Egy tanuló tanulási stratégiájának megfigyelése

Egy tanuló tanulási stratégiájának megfigyelése

BÁTKY EDIT

I. A tanulás idegi működései

Az információk rögzítésében, megőrzésében, felidézésében több agymező működik együtt sokoldalú, bonyolult kapcsolatokkal. Nem beszélhetünk tehát olyan határozott elkülönülésről, mint ahogy például az érzékszervi működések, vagy a mozgásszabályozás eléggé világosan körülírható agyrészekhez kapcsolódik. Feltérképeztek azonban már néhány kritikus területet, melyeknek roncsolódása vagy megbetegedése emlékezetkárosodást okoz. Ilyen módon bizonyos memóriafunkciók helyhez kötődése meghatározható. A limbikus rendszer egyben az érzelmek keletkezésének helye is. Ez megfelel annak az ismert összefüggésnek, hogy a tanulást mélyen befolyásolják az érzelmek. Ezen kívül az érzelmek kapcsolódása az emléknyomokhoz a környezethez való alkalmazkodás fontos feltétele. A tanulás és az érzelmek kapcsolatának mindennapos példája az a közismert pedagógiai tapasztalat, hogy a kellemes örömteli tanulás eredményesebb. A negatív élmény viszont, különösen a szorongás, a bevésést, a rögzítést, a felidézést egyaránt megnehezíti. A félelemkeltés, mint pedagógiai teljesítménydopping, sajnos még ma is használatos. Hatása azonban kétes értékű, mert feltétlenül elkerülő reakciót vált ki. Az emlékek tárolásának háromféle módját különíti el. 1. Szenzoros tárolás. Figyelemelőtti rögzítésnek is nevezik, mert az érzékelt benyomás (látvány vagy hanginger) 1-2 másodpercig megmarad a tudatban akkor is, ha nem figyelünk rá. Például ha elmerülten dolgozunk, nem hallgatunk oda a felhangzó óraütésekre. Nem is tudjuk hányat ütött az óra. Mégis, ha rögtön utána megkérdezik tőlünk, akkor belső hallásunkban visszaidézve az elzengett hangokat, utólag meg tudjuk számlálni, hány óraütést hallottunk.

1

Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus

2. A rövidtávú emlékezés időtartama 5-30 másodperc. Ezután az új információ kiszorítja a régit. Ezt a rögzítésmódot használjuk fel akkor, amikor telefonszámot akarunk megjegyezni. Eszünkben van addig, míg tárcsázunk, de utána rögtön elfelejtjük, hacsak nem teszünk külön erőfeszítést a megjegyzésére a számjegyek elismétlésével. Az agy különböző területein zárt neuronláncok vannak. Ha ezeket valamelyik ponton inger éri, akkor az egymásba kapcsolódó idegrostokon az ingerület körbejár addig, míg magától ki nem alszik, vagy más neuronokról befutó gátlás semlegesíti, illetve amíg hosszútávú emléknyommá átalakul. 3. A hosszú távú emlékezet az információ tartós megőrzését jelenti, esetleg a teljes életidőn keresztül. A hosszú távú emlékezés a rövidtávú emléknyomok megszilárdulásával jön létre. A rögzítés folyamatát befolyásolja a kódolás típusa (verbális, vizuális stb.) és a feldolgozás mélysége (figyelem, érzelmi hatások, ismétlések stb.) A hosszú távú emlékezet működésmódjára több elmélet született, azonban egyik se teljesen bizonyított ma még. Egyes kutatók arra gondolnak, hogy az információt a sejtek átörökítő anyaga, a DNS és RNS hordozza. Ezek a vegyületek – durva hasonlattal – mint öntőformák az ércet, úgy formálják mindig azonos szerkezetre a sejtek anyagait a folyton megújuló fehérjeszintézis során. Az információ-felvétel kapcsán keletkezett kémiai változás az öröklési anyagban eszerint maradandóan változtatná meg a fehérjeszintézis programját. Így az idegsejt a napi 20-szori fehérjekicserélődés közben is megőrizné a kapott információt. Az emlékezéssel kapcsolatos idegélettani tanulmányok jelentősége számunkra abban áll, hogy ezek segítségünkre vannak helyes pedagógiai szemlélet és gyakorlat kialakításában a tanulás módszereit illetően. A memória biztonsága, kapacitása a tanulásban létkérdés. Egyrészt az a fontos, hogy a tanuló mennél gyorsabban és könnyebben sajátítsa el a tudnivalókat, másrészt pedig az, hogy a felidézés zavartalan legyen, ne tegyék azt tönkre különféle gátlások. A memória kapacitása, a bevésés könnyedsége, a megőrzés hiánytalansága, az előhívás biztonsága nagymértékben függ a belső környezettől, a szervezet 2


állapotától, ennél fogva ugyanannál a személynél is széles határok között változhat a gyenge és az egyéni optimum között. A normális életrend, a megfelelő edzés, szabadlevegőzés, helyes táplálkozás és fényellátás, az ésszerű gyakorlás, a munka és pihenés okos szervezése, egyszóval a munkaképességgondozó életforma megvalósítása a tanulási képességet is az egyéni legjobb szinten tartja. A tanulási képességek kibontakozását nagyban befolyásolja a gyerek lelki teherbíró képessége, értelmi kapacitása, szociális kapcsolatai, a világban elfoglalt helye, a család megsegítő légköre. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlen az alábbi pszichikus funkciók megfelelő szintje: II. A sikeres tanulás feltétele a pszichikus funkciók jó működése 1. Differenciált vizuális észlelés - alakkonstanciák kialakulása (szín, forma, nagyság) - alak-háttér percepció helyessége - gestalt- látás (összetartozó egységek egészként való észlelése) - szerialitás helyessége - vizuális helyzet észlelésének helyessége - ritmus helyessége 2. A hallott információ pontos észlelése és megkülönböztetése - auditív észlelés és differenciálás megfelelő szintje mind a hallás, mind a beszédhallás területén - fejlődés során kialakuló fokozatok: - technikai hallás (zörejek, zajok, technikai hangok észlelése - beszédhangok meghallása és visszaadása - nyelvállás megfigyelése 3


- értelmezés, asszociációk 3. Koordinált mozgás - megfelelően vezérelt és kivitelezett mozgás a nagymozgások és a finommozgások, grafomotorika terén Nagymozgásnál - testséma - lateralitás - alap mozgásformák - térbeli tájékozódás - egyensúlyérzékelés helyessége - szem- kéz- láb koordináció megléte Finommozgásnál - grafomotoros fejlesztés - szem-kéz koordináció - beszéd és írásmozgás összekapcsolása

4. Rövid idejű vizuális és verbális emlékezet -vizuális emlékezet: - test helyzet, testmozgás emlékezetből való bemutatása - képek emlékezetből való bemutatása - auditív emlékezet: - hang analízis- szintézis helyessége 4


- auditív zártság helyessége - auditív ritmus helyes érzékelése

5. A látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása - keresztcsatornák helyes működése

6. Figyelmi koncentráció - a figyelem tartósságának, szelektivitásának, megosztásának, intenzitásának helyessége III. Egy szakiskolai tanuló tanulási stílusának vizsgálata

„Az iskolai, tanulási kudarc relatív fogalom, a nemzetközi szakirodalomban e jelenség többféle nézőpontot kifejező megnevezését találjuk. Egyes megnevezésekben az iskolai követelményekhez mért normatív megközelítés érvényesül, másokban a jelenség leíró megnevezésének szándéka tükröződik. A tanuló képességei és iskolai teljesítménye közötti egyensúly hiány, egyéni tanulási nehézség, tantervi célokhoz mért tanulói teljesítmény, tanulási képtelenség, az alapoktatásban való akadályozottság, alacsony teljesítés, alulteljesítés, iskolai lemorzsolódás – a hazai problémaazonosításban eléggé elterjedtek.” (Horváth Zsuzsanna, Új Pedagógiai Szemle )

Dolgozatomban egy 13 éves tanulót figyeltem meg. Megfigyeltem tanítási órákon, fejlesztő foglalkozásokon, interjút készítettem édesanyjával, tanulási szokásait kérdőívekkel mértem fel. Zsolt tanulmányi eredménye és teljesítménye nagy erőfeszítések árán sem javul. Arra a kérésre szerettem volna választ kapni, hogyan befolyásolja a teljesítményt a napi terhelés, a motiváció, a tanulási szokások. Lehet-e ezen változtatni. Meg kell vizsgálni a tanulás belső és külső 5


feltételeit, ezeknek összefüggéseit, azoknak a képességeknek a meglétét, amik elengedhetetlenek az iskolai tanulás eredményességéhez.

1. A gyerek bemutatása Az öröklés és a környezet meghatározza adottságainkat, lehetőségeinket. Amit otthonról hozunk, és amit megtapasztalunk, látunk, hallunk az utcán, a televízióban, az iskolában, mind, mind hozzájárul ismereteink gyarapításához, beépüléséhez. A környezet, amiben nevelkedünk, mind ráírja jegyeit személyiségünkre. A vizsgált tanuló, Zsolt nehezen teljesít az iskolában, eredményei gyengék. Kognitív képességei átlag alattiak, ezt bizonyítja Nevelési Tanácsadó pszichológiai és pedagógiai vizsgálata. Zsolt megkésett beszédfejlődése miatt, már az óvodában logopédus foglalkozott vele, a Nevelési Tanácsadó javaslatára. Az általános iskolát több kevesebb sikerrel kezdte el. Szorongó, visszahúzódó kisiskolás volt. A hátrányok az évek előre haladtával egyre halmozódtak Nagyon gyengén teljesített Sikerélménye szinte alig, alig volt. A középiskolába 16 éves korában került, kis létszámú fejlesztő osztályba. A közoktatási törvény értelmező rendelkezései szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI A – Kt.121. § 29. a) pont), illetőleg aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI B – Kt. 121. § 29. b) pont). Zsolt SNI B, azaz megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI B – Kt. 121. § 29. b) pont). Bizonyos kognitív részképességei igen alacsony értéket mutatnak. Intelligenciája átlag alatti övbe tartozik. Diszlexia maradványtünetei fellelhetők. Diszkalkuliás. 6


Milyen maradványtünetek utalnak a diszlexiára? Az olvasás és az írás terén: betűk felcserélése (alaki vagy fonetikai hasonlóság miatt), betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere, a szövegértés zavara, nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás. A beszéd területén: a gyermekkésőn kezdett el beszélni, ezért szó és mondatalkotási nehézség, szegényes szókincs jellemzi. A magatartás terén: frusztráció, neurotikusság, nagy mértékű szorongás egyéb tünetek: téri-idői tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék, dominancia zavarok és a nehezen kialakult testséma, szerialitás probléma, fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú memória. Milyen tünetek utalnak a diszkalkuliára? A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti. Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest. Diszkalkuliás az a gyerek, akinél a matematikához szükséges részképességek fejlődése tartósan és jelentősen elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődésétől. 1. sz melléklet. Nevelési Tanácsadó vizsgálata 2. A gyerek fejlődésének története és a pillanatnyi állapot. 2. sz melléklet. Interjú az anyával

3. Teljesítmény-próbák Az órákon nyújtott teljesítmény, a feleletek, dolgozatok eredményei tükrözik az teljesítményt. A megfigyelés lehetőséget ad arra, hogy alaposan elemezzük a tanuló kognitív képességeit, emlékezetét, figyelmét, gondolkodását, viselkedését, a kortársakhoz való viszonyát. 3. sz melléklet. Órai megfigyelés 4. számú melléklet Megfigyelési lap 7


4. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat) a. Önvizsgálat A tanulás belső feltételei az önismeret, önértékelés, tehetség, képesség, kíváncsiság, szándékok, akarat, motíváció, érdeklődés, és a tudásvágy. Zsolt önmagáról alkotott képe pozitív. Egy jóindulatú, őszinte, segítőkész, becsületes, barátságos, kedves, jószívű embernek tartja magát. Vannak céljai. amiket el szeretne érni. Önértékelése nem reális képet mutat. Önmagát felül reprezentálja. A motiváció hatja át egész lényét, ennek köszönheti azokat az eredményeket, amiket elért.

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Önmegvalósítás

Értelmi képességek

Szeretet a szakma szeretete

Fanulási zavar

Biztonság

Pszichés állapot

Kitartás

Fáradékonyság

A gyakorlati munkában jól dolgozó

Vegetatív labilitás

Érdeklődés Önbizalom 8


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Támogatás

Sikertelenség

Fejlesztés

Rossz kedv

Társas kapcsolatok

Pszichoszomatikus betegségek

Család

Magány

Speciális tanulási stratégia

Depresszió

5. számú melléklet Önvizsgálat b. Érdeklődési kör Az érdeklődési köre Zsoltnak kizárólag a filmnézés és a tv köré összpontosul. Nem szeret olvasni, igazi ambiciói nincsenek. Egyetlen egy dolog foglalkoztatja, hogy sikeres szakmai vizsgát tegyen, és a hentes szakmában dolgozzon, mint édesapja. A munka és a tanulás teszi ki a nap nagy részét. Nincsenek barátai, a család szerepe viszont fontos számára. Különösen nagy életcélja sincs. A tudásvágya is leszűkül a szakmára, azon belül is a gyakorlati tevékenységre. Zárkózott gyerek, aki inkább a felnőttek körében érzi jól magát. Serdülő korából adódóan már vágyik egy partnerkapcsolatra. De ez a vágy túl komoly, mert a családalapítás köré épül. Felnőttes gondolkodású. Az élet apró örömeit nem észleli. A tanulás a kényszer, a kínlódás, az akadályok sokasága. Nem találta meg még azt az utat, ami számára nemcsak a küszködés lehet. Ehhez a családi támogatás, baráti kapcsolatok elengedhetetlenek. Segítségre szorul. 6. sz melléklet. Érdeklődési kör kérdőív

9


c. Vágyak, kívánságok ( kérdőíves vizsgálat) 7. sz melléklet. Titkos kívánságom

d. Tanulási stílus vizsgálata

Tanulási stílus az egyén által leginkább előnyben preferált külső és belsőtanulási feltételek, módok. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a társas ill. fizikai környezet, az érzelmi feltételek, valamint az egyén reakciómódja fejeződnek ki. Zsolt a vizuális ingerekre figyel elsősorban. Önálló tanuláskor gyakran hangosan olvassa fel a tananyagot. Többszöri elolvasás után sem érti meg a szöveget. Mechanikusan próbálja megtanulni. Az olvasottakat nem tudja értelmezni, szó szerint reprodukál. Egyedül tanul, nem szereti ha valami, vagy valaki megzavarja. A szobában teljes csendnek kell lennie. Figyelme könnyen elterelődik Ha gyakorlatban kell megoldania némileg jobb teljesítményt nyújt. Ezt tükzöződik az eredményeiben is. A gyakorlati tárgyak eredményei jobbak. Úgy érzi, ha valamit megcsinál, érzékel, észlel, tartósabban megmarad emlékezetében. Arra törekszik, hogy a tanulás folyamatában több gyakorlati ismeretre tegyen szert. 8. számú melléklet e. Globális feldolgozási képesség A kérdőív alapján először át kellett tekinteni a leírt faladatokat, de nem kellett volna elkezdeni megoldani. Zsolt az első mondatot rosszul értelmezte, és elkezdte a feladatokat megoldani. Mivel a vizsgálatra 3 perc volt meghatározva természetesen nem tudta megoldani. De nem is kellett, hiszen nem ez volt az utasítás. 9. számú melléklet 10


5. Életritmus, életstílus, terhelési szint

1. Napi terhelési szint Napi terhelés 12 10

óra

8 6 4 2 0 tanítás

külön óra

délutáni tanulás kategórák

közlekedés

összes terhelés

A közlekedés és az összes tanulással töltött idő nagyon magas.

11


Délutáni tanulás

2,5 2

óra

1,5 1 0,5 0 matematika

magyar szakmai elfoglatság típusa

egyéb

gyakorlat

Az iskolai tanulás mennyiségének növekedésével nő a délutáni tanulás ideje. Tantárgyi eredmények 3,5

tantárgyi átlagok

3 2,5 2

1,5 1 0,5

0 matematika

magyar

szakmai

gyakorlat

tantárgyak

Az elméleti tantárgyak eredményei gyengébbek, mint a gyakorlati tárgyaké

12


Egyéb elfoglaltság 1,2 1

óra

0,8 0,6 0,4 0,2

0 sport

DÖK

gyakorlat

fejlesztés

korrepetálás

elfogllatság

Az egyéb elfoglaltsága pár óra Pszichoszomatikus tünetek napi gyakorisága 1,2 előfordulás

1 0,8 0,6 0,4

0,2 0

tünet

A pszichoszomatikus tünetek gyakran jelentkeznek.

13


Miért jársz iskolába?

százalék

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

ok

A tanulás elsődleges motívációja a tudás, a társas kapcsolatok kevésbé fontosak. Tantárgyak nehézségi foka erősségi fok 5-ös skálán

6 5 4 3

2 1 0 matematika

magyar

szakmai elmélet

szakmai gyakorlat

egyéb

tantárgy

Az elméleti tárgyak, matematika, magyar nyelv, szakmai elmélet nehezebbek, mint a gyakorlati tárgyak,

14


A tanítás módszerei nagymértékben befolyásolják a tanulás folyamatát. Ha a tanár csak diktál, és írni kell vagy csak ha verbálisan adja át az információt zavar lép fel az információ feldolgozás során, a gyerek elakad, nem tudja folytatni. Sok esetben annyira lemarad, hogy már figyelme is elvész. Mással kezd foglalkozni, vagy kérdezősködik, amivel megzavarja az órát. Napjainkban az iskoláskor igen megterhelt életszakasz, jóllehet a tanulás maga természetes élettevékenység. Az ember élete minden percében tanul, tapasztalatokat szerez, feldolgozza, elraktározza, és ez nem szükségszerűen megterhelő. Ami azonban a szervezetet extrém módon igénybe veszi, az a tanulás jelenlegi módja és körülményei. Évtizedek óta minden tantervi reformmal növekszik az iskolások munkaterhelése. Már negyven évvel ezelőtt leírták, hogy a tanulók munkával töltött ideje felső tagozattól eléri, vagy meghaladja a felnőttek törvényes munkaidejét. A szellemi elfoglaltság túlsúlya illetve a normális fizikai edzés elégtelensége következtében kialakuló testi gyengeségekről, immunrendszeri leromlásról, idegrendszeri labilitásról fél évszázada folyamatosan cikkeznek a szakemberek. Eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol a terhelés és teherbírás egyensúlya megbomlik. A munkaalkalmasság alakulása a jövőben már nem bízható a véletlenre, hanem tudatos fejlesztést és gondozást kíván. Ez a feladat pedig az iskolára vár. Mint ahogy a követelményrendszer az iskolában fogalmazódik meg, úgy a követelmények teljesítésének feltételeit is az iskolában kell megteremteni. Napjainkban az emberi munkaképesség pedagógiai kategóriaként is megjelenik. Az egyes életkori szakaszok más és más feladatokat kívánnak. A napirend jó megszervezése hozzájárul a sikeres tanuláshoz. A tanulás és a pihenés arányának jó megválasztása is segít a siker elérésében. Zsolt a kérdőíves vizsgálat során megdöbbentő adatokat produkált. A napi elfoglaltság tekintetébe elmondható, hogy a nap nagy részét utazással és tanulással tölti. Ettől nagyon elfárad. Nagyon kevés idő jut a szabadidő eltöltésére. Ez szinte a ház körüli munkákkal telik, állat etetés, kertgondozás. Hétvégén sem jár szórakozni. Akkor inkább a nagyobb feladatokat látja el a ház körül. Sokat dolgozik. Fizikai munka végzéssel egészíti ki zsebpénzét. A délutáni tanulási idő is magas, mégsem tükrözik az eredmények. Az iskolai tanulással kapcsolatban megállapítható, hogy saját elmondása szerint sokszor ideges, fáj a gyomra, remeg a keze. Több pszichoszomatikus tünetet mutat. Az iskolai tantárgyak közül szinte mindet nehéznek találja, kivéve a szakmai gyakorlatot. A nehéz tantárgyakat nem szereti, de tanulni kell, mert célja a vizsga

megszerzése, ezt egy korábbi kérdőíves vizsgálatban is hangsúlyozza. Sokat tanul egy egy dolgozatra felelésre, mégis a tantárgyi átlagai rosszak. Iskolába azért szeret járni, mert kell, de legszívesebben már dolgozna. Egyes tanárokat szeret, főleg azokat, akik szerinte jól tanítanak, akik nemcsak lediktálják az órán a megtanulandó anyagot, hanem vetítenek, ábrákat mutatnak, gyakorlati példákkal szemléltetik az anyagot. Megállapítható, hogy terhelési szint mennyire befolyásolja a sikeres tanulást, főleg ha még idegrendszeri gyengeség, a mentális 15


életkorhoz való elmaradás is van a háttérben. A fáradtság, a pihenés hiánya az egész szervezetét kimeríti. 10. számú melléklet Terhelési szint

6. Megfigyelés fejlesztő foglalkozásokon A foglalkozásokra nagyon szeret járni. Lehetősége van az egyéni munkára. Speciális terv alapján van idő mindenre. Nem kell sietni. Az egyik foglalkozáson egy technológiai folyamatot értelmeznek. A fejlesztőpedagógus felolvastatja a szöveget, ami a technológiai folyamatról szól. Ezt követően értelmezik. Pontosan milyen lépésekből áll. A lépéseket papíron rögzítik. A lépéseket lerajzolják. Algoritmizálják. A fejlesztőpedagógus szétvágja darabjaira a rajzot, összekeveri, majd kéri Zsoltot, hogy rakja helyes sorrendbe. A helyes sorrend megállapítása sikerül. Önálló munkaként a folyamat leírása következik. Karcsi fárad, próbál kibújni a feladat alól. Kéri, hogy inkább szóban mondja el az anyagot. Írásban kell leírni a tanultakat, de előbb egy 5-10 perces mozgáspihenővel folytatják. Ez a Kovács-módszerrel valósül meg. Ezt a mozgássort már alkalmazzák év eleje óta a foglalkozásokon. Olvasás megfigyelése Olvasáson az olvasás technikáját és a szövegértést értjük középiskolás korban. A nyelvi fejlődés zavara hatására sok esetben kialakul a diszlexia, diszgráfia. Az olvasás vizsgálatánál a következőket lehet megállapítani. Zsoltnál észrevehető, hogy bizonyos szavak helyett mást olvas. Az olvasási teljesítmény idejét másodperccel, a hibák számát hibaponttal jelöljük. Az olvasás vizsgálatánál jelöljük a hangadás tónusát halk, betűtévesztéseket d-t, g-k, ny-gy, reverziókat, kihagy szótagokat, szóvégi lehagyásokat, ha mást olvas, találgat. Nevekre való emlékezése gyenge. Az olvasás technikai kivitelezése elmarad a korához képest. Nem érti a szavakat. Elmondja, hogy nem szeret olvasni. Írás megfigyelése. Az írás technikai jellemzőinak megfigyelése, rögzítése: kézhasználata jobbkezes, ceruzafogása jó, vonalvezetés nyomatéka erőteljes, lendületessége 16


változó, íráskép olvashatósága változó, betűkötés dinamizmusa megfelelő, betűk-szavak tagolása jó. Nyelvi fejlettség megfigyelése A nyelvtani fogalmakat nem ismer, rosszul alkalmazza. A szavak jelentését nem érti, magyarázatra szorul. Szókincse csekély,.A fejlesztő foglalkozásokon főleg olvasnak, szöveget elemeznek, nyelvi játékokat játszanak. Több alkalommal használták a Dinamikus olvasás című cd fejlesztőfeladatait. Ezt a tevékenységet nagyon kedveli, bár a számítógépet nem szereti használni.

Felhasznált irodalom Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Kvk. 1999. Fürstné Kólyi Erzsébet: Hogyan is tanuljak? : Hasznos tanácsok tizenéveseknek és szüleiknek. – [Bp.] : Honffy Horváth Attila: Kooperatív technikák : Hatékonyság a nevelésben. – [Bp.] : IFA OKI Iskolafejlesztő Közp., [1994]. Az iskolai alulteljesítés tanulásmódszertani aspektusból / [szerk.] Mező Ferenc, Miléné Kisházi Edit. – Miskolc 2004 Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. – Bp. : Önkonet Kft, 2001. Kline, Peter: Zseninek születtünk! : Hogyan adhatjuk vissza gyermekeinknek a tanulás természetes örömét? (saját magunkról nem is szólva…). – [Bp.] : Agykontroll, 1996.. Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2003. 17


Lappints Árpád: Tanuláspedagógia : A tanulás tanításának alapjai. – Pécs : Comenius Bt., 2002. Metzig, Werner – Schuster, Martin: Tanuljunk meg tanulni! : A tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. – Bp. : Medicina, 2003. Mező Ferenc: A tanulás stratégiája. – Debrecen : Pedellus Novitas, Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? : Konstruktivizmus és pedagógia. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2002.. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról : Tanulási készséget fejlesztő tréning 12-16 éveseknek. – 9. kiad. – Bp. : Független Ped. Int. Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. – Bp. : Alternatív Közgazd. Gimn. Alapítvány, 1995. – 322 p. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez 10 éves kortól. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2003. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez középiskolásoknak. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2004. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan tanári kézikönyv : Tanítási tanácsok, módszerek, a tanulási képesség fejlesztéséhet. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2004. Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka : Oktatás önirányító kiscsoportokban. – Bp. : Calibra, [1997]. Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése. – Bp. : ELTE Eötvös K., 2003. (Iskolapszichológia ; 2) Tanulási készség tréning serdülők számára / Fürcht László [et al]. – Bp. : ELTE Eötvös K. – (Iskolapszichológia ; 14)

18


Varga Katalin – Hárs István: Légy nyitott! : Életvezetés, kommunikáció, ismeretszerzés, tanulás. – Bp. : Talentum Kft, 2001. – 147 p.

19


Egy tanuló tanulási stratégiájának megfigyelése

Recommend Documents