EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány

EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA

Készítette: Méhes Balázs

Budapest, 2008 -1-

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ...................................................................................................................... 3 II. A Color Kft. bemutatása ........................................................................................... 6 II. 1. A cég története ..................................................................................................... 6 II. 2. Tevékenységi kör ................................................................................................. 7 III. A textil-és ruházati iparágakra vonatkozó nemzetközi szabályozások............... 9 III. 1. A Világkereskedelmi Szervezet szabályozása és hatásai a Color Kft.-re........... 9 III. 2. Ukrajna és a Világkereskedelmi Szervezet....................................................... 10 III. 2. Európai Uniós szabályozás ............................................................................... 11 III. 3. Ukrajna és az Európai Unió .............................................................................. 11 III. 3.1. Az EU-Ukrajna kapcsolatok története ....................................................... 11 III. 3.2. Partnerségi és együttműködési megállapodás............................................ 12 III. 4. Összegzés.......................................................................................................... 15 IV. A ruházati és textilipar helyzete Magyarországon.............................................. 16 IV. 1. Össztermelés, értékesítés, foglalkoztatottak száma, hatékonyság.................... 16 IV. 2. A külkereskedelmi forgalom ............................................................................ 19 IV. 3. Összegzés és a piaci helyzet elemzése ............................................................. 20 V. A nemzetközi terjeszkedés motivációja ................................................................. 22 VI. 1. Elméleti háttér................................................................................................... 22 V. 2. A Color Kft. motivációja és gyakorlati háttér.................................................... 24 VI. Az ukrán és a magyar bérszínvonal összehasonlítása......................................... 26 VI. 1. Átlagbérek Ukrajnában..................................................................................... 26 VI. 2. Átlagbérek Magyarországon............................................................................. 27 VI. 3. A munkaerő elérhetősége Ukrajnában.............................................................. 29 VI. 4. Összegzés.......................................................................................................... 29 VII. Ukrajna PEST elemzése ....................................................................................... 30 VII. 1. Politikai helyzet............................................................................................... 30 VII. 2. Gazdasági helyzet............................................................................................ 36 VII. 3. Szociális helyzet.............................................................................................. 44 VII. 4. Technológiai helyzet ....................................................................................... 45 VII. 5. Az országkockázatok összesítése .................................................................... 45 VIII. A magyar és az ukrán vállalkozások adóterheinek összehasonlítása ............. 48 VIII.1. Magyarország.................................................................................................. 48 VIII.1.1. Országos adók.......................................................................................... 48 VIII.1.2. Helyi adók................................................................................................ 52 VIII. 1.3. Béreket terhelő munkaadói járulékok Magyarországon ......................... 53 VIII.2. Ukrajna............................................................................................................ 55 VIII. 2.1. Országos adók......................................................................................... 55 VIII. 2.2. Helyi adók............................................................................................... 56 VIII. 2.3. Béreket terhelő munkaadói járulékok Ukrajnában ................................. 57 VIII. 3. Az ukrán és a magyar adóék összehasonlítása............................................... 57 VIII. 4. Összegzés....................................................................................................... 59 IX. Következtetések és összefoglalás ........................................................................... 61 X. Irodalomjegyzék....................................................................................................... 64 XI. Táblázatok jegyzéke ............................................................................................... 67

-2-

I. Bevezetés Dolgozatomban azt fogom megvizsgálni, érdemes-e egy magyar ruházati ipari termelővállalatnak áthelyeznie termelését Ukrajnába. Az áttelepülés kérdésének felvetődése a piaci körülményeket tekintve nem meglepő. Az utóbbi tíz évben a magyar textil-, ruházati, bőr- és cipőipari ágazatok termelési volumene drasztikus mértékben csökkent. Ezen tendencia egyik legfontosabb elindítója az olcsó munkaerővel rendelkező országok csoportja, Kína vezetésével. Rengeteg alkalommal lehetett hallani korábban azt a véleményt, mely egy évtizeddel ezelőtt még részben igaz is volt. Ennek lényege, hogy a kínai termékek alacsony bérköltségtartalmuknak köszönhetően olcsók, a minőség tekintetében azonban nem kelhetnek versenyre a kiváló és nívós európai gyártmányokkal. Hasonlóan a japán autógyártók ’70-es évekbeli lenézéséhez, ez mára megváltozott. Számos nagy divatcég, mint amilyen a Benetton is, jelentős termelési kapacitásokat helyezett Kínába, ahol magas minőségű divatcikkeket állítanak elő. Ebből következően a jó minőségű, nagy hozzáadott értékű termékek gyártása mellett szükségszerűen csökkenteni kell a költségeket is. Mindezek után úgy érzem, szükséges megindokolnom, miért is választottam Ukrajnát cél országként a vizsgálat végrehajtásához. Négy fő szempontból tanulmányoztam a lehetséges országokat. Ezek a következők voltak: a Magyarországtól, illetve a Color Kft. célpiacaitól való távolság; a vállalkozásalapítási folyamat nehézsége és az adózási rendszer; az ország Európai Uniós integrációjának foka; a bérszint alakulása az iparban, ezen belül is a textil-és ruházati termelőiparban. Az első szempont vizsgálata több választási orientációt is kínál. A Color Kft. célpiacai főként Nyugat-Európában találhatóak, többek között Franciaország, Németország tartozik ide. Ebből következik, hogy a földrajzi távolság szerint Magyarország valamelyik nyugati szomszédjához való áttelepülés a kedvező. Ebben az esetben Ausztria, Szlovénia és Horvátország egyes részei közül választhatunk. További szomszédaink, így Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia ebből az aspektusból kevésbé kedvezőek. Ha nagyobb földrajzi távolságban gondolkodunk, Kína is a lehetséges országok közé kerül. A kontinensnyi állam rendkívül alacsony bérszínvonala csak az érem egyik

-3-

oldala; a távolság miatt felmerülő szállítási és koordinációs igények növekedése, és az ebből fakadó piaci változások gyors kielégítési képességének csökkenése a másik. A második szempont tekintetében az Európai Unió tagjai élveznek előnyt, a közösségi szabályozás jelentős könnyítéseket jelent mind az adminisztráció, mind a vállalkozás működése során. A szomszédos országok közül ezt a feltételt Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Románia teljesíti. A második vizsgálati szempontnak ebből következően közös metszésterülete van a harmadikkal. A vállalkozásalapítási vetületen kívül számos más működési részt befolyásol az európai integrációhoz való viszony. Az egyik legfontosabb a verseny szabályozása, ez különösen érvényes a külföldi illetőségű befektető cégek számára. A hivatalos és számszerűsíthető kereskedelmi korlátozásokon kívül ugyanis számos olyan is létezhet – különböző engedélyezési, bürokratikus megkötések – melyek kezelésében a hazai cégek már járatosak, azonban egy tevékenységét éppen csak megkezdő, nem honos vállalkozás számára ezek felismerése és az ezekhez való alkalmazkodás – legalábbis eleinte – nehézkes feladatnak bizonyulhat. Szándékosan hagytam utolsó szempontnak a bérszint alakulását az iparban, ezen belül is a textil-és ruházati termelőiparban. Természetében ugyanis hasonló a pókerbeli Royal Flush kombinációhoz: mindent visz. A textil- és ruházati ipar rendkívül munkaerőigényes ágazat. Ebből következően a munkaerő költségvonzata jelentős részt képvisel a cégek összköltségében. Ennek alátámasztására a Color Kft. éves beszámolójából vett adatokat használom fel. A bér, bérjárulékok és a személyi jellegű egyéb kifizetések aránya a cég összes költségéhez viszonyítva ugyanis eléri az 52 %-ot. Az ötödik és egyik legfontosabb érv Ukrajna mellett speciálisan csak a Color Kft.-t érinti. A vállalkozás ugyanis már rendelkezik tapasztalatokkal az ukrán gyártással kapcsolatban. A cég 1992-től egészen 2000-ig együttműködött egy ukrán varrodával, az egyik nagy nyugat-európai megbízója számára történő gyártásba az ukrán partnert alvállalkozóként vonta be. A Color Kft. vezetése elégedett volt mind a minőséggel, mind az árral ebben az időszakban. Az együttműködésnek a megbízó csődje jelentette a végét, a Color Kft. az így lecsökkent megrendelési volument ugyanis már a magyarországi üzemeiben is le tudta gyártani. A cég vezetője pedig akkoriban – leginkább a magyarországi alkalmazottak iránti szociális elhivatottságból – úgy döntött, nem helyezi át a termelést Ukrajnába. Az árverseny kiéleződése, és leginkább a

-4-

bérszínvonal magas és továbbra is emelkedő magyar szintje azonban elgondolkodtatta a menedzsmentet az utóbbi időben. A szempontok többségét figyelembe véve döntöttem tehát Ukrajna mellett: nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de a magyarhoz képest jóval alacsonyabb bérszínvonal, az utóbbi években egyszerűsödő adórendszer, Magyarországhoz való relatív közelsége vonzó befektetési célponttá teszi. Ehhez társul még az ukrán gyártással kapcsolatban a cég már meglévő, majd egy évtizedes jó tapasztalata. Vajon az első négy aspektus beható vizsgálata után hasonló eredményre jutunk? Diplomamunkám célja ennek kiderítése.

-5-

II. A Color Kft. bemutatása II. 1. A cég története A COLOR Ruházati és Kereskedelmi Kft. jogelődje 1954-ben alakult a Zala Megyei Tanács alapításában, Zalaegerszegi Kötött- és Kézműipari Vállalat néven, a térségben lévő szabad női munkaerő foglalkoztatására. Kezdetben több telephelyes cégként működött, valamennyi üzemegységük Zala megyében volt (Zalaegerszeg, Letenye, Lovászi, Gellénháza, Bázakerettye). A központ a megyeszékhelyen található. Jelenleg termelő tevékenység a zalaegerszegi központi telephelyen folyik. A társaság 1974-től 1991-ig Color Ruházati Vállalat néven végezte tevékenységét. A 60-as évek végéig a termékskála rendkívül vegyes volt, női-, gyermek-, munka- és védőruházatot egyaránt termelt a cég. A 70-es években folyamatos profiltisztítást hajtott végre a vállalat. 1976-ra a gépi fejlesztések révén megteremtették az igényes női felsőruházat konfekcionálásának alapjait, külpiaci kapcsolatokat teremtettek, ezzel lehetőség adódott a dinamikus növekedésre. 1999-től kezdve már férfi kabátok, zakók, nadrágok készítését is vállalja a cég. A vállalat privatizációja 1992-ben zajlott, két lépésben. Szeptemberre a menedzsment teljes kivásárlással magánosította a céget. Ezt követően megalakult a Color Ruházati és Kereskedelmi Kft. A társaság tulajdonosai magyar magánszemélyek. A Color Kft. 2000-ben új, zöldövezeti telephelyre költözött. Fontos szervezeti változásra került sor a 2003. és 2004. évben. A bázakerettyei és lovászi üzem 2003. február 1-jétől önálló, Göcsej-Ciklámen Konfekció Kft. néven működik, a letenyei üzem 2004. január l-jétől pedig Mura Kereskedőház Kereskedelmi és Ipari Kft. néven folytatja tevékenységét. Az átszervezést követően a Kft-ben a foglalkoztatottak létszáma a korábbi 400-ról 190 főre csökkent. Ez a statisztikai állományi létszám, nem tartalmazza a tartósan távollevőket pl. a gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat, ápolási díjat, gyermeknevelési támogatást igénybe vevőket. Ezzel a létszámcsökkenéssel a társaság a kis-és középvállalkozás kategóriába került, ami lehetővé teszi az uniós és egyéb pályázati források igénybevételét. A szakképzett és gyakorlott munkaerő megtartása érdekében a bérek emelésére kiemelt -6-

figyelmet fordítanak. Az egyre erősödő versenyben az anyagi erőforrások korlátozottak, így a munka jobb megszervezésére, új munkamódszerek kidolgozására is szükség van. A városban a közelmúltban megszűnt a ZA-KO Rt, amely a Color Kft.-hez hasonló profilú tevékenységet végzett. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a cég számos területen minőségi létszámcserét hajtson végre, magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek álltak munkába. 2000. novemberében a cég bevezette az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert. A Color Kft. több bolthelyiséggel is rendelkezik. Zalaegerszegen, a központi telephelyen került kialakításra egy gyári diszkont. Ezen felül a városközpontban is működik egy mintabolt, Budapesten pedig a Trend2 bevásárlóközpontban üzemeltet egy nagykereskedelmi mintaüzletet a cég. A társaság fontosnak tartja a vásárokon, kiállításokon való részvételt, valamint divatbemutatókon is népszerűsíti kollekcióját. II. 2. Tevékenységi kör A cég alapvetően háromféle tevékenységet végez. Az egyik legrégebbi tevékenységnek a külföldi megrendelők számára végzett bérmunka számít. Ennél a magyar ruhaiparban hagyományosnak számító együttműködési formánál a megrendelő mindent a Color Kft. rendelkezésére bocsát, a tervektől az alapanyagokon át a kellékekig. Ez alól kivételt képez az angol Marchpole-lal kötött megállapodás, ahol az alapanyag finanszírozását a Color Kft. magára vállalta. Ezt követően a cég előállítja a terméket, amelyet a vevő által küldött fuvareszközön szállítanak a vevőhöz. A másik fő tevékenység a Féraud francia céggel néhány éve elkezdett logisztikai irányú együttműködés. Ennek lényege, hogy a Color Kft. koordinálja a francia cég gyártását Magyarországon, Törökországban és a Távol-Keleten. A francia partner egyes megrendeléseit a Kft. gyártja. A jelentősebb hányadot azonban továbbítja más országokba, a Féraud ottani partnereinek osztja el a munkát. Ez a tervrajzok, szabásminták, és kellékek továbbítását foglalja magába. A Color Kft. tevékenysége ezzel befejeződik, azaz a távol-keleti vagy török készáru már közvetlenül a -7-

megrendelőhöz kerül. Ezt a disztribúciós tevékenységet korábban egy közvetítő cég látta el Németországban, munkájukat egy éve vette át a Kft. A cég jövője szempontjából bizonyosan a hasonló tevékenységekkel történő profilbővítés jelentheti a fennmaradás zálogát. A harmadik fő tevékenység a saját kollekció gyártása és értékesítése, melynek kialakítása 1994-re tehető. A termelés 80%-a export, 20%-a belföldi értékesítésre kerül. Főbb vevőik Németországból, Franciaországból és Olaszországból kerülnek ki. A legfontosabb külföldi megrendelők közé jelenleg a francia Féraud és a brit Marchpole tartozik. Ezen kívül azonban még számos más megbízó részére vállal munkát. A rendszerváltást követően kezdte el a cég saját márkás kollekció forgalmazását. A saját kollekció kialakításánál nem alkalmaznak állandó tervezőt, a társaságon belül van egy 4 fős csapat, akik alkalomra szerződtetett hazai divattervezővel működnek együtt. Egy évben 3 kollekcióval jelenik meg a Kft.: az őszi–téli, a tavaszi–nyári és az alkalmi kollekcióval. Az exportra történő gyártásnál a cég ezen kívül neves külföldi divattervezõkkel dolgozik együtt a kollekciók elkészítésében, ezek közé tartozik a Kenzo, Féraud és a Jean Charle de Casselbajac (JCC). A saját márkás termékek három márkanév alatt kerülnek értékesítésre, ezek a következők: COLOR: a modem üzletasszonyok részére készült, klasszikus stílus, elegáns, időtálló, egyszerű, jól variálható kellemes viselet, elérhető áron, illetve a Color férfiak részére kialakított kollekciója. Feminité by Color: exkluzív stílus, amely az ambiciózus nőknek ajánlott minden alkalomra, nőies és sokoldalú. Aki ezt a márkát viseli, minden helyzetben kellemesen és magabiztosan érzi magát. Ez a márka magas minőséget garantál, megfizethető, versenyképes áron. Kristóf-C: Férfi kabátok és könnyű zakók igényes férfiaknak. A Kft. szezononként megjelenő katalógusa a legsikeresebb modelljeiket mutatja be.

-8-

III. A textil-és ruházati iparágakra vonatkozó nemzetközi szabályozások A nemzetközi szabályozást több szempontból is fontosnak tartom megvizsgálni. Egyrészt nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak a nemzetközi megállapodások, mind az áruk mozgását, mind pedig a vállalkozások mobilitását tekintve. Másrészt, mivel Ukrajna nem az Európai Unió tagja, szükséges megismerkedni azokkal a megállapodásokkal, amelyek az Unió és Ukrajna közötti áruáramlást és vállalkozási szabályozásokat érintik. III. 1. A Világkereskedelmi Szervezet szabályozása és hatásai a Color Kft.-re A Világkereskedelmi Szervezet, amely 1995-ben jött létre az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) intézményesítéseként – és amelybe valamennyi GATT-tag felvételre került, köztük Magyarország is – célja, hogy elősegítse a tagállamok közti szabad és zavartalan kereskedelmet. Ezt a vámok szintjének világméretű csökkentésével, valamint a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok felszámolásával igyekszik elérni. Ez a liberalizációs folyamat valóban világméretű, hiszen a tagok létszáma 152 tagállamot számlál, s Oroszországon kívül valamennyi jelentős gazdasági hatalmat magáénak tudhatja. Ez utóbbi állam csatlakozási tárgyalásainak befejezésére ugyancsak ebben az évben lehet számítani. A szervezet ezen túlmenően fórumként szolgál a résztvevő országok kereskedelemi vitáinak megtárgyalására és rendezésére is. A textil és ruházati termékek világpiacra kerülésének szabályai mindig is a legkényesebb és legvitatottabb témák közé tartoztak, már a GATT idején is. Ennek oka, hogy rendkívül nagy súllyal bírtak és bírnak ma is az egyes országok gazdaságainak fenntartásában és fejlődésében. A konkrét gazdasági növekedésben betöltött szerepét jelentősen felülmúlja a foglalkoztatás terén kifejtett pozitív hatása. A 27 tagú Európai Unióban például a textil-, ruha- és bőripari ágazat 240 milliárd eurós forgalma a teljes ipari termelés 4%-át teszi ki. Így mintegy 3,2 millió főt foglalkoztat, amely az Unió feldolgozóipari munkahelyeinek 9,3%-át jelenti (EGSZB, 2008). 1974-től egészen 1994-ig a Textilrost Egyezmény (Multifibre Arrangement) határozta meg a textil és ruházati termékek kereskedelmét a WTO-tagállamok között. Az -9-

egyezmény minden egyes tagállamra külön megállapított kvótát alkalmazott, az illető ország exportteljesítményétől függően. Ezt a diszkriminatív eljárást váltotta fel a WTO textil- és ruházati termékekről szóló megállapodása (ATC) 1995-ben, ennek célja a kvóták megszüntetése volt. Tízéves átmeneti időszakot határozott meg annak érdekében, hogy a kereskedelmi felek alkalmazkodni tudjanak a radikálisan megváltozó feltételekhez. Az alkalmazkodásra leginkább a fejlett európai tagállamoknak volt szükségük. Ebben a munkaerő-igényes ágazatban a keleti konkurens államokénál jóval magasabb általános bérszínvonal jelentette és jelenti ma is az egyik legfontosabb hátrányt. A nyugat-európai országok többsége alkalmazkodott az új piaci helyzethez, míg a dél-európai államok heves tiltakozásba kezdtek. A kvóták végleges eltörlésére 2008. január 1-jétől került sor. A Color Kft.-t is erősen érintette a kvóták fokozatos felszámolása. Közvetlen hatása volt a hagyományos konfekcióipari termékek egyre csökkenő áraira, így csökkentve fokozatosan az ilyen termékeken elérhető hasznot. A trendet a Color Kft. is felismerte, és olyan magas hozzáadott értékű tevékenységekbe kezdett, melyek váltást jelentettek az addigi tevékenységekhez képest. Ezek közé tartozik a bevezetőben már említett, főként nyugat-európai partnerek részére végzett gyártási koordinációs és disztribúciós tevékenység. Mivel a cég a pusztán ár-alapú versenyben már nem tudja megállni a helyét kialakult bérszínvonal miatt, a vezetés arra törekszik, hogy a jövőben minél több hasonló együttműködési formát hozzon létre. Az ilyen és hasonló megállapodások járulhatnak hozzá a vállalkozás további fejlődéséhez. III. 2. Ukrajna és a Világkereskedelmi Szervezet Ukrajna 1993-ban nyújtotta be WTO tagságra vonatkozó kérelmét. 14 évnyi tárgyalás után a Világkereskedelmi Szervezet illetékes munkacsoportja lezárta a tárgyalásokat. Keleti szomszédunk parlamentjének így 2008. július 4-ig kell ratifikálnia a megegyezést, az ország az ezt követő harmincadik naptól válik a szervezet teljes jogú tagjává. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna már eddig is megfigyelőként követte nyomon a szervezet munkáját. Az Ukrajna által vállalt legfontosabb vállalások az áruk és szolgáltatások piacra lépésének szabályaira vonatkoznak. - 10 -

Az áruk tekintetében a megállapodás mezőgazdasági és ipari termékekre tér ki. Az ipari importtermékekre kiszabott terheket is számos területen csökkentik illetve eltörlik, ebbe

a

körbe

tartoznak

a

ruhaanyagok

előállításához

használt

szálak,

a

ruhaalapanyagok, valamint a ruhaipari késztermékek is. Jelenleg a ruhaipari késztermékeket a legtöbb esetben mintegy 10 %-os vám terheli. III. 2. Európai Uniós szabályozás Az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek is. Ebből következően az uniós szabályozásnak összhangban kell lennie a WTO szabályrendszerével. 1993. január 1-jétől kezdve működik a tagállamok között a belső piac. Többek között ehhez kapcsolódóan jött létre az a textiltermékek harmadik országból való behozatalának szabályait rögzítő tanácsi rendelet, melyet a mai napig a témakör alapdokumentumának tekintenek és amelyet a Bizottság a Tanács jóváhagyásával folyamatosan aktualizál. Ahogyan a szóban forgó 3030/93/EGK számú rendelet is kimondja, a belső piac létrehozása 1993. január 1-jével befejeződött. Ennek egyik következménye,

hogy

az

addig

tagállamonként

külön-külön

nyilvántartott

keretmennyiségi kihasználtságot felváltotta a közösségi adatgyűjtés. III. 3. Ukrajna és az Európai Unió III. 3.1. Az EU-Ukrajna kapcsolatok története Ukrajna és az Európai Unió közeledése a Szovjetunió felbomlását követően kezdődött el. 1991. szeptember 14-én jött létre az első hivatalos találkozó Leonid Kravchuk ukrán és Jacques Delors európai bizottsági elnök között. Ezt követően rendszeressé váltak az ilyen magas szintű találkozók. 1993-ban indultak meg az egyeztetések a Partnerségi és együttműködési megállapodás tartalmát illetően. Ugyanebben az évben köttetett meg az EK és Ukrajna közötti, textiláruk kereskedelméről szóló egyezmény.. 1994. június 14-én írta alá a Partnerségi és együttműködési megállapodást (PCA) a két fél, mely 1998-ban lépett életbe (Az Európai Unió Ukrajnai Delegációja, 2008). 2004-ben kezdődtek el az Európai Szomszédsági Politika (ENP) keretében az egyeztetések egy ún. akcióterv tartalmáról. A más néven Európai Szomszédsági - 11 -

Akciótervnek is nevezett megállapodást 2005. február 21-én hagyták jóvá, mely az érvényben lévő PCA-ben lefektetett rendelkezések végrehajtását hivatott elősegíteni, három évre szólóan. Mivel a tervben foglaltak lényegében megerősítették a PCA-ben már szereplő ukrán vállalásokat, ennek tartalmát nem kívánom részletesen ismertetni. III. 3.2. Partnerségi és együttműködési megállapodás Az Európai Unió és Ukrajna illetékes képviselői között létrejött első, fontos megállapodás az 1994 június 16-án aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA), mely 1998 március 1-én lépett életbe. A megegyezés tíz évig volt érvényben, azaz idén március 1-én „járt le”. Mivel Ukrajna WTO-csatlakozásának ratifikálása várhatóan nyár elejéig megtörténik, a felek úgy döntöttek, hogy az EU és Ukrajna közt nemrég elkezdett szabadkereskedelmi megállapodást érintő tárgyalások lezárásáig a PCA érvényességét meghosszabbítják Szakértők szerint ez legkorábban két-három éven belül valósulhat meg. (Silina, 2008). A megállapodás alapvető céljai közé tartozott az Ukrajnában elindult politikai és gazdasági reformok támogatása, valamint a biztonság és stabilitás növelése a közös kapcsolatok révén. A további fontos területek közé tartozott az áruk áramlására, az üzleti és befektetési környezet és a verseny szabályaira vonatkozó megállapodások (PCA, 1994). Áruk áramlása Mivel mindkét fél arra számított, hogy Ukrajna középtávon a Világkereskedelmi Szervezet tagjává válik, megállapodásaikat eleve a WTO elvei szerint alkották meg. Az áruk egymás piacaira való belépésére három fő elvet fektettek le: a legnagyobb kedvezmény elvét, a mennyiségi korlátozások tilalmát és a tranzitforgalom vámmentességét. A legnagyobb kedvezmény elve (LNKE) értelmében a felek egymásnak megadnak minden olyan vámkedvezményt, amelyet más partnereiknek is biztosítottak. Ez alól kivételt jelentettek az Általános Vámpreferencia (GSP) rendelkezései alá eső termékek. Ezek egyoldalú vámkedvezményeket biztosítottak Ukrajna számára. A megállapodás két esetben lehetővé tette Ukrajna számára kvóták bevezetését. Az ún. „növekvő” iparágak esetén, valamint az olyan nehézségekkel küzdő szektorok - 12 -

szabályozásánál, melyek jelentős szociális válsághoz vezethetnének az adott iparágban. Ezen mennyiségi korlátozásokról előre kellett értesítenie az Uniót, valamint a Közösség országaiból érkező import maximum 15 %-át érinthette. A felek abban is megegyeztek, hogy az egymás területén áthaladó tranzitforgalmat vámmentessé teszik, a szállítmányokat felesleges késésnek nem teszik ki. A megállapodás ezen része a ruházati és textiltermékek vámszintjének jelentős csökkenéséhez is vezetett. Üzleti környezet, vállalkozásalapítás A megállapodás fontos kitételeket tartalmazott a vállalkozások alapítását és működését tekintve is. A Közösség az ukrán vállalkozók európai uniós cégalapításainál garantálta a korábban említett LNKE szerinti elbánásmódot. A vállalkozás további működésére pedig az adott ország szabályai vonatkoztak (nemzeti elbánás elve). Ez alól számos iparág kivételt jelentett, mint például a bányászat. A textil- és ruházati ipar nem tartozott ezek közé. Közösségi vállalkozók ukrajnai cégalapításkor, és a vállalkozás működése során is választhattak az LNKE és a nemzeti elbánás elve közül aszerint, hogy melyik bizonyult kedvezőbbnek. Versenyszabályozás A PCA számtalan rendelkezést tartalmaz, melyek célja a szabad és tiszta verseny biztosítása az uniós és ukrán piacon, az áruk és vállalatok szintjén egyaránt. Ezek a szándékok azonban nagyon általános formában kerültek megfogalmazásra, mintegy lefektetve az alapokat. A felek egyrészt vállalták, hogy a vállalatok versenyképességét javító szabályozásokat hoznak létre. Ez főként Ukrajnára vonatkozott, az Unió segítséget is ajánlott ilyen törvények megalkotásában . Ezek célja, hogy a vállalatok ne akadályozzák a versenyt például azáltal, hogy bizonyos cégek számára nem hajlandóak értékesíteni, vagy vásárolni ezektől. A felek a megegyezés értemében tartózkodnak olyan állami támogatások nyújtásától, melyek az egymás közötti kereskedelmet torzítják, például az export vagy a termelés támogatásának formájában.

- 13 -

Az áruk közötti versenyre is alapvető szabályok kerültek megalkotásra. Többek között az Európai Unió és Ukrajna vámhatóságai kell, hogy megállapítsák az importált termékek aktuális piaci értékét az adminisztratív módon meghatározott, piaci árnál alacsonyabb vagy magasabb érték elkerülése céljából. Az áruk beléptetésére vonatkozóan a felek megállapodtak abban is, hogy az importprocedúra időigényét a lehetséges minimumra szorítják le. Ezen túlmenően, a vámhatóságok által nyújtott szolgáltatásoknak arányosan kell viszonyulniuk a szolgáltatás díjához. Így kerülhető el, hogy ezek a szolgáltatások rejtett importterhekké váljanak. Az ilyen eljárást követően importált termékeknél a továbbiakban a nemzeti elbánás elvének kell érvényesülnie, azaz: a kivetett adók és egyéb járulékok mértéke nem lehet magasabb a hazai árukra kiszabottaknál. A megállapodás fő részeit áttekintve megállapítható, hogy jelentősen megkönnyítette az Ukrajnában befektető külföldi, illetve az Unióban beruházó ukrán vállalkozások dolgát. Az áruk áramlásának zavartalanabbá tétele és költségeinek csökkentése, az egymás

területén

megtelepülni

kívánó

cégek

ügyintézési

szükségleteinek

egyszerűsítése és a tiszta versenyre való törekvés érdekében tett lépések mind ezt szolgálják.

- 14 -

III. 4. Összegzés A harmadik fejezetből kiderült, hogy a Világkereskedelmi Szervezet textilszabályozása egy régóta kényesnek számító terület szabályait változtatta meg a kvóták eltörlésével, a tíz éves átmeneti időszak alatt. Ebben az időszakban az európai országok eltérően reagáltak: Németország és az északi országok alkalmazkodtak, míg a divatnagyhatalom Franciaország és a déli országok tiltakoztak. Utóbbi országok ellenállásának eredményeképpen három évvel kitolták a kvóták megszüntetésének határidejét, ez a lépés azonban csak elodázta a probléma megoldásának szükségességét. A Color Kft.-re is negatív hatással volt az árak csökkenése, alkalmazkodnia kellett, hogy fennmaradhasson az új helyzetben. A költségek lefaragása mellett profilbővítést hajtott végre a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevonásával. Ennek keretében a cég tovább szeretné bővíteni a hasonló együttműködések körét, ugyanis ezek járulnak hozzá leginkább a tevékenységi kör átalakításához és a cég fennmaradásához a megváltozott piaci helyzetben. Az Európai Unió és Ukrajna egyre szorosabbá váló kapcsolata szintén üdvözlendő. A még érvényben lévő Partnerségi Megállapodás a vállalkozásalapítást, az egymás közötti áruáramlást és a tiszta verseny irányába való haladást egyaránt megkönnyíti. Ezek igen fontos szempontok a Color Kft. Ukrajnában létrehozandó üzleti egysége szempontjából, és területükön további javulás várható a közeljövőben létrejövő EUUkrajna szabadkereskedelmi övezet létrehozásával.

- 15 -

IV. A ruházati és textilipar helyzete Magyarországon Sokan, sok helyen szóltak már a textil-és ruhaipar egyre nehezedő helyzetéről hazánkban. A korábban már említett költségoldali nyomás a keleti versenytársak részéről, amely főként a bérköltségek terén mutatkozik meg, a hazai vállalkozásokat folyamatosan a költségek optimalizálására készteti, más szóval: a költségek lefaragása történik minden területen. Valóban ennyire súlyosbodott e két iparág helyzete? Az import drasztikus emelkedése és kivitelünk csökkenése megállíthatatlan? A piac minden szereplőjét érinti ez a változás? A fenti kérdésekre kívánok választ adni ebben a fejezetben, feltérképezve a magyarországi helyzetet. Kulcsfontosságúnak tartom az elemzés részletes elkészítését, mivel a Color Kft. vezetésénél sem véletlenül merült fel az áttelepülés gondolata. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adataiból vonom le következtetéseimet a továbbiakban. A 2003 és 2007 közötti időszakot vizsgálom, a tendenciákat tekintve ez több szempontból is érdekes. Egyrészt megfigyelhető, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása befolyásolta-e, s ha igen, mennyiben a folyamatokat. Másrészt, 2005. január 1-jétől a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagországai között megszűnt a textil- és ruhaipari termékek kereskedelmét korlátozó kvótarendszer. Ez ugyan csak részleges megszűnést jelentett, hiszen a Kínából importált áruk

közül tíz

termékcsoportban idén január 1-jétől szűnt meg a korlátozás. IV. 1. Össztermelés, értékesítés, foglalkoztatottak száma, hatékonyság Az 1. táblázat adataiból leolvasható, hogy a kivitelből származó bevételek 15 %-kal, a belföldi értékesítésből származóak több mint kétszer ekkora mértékben, 33,4 %-kal estek vissza ezen időszakban. Ez utóbbi fő okai közé tartozik a belföldi termékek iránti kereslet csökkenése, valamint a késztermékek behozatalának növekedése (Galambos, 2008). A fenti arányok tudatában már nem meglepő az a drasztikus visszaesés, amely a foglalkoztatás terén következett be: mindössze négy év alatt a két alágazatban foglalkoztatottak létszáma a háromötödére zuhant.

- 16 -

1. táblázat: a textil- és ruhaipar főbb adatai Bruttó termelési érték (millió Ft) Exportértékesítés (millió Ft) Belföldi értékesítés (millió Ft) Foglalkoztatottak létszáma (fő) Termelékenység eFt/fő Forrás: KSH

2003

2004

321 535

317 495

222 624

226 132

98 887

90 946

78 276 4 110

2005 290 901 212 808

2006

2007

2007/2003

296 317

253 529

78,8

220 671

189 171

85,0

78 606

73 700

65 816

66,6

73 076

60 349

54 410

47 026

60,1

4 345

4 820

5 446

5 391

131,2

Annál érdekesebb az a százalékráta, melyet a hatékonyság alakulásánál figyelhetünk meg. A termelékenységet úgy számíthatjuk ki, hogy a bruttó termelési értéket elosztjuk a dolgozók létszámával. A bruttó termelési érték négy év alatt „mindössze” 21,1 %-kal csökkent. Ez mintegy fele a foglalkoztatottak csökkenési arányának, így a termelékenység növekedését várhatjuk az adatok láttán. Nem csalódunk: a hatékonyság négy év alatt több mint 30 %-kal javult! Ez az első látásra talán meglepő szám két fő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a két alágazatban megvalósult termékszerkezeti váltásra, melynek részeként korszerű technológiákat kezdtek el alkalmazni, illetve részarányukat növelni. Ezek közé tartozik a műszaki, illetve nem ruházati célú konfekcionált textiláruk, egészségügyi és autóipari textíliák, valamint munkaeszközök előállítása. Másrészt a szervezési tevékenység erősödése is hozzájárult a javuláshoz (Galambos, 2008). A 2004. május 1-én történt Unióhoz való csatlakozásunk, illetve a kvótarendszer részleges megszűnése a számok tanúsága szerint nem változtatta meg a trendet. Fontosnak tartom megvizsgálni azt is, miként alakult a textil- és ruházati ipar külföldi tőkevonzó képessége 2002 és 2006 között. A második táblázatból látható, hogy a vizsgált időszakban harmadával csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. 2003 és 2004 között azonban megfigyelhető, hogy a vállalkozások kismértékű csökkenése (6 %) mellett a saját tőke 17 %-kal nőtt. Ez a már létező cégek tőkéjének

- 17 -

bővítését, illetve új vállalkozások létrehozását jelenti ebben az egy évben. Az is leolvasható, hogy a nagyléptékű tőkekivonás 2004-től kezdődött el, 2006-ig 36,6 %-kal csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkéje. Számuk is erőteljesen csökkeni kezdett 2005-től fogva, mindez – a tapasztalatokkal összhangban – azt jelzi, hogy a vállalkozások egyre nagyobb mértékben helyezik át termelésüket Kelet-Európába, illetve a Távol-Keletre. 2. táblázat: a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma Vállalkozások száma

Saját tőke (milliárd Ft)

Saját tőke külföldi részaránya (%)

2002

414

66,1

91,7

2003

382

75,8

93,0

2004

359

88,7

91,5

2005

320

68,7

93,0

2006

277

56,2

91,0

- 33,1

- 15

A vállalkozások számának változása 2002 és 2006 között (%) Forrás: KSH

Az árbevétel szerinti besorolásnál látható, hogy a legnagyobb mértékben az 1001 és 5000 millió Ft közötti árbevételű vállalkozások száma csökkent, 31,3 %-kal 2003 és 2005 között. 3. táblázat: a hazai vállalkozások árbevétel szerinti besorolása

2003 2004 2005 A vállalkozások számának változása 2003 és 2005 között (%) Forrás: KSH

100 millió Ft-ig

100-500 millió Ft

5011000 millió Ft

366 329 311

218 216 190

54 47 43

10015000 millió Ft 48 44 33

15,0

12,8

20,4

31,3

- 18 -

5001 millió Ft-tól 4 4 4 0,0

IV. 2. A külkereskedelmi forgalom A textíliák és ruházati cikkek, kiegészítők külkereskedelmi forgalmának elemzésénél fontos megjegyezni, hogy az nem csak a hazai termelővállalkozások működéséhez szükséges behozatalt és kivitelt tartalmazza, hanem a közvetlen exportot és importot is (Galambos, 2008). 4. táblázat: Külkereskedelmi forgalom alakulása a textíliák, ruházati cikkek és kiegészítők terén 2003 Import 498 032 (millió Ft) Export 460 256 (millió Ft) Egyenleg - 37 776 (millió Ft) Forrás: KSH

2004

2005

2006

2007

2007/ 2003 (%)

487 950

440 375

474 428

460 624

92,5

449 222

402 253

381 510

351 737

76,4

- 38 728

- 38 122

- 92 918

- 108 887

288,2

A táblázat adataiban feltűnő a kereskedelmi egyenleg hirtelen megugrása 2006-ban az előző év adatához viszonyítva, hiszen egy év alatt majdnem a 2,5-szeresére növekedett. Ebben minden bizonnyal közre játszhatott a Kínából származó késztermékek behozatalának hirtelen növekedése, mely a kvóták eltörlésének volt köszönhető. Érdemes megvizsgálni külön is a két fő termékcsoport, a textil-és ruházati termékek forgalmát ebben az időszakban. A ruházati cikkek behozatala kis mértékben emelkedett, míg a textiltermékeké erőteljesen visszaesett, a 2003-as évet bázisnak véve mintegy 11 %-kal. A ruházati termékek kivitele négy év alatt majdnem 40 %-kal csökkent, a textiltermékeké ugyanakkor növekedést mutat. Ez meglepőnek tűnhet, minden bizonnyal az ágazatban bekövetkezett, korábban említett termék-szerkezetváltás lehet az emelkedés oka. Ennek eredményeként autóipari, egészségügyi és műszaki textíliákat

- 19 -

egyre nagyobb mértékben termelnek a hazai előállítók, ezek a termékek pedig sokkal könnyebben találnak piacot, mint a „hagyományos” textíliák. IV. 3. Összegzés és a piaci helyzet elemzése A fent ismertetett adatok optimizmusra egyáltalán nem adnak okot. A bruttó termelési érték, a külpiacokra történő és a belföldi értékesítés egyaránt jelentősen csökkent, a foglalkoztatottság visszaesése pedig drasztikus. Mindez 2003 és 2007 között, azaz mindössze négy év alatt ment végbe. Az egyedüli fontos mutató, amely emelkedést mutatott ebben az időszakban, a hatékonyság növekedése volt. Ez nem meglepő, mivel a még piacon maradt vállalkozások minden eszközt felhasználnak a túléléshez, többek között a dolgozók alulbérezését. Az alkalmazottak sok esetben teljesítőképességük határán kényszerülnek dolgozni, állásuk megtartása érdekében ezt meg is teszik. Számos munkaadói trükk elterjedt, melyek a dolgozók kárára történnek. Előfordul például, hogy a munkáltató, teljesítménybérezés esetén a 100 %-ot a minimálbér összegében határozza meg. A maximális teljesítményszint azonban úgy van meghatározva, hogy elérése fizikai képtelenség. A külkereskedelmi forgalom vizsgálatánál első látásra pozitívumnak tűnhetne az import visszaesése a már sokszor említett négy év alatt. Azonban ugyanebben az időszakban háromszor ekkora mértékben csökkent az exportforgalom, a forgalmi egyenleg deficitje pedig majdnem megháromszorozódott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és Magyarországon befektetett tőkéje is jelentős csökkenést könyvelhetett el, különösen 2004-től fogva. Ezek a trendek is alátámasztják azt a feltételezést, mely szerint a magyar bérszínvonal a termelésüket Kelet-Európában és a Távol Keleten végző cégekhez képest egyre versenyképtelenné teszi Magyarországot. A magyar bérszínvonal emelkedése a gazdaság felzárkózásával törvényszerűen együtt járt, számos cég azonban a pusztán bérmunka jellegű tevékenységről nem volt képes megfelelő időben váltani, s ez vezetett a mai zsugorodó magyar ruhaipar egyre növekvő válságához. Azért, hogy ezt jobban megértsük, vissza kell tekintenünk a magyar ruházati ipar rendszerváltás előtti helyzetére. Ennek jellemzője volt, hogy nagyrészt a KGST piacokra termelt. A cégek saját termékeiket forgalmazták, amelyeket hazai - 20 -

alapanyagokból állították elő. Jelenleg megfigyelhető, hogy azon országok ruhaipari cégei tudják felvenni a versenyt a távol- keleti konkurenciával, melyek saját terméket gyártanak és az alapanyaggyártást is kézben tartják (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Törökország). A keleti piacok összeomlása azokat a vállalatokat érintette kevésbé súlyosan, amelyeknek már volt korábbi, rendszeres bérmunka kapcsolata nyugati vállalatokkal. Több saját terméket gyártó vállalat is átállt a kizárólag nyugati bérmunkára való termelésre. Ez a 1990-es évek elején sok cég számára tűnt az egyetlen jó stratégiának, a biztos és folyamatos megrendelések miatt. E vállalatok, alultőkésítettségük miatt képtelenek voltak vállalni a fejlesztési költségeket és az új termékek bevezetésével járó kockázatot, ezzel azonban lemondtak a saját termék által elérhető extraprofitról és rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a kisszámú nyugati megrendelőjüktől. A 1990-es évek közepétől aztán a hazai termelési költségek folyamatosan emelkedtek, míg a kelet-európai és a távol- keleti ruházati ipar egyre jobb minőségben és nagy mennyiségben termelt. Mindez pedig fokozatosan elvezetett a magyar ruházati termelőipar válságához. A Color Kft.-re is igaz volt, hogy a rendszerváltást követően a saját kollekció gyártása mellett a bérmunka jellegű megbízásokat részesítette előnyben. Azonban a cég a versenytársakhoz képest viszonylag korán, már a ’90-es évek közepén rádöbbent arra, hogy a bérmunkák révén középtávon sem lesz képes fennmaradni az éles árversenyben. Olyan magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felkutatásába kezdett, melyek hosszú távon képesek lehetnek fenntartani a vállalatot. Így jött létre az együttműködés egy neves francia partnerrel is. A vállalat tevékenységeinek bemutatásánál már említett kooperáció lényege, hogy a francia fél számára addig Németországban végzett gyártási koordináció és a disztribúció összehangolását a Color Kft. vette át. Ez és az ehhez hasonló együttműködések – a saját kollekció tervezésén és gyártásán kívül – tették lehetővé, hogy a cég a mai napig talpon maradjon. A következő fejezetben megvizsgálom, milyen eddig nem említett motivációk léteznek a külföldön történő terjeszkedésnek, s ezek közül melyeket tudhatja magáénak a Color Kft.

- 21 -

V. A nemzetközi terjeszkedés motivációja V. 1. Elméleti háttér A nemzetközi terjeszkedés hátterében sokféle hajtóerő elképzelhető. Számos kutató kísérelte meg már eddig is a motivációk csoportosítását. Dunning csoportosítása, amely igen széles körben elterjedt, négyféle motivációt határoz meg (Incze, 2008). Ezek a következők: a hatékonyságkereső, a piacszerző, a stratégiai előnyöket kereső és az erőforrás-kereső. A hatékonyságkeresők racionalizálást, választék- és méretgazdaságosságot remélnek a külföldi terjeszkedéstől. A piacszerzőket a külföldi piac termékfelvevő képessége motiválja. Így minden, ami ezt a külhoni piacot jellemzi, fontos számukra. Ilyen jellemző a piac mérete, növekedési üteme. A stratégiai előnyöket kereső vállalatok a külföldi terjeszkedéssel hosszú távú versenypozíciójukat kívánják megőrizni, illetve erősíteni. A kritikus tömeg elérése, a méretgazdaságosság szintén a célok között szerepelhet (Incze, 2008). Végül, az erőforrás-kereső vállalkozások hajtóereje valamelyik termelési tényező területén elérhető megtakarítás, például a bérköltségek csökkenése azonos teljesítmény mellett, vagy változatlan bérköltség mellett elérhető jobb teljesítmény. Utóbbi esetben a hatékonyság javulásáról van szó. Incze

Emma

2005-ben

tőkebefektetéseket

megjelent

tanulmányában

a

közvetlen

külföldi

megvalósító vállalatok motivációját is elemzi. Az általa

megkérdezett 297 vállalat közül mindössze 31, azaz alig több mint 10% rendelkezett leányvállalattal. 1. ábra: A külföldi leányvállalattal rendelkező vállalatok aránya a felmérésben

Forrás: Incze Emma, A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői, 2005, p. 13 - 22 -

Ezek megalapításának okait szemlélteti a második ábra. A vállalatok a legnagyobb mértékben a piaci jellemzőket nevezték meg a külhoni tőkebefektetés indítékaként. A felmérésben részt vevő vállalatok háromnegyedének esetében a külpiacokon való jelenlét volt a külföldi közvetlen tőkebefektetés fő hajtóereje. A stratégiai szintű növekedés és a versenypozíció hosszú időn keresztüli megőrzése számított a második legfőbb motivációnak. Ezt a vállalkozások 56%-a tartotta meghatározónak. A nemzetközi terjeszkedést kevésbé motiválta az erőforrások megszerzése, a vállalkozások 31,25%-ánál számított ez fontos tényezőnek. A legkevésbé meghatározó aspektusnak azonban a hatékonyságkeresés bizonyult. A vállalatok kis hányada, 12,5%a számára jelentett hatékonyságkeresést a közvetlen külföldi befektetés. Azok a vállalatok, akik meghatározónak vélték a piaci motivációt, gyakran jelölték meg a stratégiait is, mint jelentős tényezőt, vagyis a két motivációs tényező között erős korreláció volt mutatható ki. Ugyanakkor a szerző negatív korrelációt észlelt a stratégiai motiváció és a kedvező erőforrásokhoz való hozzáférés motivációja között (Incze, 2008). 2. ábra: A külföldi leányvállalat létrehozásának motivációja

Forrás: Incze Emma, A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői, tanulmány, 2005, p. 18

- 23 -

Bár a piaci tényezők motivációjához képest az erőforrás-keresés jóval csekélyebb mértékű hajtóerő, abszolút értékben nem elhanyagolható a 31%-os arány. Akkor pedig különösen nem, ha ehhez hozzávesszük az erőforrás-keresés motivációját közepesen fontosnak tartó vállalatokat, mely újabb 31%-ot jelent. V. 2. A Color Kft. motivációja és gyakorlati háttér A Color Kft. számára az ukrajnai termelés fő motivációja a munkaerőköltség tekintetében elérhető megtakarítás. Így az erőforrás-kereső cégek csoportjába sorolható be. Ezzel a motivációjával egyáltalán nincs egyedül a cég magyarországi tekintetben. A termelésüket külföldre áthelyező ruházati ipari cégek közé tartozik a budapesti székhelyű

Braga Kft. is, ahol az ügyvezetőt kerestem fel. A Kft. női és férfi

konfekcióipari termékek előállításával foglalkozik. Megrendelői nyugat-európai, elsősorban német, francia, holland, spanyol és angol cégek, jellemzően bérmunka jellegű együttműködésről van szó. A cég egészen 1992-ig teljes mértékben Magyarországon folytatta a termelést. Ekkor – a versenytársaknál jóval előbb felismerve a későbbi trendet – az ügyvezető személyesen járt végig több szomszédos országot is. Célja egyértelműen az volt, hogy a magyarországi szintnél alacsonyabb költséggel valósítsa meg a termelést. A felmért országok között volt Románia, Bulgária, Szerbia és Ukrajna is. Végül Ukrajna mellett döntött, ahol 1992-től kezdve működött együtt több varrodával, bérmunka típusú megbízásokkal látva el az ottani üzemeket. 2001-ben a Braga Kft. megvásárolt ezen üzemek közül egyet, 1992 és 2001 között már csökkentett

volumenű

termelés

folyt

a

budapesti

székhelyen.

Az

ukrán

bérmunkapartnerek által előállított készterméket ugyanis Budapestre szállították, ahol ellenőrizték a minőséget, kijavították a hibákat. Az árut ezt követően küldték tovább a nyugati megrendelőnek. 2001-től aztán megszűnt a költséges másodlagos magyar ellenőrzés, a minőséggel nem akadt probléma ezt követően sem. Ez jelentette a magyarországi termelés teljes leállítását. Az adminisztratív személyzet továbbra is a budapesti székhelyen található. Az ügyvezető elmondása szerint a fő motiváció az alacsonyabb elérhető termelési költség volt, a költségmegtakarítás döntő hányadát pedig a bérek jóval alacsonyabb színvonala jelenti. Az ügyvezető elmondása szerint a szállítási, vám- és egyéb költségeket összesítve a magyarországi termeléshez képest közel 50%-os megtakarítást hoz az ukrán termelőtevékenység.

- 24 -

A Braga Kft.-én kívül számos egyéb példát lehet hozni a kitelepülő ruházati cégekre. Ezek közé tartozik a sátoraljaújhelyi székhelyű Herukon Rt. is. A cég 2005-ben teljesen megszüntette magyarországi termelését, helyette kapacitásainak mintegy 80%-át ukrán, 20%-át szlovák üzemébe helyezte át. Jelenleg összesen 600 főt foglalkoztat a két termelőegység. A cég vezetője elmondta: amint a folyamatosan emelkedő magyar minimálbér összege elérte az 50.000 Ft-ot, a cég bérmunkapartnerei tudatták, hogy nem hajlandóak átvállalni a bérnövekedés többletköltségét. A Herukon vezetése ezt követően döntötte el, hogy felhagy a magyarországi termeléssel. Az Rt. vezetője úgy nyilatkozott, még Szlovákiában is mintegy 30%-kal alacsonyabb költségű termelést tudnak megvalósítani, az ukrajnai termelés esetén mintegy 50% a különbség a magyarországi szinthez képest. Érdemes megjegyezni, hogy a cég földrajzi sátoraljaújhelyi elhelyezkedése miatt kedvezőbb helyzetben van, mint a Color Kft., a szállítási és infrastrukturális folyamatok tekintetében. Annak kiderítése, hogy valójában mekkora is a különbség a magyar és az ukrán szektorok bérszintje között, a következő fejezet feladata.

- 25 -

VI. Az ukrán és a magyar bérszínvonal összehasonlítása Kutatómunkám egyik legfontosabb részének tartom ezt a fejezetet. Ennek oka, hogy a könnyűipar jellemzően munkaerő-igényes szektor. Legyen szó bármelyik alágazatáról, a humán erőforrás, mint termelési tényező jelentős mértékben kerül felhasználásra. Mivel a vállalati költségek jelentős hányadát az élőmunka teszi ki, ennek optimalizálása rendkívül fontos feladat. Ennek két fő lehetséges módja a bérek csökkentése, illetve a termelés áthelyezése alacsonyabb bérszinttel és/vagy élőmunka terhekkel rendelkező országba. Mivel dolgozatomban Ukrajnát jelöltem meg cél országként, az ottani szabályozást hasonlítom össze a továbbiakban a magyarországival. VI. 1. Átlagbérek Ukrajnában Az Ukrán Statisztikai Hivatal adataira támaszkodom a bérek területén. Az ötödik táblázat az egész ipari szektor, míg a hatodik táblázat a textil-és ruházati, szövő-és szőrmeipar teljesítményét mutatja a bérek tekintetében. Míg az iparban 1995-től fogva 13 év alatt évente átlagosan 27,8%-kal nőttek a bérek, addig az előbb említett négy ágazatban valamivel kisebb mértékben, 25,3%-kal. A növekedésen kívül a bérek abszolút nagysága a másik fontos tényező. Megfigyelhető, hogy a négy könnyűipari ágazat mindegyikében – bármelyik évet tekintve – az átlagbérek mintegy felére rúgnak az egész ipar átlagához viszonyítva. A legutolsó, 2007. évi 1554 hrivnyás (47.000 Ft) átlagos ipari keresettel áll szemben a textil-és ruházati, szövő-és szőrmeipar 801 hrivnyás átlagkeresete, amely mintegy 24.000 Ft-nak felel meg. Ez a szint a magyar minimálbér 69.000 Ft-os összegének 35 %-át teszi ki.

- 26 -

5. táblázat: Havi bruttó átlagbérek idősora az ukrán ipari termelésben (1995-2007) ’95

’96

’97

’98

’99

’00

’01

’02

’03

’04

’05

’06

’07

Havi átlagbérek 89 153 173 186 220 302 406 485 591 743 967 1212 1554 (UAH) Havi átlagbérek növekedési 71,9 13,1 7,5 18,3 37,3 34,4 19,5 21,9 25,7 30,1 25,3 28,2 üteme évente (%) Átlagos növekedési 27,8 ütem (%) Forrás: Ukrán Statisztikai Hivatal 6. táblázat: Havi bruttó átlagbérek idősora az ukrán szőrmeiparban (1995-2007) ’95 ’96 ’97 ’98 ’99 ’00 ’01 ’02 Havi átlagbérek 47 72 78 86 108 164 220 257 (UAH) Havi átlagbérek növekedési 53,2 8,3 10,3 25,6 51,9 34,1 16,8 üteme évente (%) Átlagos növekedési 25,3 ütem (%) Forrás: Ukrán Statisztikai Hivatal

textil-és ruházati, szövő-és ’03

’04

’05

’06

’07

315 418 523 646 801

22,6 32,7 25,1 23,5

24

VI. 2. Átlagbérek Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsoraiból az ukrán példákhoz hasonlóan az ipari, valamint a ruházati gépkezelő és gyártósor mellett dolgozók bruttó havi átlagkeresetét elemzem. Előbbi vizsgálatánál hét év, utóbbi esetén sajnos csak két év adataira tudtam támaszkodni. A kétféle átlagbér itt is hasonló ütemben változott. Míg az egész ipari szektorban 9,4%ra rúgott, addig a ruházati iparban 9%-ot tett ki az éves növekmény. A ruházati iparban érdekes továbbá megfigyelni, hogy 2004-ben a nők keresete 19, míg 2005-ben már 23%-kal maradt el a férfiak javadalmazásától.

- 27 -

Az igazán figyelemre méltó adat azonban itt is a bérek abszolút nagysága. 2007-ben az ipari szektor átlagkeresete Magyarországon 178.389 Ft-ot tett ki. Ez a megegyező évi ukrán ipari szektorban tapasztalt átlag 3,8-szerese. Figyelemre méltó az eltérés a ruházati ágazat esetén is. Magyarországon az utolsó rendelkezésre álló adat 2005-ből származik, ekkor 79.262 Ft-ra rúgott az átlagos ruházati ipari kereset. Ugyanebben az évben az ukrán szektor átlagkeresete 801 hrivnyát, mintegy 24.000 Ft-ot tett ki. Ez harmada a magyarországi értéknek. 7. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az iparban

Havi átlagbérek (HUF) Havi átlagbérek növekedési üteme évente (%) Átlagos növekedési ütem (%) Forrás: KSH

2001

2002

2003

2004

2005

2006

104 186

117 325

128 254

141 089

151 242

12,6

9,3

10

7,2

2007

164 380 178 389

8,7

8,5

9,4

8. táblázat: Ruházati gépkezelő és gyártósor mellett dolgozók bruttó havi átlagkeresete Ruházati gépkezelő és gyártósor mellett dolgozók bruttó havi átlagkeresete (Ft) Férfi

Nő

Együtt

2004

89 499

72 199

72 716

2005

101 243

78 057

79 262

Átlagos növekedési ütem (%)

13,1

8,1

9

Forrás: KSH

- 28 -

VI. 3. A munkaerő elérhetősége Ukrajnában A ruházati és textiliparban a béreket összehasonlítva egyértelműen kiderült, hogy az ukrán bérszínvonal jóval alacsonyabb a magyarországinál, mintegy harmada. Ennek tudatában azonban felmerül a kérdés: lesz-e elegendő munkaerő, aki ezért a fizetésért hajlandó munkába állni a leendő cégnél. Ebben a tekintetben több ukrajnai magyar vállalkozó véleményére is támaszkodom. A már említett Herukon Rt. vezetője elmondta, amikor a megalakulandó ukrán üzemükbe varrónőket kerestek, havi 20.000 Ft-nak megfelelő bérezést kínáltak. Az 50 betöltendő álláshelyre 500 jelentkező pályázott, 95%-uk pedig szaképzett munkaerő volt. A már szintén említett Braga Kft. vezetőjének némileg eltérőek a tapasztalatai. Mindenképpen túlzásnak tartja a Herukon által felvázolt munkaerőbőséget. Ilyen mértékű túljelentkezést ő nem tapasztalt a 2001 óta eltelt hét év alatt. Hozzáteszi azt is, hogy egyre nehezebb feladat megfelelő mennyiségű munkaerőt találni ezekért a bérekért, de ezidáig minden alkalommal pótolni tudták a kieső munkaerőt. VI. 4. Összegzés Az ukrán és a magyar béreket összehasonlítva jelentős különbséget tapasztaltam. A jelenlegi ukrán ruházati ipari átlagbér a magyar átlagbérek kevesebb mint egyharmadával megegyező mértékű, mintegy 24.000 Ft-nak felel meg. A bérek növekedési üteme az ukrán ruházati szektorban tizenhárom év átlagában mintegy 25%os, a jövőben az emelkedési ütem fokozatos lassulása várható. A magyarországi ruházati ipari átlagbérek két év átlagában 9%-kal nőttek, az ipar egészében a keresetek hasonló mértékben növekedtek, hét év átlagában 9,4%-kal. A magyar bérek terén ez a növekedési ütem valószínűsíthető a továbbiakban is. Figyelembe véve, hogy az ukrán bérek egy bizonyos szint elérése után nem emelkednek majd évente 25%-kal, a következő tizenöt év átlagos ukrán ruházati ipari bérnövekedési üteme mintegy 17% körül várható. Amennyiben a megegyező magyarországi adatra az elmúlt években tapasztalt 9%-os mértéket alkalmazzuk, a két ország közötti bérkiegyenlítődés legkorábban 15-20 múlva valósulhat meg. Ez mindenképpen hosszú távra enged tervezni a Color Kft. számára. - 29 -

VII. Ukrajna PEST elemzése Az ötödik fejezet rámutatott arra a jelentős szakadékra, mely a magyar és az ukrán bérszínvonal között tátong. Mint azt már többször említettük, ez az egyik legfőbb vonzereje az Ukrajnában történő termelésnek. Egy ilyen fontos döntés meghozatalakor azonban az célország egészének állapotát és az abból eredő kockázatokat is figyelembe kell venni. A Color Kft. leendő ukrajnai befektetése szempontjából tehát kulcsfontosságú a befektetés környezete, vagyis az ország egészének helyzete. Ukrajna országkockázatait a beható tanulmányozás céljából az elterjedt és sokhelyütt bevált PEST-elemzés keretébe foglalom. Az angol mozaikszó egy, a makrogazdasági környezet helyzetét elemző analízist takar. Segítségével a politikai, gazdasági, szociális és technológiai kockázatok átfogó elemzése valósítható meg. A következő oldalakon az elemzés részletes kifejtését kísérlem meg. VII. 1. Politikai helyzet Ukrajna 1991-ben kiáltotta ki függetlenedését a Szovjetuniótól, Magyarország pedig az elsők között ismerte azt el. Az ország jelenlegi elnöke Viktor Juscsenko. A poszt betöltésére az állampolgárok általános választójoga alapján ötévente kerül sor, egy alkalommal újraválasztható az elnökséget már egy periódus erejéig betöltött személy. Belső stabilitás A politikai erők Juscsenko a narancsos forradalom sikerét követően, 2004-ben került hatalomra. Az előzményekhez tartozik, hogy a vetélytárs Viktor Janukovics csalással, a választási eredmények meghamisításával kívánt hatalomra kerülni. Több, a választásokat megfigyelő szervezet is visszásságokat jelentett. Az ellenzék, élén Juscsenkóval széles tömegeket megmozgatva tüntetéseket szervezett. A bebizonyosodott csalások és a megmozdulások hatására új választást rendeztek, ahol Juscsenkót választották meg elnöknek, 2009-ig.

- 30 -

A két politikus között jelentős a politikai orientációs különbség. Juscsenko nyugatbarát politikát folytat, célja az ország Európai Uniós csatlakozásának és NATO-tagságának elérése. Janukovics oroszbarát politikája ezzel szemben áll, s jóval népszerűbb az ország keletebbre eső részein. Oroszország nyílt támogatását élvezte azt követőn is, hogy 2004ben nyilvánosságra kerültek a választási csalásról szóló hírek. A 2006-os parlamenti választások jól tükrözték azt a csalódottságot, melyet a narancsos forradalommal szemben túlzott elvárásokat támasztók érezhettek: az öt parlamentbe jutó párt közül Juscsenko „ Mi Ukrajnánk” nevű pártja csak a harmadik legtöbb szavazatot szerezte meg. A Janukovics-féle „Régiók Pártja” kapta a legtöbb voksot, őt követte a jelenlegi miniszterelnök, Julia Timosenko saját magáról elnevezett politikai blokkja. Rajtuk kívül a szocialisták és a kommunisták jutottak be a parlamentbe, akik Janukovics szövetségeseinek számítanak. Így Janukovics miniszterelnöksége mellett a 450 fős Verkhovna Radában (az ukrán parlament) 240 hellyel rendelkező, többségi kormány alakult. Ez azonban nem volt hosszú életű, 2007 áprilisában az elnök feloszlatta a Radát és új választásokat írt ki. Ennek előzménye az volt, hogy Janukovics 11 ellenzéki képviselőt csábított át saját pártjába. A feloszlatást az oroszbarát többségű parlament nem fogadta el, az alkotmánybírósághoz fordultak. A végül mégis csak megtartott választásokon a narancsos forradalom tömörülései, a Mi Ukrajnánk és a Julia Timosenko vezette blokk 228 helyett szereztek a parlamentben, amely a többséghez szükséges számot mindössze kettővel haladja meg. Megosztottság és a „Két Ukrajna” elve A fent tárgyalt viharos közelmúltbeli politikai események jelentős mértékben az ország nyugati és keleti megosztottságának köszönhetőek. Az utóbbi évtizedben ugyanis a kelet−nyugati tengely mentén jelentősen polarizálódott az ország. 1991 után a korábban szovjet peremvidéknek számító nyugati régiók a nemzeti demokratikus mozgalom mintegy

kezdeményezőivé

váltak.

Ugyanakkor

az

új

Ukrajna

térképén

marginalizálódott Kelet-Ukrajna, amely azelőtt a Szovjetunió egyik ipari központjának számított, és amelynek túlnyomórészt orosz ajkú lakossága jelentős mértékben hozzájárult a szovjetrendszer hatalmának fenntartásához. Az identitásbeli különbségek a nyelv területén is megmutatkoznak, a keleti részen igen elterjedt az orosz nyelv használata.

- 31 -

A fenti okokból kifolyólag sokak szerint Ukrajna nyugati fele – a volt keleti blokk nyugatabbi országaiban végbement fejlődéshez hasonlóan – már az Unió tagja lehetne a keleti „ballaszt” terület nélkül (Kuzio, 2002). Ez már számtalanszor felvetette a két Ukrajna létrehozásának lehetőségét, amely könnyen vezethetne akár polgárháborúhoz is, illetve erőszakos cselekményekhez. Ennek a biztonsági kockázata, a megvalósulás gyakorlati esélye igen csekélynek mondható. Egyetlen meghatározó ukrán politikai erőnek sem található meg ugyanis programjában a kettéosztásra való törekvés. Korrupció A fent említett elnökválasztás körüli csalásokat és a politikai előzményeket tekintve fontos megvizsgálni a korrupció mértékét. Ez a politikai és gazdasági folyamatokra egyaránt nagy hatással bír. A Transparency International (TI) nemzetközi szervezet minden évben közzéteszi korrupciós listáját, a 2007-re vonatkozó legutóbbi kiadványban 180 országot rangsorolt a korrupcióészlelési index (CPI) szerint. A mutató az állami szektor korrupcióját méri, az üzletemberek gyakorlati tapasztalatai és a szakértők felmérései alapján. Az országok eredményei 0 és 10 között lehetnek, ahol a 0 az elméleti korruptság maximumát, míg a 10 a korrupció hiányát jelenti. A listán szereplő 180 ország közül Ukrajna a 118. helyen található, 2.7-es értékkel. Magyarország a 39. helyen áll, 5.3-es mutatójával (TI, 2007). Ukrajnát 1998-tól kezdve értékeli a szervezet, akkor 2.8-es CPI mutatóval rendelkezett az ország (TI, 1998). A TI egy másik felmérése szerint az ukrajnai válaszadók 30%-a fizetett már kenőpénzt állami szervnél dolgozónak, legalább egyszer. A narancsos forradalmat követően a kormány számos lépést tett ennek a gyakorlatnak a visszaszorítására. Számos intézkedést és normát vezettek be a hivatalok „tisztasága” érdekében. Többek között megemelték a hivatalnokok fizetését, ez azonban úgy tűnik, nem hozta meg a kívánt hatást. A korrupció – a mutatószámokat és a gyakorlatot tekintve egyaránt – még mindig igen jelentős mértékű. Külső stabilitás Szomszédságpolitika

- 32 -

Ukrajna szomszédjai közül Oroszország meghatározó jelentőségű. A közelmúlt történelme szempontjából ugyanúgy, mint gazdasági szemszögből. Utóbbi téren az egyik legfontosabb kérdés az orosz gáz exportja. Az orosz-ukrán gázvita miatt már több konfliktus is volt a két ország kapcsolatában. 2006 elején például rövid időre még az Európai Unióba Ukrajnán keresztül történő gázszállítást is leállt. A vita előzményeihez tartozott, hogy az addigi Ukrajnába szállított gáz árát az orosz fél mintegy ötszörösére kívánta emelni, a piaci árszínvonalnak megfelelően. Miután Ukrajna ezt elutasította, Oroszország leállította az oda irányuló szállításokat. Tudni kell, hogy az EU tagországai által vásárolt orosz gáz mintegy 80 százaléka érkezik ukrajnai és 20 százaléka fehéroroszországi gázvezetéken. Az ukrán fél – a hiányt pótlandó – az Európába szánt gázmennyiséget kezdte megcsapolni, veszélybe sodorva az európai ellátást. A vita a felek árkompromisszumát követően végül rendeződött. Egy, a 2006-os vitához hasonló konfliktus néhány nappal ezelőtt zárult le a két ország között. Ezek a viták amellett, hogy rávilágítottak Európa energiafüggőségére, az Ukrajnában befektető vállalkozások számára az üzemeltetési költségek hirtelen növekedésével jártak és járnak. Ez tehát kockázati tényezőt jelent gazdasági tekintetben. Politikai szempontból ezek a viták jól mutatják azt az ellentmondásos viszonyt, melyet az ukrán belső erők megosztottságánál már említettünk. Az Oroszországgal való jó viszony fenntartása erőforrásai miatt ugyanis elengedhetetlen Ukrajna számára. A viták ellenére bíztató, hogy a felek nem hagyták, hogy például a gázvita válságig fajuljon, képesek voltak a kompromisszumra. Nemzetközi szervezetekkel való kapcsolat WTO A dolgozat elején már említett Világkereskedelmi Szervezethez Ukrajna 1993-ban nyújtotta be tagságra vonatkozó kérelmét. Az ukrán ratifikálást követően az ország a szervezet teljes jogú tagjává válik majd, ez minden bizonnyal ez év nyár elejéig megtörténik. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna már eddig is megfigyelőként követte nyomon a szervezet munkáját. A WTO-hoz való csatlakozás az ukrán-orosz kapcsolatokra jelentős hatással bír majd, ugyanis Oroszország várhatóan még ebben az évben tagjává válik a szervezetnek. Ez

- 33 -

mindenképpen stabilizáló hatású lehet a kétoldali kapcsolatokban, elsősorban a kereskedelmi viták rendezése területén. NATO Ukrajna és Grúzia esetleges NATO-csatlakozása komoly vita tárgyát képezi, ismét csak Oroszország miatt. Ahogyan azt Dmitrij Medvegyev, az új orosz elnök is megfogalmazta, egyik állam sem venné szívesen, ha egy olyan katonai tömb kerülne közel határaihoz, melynek az adott ország nem tagja. Az államfő szerint Ukrajna és Grúzia felvétele a szervezetbe megbontaná a kényes hadászati egyensúlyt is. Egyelőre tehát úgy tűnik, Oroszország megerősödött gazdasági pozícióit kihasználva minden eszközzel igyekszik majd megakadályozni a bővítést. Politikai kockázatok összegzése A politikai kockázatoknál alapvetően a belső és külső stabilitás szerint soroltam be a kihívásokat, Ukrajna nemzetközi politikai elismertségével kiegészítve. Mindegyik csoport esetében 0 és 100 pont között lehet az érték, ahol is a magasabb pontszám kedvezőbb megítélést jelent az adott szempontból. Ezen politikai tényezők csoportjait súlyoztam is. Mivel a stabilitási tényezők alapvetők, ezek együtt a végeredmény 80%áért felelnek. A belső stabilitás egyik fontos tényezője a politikai erők megosztottsága. Ebből a szempontból jelentősek a távolságok. Az egyik oldalon a választási csalástól sem visszariadó Janukovics vezette, oroszbarát tömb áll. Oroszország támogatását élvezik, támogatói bázisuk döntő többsége az ország keletebbre eső részein található. A másik oldal emblematikus figurái a jelenlegi elnök Juscsenko és a kormányfő Timosenko. Juscsenko korábban az Ukrán Központi Bank felügyelő bizottságának tagjaként, majd miniszterelnökként is dolgozott. Miniszterelnöki megbízatása azt követően ért véget, hogy a jelentős hatalmat kezükben tartó oligarchák érdekterületét sértve összetűzésbe került azokkal. Ezt követően 2004-es elnökké választásáig jelentős népszerűségre tett szert a nyugatorientált politikus, akinek szavazói bázisa az ország nyugati és középnyugati részéről kerül ki.

- 34 -

A két erő ellentétei miatt már több előre hozott parlamenti választás is történt a rendszerváltás óta, a 2004-es elnökválasztást pedig megismételték. Mindezek arra utalnak, hogy tartósan a politikai erők egyike sem képes jelentős többségre szert tenni. A Color Kft. lehetséges ukrajnai beruházását a soron kívüli kormányváltások és politikai viharok gazdasági lenyomata hátráltathatja. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy az egyik politikai erő által tett ígéretekkel szembehelyezkedik a másik oldal, amennyiben hatalomra kerül. A szabályozások gyors változása pedig előre nem látható kockázatok tömegét eredményezheti. Mindezt figyelembe véve a belső stabilitásnál nagy mértéke miatt csak 60 pontra értékelem a megosztottságot. A másik jelentős bizonytalansági tényező a korrupció. A narancsos forradalom óta tett intézkedések ellenére nem sokat változott a helyzet: a hivatalnokok megvesztegetésének gyakorlata továbbra is elterjedt az ügyintézés gyorsítása érdekében. Mindezt alátámasztja a Transparency International korrupciós besorolási listája, 1998 óta az ország nem tudott javítani korrupciós mutatóján. A nagy mértékű korrupció a Color Kft. számára minden téren kockázatot rejt magában: bizonytalansági tényezőket eredményezhet a vállalkozásalapításnál, a cég további működésénél, illetve akár a késztermék Magyarországra szállításánál is. Mivel a korrupció még mindig súlyos gondot jelent az ország számára, és a kormány utóbbi négy évben tanúsított minden igyekezete ellenére nem javult a helyzet ezen a téren, így mindössze 40 pontos értékelést kap. Az erőszakos események kockázata viszonylag csekély. Ezt a közelmúltbéli események is igazolják: a 2004-es narancsos forradalom nagy tömegeket mozgatott meg, erőszakos eseményre azonban egyáltalán nem került sor. Az ország kelet-nyugati megosztottsága sem jelent igazi kockázatot, a többek által felvetett „Két Ukrajna” elvét egyik politikai erő sem támogatja. Így az erőszakos események kockázatát megfelelő, 70 pontra értékelem. Ezek átlagaként jött ki az 56,67 pont, melyet súlyozva 22,7 pontot kapunk. A külső stabilitásnál a szomszédok közül egyértelmű Oroszország kiemelt szerepe. A gázszállítások körüli viták biztatóak abban a tekintetben, hogy megoldásra kerültek, - 35 -

mielőtt komoly veszélybe sodorták volna az ellátást biztonságát. Mindkét ország nagy valószínűséggel a WTO tagjává válik ebben az évben, ez segítheti a kereskedelmi viták gyorsabb megoldását. Nagy a szakadás azonban Ukrajna NATO-tagsági szándékában, Oroszország ezt érdekszférája védelmében meg kívánja akadályozni. Így a külső stabilitást 75 pontra értékelem, ezt súlyozva 30 pont az eredmény. Az ország a nemzetközi politikában elismert állam, ezért 90 pontot adtam erre a tényezőre. 9. táblázat: A politikai kockázatok összegzése Súly%

Eredmény (pont)

Súlyozott eredmény (pont)

Belső stabilitás (Politikai pártok 40

56,67

22,7

40

75

30

Az ország nemzetközi politikai elismertsége

20

90

18

Összesen

100

megosztottsága, korrupció, erőszakos események kockázata) Külső stabilitás (szomszéd országokhoz való viszony, nemzetközi szervezetekhez való viszony)

70,7

VII. 2. Gazdasági helyzet A gazdasági helyzet áttekintése A rendszerváltást követően Ukrajnában hatalmas gazdasági válság alakult ki. Egészen 1994-ig hiperinfláció uralkodott az országban. A politikai elit nem volt képes kidolgozni azokat a reformokat, amelyek a válságból való kilábaláshoz szükségesek lettek volna. A helyzet 1999-től kezdett csak konszolidálódni, a reál GDP 2000 és 2006 között átlagosan évi 7,4%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy az országnak sikerült kilábalna az 1990-es évek komoly gazdasági visszaeséséből. Ehhez többek között a befektetések jelentős

növekedése,

a

lakossági

fogyasztás

robbanásszerű

bővülése

és

a

külkereskedelmi cserearányok javulása járult hozzá. Mégsem jelenthető ki, hogy a - 36 -

gazdaság recesszióból való visszatérése mindössze a külső körülmények szerencsés találkozásának köszönhető (OECD, 2008). Ukrajna makrogazdasági szinten és több jelentős strukturális reformintézkedés révén jelentősen javította gazdasági pozícióit. Annak érdekében azonban, hogy ez a fejlődés a jövőben is fenntartható legyen, további nagy horderejű változtatásokra van szükség. A továbbiakban ezen jövőbeli intézkedések szükségességét és eredőit kívánom röviden bemutatni. Ukrajna a Szovjetunió 1991-es felbomlását követően 1999-ben tért rá újra a növekedés útjára. A bővülés a hrivnya meredek leértékelése mellett a térséget tekintve viszonylag alacsony energiaáraknak volt köszönhető. A növekedés valamennyi ágazatra kiterjedt, melyhez a legnagyobb mértékben a szolgáltatási szektor teljesítménye járult hozzá – 2001 és 2006 között a hozzáadott értékhez való hozzájárulása elérte a 8,5%-ot. A keresleti oldalt tekintve a bérek és szociális juttatások gyors emelkedése mellett a kiskereskedelmi hitelezés elterjedése fejtett ki jelentős hatást. A lakosság bevételeinek emelkedése a hazai fogyasztás ugrásszerű növekedéséhez vezetett. A külkereskedelmi cserearányok 2002 és 2006 között 17%-kal javultak. Ez leginkább a fémtermékek jelentősen emelkedő árának volt köszönhető a nemzetközi piacon, mivel Ukrajna kivitelének 40%-áért ezen termékek felelnek. A bányászati iparág kiváló teljesítménye képes volt kiegyenlíteni a 2006-ban duplájára emelkedő orosz gázárak hatását is. A munkanélküliség és a szegénység egyaránt csökkenő tendenciát mutat 1999 óta (OECD, 2008). A pozitívumok mellett látni kell azonban, hogy a nem a bányászathoz kötődő iparágak kereskedelmi többlete jelentősen csökkent. Ennek egyik oka, hogy a gyors ütemű bérnövekedés miatt Ukrajna egyre kevésbé versenyképes a munkaerő költségeket tekintve nemzetközi összehasonlításban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy keleti szomszédunk Magyarországgal szemben teljesen elvesztette volna előnyét e tekintetben. A tendencia azonban mindenképp a versenyelőny csökkenésének irányába mutat. A gazdaság egészét tekintve további kockázatot jelent a gázárak jövőbeni emelkedése is. Az energiahordozók árának gyors emelkedése természetesen minden országban aggodalmat ébreszt. Ukrajna esetében ez a félelem azonban kifejezetten hangsúlyos, mivel az a viszonylag szűk terület, ahol az ország komparatív előnyökkel rendelkezik, főként az energiaigényes ágazatokban található. Számos vetülete mellett ez a kockázati tényező az infláció gyorsulásához vezethet. - 37 -

Költségvetési tekintetben szintén jelentős javulás tapasztalható 1999 óta. Ez az államadósság szintjének alacsonyan és a költségvetési hiány kézben tartásában nyilvánul meg. Mégis, számos egyéb probléma vetődik fel fiskális területen. A költségvetési politika jelentős mértékű fogyasztás-orientált változása 2004 és 2005 között a GDP-arányos kiadásokat 43% fölé emelte. Ez leginkább az alapnyugdíjak megháromszorozódásának következménye volt. Ugyanebben az időszakban a GDParányos nyugdíjkiadások meghaladták a 14%-ot. Ez világviszonylatban az egyik legmagasabb érték. A demográfiai változások trendjét figyelembe véve ez a rendszer már középtávon sem tartható fenn. Szükségszerű a jelenleg viszonylag alacsony nyugdíjkorhatár-szintek emelése. A jelenlegi nyugdíjrendszer hatalmas kiadásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkát terhelő adók és járulékok szintjét nem lehet csökkenteni; az ukrán szint ugyanis nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. A viszonylag magas adóterhek növekedést gátló hatását csak erősítik az adózási rendszerben meglévő visszásságok. Hozzá kell tenni, hogy a társasági adó, a személyi jövedelemadó, illetve az adómentességek területén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek ellenére elmondható, hogy számos lehetőség még nyitva áll a törvényhozás előtt az adórendszer fejlesztésére és az adózó kör növelésére. A monetáris politika tekintetében továbbra is meghatározó, hogy a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát a dollárhoz rögzítették az 1998-as gazdasági válságot követően (OECD, 2008). Ez a lépés ugyan segített a gazdaság stabilizálásában a krízist követően, a jelenben viszont jelentősen hozzájárul az infláció egyre növekvő ingadozásához. Továbbá jelentős kockázatot jelent a háztartások dollárban való eladósodása miatt is. A jelenlegi árfolyampolitika, a külföldi devizában kínált hitelek kedvezőbb kamatrátáival karöltve jelentősen hozzájárul a dollárban való hitelezés terjedéséhez. Amennyiben szabadabban engednék mozogni az árfolyamot, az abból eredő kockázatok is jóval kiszámíthatóbbá válnának, ez pedig segítené a dollárban való eladósodottság volumenének csökkenését. A fentiekben már számos pozitív fejlemény említésére került. Ezeket figyelemmel kísérve azonban több olyan tényezőt találunk, amelyek változására lehet számítani a - 38 -

jövőben. Ezek közé tartozik a külkereskedelem egyenlege, melynél várhatóan csökkenésre lehet számítani a jövőben. Az energiaárak továbbra is folytatni fogják növekvő pályán való útjukat. A lakossági hitelek növekedési rátája pedig valószínűleg csökkeni fog. Amennyiben Ukrajna középtávon meg szeretné őrizni erőteljes növekedését, meg kell hogy teremtse az alapjait az önfenntartó befektetéseknek és a technológiai újítás vezérelte fejlődésnek. Ez számos akadály elhárítását jelenti. Az egyik fő hátráltató tényező a vállalkozásokat övező bizonytalan működési környezet. A jogi, szabályozási és politikai kockázatok szintén kockázatossá teszik a hosszú távon való tervezést. Ez a bizonytalanság sok esetben az átláthatóság hiányából és a korrupció kiterjedtségéből ered. Ennek csökkentésére sokhelyütt liberalizációra lenne szükség a szabályozást tekintve. Azokon a területeken, ahol ez sem látszik elegendőnek, nem elég a szabályozások körének csökkentése, egyben jobb regulákra is szükség van. Érdemes megjegyezni, hogy nem csak a szabályozás, hanem sok esetben annak létrehozási folyamata során is számtalan hiányosság tapasztalható. Az olyan mutatók terén, amelyek az állami kommunikáció hatékonyságát mérik az üzleti szférával szemben, meglehetősen rosszul szerepel az ország (OECD, 2008). Jó példa erre, hogyan készült

fel

Ukrajna

az

idén

megkezdett,

Európai

Unióval

kialakítandó

szabadkereskedelmi övezet tárgyalásaira (Silina, 2008). Az Uniót az Európai Bizottság képviseli a tárgyalások során. Ezek megkezdése előtt a Bizottság konzultált az európai üzleti szférával, kikérte képviseleti szerveinek véleményét és behatóan tanulmányozta a különböző javaslatokat, ajánlásokat. Ukrajna Európai Uniós megfigyelői az utóbbi két évben hasonló lépésekre bíztatták kormányukat, több minisztériumot és állami ügynökséget is megkeresve. Ennek eredményeként a Gazdasági Minisztérium kérdőíveket küldött szét érdekképviseleteknek, így kívánták felmérni a különböző ágazatok igényeit a szabadkereskedelmi övezetre vonatkozóan. A kiküldött anyagokból az idei év elejéig 1% érkezett vissza (Silina, 2008). Ez az adat nem túl biztató az ország számára annak fényében, hogy a tárgyalások idén februárban elkezdődtek. Az innováció alkalmazásának növekedése és a termelékenység növelése a termékpiacok alapos reformját is megköveteli. A jelentős be- és kilépési korlátok megléte mellett további probléma, hogy a gazdaságban továbbra is domináns szerepet tölt be az - 39 -

energiaigényes nehézipar. Ezek reformja a mai napig várat magára, kényes területnek számít a törvényhozás terén is. Az OECD egy korábbi elemzése azt is feltárta, hogy meglehetősen gyenge a kapcsolat a termelékenység és a vállalkozások piacon maradása között. Ez leginkább az egyes cégeknek, iparágaknak nyújtott állami támogatásoknak köszönhető. Miközben a támogatások nem kifejezetten az állami tulajdonú vállalatokat diszkriminálják pozitívan, nyilvánvaló, hogy segítik piacon maradásukat. A hivatalos adatok szerint 2005 végén Ukrajna vagyonának mintegy 48%-a

volt állami vagy önkormányzati

tulajdonban, további 10% pedig vegyesen magán és állami kézben. Az állami szektor tehát még mindig nagy súllyal bír. További versenyt torzító hatás velük kapcsolatban, hogy meglévő kiváltságaik megnehezítik az ezekben nem részesülő, teljesen piaci alapon működő cégek dolgát. Ukrajna gazdasága számára az egyik legaggasztóbb fejlemény a külföldi tőkevonzó képesség alacsony szintje. 2005-ben az ukrán, egy főre jutó közvetlen külföldi tőkebefektetés 372 dolláros szintet ért csak el, ez alig múlta felül Lengyelország megegyező adatának 16%-át. Különösen érthetetlennek tűnik ez az alacsony érték, ha figyelembe vesszük Ukrajna emberi erőforrásának adottságait, az alacsony bérekből eredő, még mindig meglévő komparatív előnyét, az Uniós piachoz való közelségét és a hazai piac méretét. A közvetlen külföldi tőkebefektetések ugyanakkor mintegy megháromszorozódtak a 2005. január 1-jét követő két évben, 2007. január 1-jén 23.125 millió dolláros szintet elérve. Fontos hozzátenni, hogy az Ukrán Nemzeti Bank a korábbi módszertant megváltoztatva 2002-től fogva a privatizációs bevételeket is ide sorolja. A befektetések dinamikus növekedése igen bíztató a jövőre nézve. A külföldi tőke eddigi mérsékelt beáramlása a korábban említett intézményi és szabályozási problémáknak tudható be. Ezeken a problémákon valószínűleg enyhíteni fog az ország Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozása. A tagságból eredő közvetlen előnyök, úgy mint a csökkenő általános vámszint és a piacokhoz való könnyebb hozzáférés, várhatóan csak mérsékelt hatással bír majd. A külföldi befektetők elé gördülő közvetlen és közvetett akadályok csökkenése, valamint a technológiai szabályozás reformja lesznek azok a területek, ahol alapvető hatást gyakorol majd a tagság (OECD, 2008). Ezen túlmenően, a növekvő verseny várhatóan javítja majd az ukrán vállalkozások hatékonyságát. A verseny tisztulásához, ahogyan korábban már említettük, nagymértékben hozzájárulna az állami vállalatok szerepének csökkenése. - 40 -

Éppen ezért nem szerencsés, hogy a privatizáció mértéke az utóbbi években lelassult. Hozzá kell tenni, hogy a privatizációs eljárások során számtalan hibát követtek és követnek el ma is, főleg a korrupciót tekintve. Ez mégsem terelheti el a figyelmet a magánosítás előnyeiről. Az OECD egyik felmérése szerint, melyet az ukrán termelővállalatok körében végzett, a privatizációt követően a termelékenység 10 és 25% közötti mértékben nőtt. Fő gazdasági mutatók alakulása Ukrajnában 2008 márciusában a havi szintű infláció elérte a 3,8 %-ot, ami a legnagyobb ütemű emelkedés 1999 óta. Az infláció mértéke 9,7 százalékot ért el az első három hónapban. Ez azt jelenti, hogy az árszint emelkedése már az első negyedévben meghaladta a kormány által idénre prognosztizált 9,6 %-os szintet. Ennek kapcsán a Világbank 13,8%-ról 17,2%-ra korrigálta a 2008-as ukrán inflációs előrejelzését. Az általános árszint emelkedésének kedvezőtlen alakulása mellett a Világbank a nemzetközi nyersanyagárak drágulását nevezte meg indokként. Ezen túlmenően, a bank szerint a kormány fiskális politikája nem lesz képes az infláció megfékezésére. 2007-ben az infláció éves mértéke 16,6%-ot ér el. Az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai szerint a GDP tavaly 7,3%-kal nőtt. A kivitel 25,7%-kal, míg a behozatal 31,2%-kal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 28,8 %-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet(Ukrán Statisztikai Hivatal, 2008). A foglalkoztatottsági ráta a 2006-os 66,4%-ról 2007-ben 67,2%-ra módosult. Az ENSZ Nemzetközi

Munkaügyi

Szervezetének

(ILO)

módszertana

szerint

számított

munkanélküliségi ráta 6,7%-os szintet ért el 2007-ben (Ukrán Statisztikai Hivatal, 2008).

- 41 -

A gazdasági kockázatok összegzése és értékelése A politikai kockázatoknál már megismert súlyozott pontozási rendszert alkalmazom a gazdaság értékelésekor is. A súlyozás kialakításánál a legnagyobb fontosságot az adósságállománynak, ezt követően pedig a monetáris politikának és a pénzügyi tartalékoknak tulajdonítottam. Ezek ugyanis alapvetően határozzák meg egy ország gazdasági helyzetét. A közvetlen külföldi tőkebefektetések, amelyek közé a Color Kft. lehetséges beruházása is tartozik, szintén fontosak, jelentősen hozzájárulnak egy ország fejlődéséhez. A fizetési mérleg helyzetével megegyező súlyozást kapott. Az infláció és a GDP alakulása erőteljesen függ a fent említettektől, így ezeknek szántam a legkisebb súlyokat. Az ukrán gazdaság 2000 óta bíztató növekedési pályára állt, köszönhetően a javuló nemzetközi helyzetnek, a helyes irányban meghozott makrogazdasági lépéseknek és több jelentős strukturális reform megvalósításának. Az ország a gazdasági sokkok ellen is védettebbé vált. A pénzügyi tartalékok jelentősen bővülve mostanra a rövid távú adósságok 170%-ával, illetve a négy és fél havi importértékkel egyenlő szintre emelkedtek. A fiskális helyzet is javult, a költségvetés hiánya a GDP mindössze 10%-át teszi ki. Az élénkülő hazai kereslet, karöltve az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárakkal magas szintre tornázta fel az inflációt, mely az idei évben már az első három hónapban elérte a kormány által egész évre előre jelzett mértéket. Az inflációs veszélyt generálják továbbá a gazdasági növekedés mértékét meghaladó minimálbéremelések és bérvárakozások is. Az aggasztó külső tendenciák közé tartozik a cserearányok várható romlása. Mivel a világgazdaság növekedésének lassulása a nyersanyagok keresletében és ezáltal árukban is visszaesést okoz, Ukrajna bevételei várhatóan csökkenek. Ezzel párhuzamosan a gáz árának fokozatosan világpiaci árszintre történő emelése pedig növeli az energiára fordított kiadásokat. Ennek következtében 2008-ban és 2009-ben várhatóan fenntartható szintre lassul az ukrán gazdaság növekedése. A folyó fizetési mérleg hiánya a valószínűleg továbbra is élénk hazai kereslet és a növekvő üzemanyagárak miatt nőni fog. Ahogy a gazdaság lelassul és az élelmiszerárak - 42 -

stabilizálódnak, az infláció is csökkeni fog várhatóan, mintegy 17%-ot elérve 2008 végén. Ezeket a prognózisokat ugyanakkor jelentősen módosíthatja az, ha például emelkedni kezd az acél világpiaci ára. Ez egy fiskális expanziós politikával ötvözve a növekedésre jótékony hatással bír, ezzel együtt viszont az inflációt is növeli. Összességében tehát – figyelembe véve a még mindig magas acélárakat és a hazai hitelállomány növekedését – az infláció és a növekedés emelkedése valószínűsíthető 2008-ra, az exportbevételek növekedése a fizetési mérlegre is pozitív hatást fog gyakorolni. A monetáris politika még mindig meghatározó eleme a hrivnya árfolyamának a dolláréhoz rögzítése. Ez a szakértők egybehangzó véleménye szerint már nem megfelelően szabályozza a gazdaságot, ugyanis nem képes az infláció visszaszorítására és ösztönzi a dollárban való eladósodást is. Ezért várhatóan már rövidtávon megszüntetik ezt a rendszert, és rugalmasabb árfolyamrendszerben engedik mozogni a hrivnyát. Mivel az infláció a tavalyi évben relatíve magas (16,6%) volt, és további mérsékelt emelkedése várható az év végéig, 40 pontosnak ítélem a kockázatát. Az ukrán fizetési mérleg jövőbeni helyzetére nagyon sok bizonytalansági tényező – energiaárak, ukrán nyersanyagárak alakulása – hatással lehet a jövőben, melyek alakulása jelentős bizonytalansági tényező, így csak 60 pont. Az adósságállomány és a GDP kockázatát – kedvező helyzetük miatt – 80 pontra értékelem. A pénzügyi tartalékok is folyamatosan nőnek, 2006-ban a 2001-es érték két és félszeresét tették ki. Ezért a pénzügyi tartalékok helyzetét 85 pontra értékelem. A közvetlen külföldi tőkebefektetések három évvel ezelőtti alacsony szintjükről erőteljesen növekedésnek indultak, további várható bővülésük miatt 70 pontra értékelem kockázatukat. 10. táblázat: A gazdasági kockázatok összegzése súly (%) 12.5

Fizetési mérleg

- 43 -

eredmény (pont) 60

súlyozott eredmény (pont) 7.5

25

80

20

GDP

6.25

80

5

Infláció

6.25

40

2.5

Közvetlen külföldi tőkebefektetések

12.5

70

8.75

Monetáris politika

18.75

65

12.1875

Pénzügyi tartalék

18.75

85

15.9375

Adósságállomány

100

Összesen

71.875

VII. 3. Szociális helyzet A szociális szempontok közül a két legfontosabbat emelem ki, azaz a befektetés célját és motivációját, valamint az országról alkotott szubjektív benyomások összességét. A motivációk között gyakran szerepelnek olyan szociális elemek, mint például egy régi családi üzem visszavásárlása, vagy hazatérés. A Color Kft. motivációi kizárólag gazdasági jellegűek, a cég a termelést szeretné a magyarországi szinthez képest minél nagyobb megtakarítással beindítani Ukrajnában. Éppen ezért 0 pontra értékelem a szociális motivációt. Az egyéni benyomások az országot illetően alapvetően pozitívak, mind a lakosság mentalitását, mind a fogadókészséget illetően. Ezen felül, ahogyan már a bevezetőben is említettem, a Color Kft. majdnem egy évtizedes jó tapasztalattal rendelkezik az ukrán gyártást illetően. A második szempont mindezek miatt 80 pontot ér. 11. táblázat: A szociális kockázatok összegzése Súly (%)

Eredmény

Súlyozott

(pont)

eredmény (pont)

Motiváció

50

0

0

Szubjektív benyomások összessége

50

80

40

az országot illetően Összesen

100

- 44 -

40

VII. 4. Technológiai helyzet A konfekcióipari termékek előállításához a munkaerőn túl hatalmas gépparkra is szükség van. A gépesítettség fontossága jól megfigyelhető a Color Kft.-nél is. Már az előkészítésnél,

szerkesztésnél,

szériázásnál

megtalálható

az

egyik

legdrágább

berendezés, a számítógépes tervezőprogrammal vezérelt szerkesztőgép. Alapvetőek ezen kívül a varrógépek, a kézi vasalók és a vasalóprések. Utóbbiak üzemeltetése jóval kevesebb emberi erőfeszítést igényel, mint a kézi változatoké, áruk is ennek megfelelően magasabb. Ezen túl számos speciálgép igényel viszonylag komoly befektetést, úgy mint a zsebzőautomata vagy durtnádoló gépek. A Color Kft.-nél egy felsőpályás továbbító rendszer is található. Ez a befejező részlegből halad a raktáron keresztül egészen a felrakóhelyig, vagyis a kijáratig, és a vállfán lévő termékek mozgatását könnyíti meg. Ezzel a rövid bemutatással az volt a célom, hogy rámutassak: komoly befektetést jelent egy technológiai váltás. A budapesti székhelyű Braga Kft. ügyvezetője 2001-ben vásárolta meg azt az ukrán termelőüzemet, amellyel már addig is évek óta együttműködött. Első lépései között volt a teljes, termelést támogató technológia lecserélése a legmodernebb változatra. Az üzem akkoriban mintegy 1600 dolgozóval bírt, ez a szám mára 1200 körülire csökkent. A teljes technológia cseréje 2001-ben közel 2,5 millió euróba került. A Color Kft.-nek – amennyiben egy már létező üzemet vásárol meg – figyelembe kell vennie a berendezések technológiai színvonalát, ennek függvényében tud kalkulálni a leendő befektetési igénnyel. Zöldmezős beruházás esetén pedig értelemszerűen felmerül a berendezés megvásárlásának költsége. VII. 5. Az országkockázatok összesítése A gazdasági, politikai és szociális tényezők fő aspektusait igyekeztem eddig bemutatni Ukrajnában. Az ukrán politika kockázatai 70,7, a gazdaságé 71,875, míg a szociális kockázatok 40 súlyozott pontot szereztek. A kockázatokat összesítő táblázatot három különböző részre különítettem el. Az időtáv szerint megkülönböztettem rövid-, közép- és hosszútávot. Az eddigi értékeléshez hasonlóan itt is súlyoztam a tényezőket. A szociális helyzet kockázatainak aránya az időtávtól függetlenül 10%, míg a politikai és a gazdasági kockázatok súlyozása változik. - 45 -

Rövidtávon a döntő hányadot a gazdasági kockázatok képviselik, az időhorizont növekedésével viszont egyre fontosabbá válnak a politikai kockázatok. A kockázatok eredményeinél fontos megjegyezni, hogy a politikai és gazdasági kockázatok pontszáma közötti különbség alig több mint egy pont. Mivel csak ezen két kockázati csoport súlyozásai változnak az összesítő táblázatban, csekély különbség mutatkozik a különböző időtávokon. Az a kis csökkenés, amelyet a három abszolút összesített eredmény mutat a hosszútáv felé haladva, annak köszönhető, hogy a gazdasági kockázatoknál egy ponttal rosszabbnak ítélt politikaiak súlyozása nő az időtáv növekedésével. 12. táblázat: Az országkockázatok összegző táblázata A befektetés időtávja

Rövidtáv (1–3 év) Súly (%)

Eredmény

Súlyozott eredmény

(pont)

(pont)

Gazdasági tényezők

80

71,875

57,5

Politikai tényezők

10

70,7

7,07

Szociális tényezők

10

40

4

Összesen

100

A befektetés időtávja

68,57 Középtáv (4–10 év)

Súly (%)

Eredmény

Súlyozott eredmény

(pont)

(pont)

Gazdasági tényezők

70

71,875

50,3125

Politikai tényezők

20

70,7

14,14

Szociális tényezők

10

40

4

Összesen

100

A befektetés időtávja

68,4525 Több, mint 10 év

Súly (%)

Eredmény

Súlyozott eredmény

(pont)

(pont)

Gazdasági tényezők

50

71,875

35,9375

Politikai tényezők

40

70,7

28,28

Szociális tényezők

10

40

4

Összesen

100

68,2175

- 46 -

Az eredmények kiértékelésénél az alábbi táblázat szerinti minősítést alkalmaztam. Valamennyi időtávon megfelelőnek értékelhetőek a kockázatok, a jó minősítéshez minimálisan szükséges 71 pontot majdnem elérik. A végeredményt leginkább rontó tényezők politikai téren a korrupció és a politikai erők széthúzása volt. Gazdasági tekintetben a monetáris politika túlhaladottsága és az infláció továbbra is magas szintje számítottak negatív befolyásolónak. Az elemzés alapján kijelenthető, hogy a Color Kft. lehetséges ukrajnai beruházásának országkockázata megfelelő. 13. táblázat: Kockázatértékelési táblázat Eredmény A

90–100

terület Kiváló

71–89

60–70

50–59

0–49

Jó

Megfelelő

Elégséges

Rossz

értékelése

- 47 -

VIII. A magyar és az ukrán vállalkozások adóterheinek összehasonlítása A dolgozat eddigi részeiben számos szempont szerint vizsgálódtunk már. Megnéztük, melyek azok a hajtóerők, amelyek egy vállalkozást a nemzetközi terjeszkedésre ösztökélnek, és honnét erednek azok. Ezt követően összehasonlítottuk az ukrán és a magyar bérszínvonalat, a béreket terhelő járulékokat, a munkaerő elérhetőségét a két országban. Ukrajna PEST elemzése feltárta azokat a kockázatokat, amelyekkel a Color Kft.-nek számolnia kell Ukrajnában politikai, gazdasági, szociális és technológiai tekintetben. Egy további fontos vizsgálati aspektus azonban hátravan: a vállalkozásokat érintő adók összehasonlítása. Ezek jelentős mértékben befolyásolják egy gazdasági társaság eredményességét, éppen ezért fontosnak tartom összehasonlítani a továbbiakban a legfontosabb adónemek magyar és ukrán szintjét. VIII. 1. Magyarország VIII.1.1.Országos adók Általános forgalmi adó Az adó alapja a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát közvetlenül befolyásolja. Az adó mértéke az adó alapjának 20%-a, néhány termék esetén 5%. Társasági adó A társasági adóról és az osztalékadóról az 1996-an hozott, számtalanszor módosított törvény rendelkezik. Az adó célja, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelően a közkiadásokhoz

a

vállalkozás

során

elért

hozzájáruljanak.

- 48 -

nyereségből

a

vállalkozások

is

Az adó alanya többek között a gazdasági társaság, a Color Kft. így köteles ezen adó fizetésére. Fontos megjegyezni, hogy teljes körű az adókötelezettsége a belföldi adózónak, azaz kiterjed mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelemre. Az adó alapja a módosított adózás előtti eredmény. A törvény számtalan adóalapot növelő és csökkentő tételt sorol fel, ezeket a dolgozat terjedelme miatt nem kívánom részletesen ismertetni. Az adó mértéke a módosított adózás előtti eredmény 16%-a (Saldo, 2007). Osztalékadó A magyar vállalkozásoknak – amennyiben nyereségesek és társasági adófizetési kötelezettségüknek eleget tettek – lehetőségük van osztalék fizetésére. Az osztalékadó alanyainak tekinthetők a belföldi és külföldi osztalékban részesülő személyek, azzal a kikötéssel azonban, hogy: - a magánszemélyek a személyi jövedelemadó keretében adóznak az osztalékból származó jövedelmük után, - a belföldi illetőségű osztalékban részesülők – társaságok, intézmények, szervezetek – végleges mentességben részesülnek az osztalékadó alól. Alanyai

ugyan az

osztalékadónak, de az adómentesség folytán nem kell adót fizetniük. A

magyarországi

illetőségű

magánszemélynek

kifizetett

osztalék

után

a

kedvezményezettet 25%-os osztalékadó terheli, ezen felül 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Ezen egészségügyi hozzájárulás esetén a törvény 450.000 Ft-os plafont állapít meg. Ennek értelmében egészségügyi hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék, melynek mértéke a dolgozónak kifizetett bér 5%-a, éves szinten nem éri el a 450.000 Ft-ot. Különadó A hivatalos nevén az „államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék” 2006-ban került bevezetésre. Ahogyan arra elnevezése is utal, a különadó a költségvetés

- 49 -

egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapoz. A társas vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményük pozitív összege után 4%-os mértékű különadó fizetésére kötelezettek. A különadó-alap, amely tehát a kimutatott adózás előtti eredmény pozitív összege, számos a törvényben meghatározott tétellel növelhető és csökkenthető is. Szakképzési hozzájárulás A hozzájárulás alapja a Számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése szerinti bérköltség. A hozzájárulás mértéke 2001. évtől egységesen 1,5%. A szakképzési hozzájárulás kétféle módon teljesíthető: gyakorlati képzésben való részvétellel, illetve az APEH számára történő befizetéssel. . A Color Kft. a gyakorlati képzésben való részvétellel teljesíti a kötelezettségét. Részben együttműködési megállapodást köt a szakközépiskolai tanulók évközi gyakorlati képzésére, részben a szorgalmi idő befejezését követően vállalja a kötelező szakmai gyakorlat lebonyolítását. A törvényben meghatározott csökkentő tételek elszámolása után még fennmaradó járulék tovább csökkenthető a saját munkavállalók képzésének költségeivel, ami azonban nem lehet több mint a kötelezettség 33%-a. Ezt minden évben ki is használja a Color Kft. Rehabilitációs hozzájárulás A gazdálkodó szervezet akkor köteles hozzájárulást fizetni, ha - a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és - a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 5%-át. Mivel a Color Kft.-nél ez az arány 5% feletti, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Környezetvédelmi termékdíj

- 50 -

A természet védelme érdekében, a gazdaság és a környezetvédelem szempontjainak összehangolására jött létre a Központi Környezetvédelmi Alap. Ennek egyik jelentős bevételi forrása a termékdíj, mely 1995-ben került bevezetésre. Termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik többek között bizonyos kőolajtermékek, csomagolás, illetve reklámhordozó papír felhasználása esetén. A Color Kft. a kész konfekcióipari termékek szállítási csomagolásszükségletéből eredően utóbbi két termékcsoport miatt válik díjfizetővé. A termékdíjat a kötelezett fizeti a termék első belföldi forgalomba hozatala, vagy saját felhasználása után. Import esetén a vámkezelést kérő fizeti a díjat a külkereskedelmi forgalomban importált termék után. A Color Kft. tevékenységének jelentős hányadát teszik ki a bérmunka és bérmunka jellegű megállapodások. Ezekre jellemző, hogy a külföldi megbízó bocsát rendelkezésre mindent, az alapanyagtól kezdve a kellékeken át egészen a csomagolásig. Így a műanyag zsákok és a kartondobozok után is a vámkezelést kérő, külföldi partner fizeti a díjat. Környezetterhelési díj A díj bevezetésének céljai közt szerepel a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre

való

ösztönzése,

valamint

a

környezet-

és

természetvédelem

költségvetési forrásainak biztosítása. A kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe, a talajba juttatott törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok után környezetterhelési díjat köteles fizetni. A Color Kft levegőterhelési díj fizetésére kötelezett. Mértéke a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mennyiségben – kg-ban – kifejezett tömege szorozva a levegőterhelő anyag egységdíjával. Innovációs járulék A 2004. január l-jétől hatályos fizetési kötelezettség formája járulék, ami – az adókkal ellentétben – azt jelenti, hogy a vállalkozók ennek fejében ellenszolgáltatásra tarthatnak igényt. - 51 -

A bevezetésre került fizetési kötelezettség célja, hogy a gazdaságban és a társadalmi élet más területein hasznosuló kutatási, fejlesztési tevékenységet támogassa, illetve ösztönözze a kutatási eredmények hasznosítását, s így a technológiai innovációt előmozdítsa. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap egyik fő bevételi forrása. Járulék fizetésére kötelezett a belföldön székhellyel rendelkező gazdasági társaság, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozik. A járulék alapja a helyi iparűzési adó alapjával megegyezik. A járulék mértéke 2006-tól kezdve 0,3%. VIII. 1.2. Helyi adók Az önkormányzatoknak szociális , kulturális, gazdasági feladataik ellátásához szükségük van saját bevételekre, hiszen az állami források – Ukrajnában és Magyarországon egyaránt – egyre csökkenő mértékűek. A saját gazdálkodás alapjainak megteremtését szolgálja a helyi adókról szóló, már számos alkalommal módosított 1990. évi C. törvény. Ez több fajta adó bevezetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, a „kivitelezés” formájának kiválasztását a helyi hatóságokra bízza. Ez alól egyedül az iparűzési adó alapjának megállapítása jelent kivételt. Ezen adó esetében az adó alapját és megosztását az önkormányzatok között a törvény határozza meg. Az adózás szektorsemlegessége miatt a törvény a magánszemélyekre, vállalkozásokra és külföldiekre egyaránt kiterjed Iparűzési adó A bevezetőben már említett iparűzési adóról a továbbiakban kizárólag Zalaegerszegen, a Color Kft. telephelyén érvényes szabályozást ismertetem. Zalaegerszeg

Megyei

Jogú

Város

Közgyűlésének

56/2007.

(XII.28.)

számú

önkormányzati rendelete rendelkezik a helyi iparűzési adóról. Ennek értelmében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenységnek számít a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adókötelezettség az - 52 -

iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adó alapja az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -. amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Az adó éves mértéke az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a. VIII. 1.3. Béreket terhelő munkaadói járulékok Magyarországon A 14. táblázatból kiderül, hogy a magyar munkáltatók, így a Color Kft.

által is

fizetendő bérjárulékok legnagyobb része a társadalombiztosítási járulék, ez a bruttó fizetés 29%-át teszi ki. További csekélyebb tételek a szakképzési hozzájárulás, a munkaadói járulék, ill. az egészségügyi hozzájárulás. Utóbbi – 1950 Ft-os fix összegével – az egyetlen, nem százalékosan előírt teher. Így a 100 Ft bruttó munkabérre vetített munkaadói terhek 33,5%+1950 Ft-ot tesznek ki. 14. táblázat: Élőmunka munkáltatói terhei Magyarországon, 2008-ban Munkáltatót terhelő bérjárulékok

Mértéke (%)

100 Ft kifizetett bért terhelő járulék (Ft)

Társadalombiztosítási járulék

29

29

ebből: nyugdíjbiztosítási járulék

24

egészségbiztosítási járulék

5

ebből: természetbeni egészségbiztosítási járulék pénzbeli egészségbiztosítási járulék

4,5 0,5

Tételes EHO Ft/fő/hó

1950

Szakképzési hozzájárulás

1,5

1,5

Munkaadói járulék

3

3

- 53 -

Összes járulék

33,5+EHO

Bérköltség +összes járulék (100+33,5+EHO)=munkáltatói élőmunka költség

133,5+EHO

Forrás: saját gyűjtés Az élőmunka-igényes ágazatokat, így a ruházati ipart is érzékenyen érintette a kötelező minimálbér. Ennek eredményeként a Color Kft.-nél bérfejlesztés céljából rendelkezésre álló szűkös anyagi keretet minden évben a minimálbér alatt lévő dolgozók bérfejlesztésére kellett fordítani. Így az átlagosnál jobban teljesítő dolgozók anyagi elismerésére ezekben az években egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben nyílt lehetőség. A pótlólagos anyagi elismerés hiánya és az alacsony bérek évek óta első helyen szerepelnek a felmondási indokok között. Tisztán kell látni azonban, hogy az alacsony bérszínvonal az egész magyarországi ruházati ágazat számára kihívást jelent a munkaerő-kínálat okán. A Color Kft. a probléma enyhítésére igyekszik teljes mértékben

kihasználni a

törvények adta lehetőségeket. A társaság a bérek emelésénél saját maga és a dolgozók számára is kedvezőbb, béren kívüli juttatásokkal próbálja a kötelező minimálbér miatt kialakult bérfeszültséget oldani. A béren kívüli juttatásokat az adómentes mértékig igyekszik kihasználni. Az üdülési csekk minden évben az érvényes minimálbér összegéig adómentes. A meleg étkezési utalvány 2008-ban 12000 Ft-ig adómentes. Továbbá évente három alkalommal ünnephez kötötten csekély értékű ajándék, ajándék utalvány adható, ami alkalmanként a minimálbér 10%-áig adómentes; idén

6900

Ft/alkalom az adómentes határ. Figyelembe véve a ruhaipar magas élőmunka igényét, valamint az alágazat egyre csökkenő jövedelemtermelő képességét, a Color Kft. 75000-80000 Ft-os keresetet tud biztosítani a gyártósor mellett dolgozók részére. Ez megfelel a magyarországi átlagnak.

- 54 -

VIII. 2. Ukrajna Az ukrajnai vállalkozásokat érintő adókat és egyéb terheket évente számtalan alkalommal módosítják, hasonlóan a magyarországiakhoz. A PricewaterhouseCoopers (PWC) cég iparág specifikus könyvvizsgálati, adó- és pénzügyi tanácsadási tevékenységet folytat világszerte, mintegy 142.000 alkalmazottja segítségével. A vállalkozásokra vonatkozó adóügyi szabályozásokat a PWC 2008-as, Ukrajnával foglalkozó publikációja alapján mutatom be (PricewaterhouseCoopers, 2008). VIII. 2.1. Országos adók Általános forgalmi adó Mértéke az eladott áru értékének 20%-a. Az Ukrajnából exportált termékek és szolgáltatások adómentesek. Társasági adó Az adó alanya az Ukrajnában gazdasági tevékenységet folytató, tartós létesítménnyel rendelkező entitások. A társasági adó mértéke az adóalap 25%-a. Az adóalap kiszámítása a következőképpen történik: a cég módosított bruttó jövedelme, csökkentve a bruttó költségekkel és az amortizációval. A magyarországi gyakorlattal megegyezően az osztalékot fizető cégek társasági adóelőleget kötelesek fizetni. Ez az előleg a későbbi társasági adófizetési kötelezettség teljesítésére használható fel. Amennyiben az osztalékfizetés évében nem kerül felhasználásra az előleg, az azt követő évekre átvihető ebből a célból. Az előleg visszatérítése nem lehetséges. Forrásadó Osztalék, kamat, illetve szabadalmi díj fizetése esetén az előbb említett kifizetéseket fogadó személy 15%-os forrásadó fizetésére kötelezett. Jelentős engedményt tartalmaz azonban a Magyarország és Ukrajna között létrejött, „Egyezmény a kettős adóztatás - 55 -

elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén” nevű, 1995-ben aláírt megállapodás. Ez a következőket tartalmazza: „1. Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, ebben a másik Államban adóztatható. Ugyanakkor ez az osztalék abban a Szerződő Államban és annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg: a) az osztalék bruttó összegének 5%-át, ha az osztalékot fizető társaság tőkéjének legalább 25%-a a haszonhúzó közvetlen tulajdonában van;” (1999. évi XXX. Törvény, 10 cikk, 2.-3. bekezdés) Környezetszennyezési díj A díjat minden olyan jogi személyiségtől beszedik, amely szennyezést bocsát ki környezetébe, vagyis a levegőbe vagy a vizekbe. A díj a szennyezés típusától és mérgezőségétől függ. Ezen túlmenően törvényben meghatározottak minden egyes szennyező anyagcsoport esetén a maximálisan megengedett kibocsátási küszöbök. Amennyiben a vállalkozás kibocsátása ezt átlépi, a díj a szokásos szint ötszörösére emelkedik. VIII. 2.2. Helyi adók Az önkormányzatoknak lehetőségük van 14-féle helyi adó kivetésére. Ebből jellemzően a következő három fajta lehet hatással a vállalkozásokra. Hirdetési adó Az adó alanya a tömegmédiákban, külső hirdetési felületeken vagy egyéb formában hirdetést, reklámot megjelentető cég. Mértéke a reklámköltség 5%-át nem haladhatja meg, beszedése a reklámügynökség, vagy az egyéb, hirdetést elhelyező cég feladata.

- 56 -

Önkormányzati adó Ennek az adónemnek is a jogi személyek az alanyai. Befizetése havonta esedékes, mértéke az egyének nem adózó jövedelmének maximum 10%-a, megszorozva az alkalmazottak létszámával. A havi adó jelenleg alkalmazottanként 1,7 hrivnya (51 Ft). Helyi szimbólumhasználati díj Alanyai azon jogi személyek, amelyek üzleti célból helyi szimbólumokat – városok emblémáit, építészeti vagy történelmi emlékművek nevét, képét – használnak fel. Maximális mértéke az eladott áru, illetve szolgáltatás értékének 0,1%-a lehet. VIII. 2.3. Béreket terhelő munkaadói járulékok Ukrajnában A vonatkozó mértékeket minden évben az éves költségvetési törvény határozza meg. Jelenleg a munkáltatót terhelő nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 33,2 százalék, a betegségi és munkanélküliségi biztosításé 1,5 illetve 1,3 százalék. A baleseti és a szakmai ártalmakkal kapcsolatos biztosítás nagysága a 0,66-13,6 százalékos sávban mozog a végzett munka veszélyességétől függően. (ITDH, 2007) Összesítve ez hozzávetőlegesen 37%-ot tesz ki. VIII. 3. Az ukrán és a magyar adóék összehasonlítása Magyarország és Ukrajna bérterheinek vizsgálatánál érdemes összehasonlítani az ún. „adóék” mértékét. A fogalmat a Világbank 2007-ben kiadott egyik tanulmányában definiálja. Az adóék az alkalmazottak nettó keresetének és a teljes munkaerőköltségnek a hányadával egyenlő. Teljes munkaerőköltségen a tanulmány az alkalmazottak munkaadói terhekkel növelt bruttó bérét érti (Világbank, 2007).

- 57 -

3. ábra: Munkát terhelő adóék 2006-ban Kelet-Európa és Közép-Ázsia országaiban

Forrás: Világbank : Fiscal policy and economic growth: lessons for Eastern-Europe and Central-Asia, 2007, p. 284 A 3. ábra alapján rögtön feltűnik Magyarország „vezető szerepe” a listán, ez azonban korántsem bíztató. A 46%-os elvonási arány valamennyi szomszédunk és kelet-európai ország értékénél is magasabb. Az ukrán ék nagysága 39%-os. A különbségek érzékeltetésére a tanulmány egy világszintű összehasonlítást is ismertet. Ebben Kelet-Európa és Közép-Ázsia országait hasonlítja többek között a 15 tagú Unióhoz, az Egyesült Államokhoz. Az EU-11 elnevezés alatt a 2004-ben az Európai Unióba belépett tíz új tagállam, valamint Horvátország értendő.

- 58 -

4. ábra: Munkát terhelő adóék 2006-ban világszerte

Forrás: Világbank : Fiscal policy and economic growth: lessons for Eastern-Europe and Central-Asia, 2007, p. 284 A 4. ábrát tanulmányozva megállapítható, hogy egyetlen ország vagy régió adóék-átlaga sem éri el a magyarországi nagyságát. Kelet-Európa és Közép-Ázsia országait differenciálva három jelentős lépcsőt láthatunk. A legnagyobb terhelés az EU-11 országaiban áll fenn (42%), ezt követik 37%-kal a dél-kelet-európai országok, végül a FÁK-beli államok. Az EU-15 átlaga alig múlja felül az EU-11-nél mért adatot, míg az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok adóéke a FÁK tagjainak szintjét sem éri el. VIII. 4. Összegzés A legfőbb adónemeket, azaz az általános forgalmi adót, a társasági, az osztalék- és a forrásadót összehasonlítva jelentős különbséget csak a társasági adónál jelentkezik.

- 59 -

Alapja mindkét országban a módosított és pozitív adózás előtti eredmény. Az adó mértéke azonban Ukrajnában 25%, míg Magyarországon csak 16%-ot tesz ki. Az elvonási arányt ugyanakkor jelentősen módosítja a magyarországi különadó, amely a 16%-os mértéket 20% fölé emeli. A béreket terhelő munkaadói járulékok munkaadói járulékok terén már jelentősebb az eltérés. A magyar munkaadók kétféle értelemben is hátrányos helyzetben vannak ukrán kollégáikkal szemben. Egyrészt a bruttó bér után fizetendő munkaadói járulékok aránya némileg magasabb Magyarországon. Másrészt ez a terhelési különbség az ukrán bérek jóval alacsonyabb szintje miatt abszolút értékben már igen jelentősnek mondható.

- 60 -

IX. Következtetések és összefoglalás Ukrajna várhatóan 2008 július végén a Világkereskedelmi Szervezet tagjává válik azt követően, hogy idén februárban a tagok áldásukat adták a csatlakozásra. Ennek már rövidtávon is egyértelműen pozitív hatása várható az Ukrajnában befektető, külföldi cégek számára. Az ország WTO-tagsága ugyanis minden bizonnyal átláthatóbbá teszi a folyamatokat, a meglévő kereskedelmi és vállalkozásalapítási akadályokat pedig csökkenti, illetve később akár meg is szüntetheti. Mindez a versenyhelyzet tisztulásán kívül az ukrán vállalkozások hatékonyságának növekedését is szolgálhatja majd. Ukrajna Európai Unióval való kapcsolatai is dinamikusan bővülnek. Ez örvendetes fejlemény annak tükrében, hogy Magyarország is a Közösség tagállamai közé tartozik. Az Unió és keleti szomszédunk között létrejött legfontosabb kétoldalú megállapodás, az 1994-ben aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás 1998-as életbe lépése számos ponton fontos változásokat eredményezett a felek közötti kereskedelemben. A WTO kapcsán már említett versenyszabályozás tekintetében fontos kitételeket tartalmaz a megállapodás. A felek elfogadták, hogy tartózkodnak olyan állami támogatások nyújtásától, melyek az egymás közötti kereskedelmet torzítják, például az export vagy a termelés támogatásának formájában. A feldolgozatlan, azaz mezőgazdasági és bányászati termékek esetén adható csak ilyen támogatás, a textil- és ruházati termékek esetében tehát nem. A megegyezésben lefektették, hogy 1998-től fogva – komoly mértékű piaczavarás esetét kivéve – a felek egyike sem alkalmaz mennyiségi korlátozásokat az egymás területére történő behozatal esetén. Ezen felül a kereskedelemben biztosították egymást a Legnagyobb Kedvezmény Elvének alkalmazásáról. Az áruk beléptetésére vonatkozóan a felek megállapodtak abban is, hogy az importprocedúra időigényét a lehetséges minimumra szorítják le. Ez az áruk szállítási időigényére nézve pozitív fejlemény. Az LNKE szerinti elbánásmódot a vállalkozások ukrajnai és európai uniós alapításánál is szavatolták, megkönnyítve az alapítás adminisztrációs részét ezzel. A Partnerségi Megállapodás a már folyamatban lévő szabadkereskedelmi övezetről való tárgyalások lezárásáig érvényben marad. Ezt követően a hazai textil- és ruházati ipari helyzetet mutattam be. Az iparágakat jellemző mutatók és az azok mögött megbújó tendenciák mind egy irányba mutattak. A termelési volumen jelentős visszaesése, a foglalkoztatottak számának drasztikus és az - 61 -

értékesítési adatok jelentős csökkenése – a belföldi és a külföldi értékesítést tekintve egyaránt – a hazai textil- és ruházati ipar zsugorodását jelzi. A külföldi érdekeltségű cégek számának csökkenése is – a tapasztalatokkal összhangban – azt jelzi, hogy a vállalkozások egyre nagyobb mértékben helyezik át termelésüket Kelet-Európába, illetve a Távol-Keletre. A folyamat az utóbbi öt évben jelentősen felgyorsult. A kiút megtalálásához a két fő csapásirányon egyszerre kell haladni. Egyrészt a magas hozzáadott értékű termékek előállítására kell törekedni, ezzel nagyobb mértékű profitnövekedés érhető el, mint a magyar cégeknél jelenleg még domináns bérgyártás területén. Ugyanezen okból érdemes a magas minőségi osztályba tartozó termékek előállítása is. Ez azonban korántsem elég. Törekedni kell a költségek csökkentésére is, valamennyi tevékenységi területen. A költségoptimalizálás egyik fontos területe a bevezetésben is említett bérköltség. A magyarországi minimálbér szintjének folyamatos emelkedése és a kialakult iparági bérszínvonal azonban csak egy bizonyos szintig engedi redukálni a béreket. Éppen ezért vetődött fel a Color Kft. termelése kihelyezésének gondolata. Incze Emma tanulmányának besorolása szerint így vált a társaság erőforrás-keresővé. Ezt a kifejezést azokra a cégekre alkalmazza, amelyeket valamilyen erőforrás terén elérhető előny motivál a külföldi terjeszkedésre. A tanulmányhoz saját felmérések is készültek, ezek egyikéből kiderül, hogy a külhonban szerencsét próbáló cégek kétharmada tartotta közepesen vagy különösen fontosnak ezt a hajtóerőt. Az ukrán bérszínvonal tendenciáit vizsgálva be is bizonyosodott, hogy az ottani termelés esetén megvalósítható ez a költségcsökkentés. A bérek átlagos havi összege a textil- és ruházati iparban harmada a Magyarországon szokásosnak. A tényleges munkaadói bérköltségek megállapításához a munkaadókat terhelő, bérhez kapcsolódó adók és járulékok szintjét is áttekintettem. Kiderült, hogy az ukrán munkaadókra a magyarországiakkal szinte megegyező, a bruttó bér 35 %-a körüli fizetési kötelezettség vonatkozik. Vagyis abszolút értékben – mivel az azonos százalékos arányú terhelés kisebb alapra vetül – a munkaadó által fizetendő adók és járulékok is jelentősen alacsonyabbak. A bérköltség ezen két fő komponensét összeadva valóban az a következtetés vonható le, hogy ezen a területen jelentős, mintegy 65 %-os megtakarítás érhető el. A bíztatóan alacsony bérszínvonal azonban kevés lenne ahhoz, hogy a Color Kft. egy ilyen fontos döntést meghozzon. Figyelembe kell vennie az ország politikai, gazdasági,

- 62 -

technológiai helyzetét is, és az azokból eredő kockázatokat. Ezeket részletesen bemutattam PEST elemzésemben. A bérszínvonal összehasonlítása mellett a vállalatokat érintő fontosabb adókat is összegyűjtöttem. Az adózás terén a társasági adó esetében mutatkozik jelentős különbség, a magyarországi szintnél 9%-kal magasabb, 25%-os rátájú a megfelelő ukrán adat. Az általános forgalmi adó szintje a magyar szinttel megegyezően 20%. Az ukrán iparűzési adó hiányát pedig pótolják a bemutatott helyi adónemek. Mindezen érvekhez társul az a jó tapasztalat, amelyet a Color Kft. majdnem egy évtizeden keresztül gyűjtött az ukrán alvállalkozó cég révén, ez is fontos érv volt Ukrajna lehetséges célországként való kijelölésében. Összehasonlító módszerű vizsgálatomat számos területen elvégezve és a fenti konklúziókat figyelembe véve a Color Kft.-nek érdemes kihelyeznie termelését Ukrajnába.

- 63 -

X. Irodalomjegyzék 1. 1999. évi XXX. Törvény a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről Letöltés helye: http://www.complex.hu/kzldat/t9900030.htm/t9900030_3.htm Letöltés ideje: 2008. 04. 23, 09:46 2. Antal-Mokos Z., Balaton, K., Drótos, Gy., Tari E. (1999): Stratégia és szervezet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, második változatlan kiadás, Budapest 3. Antalóczy K., Éltető A., (2002): Magyar vállalatok nemzetköziesedése – indítékok, hatások és problémák, Közgazdasági Szemle, XLIX évf., február. 4. Dr. Herich György (2008): Adótan, Penta Unió, Budapest 5. Dunning, J. H. (1993): Multinational Enterprises and the Global Economy (Multinacionális vállalatok és a világgazdaság), Addison-Wesley, London 6. Európai Bizottság és Ukrajna (1994): Partnerségi és együttműködési megállapodás Letöltés helye: http://ec.europa.eu/external_relations/ceeca/pca/pca_ukraine.pdf Letöltés ideje: 2008. 03. 28, 10:41 7. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2008): Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) tájékoztató jelentése; tárgy: Az európai textil- és cipőipar fejlődése; 5. oldal Letöltés helye: http://eescregistry.eesc.europa.eu/viewdoc.aspx?doc=%5C%5Cesppub1%5Cesp_public %5Cces%5Cccmi%5Cccmi046%5Chu%5Cces1065-2007_fin_ri_hu.doc Letöltés ideje: 2008.04.07, 15:03 8. Európai Közösségek Tanácsa (1993): 3030/93/EGK számú rendelet, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, Brüsszel 9. Európai Unió Ukrajnai Delegációja (2008): Ukrajna-EU: a bilaterális kapcsolatok kronológiája Letöltés helye: http://www.delukr.ec.europa.eu/page4824.html Letöltés ideje: 2008. 04. 01, 07:30 10. Kasra Ferdows, Michael A. Lewis, Jose A.D. Machuca (2004): Rapid-Fire Fulfillment (Gyors reagálású igénykielégítés), Harvard Business Review folyóirat

11. Galambos Attila (2008): Tendenciák a hazai textil-és ruhaiparban, Magyar Textiltechnika, LXI. Évfolyam, 2008/2, Budapest

- 64 -

12. Incze Emma (2005): A vállalatok nemzetközi terjeszkedésének jellemzői; Versenyképesség Kutatások Műhelytanulmány (18.), Budapesti Corvinus Egyetem, Versenyképesség Kutató Központ, Budapest 13. InvestUkraine ukrán külföldi befektetés-ösztönző központ (2008): Establishing an enterprise in Ukraine (Vállalkozás alapítása Ukrajnában) Letöltés helye: http://www.investukraine.org/images/stories/downloads/Establishing%20an%20Enterpr ise%20in%20Ukraine.pdf Letöltés ideje: 2008.04.18, 15:04 14. Kuzio, Taras (2002): Hozzászólás az ukrán parlamenti választásokról tartott kerekasztal−beszélgetéshez. Torontói Egyetem, CREES, 2002. április 8. 15. Marosi Miklós (1996): A nemzetközi és a magyar vállalatfejlődés, egyetemi jegyzet, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest 16. Nagy Emil: (2007): Az adózás gyakorlati kérdései, Saldo Zrt., Budapest 17. OECD (2007): Economic Assessment of Ukraine, 2007 (Ukrajna gazdasági értékelése, 2007) Letöltés helye: http://www.oecd.org/dataoecd/26/0/39196918.pdf Letöltés ideje: 2008. 04. 20, 17:19 18. Silina, Tatiana (2008): Interjú Peter Mandelson kereskedelmi biztossal; Zerkalo Nedeli folyóirat internetes kiadása Letöltés helye: http://www.mw.ua/1000/1550/62147/ Letöltés ideje: 2008. 03. 03, 16:05 19. Tari Ernő (1998): Stratégiai szövetségek az üzleti világban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 20. Tayeb, Monir (2000): International Business: Theories, policies and practices (Nemzeközi vállalatok: elmélet, eljárásmódok és gyakorlat), Financial Times/Prentice Hall 21. Transparency International (2007): Report on the Transparency International Global Corruption Barometer 2007 (Jelentés a Transparency International 2007-es világkörű korrupciós barométeréről) Letöltés helye: http://www.transparency.org/content/download/4823/28524/file/Part%202_8_countries %20M_Z.pdf Letöltés ideje: 2008. 05. 04, 20:26

- 65 -

22. Transparency International (2007): Report on the Transparency International Global Corruption Barometer 2007 (Jelentés a Transparency International 2007-es világkörű korrupciós barométeréről) Letöltés helye: http://www.transparency.org/news_room/latest_news/press_releases/2007/2007_12_06 _gcb_2007_en Letöltés ideje: 2008. 05. 04, 20:06

23. Transparency International (1998): 1998 Transparency International Corruption Perceptions Index (A Transparency International 1998-as korrupciós észlelési indexei Letöltés helye: http://www.transparency.org/policy_research/surveys_indices/cpi/previous_cpi__1/199 8 Letöltés ideje: 2008. 05. 04, 10:34 24. Transparency International (2007): 2007 Transparency International Corruption Perceptions Index (A Transparency International 2007-es korrupciós észlelési indexei Letöltés helye: http://www.transparency.org/content/download/23972/358236 Letöltés ideje: 2008. 05. 03, 22:25 25. Ukrán Statisztikai Hivatal (2008): Main economic indicators for 2007 (Fő gazdasági mutatók 2007-ben) Letöltés helye: http://www.ukrstat.gov.ua/operativ/operativ2008/so_ek_r_u/soekru_u_e/2007_e/page_0 1.htm Letöltés ideje: 2008. 04. 22, 19:03 26. Világbank (2007): Fiscal policy and economic growth: lessons for Eastern-Europe and Central-Asia (Fiskális és gazdasági növekedés: tanulságok Kelet-Európa és KözépÁzsia számára) Letöltés helye: http://go.worldbank.org/HZ7M35HWU0 Letöltés ideje: 2008.04.22, 17:03 27. WTO: Understanding the WTO: The Agreements; Textiles: back in the mainstream (A WTO megértése: a megállapodások;Textíliák: vissza a fősodorba Letöltés helye: http://www.wto.org/english/thewto_e/whatis_e/tif_e/agrm5_e.htm Letöltés ideje: 2008.04.06, 12:02

- 66 -

XI. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A textil- és ruhaipar főbb adatai ...................................................................17 2. táblázat: A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma ............................................188 3. táblázat: A hazai vállalkozások árbevétel szerinti besorolása ..................................188 4. táblázat: Külkereskedelmi forgalom alakulása a textíliák, ruházati cikkek és kiegészítők terén ...........................................................................................................199 5. táblázat: Havi bruttó átlagbérek idősora az ukrán ipari termelésben (1995-2007).....27 6. táblázat: Havi bruttó átlagbérek idősora az ukrán textil-és ruházati, szövő-és szőrmeiparban (1995-2007)............................................................................................27 7. táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az iparban......................28 8. táblázat: Ruházati gépkezelő és gyártósor mellett dolgozók bruttó havi átlagkeresete ........................................................................................................................................28 9. táblázat: A politikai kockázatok összegzése...............................................................37 10. táblázat: A gazdasági kockázatok összegzése ..........................................................43 11. táblázat: A szociális kockázatok összegzése ............................................................44 12. táblázat: Az országkockázatok összegző táblázata...................................................46 13. táblázat: Kockázatértékelési táblázat ........................................................................47 14. táblázat: Élőmunka munkáltatói terhei Magyarországon, 2008-ban ........................53

- 67 -