EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/71/ Előadó: G. A.
/2012
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. kérelmezőnek Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterével (4623 Tuzsér, Kossuth u. 70.), mint Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat hivatalos szervével szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere Dankó József, mint Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat hivatalos szerve, kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, azzal, hogy A. B. átsugárzó védett tulajdonságával összefüggésben Tuzsér Nagyközségi Önkormányzatnál a meglévő létszámhiány enyhítésére – bár erre lehetősége volt – nem írt ki gyakornoki pályázatot, megakadályozva ezzel kérelmező önkormányzatnál történő esetleges elhelyezkedését. A hatóság a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás jövőbeni folytatását megtiltja, egyúttal elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www.egyenlobanasmod.hu, valamint Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat hivatalos honlapján www.tuzser.hu, a kezdőlapról közvetlenül elérhető módon. A vizsgálat során 4.420,-Forint, azaz Négyezer-négyszázhúsz forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget a Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere, mint Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat hivatalos szerve a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00288413-00000000 számú előirányzatfelhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezettek a pénzfizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de a hatóságnál benyújtott keresettel. INDOKOLÁS A. B. (továbbiakban: kérelmező) álláspontja szerint Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Polgármestere megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény az (Ebktv.) 4.§ b) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét az Ebktv. 8.§ j) pontjában foglalt tulajdonsága (politikai vagy más véleménye) miatt. Kérelmező kérelmében védett tulajdonságként édesapja politikai vagy más véleményét jelölte meg, mely álláspontja szerint rá is átsugárzik, és kihatással van.
Panaszában kérelmező előadta, hogy édesapja Tuzsér Nagyközségi Önkormányzatának alpolgármestere. Az önkormányzat működése, döntéshozatala során rendszeresen adódtak olyan helyzetek, amikor kérelmező édesapja megválasztott képviselőként és alpolgármesterként a település érdekében a polgármester szándékaitól eltérő, annak érdekeit nem szolgáló javaslatokat tett. A kérelem szerint kérelmező édesapjának a közösség érdekében végzett tevékenysége következtében konfliktusok jöttek létre az alpolgármester és a polgármester között. A település élére került jegyző többször jelezte a polgármesternek, hogy a hivatal létszámproblémákkal küzd, és feladatait csak túlórákkal, éjszaka végzett munkával tudja megoldani. A létszámproblémák megoldására merült fel lehetőségként gyakornok alkalmazása. A 2011. október 14-i testületi ülés után a jegyző, az alpolgármester, és eljárás alá vont leültek, hogy beszéljenek kérelmező gyakornokként történő alkalmazásáról, ám eljárás alá vont - kérelmező állítása szerint - azt válaszolta ezzel kapcsolatosan, hogy alkalmazásához nem járul hozzá. Indoka annyi volt, hogy „mert nem, mert a Te lányod”. A 2011. október 28-i képviselő-testületi ülésen tárgyalták a gyakornoki pályázat ügyét, az ülés jegyzőkönyve alapján a képviselő-testület tagjai szerint nem lenne szabad elszalasztani a lehetőséget, hogy egy Államigazgatási Főiskolát végzett gyakornokot tudjanak alkalmazni kérelmező személyében, különös tekintettel a hivatal dolgozóinak leterheltségére. A polgármester álláspontja a jegyzőkönyv tanúsága szerint a témával kapcsolatban az volt, hogy egy éve két köztisztviselő elment a hivatalból, azonban a helyzetet eddig is átvészelték, így kérelmező alkalmazásáról, pályázat kiírásáról nem nyit vitát. A hatóság a becsatolt iratanyagok alapján eljárást indított Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterével szemben, mivel kérelmező álláspontja szerint édesapja más véleménye miatt - mely rá is átsugárzik - nem írták ki a pályázatot a gyakornoki pozícióra, ezzel hátrány érte elhelyezkedési esélyeit illetően. Dankó József Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) Polgármestere érdemi nyilatkozatában előadta, hogy az önkormányzat 2006-tól kezdődően 13 fővel dolgozik. 2010 decemberétől az előző polgármester hozzájárulásával 2 fő előnyugdíjazását kérte és a prémium évek programban vesz részt, ezáltal két munkahely betöltetlen. A két státusz betöltése csak 2012 júliusától lehetséges, így gyakornoki állásra pályázatot nem írtak ki, sőt az önkormányzattól elkerülő feladatok miatt létszámbővítést a jövőben sem terveznek. Eljárás alá vont álláspontja szerint nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét kérelmező védett tulajdonságával összefüggésben, mivel a gyakornoki pályázat kiírása meg sem történt, így kérelmezőnek másokkal nem kellett megmérettetnie magát, tehát nem volt, akivel szemben joghátrányt szenvedett volna. A 2011. október 14-i képviselő-testületi ülés után kérelmező gyakornoki alkalmazásával kapcsolatban elhangzottakról úgy nyilatkozott, hogy ő szó szerint azt mondta, hogy: „nem, mert a Te lányod, hanem mert nem veszünk fel senkit”. Kérelmező eljárás alá vont érdemi nyilatkozatával kapcsolatban előadta, hogy a gyakornoki pozíció – szemben az érdemi nyilatkozattal – nem elvi lehetőségként merült fel, hiszen azt a képviselő-testület is megvitatta. Az előterjesztést megelőzően a polgármester megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (továbbiakban: minisztérium), mivel az önkormányzatnál foglalkozatott köztisztviselők létszáma az ellátandó feladatokhoz képest kevésnek bizonyult. A minisztérium a létszámbővítéshez nem járult hozzá, azonban javasolta, hogy a 2012 júliusáig terjedő időszakot ösztöndíjas foglalkozatás keretében gyakornok segítségével hidalják át. Ezt követőn került sor a képviselő-testületi ülésen az előterjesztésre, ahol gyakornokként felmerült a neve. A képviselő-testületi ülésen, az ezzel kapcsolatban kibontakozott vitában jelentette ki eljárás alá vont, hogy: „nem támogatja, és erre nem nyit vitát”. Az ülésen készült jegyzőkönyvet kérelmező csatolta. Kérelmező akként nyilatkozott továbbá, hogy „falusi viszonyok között”, így Tuzséron is nyilvánvaló, hogy kinek milyen végzettsége van – pályakezdő igazgatásszervező helyben rajta kívül nincs – ezért egyértelmű volt, hogy a minisztérium által javasolt gyakornoki álláshelyre ki kerülhet szóba. Álláspontja szerint eljárás alá vont a pályázat kiírását akadályozta meg védett tulajdonságával összefüggésben. Kérelmező álláspontja szerint nem lett volna összeférhetetlen, hogy azon önkormányzatnál, ahol édesapja alpolgármester ő gyakornokként tevékenykedjen, mivel nem lettek volna irányítási, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban. A csatolt 2011. október 28-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint eljárás alá vont a kérelmező édesapjához fűződő viszonyáról úgy nyilatkozott, hogy „a személyes kapcsolat alpolgármester úr és köztem, maradjon kettőnk között. A munkakapcsolatukat nem veszélyezteti ezzel nincs gond”, valamint „a választás óta van ez köztünk, elmondtam neked, hogy miért”. Ezen testületi ülés napirendjén volt szó, kérelmező esetleges gyakornoki foglalkoztatásáról is. A jegyzőkönyvben Dr. E. F. jegyző elmondta, hogy
2
komoly létszámfeszültségek vannak a hivatalban, és lenne mód, kérelmező foglalkoztatására. Szükség lenne munkaerőre, a közfoglalkoztatás nem segíti ki a hivatalt. G. H. a képviselő-testület egyik tagja úgy fogalmazott, hogy „egy tuzséri fiatalról van szó, polgármester úr azt mondja, hogy azért nem dolgozhat itt, mert az alpolgármester lánya”. „Nem nagyon értem polgármester úr, gondolkodjon el rajta. Nem hiszem, hogy személyes ellentét miatt kellene ennek így lennie”. I. J.a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „mindenki megdöbbenve áll, itt szenvednek, és nem alkalmazzák azokat, akiket lehetne”. „Szinte pénzünkbe se kerülne”. „ Egy ilyen lehetőséget nem lenne szabad elszalasztani”. Dankó József polgármester az elhangzottakra úgy reagált, hogy „egy éve, hogy elmentek a köztisztviselők, eddig is átvészeltük ezt”. „ Nem járulok hozzá, és erre nem nyitok vitát”. Dr. E. F. jegyző a polgármester szavaira megjegyezte, hogy „a dolgozóink itt töltik az estéjüket nap, mint nap, 40%-kal nőtt a beérkező ügyszám.” „Jelenleg is elsősorban tűzoltást tudunk végezni a jelentős létszámhiány miatt. Eljárás alá vont a jegyző szavaira ismételten azt reagálta, hogy „régen is ezt csinálták. akkor is átvészeltük, most is átvészeljük”. G. H. a polgármester fenti szavaira úgy reagált, hogy „Nehogy már ezt csináljuk a dolgozókkal”. „Polgármester úr is tudja, hogy milyen az mikor 11 óráig ülünk itt testületin. Milyen a családnak. Személyes ellentét miatt ne kerüljünk már ilyen helyzetbe. K. L. úgy reagált. hogy „lépjünk túl a személyes oldalról, és nézzük a szakmai munka oldalát. Az érdemi, igazgatás szervezői munkát nem mindenki tudja elvégezni. A közmunkásaink folyamatosan cserélődnek, mire beleszoknának már vége is a munkájuknak. Ezzel a magatartással elzavarjuk fiataljainkat.” Kérelmező csatolta továbbá a képviselő-testület tagjainak 2012. február 20-án az üggyel kapcsolatban tett nyilatkozatát, mely szerint a képviselő-testület ülésein több hónapja visszatérő kérdés a polgármesteri hivatal működőképessége, a jelentős létszámhiány enyhítése. A jelenlegi 9 fő köztisztviselő helyett a belső ellenőri jelentés szerint 15-22 fő lenne képes ellátni a feladatokat. A minisztérium nem engedélyezte a többlet feladatok ellenére sem a leépített létszám visszavételét, azonban felhívta a figyelmet az ösztöndíjas, gyakornoki foglalkoztatás lehetőségére, mely feltételeknek kérelmező megfelelt. Eljárás alá vont a létszámhiány enyhítésével sokáig egyetértett, majd miután felmerült, hogy kérelmező – C. D. alpolgármester lánya - eséllyel pályázhat a gyakornoki munkakörre, mereven elzárkózott attól, melynek indokaként a következőket hozta fel: „régen is túlóráztak a kollégák”; „majd decemberben kapunk egy létszámot, majd elleszünk valahogy”; „szó sem lehet róla, azért, mert a C. D. lánya”. A képviselő-testület tagjai aláírásukkal igazolták, hogy a nyilatkozatot 2011. október 28-i testületi-ülésen készült nem szó szerinti jegyzőkönyv kiegészítéséül, személyes tudomásuk alapján tették meg. A hatóság eljárás alá vonttól bekérte azon levelet, melyet 2011. augusztus 11-én írt a minisztériumnak. A levél szerint 2010 decemberétől két köztisztviselő a prémium évek programban vesz részt, azonban a képviselő-testület döntései alapján – a kötelező önkormányzati feladatok ésszerűbb és takarékosabb ellátása érdekében – többlet feladatok ellátása vált szükségessé, melyből hármat ki is emelt. Tekintettel a megnövekedett feladatokra indokolt lenne, eljárás alá vont szerint, további egy fő köztisztviselő alkalmazása. A minisztérium NGM/18082/2/2011. számú 2011. szeptember 9-én kelt állásfoglalása szerint az önkormányzatnál a létszám emelésére a vonatkozó jogszabályok alapján nincs lehetőség, azonban felhívta eljárás alá vont figyelmét az ösztöndíjas foglalkoztatás lehetőségére, mivel ezen személyek a statisztikai létszámba beleszámítanak, de az engedélyezett létszámba nem. Kérelmező az eljárás során igazolta, hogy az NGM/18082/2/2011. számú 2011. szeptember 9-én kelt minisztériumi állásfoglalást édesapja kérte ki az önkormányzattól, hivatalos felhasználás céljából, melyért a másolati illetéket befizette. A hatóság felhívására, eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy a gyakornoki pályázat kiírására végül azért nem került sor, mert kizárólag köztisztviselőt kívánt alkalmazni, másban nem gondolkodott. A többletmunka részét közmunkások segítségével oldották meg, jelenleg is 7 fő dolgozik a hivatalban közmunka keretében, így tehát a feladatok ellátására meg van a megfelelő létszám. Eljárás alá vont előadta továbbá, hogy kérelmezővel személyesen soha nem beszélt, és másoktól sem hallotta, hogy szeretne a hivatalban dolgozni. Eljárás alá vont csatolta Tuzsér Nagyközség Polgármesteri Hivatalban dolgozó
3
kisegítők névsorát (2011-ben 16 fő, 2012-ben 7 fő) munkakör megjelölése nélkül, és az irat alján feltüntette, hogy a hivatalban 2011. és 2012. évben túlóra elrendelésére, illetve kifizetésére nem került sor. A benyújtott nyilatkozatokból megállapítható, hogy kérelmező beadványa az alábbiak alapján alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) rendelkezései alapján az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot a törvény 8. §-ában rögzített valamely védett tulajdonsága miatt más, vele összehasonlítható személyhez, vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 4.§ b) pontja szerint az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. Az Ebktv. 5. § d) egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő egyéb jogviszony tekintetében köteles megtartani. Az Ebktv. 21. §-ának a) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási felvételekben. Az osztott bizonyítás Ebktv. 19.§-ban foglalt szabályai szerint az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett személynek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy rendelkezett az Ebktv. 8.§-ában meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Kérelmező a hatóság előtt valószínűsítette, hogy hátrány érte azzal, hogy a gyakornoki pozíció az önkormányzatnál nem került kiírásra, így esélye sem volt az ösztöndíjas foglalkoztatásra; védett tulajdonságaként pedig édesapja politikai vagy más véleményét jelölte meg, mely álláspontja szerint rá is átsugárzik. Az eljárás alá vontat terheli annak bizonyítása, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetőleg az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles azt megtartani. Az Ebktv. 22.§. (1) bekezdés a) pontja szerint nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A hatóság a gyakornoki jogviszonyt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintette. A hatóság erre figyelemmel az alábbiak szerint értékelte a kifogásolt intézkedést, illetve a becsatolt iratokat: A hatóság álláspontja szerint az Ebktv. 8. § j) pontja szerinti politikai vagy más vélemény, mint tulajdonság, olyan álláspontot, véleményt megfogalmazó személyt részesít védelemben, aki akár egy konkrét esetre, szituációra vonatkozóan, akár általánosságban, mások számára is érzékelhető módon fejezi, nyilvánítja ki belső meggyőződését. A benyújtott iratokból és nyilatkozatokból megállapítható, hogy kérelmező édesapja megválasztott képviselőként, és alpolgármesterként a település érdekében a polgármester szándékaitól eltérő, annak érdekeit nem szolgáló javaslatokat tett. A hatóság kérelmező védett tulajdonságaként elfogadta édesapja más véleményét, mivel kérelmező az eredeti védett tulajdonsággal rendelkező személlyel (édesapjával) közvetlen rokoni kapcsolata okán osztozott a joghátrányban, így a védelmet édesapja eredeti védett tulajdonsága miatt igényelhette (átsugárzó diszkrimináció).
4
A becsatolt iratokból - különös tekintettel a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveire, valamint a képviselő-testület tagjainak 2012. február 20-i nyilatkozatára - nem csak a védett tulajdonság állapítható meg egyértelműen, hanem az is, hogy a hivatal létszámhiánnyal küzdött. A hivatal köztisztviselői a megnövekedett feladatokat jelentős túlórával tudták csak ellátni, mivel azonban létszámbővítésre a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdése szerint nem volt lehetőség, ezért a létszámgondok enyhítésére ösztöndíjas gyakornok foglalkoztatása kézenfekvő megoldás lett volna, mivel az ösztöndíjas foglalkoztatottak a statisztikai létszámba beszámítanak ugyan, az engedélyezett létszámba azonban nem. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdése szerint költségvetési megtérítés iránt az a munkáltató nyújthat be igényt, amely vállalja, hogy a prémiumévek programban való részvétellel, illetőleg a különleges foglalkoztatási állománnyal összefüggő kinevezés-módosítást megelőző hónap meglévő költségvetési engedélyezett létszámkeretét a kinevezés-módosítás időpontjától számított tizennyolc hónapig nem emeli fel. Nem számít a vállalás megszegésének, ha a létszám emelésére jogszabályban előírt feladat teljesítése miatt kerül sor. A becsatolt iratokból – a polgármester 2011. augusztus 11-én kelt levele, valamint a képviselő-testület tagjainak nyilatkozata alapján – egyértelmű továbbá az is, hogy eljárás alá vont maga is érzékelte, mely szerint a hivatal létszámhiánnyal küzd, azonban amikor kiderült, hogy a probléma kizárólag gyakornok foglalkoztatásával oldható meg, és erre a pozícióra kérelmező – C. D. lánya – végzettségénél fogva alkalmas lehet, a gyakornoki pozíció kiírására sor sem került, attól mereven elzárkózott, és ennek ésszerű indokát adni nem tudta. Eljárás alá vont a hatósághoz becsatolt nyilatkozataiban többször önmagával is ellentmondásba keveredett, a 2001. augusztus 11-i minisztériumnak írt levelében a többlet feladatok ellátása miatt további egy fő köztisztviselő alkalmazásának szükségességéről ír, azonban a hatósághoz benyújtott 2012. február 1-jei érdemi nyilatkozatában arra hivatkozik, hogy az önkormányzatnál feladat elvonásokra fog sor kerülni, ezért nem írták ki a gyakornoki pályázatot. Eljárás alá vont egy másik, 2012.április 18-án kelt nyilatkozata szerint az önkormányzatnál azért nem írtak ki az ösztöndíjas foglalkoztatásra pályázatot, mert a prémium évek programban való részvétel miatt a két fő köztisztviselő státuszának betöltése csak 2012 júliusától lehetséges, és így felvételre nem volt lehetőség. Ez utóbbi nyilatkozat a hatóság számára értelmezhetetlen, mivel éppen erre az időszakra - 2011 őszétől 2012 júliusáig - lett volna megoldás pályázat kiírása után gyakornok alkalmazása. A hatóság megjegyzi, hogy a még be sem következett eseményeket nem tudja vizsgálni, így azt sem, hogy a jövőben bekövetkező feladatelvonások miatt, miért nem lesz szükség további köztisztviselő felvételére, ezzel szemben azt vizsgálta, hogy a megnövekedett terhek mellett 2011 októberében miért nem került sor gyakornoki pályázat kiírására – mely a vonatkozó jogszabály alapján maximum egy évig terjedő határozott időre létesíthető – holott a jegyző, és a képviselő-testület tagjai is jelezték a létszámhiányt, mely már a hivatal működését veszélyeztette. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. tv. 9. § (2) bekezdése alapján ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet. Az eljárás alá vont hivatkozását, mely szerint a közfoglalkoztatottak a hivatalban felmerülő problémákat megoldják, cáfolja az a tény, hogy a hivatalt irányító jegyző, valamint egy másik képviselő is úgy nyilatkozott, hogy ezen személyek a hivatali feladatokat a közfoglalkoztatás jellege miatt nem tudják ellátni, a létszámhiányt így nem enyhítik. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a hivatal dolgozói rendszeresen túlmunkát végeztek, melyre nyilván nem lett volna szükség, ha a közfoglalkoztatottak érdemben tudták volna enyhíteni a rájuk nehezedő terheket.
5
Eljárás alá vont a túlóra kapcsán szintén ellentmondásba keveredett, hiszen 2011. február 1-jei érdemi nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy a túlmunkát jutalmazzák, majd 2012. április 18-án kelt nyilatkozatában előadta, hogy túlórázás, túlmunka elrendelése sosem történt meg a hivatalban. Dr. E. F. a jegyző nyilatkozata szerint a hivatalban túlórát ő sosem rendelt el, a munkát azonban a kollégák annak elrendelése nélkül is elvégzik, sokszor munkaidőn túl is. A hatóság a 2011. október 28-án kelt képviselő-testületi jegyzőkönyv vonatkozó részei és a becsatolt nyilatkozatok alapján nem tudta figyelembe venni az eljárás alá vont által becsatolt azon személyek névsorát, akik 2011-ben illetve 2012-ben közfoglalkoztatottként a hivatalnál – a nyilatkozatban meg nem határozott típusú – munkát végeztek, mivel nyilvánvaló, hogy a foglalkoztatásuk a létszámhiányt nem enyhítette olyan mértékben, hogy ne lett volna szükség további személyek – akár köztisztviselőként, akár gyakornokként történő - foglalkoztatására. Nem életszerű eljárás alá vont 2012. április 18-i azon nyilatkozata sem, hogy nem volt tudomása arról, hogy kérelmező neve az ösztöndíjas foglalkoztatással kapcsolatban felmerült volna, hiszen a 2011. október 28-i jegyzőkönyv nem hagy semmi kétséget afelől, hogy kérelmező neve került szóba a gyakornoki pozíció betöltésével összefüggésben. A hatóság nem fogadta el eljárás alá vont azon kimentését, hogy nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét kérelmező védett tulajdonságával összefüggésben, mivel a gyakornoki pályázat kiírása meg sem történt, így kérelmezőnek másokkal nem kellett megmérettetnie magát, tehát nem volt, akivel szemben joghátrányt szenvedett volna. Az Ebktv. 8.§-a alapján ugyanis diszkriminációnak minősül az is, ha valakit valamely védett tulajdonsága miatt más, vele összehasonlítható személyhez, vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Ez alapján tehát nem csupán a jelen idejű, hanem a múltbeli, sőt a feltételes (hipotetikus) összehasonlítás is alapot adhat a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítására. Ilyenkor a jogszabályi környezet megengedi a hipotetikus összehasonlítást, azaz az igénynek a releváns körülményekből egy valóságban nem létező személy körülményeire való alapozását. Ezekben az esetekben feltételezéseken alapuló összehasonlítás segítheti a diszkriminációs igény megalkotását. Tehát jelen esetben azon személyek képezik az összehasonlítható csoportot, aki nem rendelkeztek a kérelmezőre átsugárzó védett tulajdonsággal, és esetükben amennyiben nevük felmerült volna a gyakornoki pályázatnál lehetséges jelöltként, akkor a pályázat kiírásra került volna. A hatóság eljárás alá vont kimentését (nincs összehasonlítható csoport, a hivatal nem küzd létszámhiánnyal) nem fogadta el, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – 2011. október 28-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, a képviselő-testület tagjainak nyilatkozata, eljárás alá vont minisztériumnak írt kérelme, eljárás alá vont egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, különös tekintettel a túlmunkára, illetve arra vonatkozó nyilatkozata, hogy nem volt tudomása arról, hogy kérelmező a hivatalban kívánt dolgozni – megállapította, hogy eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kérelmező átsugárzó védett tulajdonságával (édesapja más véleményével) összefüggésben, azaz közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott, amikor a gyakornoki pályázatot nem írta ki. A szankciók alkalmazásával kapcsolatban a hatóság mérlegelte azt a tényt, hogy eljárás alá vont az eljárás során egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, és pályázat kiírásának szükségességét annak ellenére nem látta indokoltnak, hogy hivatala több tagja felhívta annak szükségességére figyelmét. A hatóság megállapította, hogy jelen esetben a megelőző, visszatartó hatás eléréséhez a jogsértő magatartás további folytatásának megtiltásán túl, szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala is. A hatóság ezért az eljárás alá vonttal szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/I. § b), c) pontjaiban meghatározott szankciókat alkalmazta. A hatóság a már végrehajtható, jogerőre emelkedett határozatot elektronikus úton megküldi eljárás alá vontnak - anonimizált formában - nyilvánosságra hozatal céljából.
6
A Ket 169/I. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket a 94/A. § (1) bekezdése alapján az eset összes körülményeire, így különösen az érintettek körére, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságára, a sérelem következményeire tekintettel kell meghatározni. A Ket. 157.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az eljárás alá vontat – a rendelkező részben leírtak szerint – kötelezte az eljárási költségek (postai küldemények költsége Ket. 153. § 11. pont) viselésére. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel az ügy ténybeli és jogi megítélése az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében egyszerű és eldöntésére az iratok alapján mód van, a hatóság a tárgyalás tartását mellőzte. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 169/C. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést a Ket. 169/J.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 96.§ és 109. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2012. április
Dr. Honecz Ágnes elnök S. K.
7
1024 Budapest Margit krt. 85.Tel.: (1) 336-7615 Fax: (1) 336-7445
8
