Egészségpolitika. Minden uniós polgár egészségének javításáért KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Egészségpolitika

Minden uniós polgár egészségének javításáért Az E ur ó p ai U n ió azo n d o l go zik, ho gy – a b ö l c s ő t ő l a s ír ig – m ind en eur ó p ai p o l gár n ak véd je és javít s a az egés zs égét .

TARTALOM

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár.

Miért van szükség uniós egészségpolitikára? . . . . . . . . . . . . . . 3 Milyen eszközökkel él az Európai Unió? . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Mit tesz az Európai Unió? . . . . . . . . . 6 Kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 További információk . . . . . . . . . . . . . . 16

A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni:

http://europa.eu/pol/index_hu.htm http://europa.eu/!Uj47Mc

Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika

Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Egészségpolitika

Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon © BananaStock/Jupiterimages

16 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-42343-7 doi:10.2775/70247 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 © Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.

3

E G É S Z S É G P O L I T I K A

Miért van szükség uniós egészségpolitikára? A polgárok egészsége kiemelt prioritást jelent az Európai Unió számára. Az EU egészségpolitikája – a tagállami egészségpolitikákat kiegészítve – azt hivatott biztosítani, hogy az Unióban élő polgárok mindegyike hozzájuthasson színvonalas egészségügyi ellátáshoz. Az EU egészségpolitikájának legfontosabb célkitűzései a következők: • • • • • • • • •

•

betegségek megelőzése; az egészségesebb életmód népszerűsítése; a jóllét térnyerésének elősegítése; a több tagállam lakosait fenyegető egészségügyi kockázatok elleni védelem; az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása; egészségügyi tájékoztató és felvilágosító munka; a betegbiztonság javítása; a dinamikus egészségügyi rendszerek kialakításának és az új technológiák kifejlesztésének támogatása; szigorú minőségvédelmi és biztonsági előírások életbe léptetése a szervekre és más, emberi eredetű anyagokra vonatkozóan; a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök jó minőségének, biztonságosságának és hatékonyságának biztosítása.

© Shutterstock, Inc./Alexander Raths

Az egészségügyi ellátás megszervezése és biztosítása az egyes tagállamok feladata, az Európai Unió azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy az uniós országok megvalósítsák közös célkitűzéseiket. Az EU tevékenysége ezáltal értéktöbbletet hoz létre. Az uniós egészségpolitika egyúttal méretgazdaságosságot is eredményez, mivel összevonja az erőforrásokat, és megkönnyíti a tagországok számára, hogy megoldásokat találjanak a közös kihívásokra. Utóbbiak közé tartoznak egyebek mellett a világjárványok és más egészségügyi fenyegetések, a krónikus betegségekkel kapcsolatba hozott kockázati tényezők, valamint a várható élettartam emelkedése által az egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt hatások.

Az EU célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét minden polgára számára

A legnagyobb kihívások Ahhoz, hogy az emberek egészségi állapota az EU egész területén nagyon jó legyen, az egészségügyi ellátás pedig Unió-szerte magas színvonalon működjön, jó néhány kihívást le kell győzni, köztük a következőket: • Fenntarthatóság: Az egészségügyi ellátórendszereknek alkalmazkodniuk kell a demográfiai változásokhoz és az ellátás iránti igény növekedéséhez, és a lehető legnagyobb mértékben kamatoztatniuk kell az innovatív egészségügyi technológiákban rejlő lehetőségeket. Az egészségügyi rendszerek reformjának biztosítania kell, hogy mindenki magas szintű ellátásban részesülhessen, egyúttal pedig javítania kell az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és pénzügyi fenntarthatóságát. • A társadalom elöregedése: Az uniós polgárok egyre hosszabb ideig élnek. Élettartamuk gyakran jóval meghaladja a nyugdíjkorhatár eléréséhez szükséges évek számát. Ugyanakkor az az átlagéletkor, amelynek betöltéséig az EU lakosai jó egészségi állapotnak örvendenek, nem emelkedett. Ez többletterheket ró a társadalomra és a gazdaságra, valamint az egészségügyi ellátórendszerekre. A társadalom elöregedésével egyes betegségek, így például az Alzheimer-kór és a demencia előfordulása is növekszik. Az EU arra törekszik, hogy 2020-ra két évvel növekedjen az egészségben megélt évek száma, elősegítve azt, hogy az európaiak a lehető leghosszabb ideig élhessenek tevékeny és produktív életet. • A megelőzhető betegségek előfordulásának csökkentése: A rák, a szívbetegség, a diabétesz, valamint a légzőszervi, a mentális és más krónikus betegségek súlyos szenvedést okoznak a betegeknek, és óriási költségeket rónak a társadalomra és a gazdaságra. Becslések szerint 2012 és 2030 között ezek a betegségek hozzávetőleg 22,5 ezer milliárd EUR költséggel járnak majd a globális gazdaság számára. Az Európai Unióban a dohányzásnak tulajdonítható betegségek önmagukban több mint 100 milliárd euró terhet jelentenek a gazdaságra nézve. A krónikus betegségek az Európai Unióban bekövetkező összes haláleset 87%-áért felelősek. Sok krónikus betegség kialakulása négy közös kockázati tényezővel – a dohánytermékek fogyasztásával, az egészségkárosodást okozó alkoholfogyasztással, a hiányos, illetve nem megfelelő táplálkozással, valamint a testmozgás hiányával – hozható összefüggésbe, és megelőzhető lenne. • Egészségügyi egyenlőtlenségek: Az egészségi állapot és az egészségügyi helyzet tekintetében óriási különbségek tapasztalhatók az uniós országok és régiók között, illetve az egyes uniós országokon és régiókon belül. A születéskor várható élettartam esetében például 10 év az eltérés az EU-országok között. A betegségek

4

K Ö Z É R T H E T Ő E N

előfordulását és az élettartamot nagymértékben befolyásolja számos tényező, így például a foglalkoztatás, a jövedelem, az oktatás, az etnikai hovatartozás, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. • Új és újonnan azonosított egészségügyi problémák: Időről időre új és újabb betegségek ütik fel a fejüket, illetve a betegségek újabb és újabb alfajai jelennek meg. Az AIDS-betegséget például először 1981-ben figyelték meg klinikai körülmények között, a tünetegyüttes kialakulását okozó HIV vírust pedig 1983-ban azonosították. 2009-ben új vírus – az A(H1N1)-vírus – okozott pandémiás influenzát. Napjainkra több baktérium ellenállóvá vált a kezelésére használt gyógyszerekkel szemben, ami egyes fertőzések esetében megnehezíti bizonyos antibiotikumok alkalmazását. A mentális

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó

S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L

egészségügyi problémák is olyan betegségcsoportot alkotnak, amelynek előfordulása – a diagnosztizált esetek számát tekintve – számottevő emelkedést mutat. • Egészségbiztonság: A több országot érintő súlyos egészségügyi fenyegetések – köztük a biológiai és a vegyi anyagok, a fertőző betegségek és a környezeti kockázatok – nemcsak az emberek egészsége, de a nemzetközi utazás és a kereskedelem szempontjából is komoly veszélyt jelentenek. A 2014. évi ebolajárvány, mely Nyugat-Afrikában tört ki, és több esetben is a betegek Európába történő egészségügyi evakuálásához vezetett, valamint az A(H1N1)-influenzavírus számlájára írható 2009-es világjárvány két példa a közelmúltból arra, milyen fontos más országokkal közösen fellépni az egészségügyi veszélyek elhárítása céljából.

Egészség: uniós tendenciák Jó hírek:

Rossz hírek:

––

Növekedett a várható élettartam: az 1950-es évektől 2012-ig átlagosan 65 évről 80 évre nőtt a várható élettartam az Európai Unióban.

––

Nagy az egyenlőtlenség: 8,5 év a különbség a várható élettartam tekintetében az egyes EU-országok között.

––

Drasztikusan csökkent a csecsemőhalandóság: 2012-re a csecsemőhalandóság összesen több mint 82%-kal esett vissza 1975-höz képest.

––

––

Javult egyes életveszélyes betegségek – pl. a szívinfarktus, az agyvérzés és a rák – kezelése: 2000 és 2009 között 50%-kal csökkent a szívinfarktust elszenvedő betegek halálozása a kórházba történő felvételt követően.

Nőtt a rákos megbetegedések okozta halálesetek száma: 1985 óta a férfiak körében 12%-kal, a nők körében pedig 9%-kal nőtt azoknak a száma, akik rákos megbetegedésben haltak meg.

––

Növekedett a cukorbetegség előfordulása: a Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint 2011-ben 35 millió felnőtt szenvedett (1-es vagy 2-es típusú) diabéteszben Európában. Ez a szám 2030-ra várhatóan 43 millióra emelkedik, ami 23%-os növekedést jelent.

––

Növekedett az Alzheimer-betegség előfordulása: Európában ötévente nagyjából megkétszereződik a demencia kialakulásának valószínűsége a 65 éven felüli lakosság körében.

––

Az EU egészségügyi kiadásainak oroszlánrészét a krónikus betegségekre fordított összegek teszik ki: a krónikus betegségek kezelése 700 milliárd euróba kerül, ez az egészségügyi költségek 70‑80%-át jelenti.

––

––

Javult a túlélési arány egyes rákos megbetegedések esetében: ez a kedvező tendencia többek között a mellrák és a vastagbélrák esetében figyelhető meg, hála a korai diagnosztizálásnak és a hatékonyabb kezelési eljárásoknak. Növekedett az egy főre jutó orvosok száma: míg 2000-ben ezer főre 2,9 orvos jutott, addig 2010-re ez az arány 3,4-re emelkedett.

Források: Eurostat és Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

5


Milyen eszközökkel él az Európai Unió? Az EU egészségpolitikai tevékenységének hatáskörét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke határozza meg. E tekintetben a legfőbb elv az, hogy az emberek egészségét hatékonyan kell védelmezni, és az egészségvédelmi szempontokat az összes uniós szakpolitika és intézkedés kidolgozása során szem előtt kell tartani. A Szerződés azt is világossá teszi, hogy az Európai Uniónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik egészségügyi politikájuk meghatározása, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és működtetése, ideértve az ezen feladatok ellátására kijelölt erőforrások elosztását. Az EU tevékenysége elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kiegészítse és támogassa az egyes uniós tagországokban folyó munkát azokban az esetekben, amikor a koordináció, az együttműködés, valamint az információk, az ismeretek és a bevált módszerek átadása és átvétele jelenti a legjobb megoldást. Ezen túlmenően az Unió szabályoz egyes területeket. A szabályozást jogalkotási eszközök segítségével valósítja meg. Az EU 2007-ben egészségügyi stratégiát fogadott el. A stratégia négy sarokkövét az alábbi alapelvek képezik: • Az európaiak közös értékekkel rendelkeznek az egészség vonatkozásában. • Az egészség a legnagyobb kincs. • Mindegyik szakpolitikába be kell építeni az egészséggel kapcsolatos szempontrendszert. • Az Európai Uniónak a globális egészségügyi helyzetet érintő kérdések mindegyikében hallatnia kell a hangját. A stratégia a következő három célt határozta meg prioritásként: • Elő kell segíteni, hogy a társadalom elöregedése ellenére jó legyen az emberek egészségi állapota. • Védelmezni kell a polgárokat az egészségüket fenyegető veszélyekkel szemben. • Támogatni kell a dinamikus egészségügyi rendszerek kialakítását és az új technológiák kifejlesztését. Ezek az elvek és célok előmozdítják az Európa 2020 stratégia intelligens és fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását: a célzott egészségügyi beruházások javítják a termelékenységet és fellendítik az innovációt, egyúttal pedig elősegítik az új készségek elsajátítását és az egyenlőtlenségek

mérséklését, valamint azt, hogy az egészségügyi ellátórendszerek fenntarthatóbbá váljanak. 2013 februárjában az Európai Bizottság elfogadta a „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében” című csomagot. A csomagot alkotó dokumentumok egyike az egészségügyi beruházások témájával foglalkozik. Fő üzenete, hogy az egészség önmagában is érték, egyúttal azonban a gazdasági jólét záloga is. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságát szolgáló intelligens beruházások, a humántőke részét képező emberi egészségbe történő beruházások és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését célzó beruházások elő tudják segíteni a gazdasági növekedést. Az EU támogatni fogja a reformokat az európai szemeszter keretében a rendelkezésére álló finanszírozási eszközök, pl. a strukturális alapok és az egészségügyi program segítségével.

Uniós pénzügyi támogatás Az EU harmadik többéves egészségügyi programja, melynek futamideje 2014-től 2020-ig tart, az előző két egészségügyi program eredményeire épít. A program kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, milyen fontos szerepet játszik a jó egészségi állapot a munkahelyi termelékenység és a gazdasági versenyképesség előmozdításában, illetve abban, hogy az emberek életének minősége hosszabb időn át jobb legyen. Az EU tevékenysége az alábbi négy kulcsfontosságú területen fogja kiegészíteni és segíteni a tagállami erőfeszítéseket: • egészségfejlesztés és betegségmegelőzés; • a polgárok védelme a több országot érintő egészségügyi veszélyekkel szemben; • innovatív és fenntartható egészségügyi rendszerek kiépítése; • színvonalasabb és biztonságosabb egészségügyi ellátás biztosítása a polgárok számára. A 2014–2020-as futamidejű program teljes költségvetése 449 millió euró. A programban az Európai Uniót alkotó 28 ország, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia vesz részt. 2003 óta az EU egészségügyi programja összesen több mint 750 egyedi projektet finanszírozott és működési támogatást nyújtott egy sor más kezdeményezéshez is. Az egészségügyi prioritások megvalósítását más olyan uniós eszközök is elősegítik, melyek pénzügyi támogatást nyújtanak. Példaként említhetők a strukturális alapok és a kutatási keretprogramok.

6


A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


Mit tesz az Európai Unió? Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz az EU országaiban Ha Ön uniós polgárként egy másik EU-tagországba utazik, és kinttartózkodása során megbetegszik, nem kell külföldi útját megszakítva hazautaznia, hogy orvosi ellátásban részesüljön. Ha Önnél van európai egészségbiztosítási kártyája, minden gond nélkül felkeresheti a helyi orvosok valamelyikét. Az európai egészségbiztosítási kártya birtokában könnyebben érvényt szerezhet a többi EU-tagállamban, illetve Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban annak a jognak, hogy az adott országban egészségügyi ellátásban részesüljön. Az európai egészségbiztosítási kártya, melyet ingyen lehet kiváltani a lakóhely szerinti egészségbiztosítónál, lehetővé teszi, hogy Ön – a partnerországok valamelyikében való ideiglenes tartózkodása során – előre nem tervezett állami egészségügyi ellátásban részesüljön orvosilag indokolt esetben. Egyes országokban a nemzeti egészségbiztosítási kártya tölti be az európai egészségbiztosítási kártya szerepét (a kártya hátoldalán vannak feltüntetve az európai egészségügyi ellátásra feljogosító adatok), más országokban külön kell beszerezni ezt a dokumentumot.

© Diego Gómez/epa/Corbis

A határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó uniós jogszabályoknak köszönhetően Önnek: • hozzá kell tudnia férni azokhoz az információkhoz, melyek révén tájékozódhat arról, milyen esetben részesülhet egészségügyi ellátásban az Európai Unió más tagállamaiban, illetve milyen minőségű és mennyire biztonságos az igénybe venni kívánt ellátás; • jogában áll részleges vagy teljes költségtérítésben részesülni a másik EU-országban igénybe vett kezelés után, ha a kérdéses kezelésre hazájában is jogosult lenne; • lehetősége van arra, hogy az Önnek felírt receptet az EU más tagországában váltsa ki, és így külföldi tartózkodása során be tudja szerezni a szükséges gyógyszereket.

Az európai egészségbiztosítási kártya birtokosai Európa-szerte orvosi ellátásban részesülhetnek

Tudta-e Ön, hogy… 2010-ben 20 millió uniós polgár részesült orvosi ellátásban hazáján kívül, egy másik uniós országban?

A több tagállam lakosait fenyegető súlyos egészségügyi kockázatok elleni küzdelem Korunkban egyre több téren épülnek ki kapcsolatok a világ országai és a különböző közösségek között. Minél több a kapcsolódási pont, annál nagyobb veszélyt jelentenek a biológiai és a vegyi anyagok, illetve a környezeti kockázatok az emberek egészsége, valamint a nemzetközi utazás és kereskedelem szempontjából. Az Európai Unió egyre nagyobb éberséget tanúsít az újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokkal szemben, legyen szó az ebolavírusról, a madárinfluenzáról vagy egyéb új influenzavírusról, a közelmúltban felbukkant új koronavírusról, az élelmiszer-eredetű, pl. az E. coli baktérium által okozott járványokról, illetve a lassabban tovaterjedő veszélyekről, köztük az antimikrobiális rezisztenciáról. 2013-ban a Bizottság szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek esetén erőteljes és összehangolt kockázat- és válságkezelési intézkedések révén hatékony védelemben részesítse az uniós polgárokat. Az új szabályok egyebek mellett: • kiterjesztik a fertőző betegségek esetére már életbe léptetett uniós koordinációs mechanizmust annak érdekében, hogy azt a biológiai, vegyi és környezeti eredetű tényezők által okozott egészségügyi fenyegetésekre is alkalmazni lehessen; • megerősítik az uniós Egészségügyi Biztonsági Bizottság megbízását, hogy a bizottság válsághelyzetekben is válaszintézkedéseket hozhasson; • biztosítják az európai szintű „egészségügyi vészhelyzetnek” minősülő helyzetek azonosításához szükséges eszközöket annak érdekében, hogy ilyen helyzetekben a gyógyszerügyi jogszabályok alkalmazása révén gyorsabban lehessen elérhetővé tenni a szükséges oltóanyagokat és gyógyszereket. Az új szabályok révén megnyílik az út az előtt, hogy világjárvány, illetve vészhelyzet esetén az uniós országok közösen szerezzenek be oltóanyagokat és gyógyszereket. A mechanizmus révén azok a tagállamok, amelyek aláírták a közös közbeszerzési megállapodást, gyorsabban és olcsóbban juthatnak hozzá a szükséges gyógyszerekhez, mint a múltban.


• Uniós riasztási rendszerek: Ha az uniós tagállamok valamelyikében azt észlelik, hogy veszélyben forog a lakosság egészsége vagy biztonsága, a kérdéses ország az EU sürgősségi riasztórendszereinek valamelyikén keresztül értesíti erről az Európai Bizottságot. A riasztórendszerek lehetővé teszik, hogy a riasztást az EU összes tagországa gyorsan megkapja, és késlekedés nélkül meghozhassa a szükséges válaszintézkedéseket. A fertőzőbetegség-figyelői és gyorsreagáló rendszer és az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer a 2011-es németországi E. coli-járvány, illetve a fukushimai nukleáris katasztrófa nyomán jött létre annak érdekében, hogy kezelni lehessen az újonnan megjelent kockázatokat. • Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC): Az uniós bizottság összehangolja az egészségbiztonság érdekében hozott intézkedéseket, illetve ezek előkészítését és megtervezését, valamint a vészhelyzetek elhárítását célzó műveleteket. A bizottságban az összes EU-ország képviselteti magát. • Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC): A központ tevékenységének célja az, hogy az EU hatékonyabban tudjon védekezni a fertőző betegségekkel (ebola, influenza, tuberkulózis, HIV/AIDS stb.) szemben. Az intézmény együttműködik a tagállami

Mi történik, ha egészségügyi válsághelyzet alakul ki az Európai Unióban? Az E. colijárvány esete 2011 májusa és júliusa között az emberi és állati emésztőrendszerekben előforduló és rendes körülmények között ártalmatlan E. coli baktérium egyik veszélyes törzse járványt okozott az Európai Unióban, melyben 55-en életüket vesztették, és 850-en súlyosan, 3000-en pedig könnyebben megbetegedtek. Az adott helyzetben az EU a következőket tette: ▼ A németországi hatóságok értesítették az Európai Bizottságot a járvány kitöréséről. ▼ Az illetékesek aktiválták az EU összes tagállamára kiterjedő riasztási rendszereket és válságreagálási hálózatokat. ▼ A tudósok gyorsan azonosították a járványt okozó E. coli baktériumtörzset..

© Shutterstock, Inc./Tomasz Nieweglowski

Az EU fellépése ilyen helyzetekben elsősorban arra irányul, hogy javítsa a tagállami kormányok együttműködését és a tagállami intézkedések összehangolását. Ennek megvalósítását szolgálják az alábbi rendszerek és intézmények:

7

Az E. coli baktérium által 2011-ben okozott járvány kitörésekor az EU riasztási rendszerén leadott figyelmeztetéseknek köszönhetően az uniós országok hatóságai hatékony lépéseket tudtak tenni a kockázatok elhárítása érdekében

egészségügyi hatóságokkal annak érdekében, hogy azonosítsa és kiértékelje a fennálló és az újonnan megjelenő egészségügyi kockázatokat, és a veszélyekről tájékoztassa az érintetteket. • Uniós szintű kutatási hálózatok: Az EU támogatásban részesít olyan konkrét projekteket, melyek a több tagállam lakosait fenyegető súlyos egészségügyi kockázatokkal foglalkoznak. Ezek között említhető a kémiaianyag-biztonsági riasztási rendszer (ASHT II), mely egységbe kapcsolta a különböző uniós országokban működő méregközpontokat, hogy javítsa a több tagállam lakosait fenyegető, vegyi eredetű potenciális egészségügyi veszélyek kezelését.

▼ Az Európai Bizottság naponta értekezett a tagállamok nemzeti közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságaival, hogy nyomon kövesse a helyzet alakulását, és összehangolja a válaszintézkedéseket. A legfrissebb információkat – ugyancsak napi rendszerességgel – közzétette honlapján annak érdekében, hogy a lakosságot tájékoztassa a fejleményekről. ▼ Miután sikerült azonosítani, hogy a járványt Egyiptomból csíráztatás céljából importált görögszénamagok okozták, az EU elrendelte az exportőrök egyikétől származó összes görögszénamagszállítmány megsemmisítését, és ideiglenes tilalmat vezetett be minden egyéb, kockázatosnak ítélt termék behozatalára. ▼ Az EU a tagállami hatóságokkal, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal közösen megkezdte annak azonosítását, min kell a jövőben javítani, hogyan lehet a megelőzést hatékonyabbá tenni, és mely területeken célszerű az együttműködést elmélyíteni.

8


Védelem a rezisztens baktériumokkal szemben

Azóta, hogy ezt a jelenséget az 1990-es években azonosították, az Európai Unió egészségügyi programja számtalan projektet és kutatást támogatott a témában. Uniós támogatással készült el például 2009-ben az a tanulmány, mely az antimikrobiális rezisztenciát és a gyermekbetegségek antibiotikumokkal történő kezelését vizsgálta. Ezen túlmenően az EU – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság segítségével – folyamatosan nyomon követi a jelenséggel kapcsolatos fejleményeket. 2011-ben az Európai Bizottság cselekvési tervet indított útnak abból a célból, hogy elősegítse az antimikrobiális rezisztencia következtében jelentkező, egyre komolyabbá váló kockázatok elhárítását. A terv az alábbi hét területen szorgalmaz cselekvést: • az antimikrobiális szerek körültekintő használata az emberek és az állatok esetében; • a mikrobiális fertőzések kialakulásának és elterjedésének megelőzése; • új, hatékony antimikrobiális szerek, illetve alternatív kezelési módok kifejlesztése; • nemzetközi együttműködés a rezisztenciából következő kockázatok terjedésének feltartóztatása érdekében; • az antimikrobiális szerek használatának jobb nyomon követése és felügyelete; • kutatás és innováció; • a tájékoztatás, az oktatás és a képzés javítása.

Az európai uniós szabályok biztosítják, hogy a betegek kezelésére használt gyógyszerek megfeleljenek a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében meghatározott szigorú előírásoknak

E U R Ó P A I

U N I Ó


Tudta-e Ön, hogy… --

2013-ben az európaiak hozzávetőleg 35%-a szedett antibiotikumot;

--

a betegek fele azt hiszi – tévesen –, hogy az antibiotikumok hatásosak a vírusok ellen;

--

az Európai Unióban évente mintegy 4,1 millió – egészségügyi ellátásban részesülő – embert fertőznek meg különböző kórokozók, gyakran rezisztens baktériumtörzsek?

A gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának javítása Az EU egyértelmű szabályokat léptetett életbe a gyógyszerek engedélyezése és forgalmazása tekintetében. A szabályok értelmében csak akkor értékesíthetők gyógyszerek, ha forgalmazásukat a tagállamok valamelyike engedélyezi területén, vagy ha értékesítésük az EU egész területén engedélyezett. Az utóbbiról a londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bizottság gondoskodik. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a betegek kezelésére használt gyógyszerek megfeleljenek a minőség, a biztonság és a hatékonyság tekintetében meghatározott szigorú előírásoknak. A szabályok elősegítik, hogy az Európai Unióban az ellátórendszerek magas szinten gondoskodjanak a betegek biztonságáról, egyúttal pedig hozzáférést biztosítanak a betegek számára a megfelelő gyógyszerekhez, köztük az innovatív, a ritka betegségek kezelésére használt, valamint a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerkészítményekhez. Az Európai Unióban engedélyezett és forgalomba hozott gyógyszerek biztonságosságát a készítmények teljes időtartama során nyomon követik. Ennek köszönhetően abban az esetben, ha a gyógyszer alkalmazása során nemkívánatos hatás lép fel, az illetékesek késedelem nélkül

© Shutterstock, Inc./phloxii

Az antimikrobiális szerek – pl. az antibiotikumok – olyan anyagok, melyek vagy lelassítják a mikroorganizmusok, köztük a baktériumok, a gombák és a paraziták növekedését, vagy elpusztítják azokat. Elengedhetetlenül fontos eszközt jelentenek a modern orvostudomány számára: azóta, hogy 70 évvel ezelőtt elkezdték alkalmazni őket, drasztikusan csökkent a fertőző betegségek által okozott halálesetek száma. Használatuk azonban számos esetben orvosilag indokolatlan, és korunkra túlzott méreteket öltött, ami oda vezetett, hogy az elpusztítani kívánt mikroorganizmusok egyike-másika ellenállóvá (szakszóval rezisztenssé) vált velük szemben. Becslések szerint az antimikrobiális rezisztencia évente 25 ezer ember halálát okozza, anyagi vonzata pedig évi 1,5 milliárd euróra tehető az egészségügyi ellátás során jelentkező többletköltségek és a termelékenységkiesés okozta veszteségek miatt.

A Z


A szabályozás egyik sarokkövét azok az előírások jelentik, melyek értelmében a gyógyszer-forgalmazási folyamat összes szakasza felett – a gyártástól a forgalmazásig – felügyeletet kell gyakorolni. Ezeken az előírásokon belül külön szabályok vonatkoznak a gyógyszerkészítmények interneten történő értékesítésére. Annak érdekében, hogy a betegeket megvédelmezze az engedéllyel nem rendelkező hamisított gyógyszereknek tulajdonított kockázatokkal szemben, az EU szigorú szabályokat vezetett be, melyek 2013 elején léptek hatályba. Ezek közé a szabályok közé tartoznak többek között a következők: • a harmadik országokból importált hatóanyagok behozatalára, ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó szabályok; • a nagykereskedelmi gyógyszerforgalmazók által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó szabályok; • a gyógyszerek vizsgálatára vonatkozó szabályok; valamint • az az előírás, miszerint a gyártóknak és a forgalmazóknak minden esetben be kell jelenteniük, ha azt gyanítják, hogy hamisított gyógyszerekkel van dolguk. Az előírások a hamisított gyógyszerek interneten történő értékesítését is szabályozzák. 2014 végén kötelezővé válik annak a közös logónak a használata, melyet az EU azért dolgozott ki, hogy azonosítsa a jogszerűen működő online gyógyszertárakat/gyógyszer-kiskereskedőket.

A szerv-, a szövet és a sejtadományozás, valamint a véradás biztonságosságáért A véradás, illetve a szerv-, a szövet- és a sejtadományozás nélkülözhetetlen jelentőséggel bír több súlyos vagy életveszélyes sérülés és betegség – pl. a rák és a szívbetegségek – kezelése szempontjából. Ha csak a 2011-es évet vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az Európai Unióban összesen 30 ezer alkalommal került sor szervátültetésre – sokszor úgy, hogy a donorszerv másik EU-tagállamból származott, mint ahol a műtétre sor került.

© Shutterstock, Inc./Kinetic Imagery

meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket: kiegészítő figyelmeztetéseket adhatnak ki, korlátozhatják a készítmény használatát, sőt akár ki is vonhatják a kérdéses terméket a piacról. A gyógyszerfelügyelet javítása érdekében az EU új szimbólumot vezetett be: a csúcsára állított fekete háromszög azokat a gyógyszereket hivatott jelölni, melyek kiegészítő ellenőrzést igényelnek. 2013 szeptemberétől az új szimbólumot az érintett gyógyszerek csomagolásában található betegtájékoztatón, valamint az alkalmazási előírásban is fel kell tüntetni, ezen túlmenően pedig kísérőszöveg formájában tájékoztatni kell a betegeket arról, hogyan tudják az esetlegesen jelentkező nem várt mellékhatásokat bejelenteni. Ez különösen fontos, mivel ma már a betegeknek jogukban áll az általuk tapasztalt mellékhatásokat közvetlenül bejelenteni a hazájukban működő illetékes hatóságoknak.

9

Mivel korunkban egyre többen szerzik be gyógyszereiket az interneten, az EU elő kívánja segíteni, hogy könnyebben azonosítani lehessen azokat az online gyógyszertárakat, melyek jogszerűen működnek

A megfelelő minőség és a betegek biztonsága érdekében az Unió közös szabályokat és eljárásokat dolgozott ki, melyeket az EU egész területén alkalmazni kell. Ez azt a célt szolgálja, hogy az átültetés/átömlesztés során felhasznált emberi eredetű anyagok nagyon jó minőségűek legyenek, és a betegségek – pl. a HIV és a fertőző májgyulladás – terjedésének megelőzése érdekében alapos szűrővizsgálaton essenek át. Ez biztosítja, hogy a betegek az Európai Unió teljes területén azonos és magas szintű védelemben részesüljenek, és ha a szükséges anyagokban hiány mutatkozik, az uniós országok együttműködjenek egymással. Az EU az átömlesztés/átültetés céljából felhasznált emberi eredetű anyagok adományozásával, beszerzésével és nyomonkövethetőségével kapcsolatos eljárások vonatkozásában is szigorú szabályokat léptetett életbe. Az adományozásnak önkéntes alapon kell történnie, a donor nem részesíthető anyagi ellenszolgáltatásban, és azt is biztosítani kell, hogy nyomon lehessen követni az adományozott szervek útját. Az uniós szabályok azt is előírják, hogy a tagállami hatóságok tájékoztassák egymást a határokon átívelő szervadományozásról, a vonatkozó információkat őrizzék meg, és gondoskodjanak állandó (a hét 7 napján és a nap 24 órájában elérhető) ügyeleti szolgáltatásról a súlyos vagy nemkívánatos mellékhatások, illetve fejlemények esetére. Mivel ezek iránt a kezelések iránt egyre nő a kereslet, az EU lépéseket tesz annak érdekében, hogy ösztönözze az önkéntes szervadományozást. Hozzávetőleg az EU-országok fele számol be arról, hogy területén rendszeresen problémát jelent a donorszervhiány. Jelenleg mintegy 50 ezren szerepelnek a szervátültetést igénylő betegek várólistáján. Közülük minden egyes nap 12-en halnak meg anélkül, hogy hozzájutnának az életben maradásukhoz szükséges donorszervhez.

10


Az EU szervadományozásra és szervátültetésre vonatkozó cselekvési tervének fontos elemét képezi, hogy – proaktív szervdonor-felkutatási programok kidolgozása céljából – a kórházak nevezzenek ki transzplantációs donorkoordinátorokat. A témában született tanulmányok szerint a donorkoordinátorok kinevezése hatékony módja a szervadományozási folyamat felgyorsításának. A fentieken túlmenően az Unió számos projektet finanszíroz a vérátömlesztés, valamint a sejt-, a szövetés a szervadományozás terén. Példaként említhető a szervátültetés eredményének kiértékelése céljából a közelmúltban létrehozott páneurópai nyilvántartás, az EFRETOS.

Tudta-e Ön, hogy… egy 2010-ben végzett Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 37%-a adott élete folyamán legalább egyszer vért?

Küzdelem a ritka betegségek ellen A ritka betegségek olyan életveszélyes, illetve maradandó károsodással járó megbetegedések, amelyek előfordulási gyakorisága 2000 emberre számítva nem éri el az egyet. Tény, hogy az egyes ritka kórképek önmagukban kevés embert érintenek, összességében azonban 27‑36 millió ember szenved valamilyen ritka megbetegedésben Európában. Ezek a megbetegedések jelentősen kihatnak a betegek, a hozzátartozók és az egészségügyi ellátást nyújtó szakemberek életére. További gond, hogy a ritka betegségeket sok esetben nem diagnosztizálják, mert vagy hiányoznak a megfelelő tudományos, illetve orvosi ismeretek, vagy nehéz megfelelő szakellátáshoz hozzájutni. Az Európai Unió támogatja a ritka betegségek kutatását annak érdekében, hogy javuljon e kórképek diagnosztizálásának eredményessége. Ezenfelül az EU több intézkedést életbe léptetett (lásd pl.: 10 éves piaci kizárólagosság) abból a célból, hogy a gyógyszergyárakat a ritka betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, illetve kezelésére alkalmas gyógyszerek kutatására, kifejlesztésére és forgalmazására ösztönözze. Ösztönzők hiányában ezeknek a gyógyszereknek a kifejlesztése nem térülne meg. Az Unió a ritka betegségekkel kapcsolatos információk terjesztését is támogatja. Példaként említhető a ritka betegségek adatbázisa, az Orphanet, akárcsak az EURORDIS, a Ritka Betegségek Európai Szervezete, melynek EU-szerte több mint 350 tagszervezete van.

A dohányfüstmentes élet felé vezető út

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


Tudta-e Ön, hogy… --

az Orphanet adatbázis 5958 ritka betegségre vonatkozóan tartalmaz információkat;

--

az Európai Unióban a lakosság 6–8%-a (összesen 27–36 millió polgár) szenved élete valamelyik szakaszában ritka betegségben?

Küzdelem a krónikus betegségek kockázati tényezői ellen Számos krónikus betegség megjelenése és kifejlődése szempontjából közös kockázati tényezőt jelent a dohányzás, az egészségkárosodást okozó alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a testmozgáshiány. A krónikus betegségek kialakulását sok esetben megelőzhetjük, ha változtatunk életmódunkon. Az Európai Unió több módon tesz e betegségek visszaszorításáért: egyebek mellett lakossági tájékoztató kampányokat szervez, cselekvésre ösztönzi az érintett ágazatok szereplőit és a civilszervezeteket, segíti az egyes uniós országok által indított kezdeményezéseket, továbbá eseti és célzott támogatást biztosít – például ahhoz, hogy minél többen leszokjanak a dohányzásról.

A dohányzás visszaszorításáért Az Európai Unióban dohányzás következtében hal meg a legtöbb ember olyan megbetegedésekben, amelyek egyébként megelőzhetőek lennének. Évente közel 700 ezer ember halála írható ennek az egészségkárosító szokásnak a számlájára. Ennek ellenére az uniós polgárok egyharmada fogyaszt rendszeresen dohányterméket. Annak érdekében, hogy Unió-szerte csökkenjen a dohánytermékek fogyasztása, a Bizottság átfogó szakpolitikai munkát végez a dohányzás visszaszorítása céljából. Ennek keretében jogszabályokat alkot, és együttműködik a tagállamokkal a megelőzés, a leszokás elősegítése és a dohányfüstmentes környezet kialakítása terén. A dohányzás visszaszorítására irányuló erőfeszítések egyik sarokköve a dohánytermékekkel kapcsolatos uniós jogalkotás. Az évek során az EU – jogalkotó munkájának keretében – kötelezővé tette, hogy minden dohánytermék csomagolásán egészségvédő figyelmeztetések szerepeljenek, melyek felhívják a fogyasztók figyelmét arra,

11


© Shutterstock, Inc./Gang Liu

hogyan hat a termék az egészségükre. Az egészségvédő figyelmeztető feliratok közé tartoznak a következők: „A dohányzás halált okozhat”, „A dohányzás halálos tüdőrákot okoz”, „A dohányzás elzárja az artériákat, szívrohamot és agyvérzést okoz” és „A terhes nők dohányzása károsítja a magzat egészségét”. 2014-ben az EU felülvizsgálta és aktualizálta a dohánytermékekre vonatkozó uniós szabályokat abból a célból, hogy csökkentse a dohányzás vonzerejét. Az átalakított szabályozás legfontosabb elemei a következők: • tilos erős – a dohánytermékek jellegzetes ízét elnyomó – ízesítőanyagokat tartalmazó, pl. vanília-, illetve csokoládéízű dohánytermékeket forgalmazni; • a cigaretták és a sodort cigaretták dobozain az elő- és hátlap tetejét nagyméretű képes egészségvédő figyelmeztetésekkel kell ellátni, hogy azok hatékonyan felhívják a figyelmet a dohányzás súlyos egészségügyi következményeire; • továbbra is tilalom alá fognak esni a szájon át fogyasztott dohánytermékek (snüssz), kivéve Svédországban; • a nikotint tartalmazó elektromos cigarettáknak meghatározott biztonsági és minőségvédelmi előírásoknak kell megfelelniük; • rendelet fogja szabályozni a dohánytermékek határokon átívelő távértékesítését; • a dohánytermékek tiltott kereskedelmének megakadályozása és felszámolása céljából új, uniós szintű nyomon követési és ellenőrzési rendszert kell létrehozni. Ezek az intézkedések 2016-ban lépnek majd hatályba. Együttesen azt hivatottak elősegíteni, hogy 2020-ra 2%-kal kevesebben fogyasszanak dohánytermékeket az Európai Unióban. A szabályok aktualizálására azért volt szükség, hogy az EU lépést tartson a nemzetközi téren kibontakozó fejleményekkel. Példaként említhetjük a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezményt, mely 2005-ben lépett hatályba. A fentieken túlmenően az uniós jog értelmében tilos az EU területén dohányterméket reklámozni a nyomtatott sajtóban, a rádióban és az interneten. Tiltás alá esik az is, hogy a dohányipari szereplők nemzetközi rendezvényeket és sporteseményeket szponzoráljanak. 2005 és 2013 között az EU egy sor páneurópai egészségnevelő kampányt szervezett a dohányzás visszaszorítása céljából. Ezek közül az első a „SEGÍTSÉG – A dohányfüstmentes életért” elnevezésű multimédiás kampány volt, melynek célcsoportját a 15–25 éves korosztály képezte. Ezt követte „A volt dohányosok megállíthatatlanok” kampány, mely a 25–34 éves korosztály tagjait kívánta megszólítani. A kampány három éven át népszerűsítette a dohányfüstmentes életmódot: bemutatta, mit nyer az, aki leteszi a cigarettát, és gyakorlati segítséget nyújtott a leszokni vágyóknak az iCoach nevű innovatív internetes platform révén.

Az EU a tagállamaiban és az Unión kívüli országokban működő hatóságokkal is együttműködik, hogy közös erővel megoldást találjanak a helytelen táplálkozással és az elhízással összefüggő problémákra

Az elhízás ellen Becslések szerint az Európai Unióban a 200 milliót is meghaladja azoknak a felnőtteknek a száma, akik túlsúlyosak vagy elhízottak. Ez a felnőtt lakosság több mint felét jelenti. A gyermekek közül minden negyedikről mondható el, hogy túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás súlyos következményekkel jár mind a testi, mind a mentális egészségre nézve, mivel szívbetegséget, cukorbetegséget, rákot és számos pszichológiai rendellenességet okoz. Költségvonzata is jelentős, mert a számlájára írható az uniós egészségügyi kiadások 8%-a. Mivel az elhízás összetett probléma, elengedhetetlenül fontos helyi, országos és nemzetközi szinten egybefogni a szakemberek munkáját. Az uniós szintű koordináció szintén kulcsfontosságú. Az EU által 2005-ben létrehozott Táplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platform a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány ellen elkötelezetten küzdő európai szervezetek széles köre számára teremti meg az együttműködés kereteit. A platform elősegíti, hogy az Unióban az ágazatok és a civil társadalom legfontosabb szereplői érdemi változtatásokat hajtsanak végre. Ezt az eddigiek során 300 fontos eredmény megszületése tanúsítja. Példaként említhető a cukros gyerekitalok reklámozásának betiltása, a felszolgált ételek összetételével és tápértékével kapcsolatos tájékoztatás javítása az éttermekben, alacsonyabb só-, cukor- és zsírtartalmú receptek kidolgozása, valamint az iskolai sporttevékenység előmozdítása. 2007-ben az EU életre hívta a táplálkozással és a testmozgással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, melynek keretében az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Svájc kormányzati képviselői azon dolgoznak közös erővel, hogy megoldást találjanak az elhízással kapcsolatos problémákra. Az uniós erőfeszítések sorába tartozik az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályok bevezetése, melyek hatálya az EU egész területére kiterjed. Ezeknek a szabályoknak köszönhetően ma már a fogyasztók az összes uniós tagországban megbízható információkat olvashatnak a termékcímkéken az egyes élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásával, tápanyag-összetételével és

12


tápértékével kapcsolatban. A szabályok értelmében például az élelmiszer címkéjén csak akkor lehet feltüntetni, hogy az adott termék fogyasztása kedvezően hat a szívműködésre, ha ez az állítás tudományosan megalapozott. A tápanyagösszetételre és a tápértékre vonatkozó jelöléseknek részletes információkkal kell szolgálniuk az energia-, a zsír-, a telítettzsírsav-, a szénhidrát- a só- és a cukortartalomról. Végezetül arról is szót kell ejteni, hogy az EU egészségügyi programja és kutatási keretprogramja több, az elhízás csökkentésére és megelőzésére irányuló projektet támogat. 2007 és 2011 között az Unió 27, a cukorbetegség és az elhízás visszaszorításáért küzdő projektet részesített finanszírozásban. A támogatás teljes összege 123 millió eurót tett ki.

Az alkohol által okozott egészségkárosodás csökkentése Az Európai Unióban az egészségkárosodást okozó alkoholfogyasztás a betegségekhez és az idő előtti elhalálozáshoz vezető harmadik legfontosabb ok a dohányzás és a magas vérnyomás után. Az Unióban évente 195 ezer ember halála írható a túlzott alkoholfogyasztás számlájára. Az EU együttműködik a (tagországok vonatkozó nemzeti szakpolitikájának kialakításáért elsődleges felelősséggel tartozó) tagállami hatóságokkal, az ágazati szereplőkkel és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy megoldást találjon a mértéktelen alkoholfogyasztással és az alkoholtartalmú italok felelőtlen forgalmazásával kapcsolatos problémákra. Az EU az alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentését célzó európai stratégia révén 2006 óta azon dolgozik, hogy elősegítse a felelősségteljes magatartás térnyerését az alkoholfogyasztók körében. A stratégia öt kiemelt célt jelöl ki. Ezek a következők:

2014 szeptemberében a Bizottság alkoholfogyasztással kapcsolatos tagállami szakpolitikákkal és intézkedésekkel foglalkozó bizottsága cselekvési tervet hagyott jóvá a fiatalkori és az esetenkénti nagymértékű alkoholfogyasztás („nagyivás”, az ún. „binge drinking”) visszaszorítása érdekében. A kétéves terv segíteni fog az uniós stratégiában meghatározott célok megvalósításában, támogatva a tagállamokat abban, hogy csökkentsék az alkoholfogyasztással kapcsolatos ártalmakat.

E U R Ó P A I

U N I Ó


2007-ben az EU létrehozta az Alkohol és Egészség Fórumot, amely különböző szervezeteket hivatott mozgósítani annak érdekében, hogy vállaljanak tevékeny szerepet az uniós stratégia végrehajtásában. A fórum a legfontosabb érdekelt feleket tömöríti, így például az alkoholtermékek gyártóit és hirdetőit, valamint az alkoholtermékeket értékesítő kiskereskedőket, de tevékenységében egészségügyi szakemberek, ifjúsági képviselők és az egészségügy terén tevékeny civilszervezetek is részt vesznek. Az alapítás óta eltelt időben a fórumnak köszönhetően a tagszervezetek 246 vállalást tettek konkrét kezdeményezések végrehajtására. Az uniós stratégia megvalósítását segíti az alkoholfogyasztással kapcsolatos tagállami szakpolitikákkal és intézkedésekkel foglalkozó bizottság is, melynek révén az EU-országok megoszthatják egymással a rendelkezésükre álló információkat, és átadhatják, illetve átvehetik a bevált módszereket.

Küzdelem a rák ellen A rák az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma korunkban. A daganatos megbetegedések óriási terhet rónak a társadalomra. Az Európai Unióban évente hozzávetőleg 2,5 millió embernél diagnosztizálnak rákot. Az EU és a tagállami hatóságok közötti együttműködésnek köszönhetően Európában lehetőség nyílik arra, hogy az egyes szereplők megosszák egymással ismereteiket, tapasztalataikat és a rendelkezésükre álló kapacitásokat, és így hatékonyabban vegyék fel a harcot a daganatos megbetegedések ellen. Az EU egészségügyi szakpolitikája többek között a következő elemekből építkezik a rákellenes küzdelem tekintetében: • A rák megelőzésének elősegítése a kockázati tényezők, különösen a dohányzás elleni fellépés révén. • Partnerség: 2009-től 2013-ig működött a legfontosabb európai szereplőket tömörítő európai rákellenes cselekvési partnerség (EPAAC). Az EPAAC keretében uniós finanszírozással megvalósult közös munka előrelépést eredményezett az egészségfejlesztés, a szűrővizsgálatok és a korai diagnosztizálás, valamint a rákkal kapcsolatos ellátás terén bevált módszerek azonosítása, illetve a rákos megbetegedésekre vonatkozó adatok összegyűjtése és A rendszeres rákszűrés hatékony betegségmegelőzési módszer

© Shutterstock, Inc./Monkey Business Images

• a fiatalok és a gyermekek védelme; • az ittas járművezetés megelőzése; • az alkoholfogyasztás káros hatásainak csökkentése a felnőttek körében; • figyelemfelhívás a káros és veszélyes mértékű alkoholfogyasztás egészségre gyakorolt hatásaira; • megbízható adatok gyűjtése az alkoholfogyasztással és az annak visszaszorítását célzó szakpolitikai intézkedések hatásával kapcsolatban.

A Z

13


elemzése terén. A tagállamok már megkezdték az együttműködést annak érdekében, hogy közreműködésükkel átfogó és együttes rákellenes fellépés valósuljon meg 2014–2016 folyamán (lásd: Comprehensive Cancer Control Joint Action, CANCON). Ez az új közös cselekvési kezdeményezés, mely az EPAAC sikerére épít majd, azt hivatott elősegíteni, hogy 2020-ra 15%-kal csökkenjen a rák előfordulása. • Szűrővizsgálat: az EU-országok egészségügyi miniszterei 2003-ban elfogadták a rákszűrés és a daganatos megbetegedések korai felismerése terén követendő alapelveket. Az azóta eltelt időszakban az Unió iránymutatásokat is közzétett az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélrák kiszűrését célzó vizsgálatokra vonatkozóan. • Kutatás: az EU fontos szerepet tölt be a rákkutatás finanszírozása terén. Az elmúlt hét év során az Unió több mint 1,4 milliárd eurót ruházott be abba, hogy támogassa a nemzetközi kutatási együttműködést, az ún. felderítő kutatást, a mobilitási programokat, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és a tagállami rákkutatási erőfeszítések összehangolását. • Európai Rákellenes Kódex: a kódex listába rendezve tudományosan megalapozott ajánlásokat fogalmaz meg a polgárok számára azt illetően, hogyan tudják megelőzni a daganatos betegségek kialakulását. Az első kiadás 1987-ben, a legújabb (negyedik) kiadás pedig 2014 októberében készült el.

Az AIDS megelőzése és az AIDS-betegek segítése Évente több mint 50 ezer embernél diagnosztizálnak HIV-fertőzést, illetve AIDS-megbetegedést az Európai Unióban és a szomszédos országokban. A fertőzés ellen jelenleg még nincs védőoltás, és a betegség sem gyógyítható, de a napjainkban alkalmazott kezelési módok számottevően le tudják lassítani az AIDS kifejlődését.

© Shutterstock, Inc./Nixx Photography

„A HIV/AIDS elleni küzdelem az Európai Unióban és a szomszédos országokban (2009–2013)” című európai bizottsági közlemény uniós szintű szakpolitikai eszközt biztosít a tagállamok HIV/AIDS elleni szakpolitikáinak kiegészítése céljából. Célja, hogy Uniós-szerte elősegítse a HIV-fertőzések előfordulásának csökkentését, megkönnyítse a megelőzést, a kezelést, a betegellátást és a betegsegítést szolgáló lehetőségek igénybevételét, és javítsa a HIV-vel/

Az EU azon dolgozik, hogy megelőzze a HIV/AIDS terjedését, és javítsa a kezelés hatékonyságát

AIDS-szel élő emberek életminőségét az Európai Unióban és a szomszédos országokban. E célok elérése érdekében a közleményt operatív cselekvési terv egészíti ki, mely eredetileg a 2009–2013-as időszakra szólt, de amelyet 2016-ig meghosszabbítottak. A HIV/AIDS Civil Társadalmi Fórum és a HIV/AIDS Agytröszt keretében a Bizottság a civil társadalommal és a tagállamokkal vállvetve dolgozik azon, hogy megkönnyítse a HIV/AIDS elleni válaszintézkedések megtervezését és végrehajtását. A HIV-fertőzéssel, illetve az AIDS-megbetegedéssel kapcsolatos adatok és bizonyítékok megértésének, másokkal történő megosztásának, valamint minőségük javításának elősegítése érdekében az EU szorosan együttműködik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal. A fentieken túlmenően az Európai Unió több olyan projekt részére biztosított és biztosít ma is támogatást az egészségügyi programon és a kutatási keretprogramon keresztül, melyek a HIV/AIDS elleni küzdelmet tűzik zászlajukra. Példaként említhető a Correlation II projekt, mely 900 ezer euró összegben részesült uniós finanszírozásban. Ez a projekt segítséget és információkat biztosít azoknak a szexmunkásoknak, kábítószer-fogyasztóknak és illegális migránsoknak, akik vér útján terjedő fertőző betegségekben – különösen hepatitis C-, illetve HIV-fertőzésben – szenvednek, és ezért egészségügyi ellátásra van szükségük.

A tevékeny és egészséges időskorért Európában folyamatosan növekszik az emberek élettartama, a jó egészségi állapotban megélt évek száma azonban stagnál. Az uniós polgárok átlagosan életük 20%-ában szenvednek olyan egészségi panaszoktól, amelyek rontják életminőségüket, és számottevő terhet jelentenek a tagállamok egészségügyi ellátórendszereire. 2011-ben az EU létrehozta a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó kísérleti innovációs partnerséget. A projektben kutatók, egészségügyi hatóságok, egészségügyi szakemberek, cégek, szabályozó hatóságok és betegképviseleti szervezetek működnek együtt egymással, hogy új megoldásokat találjanak az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő terhek csökkentése és a fenntartható növekedés elősegítése érdekében. A partnerség általános célja az, hogy 2020-ra két évvel növekedjen az egészségben megélt évek száma, azaz hogy az emberek közül többen és hosszabb ideig élvezhessék az élet szépségeit. Az EU más kezdeményezéseket is indított a tevékeny és egészséges időskor elősegítéséért: • Az Alzheimer-kórra és más demenciákra irányuló európai kezdeményezés (2009) – a kezdeményezés négy fontos területen biztosít uniós támogatást

14


© Shutterstock, Inc./Alexander Raths

Az átlagélettartam emelkedésével párhuzamosan a demenciával kapcsolatos problémák is egyre gyakrabban jelentkeznek Európában

a tagállamok erőfeszítéseihez. Ezek a következők: a demencia megelőzése, korai diagnózis felállítása, az európai kutatási tevékenység összehangolásának javítása, valamint a demenciában szenvedő betegek jogaival, önrendelkezésével és méltóságával kapcsolatos etikai kérdések. A kezdeményezés egyrészt az ALCOVE elnevezésű együttes fellépés révén valósult meg, melynek keretében 19 EU‑ország működött együtt a bevált módszerek átadásán és átvételén, illetve szakpolitikai ajánlások kidolgozásán, másrészt a neurodegeneratív rendellenességekkel foglalkozó közös program segítségével, mely a legnagyobb globális kutatási kezdeményezés a neurodegeneratív betegségek visszaszorítására irányuló törekvések terén. • A lelki egészség és jóllét európai paktuma (2008) – a mentális rendellenességek az egyik leggyakrabban előforduló betegségcsoportot alkotják az Európai Unióban. Vezető szerepet töltenek be azoknak az okoknak sorában, melyekre a korai nyugdíjba vonulás, a munkahelyi távollétek és a fogyatékosságok visszavezethetők. A mentális rendellenességekben szenvedő embereket a társadalom gyakran megbélyegzi, és kitaszítja magából. A paktum uniós szintű keretrendszert biztosít az EU tagországai, a civilszervezetek és az érdekelt felek részére ahhoz, hogy információkat cseréljenek egymással a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások témájában. A bevált módszerekkel kapcsolatos adatokat a mentális egészség és jóllét területeit érintő intézkedéseket tartalmazó online adatbázis („Európai Iránytű”) gyűjti egybe.

A tudományos kockázatok felmérése Az Európai Bizottság tudományos bizottságai független és magas színvonalú tudományos tanácsadással foglalkoznak a következő szakterületeken: fogyasztóbiztonság, egészségügyi és környezeti kockázatok, új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok. Új hivatali idejük kezdete, azaz 2013 áprilisa óta a bizottságok 51 egészségügyi kérdéssel kapcsolatban mérték fel a

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


tudományos kockázatokat. Példaként említhetők a következők: elektromágneses mezők, nanoméretű ezüstrészecskék, szilikon mellimplantátumok, fogászati amalgám, „fém a fémen” típusú csípőprotézisek, valamint kozmetikai termékekben található összetevők, például az alumínium. A tudományos kockázatértékelés során az EU felhasználja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Egészségügy Világszervezet munkájának eredményeit.

Az egészségügyi információkhoz való hozzáférés javítása Az információk hozzáférhetőségének javítása rendkívül fontos törekvést jelent azoknak az uniós erőfeszítéseknek a sorában, melyek az egészségfejlesztésre, illetve az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak. Az Európai Bizottság közegészségügyi portálja azt állítja reflektorfénybe, milyen munkát végez az Európai Bizottság a közegészségügy terén. A portál európai egészségügyi kérdésekkel foglalkozó sajtóanyagokhoz, jogi dokumentumokhoz, videókhoz, statisztikákhoz és hírekhez, valamint az európai egészségügy témájában megrendezett eseményekről szóló információkhoz biztosít hozzáférést.

Egészségügyi kutatás, tudományos ismeretek Az Európai Unió számos területen koordinálja és támogatja az európai kutatási tevékenységet. E területek egyike az egészségügy. 2007 óta az EU 6 milliárd eurót fordított egészségügyi kutatásokra, különös tekintettel az alábbi tevékenységekre: • az alapkutatás eredményeinek alkalmazása a klinikai gyakorlatban; • új terápiás eljárások kifejlesztése és engedélyezése; • egészségfejlesztési és megelőzési stratégiák kidolgozása; • jobb diagnosztikai eszközök és gyógyászati technológiák kifejlesztése; • fenntartható és hatékony egészségügyi rendszerek kialakítása. Említést érdemelnek az európai referenciahálózatok is, melyek a légszennyezéstől az anyák egészségéig az egészségügyi kérdések széles választékával foglalkoznak. A referenciahálózatok a bevált módszerek és a szakismeretek átadását és átvételét segítik a tagállami hatóságok és az egészségügyi szakemberek között. A referenciahálózatokkal kapcsolatban a közelmúltban indított és uniós támogatásban részesülő projektek közé tartoznak például azok a kezdeményezések, melyek az egészségre és a várható élettartamra vonatkozó információs rendszer kiépítését, valamint elektronikus egészségügyi nyilvántartások kifejlesztését támogatják.

15


Kitekintés Fenntartható és költséghatékony egészségügyi rendszerek A következő időszakban az Európai Unió arra fog törekedni, hogy konszolidálja az egészségügy és az egészségügyi ellátás területén jelenleg folyó tevékenységeket. Ennek során kiemelt figyelmet szentel majd annak, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak egészségügyi ellátórendszereik fenntarthatóságának javításához. Korunkban mindegyik uniós országnak szembe kell néznie azzal, hogy egyre jobban növekszik az egészségügyi szolgáltatások és az összetettebb technológiai megoldások igénybevétele iránti kereslet, miközben komoly nyomás nehezedik az államháztartásokra. Erre való tekintettel az EU: • folytatni fogja az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésével kapcsolatos szakismeretek továbbfejlesztését; • bővíteni fogja az országspecifikus és az általános tudásanyagot – pl. az uniós egészségügyi szakemberek képzettségével és termelékenységével, illetve az egészségügyre fordított közkiadások minőségével és hatékonyságával kapcsolatban. A tudás- és ismeretfejlesztés célja a tényekre épülő, megalapozott szakpolitikai döntéshozatal elősegítése tagállami és európai szinten, valamint a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében végzett munkához szükséges tudás- és tényanyag létrehozása.

Az elektronikus egészségügy és a telemedicina térnyerésének elősegítése Az elektronikus egészségügy (röviden e-egészségügy) digitális technológiákat alkalmaz abból a célból, hogy javítsa az ellátáshoz való hozzáférést, az ellátás minőségét és az egészségügyi szektor hatékonyságát. Az e-egészségügy a jövőben egyre fontosabb alkotóelemét jelenti majd az EU egészségpolitikájának. Az EU ezen a területen tett erőfeszítéseire példaként hozható a 2011-ben létrehozott, önkéntes részvételen alapuló e-egészségügyi hálózat, mely az elektronikus egészségügyi rendszerek és az új, innovatív egészségügyi megoldások használatát hivatott elősegíteni.

Az e-egészségügyi megoldásoknak köszönhetően: • távolból kezelni lehet a betegeket és nyomon lehet követni állapotuk alakulását; • az orvosok és a betegek egyaránt hozzáférhetnek az elektronikusan nyilvántartott egészségügyi adatokhoz; • a vizsgálati eredményeket, a recepteket stb. gyorsan el lehet juttatni a célszemélyekhez; • a határokon átívelő gyógykezelést jobban össze lehet hangolni; • az egészségügyi szolgáltatók hatékonyabban együtt tudnak működni egymással; • a betegeknek több beleszólásuk van az ellátásukkal kapcsolatos kérdésekbe. Az elektronikus egészségügy jövőbeli céljai közé tartozik az egészségügyi nyilvántartások átfogó és szabványosított elektronikus rendszerének létrehozása, valamint az ellátási pontokat összekapcsoló új egészségügyi információs hálózatok kiépítése. A célkitűzések között szerepel még az egészségügyi veszélyek elhárítására irányuló válaszlépések összehangolása, valamint a távkonzultációt, az elektronikus receptfelírást, az elektronikus betegbeutalást és az elektronikus költségtérítést biztosító kapacitások továbbfejlesztése.

Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályok szigorítása Jelenleg – a mindennapok során használt egyszerű ragtapasztól kezdve az ízületi protéziseken át a vesedializáló berendezésekig – hozzávetőleg 500 ezer különböző orvostechnikai eszköz van forgalomban az EU piacán. Közéjük tartoznak mindazok a műszerek, készülékek, berendezések, implantátumok és egyéb eszközök, melyek a betegségek, rendellenességek és más egészségi problémák megelőzését, diagnosztizálását, kezelését, illetve gyógyítását szolgálják. Az in vitro orvostechnikai eszközök egyebek mellett diagnosztikai teszteket foglalnak magukban, így például az otthoni terhességi teszteket, valamint HIV-fertőzöttség kimutatását, illetve a vér koleszterinszintjét mérő eszközöket. 2012 szeptemberében az Európai Unió új szabályok bevezetésére tett javaslatot annak érdekében, hogy előmozdítsa a biztonságot, a hatékonyságot és az innovációt az orvostechnikai eszközök ágazatában. A Bizottság által kidolgozott javaslatok azt a célt szolgálják, hogy javuljon a nyomonkövethetőség és a tagállami felügyeleti hatóságok munkájának összehangolása, egyértelmű szabályok lépjenek életbe a tekintetben, milyen jogai és kötelességei vannak a gyártóknak, az importőröknek és a forgalmazóknak, szigorúbb követelmények vonatkozzanak a klinikai bizonyítékokra, és kiépüljön az EU piacán forgalmazott orvostechnikai eszközök átfogó és nyilvános adatbázisa. Az új előírások a tervek szerint 2015-ben lépnek majd hatályba.


Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem előmozdítása 2014 szeptemberében a Bizottság az állatgyógyászati készítményekre és a gyógyszeres takarmányokra vonatkozó szabályok korszerűsítésére tett javaslatot. Egyúttal a kínálkozó alkalmat megragadva azt szorgalmazta, hogy az aktualizálás révén a szabályok az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása céljából is rendelkezéseket fogalmazzanak meg. Az állatgyógyászati készítményekről szóló javaslat azt hivatott elősegíteni, hogy az antibiotikumok ne váljanak hatástalanná a humán orvoslásban és az állatgyógyászatban. A javaslat

A Z

E U R Ó P A I

U N I Ó


értelmében ezért a Bizottság lehetővé kívánja tenni egyes, kizárólag emberi fertőzések kezelésére alkalmazható antimikrobiális szerek engedélyezésének és állatgyógyászati célokra történő felhasználásának korlátozását. A gyógyszeres takarmányokra vonatkozó javaslat több olyan intézkedést is megfogalmaz, amely az antimikrobiális rezisztencia kialakulását, illetve térnyerését hivatott megakadályozni. Példaként említhető a gyógyszeres takarmányok megelőzésképpen, illetve növekedésserkentőként történő alkalmazásának betiltása. Az új szabályok várhatóan 2–3 év múlva lépnek majd hatályba.

További információk XX Közegészségügy: http://ec.europa.eu/health/index_hu.htm XX Az Európai Bizottság Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósága: http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/index_en.htm XX Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága: http://ec.europa.eu/enterprise/index_hu.htm XX „A volt dohányosok megállíthatatlanok”: a dohányzásról leszokó európai polgárok teljesítményének elismerése: http://www.exsmokers.eu/ XX Kérdése van az Európai Unióról? Forduljon a Europe Direct szolgálathoz: 00 800 6 7 8 9 10 11 http://europedirect.europa.eu

ISBN 978-92-79-42343-7 doi:10.2775/70247

NA-06-14-046-HU-C

16

Egészségpolitika. Minden uniós polgár egészségének javításáért KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL

Recommend Documents