Egészségmegőrző, egészséges életmódra nevelő programok Alsómocsolád lakosai számára

Egészségmegőrző, egészséges életmódra nevelő programok Alsómocsolád lakosai számára

Alsómocsolád egészségterve 2010-2011

Tartalomjegyzék

Tartalom Bevezetés ...............................................................................................................................4 Felmérés.................................................................................................................................6 Szekunder adatgyűjtés alapján történő helyzetfelmérés .......................................................6 Demográfiai jellemzés ....................................................................................................6 Családok száma, megélhetési lehetőségeik......................................................................7 A lakosság korösszetétele, nem-, iskolai végzettség szerinti megoszlása .........................8 A lakosság etnikai korösszetétele ....................................................................................8 Gazdasági jellemzés........................................................................................................8 Infrastrukturális jellemzés ...............................................................................................9 Közlekedés ...................................................................................................................11 Vasúti közlekedés. ........................................................................................................11 Közúti közlekedés.........................................................................................................11 Az oktatási, egészségügyi- és szociális ellátórendszerek...............................................11 Orvosi ellátás................................................................................................................11 Bölcsöde, óvoda, általános iskola..................................................................................11 Gyermekjóléti Szolgálat................................................................................................12 Az „Őszi Fény” Idősek Háza elnevezésű idősgondozási központ ..................................12 Nappali Ellátás..............................................................................................................15 Házgondozás ................................................................................................................17 Közművelődés, civil aktivitás .......................................................................................22 Közbiztonság ................................................................................................................22 A lakosság általános egészségügyi helyzetképe.............................................................23 Primer adatgyűjtés alapján történő helyzetfelmérés...........................................................25 Reprezentatív orvosi vizsgálatok...................................................................................25 Alsómocsolád Község lakosságának egészségtérképe a reprezentatív diagnosztikus felmérés alapján............................................................................................................25 Kérdőíves felmérés .......................................................................................................33 Alsómocsolád Község lakosságának táplálkozási szokásai a kérdőíves felmérés alapján. .....................................................................................................................................33 Korreláció a primer adatgyűjtések eredményei között .......................................................44 Problémadefiníció.............................................................................................................46 2

Beavatkozási terv .................................................................................................................51 A mozgással, sporttal kapcsolatos témájú rendezvények ...................................................52 Az egészséges táplálkozással kapcsolatos rendezvények...................................................55

3

Bevezetés

Jelen egészségterv célja Alsómocsolád község lakosai számára olyan iránymutatást adni, amely az aktív részvételen alapuló egészségtudatos cselekmények által biztosítja az egészséges életmód irányába történő fejlődésüket.

Az egészség alapvető emberi jog, ami teljes fizikai, lelki és társadalmi jólétet jelent, és nem egyszerűen a betegség, vagy fogyatékosság hiányát.

Alsómocsolád önkormányzata, a lakók egészségtudatos magatartásának fejlesztése érdekében pályázatot nyújtott be a Társadalmi megújulás Operatív Program keretében meghirdetett „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” támogatására. A projekt keretein belül a lakosság egészségtudatosságra való nevelésének fejlesztését illetve motiválását tűzte ki céljául. Ezért két fő tevékenységként az egészséges táplálkozás és energiaegyensúly, illetve a mozgásgazdag életmód elősegítését célzó prioritásokat választotta.

A Program a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az alábbi célokat fogalmazza meg:

- Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása; - Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása; - A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott megelőzési-, és egészségfejlesztési programokkal; - A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése; - A közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése az egészség, mint „érték és eszköz” érdekében. Az országos program eredményességét, a rögzített elvek mentén, a helyi szintekre lebontott konkrét tevékenységek alapozhatják meg. Ennek érdekében szükséges megtervezni a település kompetenciájába tartozó legfontosabb tennivalókat. E célt szolgálja az alábbiakban kidolgozott Alsómocsoládra kiterjedő települési egészségterv. 4

Az egészségterv célja Alsómocsolád lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatásán keresztül. Az egészségterv megvalósítása a községben élők testi, lelki és szociális „jól-létét” kell, hogy szolgálja. Az önkormányzat koordináló, támogató tevékenységek szervezése révén a helyi közösség számára olyan feltételek megteremtésére törekszik, hogy a maguk területén hatékonyan tudjanak fellépni az egészségkárosító magatartások ellen, eredményesen működjenek közre a betegségek megelőzésében, az egészséges életmód népszerűsítésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Alsómocsolád települési egészségterve primer és szekunder információkra épül. Ennek felosztása

mindenképpen szükséges, hogy minden az adott településsel kapcsolatos adat elemezhető legyen. Az alábbiakban elsőként a szekunder, majd a primer adatok részletes vizsgálatára kerül sor.

5

Felmérés Szekunder adatgyűjtés alapján történő helyzetfelmérés Ebben a fejezetben a meglévő adatforrások által elérhető adatok kerülnek elemzésre, melyek elsősorban Alsómocsolád és a kapcsolódó szervek hivatalos nyilvántartásából származó adatokat, valamint a település előző egészségtervének adatait foglalja magába. Ezáltal igen átfogó elemzést lehet készíteni az Alsómocsoládot érintő problémákról. A fejezet felépítése terén az egészséges életmódhoz köthető demográfiai, gazdasági, szociális, egészségügyi adatokból nyert információk mutathatják az utat a probléma megoldásához.

Demográfiai jellemzés A népességszám-változást a leginkább befolyásoló mutatók Alsómocsoládon 1991 – 2009-ig. Évek

Lakosságszám

Meghalt

Született

Migráció (ki/be)

Házasság

1991

380

2

2

5

-

1992

389

6

-

14

-

1993

381

5

1

2

1

1994

366

8

3

24

2

1995

374

2

5

8

2

1996

376

5

2

22

1

1997

360

5

3

23

4

1998

358

5

7

29

4

1999

352

2

1

6

-

2000

349

2

1

8

-

2001

356

5

1

13

1

2002

339

7

2

24

1

2003

334

4

3

16

2

2004

329

3

2

19

3

2005

332

2

2

19

4

2006

379

11

6

45

2

2007

366

10

2

5

-

2008

366

12

1

11

4

2009

372

14

1

13

4

1. Táblázat

forrás: Alsómocsolád, nyilvántartás

6

A falu népessége pillanatnyilag (2010) 372 fő.

A Községre jellemző összetétel nagymértékben igazodik a Dél-dunántúli régió népesség korösszetételéhez, ha az országos átlaghoz viszonyítjuk, akkor igen kedvezőtlen, mivel az alacsony születések száma, valamint a magas halálozási mutatók adják ezt a viszonylag rossz arányt. A lakosságszám most viszonylag magasnak mondható, hiszen 1997 óta, a 2006-os év kivételével nem számláltak ennyi lelket a Községben.

Családok száma, megélhetési lehetőségeik Alsómocsoládon 111 családban és az Őszi Fény Idősek Otthonában összesen 372 fő él. Megvizsgálva a falvak lakosságszámát alapvetően befolyásoló tényezőket, úgymint az élve születések, a halálozások, a természetes szaporodás és fogyás, valamint a be- és elvándorlás adatait, arra a következtetésre juthatunk, hogy ennek az országosan is megfigyelhető jelenségnek elsősorban a faluról városokba költözők voltak az előidézői. Tovább súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy az elköltözők legjelentősebb része fiatal, felgyorsítva ezzel a kistelepülés elöregedését. Az élve születések számának csökkenése is egyértelműen kimutatható, a század közepétől kezdődően drasztikusan csökken a gyermekvállalási hajlandóság, mígnem zuhanásszerűen a felére esik vissza. Adataink alapján a halálozások száma is csökkenő tendenciát mutat, ám ez sajnos szinte kizárólag a népesség fogyó létszámának tulajdonítható és csak kisebb mértékben a javuló szociális és orvosi ellátásnak.

A természetes szaporodás mutatója Alsómocsoládon egészen az 1960-as évekig pozitív volt, vagyis a falu népessége nőtt, 1962-től kezdődően azonban ez a mutató változó, a népesség hol csökken, hol meg nő, tendenciáját tekintve azonban a folyamat egyértelműen a fogyás irányába mutat.

7

A lakosság korösszetétele, nem-, iskolai végzettség szerinti megoszlása Településünkön élő 372 főből 95 fő, tehát a település egynegyede nyugdíjas korú lakos. Nyugdíjasaink közül 40 fő az „Őszi Fény” Idősek Háza elnevezésű idősgondozási központban él. 55 fő a település lakóházaiban, 56 nő, 16 fő egyedül élő. Településünk másik szélső korosztályába tartozó lakosaink közül a 14 éven aluli gyermekek száma 35, 14-18 közötti fiatalok száma 22. A klasszikusan aktívkorú népességbe így Alsómocsoládon jelen pillanatban 220 fő tartozik, ez a szám jóval meghaladja az összlakosság felét!

A lakosság etnikai korösszetétele A vizsgált lakosság nagy része nem érzi magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak, kisebb részük németnek, illetve roma származásúnak vallja magát. Nincs közöttük szerb vagy horvát, és elenyésző az egyéb (román, székely) etnikumhoz tartozó is. 30 fő vallja magát német és 32 fő roma nemzetiségűnek. A magukat magyar állampolgárságúnak vallók korösszetétele gyakorlatilag megegyezik magának a lakosságnak a korösszetételével, mivel nincs nem magyar állampolgár a vizsgált népességben.

Gazdasági jellemzés A jól működő gazdaság lehet a település motorja. Jelen időkben a gazdaság és a területi fejlődés kapcsolatrendszere fokozatosan átalakul, az ipar a tömegtermelés előtérbe kerülésével térbeli koncentrációkat alakít ki az energia- és nyersanyaglelőhelyeken, a fogyasztási

szerkezetváltás

a

környezetvédelem,

a

telekommunikáció,

a

területi

munkamegosztás kifejlődéséhez vezethet. A mienkhez hasonló kistelepüléseken előtérbe kerül a mezőgazdasági termelés és a biotechnológia területfejlesztést segítő hatása. Az infrastruktúra fejlettségi szintje és fejlesztési lehetőségei döntően befolyásolják a területi fejlődést. A hanyatló vagy nehézségekkel küzdő gazdaság csökkenti a területi fejlődés, fejlesztés esélyeit. Várhatóan a mi viszonyaink között is erősödni fog a gazdaság, a települések közötti kapcsolatokban pedig a szolgáltatások szerepe. Falusi viszonylatban jelentős szerepük van a könnyen elérhető, nagy munkáltatóknak, akik képesek a munkaerő8

kínálat jelentős részét foglalkoztatni. Térségünkben meghatározóak az alábbi, a község lakóinak megélhetését segítő lehetőségek:

-

Mágocsi “Béke” MGTSZ

A közelmúltig a falu munkaképes lakosságának közel 10 %-a a termelőszövetkezetben dolgozott és a nyugdíjasok többsége onnan kapta a földjáradékot.

-

Bikali Állami Gazdaság

Alsómocsolád

számára

a

Bikali

Állami

Gazdaság

jelentette

a

másik

jelentős

munkalehetőséget. -

Sertéstelep

A sertéstelep a falutól 1,5 km távolságra van, a keverő szomszédságában. A közel 30.000 állattal rendelkező üzemben mintegy 35 fő dolgozik, melyből többen alsómocsoládi lakosok.

-

Délhús Rt. Alsómocsolád

A vállalat a többi magyarországi céghez hasonlóan nehéz helyzetbe került. Főként a szovjet piacra termeltek és ennek összeomlása után kapacitásának csupán 29 %-át tudta kihasználni. A kapacitás csökkenésével egyidejűleg beindult egy termékszerkezet-váltási és egy létszámleépítési program is. Ennek következtében a közel 400 fős foglalkoztatotti létszám ma alig haladja meg a 200 főt.

-

Baranya Tégla Kft.

Ez a téglagyár is privatizálásra került, jelenlegi 34 dolgozója közül csupán páran helybéliek.

Infrastrukturális jellemzés Alsómocsolád község Baranya megye északi részén található Baranya és Tolna megyék határán. A megyeszékhelytől, Pécstől légvonalban mintegy 25 km-re északra települt, a Mecsek hegység festői szépségű lankáin, az úgynevezett Hegyhát nagyföldrajzi tájegységben, dombokkal körülvéve keletről és tavakkal határolva nyugatról. Közlekedési adottságai nem mondhatóak jónak. A faluból a Dombóvárt Bonyháddal összekötő 6534. számú közlekedési út egy hét km-es bekötőúttal érhető el. A település vasúttal is elérhető, önálló állomása van, ami a környék egyik legjelentősebb teherpályaudvara. A Bátaszék-Dombóvár vasútvonalon fekvő 9

állomás a falu központjától 2 km-re van. A község nem jó mezőgazdasági adottságú területen települt, de ennek ellenére jelentős növénytermesztési kultúrával és fejlett állattenyésztési hagyományokkal rendelkezett. A település szerkezete falusias jellegű fésűs elrendezésű szalagtelkeken családi házas beépítettség. Intézményei centrális elhelyezkedésűek, szervesen kapcsolódnak a település szerkezeti egységéhez. A falu területén négy mesterséges halastó található. A tavakat a Hábi csatorna felduzzasztásával hozta létre a szövetkezet. Alsómocsoládtól a Dél-Dunántúli régió három megyeszékhelye 55-60 km távolságra, azaz kb. egy órányi autóútra van, a kisebb városok: Dombóvár, Bonyhád, Komló fél óra alatt megközelíthetőek. Egy híres gyógyfürdő, Gunaras, 20 km-re van a községtől. Mű-úttal Mágocs nagyközséggel van közvetlen kapcsolata. A többi szomszédos település, Bikal, Szalatnak, Ág csak földúton közelíthető meg közvetlenül. Kisvaszar egy keskeny, a közúti forgalom számára át nem adott aszfaltozott úttal is megközelíthető. Ez az út jelenleg a Mecseki Erdőgazdaság tulajdonában van. A településünk tehát a szó szoros értelmében zsáktelepülésnek mondható, ami erősen rányomta bélyegét az eddigi fejlődésre is. 1930-ban csupán két kútja volt a falunak, 1966-ra ez a szám 120-130-ra emelkedett. Ezek a kutak biztosították a falu ellátásához szükséges vízmennyiséget.

1955-ben artézi kutat

létesítettek, mert az addig működő kutak rossz minőségű ivóvizet biztosítottak. A törpe vízművet 1969-ben építették meg. A falu mindhárom utcájában elhelyeztek 5 db közcsapot, melyeket a lakásba történő vízbevezetések után fokozatosan számoltak fel. Jelenleg csak 2 db működik a faluban. Jelenleg a meglévő lakások 92%-ában van vezetékes víz, de sajnos a bevezetettek 10%-ában csak az udvarig vitték be, ez elsősorban az egyedül élő idősebb korosztályt jellemzi. Önkormányzatunk a vízbekötésekhez portánként 5000 Ft támogatást adott. Az éves vízfogyasztás a faluban 4200 m3 körül alakul. A falut 1930-ban kötötték be az elektromos hálózatba. Jelenleg minden ház rendelkezik villanybekötéssel. Közvilágításunk még a régi időkből származik, habár a legújabb fejlesztések eredményeként a minden második oszlopon lévő 80 W-os higanygőz lámpákat, vagyis összesen 36 köztéri világítótestet energiatakarékos, 18 W-os világítótestekre sikerült cserélnünk.

10

Közlekedés Vasúti közlekedés. Alsómocsoládtól 2 km-es távolságban dél-nyugatra halad el az 50-es számú, Dombóvárt Bátaszékkel összekötő vasúti mellékvonal. A Mágocs-Alsómocsolád elnevezésű állomáson két sínpár van, ami a vonatok elkerülésére is lehetőséget biztosít, valamint a vagonok kirakodásához szükséges mellékvágánnyal is rendelkezik az állomás, így a környéken az alsómocsoládi a legnagyobb teherpályaudvar. Alsómocsolád-Dombóvár között naponta 9 szerelvény közlekedik. Dombóvár és Alsómocsolád között naponta 8 szerelvény közlekedik. A vonat indulási időpontok inkább az országos menetrendi követelményekhez igazodnak, semmint a helyi igényekhez. Ennek tudható be, hogy a helybéliek csak nagyon ritkán veszik igénybe a MÁV ezen szolgáltatását.

Közúti közlekedés. Alsómocsolád jelenleg zsáktelepülés, Mágocsra, a 7 km-re fekvő szomszédos településre a 65174 számú bekötőúton lehet eljutni. Autóbuszjárat naponta négyszer közlekedik Mágocsra. A Volán járatait a rugalmasabb közlekedési ellátottság érdekében kiegészítjük a falugondnoki rendszerrel, ami reggel délben és délután egy-egy plusz járatot jelent Mágocsra. Ugyanez a falubusz kora reggel és délután a vasútállomásra is kiviszi az utazni szándékozó dolgozókat és diákokat.

Az oktatási, egészségügyi- és szociális ellátórendszerek Orvosi ellátás A területi kötelezettséggel bíró háziorvosok és házi gyermekorvosok száma Mágocson 2 fő, a többi környező településen nincs. Alsómocsoládon van ugyan orvosi rendelő, de a körzet központja Mágocs. Ott működik a fogorvosi rendelő, a labor, a gyermekorvosi ellátás, a gyógyszertár, és a fizikoterápia is. A gyógyításhoz szükséges speciális berendezéseket az önkormányzatok a lakosságszám arányában vásárolják meg a vállalkozó orvosként a körzetet muködtető és üzemeltető orvosok számára.

Bölcsöde, óvoda, általános iskola Bölcsőde egyik településen sem érhető el. A mágocsi óvoda 110 férőhelyes, 8 fő óvodapedagógus dolgozik benne. A mágocsi Általános és Zeneiskola 14 tantermében 23 11

pedagógus felügyeli az ott tanuló 234 diákot. A többi településen iskola nincsen. (Egy 1990ben végzett gazdaságossági számítás szerint nincs értelme visszaállítani az iskolát és az óvodát Alsómocsoládon.)

Gyermekjóléti Szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat Mágocs központtal működik. Elvégzi a jogszabályokban előírt tevékenységet:

Néhány jellemző adat Alsómocsolád község területén elvégzett munkájukról:

-

Alapellátásban történő gondozás 3 család 7 gyerek

-

Védelembe véve –

-

Utógondozás –

-

Környezettanulmány készítés 5 db

-

Információnyújtás 30 db

-

Hivatalos ügyek int 12 db

-

Elhelyezési tárgy. 0 db

-

Esetmegbeszélés 4 db

-

Látogatás 30 db

Az „Őszi Fény” Idősek Háza elnevezésű idősgondozási központ „Őszi Fény” Idősek Háza elnevezésű idősgondozási központ:

Bentlakásos gondozás

Az ellátottak köre: -

Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végezzük, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

-

Nappali szociális ellátásban elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak, önmaguk ellátására részben képes személyek 12

-

Házi segítségnyújtás keretében azokról az időskorú személyekről gondoskodunk, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

-

Szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak napi legalább egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik azt

önmaguknak,

illetve

önmaguknak és eltartottaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek.

A szolgáltatás célja, feladata: -

Az ellátottak rendszeres ápolói felügyelete, orvosi- és szakorvosi ellátása

-

Gyógyszer- és gyógyászati segédeszközzel történő ellátás külön jogszabályi előírásoknak megfelelően.

-

Kórházi ellátás, szűrő vizsgálatok megszervezése.

-

Az ellátottak pszichés állapotának folyamatos megfigyelése, az észlelt változások jelentése, az előírt dokumentáció vezetése.

-

Családi- és társas kapcsolatok ápolása, kiépítése, szinten tartása.

-

Személyre szabott, évszaki sajátosságokat figyelembe vevő foglalkoztatása az előre elkészített foglalkoztatási terv alapján.

-

A lelki egészség védelme.

Ápolási, gondozási feladatok jellege, tartalma -

Az intézmény az ellátott részére teljes körű szolgáltatást nyújt.

-

Étkezés: - az intézmény az ellátottak részére a napi háromszori étkezést és az orvos által előírt diétás étkezést biztosítja az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 5. melléklete figyelembevételével.

-

Ruházat: - azon ellátottaknak, akik megfelelő mennyiségű saját ruházattal nem rendelkeznek, az intézmény biztosítja a szakmai jogszabályban előírt mennyiségű ruházatot, textíliát, utcai cipőt.

-

A foglalkoztatáshoz szükséges segédeszközöket az intézmény biztosítja.

-

Az intézet gondoskodik a ruhanemű tisztításáról, javításáról.

-

Az intézmény beszerzi az incontinens lakó részére a megfelelő gyógyászati segédeszközt, amit a lakó maga vásárol meg.

Ápolási gondozási feladatok: -

az ápolási, gondozási tevékenység fő célja az ellátottak rendszeres ápolói felügyelete, egészségi állapotának szinten tartása, fokozott megfigyelése, az 13

eltérések jelentése, képességeik lehetőség szerinti fejlesztése, testi higiéné biztosítása. Az ellátott mosdatása, fürdetése, haj- és köröm ápolása, öltöztetése, a fekvők mobilizálása, rendszeres mozgatása, gyógyszerrel történő ellátása. Ápolás, gondozás során fokozott figyelemmel kell lenni a lakó egyéni érzékenységére (személyre szabott bánásmód). -

Egészségügyi ellátás: - Az intézmény biztosítja az ellátottak folyamatos egészségügyi ellátását. Ide tartozik a rendszeres orvosi, szakorvosi ellátás, kórházi ellátás,

gyógyszerellátás,

gyógyászati segédeszköz ellátás,

szűrővizsgálatok

biztosítása. Bármilyen szakorvosi ellátást, szakorvosi rendelőbe szállítással oldunk meg. A háziorvosi vizitek teljes körű vizsgálatot biztosítanak az arra rászorulók részére, egyedi igényeket a háziorvosi rendelőben is lehet érvényesíteni. A diagnózis, az előírt kezelések dokumentációja folyamatos és napra kész. Rendelési időn túl orvosi ügyelet áll rendelkezésünkre. -

Gógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátás: A 6/2002. (IV.5.) SZCSM rendelettel módosított 1/2000. (I.) SZCSM rendelet szerint az intézet viseli az alaplistába tartozó gyógyszerek költségét (52. §. (2) bek.

-

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos dokumentáció: Az egészségügyi személyzet a lakó érkezésekor elvégzi a szolgáltatást igénybe vevők ápolási-gondozási besorolását. Vezeti az egyéni gyógyszernyilvántartó lapot. Elkészíti a lakóval közösen az egyéni gondozási tervet,

azt

folyamatosan

vezeti,

betegség

kialakulásakor elkészíti a lakó ápolási tervét, amit szintén folyamatosan vezet. Műszakonként megírja az átadó füzetet, vezeti a különböző nyilvántartásokat: vérnyomásmérés, testsúlymérés, vércukor ellenőrzés. Az orvosi vizit füzetet folyamatosan figyelemmel kíséri. -

Mentálhigiénés ellátás: Az ellátottak mentálhigiénés ellátásáról a mentálhigiénés nővér valamint a szakmai személyzet gondoskodik, akik rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. Biztosítják a lakó személyre szabott, évszaki sajátosságokat figyelembe vevő foglalkoztatását, ami kibővül az aktuális állapot szerinti bánásmóddal. Cél a lakók egymásközti- és társas kapcsolatainak kiépítése, szinten tartása, a hozzátartozókkal. Kirándulások, szabadidő programok, kulturális rendezvények szervezése, a napi tevékenység dokumentálása. A lakók kérésére levélírás, ügyeik intézése.

Feladat a lakók önellátási képességének megőrzése.

Fontos feladat a különféle karitatív és egyéb szervezetekkel a kapcsolattartás, hitélet gyakorlásának elősegítése. A település életében való részvétel. 14

Nappali Ellátás Falugondnok: A szolgáltatás célja és feladata: A falugondnoki szolgáltatás célja, hogy enyhítse Alsómocsolád község intézmény hiányából eredő hátrányait. Feladata az önkormányzat alapellátási feladatainak segítése, és egyéb a lakosság számára nélkülözhetetlen és más módon nem biztosítható szolgáltatások ellátása.

A falugondnoki szolgáltatással ellátottak köre: A falugondnoki szolgáltatás Alsómocsolád község lakosságának valamennyi korosztályát segíti.

-

A kisgyermeket orvoshoz, óvodába szállítja

-

Az általános iskoláskorúakat különféle rendezvényekre szállítja

-

A továbbtanuló diákokat, illetve a munkába járókat a vasútállomásra, illetve egyéb tömegközlekedési eszközökhöz szállítja.

-

Az idős és szociálisan rászorulók részére az ebédet házhoz szállítja, gyógyszereiket kiváltja, szükséges bevásárlásokat elvégzi.

-

Ügyintézési szolgáltatásaival a község valamennyi családját segíti.

-

Közreműködik az önkormányzat és intézményei beszerzéseiben.

-

A lakosság szabadidős és családi programjaiban szükség szerint segítséget nyújt.

-

Közreműködik a közhasznú munkások foglalkoztatásában.

A feladatellátás szakmai tartalma: A falugondnoki szolgáltatás szakmai színvonalának biztosítása mind személyi, mind a tárgyi feltételek tekintetében adott. A falugondnok elvégezte a falugondnoki tanfolyamot, és folyamatosan részt vesz valamennyi képzésen. Tevékenységének 10 éve alatt jelentős tapasztalatra tett szert. A szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen segítőkész. Együttműködik az önkormányzattal, és a Teleházzal, segíti a Baranya Megyei Falugondnokok Egyesületének munkáját. A

szolgáltató

tárgyi

feltételeit

az

önkormányzat

megteremtette.

A

falugondnok

tevékenységéhez tartozó – és az önkormányzat tulajdonát képező – gépjármű folyamatos, 15

biztonságos közlekedésének feltételeit biztosítja, a gépjármű használatát időben, vagy km-ben nem korlátozza. A gépjármű folyamatos üzemben tartásához szükséges forrásokat, a falugondnok bérét és annak járulékait tárgyévi költségvetésében biztosítja.

A falugondnok által végzett szolgáltatások formái: A szolgáltatások túlnyomó többségét a szállítások tartalmazzák. Egyrészt a szolgáltatást igénybe vevők szállítása, különféle intézményekbe (óvoda, orvosi ellátás, stb.), illetve szabadidős sport vagy iskolai rendezvényekre és tömegközlekedési eszközökhöz. Másrészt különféle árucikkek, élelmiszer, tartós fogyasztási cikkek szállítása. A szolgáltatások kisebb hányada a lakosság, illetve az önkormányzat által – a falugondnokra bízott – személyes jelenlétet nem igénylő ügyek intézése

Napi rendszerességgel végzett szolgáltatások:

-

A munkába járók és a diákok vasútállomásra történő szállítása.

-

A szakorvosi ellátást igénybe vevők és a vásárolni szándékozók Mágocsra történő szállítása (2 alkalommal)

-

Óvodások Mágocsra történő szállítása.

-

Szociális étkeztetést igénybe vevők részére az ebéd házhoz szállítása.

-

A lakosságnak a vasútállomásra és Mágocsról történő vissza szállítása, az odaszállítás gyakoriságának megfelelően.

Heti rendszerességgel végzett szolgáltatások:

-

A nem rendszeres képzésben részesülők Dombóvárra és visszaszállítása

-

Az orvos által felírt receptek alapján a gyógyszer kiváltása és az Idősek Otthonába történő szállítása.

Havi rendszerességgel végzett szolgáltatások:

-

Megfelelő számú jelentkező esetén az érdeklődők Pécsi Vásárba történő szállítása.

Alkalmanként végzett szolgáltatások:

16

-

Az önkormányzat és intézményei részére történő beszerzések

-

Személyes megjelenést nem igénylő ügyek intézése (lakosság, Idősek Otthona és önkormányzat részére)

-

Általános iskolások, óvodások kulturális-, sport és egyéb szabadidős rendezvényekre, kirándulásokra történő szállítása.

-

A lakosság családi eseményeken történő részvételének segítése

-

Társadalmi szervezetek tagjainak igény szerinti szállítása.

Szervezési feladatok:

-

Az önkormányzat és intézményei által szervezett programok előkészítésében és lebonyolításában történő közreműködés.

A szolgáltatások igénybevételének módja:

A napi rendszerességgel végzett szállításokat az igénylők akként vehetik igénybe, hogy megjelennek a járatok oda, illetve visszaindulásának időpontjára az adott indulási helyen. (A járatok indulási helyét és idejét a Hírlevélben teszik közzé.) Az egyéb szolgáltatások igénybevételét az igénybevételt megelőző 3. napon délelőtt 10 óráig a Teleházban lehet bejelenteni. Megfelelő igénylő esetén a Teleház értesíti a falugondnokot a szolgáltatás tárgyáról, helyéről, idejéről és az igénybe venni szándékozók személyéről. A szolgáltatás igénybevételének rendjét az Önkormányzat rendeletben határozza meg.

Házigondozás A szolgáltatás célja:

Házi segítségnyújtás keretében az intézmény gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, valamint

azokról

a

pszichiátriai

betegekről,

fogyatékos

személyekről,

valamint

szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, továbbá azokról 17

az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, és azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

A szolgáltatás feladata:

Az intézmény a házi segítségnyújtás keretében biztosítja az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, valamint az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, és a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

Az ellátottak köre:

Alsómocsolád Község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel élő nyugdíjasok, szociálisan rászorult lakosok.

A feladatellátás szakmai tartalma:

A házi segítségnyújtás keretében a házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete -

saját környezetében,

-

életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,

-

meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen -

az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,

-

az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,

-

a segítségnyújtás a higiénia megtartásában,

-

közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), 18

-

segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában,

-

segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,

-

részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében,

-

az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,

-

az előgondozást végző személlyel való együttműködés,

-

szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alapés szakellátást nyújtó intézményekkel. A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a házigondozó a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben végezhető. A házigondozó napi gondozási tevékenységéről esemény naplót, valamint forgalmi naplót köteles vezetni.

Az ellátás igénybevételének módja:

Az ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Az ellátásra vonatkozó igényt illetve indítványt személyesen vagy megbízott útján Alsómocsolád Község Önkormányzata „Őszi Fény” Idősek Otthona Egyesített Szociális Intézmény (7345 Alsómocsolád, Rákóczi u. 74.) lehet benyújtani. 19

A kérelem benyújtását követően az intézményvezető vagy az általa megbízott személy egyszerűsített előgondozást végez, mely során tájékozódik az ellátást igénylő szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, életkörülményeiről. A házi segítségnyújtást megelőzően vizsgálni szükséges az igénylő gondozási szükségletét. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát az illetékes szakértő bizottságnál. A szakértő bizottság kötelező érvényű szakvéleményt állít ki a napi gondozási szükséglet mértékéről. Házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

A szakértői bizottság szakvéleménye alapján kerül sor a házi segítségnyújtás biztosítására. Amennyiben a gondozási szükséglete meghaladja a 4 órát, az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota, vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálat nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás a 3 hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.

Az igény bejelentésével egyidejűleg igénybejelentő lapot kell kitölteni. A szolgáltatás igénybevételéről valamint díjáról a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. valamint az Alsómocsolád Község Önkormányzati Képviselőtestületének a községben élő szociálisan rászoruló felnőttek és gyermekek részére pénzben és természetben nyújtandó ellátásokról szóló 3/2003. (II. 14.) számú rendelet rendelkezései az irányadóak.

Szervezeti felépítés:

Alsómocsolád Község területén két házigondozó dolgozik (4-4 órában) a házi segítségnyújtás keretében, közalkalmazottként. A munkáltatói jogkör gyakorlója az intézmény vezetője. A módszertani feladatokat Baranya Megyei Önkormányzat Görcsönyi Módszertani Intézete látja el.

20

Az ellátottak jogai:

A házi segítségnyújtás biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben, valamint Alsómocsolád Község Önkormányzati Képviselőtestületének a községben élő szociálisan rászoruló felnőttek és gyermekek részére pénzben és természetben nyújtandó ellátásokról szóló 3/2003. (II. 14.) számú rendeletében meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel a) az élethez, emberi méltósághoz, b) a testi épséghez, c) a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az ellátás során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Ha az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során figyelemmel kell lenni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) betegek jogait szabályozó rendelkezéseire. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, Alsómocsolád Község jegyzője segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. A jegyző tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben a jegyző határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a képviselőtestülethez fordulhat jogorvoslattal.

21

Közművelődés, civil aktivitás Közművelődés: Alsómocsolád közművelődési feladatait a „Mocsolád-Civilház” Kht látja el. A „MocsoládCivilház”

Kht

a

községben

működő

bejegyzett

civil

szervezetek

(Alapítvány

Alsómocsoládért, Május Teke Egylet, Alsómocsoládiak Baráti Köre), illetve a Községi Önkormányzat együttműködésével, közös előkészítő munka eredményeképpen jött létre, a község teleházának fenntartására, a település fejlődésének segítésére, továbbá azért, hogy megfelelő szakmai és jogi hátteret biztosítson a be nem jegyzett szervezetek számára is tervezett programjaik megvalósításához. A Kht elsődleges célja településünk méretéből (372 fő) és zsákjellegéből adódó intézményi és egyéb háttér hiányosságainak kiküszöbölése, az általa fenntartott Teleház segítségével. Másodlagos cél, az elsődleges cél megvalósításakor kifejtett közösségszervező, illetve közösségfejlesztő tevékenység rendszerezése, tudatosságának megteremtése.

Civil aktivitás A településen egyesületi formában működik a Május Kugli Egylet. Korosztályos képviseletet az „Életet az Éveknek” Nyugdíjas Klub, valamint a Demokratikus Alsómocsoládi Gyermekés Ifjúsági Önkormányzat lát el. Közéletünket színesíti az előző egészségtervünk hatására létrejött és bejegyzésre került Alsómocsoládi Polgárőr Egyesület. Újonnan alakult szervezeteink: Alsómocsoládi Sport Egyesület, Ezüst Idő Énekkar és az Alsómocsoládi Foltvarró Klub.

Közbiztonság Alsómocsolád a Komlói Rendőrkapitányság illetékességi területén fekszik. A község közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, és az azzal kapcsolatos feladatokról 2003. év tekintetében a rendőrkapitányság illetékességi területének egésze szempontjából, mint kistérségi településről beszélhetünk. Alsómocsolád község tekintetében a kapitányság célul tűzte ki, hogy elsősorban a körzeti megbízott igénybevételével javít a kapcsolattartás színvonalán és a területen való jelenlét időbeliségén. Már 2004. év intézkedéseit befolyásolta az a változás, hogy február 16-tól a Mágocsi Körzeti

22

megbízotti területek községeit illetékességi terület szempontjából Sásd Őrshöz csatolták a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetőjének utasítására. 2003. évben a kapitányság illetékességi területén 6 %-kal csökkent (1.837-ről 1.729-re) az ismertté vált bűncselekmények száma. Alsómocsolád község tekintetében a bűncselekmények összesített és felderített mutatói a következőképpen alakultak:

Év

Ügyszám

Felderítve

Eredményesség

2006

14

5

35,72%

2007

8

4

50%

2008

14

5

35,72%

2009

12

6

50%

2. Táblázat

forrás: Komlói Rendőrkapitányság

Összességében megállapítható, hogy Alsómocsolád területe biztonságos, a rendőri ellátottsági szintje elfogadható. A falu közbiztonsági és közlekedésbiztonsági helyzete jobb, mint az előző években, melyhez jelentősen hozzájárult egy korábbi egészségterveben megfogalmazott igény kielégítésére létrejött, napjainkban a bejegyzési procedúra szakaszában járó Alsómocsoládi Polgárőr Egyesület munkája melyet kiegészít a lakossági aktivitásra épülő SZEM mozgalom.

A lakosság általános egészségügyi helyzetképe A tapasztalatok szerint több, mint három évtizede folyamatosan romlik a magyar lakosság egészségi állapota. Nincs ez másképpen Alsómocsolád községben sem. 1999-es adatok szerint a születéskor várható átlagos élettartam férfiak esetében alig több, mint 66 év szemben az EU átlag 75 évvel, a nők esetében pedig alig 75 év szemben az EU átlag 81 évvel. Az igazán szomorú helyzetre azonban talán ennél is világosabban mutat az, hogy a hasonló adottságokkal bíró, környező közép-kelet-európai országokénál is rosszabbak az adataink, a középkorú férfilakosság halálozási aránya pedig világviszonylatban is kiemelkedően magas. A 65 évnél fiatalabb korban bekövetkezett halálozásban a halálokok között vezetnek a szívkoszorúér-betegségek (szívinfarktus), és az agyérbetegségek (agyvérzés), s ezek eredete döntően a magas vérnyomásra vezethetőek vissza. A magyar lakosság körében a szívkoszorúér-betegségek miatti korai halálozás a háromszorosa, az agyérbetegségek miatti 23

halálozás pedig a négyszerese az EU átlagnak. Országunkban az elmúlt 30 évben az alkoholos eredetű krónikus eredetű májbetegségek, májzsugorodás miatti halálozás nyolcszorosára emelkedett, így hétszerese lett az EU átlagnak. Az adatok hátterében éppúgy jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági

fejlettségének

teljesítőképességének

hiányosságai,

a

társadalmon

belüli

egyenlőtlenségek, az egészségügyi ellátás kifogásolható színvonala is. Halmozottan így van ez a hátrányos helyzetű kistelepüléseken, hiszen egyrészt itt élnek még legerősebben a „régi magyar tradicionális” nehéz ételek, a hagyományos zsírral főzés, zöldségek-gyümölcsök idényszerű fogyasztása. Másrészt a városban könnyen elérhető magas színtű egészségügyi ellátáshoz helyben szinte lehetetlen elérni, szükség esetén az igénybevevő időt és pénzt nem kímélve utazásra kényszerül. Ez okból kifolyólag a jó kommunkációval bíró, alap szűrővizsgálatokon sem jelenik meg a lakosság egy rétege. Alsómocsolád egy átlagos magyar kistelepülés, nagyon sokan és sokat dohányoznak, viszonylag egészségtelenül táplálkoznak, és a szükségesnél kevesebbet mozognak.

24

Primer adatgyűjtés alapján történő helyzetfelmérés Az elsődleges forrásból származó információk azok, amelyek az egészségterv elkészítéséhez elsősorban hozzájárulnak, mivel felszínre kerülnek a közösséget érintő egészségügyi problémák, melyek a helytelen táplálkozással, és mozgás hiányával kapcsolatosak. Ebben a tanulmányban pont ez a feladat, hogy megoldást találjunk az adott települést, érintő aktuális egészséggel összefüggő akadályokra. A helyi állapotfelmérés adataira, sajátosságaira építve határozza meg a települési színtéren elérendő célokat, és az azok elérése érdekében szükséges helyi tennivalókat.

Reprezentatív orvosi vizsgálatok Az orvosi vizsgálattal a cél az egészségtervnek stabil alapot adni. Az egészségterv keretében kétfajta elemzési módszert alkalmazunk:

a) Egyrészről egy manapság új diagnosztika alapján az egyes személyek egészségi állapotát vizsgáljuk, orvos vezetésével megállapításra kerülnek az adott személy egészségét érintő főbb problémák

b) Másrészről a problématérkép alapját jelentő vizsgálati összesítéseket is bemutatjuk kiértékelt formában, valamint a vizsgálatok eredményeit összefoglalva megállapítjuk az általánosan értékelhető problémákat.

Alsómocsolád Község lakosságának egészségtérképe a reprezentatív diagnosztikus felmérés alapján A felmérés alapját az ESG (EIS) egy olyan megbízható orvos-diagnosztikai készülék jelentette, mely könnyen, gyorsan és fájdalommentesen ad képet a páciens egészségi állapotával kapcsolatban.

Ez egy olyan képalkotó berendezés, amely a szervek és szervrendszerek (szív, máj, tüdő, vesék,

bélrendszer,

csontrendszer,

idegrendszer)

működésbeli

állapotát

vizsgálja.

Fájdalommentesen ad képet a hormonháztartásról. Kimutatja a szabadgyököket, a sav-bázis 25

egyensúlyt. Tűszúrás nélkül utal a májfunkció, vércukor, koleszterin, vérzsír értékeire. Figyelmeztet a daganatos megbetegedések kockázataira és mindemellett vizsgálja a központi idegrendszer működését.

Az ESG klinikai tesztelése során több ezer páciensen végeztek méréseket: Az 1163 betegség analízise során: 63 fals pozitív 112 fals negatív eredményt találtak Az ESG Szenzitivitása 89%, specificitása 84% ami jobb, mint sok más elfogadott eljárásé. Ezek az eredmények igazolják az ESG létjogosultságát a diagnosztikában.

Mindezen alább felsorolt tényekre alapozva választottuk felmérési szakaszunk eszközének.

A felmérésben 52 fő ( 38 nő és 14 férfi) vett részt. Az Önkormányzat hírlevél formájában értesítette a lakókat ezen lehetőségről, melynek keretében díjtalan állapotfelmérésen vehetnek részt. A felmérés 2 napot vett igénybe, ugyanis bár maga a vizsgálat csupán pár percig tartott, a vizsgálatot végző orvos ezt követően rövid tájékoztatást adott a páciensnek a felmérés eredményéről. A kiértékelés postázásra került a házi orvosoknak is, akik a leletek alapján intézkedhettek a további javasolt vizsgálatokkal kapcsolatban.

Az ESG leletek egyfajta iránymutatást adnak azzal kapcsolatosan, hogy szervezetünk mely pontján érzékelt a műszer működésbeli elváltozást. Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül konkrét betegségekre világít rá ez a fajta vizsgálat, csupán a test teljes feltérképezésével kockázat becslés alapján megmutatja nekünk, hogy a továbbiakban hol és milyen vizsgálattal keresendő a probléma. Ezen eredmények alapján egy átfogó képet kaphatunk a Község lakosairól, abból a szempontból, hogy mely területek a legnagyobb rizikótényezők, amelyek befolyásolják egészségi állapotukat, s melyek azok, amelyeken táplálkozással és mozgással változtatni lehet. Természetesen a Doktornővel történő konzultáció során az információáramlásnak köszönhetően közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, hiszen ő látja az összefüggéseket a gép eredményei és a páciens által elmondottak között.

A továbbiakban bemutatjuk a leletek kielemzése után készített diagrammokat, melyek mind az 52 lelet adatait magukban foglalják, így egyfajta problématérképet adva a Községben élők egészségi állapotáról.

26

I. fokú kockázati tényzők előfordulásának % -os adatai %

100 80 60 40 40 2 Neurológiai kockázat

1. ábra

Szív érrendszeri működések zavara

0

8 Urogenitális és vese működés zavara

2

Endokrin működés zavara

Csont működés zavara

Emésztőrendszer zavara

0

Légúti funkciózavar

0

8

Immunműködés zavara

18

20

forrás: saját forrás

A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy a térségben a vizsgált populáció alapján kivetítve a legnagyobb kockázati tényezőt az emésztőrendszer működésének zavara jelenti. Ezt követi a szív érrendszeri működések zavara (magas vérnyomás, szívbetegségek), majd a csontműködés zavara ( csontelváltozások, gerincferdülés, csontritkulás). Ezzel egyetemben megjelenik az urogenitális és vese működés zavara, melynek egyik legfőbb okozója az egyén szükségletén aluli folyadékfogyasztás. Csupán 2-2 %-ban jelenik meg I.fokú kockázati tényezőként az immunműködés zavara illetve neurológiai kockázat, melynél elsősorban a stressz említhető meg.

II. fokú kockázati tényezők kimondottan kevés esetben mutatkoztak. Csupán 2-2%-ban jelent meg az emésztőrendszer illetve a szívérrendszeri működések esetén.

27

0

3. ábra

8

0

8

Szív érrendszeri működések zavara

2. ábra

Urogenitális és vese működés zavara

Neurológiai kockázat

20



80


40

2 0 0 0 0 0 0 2






Neurológiai kockázat

Urogenitális és vese működés zavara Szív érrendszeri működések zavara

0



II. fokú kockázati tényezők előfordulásának %-os adatai %

100

80

60

40

20


A III.fokú kockázati tényezők megjelenésénél számolhatunk a legmagasabb arányokkal,

melyet a következő ábra szemléltet.

III. fokú kockázati tényezők % -os előfordulásának adatai

%

100

69 77

60

32

19

2


28

Elmondhatjuk, hogy a vizsgált személyek 77 %-ánál megjelenik a csontműködés zavara, ami kimondottan magasnak mondható. Az előző két fokozatban nem mutatott nagyobb érintettséget a légúti funkciózavar, azonban itt 69 %-ban megjelenik. Az emésztőrendszer zavara még mindig magasnak mondható, illetve a stresszel kapcsolatos neurológiai kockázat szintje is megemelkedett a korábbiakhoz képest. A szív érrendszeri működések zavara III. fokú kockázatként nem mutat kimagasló problémát.

Magas vérnyomás előfordulása % 100 80

69

60 40

31

20 0 normál

4. ábra

magas


A vizsgált populáció 31%-ára jellemző a magas vérnyomás, mint leggyakoribb szív és érrendszeri betegség, és mint a vezető halálokok egyike. A hazai statisztikai adatok alapján minden negyedik felnőttnél jelentkezik ez a probléma. Az alsómocsoládi adatok is ezt igazolják. A későbbiekben látható, lesz hogy kimondottan magas azok aránya, akiknek testtömege meghaladja az ideálist, azaz túlsúly nehezedik szervezetükre. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a túlsúly és a magas vérnyomás kialakulása között egyértelmű összefüggés van. Emellett említésre méltó a stressz hatása is, mely szintén vérnyomás növelő, így az állandósult stresszes állapot szintén eme betegséghez vezethet. Láthattuk, hogy a stressz is kimondottan jelen van a Község lakóinak életében, de ez manapság sajnálatos módon „természetesnek” mondható, hiszen a magyar népességre fokozottan jellemző.

A következő ábra egy rendkívül fontos információt tartalmaz az egészségfejlesztő program szempontjából, hiszen megmutatja nekünk a célpopuláció izomtömegének állapotát, melyből kiszűrhetjük, hogy milyen mértékben alkalmasak a későbbiekben az általunk szervezett 29

testmozgások végrehajtására. Örömteli tényező, hogy a vizsgált személyek 96%-a normál szintű izomtömeggel rendelkezik, azaz képes lesz elvégezni a későbbiekben bemutatott mozgásos tevékenységeket. A fennmaradó 4%, akik csökkent izomtömeggel rendelkeznek valószínűleg azok közül kerültek ki, akiknek testtömegindexe is normál szint alatti értéket mutatott. Esetükben elsősorban a helyes táplálkozás fontosságára való figyelemfelhívás célszerű. Izom töm eg állapota % 100

96

80 60 40 20

4

0

0 normál

csökkent

5. ábra

emelkedett


Az előzőekben már említésre került az a tény, hogy a vizsgált személyek esetében kimondottan magas eredmény született a Testtömegindexükre vonatkozóan. A Táblázatból számszerűsítve kiolvashatjuk, hogy 44 %-uk érintett a túlsúly probléma kapcsán. A magyarok java része feltehetően sohasem hallotta a testtömeg-index kifejezést, így fontosnak tartjuk eme kifejezés magyarázatának meglétét az egészségtervben.

A testtömeg-index = a kg-ban számított testtömeg és a m-ben számított testmagasság négyzetének a hányadosa. (kg/m2).

30

A soványság illetve elhízás megállapítása

a

BMI

alapján,

felnőttekre

vonatkoztatva

(a WHO szerint):

< 16súlyos

soványság

16 – 16,99

mérsékelt soványság

17 – 18,49

enyhe soványság

18,5 – 24,99

normális testsúly

25 – 29,99

túlsúlyos

30 – 34,99

I. fokú elhízás

35 – 39,99

II. fokú elhízás

≥ 40

III. fokú (súlyos) elhízás

A Szonda Ipsos kutatása szerint Magyarországon az átlagos testtömeg-index 25,9 azaz túlsúlyos kategóriába tartozó. Ez az eredmény tükröződik jelen esetben is, ugyanis a vizsgált személyek közel fele a normálisnál magasabb BMI-vel rendelkezik. Ezt az eredményt semmiképp nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a túlsúlyról közismert, hogy rengeteg további orvosi problémával, rossz működéssel, betegséggel hozható közvetlen összefüggésbe, sok egyéb testi problémának az okozója, mint a cukorbetegségnek, szív- és érrendszeri megbetegedéseknek,

magas

vérnyomásnak,

bizonyos

rákbetegségeknek,

bizonyos

mozgásszervi megbetegedéseknek.

Testtömeg index (BMI) alakulása % 100 80 60

48

44

40 20

8

0 normál

6. ábra

alacsony

magas


31

Szintén elengedhetetlen a következő eredmények bemutatása és elemzése, melyek a vizsgálat alapján felmért további fennálló állapotokat mutatják be. Ezek elsősorban a fennálló betegségek tüneteiként, illetve a szervezet megváltozott működésének jeleiként jelennek meg.

Egyébb fenálló állapoti tényezők előfordulása 100 80 60

50

%

42

40 20

19

21

21 10

12

8

8

8

8

2

4

10

M

eg e Ví me z sz lked ab et t á M ly o vér zá zs ikr í s oc za r el va lu lá ris ra za va r St Au re ss to im An z m un ém be ia te E gs m é el ke Any Ö g dé de ag m tt c a he ser Cs ma eza v ök tok rit ar ke é nt vé rté k rté rfo E ga m t Al oc le io n á rgi a lis Lé za gz va és r z De ava r hi dr ác ió

0

7. ábra


Láthatjuk, hogy a vizsgált személyek felénél megemelkedett vérzsír szint tapasztalható. Ez a betegségeken illetve genetikán kívül nagyrészt a helytelen táplálkozás következménye. Szintén kiemelkedő a mikrocelluláris zavar, mely a szervezet legapróbb sejtjeiben végbemenő helytelen működésre utal. Viszonylag magasnak mondható a stressz állapot jelenléte, melyet az agyi működések vizsgálatának eredményeire alapozunk. Emellett megjelenik az anémia, a víz szabályozás zavara. Kis mértékű, azonban nem elhanyagolható az autóimmun betegségek, az ödéma, a dehidráció, az allergia jelenléte.

Az

előbbiekben

bemutatott

eredmények

szolgáltatják

alapját

a

problématérkép

„felrajzolásának”, mely alapján a későbbiekben a meghatározott területekre specifikus prevenciós illetve a már fennálló állapotok kezelésére alkalmas eljárásokat javasolhatunk.

32

Kérdőíves felmérés A kérdőíves felmérés során arra kívánunk választ kapni, hogy milyen a Községben élő emberek

egészségi

állapota

táplálkozás-,

és

mozgáskultúrájukat

tekintve.

Ennek

megismerésével könnyebben felmérhető, illetve tervezhető az adott helységnél a beavatkozási terv, valamint választ kapunk arra, hogy milyen irányú lépések szükségesek az egészséges életmódhoz táplálkozástani szempontból.

A kérdőívet 52-en töltötték ki, azonban ezek közül csak 50 került kiértékelésre, ugyanis kettő rendkívül hiányos állapotban került vissza hozzánk.

Alsómocsolád Község lakosságának táplálkozási szokásai a kérdőíves felmérés alapján. A helytelen táplálkozás, a mozgáshiányos életmód káros hatásai nagyban hozzájárulnak a betegségek kialakulásához, a korai halálozáshoz. A lakosság egészségi állapotát meghatározó tényezőnek, a táplálkozási szokások és testmozgás felmérésének eredményeit láthatjuk az alábbi ábrákon.

Napi étkezések száma % 100 80 60

52

40

30

20

10

8

0 0 1x

8. ábra

2x

3x

4x

5x


A napi étkezések száma jóval az ajánlott mennyiség alatt van, ugyanis a válaszadók csupán 8%-a étkezik naponta ötször. Amennyiben nem történik rendszeres táplálékbevitel, az 33

emésztőrendszer és az anyagcsere lelassulhat, mivel nincs rendszeres munkára bírva. A lelassult emésztés következtében az elfogyasztott tápanyag nagy része felszívódik, sajnálatos módon az egészségtelen mesterséges anyagok is, amelyek normál bélműködés esetén nem szívódnának fel. Tartós rendszertelen táplálkozás eredményeként emésztőrendszeri zavarok léphetnek fel, melyek további betegségek kialakulásához vezethetnek. Mindezek miatt kimondottan fontos a napi rendszerességgel történő 4-5szöri étkezés propagálása.

A válaszadók 76 %-a fogyaszt naponta 1,5-2 liter folyadékot, azonban fontos megemlítenünk, hogy az egyéni szükségletek miatt több esetben ez az érték is csökkentnek mondható. A fennmaradó 24 % kimondottan kevés folyadékot visz be a szervezetébe nap mint nap. Sokan nem gondolnák mennyi fájdalmas tünet megelőzhető lenne, ha megfelelő mennyiségű vizet fogyasztanánk. A szervezet „szomjazása” esetén először a magas víztartalmú izmokból vonja el a számára szükséges mennyiségű vizet, melynek következtében ingerlékenység, izomgörcsök lépnek fel. Ezek a tünetek már igen kis mennyiségű folyadékhiány esetében is jelentkeznek. Amennyiben megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk mindamellett, hogy szinten tartjuk szervezetünk folyadékháztartását, hozzájárulunk testünk alapvető funkcióinak megfelelő működéséhez is, úgy mint emésztés, felszívódás, kiválasztás, méregtelenítés.

Napi folyadékfolyasztás (L) % 100 80 60

48

40

28 16

20

8

0 0,5 liter

9. ábra

1 liter

1,5 liter

2 liter


A válaszadók között a leggyakoribb munkavégzés könnyű fizikai terhelésű, illetve ülőmunka. Ebből következik, hogy elengedhetetlen az ilyen típusú munkát végzőknek a minél gyakoribb testmozgás, hiszen főként ülő munka alkalmával izmaink beállnak, anyagcserénk lelassul, csökken az állóképességünk. 34

Napi munkavégzés % 100 74

80 64 60 40

30

20 0 ülő

könnyű fizikai

nehéz fizikai

10. ábra


Az előzőekben elmondottakat támasztja alá és teszi még hangsúlyosabbá az a tény, hogy a válaszadók 30%-a egyáltalán nem végez kimondottan az egészség megőrzésére irányuló testmozgást, és 50 %-uk is csak alkalomszerűen űzi ezt a tevékenységet. Csupán 20% az aki rendszeres mozgást végez egészségének megőrzése érdekében.

Testmozgás rendszeressége % 100 80 60 40

50 30 22

20 0 nem

alkalomszerű

11. ábra

rendszeres


A következő ábrából kiolvashatjuk, hogy a válaszadók 26 %-a jelenleg is fogyaszt étrendkiegészítőt illetve gyógyhatású készítményt. Ezen válaszadók már most tesznek lépéseket egészségük érdekében, így valószínűleg jelentős számmal képviseltetik majd magukat az általunk összeállított egészségfejlesztő és megőrző programokon. 35

Étre nd kiegészítők illetve gyógyhatású készítmények használata 100 72

80 60

% 40

26

20 0 igen

nem

12. ábra


A továbbiakban fontos bemutatnunk egyes élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságát, mely eredmények alapján közelebb juthatunk a megoldáshoz, hiszen megfelelő szaktudással olyan összefüggések olvashatók ki, amelyek nagy segítségünkre lesznek a későbbiekben a táplálkozással kapcsolatos előadások témájának meghatározásához.

Elsőként a pékáruk fogyasztásának gyakoriságát vettük szemügyre. Pékáruk fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta

havonta, annál ritkábban illetve soha

nem válaszolt a kérdésre

100 80

80 60 40 20

44

42 28

38

30

48

44 26

14

32

30

18

20

6

0 fehér kenyér, zsemle, kifli

13. ábra

félbarna kenyér

teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru

péksütemények

kalács


A válaszadók 80%-a részesíti előnyben a fehér kenyeret az egészségesebb félbarna, barna, illetve magvas pékárukkal szemben. Számtalan hátulütőjét hallhatjuk a túlzott fehérkenyér fogyasztásnak. Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan állapotok, amelyek megléte esetén 36

jóval előnyösebb ha háttérbe szorítjuk eme termékeket és a félbarna, barna kenyereket illetve teljes kiőrlésű termékeket részesítjük előnyben.

A következő ábrán láthatjuk a gabonamagvak és őrlemények fogyasztásának gyakoriságát, melyek igen fontosak az emésztés szempontjából, hiszen azt megkönnyítő rosttartalommal rendelkeznek és elősegítik a helyes bélműködést. Csupán 8% azok köre, akik heti rendszerességgel fogyasztanak különböző gabonamagvakat és őrleményeket mint például a müzli vagy a gabonapehely.

Gabonamagvak és őrlemények fogyasztásának gyakoriásga heti rendszerességgel, akár naponta



100

80

66

62

60

60

60

60

60

52 42

40

32

32

30

38

34

32

20

6

4

8

8

6

6

2

0 natúr müzli

natúr ízesített, ízesített gabonapehely gyümölcsös gyümölcsös müzli gabonapehely

puff asztott gabonaféle

14. ábra

korpás keksz

extrudált kenyér


Kiemelkedő problémaként említendő meg a következő ábrán látható tej és tejtermékek fogyasztása. Rendkívül alacsony azok száma, akik heti rendszerességgel fogyasztják az egyes tejtermékeket. Csupán maximum 35 %. A tej az elsőrangú természetes kalciumforrás, így annak nem rendszeres fogyasztása esetén hiányállapot lép fel. Mivel a kalcium 99%-ban a fogakban és csontokban található, így annak nem megfelelő szintje esetén csontrendszerünk és fogazatunk károsodik. Rendkívül fontos a rendszeres tejfogyasztásra történő felhívás megelőzve ezzel fogaink elvesztését és a csontritkulás kialakulását.

37

Tej és tejtermékek fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta


70


66 60

58

60

56

56

58

54

54

50 40

40

42

42 38

40 34

32

34

42

40 32

28

30

40 36

28

34

28

24

30

28

24

30

20

20

28

26

24

20

16

16

14

10

10

10

6 2

0 0,1 %os tej

1,5 %os tej

2,8 %os tej

házi tehéntej

tejes italok

natur joghurt, kef ír

ízesített 12%-os 20%-os joghurt tejf öl tejföl

tejszín

15. ábra

túró

sovány félzsíros sajtok sajtok

zsíros sajtok


A húsfogyasztással kapcsolatban örömteli eredmény, hogy a megkérdezettek 88 %-a vallja, hogy heti rendszerességgel fogyaszt baromfihúst, 68 % pedig sertéshúst. Elmondhatjuk tehát, hogy a zsírszegényebb baromfihúst részesítik előnyben. Azonban sajnálatos tényezőként jelenik meg, hogy a megkérdezettek 60 %-a soha vagy ritkábban, mint havonta fogyaszt halat, illetve tenger gyümölcseit. Húsok és belsőségek fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta



100 88 80

72

70

68 60

60

60 40

34 28

26 20

14 8

24

22

18

10 2

2

4

0 sertéshús

16. ábra

marhahús

baromfihús

vadhús

belsőségek

halak és tenger gyümölcsei


38

A húskészítmények fogyasztásának gyakorisága meglehetősen jó eredményt mutat, mert a megkérdezettek többsége a zsírszegényebb felvágottakat illetve sonkaféléket fogyasztja nagyobb mértékben. Azonban vannak olyan állapotok, amelyek megkívánják a zsíros húskészítmények részleges, vagy teljes mértékű elhagyását.

Húskészítmények fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta



100

80

58

60

46

44

42

44

42 36

40 30 28

30

20 22

26

26

32

28

26 20

20

0 felvágott

sonkafélék

szalámifélék

szalonnafélék

füstölt áruk

17. ábra

húskrémek


Zöldsége k és főzelékfélék fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta



100

80 64

64 58

60

58

56 38

40 26

24

20

20 12

16

16

20

22 6

0 nyersen vagy salátaként

18. ábra

főzve

párolva

sütve, grillezve

bő zsiradékban sütve


39

A zöldség fogyasztás esetében elmondhatjuk, hogy több mint 60 %, akik heti rendszerességgel fogyasztanak nyers, párolt illetve főzött zöldséget (főzelékként), és meglehetősen alacsony azok száma, akik a zöldségeket bő zsiradékban elkészítve fogyasztanák. Ennek az eredménynek 100%-os értéket kellene mutatnia, így határozottan fontosnak mondható a rendszeres, napi szintű zöldség fogyasztásra való felhívás. Szárazhüvelyeseket a legtöbben csupán havonta 1-2-szer fogyasztanak, amely alacsonynak mondható, hiszen a bennük lévő rosttartalom kiemelkedően fontos szerepet játszik az emésztőrendszer helyes működésében.

Szárazhüvelyesek fogyasztásának gyakorisága 100 80 62 60 % 32

40 20

6

0 heti rendszerességgel, akár naponta



19. ábra


Tésztafélék fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta



100 80

62

60 40

48 38 24 14

20

14

0 száraztészták

20. ábra

durumtészták


40

A heti rendszerességű tésztafogyasztás 64 % körüli értékre tehető, mely önmagában jó eredmény kifejezetten azért, mert 48% vallja, hogy havonta egy-két alkalommal durumtésztát fogyaszt. Örömteli tényező, hogy a megkérdezettek több mint 50 %-a fogyaszt havonta barnarizst, amely nem igazán jellemző a magyar lakosság étkezi szokásaira.

Rizs fogyasztás gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta



100 80

64 54

52

60

40 40

38

24 12

20

8

8

0 hántolt rizs

hántolatlan rizs

barna rizs

21. ábra


Gyümölcsök és gyümölcskészítmények fogyasztásának gyakorisága heti rendszerességgel, akár naponta



100 80

76 60

60

36

40 20

50

48

12 12

48

44 36

34

16

16 6

6

0 friss és nyers gyümölcs

22. ábra

mirelit

aszalt

lekvár

befőtt


41

A megkérdezettek 76%-a fogyaszt heti rendszerességgel friss nyers gyümölcsöt, mely eredmény relatív magassága ellenére sem számít jó eredménynek, hiszen mindenkinek kellene fogyasztani nem heti, hanem napi rendszerességgel gyümölcsöt.

Az édesség fogyasztás kapcsán megemlítendő, hogy 62 % heti 28 % havi rendszerességű. Az egészséges táplálkozás kapcsán fontos megemlítenünk, hogy nincs tiltott élelmiszer (amennyiben egyes fennálló állapotok, betegségek nem tiltják) csupán a mennyiségre és a minőségre ildomos odafigyelni.

Édesség fogyasztás gyakorisága 100 80 62 60 % 40

28

20

10

0 heti rendszerességgel, akár naponta



23. ábra


A zsiradékok használatának gyakorisága ételkészítéshez heti rendszerességgel, akár naponta



100 78

80

56

60 40

40

32

34

28 18

20

54

4

30 16

10

0 zsír

24. ábra

olaj

vaj

margarin


42

Magasnak mondható az ételkészítéshez használt zsiradékok közül az állati eredetű zsír rendszeres használata. A megkérdezettek 32%-a alkalmazza hetente főzés során. A fenti szereplő eredményekre alapozva elmondhatjuk, hogy Alsómocsolád táplálkozási szokásai jellemzően az össz magyar lakosság szokásait tükrözik. Túlzott energia, zsír, koleszterin, valamint elégtelen folyadék, élelmi rost bevitel, zöldség és gyümölcs, valamint a kívánatosnál kevesebb teljes-kiőrlésű gabonafogyasztás jellemző.

A helytelen táplálkozás és rendszertelen illetve kevés mozgás számos betegség kockázati tényezője, így ezen eredmények nélkülözhetetlen alapját képezik a továbbiakban megfogalmazott

problématérképnek,

illetve

a

beavatkozási

tervben

szereplő

cselekményeknek.

A továbbiakban fontosnak tartottuk a két fajta primer adatgyűjtésből származó eredmények közötti kapcsolatok vizsgálatát, így még tisztább képet kapva a Községet érintő összetett problémákról.

43

Korreláció a primer adatgyűjtések eredményei között

Az eredmények közötti kapcsolatok legmegfelelőbb átláthatóságának érdekében táblázatban foglaljuk össze az egyes betegségek és táplálkozási szokások közötti összefüggéseket. Látható, hogy a helytelen táplálkozás és rendszertelen mozgás elemei az összes betegségnél megjelennek. Természetesen nem egyedüli rizikófaktorok, hiszen hatalmas szerepe van minden egyes betegség kialakulásában a genetikának is, de azon mi nem tudunk változtatni. Az alább felsorolt rizikófaktorokat figyelembevéve viszont, a megfelelő „beavatkozással” nagymértékben csökkenthetjük az egyes állapotok kialakulásának esélyét, illetve a már jelenlévő problémák kezelésében is hatékony eredményeket érhetünk el.

Betegség

Kapcsolt fő táplálkozási szokás -


kevés rost bevitel ( gabonamagvakat heti rendszerességgel csupán 8 % fogyaszt.)

-

kevés mozgás (30% egyáltalán nem, 50% csak alkalomszerűen.)

-

kevés zöldség, gyümölcsfogyasztás ( zöldséget 64%,

gyümölcsöt

76

%

fogyaszt

heti

rendszerességgel.)

-

rendszertelen étkezés (napi 4-5x csupán 38% étkezik)

Csontműködés zavara

-

Kevés kalcium bevitel (tejet és tejterméket csupán 42% fogyaszt heti rendszerességgel)

-


Szív és érrendszeri

működések

-


zavara -

kevés halfogyasztás (csupán 22 % fogyaszt heti rendszerességgel halhúst)

-

zsíros készítmények fogyasztása ( 40%-uk fogyaszt

heti

rendszerességgel

zsíros

húskészítményeket, mint a szalámi, szalonna, tepertő stb.)

-


gyümölcsöt

76

%

fogyaszt

heti

44

rendszerességgel.)

-

Túlzott zsír használat ( a megkérdezettek 32 %-a heti rendszerességgel használ ételkészítéshez állati eredetű zsiradékot)

Túlsúly

-


-

rendszertelen étkezés (napi 4-5x csupán 38% étkezik)

-


gyümölcsöt

76

%

fogyaszt

heti

rendszerességgel.)

-

kevés rost bevitel ( gabonamagvakat heti rendszerességgel csupán 8 % fogyaszt.)

-

Túlzott zsír használat ( a megkérdezettek 32 %-a heti rendszerességgel használ ételkészítéshez állati eredetű zsiradékot)

-

Kevés folyadékfogyasztás (csupán 48 % fogyaszt napi 2 L folyadékot)

-

Édesség fogyasztás ( 62 % fogyaszt heti rendszerességgel édességet)

Urogenitális zavara 3. Táblázat

és

veseműködés

-

Kevés folyadékfogyasztás (csupán 48 % fogyaszt napi 2 L folyadékot)


A táblázatban látható összefüggésekre és az egészségterv eddigi felmérő szakaszában bemutatott eredményekre alapozva immáron teljes körű „térképet” készíthetünk az Alsómocsoládon élőket veszélyeztető és érintő problémákkal kapcsolatosan.

45

Problémadefiníció Az előzőekben bemutatott állapotleírásból számos alapprobléma olvasható ki. Ezek a következők. Az ismertetés teljessége érdekében minden problémát alátámasztunk a felmérés során kapott specifikus eredményekkel, majd kisebb leírást adunk magáról a problémáról illetve felsoroljuk a betegség esetleges szövődményeit.

1. Csontritkulás -

Alsómocsolád lakosságának túlnyomó része az idős korosztályba tartozik. A nők már 45-éves koruk felett veszélyeztetettek a csontritkulással kapcsolatban. A másik fontos tényező, mely szerepet játszik a kialakulásában a nem megfelelő mennyiségű kalciumfogyasztás. A táplálkozási felmérésből kiderült, hogy a lakosok maximum 40 %-a az, aki heti rendszerességgel fogyaszt tejet vagy tejterméket, márpedig ezek azok az élelmiszerek, amelyek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak szervezetünk kalciumraktárának feltöltéséhez. Mindezek alapján a csontritkulás igen csak fenyegető szerepet tölt be a Község lakosainak életében így fontos felhívni a figyelmet ezen állapot megelőzésének lehetőségeire, illetve amennyiben már kialakult, a kezelés fontosságára.

A csontritkulás következtében csökken a csontok ásványianyag-tartalma és rugalmassága. Legsúlyosabb esetben csonttörések következnek be, melyek között találkozhatunk olyannal is, mely idős korban (combnyak-törés), akár végzetes kimenetelű is lehet. 2. Emésztőrendszer zavara - I. fokú kockázati tényezőként 40%, II.fokúként 2%, III. fokú kockázati tényezőként pedig 32%-ban jelent meg. A táplálkozási felmérés eredményei is alátámasztják ezt, hiszen ha csak azt

nézzük,

hogy a megkérdezettek csupán 38%-a étkezik napjában megfelelő

rendszerességgel, már önmagában ez a tény arra enged következtetni, hogy előbb vagy utóbb a lakosok nagy hányadánál felléphetnek emésztési zavarok, majd esetlegesen ebből kialakuló komolyabb betegségek. A rendszertelen étkezés mellett azonban fontos megjegyezni, hogy az étezések minőségi volta is nagymértékben hozzájárul ezen zavar kialakulásához. Gondolunk ez alatt a kimondottan alacsony rostbevitelre, a rendkívül kevés folyadék, zöldség, 46

gyümölcsfogyasztásra. Ezen állapot megváltoztatása az elsődleges célok között szerepel, a lakosok egészségének megóvása érdekében. Az emésztési zavarok vezető tünetei a gyomorral kapcsolatosak, például a savtúltermelés okozta égető érzés, puffadás és a böfögés. Az emésztés nagyon bonyolult feladat, melynek részleteiért különböző erre specializálódott szerveink felelősek. Ezek bármelyikének zavara emésztőrendszeri problémák sokaságát okozhatja, amelyek kellemetlen tünetekben vagy akár súlyos

betegségekben

nyilvánulhatnak

meg. Ilyenek

például:

reflux,

gyomor-

nyálkahártyagyulladás, Chron betegség, vastagbélgyulladás, anorexia, illetve a daganatos megbetegedések. 3. Túlsúly Országos viszonylatban az elhízás közel 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió ember, pedig túlsúlyos. A helyi adatok esetében is túlzottan magas arányról beszélhetünk, miszerint a vizsgált populáció 44%-a önmagához képest túlsúlyos. A testsúly jelentős mértékét a megfelelő testmozgás hiánya is okozza, mely szintén jellemző a község lakosaira, ugyanis közel harmada szinte egyáltalán nem végez fizikai mozgást. Emellé társul a már oly sokszor emlegetett helytelen táplálkozás is. Az elhízás kialakulásában az esetek mintegy felében több genetikai faktor is szerepel. A genetikai tényezők és a környezet egymásra hatása hozza végül létre a teljes kórképet. A gyakorlat szempontjából azonban nyilvánvaló, hogy az elhízás kialakulásában a fölösleges mennyiségű energiabevitel játszik meghatározó szerepet. Kalóriaértéke szempontjából kulcsfontosságú az elhízás kialakulásában a zsírok szerepe, hiszen a mai modern - de többnyire egészségtelen - táplálkozással könnyű a szervezet igényét többszörösen meghaladó mennyiséget elfogyasztani belőle. Talán a túlsúly mondható annak az állapotnak, amelyre a legnagyobb ráhatással bír a táplálkozás milyensége.

Az elhízás fő egészségügyi következményei: Hipoventilláció (légcsere zavar), a máj elzsírosodása, osteoarthritis (gyulladásos izületi betegség), sterilitás, hipertónia (magas vérnyomás), agyvérzés. 4. Magas koleszterin szint: Az egyik vezető szív és érrendszeri zavarként 50%-ban jelent meg a vizsgált populációban. Ez rendkívül magas értéknek mondható. A Táplálkozási szokások felmérésénél kapott 47

eredményekben is több olyan tényező fordul elő, amely a magas koleszterinszint kialakulásához vezet. Az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok sütéshez történő rendszeres használata, a magas zsírtartalmú tejtermékek előnyben részesítése, valamint a kolbász, szalámi félék gyakori fogyasztása, mind a koleszterinszint növekedését idézik elő. Ha túl sok a koleszterin, a szervezet már nem tudja egyik helyről a másikra szállítani, ilyenkor egyszerűen lerakódik az érfalakon. Ezzel az erek veszítenek rugalmasságukból, és megnő az érelmeszesedés kockázata. A szint további növekedésével pedig ahelyett, hogy a koleszterin vékony rétegben, mindenhol egyenletesen terülne szét, itt-ott vastagabb réteget alkothat. A megvastagodások egy idő után leválnak, és megindulnak az erekben a vérárammal együtt. A szűkebb területeken ez részleges vagy teljes elzáródást okozhat. Ennek következményeként a test különböző pontjain érelzáródás következhet be, mely akár szívrohamhoz, és szélütéshez is vezethet. 5. Magas vérnyomás A másik leggyakoribb szív és érrendszeri megbetegedés is jellemző a Község lakosaira. A vizsgált személyek 31%-nál vagy már jelen van e betegség, vagy nagyfokú kockázati tényezőként szerepel. A magas vérnyomás legtöbb esetben egy másik betegség tüneteként jelentkezik, és akkor múlik el, ha azt a betegséget kezeljük. Ilyen például a túlsúly, ugyanis az elhízottak körében hatszor gyakoribb a magas vérnyomás, mint a normál testsúlyú egyének esetében. Így ha csökkentjük a testsúlyt, akkor ezzel egy időben csökkentjük a magas vérnyomás kialakulásának esélyét is. A magas vérnyomás azoknál az egyéneknél gyakoribb, akiknek a zsír lerakódás a hason kifejezettebb, úgynevezett „alma típusú” elhízás esetén. Az erek falára gyakorolt fokozott nyomás káros. Minél magasabb a vérnyomása és minél tovább nincsen megfelelően kezelve, annál nagyobb a szövődmények veszélye. A kezeletlen magas

vérnyomás

az

alábbi

elváltozásokat

eredményezheti:

artériák

károsodása,

szívelégtelenség, stroke, vesekárosodás, látásvesztés.

48

6. Mozgásszegény életmód Az iparilag fejlett társadalmakban a népesség fizikai aktivitása jelentősen csökkent, általánossá vált az ülő életmód. A felmérés alapján a Község lakosainak jelentős része ülő munkát végez nap, mint nap, illetve emellett könnyű fizikai munkát. A felmérésben résztvevők 30%-a vallotta azt, hogy egyáltalán nem végez kimondottan az egészsége megőrzése érdekében testmozgást és csupán 20% az, aki ezt rendszeresen végzi. A fennmaradó 50% alkalomszerűen hébe-hóba végez ilyen tevékenységet. A mozgásszegénység különösen jellemző és nagyfokú az idősebbek körében. A mozgásszegény életmód fokozza a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát sőt, közvetlen összefüggés van az inaktivitás és a szív-érrendszeri betegségek, okozta halálozás között is. 7. Rendszertelen és nem megfelelő táplálkozás A helytelen táplálkozásnak kb. 30-60%-os szerepet tulajdonítanak a betegség kialakulásában. Az előzőekben többször elhangzottak a Községet érintő táplálkozással kapcsolatos problémák,

mint

például:

napi

szintű

rendszertelen

táplálkozás,

kevés

zöldség,

gyümölcsfogyasztás, kevés tej, tejtermék-fogyasztás, kevés rostfogyasztás, kimondottan kevés folyadékfogyasztás. A helytelen táplálkozás szinte az összes betegség rizikófaktoraként jelen van. 8. Stresszes életmód A vizsgált populáció esetében 2%-ban I. fokú kockázati tényezőként, 19%-ban III. fokú kockázati tényezőként jelent meg a neurovegetatív rendszer működésének zavara, melyben nagy szerepet kap a stressz. 21%-ban meg is jelenik a fennálló állapotok listájában. A stressz egy úgynevezett „urbanizációs” betegség, amely nem csupán egy betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója. Legfőbb okozója a rohanó életforma. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió, a neurózis, azután ezek ellensúlyozására rosszabb esetben a dohányzás és az alkoholizmus, legszélsőségesebb esetben pedig az öngyilkosság.

49

A stressz tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás. A stressz leküzdésére számtalan mód van fontossága pedig megkérdőjelezhetetlen. Így szintén jelentős szerepet tulajdonítunk ezen „betegség” leküzdését eredményező cselekedetek meglétének. Összefoglalásként kihangsúlyoznánk, hogy a betegségek megelőzése érdekében minden életkorban tenni kell és lehet, ennek elmulasztása a későbbi időszakokban nem pótolható. Mindannyiunk számára fontos a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás és a lelki egészség. Az Egészségre nevelő életmódprogramok Alsómocsolád Községben program valamennyi csoport számára hozzá kíván járulni a megoldáshoz.

50

Beavatkozási terv

A beavatkozási terv számára a projekt felmérési szakasza rendkívül széles körű primer információforrást tett elérhetővé, ezért rendkívül pontosan körülhatárolhatók azok az egészségtudatos rendezvények, amelyek szükségesek a lakosság egészségtudatosságának erősítéséhez. A teljes beavatkozási terv során alapkoncepcióként kezeltük azt, hogy a lehető legszélesebb körű sport- és táplálkozási célú eseményeknél érjünk el minél szélesebb körben aktivitást, ezáltal nemcsak a projektidőszak, hanem az azt követő 5-8 évben is javuljon a település egészségtudatossága. A beavatkozási terv rendezvényeit két fő csoportra oszthatjuk; egyrészről a sporttal, a mozgással kapcsolatos rendezvények, másrészről az egészséges táplálkozással kapcsolatos rendezvények. A sporttal kapcsolatos rendezvények esetében a cél az egészségterv felmérési szakaszában megismert problémák (például a túlsúly) kiváltó okainak megszűntetése mozgást magában foglaló rendezvényeken, azzal együtt, hogy a lakosság több szegmentuma is megtalálja azt az intenzitást és környezetet az egyes rendezvényeken, amely alkalmas arra, hogy Ő hosszabb távon felismerje az egészség jelentőségét és gyakorolja a mozgást. Ezért kizárólag olyan rendezvények kerülnek megszervezésre, amelyek mozgásorientáltak, lelkesítők és különböző mértékben erőltetik meg a szervezetet. Az egészséges táplálkozást bemutató rendezvények esetében a cél információátadás olyan módon, hogy a lakosság minél nagyobb arányban elsajátítsa az egyes előadásokon hallottakat. Ehhez a felmérés során a legmegfelelőbbnek egy PowerPoint eladással egybekötött élelmiszer-bemutató séma mutatkozik, amellyel biztosítható a lakosság tekintetében a tudásszint növelése a nevezett 5-8 éves időtávban.

51

A mozgással, sporttal kapcsolatos témájú rendezvények 2010.11.22- Intim torna Alhas védő tréning nők, férfiak, gyerekek számára, melynek célja, hogy megelőzze a gyenge záróizomból, rossz tápanyagellátásból,

helytelen szokásokból adódó

elváltozásokat, és azokat megszűntesse, vagy csökkentse. A medencefenéken elhelyezkedő

harántcsíkolt

izmok testtudat-fejlesztő,

karbantartó tréningje

a

kontinencia képességének fokozására, a szexuális egészségért és a medencei szervek megfelelő

helyzetének

megtartása

érdekében.

A

tréning

során

végzett

szokásáthangolás segítségével lehetővé válik a medencei szervek működésének hatékonyabbá tétele, illetve az alhasi szervek pszichoszomatikus elváltozásainak felismerése.

2010.12.12- Senior torna A speciálisan időseknek kidolgozott senior torna segít az egészséges csontozat, izomzat és ízületek kialakításában, és épen tartásában. Enyhíti az ízületek duzzanatát, fokozza azok mozgékonyságát, hajlékonyságát. A rendszeres torna az idősebbek számára is nagyon fontos, a bajok megelőzésében van kiemelkedő szerepe. A csontritkulás visszafordítható rendszeres mozgással, az egyensúlyérzékelő rendszer javul (sajnos gyakori az idős emberek "elesése", az egyensúly érzékelő rendszer romlásával és így nő a sérülés veszélye. Egy sérülésből pedig hosszú az idő a felépülésig!) Annak, aki rendszeresen mozog több az energiája, jobb a fizikai teljesítőképessége, jobban bírja a terhelést, jobb a kedélye. Ezek a tornák ízületkímélők, a mélyen fekvő izmokat dolgoztatják meg és sok benne a nyújtás.

2011.01.03- Újévi futás Sokféle aerob mozgásforma van, de ezek közül a futás az egyik leghatékonyabb zsírégető edzés. Előnyei a következők: o Jól szabályozható a terhelés o Kontrollálható a pulzus és az oxigénfelvétel 52

o Az egész szervezetet mozgósítja o Lehet közben a tájban gyönyörködni o Lehet művelni társas formában o Nem túl költséges

2011.02.07- Jóga A

jóga

segít

megteremteni

a

belső

harmóniát,

a

testi-lelki

egészséget,

kiegyensúlyozottságot. Egyszerű testgyakorlatokkal fejleszt erős, laza izomzatot, rugalmassá, hajlékonnyá teszi a gerincet, mozgékonnyá teszi az ízületeket. Javítja az egyensúlyt, a mozgáskoordinációt, a testtartást, segít megteremteni a légzés-mozgás összhangját. Légző-gyakorlatokkal tisztítja a légutakat, irányítja és szabályozza a prána (életenergia) áramlását a testben, koncentrációs gyakorlatokkal teszi tudatosabbá a gondolkodást. Relaxációval oldja a stressz által okozott fizikai, szellemi és lelki feszültséget. 2011.03.07- Gerinctorna Az ember felegyenesedett testtartása, az emberi élet meghosszabbodása, végül pedig a hosszas ülő munkavégzés együtt elegendő ok arra, hogy csont-ízületi betegségekben szenvedjünk. Nem csoda, hogy sokakat valóban sújtanak is. A gerinctorna segít megismerni a szervrendszer egészséges működését, ennek megőrzését és fájdalmak esetén a gyógyulás útját. A gyakorlatok lazítják, átmozgatják a gerincet, csigolyákat, váll ízületeket. 2011.04.02- Víz alatti torna (Szigetvár) A szárazföldi mozgással ellentétben a vízben jóval kisebb erő érvényesül így minden irányba könnyebben és szabadabban lehet mozogni. A víz alatti gyógytorna alatt a kezelt személyt különböző hatások érik, melyek a víz fizikai, kémiai és biológiai hatásaiban nyilvánulnak meg. A fizikai hatások közül a felhajtóerő és a hidrosztatikai nyomás hatásait fontos megemlítenünk. A felhajtóerő hatására a mozgó emberi test súlya, a fej súlyát leszámítva, a normál testsúly 3.6 %-a lesz. Ezáltal a beteg olyan mozgásokat tud végrehajtani a vízben, melyre szárazföldön nem lenne képes (például sétálni, futni, ugrálni képes a szárazföldön járni nem vagy alig képes beteg). 53

2011.05.07- Kerékpár és Bakkancsos túra (Bikal) A biciklizés komoly segítségünkre lehet a perifériális keringés serkentésében, illetve a hatékony zsírégetésben. A biciklizés közben megtartott helyes testhelyzet segít abban, hogy a legtöbb izmunkat megmozgassuk. Egy profi bicikliző segítségét kérjük, hogy megmutassa, hogy érhetjük el a leghatékonyabb mozgás komplexet.

Az idősebb korosztály, illetve a biciklizést kevésbé kedvelők számára ugyanebben az időben Bakkancsos túrát rendezünk, melynek során egy festői tájon áthaladva meglátogatjuk „szomszédunkat” Bikalt.

A kerékpáros megközelítés jóval hosszabb úton lehetséges így megközelítőleg azonos időpontban érzkeznek a csapatok a célponthoz, ahol egy kis egészséges elemózsiával és itallal várjuk Őket. 2011.06.11- Sportnap Ezen a napon egy összetett sportprogrammal kedveskedünk a Község lakóinak, ahol reményeink szerint mindenki megtalálja a kedvére való mozgási lehetőséget, legyen az gyermek, fiatal, felnőtt, vagy időskorú. Szerepeltetjük többek között a különböző labdajátékokat és a horgászást.

54

Az egészséges táplálkozással kapcsolatos rendezvények 2010.10.08- Azzá válunk amit eszünk- Az egészséges táplálkozásról általában

A program úgynevezett „nyitórendezvényén” fontosnak tartjuk, hogy a Községben élők, amellett, hogy tájékoztatást kapnak az egész programtervezetről, rögtön első ízben információt kapjanak az egészséges táplálkozás fontosságáról. Felkeltve ezzel érdeklődésüket, hogy tegyenek egészségük érdekében és látogassanak el a további összejövetelekre. Az előadást a helyi dietetikus tartja, hiszen Őt már ismerik, neki bizalmat szavaztak, így tőle valószínűleg könnyebben elfogadják ezen téma fontosságát.

Az előadást követően, egy egészséges ételekből álló svédasztalos fogadásra invitáljuk a kedves megjelenteket, ahol számos salátakülönlegességet kóstolhatnak grill csirkehús társaságában, majd mindezt „bio” szörppel „megfűszerezve”.

2010. 12.06- Lugosító étrend

Szervezetünk belső harmóniájának előfeltétele a helyes ph érték. Ha a savak és bázisok közötti arány nem megfelelő, akkor anyagcserénk sem működik megfelelően és nem érezzük jól magunkat. Szervezetünk savas irányba történő eltolódása, elsősorban az egészségtelen táplálkozásnak, az élvezeti cikkek fogyasztásának, a mozgásszegény életmódnak és a kevés friss levegőnek köszönhető. Szervezetünk lúgosítását az életmód és étrend váltás segítségével tehetjük meg. A lúgosítás nem mehet egyik napról a másikra de nagymértékben elősegíthető megfelelő étkezéssel, a több mozgással és lúgosító ételek, italok fogyasztásával.

2011. 01.17- Túlsúly

Az új év első táplálkozással kapcsolatos előadása a túlsúly témájának feldolgozása. A korábbiakban bebizonyosodott, hogy ez szintén a lakosságot érintő égető problémái közé tartozik. Az elméleti információátadáson túl azonban, itt jelentősen fontosabb lehet a gyakorlati megközelítés. Ezért elsősorban ebből az irányból kívánjuk 55

megközelíteni jelen foglalkozást, mely ezzel interaktív jelleget ölt. Bemutatásra, kóstoltatásra kerül számos zsírszegény termék. Egy kis játék segítségével bebizonyítjuk, hogy nem felétlenül van érzékelhető íz különbség a sovány, illetve zsírosabb termékek között (pl. sovány és zsíros túró), emellett alátámasztjuk, hogy fogyasztásuk azonban jóval előnyösebb.

2011.02.21- Vegetarianizmus

A vegetarianizmusról alkotott vélemények országos szinten igen megoszlanak. Úgy gondoljuk, hogy ez mindenhol jellemző. Feltételezzük, hogy Alsómocsolád lakói között is vannak olyanok, akik esetleg űzik eme táplálkozási formát, illetve olyanok, akik bár nem ismerik részletesen a felépítését kíváncsiak arra. Az elméleti előadást Kovács Zoltán tartja, aki meglehetősen otthonosan mozog a témában, mindemellett a jógafoglalkozáson már megismerhették a résztvevők. Természetesen nem csak egyoldalúan közelítjük meg a vegetarianizmust, mint táplálkozási gyakorlatot, hanem bemutatásra kerül annak jótékony és kártékony volta. A minél hatékonyabb információáramlás érdekében vegetáriánus ételt is készítünk a helyszínen, melynek segítségével az előadás után a vendégek első ízben belekóstolhatnak ezen táplálkozási forma világába.

2011.03.21- Csontritkulás

A csontritkulásról tartott előadás esetében is fontosabbnak tartjuk a gyakorlati megközelítést. Természetesen azután, miután elméleti szinten bemutattuk az osteoporosis kialakulásának okait, szövődményeit, illetve megelőzésének lehetőségeit. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy megfelelő kalcium bevitellel igencsak jó eredményt érhetünk el a csontritkulás megelőzésében. Mindezért számos Kalciummal dúsított terméket mutatunk be és kóstoltatunk a jelenlévőkkel. Ilyenek például:



Kalciumos ásványvizek



Kalciumos kenyér



Kalciumos sajtok

56



Kalciumos magvak

2011.04.18- Magas koleszterin szint

A magas koleszterin diétájában számos olyan tanáccsal találkozhatunk, amelyek bizonyára újdonságot jelentenek a Község lakói számára. Gondolunk ez alatt pontosabban a nyersanyag válogatásra, mely ezen diéta szempontjából elengedhetetlen fontosságú. Az elméleti előadást követően ismételten kóstolóra invitáljuk a jelen lévőket, ahol a következő termékekből kaphatnak ízelítőt: 

szója és szójakészítmények



gyümölcsök (mi az, amit lehet, és amit nem)



teljes kiőrlésű kenyerek, péksütemények



sovány túróval, sok gyümölccsel készített édességek



gyümölcs és zöldségprésnedvek italnak



húspótlók: i. granulátum ii. szójakocka iii. szójaszelet iv. tofu v. zöldség feltét



margarin reszelt zöldségekkel, fűszerekkel kikeverve

2011.05.16- A hypertónia megelőzése, kezelése

Láthattuk, hogy a magas vérnyomás is igen fenyegető betegség a Község lakóinak körében. Mivel elsősorban betegségek tüneteként jelentkezik, ezért a táplálkozással összefüggő kezelési tanácsokra fektetjük a hangsúlyt. Ebben a diétában hármas felosztásban szerepelnek az élelmiszerek, avagy nyersanyagok. Ez azt jelenti, hogy vannak olyanok, amiket egyáltalán nem, van olyan amit korlátozott mennyiségben illetve ami szabadon fogyasztható. Fontos bemutatnunk és akár szemléltetnünk is ezt a hármas felosztást, hisz ez az alapja a diétának. Emellett szintén elengedhetetlen 57

témakör a kálium bevitel növelése. Magas káliumtartalmú élelmiszerekkel kedveskedünk a jelen lévőknek.

2011.06.11- Bionap

A projekt zárásaként Bionapot szervezünk, melynek keretében az előadás anyagaként biotermékek szerepelnek, illetve fel is vonultatjuk őket, hiszen például flavonoidos, folsavas süteményekkel lepjük meg az érdeklődőket.

“A lelki egészség nem valami olyasmi, amit készen kap, vagy amire rátalál az ember. Sokkal inkább valami olyasmi, amit meg kell teremtenünk magunkban.”

( Thomas Stephen Szasz)

58

Egészségmegőrző, egészséges életmódra nevelő programok Alsómocsolád lakosai számára

Recommend Documents