Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező Egészségturizmus-szervező
AKTÍV ÉLETMÓDOT FOLYTATÓ SZEMÉLYEK SZOKÁSAI, FÜGGŐSÉGEI
Rucska Andrea
Tóth Viktória 2015
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS........................................................................................................................1
1.1.
A témaválasztás indoklása ............................................................................................1
1.2.
A kutatás célkitűzése ....................................................................................................2
1.3.
Hipotézisek ....................................................................................................................3
2.
A TÉMA ELMÉLETI HÁTTERÉNEK ÁTTEKINTÉSE..................................................4
2.1.
A norma és a deviáns viselkedés ...................................................................................4
2.2.
Szenvedélybetegségek ...................................................................................................5 2.2.1. Addikció fogalma ..........................................................................................................6
3.
ALKOHOLIZMUS ..............................................................................................................7
3.1.
Az alkohol és a sport kapcsolata ..................................................................................8
3.2.
Milyen hatást gyakorol az alkohol a sportteljesítményre? ..........................................9
3.3.
Az alkoholista személyiség .......................................................................................... 10 3.3.1. Társadalmi nézetek az alkoholra vonatkozóan............................................................. 10 3.3.2. Alkoholfogyasztók csoportosítása................................................................................ 10
4.
DOHÁNYZÁS .................................................................................................................... 12
4.1.
A dohányzás élettani hatásai ...................................................................................... 12
4.2.
A dohányzás és a sport kapcsolata ............................................................................. 14
4.3.
Szabadidő és a szenvedélyek kapcsolata .................................................................... 14
4.4.
Prevenció ..................................................................................................................... 15
5.
KUTATÁS .......................................................................................................................... 17
5.1. Anyag és módszertan.......................................................................................................... 17 5.1.1. A vizsgált célcsoport bemutatása ................................................................................ 17 5.1.2. A vizsgálat eszköze...................................................................................................... 18 6.
EREDMÉNYEK................................................................................................................. 19
6.1. A kérdőívek demográfiai áttekintése ................................................................................. 19 6.2. A kérdőívek kiértékelése hipotézisek alapján .................................................................... 24 6.3. Megfigyelések, további eredmények .................................................................................. 35 7. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 37 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................ 39
1. BEVEZETÉS
1.1.
A témaválasztás indoklása A témaválasztásom a - Mindennapi függőségeinkre, mint a koffein, nikotin,
alkohol, drog, szerencsejátékra esett, mert véleményem szerint ezek a szenvedélyek nagy mértékben meghatározzák a mai ember személyiségét, és korunk népbetegségei is az előbb felsorolt „élvezeti cikkekből” alakulnak ki. Azért, hogy a kutatásomat részletesen be tudjam mutatni, leszűkítettem a témát az alkoholra és dohányzási szokások vizsgálatára. A választásom alapját az a motiváció adta, hogy szerettem volna felmérni, és megismerni az általam vizsgált célcsoportban az alkoholfogyasztási és dohányzási szokásokat, hatásait az illető saját környezetére vonatkozóan, illetve nézeteit, véleményét a dohányzással és alkohollal kapcsolatban. A kiválasztott célcsoportom speciális, nem általánosítható, olyan személyek körében végeztem a felmérést, akik aktív életmódot folytatnak mindennapjaik során, tehát legalább heti szinten végeznek testmozgást, kifejezetten sport tevékenységre koncentrálva. A témaválasztásom másik oka az volt, hogy a kapott eredményekkel szeretném majd a jövőben demonstrálni, hogy ez a két tényező, az alkohol és a dohányzás, milyen szinten tudja befolyásolni a sportolók életét, életvitelét. Úgy gondolom, hogy a mai világban az emberek meg vannak győződve, hogy az alkohol és a dohányzás káros élvezeti cikkek, mégis ennek tudatában előszeretettel fogyasztják őket. Manapság nagyon sokat hallani arról a sajtóban, médiában, hogy híres sportolók a pályán példaképek, viszont a meccsek után sorozatban szívják el a cigarettát, ezzel rossz példát mutatva a felnövekvő gyerekeknek. Úgy gondolom, hogy a vizsgálataim során, a kapott eredmények tükrében kellene nagyobb figyelmet fordítani a prevencióra.
1
1.2.
A kutatás célkitűzése
A kutatásom fő célja, hogy megtudjam, hogy a rendszeresen sportoló személyek valóban egészségesebbek-e az átlagembereknél, vagy mit sem törődve a szenvedélyeik káros hatásával, tudatosan élnek-e a használatukkal. Célom kideríteni, hogy le tudnának-e szokni a dohányzásról vagy az alkoholfogyasztásról, hogyha kiderülne, hogy ezen szerek miatt súlyos betegségük alakult ki. Továbbá szeretném megtudni, hogy a vizsgált személyek milyen alkoholt részesítenek előnyben, hány szál cigarettát szívnak el naponta és fogyasztottak-e bármilyen más tudatmódosító szert az alkoholon kívül. Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre szeretnék válaszokat kapni a vizsgálatom során. A kapott vizsgálati eredményeket preventív jelleggel szemléltetni szeretném a fiatalabb generáció számára, hogy ők ne essenek ezen élvezeti cikkek fogságába. Tapasztalatom azt mutatja, hogy hiába az egészségtudatos magatartás, viselkedés, vannak olyan kémiai szerek, amiknek könnyű áldozatul esni, és emberpróbáló akaraterő kell ahhoz, hogy nélkülük tudjuk folytatni a káros szenvedélyektől mentes, egészséges életet. A téma aktualitását tekintve egy olyan kérdésről van szó, ami mindig figyelmet érdemel, hiszen folyamatosan jelen van az életünkben, akár érintettek vagyunk benne, akár nem, hisz, ha csak passzívan is, de mi is áldozatul esünk a dohányfüstnek, vagy az alkohol okozta magatartásbeli viselkedésnek a családban, és baráti társaságokban is egyaránt. Szakdolgozatomban azon személyektől kértem segítséget kérdőív kitöltésében, akik saját állításuk szerint figyelnek az egészségükre, tehát rendszeresen, de legalább hetente egyszer űznek valamilyen sporttevékenységet. Kutatómunkám során kvantitatív kutatási módszert alkalmaztam, kevés esetben találkoztam a válaszadóval személyesen. Strukturált kérdőívet készítettem, amelyben röviden megfogalmaztam a válaszadónak a kutatásom célját, a kérdőív kitöltésével eltöltött idő hosszát, felhívtam a figyelmét az anonimitásra. Meglepő eredményekre számítok, hiszen saját tapasztalatból látom, hogy egyre több fiatalt, és sportolót érint valamilyen szinten a kérdéses probléma.
2
1.3.
Hipotézisek
1. Feltételezem, hogy az aktív életvitelt folytató személyek fokozottan figyelnek az egészségükre, ezért nem dohányoznak, és nem fogyasztanak alkoholt. 2. Feltételezem, hogy azok a személyek, akik tisztában vannak az alkohol és a dohányzás szervezetre káros hatásaival, mellőzik ezeket a szokásokat az életükből. 3. Feltételezem, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek (legalább jelenleg is felsőfokú tanulmányokat végez) kisebb mértékben fogyasztanak alkoholt, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek. (maximum középiskolai végzettség). 4. Feltételezem, hogy a dohányzó személyek családjában nagy többségben van olyan személy, aki szintén dohányzik, tehát nem egyedüli dohányos a családban. 5. Feltételezem, hogy azokból a személyekből, akik dohányoznak, több mint 50%-uk fogyaszt alkoholt is.
3
2. A TÉMA ELMÉLETI HÁTTERÉNEK ÁTTEKINTÉSE Dolgozatom elején szeretnék tisztázni néhány alapvető fogalmat, jelenséget, amiket a továbbiakban említeni fogok. A szakdolgozatom további részeiben szeretném az alkoholfogyasztás és sportolás, majd a dohányzás és a sport kapcsolatát röviden bemutatni. Az alkoholizmust 2 szempont alapján fogom kifejteni, mert véleményem szerint egy nagyon komoly népegészségügyi problémával állunk szemben, és feladatomnak érzem, hogy preventív jelleggel felhívjam rá a figyelmet. Úgy gondolom, hogy mindenki tisztában van vele, hogy lassú öngyilkosság a dohányzás, mégis előszeretettel fogyasztják, és még fizetnek is érte. A dolgozat elméleti hátterének áttekintése végén kapcsolatot keresek a dohányzás és a csökkenő sportteljesítmények között.
2.1.
A norma és a deviáns viselkedés A társadalmi együttélés alapvető feltétele, hogy a közösségben elő személyek
normának nevezett szabályokat tartsanak be. Ez esetben normának hívunk minden olyan előírást, szabályt, elvárást, amely útmutatót ad az egyén számára, hogy miként viselkedjen bizonyos szituációkban, adott helyzetekben. A normák a társadalmi rend biztosításának lehetséges eszközei. Ha ezek a normák nem léteznének, vagy nem tartanák be a társadalom tagjai, vagy nagy része, illetve megszegnék őket, akkor az együttélés lehetetlenné válna, mert nem tudnák mire alapozni a velük interakcióba került személyek reakcióit, viselkedését. Azokat a viselkedésformákat, amelyek eltérnek a normáktól, deviáns viselkedésnek nevezzük. A norma és a deviáns viselkedés definíciója nagyon egyszerűnek mutatkozik, viszont fogalmi problémák sora merülhet fel vele kapcsolatban. Nem csupán egyfajta normarendszer él a társadalomban, hanem léteznek jogi normák, melyek betartásáról az állam gondoskodik, illetve annak be nem tartását szankciókkal korlátozza. Ezen kívül vannak még vallási és erkölcsi 4
szabályok, amelyet a társadalom bizonyos tagjai tartanak és tartatnak be a saját környezetükben, közösségükben és ezek megszegését rosszallással, megvetéssel büntetik. Vannak még különböző illemszabályok, szokások, divatszabályok, amelyeket a társadalom többi tagja helyteleníthet a saját maga normájától való eltérés miatt. Az utóbbi normák megszegése nem von olyan súlyos szankciókat maga után, mint egy jogi vagy erkölcsi norma be nem tartása. Kérdés, hogy mindent a deviáns viselkedés definíciója alá lehet-e írni, vagy csak a komolyabb büntetéssel járó megszegett normákat. Deviáns viselkedésnek tekinthető tehát a személy, a család, az ifjúság ellen elkövetett bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni bűncselekmény, a mentális betegségek több része, az öngyilkosság és a szeszesital-fogyasztás túlzott mértéke miatt fellépő alkoholizmus, és egyes megítélések szerint a kábítószer-fogyasztás és a homoszexualitás is. (Andorka, Buda, 1974)
Szenvedélybetegségek
2.2.
Véleményem szerint Magyarországon, de akár az egész világon egyre kevesebb ember mondhatja el, hogy közvetve, vagy közvetett módon is, de ne ismerné a szenvedélybetegségeket, és az azzal járó problémákat, és ennek köszönhetően kialakuló tragikus eseményeket.
A legtöbb áldozatot a kábítószer használat és
alkoholizmus követeli, és ezek a betegségek nem csak a fogyasztót érintik, de közvetve a családját is, és az egész társadalmat. A mai média, a sajtó jól informált, és egyre gyakrabban halljuk vagy olvassuk, hogy valaki ittas állapotban követett el bűncselekményt, vagy megölte hozzátartozóit, vagy egy fiatal kábítószer túladagolás következtében meghalt. Napjaink egyik legfontosabb népegészségügyi problémájával állunk szemben, és megoldást kell rá találni. A sajtóban, a médiában már mindennapos dolog a téma vitatása, bűnösöket keresnek, a kormányt vádolják, van, aki a megelőzést hiányolja, de hiába mutatnak ujjal egymásra az emberek, attól még a probléma megmarad, és napról
napra
egyre
több
fiatal
és
szenvedélybetegségeknek. (Tailor, 2003) 5
idős
lesz
egyaránt
áldozata
a
2.2.1. Addikció fogalma Az addikció egy ismétlődően felbukkanó kényszer vagy egy anyag szervezetbe való juttatása, vagy egy bizonyos cselekvésfolyamat végrehajtása. Miután ez megtörténik a kellemetlen tünetek, a remegés, a sóvárgás megszűnik, ezáltal a páciens megnyugszik, kielégül, jól érzi magát. Ez a jelenség a betegség továbbfejlődésével eltűnik, a beteg nem tudja magát jól érezni, nem képes többé kielégülni, fellép a kontrollvesztés, nem tudja abbahagyni az ivást, vagy a drogot, ha pedig viselkedésszenvedélyről beszélünk, azt addig csinálja, amíg össze nem esik. (Tailor, 2003)
6
3. ALKOHOLIZMUS „Az alkoholizmus definícióját orvosi és szociológiai oldalról is megközelítették már. Az így kialakított definíciók nem vágnak pontosan egybe.” (Andorka, Buda, 1982, 151.o.) Az orvosok szerint az alkoholizmus egyértelműen a betegségek közé sorolható. Olyan krónikus betegségnek tartják, ami alattomosan indul, könnyen felismerhető tünetei vannak és ezek egyenesen arányosak az alkoholizmus súlyosságával. Mind testi, mind lelki tünetekben is jelentkezik az alkoholfüggőség. Testi tünetek közé sorolhatjuk a toleranciafokozódást, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása szükséges ugyanahhoz a hatás eléréséhez. Továbbá alkohol megvonásakor, vagy a szokásos mennyiség csökkentésekor megvonási tünetek jelentkeznek. Ezek a szimptómák a következők: izomrángás, remegés, hányinger, hányás, álmatlanság, hallucinációk, kontrollvesztés. (14) Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelenthet a kontrollvesztés, az alábbi definíció adhat segítséget: A kontrollvesztés azt jelenti, hogy egyből azután, hogy az illető egy kis mennyiségű alkoholt juttatott a szervezetébe, rögtön erős vágyat, kényszert érez, hogy még többet igyon. Ezt a vágyat testi szükségletként éli meg az iszákos, de lelki szükségletként is jelentkezhet. Ez az ellenállhatatlan kísértés addig tart, amíg a beteg olyan részeg nem lesz ahhoz, hogy többet igyon, vagy meg nem betegszik annyira, hogy ne tudjon több alkoholt elviselni. Ezt a kontrollvesztést nem csak heves konfliktusok válthatják ki, hanem egyetlen pohár ital elfogyasztása is, amit valamilyen társasági esemény alkalmával fogyasztanak. (Mihály ford., 2001) Az alkoholizmus nem csupán orvosi szempontból tekinthető komoly problémának. Egészségügyi szempontokat tekintve a társadalmi jelenléte sokkal súlyosabb, figyelmet érdemel a következő szociológiai értelmezése is. 7
Szociális szempontból az alkoholizmus társadalomra nehezedő problémái közül az egyik legfontosabb a családok életét veszélyezteti. Azokban a családok, akik tagjai közül egy vagy akár két ember is alkoholista, a józan családtagok élete tele van szenvedéssel, kínlódással, amit nem lehet külső szemlélőként átérezni. Az alkohol először leterheli, később tönkreteszi a családi egységet, majd a családtagokat is. Szétbomlik a család, a válás évekig eltarthat és egyéb krízisekkel járhat együtt. Az alkoholista családban nevekedett gyerekek között magasabb százalékban fordulnak elő viselkedészavarok, sok gyerek magát okolja a szülei boldogtalansága miatt. A gyerekek hiánytüneteket élnek át, mint a szeretet hiánya, megértés hiánya, és nem utolsósorban anyagi támogatás hiánya, mivel a szülő a jövedelme nagy részét is az alkohol megvásárlására fordítja. Itt megemlíthető, hogy a szülő a társadalomban szerepeket tölt be, (apa-anya szerep) és ezeket nem teljesíti az alkohol preferálása miatt, akkor tekinthető szociológiai szempontból alkoholistának. Az alkoholista gyereke a társainál sokkal visszahúzódóbb lesz, bevonul a saját kis világába. A gyereken kívül a családban a másik szenvedő alany a nem italozó házastárs. Egyedül marad, a felelősség az övé, minden rá hárul, hiszen párja nem tud részt venni már a problémák megoldásában. A másik társadalmi színhely a munkahely, jelentős a munkaidőben történő italfogyasztás. A munkahelyen történő italozás legsúlyosabb következménye az üzemi baleset. Ezen felül gyakoriak a kirúgással végződő alkoholizálások, aminek eredményeként a részeg ember ismét a „családba viszi a problémát” és újabb konfliktusok kerekedhetnek belőle, állandó körforgást eredményezve. (Györe, 2005)
3.1.
Az alkohol és a sport kapcsolata
„Az alkohol hatással van a munkateljesítmények mellett a sportteljesítményre is. Minden sport nagy figyelmi összpontosítást, akarati bevetést és izommunkateljesítményt igényel. Az alkohol éppen ezen a ponton támadja meg a sportolót, verseny közben nem tudja a figyelmét összpontosítani.” (Dr. Patai,1994, 160. o.) 8
3.2.
Milyen hatást gyakorol az alkohol a sportteljesítményre? Az alkohol elvileg a teljesítményfokozók körébe tartozik, mert többnyire
magas energiatartalommal és viszonylag gyors felszívódó képességgel bír. A valóságban pont a fordítottja történik, hiszen az alkohol olyan életfolyamatok negatív hatását idézi elő, amelyekre a sportteljesítményben fontos szerep hárul. Arról számoltak be, hogy a szeszesitalt fogyasztók szívének pumpafunkciója csökkenő tendenciát mutatott, kisebb mennyiségű vért volt képes a keringésbe juttatni, így a szervezet oxigén ellátottsága is csökkent. Kutatók megállapították, hogy az alkohol mérgező hatással van a szívre, illetve csökkenti a légzésfunkciós értékeket. Egy sportoló pont ellentétes hatásokat szeretne elérni, mint amilyet az alkohol fejt ki a szervezetre. Az Amerikai Sportorvos Társaság szerint az alábbi hatásokat fejti ki az alkohol a sportteljesítményekre: Rövid időn belüli, nagy mennyiségű alkohol egyszeri elfogyasztása kedvezőtlen hatással van a szervezetre. Befolyásolja a reakcióidőt, kéz-szem koordinációját és az egyensúlyt. A szeszesital izomerő csökkentő hatással bír, alábbhagy a gyorsaság, romlik az izom állóképesség, szív-érrendszeri állóképesség. Egyszerűen, röviden összefoglalva, az alkohol csökkenti a sportteljesítményt. Találkozhatunk olyan elméletekkel, miszerint a sörfogyasztás alkalmas a folyadékvesztés és a szénhidrát pótlásra egyaránt. A szervezetre azonban jótékonyabb hatással van 1-1 sportital elfogyasztása, amik magas vitamin tartalmuknak köszönhetően is hozzájárulnak a sportteljesítmény javulásához. Az alkohol stimulálja a vesét, erősen diuretikus hatású, jelentős mennyiségű vizeletet alakít ki alkoholfogyasztás hatására. Vízveszteség következtében a szervezet dehidratálódik, 4 óra elteltével elveszthetjük a testtömegünk akár 3%-át is. A szervezetünk meg fogja hálálni, hogyha sportolás alatt, de baráti összejövetelen,
9
családi ünnepségeken is kerüljük az alkoholt és inkább az alkoholmentes italokat részesítsük előnyben. (13)
3.3.
Az alkoholista személyiség
Az alkoholnak a személyiségtorzító hatásai ismertek. A pszichés tünetek fokozatosan alakulnak ki, az elsődleges, korai jel lehet a hangulatingadozás, és a labilitás. Az egyén hangulata változó, néha vidám és gondtalan, majd ingerlékeny, bánatos. Ez az idő múlásával fokozódik, egyre lehangoltabbá válik, ami átcsaphat bánatba, szomorúságba. Józanul normálisan, egészséges emberként viselkedik, de ittas állapotban hamar agresszív, érzéketlen, durva lesz. Erre az állapotára józanul már képtelen emlékezni, ezért tagadásba kezd. Már csekély mennyiségű alkohol elfogyasztása is érthetetlen tetteket, tudatborulást és kóros indulatokat okozhat. (Györe, 2005) 3.3.1. Társadalmi nézetek az alkoholra vonatkozóan A magyarországi társadalom kétféle módon ítéli meg az alkoholfogyasztást, és az abból adódó problémákat. Az egyik teljesen elnéző az alkoholfogyasztással, megengedi a részegséget is, és nem tekinti a problémák forrásának. A másik nézőpont viszont az alkoholizmusban látja a problémák fő okát, a családok szétszakadásának kiváltóját, és elítéli a mértéktelen szeszesital-fogyasztást. (Andorka, 1994) 3.3.2. Alkoholfogyasztók csoportosítása 7 csoportot különböztethetünk meg az alkoholfogyasztás mennyisége alapján:
I.
Az „absztinensek”, akik sohasem isznak. Ez végigkísérheti egész életüket, vagy annak egy részét.
II.
A „társasági ivók”, akik szeszes italt saját részre nem rendszeresen vásárolnak, csak különleges alkalmakkor és társaságban isznak. 10
III.
A „rendszeresen, de mértékletesen ivók”, akik lerészegedni nem szoktak, de étkezések alkalmával és örömszerzés forrásaként fogyasztanak alkoholt.
IV.
A „ritkán, de mértéktelenül ivók” azok, akik ritkán, alkalmanként, pl. házibulikban, különleges eseményeken lerészegednek.
V.
A szeszes italt korlátlanul fogyasztó „nagyivók” sokat isznak, de egyelőre alkoholbetegség tünetei még nem vehetőek észre rajtuk.
VI.
A mértéktelenül ivó, úgynevezett részegesek vagy „iszákosok”, akik rendszeresen lerészegednek, de az alkoholfüggőség tünetei nem (vagy még nem) látszanak rajtuk.
VII.
Az „alkoholisták”, akiknél a mértéktelen szeszesital-fogyasztás már alkoholfüggőséghez és – ital hiányában – megvonásos tünetekhez vezet.” (Dr. Patai, 1994)
11
4. DOHÁNYZÁS Napjainkban a megelőző orvostudomány és népegészségügy egyik legnagyobb kihívása a dohányzás, egy világszinten ismert és társadalmilag lehetővé tett élvezeti szer, ami számos betegség kialakulásában részt vesz, egyúttal az össznépesség egészségromlásának az egyik forrása is. (Dr. Veér András, Dr. Erőss László, 2000)
4.1.
A dohányzás élettani hatásai Az első szál cigaretta elszívása bizonyosan kellemetlen tünetekkel járhat
együtt, mint a hányás, izzadás, gyengeség, stb., majd egy idő után részben hasznos is lehet a szervezet számára. Étkezések után a gyomorsavtermelés serkentésével elősegíti az étel megemésztését, ezáltal elkerülhető a keletkező álmosság és fáradtság érzete. A dohányzás növelheti a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkenti az éhségérzetet, mindezt a mellékvesére gyakorolt hatásával. Serkentheti az agy vérellátását a hasi vérerek szűkítésével, élénkíti, ezáltal a szellemi munka fellendüléséhez vezethet. ( Dr. Patai,1994) „Nem
kétséges,
hogy
egyes
légzőszervi,
szív-és
érrendszeri
betegségek
előidézésében és fenntartásában a dohányzásnak döntő szerepe van. Nem vitatható a dohányzás rákkeltő és emésztőrendszeri káros hatása, valamint a terhesség alatti cigarettázás veszélyessége.” (Dr. Pákozdi Lajos, 1978, 94.o.) Bármilyen nemű dohányfogyasztás visszafordíthatatlan károsodást okoz a légzőszervekben, ennek következtében rontja az általános erőnlétünket. Ezzel összefüggésbe hozható, hogyha nem ideális az erőnlétünk, nem tudunk tartósan és minőségben is olyan jó eredményeket produkálni, mintha dohányzásmentes életet élnénk. A dohányzásnak közvetlen hatása van a légzésre, növeli a légutak ellenállását, így a vér által felvehető oxigén mennyisége csökken. A dohányzás lassítja a tüdő funkcióját, csökken a növekedési képessége, így a dohányzó sportoló nem jut elegendő levegőhöz, pedig szüksége van rá. Egy dohányzó szívverése 12
gyorsabb, pulzusa magasabb, mint egy nem dohányzóé, átlagosan 30 %-kal, ennek következtében a szervezet több energia felhasználására kényszerül, ezt szívverések formájában hozza be, és talán még így sem képes ugyanazt a szintet tartani, mint a nem dohányzó társa. A megnövekedett pulzus és vérnyomás hatására csökken a véráramlás az erekben, ezért fokozatosan csökken a teljesítmény. A dohányzás a nyálkahártyákon is károkat okoz. Egy dohányos ember körülbelül kétszer annyi nyálkát termel, mint egy nem dohányzó. Ez felgyülemlik a légutakban, ezzel megakadályozza a szabad légzést. Az izomsejtek számára felvehető oxigén mennyisége csökken edzés közben a dohányzás hatására. A füstben található szén-monoxid jobb hatásfokkal kötődik a vér oxigénszállító molekulájához, mint az oxigén. A dohányzás elősegíti az oxigénmolekulák szén-monoxidra való kicserélődését, így a vérben szállított oxigén mennyisége lecsökken, ez ismét a sportteljesítmény hanyatlását okozza. A szén-monoxid negatív hatása ismert, miszerint csökken a tüdőből a vérbe felszívódó oxigén mennyisége, illetve a vérből az izomsejtekbe áramló oxigén mennyisége is csökken. Az oxigén jelenléte létfontosságú a szervezet részére, így a rendszerek összessége, ami összefügg az oxigénszállítással és felvétellel, összefügg az energiatermeléssel is, ebből kifolyólag a sportteljesítményt is befolyásolja. A füstben található kátrány a légutak ellenállását emeli, hatással van a tüdő tisztulási folyamataira, így lehetővé teszi a szennyeződések számára, hogy azok a tüdőben és a hörgőkben
raktározódjanak.
Ennek
hatására
köhögés
és
megnövekedett
nyálkatermelés az eredménye. (12) Mindenki tudja, hogy a dohányzás egy nagyon káros szenvedély, mégis a társadalom teljes mértékben tolerálja. Köztudott, hogy a cigaretta viszonylag olcsó, legális, könnyű drog, és nem okoz problémát a hozzájutás sem. A nikotinfüggőség szenvedéllyé nőtte ki magát, sajnos már tizenévesek is előszeretettel fogyasztják a cigarettát, mégis társadalmilag eltűrt szokásnak tekintik. A felnőttek körében hozzátartozik a stílushoz, az ifjúsági kultúrában pedig hosszú ideje divatos és népszerűségnek örvendő szokás a dohányzás. (Dr. Veér András, Dr. Erőss László, 2000) 13
4.2.
A dohányzás és a sport kapcsolata
„A dohányzás megelőzésének lehetőségét kutató szakértő azt javasolja, hogy a szülők buzdítsák sportolásra gyerekeiket, segítsenek nekik hobbit találni. A jól tanuló sportoló gyerekek között kevesebb a dohányos.” (Dr. Patai, 1994, 144.o) „Érdekes az a megállapítás, hogy nemcsak a sportoló fiatalok dohányoztak kevesebben (8 százalék a nem sportolók 31 százalékával szemben), de a sportolók baráti körét sem jellemezte a dohányzás.” (Dr. Patai, 1994, 107.o.)
4.3.
Szabadidő és a szenvedélyek kapcsolata
Lényeges összefüggést találhatunk az alkoholfogyasztási szokások, az ivás mennyisége és a fiatalság társadalmi beilleszkedése között. Megfigyelhető, hogyha egy fiatal személy jobban érvényesül, pozitívabb kapcsolatot alakít ki a családjával, barátaival, fölérendeltjeivel, és elégedett a munkájával, tisztában van az életcéljaival, és ismeri azok megvalósításához szükséges módjait, annál kevesebb mennyiségű alkoholos italokat fogyaszt. A fiatalság életében nagyon fontos szerepet érdelem a társadalmi részvétel a szeszesital-fogyasztás szempontjából, ugyanis minél több időt tölt társaságban, minél több időt tölt társadalmi munkával, és minél nagyobb szerepet vállal ifjúsági szervezetekben, annál kevesebbet iszik. Egyetemista fiatalokkal végzett kutatásokban részletesen elemezték a szabadidőben eltöltött tevékenységeket. Az eredmény azt mutatta, hogy minél több a kizárólag saját rendelkezésre álló szabad idő, annál több idő marad az alkoholfogyasztásra. Azok a személyek, akik a szabadidő eltöltésének társas és szórakoztató módját részesítik előnyben, többet isznak, mint a társaik, akik az aktív, kreatív, alkotó életmódot kedvelik, sportolnak, kulturális cselekvéseket preferálják, mint például az olvasás és tanulás. (Jan Karol Falewicz, 1970) Megfigyelhető a lényeges összefüggés a sportolás, avagy fizikai tevékenységek és az ivás között. Érzékelhető, hogy minél többet sportol valaki, vagy végez idényszerűen vagy
állandóan
sporttevékenységet,
kirándul, 14
esetleg
tagja
valamilyen
sportegyesületnek, stb., annál kevesebb ideje és szándéka van az ivásra. Mindemellett említésre méltó, hogy a tanulóknak csupán 22 százaléka sportol. ( Dr. Patai, 1994.)
4.4.
Prevenció Több felmérés is mutatja, hogy sem a jövő generációja, de még a felnőttek sem
ismerik a dohányzás egészségre káros hatásait. A fiatalok jelentős része (felmérések szerint 15%) nem hiszi el, vagy talán nem is akarja elhinni azt, hogy a dohányzás milyen mértékben ártalmas és egészséget veszélyeztető hatású. (Dr. Patai, 1994) Prevenciós szempontokat nézve, hogyha a fiatal korosztály a célcsoport, akkor az lenne a feladat, hogy a rövid távú károkra hívjuk fel a figyelmet, nem pedig azzal ijesztgetni őket, hogy majd egyszer, évtizedek múlva talán meg fognak halni szív és érrendszeri problémákban, vagy tüdőrákban. Sport karrierjük csúcsát sem bő évtizedek múlva fogják elélni, hanem az általuk már belátható jövőben. Ha nem figyelnek oda eléggé az egészségükre, akkor látványosan csökkenthetnek az eredményeik. Ezt kellene hangsúlyozni, talán ez fontos érv lehet. Rövidtávon észrevehető jelei vannak a dohányzás hatásainak, mint a fogak, ujjak elsárgulása, a kellemetlen szájíz, a hajnali kínos krákogás. Klubok, szervezetek, pszichológusok, önsegítő csoportok segíthetnek kiutat találni a káros szenvedély rabságából. (Dr. Veér András, Dr. Erőss László, 2000) Régóta megcáfolták már azt a tényt, hogy a dohányzó személy csak saját magának árt, és nem teszi tönkre más egészségét. A dohányzás káros ártalmaitól már szinte senki nincs védve, így helyesebb a dohányzót aktív és nemdohányzó személyt passzív dohányosnak hívni. Annak ellenére, hogy meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre a passzív dohányzás rákkeltő hatásairól, a fennálló tények egyértelműen bizonyítják, hogy a passzív dohányzás megfelelő alapot teremt a rák kifejlődéséhez. (Dr.Patai, 1994)
15
A hagyományos megelőző, prevenciós módszerek már régen nem elég hatékonyak. A fiatalok 50%-a nem hiszi el, hogy évek múlva milyen komoly bajok származhatnak a szenvedélyéből, és hogy nagy akaraterő kell a leszokáshoz. (Dr. Veér András, Dr. Erőss László, 2000)
16
5. KUTATÁS 5.1. Anyag és módszertan 5.1.1. A vizsgált célcsoport bemutatása A kutatásom elvégzése a véletlen kiválasztáson alapuló módszerek közül a rétegezett kiválasztás alapján történt.
Meghatározott célcsoportra irányulóan
végeztem a kutatást, olyan személyek válaszaira voltam kíváncsi, akik rendszeresen mozognak,
sportolnak,
legalább
heti
rendszerességgel
végeznek
fizikai
tevékenységeket. Az interneten készítettem az erre vonatkozó kérdőívet, és közösségi portálokon terjesztettem. Felkértem az ismerőseimet, hogy munkámat segítve töltsék ki a kérdőívet, hogyha a megadott célcsoportba tartoznak. Ismerőseim többen is megosztották a kérésemet, és számomra idegen emberek is részt vettek a kitöltésben. Ezen kívül nyomtattam is a kérdőívekből, hogy azokhoz is eljusson, akik nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, de a célcsoportba beletartozik, így nekik is lehetőségük volt a kitöltésre. A papír alapú kérdőívek begyűjtése után begépeltem a válaszokat, így bekerültek azok is a számítógépes rendszerbe. Azokkal a válaszadókkal volt lehetőségem személyesen is találkozni, akik papír alapon töltötték ki a kérdőívet. Összesen 200 db kitöltött kérdőív született, azonban a válaszokból kiderült, hogy 10 olyan válaszadó is kitöltötte a kérdőívet, aki nem tartozik bele a vizsgálni kívánt célcsoportba, tehát nem sportol legalább heti szinten. Az ő válaszukat nem tudtam értékelni. Így összesen 190 db lett a felhasználható és értékelhető kérdőívek száma. A 10 hibás kérdőívet törtöltem az adatbázisomból. 190 válaszadó közül 127 nő, százalékban kifejezve 66,8 %, míg ennek majdnem a fele, 63 férfi töltötte ki a kérdőívet, csupán a maradék 33,2 %. Korosztályokat tekintve születtek eredmények 18 év, vagy alatti és 51 év, vagy feletti válaszadóktól is, így az eredmény változatosnak mutatkozik. Átlagéletkort nem
17
tudok számolni a válaszok alapján, de a legtöbb kitöltött kérdőív a 19-25 éves korosztályban született, mégpedig 68 db, 35,8%. 5.1.2. A vizsgálat eszköze Szakdolgozatom elkészítéséhez a primer kutatási módszert választottam, ezen belül pedig kérdőív segítségével végeztem a vizsgálatokat. Ez egy olyan kvantitatív kutatási módszer, ami számszerű eredményeket mutat, lényege a mennyiségi mérés, a kapott adatok számszerűek, könnyen áttekinthetőek. A kérdőíves módszer gyors, hatékony és kevés anyagi ráfordítással is kivitelezhető. A kérdőív elkészítésekor egyszerűen fogalmazott kérdéseket tettem fel, logikailag felépítve, ezzel megkönnyítve a válaszadó dolgát. Első lépésben könnyen megválaszolható, személyes adatokat kértem, majd ahhoz, hogy eldőljön, hogy a válaszadó beletartozik-e a kutatni kívánt célcsoportba, az edzési szokásairól érdeklődtem. Csak azokat a válaszokat értékeltem, akik legalább hetente, vagy többször sport tevékenységet végeznek. Önkitöltős módszert alkalmaztam, felhívtam a figyelmet az anonimitásra. Rövid tájékoztatóban leírtam, hogy a kérdőív kitöltése pár percet vesz csak igénybe. 20, általam megfogalmazott kérdést tettem fel, köztük 19 zárt és 1 nyitott kérdéssel, amire nem volt kötelező válaszolni. (1. számú melléklet) A kitöltött kérdőívek alapján szeretném a hipotéziseimet alátámasztani vagy megcáfolni, elemezni. A kérdőívet 2015. szeptember 4.-én tettem közzé különböző internetes portálokon, illetve osztottam szét személyesen az ismerőseimnek, szeptember 8.-án pedig, amikor megkaptam 200 válaszadó kitöltött kérdőívét, lezártam a további kitöltések lehetőségét. Az eredményeket Microsoft Excel program segítségével összesítettem, és ezek alapján végeztem a számításokat.
18
6. EREDMÉNYEK 6.1. A kérdőívek demográfiai áttekintése Mint ahogy már említettem, a kérdőívemet 200 fő töltötte ki, aki megfelel a vizsgált célcsoportomnak, viszont az értékelhető kérdőívek száma csak 190. A maradék 10 személy nem felelt meg a kritériumnak, mert nem rendszeresen végez testmozgást, így az ő válaszaikat nem tudtam értékelni. A maradék 190 fő közül 127 személy nő, ez 66,8%-ot jelent, ennek majdnem a fele, mindösszesen 33,2%, tehát 63 férfi töltötte ki a kérdőívet. A számításokat százalékszámítással végeztem. Az itt leírt adatokat a következő ábrán, egy kördiagramon személtetek.
A válaszadók nem szerinti megoszlása férfi 33,2% nő 66,8%
nő
férfi
1. ábra: Nem szerinti megoszlás
Kor szerinti megoszlás vizsgálatánál nem a betöltött évek számára voltam kíváncsi, hanem a korcsoportra. 6 korosztályba kellett besorolni magukat az embereknek. A legalacsonyabb korosztály a 18 éves, vagy alatti, ebbe a csoportba 10 ember, 5,3% tartozik. A következő csoport a 19 és 25 év közöttiek, 68 személy, azaz 35,8 %. Ezt követte a 26 és 30 év közötti csoport, 26 személy, 13,7 %. A következő 19
korcsoport a 31 és 40 év közötti személyeké, akik 52-en voltak, ez 27,4%. Az utolsó előtti korcsoport a 41 és 50 év közötti személyek, akik az egész korcsoport 11,6%-át alkották, ez 22 főt jelent. Az utolsó korcsoport pedig az 51 éves, vagy feletti személyek alkották, 12 válaszadó volt a legmagasabb korcsoportban, ez mindösszesen 6,3%. Mint olvashatjuk, mind az 5 korcsoportban születtek válaszok, így széleskörű eredményeket kaphatunk. A legtöbb válaszadó, az előző csoportosítás alapján 19 és 25 év közötti személy volt. A korcsoport szerinti megoszlást táblázatban is bemutatom.
A válaszadók korcsoport szerinti megoszlása 18 év, vagy
19-25
26-30
31-40
41-50
alatti
51 év, vagy feletti
10 fő
68 fő
26 fő
52 fő
22 fő
12 fő
5,3 %
35,8 %
13,7 %
27,4 %
11,6 %
6,3 %
1. táblázat: Korcsoport szerinti megoszlás
A kérdőívem első részében információt akartam szerezni a válaszadók lakóhelyéről. Ha konkrét lakóhelyet kértem volna, akkor nagyon sok, különböző válasz született volna, hiszen az nem volt kritériumhoz kötve, hogy az ország melyik részében
végzem
a
kutatást.
A
könnyebb
értékelhetőség
érdekében
a
válaszlehetőségek a következek voltak: főváros, megyeszékhely, város, kistelepülés, falu, egyéb. A legtöbb válaszadó lakóhelye város, méghozzá 69 személy jelölte meg ezt a választ. 36 személy a fővárosban, 53 személy megyeszékhelyen, 6 személy kistelepülésen, 24 személy pedig faluban lakik. Egyéb válaszlehetőségben 2 válasz érkezett, az egyik külföld, a másik pedig község. A lakóhelyek gyakoriságát a következő táblázatban szemléltetem:
20
A válaszadó lakóhelye Főváros
Megyeszékhely
Város
Kistelepülés
Falu
Egyéb
36 fő
53 fő
69 fő
6 fő
24 fő
2 fő
18,9 %
27,9 %
36,3 %
3,2 %
12,6 %
1,1%
2. táblázat: A válaszadók lakóhely szerinti felosztása
A vizsgálatom során kíváncsi voltam a válaszadó legmagasabb iskolai végzettségére. Ezt a kérdést a továbbiakban is vizsgálni fogom, de előtte szeretnék egy átfogó képet kapni az eredményekről. A kérdőívben ehhez a kérdéshez 5 válaszlehetőséget jelöltem meg, és egy egyéb mezőt. A lehetőségek a következők voltak: általános iskola, középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), jelenleg felsőoktatásban lévő hallgató, főiskolai/egyetemi diploma, posztgraduális képesítés, egyéb. Erre a kérdésre kötelezővé tettem a válaszadást, hiszen a későbbi hipotézisemhez, miszerint - A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek - szükségem lesz az összes válaszra. Ez alapján a következő eredmények születtek: 10 személy általános iskolai, 75 személy középiskolai, 35 személy jelenleg is felsőoktatásban hallgatói jogviszonyt létesít, 57 személy főiskolai, egyetemi diplomával, és 10 személy posztgraduális képesítéssel rendelkezik. 3 db egyéb válasz is érkezett, ezek szó szerint a következők: Technikus, OKJ, Technikus.
Ezeket a válaszokat értelmezve, én mindet a középiskolai
végzettséghez sorolom, tehát a 75 személy helyett 78 személy jelölt meg középiskolai végzettséget. Százalékos megoszlással szemléltetem a kapott eredményeket.
21
A VÁLASZADÓK LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGE általános iskola
középiskola
jelenleg felsőoktatásban részesül
főiskolai/egyetemi diploma
posztgraduális képesítéssel rendelkezők
5% 5%
30%
41%
19%
2. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége
A kérdőívem egyik legfontosabb kérdése, és kritérium feltétele is, hogy milyen rendszerességgel végez az illető testmozgást. A szakdolgozatom alapja, hogy azoknak a személyeknek a szokásait, függőségeit vizsgáljam, akik rendszeresen végeznek sporttevékenységet. Válaszlehetőségek között szerepelt a naponta többször, naponta egyszer, 2 naponta, heti 3-4 alkalommal, hetente, ritkábban és soha. Aki az utolsó 2 válaszlehetőség egyikét jelölte be, azt töröltem a válaszadók közül. Mint már említettem, 10 személy nem értelmezte jól a kérdőívet, hiszen az utolsó válaszlehetőség után (soha) felhívtam a figyelmet, hogyha ezt a választ jelöli be, akkor kérem, hagyja abba a kérdőív kitöltését. Sajnos ezzel együtt is született 10 hibás kérdőív, de ezeket kivettem az adatbázisomból és 190 eredményt dolgoztam fel. Azon személyek közül, akik legalább hetente végeznek testmozgást, 23 személy naponta többször, 42 személy naponta egyszer, 10 személy 2 naponta, 82 személy heti 3-4 alkalommal, 33 személy pedig hetente legalább egyszer tesz az egészsége érdekében. Ezeket az adatokat grafikonon mutatom be.
22
Testmozgás gyakorisága
Létszám
90 80 70 60 50 40 30 20
10 0 naponta többször
naponta egyszer
naponta többször
2 naponta
naponta egyszer
2 naponta
heti 3-4 alkalommal
hetente
heti 3-4 alkalommal
3. ábra: A válaszadók testmozgásának gyakorisága
23
hetente
6.2. A kérdőívek kiértékelése hipotézisek alapján A kutatási eredményeimet a hipotéziseim alapján fogom a következőkben bemutatni. Kifejtem, hogy a kérdőív mely részeiből, milyen megállapításokra következtettem. A hipotéziseimet alátámasztom vagy megcáfolom a kapott eredmények alapján.
I. HIPOTÉZIS
Feltételezem, hogy az aktív életvitelt folytató személyek fokozottan figyelnek az egészségükre, ezért nem dohányoznak és nem fogyasztanak alkoholt. A kérdőívemben több kérdés segítségével elemeztem az előbb felállított hipotézisemet. A kérdőívben szereplő 6-os és 12-es kérdésekből következtetek az eredményre. A 6-os kérdésben választ kaptam, hogy az illető fogyaszt-e alkoholt. Nem az volt a célom, hogy kiderítsem, hogy mennyit iszik, hanem hogy életében fogyasztott-e, vagy jelenleg fogyaszt-e szeszes italt. 3 válaszlehetőséget adtam meg, de utólag kiderült, hogy elég lett volna az igen/nem lehetséges válaszként. Beletettem válaszlehetőségnek az egyéb opciót, és ide is kerültek válaszok, mégpedig a következők: ritkán, néha, alkalmakkor. Mint már említettem, nem arra voltam ebben a kérdésben kíváncsi, hogy mennyit szeszes italt fogyaszt az illető, hanem, hogy általánosságban fogyaszt-e. Azokat az egyéb válaszokat is igennek értelmeztem, amik az előbb felsorolásra kerültek. Az így összesített eredmény szerint az alkoholfogyasztó személyek száma: 143 fő, a maradék 47 fő pedig egyáltalán nem fogyaszt alkoholos italt, ezt a megállapítást a következő kördiagramon is láthatjuk:
24
Fogyaszt Ön alkoholt?
47 fő 25% Alkoholt fogyasztó személyek
143 fő 75%
Alkoholt nem fogyasztó személyek
4. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága a vizsgált célcsoportban
A 12-es kérdésben azt szerettem volna megtudni, hogy az illető dohányzik-e. 5 válaszlehetőséget adtam meg, mégpedig: - igen, rendszeresen; - igen, de nem rendszeresen;- kipróbáltam, de nem dohányzom;- dohányoztam, de leszoktam; - nem. A hipotézisem alapján azt vizsgálom, hogy jelenleg dohányzik-e az illető, ezért az első két választ tekintem egyértelmű IGEN-nek, a maradék 3 lehetőséget pedig egyértelmű NEM-nek. Ebből adódóan a következőképpen alakul az eredmény: 48 személy dohányzik, rendszeresen vagy rendszertelenül, ezzel ellentétben 142 személy már nem dohányzik, vagy egyáltalán nem dohányzik.
25
Dohányzás gyakorisága 48 fő ; 25%
142 fő ; 75% Dohányzó
Nem dohányzó
5. ábra: Dohányzás gyakorisága a vizsgált célcsoportban
A kiértékelt eredmények alapján az mondható el, hogy a vizsgált célcsoportban –a rendszeresen sportoló személyek körében- nem állapítható meg az a tény, hogy ezek a személyek jobban figyelnek az egészségükre. Röviden összefoglalva, 190 személyből 143 fő fogyaszt alkoholt, és 48 személy dohányzik. A kapott vizsgálati eredmények alapján a hipotézisem nem igazolódott be teljes mértékben.
II. HIPOTÉZIS
Feltételezem, hogy azok a személyek, akik tisztában vannak az alkohol és a dohányzás szervezetre káros hatásaival, mellőzik ezeket a szokásokat az életükből. Ezen hipotézisem összefüggésbe hozható az első hipotézis eredményével, tehát a 6-os és 12-es kérdéseken kívül még figyelembe vettem a 10-es és 15-ös kérdéseket is. A 6-os kérdés, mint már említettem az alkoholfogyasztási szokásokra, 26
míg a 12-es kérdés a dohányzási szokásokra keresi a választ. Ezekre a kérdésekre az előző hipotézisben kifejtettem az eredményeket. A további kérdések a tudatossághoz kapcsolódnak. A 10-es kérdésben azt kutattam, hogy a vizsgált célcsoport tisztában van-e az alkohol szervezetre káros hatásaival. A Microsoft Excel programban a darabteli függvény segítségével értékeltem ki a válaszokat, az eredmény elég egysíkú lett, de ez pozitívnak tekinthető, hiszen 190 főből 184 személy tisztában van az alkohol szervezetre káros hatásaival. A maradék 6 fő sajnos nincs tisztában vele. Az eredmény véleményem szerint figyelemre méltó, de úgy tűnik, hogy még mindig akad olyan személy, aki nem ismeri a szeszesital fogyasztás negatív hatásait, ezért több időt és energiát kell fordítani a prevencióra. A 15-ös kérdésben szintén a tudatosságot kutattam, mégpedig azt, hogy az válaszadó tisztában van-e a dohányzás szervezetre káros hatásaival. Egyértelmű igen/nem válaszlehetőséget adtam meg, ezáltal az eredmény is könnyen kimutatható. Az eredmény meglepő, 190 ember közül 189 azt a választ jelölte be, hogy tisztában van a dohányzás szervezetre káros hatásaival. 1 fő jelölte be, hogy nem ismeri ezeket a hatásokat. Ez a személy egy 26 év 30 közötti középiskolai végzettséggel rendelkező napi szinten dohányzó nő. Ezt azért véltem kideríteni, mert érdekelt, hogy ez az 1 fő miért nincs tisztában a dohányzás hatásaival, úgy gondoltam, hogy fiatalabb, vagy esetleg alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Egy teljesen átlagos értelmiségi szinttel rendelkező személy lehet ez a hölgy, de számomra érthetetlen, hogy sajnos nincs tisztában a dohányzás káros hatásaival, főleg úgy, hogy ő maga is naponta 8-15 szál cigarettát szív el. Az alkohol és a dohányzás káros hatásaira vonatkozó eredményeket szemléltetem.
27
ÖN TISZTÁBAN VAN AZ ALKOHOL ÉS A DOHÁNYZÁS SZERVEZETRE KÁROS HATÁSAIVAL? 189
184 200
FŐ
150 100 50
6
1
0 Alkohol káros hatásai
Dohányzás káros hatásai
Tisztában van vele
Nincs tisztában vele
6. ábra: Alkohol és dohányzás szervezetre káros hatásainak ismerete
Ahhoz, hogy vizsgálataimat megkönnyítsem, azt fogom kiértékelni, hogy azok a személyek, akik nincsenek tisztában az alkohol káros hatásaival (6 fő), fogyasztanake alkoholt. A 6 fő közül 5 fő fogyaszt alkoholt úgy, hogy nem ismeri annak káros hatásait. Az előzőekben kiderült, hogy a vizsgált célcsoportból 184 ember tisztában van az alkohol káros hatásaival, mégis 143 fő fogyasztja, ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a sportoló személyek majdnem 97%-a tisztában van a szeszesital fogyasztás káros hatásaival, mégis fogyasztanak alkoholt. Ahhoz, hogy ez a hipotézisem beigazolódjon, 184 emberből - aki tisztában van az alkohol káros hatásaival - 184 ember nem fogyasztana alkoholt, de mivel 143 fő fogyaszt szeszesitalt, így a hipotézisem ezen részét megcáfolom. Mindössze 41 olyan személy van, aki ismeri a káros hatásokat, és nem fogyaszt alkoholt, tehát 23%. A következő számítások a dohányzásra vonatkoznak. A vizsgált célcsoport 25%-a vagyis 48 fő dohányzik. Mint már említettem, hogy a teljes sokaságból (190 fő) 189 fő ismeri a dohányzás szervezetre káros hatásait, tehát 99,5 %. Megállapítható, hogy a kérdőívet kitöltők majdnem egésze (1 személy kivételével) ismeri a dohányzás 28
hatásait, és ebből mégis 47 ember dohányzik. 1 olyan személy van, aki nem ismeri a dohányzás káros hatásait, mégis dohányzik. Külön-külön vizsgáltam a dohányzás és alkohol káros hatásainak tudatosságát, és összevetve őket, a hipotézist megcáfolom, miszerint azok a személyek, akik tisztában vannak az alkoholfogyasztás és a dohányzás káros hatásaival, mellőzik ezeket a szokásokat az életükből. Véleményem szerint elkeserítő az a tény, hogy hiába tudják az emberek, hogy milyen következményei vannak ezeknek a káros szokásoknak, mégis előszeretettel fogyasztják őket, és még fizetnek is érte.
III. HIPOTÉZIS Feltételezem, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek (legalább jelenleg is felsőfokú tanulmányokat végzők) kisebb mértékben fogyasztanak alkoholt, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek. (maximum középiskolai végzettséggel rendelkezők). Saját véleményem szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyeknek kevesebb ismereteik vannak az egészségtudatos magatartásról, viselkedésről, életmódokról, így ebből adódóan nem primer fontosságú szemléletet jelent nekik az egészség, feltételezem, hogy az alkoholfogyasztási szokásaik is merőben mások, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyeké. Kutatásomból a 3-as és a 6-os kérdések alapján fogom elemezni a hipotézisemet, mégpedig arányszámítással, ugyanis így kaphatok reális eredményt. Megnézem, hogy a maximum középiskolai végzettséggel rendelkező személyek közül, illetve a legalább jelenleg is felsőfokú tanulmányokat végző személyek közül hány ember fogyaszt alkoholt, majd a két kapott értéket összevetem, és ebből kiderül, hogy melyik csoportra jellemző inkább az alkoholfogyasztás. Az alacsonyabb iskolai végzettségűekkel kezdem, ide sorolhatók az általános és középiskolai végzettséggel rendelkezők, melyeknek száma a 3. kérdésre 29
válaszolókból derült ki. 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 10 fő, míg a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma 75 fő + 3 fő egyéb válaszlehetősége is ide sorolható (OKJ, Technikus, Technikus), tehát összesen 88 fő tekinthető alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személynek. Megvizsgálom, hogy ebből a 88 főből hány személy jelölte be a 6-os kérdésben, hogy fogyaszt-e alkoholt. 88 személyből 30 személy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, 58 személy viszont azt a választ jelölte be, hogy igen, fogyaszt szeszesitalt. Ez az 58 személy a 88 személynek a 66 %-a. A következőekben ugyanezeket a számításokat végzem el, csak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyekkel, ide tartoznak a jelenleg felsőoktatásban részesülők (35 fő), a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők (57 fő) és a posztgraduális képesítéssel rendelkező személyek (10 fő). A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma tehát 102 fő. Ebből az alkoholt fogyasztó személyek száma 85, alkoholt nem fogyasztó személyek száma 17 fő. Ellenőrzésképpen leírható így is az eredmény: Alkoholt fogyasztó, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező:
85
Alkoholt nem fogyasztó, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők:
17 190
Alkoholt fogyasztó alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők:
58
Alkoholt nem fogyasztó, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők: 30 Látható, hogy ha csak a számokat nézzük, a 17 úgy aránylik a 85-höz, mint a 30 az 58-hoz. Százalékszámítással pedig az eredmény a következő: A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek 83,3 %-a fogyaszt alkoholt. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek 66 %-a fogyaszt alkoholt. Elvégeztem egy másik vizsgálatot is, amivel szintén azt a megállapítást kaptam, hogy nincs összefüggés a két adattömb között. Korreláció vizsgálatot hajtottam végre, Microsoft Excel program segítségével. Az egyik adattömb a vizsgált személyek iskolai végzettségét, míg a másik tömb azt mutatta, hogy fogyaszt-e az illető alkoholt.
30
Az eredmény pedig a következő lett: r= -0,147633906. Ez az eredmény, pedig azt mutatja, hogy nincs összefüggés a fent leírtak között. Az előbbi levezetésekből az látható, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek nagyobb százalékban fogyasztanak alkoholt, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Ez a hipotézis sem igazolódott be.
IV. HIPOTÉZIS Feltételezem, hogy a dohányzó személyek családjában nagy többségben van olyan személy, aki szintén dohányzik, tehát nem egyedüli dohányos a családban. Az előzőekben fényt derítettem arra, hogy a vizsgált célcsoportban hány olyan személy van, aki dohányzik. 190 főből 48 fő dohányzik. Azt szeretném kideríteni, hogy ennek a 48 személynek a családjában van-e szintén dohányos családtag. A kérdőívem 17-es kérdéséből derült ki a válasz, ugyanis azt kérdeztem, hogy –Van-e az Ön családjában olyan személy, aki dohányzik?- Igen/ nem lehetőség közül kellett egyértelműen választ adni. Darabteli függvény segítségével azt az adatot kaptam, hogy az összes kitöltő közül 128-nak a családjában van dohányzó személy, és 62 személy dohányfüstmentes családban éli mindennapjait. Véleményem szerint, ez egy nagyon elkeserítő tény, ha a fiatal generáció is ezt látja példának, akkor ez a szám egyre magasabb lesz. Az lenne a dolgunk, hogy ezt az adatot sürgősen a visszájára fordítsunk, és még többet tenni a prevencióért. Most feltárom azt az adatot, hogy a 48 dohányzó személy családjában van-e még olyan személy, aki szintén dohányzik. Jelenleg ezt a 48 főt nézem az egésznek, és ebből szintén darabteli függvény segítségével állapítom meg a dohányzó családok számát. Megdöbbentő adatokat kaptam. 48 családból, ahol a kérdőívem kitöltője dohányos, 38 családban van jelen a dohányzás. A kapott számokat diagramon szemléltetem.
31
Dohányosok száma ( 48 fő)
Van az Ön családjában olyan személy, aki szintén dohányzik?
10
50 40 30
38
20 10 0 van
nincs
7. ábra: Dohányosok családjában lévő, a dohányzó személyen kívül szintén dohányzó vagy nem dohányzó családtagok
Az előbb feltárt adatokból és a diagramból is kiderül, hogy a kérdőívemet kitöltő 48 személy családjában 38 családban van jelen más személy részéről is a dohányzás, és csupán 10 olyan személy van, aki egyedüli dohányos a családjában. A hipotézisemben azt állítottam, hogy a dohányzó személyek családjában nagy többségben van olyan személy, aki szintén dohányzik, tehát nem egyedüli dohányos a családban. Ez igazolódott, mivel 48 fő családjából 38 fő családjában van szintén dohányos személy, ez 79%. Jogosan mondható, hogy ez a hipotézisem beigazolódott.
V. HIPOTÉZIS Az dolgozatom utolsó hipotézise szerint feltételezem, hogy azokból a személyekből, akik dohányoznak, több mint 50%-uk fogyaszt alkoholt is. Ebben a feltételezésben azt fogom megvizsgálni, hogy a kérdőívet kitöltő dohányosok hány százaléka fogyaszt alkoholt. Hogyha a kapott eredmény több, mint 50 % lesz, akkor a hipotézis beigazolódik, ha kevesebb, mint 50 %, akkor megcáfolom. A kérdőívem 6-os és 12-es kérdése nyújt segítséget az eredmény 32
kiértékelésében. A 12-es kérdésben arra a kérdésre kaptam választ, hogy az rendszeres testmozgást végző illető dohányzik-e. Ezt a kérdést már az előbbi hipotéziseimnél értékeltem, melynek az eredménye összesítve a következő lett: 48 személy dohányzik, rendszeresen vagy rendszertelenül, ezzel ellentétben 142 személy már nem dohányzik, vagy egyáltalán nem dohányzik. A 6-os kérdés az alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozik, ezt a kérdést is kifejtettem már a korábbi hipotéziseimben, így az abban kapott eredményekkel fogok dolgozni a következőkben. A kérdés az volt, hogy fogyaszt-e Ön alkoholt, a válaszlehetőségek között az igen, nem, és az egyéb lehetőségek kaptak helyet, így a következőképpen alakult a válaszok megoszlása: összesített eredmény szerint az alkoholfogyasztó személyek száma: 143 fő, a maradék 47 fő pedig egyáltalán nem fogyaszt alkoholos italt. A hipotézisem folytatásaképpen azt kell megvizsgálnom, hogy a 48 dohányzó személy közül, hány fő fogyaszt alkoholt. Microsoft Excel program segítségével fogom az eredményeket kiértékelni. Darabteli függvény alkalmazásával a következő eredmény született: 48 dohányzó személy közül 43 fő fogyaszt alkoholt, és csupán 5 fő nem iszik egyáltalán szeszes italt. Százalék formájában ez azt jelenti, hogy, 89,6 % fogyaszt alkoholt, és 10,4 % nem fogyaszt alkoholt. Ezt az eredményt kördiagramon szemléltetem.
Dohányzó személyek alkoholfogyasztási szokásai Alkoholt nem fogyaszt 5 fő
Alkoholt fogyaszt 43 fő
8. ábra: Dohányzó személyek alkoholfogyasztási szokásainak megoszlása 33
Ahogy a hipotézis elején már említettem, hogyha az alkoholt fogyasztók százaléka több, mint 50%, akkor a hipotézis beigazolódik. A valódi eredmény jóval meghaladja az 50 %-ot, mégpedig 89,6 % lett pontosan az eredmény, így ez a hipotézisem is beigazolódott.
34
6.3. Megfigyelések, további eredmények Röviden szeretnék bemutatni néhány eredményt, amit a hipotézisemhez nem használtam fel. Úgy gondolom, hogy érdekes értékek születtek, amiket tovább, bővebben lehetne elemezni, viszont dolgozatomban erre nincs lehetőségem, így csak az egyértelmű eredményt közlöm, érdekességként.
naponta
3 fő
hetene
46 fő
havonta 1-2 alkalomkor
45 fő
csak ritkán, különleges alkalmakkor
53 fő
soha
43 fő
sör
32 fő
Ha Ön fogyaszt alkoholt, milyen alkoholt bor
58 fő
Milyen rendszerességgel fogyaszt alkoholt?
fogyaszt a legtöbbet?
tömény
19 fő
vegyes
43 fő
Feltételezzük, hogy Ön fogyaszt alkoholt, igen, könnyen és kiderülne, hogy káros szokása miatt igen, de nehezen súlyos betegsége van, el tudná hagyni az nem tudnám elhagyni nem tudom
alkoholt?
Van az Ön családjában olyan személy, aki van
168 fő 13 fő 0 fő 9 fő
80 fő
nincs
97 fő
nem tudom
11 fő
nem válaszolok
2 fő
1-3 szál
10 fő
Ha Ön naponta dohányzik, hány szál 4-7 szál
10 fő
az Ön megítélése alapján az átlagosnál több alkoholt fogyaszt?
cigarettát szív el egy nap?
8-15 szál
17 fő
15 szál vagy több
8 fő
Feltételezzük, hogy Ön dohányzik, és igen, könnyen kiderülne, hogy a káros szokása miatt igen, de nehezen súlyos betegsége van, le tudna mondani a nem tudnék lemondani nem tudom
dohányzásról? 35
136 fő 36 fő 1 fő 17 fő
Ön egészségesnek érzi magát?
Fogyasztott
Ön
életében
bármilyen
tudatmódosító szert az alkoholon kívül?
igen, teljesen
85 fő
igen, részben
100 fő
nem
5 fő
nem tudom
0 fő
igen
47 fő
nem
139 fő
nem válaszolok
4 fő
3. táblázat: A dolgozathoz használt kérdőív néhány figyelemre méltó eredménye
36
7. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom célja az volt, hogy fátylat borítsak mindenféle tévhitre, miszerint a rendszeresen testmozgást végző személyek sokkal inkább egészségtudatosak, mint mások, jobban ügyelnek az egészségükre. Sajnos a kutatásaimból kiderül, hogy ez közel sem így van, és sokkal több figyelmet kellene fordítani a szakembereknek a prevencióra, és a jövő szakembereinek is példát kellene mutatni a fiatal, felnövekvő generáció számára. Azzal, hogy azt látják, hogy a felnőttek mértéktelenül fogyasztanak alkoholt,
és
láncdohányosok,
azzal
garantálhatóvá
válik e
népbetegségek növekedése. Dr. Patai Klára is eszerint vélekedik: „A gyerekek és szüleik dohányzási magatartásának összefüggése direktnek látszik, leggyakrabban azok a gyerekek dohányoznak, akiknek mindjét szülője dohányos” (Dr. Patai, 1994,107.oldal)
Dolgozatomban 5 hipotézist vizsgáltam meg, amiből kiderül, hogy a rendszeresen sporttevékenységet végző személyek nem különösen figyelnek jobban az egészségükre, hiszen 190 válaszadóból 143 fő fogyaszt alkoholt, és 48 személy dohányzik. Az a hipotézis is megdőlt, hogy azok a vizsgálati személyek, akik ismerik a dohányzás és az alkohol szervezetre káros hatásait, mellőzik őket az életükből. Sajnos hiába a tudatosság, hiszen csupán pár ember kivételével mindenki tisztában van a következményekkel, ha a való életben másképp cselekednek. Véleményem szerint sokan gondolják azt, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek nagyobb mértékben fogyasztanak alkoholt, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek. Én is ebben a tudatban voltam, míg nem a III. hipotézisemben megcáfoltam ezt az állítást. A IV. hipotézisemben fényt derítettem rá, hogy a 48 dohányzó személy családjában, 38 családban több személy is dohányzik. Végül elemeztem azt is, hogy a dohányzó személyek csaknem 90%-a alkoholt is fogyaszt.
37
Úgy gondolom, hogy nagyon szomorú tény, de a dohányzás és az alkoholfogyasztás napjaink egyik legnagyobb problémájává nőtte ki magát, és mindenki feladata, hogy a saját környezetében példaértékű életet éljen, illetve a szakembereknek több módszer segítségével, nem sablonos felvilágosítással kellene a megelőzés fontosságára felhívni a figyelmet.
38
Irodalomjegyzék 1) Andorka Rudolf, Buda Béla: A deviáns viselkedés szociológiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1974 2) Dr. Andorka Rudolf –Dr. Buda Béla: Elméletek- vizsgálatok- következtetések, a jelenség szociálpszichológiai megközelítése. Fekete János (szerk.): Alkoholizmus: Kórkép vagy Korkép? Kossuth Könyvkiadó, 1982, 142-180. 3) Dr. Buda Béla, Dr. Bonta Mihály (szerk.): Viselkedés?- Betegség?Társadalmi probléma? (Szemelvények az alkohológia szakirodalmából), Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1985 4) Dr. Pákozdi Lajos (szerk.): Orvosok a dohányzásról, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1978 5) Dr.
Patai
Klára:
Szenvedélybetegségek,
egészségnevelő
kézikönyv
pedagógusok, védőnők, egészségnevelők, szülők számára, Glaxo és Zsiráf Kft., Budapest, 1994 6) Dr. Veér András- Dr. Erőss László: A dohányzás rabságában, Art Nouveau Kiadó, Debrecen, 2000 7) Györe Anett: Az alkoholizmus, mint társadalmi jelenség, Zempléni Múzsa Társadalomtudományi és kulturális folyóirat, V. évfolyam 2. (18.) szám - 2005
8) Jan Karol Falewicz: Social Aspects of Drinking Among Polish Youth. A várnai Szociológiai Világkongresszusra beküldött tanulmány,1970. 7-11.old.(Andorka Rudolf, Buda Béla: A deviáns viselkedés szociológiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1974)
39
9) Martha Tailor: Drogfüggők, esély a gyógyulásra, RADNAI Kiadó, Debrecen, 2003 10) Mihály Emőke (ford.): Az alkoholizmus kialakulása, Bonus Pastor Alapítvány Kolozsvár, 2001 11) Münnich Iván, Moksony Ferenc (összeáll.) Dr. Andorka Rudolf: Devianciák Magyarországon, Közélet Kiadó, Szeged, 1994 12) David Robson: A dohányzás hatása az edzésre Letöltés linkje: http://shop.builder.hu/a-dohanyzas-hatasa-az-edzesre-a426 Utolsó letöltés ideje: 2015. október 25. 20:42 13) Sportorvos.hu: Hogyan hat az alkohol a sportteljesítményre? Letöltés linkje: http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8912/alkohol-es-asportteljesitmeny Utolsó letöltés ideje: 2015. október 25. 20:53 14) Dr. Hegedüs Éva: Alkoholizmus tünetei és kezelése Letöltés linkje:
http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/alkoholizmus/344 Utolsó letöltés ideje: 2015. november 2. 6:33
40
