.
·)
EGYÉNIUTAK
ÖTMŰVÉSZ
Ez a kiállítás nem vala mely tendenciát, hanem öt személyiséget kíván bemuta tni ; így nem is arra igyekszik a figyelmet irányítani, ami az öt művészben esetleg közös, hanem arra, ami mindannyiukban különböző és egyéni. Deim Pál, Bencze Tamás, Jovánovics György, Keserű Ilona és Pauer Gyula munkái öt világlátást közvetítenek. Öt szemléletet és fogalmazásmódot, öt színvilágot, formaképzést, öt különböző utat jelölnek meg. A képzőművészet öt különböző, jelenleg egyaránt érvényes felfogását jelzik, a képzőmüvés z hivatásának öt különböző értelmezését. Közös ötükben mindenekelőtt az, hogy pályájuk, illetve életük olyan szakaszában járnak, amikor már tisztázták alapvető szándékukat, és saját, minden esetben "külön" útjukat. A tudatosult önismeret mindannyiukat bizonyos ökonómiára kényszeríti: az önmaguk számára kijelölt feladaton szívós makacssággal dolgoznak, munkáik két évtizedes távlatban is szaros belső logika törvényei szerint kapcsolódnak egymáshoz. Az 1970 és 1980 között eltelt tíz év, amely a kiállításnak is "témája", itt végtelenü! hosszú idő. Ha történészszemmel közelít valaki a művészethez, tíz év sosem jelentős időtartam : a tendenciákat kutató, művészettörténeti összefüggéseket kereső szem számára legfeljebb bizonyos törekvések kezdete vagy bontakozása, esetleg enyészele fér egy évtizedbe. Számunkra most másképpen vetődik fel tíz évnyi idő: már csak azért sem szemlélhetjük történelmi távlatból, mert arról az évtizedről van szó, amely éppen rnost zárul. Az itt kiállított alkotások mindennél jobban bizonyítják, hogy öt különböző ember más és más hosszúságú időtartamként él át tíz évnyi időt : másmás intenzitással, más és más rnennyiségű művet alkotva, másmás jellegű munkát folytatva. A fentieknek megfelelően végül a kiállítás eredeti címe (Új absztrakció) is megváltozott. "Egyéni utak": ezzel az elnevezéssel arra kívánunk utalni, hogy a művészettörténetben mindig vannak olyan alkotók, akik kényszer nélkül nem illeszthetök be valamely stílus, irányzat vagy alkotói gondolatközösség kereteibe. Az itt bemutatott öt művész tevékenysége ilyen : számos, a hetvenes évek fontos tendenciáival mutatott érintkezésitalálkozási pont és egybeesés mellett művészetük elsősorban autonóm voltával és függetlenségével vált jelentőssé. Problémáik eredetisége és aktualitása a megoldások eredetiségével, egyfajta teljességre törekvéssel és a minőség intenzitásával párosul és emelkedik ki az évtized többi művészi teljesítménye közül. A sorozat első kiállításán valamennyiük szerepelt néhány művé vel : ezek az alkotásaik - 1970 előtt keletkezvén - nyitányát jelentették korszakunkban bekövetkezett fejlődésüknek, s jelzésszerűen megrajzolták sajátos művészi tevékenységük kibontakozásának irányát. Nagyjából azonos generáció tagjai ők, megjelenésük a hatvanas évek második felére esett (Keserű a Stúdió 1966-os kiállításán, Bencze és Pauer ugyanez évben, Deim ugyanekkor a szentendrei művelődési házban bemutatott képeivel, Jovánovics pedig valamivel később, a z Iparterv-kiállításokon - 1968- 69 - tűnt fel) . Innen kezdve pályájuk nagyon különböző területeken, de párhuzamosan vezetett, a pályák íve azonban különbözőképpen alakult. Deim "nagy korszakát" 1969-es szentendrei (Ferenczy Múzeum) kiállítás vezette be: a "prilepi sorozat" ikon os kompozícióitól és a teret megragadó mágneses vonaJkáitól egyenes út vezetett az Ember és ház nagy méreteket megvalósító, plasztikus világához és tovább, a néhány jellegzetes motívumból, mágneses terekből ikontörvények és tiszta, konstruktív elvek alapján építkező művészethez. Deim műveiben nem szakadt el Szentendre hagyományaitól, de hatalmas mértékben kibővítette és megújította a "szentendrei festész(jt" fogalmát és lehetőségeit. A7. 1974-es budapesti kiállítása összefoglalta és - talán - le is zárta e pályaszakasz problematikáját; a következő évek már
nem hoztak ilyen döntő változást művészetében, inkább a tartalékok feldolgozása , variációk kialakítása történt meg. Hencze az évtized elején - az ún. Apolló-képekben - már tisztázta azt a szűk, de gazdag területét, amelyet fel akart tárni: a sík- tér illuzionizmusának szemfényvesztő és végül is a mélybe, a látszat és valóság ellentmondásaihoz vezető működését. !970től kezdve a fehér felületen lüktető kerek, elmosódott s zélű, szürke foltok helyett csíkokat vitt fel a vászonra gumihengerrel, ezeknek a többnyire továbbra is szürke-fehér, függőleges , vízszintes vagy diagonális sávoknak a hullámzó változásaiból, pozitív-negatív játékából mindvégig egyenletes, magas kvalitású festészetet - és par excellence festészetet - sikerült teremtenie. Így szinte észrevétlenül jutott a nyolcvanas évek küszöbére. Jovánovics művészetéből 1970 körül tűnik el a gipszbe öntött emberalak. (Az Új művészet 1970-ben c. kiállításon még szereP.elt egy közülük.) Fényes Adolf-terembeli environment-je jelezte már (1970), hogy új problémák foglalkoztatják majd : a helyiség alaprajzát követő drapériás gipszasztal, a következő években készült Eksztatikus cégér I. és II. (1970 és 1971), a Carnera Obscurák, az Interiorizált korlát (1976, szerepelt a Másodlagos realizmus c. kíállításon), a szobrászat alapproblémáinak, fundamentális értékeinek ellentéteit dolgozzák ki : tudatosan mondanak le a klasszikus szobrászat teljességéről , hangsúlyozottan egynézetűek , a tapintásra való plasztikát szándékosan puszta látvánnyá egyszerűsítik . A Carnera Obscurák jelzik legmarkánsabban Jovánovics érdeklődésének jelenlegi legfontosabb irányát: hogyan válik az eredetileg tömör szobor teljesen megfoghatatlan lebegő képpé. Ezekből a művekből, valamint interjúk, beszélgetések során elhangzott tervekből rajzolódik ki Jovánovics további útja, melynek első állomásaként kilenc egymás mellé függesztett, kisméretű és megfoghatatlan fén yjelet, kilenc "negatív carnera obscurát" kíván egymás mellé függeszteni, amelyek képei csakis a néző közreműködése eredményeképp, csakis egyenként mutatkoznak meg. Az esetlegesség már régóta fontos eleme Jovánovics műveinek . Műveihez esendő "antianyagokat : gipszet, üveget, köteleket, hullámpapírt használ. Az elmúlt évtizedben Jovánovics aránylag kevés művet alkotott, de ezeket mindannyiszor a megelőző időszakok elmélyült, feszült gondolati munkája előzte meg, s a létrejött alkotások ezeknek a gondolatsoroknak végső "elektromos kisülései", melyek magukba sűrítik az elméleti munka feszültségeit, teljes filozófiai, esztétikai, történeti ismeretanyagát. Az tíz évnyi idő ben újabb kérdéskört érintett a Liza Wiathruck megidézett személye köré fűzött, gondolatilag fantasztikusan szerteágazó művek csoportja, melyek Jovánovics művészetének valamennyi érintett problémáját egy létezővé bűvölt személyiség mitológiájában foglalják össze. Ez a munka pillanatnyilag is folyik . Keserü 1/ona már 1967-ben megtalálta azt a - balatonudvari temetőben megismert - sírkőformát, amely a maga kettős hullámra, madárszárnyakra emlékeztető alakjával, dinamikájával és erotikájával legjellegzetesebb egyéni motívumává lett . . Hogy ebben az egyszerű jelben milyen gazdag értelmezési és formai lehetőségek rej lettek, az csak éppen a hetvenes évek során derült ki . E motívum ismétléseire épített képeinek egy részében Keserü e jel plasztikus alakítását és így kifejező erejének növelését tűzte ki célul (Villány II. 1972). Innen egyenesen jutott el a Történés (1976) és a Sorozat (1975- 1978) végsőkig kiérlelt kompozícióig, ahol már a plasztikáról lemondva, a festett sík pozitívnegatív illuzionisztikus hullámzását választotta témájául. Ezek mellett az évtizedben legfontosabb problémája a színekkel, színsorokkal, azok változásaival, átmeneteivel és a kiegészítő okkeres-rózsaszínes "bőrszín" szerepével foglalkozik. (Henger 1977, Oszlop 1975, A világból I. 1974- 1975.) Amíg a Sorozat (melynek még készülnek új darabjai) Keserü egyik gondolatkörének kiérlelését és bizonyos érJelemben lezárását is jelentik,
a képzeletbeli prizmával felbontott színek értelmezési lehetőségei túlmennek az évtized határán, zökkenőmentesen a következő korszakba. Ilyen értelemben az 1978-as székesfehérvári kiállítás, ahol csaknem valamennyi müvét bemutatta a kezdetektől, egyszerre bizonyult lezárásnak, összefoglalásnak és nyitásnak is. Az öt müvész közül Pauer Gyula az, aki már korszakunk küszöbén véglegesen összefoglalta és rögzítette müvészetének alapprincípiumait. A hatvanas évek második felében rövid idő alatt jutott el egyfajta nonfiguratív plasztikától az ún. pszeudo szobrokig, amelyekben a primer geometrikus forma és a rájuk vetített, másodlagos, illuzionisztikus felület ellentmondásaival operált. A PSZEUDO KIÁLTVÁNY-ban leszögezte: "A Pszeudo ... a szobor egyik feltűnő tulajdonságát jelzi, s ezen keresztül a szobrászat egy új aspektusát. A pszeudo-szobor nem annak látszik, ,ami valódi formája, a pszeudo-szobor nem a szobrászról beszél, hanem a szobrászat jellegéről." Ezzel a radikális felfedezésével egyben Pauer jutott el valamennyiük közül a legszélsőségesebb pontra. Ilyen értelemben a Pszeudo Kiáltvány már az évtized első pillanatában lezár egy gondolatsort, s Pauer hetvenes· években készült müvei nagyrészt ennek a
gondolatsornak a jegyében születtek. A hetvenes évek második felében új tevékenységi területén, a színházi díszlet- és jelmez - tehát színpadi látvány - tervezésben is kitünő müveket alkotott, s ezekben alkalmazni tudta a pszeudo sokszor kifejezetten színpadi alkalmazásra - illúziókeltésre - született módszerét. Az évtized második felétől e módszer új lehetőségei foglalkoztatták, mindenekelőtt az, hogyan vonatkoztatható emberi figurára. A pszeudo forma és látvány között keltett feszültsége emberi alak esetében megsokszorozódik, a mű - mint itt bemutatott Maya című müve esetében is - a művész által megszabható külső beavatkozások eredményeképpen nemcsak látványként válik szinte végtelenü] sokfélévé, de egyre újabb és újabb gondolati rétegeket vet felszínre. Ezzel a kiállítással szerelnénk megteremteni annak lehetőségét, hogy öt különböző - szükségképpen más-más formát öltő művészi gondolkodásmód egyaránt hitelesként és érvényesként mutatkozhassék meg. Forgács Éva- Kovalovszky Má1ta
INDIVIDDAL WAYS-FIVEARTISTSThis exhibition wants to present five personalities and not a certain trend; thus, it is not airned at indicating what is eventually a common feature of the five artists, but what is individual and ditfereni in ali of them. The works of Pál Deim, Tamás Hencze, György Jovánovics, Ilona Keserü and Gyula Pauer represent five ditfereni world views, five attitudes, five ways of formulating, colouring and designing, five individual routes. They actually indicate five ditferent, at present equally valid conceptions of fine arts, five ditfereni interpretations of the artist'a profession. What they have in common is the fact that they ali have arríved to a stage of their career and their life, where their fundamental artistic intentions and their own, anyhow "separate" ways are already cleared up. By conscious self-recognition they are ali compelled to a certain economy: they work with enduring tenaciousness on their self-assigned task, even in the perspectíve of two decades their works are interconnected aceording to the rules of strict inherent logic. Being at the same time the "theme" of the exhibition, the ten years passed between 1970 and 1980 are in the present case an infinitely long time. When arts are viewed in the sight of a historian, ten years are never a significant space of time : for anybody investigating the trends and looking for inherencies in the history of art, a decade will mark at best the beginning, the evolution or eventually the decay of certain aspirations. However, this space of time is now being raised in quite another way: we cannot view it from h istoric perspectíve if only because it is this very decade ending right now. The present exhibits prove more conclusively than anything else that five artists pass through ten years as though these were for each of them a ditfereni length of time, ali of them working with different intensity, creating unequal quantities of works which belong to ditfereni spheres of arts. Accordingly, the original title of the exhibition (New Abstraction) has also been changed. By means of the title "Individual Ways" we wish to indicate that there are at any times some artists who cannot be embedded without coercion in the framework of a style, a trend or a community of artistic ideas. This is precisely what is characteristic of the activity of these five artists: in ad dition to several points of contra ct in fact, to alignments with important trends of the seventies, their art owe
its significance primarily to its autonomy and independence. The originality and timeliness of their problems are combined with the genuineness of the realization, with an effort to totality and with the intensily of quality, piacing them over the other artistic achievements of the decade. They ali were represented by some works on the first exhibition of the series; being made before 1970, these works were quasi an ouverture to their present development and signalízed the future trend of their specitic artistic activity. They belong approximately to one and the same generation and appeared in the second half of the sixties (Keserü on the Studio Exhibition 1966, Hencze and Pauer on the show in the KISZ-Club of MALÉV in the same year, Deim with his pictures presented at the same time in the Culture Centre of Szentendre, and Jovánovics somewhat later - in 1968- 99- on exhibitions of IPARTERV). Henceforth their career was leading through most different areas at ditfereni altitudes, but in parallel. Deim's grand period was introduced in !969 by the exhibition in the Ferenczy Museun of Szentendre. From his ikon-like compositions of the "Prilep series" and his spaceembracing magnetic hachures there is a straight line leading to the largesized plastic world of "Man and House" and, further on, to an art composed of a few characteristic motifs and magnetic fields, and based on ikon rules and clear constructíve principles. Tn his works Deim remained faithfui to the traditions of Szentendre, but enlarged and renovated most substantiaily the conceipt and the possibilites of the "Szentendre Art School". The sphere of problems raised in that period was summed up and - perhaps- elosed by his Budapest exhibition in 1974 ; the following years did not bring about such decisive changes in his art andwerera ther decticated to the elahoration of reserves and to the development of variations. At the heginning of the decade, on the so called Apollo pictures, Hencze has already cleared up the narrow but matterful area he wanted to reveal : the delusive functioning of the illusionism of plane and space, leading finally into the depths, to the contradictions of appearance and reality. Instead of round, grey p ho tos with blurred edges, puJsating on the white surface; he applied - by means of a ruhber roll- invariably grey-and-white perpendicular, borizontal or diagonal stripes to the canvas; from their unduJating changes and their positive-negative
alternations he maganed to ereatc a uniform art of painting of high quality - painting par excellence. So he arríved almost unnoticed to the threshold of the eighties. Human figures cast in gypsum disappeared about 1"970 from the art of Jovánovics (one of them was still present at the exhibition "New Arts" in 1970). His environment in the Gallery "Adolf Fényes" (1970) indicated already that he was going to deal with new problems : the draped gypsum table following the ground-plan of the hall, the "Ecstatic signboard l" and "ll" made in 1970 and 1971, the Carnerac Obscurae, the Interiorized Barrier (!976) presented on the exhibition "Secondary Realism" - they ali elaboratc the contrasts of the fundamental problems and values of p lastic art; they renounce consciously the plenitude of dassic sculpture, they hold emphatically the same views and simplify the tangible sculpture deliberately into mere spectacle. The Carnerac Obscurae indieatc most strikingly the presen t main trend fo liowed by Jovánovics: how an originali y massíve sculpture becomes an elusive, floating picture. These works as weil as schemes described in conversations and interviews outline the artist's subsequent course; as the first station thereof he intends to suspend ninc small-sized, inconceivable light signals -ninc "negative carnerac obscurae"- side by side, their images presenting thernselves only as a result of the spectator's cooperation, one by one. Contingency is actually a long-standing and most important element of Jovánovics' works; he uses perishable "anti-matters" -gypsum, glass, strings, corrugated pasteboard- for his works. In the !ast decade he made only comparatively few works, but ali of them were preceded by strained, profound mental work of forrner periods, the finished works being the final "electric discharges" of these chains of thought, condensating the tensions of theoretical work as weil as its full philosophical, aesthetical and historical scope of knowledge. In the space of ten years a new sphere of questions was toucbed by an intellectually most divergent group of works attached to the conjured up person of Liza Wiathruck; these works actually summarize almost every problem of his art in the mythology of a personality magicaily transforrned into a living being. This activity is going on at present, too. Ilona Keserü has found already in 1967 that form of tombstone (discovered in the graveyard of Balatonudvar) which has becomc her most characteristic, individual motif by its shape reminding of a double wave and bírd wings, by its dynamics and erotism. The manifold possibilities of interpretation and form comprised in this simple sign carne to light in the seventies only. Based upon the reiteration of this motif, some of her pictures were intended to represent the plastic forrnation of this sign and th us to inercase its expressíve force (Villány II. 1972). A straight line leads from here to the extremely ripened compositions of
"Happening" (1976) and "Series" (1975- 1978), where Kcserü, by renouncing plastic art, has chosen the positive-negative illusionistic unduJation of the painted plane as her subjectmatter. Her additional, main problem of this decade deals with colours, series of colours, their variations and transitions as weil as with the role of the complementary ochre-and-pink "flesh colour". (Cylinder 1977; Column 1975; From the World l. 1974- 75). White the "Series" (new pieces of which are still being made) represent the ripening and, in a certain sense, the coneiusion of one of Keserü's chain of thought, the possibilities of interpretation of colours decomposed by an imaginary prism pass over the verge of the decade smoothly into the next period. ln this sense her exhibition in Székesfehérvár (1978), presenting almost ali of her works from the very beginnings on, proved to be at the same time a conclusion, a summary and an ouverture. Among the five artists Gyula Pauer is the one who has summed up and settied the basic priciples of his azt at the very bcginning of our period already. In the second half of the sixties he arríved from a sort of non-figuralive p lastic art to the so called pseudosculptures, where he operated with the contradictions between the primary geomatrical form and the secondary, illusionistic surface projected on it. In his PSEUDO APPEAL he pointed out: "Pseudo .. . indicates a conspicuous quality of the sculpture and thereby a new aspcet of plastic art. The pseudo-sculpture seems not to be what is its genuinc form, the pseudo-sculpture is not speaking of the sculptor but of the character of plastic asrt." Wi th this radical discovery Pauer arríved -among the five- to the most extreme point. In this sense the Pseudo Appeal coneiudect already in the first moment of the decade a chain of thought which actually characterízed most of Pauer's works of the seventies. In the second half of the seventies he excelled also in designing stage sceneries and costumes -i.e. stage spactacles- where he could use his "pseudo" method often explicitely intended for the stage, for producing illusions. From the second half of the decade on he was interested in new possibilities of the method, first of ali in the question of how to apply it to human figures. Produced between form and spectacle, the tension of pseudo is multiplied in case of a human figure and - as shown by the exhibit "Maya"- becomes not only an infinitely manifold spectacie as a result of external interferences to be determined by the artist, but brings to the surface always further and further conceptual layers as weil. By means of this exhibition we should like to offer five artistic mentalities - each assuruing necessarily a different form- the chance of presenting thernselves in an equally autbentic and valid way. Éva Forgács-Márla Kovalovszky
DEIM PÁL !957 !965 !968 1969 /972 1973 1975 1975 1976 1978 !979
Tiszti Klub. Szentendre Mednyánszky Terem , Budapest Rene S~t:ss Galeria, Amsterdam Feren(;zy Múzeum, Szentendre Modern Magyar Képtár, Pécs Egyetem Galéria, Debrecen Műcsai'nok , Budapest Uitz Terem, Dunaújváros Megyei Művelődési Központ, Veszprém MNG Műhely István Király Múzeum, Székesfehérvár, valamint 1957-től folyamatosan számos külés belföldi csoportos kiállítás résztvevője.
Menyasszony-ikon 197 1
Családi kép a XXII. századból 1972
Fekete-vörös kompozíció 1973
Fekete íkon 1977
Dualizmus 1918
A beprogramozott 1978-79
Kiállított müvek jegyzéke
List of works exhibited
DElM PÁL
PÁLDElM
Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére 1971 festett fa, 43,3 X 53,5 cm a művész tulajdona
For Commernoration of Every point/ess/y Deceased, 1971 painted wood, 43.3 by 53.5 cm property of the artist
M enyasszony-ikon 1971 festett fa, 41 X 46 cm Szentendre, Ferenczy Múzeum
-
Családi kép a XXll. századbó/1972 fotó, akril, 22 X 17 cm a művész tulajdona Emlékműterv
ll. 1972 bronz, 14 X26 X 8 cm a művész tulajdona
Bride's Ikon, 1971 painted wood, 41 by 46 cm Ferenczy Museum, Szentendre Family Portrait from the XXlind Century, 1972 photograph, acryl, 22 by 17 cm property of the artist Draft Monument Il., 1972 bronze, 14 by 26 by 8 cm property of the artist
Fekete-vörös kompozíció 1973 vászon, akril, 130 X 150 cm Pécs, Janus Pannonius Múzeum
Composition in Black and Red, 1973 canvas, acryl, 130 by 150 cm Janus Pannonius Museum, Pécs
Piros bábu 1973 vászon, akril, 100 X200 cm dr. Pogány Zsolt tulajdona
Red Puppet, 1973 can vas, acryl, l 00 by 200 cm property of dr. Zsolt Pogány
Fekete ikon 1977 vászon, akril, 180 X200 cm Hatvany Múzeum, Hatvan
Black Ikon, 1977 can vas, acryl, l 00 by 200 cm Hatvany Museum, Hatvan
Dualizmus 1978 aranyozott fa, 24 X 32 cm dr. Pogány Zsolt tulajdona
Dualism, 1978 goldpiated wood, 24 by 32 cm property of dr. Zsolt Pogány
A beprogramozott 1978- 79 festett fa, 200 X 160 cm a művész tulajdona
The Programmed One, 1978- 79 painted wood, 200 by 160 cm propert y of the artist
HENCZE TAMÁS /968 Műszaki Egyetem, Budapest (Csiky Tiborral) /969 Központi Fizikai Kutatóintézet, Budapest (Siskov Ludmilla/) /970 Megyei Könyvtár, Veszprém /977 Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest /977 István Király Múzeum. Székesfehérvár /966 óta számos hazai, NSZK-beli, ausztriai. svájci, hollandiai és tengerentúli csoportkiállításon vett részt.
Vizuális történet 1-X. 1977
Dinamikus struktúra /974
Feszített 1•ászon J. /977
Feszítelt vászon Il. 1977
Feszített l'ászon lll. /977
Padlóobjekt 1977
Kiállított mfivek jegyzéke
List of works exhibited
HENCZE TAMÁS
TAMÁS HENCZE
Dinamikus struktúra 1974 olaj, vászon, 240 X 120 cm Székesfehérvár, István Király Múzeum
Dynamic Structure, 1974 oil, canvas, 240 by 120 cm King Stephen Museum, Székesfehérvár
Vizuális történet 1-X. 1977 olaj, vászon, 100X70 cm a művész tulajdona
Visual Story 1-X., 1977 oil, canvas, 100 by 70 cm property of the artist
Feszített vászon I- Ill. 1977 vászon lOO X 100 cm, a művész tulajdona
Streched Canvas I- lll., 1977 can vas, l 00 by l 00 cm property of the artist
Padlóobjekt 1977 papír, olaj a művész tulajdona
Floor Object, 1977 paper, oil property of the artist
Grafikák 1-V. papír, olaj a művész tulajdona
Graphic Il/ustrations, 1-V. paper, oil property of the artist
JOVÁN OVI CS GYÖRGY !970 Fényes Adolf Terem, Budapest /97 l Museum Folkwang, Essen 1977 Fiatal Művészek Klubja, Budapest Részt vett a Stúdió 67, az Iparterv 1., Iparterv II. , Iparterv 10 éve (1968, 1969, 1979), ,, R" kiállitás ( 1971), Fiatalok párizsi biennáléja (/973), sorozatművek, Székesfehérvár ( 1976) stb. kiállításokon.
Nagy relief
Carnera Obscura. Szeizmogram, 79. lll. 19. Pompeji
\
\
Carnera Obscura. Szeizmogram, 79. lll. 19. Pompeji
. ..~.
... .•\\\\\\\
"""---~-
-
Carnera Obscura. L. W. babái az ablakon kinézve .. ,
Carnera Obscura. L . W. babái az ablakon kinézve ...
. Rúcsúláda. Merthh-ó kiállításra, temetésre
(Á/holografikus k oporsó, alkoholografikus k oporsó) /980
Búcsúláda. Mef?hÍI·ó kiállításra, temetésre
(Á/holografikus k oporsó, alkoholografikus koporsó) 1980
Életnagyságú és kisebb, minimálisan mozgó és mozdulatlan bábukra; bunraku bábu önarcképre; Kempelen feleségére, Anna asszonyra vagy Teréz lányára; a Kempelen-automata titkának E. A. Poe-étól eltérő magyarázatának kísérletére; emlékládára; átváltozó színtérre; marionett díszlet re; holográfia elöállítására nem lézerrel, tehát Y oungvagy Michelson-féle interferometria segítségével működö készülékre; homályos képek javítására szolgáló készülékre; kis em a nációra; vakon sakkozásra; sakkjátszma lejegyzésére; sakkjátszó titkos befolyásolásának (zavarásának) egy lehetséges (ajánlott) módjára; J. Gy. mellképe e környezetben, Kempelen mellképe e környezetben; egyáltalán néhány más nevezetes helyre itt; pszeudó-drapériás katafalkra; montá~sra; író, sakkfigurával lépő, marionettkötél mozgató kezekre; pozitív, negatív és "vak" camera obscurákra; anti-ames szobára; anti-ames figurakonstellációra; fordított grav'itációra; cirillbetűs szönyegre; Kepler csillagász és tájmatematikus egy alkotására; J . Gy. szobrokra; egy majdani kiállítás egy darabjára; megfigyelésre ; el tüntetésre, titokra; magyarázó szövegekre; fotókra; fényre; sötétre; az osakai bunrakuza marioneltet kisérő hangszer, a samizen hangjának rekonstrukciójára. A férfi és a női démonok: inkubuszok és szakkubuszok. Démonoknak és embereknek lehet-e közös gyermeke? Tulajdonképpen nem, de már Aquinói Szent Tamás is lehetségesnek tartja, bizonyos módon . Az ö elmélete szerint a testetlen szellemek a közösülés alkalmával testet képesek ölteni, de' nem az inkubuszok magjából születik a gyermek, hanem a hímnemű démon, mielött még asszonnyal közösülne, női alakban elő zőleg férfit csábít el és a férfi magjával termékenyíti meg az asszonyt. Ezért fontos, hogy a közösülés előtt az inkubuszok hosszú ideig szukkubuszok alakjában kísértsék a férfiakat. .. (Fónagy Iván.: A mágia) "L. W. J. G y.-vel vakon sakkozik és lép, miután tenyere az automatában megbújt személytől eredő gyenge fényjelet érzékelt."
1974 nyarán Párizsban gyakran betértem a Caffe d'Angleterre-be, ahol az emeleti rész a sakkozók birodalma. Barátom bemutatott a kör vezetőjének , egy idős, de még ráncosan is széparcú, hihetetlenül egyenes tartású hölgynek, egykori né\i sakkbajnoknak. Sok magyar, még .több jugoszláv jár ide - nem vetik meg öket. Madame néhány udvarias gyorsjátszmát órával (ötperceseket) velem is váltott. Hazajöve véletlenül és csak késöbb akadt kezembe egy könyv, benne egy fotó, melyen Madame Sakkot újra láttam - fiatal korában. A kép aláírása ez volt: "Egy párisi antikváriumban talált régi sakkautomatát kijavítás után mint Kempelen a utoma táját mutatták be. A megtisztelő játszmát Franciaország sakk baj n o knője - Chaudé de Silans asszony játssza a »törökkel<<". Nem mondhatnám, hogy Madame Sakk becsapott. A sakk az egyetlen objektív játék. A SAKK AZ A JÁTÉK, AMELYBEN NEM LEHET CSALNI! De Micheli "Az avantgardizmus" c. könyvében (a magyar kiadás 177. oldalán) A Vo ltaire-kabaré Zürichben c. fejezetben ezt írja : ,,A Voltaire-kaba ré a Spiegel-gasse l. szám ala tt volt. Ugyanebben az évben, ugyanezen utca 12-es számú házában lakott Lenin is feleségével, Krupszkajáva l. A dadaistilk gyakorta találkoztak Leninnel az utcán, de egyáltalán nem tudták, kiről van szó. Lacobe szerint Tzara még sakkozott is Leninnel a Terasse kávéhilzban" stb. Ezt a játszmát is sikerült rekonstrualnom. Szabálytalan megnyitás. Világos: Vlagyimir Iljics Lenin, sötét : Trista n Tzara. Egy. E négy, a hat. (Tza ra mindig egyéni megnyitásokat jatszott, vilagossal egy. A négy-et, sötétlel egy.- , a hat-ot húzott. Saját szavai szerint csak az volt a célja, hogy ellenfeleit önillló gondolkodilsra kényszerítse. Persze a z ilyen modern kezelés is többnyire csak lépéscsere, előbb-utóbb valamelyik ismert rendszer áll elő.) Kettő. Dé négy, cé öt. (Máris szicíliai színezete van a játéknak.) Hilrom Huszár ef három, e hat. Négy Dé öt, Huszár ef hat. Öt. Dé üt e, ef üt e. Hat. E öt, Huszár dé öt. Hét Cé négy Huszár bé négy. Nyolc. Futó e kettő. Fu tó e hét. Kilenc. Huszár cé hilrom, sánc. Tíz Sánc. Vezér cé hét. Tizenegy Bilstya e egy, Huszár négy cé hat. Tizenkettő Futó ef egy, Bástya ef öt. Tizen három. Vezér e kettő. Huszár dé négy. Tizennégy Vezér e négy, Huszár üt ef három, sakk. T izenöt. Ef üt gé,
Huszár cé hat. Tizenhat. Huszár dé öt, felkiilltójel, Vezér dé nyolc. Tizenhét. Huszár üt e hét, sakk. Vezér üt e hét, Tizennyolc. Ef négy, Vezér há négy. Tizenkilenc. Vezér gé kettő, Huszár dé négy. Húsz. Futó dé három, Bástya há öt. Huszonegy. Futó e négy, Bástya bé nyolc. Huszonkettő. Király há egy, bé öt. Huszonhárom. Bástya gé egy (idáig világos gondosan, körültekintően védekezett. Ezzel a lépéssei az ellentámadás kezdődött.), - Huszár ef öt. (Szellemesen védi a mattot sötét. Természetesen gé hat nem ment Futó üti gé hat miatt. Most a Huszár ütésére Huszonnégy,- , Futó bé hét, huszonöt. Ef három, Futó üt ef három há kettőn fenyegető matt miatt nyeri a világos Vezért. Az állás végletekig kiélezett, mindkét fél szélsőséges kockázatakat vállalva játszik. Aki először hibázik, veszít.) Huszonnégy. F három, Futó bé hét. Huszonöt. Cé üt bé, a üt bé. Huszonhat, Futó e három, Vezér e hét. (Világos győztesen került ki a közelharcbóL Sötét támadó tisztjei viszszaszorulnak.) Huszonhét Futó üt ef öt. Bástya üt ef öt. Huszonnyolc. Futó üt cé öt, Vezér ef hét. Huszonkilenc. Futó e három. Bástya üt e öt, kérdőjel. (Súlyos hiba. Tzara elnézte világos következő közbeiktatásáLl Harminc. Futó dé négy, felkiáltójel, dé hat. Harmincegy. Bástya a ef egy. (Ez a hidegvérű kivárálépés jobb, mint a minöségnyerés.) - gé hat. Harminckettő. Ef üt e, dé üt e. Harminchárom. Futó üt e öt, Bástya ef nyolc. Harmincnégy. Futó dé hat, Futó üt ef három. Harmincöt. Bástya üt ef három. Vezér üt ef három. Harminchat. Futó üt ef nyolc, Vezér üt ef nyolc. Harminchét. Vezér e négy, Vezér ef hat. Harmincnyolc. Bástya e egy és sötét feladta . Miután a fenti szöveget Major János barátom elolvasta, jónéhány nap után azzal hívott fel, hogy a rekonstruált játszmához W zött elemzésemben hibát talált. Eszerint sötét huszonkilencedik lépése nem hogy hiba, hanem feladványszerüen rejtett, rendkivül szép lépésekkel döntetlenre vezető mentökombináció kezdete. Tehát: Huszonkilenc.- , Bástya üt e öt. Harminc. Futó dé négy, Bástva há öt, Harmincegy, Futó üt gé hét, Bástya gé öt, két felkiáltójel. Jól látható, hogy erre a lépésre sötét visszanyeri gyalogját és a minöséget a világos kisebb pozícióelőnye ellenére a bástya-vezér végjátékban nyerés már nemigen látható. Ez azt jelenti, hogy a sötét huszonkilencedik lépése után tett kérdőjelet felkiáltójelre javíthatjuk. Egy játszmavégződés . Altorjai Sándor festőbarátommal váltott partijaim közül jegyzeteimben a legkorábbi dátummal ta láltam . Budapest, 1959. IX. 10. Világos: Jovánovics. Király há egy. Vezér e hat. Futó cé egy, dé három. Huszár gé három, há négy. Gyalogok a kettő, bé három, gé kettő, há kettő. Sötét: Altorjai. Királ) há nyolc. Vezér a egy. Bástya f nyolc. Futó cé öt. Huszár dé hét. Gyalogok a hét, bé hét, cé hat, gé hét, há hét. A folytatás: Egy. Huszár gé hat, sakk, há üt gé. Kettő . Vezér há három, sakk, Király gé nyolc. Három. Futó cé négy sakk, Bástya ef hét. Négy. Futó ef hét üt, sakk, Király ef hét üt. Öt. Vezér dé hét üt, sakk, Király gé nyo lc. Hat. Vezér dé kettő és világos n}ert.
"BÚCSÚLÁDA.- MEGHÍVÓ KIÁLLÍTÁSRA -TEMETÉSRE. (ÁLHOLOGRAFIKUS KOPORSÓ. ALKOHOLOGRAFIKUS KOPOR SÓ.)" Készülék a sakkozó török távolból való Poe nem fedezett fel, figyeimét elkerülte.
működtetésére,
melyet E. A.
1769-ben, mikor Kempelen Pozsanból Bécsbe, már várták a Francia Király követeit, akik majd a leendő XVL Lajos király, akkori trónörökös számára feleségül kérik Mária Terézia lányát, Mária Antoinette-ot. Mária Terézia megbízta Kempelent valami "mekámikai" látványosságot készítene az akkori divat szerint, "mely még sosem volt". Ez nem volt könnyü. Camus már a gyermek XIV. Lajos mulattatására készített egy androidát. " Behoztak a szobába egy körülbelül négy négyzetláb nagyságú asztalt, és előkészítették a bemutatóra. Az asztallapjára tettek egy hat hüvelyk hosszú, fából faragott kocsit, amely elé ugyanebből az anyagból levő két lovat fogtak. Az egyik leeresztett ablakon át látható volt, hogy a hátsó ülésen egy hölgy foglal helyet. A bakon egy kocsis fogta a gyeplőt, hátul lakáj és apród ült. Camus ekkor bekapcsolta a rugót; erre a kocsis pattantott ostorával, a lovak pedig a legtermészetesebb mozgással megindultak az asztalon és húzni kezdték a
kocsit. Amikor ebben az ir~nyban tovább már nem juthattak, hirtelen balra fordultak, a kocsi derékszögben elkanyarodott és .folytatta útját az asztal szélén. Így haladt egészen oaddig, amíg odaért, ahol az ifjú herceg ült székén. Ekkor megállt, az apród leszállt és kinyitotta az ajtót, a hölgy kilépett a kocsiból és átnyújtott egy kérvényt őfelségének. Ezúton visszaszállt a kocsiba. Az apród felhajtotta a kocsilépcső t, újra elfoglalta a helyét, a kocsis lovai közé csapott, a kocsi visszahajtott eredeti helyére." Kempelen hazautazott és " ... hat holnapok alatt készen volt a sakkmasina." Mária Terézia jelenlétében Cobenzl gróffal játszotta az első partit -és nyeri. Világosabb elmék előtt nyilvánvaló volt, hogy gép nem sakkozhat. A mai komputeres sakkgépek alig érik el a harmadosztályú sakkminősítői szintet, Kempelen automatája pedig, bár nem volt verhetetlen, mesterien játszott, annak idején ötven partiját részletes elemzéssei közzé is tették Londonban. Történelmi tény, többek között Napóleonnal is játszott. Kempelen tehát, számítva a gyanakvókra, minden egyes bemutató előtt megmutatta a szerkezet belsejét. Sorra kinyitotta az ajtókat, kihúzta a fiókoka t, hátulról gyertyát tartott, a nézök keresztülláthattak a fogaskerekek, emeltyűk sűrű szerkezetén, de bent senkit nem lehetett látni. Ha valóban volt mégis ember a szerkezetben, Kempelen valami csodálatos módon, tükrökkel, optikai fogásokkal eltüntette azt. Ott volt a szemük előtt, de nem láthatta senki. Hogy ez miként lehetséges, annak elismerten legvalószínűbb megfejtését egy értekézésben E. A. Poe adta meg. Ma már másfajta megoldást is el tudok képzelni ... "A múlt rekonstruálásának egyáltalán nem magától értetődő feltétele, hogy a természeti törvények a világegyetem egész törtépete folyamán változatlanok maradtak." K. F. saját marionett darabjához a díszlet makettjét építette. Belépett K. F.-né. K. F.: Maradj egy kicsit ott. Ülj csak ott, és tégy úgy, mintha mondjuk lépnél egy sakkfigurávaL (Megjegyzem: K. F.-né balkezes volt.) K. F.-né: Most mit csinálsz, miért maradjak itt? K . F.: Ha itt és azután itt meggyújtok egy villanyégőt, vagy egy gyertyát - ez egyre megy, - egyre halványodik a képed, amit kétszeresen is látok, végül teljesen el is tűnik. És aznap, éppen csak egyetlen napra megfordult a gravitáció iránya. Vagy nem fordult meg magától, de K. F. rájött, hogyan lehet megfordítani. A kilenclukú emberi testtel ellentétben nyílásaik számát tekintve a tárgyak rendkívüli változatosságot mutatnak. A szivacs - és a szita ... A golyóálló mellény. Ezen négy luk van es mondják, több nem is lesz rajta. Két nyílású egy szoba, amelyen egy ajtó és egy ablak van. Egynyílású a palack és a legtöbb piramis. A Camera obscura egy zárt doboz, melyen szintén egy nevezetes nyílás van. Ezen csak a fény közlekedik, és megnevezzük hullámhosszát, megnevezzük a nyílás és a kép távolságát, ezeken keresztül pedig a nyílás átmérőjét. A képlet: doptimális = 2•0,95
VTJ:
ahol J a képsík és a luk közti távolság, lambda a fény hullámhossza. Míkor a doboz belsejében van fény és kint van sötét, a kép belülről kifelé tör. llyenkor nevezem negatív-camera obscurának. A gyenge, bizonytalanul elmosódó színes fénypászmában egy fehér papírlappal, vagy fehérre festett tenyerünkkel kikereshetjük a kívánt éles képet. Kilenc ilyen negatív camera obscura egy teljesen sötét terembe tervezve most egy kiállítás. Egy nagy, igazi camera obscurában vagyunk, ahol semmi sincs, csupán kilenc halvány fényjel, mely a térben éppen hogy eligazít. Kép nincs. A kép csak virtualice létezik, csak épp hogy létezik, nem tehető el, nem vihető haza, nem sokszorosítható. Valahol lebeg és közreműködésünkre, de csak egyenként, az aktuális nézöre érvényesen megmutatkozik kissé. A kilenc kép : l . A zseniális Giovanni Battista della Porta egy műve, rekonstruál va "Magia Naturalis" c. könyve második kiadásából, 1588. 2. Brunelleschi elveszett optikai készülékének rek0nstrukcíója. 3. Leonardo egy műve, megépítve a Codex Atlantis-ból. 4. Kepler csillagász és tájmatematikus egy a lkotása.
5. 6. 7. 8. 9.
Kempelen periszképszerű művének rekonstrukciója. Egy Ames-szoba változat. Schwitters Merzban-ja. Holografikus jelenet. Egy l. Gy. environment.
Erre a bemutatóra L. W. iránti tiszteletem kifejezéseként fenti anyag egy darabját, Kepler tájmatematikus művét kölcsönadtam. Megjegyzem, ez lehetne akár Schwitters Merzban-ja is, első rápillantásra azzal tartja a legnagyobb rokonságot. Kidolgoztam több camera obscura egybekapcsolását is úgy, - hogy végül egyetlen képet kapunk minden szobába bepillantva, azokba is, melyek nem egyvonalban vannak az előzőhöz kapcsolva. L. W. így módot kapott, hogy egy adapter c.o.-ban kövér és sovány babáját mint nézöket játszassa. A két baba képének bizonyos szögben való felfogásakor teljesen egyforma nagyságúnak látszanak, de ez koránt sincs így. Ezért anti-Ames-figurák. De erről csak a mélységélesség árulkodik. Kempelen képlete: gravitáció+ marionett = akasztás negatív gravitáció + marionett = életrekeltés. A "Nagy Guignol", vagyis "Nagy Bábszínház" franciául Grand Guignol, eredetileg nem irodalmi műfaj volt, bár szokás összetéveszteni a rémdrámákkal. Egy tényleges színház volt, mely Dél-Franciaországból az ottani vidéki stílust magával hozta a fővárosba felköltözött. Igaz, ami igaz, egy idő után Párizs igényei darabjaik stílusán és történetein nyomot hagyva alapot szolgáltatott a szó mai jelentésének kialakulásához. Egy XIX. századi darabjuk szinopszisa : "Ka isler, a delejes orvos". A világhírű orvos feltalálja a halottfeltámasztó módszert. Kivágja a huszonnégyórás halott szívét és elektromos áramot bocsájt bele. Elutazik vidékre egy ilyen esethez. Amikor saját, gyönyörű menyasszonylánya hirtelen nyílt színen meghal. Az apa megérkezik, a műtétet rafinált színpadi trükkök közben végrehajtja, lánya szívét mellkasából kiemeli, a vér ömlik, a szív kilóg, az áram hatására a lány életrekeL Az áram azonban túl erős, az apa nem tudja elállítani. Az önkívületbe eső lány karjai az apa nyakára fonódnak s a kilógó szívű lány görcsös ölelése megfojtja az apát.
A bemutatónak a kiállítóteremben elhelyezett részét egyetlen égő világítja meg. A többi fény rejtett és Önök működtetik. Két tárgyon két kapcsolóprogram van. Külön-külön és együtt is nézhetjük öket. Mindenkit kérek, a tárgyak megtekintése után feltétlen ül kapcsolja ki az égőket, ellenkező esetben a zárt dobozok belsejében a hő túlfejlödése elkerülhetetlen. "Az élő színész, bárminő legyen is a tehetsége, mindig zavar bennünket, mert a személyével megtestesített fiktív drámába belékever egy betolakodott elemet, valami aktuális! és mindennapit; mindig csak álöltözetet viselő ember marad. A marionettnek ellenben nincs más élete és mozgása, mint az, amit a cselekvéstől nyer. Az elbeszélés folyamán elevenedik meg; olyan, mint egy árny, amelyet feltámasztanak, elmondván neki mindazt, amit cselekedett, s amely emlékből lassanként jelenJévövé válik. Nem színész beszél itt, hanem egy szó cselekszik. A fából faragott személyiség testet ad a prozopopeiának. Bizonytalan határvonalon úszkál a tény és az elbeszélés között. A néző benne látja mindazt, amit az emelvényen álló kikiáltó elbeszél, támogatva a samizentöl, ettől a hangszertől, amely tovább adja a pengetett húrok rezgését, s mellette álló társától, aki artikulátlan kiáltásaival és morgásaival nemcsak a jelenet izgaimát fejezi ki, hanem a képzeletbeli lénynek a létezés után való vágyát, az újraéledésért való erőfeszítését is. A marionett olyan, mint egy fantom. Lába nem érinti a földet. Nem nyúlnak hozzá és ö sem tud máshoz nyúlni. Egész élete, egész mozgása a szívéböl jön és a mögötte álló álarcos, vagy álarctalan mozgatóknak titokzatos tanácskozásából, abból a kollektív fatalitásból, amelynek ő a kifejezése. A valóságot oly ügyesen megosztották, hogy a történet teljesen a képzeletben és az álomban folyik le, minden kellemetlen materiális támaszték nélkJI. A zsóruri más eszközökkel ugyanazt az eredményt éri el, mint a nő."
Kiállított
művek
jegyzéke
List of works exhibited
JOVÁNOVICS GYÖRGY
GYÖRGY JOV ÁNOVICS
Extatikus cégér JI. 1970 gipsz, fa, üveg, hullámpapír, alumínium, 80 cm Pécs, Janus Pannonius Múzeum
Ecstatic Sign-board //., 1970 plaster of Paris, wood, g1ass, corrugated cardboard, alumínium, 80 cm Janus Pannonius Museum, Pécs
A nagy relief 1979 gipsz, fa, 132 X 132 cm a művész tulajdona
The Big Relief, J979 plaster of Paris, wood, !32 by J32 cm property of the artist
Carnera O.bscura. Szeizmogram, 1979. lll. 19. Pompeji gipsz, üveg, hullámpapír, 55 X 52 X 46 cm a művész tulajdona
Carnera Obscura. Seismogram , 1979. lll. 19. Pompei plaster of Paris, glass, corrugated cardboard, 55 by 52 by 46 cm property of the artist
Carnera Obscura. Liza Wiathruck babái az ablakon kinézve Kepler tájmatematikus és csillagász egy alkotásában gyönyörködnek. 1979 fa, üveg, papír, textil, babák, 55 X 55 X l03 cm a művész tulajdona
Carnera Obscura. Liza Wiathruck's Dolis Laoking Out the Window Enjoy an Art Piece of Kepler the Landscape Mathematician and Astrologist, 1979 wood, glass, paper, textile, dolis, 55 by 55 by 103 cm property of the artist
Búcsúláda. Meghívó kiál/írásra, temetésre ( Á/holografikus koporsó, Alkoholografikus koporsó) 1980 fa, gipsz, üveg, hullámpapír, 60 X 60 X 105 cm a művész tulajdona
Kermis Chest. lnvitation for an Exhibition, and for Funeral ( Pseudoholographic Coffin, Alcoholographic Coffin) , 1980 wood, plaster of Paris, glass, corrugated card board, 60 by 60 by l 05 cm property of the artist
./
t .U/. : f::J(TA tf f<'C1 S .f,._ot.(~rer
'( rE: Jné.. s _!_
A Poli
jU(t61/1r' rP'
-1?
J_ .W : é:"""'-AT · }Mf!Zt'PtJt'/r . ..
ro)
n;:'n·tG"K
...!- rt/p. ;::( t;'s JIŐ/ PdMof.!e« .J._ C /Í-f :" t.. .U'. J GY. - VGL S'!(f\K..öz(f.. . ': ' ..J_ fttA Olj 111 i:
5'AtK LE;J(!.J - TZAJ'- A S';1 K/( i ' AL70e.. )f',/ S ;{..KIC ~ ...:!. e/h : & !Ac.-' t..-: u~'o Á . . ' .,J"_
kEJ1P;;l.[;;tJ _;{tiTO;..v\rt\ 1, •. .-/7-~1 - CJ.(;-1/ ... . .......!. $ J L tc t 4I ,, A- MCÚ r #~)--157124 I{LA'S!\'fVAK '" i! ...!: /(f:IJ~Ll;N f~t~~lfJ> ..
r' ..!._
~ CAPI ~A
~~'
ll..
.
f>A~A SJ.c'!>-A
.!. Kl5:M 7>€::-c~
~~
A
t>B.Sc
A I?E Mt.q;'\~áA f.I.Éfl t::R:='
... "
.If
n g_{Lf'
"}.1.4~ Gi HGNOL.~~ ~.;;v~G
t
l;"b\
S..t..J'f'l~~~":>
.!!:. •,.4 8C7JI'\.\~\IÍN.-4Í<.. f. ICI"A_'tL(r~tT'l;"'f!(iiii1Pi'riJ F:~f1(;.:(it 8t::1f· JL .Cl- A ~ PG'C. t Pt;{ze.l . ( 2-t:::N ~;; ~ 4 ? •f
KESERŰILONA /963 Róma, Galeria Bars /964 Budapest, Jókai Klub /967 Műegyetem Vásárhelyi Kollégium, /969 Fényes Adolf Terem, Budapest (MaJor Jánossal és Benesik Istvánnal közösen) /970 Balatonudvari temető (akció) !972 Pécs, Janus Pannonius Múzeum /973 Budapest, Csepel Galéria /975 Hajdúszoboszló, Műv. Központ kiállítóterme /977 Eger, Gárdonyi Géza Színház (díszlet- és JelmezraJzok) /977 Budapest, Iparművészeti Múzeum "Szín-tér" /978 Székesfehérvár, Csók Képtár 1980 Nagyatád, Helyőrségi Klub DunaúJváros, Uitz Terem MNG Kupola "Hang-szín-tér"
FONTOSABB CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK: /966 Stúdió 66, Budapest /968 Pozsony; Danuvius kiállítás (Fiatal művészek nemzetközi biennál~ja) /968 Iparterv I., Budapest /969 Iparterv ll., Budapest 1970 Köln, Baukunst Galéria "Künstler internacional" Pécs, Modern Magyar Képtár, "Mozgás 70" kiállítás /975 Új-Delhi, nemzetközi képzőműv. kiállítás !975 Teherán, "Magyar festészet" kiállítás /976 Milánó, "Magyar festők a XX. században" /976 Annesy, "Textiles Appliques" 1978 Mexiko City, "XX. századi magyar festészet" /979 Madrid, "XX. századi magyar .festészet" Lisszabon, "XX. századi magyar festészet" /980 Velencei biennálé, Magyar pavilon
A világból lll. /97 5
' 'fl
'li
l
Véres kép /975
Henger 1975
Oszlop 1975
Kiállított mfivek jegyzéke
List of works exhibited
KESERÜ ILONA
ILONA KESERÜ
Villány Il. 1972 olaj, vászondomborítás, 180X 120X4 cm a művész tulajdona
Villány JI., 1972 oil, canvas, embossing, 180 by 120 by 4 cm propert y of the artist
A világból lll. 19175 olaj, vászondomborítás, 120X 160 cm a művész tulajdona
From the W or/d Ill., 1975 oil, canvas embossing, 120 by 150 cm property of the artist
Véres kép 1975 olaj, vászon, applikáció, 80 X 120X0,5 cm Székesfehérvár, István Király Múzeum
Blood-stained Picture, 1975 oil, canvas, application, 80 by 120 by 0.5 cm King Stephen Museum, Székesfehérvár
Oszlop 1975 festett fa, 210 cm a művész tulajdona
Column, 1975 painted wood, 210 cm propert y of the artist
Henger 1975 vegyfestett vászon, 176 X 55 cm 0 a művész tulajdona
C y linder, 1975 chemically painted canvas, 176 by 55 0 property of the artist
Történés (Sorozat) I- VII. 1975- 97 olaj, vászon, 90 X 60 cm Kolozsváry Ernő, dr. Pogány Zsolt és a tulajdona
Occurence (Series) I- VIII., 1975-97 oil, canvas, 90 by 60 cm Ernő Kolozsváry's, dr. Zsolt Pogány's and the artist's property
művész
PAUER GYULA /969 Szürenon Kassák Lajos Műv. Otthon, Budapest 1970 "Mozgás 70" Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1970 Pszeudo József Attila Műv . Ház, Budapest /970 "R"-kiállítás Műszaki Egyetem "R" Klubja, Budapest /97 J Galerie Griechenbeisl, Bécs !97 J-73 Galántai György kápolna-műterme, Balatonboglár J972 Galeria Foksal, Varsó J973 8E Biennale de Paris, Párizs 1973-ig a villányi szobrászszimpozion résztvevői közölt J976 Galeria Sztuki Najnowszej Wroclaw, Lengyelország 1977 "Möbius" Fiatal Művészek Klubja, Budapest J978 Nemzetközi faszabrász szimpozion, Nagyatád 1979 Biennale of Sydney Sydney, Ausztrália J979 Pszeudo Magyar Nemzeti Galéria /980 Pszeudoe/őadás: Maya hasadás Bercsényi Kol/égium, Budapest
PSZEUJO,.. A PSZEUJO M . AGYAR MEGFEL.EL.. 61:AL.AHAMIS,NEM VAt..ODI,VA. LODINAK LATSZO A SZOBRASZATBAN PAUER GYULA l~rO•BEN K!SZULT MUNKAlVAL KAPCSO- · LATBAN kEROLT ALKAt..MAZASRA. A SZOBOR EGYIK ,ELTUNŐ TUL. AJOONSAGAT JEi-Z! S !ZEN KERESZTUL A SZOBRASZAT EGY UJ ASPEKTUSAT. . A PSZtl.OO•SZOBOR NEM ANNAK LATSZIK, AMI VALODI FORMAJA. A PSZEl.DC SZOBOB NIM A SZOBRASZATROL BESZEL, t.fANEM A SZOBRASZAT HfLYZETER&. A PSZtUDO $ZOBOR EGYIK TÖRTENET l ELOZMENYI A MINIMAL ART. A MINIMAL S.ZOBOR NEHANY EGYSZERU GEOMETRIKUS FORMARA REDUKALT PLASZTIKA. ti:Et..YNEK SOKKIROZO HATASA EPt'EN A TISZTA, PURITAN MEB~ELENES. A OISZITŐ HATASOK VA~Y AZ ERZELMESSEG TUDATOS KERULESI. A MAII~~LÖZMENYI AZ OP ART MUVESZET ILt..UZIONISTA TECHNIKAJA. AZ OP AR A TJS%TA PORMAT A MOZGAS VEGTELIN LEHETŐSEGElBEN OLDJA 'EL.. AZ . P ART AZONBAN M&GMARADT SIKMUVESZETNEK, OISZITO h .. LUZIONIZMUSNAK. A PSZEUDO A MINIMAL..-SZOBOR PURITAN FORMAl ELE EiY MASIK SZOBOR FE~ULETET HAZUDJA S IGY TULAJOONKEPPEN KET SZOBORRO~ AO EGYSZERRE KEPET~ EZT UGY ERI EL, HOGY AZ EGYSZERU GEOMETRIKUS FORMAK FELÜLETEREII~ EGY MASIK, KEVESBE EGYSZERU P~ASZTIKA KE~ET VETITI. A LEKEPZES SZORPPISZTO~LYAL TÖRTENIK, A SZOBOR FELULETEN EGY MASIK SZOBOR FELÜLETE JELENIK MEG. A PSZEUJO-SZOBOR IGY EGY TARGYON EGYSZERRE JELENITI MEG A LET!• ZŐT ES A LATSZATOT• AZ ANYAGIT ES AZ ANYAGTALANT. A KONKRET fORMAK FELFOGH. ATOK, DE TUDOMASULVETlt..UKET AZ ILLUZIONISTA KE, At.o.t..ANDOAN MEGZAVARJ A. A tJSZEtO ü VE GUt.. lS A KÖVE TKEZó SZ OBAASZAT t J~MAKAT TARTALMAZZA: . ~~ A PL~SZTIKA MEGLETET ~. A f!..ASZTIKA HIANYAT 3. A ~ZELOO JEt..t..ESU ATTITUDÖT, A TARG'! MANIPULALTSAtAT & TEMAK KILEPNEK A SZOB9R A~YAGt TERESOL ES FUNKClONALIS IATILM&ZiiT KERESNEK. A KHVITMiZO ERT~LME. ZEST TARTJUK ME,,ILELOHI~: A PSZEUJO JE&..LEG A ~ZOBOR PLASZTIKAI MANIPU&..At..TSAI'AT JELENTI • . .. t..&:M~IKETl A MANlf*JJLALTSAQ A MUVESZET ALTA. "-ANOS EGZISZT.ENCfAJAT JtL ~ PSZEWO SZOBOR FORMA l ~5 TE CHI' l KA l MA~ l t'ULALTSA8A QSAK . . SZIMBOLUMA A SZOBRASZAT,/ES A MUVESZET l EGZIS%TeNCIA~l· M~Wt,u• LALTSAGANAK. A MODEIN MUVESZET A l~. s~. UTOLSO HARMADABAN A FOGYASZ'{Ot CIKKEK UTJAT VEGIGJARVA KERU.LT A TARSADALMf"'AN,PU~ LAC,\ OK bRVENY EBE. A PSZEtDO SZOBOR TERIESZETESIN ~EM $8StE L"IT A MUVESZET l C l KKEK ARA l NAK , PORGALMAZASANAKf REM.·t.AMM0Q$lERE l:Ni~ ES TAR GY l F UN KC l Ol NAK MAN l PULA t.. TSAGAROL, MER A t-'SZEUJO S%0BOR. NEM TÖRTENEtt ERTEKEZESl NE~ SZOCIOLOGIAa DOLGOZAT ES N'~M ~~lUfi~ lt..L.USZJRALT NEPSlERÜStTo ELOADAS.A PSZEWO SZOBOR PLASZT t KA, AMEt..Y ONMAGAT. MfNT MANit'UL.ALT PLASZTIKAT MUTATJA BE E$ IIZlL A MANIPULAL.T EGZISZTENCIA LETET BIZONYITJA. A PSZEllJO ÖNMAIAT LEPLEZI LE, MlNT HAMtS KEPE.T VAGY LEGpALABB ISt MINT Ö$SZ.TITT, . HAMIS LAlSZATOT IS ADO OBJEKTUMOT. A SZEUJO AZONBAN NlM KÖTELEZI IL MAGAT CSUPAN A LELEPLEZES AKTUSAN. A PSZELDO SZOBOR AZ EGYSZERU ES KONKRET TARGYAK FELÜLETERE OVATOSAN UJ rELOLETEKET HELYEZ S.. A TARGY FELÜLETERE FINOMAN RARAKODO VlZUALIS ELEMEK UJ SZEMSZOGBÖL MUTITJAK BE A FÖRMAKAT. A PSZELDO TEHAT NEMCSAK TAGADJA l MANIPULALT EGZISZTENCIAT, HANEM IGENLI rs, AMIKOR MEGVIL.AGITJA ÖSSZETETTSEGETf SZERKEZETI GAZDASSAGAT. VEGÜLIS A PSZELDO NEM ERTELMEZHETŐ EGY . RANYU . ALt..ASFOGt..ALASKENT. AZ IGEN ES A NEM t iALEKTIKUS EGYSEBEBEN ÖNMAGAN JVL A VILAGBA MUTAT, OE VIS SZA IS TER ÖNMAGABA. A ~SZE~O NEM FILDZOPIA, NEM TÖRTENELEM, HANEM AZ, AMt MEGSZDLETESE P1Lt..ANATABAM IS VOLT: --- SZOBOR. A PSZEUUO ADDIG ESZISZTAt.., AMIG A LATSZAT IGAZ TENYEZ6 ES VISZONT. BUDAPEST 1~70. OKTOBER + AZ ELSŐ PSZEUDO KIALLITAS MANIFISZTUMA
l.
2.
3.
4.
5.
6.
~fg~~tt§t~~1
FIGURALlS SELYEMBEVONATU TöLGYFA- PSZEUDOSZOBOR
HOZZAVA LOK:·
~lő Mi)[f)ÉLl, TÖLSYFATÖRZS, CSOMAGOLOt'AffR, SELYEMFLANELL, KENDERKÖTEL,FeHER FESTEK, FEKETE FESTEK, RAGASZTO, HOSSZITOTT CERUZA, OLLO, V .ESŐK, RESZELŐK, CSISZOLOPAPIROK, FÜRESZGEf ES FESTEKSZORD BEReNDEZES. TEXTtLIA~
VEGYEN EGY GYÖNXÖRU NŐT, VETK6ZTESS~ MEZTELENRE, ALLtTSA TALAPZATRA, FALHOZ KOZEL, EGYENESEN. JELOLJE MEG. TEGYEN A FALRA CSOMAGOLO~A~lRT, A NÓ ALAKJAT RAJZOLJA KÖRUL SZEMB6~ MAJD t'ROFILBOL IS, HQSSZU CERUZAVAL... .. .. VEGYEN EGY MINDOSSZE KET METERES HENGERES TOLGYFATORZSET. SZELETELJE TEGLA-HASAB ALAKURA.A KIVAGOTT RAJZOKAT LASSA EL JELLEL, HELYEZZE A HASAB OLDALAIRA. FURESZELJE ELÓSZÖR SZEMBÓL MAJD PfQFILBOL, HOGY NEGYSZÖGLETES EMBI?:RAt.:.AKU LEGYEN. EZT AZUTAN GÖMBÖL.'t l TSE LE. KESZ t TSE <EL SZE t' S l MARA, FENYES l TSE FEL. VEGYEN EGY, MlNTEGV NEG~ METERNYI TEXTILIAT, S SZABJA A FABABR A A J E L. EK .. SZ g R.1. NT 1 VEGY[ A GYONYORU NOT, ALLITSA MEG EGYENESEN, EKESITSE FEL, BORITSA PEHER SEL.YEMPATYOLBA. SIMITSA TESTERE VIZES, liSZTA TENVERREL A TAPADO SELYMET ES ÖRÖKITSE MEG AZ ARNYAKAT. KESZilSEN FENY-ARNVEK KOfiAT AZ AL.ABBIAK SZERINT: A FENYES HELYEKRE SZ/QRJON FEHER FESTEKET, AZ ARNJYEKOS HELYEKRE FEKETE FESTEKET ••• KOMPRESSZOROS FESTEKFUJOVAL. VARJON AMIG MEGSZARAD, EKKOR FEJTSE LE TESTERÓL A SELVEMKEPET ES RAGASSZA AZ ELKESZITETT TÖLGYFABABRA, SZ~lMAN, FESZESEN, -- JEL SZERINT. KÜLÖN CSINALJA ARCAT, KEZET, EKEIT, TALAPZATAT--ILLESZTESSEL. A SELYEMKEPSEVONATU-TÖLGYFABABOT ILLETVE PSZE·UDOSZOBOR-NÓALAKOT ÖLTÖZTESSE FEL. VEGYEN M~G MINTEGY NEGY-NEGY METER KÖNNYU SSLYMET S PUftA FLANELLT, BURKOLJA BE LAGYAN. KÖTÖZZE AT KENDERKÖTELLEL. IGY TAROLJA, SZEP VIL.AGOS DELBEN, FENYESSEGBEN, LASSAN BESZEL.VE ROLA S VETKEllETVE MUTASSA BE ESTE IS, FENYES KÖRtTESBEN. EZ A RECEPT . CSUPAN IZELITÓ ABBOL A SOKFELE LEHETŐSEGBÓL, , AHOGVAN A PSZEUDOSZOBROT SAJAT MAGA ELKESZI~ETI D E •••
A PSZEUDOSZOBOR MAGABAN IS KITUN6! Hrsz ••• TÖBB, MINT A MECHANIKUS MÜVELETEK
~ZlMPLA
ÖSSZEGEl
--------------------------------------------------
MA~A!
MERT ••• MAYA MAJA FATYL.A! NY0LC4DlK PATVOLl
MAYA!
PSZEUDO ••• NŐI
VALOSAGl KAPRAZATl VALOSAGHÜ
~STENNÓKAPRAZATl
ISTENI NÓl
7.
9.
11.
13.
15.
17.
16.
PAUER GYULA: MAYAX A MAYA SZOBOR TÖRTENETE VALÓBAN KÜLÖ~LEGES, A KÖZEL TIZ EVES ELKE/PZ~LES HETVENNYOLC NYARAN MEGVALOSULT, UJABB TARGYIASULASBAN !/ TEREMT KAfRAZATOT A PSZEUDO. EMBERI TESTEN! MAVA HASADAS A VILAG ELSŐ FIGURALIS SELYEMBEVONAlU TÖLGYFA PSZEUDOSZOBOR-TARGYA A SZOBRASZMÜVESZET LEGUTOLSÓ ALLOMASA A. PSZEUDO SZOBRASZAT CSUCSA GEOMETRIKUS-ORGANIKUS! MÜVESZETI KÜLÖNLEGESSEG! A SZOBRASZAT KEZDETE ES MAJA A SZDBOR TÖRTENETE VALÓBAN KÜLÖNÖS. AMIKOR 1S78 ~YARAN A NAGVATADJ NEMZET/KÖZI FASZOBRA~Z &ZIMPOZIO~ON /1./ EL~ESZUL/T TOLGYFABOL, /~. SZITAVASZONBOL /?./, KESOBB SELYEMSOL /e. , MEG NEM SOKAN SEJTETTEK A KÖRÜL ALLÖK KÖZÜL, MILYEN KÜLÖNLEGES MUALKOTA~ SZÜ~ETIK ABBÓL A MINDÖSSZE KET METERES HENGERES TOLGYFATORZSBOL, MELYET A MUNKATARS}\KKAL / .f.MRE EMMA, ERMEZEI ZOLTAN, PAUER HENRIK, STB. / NEGYSZOGLETES HASAB ALAKURA VAGTAK, ES BAR FELIG KESZ MEGIS KIA~LITJAK A SZIMPOZION RENDEZESEBEN A NAGYATADI FEGYVERES ERŐK KLUBJABAN: POSZTAMENS NELKÜL, MINT EGY DIDAKTIKUS SZEMLELTETŐ TARGY UGY l ALL. MELLETTE FEHER PARAVANON CSOMAGOLÓPAPIRKÓPIAK, MELYEK A MODELL TESTENEK KÖRVONALA~T ABRAZOLJAK/~S~EMBÓL ES PROP~LBÓL , OLYAN TESTTARTASBAN, MINTHA LEVITALNA 6./. EGY KATONA AKI KORABBAN NEM TUDOTT AZ ESEMENYRÓL, A KANTINBÓL KIFELE JÖVET, A SZOBOR MELLETT ELS/lETTEBEN HiRTELEN MEGTORPAN, VfSSZAMERED ES MAJDNEM EGY PERCIG KÖRÜL~ELUL 45-55 MASODPERCIG/ MOZDULATLANUL SZEMLELI ••• HIVJAA TOBBIEKET--FIAlA~ LANY MEZTELEN TEST~NEK KEPE TÜLLVASZON ALATT! FABABUN! 1~7ö OSZEN MAR MEGHASACT /~.1. TEHAT MEG NEM VOLT EREDETI POSZTAMENSRE HELYEZVE, HIS~EN POSZTAMENSRE CSAK PESTEN KERÜLT, A BgNCZUR UTCABAN, TAG AS MUTEREMSZERU SZOBABAN, VENDEGEK, tt ZOLD- S Z l NP AD n , F E HER SE L YE MFA TYOL , BARNA F L ANE LL , KE NDE R_.. ~~~~~~~~T~~G~s~AA~~s~~~~~:.~~rg~Ii~~E-VETKiZTETVE, LASSAN TENY, HOGY KAPOSVARON HASADT MEG ES UTANA MEG EGY EVIG A NAGYATADI KASTELV EGYIK SZOBASARKABAN ALL, BENCSJK ISTVANNAL. 1~7~-BEN MAYA A NEMZETI GALERIABAN. rSZEUDO~LÓADAS: /FIGURALIS PSZEUD oszo BOR SZAKMAl BEMUTATOJAl KAPKODAS, KESES, TOMPASAS 714 •7• 1~80 TAVASZ. PSZEUDOELÓADAS A BERCSENY/l KOLLEGIUMBAN/ HASADAS CIMMEL. MAY-A A HASAD/AS S~OaRA. PATHOSFORMEL ZENE, HAZIBULI~ •• KAPR AZAT! 15-lb./ 1~80 NYAR. BARNA FLANELLBA BURKOLVA ALL NEHANY HÓNAPIG ~ SODRAS UTCAI HÜVÖS, ALAGSO!RI MELYISEGEK KÖZÖS FOLYOSÓJAN, eZALATT SENKI SEM LATHATTA. 18./ 1~80 ÓSZ VEGE: ÖBUDA GALERIA ESZTERHAll KASTELY./12./ EDDIG A KÜLÖNÖS TÖRTENET OIÓHEJBAN. VfiGÜL FONTOS LEHET MEG AZ, HOGY A NAGVATADI PSZEUDOELÓADASBAN MAY~, M/INT/FELÖLTÖZTETETT PROBABABA JEL~NIK MEG ELK~SZÜLET LENUL, ~. VAGY, HOGY A KASSAK HAZI ELOADAS CSUCSMUKENT TARGYALJA, DE NEM MUT/~TJA BE. VISZONT MAR A NEMZETI . GALERIABAN TARTOTT ELÓADASBAN - JOLLEHET KESIK EGY ORAT- KESZEN LATHATÓ, MINT FIGURALIS SELYEMBEVONAJU PSZEUDOSZOBOR. LELEPLEZIK E§ CSAK A BERCSENYI KLUBBAN KESZUL EL TELJESEN, MINT PSZEUDOELÖADAS: MAYA HASADAS ••• EZT SE MMJKEPPEN SEM SZABAD ME~LEKESNEK TEKINTENI ANNAK, AKI KOMOLYAN MEG AKARJA ERTENI EZT A KAfRAZATOS TARGYAT. -
X A 01LAG ELSÓ FIGURALIS PSZEUDOSZOBRA
Maya (Maja) A hindu 1•al/ás filozófiájában: a világmindenség érzékszervek előtt megjelenő csábkép.
a
ősszülőanyja,
az
Világillúzió Ruddha anyja Káprázat,
megtévesztő
képzetek örvénylése
Fátyol, amely elrejti a valóságot Si va lényének másik pólusa,
női fele,
(Siva) ténykedése nem elvont, hanem valóságos, hiszen létező, érzékelhető világban, az anyagban működik, azt gyúrja, alakítja, rombolja és formálja újra, végtelen körben. Ám e látszólagos tevékenység csak a határtalan szellemi erő műve, amely ugyanakkor tökéletes nyugalomban honol. Ezt a nyugalmas egyensúlyt a jóga révült elmélyedésében ülő Siva fejezi ki, míg aktív működése a világban, az egyetemes természetben, csupán a jóga "nagy szemfényvesztése", a Maja káprázata, amelyet Siva lényének másik pólusa, női fele, felesége (Parvati vagy Durga) személyesít meg, s a világanya az anyaistennő ősrégi eszméje testesül meg benne.
felesége
Világanya, anyaistemuJ (Hindu képfaragól A hindu felfogás szerint az istenség lényege valósággal jelen van az ábrázolásában . De a képtisztelet alapja a jelképesség, a szimbólumok lélektani tartalma, s a bölcs tanokban jártas hivő a faragott vagy festett képet nem téveszti össze a megfoghatatlan valósággal, amit az ábrázoláson át sejtelmesen igyekszik megközelíteni, belső elképzelésben átélni. A végső valóság az igaztudást eredményezi az átélésben; de a valóság tiszta ténye az értelem és a szó számára megközelíthetetlen s ezért minden jelkép vagy ábrázolás csak távoli utalással közvetítheti. Az érzékelhető világban minden csak látszat - Maja - , mely a valót leplezi: igaz és valótlan, tény és káprázat elválaszthatatlan az érzékelő szemléletben. E felfogás megakadályozta, hogy a hindu képtisztelet primitív bálványimádattá fajuljon, mely a képmást a valóság képzeletével azonosítsa. A hindu művész az elvont tartalom képletes megjelenítésén keresztül a megfoghatatlan valót igyekezett éreztetni, de nem borult le félő, vak alázattal a keze műve előtt: a mű maga nem megszentelt tabu, hanem emberi eszmélés és igyekvés eredménye ... A brahmanizmus korán átvette és magába olvasztotta a Sivakultuszt, párhuzamosan a "természet-istennő", a világanya fogalmával. A bölcselkedésre és misztikus révületre egyaránt hajló gondolkodás Sivában, a "nagy jógi"-ban a világ létezésének, változó, határtalan forgatagának játékmesterét látta. Aki a jóga mindent lenyűgöző szellemi hatalmával uralkodik a világon, létrehív, pusztít és újrateremt minden minden alakzatot és ez mind csupán az ő gondolata, akarása.
Baktay Ervin (1890-1963): India művésze A legenda szerint Buddha anyja, Maj a, álmot látott: az istenek megjelentek előtte és tudtára adták, hogy ismét egy világmegváltó készül megszületni a Földön, sa leendő "Buddha" fehér elefánt képében hatolt be anyja oldalán a méhébe. Anyja a Lumbiniligetben hozta világra magzatát, és a szülés után röviddel meghalt. Maja (káprázat) ... A mindenség, az egész létezés nem az, aminek látszik, ahogyan érzékelésünkkel felfogjuk: minden csupán káprázat, megtévesztő képzetek örvénylése, Maja, fátyol , amely elrejti a valóságot. Ha pedig minden más, mint aminek véljük, akkor nyilvánvaló, hogy minden elképzelés viszonylag éppen annyira igaz, mint téves és így minden lehetséges ... Az istenek a szellemek és démonok mind csak jelképek, kifejezői valami rejtett, de maradéktalanul meg nem fogható valóságnak. A végeredmény, amelyhez az elmélkedő brahman bölcsek eljutottak, olyan szemlélet volt, amelyet a szó legszorosabb filozófiai értelmében dialektikusnak nevezhetünk. Minden lehetséges, de mindennek az ellentéte éppen úgy lehetséges : semmire sem mondhatjuk, hogy képtelen és lehetetlen, mert a határtalan világ létezésében valahol és valamikor minden lehetövé válhat. Ha ezt a felfogást átvisszük a gyakorlatba, akkor minden felfogás, minden jelkép, minden elképzelés jogosult lehet. A brahman bölcsek a maguk jelképes nyelvén így fejezték ki a minden ellentétet összeegyeztető gondolatot : "A valóság egy, de ezer arcoJ t mutat" "Isten egy, de számtalan út vezet feléje" .
Kiállított
művek
jegyzéke
List of works exhibited
PAUER GYULA
GYULA PAUER
Maya ( Maya) 1978 selyem, tölgyfa, 210 cm magas a művész tulajdona
Maya, 1968 silk CO\'.ered oak, 215 ems high
•
DOKUMENTÁCIÓS ANYAG
Deim Pál: Nagyatádifaplasztika (fotó: Susils László) Keserü Ilona: Villányi köpiaszfika (fotó: Nádor Katalin) J ovánovics György: Első Carnera Obscura (fotó: Roboz László) Jovánovics György: Sakkozó Liza Wiatruck (fotó: Makky György) Pauer Gyula: Villányi sziklafal (fotó: Nádor Katalin) "A híres nagyatádi pszeudo fa" . Eredeti felvétel (fotó: Pauer Gyula)
•
Összeállította: Forgács Éva és Kovalovszky Márta Katalógusterv: Pauer Gyula A fotókat készítette : Gelencsér Ferenc, Makky György, Nádor Katalin, Érmezei Zoltán. Roboz László, Susils László, Vidovszky László A kiállítást rendezte: Dobai Ágnes Angol fordítás: Dr. Eszterházy Mátyás és Dr. Mayer Lajos Kiállítássorozat a Fővárosi Tanács Óbuda Galériájában a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Művészeti Író Szakosztálya és a Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság rendezésében. A negyedik kiállítás 1980. december 19-én nyílik. Felelős
kiadó : Zsigmond Attila Budapest III.,
Készült az INTERPRESS Kiadó és Nyomda Vállalat gondozásában. 80.4763/4 Zrínyi Nyomda, Budapest. - Felelős vezető: Bolgár Imre vezérigazgató
Fő
tér l
