esetében tudott döntést hozni, az eljárásban az nem volt vizsgálható, hogy a városban a többi sajátos nevelési igényű integráltan oktatható gyermek megkapja-e a szükséges fejlesztéseket. Az azonban ebből az eljárásból is kiderült, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában az intézményvezetők és a fenntartó közötti jelzőrendszer működésében hiányosságok tapasztalhatók Megjegyzi a hatóság, hogy kérelmező elutasítása miatt az önkormányzat által elkészített egyezségtervezet nem került aláírásra. Ebben az önkormányzat városrészenként 1-1 óvoda alapító okiratának módosítását vállalta volna, mellyel valamennyi SNI/A fogyatékossági csoportba tartozó gyermek ellátása megoldódott volna. A hatóság reményét fejezi ki, hogy az önkormányzat nyilatkozata szerint – az egyezség meghiúsulása ellenére – módosítja a kijelölt óvodák alapító okiratát. A Deák Ferenc utcai Napköziotthonos Óvoda vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy kk. A. B-t az Ebktv. 8.§ g) pontjában foglalt tulajdonságával (fogyatékosságával) összefüggésben hátrányosan megkülönböztették, amikor, mint a Bizottság által kijelölt intézmény felvették ugyan az óvodába, azonban a fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem biztosították, és elmulasztották jelezni az önkormányzatnak, hogy a gyermek ellátásához szükséges feltételek megteremtéséhez segítséget kérnek. Az Ebktv. 19. §-a szerint az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv-ben felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. A másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. A kérelmező eleget tett az Ebktv. 19.§ (1) bekezdésében foglalt valószínűsítési kötelezettségének: csatolta a gyermek fogyatékosságát igazoló szakértői véleményt, valamint valószínűsítette, hogy a gyermeket hátrány érte az előírt fejlesztések elmaradása miatt. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az óvoda a bizottság kijelölő szakvéleménye után A. B-t - testvéreire való tekintettel is - az óvodába felvette, azonban a gyermek – a szakértői vélemény óvoda általi megismerése után egy éven keresztül – nem részesült az előírt fejlesztésekben. A gyermek olyan fejlesztésben részesült melyet az óvoda vezetője „jónak látott”. Az intézményvezető a személyi tárgyi feltételek hiánya ellenére, nem értesítette az intézmény fenntartóját, és nem kért segítséget a fenntartótól ahhoz, hogy a gyermek a szükséges fejlesztést megkapja. Az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az a 8. §-ban felsorolt tulajdonságon alapuló magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés), amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
7
A hatóság megítélése szerint az eljárás alá vont nem mentheti ki magát a kötelezettség alól anyagi kiadásokra, a személyi, tárgyi, jogi feltételek hiányára való hivatkozással, mivel ennek elfogadása esetén nem valósul meg az integráció alapelve és sérül az egyenlő bánásmód követelménye. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, a hatóság megállapította, hogy az óvoda nem tette meg a szükséges és elvárható intézkedéseket A. B. integrált óvodai nevelése feltételeinek biztosítására, mulasztásával megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor nem a gyermek mindenekfelett álló érdekét vette figyelembe, nem a gyermek fejlődése szempontjából a legjobb megoldást kereste. Előzőekkel az óvoda megvalósította A. B-nek az Ebktv. 8.§ g) pontjában rögzített tulajdonságával összefüggésben a közvetlen hátrányos megkülönböztetését, mert bár a gyermek élhetett az integrált óvodai nevelés lehetőségével, azonban fejlesztéshez való jogai sérültek. A szankció megállapítása körében a jogsértő magatartás megállapításán, illetőleg jogsértő magatartás további folytatásától való eltiltáson túl az Ebktv. 16.§ (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásáról – határozat nyilvánosságra hozatala – döntött, figyelembe véve az eljárás alá vont óvoda mulasztásának súlyosságát, továbbá azt, hogy más hasonló esetben a megelőzéshez és visszatartó hatáshoz fűződő célok – fogyatékosok helyzetének javítása - csak a határozat nyilvános közzétételével érhetők el. Az Ebktv. 16. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen az érintettek körére, a sérelem következményeire, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell meghatározni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 154.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vont óvodát – a rendelkező részben leírtak szerint – kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége) viselésére. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat ellen a jogorvoslatot az Ebktv. 17.§ (3) bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109.§ (1) bekezdése biztosítja az arra jogosultak számára. A határozatot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Budapest, 2011. június Dr. Honecz Ágnes Elnök SK.
1024 Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) 336-7615 Fax: (1) 336-7445
8
