EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: Előadó:
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) a kérelmező kérelme alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, melynek jogelődje a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ (9023 Győr, Cirkeli u. 31.), a Kisfaludy Károly Általános Iskola Rábacsécsényi Tagiskolájával (9136 Rábacsécsény, Petőfi Sándor utca 33.), a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Téti Tagintézményével (9135 Rábaszentmihály, Béke utca 37.), valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerületével (9024 Győr, Nádor tér 4.) – a továbbiakban: eljárás alá vont szervek - szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi HATÁROZATOT hozta: A hatóság megállapítja, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Szakszolgálat) a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a 2013. szeptember 9-i dátummal ellátott szakértői vélemény elkészítése és azzal összefüggésben az oktatási intézmény kijelölése során a következők szerint: a Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága a szóban forgó szakvéleményen nem azt a dátumot szerepeltette, amelyen az ténylegesen kelt, valamint a 2013. január 7-én kelt 29716/2013 számú szakértői véleményt tartalmazó részében a hivatkozott szakvéleményben kijelölt intézményként mást tüntetett fel, mint amit az eredeti 29716/2013 számú szakértői vélemény tartalmazott. E hibákat a Szakszolgálat a későbbiek során sem orvosolta. A Szakszolgálat továbbá átláthatatlan és bizonytalan helyzetet hozott létre a kérelmező körül azáltal, hogy a fejlesztéséért felelős intézményként a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleményben olyan intézményt jelölt ki, amellyel tanulói jogviszony létesítése nem lehetséges, így a kérelmező a fejlesztéséért felelős intézménnyel nem állt és nem is állhat tanulói jogviszonyban, amely oktatási intézménnyel (Rábacsécsényi Tagiskola) viszont tanulói jogviszonyban áll, az nem a fejlesztéséért felelős intézmény, ez az állapot jelen határozat meghozatalakor is fennáll. A fenti intézkedésekkel a Szakszolgálat a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést
valósított meg. A hatóság jövőbeni tanúsítását.
megtiltja
a
jogsértő
magatartás
A hatóság megállapítja, hogy a Kisfaludy Károly Általános Iskola Rábacsécsényi Tagiskolája (a továbbiakban: Rábacsécsényi Tagiskola) a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a számára a 2013. január 7-én kelt 29716/2013 számú szakértői vélemény által előírt fejlesztést nem megfelelően biztosította, valamint 2013. december 10-től egy rövid, dátumszerűen meg nem határozható ideig tanulói jogviszonyát megszüntette és ezalatt az időszak alatt a kérelmezőnek egyetlen köznevelési intézménnyel sem állt fenn tanulói jogviszonya. A fenti intézkedésekkel a Rábacsécsényi Tagiskola a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság megállapítja, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Téti Tagintézménye (a továbbiakban: Téti Tagintézmény) a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a számára a 2013. szeptember 9-i dátummal ellátott szakértői vélemény által előírt fejlesztést nem megfelelően biztosította. A fenti intézkedésekkel a Téti Tagintézmény a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A hatóság megállapítja, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete (a továbbiakban: Tankerület) a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben a Szakszolgálat és a Téti Tagintézmény fenntartójaként, valamint a kérelmezőnek a számára kijelölt oktatási intézménybe való eljutásával kapcsolatban felmerült felelőssége okán megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A fenti intézkedésekkel a Tankerület a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg A hatóság a Tankerület vonatkozásában megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Továbbá kötelezi a Tankerületet, hogy a 2014/2015-ös tanév kezdetétől, azaz 2014. szeptember 1-jét követő 8 napon belül a hatóságot írásban tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőnek a számára kijelölt oktatási intézménybe való utaztatását fenntartóként a tanév folyamán milyen módon biztosítja. A hatóság valamennyi eljárás alá vont vonatkozásában elrendeli jogerős, az eljárás alá vontak adatainak kivételével anonimizált 2
határozatának a hatóság www.egyenlobanasmod.hu internetes oldalán történő közzétételét 45 napra. Az eljárásban a hatóság 13.020.-Ft, azaz tizenháromezer-húsz forint eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont szervek egyetemlegesen kötelesek megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10032000-00288413 számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezettek a pénzfizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, késedelmi pótlékot kell fizetniük, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben a bíróságtól az ügyben tárgyalás tartása kérhető. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető.
Indokolás A gyermekkori autizmusban szenvedő kérelmező törvényes képviselője útján 2014. január 10-én a hatósághoz érkezett kérelmében, valamint 2014. február 5-én a hatóság hiánypótlási felhívására adott válaszában sérelmezte, hogy nem megfelelően kapta meg a neki járó fejlesztést a számára a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központnak, azaz a Szakszolgálat jogelődjének Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága által annak 2011. december 11-én kelt 26629/2012 számú szakértői véleménye, valamint 2013. január 7-én kelt 29716/2013 számú szakértői véleménye szerint számára kijelölt Rábacsécsényi Tagiskolában. A kérelmező által becsatolt 26629/2012. számú szakértői vélemény szerint a kérelmező nevelésének, oktatásának magántanulói státuszban kellett megvalósulnia, autizmus specifikus gyógypedagógiai megsegítés mellett. A kérelmező által szintén az ügy irataihoz csatolt 29716/2013 számú szakértői vélemény alapján a kérelmezőnek a tanórai foglalkozásokon túl az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások 50%-ában egészségügyi és pedagógiai 3
célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozást kellett kapnia, amit a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakképzettségű gyógypedagógusnak kellett ellátnia. A kérelmezőnek a szakvélemény szerint heti 8 óra gyógypedagógiai fejlesztésben és 2 óra integrált nevelésben kellett részesülnie. A szakvélemény javasolta továbbá heti 2 órában az autizmus területén képzett mentor segítségének igénybevételét. A kérelmező panaszában előzményként előadta, hogy a 2011/2012-es tanévben a Rábacsécsényi Tagiskola szármára a fejlesztést nem az irányadó órarendnek megfelelően biztosította. A kérelmezőnek a közismereti tárgyakat is teljesítenie kellett, a normál tanterv szerint oktatták. A 2012/13-as tanévben a kérelmező időbeosztása vonatkozásában az előző tanév során hiányolt rendszeresség megvalósult, a kérelmező heti 10 órában kapott fejlesztést, viszont a szakvélemény által előírt autizmus területén képzett mentort az intézmény nem biztosított számára. A kérelem hivatkozott arra, hogy a tanév során „többé-kevésbé megvalósult a kisbuszos szállítás, viszont sokszor kísérő nélkül, vagy pedig egy közmunkás jelenlétében”. A szülők számára az intézmény sohasem tartott nyílt napot, szülői értekezletet vagy fogadóórát. A számára előírt fejlesztés elmaradása miatt a kérelmező állapota 2012 novemberétől romlani kezdett. A kérelmező csatolta a Rábacsécsényi Tagiskola igazgatójának 2014. január 13-án kelt levelét, miszerint az intézménnyel fennálló tanulói jogviszonya megszűnt, illetve az igazgató 2014. január 28-án kelt levelét, miszerint a kérelmező ismét a Rábacsécsényi Tagiskola tanulója. A kérelmező panaszában sérelmezte továbbá, hogy nem kapta meg a neki járó fejlesztést a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága által annak 2013. szeptember 9-én kelt a 29716 számú szakértői véleményt magában foglaló két záradékkal ellátott szakértői véleményben kijelölt Téti Tagintézményben. A kérelmező által csatolt 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény záradékában foglalt javaslat szerint a kérelmező fejlesztése szegregáltan, speciálisan autista csoportban látszik optimálisnak. A szakvélemény úgy fogalmaz, hogy a Rábacsécsényi Tagiskola a kérelmező számára a személyi és tárgyi feltételeket nem tudja biztosítani. A kérelmező oktatásának fejlesztő nevelés, oktatás keretében kell megvalósulnia. A fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkerete heti 10 óra. A kérelmező a fentieken túlmenően sérelmezte, hogy a Szakszolgálat jogelőd intézménye a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ a rá vonatkozó szakértői vélemény elkészítése és az oktatási intézmények kijelölésével kapcsolatos eljárás során hibákat vétett. Nevezetesen, a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleménynek a 2013. január 7-én kelt szakértői véleményt magában foglaló részében a 2013. január 7-én kelt vélemény más tartalommal szerepelt (eltérő volt a kijelölt oktatási intézmény). A kérelmező álláspontja szerint a Szakszolgálat azzal, hogy a szakértői vélemény elkészítése és az oktatási intézmények kijelölésével kapcsolatos eljárás során hibákat vétett, a Rábacsécsényi Tagiskola azzal, hogy a 4
szakértői vélemény által előírt fejlesztést számára nem megfelelően biztosította, valamint a Téti Tagintézmény azzal, hogy 2013 szeptemberétől 2014. január végéig a szakértői vélemény által előírt fejlesztést számára nem biztosította, fogyatékossága miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A kérelemben foglaltak szerint 2013 szeptemberétől a kérelmező otthon volt, „senki sem foglalkozott a gyermekkel teljesen 2014. január 27-ig”. A kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmezőnek heti 2 óra egyéni és 8 óra csoportos fejlesztést kellett kapnia a Téti Tagintézményben, de a kérelmező álláspontja szerint a csoportos foglalkozás számára nem megfelelő, a személyi feltételek nem biztosítottak, illetve a kérelmező számára nem biztonságos, mert szökésre hajlamos és a csoportos foglalkozás során az ajtók nincsenek kulcsra zárva. A hatóság felhívására a Szakszolgálat főigazgatója és megbízott igazgatója közösen tett nyilatkozatukban a hatóságot 2014. január 29-én írt levelükben arról tájékoztatták, hogy a kérelmezőt a szakértői bizottság 2011. december 12-én vizsgálta, mely vizsgálat során autizmus spektrum zavart és tanulásban akadályozottságot állapított meg, oktatási intézményként pedig a Rábacsécsényi Tagiskolát jelölte ki, amelyben a kérelmező tankötelezettségét magántanulóként teljesítheti. A főigazgató és a megbízott igazgató nyilatkozata értelmében a kérelmező következő vizsgálata 2013. szeptember 9-én történt, mivel a kijelölt oktatási intézmény jelezte, hogy a kérelmező számára a gyógypedagógus által nyújtott oktatás és fejlesztés ellenére a kérelmező nehezen fejlődik. A 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény a Téti Tagintézményt jelölte ki a kérelmező számára. A szóban forgó nyilatkozat szerint a kérelmező 2013. november 19-én kéréssel fordult a Téti Tagintézmény vezetőjéhez annak érdekében, hogy az utaztatását Rábacsécsény és Rábaszentmihály között biztosítsa. Az intézmény vezetője azonban úgy nyilatkozott, hogy 2014 januárjáig nem lesz szállítás. A nyilatkozat értelmében a kérelmező kijelentette, hogy amíg a szállítás nem megoldott, addig a fejlesztést nem tudja igénybe venni, mivel így nem tud eljutni a Téti Tagintézménybe. 2014. január elején a megbízott igazgató arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy 2014. január 9-től már lehetséges a szállítás, a kérelmező torokfájására való hivatkozással azonban a fejlesztés ekkor sem kezdődött meg. A Szakszolgálat főigazgatója és megbízott igazgatója úgy fogalmaztak, hogy a kérelmező a Téti Tagintézményben 2013. december 16-tól fejlesztést kap, annak megkezdésében azonban a szállítás nehézségei miatt „sajnálatos csúszás” következett be. A főigazgató és megbízott igazgató nyilatkozatukban tájékoztatták a hatóságot arról is, hogy a szakszolgálat integrált intézmény, amelybe 2013. szeptember 1-jén integrálódott a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Téti Tagintézmény is. A hivatkozott nyilatkozat értelmében a főigazgató és a megbízott igazgató 2014. január 20-án egy autizmus specifikus szakos szakemberrel megjelentek a kérelmező lakásán, a megbeszélés során a kérelmező szülei elfogadták, hogy a kérelmező fejlesztésére csütörtöki napokon csoportban kerül sor. A kérelmező szállításáról felnőtt felügyelete mellett a 5
Szakszolgálat gondoskodik. A megbeszélés során megállapodás született annak vonatkozásában is, hogy a kérelmező egy, az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájára megy el vizsgálatra. A nyilatkozathoz csatolt 2014. január 23-án kelt feljegyzés szerint az azon résztvevő felek (a kérelmező, a Tankerület igazgatója, a Szakszolgálat főigazgatója, valamint a Szakszolgálat referense) megállapodtak abban, hogy független szakértői bizottsági véleményt kérnek és annak megszületését követően a kérelmező ellátását az abban foglaltaknak megfelelően kell biztosítani. Az új szakértő vélemény elkészüléséig a Szakszolgálat autista specifikus szakembere heti 2 órában egyéni megsegítési formában segíti a kérelmező fejlődését, heti 8 órában pedig a kérelmező csoportos fejlesztést kap. Továbbá, mivel a kérelmező tanulói jogviszonya 2013. december 10-ével a Rábacsécsényi Tagiskolában megszűnt, eljárási hibára hivatkozva visszahelyezésre kerül a Rábacsécsényi Tagiskolába azért, hogy a családi pótlék folyósítása ne szűnjön meg. A hatóság felhívására a Szakszolgálat megbízott igazgatója a szakértői vélemény elkészítése és az oktatási intézmények kijelölésével kapcsolatos eljárás vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező szakértői véleményének elkészítése során „sajnálatos adminisztrációs hiba történt”, miszerint a 2013. szeptember 9-én történt kiegészítő vizsgálat során a vizsgálatot végző szakember a 2013. január 7-én kelt szakértő véleményben is a Téti Tagintézményt tüntette fel kijelölt intézményként. A hatóság 2014. február 10-én eljárást indított a Szakszolgálattal, a Rábacsécsényi Tagiskolával és a Téti Tagintézménnyel szemben és ezzel egyidejűleg az ügyben tárgyalást tűzött. A hatóság 2014. március 3-án vette kézhez a Tankerület igazgatójának nyilatkozatát, miszerint a Szakszolgálat és a Téti Tagintézmény fenntartója a Tankerület, a nevezett intézmények a Tankerület jogi személyiségű szervezeti egységei. Ennek igazolására a tankerületi igazgató becsatolta az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály 2013. szeptember 16-án kelt határozatát, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyilvántartásában lévő Téti Pedagógiai Szakszolgálat köznevelési intézményt 2013. augusztus 31-i hatállyal törölte az Oktatási Hivatal által vezetett nyilvántartásból. Az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztályának szintén az ügy irataihoz csatolt 2013. október 10-én kelt határozata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Szakszolgálat köznevelési intézménynek a nyilvántartásba vételét 2013. szeptember 1-i hatállyal módosította. A hivatkozott határozat a Szakszolgálat tagintézményeként sorolja fel a Téti Tagintézményt. A Tankerület igazgatója nyilatkozatában arra kérte a hatóságot, hogy az eljárásba vonja be. A hatóság 2014. március 3-án eljárást indított a Tankerülettel szemben, egyszersmind a tárgyalásra szóló idéző végzést számára megküldte. Továbbá a Tankerület igazgatójának kérésére a hatóság a Szakszolgálat főigazgatóját a nevezett napon távbeszélő útján a tárgyalásra idézte. 6
A hatóság 2014. március 6-án tárgyalást tartott. A tárgyaláson a Kisfaludy Károly Általános Iskola – amelynek a Rábacsécsényi Tagiskola a tagintézménye - igazgatója a kérelmezőnek a Rábacsécsényi Tagiskolával fennálló tanulói jogviszonya, illetve azon időszak vonatkozásában, amelynek fennállása alatt a Rábacsécsényi Tagiskola volt a kérelmező számára a kijelölt intézmény, a következőket adta elő. A kérelmező 2013 szeptemberéig a Kisfaludy Károly Általános Iskola rábacsécsényi tagintézményével állt jogviszonyban. 2013 szeptemberében a Téti Tagintézményt jelölték ki a kérelmező számára, ezt követően az igazgató felvette a kapcsolatot a Téti Tagintézmény vezetőjével a kérelmező KIR - rendszerben történő átvétele céljából. Az igazgató elmondta, hogy 2013 decemberében a kérelmezőt törölte a KIR rendszerből a Rábacsécsényi Tagiskolánál. Az igazgató elmondása szerint a kérelmezőt 2014. január 23-i keltezéssel, azonban 2013. november 11-ével visszavették a Rábacsécsényi Tagiskolába. A kérelmezőnek a tárgyalás időpontjába is ezzel az intézménnyel állt fenn tanulói jogviszonya. Az igazgató a tárgyaláson előadta továbbá, hogy a kérelmező a család Rábacsécsénybe költözése óta magántanuló. Az igazgató által tett nyilatkozat vonatkozásában a Téti Tagintézmény vezetője a tárgyaláson megjegyezte, hogy a Téti Tagintézménnyel a kérelmező nem állt tanulói jogviszonyban. A Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező megkapta a 2013. január 7-én kelt szakvélemény által előírt fejlesztést, ugyanis gyógypedagógus foglalkozott vele. A gyógypedagógus az intézménnyel megbízási szerződésben álló autizmus területén jártas szakember iránymutatásai alapján folytatta a fejlesztést. Az intézménynek autistákkal foglalkozó önálló szakembere nem volt. A gyógypedagógus pályakezdő volt, nem volt tapasztalata autistákkal korábban. A 2013. szeptember 9-én kelt szakvélemény vonatkozásában, amely úgy fogalmaz, hogy a Rábacsécsényi Tagiskola a kérelmező számára a személyi és tárgyi feltételeket nem tudja biztosítani, az igazgató elmondta, hogy a személyi és tárgyi feltételek részben valóban nem voltak adottak az iskolában, mert autista szakember nem állt rendelkezésre, az igazgató azonban fontosnak tartotta elmondani, hogy ő a lehetőségekhez képest megtett mindent, hogy a kérelmező a szükséges fejlesztéseket megkapja. A Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője a tárgyaláson előadta, hogy azért a Rábacsécsényi Tagiskolát jelölték ki a kérelmező számára, mert az intézmény alapító okiratában szerepelt az autizmus specifikus fejlesztés, másrészt a szülő is ennek az intézménynek a kijelölését kérte. A székhelyintézmény vezetőjének nyilatkozata szerint a Rábacsécsényi Tagiskola alapító okiratában a tárgyalás időpontjában is szerepelt az autizmus specifikus fejlesztés. A székhelyintézmény vezetője a tárgyaláson elmondta továbbá, hogy az intézmény kijelölését követően „tudomásul vettük, hogy az integráció nem működött”. A 7
székhelyintézmény vezetőjének nyilatkozata értelmében 2013 szeptemberében egy másik gyógypedagógiai intézmény került még szóba, amely szegregált intézményi keretek között oldotta volna meg a kérelmező oktatását. A szülő azonban bejárási nehézségekre hivatkozva elutasította a szegregált intézményt. Így a Téti Tagintézményt szülői kérésre jelölték ki, ott ugyanis van egy speciális csoport. A székhelyintézmény vezetője hangsúlyozta továbbá, hogy a Téti Tagintézmény szakszolgálat és nem iskola, ez azt jelenti, hogy a pedagógiai szakszolgálatnál tanulói jogviszony nincs. Az utóbbival kapcsolatban a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezőnek a Rábacsécsényi Tagiskolával fennálló tanulói jogviszonyát azért szüntette meg, mert úgy gondolta, hogy a pedagógiai szakszolgálatnak is van KIR rendszere és a kérelmezőt addig nem tudják felvenni, amíg ő ki nem íratja. Ezt azonban a fentiek alapján tévesen gondolta. A tárgyaláson a Téti Tagintézmény vezetője előadta, hogy 2007-től fennálló működésük óta támogató szolgálat segíti a gyerekszállítást, aki hetente szállít gyerekeket az intézménybe és onnan haza. 2013 novemberében azért nem volt megoldható a szállítás, mert az autóval problémák voltak. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Téti Tagintézménynek nem kötelessége a szállításról gondoskodni. A támogató szolgálat novemberben jelezte feléjük, hogy 2014 januárjáig a szállítást nem tudja biztosítani. 2013 szeptemberében és októberében a támogató szolgálat szállított gyerekeket, de kérelmező nem volt köztük. A Téti Tagintézmény 2013. október 10-én kapta meg a szakvéleményt, a Téti Tagintézmény vezetője ekkor megkereste a kérelmező édesapját, aki 2013. november 19-én személyesen átment az intézménybe, ahol írt egy arra irányuló kérelmet, hogy az intézmény oldja meg a kérelmező szállítását, mert a feleségével a kérelmezőn kívül még három gyermeket nevelnek, és így nem tudják iskolába kísérni őt. A Téti Tagintézmény vezetője ekkor a szülőt arról tájékoztatta, hogy januárig nem lesz rendelkezésre álló autó, próbálja meg esetleg a rábacsécsényi önkormányzatot megkeresni. A Téti Tagintézmény vezetőjének nyilatkozata értelmében tehát a 2013. szeptemberi tanévkezdéstől november 19-ig nem valósult meg a kérelmező fejlesztése a Téti Tagintézményben, 2014 januárjáig pedig azért nem vitték a szülők a kérelmezőt fejlesztésre, mert nem volt megoldott a gyerekszállítás. Fentiekkel kapcsolatban a Szakszolgálat főigazgatója megjegyezte, hogy az a gyakorlat, hogy a szakértői vélemény elkészülését követően a szülő jelentkezik az új intézményben, tehát nem a fogadóintézmény keresi meg a szülőt. Amíg a szülő nem jelentkezik, a fogadóintézmény nem is tudja, hogy kijelölt intézményként működik. A szülő kap egy tájékoztató papírt, ezzel kell jelentkeznie a fogadó intézménynél, amely ezt átnézi, és a gyermek ez alapján kap ellátást. A kérelmező a tárgyaláson a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója által előadottakkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint az igazgató 2013 áprilisában kapta meg a 2013. január 7-én kelt 8
szakvéleményt, a gyermek ellátását illetően azonban semmi sem változott, azaz továbbra sem kapta meg a szakértői vélemény által előírt fejlesztéseket. A kérelmező sérelmezte, hogy a Rábacsécsényi Tagiskola részéről egyetlen levelükre sem kaptak választ. A kérelmező a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleménnyel kapcsolatban sérelmezte, hogy maga a vizsgálat 2013. szeptember 18-án történt, a szakvéleményen azonban 2013. szeptember 9-i dátum szerepel. A kérelmező a tárgyaláson megerősítette a hatóság felé írásban tett nyilatkozatában foglaltakat, miszerint az alatt az idő alatt, amíg a Rábacsécsényi Tagiskola volt a gyermek számára kijelölt intézmény, a szülőket nem tájékoztatták megfelelően a kérelmező fejlődéséről, valamint annak ellenére, hogy a kérelmező olyan autista, akinek a beszédkészsége korlátozott, normál tanterv szerinti órákat (például matematika) kellett teljesítenie, speciális segítséget nem kapott. A 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleménnyel kapcsolatban a kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy az előzetes szakértői tájékoztató mindössze három mondatot tartalmazott, ezért azt nem fogadta el, hiszen a teljes szakvéleményt nem ismerte. A szakértői véleménnyel kapcsolatban a kérelmező sérelmezte továbbá, hogy azt nem postai úton történő kézbesítéssel, hanem úgy vették kézhez, hogy azt egyszerűen csak valaki bedobta a postaládájukba. A kérelmező ismét hangsúlyozta, hogy 2013. szeptember 18. és 2014. január végéig otthon volt, semmilyen fejlesztést nem kapott. A kérelmező előadta továbbá, hogy 2013. november 19-én kérelmet kellett írnia az oktatási intézménybe történő szállítással kapcsolatban. A Tankerület igazgatója a fentiek vonatkozásában elmondta, hogy a szállítói szolgálat csak kérvényre szállít, ezért kellett kérelmezőnek kérelmet benyújtania. Az új megyei szakszolgálat 2013. szeptember 1-én állt fel. A fentiekkel kapcsolatban a Szakszolgálat főigazgatója megjegyezte, hogy a tájékoztatón szerepel, hogy a szülőnek mely oktatási intézményben kell megjelennie és kit kell keresnie. Mivel a kérelmező ezt nem írta alá, így az információkhoz nem juthatott hozzá. A kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy a tárgyalás megtartásának időpontjában a Téti Tagintézményben heti két óra egyéni fejlesztést kap, illetve „csoportba is be akarták tenni csütörtökön”. A szállítószolgálat mindösszesen egy alkalommal szállította, helyette a Téti Tagintézmény vezetője szállítja a kérelmezőt. A kérelmező véleménye szerint számára a csoportban történő fejlesztés nem biztonságos, mert szökésre hajlamos, az ajtó- és ablakkilincset ki tudja nyitni. A fentiekkel kapcsolatban a Téti Tagintézmény vezetője a tárgyaláson elmondta, hogy az egyéni óra mellett heti 10 óra fejlesztést tudnának a kérelmező számára biztosítani. A gyermekek fejlesztését egy tornaszobában végzik, amelyen bukóablakok vannak, így azokon nem lehet kiszökni, valamint a foglalkozások során több pedagógus is jelen van, akik probléma felmerülése esetén tudnak segíteni, és a szülők is bent 9
lehetnek a foglalkozás alatt. A Téti Tagintézmény vezetője fontosnak tartotta kiemelni továbbá, hogy a Google térkép szerint a kérelmező lakóhelye és az oktatási intézmény között 1400 méter van, de a töltésen keresztül az csak 1000 méter. A tárgyaláson a felek előadták, hogy a kérelmező vizsgálaton vett részt egy, az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciáján, amelynek eredménye a tárgyalás időpontjában még nem volt ismert. Ezzel összefüggésben a Szakszolgálat főigazgatója elmondta, hogy a vizsgálat eredményével a Szakszolgálat alá tartozó tanulási képességet vizsgáló bizottságnál kell jelentkezni és az annak figyelembevételével jelöli majd ki azt az intézményt, amely a gyermek fejlesztését ellátja. A Téti Tagintézmény vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 2014. január 23-án történt megbeszélésről készült feljegyzés tanúsága szerint a kérelmező is aláírta, ezzel elfogadta, hogy két órában egyéni és 8 órában csoportos fejlesztést kap. A Tankerület igazgatója a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy a hivatkozott megbeszélés során abban állapodtak meg, hogy független szakértői véleményt kérnek és az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciája által kiadott szakvéleményt veszik majd alapul a kérelmező fejlesztésének meghatározását illetően. Az igazgató megjegyezte továbbá, hogy a Tankerület január 1-től vette át az iskolákat, de a szakszolgálatokat 2013 áprilisától vették át, emiatt az intézmények nevei, alapító okiratai többször változtak. A tárgyaláson a hatóság ügyintézője tájékoztatta a feleket az egyezségkötés lehetőségéről. Ezzel összefüggésben az eljárás alá vont szervek képviselői egybehangzóan vállalták, hogy legkésőbb 2014. március 17-ig elkészítenek egy, a gyermek fejlesztésére vonatkozó szakmai dokumentumot, és azt megküldik a kérelmező jogi képviselője és a hatóság részére. A kérelmező jogi képviselője pedig vállalta, hogy a kézhezvételtől számított 5 napon belül ügyfelével megbeszéli, és jelzi a hatóság felé, amennyiben azt elfogadja. Az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciája által kibocsátott szakvélemény alapján pedig új szakértői vélemény készül. Egy esetleges egyezség megkötésével kapcsolatban a Rábacsécsényi Tagiskola igazgatója a tárgyaláson előadta, hogy „a jelenlévő szülőt és párját megkövetem, kijelentem, hogyha követtem el hibát, az nem volt szándékos, végig igyekeztem a gyerek érdekét szem előtt tartani, Jelen helyzetben mivel az iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll, minden neki jogszabály alapján járó juttatást meg fog kapni, beleértve az étkeztetést. „ A kérelmező válaszában úgy fogalmazott, hogy a bocsánatkérést elfogadja azzal, hogy sajnos a neveléssel és fejlesztéssel kapcsolatban több intézmény részéről is voltak különböző hiányosságok.
10
A Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője a fentiekkel kapcsolatban a tárgyaláson megjegyezte, hogy az autisták integrációja megyei szinten nagyon jól működik. Reméli, hogy jelen eset egy véletlen negatív kivétel volt. A hatóság 2014. március 17-én vette a kézhez a kérelmezőnek a Szakszolgálat által elkészített egyéni fejlesztési tervét. A kérelmező a hatóság részére 2014. március 17-én becsatolta azt az e-mailt, ami igazolja, hogy a kérelmező tanulási képességet vizsgáló bizottság általi vizsgálata 2013. szeptember 18-án történt. A hatóság 2014. március 20-án vette kézhez a kérelmező nyilatkozatát, miszerint a Szakszolgálat által kidolgozott egyéni fejlesztési tervet nem fogadja el. Ennek indokaként a kérelmező előadta, hogy a fejlesztési terv egyéni fejlesztésével kapcsolatos részével egyet ért, azonban a csoportos foglalkozások megvalósítására vonatkozóan a kérelmező számára szükséges feltételeket továbbra sem látja biztosítottnak. Ezzel összefüggésben a kérelmező hivatkozott arra, hogy a szóban forgó fejlesztési tervet gyógypedagógus szakembernek is megmutatta, akinek a kórelőzmények ismeretében kialakított határozott álláspontja szerint a kérelmezőt autizmus-specifikus megsegítés nélkül 5+1 fős csoportba integrálni nem lehet, az a gyermek szocializációját nem segíti elő. A nyilatkozat szerint a szóban forgó csoportban különböző fogyatékossággal élő gyermekekkel kellene a kérelmezőnek a számára biztosított időt eltöltenie, vagyis nem olyan csoportról volna szó, amelyben csak autizmussal élő gyermekek vesznek részt. A kérelmező nyilatkozatában kiemelte, hogy a fejlesztéséért felelős intézménybe való szállítását továbbra sem látja megoldottnak. Kifogásolta továbbá, hogy a dokumentumból nem derül ki egyértelműen, hogy a hivatkozott fejlesztési terv csak addig volna alkalmazható, ameddig az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának szakvéleménye ismertté nem válik. Összegezve, a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy bár az egyéni fejlesztéssel egyet ért, ha a fejlesztő foglalkozásokat továbbra is a gyermek által már megszokott, autizmus területén jártas szakember tartja, amennyiben azonban a csoportos foglalkozással kapcsolatos és a további, nyilatkozat által jelzett problémákat a Szakszolgálat nem tudja az abban leírtak szerint orvosolni, úgy a felek között egyezség nem jöhet létre. A hatóság a kérelmező nyilatkozatával összefüggésben a Szakszolgálat főigazgatóját nyilatkozattételre hívta fel. A Szakszolgálat főigazgatója 2014. április 1-én kelt nyilatkozatában előadta, hogy a fejlesztési tervet a szakmai elvárásoknak megfelelően negyed évre készítették el. A fejlesztési terv a Téti Tagintézmény által biztosított fejlesztés idejére szól. A kérelmezőnek az intézménybe történő szállítását elsősorban a Gyermekjóléti és Szociális Intézmény autója, szükség esetén a folyamatosság miatt a rábacsécsényi önkormányzat iskolabusza alkalmi jelleggel biztosítja. A főigazgató nyilatkozatában jelezte, hogy annak megírásakor új körülmény merült fel, miszerint 2014. 11
március 28-án kézhez vették az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciája által elkészített szakvéleményt. A szakvélemény alapján a Szakszolgálat felvette a kapcsolatot a R. T. Általános Iskolával, amely 2014. április 7-től tudja fogadni a kérelmezőt autista gyermekek csoportjában történő nevelésre-oktatásra. A Szakszolgálat főigazgatójának fenti nyilatkozatára a kérelmező úgy nyilatkozott, hogy csak abban az esetben tud elfogadni bármilyen megoldást, ha az eljárás alá vontak oldaláról komplex szolgáltatás nyújtására kerül sor, vagyis a kérelmező beiskolázása, szakszerű autizmus specifikus ellátása, és ha ez nem a lakóhely szerinti településen vagy közeli, szomszédos településen valósul meg, akkor a kérelmező rendszeres szállítása is biztosított. A kérelmező nyilatkozatában hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevtv.) 76. § (7) bekezdésére, miszerint a kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik. Nyilatkozatában a kérelmező hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint „az eljárás alá vontaknak kötelezettségük a kérelmező ellátását úgy megszervezni, hogy a szállítása is megoldott legyen, hiszen e nélkül a megfelelő iskola kijelölése a gyakorlatban csupán formális lehetőséget biztosít a kérelmező állapotának megfelelő oktatás, ellátás igénybevételére”. A hatóság 2014. március 31-én vette kézhez az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának 2014. március 5-én kelt gyermekpszichiátriai véleményét. A vélemény a kérelmezőnél autizmus spektrum zavart és enyhe fokú értelmi sérülést állapított meg. A szakvélemény alapvetően fontosnak tartja az autizmus-specifikus metodika alkalmazását. A kérelmező fejlesztését a szakvélemény speciális, autizmussal élő gyermekeket oktató-nevelő csoportban javasolja megvalósítani. A szakvélemény által megfogalmazott javaslat szerint az akadémikus tananyaggal szemben az oktatás fő hangsúlya a kommunikáció, a foglalkoztathatóság, az önkiszolgálási és szabadidő-eltöltését célzó készségek fejlesztésén kell, hogy legyen. Javaslatként fogalmazza meg a szakvélemény a kérelmező mindennapos iskolába járásához szükséges lehetőségek feltérképezését, tekintettel arra, hogy a család lakóhelyének közelében a kérelmező szükségleteinek megfelelő iskolai csoport nem működik. A Szakszolgálat 2014. április 8-án kelt szakértői véleménye szerint a Szakszolgálat Szakértői Bizottsága elfogadta az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának gyermekpszichiátriai véleményét. A szakvélemény a kérelmező esetében autizmus spektrum zavart és enyhe fokú értelmi sérülést diagnosztizált. A szakvélemény megállapította, hogy a kérelmező sajátos nevelési igényű gyermek. A tankötelezettség teljesítésével kapcsolatban a szakértői vélemény szerint speciális autizmussal élő gyermekeket oktató-nevelő csoportban valósulhat meg a kérelmező nevelése-oktatása. Képzését autizmus specifikus szakirányú továbbképzéssel rendelkező gyógypedagógusnak kell ellátnia. A kérelmező számára a R. T. Általános Iskola a kijelölt oktatási intézmény, amely 2014. április 7-től fogadja a kérelmezőt. A szakértői vélemény szerint „az iskola 12
kijelöléssel a szülő egyet értett, amennyiben a gyermek utaztatása a fenntartó gondoskodása által megoldódik”. A kérelmező 2014. április 10-én becsatolta az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának 2014. április 9-én kelt igazolását, miszerint a kérelmező autizmusa miatt csak gépkocsival és állandó felnőtt felügyelettel utaztatható. A hatóság 2014. április 16-án vette kézhez a Szakszolgálat főigazgatójának a kérelmező számára tájékoztatásul írott nyilatkozatát. A hivatkozott nyilatkozat értelmében a Győri Tankerület, mint fenntartó számára fontos, hogy a kérelmező a lehető leghamarabb megkezdje az iskolába járást. A nyilatkozat szerint elfogadták az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának 2014. április 9-én kelt igazolását, miszerint a kérelmező autizmusa miatt csak gépkocsival és állandó felnőtt felügyelettel utaztatható. A nyilatkozat szerint a 2013/2014-es tanév fennmaradó részére (2014. április 23. 2014. június 13.) megszervezik a kérelmező gépkocsival történő utaztatását, „ugyanakkor a Fenntartó kezdeményezni fogja a kérelmező további orvosi vizsgálatát abból a célból, hogy tömegközlekedéssel terhelhető-e a kisgyerek”. A nyilatkozat szerint 2014. április 23-án a kérelmezőt gépkocsi viszi reggel háromnegyed nyolcra a kijelölt iskolába és hozza- a beszoktatás időszakában 13 órakor – a későbbiekben kb. 15 órakor a R. T. Általános Iskolából. A gyermeket egy fő pedagógus kíséri. A hatóság 2014. április 22-én vette kézhez a kérelmezőnek az illetékes Járási Hivatalnak címzett beadványát, miszerint a Szakszolgálat 34602/14 számú 2014. április 8-án kelt szakértői véleményével nem ért egyet és annak felülvizsgálatát kéri. Felülvizsgálati kérelmében indokként előadta, hogy a kifogásolt szakértői vélemény nem tartalmazza egyértelműen, hogy milyen módon kell eleget tennie tankötelezettségének, vagyis iskolába járással vagy magántanulóként. A kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a szakvéleményből hiányzik az, hogy a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kell-e biztosítani a heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat, fentieken túlmenően hiányzik az is, hogy a kérelmező hányadik osztályban köteles a tankötelezettségének teljesítésére. A kérelmező sérelmezte továbbá, hogy a szakértői vélemény nem felel meg a 15/2013 (II.26.) EMMI Rendelet 17. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek sem. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ismét megjegyezte, hogy az intézmény-kijelöléssel csak és kizárólag akkor tud egyetérteni, ha „a mindennapos, folyamatos szállításáról a KLIK, mint intézményfenntartó gondoskodik”. A felülvizsgálni kért szakértői vélemény ugyanis csak azt tartalmazza, hogy a támogató szolgálat szállítja a gyermeket és, hogy a szülő milyen utazási kedvezményt vehet igénybe. A kérelmező hangsúlyozta, hogy az iskolába történő eljutásának támogatató szolgálat általi megszervezését nem látja rendszeresen biztosítottnak és hivatkozott az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának szakvéleményére, miszerint a kérelmező tömegközlekedési eszközzel nem szállítható, ezért a felülvizsgálni kért szakértői véleménynek a 13
tömegközlekedéssel történő szállításra való utalását a kérelmező irrelevánsnak tartja. A kérelmező az iskolába történő eljutás vonatkozásában olyan megoldás rögzítését kívánja az új, felülvizsgált szakértői véleményben, amely rendszerességet biztosít és hosszútávra szól. Ennek kapcsán a kérelmező ismét hivatkozott a Köznevtv. 76. § (7) bekezdésére. 2014. május 5-én a hatóság a tárgyi ügyben folyamatban lévő közigazgatási eljárást a kérelmező ügyében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság felülvizsgálati szakértői véleményének a hatóság tudomására jutásáig felfüggesztette. A hatóság egyszersmind felhívta a feleket, hogy a szakértői vélemény kézhezvételét követően azt haladéktalanul küldjék meg a részére. A hatóság 2014. május 27-én vette kézhez a Szakszolgálat által elkészített 34975/2014 számú felülvizsgálati szakértői véleményt. A felülvizsgálati szakértői vélemény a kérelmező esetében szintén autizmus spektrum zavart és enyhe mentális retardációt állapított meg, így a kérelmező a hivatkozott szakértői vélemény alapján is sajátos nevelési igényű gyermeknek minősül. A tankötelezettség teljesítése vonatkozásában a felülvizsgálati szakértői vélemény azt javasolja, hogy a kérelmező 2014. szeptember 1-től eltérő tanterv (autizmus spektrum zavar irányelvei szerint) folytassa tovább tanulmányait a R. T. Általános Iskolában 2. osztályfok B tagozatban mindennapos iskolába járással. A felülvizsgálati szakértői vélemény szerint a kérelmező ellátására a lakóhelyen, illetve ahhoz közel nincs lehetőség, ezért kizárólagosan csak a R. T. Általános Iskola tudja a kérelmező ellátását biztosítani. Ezt követően a kérelmező oktatási intézménybe történő eljutása vonatkozásában a szakértői vélemény a Köznevtv. 76. (7) bekezdésére hivatkozik. Ehhez hozzáteszi, hogy mind az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának korábban már hivatkozott, mind pedig az egyik kórház gyermek ideg és mentálhigiénés gondozójának gyermek- és ifjúságpszichiátere 2014. május 5-én kelt szakvéleményében az szerepel, hogy a kérelmező tömegközlekedéssel utazni nem tud, autizmusa miatt csak gépkocsival és állandó felnőtt felügyelettel utaztatható. „A jogszabály alapján a fenntartó feladata megszervezni azokat a feltételeket, melyek a gyermek számára biztosítják hosszú távon a folyamatos, rendszeres iskolába járást”. A hatóság 2014. június 4-én vette kézhez a kérelmező 2014. június 3-án kelt nyilatkozatát, miszerint az abban részletezett indokok alapján a felülvizsgálati szakértői vélemény kijavítását, illetve kiegészítését kéri, amennyiben azonban a vélemény kijavítása, kiegészítése nem lehetséges, a nyilatkozatát tartalmazó beadványát felülvizsgálati kérelemnek kéri tekinteni. A kérelmező nyilatkozatában a felülvizsgálati szakértői vélemény szakmai döntését, illetve intézmény kijelölésére vonatkozó javaslatát nem kifogásolta, hanem a szakértői vélemény egyéb tartalmi elemeit illetően kért javításokat, kiegészítéseket.
14
A hatóság 2014. június 10-én vette kézhez az illetékes kormányhivatal Járási Hivatalának 2014. június 6-án kelt, a 34602/2014. számú szakértői vélemény felülvizsgálatának tárgyában hozott határozatát, amelynek értelmében a kérelmező tankötelezettségének teljesítésére kijelölt intézmény a R. T. Általános Iskola, ahol a kérelmezőnek 2. osztályfok B tagozatban autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket oktató/nevelő csoportban mindennapos iskolába járással kell továbbfolytatnia tanulmányait. A határozat szerint a kérelmező tömegközlekedéssel utazni nem tud, autizmusa miatt csak gépkocsival és állandó felnőtt felügyelettel utaztatható. Ezzel összefüggésben a határozat hivatkozik a Köznevtv. 76. § (7) bekezdésére, amelyben foglaltak értelmében a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazásról a fenntartó gondoskodik. 2014. július 2-án érkezett meg a hatósághoz a kérelmező 2014. június 17-én kelt fellebbezése, amelyben a Járási Hivatal fenti határozatának módosítását vagy visszavonását kérte. Fellebbezésében a kérelmező a 2014. június 3-án kelt jogorvoslati kérelmében kifejtettek szerint kérte módosítani a felülvizsgálati szakértői véleményt és annak nyomán a fellebbezéssel támadott határozatot, illetve ha a hivatkozott jogorvoslati kérelmében foglaltak szerint a felülvizsgálati szakértői vélemény újabb felülvizsgálatára kerülne sor, úgy a Járási Hivatal határozatának visszavonását és az új szakvélemény alapján új határozat meghozatalát kérte az illetékes kormányhivataltól. A hatóság 2014. július 8-án vette kézhez az illetékes kormányhivatal 2014. július 3-án kelt végzését, amelyben a kormányhivatal a kérelmező fenti fellebbezése alapján a Járási Hivatal mulasztás pótlására utasította a kérelmező szakértői vélemény felülvizsgálata tárgyában folytatott eljárása tekintetében. A végzés rendelkező része szerint a Járási Hivatal elmulasztotta a kérelmező 2014. június 3-án kelt, a Járási Hivatalhoz 2014. június 10-én érkezett nyilatkozata alapján megkeresni a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot annak érdekében, hogy a kérelmező szakértői vélemény kijavítására irányuló kérését, észrevételeit megvizsgálhassa, indokolt esetben szakértői véleményét kijavítsa, vagy indokolja az abban foglaltak jogosságát. A hivatkozott végzés szerint ennek következtében a mulasztás arra is kiterjedt, hogy a Járási Hivatal nem élt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 102. § (5) bekezdése szerinti, kifogásolt határozata saját hatáskörben történő felülvizsgálatának lehetőségével. A hivatkozott végzés indokolása szerint a kérelmező 2014. június 3-án kelt nyilatkozatában foglaltak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező nem a Járási Hivatal döntését megalapozó szakértői vélemény intézmény kijelölésére vonatkozó javaslatát, illetve szakmai döntését kifogásolja, inkább olyan javításokat, kiegészítéseket kér, melyek a szakértői vélemény egyéb tartalmi elemeire vonatkoznak, amelyek mérlegelése a Szakértő Bizottság jogkörébe tartozik. A végzés alapján a Járási Hivatal elsőfokú eljárása során abban mulasztott, hogy nem biztosított lehetőséget a Szakértői Bizottság számára, hogy kijavíthassa, kiegészíthesse a fellebbezéssel 15
érintett szakvéleményét, a végzés szerint ugyanis az ügy iratai alapján a tényállás tisztázásához elengedhetetlen feltétel lett volna a Szakértői Bizottság ez irányú megkeresése. A hatóság 2014. július 16-án vette kézhez az illetékes kormányhivatal Járási Hivatala Hatósági Osztályának 2014. július 14-én kelt végzését, amellyel a 2014. július 7-én kelt végzését - amelyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságot ismételten kirendelte szakértői vélemény elkészítéséhez - visszavonja. A hatóság az alábbi vonatkozó jogszabályi figyelembe vételével hozta meg döntését:
rendelkezések
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 4. § h) pontja értelmében a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az Ebktv. 4. § g) pontja értelmében a közoktatási intézmények jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Az Ebktv. 27. § (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul. Az Ebktv. 8. § g) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport valós vagy vélt fogyatékossága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A Köznev. tv. 47. § (1) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
16
A Köznev. tv. 76. § (7) bekezdése szerint a kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik. Az Ebktv. 17. §-a szerint Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el. Az Ebktv. 19. § (2) bekezdése szerint az eljárás alá vont félnek a hatósági eljárásban azt kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn (a) pont), vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani (b) pont). A hatóság a felek által írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint becsatolt dokumentumok alapján az alábbi tényeket állapította meg: A hatóság eljárását megalapozó kérelem 2014. január 10-én érkezett meg a hatósághoz. Az Ebktv. 17. §-a alapján a hatóság hatásköre a 2013. január 10. után történt sérelmek vizsgálatára terjed ki. Az Ebktv. 4. § h) és g) pontjai alapján az eljárás alá vont intézményekre kiterjed a törvény személyi hatálya. A kérelmező az Ebktv. 8. § g) pontja szerinti védett tulajdonságát a fentiekben részletesen ismertetett szakértői vélemények becsatolásával valószínűsítette. Tárgyi ügyben tényként volt megállapítható, hogy a kérelmező számára a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény elkészültéig a Rábacsécsényi Tagiskola volt a számára kijelölt intézmény. A 2013. szeptember 9-én kelt - két záradékkal ellátott - szakértői vélemény a Téti Tagintézményt jelölte ki a kérelmező számára. A 2014. április 8-án kelt szakvélemény értelmében a kérelmező számára kijelölt intézmény a R. T. Általános Iskola, amely szakértői véleménnyel szemben azonban a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, az ezt követően megszületett felülvizsgálati szakértői vélemény vonatkozásában pedig olyan nyilatkozatot tett, aminek értelmében a felülvizsgálati szakvélemény kijavítását, kiegészítését kéri, amennyiben ez nem lehetséges, akkor beadványát kéri felülvizsgálati kérelemnek tekinteni. Ezt követően az illetékes kormányhivatal Járási Hivatalának a felülvizsgálati szakértői véleményt magában foglaló határozatával szemben előterjesztett fellebbezés alapján az illetékes kormányhivatal a Járási Hivatalt mulasztás pótlására utasította. Tárgyi ügyben tényként volt megállapítható továbbá, hogy a kérelmezőnek a Kisfaludy Károly Általános Iskolával – amelynek tagiskolája a Rábacsécsényi tagiskola - fennálló tanulói jogviszonya 2013. december 17
10-én megszűnt. A Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója 2014. január 28-án kelt levelében a kérelmezőt arról tájékoztatta, hogy a kérelmező ismételten tanulói jogviszonyban áll a szóban forgó iskolával. Ezzel összefüggésben az igazgató a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezőt 2014. január 23-i keltezéssel, azonban 2013. november 11-ével vették vissza a Rábacsécsényi Tagiskolába. Továbbá tekintettel arra – ahogyan azt a tárgyaláson a Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője előadta - hogy a Téti Tagintézmény szakszolgálat, nem pedig iskola, a szóban forgó intézménnyel a kérelmezőnek nem is állhatott fenn tanulói jogviszonya, tehát azzal a kérelmező tanulói jogviszonyban nem állt. A Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója a tárgyaláson azon kérelmezői állítást nem vitatta, miszerint a Rábacsécsényi tagiskolában foglalkoztatott gyógypedagógus, akinek a feladata az volt, hogy a kérelmező számára a szakértői vélemény által előírt fejlesztést biztosítsa, pályakezdő volt és nem volt tapasztalata autistákkal korábban. A szóban forgó felek egyike sem vitatta továbbá, hogy a Rábacsécsényi Tagiskolának autistákkal foglalkozó önálló szakembere nem volt. Azt, hogy a személyi és tárgyi feltételek a Rábacsécsényi Tagiskolában a kérelmező számára nem voltak adottak, mind a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleményhez csatolt záradék javaslatokat tartalmazó része, mind pedig a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója elismerte valamint ez a kérelmezői állásponttal is egybecseng. A felek nyilatkozatai alapján tárgyi ügyben megállapítható, hogy 2013 szeptembere és 2014 januárja között a kérelmező otthon volt és semmilyen fejlesztésben sem részesült. A Téti Tagintézmény vezetőjének nyilatkozata értelmében ugyanis a 2013. szeptemberi tanévkezdéstől november 19-ig nem valósult meg a kérelmező fejlesztése a Téti Tagintézményben, a 2014 januárjáig pedig azért nem hozták a szülők a kérelmezőt fejlesztésre, mert nem volt megoldott a gyerekszállítás és a kérelmező panasza szerint is 2013 szeptembere és 2014. január 27. között otthon volt. A felek által tett nyilatkozatok alapján tárgyi ügyben megállapítható, hogy a fenti időszakot, azaz 2014 januárját követően a kérelmező heti 2 óra fejlesztésben részesült a Téti Tagintézményben. A kérelmező ugyanakkor a számára előírt további 8 óra gyógypedagógiai fejlesztést nem kapta meg. Tárgyi ügyben a megállapítható továbbá, hogy bár a tárgyaláson a felek nyitottak voltak a hatóság előtt egyezség megkötésére, egyezség azonban végül a felek között nem jött létre. A hatóság a fent ismertetett tényeket alapul véve a következő megállapításokra jutott: 1. A hatóság a Szakszolgálat vonatkozásában megállapította, hogy jogelőd intézményének, vagyis a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központnak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és 18
Rehabilitációs Bizottsága által elkészített, 2013. január 7-én kelt szakértői vélemény a Rábacsécsényi Tagiskolát jelölte ki a kérelmező számára, a 2013. szeptember 9-én kelt, két záradékkal ellátott szakértői vélemény azon részében azonban, amely másolatban a 2013. január 7-én kelt véleményt tartalmazza, a Téti Tagintézmény a kijelölt intézmény. Azaz, a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleménynek a 2013. január 7-én kelt szakértői véleményt magában foglaló részében a 2013. január 7-én kelt vélemény más tartalommal szerepelt: eltérő volt a kijelölt oktatási intézmény. E megállapítást támasztja alá a Szakszolgálat megbízott igazgatójának a hatóság felhívására a szakértői vélemény elkészítése és az oktatási intézmények kijelölésével kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett nyilatkozata is, miszerint a kérelmező szakértői véleményének elkészítése során „sajnálatos adminisztrációs hiba történt”, ugyanis a 2013. szeptember 9-én történt kiegészítő vizsgálat során a vizsgálatot végző szakember a 2013. január 7-én kelt szakértő véleményben is a Téti Tagintézményt tüntette fel kijelölt intézményként. Ezzel összefüggésben problémaként merül fel továbbá, hogy a Téti Tagintézmény – ahogyan azt a tárgyaláson a Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője is előadta szakszolgálat, nem pedig iskola, így a szóban forgó intézménnyel a kérelmezőnek per definitionem nem is állhatott volna fenn tanulói jogviszonya. Fentiek alapján a kérelmező a Kisfaludy Károly Általános Iskolával – melynek tagintézménye a Rábacsécsényi Tagiskola - állt tanulói jogviszonyban, kisebb megszakítással egészen jelen határozat meghozataláig. A 2013. szeptember 9-én kelt és jelen határozat meghozatalakor is jogerős szakértői vélemény – hiszen a R. T. Általános Iskolát kijelölő szakvélemény a tárgyi ügyben hozott határozat meghozatalakor még nem emelkedett jogerőre –tehát olyan helyzetet idézett elő, amelyben a kérelmező számára kijelölt Téti Tagintézmény a felelős a kérelmező fejlesztéséért, azzal azonban a kérelmező tanulói jogviszonyban nem állhat, ezért nem is állt, illetve áll. Az az intézmény pedig, amellyel a kérelmező tanulói jogviszonyban áll, azaz Kisfaludy Károly Általános Iskola, melynek tagintézménye a Rábacsécsényi tagiskola, a 2013. szeptember 9-én kelt szakvélemény szerint nem a kérelmező számára kijelölt és fejlesztéséért felelős intézmény, sőt a hivatkozott szakvélemény alapján a Rábacsécsényi Tagiskola a kérelmező számára szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem tudja biztosítani. Fentiek következtében a hatóság álláspontja szerint a kérelmező fejlesztéséért felelős intézmény vonatkozásában a kérelmező körül tisztázatlan és bizonytalan helyzet alakult ki, amely a 2013. szeptember 9-én kelt szakvélemény kibocsátását követően folyamatosan fennáll, tekintettel arra, hogy jelen határozat meghozataláig a R. T. Általános Iskolát kijelölő szakértői vélemények egyike sem emelkedett jogerőre. A Szakszolgálatnak az oktatási intézmények kijelölésével kapcsolatos eljárása vonatkozásában a hatóság aggályosnak tartotta, hogy a 2013. január 7-én kelt szakértői vélemény a 2011. december 12-én kelt, szintén a Győr-Moson-Sopron Megyei Gyógypedagógiai Szolgáltató Központnak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága által kiállított szakvéleménnyel e tekintetben megegyező módon a Rábacsécsényi Tagiskolát jelölte ki a kérelmező számára. Ugyanezen szerv 19
a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény javaslatokat tartalmazó részében azonban arra a megállapításra jutott, hogy a Rábacsécsényi Tagiskola a kérelmező számára megfelelő személyi és tárgyi feltételeket nem tudja biztosítani. A Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője a tárgyaláson előadta, hogy azért a Rábacsécsényi Tagiskolát jelölték ki a kérelmező számára, mert az intézmény alapító okiratában szerepelt az autizmus specifikus fejlesztés, másrészt a szülő is ennek az intézménynek a kijelölését kérte. A Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője a tárgyaláson elmondta továbbá, hogy az intézmény kijelölését követően „tudomásul vettük, hogy az integráció nem működött”. Ezzel összefüggésben a hatóság megjegyzi, hogy álláspontja szerint azon a tényen túlmenően, hogy a kijelölni kívánt oktatási intézmény alapító okiratában szerepel az autizmus specifikus fejlesztés, a kijelöléskor az adott intézményben ténylegesen rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket is szükséges figyelembe venni. A kérelmező számára már a 2011. december 12-én kelt szakvélemény is a Rábacsécsényi Tagiskolát jelölte ki és tette ezt a 2013. január 7-én kelt szakértői vélemény is több, mint egy évvel az előző keletkezését követően. A bő fél évvel ezután – 2013. szeptember 9-én – keletkezett szakvélemény számolt be a személyi és tárgyi feltételek hiányáról és a Szakszolgálat székhelyintézményének vezetője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az intézmény kijelölését követően „tudomásul vettük, hogy az integráció nem működött”. A hatóság álláspontja szerint tehát a kérelmező számára kijelölt oktatási intézmény kiválasztásakor fennálló személyi és tárgyi feltételek tényleges meglétére – mindenekelőtt arra, hogy a kijelölt intézmény rendelkezik-e autizmus területén jártas szakemberrel – a Szakszolgálatnak, illetve jogelőd intézményének körültekintőbben kellett volna figyelemmel lennie. A hatóság adminisztrációs hibaként értékelte, hogy a 2013. szeptember 9-i dátummal kibocsátott szakértői vélemény alapjául szolgáló vizsgálat – egy, a kérelmező által becsatolt fentiekben hivatkozott e-mail tanúsága szerint – 2013. szeptember 18-án történt, így a szóban forgó szakértői vélemény 2013. szeptember 9-én biztosan nem keletkezhetett. Fentiekkel összefüggésben a hatóság utal a Szakszolgálat székhelyintézménye vezetőjének tárgyaláson tett azon kijelentésére, miszerint az autisták integrációja megyei szinten nagyon jól működik és reméli, hogy jelen eset egy véletlen negatív kivétel volt. A hatóság álláspontja szerint e kijelentésből arra lehet következtetni, hogy a Szakszolgálat maga is úgy ítélte meg, hogy hibákat vétett a kérelmezővel kapcsolatos eljárása során. 2. A Rábacsécsényi Tagiskola vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy - a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója által is elismerten - a Rábacsécsényi tagiskolában foglalkoztatott azon gyógypedagógus, akinek a feladata volt, hogy a kérelmező számára a szakértői vélemény által előírt fejlesztést biztosítsa, pályakezdő volt és nem volt tapasztalata autistákkal korábban, valamint a Rábacsécsényi Tagiskola autistákkal foglalkozó önálló szakemberrel nem rendelkezett. A 2013. január 7-én kelt szakértői vélemény alapján a kérelmezőnek sajátos nevelési igénye típusának 20
megfelelő gyógypedagógustól kellett volna megkapnia az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások 50%-át kitevő egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozást. A hivatkozott szakvélemény továbbá heti 8 óra gyógypedagógiai fejlesztést írt elő a kérelmező számára és autizmus területén képzett szakember heti 2 órában történő bevonását javasolta. Fentiek alapján a hatóság álláspontja szerint megállapítható, hogy a kérelmező a Rábacsécsényi Tagiskolában a számára, a szakértői vélemények által előírt fejlesztést nem kapta meg. Ezzel összefüggésben a hatóság ehelyütt is rámutat arra, hogy azt, hogy a személyi és tárgyi feltételek a Rábacsécsényi Tagiskolában a kérelmező számára nem voltak adottak, mind a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleményhez csatolt záradék javaslatokat tartalmazó része, mind pedig a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója elismerte, valamint ez a kérelmezői állásponttal is egybecseng. Fentiek alapján tárgyi ügyben tényként volt megállapítható, hogy a kérelmezőnek a Kisfaludy Károly Általános Iskolával egy 2013. december 10-ével kezdődő rövid időszakot tekintve nem állt fenn tanulói jogviszonya, ami azt jelenti, hogy ezen időszak alatt a kérelmező egyetlen oktatási intézménnyel sem állt tanulói jogviszonyban. Mindazonáltal a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezőt 2014. január 23-i keltezéssel, azonban 2013. november 11-ével vették vissza a Rábacsécsényi Tagiskolába. Ez utóbbi kijelentés ugyanakkor a hatóság számára nehezen értelmezhető. Mindazonáltal, bár a kérelmezőnek a Kisfaludy Károly Általános Iskolával fennálló tanulói jogviszonya 2013. december 10-én megszűnt, a tárgyaláson a felek által tett nyilatkozatok és becsatolt dokumentumok alapján a tanulói jogviszony hiányának pontos vége nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A kérelmezőnek a Kisfaludy Károly Általános Iskolával fennálló tanulói jogviszony vonatkozásában az oktatási intézmény sérelmet okozó eljárását az intézmény igazgatója maga is elismerte, amikor a tárgyaláson úgy fogalmazott, hogy a kérelmezőnek a Rábacsécsényi Tagiskolával fennálló tanulói jogviszonyát azért szüntette meg, mert úgy gondolta, hogy a pedagógiai szakszolgálatnak is van KIR rendszere és a gyereket addig nem tudják felvenni, amíg ő ki nem íratja. Ezzel kapcsolatban a Kisfaludy Károly Általános Iskola igazgatója a Szakszolgálat székhelyintézménye vezetőjének tárgyaláson tett nyilatkozatára (a Téti Tagintézménnyel tanulói jogviszony nem állhat fenn) reagálva úgy fogalmazott, hogy ezt a hivatkozott nyilatkozat alapján az igazgató rosszul gondolta. 3. A Téti Tagintézmény vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény megszületését követő időszakban, 2013 szeptembere és 2014 januárja között a kérelmező otthon volt és semmilyen fejlesztésben sem részesült. A Téti Tagintézményben a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény szerint – annak a 2013. január 7-én kelt szakértői véleményt magában foglaló része alapján - a kérelmezőnek heti 8 óra gyógypedagógiai fejlesztésben és 2 óra integrált nevelésben kell részesülnie, valamint heti 2 21
órában autizmus területén képzett szakember bevonása javasolt. A 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleményhez csatolt második záradék alapján „a kérelmező integrált oktatása nem lehetséges. (…) Minőségi ellátása csak a szükséges szakemberlétszám biztosításával valósítható meg, ennek megfelelően oktatása, fejlesztése szegregáltan, speciálisan autista csoportban látszik optimálisnak.” A fentebb már hivatkozott, 2014. január 23-án létrejött megállapodás értelmében a független szakértői vélemény megszületéséig „a Szakszolgálat autista specifikus szakembere heti 2 órában egyéni megsegítési formában és 8 órában csoportos formában segíti a gyermek fejlődését, ellátását, terhelhetőségének függvényében”. A megállapodást a kérelmező (kérelmező törvényes képviselője) is aláírta. A tárgyaláson a Téti Tagintézmény vezetője előadta, hogy 2007-től fennálló működésük óta támogató szolgálat segíti a gyerekszállítást, aki hetente szállít gyerekeket az intézménybe és onnan haza. 2013 novemberében azért nem volt megoldható a szállítás, mert az autóval problémák voltak. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Téti Tagintézménynek nem kötelessége a szállításról gondoskodni. A támogató szolgálat novemberben jelezte feléjük, hogy 2014 januárjáig a szállítást nem tudja biztosítani. 2013 szeptemberében és októberében a támogató szolgálat szállított gyerekeket, de kérelmező nem volt köztük. A Téti Tagintézmény 2013. október 10-én kapta meg a szakvéleményt, az intézmény vezetője ekkor megkereste a kérelmező édesapját, aki 2013. november 19-én személyesen átjött az intézménybe, ahol írt egy arra irányuló kérelmet, hogy az intézmény oldja meg a kérelmező szállítását, mert a feleségével a kérelmezőn kívül még három gyermeket nevelnek, és így nem tudják iskolába kísérni a kérelmezőt. A tárgyaláson tett nyilatkozata értelmében a Téti Tagintézmény vezetője ekkor a szülőt arról tájékoztatta, hogy januárig nem lesz rendelkezésre álló autó, próbálja meg esetleg a rábacsécsényi önkormányzatot megkeresni. A Téti Tagintézmény vezetőjének nyilatkozata értelmében tehát a 2013. szeptemberi tanévkezdéstől november 19-ig nem valósult meg a kérelmező fejlesztése a Téti Tagintézményben, 2014 januárjáig pedig azért nem hozták a szülők a kérelmezőt fejlesztésre, mert nem volt megoldott a gyerekszállítás. A hatóság felhívására a Szakszolgálat főigazgatója és megbízott igazgatója közösen tett nyilatkozatukban ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak, hogy a kérelmező a Téti Tagintézményben 2013. december 16-tól fejlesztést kap, annak megkezdésében azonban a szállítás nehézségei miatt „sajnálatos csúszás” következett be. Ezzel összefüggésben a kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy szállítószolgálat egy alkalommal szállította a kérelmezőt, helyette a Téti Tagintézmény vezetője segít az intézménybe való eljutásban. Fentiek alapján megállapítható, hogy a kérelmező 2013 szeptemberétől 2014 januárjáig alapvetően a szállítás nehézségei miatt nem kapta meg a neki járó fejlesztést a Téti Tagintézményben. A Szakszolgálat integrált intézményeként működő Téti Tagintézménybe történő eljutás vonatkozásában mindazonáltal a Szakszolgálat főigazgatója és megbízott igazgatója a szállítás nehézségei miatt bekövetkezett „sajnálatos csúszás” tényét elismerték. A hatóság ugyanakkor figyelembe vette a Téti
22
Tagintézmény vezetőjének azon kijelentését, miszerint Tagintézménynek nem kötelessége a szállításról gondoskodni.
a
Téti
Ami a Téti Tagintézmény által a kérelmező számára nyújtott fejlesztést illeti, a hatóság a tényállás feltárása során megállapította, hogy 2014 januárját követően a kérelmező heti 2 óra fejlesztést kapott a szóban forgó intézményben. A kérelmező ugyanakkor a számára előírt további 8 óra gyógypedagógiai fejlesztésben nem részesült. Ez utóbbival kapcsolatban a hatóság megállapította, hogy a szakértői vélemény heti 8 óra gyógypedagógiai fejlesztést írt elő a kérelmező számára a „csoportos” kitétel nélkül, a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői véleményhez csatolt második záradék pedig azt tartalmazta, hogy a kérelmező oktatása, fejlesztése szegregáltan, autista csoportban látszik optimálisnak. A 2014. január 23-án létrejött megállapodás értelmében pedig a független szakértői vélemény megszületéséig a heti 8 óra csoportos formában történő fejlesztésnek a kérelmező „terhelhetőségének függvényében” kell megvalósulnia. Ezzel összefüggésben a hatóság relevánsnak tekintette a kérelmezőnek a 2014. március 20-án a hatósághoz érkezett, a Szakszolgálat által a kérelmező számára kidolgozott fejlesztési tervvel összefüggésben tett nyilatkozatában szereplő azon kijelentését, miszerint a szóban forgó fejlesztési tervet gyógypedagógus szakembernek is megmutatta, akinek a kórelőzmények ismeretében kialakított határozott álláspontja szerint a kérelmezőt autizmus-specifikus megsegítés nélkül 5+1 fős csoportba integrálni nem lehet, az a gyermek szocializációját nem segíti elő. A nyilatkozat szerint a szóban forgó csoportban különböző fogyatékossággal élő gyermekekkel kellene a kérelmezőnek a számára biztosított időt eltöltenie, vagyis nem olyan csoportról volna szó, amelyben csak autizmussal élő gyermekek vesznek részt. Az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciája által kibocsátott gyermekpszichiátriai vélemény is speciális, autizmussal élő gyermekeket oktató/nevelő csoportban javasolja a kérelmező fejlesztésének megvalósítását. Fentiek alapján a hatóság elfogadta a kérelmező azon álláspontját – amit az eljárás során tett nyilatkozatai értelmében többször jelzett a Szakszolgálat felé és a tárgyaláson is előadott – miszerint a kérelmező számára a csoportban történő fejlesztés nem biztonságos, mert szökésre hajlamos, valamint az ajtó- és ablakkilincset tudja használni és a nem kizárólag autista gyermekek között történő csoportos fejlesztés a kérelmező számára nem megfelelő. Fentiek alapján a hatóság álláspontja szerint bár a kérelmező aláírta, hogy heti 8 órában csoportos fejlesztésben részesüljön, azonban annak konkrét megvalósulási formája túllépte a kérelmező terhelhetőségének határát és az számára nem volt megfelelő. 4. A Tankerület vonatkozásában a hatóság hivatkozik a Tankerület igazgatójának 2014. március 3-án a hatósághoz érkezett nyilatkozatára, miszerint a Szakszolgálat és a Téti Tagintézmény fenntartója a Tankerület, a nevezett intézmények a Tankerület jogi személyiségű szervezeti egységei. Erre tekintettel az igazgató arra kérte a hatóságot, hogy az eljárásba vonja be a Tankerületet. A Tankerület igazgatójának hivatkozott nyilatkozata és az annak igazolására becsatolt, az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztálya által kibocsátott 23
határozatok alapján a Szakszolgálatnak és a Téti Tagintézménynek tulajdonítható, a kérelmező oldalán jelentkező sérelmeket illetően, a hatóság álláspontja szerint, fenntartóként a Tankerület felelőssége is megállapítható. A Tankerület igazgatójának hivatkozott, valamint a tárgyaláson tett nyilatkozata és az általa becsatolt, fentebb szintén hivatkozott határozatok alapján megállapítható, hogy 2013. szeptember 1-jét követően a Szakszolgálat és a Téti Tagintézmény fenntartója már biztosan a KLIK volt. A Téti Tagintézményt a 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény jelölte ki a kérelmező számára. Így mindezek ismeretében, figyelemmel a Köznevtv. 76. § (7) bekezdésére is, a hatóság álláspontja szerint a Tankerület felelőssége a kérelmezőnek a Téti Tagintézménybe való eljutásával kapcsolatos szállítási nehézségek – amelyek az ott előírt fejlesztés elmaradásának egyik fő okát jelentették – vonatkozásában is felmerül. A hatóság megjegyzi továbbá, hogy az ügy irataiból az először a 2014. április 8-án kelt szakértői vélemény által kijelölt intézményként nevesített R. T. Általános Iskola kérelmező számára való kijelölésével összefüggésben az állapítható meg, hogy a kérelmező a nevezett oktatási intézmény kijelölésével és a mindennapos iskolába járással egyet ért, azt megfelelőnek tartja. E körben a kérelmező sem a 2014. április 8-án kelt szakértői vélemény, sem pedig a felülvizsgálati szakértői vélemény felülvizsgálatát nem kérte. A kérelmező az oktatási intézménybe való eljutását látja olyan reálisan felmerülő problémának, amely gátat szabhat annak, hogy a számára előírt fejlesztést a kijelölt oktatási intézményben megkaphassa. A kérelmező 2014. április 8-án kelt felülvizsgálati kérelméből is kitűnik például, hogy a szállítás megszervezése kérelmezői oldalon olyan súlyú problémaként jelentkezik, hogy a kérelmező a szóban forgó oktatási intézmény kijelölésével is csak akkor tud egyet érteni, hogy ha az oda való eljutása biztosított. E tekintetben a hatóság aggályosnak a tartja a Szakszolgálat főigazgatójának 2014. április 16-án a hatósághoz érkezett nyilatkozatában foglalt azon kijelentést, miszerint „a Fenntartó kezdeményezni fogja a kérelmező további orvosi vizsgálatát abból a célból, hogy tömegközlekedéssel terhelhető-e a kisgyerek”. E nyilatkozat megtételekor ugyanis már ismert volt az autizmus területén jártas alapítvány ambulanciájának 2014. április 9-én kelt igazolásában szereplő azon megállapítás, miszerint a kérelmező csak gépkocsival és állandó felnőtt felügyelettel utaztatható. A hatóság megjegyzi továbbá, hogy 2014. május 5-én újabb, az előzővel egybecsengő megállapításra jutó szakvélemény született, miszerint az egyik kórház gyermek ideg és mentálhigiénés gondozójának gyermek- és ifjúságpszichiátere 2014. május 5-én kelt szakvéleményében az szerepel, hogy a kérelmező tömegközlekedéssel utazni nem tud, autizmusa miatt csak gépkocsival és állandó felnőtt felügyelettel utaztatható. A hatóság által 2014. május 27-én kézhez vett, a Szakszolgálat által elkészített 34975/2014 számú felülvizsgálati szakértői vélemény kifejezetten hivatkozik is arra, hogy „a jogszabály alapján a fenntartó feladata megszervezni azokat a feltételeket,
24
melyek a gyermek számára biztosítják hosszú távon a folyamatos, rendszeres iskolába járást”. A hatóság rögzíti, hogy bár jelen határozat meghozatalakor a kérelmező számára a R. T. Általános Iskolát kijelölő szakértői vélemény nem jogerős, a kérelmező azonban felülvizsgálati kérelmében és fellebbezésében – ahogyan azt az illetékes kormányhivatal 2014. július 3-án kelt végzésének indokolása is tartalmazza - nem a kifogásolt szakértői vélemények intézmény kijelölésére vonatkozó javaslatait, illetve szakmai döntéseit kifogásolta, inkább olyan javításokat, kiegészítéseket szeretne a jogerőre emelkedő szakvéleményben, melyek a kifogásolt szakértői vélemények egyéb tartalmi elemeire vonatkoznak. A hatóság tehát a kiskorú kérelmező azon érdekét szem előtt tartva, hogy 2014. szeptember 1-jén a számára megfelelő oktatási intézményben kezdhesse meg tanulmányait úgy, hogy az oda való eljutása is megnyugtató módon ás hosszútávon biztosított, tekintettel arra, hogy a kérelmező által a Járási Hivatal határozatával szemben előterjesztett fellebbezés sem a kijelölt oktatási intézményt, sem pedig a tankötelezettség mindennapos iskolába járással történő teljesítését nem kifogásolja, a jogerős szakértői vélemény megszületése előtt hozta meg döntését. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a Szakszolgálat a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy az azon feltüntetett dátum szerint 2013. szeptember 9-én kelt szakértői vélemény elkészítése és azzal összefüggésben az oktatási intézmény kijelölése során megtett intézkedéseivel átláthatatlan és bizonytalan helyzetet hozott létre a kérelmező körül a számára kijelölt oktatási intézmény vonatkozásában, amely állapot jelen határozat meghozatalakor is fennáll. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a Rábacsécsényi Tagiskola a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a számára a vonatkozó szakértői vélemény által előírt fejlesztést nem megfelelően biztosította, valamint egy rövid időszak vonatkozásában tanulói jogviszonyát megszüntette és ezalatt az időszak alatt a kérelmezőnek egyetlen köznevelési intézménnyel sem állt fenn tanulói jogviszonya. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a Téti Tagintézmény a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a számára a vonatkozó szakértői vélemény által előírt fejlesztést nem megfelelően biztosította. Fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy a Tankerület a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben a Szakszolgálat és a Téti Tagintézmény fenntartójaként, valamint a kérelmezőnek a számára kijelölt oktatási intézményben való 25
eljutásával kapcsolatban felmerült felelőssége okán megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A hatóság álláspontja szerint az eljárás során az eljárás alá vont intézmények egyike sem tudta bizonyítani az Ebktv. 19. § (2) bekezdése b) pontjának 1. fordulatában foglaltakat, miszerint a kérelmezővel szemben az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, ezért a hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A hatóság az eljárás alá vont intézményekkel szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt alkalmazott szankció megállapítása során az alábbiakat vette figyelembe: A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság tekintettel volt az eset összes körülményeire, valamint mérlegelte az egyéni szempontokat. A hatóság a szankció kiszabása során figyelemmel volt arra is, hogy az eljárás alá vont intézmények több ízben maguk is elismerték, hogy a kérelmezővel kapcsolatos eljárásaik, illetve intézkedéseik során hibákat vétettek. A hatóság a kiskorú kérelmező érdekeire való fokozott figyelemmel hozta meg döntését, azzal a céllal, hogy a kérelmező 2014. szeptember 1-jétől a számára legmegfelelőbb oktatási intézményben kezdhesse meg tanulmányait úgy, hogy az oda való eljutása megnyugtató módon biztosított. E célt szem előtt tartva a hatóság a vizsgált időszakban történt múltbeli jogsértések vonatkozásában elegendőnek tartotta a jogsértők eltiltását a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától. Míg a jövőre nézve a hatóság elengedhetetlenül fontosnak tartotta a Tankerület számára azon kötelezettség előírását, miszerint a 2014/2015-ös tanév kezdetétől, azaz 2014. szeptember 1-jét követő 8 napon belül a hatóságot írásban tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőnek a számára kijelölt oktatási intézménybe való utaztatásáról fenntartóként a tanév folyamán hogyan gondoskodik. A hatóság ehelyütt ismét utal arra, hogy bár jelen határozat meghozatalakor a kérelmező számára a R. T. Általános Iskolát kijelölő szakértői vélemény még nem emelkedett jogerőre, azt a kérelmező sem a diagnózis, sem a kijelölt oktatási intézmény, sem pedig annak vonatkozásában nem támadta meg, hogy tankötelezettségének mindennapos iskolába járással tegyen eleget. Az eljárás során azonban komoly és reális aggályok merültek fel azt illetően, hogy a kérelmezőnek az oktatási intézménybe való eljutása megfelelően biztosított lesz-e, ezért kötelezte a hatóság a fenntartót, vagyis a Tankerületet a fenti tájékoztatás megadására. E kötelezettség előírását tárgyi ügyben hozott határozatában a hatóság fontosnak tartotta azért is, mert annak nem teljesítése esetén a kérelmező a határozat végrehajtását kérheti. A hatóság a jövőbeni hasonló jogsértések megelőzése érdekében jogerős határozatának közzétételét rendelte el valamennyi eljárás alá vont vonatkozásában. Határozatomat az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg.
26
A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17/B. § (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) 96. §, a 100. § (2), illetve 109. § (1) bekezdés a) pontja biztosítja. Budapest, 2014. július „ „ Dr. Honecz Ágnes elnök
27
A határozatról értesül: 1. Kérelmező 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (9023 Győr, Cirkeli u. 31.) 3. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete (9024 Győr, Nádor tér 4.) 4. Kisfaludy Károly Általános Iskola (9100 Tét, Debrecen utca 3.) 5. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Téti Tagintézménye (9135 Rábaszentmihály, Béke utca 37.)
_______________________________________________________________________________ 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B, Tel: (1) 79-52975, ,Fax: (1) 79-50760
28
Költségjegyzék az EBH/113/2014. számú ügyben
Vonatjegyek; Budapest – Győr Budapest, 2 hatósági ügyintéző Összesen
13.020 Ft 13.020 Ft
__________________________________________________________________________ 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B,
29
Tel: (1) 79-52975, Fax: (1) 79-50760
30
