Egy kiállítás képeire A lepkész felfedezései és a grafikus megvalósításai
Bálint Zsolt Állattár Lepkegyűjtemény
2000 őszén kiállítást terveztünk Szappanos Albert rovarillusztrátorral. Én adtam a lepkéket és az ötleteket dél-amerikai felfedezéseim és munkáim kapcsán. Ő pedig mindezeket megrajzolta és megfestette. Egészen gyönyörűen és különleges módon. 2001 tavaszán kiállítottuk a lepkéket és a képeket a Magyar Természettudományi Múzeumban. A fajokhoz rövid ismertetőket írtam. Ebből állt össze a kiállítás. Ebben a diasorozatban a művész képeiből láthatunk hetet, ám nem az eredeti kiállítási szövegeket, hanem a képek megszületését ösztönző történeteket vagy ötleteket olvashatjuk. 2
Aranyos Farkincás Penaincisalia aurulenta Johnson, 1993 Ezt a csinos lepkét Kurt Johnson amerikai kollégám írta le egy pár példány alapján. Én a leírás után két évvel Peruban jártam, és megfigyeltem, ahogy a nőstények egy ottani havasi áfonya levelére petéznek. Mindez 4000 méteren, a Huascarán hegy havas lábánál történt. 3
Annamária Boglárka Pseudolucia annamaria Bálint & Johnson, 1993 1993-ban nagyobb boglárka lepkeanyagot kaptam Chiléből feldolgozásra. Több tudományra új fajt is felfedeztem. Közülük az egyik legszebbet feleségemről neveztem el. Mivel a lepkék életmenetét is ismertük, pontosan meg tudtam mondani, milyen növénnyel és hogyan lehetne őket ábrázolni. Remekül sikerült!
4
Dukátos Farkincás Arcas ducalis (Westwood, 1852) Az általam ismert lepkék közül az egyik legszebb. Kizárólag DélkeletBrazília atlantikus esőerdőiben honos. Élőhelyén olykor több példánya is összegyűlik sásos, mélyen fekvő zugolyokban. Ezt igyekszik megjeleníteni a kép.
5
Molinopampa Farkincás Jagiello molinopampa Bálint & Wojtusiak, 2000
Egyik londoni tanulmányutam alkalmával találkoztam Janusz Wojtusiak kollégával, aki a krakkói egyetem zoológiai múzeumának igazgatója volt. Megmutatta legújabb andoki expedícióinak lepkeanyagát, és megkért, határozzam meg a Lángszinérféléket. Ezt a különös fajt akkor láttam először. Számára együtt állítottuk fel a Jagiello génuszt az örök lengyel-magyar barátság emlékére. 6
Lamas Boglárka Leptotes lamasi Bálint & Johnson, 1995 A típussorozat példányait a Bingham expedíció során, 1911-ben gyűjtötték, amikor a Machu Picchu romjait megtalálták. A lepkét a perui születésű Gerardo Lamasról neveztük el, akinek évtizedekig tartó munkája gyümölcseként megjelenhetett a neotropikus régió nappali lepkéinek katalógusa. 7
Lolita Boglárka Madeleinea lolita Bálint, 1993
Az andoki boglárkákat legelőször Vladimir Nabokov amerikai író osztályozta, aki szorgalmas lepkekutató is volt. Hírhedt regényalakja ihlette ezt a fajnevet, tisztelegve valóban értékes lepkészeti munkássága előtt. Bár a lepkét egyetlen régi, 1895-ben gyűjtött példány alapján írtam le, a lengyel kollégák több helyütt is gyűjtötték, és megfigyelték, hogy a nőstény Trifoliumra (lóherére) petézik.
8
Szélesszárnyú Farkincás Micandra platyptera (Felder & Felder, 1865) A hím és a nőstény olyannyira különböző, hogy más fajként írták le őket. A nagy illatfolttal és csillogó kék szárnnyal rendelkező hím udvarolja körül a párját, aki sokkal visszafogottabb megjelenésű és viselkedésű. Ritkán kerülnek a lepkészek szeme elé, mert életüket a lombkoronában töltik. 9
Köszönet Köszönet minden múzeumi kollégának a „Dél-Amerikai Lepkeboglárok – ritka és újonnan felfedezett lepkék a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből ” című kiállítás megrendezéséért, elsősorban Holler Juditnak és Katus Magdolnának.
Köszönet külföldi kollégáimnak, akiktől a múzeum értékes anyagokat kapott feldolgozásra, elsősorban Pierre Boyer (Fransziaroszág: La Reparade), Dubi Benyamini (Israel: Bet Arye) Kurt Johnson (Amerikai Egyesült Államok: New York), Gerardo Lamas (Peru: Lima), Alfred Moser (Brazília: São Leopoldo) Omasz Pyrcz és Janusz Wojtusiak (†) (Lengyelország: Krakkó) és végül, de nem utolsósorban köszönet Szappanos Albertnek a lepke-lelkes közreműködésért és a nagyszerű képekért 10
