Egy sikeres német kezdeményezés
Helyi szövetségek a családokért
2
A Tájékoztató a Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend kiadványa nyomán és engedélyével
valamint a Konrad Adenauer alapítvány támogatásával
készült.
Kiadja: Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2008. május 15-én, a Nemzetközi Családnapon
3
Elıszó A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 2004-ben ismerkedett meg a „Lokale Bündnisse für Familie” elnevezéső német kezdeményezéssel a „család és munka egyeztetése” témában Berlinben tartott uniós, ún. „Peer review” program keretében, s azóta folyamatosan figyeli a történéseket. Látva a német kezdeményezés sikerét, hasznát és folyamatos terjedését, egyértelmővé vált, hogy Magyarországon is érdemes lenne meghonosítani. Mivel a NOE törekvéseibe, értékrendjébe, a családpolitikáról alkotott elképzeléseibe jól illeszkedik ez a mozgalom, elhatároztuk, hogy Magyarországon kezdeményezıi és zászlóvivıi leszünk. Ennek elızménye is van a NOE életében, hiszen a „Családbarát munkahely” díj létesítése, 2000 óta részt veszünk a pályázat bírálói testületében, és évente magunk is adunk itt különdíjat, továbbá 2004 óta adunk „Családbarát önkormányzat” díjat olyan településeknek, amelyek a családokért valamilyen szempontból többet tesznek, mint amit a törvények elıírnak, s ezzel mintát, példát adnak más önkormányzatoknak is. A NOE elképzelése, hogy a Németországban bevált példát kövessük, összhangban van azzal az uniós törekvéssel is, hogy a bevált gyakorlatok minél szélesebb körben terjedjenek el. Nemzetközi kapcsolataink révén arra is lehetıségünk nyílik, hogy a „helyi szövetségek” eszméjét és gyakorlatát más új EU tagországokban is megjelenítsük. Meggyızıdésünk, hogy ez a hasznos mozgalom új irányt adhat a testvérvárosi kapcsolatoknak, újfajta nemzetközi együttmőködéseknek is utat nyit. Bízunk abban, hogy törekvésünkhöz Magyarországon is egyre több önkormányzatot, intézményt, céget és civil szervezıdést tudunk partnerként megnyerni, s ezzel sokat tehetünk közösen a családokért mind a helyi közösségekben, mint országos méretekben, és egyúttal a rendkívül aggasztó demográfiai helyzet javításában is eredményeket érhetünk el. Köszönet illeti a Konrad Adenauer Alapítványt, amely elsıként állt a kezdeményezés mellé, s támogatta a NOE-t abban, hogy konferencia keretében mutathassuk be ezt az elıremutató német mozgalmat. Budapest, 2008. május 15-én, a Nemzetközi Családnapon
Dr. Szabó Endre elnök Nagycsaládosok Országos Egyesülete
4
Tartalom Elıszó 1. Ki szervez „Helyi szövetséget a családokért” ? 2. Mik a „Helyi szövetségek a családokért”? 3. Miért hívunk életre helyi szinten ilyen szövetségeket? 4. Hogyan kapnak támogatást a ”Helyi szövetségek a családokért”? 5. Kapnak-e anyagi támogatást a „Helyi szövetségek a családokért”? 6. Hol találhatunk jó példákat? 7. Hogyan tehetek az ügyben én magam valamit a lakóhelyemen? 8. Van-e a „szövetség”-munkának valamilyen modellje? 9. Mit tehet egy szövetség? 10. Miért különösen vonzó a szövetségben való részvétel a vállalkozások számára? 11. Mit nyernek vele a települések? 12. Miért vállaljon részt a kormány helyi szinten? 13. Milyen információs anyagok segítik a szövetségek munkáját? Függelék A NOE és a Konrad Adenauer Alapítvány nemzetközi konferenciáján elhangzott német elıadások összefoglalói A NOE szempontjai a „Családbarát önkormányzat” díjhoz A NOE által díjazott „Családbarát önkormányzatok” bemutatkozása Minta kérdıív
5
1. Ki szervez „helyi szövetséget a családokért”?
A kezdeményezés célja: családbarát környezet megteremtése. Ebben szükség van mindenkire, akinek dolga van családokkal: helyhatósági vezetık, a települési közigazgatás munkatársai és a képviselıtestület tagjai, önkormányzati intézmények, helyi vállalkozók, vállalatok vezetıi, kamarák, egyesületek, egyházak, jótékonysági szervezetek, civil szervezetek, bölcsıdék, óvodák, iskolák, szülıi munkaközösségek és sokan mások. Egyeztethetnek buszmenetrendrıl, közlekedési lámpák beállításáról, családi kedvezményekre jogosító igazolványról, családbarát foglalkoztatásról, családokat segítı szolgáltatásokról, generációk összetartozásáról – minden olyan kérdésrıl, amely azt szolgálja, hogy megtartható legyen az egyensúly a család és a hivatás között, és a családok számára kedvezı életkörülmények jöjjenek létre az adott településen. Ezt nevezhetjük a családokért végzett helyi szerepvállalásnak. Ebben gyakorlati emberek vesznek részt, akik tudják, hol vannak megoldandó problémák. Jöhetnek helyi takarékszövetkezetbıl, egyházközségbıl vagy gyülekezetbıl, vállalatoktól, szülıi munkaközösségekbıl. Olyanok, akik felismerték, hogy a család hasznára válik a településnek, a vállalatoknak és a civil szervezeteknek egyaránt. 2. Mik a „Helyi szövetségek a családokért”? Egyszerően: különbözı társadalmi csoportok összefogása annak érdekében, hogy tegyenek valamit a családokért. Ez lehet kötetlen beszélgetéseket folytató társaság, állandó munkacsoport vagy bejegyzett egyesület. A legfontosabb azonban az, hogy ezek a szövetségek ne csak vitatkozásnak adjanak helyet, hanem ütköztessenek nézeteket, melyekben ötletek, tervek tisztulhatnak le, ezt kövessék megállapodások, és ezek a gyakorlatban is váljanak valóra. 3. Miért hívunk életre helyi szinten ilyen szövetségeket? Mert családbaráttá kell tenni társadalmunkat, mert jobb és befogadóbb környezetet kell teremtenünk, ha nem akarjuk, hogy a születések száma továbbra is ennyire alacsonyan maradjon.
6 A „Helyi szövetség a családokért” kezdeményezés célja, hogy a lehetı legtöbb közösségben a lehetı legtöbb helyi összefogás jöjjön létre. Az, hogy a családok hol érzik jól magukat, helyben dıl el, ott, ahol élnek, dolgoznak és laknak. İk tudják, hogy helyben a kis segítség, változtatás is nagy segítséget jelenthet. Az önkormányzatok alakítják a lakókörnyezetet, ık üzemeltetik a bölcsıdéket, óvodákat, iskolákat és napközit, létesítenek kulturális és szabadidıs létesítményeket. A vállalatok biztosítják a feltételeket a munkahelyen, a szociális intézmények tanácsadással és „vészhelyzetben” segítségnyújtással támogatják a családokat. Sok önkormányzatnál mőködnek már családbarát intézkedések. Számos helyen léteznek már kezdeményezések és családi hálók. Némelyek éppen most kezdik el, mások már évek óta aktívak, falakat döntöttek le és sikerült sok mindent elérniük. Egy helyi szövetség, melynek középpontjában a család áll, nagyobb visszhangot adhat a családnak és a család által képviselt értékeknek. Ez már önmagában is jelentıs siker. És még ennél is többet tehet: a közös cselekvéssel új lehetıségeket biztosíthat. Ha különbözı partnerek egy helyi családszövetségben együttmőködnek, új, formabontó, a megszokottól merıben eltérı ötletek, tervek születhetnek. Ezeknek a kreatív ötleteknek fontos elıfeltétele, hogy új távlatok nyíljanak. Így ott is megoldásokat lehet találni, ahol az egyes emberek fantáziája és lehetısége nem lett volna elegendı. Egyszerre csak megvalósíthatóvá válik mindaz, ami eddig valószínőtlennek tőnt. 4. Hogyan valósul meg a helyi családszövetségek támogatása Németországban? A Szövetségi Család-, Idıs-, Nı- és Ifjúságügyi Minisztérium berlini és bonni ügyfélszolgálati irodáján keresztül átfogó szakanyagot bocsát a „helyi szövetség” iránt érdeklıdık rendelkezésére. Az iroda az egyedi, a helyi közösségeknek megfelelı megoldásokat segít megkeresni, annak érdekében, hogy a szándékból cselekvés legyen. Az ügyfélszolgálati iroda információs központként az alábbiakat kínálja: • kompetens információkat elsı kézbıl, • információs anyagokat minden egyes fejlıdési szakaszhoz (alapítás, építkezés, fejlesztés) • dokumentációs anyagokat, mintaleveleket (pl. egy nyitórendezvényhez) Tanácsadó irodaként a következıket kínálja: • támogatás a követendı célok megfogalmazásában, helyzetértékelés, munkaterv elkészítése stb., • támogatás egy szövetség megszervezésében, • családpolitikai szakértık közvetítése,
7 • •
tippek és gyakorlati tanácsok nyitórendezvényekhez, ötletek partnerek kereséséhez és megszólításához.
Kommunikációs központként az alábbiakat kínálja: • országos tanácsadó és PR forródrót, • a helyi sajtómunka támogatása, • információs anyagok a médiamunkához, • országos és helyi szakmai rendezvények és kongresszusok, • honlap sok gyakorlati példával. Különösen hasznos segédanyagok a • Kézikönyv a Szövetség alapításához és mőködtetéséhez és a • PR kézikönyv. Ezek a „Helyi szövetségek a családért” mozgalom internetoldaláról is letölthetık: http://www.lokale-buendnisse-fuer-familie.de 5. Milyen támogatásban részesülnek a „szövetségek”?
Az ügyfélszolgálati iroda anyagi eszközöket nem bocsát rendelkezésre, de a példák azt mutatják, hogy egy ilyen helyi szövetség létrehozásakor nincs szükség sok pénzre. A pénz, idı és know-how hozzájárulások sok partner között oszlanak meg. Így mőködnek pl. szövetségek 3 járás részvételével Ostfrieslandban. Itt 120 kis- és középvállalkozás saját maga viseli a taghozzájárulásokat, ehhez jön még az önkormányzatok és az EU finanszírozása. A vállalkozói szféra összefogásának elsıdleges célja elısegíteni a gyermeket nevelı anyák képzését és munkához jutását. 6. Hol találhatók példa értékő projektek? Sok jó gyakorlati példa található a kezdeményezés honlapján. Havonta részletesen bemutatják „a hónap szövetségét”, ezek mindegyikének van valamilyen különleges profilja. Itt találhatnak példákat családbarát környezet kialakítására, kezdeményezéseket a gyermekmegırzés javítására, ösztönzéseket új modellek kialakítására, melyek a hivatás és a család közötti egyensúly kialakítását segítik elı. A szakmai rendezvények és regionális találkozók ezeken túlmenıen is lehetıséget teremtenek a személyes tapasztalatcserére.
8 7. Hogyan segíthet valaki a lakóhelyén? Pályáznia nem kell senkinek, felvételi sincsen. Keressen helyi partnereket, akiket be akar vonni. Egy szövetséghez bárki tartozhat, aki részese a családok életfeltételei alakításának. Arra vonatkozóan, hogy kiknek és milyen számban kell egy kezdeményezésben részt venni, nincsenek szabályok. Megállapodásokra, kötelezı határidıkre és hosszútávú munkatervre azonban szükség van. Egy szövetség nem állhat kizárólag magánszemélyekbıl. Vállalatoknak, önkormányzati intézményeknek, szociális partnereknek is részt kell venniük. Fontos szerephez juthatnak azonban a magánszemélyek. Különösen a neves személyiségek – a népszerő helyi közéleti szereplık – jelentenek nagy segítséget, ha egy szövetségnek nyilvánosságot és támogatást kívánunk biztosítani. 8. Másolható-e az egyes családszövetségek munkája? Nem másolható és recept sincs. Van azonban egy kézikönyv, mely a helyi szövetségek felépítését segíti elı és letölthetı a http://www.lokale-buendnisse-fuer-familie.de honlapról. A négy lépés – alapítás, építkezés, projektek és továbbfejlesztés – a kiindulási pont. A „hónap szövetségei”-tıl, más szövetségek körleveleibıl és a honlapról is el lehet lesni néhány ötletet. 9. Mit tehet egy szövetség? Egy „családszövetség” minden területen tevékenykedhet, ahol a családok életfeltételeinek javítását, a családok tehermentesítését lehet elérni (a gyermek megırzéstıl a munkaidı szabályozáson át a fiatalok segítéséig és a beteggondozásig). A részvételnek tartalmi követelményei nincsenek. Minden szövetség helyben, önállóan és függetlenül dönt összetételérıl, irányultságáról, céljairól. Mivel a helyi körülmények és szükségletek nagyon eltérıek lehetnek, a szövetségek nagyban különbözhetnek egymástól. És mi lehet a szövetségek hatása? Ha sok egyéni kezdeményezés egy irányba mutat, ha mind több önkormányzat, cég és civil szervezet „dolgozik” a családbarát környezet megteremtéséért, akkor a leendı szülık könnyebben döntenek a gyermekvállalás mellett.
9 10. Miért lehet vonzó a szövetségben való részvétel a vállalkozások számára? Tanulmányok és megfigyelések egyértelmően igazolják, hogy a vállalkozások profitálnak a részvételbıl. Egy családtudatos, családbarát személyzeti politika pozitív képet alakít ki a cégrıl és a munkatársaknak jobb közérzetet biztosít. Pusztán gazdasági szempontokat tekintve komoly megtakarításokat eredményeznek az üzemi óvodák és a távmunkahelyek létesítésével azáltal, hogy kevesebb a betegség miatti hiányzás, kisebb a betanulási költség és a családi okokra visszavezethetı fluktuáció. Ezzel szemben nagyobb a motiváció és jobbak a teljesítmények. E lehetıségek kiaknázása növeli a hasznot, költségeket takarít meg és erısíti a családbarát környezet keltette jótékony gazdasági hatást. Kis és középvállalkozások számára rendkívüli lehetıségek rejlenek a szövetségben, mert mindazon családbarát intézkedéseket is átültethetik a gyakorlatba, melyek egy egyéni vállalkozás számára költségesek lennének. Egészében véve elmondható, hogy a partnerek helyi hálózatba szervezése információs elınyt, a vevık közelsége versenyelınyt jelent. A szövetségek lehetıséget adnak a vállalatoknak, hogy a standard minıségét aktívan alakítsák. 11. És miért jó az önkormányzatoknak? A városok és települések ma már versenyeznek a lakosokért, befektetésekért, vállalkozások letelepítéséért, és a demográfiai adatok ismeretében feltételezhetı, hogy ez a verseny tovább fog élesedni. A rossz alaphelyzet miatt a családbarát környezetre való törekvés mind nagyobb jelentıségre tesz majd szert. Az alacsony születési szám nem visszafordíthatatlan folyamat. Jó gyermeksegítı programmal, bevásárlási és szabadidıs lehetıségek biztosításával, gyermekbarát busz- és vonat menetrenddel sok vállalatnak megkönnyítik a pozitív döntését, és a szülıknek azt, hogy a gyermekvállalás és nevelés mellett döntsenek. Továbbá a szövetségek a helyi önkormányzatok számára abban is segítséget adhatnak, hogy szőkös költségvetés esetén hogyan lehet új ötleteket megvalósítani. Így a gazdasági és a civil partnerekkel az önkormányzat olyan projekteket hozhat létre, amelyeket egyedül nem tudott volna megvalósítani.
10 12. Miért vállaljon részt a kormányzat helyi szinten?
A családok számára nem az új törvények megalkotása a legfontosabb, hanem olyan partnerek, akik segítik a családbarát környezet kialakítását. A minisztérium a helyi kezdeményezésekkel együtt segítheti a gyakorlati változtatásokat, legyen szó napközi otthonról vagy a család és a munka összeegyeztethetıségérıl. Az elınyök már látszanak •
Az országszerte indult kezdeményezések a helyi szövetségeknek nagyobb
lendületet adnak. Könnyebben nyílnak meg az ajtók új partnerekhez, pl. vállalatokhoz. •
Az ügyfélszolgálati iroda a szövetségek számára az egész országban ingyenesen
rendelkezésre áll. A nagy igényt az is mutatja, hogy az irodák a már meglévı és a felállítandó szövetségek számára is jelentıs gyakorlati segítséget nyújtanak. •
A kapcsolati hálók és a tapasztalatcserék segítenek abban, hogy ne kelljen minden
alkalommal újra feltalálni a spanyolviaszt. 13. Milyen információs anyagok segítik a szövetségek munkáját? További információk a mozgalom honlapján találhatók, ahol a családbarát lakókörnyezet kialakítására, a gyerekmegırzésre, a rugalmas munkaidıre és a család és hivatás összeegyeztetésére egyaránt találhatunk ötleteket. Ezen túl az alábbi információs anyagok állnak rendelkezésre: -
Leporello – legfontosabb információk a az ügyfélszolgálati irodák kínálatáról,
-
Kézikönyv a Szövetség alapításához és mőködtetéséhez
-
Együttmőködı vállalatok (érvek és példák, hogy miként vesznek részt a vállalatok
a Szövetségek munkájában hogyan profitálnak abból) -
Innováció Németországban, mérföldkövek, sikerek, impulzusok,
-
A tanácsadás építı elemei – szakmai, tudományos segítségnyújtás többek között a
gyermekmegırzés, a helyi idıbeosztás és a családi életre nevelés terén. Ezek a szakanyagok megrendelhetık vagy a honlapról letölthetık. További anyagokat bocsát rendelkezésre a minisztérium az alábbi honlapon: www.bmfsfj.de
11
FÜGGELÉK
12
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Konrad Adenauer Alapítvány 2008.
május 21-én, Budapesten, a Duna Palotában rendezett „Helyi szövetség a családért” címő
konferenciáján elhangzott német elıadások összefoglalói
13
Családpolitika és helyi szövetségek a családokért Kép – Klaus Dietrich Klaus Dietrich, a Thüringiai Szociális-, Család- és Egészségügy Minisztérium „Család, Ifjúság, Önkéntesség” Osztály osztályvezetője
A régebbi gyakorlattól eltérően manapság Németországban és az egész nyugati világban is egyre gyakrabban beszélnek a családokról. Ennek oka az egész Európára kiterjedő drámai mértékű demográfiai hullámvölgy. A népesség folyamatos növekedéséhez arra lenne szükség, hogy minden nő 2,1 gyermeket hozzon a világra, ezzel szemben Németországban az utóbbi 3 évtizedben az egy nőre jutó átlagos gyermekszám 1,3-1,4 volt. Ennek következtében Németországban minden egyes generáció egyharmadával kisebb létszámú, mint az azt megelőző. Ez azt is eredményezi, hogy a lakosság átlagéletkora növekszik, tehát elöregedés várható: 2050-re minden harmadik német állampolgár 60 év felett lesz. Az elöregedő társadalom veszít dinamikájából, spontaneitásából, megújulási készségéből. Fenyegető méretű munkaerőhiány várható. E tények ismeretében kijelenthetjük, hogy a fennmaradás és a jólét szempontjából a családnak hatalmas jelentősége van. Mi is a család szerepe? Korlátozhatjuk vajon csak arra az egyetlen funkcióra, hogy reprodukálja a társadalmat? Természetesen nem. A család saját közösséget képez, ebben rejlik a különlegessége. Abban különbözik más társadalmi képződményektől, hogy míg azok konkrét célok érdekében, sokszor meghatározott időre és szinte mindig érdekből jönnek létre, addig a család élethosszig tartó kapcsolat, melyben a családtagok felelősséggel viseltetnek egymás iránt. Ez azt jelenti, hogy a mindennapokban és a rendkívüli helyzetekben egyaránt önkéntesen támogatják egymást. Ez az egyedülálló összetartozás teszi a családot olyan felelősség-közösséggé, mely nem egyszerűen az egyének összessége, hanem különleges egységként funkcionál. A család olyan egység, melyben az egyénnek lehetősége van saját személyiségét kibontakoztatni. Különösen vonatkozik ez a gyermekre. A gyermek személyiségfejlődésének a család adja az alapkövét. A család biztosítja a gyermek számára az elismerést, bizalmat, szeretetet, melyek az egészséges lelki fejlődés feltételei. Ezen kívül megtanítja arra, mit jelent a szolidáris összetartozás, arra, hogy bízzon magában és másokban, és hogy hogyan kezelje a konfliktusokat. Elsősorban a családtól kapja értékrendjét, tudását és szocializációját. Ebből következik, hogy a gyermek boldogságáért - ritka szélsőségektől eltekintve – kizárólag a szülők felelősek. Az állam és a társadalom kiegészíthetik és erősíthetik a szülői nevelést, de semmiféleképpen nem helyettesíthetik azt. A családi közösség a felnőttek számára is tartogat lehetőséget személyiségük kibontakoztatására: ebben a saját maguk által választott kapcsolatban lehetnek házastársak, apák, anyák, és ez megteremti számukra a bizalmas társ gazdagító közelségét és a kölcsönösen vállalt felelősség adta védettséget. A család közösségi jellemzői még számos, mérhető demográfiai funkcióin túlmutató indirekt előnyt hordoznak a társadalmi megújulás szempontjából. Így pl. a család a legfontosabb hordozója és átadója azoknak a kulturális feltételeknek, melyek a szabadság és a demokrácia megvalósulását lehetővé teszik. Mindkettőhöz az egyén autonómiájára van szükség, mely az ember neveltetésében és képzettségében gyökerezik, és sokrétű szociális kapcsolatok által válik gyakorlattá.
14 Mivel a családok saját közösséget képeznek, a közösségbe tartozó családtagok egymás iránt felelősséggel tartoznak, anyagi támogatást nyújtanak egymásnak, testileg gondoskodnak egymásról és lelki támaszt nyújtanak egymásnak; mindezzel kiküszöbölnek, vagy legalábbis enyhítenek számos olyan helyzetet, melyek az államra és a társadalomra egyébként súlyos következményekkel járnának. Így jelentősen tehermentesítik az államot és hozzájárulnak cselekvőképességének biztosításához. A család ilyen módon a szabadságra képes társadalom csírasejtje, és nem kívánatos, hogy az állam ebbe direkt módon beavatkozzon. A német alaptörvény ezen a megfontoláson alapszik. E.W.Böckenförde, a híres jogfilozófus így fejezte ki ezt a gondolatot: „A liberális, szekularizált állam nem tudja a saját létfeltételeit garantálni.” Más megfogalmazásban (Paul Kirchhof) „Az állam arra épít, hogy a jövőben is lesznek gyerekeink, akik az államot, a gazdaságot fenntartják, a demokráciát tartalommal és gondolatokkal megtöltik. Mindazonáltal a házasság illetve a család vállalásával kapcsolatos döntés az állampolgár kezében van.” Felmerül a kérdés: hogyan tudná mégis az állam az állampolgárok családalapítással kapcsolatos döntését pozitívan befolyásolni? Mindenekelőtt változtatni kellene negatív szemléletünkön ezzel a témával kapcsolatban. A társadalomnak és a törvényhozásnak is úgy kellene tekintenie a családra, mint felelős közösségre, és jobban meg kellene bízni benne. Nagy segítség lenne, ha az oly gyakori „család” témájú vitákban nem a családok kudarcai, hanem a sikerei állnának a középpontban, hiszen még mindig sokkal több a siker, mint a kudarc. Néhány példa ezzel kapcsolatban: - manapság gyakran halljuk, hogy minden harmadik házasság válással végződik. Ezt úgy is lehetne fogalmazni, hogy a házasságok kétharmada tartós, sőt, még ki kellene hangsúlyozni, hogy az elvált házaspároknak nagyobb százalékban nincs gyermekük, míg azok a házasságok, ahol gyermekek születnek, sokkal nagyobb stabilitást mutatnak. - gyakran halljuk, hogy manapság a gyermekek csonka családokban nőnek fel, jóllehet a statisztikák szerint Németországban a gyermekek 79%-a családi körben, törvényes házasságban élő szüleivel él együtt. Ebből láthatjuk, hogy ma is az „apa – anya - gyermekek” modellt tartja a társadalom nagy része normálisnak. - fel kellene lépnünk az ellen, hogy néhány médium a mai szülőkről olyan botrányos dolgokat ír, mint pl.: elhanyagolják nevelői feladatukat. Ezzel szemben arra az alapvető bizalomra kellene emlékeztetnünk, mely a mi felfogásunk szerint a családi közösséget jellemzi. Véleményünk szerint keresnünk kell a család önerejét megerősítő eszközöket, és a család speciális szükségleteire kell összpontosítanunk. Manapság a szülőknek alapvetően három dologra van szükségük: időre, pénzre és infrastruktúrára. IDŐ: alaposan utána kell gondolnunk, hogyan tudjuk a munkánkat értelmesen megszervezni, úgy, hogy a kenyérkereset mellett még elég időnk maradjon elsődleges szülői feladatunk, a gyermeknevelés teljesítésére. Ezt azonban fölösleges szigorúan szabályozni, mert a túl merev előírások sokszor többet ártanak, mint használnak. PÉ*Z: nem elhanyagolható a család anyagi helyzete; elég csak megfigyelni, mekkora különbség van a gyermeket nevelő családok és a gyermektelenek életszínvonala között. A megoldás nem szükségszerűen valami újabb fajta segély. Csak akkor érhető el javulás, ha az egész rendszert alaposan átgondoljuk: az adó-, a szociális- és a társadalombiztosítási törvényt felülvizsgáljuk olyan szempontból, mennyire igazságosak a családok irányában, vannak-e egyáltalán a családokat következetesen célzó méltányossági alapelveik. I*FRASTRUKTÚRA: és végül, elsősorban a kisgyermekes szülőknek szükségük van óvodákra és megbízható iskolákra. Türingiában, és általában a volt NDK-ban nagyobb az előrelépés a gyermekmegőrzéssel foglalkozó intézmények terén, mint a volt NSZK-ban. Ehhez a minden egyes család számára elengedhetetlen „hármas egységhez” még további intézkedések szükségesek, melyek különböző élethelyzetekben lépnek előtérbe.
15 Legfontosabb céljuk, hogy a családon belüli stabilitást megszilárdítsák, a családi életet élénkítsék és a szülői kompetenciát erősítsék. Nem szükséges, hogy a segítség az államtól származzon. Nagyon jó, sőt kívánatos, hogy magánemberek, civil egyesületek és szövetségek támogassák a családokat. Türingiában pl. a „Családi Eszme” Alapítvány sokféle intézkedést hoz a családok megsegítésére. Ez az alapítvány sok mindennel foglalkozik: konkrét képzésre vonatkozó ajánlatokat tesz, a szociálisan rosszabb helyzetben lévő családok üdülését támogatja, sőt családsegítő önkénteseket képez ki, akik a különösen nehéz élethelyzetben lévő kisgyermekes családokat támogatják „szóval és tettel”. Nmrégiben indította eé az alapítvány a szülők akadémiáját. Itt összegyűjtik és közzé teszik a családok érdekében tett ajánlatokat, felülvizsgálják a családok támogatására irányuló intézkedéseket, és javaslatokat tesznek azok továbbfejlesztésére. A családbarát környezet kialakításában nem csak a törvényi szabályozás játszik szerepet. A mindennapokban megtapasztalt családbarátság bátorítja az embert arra, hogy családot vállaljon. Ezért szeretnék még egy tényezőre kitérni, ami a családok mindennapjait érinti, ez pedig a közösségi hozzáállás. Néhány éve Németországban megalakult az első helyi szövetség a családokért. Ma már közel 500 van belőlük. És mára eljutottunk odáig - ahogy dr. Jan Schröder, a szövetségi minisztérium szolgáltató irodájának vezetője mondta -, hogy nem annak kell egy ilyen szövetség létjogosultságát bizonyítania, aki azt létre akarja hozni. Az „perlekedjen”, aki azt nem akarja. Egy nagyon örvendetes, össznémet mozgalom bontakozik ki előttünk, melynek olyan közösségek a tagjai, amelyek számára a gyermekes családok jelentik a jövő legfontosabb zálogát. Ha egy városból elköltözik egy gyermekes család, akkor ott hátrányosan változik meg az életkori struktúra. Egy ilyen változás egyetlen város számára sem kívánatos, ezért minden erejét mozgósítja annak érdekében, hogy megakadályozza a nem kívánt változásokat. A családok érdekében létrejött helyi szövetség a különböző szociális, gazdasági, politikai és polgári szereplők összefogása abból a célból, hogy a helybéli családok élethelyzetét a mindennapokban megkönnyítse. Tehát a járás vagy a település vezetése és minél több társadalmi erő, család közeli grémium és magánszemély folytasson párbeszédet egy közös cél, a családok helyzetének javítása érdekében. A tartós együttműködés fontos előfeltétele, hogy a mindenkori grémiumok, a városi tanács és a közösségnek minden felelős döntéshozója támogassa az ügyet. Tudni kell azonban, hogy nem lehet egyszerre megváltoztatni a világot. Gyakran csak kis lépésekben lehet előrehaladni. Biztosítani kell a meglévő eredményeket, majd új célokat kell kitűzni, mégpedig a legégetőbb problémák megoldását. Így lesz a „családokért” folytatott politikából a „családokkal” folytatott politika. Nem politikai normákat valósít meg, hanem a helyi kezdeményezéseket támogatja. Dieter Althaus, Türingia miniszterelnöke már 2003-ban megalapította az első helyi szövetséget. Türingiában mára kb. 20 szövetség jött létre, több éppen most van megszületőben. Természetesen mindegyik helyi szövetség más- és máshova teszi a hangsúlyt. A helyi szövetségek a családpolitika igen fontos eszközévé váltak az idők folyamán. A családbarátság egyre jelentősebb tényezővé válik gazdasági szempontból is. A családpolitikát pedig úgy tekintjük, mint egy szerződést, ami az országunk legfontosabb kincsére, az emberekre vonatkozik.
16
Helyi szövetség a családokért a kronachi járásban, ahol a család – örömforrás Kép – Cornelia Thron Cornelia Thron, a „Helyi szövetség a családért” koordinátora - Kronach (Bajorország) Kronach 18 000 lakosú kisváros Bajorország Oberfranken kerületének kronachi járásában. A mintegy 75 ezer lakosú járás népessége az utóbbi 5 évben 2500 fővel csökkent, sőt a 2023-ig szóló előrejelzések szerint további 13-16%-os csökkenés várható. A járás jövőjéért felelősséget érző erők azonban nem akartak ebbe beletörődni, ezért csatlakoztak a „Helyi szövetség a családokért” mozgalomhoz. A „Helyi szövetség a családokért” mozgalom különböző politikai és közigazgatási szervek, vállalatok, kamarák, szakszervezetek, jóléti szövetségek, egyházak, önsegélyző csoportok és aktív polgárok összefogása, melyet a német szövetségi Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezett. Tulajdonképpen vitafórum és ötletgyár arra vonatkozóan, hogyan lehet a családok számára jobb körülményeket, a szinergikus hatások jobb kihasználását biztosítani, és ezzel párhuzamosan demográfiai fellendülést elérni. Kronachban a helyi szövetség 2007 tavaszán alakult 54 partner részvételével. (2008-ra ez a szám megkétszereződött). A Kronach Creativ Egyesület vállalta a koordinátori teendőket. Az alapító oklevél tanúsága szerint az összefogás elsődleges célja a kronachi járás vonzerejének növelése a népesség további fogyatkozásának megakadályozása érdekében. A helyi szövetség működésének alapelve az azonos szempontrendszer kialakítása. Fontos a szövetségen belüli partnerek egymás közti párbeszéde és az információcsere a külső partnerekkel. A munkacsoportok részt vesznek különböző projektek megvalósításában, így pl. a sérültek önálló életre való alkalmasságának kialakítása, Wellcome-projekt (gyermekszületés után néhány hétig az újszülött gondozásában és a háztartási munkában egy tapasztalt önkéntes intenzíven segít – a ford.), többgenerációs önkéntes segítségnyújtás-börze, gyermekmegőrzés, tanácsadás és megelőzés, stb. A helyi szövetség szponzorokat keres a családbarát tevékenységek finanszírozásához. A helyi napilap („Fränkischer Tag”) és az on-line hetilap („Wochenblatt”) segít a jó kezdeményezések terjesztésében. Bemutatják azokat az ötleteket, amelyek élhetőbbé és kedveltebbé, azaz „családbaráttá” teszik a járást. Nagyon fontos, hogy a családi életet és a munkát minél könnyebben össze lehessen egyeztetni. Az „Előnyt a családoknak” projekt keretében 2008 májusában olyan vállalatokat tüntettek ki, melyek különböző példamutató kezdeményezésükkel „családbarát”-nak bizonyultak, és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy e ténynek a fontossága bevésődjön az emberek tudatába, valamint, hogy a család örömforrás, nem pedig negatív diszkrimináció okozója. Ezért Kronach nemcsak családbarát, hanem a családokat örömmel fogadó járás akar lenni. A „Családi útmutató” projekt célja, hogy egy, a család minden fajta szükségletére kiterjedő információs adatbankot tartalmazó internetes oldalt hozzon létre, mely az Oberfranken-re vonatkozó aktualitásokat tartalmazza (Hessen tartomány hasonló jellegű adatbankja www.familienatlas.de címen található az interneten). Az Útmutatóban megtalálhatók lesznek intézmények, jótékonysági egyesületek, öregotthonok, gondozók, gyermekmegőrzők, idősklubok, ifjúsági csoportok, családbarát munkahelyek, onlinemunkahelyek, tanácsadó szolgálatok, iskolák, képzések, rendezvények, önsegélyző csoportok,
17 családbarát turizmus, szabadidős ajánlatok. Tehát tartalmaz „Mindent, ami körülöttünk a családra vonatkozik” 2008. őszére régiókat átfogó szakkongresszust terveznek „Hogyan egyeztethető össze a család és a munka ?” címmel. A szervezésben Coburg, Kronach és Bayreuth helyi szövetségének különböző tagszervezetei vesznek részt. A kongresszus célja annak bemutatása, milyen előnyökkel jár a családbarát politika a vállalatok számára. A gyermekmegőrzést különbözőképpen oldják meg. A járásban 5 bölcsőde van, melyekben 65 három év alatti gyermeket gondoznak. Ezen kívül igénybe lehet venni nappali anyahelyettesi szolgálatot (35 asszonyt képeztek ki pótmamának). A kora reggeli és a késő esti órákban az iskolák és óvodák egymással kooperálva oldják meg a gyermekfelügyeletet. A szabadidő eltöltésében nagy érdemeket szerzett Rodachtal, a bajor gyermekparadicsom, ahol élményutazások várják a gyermekeket és a családokat. Rodachtal elsőként kapott „gyermekbarát” kitüntetést, mint „Frankföld elsőszámú gyermekparadicsoma”. A „Crana cserekör” projekt egy szervezett kölcsönös segítségnyújtás, melyben a szomszédok vesznek részt, és abban segítik egymást, amihez éppen értenek, és akkor, amikor szükség van a segítségre. A „Crana cserekör” tulajdonképpen egy információs adatbank alapján működik, és kölcsönös haszonszerzést eredményez profit nélkül. A munkában eltöltött időt átszámítják (1 óra – 6 Crana tallér) /Crana – Kronach neve a X. században – a ford./, és majd később ez alapján adják vissza a segítséget. Egyéb projektek 2008-ban: - Mi az ifjúság véleménye, lehet-e a hagyományos családot közösségi családdal helyettesíteni? – diplomamunka - „Önálló élet” kezdeményezések – ez az „intézmény” a kronachi járás „találmánya” (sérült gyermekek és fiatalok alkalmassá tétele önálló életvitelre – esetleg továbbtanulásra, munkavégzésre) - Többgenerációs ház létrehozása - Nemzetközi családnap – budapesti szakkonferencia (itt hangzott el az előadás – a ford.) - Vállalati audit „Munka és családi élet összeegyeztetése” témában - már 15 vállalat kapcsolódott be ebbe az audit rendszerbe a járásban - Oberfranken által finanszírozott kulturális bérlet gyermekeknek 3 alkalomra 2008. május 25-én ünnepelte a helyi szövetség első születésnapját. Ebből az alkalomból nagyszabású rendezvényt szerveztek kb. 12.000 résztvevővel: 60 egyesület kínált ingyenes szórakozást a családoknak.
18
Sondershausen – a helyi kezdeményezések támogatója Kép: Karin Strödter Karin Strödter, Sondershauseni Családhivatal
Sondershausen festői környezetű, hangulatos észak-türingiai kisváros, a Kyffhäuser járás székhelye. A Harz hegység déli részén, a Wipper partján terül el. Lakóinak száma 24 200. A volt fejedelmi rezidencia ma kastély-múzeum, hatalmas angol-kertes parkja és az itt megrendezésre kerülő hangversenyek sok látogatót vonzanak Sondershausenbe, ahol a szabadidő eltöltésének más számos lehetősége is kínálkozik. Sondershausen azonban nem csak a turisták számára akar vonzó lenni, hanem saját lakosai számára is; ezért is csatlakozott már az alapítás évében, 2004-ben a „Helyi szövetség” mozgalomhoz. A sondershauseni helyi szövetség fő célja, hogy a városban megteremtse a családbarátság feltételeit, ezért minden olyan kezdeményezést támogat, mely a családok élethelyzetét javítja. Szorgalmazza a családi élet és a kereső tevékenység összeegyeztetését, ennek érdekében minden helyi kezdeményezést és mindenkit, aki ebben partner lehet, támogat, és igyekszik mindezeket együttműködési hálózatba tömöríteni. A partnerek közös célokat tűznek ki és eredményorientált munkavégzésre törekszenek. Alapelv a szabad véleménynyilvánítás, a válaszadási kötelezettség, egymás munkájának elismerése. A helyi szövetségi együttműködésben részt vesz a városvezetés, az ifjúság problémáival foglalkozó hivatal, a „Düne” Egyesület (találkozóhely a családok számára), a nevelési, házassági és életviteli integrált tanácsadó, a „Start” Segítségnyújtó Egyesület, gyermek- és idős megőrzők, iskolák, szülők, lakóközösségek, vállalkozások. A sondershauseni körzetben 13 gyermekmegőrző van 884 férőhellyel; ebből 6 a környező falvakban. A falvak fejlesztése kiemelt helyen áll a programban. Türingiában a törvény szerint a második életévtől szabad a gyermekmegőrző helyeket igénybe venni, van azonban 5 olyan gyermekmegőrző létesítmény, melyekben már 3 hónapos kortól felvehető a gyermek. A nyitvatartási idő a szülők igényeihez alkalmazkodik, de azon felül is lehetséges gyermekmegőrzés a Düne többgenerációs házzal kooperációban. A helyi szövetség fontosnak tartja a továbbképzési lehetőségek biztosítását, ezért családszemináriumokat, beszélgető köröket, felolvasásokat szervez. A 2008-as türingiai képzési tervben szerepel egy konferencia az egészséges étkezéssel kapcsolatban. A tervezett új létesítmények sorában fontos helyet foglalnak el a játszóterek a lakónegyedekben és a játszóhelyek a bevásárlóközpontokban. A belvárosban olyan területeket alakítanak ki, amelyek kisgyermekekkel való tartózkodásra alkalmasak. Fontos és hangsúlyos a generációs szakadék (örök probléma) megszüntetése. Ebből a célból többgenerációs házat tart fenn a „Düne” Egyesület, melyet szövetségi, tartományi és városi alapból is támogatnak. A ház programjában szerepel családi reggeli, gyermekszületésnapok, közös kreatív foglalkozások gyermekek és felnőttek számára, tánctanfolyamok, családi szabadidős programok, a külföldről bevándorló családok integrációját célzó közös estek. Az óvodák programjában is helyet kap a generációs szakadék mérséklése: rendszeres közös délutánokat szerveznek az óvodások és nagyszüleik számára, más alkalmakkor pedig az óvodások és szüleik számára. Az óvodások részt vesznek a lakónegyedek közös ünnepségein és a sporteseményeken is. Fontos, hogy egyre nagyobb számú szabadtéri foglalkozás kerüljön az óvodák programjába. Napirenden van az óvodák és iskolák munkájának összehangolása.
19 Integrált tanácsadó szolgálat áll az erre rászorulók rendelkezésére: diplomás pedagógusok és pszichológusok fogadják a nevelési- vagy egyéb családi konfliktusokkal hozzájuk fordulókat. Külön szakember foglakozik a gyermekek és a 27 év alatti fiatalok problémáival, a rászoruló szülőkkel (tanács és fizikai segítség is), valamint a családi krízishelyzetekkel. A városba újonnan beköltözők üdvözlő levelet kapnak a polgármestertől. Az újszülöttek szülei ajándékutalványt és tájékoztatást kapnak a gyermek-elhelyezéssel kapcsolatban. Power point-os ismertetésből lehet tájékozódni a város kulturális-, képzési- és sportlehetőségeiről. Fontosságának megfelelő, kiemelt helyen kezeli a város az esélyegyenlőség kérdését. 2008 áprilisában a Kyffhäuser járás 2. konferenciájának témája a gyermekszegénység, továbbtanulási nehézségek és a Harz IV következtében hátrányos helyzetbe került gyermekek jövője volt. Ez utóbbi téma különböző szövetségi és tartományi politikai tisztségviselőket is állásfoglalásra késztetett: segíteni kell a Hartz IV által érintett családok gyermekein. (Hartz IV - 2005. január 1-én bevezetett törvény, melynek következtében mintegy egymillió munkanélküli csak minimális szociális juttatásban részesül, valamint gyakorlatilag összeolvasztják a munkanélküli segély intézményrendszerét a szociális segéllyel – a ford.). A helyi szövetség folyamatos párbeszédet folytat a vállalatokkal és javaslatokat tesz nekik a minél szélesebb körű „családbarátság” elérésére: - a vállalatok készítsenek kérdőíveket és töltessék ki azokat a dolgozóikkal. A kérdőívekből kiderül, mely intézkedések közkedveltek a dolgozók körében, ugyanakkor hol vannak még hiányosságok. Így elérhető, hogy a vállalat és a dolgozók „párbeszéde” következtében a munkahely családbaráttá válik. - fontos, hogy a vállalatok ne nehezítsék meg az újrakezdési és a továbbtanulási esélyeket. Erről is párbeszédet kell folytatni a munkaadók és munkavállalók között - a kisgyermekes dolgozók problémáinak sarkalatos pontja a gyermekmegőrzés. A helyi szövetség javasolja a vállalatoknak, hogy vállaljanak részt a gyermekmegőrzők finanszírozásából. - okos dolog gyárlátogatásokat szervezni, hogy a későbbi potenciális munkaerő (pl.otthon lévő kisgyermekes anyák, tanulók, stb.) tisztában legyen a viszonyokkal, és amikor eljött a munkába állás ideje, ismerje leendő munkahelyét. Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés. Legelsősorban egyeztetni kell velük a gyermekmegőrzésre vonatkozó szabályokat, de szükséges, hogy ők is beleszólhassanak és változtathassanak azokon. A helyi illetőségű kertészettel közösen egy projekt kerül megvalósításra a tartósan munkanélküli szülők számára. A projekt célja a gyermekmegőrzőkben található szabad területek átalakítása, „zöldövezetek” kialakítása szövetségi és városi támogatással. A másik helyi „specialitás” az „apa-projekt”. Ennek keretében az apák vállalkoznak a sportrendezvények megszervezésére. 2008 májusában főzőtanfolyamot rendeztek az apák részére. Sondershausenben már 1992 óta létezik egy árengedményre jogosító ún. „szabadidő-kártya”. Ezzel kedvezményesen lehet koncerteket, sportrendezvényeket, uszodákat látogatni, hetente egyszer pedig ingyenes múzeumlátogatásra van lehetőség. 2008-ban már 11-edszer ünnepelték közösen a Nemzetközi Gyermeknapot a gyermekek, szülők és nagyszülők. Minden korosztály számára volt vonzó és érdekes lehetőség az együttjátszásra, együtt-ünneplésre. Karácsonykor a városvezetés ajándékcsomagokkal kedveskedik a lakosságnak. Gyermek- és ifjúsági tanács működik a gyermekek és családok érdekképviselete céljából. Fontos, hogy olyanok is részt vegyenek benne, akik a gyermekek szemével tudják nézni a dolgokat. Munkájuk eredményeképpen nyilvános játszóterek és egy új korcsolya csarnok létesült. Végül a város jövőbeni céljai és feladatai: a Wippertor lakónegyed felépítése, egy lakossági központ kialakítása, ahol idősek és fiatalok lehetnek egy fedél alatt, a környező falvak
20 fejlesztése, az orvosi és fogorvosi ellátás, valamint a tömegközlekedés javítása és az egyesületek megerősítése.
21
Jénai Szövetség a Családért
Kép – Ines Morgenstern Ines Morgenstern, Jénai Szövetség a Családért
Jéna Türingia második legnagyobb városa, lakóinak száma 102 000. A munkanélküliek aránya kb. 8,8 %, a városban mintegy 30 000 egyetemista él. Jéna a német gazdasági élet egyik központja. A születések száma biztatóan növekszik. Jénában a „Helyi szövetség” megalakulásának első lépcsője a „Családok és gyermeküket egyedül nevelő szülők centruma” volt, mely már 1996 óta foglalkozott „rugalmas időbeosztású” gyermekmegőrzéssel. Következő állomásként 2002-ben néhány vállalat, néhány hivatal és az egyetem részvételével „Rugalmas!?” néven megrendezésre került az első workshop. A workshop résztvevői 2004 tavaszán csatlakoztak a „Helyi szövetség a családért” elnevezésű szövetségi kezdeményezéshez, valamint Türingia tartományi családszövetségéhez is. Végül 2006 májusában megalakult a „Jénai Szövetség a Családért”. A szövetség céljai: - gyermek- és családbarátság, valamint a generációk békés egymás mellett élésének kialakítása - erős szociális háló létrehozása a családok életének megkönnyítése céljából (minden helybeli lehetőség, kezdeményezés és ajánlat összegyűjtése) - a családi élet és a munka összeegyeztetésének folyamatos javítása - a családok helyzetének középpontba állítása társadalmi, gazdasági és politikai téren is A jénai helyi szövetség felépítése: A szövetség tevékenységét a „Családok és gyermeküket egyedül nevelő szülők centruma” koordinálja. A szövetség kuratóriumának elnöke a Friedrich Schiller Egyetem rektora. A kuratórium tagjai: Jéna város főpolgármestere, valamint egy-egy képviselő a Jéna Optika Rtből, a Gépgyártó és Forgácsoló Kft-ból, a Jéna Pössneck Művekből és a „Családok és gyermeküket egyedül nevelő szülők centrumából”. A tényleges tevékenység (a családok megsegítése) megvalósítása céljából pedig különböző részvénytársaságok jöttek létre: „Képzés A-tól Z-ig”, „Marketing”, „Család és munka összhangja”, „Generációk egymás mellett” és „Sport, szabadidő”. A „Család és munka összeegyeztetése” részvénytársaság legfőbb törekvése, hogy a gyermekmegőrzést a családok igényei alapján továbbfejlessze, és a lehetőségeket szórólapokon reklámozza („Nagy város kis embereknek”). Ezzel a tevékenyéggel megkönnyíti a nők visszatérését a munkaerőpiacra, segít abban, hogy a családi élet és a munka összeegyeztethető legyen. Intenzív együttműködést valósít meg a vállalatokkal, a tudományos szférával, Jéna város önkormányzatával Családsegítő szolgálatokat működtet, melyek a krízishelyzetek megoldásában jelentenek pótolhatatlan segítséget Workshopokat, rendezvényeket szervez közhasznú információk terjesztése céljából (adókedvezmény, audit, családbarát káderpolitika).
22 A családok számára elért eredményeken kívül a vállalatok is komolyan profitálnak a helyi szövetség munkájából: a dolgozók elégedettek, a szakmai kapcsolatok fejlődnek, a problémás helyzetek pedig egyéni (a vállalatra szabott) módon oldódnak meg. Jéna városa számára a szövetség adatokat szolgáltat a családok helyzetéről, szükségleteiről. A valós helyzet feltárása a problémák megoldását is megkönnyíti. A 2007-ben kiadott Családatlasz, mely összehasonlítja Németország városait abból a szempontból, mennyire vonzóak a családok számára, Jénát családbarátnak minősíti. Ez pedig olyan előnyös tulajdonság, mely feltétlenül sokat nyom a latban, ha az a kérdés, hol kezdjen új életet egy gyermekes család. Tervek 2008-ra: A rugalmas gyermekmegőrzési lehetőségek szünidei programfüzetekben („Szünidödő”)látnak napvilágot. A szükség esetén igénybe vehető családi tanácsadás, a kedvezményes belépőjegyet jelentő családi kártya, az iskolai szünetekben vállalati segítséggel történő gyermekmegőrzés mind-mind a családok helyzetének javítását szolgálja. A hagyományoknak megfelelően megrendezésre kerül a „Rugalmas ?!” workshop, valamint a „Jéna barkácsol” elnevezésű családi nap. A lakosság izgalommal várja a „Családbarát munkahely 2008” díj átadását. A „Mitől családbarát egy város?” közvélemény-kutatás eredménye alapján kerül majd sor a „Jéna, a családbarát város” megteremtésére irányuló cselekvési terv kidolgozására. A tervek közt szerepel egy alapítvány létrehozása is a családok megsegítésére.
23
Dialógus a Türingiában élő családokért
Kép – Gundula Bomm Gundula Bomm projektvezető, Helyi szövetségek a türingiai családokért
Családról akkor beszélhetünk, amikor szülők és gyermekek együttélésekor a szülők garantáltan felelősséget vállalnak a gyermekekért; a család fogalomkörébe tartozik az az eset is, amikor a felnőtt gyermekek saját szülőiket gondozzák. A Türingiai Családszervezetek Köre pártoktól és felekezetektől függetlenül tevékenykedik a családok érdekében. Tagjai: a Német Családszövetség, a Családok Evangélikus Részvénytársasága, a Keresztény Szülők Társasága; a Katolikusok Családszövetsége és a Gyermeküket Egyedül Nevelő Anyák és Apák Egyesülete. A Családszervezetek Köre 2004 óta működik, és koordinálja a szülők akadémiájának munkáját, a családgondozó védőnők továbbképzését, a tartományi családi napok szervezését és a türingiai helyi szövetségek munkáját. 2003 és 2008 között igen sok, a családokat érintő intézkedés látott napvilágot Türingiában: 2003-ban felhívást tettek közzé helyi szövetségek létrehozására; 2005-ben új családtörvényt fogadtak el: „családi pótlék”-ot vezettek be, valamint 2 évre szállították le az óvodába járás korhatárát; 2006-ban megalakult a „Családi Eszme” Alapítvány; 2008-ban a tartományi kormány, a gazdasági élet és a szakszervezetek szereplőinek összefogása hozta létre a „Türingiai Szövetséget a családokért”. Helyi szövetségek a Türingiában élő családokért Mi is az a helyi szövetség? Önkéntes, strukturált, eredményorientált dialógus egyrészről a politika, a gazdasági élet, ill. a szociális ellátás területén dolgozók, valamint egyesületek, szövetségek, egyházközségek, vállalatok, másrészről a családok között abból a célból, hogy működő hálózat jöjjön létre a családok életének könnyebbé tételére. A helyi szövetség célja a családok szükségleteinek minél szélesebb körű kielégítése, élethelyzetük javítása. Ennek érdekében a szövetség arra törekszik, hogy a családok problémái a családbarát települések nyilvánosságának középpontjába kerüljenek. A helyi szövetség mozgalom 2004-ben indult útjára. A szövetségi Szociális és Családügyi Minisztérium megnyitotta Berlinben a „Helyi szövetségek a családokért” szolgáltató irodát. Az iroda információs anyagokat bocsát az érdeklődő települések rendelkezésére, rendezvényeket szervez, melyeken közhasznú információk hangzanak el. Honlapot szerkeszt, melyen megtalálhatók a családbarát települések adatai. (www.lokale-buendnisse-fuer-familie.de) PR tanácsadást nyújt, a csatlakozni kívánó településeket támogatja; felépíti a szövetségek rendszerét, valamint az országos információs- és akciós hálózatot. A berlini iroda mintájára Türingiában létrejött egy helyi koordinációs iroda.
24 A helyi iroda figyelemmel kíséri a türingiai szövetség alakulását, tanácsokat ad, támogat, elősegíti működő hálózatok létrejöttét, melyek a helybeli családok életét hivatottak megkönnyíteni. A helyi szövetségben az élet különböző területeinek (gazdasági, kulturális, stb.) képviselői vesznek részt. Először egyeztetnek arról, hogy céljuk a helybeli családok élethelyzetének javítása. Felmérik a családok létszámát és helyzetét. Számítanak a családok aktív részvételére, valamint a helyhatóságok támogatására. A helyi koordinációs iroda és a szövetségi szolgáltató iroda is segítséget nyújt a munkában. A helyi koordinációs iroda figyelemmel kíséri, hogyan alakulnak a szerveződési folyamatok, akut probléma esetén beavatkozik („tűzoltás”). „Start” tanácsadást nyújt, moderációs feladatokat vállal. Szükség esetén biztosítja a segítséget (munkaerőt) a családok számára (hasonlóan az „Otthon segítünk” programhoz – a ford.) Segít a szükségletelemzésnél, pl. „A család számára a jövő a lakóhelyen kezdődik” című vándorkiállítás megszervezésével. Kiépíti a kapcsolatrendszert, folyamatos hírlevél szolgálatot biztosít. Az aktuális információkat folyamatosan megjeleníti a honlapon. Kapcsolatokat közvetít. Segít, hogy a családok kapcsolatba tudjanak lépni más szövetségekkel. Segítséget nyújt abban, hogy kooperációs szerződések születhessenek a helybeli gazdasági élet szereplői és más türingiai oktatási ill. gazdasági vezetőkkel. Elősegíti az információ- és tapasztalatcserét. Továbbképzési lehetőségeket közvetít. A központi workshopok ajánlatait folyamatosan továbbadja az érdekelteknek (a helyi szövetség minden résztvevőjének). Kooperál az oktatási központokkal, kvalifikációs projekteket készít a helybeliek részére. Türingiában 2005-ben 7, 2008-ban 16 helyen alakul meg a szövetség. Néhány példa a már megvalósult projektekből - a weimari járásban 12 partner részvételével jött létre szövetségi hálózat Gera és Jéna városában több mint 40 partner részvételével - kommunikáció: a már létező hálózatok közzététele a. „Családi katalógus”-ban - ajánlatok adatbankja az interneten - lehetőségek a család és a munka jobb összeegyeztetésére (rugalmas időbeosztású gyermekgondozás, pl. a munkahelyek és a gyermekgondozási intézmények kooperációja révén ) - képzési napok családok részére - helyi közösségek (falu, város) által szervezett családi napok, családi ünnepek, családhetek - kampányév a családbarátság elterjesztése céljából - a gazdasági élet szereplőinek megnyerése a családbarát eszme és gyakorlat számára Esélyek: A helyi szövetségek segítségével a „család” téma a privát szférából átkerül a társadalmi tudat középpontjába. A civil társadalom felelősségvállalása megerősödik. Sikeresebben tudják képviselni a családok érdekeit. Németországban arra van szükség, hogy a sikeres családpolitika a „helyi szövetség” elnevezésű kezdeményezést beágyazza egy családtámogató társadalompolitikába. Hiszen a helyi szövetségben résztvevőket mindig újra és újra motiválni kell – ez mindenki számára feladat, beleértve a szövetségi és a tartományi felelősöket is.
25 A Nagycsaládosok Országos Egyesületének szempontjai a „Családbarát önkormányzat” díjhoz
1. Jó minıségben és a családok számára jó elérhetıen mőködjenek a településen (vagy legyenek megszervezve, körzetesítve, más településekkel összefogva) a családokat érintı alapszolgáltatások (ha van: bölcsıde, óvoda, iskolák, gyermekorvosi ellátás, védınıi szolgálat, családsegítı és gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, családi napközi stb.) 2. A helyi szociális rendelet – a törvények betartásán túl – tartalmazzon a családok, különösen a több gyermeket nevelık számára kedvezı lehetıségeket. 3. Érezhetı legyen, hogy az önkormányzat nem csupán szavakban vagy a törvények minimális szintő teljesítésével, hanem ezeken túlmenıen is értékeli a gyermeket nevelı családokat, értük a lehetıségeihez mérten érdemi lépéseket is kész megtenni. 4. Az ügyfélszolgálatok kialakítása, az ügyintézık hangneme, ill. az intézmények vezetıinek a családokkal való bánásmódja legyen humánus (szóba sem jöhet, hogy megjegyzést tegyenek a gyermekvállalással kapcsolatban!) 5. Támogassák a családok lakáshoz jutását, ill. különösen a több gyermeket nevelık számára gondoskodjanak méltó körülmények megteremtésérıl. 6. Könnyítsék meg a gyermekintézményekbe, iskolákba való jutást. 7. Akadálymentesítés a gyermeket nevelık számára is. 8. Játszóterek, közösségi terek, ifjúsági szabadidıs lehetıségek legyenek. 9. Gyermekek és fiatalok biztonsága (közlekedés, közbiztonság, játszóterek stb.)! 10. Támogassa a gyermeket vállaló fiatal családokat! Helyi programokkal ösztönözze a fiatalokat, hogy vállaljanak gyermeket. 11. Helyi szövetség a családokért – elıny! 12. Családbarát városfejlesztés. 13. Az önkormányzat és cégei, intézményei, mint munkaadók családbarát módon állnak-e hozzá a munkavállalóikhoz (család és munka egyeztetése). 14. Családbarát szolgáltatások, nyitva tartások, közlekedési lehetıségek. 15. Tiszta és egészséges környezet. 16. Legyen valamilyen egyedi családtámogató, a gyermeknevelést vagy gyermekvállalást segítı program, intézkedés, ami mintául szolgálhat a többi önkormányzatnak. Nyilván nem lehet számon kérni az összes szempontot, és vannak olyanok is, amelyek önmagukban is megállnak, de ezek mentén várnánk a jelöléseket. Az is jelölt lehet, akinek van egy sajátos, egyedi programja (mint pl. Esztergomnak a Szent Miklós Alap, Kaposváron a GYES-en, GYET-en lévık ingyenes közlekedése stb.). A díjat mindig az adott év július 11-ére idızítve adjuk át, a Népesedés Világnapja alkalmából.
26 Esztergom Város Szent Miklós Programja
Csaknem nyolcszáz esztergomi gyermeket támogat már a város a Szent Miklós Alappal, amiben eddig hatszázmillió forint halmozódott fel. A közelmúltban kapták kézhez a szülık azokat az értesítıket, amelyek a gyerekek számára eddig összegyőjtött összegeket mutatják. Az elsı szerzıdı kicsi pontosan 726 700 forinttal „rendelkezik”, vagyis ennyi van jelenleg a számláján. A 2005 óta létezı program elsı kedvezményezettjei felnıtt koruk elérése után (a kamatlábak változását is figyelembe véve) mintegy 3,2 millió forinttal kezdhetik majd el életüket.
A kezdet: a Szent Miklós Alap Mintegy 700 esztergomi gyermek szülei kapnak értesítıt az önkormányzattól a Szent Miklós Alap esedékes jóváírásairól, idén hozzájuk újabb, csaknem száz kicsi szülei csatlakozhattak. Az Alap elsı szerzıdı gyermekének egyenlege mára eléri a 726 700 forintot, 2005 óta ennyi került a számlájára. Eddig több mint 600 millió forint várja az esztergomi gyermekek felnövekedését. A Közép-Európában egyedülálló „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért” támogatási alapot 2005-ben indította az önkormányzat Meggyes Tamás polgármester javaslatára. Annak az évnek januárjától született esztergomi gyermekek kapják ezt a támogatást, akkor használhatják majd fel, ha betöltötték huszonegyedik életévüket. Az összeget esztergomi otthonteremtésre és továbbtanulásra költhetik el. A családot, a gyermek születését követıen, személyesen az önkormányzat munkatársa keresi fel, és tájékoztatja a szerzıdéskötés lehetıségérıl. A szerzıdések aláírása – egy elıre egyeztetett idıpontban – a Városházán történik, ünnepélyes keretek között. 2005-ben 286, 2006-ban 266, 2007. december 31-ig 137 szerzıdést kötöttek. Néhány héten belül a nyolcszázadik kicsi szülei is aláírhatják a papírokat, az év végéig pedig az összes résztvevı gyermek száma megközelítheti az ezret is. Az önkormányzat az Alap céljára rendelt összeget az Esztergomi Takarékszövetkezetnél nyitott számlára utalja át, innen történik az átadás vagyonkezelésre. A számlákon elhelyezett összeg az egy hónapos betétekre alkalmazott legmagasabb kamatlábbal kamatozik. 2005-ben az alapban összesen 142 millió, 2006-ban 273 millió, 2007-ben már 498 millió forint várta a szerzıdött gyermekeket. Az elsı 2008-as utalás (április 15-én) újabb 97,5 millió forinttal emelte meg ezt az összeget, így az megközelíti a hatszázmillió forintot. A városvezetés elsıdleges célja a gyermekvállalási kedv elısegítése, amely a mutatók alapján igen kedvezıen alakult. Míg a 2002-2004-es idıszakban a születésszámok alig haladták meg a kétszáz fıt, addig 2005-2007-ben a háromszázat is elérték. (2005-ben 325 gyermek született a városban)
A folytatás: a Szent Miklós Program Az önkormányzat fontosnak tartja az esztergomi szülık és gyermekeik anyagi támogatását, ezért létrehozta a Szent Miklós Programot, amely a gyermekek neveléséhez, oktatásához, felnıttként pedig életkezdéséhez nyújt segítséget.
27 Minden esztergomi tanuló ingyenes helyi járat-bérletet, a gyermekes esztergomi családok kedvezményes élményfürdı belépıt kapnak. A Program minden 1-12 évfolyamos tanulónak szeptemberben 5000 Ft-os tanévkezdési támogatást, a nagycsoportos óvodásoknak és kisiskolásoknak ingyenes úszásoktatást ad. Az iskolatej-program 16 milliós költségébıl 12 milliót vállalt az önkormányzat, így az általános iskolák alsó tagozatos tanulói és az óvodások napi 2 deci tejet kapnak. Szintén ingyenesen biztosítja a város a saját kiadásában megjelentetett helytörténeti tankönyvet a nyolcadik és kilencedik évfolyamos nebulóknak. A testvérvárosi kapcsolatokat kihasználva a nyelvtanulás segítésére a középiskolások eljuthatnak a kilenc testvérváros egyikébe egy-egy intenzív nyelvi kurzusra. A Szent Miklós Alap támogatására jogosult minden 2005. január elseje után született esztergomi gyermek, aki 21 éves koráig a város területén bejelentett lakcímmel rendelkezik, és –a gyermek 18 éves koráig – legalább egyik szülıje esztergomi lakos. A támogatás további feltétele, hogy a jogosult 21. életéve betöltésekor rendelkezzen legalább középfokú vagy szakmai végzettséggel. Az Alap forrásaiból a jogosultak számára nyújtott támogatás azok 21. születésnapján nyílik meg és azt a 31. születésnapjáig veheti igénybe. A jogosult felhasználhatja az összeget a város közigazgatási területén belüli otthonteremtésre, építési telek, új vagy használt lakás, családi ház megvásárlása, új lakás, családi ház építése, vagy kérésére önkormányzati ösztöndíjtámogatásban részesülhet, ha felsıfokú képzést biztosító oktatásban vesz részt. Az Alap vagyonkezelésére irányuló pályázatot az Esztergomi Takarékszövetkezet és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. nyerte meg. Késıbb a vagyonkezelést a Takarék Alapkezelı Zrt. vette át.
28
Családbarát Aparhant Aparhanton 370 családi ház, 1155 lakos, óvoda (48 gyerek), általános iskola (143 tanuló), könyvtár, háziorvos, gyógyszertár, jó autóbusz közlekedés, jó kereskedelmi ellátottság található. Mintegy 15 éve valamennyi, az aparhanti intézményekbe járó óvodás és általános iskolás (a vidékrıl - Nagyvejke-Mucsfa-Kisvejke-Lengyel-Závod - bejárók is) a napi háromszori étkezést térítésmentesen kapja. Az aparhanti általános iskola valamennyi tanulója térítésmentesen kapja meg a tankönyveket (új könyvek). Minden év augusztus végén az aparhanti iskola valamennyi (vidéki is) tanulója készpénzben 8.000 Ft beiskolázási támogatást kap az egyéb tanszerek megvásárlásához. Az Aparhanton élı, bármely középiskolába ill. fıiskolára, egyetemre járó hallgató 15.000 Ft iskolakezdési támogatásban részesül. Minden Karácsonykor a 0-14 éves aparhanti gyermekek 8.000 Ft, a közép- és felsıfokú iskolások 10.000 Ft, az alacsony nyugdíjjal rendelkezı öregek 5.000 Ft pénzbeli támogatást kapnak az ünnep költségeihez való hozzájárulásként. Minden második tanévben az általános iskola tanulói 1 hetes táborozáson vesznek részt az ország különbözı részén (2008-ban Orfőn jártak).. A táborozás költségét (utazás, élelem, szállás, belépıdíjak, egyéb költségek) a szülıi munkaközösség és az önkormányzat viseli, a családoknak "csak" a költıpénzt kell állniuk. /Az idei költség valamivel meghaladja az 1 millió forintot./ Az óvodában és iskolában logopédust alkalmazunk megbízási szerzıdéssel, a szülıknek költségbe nem kerül, a gyermekeket kísérgetniük sem kell. A 2. - 4. évfolyamba járó tanulókat Szekszárdra (30 km) visszük tanév közben úszás-oktatásra. A családokat természetesen nem terheli költség, az intézményi költségvetésbıl fizetjük a buszt, az uszodabérletet, az úszásoktatót. Igény szerint 10-12 szakkör mőködik, díjat fizetni nem kell. Aparhanton szennyvíz-csatorna nincs. A házaknál egyedi szennygödrök találhatók. Az önkormányzat saját szippantó autói (3 db) a lakosságtól ingyen szállítja el a szennyvizet, saját ártalmatlanító telepén térítésmentesen ártalmatlanítja. Ezzel a lakosság mintegy 40 millió forintot takarít meg évente. Az aparhanti önkormányzat üzemelteti a helyi vízmővet. Ezzel az ivóvíz díja a környezı településekének mintegy 80 % -a. Aparhanton az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában mőködik WiFi internet hálózat. A korlátlan eléréső, végpontonként 2 Mbps sávszélességő internetes hozzáférésért 1.000 Ft/hó díjat fizet a lakosság. A lakóházak kb. 70 %-a rendelkezik Internettel. A könyvtárban 9 db számítógépen ingyen internetezhetnek a látogatók. A helyi kábel-televízió az önkormányzat tulajdonában van. Elıfizetési díjak: 14 csatorna - 800 Ft/hó, 31 csatorna - 1.500 Ft/hó, 40 csatorna - 2.500 Ft/hó. 1990 óta Aparhanton senki nem kapott még rendszeres szociális segélyt, mert a munkanélküli ellátásból kikerülık részére segítünk állást keresni. Ha ez nem sikerülne, akkor az önkormányzatnál közcélú, közhasznú, ill. közmunkát tudunk felajánlani. A helyi sportegyesület kb. 1.800.000 Ft/év, a nyugdíjasok klubja egy buszos kirándulásra elegendı, a polgárırök, az önkéntes tőzoltók, a székely hagyományırzı együttes 100 - 100 ezer forint támogatást kap évente. A helyi szabadidıpark (4 ha) játszóterét, a tenisz-, lábtenisz-, tollaslabda pályát térítésmentesen lehet használni. Talán ezek a legfontosabbak, amivel megpróbáljuk segíteni az Aparhanton élıket. Bizonyára ennél sokkal több támogatást is szívesen fogadnának, de egyenlıre sajnos ennél többet nem tudunk adni. Szőcs György Polgármester
29 Tápszentmiklós a családokért Tápszentmiklós község önkormányzatának Képviselı Testülete 2000-ben dolgozta át elıször a szociális ellátásokról szóló rendeletét. Fı szempontként azt jelöltük meg, hogy a település minden lakója érezze az önkormányzat segítségét, és lehetıleg a születéstıl egészen az idıskorig kísérje el az itt lakót ez az intézkedés. Nagyon nehéz helyzetben voltunk, hiszen mint minden önkormányzat, mi is anyagi gondokkal küzdöttünk. Mégis sikerült létrehozni egy olyan szociálisan érzékeny csomagot, amely ma is érvényben van, csak a benne lévı összegek emelkedtek jelentısen. A legfıbb érték az ember, a család. Ezt szem elıtt tartva immáron hat éve az országban egyedülálló intézkedések jelentısen javították a szociális hangulatot Tápszentmiklóson, községünk egyre vonzóbbá vált, a lakosságszám fıleg a több gyermekes családok ideköltözésével jelentısen emelkedett. Melyek is ezek az intézkedések? Már a gyermek születésekor szülési támogatásban részesítjük a családot. 2000-ben ez a támogatás 10 ezer forint volt, ma minden születendı gyermeknek 30 ezer forintot tudunk adni. Az óvodáskorú gyermekek úgynevezett óvodakezdési támogatást kapnak, ez elıször 1000 Ft volt, ma már 4 ezer forint gyermekenként. Az óvodásoknál maradva: az óvodai kirándulások teljesen ingyenesek, a költségeket az önkormányzat viseli. Iskolakezdési támogatást vezettünk be 2000-ben tanulónként 3000 Ft összeggel. Ez a támogatás ma 20 ezer forint minden általános iskolai tanulónak. Ezen kívül természetesen a füzeteket és a tankönyveket is ingyen kapja minden tanuló. Csak ez az intézkedés az önkormányzatnak szeptemberben 6 millió forint kiadással járt. Itt is ingyenesen kirándulnak a tanulók, az év végi nagykirándulást tanulónként 8 ezer forinttal segítjük. A középiskolások szintén kapnak iskolakezdési támogatást, amely tanulónként 10 ezer forint. A felsıoktatási intézményben tanuló tápszentmiklósi diákok pedig havi 4500 Ft ösztöndíjban részesülhetnek. Ezen kívül az önkormányzat részt vesz az Arany János tehetséggondozó programban, amely szintén évente 4-5 tanuló havi 5 ezer forintos támogatását jelenti. A letelepülı fiatal házasok egyszeri vissza nem térítendı 400 ezer forintos támogatást kapnak. A nyugdíjasok pedig minden évben a „karácsonyi csomag” elnevezéső szociális intézkedés keretében személyenként 4 ezer forintos támogatást kapnak. Fenti intézkedéseken túl: A nagy kánikulában évente egy két esetben minden lakásba egy karton ásványvizet juttatunk. Karácsonyra minden családba annyi csomag szaloncukrot adunk, ahányan élnek a családban. Ez tavaly pl 1000 csomag szaloncukrot jelentett. Decemberben a gyermekeiket egyedül nevelı szülık egyszeri 20 ezer forintos támogatást vehetnek fel. Szintén 20 ezer forinttal segítjük évente egyszer a községben élı mozgássérülteket (22 fı ). Az idei évben az önkormányzat építtetett egy nyolc lakásos társasházat, melybe nyolc több gyermekes család költözött. A településnek ez az akció közel 20 millió forintjába került. Mégis megérte, mert ideköltözött 22 kisgyermek. Ezt megelızı akciónkban három család költöztetését vállaltuk fel, a három családban szintén 22 gyermek nevelkedik. Ennek a három családnak két évig teljesen ingyen biztosítjuk a lakhatást. A tápszentmiklósi önkormányzat eddig tartani tudta egyedülálló szociális csomagját, bízom abban, hogy ez a továbbiakban is így lesz. A szociális közérzet Tápszentmiklóson jónak mondható, az emberek a családok érzik az önkormányzat gondoskodását, érzik azt, hogy lakosságbarát politikánk az ı érdekeiket képviseli, és bár nehézségek itt is vannak, mégis könnyebb az élet a felsorolt támogatások eredményeként. Tudjuk, hogy a családok jelentik a jövıt;a nem tudunk megfelelıen gondoskodni róluk és nem lesz vonzó a település, elıbb utóbb elköltözhetnek a faluból és egy visszafordíthatatlan folyamat indulhat meg. Ezt mi megelızzük családbarát politikánkkal, és számunkra a jövıben is legfontosabb érték a család, a gyermek az ember marad. Kovács József polgármester
30
A kiskunhalasi Fészekrakó Nagycsaládos Egyesület kérdıíve a városban készült felméréshez Családbarát Várost Szeretnénk A Fészekrakó Egyesület azt a célt tőzte ki maga elé: felmérje, hogy a helyi lakosok szerint, mennyire családbarát város Kiskunhalas. Az összegyőjtött információk alapján javaslatot teszünk városunk vezetésének, és minden érintettnek (intézményvezetıknek), hogy milyen változtatások szükségesek a kívánt cél eléréséhez. A kérdıív kitöltése önkéntes, név nélküli, annak tartalmát csak a fenti cél elérése érdekében használjuk fel. Feldolgozása után az eredményt nyilvános fórum keretén belül ismertetjük. 1) Mióta él városunkban? • Itt születtem, azóta is itt élek. • Itt születtem, de éltem más városban/faluban is. • Nem itt születtem, de most itt lakom. 2.) Hol él? • lakótelepi lakásban • családi házban • új építéső lakásban • tanyán • albérletben 3.) Kiskunhalas mely részén él? • Városközpontban • Kertvárosi részen • Alsóvárosi részen • Felsıvárosi részen • Külterületen • Sóstó környéke (Esze Tamás lakótelep, és környéke) 4.) Családi állapota? • házasságban élı • elvált • élettársi kapcsolatban élı • gyermekét egyedül nevelı • egyedülálló 5.) Gyermekei száma: • még nincs
• • • •
1 2 3 3 - nál több
31
6.) Szerintem a családbarát város azt jelentené, hogy: (több jelölés is lehetséges) • Elegendı, és jó játszóterek vannak benne. • A gyermekintézményekben legfeljebb 25 fıs csoportok vannak. • Az óvodákban minden csoportban 2 óvónı és 1 dadus van a gyerekekkel. • Az iskolákban van napközi ellátás. • A közlekedés megszervezésénél nagy hangsúlyt kap a gyermekek biztonsága (kerékpár utak!). • Biztonságos és akadálymentes parkolóhelyek állnak minden gyermekintézmény körül. • A gyermekek születésekor anyagi támogatást kapok. • Jó minıségő szabadidıs programok vannak. • A hivatalok nyitva tartása és mőködése igazodik a gyermekeket nevelı családok igényeihez és ritmusához. • Az iskolákban szabadidı szervezı tevékenykedik. • A város támogatja a 4 órás munkavállalást (fıleg kismamáknak és anyukáknak lenne ideális!). • A családsegítı szolgálat segítı és támogató munkát végez az arra rászoruló családok körében • Jól mőködik benne az idısgondozás. • Támogatja a munkahelyteremtést, és azok megtartását. • Járható járdák mozgássérülteknek és babakocsisoknak. • Kultúrált szórakozóhelyek mőködnek benne. • Gaz- és parlagfőmentes utcák, tiszta homokkal ellátott játszóterek. • Egyéb, és pedig:…………………………………………………………………. 7. Milyen területen lát hiányosságokat városunkban, és milyen konkrét javaslatai vannak? • Utak állapota:………………………………………………………………………………… …. • Parkolóhelyek :………………………………………………………………………………….. • Óvoda…………………………………………………………………………………… ……… • Iskola…………………………………………………………………………………… ………. • Bölcsıde………………………………………………………………………………… ……… • Hivatalok mőködése……………………………………………………………………………… ………... • Játszóterek……………………………………………………………………………… ……….. • Programok……………………………………………………………………………… ………..
31
32 • • • •
Családsegítés…………………………………………………………………………… ……….. Idısgondozás…………………………………………………………………………… ………. Munkahelyteremtés……………………………………………………………………… ……… Egyéb, és pedig:………………………………………………………………………………….
8. Osztályozza Kiskunhalast, mint családbarát várost! 1
2
3
4
5
9. Ön szerint szükség van e szemléletváltásra, a városvezetés, és a lakosság körében annak érdekében, hogy családbarátabb legyen Kiskunhalas?
• • •
Igen, ez a legfontosabb Részben, de az anyagiak is befolyásolják Nem, ez csak pénzkérdés
10. Októberben fórumot szervezünk a témában. Szívesen eljönne-e? Ha igen, kérjük, adja meg elérhetıségeit: ………………………………………………………………………………………………… ………… 11. Amennyiben úgy érzi, hogy e témában közlendıje lenne számunkra, kérjük, ossza meg velünk a gondolatait! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………… . Szívesen fogadunk minden segíteni szándékozót körünkben. Önt is várjuk! Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult a városunkért tenni akarók munkájához!
32
33
www.noe.hu
www.adenauer.hu
www.lokale-buendnisse-fuer-familie.de
33
