EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH461/1/2010 Ügyintéző: dr. Kádár Tamás
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közérdekű igényt érvényesítő kérelmezőnek (1093 Budapest, Lónyai u. 34. III/21.) a dr. Vaskó Ügyvédi Iroda által képviselt Tiszavasvári Város Önkormányzata (4440 Tiszavasvári, Városháza tér 4.) és Tiszavasvári Általános Iskola (4440 Tiszavasvári, Ifjúság u. 8.) eljárás alá vontakkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt előterjesztett kérelme tárgyában lefolytatott eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta: A hatóság megállapítja, hogy Tiszavasvári Város Önkormányzata, mint fenntartó és a Tiszavasvári Általános Iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a Tiszavasvári Általános Iskolában iskolai egység, illetve osztályok szintjén etnikai kisebbséghez tartozás alapján jogellenesen elkülönítette a gyermekeket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését és a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 6 hónapra történő nyilvánosságra hozatalát – a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan – a www.egyenlobanasmod.hu című honlapján, a jogsértő önkormányzat www.tiszavasvari.hu című honlapjának kezdőoldalán, valamint a jogsértő önkormányzat és iskola hirdetőtábláján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálata a kézbesítésétől számított 30 napon belül kérhető a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Hatóságnál 3 példányban benyújtott keresettel. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A vizsgálat során 10.800 forint, azaz tízezer-nyolcszáz forint eljárási költség merült fel, melyből 5.400 forintot, azaz ötezer-négyszáz forintot Tiszavasvári Város Önkormányzata, 5.400 forintot, azaz ötezer-négyszáz forintot a Tiszavasvári Általános Iskola köteles a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 1003200000288413 számú számlájára történő átutalással megfizetni.
1
A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget. Ennek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Indokolás Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány, vagy kérelmező) közérdekű igényérvényesítés keretében kérelemmel fordult a hatósághoz Tiszavasvári Város Önkormányzatával (továbbiakban: Önkormányzat) és a Tiszavasvári Általános Iskolával (továbbiakban: Iskola) szemben. A kérelem szerint eljárás alá vontak megsértették az egyenlő bánásmód követelményét kb. 350, pontosan azonban meg nem határozható számú roma gyermekkel szemben a közoktatás területén. Kérelmező szerint a sérelmezett szegregáció, jogellenes elkülönítés az Iskola épületei közötti szinten több éve fennáll és az Önkormányzatnak egy alapítvánnyal megkötni tervezett közoktatási megállapodása az egyenlő bánásmód sérelmének közvetlen veszélyét eredményezi, mivel fenntartaná ezt az állapotot. A beadvány leírja a fennálló helyzetet, mely szerint Tiszavasváriban az Iskolának három iskolai egysége működik. A „Kabay” épülete a település közepén helyezkedik el, ide legfeljebb évfolyamonként 1-2 cigány gyermek jár. A „Vasvári” épülete a bűdi telephez közel helyezkedik el, gyakorlatilag homogén cigányiskola. A „Pethe” U alakú főépületének egyik szárnyában 5 cigány osztály működik, a másik szárnyban csak nem roma gyermekek tanulnak. A főépület mellett található „zöld iskolában” és a „kis épületben” csak roma tanulókat oktatnak. A beadvány szerint mind a Vasváriban, mind pedig a Pethében tanuló gyerekek szülei ragaszkodnak az adott iskola épületében történő oktatáshoz, ennek elsődleges oka a földrajzi közelség. Ugyanakkor kérelmező álláspontja szerint a szülők meggyőzhetőek lennének, hogy iskolabusz igénybevételével más épületekbe járassák gyermekeiket. A fennálló állapotot módosíthatja az Önkormányzat közoktatási megállapodás tervezete, amely a Pethe épületeiben oktatott roma gyerekeket (a Pethe kis épületét óvodává alakítva) a Magyarországi M. Alapítvány ingyenes használatába adott részben helyezné el. A kérelmező Alapítvány tudomása szerint az alapítványi intézmény kialakításával kapcsolatos tájékoztatás nem volt teljes körű, illetve annak során megtéveszthették a szülőket, tapasztalataik szerint ugyanis a romák többsége fél a kialakult helyzettől, kétségeik vannak. A szülők közül már mintegy 200-an aláírtak egy iratot, úgy nyilatkozva, hogy szívesen járatnák egy esetleges alapítványi iskolába gyermeküket. Az Alapítvány tudomása szerint a Pethe főépületének egyik felébe (az alapítványi iskolai részbe) csak romák járnának, míg a másik szárnyba többségében nem roma gyermekek járnának. Az Alapítvány előadta továbbá, hogy munkatársai jelen voltak a beiratkozásnál, ahol nem az egyes képzési formák, hanem a különböző épületek közötti választást regisztrálták. Az Alapítvány az etnikai adatokkal kapcsolatosan előadta, hogy azokat munkatársai percepciójára, szülők és helyi önkormányzati tisztségviselők elmondására, valamint az iskola igazgatójától kapott tájékoztatásra alapítja, valamint, hogy ezen etnikai adatok országosan ismertek. Kérelmező indítványozta L.M.Zs. és dr. B. Z. tanúkénti meghallgatását. Kérelmező csatolta a Tiszavasvári Város Önkormányzata által 2007. évben készíttetett Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés elnevezésű dokumentumot. Ebből kiderül, hogy 2006. október végén a roma lakosság összlétszáma 2.346 fő volt, ami a város lakosságának 17,5%-a. A dokumentum szerint a Pethe és a Vasvári iskolai egység melletti telepeken élnek a romák, ott magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
2
aránya (továbbiakban: HH és HHH). A Kabay iskolai egységben az előbbiekhez viszonyítva alig található HH és HHH gyermek. A HH gyermekek aránya a Kabay egységben 31,4%, a Pethe egységben 63,9%, a Vasváriban 43,4%. A HHH gyermekek aránya a Kabay egységben 5,5%, a Pethe egységben 46,1%, a Vasvári egységben 28,7%. A helyzetelemzés megállapítja, hogy a teljes Iskola vonatkozásában minden évfolyamon vannak olyan osztályok, ahol a HH tanulók aránya 100%, míg a többi osztályokban ennél jóval kevesebb vagy alig van. Emelt szintű, illetve kéttannyelvű oktatás a Pethe és a Kabay egységben van, de csak azokban az osztályokban, ahol nem magas a HH tanulók aránya. Összességében a HH tanulók 17%-a, míg a HHH tanulók mindössze 4,4%-a veszi igénybe az emelt szintű vagy kéttannyelvű oktatási formát. A helyzetelemzés szerint a Pethe iskolai egységben a kéttannyelvű osztályokba járnak a nem roma gyerekek (évfolyamonként 1 osztály), roma kisebbségi oktatásban pedig csak roma tanulók részesülnek, ezért javaslatként fogalmazza meg, hogy az egyes évfolyamokon belül a párhuzamos osztályok vonatkozásában egyformán elérhető legyen mindenki számára a két tannyelvű és a kisebbségi oktatás. Noha a Kabay egységben a tanulók 72,6%-a vesz részt emelt szintű oktatásban, a HH tanulók körében ez az arány csak 65%, a HHH tanulók körében pedig 44%. A dokumentum végül szükséges beavatkozásként írja le, hogy az Önkormányzat gondolja át a HH és HHH gyerekek egyenletesebb elosztását az iskolai egységek és párhuzamos iskolai osztályok vonatkozásában a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében. Kérelmező ezen felül csatolta még az Önkormányzat és a Magyarországi M. Alapítvány közötti közoktatási megállapodás tervezetét, valamint a többek között az Iskola egy részének fenntartói átadásáról szóló 57/2009. (III.31.) Kt. számú ÖK. Határozatot. A hatóság a kérelem alapján eljárást indított, felhívva az Iskolát és az Önkormányzatot érdemi nyilatkozata becsatolására, míg az Alapítványt a kérelem adatainak kiegészítésére. Az Alapítvány hiánypótlásra adott válaszában kiemelte, hogy a Magyarországi M. Alapítvány ugyan a Pethe iskolai egység összes épületét használatba kapja, de a központi épületben tanuló nem roma gyerekek oktatását változatlan helyen kívánja megoldani úgy, hogy a nem roma gyerekek nem válnak az alapítványi iskola tanulóivá. Ennek nyomán – figyelembe véve azt is, hogy tudomása szerint csak roma szülők nyilatkoztak úgy, hogy az alapítványi fenntartású intézménybe járatnák gyermeküket – az Alapítvány szerint az alapítványi iskola tanulói kizárólag romák lesznek. Nyilatkozatuk szerint továbbá az alapítványi iskola létrehozása azért különösen sérelmes, mert a jelenlegi szegregációt konzerválja, intézményesíti (az új iskolában csak roma tanulók lesznek). Az Önkormányzat képviseletében eljáró dr. V. Ügyvédi Iroda elsődlegesen kérte a hatóságot, hogy az eljárást szüntesse meg, mivel az Alapítvány nem minősül az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján társadalmi és érdek-képviseleti szervezetnek, így nem jogosult az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt közérdekű igényt érvényesíteni, nem illetik meg az ügyféli jogok. Az Önkormányzat Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának névjegyzéke alapján kialakított álláspontja szerint az Alapítvány cél szerinti besorolása „szociális tevékenység” és nem „jogvédő tevékenység”. Az Önkormányzat ezen túlmenően kérte a hatóságot annak tisztázására is, hogy a kérelmet az Alapítvány részéről aláíró személy rendelkezett-e képviseleti jogosultsággal. Másodlagosan az Önkormányzat kérte, hogy a hatóság utasítsa el a kérelmet, mint megalapozatlant.
3
Az Önkormányzat nyilatkozatához csatolta a 2009. május 4-i rendkívüli képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvét, melyben a képviselőtestület elfogadta a közoktatási megállapodást. Az ülésen az Alapítványt képviselő dr. B. Z. kifejtette, hogy a közoktatási megállapodás, egy szegregált intézmény alapítványi kézbe adása és fenntartása jogsértő. A nyilatkozathoz csatolt, az Önkormányzat fenntartásában működő óvoda és az Iskola átszervezéséről K. J. közoktatási szakértő által készített szakértői vélemény megállapítja, hogy a település legsúlyosabb problémája a cigányság helyzete. Noha a szülőket mind 2007ben, mind 2008-ban tájékoztatták a tanév indítása előtt az Iskola pedagógiai programjának kínálatáról, az iskolaválasztás többségében a lakóhelyhez közeli elhelyezkedés alapján történt. A szakértő az alapítványi iskola megszervezését jó irányú törekvésnek titulálja, megállapítva, hogy a fennálló szociális probléma megoldása (az integráció) túlmutat egy nevelési-oktatási intézmény keretein. A szintén csatolt 10/2009. (III.26.) CKÖ számú határozat szerint Tiszavasvári Város Kisebbségi Önkormányzata kinyilatkozta egyetértését az Iskola átszervezésével. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke 2009. március 31-én kelt levelében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény figyelembe vételével olyan szakvéleményt adott, amely szerint az Iskola egy részének fenntartói átadása nem kifogásolható. A dr. V. Ügyvédi Iroda által képviselt Tiszavasvári Általános Iskola a fent leírtak alapján 2009. július 20-án kelt levelében – az Alapítvány ügyféli jogát, valamint a kérelmet aláíró személy képviseleti jogát megkérdőjelezve – szintén elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a hatóságtól. Az ügy érdemében a nyilatkozatban előadták, hogy a kérelem álláspontjuk szerint megalapozatlan, ezért kérték annak elutasítását. Az Iskola nyilatkozatában tanúként kérte meghallgatni az Iskola igazgatóját, így törvényes képviselőjét, valamint az Önkormányzat polgármesterét, így törvényes képviselőjét. A nyilatkozat elismeri, hogy az Iskola egy komoly szociális gondokkal küzdő település oktatási intézménye, amely három korábban önálló intézmény (Pethe, Vasvári, Kabay) összevonásával 2007. július 1-én jött létre. A 2008/2009-es tanévben az Iskolában 64 osztályban 1388 gyermek tanult. Ezen belül a Kabay egységben 588 főből 175 fő HH (30%), 59 fő HHH (10%), a Vasvári egységben 212 főből 157 fő HH (78%), 102 fő HHH (48%), a Pethe egységben 588 főből 410 fő HH (70%), 353 fő HHH (60%). A nyilatkozat tartalmazza az egyes iskolai egységek infrastrukturális ellátottságának leírását is, e szerint az egységek gyakorlatilag azonos szinten, megfelelően felszereltek. Az Iskola egyes osztályaiban a szülők kérésére magyar nyelvű roma kisebbségi oktatás folyik, azonban az Iskola nem tartja nyilván a gyerekek kisebbségi vagy nemzetiségi hovatartozását. Az Iskola nyilatkozott a HH és HHH tanulók nyilvántartásának rendjéről, valamint tájékoztatta a hatóságot, hogy nem érkezett még panasz a szülők részéről az Iskola etnikai viszonyait illetően. A nyilatkozat szerint a Pethe egység telephelyeinek a Magyarországi Magiszter Alapítvány részére történő térítés nélküli használatba adására azért került sor, mert az alapítványi iskola által kínált komplex „életpálya modell” programot leginkább a Pethe egység közelében élők kívánták igénybe venni. Az életpálya modell bevezetése – amely különös hangsúlyt szentel a felzárkóztatásra – azért indokolt, mert a HHH tanulók jelentős része komoly lemaradással érkezik az általános iskolába. A fent említett célok elérésére az Önkormányzat a hagyományos oktatási modellben nem lett volna képes. Az alapítványi iskola működéséről és a közoktatási megállapodás tervezetéről 7 fórumon az összes tanuló szülei tájékoztatást kaptak. Valamennyi fórumon jelen volt a CKÖ képviselője is. A közoktatási megállapodás tervezetét az Önkormányzat honlapján társadalmi vitára bocsátották.
4
Az Iskola az egész településre kötelező felvételt biztosító intézmény, körzethatára Tiszavasvári Város közigazgatási területe. A beiratkozás során a szülők nem iskolai egységekbe íratják gyermekeiket, hanem képzési formát választanak. A képzési formák iskolai egységek közötti elosztása az igazgató kompetenciája. Minden gyermek olyan képzési formába kerül, amilyet a szülők választottak – tapasztalatok szerint a szülők a lakhelyhez közeli egységet választanak. Az Iskola álláspontja szerint a szülők joga, hogy megválaszthassák, gyermeküknek milyen képzési formát kérnek, e jogot nem lehet tőlük elvonni. A kérelemben leírtakra reagálva az Iskola utal arra, hogy abban összemosódnak a tényállítások és a véleménynyilvánítások, valamint ismételten kifejti, hogy nem vezet nyilvántartást a tanulók etnikai hovatartozásáról. Erre is tekintettel megalapozatlannak tartja azt, hogy az Önkormányzat vagy az Iskola részéről bárki velük etnikai adatokat közölt volna, illetve az Alapítvány által alkalmazott „cigány gyerek” – „nem cigány gyerek” elkülönítést is, mivel arra sem a gyermekek, sem a szülők nem nyilatkoztak. Az Iskola álláspontja szerint megalapozatlan, pusztán az Alapítvány munkatársainak meggyőződésén, nem tényeken alapul az a panasz, mely szerint az alapítványi iskoláról szóló tájékoztatás nem volt teljes körű, annak során megtéveszthették a szülőket, vagy a romák többsége fél a kialakult helyzettől. Mivel ezen utalások nem jelölnek meg konkrét forrást, az ellenbizonyítás nem is lehetséges. Az Iskola érdemi nyilatkozatában leírja, hogy nem tanúsított sem szegregációt, sem más jogellenes magatartást, a Magyarországi M. Alapítvánnyal megvalósított együttműködése is törvényes. Ennek megerősítésére kérte a Magyarországi M. Alapítvány képviselőinek tanúkénti meghallgatását. Nyilatkozatához az Iskola csatolta a szervezeti felépítését leíró ábrát, valamint a 2008/2009-es osztálylétszámokra vonatkozó, 2009. június 15-én hatályos táblázatot. Az Alapítvány 2009. július 30-án kelt levelében csatolta Alapító Okiratát, mely szerint az Alapítvány céljai között szerepel az integráció és az esélyegyenlőség megteremtése a gyermekek számára, illetve a harc a diszkrimináció ellen (4. pont). A közhasznú tevékenységek között szerepel az emberi és állampolgári jogok védelme és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (5. pont). Az Alapítvány nyilatkozata szerint a K. J. által adott szakértői vélemény nem elemezte az „Esély a jövőért” komplex program tartalmi elemeit, pusztán tervekre, elképzelésekre és feltételezésekre épített. A Tiszavasvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerepére vonatkozóan az Alapítvány utalt arra, hogy ellentétes nyilatkozataik fényében nem ismert a pontos véleményük az iskola fenntartói jogainak átadásáról. A CKÖ 2009. január 21-én dr. B. Z.-nek kifejtette az alapítványi iskola létrehozásával, illetve az Iskola jelenlegi szegregációs gyakorlatával kapcsolatos aggályait, majd 2009. február 19-én a Roma Polgárjogi Mozgalom SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei elnöke levelet intézett e tárgyban az Oktatási és Kulturális Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetőjéhez. Ugyanakkor a CKÖ fent említett határozatával, valamint a 2009. május 4-i szavazáson leadott voksaival egyhangúan támogatta az alapítványi iskola létrehozatalát. Az Alapítvány által említett, az OKM Roma Integrációs Főosztályának vezetőjéhez intézett levél szerint (melyet 29 személy aláírt) a magyar és roma gyerekek külön tanulnak, az alapítványi iskola létrehozásával ezért nem értenek egyet. A nyilatkozat végül utal arra, hogy R. B. az Alapítvány munkatársa, ezen eljárásban ő képviseli a szervezetet.
5
A hatóság a tényállás felderítése érdekében 2009. szeptember 9-én Nyíregyházán tárgyalást tartott. A tárgyaláson dr. V. , az eljárás alá vont ügyvédje kérte, hogy R. A. polgármestert és H. L. igazgatót a hatóság tanúként és ne eljárás alá vont képviselőjeként hallgassa meg, aminek a hatóság helyt adott. R. B., az Alapítvány képviselője csatolta meghatalmazását és előadta, hogy a korábbi nyilatkozataikban leírtakat fenntartják, kérte a hatóságot, hogy Tiszavasvári egész közoktatási helyzetét vizsgálja meg 2004-ig visszamenőleg, különös tekintettel az állításuk szerint szegregált oktatást folytató Pethe Ferenc iskolai egységet. Elmondta, hogy az Alapítvány munkatársa részt vett a 2009. szeptember 1-i évnyitón a Kabay iskolai egység épületében, ahol a Kabay és a Vasvári egység tanulói vettek részt. A Vasvári egység tanulói közül ugyanakkor megállapításuk szerint csak a nem roma származásúak voltak jelen. Kérelmező képviselője személyesen is beszélt roma szülőkkel, akik közül volt, aki elmondta, hogy többlettámogatás ígéretével kívánták rávenni őt, hogy gyermekét az alapítványi iskolába írassa, noha ezek a támogatások a 3H-s státuszra tekintettel mindenképpen járnak a gyermeknek. Ezért az Alapítvány feltételezi, hogy a szülők nem kaptak megfelelő tájékoztatást a beiratkozást megelőzően, a földrajzi elhelyezkedés alapján hozták meg a döntésüket. Az Alapítvány összességében nem látja biztosítottnak azt sem, hogy az alapítványi iskola létrehozatalával megszűnne a szegregáció. Dr. V. L. ügyvéd kifejtette, hogy álláspontja szerint az Alapítvány nem jogosult a hatóság előtti közérdekű igényérvényesítésre, mivel Alapszabályában céljai között nem szerepel a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. Kifejtette, hogy sem az Önkormányzat, sem az Iskola nem vezet nyilvántartást a tanulók etnikai hovatartozásáról, álláspontja szerint ezt külső jegyek alapján nem lehet megállapítani. Utalt arra, hogy Tiszavasváriban csak egy általános iskola van, minden szülő oda íratja a gyermekét. Kérte, hogy az Alapítvány jelölje meg azon szülőket, akikre kérelmében és beadványaiban, nyilatkozataiban hivatkozik. Kérelmező képviselője előadta, hogy a kultúrából, öltözködésből, nyelvhasználatból következtetnek arra, hogy a Tiszavasvári Széles és Keskeny utca által határolt területet oláh cigány emberek lakják. Elmondta, hogy a szülőkkel folytatott beszélgetésekkor felmerült tanúkénti meghallgatásuk, de ők úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak az eljárásban szerepelni, mert félnek. Eljárás alá vont képviselője elmondta, hogy tudomása szerint a Magyarországi M. Alapítvány végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy melyik szülő kívánja alapítványi iskolába íratni gyermekét, valamint az Önkormányzat szervezett fórumokat, ahol tájékoztatta a szülőket. Előadta, hogy a szülők nem iskolai egységet, hanem tagozatot választottak, noha elismerte, hogy a választás alapja az iskolai egység földrajzi közelsége volt. Álláspontja szerint a szülőt nem lehet korlátozni abban a jogában, hogy megválassza, milyen tagozatra íratja be gyermekét. A hatóság a tárgyaláson tanúként hallgatta meg K. J. tanút, közoktatási szakértőt, aki szakértői véleményt készített 2009 márciusában a Tiszavasvári Város Önkormányzata fenntartásában működő óvoda és általános iskola átszervezéséről. A szakértő előadta, hogy a szakértői vélemény készítésekor személyesen járta be a tagintézményeket, ott rossz állapotokat talált, főleg az óvodában. A tanú szám szerint nem tudta felidézni, hogy az Iskolában milyen volt az etnikai arány, de elmondta, hogy beszélt az igazgatóval, hogy milyen módon próbáltak egyeztetni a szülőkkel, hogy ne csak a lakhelyükhöz legközelebb eső iskolát válasszák. Tudomása szerint a szülők ragaszkodnak a lakhelyhez közeli iskolához. A szakértő az alapítványi iskola programját nem tudta teljes egészében megismerni, egyes működési dokumentumok akkor még nem is álltak rendelkezésre. Az alapítványi iskola létrehozását egy
6
kétségbeesett próbálkozásnak tartja az Iskola és az Önkormányzat vezetősége részéről, hogy megoldást találjon a helyzetre. A tanú eljárás alá vontak képviselőjének kérdésére előadta, hogy az Önkormányzat és az Iskola ezen törekvése jó irányú, jobbító szándékú törekvés volt, a szakértői véleményben előírt feltételek teljesítése esetén a program nyomán biztosan jobb helyzetbe kerülhetnek a HH/HHH gyermekek. A szakértő nyilatkozata szerint az iskola igazgatója összehívott minden szülőt és tájékoztatta őket az átszervezésről, nyilatkozatot is írattak alá velük. A hatóság eljárás alá vont képviselőjének kérésére tanúként hallgatta meg R. A.-t, Tiszavasvári Város polgármesterét. Tanú kifejtette, hogy álláspontja szerint Tiszavasvári oktatási intézményeiben nincsen szegregáció, sem etnikai származás, sem hátrányos helyzet alapján. A Polgármester előadta, hogy Tiszavasvári a rendszerváltást követően nehéz helyzetbe került, az Önkormányzat a helyzet kezelésére számos komplex programot dolgozott ki, így például pályázatokon vettek részt, melyek közül némelyek sikeresek, mások, így a telep-felszámolási pályázat elutasításra került. A közoktatásban jelentkező problémák megoldása érdekében az Önkormányzat úgy döntött, hogy alternatív pedagógiai módszerekre van szükség egy életpálya-modell felállításával. Tanú előadta, hogy a leendő iskolás gyerekek szülei körében az alapítványi iskoláról még a testületi döntést megelőzően igényfelmérést végeztek, melyen jelen voltak érdekvédelmi szervezetek, iskolák vezetői, CKÖ képviselők is. Az elsődleges felmérés során mintegy 200 család nyilatkozott (nem csak a Pethe iskolai egységből), ami kb. 300 gyermeket jelent. A nyilatkozatnak – azaz, hogy kívánja-e a szülő gyermekét az alapítványi iskolába járatni – nem volt kötelező érvénye. Ezzel párhuzamosan szülői értekezleteken is tájékoztatták a szülőket, majd a Magyarországi M. Alapítvány kereste meg őket. Ekkor 360 gyerekre jelezték, hogy az alapítványi iskolába kívánják íratni őket. Azok, akik nem kívántak az alapítványi iskolába átmenni, bekerültek a Kabay iskolai egységbe. A tanú is megerősítette, hogy a beiratkozás a városházán történik, a szülők szakot és képzési irányt választanak, nem iskolai egységet. A Pethe iskolai egység épülete teljes egészében a M. Alapítvány működtetésébe került, de az angol tagozatos osztály a megállapodás értelmében fizikailag továbbra is ott került elhelyezésre. Tanú előadta, hogy Tiszavasvári hosszúkás település, melynek két végén van az a történelmi terület, amely hátrányos helyzetű, valamint egy ilyen terület van még a városon kívüli Józsefházán is. Amikor a korábban külön intézményként működő iskolákat összevonták, megpróbálták a gyerekek egy része esetén a szülőket meggyőzni, hogy gyereküket a Kabay egységbe írassák, még iskolabuszos szállítást is felajánlottak, de sikertelenül. A tanú szerint az, hogy a Pethe egységben egyes osztályokban igen sok HH/HHH gyerek van, de évfolyamonként egy osztályban nincs vagy csak kevés ilyen gyermek, pedagógiai okokra, illetve a szülők döntésére vezethető vissza. Kérelmező képviselőjének kérdésére a polgármester előadta, hogy a pénzügyi nehézségeken az alapítványi működésbe adás nem enyhített, a cél az „ex katedra” képzési módszerek korszerűsítése, az oktatás színvonalának javítása. Tanú tudomása szerint az alapítványi iskolának mintegy 386-387 tanulója van, a többség továbbra is a földrajzi közelség okán választotta ezt az iskolát. Tanú álláspontja szerint az Iskola nem folytatott szegregációs gyakorlatot, mert ami ténylegesen megvalósult, az a szülők írásba kinyilatkoztatott kérésének fényében történt, hiszen bármely szülő írathatta volna gyermekét másik tagozatba. A volt Pethe egységben az ott elhelyezkedő (de szervezetileg az Iskola Kabay egységéhez tartozó) angol tagozaton kívül csak normál, nem tagozatos osztályok vannak. Tanú elmondta, hogy a cigány kisebbségi önkormányzat (CKÖ) választásakor 156 választópolgár jelentkezett be roma választóként, neki ezen kívül nem állnak rendelkezésére etnikai adatok, így arról sem, hogy milyen a roma gyerekek aránya az Iskolában. Kifejtette
7
ugyanakkor, hogy a Széles és Keskeny utca által határolt területen és más KSH által meghatározott körzetekben is sok világos bőrű, szőke hajú gyermek van. Tanú elmondta, hogy az alapítványi iskolával kapcsolatos tájékoztatáson, fórumon részt vettek a helyi és a megyei CKÖ képviselői, a Magyarországi M. Alapítvány, az Iskola, az Önkormányzat és a szülők is. Véleménye szerint a szülők számára egyértelmű és érthető volt a szándék, az óvoda esetében kifejezetten pozitív volt a fogadtatás is. A hatóság eljárás alá vont képviselőjének kérésére tanúként hallgatta meg H. L.-t, a Tiszavasvári Általános Iskola igazgatóját is, aki elmondta, hogy 2007 óta az összevont általános iskola igazgatója. A beiratkozás elmondása szerint éppen azért történik a városházán, hogy a szülők ne azonosítsák épületekkel a képzési formákat. Tanú két éves tapasztalata során egyszer sem kellett tagozatválasztási kérést elutasítani, ő maga pedig ösztönözte a szülőket, hogy válasszák az emelt szintű képzéseket. Tanú nyilvántartás hiányában nem tudta pontosan megjelölni a roma tanulók számát. Elmondta, hogy a Kabay egységben azért van jóval kevesebb HH/HHH gyermek, mert a szülők általában ragaszkodnak a tanítókhoz, valamint ahhoz az épülethez, ahová a nagyobb testvér járt. Tanú igazgatóvá választása óta az egyenlő esélyek megteremtésére törekedett, az infrastruktúrát igyekezett mindenhol egyformán fejleszteni, a cigánytelepen a szülőket arra ösztönözni, hogy emelt szintű képzésre írassák gyermeküket. Elmondása szerint azt a célt tűzte ki, hogy a Kabay egységben osztályonként minimum 3-4 HH/HHH gyermek legyen. Tanú előadta: az, hogy a Pethe egységben minden évfolyamon van egy olyan osztály, ahol látványosan kevesebb a HHH-s gyerek, hagyomány volt, amit ő örökölt – minden évfolyamon indult kéttannyelvű osztály, ahova HHH-s gyerekek nem jelentkeztek. Az igazgató elmondta még, hogy a Pethe és a Vasvári egységekben van magyar nyelven zajló cigány kisebbségi oktatás és megjelölte az ilyen osztályokat. Az alapítványi iskola szervezésével kapcsolatos fórumokon tanú jelen volt, álláspontja szerint objektív tájékoztatás hangzott el. Az Iskola tanulói létszáma a Pethe egység épületének átadásával mintegy 400 fővel csökkent, de arra is volt példa, hogy a Pethe egységből átírattak gyermeket a Kabay egységbe. Tanú elismerte, hogy valóban alacsony a HH/HHH gyermekek aránya az emelt szintű oktatásban, de a Kabay egységben (amelyben a legtöbb emelt szintű osztály van) folyamatosan nő a számuk. Tanú kérdésre elismerte, hogy „a Pethe egység amíg működött, valóban jelentős eltérést mutatott az egyes osztályok között a HH-sok arányát illetően”. Eljárás alá vont képviselőjének kérdésére tanú kifejtette, hogy „örökség” alatt a korábbi osztályba sorolási gyakorlatot értette, a korábban kialakult osztályszerkezeteket ugyanis nagyon nehéz menet közben megváltoztatni. Az alapítványi iskolával kapcsolatos tájékoztatásról elmondta, hogy a fórumokat a nagyközönség által érthető nyelvezetet használva vezették le, azokon a CKÖ-től is mindig ott volt valaki. Az Iskola igazgatója is megerősítette: nem könnyítette meg az Iskola anyagi helyzetét az, hogy a Pethe egységet átvette a Magyarországi M. Alapítvány. A hatóság a tárgyaláson tanúként hallgatta meg L. M. Zs.-t, akinek gyermeke korábban a Pethe iskolai egységbe járt, földrajzilag jelenleg is oda, az Iskolához tartozó kéttannyelvű osztályba jár, így tapasztalatait szülőként szerezte. Tanú elmondása szerint a Pethe egység épületében a roma gyermekek – származásukra a tanú külső jegyekből következtetett – külön épületben voltak elhelyezve, amit egy udvar kötött össze a másik épülettel. Tanú gyermekének osztályába is járnak roma gyermekek, szám szerint négyen a tizenhat fős osztályba. Elmondása szerint Tiszavasváriban hisztérikus hangulat alakult ki a roma és a nem roma származású szülők között, gyermeke osztálya is nehezen indult be, de most már összekovácsolódtak, nincsenek problémák.
8
Elmondása szerint ő, mint más szülők is, kifejezetten a tanító miatt íratta gyermekét a Pethe egységbe, valamint azért, mert kedvező kép alakult ki a kéttannyelvű képzésről. Volt olyan szülő, aki félelmében akarta a Kabay egységbe íratni a gyermekét, mert nem látta biztosítottnak a Pethe egység jövőjét. Az alapítványi iskola létrehozását megelőzően tanú tudomása szerint két fórum volt, melyen parázs vita alakult ki, a „Pethés” szülők az iskolai egység jövője miatt aggódtak, valamint olyan kérdések is felmerültek, hogy a roma és a nem roma gyermekek mennyit fognak érintkezni egymással. Tanú nyilatkozata szerint azzal indokolták a Pethe egység alapítványi működésbe adását, hogy évente 200 roma gyermek születik, számuk egyre csak nő, ezért félő, hogy „magyar szülők el fogják hordani a gyerekeiket más településekre”. Kétszer kellett arról nyilatkoznia tanúnak, hogy melyik iskolába szeretné gyermekét járatni. Tanú – maga is pedagógus – kifejtette, hogy más minőségű oktatást lehet végezni egy olyan 20 fős osztályban, ahol 5 roma gyerek van, mint ahol mind a 20 roma gyerek. Véleménye szerint meg lehetett volna valósítani az integrációt, ha egyenlő mértékben osztják el a roma gyermekeket a város iskoláiban, fokozatosan. A jelenlegi állapotokról előadta tanú, hogy véleménye szerint az alapítványi iskolába 3H-s gyermekek járnak, míg a földrajzilag szintén ott lévő osztályokba, melyek az Iskolához tartoznak, csak osztályonként kb. 4 roma gyermek jár. Eljárás alá vont kérdésére tanú elmondta, hogy tudomása szerint (melyek a tényekkel nem egyeznek meg) a településen 3 iskola van. Elmondta, hogy számára nem volt egyértelmű az, amit a szülői fórumon hallott, illetve, hogy abból mi valósulhat meg valójában. Tanú számára komolytalannak, megvalósíthatatlannak tűnt a terv. Eljárás alá vont kérdésére tanú előadta, hogy külsőségek, megfigyelések alapján gondolja úgy, hogy az alapítványi iskolába halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek járnak. Összességében tanúban ellenérzéseket szült az alapítványi iskola beindítása, azt erőszakos elkülönítésnek érzi. A hatóság tanúként hallgatta meg N.L.-t, a Magyarországi M. Alapítvány kuratóriumi tagját, aki elmondta, hogy 2008 decemberében ismerte meg a tiszavasvári iskolarendszert, amelyről pozitív képe alakult ki. A fenntartás átadásával kapcsolatban nem az Önkormányzat kereste meg a Magyarországi M. Alapítványt, annak lehetőségéről egy Tiszavasváriban szakértői feladatokat ellátó személytől értesültek. Tanú nem tudott arról nyilatkozni, hogy az átvétel jóe az Önkormányzatnak, de elmondta, hogy a Magyarországi M. Alapítványnak jó lehetőség, egy modellkísérlet, mert korábban nem tartottak fenn általános iskolát. Ez egy életpálya modellt foglal magában, amely a családokat a gyermek születésétől nyomon követi, oktatási, kulturális és mentálhigiénés jellegű, ezzel a deszegregációt is elősegítheti, noha a tanú nem tudta megítélni, hogy a programra azért lenne-e szükség, mert léteztek Tiszavasváriban szegregációs problémák. A Magyarországi M. Alapítvány tervezi, hogy oktatási szintfelmérést végez és egyéni fejlesztőprogramokat is javasol. Eljárás alá vont kérdésére elmondta, hogy nem érez ellenszenvet a pedagógusokban amiatt, hogy közalkalmazotti státuszból munkaviszonyba kerültek. Az alapítványi iskola létrehozásával kapcsolatban több lépcsőben tartottak tájékoztatókat, volt, hogy a Magyarországi M. Alapítvány, volt, hogy az Önkormányzat részéről, tanú szerint a jelenlévők minden esetben megértették a tájékoztatást. Kiemelte, hogy a CKÖ is támogatta az átvételt. Az életpálya modell fő előnyeként a komplexitást, a folyamatosságot, a korai időszakban elkezdődő fejlesztést és az élethosszig tartó képzést jelölte meg. A két iskolában azonos a tanterv, éppen az átjárhatóság érdekében. Eljárás alá vont képviselője a tárgyaláson csatolta a „Beiratkozási lap az első osztályos tanulók beírásához 2009/2010-es tanévre” elnevezésű dokumentumot, melyből kitűnik, hogy a szülőknek képzési formát kell választani, a választható képzési formák azonban iskolai
9
egységek szerinti tagolásban vannak feltüntetve. A szülők választhatnak továbbá, hogy a gyermek cigány kisebbségi oktatásban részesüljön-e. Csatolásra került még az Iskola 2008/2009-es tanévének végére vonatkozó tanulmányi átlagokat bemutató táblázat, osztályonkénti bontásban (negyedik osztálytól felfelé). Ebből – az igazgató ezen osztályok megjelölésére vonatkozó nyilatkozatával összevetve – kiderül, hogy a cigány kisebbségi oktatásban részesülő osztályok jellemzően jelentősen rosszabb tanulmányi átlagot produkálnak, mint az ilyenben nem részesülők (az összes osztályra vonatkoztatott tanulmányi átlag a cigány kisebbségi oktatásban részesülők esetében kb. 3,34, míg a többi osztálynál kb. 4,22). Ezeket az adatokat a fent említett, az Iskola által korábban becsatolt, a 2008/2009-es osztálylétszámokra vonatkozó, 2009. június 15-én hatályos táblázattal összevetve a hatóság megállapította, hogy a tavalyi évben minden cigány kisebbségi oktatásban részesülő osztály vagy a Pethe (10 db osztály), vagy a Vasvári (8 db osztály) iskolai egységben tanult. Megállapítható továbbá, hogy mind a Vasvári egységben, mind a Pethe egységben a cigány kisebbségi oktatásban részesülő osztályokban igen magas a HH/HHH gyermekek aránya (a Vasváriban jellemzően inkább HH, míg a Pethében HHH). Különösen szembetűnő ez a Pethe egység esetében, amelynél évfolyamonként egy, illetve a hetedik és a nyolcadik osztály esetében két osztálynál jelentősen alacsonyabb a többinél a HH/HHH gyermekek aránya. Az igazgatótól kapott tájékoztatás szerint egyetlen kivétellel (7.f osztály) ezek éppen azok az osztályok, amelyekben nincs cigány kisebbségi oktatás. A Magyarországi M. Alapítvány képviselője a tárgyaláson csatolta a M. alapítványi óvoda, általános iskola, középiskola és szakiskola Tiszavasvári AMK intézményegysége pedagógiaiművelődési programját, amely 15. oldalán kimondja, hogy „a település [Tiszavasvári] legsúlyosabb szociális problémája a cigányság helyzete… Sajnálatos tény, hogy Tiszavasváriban a fiatal korosztályok körében jelentős, és növekvő hányadú a társadalom perifériáján élő családokban nevelkedők aránya. A született gyermekek közül jelentős, 50%-ot meghaladó mértékű a hátrányos helyzetűek aránya. A hátrányos körülmények közé születettek közel 100%-ban cigány gyermekek”. A tárgyalást követően eljárás alá vont képviselője 2009. szeptember 17-én kelt beadványában bizonyítási indítványt terjesztett elő, tanúként kérte meghallgatni K.-né L. E.-t, a Pethe Egység korábbi vezetőjét, 4 szülőt, valamint T. J.-nét, aki az alapítványi iskola létesítésével kapcsolatos egyik szülői fórumon tartott tájékoztatót. Kérte továbbá dr. V. L., hogy a hatóság szerezze be az Alapítvány bíróságnál elhelyezett hatályos alapító okiratát és észrevételekkel élt a 2009. szeptember 9-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvvel és a tárgyalás vezetésével kapcsolatban. Mivel véleménye szerint a jegyzőkönyv jogszabálysértő, kérte a jegyzőkönyvezést végző ügyintéző kizárását az eljárásból. A kérelmet a hatóság végzéssel elutasította. Eljárás alá vont Iskola igazgatója 2009. szeptember 17-én kelt leveléhez csatolta az alapítványi iskola támogatását feltáró, 2009 márciusában felvett előzetes szülői nyilatkozatok másolatait. A 232 darab nyilatkozat aláírói kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy az alapítványi iskolába kívánják járatni a gyermeküket. Kérelmező Alapítvány beadványában ismételten leszögezte, hogy az etnikai adatokról előadottakat munkatársai percepciójára, valamint a szülők, a helyi önkormányzati tisztségviselők és az Iskola igazgatójának tájékoztatására alapítják. Az Alapítvány ismételten csatolta a Roma Polgárjogi Mozgalom Sz-Sz-B Megyei elnökének az OKM-hez 2009. február 23-án faxon eljuttatott petícióját. Csatolásra került továbbá a „Cigányság helyzete
10
Tiszavasváriban” című, 2007-ben készített dokumentum, valamint az Önkormányzat képviselő-testületének 2008. szeptember 16-án tartott rendkívüli nyílt üléséről készített jegyzőkönyv. Előbbi kérelmező álláspontja szerint azt is bizonyítja, hogy 1990 és 2007 között az Önkormányzat és az Iskola vezetett etnikai nyilvántartást, utóbbi pedig, hogy a Pethe egység alapítványi működésbe adása azt a célt szolgálta, hogy az Iskola az integrációs normatívát igénybe tudja venni – egy szegregált intézményi egység üzemeltetésének átadásával. A hatóság megállapította, hogy a petícióhoz csatolt levél szerint a gyerekek elkülönítve tanulnak, külön a magyar és a roma gyermekek, a két épület között nincsen átjárás. A petíciót 29 személy írta alá. A képviselő-testületi jegyzőkönyv szerint az Iskola igazgatója „felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az intézmények külső forráshoz csak pályázat útján juthatnak, azonban minden uniós pályázatnak kötelező eleme az integrációs normatíva igénybevételére való jogosultság… akadályt jelent a normatíva igénybevételére, hogy a Pethe Ferenc Iskolai Egységben idén is 3 cigány első osztályt indított az Önkormányzat, amely gyakorlatilag a szegregáció fenntartását jelenti”. A polgármester vázolta, hogy két megoldás lehetséges: egyik, hogy az Önkormányzat fenntartja a jelenlegi állapotokat és vállalja a bírságok megfizetését, esetlegesen a botrány kirobbanásának következményeit, másik, hogy teljes körű integrációt valósítanak meg minden áron. Utalt arra, hogy speciális képzést nyújtó oktatást kell megvalósítani, amely lehetővé teszi a racionális és folyamatos integrációt, elkülönítve a szocializálatlan, 3H-s gyermekeket. Noha „sokan kritizálhatják, hogy ez a megoldás is szegregációval jár, azonban ez a változat már az integrációt segíti elő”. K.-né L. E., a Pethe egység vezetője „véleménye szerint kormányváltástól függetlenül is meg kell felelni majd a jogszabályi előírásnak és a szegregációt meg kell szüntetni. Tehát jelen állapotot néhány éven belül meg kell szüntetni. Tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a magyar gyermekek szülei úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a cigány tanulók nagyobb arányú integrálására kerül sor a Pethe Ferenc Iskolai Egységben, akkor csoportosan viszik el gyermekeiket más településre”. A „Cigányság helyzete Tiszavasváriban” című dokumentumról a hatóság megállapította, hogy 2007-ben keletkezett, a borítón a Tiszavasvári Város Képviselő-testülete / Tiszavasvári, Városháza tér 4. felirat található, így a tanulmányt a hatóság az Önkormányzat kiadványaként fogadta el. A tanulmány 4. oldalán a demográfiai, népességi adatok vonatkozásában megemlíti, hogy a 2001-es népszámláláskor a város népességének 8,9%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek, de utal arra, hogy a népszámlálási adatok általában jelentősen alulbecsülik a cigány népesség számát. „Legutoljára 2006. október végén utcánként és lakásonként volt pontosítva a kétfajta cigányság létszáma. Eszerint a város keleti részén 1435 fő oláhcigány, a nyugati részen 911 fő romungró él, összesen tehát a cigánylakosság létszáma 2346 fő, Tiszavasvári népességének 17,5 %-át adva...A vizsgálat egyértelműen bizonyította az igen magas gyermekarányt (52,5%)”. Fentiek fényében a hatóság bizonyítottnak látja, hogy az Önkormányzat és így az Iskola is tisztában van a roma népesség jelentős számával és speciális elhelyezkedésével is. A tanulmány 12. oldalán az általános iskolákról szóló rész bevezetőjében kifejti: „A cigány tanulók iskolai sikertelensége nem vezethető vissza egyetlen problémára, sokkal inkább a különböző problémák egymással összefüggő és egymásból következő elemeiről van szó. Ezek közé tartozik a rossz szociális helyzet, a nyelvi hátrány, a cigánysággal szembeni előítéletek és az iskolán belüli szegregáció hatása, az alkalmazott programok és pedagógiai módszerek eredménytelensége”. A tanulmány foglalkozik a szegregáció és a hátrányos megkülönböztetés, valamint az iskolán belüli szegregáció témakörével, rámutatva arra is, hogy az oktatási intézmények különös odafigyeléssel és felkészüléssel „képesek lehetnek megfelelni a velük szemben támasztott sokszor ellentmondó
11
elvárásoknak”. A tanulmány végén a városi cigányság helyzetének javítására teendő feladatok között szerepel a „két iskolai telephely roma integrációs feladatainak meghatározása, lebontása” is. A tanulmány 2. számú függeléke a „Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány tanulók nevelése-oktatása a Pethe Ferenc Általános Iskolában (Problémák, megoldási javaslatok)” címet viseli. E cím a hatóság álláspontja szerint önmagában is bizonyítja azt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a cigány tanulók csoportja legnagyobb részt megegyezik, így főszabályként a 3H-s tanulók szegregációja egyben a roma tanulók szegregációját is jelenti. A hatóság a tényállás további felderítését látta szükségesnek, ezért székhelyén 2009. október 15-én újabb tárgyalást tartott. A tárgyaláson dr. V. L. iratokat és nyilatkozatokat csatolt, valamint szóban is ismertette beadványát. Ebben – utalva a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényre – előadta, hogy a szülőket megilleti a nevelési intézmény szabad megválasztásának joga, ezt az Alapítvány nem kezdeményezheti elvonni tőlük. A kérelmező által több beadványban is hivatkozott „különballagási ügyről” kifejtette, hogy álláspontja szerint az jelen kérdés eldöntése tekintetében nem bír relevanciával. Az Alapítvány által benyújtott petícióval kapcsolatban eljárás alá vontak kifejtették, hogy a Tiszavasvári CKÖ álláspontját határozattal alakítja ki, a petíció szövegéről azonban a CKÖ nem szavazott, ugyanakkor korábban hivatkozott határozatával támogatta az alapítványi iskola létrehozását. Kifejtette, hogy a „Cigányság helyzete Tiszavasváriban” című tanulmányt az Önkormányzat Képviselő-testületének egyik tagja, mint magánszemély készítette. A mellékelt nyilatkozatokban a volt Pethe Ferenc Általános Iskola és a volt Vasvári Pál Általános Iskola igazgatója leírja, hogy az általuk használt adatok forrása nem az Iskola vagy az Önkormányzat etnikai nyilvántartása volt, tudomásuk szerint ilyen nincs és nem is volt. Eljárás alá vontak utaltak arra, hogy a Közoktatási Megállapodás csatolt szövege cáfolja a kérelmező által annak céljával kapcsolatosan tett állításokat, megkérdőjelezte az Alapítvány munkatársai percepciójának eljárásban bizonyítékként történő elfogadhatóságát, valamint mellékelte a 2008/2009-es tanévre szóló beiratkozási lapot és utalt arra, hogy jobban szolgálná a roma tanulók érdekét, ha az Alapítvány az eljárásindítás helyett a szülőket próbálná meggyőzni arról, hogy gyermekeiket emelt szintű osztályokba írassák. A tárgyaláson ügyintéző kérdésére eljárás alá vontak képviselője megerősítette, hogy a „Cigányság helyzete Tiszavasváriban” című tanulmányt az Önkormányzat Képviselőtestületének egyik tagja, mint magánszemély készítette, nem tudott választ adni arra, hogy ebben az esetben az Önkormányzat fejléce hogyan került a tanulmányra. Elmondta ugyanakkor, hogy a tanulmányt a képviselő-testület megtárgyalta és jónak találta. A hatóság tanúként hallgatta meg K.-né L. E.-t, aki a 2008/2009-es tanévben a Pethe iskolai egység vezetője volt, 2009. szeptember 1-től a Magyarországi M. Alapítvány által üzemeltetett óvoda és általános iskola vezetője. Előadta, hogy a 2008/2009-es tanévben a Pethe egységben 520 fő körül volt a tanulók létszáma, évfolyamonként minimum 2, de néha 3 osztállyal. Minden évfolyamon volt egy angol tagozatos (két tannyelvű) osztály. A 3H-s gyermekek száma 350 körül volt. Tanú úgy gondolta, hogy roma tanulók is jártak a Pethe egységbe, mivel voltak, akik kérték a kisebbségi oktatást, kb. 350-en. Tanú nyilatkozata szerint azok a gyermekek, akik kérték a cigány kisebbségi oktatást, általában külön osztályban vannak, de ha két tannyelvű osztályba járó gyerekek kérték volna, akkor ott is megoldották volna. Ugyanakkor tudomása szerint nem volt olyan, aki két tannyelvű osztályba járt és kérte a kisebbségi oktatást. Ezzel kapcsolatban tanú elmondta még, hogy az angol tagozatos osztályokban tudomása szerint nem volt kisebbségi oktatás és ott a HH/HHH gyermekek aránya alacsonyabb. Az alapítványi iskola tanulói létszáma jelenleg 350 fő, mindannyian a
12
Pethe egységből mentek át az alapítványi iskolába. A korábbi Pethe egység épületében még 6 olyan osztály is van, akik az önkormányzati fenntartású iskolához tartoznak. Ezek mind két tanítási nyelvű osztályok. Tanú nyilatkozata szerint az alapítványi iskolában gyakorlatilag minden tanuló 3H-s, mindenki kérte a cigány kisebbségi oktatást is. Tanú maga is tartott tájékoztatókat az alapítványi iskolával kapcsolatosan, ezeken objektíven próbálta mindenkinek elmondani az előnyöket és hátrányokat. Elmondása szerint az alapítványi iskolának nagy a támogatottsága a szülők körében. Tanú nyilatkozata szerint a „Cigányság helyzete Tiszavasváriban” című tanulmányt az Önkormányzat készítette. Kérdésre tanú úgy nyilatkozott, hogy a Pethe iskolai egység nem volt szegregált, „mert a gyerekek minden szolgáltatáshoz hozzájutottak”. Nyilatkozata szerint a nem roma szülőket a mai napig is nehéz meggyőzni az integráció szükségességéről, de sikerként említette, hogy a 2008-ban indult kéttannyelvű osztályban sikerült kb. 50%-ra emelni a 3H-s gyerekek arányát. Kérelmező Alapítvány képviselőjének kérdésére tanú megerősítette, hogy az Önkormányzat pályázott egy a szegregáció felszámolására irányuló programra is, de a támogatást nem nyerték el, mivel osztály szinten a 3H-s gyermekek arányának különbsége meghaladta a 25%ot. Eljárás alá vontak képviselőjének kérdésére elmondta, hogy mintegy 10 szülői fórumon vett részt az átszervezéssel kapcsolatban, ez lefedett mindenkit, aki a Pethe egységbe járt. Ezen kívül a többi iskolai egységben is megvolt a megfelelő tájékoztatás. A tájékoztatás a fórumokon tanú elmondása szerint teljes körű volt. Tanú előadta, hogy abból következtet a roma származásra, ha valaki kéri a cigány kisebbségi oktatást, de elmondta, hogy az Iskola nem vezetett nyilvántartást az etnikai hovatartozásról. Elmondta, hogy a szülők a 2008/2009-es tanév előtt a Polgármesteri Hivatalban íratták be gyermekeiket, a felajánlott programok, képzési módok közül választottak. A képzési módokat a honlapon és a helyi újságban meghirdették, valamint tájékoztatót tartottak a Találkozások Házában. Tanú kifejezetten emlékezett olyan esetekre, amikor az Iskola igazgatója személyesen is felkeresett családokat, hogy meggyőzze őket arról, hogy emelt szintű képzésre írassák gyermeküket, de erőltetni ezt az Iskolának nincs joga. Tapasztalatai szerint az iskolaépület közelsége nagyban befolyásolja a választást. A hatóság tanúként hallgatta meg a tárgyaláson R. S.-t, akit nyilatkozata szerint az Iskola igazgatója – sikertelenül – próbált meggyőzni, hogy emelt szintű képzésre írassa gyermekét. Tanú döntését az iskolaépület közelsége befolyásolta, valamint az, hogy a többi gyermeke is a Pethe egységbe járt. Jelenleg csak legidősebb gyermeke nem az alapítványi iskolába jár, hanem a földrajzilag szintén ott működő egyik kéttannyelvű osztályba. Tanú nem emlékezett arra, hogy kérték-e a cigány kisebbségi oktatást és elmondta, hogy ha a Kabay egységbe íratták volna a gyermeküket, akkor fel lett volna ajánlva az iskolabusz szolgáltatás. Az alapítványi iskoláról elmondta, hogy a körülmények változtak, a tantermek jobbak. A hatóság tanúként hallgatta meg L. V.-t, akinek a gyermeke 2008-ban ment első osztályba a Kabay egységbe, erről az Iskola igazgatója győzte meg a családot. Tanúnak kellemes csalódás volt a Kabay egység. Nem emlékezett, hogy kértek-e kisebbségi oktatást, de elmondta, hogy kapnak HH támogatást. Tanú részt vett az alapítványi iskolával kapcsolatos tájékoztatáson, azt megfelelőnek tartja, de nem akartak váltani, így gyermekük a Kabay egység tanulója maradt. A hatóság tanúként hallgatta meg dr. B. Z.-t, aki ügyvédjelölt az Alapítványt képviselő ügyvédi irodában és részt vett a kérelmező Alapítvány által végzett tényfeltárásban. Előadta, hogy a Vasvári egység ebédlőjében egy lakossági fórumon vett részt 2009. március 17-én, a
13
Pethe egységben az U alakú és a nagy zöld épületben járt, a Kabay egységben pedig beszélt az Iskola igazgatójával és megtekintett jó néhány osztálytermet. Elmondása szerint Sz. K. korábban egy filmet forgatott a városban, így helyismerete volt, valamint már a különballagási ügyben is köztudomású tényként fogadták el, hogy a Széles út környékén cigányok laknak. Ezen túlmenően a helyi CKŐ elnökének hívására mentek a városba tényfeltárásra, valamint külsőségekből és a nyelvhasználatból is meg tudták állapítani, hogy ki roma származású. Tanú látta, hogy a Kabay egységben osztályonként csak 1-2 roma gyermek van, iskolai szinten 14-15 fő körül. A volt Pethe egységben a 2009/2010-es tanév évnyitóját követően K.né igazgató asszony megmutatta tanúnak az osztálytermeket, valamint látta az udvaron játszó gyermekeket is, akik között elmondása szerint csak az önkormányzati iskolában maradó osztályokból volt nem roma származású gyermek. Tanú – 2009 májusában a romatelepen szerzett tapasztalatai alapján – kifejtette, hogy tudomása szerint a roma szülők informált tájékoztatása nem valósult meg az alapítványi iskolával kapcsolatban, nem tudták pontosan, hogy milyen nyilatkozatot írtak alá (egyesek úgy tudták, hogy jelenléti ívet írnak alá, vagy ha nem írják alá, más településre kell vinniük gyermeküket). Az iskolaválasztás az épület elhelyezkedése alapján történt. Tanú elmondása szerint a március 17-i fórumon csak egy nem roma szülő volt jelen és az alapítványi iskolával kapcsolatos nyilatkozatokat csak roma szülőknek küldték ki. A tájékoztatáson a Magyarországi M. Alapítvány bemutatása is megtörtént, de a hangsúly azon volt, hogy az alapítványi iskola hogyan menti meg a várost, az Iskola igazgatója a fokozatos integrációt támogatta. Tanú elmondta, hogy a romungró cigányok fejlettebbek, felvilágosultabbak, kevesebb a hátrányos helyzetű család is, így jobb az érdekérvényesítő képességük és az alapítványi iskolával szemben ellenállást tanúsítottak. Tanú szerint az alapítványi iskola osztályai tiszta roma összetételűek, a tantermek felszereltsége lehangoló. Mivel a közoktatástól Tiszavasváriban jelentős pénzt vontak el, a közoktatással kapcsolatos pályázataik jellemzően sikertelenek és a teljes integrációt nem tudták végrehajtani, az egyetlen lehetőség az alapítványi iskola létrehozása maradt. Dr. V. L. kérdésére tanú elmondta, hogy az Önkormányzatnál és intézményeinél megjelenve az Alapítvány jogi képviselőjeként mutatkozott be, az eljárás összes folyamatában részt vett ügyvédjelöltként, ennek ellenére fenntartotta, hogy elfogulatlan tanúvallomást tud tenni. Eljárás alá vontak képviselőjének kérdésére elmondta, hogy a forrásait azért nem nevesíti, mert az önkormányzati retorziótól félti őket. Fentiekre tekintettel dr. V. kifejtette, hogy a tanút nem hallgathatta volna meg a hatóság tanúként, mert az Alapítvány nem adott neki titoktartási kötelezettsége alól felmentést, valamint a tanú álláspontja szerint elfogult. Tanú elmondta, hogy jelen ügyben nem jogi képviselője az Alapítványnak. A tárgyalást követően dr. V.L. a hatóság kérésére ismételten csatolta az Iskola osztályainak létszámát és elhelyezésüket leíró táblázatot. Beadványában ismételten kifejtette, hogy dr. B. Z. tanú nem lehet az Alapítvány tekintetében elfogulatlan, ezért kérte, hogy vallomását a hatóság rekessze ki a bizonyítékok köréből. Az Alapítvány beadványában előadta, hogy eljárás alá vontak képviselője dr. B. Z.-hoz ténybeli, a szegregáció tényét megkérdőjelező tartalmú kérdéseket nem tett fel, így a törvénysértést nem tudta cáfolni. Utalt arra, hogy K.-né L. E. vallomása szerint az alapítványi iskola tanulói létszáma 350 fő, mindannyian cigányok, 3H-sok, korábban mind a Pethe egység tanulói voltak. A beadvány szerint a tanúként meghallgatott szülők vallomásuk szerint maguk sincsenek tisztában az alapítványi iskola céljaival, semmilyen konkrét jellemzőt nem
14
tudtak említeni, ami a lakossági fórumon elhangzott volna, iskolát a földrajzi közelség szerint választottak. A Hatóság a fenti tényállásra figyelemmel a kérelmet alaposnak találta. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye az Ebktv. 7.§ (1) bekezdés szerint abban az esetben sérül, ha valaki vagy valamely csoport valamely ún. „védett tulajdonsága” miatt hátrányt szenved (közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés vagy megtorlás és az ezekre adott utasítás). Az Ebktv. 8. §-a felsorolja azt a húsz védett tulajdonságot, amellyel összefüggésben elkövetett hátrányos megkülönböztetés esetén a hatóság eljárhat. A 8.§ e) pontja alapján a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozás is ilyennek minősül. Az Ebktv. 4.§ b) és g) pontjai szerint az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, valamint a közoktatási és a felsőoktatási intézmények. Az Ebktv. 10.§ (2) bekezdés értelmében jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít. A törvény 7.§ (3) bekezdése szerint a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében az általános kimentési szabályok nem alkalmazhatóak. Az Ebktv. 27.§ (3) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban. A 28.§ (2) bekezdés szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint olyan kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. Az Ebktv. 20.§-a alapján a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt eljárást indíthat, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapul, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Az Alapítvány alapító okiratának 4. és 5. pontjai alapján jogosult a hatóság előtt közérdekű igényt érvényesíteni. A hatóság nem fogadta el eljárás alá vontak képviselőjének hivatkozását, mely szerint az Alapítvány céljai között nem szerepel a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme. A becsatolt alapító okiratból (melynek eredetiségét a hatóságnak nem volt oka megalapozottan kétségbe vonni) kiderül, hogy az Alapítvány célja többek között az integráció és
15
esélyegyenlőség megteremtése a gyermekek számára, illetve harc a diszkrimináció ellen (4. pont). Az 5. pont az Alapítvány által végzett közhasznú tevékenységként említi a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését és az emberi és állampolgári jogok védelmét. A hatóság itt utal arra, hogy egyfelől az Ebktv. nem írja elő, hogy a célok között pontosan a fenti megfogalmazásban kell, hogy szerepeljen a diszkrimináció elleni fellépés, másfelől a hatóság nem a Fővárosi Bíróság által vezetett nyilvántartás, hanem az alapító okirat tartalmi vizsgálatára köteles. Eljárás alá vont képviselője tévesen nevezi a kérelmezőt társadalmi szervezetnek, ugyanis az alapítvány, így rá az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet vonatkozik. E jogszabály mellékletében található tájékoztató nyilvánvalóvá teszi, hogy a „szociális tevékenység” nem az Alapítvány célját, hanem a cél alapján folytatható tevékenységeket jelöli. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19.§-a az általánostól eltérő, fordított bizonyítási kötelezettséget ír elő az egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárásokban. Ennek megfelelően a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényt érvényesítőnek kell valószínűsítenie, hogy őt / a védett tulajdonsággal rendelkezőket hátrány érte, és a jogsérelem bekövetkeztekor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv. 8.§-ában meghatározott valamely ún. védett tulajdonsággal. Ezek valószínűsítése esetén az eljárás alá vont csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Jelen ügyben a hatóság védett tulajdonságnak fogadta el az érintett tanulók nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozását, roma származását. Hátrányként értékelte a hatóság azt, hogy az Alapítvány hivatkozása szerint az érintettek etnikai hovatartozásuk következtében elkülönült épületekben, illetve osztályokban tanulnak. Eljárás alá vontak a tárgyalásokon és beadványaikban elsősorban tagadták, hogy bármiféle tudomásuk lett volna / lenne a tanulók etnikai hovatartozását illetően, másodsorban pedig a szülők szabad iskolaválasztási jogára hivatkoztak. Az eljárás során beszerzett bizonyítékok – így a fent említett Magyarországi M. Alapítvány pedagógiai-művelődési programja, a „cigányság helyzete Tiszavasváriban” című tanulmány, az Önkormányzat képviselő-testületének 2008. szeptember 16-án tartott rendkívüli nyílt üléséről készített jegyzőkönyv, valamint a tanúvallomások – ugyanakkor egyértelműen bizonyítják, hogy mind az Önkormányzatnak, mind pedig az Iskolának tudomása van a roma származású tanulók magas számáról és a szegregáció tényéről. Az ügyfelek által csatolt táblázatokból és más dokumentumokból kétséget kizáróan megállapításra került, hogy az Iskolában mind iskolai egységek, mind pedig osztályok szintjén jelentős különbségek vannak a HH/HHH tanulók arányát tekintve. Figyelemmel a fent idézett tanulmányokra és nyilatkozatokra, a hatóság megállapította, hogy a HH/HHH gyermekek – eljárás alá vontak által sem vitatott – ilyen elkülönítése a valóságban a tanulók etnikai származás alapján történő szegregációját valósítja meg, melyet csak (az Ebktv. szerinti esetekben) a kisebbségi oktatás bevezetése indokolhatna. A hatóság a szülők szabad iskolaválasztási joga kérdésének megítélésében osztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának a 2008. évi beszámolójában egy ügy
16
kapcsán kifejtett véleményét, mely szerint: „Az iskola szerint a halmozottan hátrányos és/vagy cigány gyermekek azért nem járnak két tanítási nyelvű osztályokba nagy számban, mert a szüleik eleve nem is kérik ezt… Az osztályba sorolás eredményeképpen a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve roma gyerekek lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint társaik: nem tanultak a két tanítási nyelvű osztályokban, ahol mind a tárgyi feltételek… mind az oktatási szolgáltatás jobbak voltak… Az osztályok kialakulásában azonban – az iskola állítása szerint – a szülők kérésének hiánya játszotta a fő szerepet, nem pedig a felvételi… Mindezt elfogadva, hangsúlyoznunk kell, hogy a szegregáció megvalósulása nem függ az ’elkövető’ szándékától. Az sem feltétel, hogy az önkormányzat, vagy az iskola tevőleges magatartása okozza az elkülönítést: elég, ha ’elnéznek’ egy kialakult gyakorlatot, aminek viszont az a következménye, hogy a cigány és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagy többségükben külön osztályokba járnak. Mivel az önkormányzat és az iskola sem tudott semmilyen kifejezett törvényi felhatalmazásra hivatkozni az elkülönítés tekintetében, megállapítottuk, hogy az osztályösszetételek – a két tanítási nyelvű és a párhuzamos osztályok vonatkozásában – mind a halmozottan hátrányos helyzet szerint, mind pedig a cigány kisebbséghez tartozás alapján szegregációt valósítanak meg”. A beszámoló utal arra, hogy „a kisebbségi ombudsman állandó gyakorlata, valamint az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 2/2007. (III.23.) TT sz. állásfoglalása szerint a szegregáció ún. sui generis diszkriminációs forma, amely esetben nincs helye kimentésnek. Az elkülönítés csak abban az esetben jogszerű, amennyiben azt törvény kifejezetten megengedi, pl. a kisebbségi oktatás formáinak esetében. A szegregáció megvalósulásának nem feltétele az elkülönített csoporttal szembeni hátrány, csupán a törvényben meg nem engedett elkülönítés… Tehát pl. a spontán módon kialakult szegregáció felszámolása is az önkormányzat kötelessége, akkor is, ha az elkülönültség nem az önkormányzat politikája következményeként jön létre” (89.oldal). A beszámoló 101. oldalán leírja, hogy egy konkrét ügyben a jogellenes elkülönítés kérdését többek között a CKÖ elnökétől a cigányok lakta utcákról kért tájékoztatás, a HH/HHH gyerekek aránya, az „etnikai oktatást” igénylőkről szóló kimutatás és három munkatárs helyszíni megfigyelései alapján vizsgálták meg. A beszámoló utal arra is, hogy nem az a döntő, milyen származásúnak vallja magát a diszkriminált egyén, hanem az, hogy a diszkrimináló külső jegyeik vagy egyéb vonásaik alapján úgy gondolhatta-e, hogy az érintettek az adott kisebbséghez tartoznak. A 103-104. oldal az osztályok közötti jelentős tanulmányi eredmény-béli szórást a szegregáció közvetett bizonyítékának tekinti. Fentieknek megfelelően a hatóság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Önkormányzatnak és az Iskolának pozitív kötelezettsége a szegregált osztályok kialakulása, fennmaradása elleni fellépés, azonban ezt nem teljesítették. A hivatkozott Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület állásfoglalás és a rendelkezésre álló adatok alapján kizárható az is, hogy a kisebbségi oktatás megszervezése indokolta volna az elkülönítést, mivel az eljárás alá vont kimentési bizonyítása csak akkor fogadható el, „ha megállapítható, hogy az etnikai kisebbségi oktatást jogszerűen szervezte meg, az abban való részvétel önkéntes, az oktatás színvonala a többségi gyerekek oktatásának színvonalától nem alacsonyabb, és az etnikai kisebbségi oktatás célja és tanrendje is indokolja az elkülönítést”. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.) 43.§ (2) bekezdése kimondja: „A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek a 14. évét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő e
17
választási jogát gyermekével közösen gyakorolja”. A (4) bekezdés szerint: „A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.” A Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 20. 936/2008/4. számú ítéletében kimondta, hogy „a Nektv. 43.§ (4) bekezdéséből önmagában még nem következik, hogy a kisebbségi oktatást kizárólag külön osztály megszervezésével kell megoldani. Erre lehetőséget az Ebtv. 28.§ (2) bekezdés a) pontban foglaltak biztosítanak abban az esetben, ha a szülők akarata kifejezetten az elkülönült osztályban megszervezett kisebbségi oktatásra irányul”. Az eljárás során beszerzett iratokból a hatóság megállapította, hogy sem a 2008/2009-es tanévre szóló, sem a 2009/2010-es tanévre szóló beiratkozási lap vonatkozó kitétele nem értelmezhető olyan tudatos szülői akaratnyilvánításnak, amely a gyermekük kisebbségi oktatást nem igénylő gyermekektől elkülönült osztályokban vagy különálló iskolaépületben megszervezett oktatására irányult volna. Amellett, hogy eljárás alá vontak erre nem is hivatkoztak, a rendelkezésre álló adatok is alátámasztják, hogy önmagában az etnikai kisebbségi oktatás megszervezése jelen esetben nem indokolta az elkülönítést, ugyanakkor a tanulmányi eredmények közvetett módon bizonyítják, hogy a „cigány-többségű osztályok” oktatásának színvonala mind a 8 évfolyam tekintetében elmarad a nem roma többségű osztályokétól, azaz az esetlegesen meglévő kezdeti egyenlőtlenségek kiigazítására a jelenlegi osztály besorolási rendszer alkalmatlan. A szülők választási jogával kapcsolatosan az eset ezen vonatkozásának hasonlósága miatt szükséges még utalni az Európai Emberi Jogi Bíróság 2007. november 13-i döntésére (Nagykamara döntése D.H. és mások v. Cseh Köztársaság ügyben), melyben kimondta: „a szülői beleegyezést illetően, amelyet a Cseh Köztársaság döntő tényezőnek tekintett, a Bíróság nem győződött meg arról, hogy a roma gyermekek szülei, akik hátrányos helyzetű közösség tagjai voltak és gyakran aluliskolázottak, képesek voltak felmérni a helyzet összes aspektusát és a megadott hozzájárulás következményeit”. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítésre nem ad felmentést sem a szülők szabad iskolaválasztási, a gyermek nevelésének megválasztásához fűződő joga (mivel az Önkormányzatnak és az Iskolának pozitív kötelezettsége a szegregáció megszüntetése), sem pedig a kisebbségi oktatás megszervezése. A hatóság utal a Legfelsőbb Bíróság fenti ítéletében a konkrét ügyben megfogalmazott, de általánosan érvényes elvre, mely szerint: „Az a körülmény…mely szerint a cigány etnikumhoz tartozó tanulók körében a halmozottan hátrányos helyzetűek felülreprezentáltak, éppen azt a társadalmilag elfogadott, jogszabályi rendelkezésekben is megfogalmazott igényt támasztja a közoktatásban részt vevőkkel szemben, hogy az együtt oktatással megvalósuló felzárkóztató és integrációs képzéssel ellensúlyozzák a szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányokat”. Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy az Iskola és az Önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, etnikai kisebbséghez tartozás alapján jogellenes elkülönítést alkalmazott. Jelen eljárás eredményeképpen megállapítható az is, hogy az Önkormányzat egy szegregált iskolai egységet adott a Magyarországi M. Alapítvány kezelésébe.
18
A Hatóság az ügyben az Ebktv. 16.§ (1) bekezdésének a) és c) pontjában megállapított szankciókat alkalmazta. A mérlegelési jogkörben megállapított fenti jogkövetkezmény a hatóság álláspontja szerint szükséges ahhoz, hogy kellő visszatartó erőt gyakoroljon a jövőbeni, hasonló jogsértésekkel szemben. A hatóság a szankciók megállapítása során a széleskörű nyilvánosságra hozatal elrendelésével hangsúlyosan vette figyelembe a generális prevenció követelményét. A nyilvános közzététel a hatóság álláspontja szerint hatékony eszközül szolgálhat ahhoz, hogy növelje az eljárás alá vontak és más önkormányzatok és iskolák, valamint a roma származású szülők jogtudatosságát és az egyenlő bánásmód követelményének, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának ismertségét. A hatóság az ügyfelek által felajánlott további bizonyítást mellőzte, mivel a tényállás a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok és nyilatkozatok alapján is kétséget kizáróan megállapítható volt. A hatóság határozata meghozatalakor elsősorban az okirati bizonyítékokat vette figyelembe (melyek önmagukban is bizonyítják a jogsértést), mivel a meghallgatott tanúk jelentős része esetében felmerült az elfogultság kérdése. A felmerült eljárási költség a Ket. 153.§ (2) bekezdés 5. és 11. pontja alapján a levelezés és iratküldés költsége. A végrehajtás felfüggesztéséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110.§-a, a késedelmi pótlékról a 138.§-a rendelkezik. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17.§ (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát Ebktv. 17.§ (3) bekezdése biztosítja. A hatóság a határozatát az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. Budapest, 2010. február 9. Dr. Demeter Judit s.k. Elnök
1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7843 Fax: (1)336-7445
Költségjegyzék: 27 darab tértivevényes levélküldemény: 27x400 forint = 10800 forint
19
1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel.: (1)336-7843 Fax: (1)336-7445
20
