Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései – forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás
Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. 2. 3.
Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek Az egészségügyi piac – sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok
4.
Az egészségügy finanszírozási kérdései – forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás modelljei, a jóléti rendszerek alapmodelljei (Bismarck, Beveridge, Szemaskó)
5.
A magánfinanszírozás típusai – forrásteremtés. Magánbiztosítás, önrészesedés, kockázatmegosztás, piaci kudarcok, elınyök és hátrányok A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Az állami szabályozás eszközei – hozzájutást illetve tartalmat garantáló sztenderdek. Forrásallokációs mechanizmusok – fizetés, fejkvóta, költségvetési korlát, kórházi napok díjazása, szolgáltatás finanszírozás, esetfinanszírozás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben – az ellátás szintjei, egészségügyi termelési függvény, a hatékonyság értelmezései és mérése (allokációs, termelési, költség), a hatékonyság elérésének módjai. Verseny a szolgáltatók közt. Nemzetközi példák Az egészségügyi közkiadások korlátozása – A kiadásokat befolyásoló tényezık: gazdasági, társadalmi, demográfiai, ellátórendszertıl függı, és technikai fejlıdéstıl függı tényezık. Kiadáskorlátozó technikák. A gyógyszerpiac sajátos vonásai. A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. A magyar egészségügyi rendszer – történeti áttekintés 1945-89, 1989-2000, 20002007 idıszakok jellemzıi, reform-elképzelések A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei
6. 7. 8.
9. 10. 11. 12.
1
Az egészségügy finanszírozása Finanszírozás: Két feladat: • •
Páciens (fogyasztó)
Forrásteremtés Forrásallokáció
Kapcsolatok 1.
2. 3.
A finanszírozó átvállalja a fogyasztó betegséggel kapcsolatos pénzügyi kockázatát - adó v. járulék fizetéséért cserébe A finanszírozó finanszírozza az orvosok, kórházak mőködését A fogyasztó az orvos, kórház szolgáltatásáért igénybevételkor fizet (teljes, részleges, névleges összeget)
2
Egészségügyi szolgáltatások
3
1
Harmadik fél (Finanszírozó)
A finanszírozási rendszerek alapkérdései 1.
Milyen mértékő a közösségi finanszírozás ill. a magánfinanszírozás? 2. Kell-e kockázatmegosztás a fogyasztó és a finanszírozó között? 3. Mely ellátások tartoznak a közösségi és melyek a magánfinanszírozás alá? 4. Mekkora mértékő legyen a fogyasztóra (betegre) történı költség- áthárítás? Közösségi finanszírozás: • Adókból az állam finanszírozza • TB-alapú finanszírozás, a fogyasztó járulékot fizet Magánfinanszírozás • Magánbiztosítás • A beteg fizeti a költségeket v. azok egy részét
2
Mit nevez(z)ünk társadalombiztosításnak? • Németül: Sozialversicherung (≈ szociális alapú biztosítás) - nem állampolgári jog, rászorultság • Angolul: social insurance (SI) nem ua.mint social security (nyugdíj) !!! • Magyarországon az SZTK (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ) kifejezés 50 éve honosodott meg, amikor az egészségügyi ellátások 100%-ban állami finanszírozásból mőködtek! • Társadalombiztosítás helyett szociális biztosítás a fogalom tényleges tartalma
Történeti elızmények – ja közösségi finanszírozási rendszerek modelljei
Otto von BismarckSchönhausen (1815-1898)
N. A. Szemaskó (1874-1949)
W. H. (Lord) Beveridge (1879-1963)
3
Állami egészségügyi szolgálatok (Beveridge - modell) • • • • • • • • • •
1948 – NHS létrehozása a II. világháború után forrás: költségvetés (adókból) hozzáférés: állampolgári jogon piac: marginális Ellátás: Nemzeti Egészségügyi Szolgálat szervezi az ellátást (forrásallokáció) ellátók: zömmel közalkalmazottak tulajdon: kórházak általában köztulajdon, (de magánpraxis létezik) magánbiztosítók: marginális szerep Kezdetben ingyenes ellátás, 1951-tıl receptdíj, majd szemészet és fogászat költségmegosztásos (minimális hozzájárulás a beteg részérıl) példa: Egyesült Királyság, Dánia, Olaszország, Finnország, Norvégia, Svédország,Írország
A Bismarck-féle társadalombiztosítás jellemzıi • 1883 – Német Császárság • (1911: Anglia, 1928: Franciaország, 1891: Magyarország is átveszi) • Három pillér: – – –
Betegségbiztosítás (Egészségügyi rendszer!) Munkahelyi balesetbiztosítás Öregségi és rokkantsági nyugdíj
• Elemei: – – – – – –
Ingyenes orvosi és gyógyszerellátás a biztosítottak és családjuk részére Táppénz Ágazati szervezıdés: pl orvos, mérnök saját kölcsönös segélyezı pénztár Nem univerzális: pl. munkanélkülieknek nincs segélyezı pénztáruk! Járulékalapú finanszírozás: 1/3-ot a munkaadó, 2/3-ot a munkavállaló fizet Gazdagok: 2000 márka jövedelem felett nem kötelezı fizetni a járulékot, kiléphet
• forrás: társadalombiztosítás – a költségvetéstıl elkülönülı önálló intézmény –
A munkajövedelmekre kivetett járulékokból
• hozzáférés: kvázi teljes körő biztosítás a biztosítottaknak – NEM állampolgári jog! • piac: szabályozott – a TB szervezi az ellátást (forrásallokáció) • Két típus: – –
• • • •
Centralizált: egyetlen biztosító az ország egészére (pl. Magyarország) Decentralizált: ágazatonként, v. területenkénti biztosítók (pl. Németország)
ellátók: vegyes (magán és közalkalmazott) tulajdon: köz- vagy magántulajdon magánbiztosítók: minimális szerep példa: Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország
4
Szocialista egészségügy (Szemasko) • forrás: költségvetés (SZJA általában nem mőködött !) • hozzáférés: állampolgári jogon (Mo.-on 1972tıl) • piac:nincs • ellátók: kizárólag közalkalmazott –az ellátás tervezett • tulajdon: kizárólag állami • magánbiztosítók: nincs • példa: Szovjetunió és volt szocialista országok
Erıs öngondoskodásra épülı rendszer („magánbiztosítás”)
• • • • • •
forrás: nem szabályozott ("önerıs") hozzáférés: nem szabályozott piac: szabályozatlan ellátók: zömmel magán tulajdon: magántulajdon magánbiztosítók: meghatározó, vagy jelentıs szerep • példa: Amerikai Egyesült Államok
5
Magyar társadalombiztosítás jellemzıi • • • •
forrás: járulék+ adó hozzáférés: gyakorlatilag teljeskörő piac: hiányzó szabályozás Ellátók és tulajdon: köztulajdon és magánpraxis keveredése a „többcsatornás” finanszírozással • magánbiztosítók: minimális szerep Bismarck és Beveridge között ?
Az egészségügyi rendszerek alaptípusai (Mihályi, 2003) Kötelezı biztosítás
Magánbiztosítás
Alkalmankénti fizetés
Szolidaritás
Méltányosság
Elırefizetés formája
Szolgáltatók tulajdonosi szerk.
Bismarck-i modell
Jövedelmi szint szerint
Felsıbb társadalmi csoportok
Marginális
Majdnem teljes körő
Jól érvényesül
Járulék
Vegyes
Szemaskó modell (eredeti)
Állampolgári jogon
Nincs
Nincs
Teljes
Jól érvényesül
Adó
Állami
Szocialista iparosítási modell
Csak kijelölt csoportok-nak
Nincs
Diszpreferált csoportoknak jelentıs
Korlátozott
Nem érvényesül
Adó
Állami
Szocialista modell 80as évek
Biztosítási elv szerint
Nincs
Jelentıs (hálapénz)
Teljes
Viszonylag jól érvényesül
Járulék + Adó
Állami
Beveridge (brit NHS)
Állampolgári jogon
Felsıbb társadalmi csoportok
Marginális
Teljes
Jól érvényesül
Adó
Vegyes
Francia vegyes rendszer
Lakosság túlnyomó részére
Jelentıs
Marginális
Majdnem teljes körő
Jól érvényesül
Járulék + kiegészítı biztosítás díja
Vegyes
Amerikai önerıs rendszer
65 év felett, + szegények állampolgá-ri jogon
Jelentıs (fıként a munkaadó k szervezik)
Jelentıs (fıként gyógyszer)
Minimális
Sérül
Magánbiztosí tási díj + adó
Vegyes
Modell
6
Az Európai Uniótagországok egészségügyi rendszereinek csoportosítása
Példa: Németország társadalombiztosítók típusai (2004. január)
Forrás: Ecseki, 2008. febr
7
A közösségi finanszírozási modellek összehasonlítása Társadalombiztosítás
SZEMPONT
Állami költségvetés
Emberi jog
Életmentı, sürgısségi ellátás
Emberi jog
Biztosítási jogviszony alapján
Nem sürgısségi ellátás
Állampolgári jog
Járulékalapú
Finanszírozás (forrásteremtés)
Adóalapú
Társadalombiztosító(k)
A forrásallokációért felelıs intézmény
Nemzeti Egészségügyi Hatóság/Szolgálat
A befizetett járulék ismeretében látja, mennyit fizet az ellátásért
Ráfordítások átláthatósága
A befizetett adó és annak eüre való felhasználása áttekinthetetlen a fogyasztók számára
Nehezen követhetı – kevés a járulékfizetı
Kiadásnövekedés fedezése – új gyógymódok költségei
A TB-nél könnyebben növelhetı, de probléma!
A közösségi és magánbiztosítás különbségei
8
Magyarországi helyzet, 2008. • A népesség létszáma 10,1 millió • A járulékfizetık száma 3,7 millió • A TAJ kártyák száma 10,2 millió
Példa: Járulékfizetés mértéke Alkalmazott, fıfoglalkozású egyéni vállalkozó
Járulékok Munkavállalót érinti egészségbizt ezen belül: pénzbeli természetbeni
2007
2008
2009
%
%
%
7 3 4
6 2 4
6 2 4
8,5 8 0,5
9,5 8 1,5
9,5 8 1,5
15,5
15,5
15,5
Munkaadót érinti: Összes: 29 %
29
29
29
ebbıl: Nyugdíj:
21
24
24
Nyugdíj ebbıl: magánpénztár tbnyugdíj
Összes: 15,5 %
Egészségbizt: 8 ebbıl természetbeni 5 pénzbeli 3 TÉTELES EHO 1 950 Ft
5 5 4,5 4,5 0,5 0,5 1 950 Ft 1 950 Ft
9
