Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás:
A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek
Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. 2. 3. 4.
Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák Az egészségügyi rendszer felépítése, szereplıi, feladatai, lehetséges egészségügyi rendszerek Az egészségügyi piac – sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Az egészségügy finanszírozási kérdései – forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás modelljei, a jóléti rendszerek alapmodelljei (Bismarck, Beveridge, Szemaskó)
5.
A magánfinanszírozás típusai – forrásteremtés. Magánbiztosítás, önrészesedés, kockázatmegosztás, piaci kudarcok, elınyök és hátrányok
6.
A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek
7.
Az állami szabályozás eszközei – hozzájutást illetve tartalmat garantáló sztenderdek. Forrásallokációs mechanizmusok – fizetés, fejkvóta, költségvetési korlát, kórházi napok díjazása, szolgáltatás finanszírozás, esetfinanszírozás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben – az ellátás szintjei, egészségügyi termelési függvény, a hatékonyság értelmezései és mérése (allokációs, termelési, költség), a hatékonyság elérésének módjai. Verseny a szolgáltatók közt. Nemzetközi példák Az egészségügyi közkiadások korlátozása – A kiadásokat befolyásoló tényezık: gazdasági, társadalmi, demográfiai, ellátórendszertıl függı, és technikai fejlıdéstıl függı tényezık. Kiadáskorlátozó technikák. A gyógyszerpiac sajátos vonásai. A klasszikus és a posztmodern egészségügy, az egészségügy kiadásait befolyásoló tényezık napjainkban. A magyar egészségügyi rendszer – történeti áttekintés 1945-89, 1989-2000, 2000-2007 idıszakok jellemzıi, reform-elképzelések A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei
8. 9. 10. 11. 12.
1
Miért van szükség egészségbiztosításra? • Kockázat (megbetegedés, felépülés, kockázatvállaló vagy kockázatkerülı) • Externáliák (társadalmi kockázat, kiesett munka, jövedelem, fertızı megbetegedések) • Társadalmi igény, méltányosság (jóléti állam, vertikális:egyenlı hozzáférés egyenlı igények esetén; horizontális: egyenlı hozzájárulás) • A biztosítás fogalma (Folland et al. 2001):
– A biztosítás: a kockázatviselık egy közösségbe győjtésével csökkenti a biztosítottak várható vagyoni helyzetének variabilitását úgy, hogy kockázatukat szétteríti a résztvevık között. – A biztosítási konstrukció alapja, hogy a rizikócsoport növekedésével egy adott valószínőséggel bekövetkezı esemény (pl. baleset, tőzeset, betörés) várható elıfordulása –a nagy számok törvénye alapján -egyre jobban közelít az esemény valódi bekövetkezésének gyakoriságához
Példa -Biztosítás kötése lábtörésre: Éves jövedelmünk 35000 dollár. A lábtörés orvosi költsége 10 000 dollár
Biztosítást lehet kötni, díja a kártérítés 1%-a, 200 dollár. A baleset (lábtörés) bekövetkezésének valószínősége 1 % A jövedelmi helyzetünk lehetséges alakulása: Kötünk Jövedelem Bizt.költség Veszteség végeredmény lábtörés 35 000 100 0 34900 nincs lábtörés 35000 100 0 34900 összesen: 34900 • 0.01 + 34900 • 0.99 = 34900 Nem kötünk Van lábtörés 35000 0 10000 25000 nincs lábtörés 35000 0 0 35000 összesen: 25000 • 0.01 + 35000 •0.99 = 250+34650= 34900
esély 0.01 0.99
0.01 0.99
Döntés?
2
A biztosítások elmélete - döntés bizonytalanság mellett: Esemény eredménye
Bekövetk. valószínőség
C1
p1
C2
p2
Eredmény hasznossága U(C1)
(p1+p2=1)
U(C2)
Várható eredmény: C = p1 • C1 + p2 • C2 = Σ pi • Ci Várható hasznosság: U = p1 • U(C1) + p2 • U(C2) = Σ pi• U(Ci) Példa: Azonosan Biztosítás kötés várh. eredménye. értékeljükC = 34900 • 0.01 + 34900 • 0.99 = 34900 (várható érték) e? Nem kötés várh. eredménye C = 25000 • 0.01 + 35000 •0.99 = 250+34650= 34900 (várható érték) Biztosítás kötés várható hasznossága U = 0.01 •U(34900) + 0.99 • U(34900) = U(34900) =? Nem kötés várható hasznossága U = 0.01 •U(2500) + 0.99 • U(35000) =? KERESSÜK VAGY KERÜLJÜK A KOCKÁZATOT?
A döntés alapja: Lehetséges alternatívák: - Az eredmény várható értéke („átlagos hozam”) - Az eredmény várható hasznossága - Értelme: 10000 Ft hasznossága eltérı, ha minimáljövedelembıl élünk, vagy ha lottó 5-találatos nyereménybıl élünk… - Egy adott pénzérték hasznosságát mérhetjük „hasznossági függvény” segítségével - A várható haszon maximalizálásának modellje (Arrow)
3
Hasznossági függvények: Legyen c1 és c2 két elérhetı pénzbeli eredmény, p1 és p2 elıfordulási valószínőséggel (p1+p2 = 1) 1, Várható érték függvény: a fenti pénzbeli eredmény hasznossága: U (c1,c2, p1,p2) = p1·c1 + p2 ·c2 („átlagos hozam”) 2, Cobb-Douglas hasznossági függvény: U (c1,c2, p1,p2) = c1p1 · c2 p2 Ha c1= 0 akkor az egész hasznosság is 0, és a bizonytalanabb nyeremény hasznossága kisebb! Használják még ennek logaritmusát is: U (c1,c2, p1,p2) = p1·log(c1) + p2 ·log(c2 )
3, Várható hasznosság: U (c1,c2, p1,p2) = p1·v(c1) + p2 ·v(c2 ) Itt v(c1) lehet pl. logaritmus, vagy abszolút érték, stb. , azaz a c1 pénzhozam valamilyen függvénye
A biztosítási piacon a döntés kockázatkedvelı esetben : Biztosítás mellett várh. eredm. C = 0.01 • 34900 + 0.99 • 34900 = 34900 várh. hasznosság:U = 0.01 • U(34900) + 0.99 • U(34900) =U(34900) Bizt. nélkül várh. eredménye C = 0.01 • 25000 + 0.99 • 35000 = 34900 várh. hasznosság: U = 0.01 • U(25000) + 0.99 • U(35000)
U hasznosság
KOCKÁZAT KEDVELİ viselkedés:
U(35000) U(34900)
U
U(Σ Σpi•Ci) <Σ Σ pi•U(Ci)
NEM KÖT!
U(25000)
pénzérték 25000
34900
35000
4
Példa: Legyen U(x) =(x/1000)2 • Biztosításkötés várh. eredm. C = 34900 • 0.01 + 34900 • 0.99 = 34900
• Nem kötés várh. eredménye C = 25000 • 0.01 + 35000 •0.99 = 34900
• Biztosítás kötés várható hasznossága U = 0.01 •U(34900) + 0.99 • U(34900) = U(34900) = 34.92 = 1218.01 • Nem kötés várható hasznossága: U = 0.01 •U(25000) + 0.99 • U(35000) = = 0.01 •252 + 0.99 • 352 = = 0.01 •625 + 0.99 • 1225 =1219 • Tehát: Biztosítást NEM KÖTÜNK!!
A biztosítási piacon a döntés: Biztosítás mellett várh. eredm. C = 0.01 • 34900 + 0.99 • 34900 = 34900 várh. hasznosság:U = 0.01 • U(34900) + 0.99 • U(34900) =U(34900) Bizt. nélkül várh. eredménye C = 0.01 • 25000 + 0.99 • 35000 = 34900 várh. hasznosság: U = 0.01 • U(25000) + 0.99 • U(35000)
U hasznosság
U(35000) U(34900)
U KOCKÁZAT KERÜLİ viselkedés: U(Σ Σpi•Ci) >Σ Σ pi•U(Ci)
U(25000)
KÖT! 25000
34900 35000 pénzérték
5
Legyen U(x) =log(x) • Biztosításkötés várh. eredm. C = 34900 • 0.01 + 34900 • 0.99 = 34900 • Nem kötés várh. eredménye C = 25000 • 0.01 + 35000 •0.99 = 34900
Biztosítás kötés várható hasznossága U = 0.01 •U(34900) + 0.99 • U(34900) = U(34900) = log(34900) = 4.5428 Nem kötés várható hasznossága: U = 0.01 •U(25000) + 0.99 • U(35000) = =0.01 • log(25000) + 0.99 • log(35000) = = 0.01 • 4.3979+0.99 • 4.5440 = 4.5426 • Tehát: Biztosítást KÖTÜNK!!
Egészségbiztosítási modell, kockázatkerülı viselkedés (a jövedelem csökkenı határhaszna) esetén
U hasznosság
p: a betegség valószínősége, E: a kezelés költsége,
p•E: a biztosítás díja ( a kezelési költség várható értéke) t•p•E: a biztosítás tranzakciós költsége (a bizt. díjjal arányos)
U(I) U(I-pE)
U Várható hasznosság biztosítás nélkül
U(I-pE-tpE) U(I-E)
I-E Jöv betegség esetén
I – p•E – t•p•E Jöv bizt és tranz díj esetén
I-p•E Jöv bizt díj esetén
U(I – p•E – t•p•E ) < (1-p) •U(I) + p • U(I-E) KOCKÁZAT KERÜLİ viselkedés esetén sem köt biztosítást, ha a tranzakciós költségek túl magasak!
I
Össz jöv
6
A biztosítások tranzakciós (mőködési) költségei 1. Marketingköltségek 2. Nyilvántartási költségek 3. Visszatérítési költségek (csalások, számlázások) 4. Minimális költségek feletti biztosítási díjak 5. Méretgazdaságosság, átlagköltség
1. TB esetén nincs, magánbiztosítás esetén jelentıs 2. Versenyzı biztosítók esetén van, TB számára alacsonyabb (standard, hatósági) 3. TB esetén alacsonyabb, mint magánbiztosításnál 4. Monopolista esetben lehet, illetve nem hatékony rendszereknél – versenyzı biztosítók esetén nem! 5. TB-nél alacsonyabbak, magánbiztosítónál magasabbak az átlagköltségek!
Egészségbiztosítási modell FIX összegő hozzájárulással
Két személy, A és B, más-más betegséggel:
EA és EB : a kezelések költsége, az A betegség drágább, B betegség olcsóbb(EA > EB ) pA és pB elıfordulási valószínőséggel pA =0,5 és pB =0,75 U hasznosság
A biztosító fix önrészt kér, összege M, a biztosítás díja p•EA és p•EB Biztosítás esetén a jövedelem: I-M- p•EA
U(I-pE)
ésI-M- p•EB
A fix önrész (M) bevezetésével
U(I-E) M M
I-EA I-EB Jöv betegség esetén
I – 0,75•EB I-0,5•EA Jöv bizt díj esetén
Várható hasznosság biztosítás nélkül
I: Össz jöv
• a komolyabb betegség (A) esetén még mindig megéri biztosítást kötni, • az enyhébb betegség(B) esetén azonban már nem!
7
Egészségbiztosítási modell – káros szelekció esete
Két személy, A és B, azonos betegség, de eltérı gyakorisággal:
E : a kezelés költsége (1000 $), pA és pB eltérı valószínőség: pA =0,75 és pB =0,25 Ha egyénenkénti biztosítási díj: A-nál pA •E = 0,75 •1000 =750, B-nél pB •E =0,25 •1000 =250 U hasznosság
De: azonos biztosítási díj átlagos kockázat alapján p = (0,75+0,25)/2=0,5 így a díj p •E = 0,5 •1000 =500
A biztosítás megkötése • a gyakrabban beteg személy (A) számára megéri,
U(I-500) A biztosítás hasznossága
Várható hasznosság• a ritkábban beteg (B) biztosítás számára nem! nélkül
U(I-1000)
• B kilép a biztosításból
I-E
I – 0,75•E
I-1000, Jöv betegség esetén
I – 750
I-0,5•E
I-0,25•E
I-500
I-250
• A biztosító átlagos kockázata emelkedik (0,75), ezért emelni fogja a díjat (750) I: Össz jöv • A szegényebbek kiszorulnak!
Erkölcsi kockázat és árrugalmasság • Ex ante: az ügyfél nem törekszik a betegség megelızésére • Ex post: az ügyfél a lehetı legtöbb szolgáltatást igénybe veszi, ha beteg (ez a nagyobb probléma!) • Oka: ha a biztosító teljesen fedezi az ellátás költségét akkor – a kívánt fogyasztási szint meghaladja a biztosítási díjat – a szolgáltató nem érdekelt az olcsóbb szolgáltatás nyújtásában
• Következmény: a biztosító növeli a biztosítási díjakat – A kockázatkerülı egyén is kilép a biztosítási piacról
• Megoldás: – a biztosító szabályozza az ellátás szintjét/költségét – A kezelési díjjal arányos önrészt fizet a biztosított
8
Erkölcsi kockázat modellje Beteg által fizetett önrész
Jóléti veszteség: a fizetés nélkül igénybe vett ellátás költsége
Keresleti függvény, a beteg számára a kórházi ellátás iránti fizetési hajlandóság
Minél rugalmasabb a kereslet, annál jobban csökkenti a díjfizetés a jóléti veszteséget!
P=MC Az ellátás határköltsége b•P költségarányos önrész
(a szegényebbeknél rugalmasabb!)
Q* ennyi ellátást igényel a beteg, ha P=MC árat fizet
Q’ ennyi ellátást igényel a beteg, ha b• P árat fizet
Q ennyi ellátást igényel a beteg, ha 0 árat fizet
Kórházban töltött napok száma
Kockázatmegosztás a keresleti oldalon • Morális kockázat elkerülése –költségtudatosság megteremtése –kereslet árrugalmasság megteremtése
• Eszközei: – abszolút önrész (deductible) – az önrész százalékos fizetése (co – insurance rate) – az önrész összegszerő fizetése (co - payment) – fizetési plafon megállapítása (stop loss)
• ezeket az elemeket kombinálják • árrugalmasságra épít • egyénnek több kockázat: szelekció veszélye
9
Kockázatmegosztás keresleti oldalon, modell Összes kifizetés Ft
Betegség költsége (Ft)
Biztosító fizet
Fizetési plafon (stop loss)
Fix önrész %-os hozzájárulás (co-insurance) Fix önrész (deductible)
Egyén fizet
Egészségügyi kiadás Ft
10
